02017R2400 — HU — 01.09.2020 — 002.001

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2400 RENDELETE

(2017. december 12.)

az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 582/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(HL L 349, 2017.12.29., 1. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	A BIZOTTSÁG (EU) 2019/318 RENDELETE (2019. február 19.)	L 58	1	26.2.2019
M2	A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1181 RENDELETE (2020. augusztus 7.)	L 263	1	12.8.2020

Helyesbítette:

►C1	Helyesbítés, HL L 234, 11.9.2019, o 32 (2400/2017)

▼B

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2400 RENDELETE

(2017. december 12.)

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet kiegészíti azt a jogi keretrendszert, amelyet az 582/2011/EU rendelet hozott létre a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásával kapcsolatban a kibocsátás, továbbá a járműjavítási és -karbantartási információk tekintetében, azáltal, hogy szabályokat állapít meg az EU-ban értékesítésre, nyilvántartásba vételre vagy forgalomba helyezésre kerülő új járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározására szolgáló szimulációs eszközök működtetésével kapcsolatos engedélyek kiadására, e szimulációs eszközök működtetésére, valamint az így megállapított CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek bejelentésére vonatkozóan.

2. cikk

Alkalmazási kör

(1) A 4. cikk második bekezdése értelmében e rendelet azokra a 2007/46/EK irányelv II. mellékletében meghatározott N2 kategóriába tartozó járművekre vonatkozik, amelyek műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege meghaladja a 7 500 kg-ot, valamint az említett mellékletben meghatározott N3 kategóriába tartozó összes járműre.

▼M1

(2) Az (1) bekezdésben említett járművek többlépcsős típusjóváhagyása vagy egyedi jóváhagyása esetében e rendeletet csak azokra az alapjárművekre kell alkalmazni, amelyek legalább alvázzal, motorral, sebességváltóval, tengelyekkel és abroncsokkal vannak ellátva.

▼B

(3) E rendelet nem vonatkozik a terepjáró járművekre, a különleges rendeltetésű járművekre és a különleges rendeltetésű terepjáró járművekre (meghatározásukat lásd a 2007/46/EK irányelv II. melléklete A. részének 2.1., 2.2., illetve 2.3. pontjaiban).

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok” : az egyes alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek azon specifikus tulajdonságai, amelyek meghatározzák az adott résznek a jármű CO2-kibocsátására és tüzelőanyag-fogyasztására gyakorolt hatását;

2.	„bemeneti adat” : az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó információ, amelyet a szimulációs eszköz a jármű CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározásához felhasznál;

3.	„bemeneti információ” : a jármű jellemzőivel kapcsolatos információ, amelyet a szimulációs eszköz a jármű CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározásához felhasznál, és amely nem része a bemeneti adatoknak;

„gyártó” : az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a jóváhagyó hatósággal szemben a tanúsítási eljárás valamennyi szempontjának teljesüléséért és az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai megfelelőségének biztosításáért felel. Nem szükségszerű, hogy az érintett személy vagy szervezet közvetlenül részt vegyen a tanúsítási eljárás tárgyát képező alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer gyártásának valamennyi szakaszában;

▼M1

4a.	„járműgyártó” : a gyártói nyilvántartási dokumentum és az ügyfél-információs dokumentum 9. cikk szerinti kiadásáért felelős szervezet vagy személy;

▼B

„felhatalmazott szerv” : olyan nemzeti hatóság, amelyet a tagállam felhatalmaz arra, hogy idevágó információkat kérjen a gyártóktól egy adott alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságairól, illetve új járművek CO2-kibocsátására és tüzelőanyag-fogyasztásáról;

6.	„sebességváltó” : legalább két váltható sebességfokozattal, változó nyomatékkal és sebességgel rendelkező eszköz, meghatározott áttételekkel;

▼M1

7.	„nyomatékátalakító” : olyan hidrodinamikai indítási alkatrész, amely a hajtáslánc vagy a sebességváltó külön eleme, soros vagy párhuzamos erőáramlással rendelkezik, és amely a motor és a kerekek fordulatszámának viszonyát szabályozza, és nyomatéktöbbszörözést biztosít;

▼B

8.	„egyéb nyomatékátviteli alkatrész” („OTTC”) : olyan, a hajtáslánchoz csatlakoztatott forgó alkatrész, amely saját fordulatszámától függően nyomatékcsökkenést idéz elő;

9.	„kiegészítő hajtásláncalkatrész” („ADC”) : a hajtáslánc olyan forgó alkatrésze, amely erőt visz át vagy közvetít a hajtáslánc más alkatrészeinek, és amely saját fordulatszámától függően a nyomaték csökkenését idézi elő;

10.	„tengely” : egy, a jármű hajtott tengelyeként szolgáló, forgó kerékhez vagy hajtóműhöz tartozó központi tengely;

11.	„légellenállás” : egy járműelrendezésre jellemző, a levegőáramlás irányával a járművön ellentétesen ható aerodinamikai erő, amely a légellenállási tényező és a homlokfelület szorzata, oldalszéltől mentes körülmények esetén;

12.	„segédberendezések” : a jármű azon alkatrészei (például motorhűtő ventilátor, kormányrendszer, elektromos rendszer, pneumatikus rendszer és légkondicionáló rendszer), amelyek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai a IX. mellékletben vannak meghatározva;

13.

