02018R0761 — HU — 16.06.2020 — 001.001

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/761 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. február 16.)

az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a nemzeti biztonsági hatóságok által az egységes biztonsági tanúsítvány vagy a biztonsági engedély kiadását követően végzett felügyelet céljára alkalmazandó közös biztonsági módszerek meghatározásáról és az 1077/2012/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(HL L 129, 2018.5.25., 16. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/782 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2020. június 12.)

  L 188

14

15.6.2020



▼B

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/761 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. február 16.)

az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a nemzeti biztonsági hatóságok által az egységes biztonsági tanúsítvány vagy a biztonsági engedély kiadását követően végzett felügyelet céljára alkalmazandó közös biztonsági módszerek meghatározásáról és az 1077/2012/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)



1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a vasúti társaságoknak az egységes biztonsági tanúsítvány kiadását követő és a pályahálózat-működtetőknek a biztonsági engedély kiadását követő, a nemzeti biztonsági hatóságok által végzett felügyeletére vonatkozó, az (EU) 2016/798 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett közös biztonsági módszereket határozza meg.

2. cikk

Fogalommeghatározás

E rendelet alkalmazásában:

a)

„biztonsági tanúsító szerv” : az egységes biztonsági tanúsítvány kiadásáért felelős szerv, amely vagy az Ügynökség vagy egy nemzeti biztonsági hatóság;

b)

„fennmaradó aggály” : az egységes biztonsági tanúsítvány vagy a biztonsági engedély iránti kérelem értékelése során feltárt olyan kisebb jelentőségű probléma, amelynek fennállása nem akadályozza a tanúsítvány vagy az engedély kiadását, és további vizsgálata későbbre halasztható.

3. cikk

A felügyeleti eljárás

(1)  A nemzeti biztonsági hatóságoknak az I. mellékletben meghatározott felügyeleti eljárást kell alkalmazniuk.

(2)  A nemzeti biztonsági hatóságoknak a felügyeleti eljárás irányítására szolgáló belső szabályokat vagy folyamatokat kell létrehozniuk.

(3)  A felügyelet céljából a nemzeti biztonsági hatóságoknak el kell fogadniuk a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők vagy alvállalkozóik, partnereik vagy beszállítóik által benyújtott, a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban kiadott engedélyeket, elismeréseket, valamint termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó tanúsítványokat annak bizonyítékául, hogy a vasúti társaságok vagy a pályahálózat-működtetők teljesítik az (EU) 2018/762 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben ( 1 ) meghatározott követelményeket.

4. cikk

Felügyeleti technikák

Felügyeleti tevékenységeik megtervezése során a nemzeti biztonsági hatóságoknak megfelelő technikákat, például ellenőrzéseket és vizsgálatokat kell elfogadniuk, és ezek közül ki kell választaniuk a legalkalmasabb módszereket.

5. cikk

A felügyelet és az értékelés közötti kapcsolat

(1)  A felügyeletet ellátó nemzeti biztonsági hatóságnak az egységes biztonsági tanúsítványok vagy a biztonsági engedélyek megújítása vagy frissítése céljából végzett felügyeleti tevékenysége során fel kell használnia és adott esetben meg kell osztania a biztonságirányítási rendszer teljesítményéről gyűjtött információkat.

(2)  Azokban az esetekben, amikor az egységes biztonsági tanúsítvány vagy a biztonsági engedély kiadásáért nem az (1) bekezdésben említett nemzeti biztonsági hatóság felelős, megújítási vagy aktualizálási kérelem kézhezvételét követően az említett nemzeti biztonsági hatóságnak haladéktalanul egyeztetnie kell a biztonsági tanúsító szervként eljáró Ügynökséggel vagy határokon átnyúló infrastruktúra esetében az illetékes nemzeti biztonsági hatóság kérésére az adott illetékes nemzeti biztonsági hatósággal.