„alkatrészek családja”, „önálló műszaki egységek családja” vagy „rendszerek családja” : olyan alkatrészek, önálló műszaki egységek, illetve rendszerek gyártó által összeállított csoportja, amelyeknek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai kialakításuknál fogva hasonlóak;

14.

„alapalkatrész”, „önálló műszaki alapegység” vagy „alaprendszer” : olyan alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer, amely alkatrészek, önálló műszaki egységek, illetve rendszerek valamely családján belül a CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok tekintetében a legrosszabb esetet jelenti;

▼M1

15.	„kibocsátásmentes nehézgépjármű” („ZE-HDV”) : belső égésű motor nélküli vagy olyan belső égésű motorral szerelt nehézgépjármű, amelynek kibocsátása 1 g CO2/kWh alatt marad;

16.

„különleges felépítményű gépjármű” : olyan nehézgépjármű, amelyet nem áruszállításra terveztek, és amelynek esetében a felépítményfajtának a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének 2. függelékében felsorolt kódját a 09, 10, 15, 16, 18, 19, 20, 23, 24, 25, 26, 27, 28 és 31 kódok egyike egészíti ki; vagy olyan nyerges vontató, amelynek legnagyobb sebessége nem haladja meg a 79 km/h-t;

17.	„merev tehergépjármű” : olyan tehergépkocsi, amelyet nem félpótkocsi vontatására terveztek vagy építettek;

18.	„nyerges vontató” : olyan vontató, amelyet kizárólag vagy elsősorban félpótkocsik vontatására terveztek és építettek;

19.	„hálóhelyes vezetőfülke” : olyan vezetőfülke-típus, amelyben a vezetőülés mögött alvásra szánt hely található;

20.	„hibrid elektromos nehézgépjármű” : („He-HDV”): a 2007/46/EK irányelv 3. cikkének 15. pontjában megadott fogalommeghatározás szerint;

21.	„vegyes üzemű jármű” : az 582/2011/EU rendelet 2. cikkének 48. pontjában megadott fogalommeghatározás szerint.

A hibrid elektromos nehézgépjárművek közül az 5. cikk (3) bekezdését, a 9. cikk (1) bekezdését és a 12. cikk (1) bekezdését csak azokra kell alkalmazni, amelyeknél az összes energiaátalakító közül a második legmagasabb legnagyobb hasznos teljesítményű energiaátalakító legnagyobb hasznos teljesítménye az összes energiaátalakító közül a legmagasabb legnagyobb hasznos teljesítményű energiaátalakító legnagyobb hasznos teljesítményének kevesebb mint 10 %-át teszi ki. A csak a jármű elindítására használt energiaátalakítókat e tekintetben figyelmen kívül kel hagyni.

▼B

4. cikk

Járműcsoportok

E rendelet alkalmazásában a gépjárműveket az I. melléklet 1. táblázatával összhangban kell járműcsoportokba sorolni.

Az 5–22. cikkek nem vonatkoznak a 0., 6., 7., 8., 13., 14., 15. és 17. járműcsoportba tartozó gépjárművekre.

5. cikk

Elektronikus eszközök

(1) A Bizottság ingyenes, letölthető és futtatható szoftver formájában rendelkezésre bocsátja a következő eszközöket:

szimulációs eszköz;

előfeldolgozási eszközök;

hasheszköz.

A Bizottság karbantartja az elektronikus eszközöket, és biztosítja azok módosítását és frissítését.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett elektronikus eszközöket nyilvánosan hozzáférhető elektronikus terjesztési platformon teszi hozzáférhetővé.

▼M1

(3) A szimulációs eszközt az új járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározására, vagy annak eldöntésére használják, hogy a szóban forgó jármű kibocsátásmentes nehézgépjármű, hibrid elektromos nehézgépjármű vagy vegyes üzemű jármű. A szimulációs eszközt úgy kell megtervezni, hogy a III. mellékletben meghatározott bemeneti információk, valamint a 12. cikk (1) bekezdésében említett bemeneti adatok alapján működjön.

▼B

(4) Az előfeldolgozási eszközök a vizsgálati eredmények ellenőrzésére és összeállítására, az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaival összefüggő további számítások elvégzésére, valamint ezeknek a szimulációs eszköz által felhasználható formátumúvá történő konvertálására szolgálnak. Az előfeldolgozási eszközöket a gyártók az V. melléklet 4. pontjában (Motorok) és a VIII. melléklet 3. pontjában (Légellenállás) említett pontokban szereplő vizsgálatok elvégzése után használhatják.