Az első albekezdésben említett egyeztetés eredménye alapján a nemzeti biztonsági hatóságnak azonosítania kell és ki kell jelölnie azokat az információkat, amelyek relevánsak annak értékelése szempontjából, hogy a vasúti társaság vagy a pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszere ténylegesen működik-e, így legalább az alábbi információkat:

a) 

azon jelentős meg nem felelések leírása, amelyek befolyásolhatják a biztonsági teljesítményt vagy súlyos biztonsági kockázatokat okozhatnak, valamint a legutóbbi értékelés óta a felügyeleti tevékenységek során feltárt bármely más problémás terület leírása;

b) 

a vasúti társaság vagy a pályahálózat-működtető által az a) pontban említett jelentős meg nem felelések és problémás területek kezelése érdekében létrehozott cselekvési terv(ek), valamint az e kérdések megoldásának felügyelete érdekében a nemzeti biztonsági hatóság által hozott releváns intézkedések állapota;

c) 

a vasúti társaság vagy pályahálózat-működtető biztonsági teljesítményének áttekintése a saját tagállamában;

d) 

a vasúti társaság vagy a pályahálózat-működtető által a korábbi értékelés után fennmaradó aggályok megoldása érdekében létrehozott cselekvési terv(ek) állapota.

6. cikk

A felügyeletet végző szakemberek kompetenciái

(1)  A nemzeti biztonsági hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a felügyeletet végző szakemberek rendelkezzenek a következő kompetenciákkal:

a) 

a felügyeleti tevékenységre alkalmazandó keretszabályok ismerete;

b) 

a vasúti rendszer működésének ismerete;

c) 

megfelelő mértékű kritikus elemzés;

d) 

a vasúti ágazatban működő biztonságirányítási vagy hasonló rendszer vagy egy másik, de hasonló operatív és technikai kihívásokkal jellemezhető ágazatban működő biztonságirányítási rendszer felügyelete terén szerzett tapasztalat;

e) 

interjúkészítési ismeretek és tapasztalatok;

f) 

problémamegoldás, kommunikáció és csapatmunka.

(2)  Csapatmunka esetén a kompetenciák a csapat tagjai között megoszthatók.

(3)  Az (1) bekezdés megfelelő alkalmazása érdekében a nemzeti illetékes hatóságoknak kompetenciakezelési rendszert kell életbe léptetniük, amelynek részei a következők:

a) 

minden egyes beosztás, munkakör vagy feladatkör vonatkozásában kompetenciaprofil kidolgozása;

b) 

a személyzetnek a meghatározott kompetenciaprofilok alapján történő felvétele;

c) 

a személyzet kompetenciájának a meghatározott kompetenciaprofilokkal összhangban történő fenntartása, fejlesztése és értékelése.

7. cikk

Döntéshozatali kritériumok

(1)  A nemzeti biztonsági hatóságoknak meg kell határozniuk és közzé kell tenniük, hogy milyen döntéshozatali kritériumok alapján értékelik a biztonságirányítási rendszernek a vasúti társaságok vagy a pályahálózat-működtetők általi helyes alkalmazását, valamint a biztonságirányítási rendszer hatékonyságát a vasúti társaságok vagy a pályahálózat-működtetők tevékenységéhez kapcsolódó biztonsági kockázatok ellenőrzése szempontjából.

E kritériumoknak tájékoztatást kell tartalmazniuk arról, hogy a nemzeti biztonsági hatóságok hogyan intézik és kezelik a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők biztonságirányítási rendszerében azonosított meg nem feleléseket.

(2)  A nemzeti biztonsági hatóságoknak eljárást kell elfogadniuk és közzétenniük arra vonatkozóan, hogy a vasúti társaságok, a pályahálózat-működtetők és más érdekelt felek hogyan nyújthatnak be panaszt a felügyeleti tevékenységek során hozott határozatokkal kapcsolatban.

8. cikk

A nemzeti biztonsági hatóságok közötti koordináció és az egyéb hatóságokkal vagy szervezetekkel való együttműködés

(1)  A határokon átnyúló infrastruktúrával rendelkező pályahálózat-működtetők vagy egynél több tagállamban működő vasúti társaságok felügyeletében részt vevő nemzeti biztonsági hatóságoknak az (EU) 2016/798 irányelv 17. cikkének (7) és (9) bekezdésének megfelelően össze kell hangolniuk a felügyeleti megközelítésüket.