▼M1

(5) A hasheszközök rendeltetése, hogy egyértelmű összeköttetést teremtsenek az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságai és tanúsító dokumentuma, illetve a jármű és a IV. mellékletben említett gyártói nyilvántartási dokumentum és ügyfél-információs dokumentum között.

▼B

2. FEJEZET

ENGEDÉLY A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ MŰKÖDTETÉSÉRE A KIBOCSÁTÁS, VALAMINT A JÁRMŰJAVÍTÁSI ÉS -KARBANTARTÁSI INFORMÁCIÓK TEKINTETÉBEN TÖRTÉNŐ TÍPUSJÓVÁHAGYÁS CÉLJÁBÓL

6. cikk

Engedély kérelmezése a szimulációs eszköz működtetésére új járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása céljából

(1) A járműgyártónak kérelmet kell benyújtania a jóváhagyó hatósághoz, hogy az engedélyezze számára az 5. cikk (3) bekezdésében említett szimulációs eszköz működtetését egy vagy több járműcsoportba tartozó új járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása céljából („engedély”).

(2) Az engedélyre irányuló kérelmet a II. melléklet 1. függelékében mintaként szereplő adatközlő lapnak megfelelően kell összeállítani.

(3) Az engedélyre irányuló kérelem mellett be kell nyújtani egy megfelelő leírást a gyártó által az összes érintett járműcsoport CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása érdekében bevezetett eljárásokról, a II. melléklet 1. pontjának megfelelően.

Emellett a II. melléklet 2. pontjával összhangban elvégzett értékelést követően be kell nyújtani a jóváhagyó hatóság által összeállított értékelő jelentést is.

(4) A járműgyártónak a (2) és (3) bekezdéssel összhangban elkészített, engedélyre irányuló kérelmet legkésőbb a kibocsátások és a járműjavítási és -karbantartási információk tekintetében jóváhagyott motorrendszerrel felszerelt jármű EK-típusjóváhagyása iránti, az 582/2011/EU rendelet 7. cikke szerinti kérelemmel vagy a járműnek a kibocsátások és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetősége tekintetében történő EK-típusjóváhagyása iránti, a fenti rendelet 9. cikke szerinti kérelemmel együtt kell benyújtania a jóváhagyó hatósághoz. Az engedélyre irányuló kérelemnek arra a járműcsoportra kell vonatkoznia, amely magában foglalja azt a járműtípust, amelyre az EK-típusjóváhagyás iránti kérelem vonatkozik.

7. cikk

Az engedély megadásával kapcsolatos közigazgatási rendelkezések

(1) A jóváhagyó hatóság megadja az engedélyt, ha a gyártó a 6. cikkel összhangban kérelmet nyújt be, és bizonyítja, hogy a II. mellékletben meghatározott követelmények az érintett járműcsoportokat illetően teljesülnek.

Ha a II. mellékletben meghatározott követelmények az engedélyre irányuló kérelemben szereplő járműcsoportok közül csak néhány esetében teljesülnek, az engedély csak ezekre a járműcsoportokra vonatkozóan adható meg.

(2) Az engedélyt a II. melléklet 2. függelékében szereplő mintának megfelelően kell kiadni.

8. cikk

Utólagos változtatások a járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása érdekében kialakított eljárásokban

(1) A 7. cikk (1) bekezdésében említett engedélyt más járműcsoportokra is ki kell terjeszteni azokon a járműcsoportokon kívül, amelyekre vonatkozóan megadták, ha a járműgyártó igazolni tudja, hogy az általa az engedélyben szereplő járműcsoportok CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározására kialakított eljárások teljes mértékben eleget tesznek a II. melléklet követelményeinek a szóban forgó egyéb járműcsoportok vonatkozásában is.

(2) A járműgyártónak az engedély kiterjesztését a 6. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban kell kérelmeznie.

(3) Az engedély megszerzése után a járműgyártó haladéktalanul értesíti a jóváhagyó hatóságot minden olyan, az általa az engedélyben szereplő járműcsoportok CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása érdekében kialakított eljárásokat érintő változásról, amelyek hatással lehetnek az eljárások pontosságára, megbízhatóságára és stabilitására.

(4) A (3) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően a jóváhagyó hatóság tájékoztatja a járműgyártót, hogy a változás által érintett eljárásokra továbbra is kiterjed-e a megadott engedély, ki kell-e terjeszteni az engedélyt az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban, vagy hogy új engedélyt kell-e kérelmezni a 6. cikkel összhangban.

(5) Amennyiben az engedély nem terjed ki a változásokra, a gyártónak a (4) bekezdésben említett információról való értesüléstől számított egy hónapon belül kérelmeznie kell az engedély kiterjesztését vagy az új engedély megadását. Ha a gyártó a fenti határidőn belül nem kérelmezi az engedély kiterjesztését vagy az új engedély megadását, vagy ha a kérelmét elutasítják, akkor az engedély visszavonásra kerül.

3. FEJEZET

AZ ÚJ JÁRMŰVEK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ MŰKÖDTETÉSE A JÁRMŰVEK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE, ÉRTÉKESÍTÉSE ÉS FORGALOMBA HELYEZÉSE CÉLJÁBÓL

9. cikk

Az új járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározására és bejelentésére vonatkozó kötelezettség

▼M1

(1) A járműgyártóknak a kibocsátásmentes nehézgépjárművek, a hibrid elektromos nehézgépjárművek és a vegyes üzemű járművek kivételével minden új, az EU-ban történő értékesítés, nyilvántartásba vétel vagy forgalomba helyezés előtt álló jármű CO2-kibocsátását és tüzelőanyag-fogyasztását meg kell határozniuk, az 5. cikk (3) bekezdésében említett szimulációs eszköz legfrissebb rendelkezésre álló verziójának használatával. Az EU-ban történő értékesítés, nyilvántartásba vétel vagy forgalomba helyezés előtt álló kibocsátásmentes nehézgépjárművek, hibrid elektromos nehézgépjárművek és vegyes üzemű járművek tekintetében a járműgyártó csak az e járművekre vonatkozóan a IV. melléklet I. és II. részében megadott mintákban előírt információkat határozza meg, az 5. cikk (3) bekezdésében említett szimulációs eszköz legfrissebb rendelkezésre álló verziójának használatával.

▼B

A járműgyártó csak abban az esetben működtetheti a szimulációs eszközt az e cikkben említett célokra, ha rendelkezik az érintett járműcsoportra vonatkozóan megadott engedéllyel (a 7. cikkel összhangban), vagy ha az engedélyt kiterjesztették az érintett járműcsoportra (a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban).

(2) A járműgyártónak nyilvántartást kell vezetnie az (1) bekezdés első albekezdésével összhangban végzett szimuláció eredményeiről egy, a IV. melléklet I. részében meghatározott mintának megfelelően összeállított gyártói nyilvántartási dokumentumban.

A 21. cikk (3) bekezdésében és a 23. cikk (6) bekezdésében említett esetek kivételével tilos utólagos módosításokat végezni a gyártói nyilvántartási dokumentumon.

▼M1

(3) A járműgyártónak az 5. cikk (5) bekezdésében említett hasheszköz használatával kriptográfiai hashfüggvényt kell készítenie a gyártói nyilvántartási dokumentumról és az ügyfél-információs dokumentumról.

▼B

(4) Minden egyes, nyilvántartásba vétel, értékesítés vagy forgalomba helyezés előtt álló járműnek rendelkeznie kell egy, a gyártó által a IV. melléklet II. részében szereplő minta alapján összeállított ügyfél-információs dokumentummal.

Minden ügyfél-információs dokumentumnak tartalmaznia kell egy lenyomatot a (3) bekezdésben említett gyártói nyilvántartási dokumentumról készített kriptográfiai hashfüggvényről.

▼M1

(5) Minden nyilvántartásba vétel, értékesítés vagy forgalomba helyezés előtt álló járműnek rendelkeznie kell egy megfelelőségi tanúsítvánnyal vagy – a 2007/46/EK irányelv 24. cikkével összhangban jóváhagyott járművek esetében – egyedi jóváhagyási tanúsítvánnyal, beleértve egy lenyomatot a (3) bekezdésben említett gyártói nyilvántartási dokumentumról és ügyfél-információs dokumentumról készített kriptográfiai hashfüggvényről.

▼B

10. cikk

Az elektronikus eszközök módosításai, frissítései és meghibásodásai

(1) A szimulációs eszköz módosítása vagy frissítése esetén a járműgyártónak legkésőbb 3 hónappal a módosításoknak és a frissítéseknek az erre szolgáló elektronikus terjesztési platformon való elérhetővé tételét követően el kell kezdenie használni a módosított vagy frissített szimulációs eszközt.

(2) Ha a szimulációs eszköz meghibásodása miatt nem lehet a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározni az új járművek CO2-kibocsátását és tüzelőanyag-fogyasztását, akkor a járműgyártónak haladéktalanul értesítenie kell erről a Bizottságot az erre szolgáló elektronikus terjesztési platformon.

(3) Ha a szimulációs eszköz meghibásodása miatt nem lehet a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározni az új járművek CO2-kibocsátását és tüzelőanyag-fogyasztását, akkor a járműgyártónak az érintett járművekre vonatkozóan a szimulációt legkésőbb az (1) bekezdésben említett dátum után 7 naptári nappal el kell végeznie. Addig a 9. cikk alapján érvényes kötelezettségek felfüggesztésre kerülnek azokra a járművekre vonatkozóan, amelyek esetében a tüzelőanyag-fogyasztás és CO2-kibocsátás meghatározása nem lehetséges.