A biztonsági engedély vagy az egységes biztonsági tanúsítvány kiadását követően a nemzeti biztonsági hatóságoknak haladéktalanul dönteniük kell arról, hogy melyikük fog vezető szerepet betölteni a biztonságirányítási rendszer helyes alkalmazása és hatékonysága felügyeletének összehangolásában, a nemzeti biztonsági hatóságokra vonatkozóan az (EU) 2016/798 irányelv 16. cikke (2) bekezdésének d) és j) pontjában, valamint 17. cikkében előírt kötelezettségek sérelme nélkül.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a nemzeti biztonsági hatóságoknak intézkedéseket kell kidolgozniuk az összehangolt és közös felügyeletnek a II. mellékletben meghatározott keretszabályai alapján.

(3)  A nemzeti biztonsági hatóságoknak továbbá ki kell dolgozniuk a nemzeti vizsgáló testületekkel, a karbantartásért felelős szervezetek tanúsító szerveivel és az egyéb illetékes hatóságokkal vagy szervekkel való együttműködésre vonatkozó eljárásokat.

9. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1077/2012/EU rendelet 2019. június 16-án hatályát veszti.

10. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

▼M1

Ezt a rendeletet 2019. június 16-tól kell alkalmazni.

Az 5. cikk (2) bekezdése, valamint a 8. cikk (1) és (2) bekezdése azonban 2020. június 16-tól alkalmazandó azon tagállamok tekintetében, amelyek az (EU) 2016/798 irányelv 33. cikkének (2) bekezdésével összhangban értesítették az Ügynökséget és a Bizottságot arról, hogy meghosszabbították az említett irányelv átültetési időszakát, és az (EU) 2016/798 irányelv 33. cikkének (2a) bekezdésével összhangban nem értesítették az Ügynökséget és a Bizottságot az átültetési időszak további meghosszabbításáról.

Az 5. cikk (2) bekezdése, valamint a 8. cikk (1) és (2) bekezdése azonban 2020. október 31-től alkalmazandó azon tagállamok tekintetében, amelyek az (EU) 2016/798 irányelv 33. cikkének (2a) bekezdése értelmében értesítették az Ügynökséget és a Bizottságot az említett irányelv átültetési időszakának további meghosszabbításáról.

▼B

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.



I. MELLÉKLET

A 3. cikkben említett felügyeleti eljárás

1.   ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

A nemzeti biztonsági hatóságnak az alábbi elemeket magában foglaló, strukturált és ellenőrizhető eljárást kell kialakítania a teljes tevékenységre vonatkozóan. Ily módon biztosítható a felügyeleti eljárás ismétlődő jellege és a folyamatos fejlesztés szükségességének figyelembevétele, ami a függelékben található ábrán is látható.

2.   A FELÜGYELETI STRATÉGIA ÉS TERV(EK) LÉTREHOZÁSA

A nemzeti biztonsági hatóság:

a) 

a stratégia és a terv(ek) alapjaként összegyűjti és elemzi a legkülönbözőbb forrásokból származó adatokat/információkat. A forrásoknak tartalmazniuk kell a biztonságirányítási rendszerek értékelése során összegyűjtött információkat, a korábbi felügyeleti tevékenységek eredményeit, az alrendszerek vagy a járművek engedélyezéséből származó információkat, a nemzeti vizsgáló testületek által készített baleseti jelentéseket vagy ajánlásokat, egyéb, balesetekre/váratlan eseményekre vonatkozó jelentéseket vagy adatokat, a vasúti társaságok vagy a pályahálózat-működtetők által a nemzeti biztonsági hatóságnak benyújtott éves biztonsági jelentéseket, a karbantartásért felelős szervezetek éves karbantartási jelentéseit, a lakossági panaszokat és más releváns forrásokat;

b) 

a célzott felügyeleti tevékenységekhez azonosítja a kockázati területeket a felügyeleti stratégiában, ideértve adott esetben az emberi és szervezeti tényezők integrálásából és kezeléséből fakadó kockázatokat;

c) 

felügyeleti terve(ke)t dolgoz ki, melyekben feltünteti, hogyan fogja teljesíteni a felügyeleti stratégiát az egységes biztonsági tanúsítványok vagy a biztonsági engedélyek érvényességi ideje során;

d) 

a feltárt célterületek alapján kezdeti becslést készít a terv(ek) teljesítéséhez szükséges erőforrásokról;

e) 

forrásokat különít el a terv(ek) teljesítéséhez;

f) 

a felügyeleti stratégiában és terv(ek)ben ismerteti a határokon átnyúló tevékenységgel vagy infrastruktúrával kapcsolatos kérdéseknek az egyéb nemzeti biztonsági hatóságokkal való koordináció révén történő kezelését.