11. cikk

A szimulációs eszköz bemeneti és kimeneti információinak hozzáférhetősége

(1) A gyártói nyilvántartási dokumentumot, valamint az alkatrészek, rendszerek és önálló műszaki egységek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó tanúsítványokat a járműgyártónak a jármű gyártását követően legalább 20 évig meg kell őriznie, és kérés esetén a jóváhagyó hatóság és a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania.

(2) Egy tagállam felhatalmazott szerve vagy a Bizottság kérésére a járműgyártónak 15 munkanapon belül rendelkezésre kell bocsátania a gyártói nyilvántartási dokumentumot.

(3) A tagállami felhatalmazott szerv vagy a Bizottság kérésére annak a jóváhagyó hatóságnak, amely az engedélyt a 7. cikkel összhangban kiadta, vagy amely az alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságait a 17. cikkel összhangban tanúsította, 15 munkanapon belül rendelkezésre kell bocsátania a 6. cikk (2) bekezdésében, illetve a 16. cikk (2) bekezdésében említett adatközlő lapot.

4. FEJEZET

AZ ALKATRÉSZEK, ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉGEK ÉS RENDSZEREK CO2-KIBOCSÁTÁSSAL ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATOS TULAJDONSÁGAI

12. cikk

A CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás meghatározása szempontjából releváns alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek

(1) A szimulációs eszköznek az 5. cikk (3) bekezdésében említett bemeneti adatai a következő alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó információkat foglalják magukban:

motorok;

sebességváltók;

nyomatékátalakítók;

egyéb nyomatékátviteli alkatrészek;

kiegészítő hajtásláncalkatrészek;

tengelyek;

felépítmény vagy pótkocsi légellenállása;

segédberendezések;

gumiabroncsok.

(2) Az (1) bekezdés b)–g), valamint i) pontjaiban említett alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak a 14. cikkel összhangban az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek egyes családjaira vonatkozóan meghatározott és a 17. cikkel összhangban tanúsított értékeken (a továbbiakban: tanúsított értékek) vagy tanúsított értékek hiányában a 13. cikkel összhangban meghatározott standard értékeken kell alapulniuk.

(3) A motorok CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak az egyes motorcsaládokra vonatkozóan a 14. cikkel összhangban meghatározott és a 17. cikkel összhangban tanúsított értékeken kell alapulniuk.

(4) A segédberendezések CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak a 13. cikkel összhangban meghatározott standard értékeken kell alapulniuk.

(5) A 2. cikk (2) bekezdésében említett alapjárműveknél az (1) bekezdés g) és h) pontjában említett alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos, az alapjárműre vonatkozóan nem meghatározható tulajdonságainak a standard értékeken kell alapulniuk. A h) pontban említett alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek esetében a járműgyártónak a legnagyobb teljesítményveszteséggel járó technológiát kell kiválasztania.

▼M1

(6) A kibocsátásmentes nehézgépjárművek, a hibrid elektromos nehézgépjárművek és a vegyes üzemű járművek esetében a szimulációs eszköz bemeneti adatainak magukban kell foglalniuk a III. melléklet 5. táblázatában meghatározott információkat.

(7) Ha a járművet téli gumiabroncsokkal és alapkivitelű gumiabroncsokkal fogják nyilvántartásba venni, értékesíteni vagy forgalomba helyezni, a járműgyártó megválaszthatja, hogy a gumiabroncsok közül melyiket használja a CO2-kibocsátás meghatározásához.

▼B

13. cikk

Standard értékek

(1) A sebességváltókra vonatkozó standard értékeket a VI. melléklet 8. függelékével összhangban kell meghatározni.

(2) A nyomatékátalakítókra vonatkozó standard értékeket a VI. melléklet 9. függelékével összhangban kell meghatározni.

(3) Az egyéb nyomatékátviteli alkatrészekre vonatkozó standard értékeket a VI. melléklet 10. függelékével összhangban kell meghatározni.

(4) A kiegészítő hajtásláncalkatrészekre vonatkozó standard értékeket a VI. melléklet 11. függelékével összhangban kell meghatározni.

(5) A tengelyekre vonatkozó standard értékeket a VII. melléklet 3. függelékével összhangban kell meghatározni.

(6) A felépítmény vagy a pótkocsi légellenállására vonatkozó standard értékeket a VIII. melléklet 7. függelékével összhangban kell meghatározni.

(7) A segédberendezésekre vonatkozó standard értékeket a IX. melléklettel összhangban kell meghatározni.

▼M1

(8) A gumiabroncsokra vonatkozó standard értékként a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) II. mellékletének B. részében található 2. táblázat C3 osztályú téli gumiabroncsokra vonatkozó értékeit kell használni.

▼B

14. cikk

Tanúsított értékek

(1) A járműgyártó a szimulációs eszköz bemeneti adataiként használhatja a (2)–(9) bekezdéssel összhangban meghatározott értékeket, ha azokat a 17. cikknek megfelelően tanúsították.

(2) A motorokra vonatkozó tanúsított értékeket az V. melléklet 4. pontjával összhangban kell meghatározni.

(3) A sebességváltókra vonatkozó tanúsított értékeket a VI. melléklet 3. pontjával összhangban kell meghatározni.

(4) A nyomatékátalakítókra vonatkozó tanúsított értékeket a VI. melléklet 4. pontjával összhangban kell meghatározni.

(5) Az egyéb nyomatékátviteli alkatrészekre vonatkozó tanúsított értékeket a VI. melléklet 5. pontjával összhangban kell meghatározni.

(6) A kiegészítő hajtásláncalkatrészekre vonatkozó tanúsított értékeket a VI. melléklet 6. pontjával összhangban kell meghatározni.

(7) A tengelyekre vonatkozó tanúsított értékeket a VII. melléklet 4. pontjával összhangban kell meghatározni.

(8) A felépítmény vagy pótkocsi légellenállására vonatkozó tanúsított értékeket a VIII. melléklet 3. pontjával összhangban kell meghatározni.

(9) A gumiabroncsokra vonatkozó tanúsított értékeket a X. melléklettel összhangban kell meghatározni.

15. cikk

A család fogalma a tanúsított értékeket használó alkatrészeket, önálló műszaki egységeket és rendszereket illetően

(1) A (3)–(6) bekezdések alapján az egy alapalkatrészre, önálló műszaki alapegységre vagy alaprendszerre vonatkozóan meghatározott tanúsított értékek további vizsgálatok nélkül érvényesek a család összes tagjára, a család alábbi helyeken szereplő definíciójával összhangban:

—

a VI. melléklet 6. függeléke a sebességváltók, a nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek és kiegészítő hajtásláncalkatrészek családfogalmát illetően;

—

a VII. melléklet 4. függeléke a tengelyek családfogalmát illetően;

—

a VIII. melléklet 5. függeléke a légellenállás meghatározását szolgáló családfogalmat illetően.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül motorok esetében az V. melléklet 3. függelékében szereplő családfogalommal összhangban létrehozott valamely motorcsalád valamennyi tagjára vonatkozó tanúsított értékeket az V. melléklet (4), (5) és (6) bekezdésével összhangban kell kiszámítani.

A gumiabroncsok esetében a család csak egyfajta abroncstípusból állhat.

(3) Az alapalkatrész, önálló műszaki alapegység vagy alaprendszer CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai nem lehetnek jobbak, mint ugyanazon család bármely másik tagjának tulajdonságai.

(4) A gyártónak bizonyítékot kell szolgáltatnia a jóváhagyó hatóság számára arról, hogy az alapalkatrész, önálló műszaki alapegység vagy alaprendszer teljes mértékben reprezentálja az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek családját.

Ha a 16. cikk (3) bekezdése második albekezdésének céljai érdekében végzett vizsgálatok keretében a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy a kiválasztott alapalkatrész, önálló műszaki alapegység vagy alaprendszer nem reprezentálja teljes mértékben az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek családját, akkor referenciaként más alkatrészt, önálló műszaki egységet vagy rendszert választhat ki és vizsgálhat, és az fog alapalkatrésznek, önálló műszaki alapegységnek vagy alaprendszernek minősülni.

(5) A gyártó kérése alapján és a jóváhagyó hatóság hozzájárulása esetén egy, az alapalkatrésztől, önálló műszaki alapegységtől vagy alaprendszertől eltérő alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai is feltüntethetők az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek családjának CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó tanúsítványon.

Az adott alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságait a 14. cikkel összhangban kell meghatározni.

(6) Amennyiben az adott alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos, (5) bekezdéssel összhangban meghatározott tulajdonságai magasabb CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékeket eredményeznek, mint az alapalkatrész, önálló műszaki alapegység vagy alaprendszer értékei, a gyártónak ki kell azt zárnia a meglévő családból, és új családhoz kell hozzárendelnie, és az új család új alapalkatrészeként, önálló műszaki alapegységeként vagy alaprendszereként kell meghatároznia, vagy a 18. cikk értelmében kérelmeznie kell a tanúsítvány kiterjesztését.

16. cikk

Az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak tanúsítása iránti kérelem

(1) Az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek családjainak CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó tanúsítás iránti kérelmet a jóváhagyó hatósághoz kell benyújtani.