3.   A FELÜGYELETI STRATÉGIA ÉS TERV(EK) KOMMUNIKÁCIÓJA

A nemzeti biztonsági hatóság:

a) 

közli a felügyeleti stratégia átfogó célkitűzéseit és a terv(ek) összefoglaló magyarázatát az érintett vasúti társaságokkal vagy pályahálózat-működtetőkkel, és adott esetben szélesebb körben, más érdekelt felekkel is;

b) 

átfogóan tájékoztatja az érintett vasúti társaságokat vagy pályahálózat-működtetőket a felügyeleti terv(ek) megvalósításának módjáról.

4.   A FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGEK VÉGREHAJTÁSA

A nemzeti biztonsági hatóság:

a) 

végrehajtja a terv(ek)et;

b) 

ha a vasúti társaságok vagy a pályahálózat-működtetők nem tesznek eleget jogi kötelezettségeiknek, arányos intézkedés(eke)t hoz a helyzet kezelésére, ideértve szükség esetén a sürgős biztonsági riasztások kiadását és az átmeneti biztonsági intézkedések alkalmazását is;

c) 

értékeli, hogy a vasúti társaságok vagy pályahálózat-működtetők megfelelően dolgozták-e ki és hajtották-e végre a meg nem felelések vagy a fennmaradó aggályok orvoslására szolgáló cselekvési terv(ek)et a megszabott határidőn belül;

d) 

dokumentálja a felügyeleti tevékenységének eredményét.

5.   A FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGEK EREDMÉNYE

A nemzeti biztonsági hatóság:

a) 

megosztja a felügyeleti tevékenységének eredményét az érintett vasúti társasággal vagy pályahálózat-működtetővel, ideértve a vasúti társaság vagy a pályahálózat-működtető meg nem felelése által érintett területek, valamint a biztonság javítását célzó bevált gyakorlatok meghatározását;

b) 

áttekintéssel rendelkezik a tagállamában működő minden egyes vasúti társaság vagy pályahálózat-működtető biztonsági teljesítményét illetően;

c) 

közzéteszi és eljuttatja a tagállamban fennálló általános biztonsági teljesítményről szóló véleményét a vonatkozó érdekelt feleknek;

d) 

közzéteszi és eljuttatja a biztonsági keretszabályok hatékonyságáról szóló véleményét a vonatkozó érdekelt feleknek;

e) 

az egységes biztonsági tanúsítvány vagy a biztonsági engedély megújítására vagy aktualizálására irányuló kérelmek újbóli értékelését megelőzően felhasználja a vasúti társaságok vagy a pályahálózat-működtetők felügyelete során gyűjtött, a biztonságirányítási rendszer teljesítményére vonatkozó információkat, és adott esetben megosztja ezeket a biztonsági tanúsító szervként eljáró Ügynökséggel vagy határokon átnyúló infrastruktúra esetében az érintett nemzeti biztonsági hatósággal;

f) 

adott esetben végrehajtási intézkedéseket hoz, megállapítja, hogy az adott esetben szükséges-e az egységes biztonsági tanúsítvány vagy a biztonsági engedély korlátozása vagy visszavonása, és amennyiben nem ő felel az egységes biztonsági tanúsítvány vagy a biztonsági engedély kiadásáért, értesíti az illetékes nemzeti biztonsági hatóságot.

6.   A FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGEK FELÜLVIZSGÁLATA

A felügyeleti tevékenységek során szerzett információk és tapasztalatok, valamint az egyéni és tagállami szintű biztonsági teljesítmény alapján a nemzeti biztonsági hatóság rendszeres időközönként:

a) 

elvégzi a felügyeleti stratégia és terv(ek) felülvizsgálatát annak ellenőrzése érdekében, hogy az eredetileg megcélzott tevékenység, a különböző forrásokból származó adatok/információk felhasználása, a felügyeleti eredmények és az erőforrások elosztása megfelelőek-e, és szükség esetén módosítja a prioritásokat;

b) 

szükség esetén módosítja a terv(ek)et, és figyelembe veszi a módosításoknak a felülvizsgálati stratégiára gyakorolt hatását;

c) 

tagállamát szükség esetén ellátja véleményével és javaslataival a biztonsági keretszabályok esetleges hiányosságainak kiküszöbölése érdekében.