(2) A tanúsítás iránti kérelmet az alábbi helyeken mintaként szereplő adatközlő lapnak megfelelően kell összeállítani:

—

motorok esetében az V. melléklet 2. függeléke,

—

sebességváltók esetében a VI. melléklet 2. függeléke,

—

nyomatékátalakítók esetében a VI. melléklet 3. függeléke,

—

egyéb nyomatékátviteli alkatrészek esetében a VI. melléklet 4. függeléke,

—

kiegészítő hajtásláncalkatrészek esetében a VI. melléklet 5. függeléke,

—

tengelyek esetében a VII. melléklet 2. függeléke,

—

légellenállás esetében a VIII. melléklet 2. függeléke,

—

gumiabroncsok esetében a X. melléklet 2. függeléke.

(3) A tanúsítás iránti kérelem mellett be kell adni, az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek érintett családjának azon tervezési elemeire vonatkozó magyarázatot is, amelyeknek nem elhanyagolható hatásuk van az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek érintett családjának CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira.

Ezenkívül a kérelem mellett be kell adni a jóváhagyó hatóság által kibocsátott vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyveket, a vizsgálatok eredményét, valamint egy, a jóváhagyó hatóság által a 2007/46/EK irányelv X. mellékletének 1. pontjával összhangban kiadott megfelelőségi tanúsítványt.

17. cikk

Az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak tanúsításával kapcsolatos közigazgatási rendelkezések

(1) Ha az alkalmazandó követelmények teljesülnek, a jóváhagyó hatóságnak tanúsítania kell az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek érintett családjának CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó értékeket.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a jóváhagyó hatóságnak az alábbi helyeken szereplő minta alapján tanúsítványt kell kibocsátania a CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságokról:

—

motorok esetében az V. melléklet 1. függeléke,

—

a sebességváltók, a nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek és kiegészítő hajtásláncalkatrészek esetében a VI. melléklet 1. függeléke,

—

tengelyek esetében a VII. melléklet 1. függeléke,

—

légellenállás esetében a VIII. melléklet 1. függeléke,

—

gumiabroncsok esetében a X. melléklet 1. függeléke.

(3) A jóváhagyó hatóságnak tanúsítási számot kell kiadnia az alábbi helyeken megadott számozási rendszernek megfelelően:

—

motorok esetében az V. melléklet 6. függeléke,

—

a sebességváltók, a nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek és kiegészítő hajtásláncalkatrészek esetében a VI. melléklet 7. függeléke,

—

tengelyek esetében a VII. melléklet 5. függeléke,

—

légellenállás esetében a VIII. melléklet 8. függeléke,

—

gumiabroncsok esetében a X. melléklet 1. függeléke.

A jóváhagyó hatóság nem rendelheti hozzá ugyanazt a számot az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek más családjához. A tanúsítási számot a vizsgálati jegyzőkönyv azonosítójaként kell használni.

(4) A jóváhagyó hatóságnak az 5. cikk (5) bekezdésében szereplő hasheszköz segítségével kriptográfiai hashfüggvényt kell készítenie a vizsgálati eredményeket tartalmazó fájlról, beleértve a tanúsítási számot. A hashelést a vizsgálati eredmények megszületését követően azonnal el kell végezni. A jóváhagyó hatóságnak a hashfüggvényről és a tanúsítási számról lenyomatot kell készítenie a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságokra vonatkozó tanúsítványra.

18. cikk

Az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek családjának kibővítése új alkatrésszel, önálló műszaki egységgel vagy rendszerrel

(1) A gyártó kérése és a jóváhagyó hatóság engedélye alapján az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek tanúsított családja új alkatrésszel, önálló műszaki egységgel vagy rendszerrel bővíthető, ha az megfelel a családfogalom alábbi helyeken meghatározott követelményeinek:

—

az V. melléklet 3. függeléke a motorok családfogalmát illetően,

—

a VI. melléklet 6. függeléke a sebességváltók, a nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek és kiegészítő hajtásláncalkatrészek családfogalmát illetően,

—

a VII. melléklet 4. függeléke a tengelyek családfogalmát illetően,

—

a VIII. melléklet 5. függeléke a légellenállás meghatározását szolgáló családfogalmat illetően.

Ilyen esetben a jóváhagyó hatóságnak egy felülvizsgált, bővítési számmal ellátott tanúsítványt kell kibocsátania.

A gyártónak módosítania kell a 16. cikk (2) bekezdésében említett adatközlő lapot, és a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania azt.

(2) Amennyiben az adott alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos, (1) bekezdéssel összhangban meghatározott tulajdonságai magasabb CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékeket eredményeznek, mint az alapalkatrész, önálló műszaki alapegység vagy alaprendszer értékei, az új alkatrészt, önálló műszaki egységet vagy rendszert kell új alapalkatrésznek, önálló műszaki alapegységnek vagy alaprendszernek tekinteni.

19. cikk

Az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak tanúsítását követő változások

(1) A gyártónak értesítenie kell a jóváhagyó hatóságot minden olyan, a szóban forgó alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek kialakításában vagy gyártási eljárásában az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek vonatkozó családjának CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó értékeknek a 17. cikk szerinti tanúsítása után bekövetkezett változásról, amelynek nem elhanyagolható hatása lehet az adott alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira.