Függelék

image



II. MELLÉKLET

A 8. cikk (2) bekezdésében említett koordinált és közös felügyelet keretrendszere

Az illetékes nemzeti biztonsági hatóságoknak intézkedéseket kell kidolgozniuk a következő elvek és konkrét elemek alapján:

1. 

Megállapodás arról, hogy mely vasúti társaságok és pályahálózat-működtetők működése teszi szükségessé a koordinált vagy közös felügyeletet.

2. 

Megállapodás a közös nyelv(ek)ről és a koordinációs intézkedések céljára felhasznált információk bizalmas kezelésének szintjéről.

3. 

Megállapodás az információcsere tárgyát képező információkról és a csere ütemtervéről:

a) 

az 1. pontban azonosított vasúti társaságokra és pályahálózat-működtetőkre vonatkozó releváns információk cseréje és az értékelési tevékenységeik eredményeinek megosztása;

b) 

adott esetben a biztonsági engedélyek másolatának rendelkezésre bocsátása;

c) 

a kapcsolódó felügyeleti tevékenységek eredményeinek megosztása, ideértve adott esetben a végrehajtási határozatokat és intézkedéseket is;

d) 

az egyes tagállamokban működő, az 1. pontban azonosított vasúti társaságok és pályahálózat-működtetők biztonsági teljesítményére vonatkozó információk megosztása.

4. 

A döntéshozatali kritériumok megosztása:

a) 

az arra vonatkozó információk megosztása, hogy az egyes nemzeti biztonsági hatóságok hogyan teszik célzottá tevékenységüket a felügyeleti terv keretében az egyes vasúti társaságokra és pályahálózat-működtetőkre vonatkozóan;

b) 

párbeszéd kialakítása az illetékes nemzeti biztonsági hatóságok között a jelentős megfelelési hiányosságok kezelésére javasolt válaszlépésekről.

5. 

A koordináció irányítása:

a) 

a meglévő felügyeleti stratégiák és tervek megosztása;

b) 

a közös érdekek és/vagy közös problémák meghatározása;

c) 

egyéni, koordinált vagy közös kezdeményezések hatékony megtervezése oly módon, hogy az ne okozzon szükségtelen kényelmetlenséget a vasúti társaságoknak és a pályahálózat-működtetőknek, és hogy ne legyenek átfedések a kezdeményezések között.

6. 

Megállapodás arról, hogy melyik nemzeti biztonsági hatóság(ok) feladata lesz adott esetben az azon fennmaradó aggályokra irányuló intézkedések nyomon követése, melyek kezelését a felügyelet keretében későbbre halasztották.

7. 

Megállapodás arról, hogy mely célterületekre kell összpontosítani a koordinált vagy közös felügyelet keretében:

a) 

az érintett vasúti társaságokra és pályahálózat-működtetőkre vonatkozó azon fő kockázatok meghatározása, amelyeket a nemzeti biztonsági hatóságok koordináltan vagy közösen fognak kezelni;

b) 

adott esetben, jól megalapozott kritériumok alapján megállapodás arról, hogy melyik témában melyik nemzeti biztonsági hatóság fog vezető szerepet betölteni;

c) 

megállapodás arról, hogy adott esetben milyen közös felügyeleti tevékenységeket fognak végezni;

d) 

megállapodás arról, hogy a vasúti társaságokat és a pályahálózat-működtetőket hogyan fogják tájékoztatni a nemzeti biztonsági hatóságok által kidolgozott intézkedésekről és megállapodásokról.

8. 

A bevált gyakorlatok megosztása:

a) 

intézkedések kidolgozása az érintett vasúti társaságokra és pályahálózat-működtetőkre vonatkozó felügyeleti tevékenységek rendszeres felülvizsgálata és koordinációja céljából;

b) 

intézkedések kidolgozása az egyes nemzeti biztonsági hatóságok és adott esetben az Ügynökség közötti koordináció és együttműködés hatékonyságának értékelése céljából.


( 1 ) A Bizottság (EU) 2018/762 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. március 8.) az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a biztonságirányítási rendszerek követelményeire vonatkozó közös biztonsági módszerek meghatározásáról, valamint az 1158/2010/EU és az 1169/2010/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 26. oldalát).