(2) Amint megkapja az (1) bekezdésben említett értesítést, a jóváhagyó hatóságnak tájékoztatnia kell a gyártót, hogy a változás által érintett alkatrészekre, önálló műszaki egységekre vagy rendszerekre továbbra is kiterjed-e a kibocsátott tanúsítvány, vagy szükség van-e a 14. cikkel összhangban kiegészítő vizsgálatra annak ellenőrzéséhez, hogy milyen hatást gyakorolnak a változások az érintett alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira.

(3) Ha a tanúsítvány nem terjed ki a változások által érintett alkatrészekre, önálló műszaki egységekre vagy rendszerekre, a gyártónak a jóváhagyó hatóság részéről történő tájékoztatástól számított egy hónapon belül a 18. cikk értelmében új tanúsítást vagy kiterjesztést kell kérelmeznie. Ha a gyártó a fenti határidőn belül nem kérelmez új tanúsítást vagy kiterjesztést, vagy ha a kérelmét elutasítják, akkor a tanúsítvány visszavonásra kerül.

5. FEJEZET

A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ, A BEMENETI INFORMÁCIÓK ÉS A BEMENETI ADATOK MEGFELELŐSÉGE

20. cikk

▼M1

A járműgyártó, a jóváhagyó hatóság és a Bizottság feladatai a szimulációs eszköz működésének megfelelőségét illetően

▼B

(1) A járműgyártónak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az összes olyan járműcsoport esetében, amelyre a 7. cikk alapján megadták, illetve a 8. cikk (1) bekezdése alapján kiterjesztették az engedélyt, a CO2-kibocsátás és tüzelőanyag-fogyasztás meghatározására bevezetett eljárások továbbra is megfeleljenek ennek a célnak.

▼M1

A járműgyártó a Xa. melléklet 3. pontjának megfelelően meghatározott minimális számú járművön évente elvégzi a szóban forgó mellékletben meghatározott ellenőrzési vizsgálati eljárást. A járműgyártó a Xa. melléklet 8. pontjának megfelelően minden év december 31-ig minden vizsgált járműről vizsgálati jegyzőkönyvet nyújt be a jóváhagyó hatósághoz; a vizsgálati jegyzőkönyveket legalább 10 évig meg kell őriznie, és kérésre a Bizottság, valamint a többi tagállam jóváhagyó hatósága rendelkezésére kell bocsátania.

▼B

(2) A jóváhagyó hatóságnak a II. melléklet 2. pontjának megfelelően évente négy alkalommal értékelést kell végeznie annak ellenőrzése érdekében, hogy mindazon járműcsoportok esetében, amelyekre az engedély kiterjed, a járműgyártó által a CO2-kibocsátás és tüzelőanyag-fogyasztás meghatározására bevezetett eljárások továbbra is megfelelőek-e. Az értékelés során ellenőrizni kell a bemeneti információk és bemeneti adatok kiválasztását, valamint azt, hogy a gyártó hány alkalommal ismétli meg a szimulációt.

▼M1

Amennyiben valamely jármű nem felel meg a Xa. mellékletben meghatározott ellenőrzési vizsgálati eljárásban, a jóváhagyó hatóság a Xa. mellékletnek megfelelően vizsgálatot indít a meg nem felelés okának meghatározására. Amint a jóváhagyó hatóság meghatározta a meg nem felelés okát, tájékoztatja róla a többi tagállam jóváhagyó hatóságát.

Ha a meg nem felelés oka a szimulációs eszköz működéséhez kapcsolódik, a 21. cikket kell alkalmazni. Ha a meg nem felelés oka az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással összefüggő tanúsított tulajdonságaihoz kapcsolódik, a 23. cikket kell alkalmazni.

Ha az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek tanúsításával, valamint a szimulációs eszköz működésével kapcsolatban nem tártak fel szabálytalanságokat, a jóváhagyó hatóság jelenti a jármű meg nem felelését a Bizottságnak. A Bizottság megvizsgálja, hogy a szimulációs eszköz vagy a Xa. mellékletben meghatározott ellenőrzési vizsgálati eljárás okozta a jármű meg nem felelését, és hogy szükséges-e a szimulációs eszköz vagy az ellenőrzési vizsgálati eljárás javítása.

▼B

21. cikk

A szimulációs eszköz működtetésének megfelelőségével kapcsolatos javító intézkedések

(1) Amennyiben a jóváhagyó hatóság a 20. cikk (2) bekezdése alapján úgy találja, hogy a járműgyártó által az érintett járműcsoportok CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározására bevezetett eljárások nincsenek összhangban az engedéllyel vagy e rendelettel vagy az érintett járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának helytelen meghatározásához vezethetnek, a jóváhagyó hatóságnak fel kell kérnie a gyártót, hogy az a jóváhagyó hatóság részéről történő kérés kézhezvételétől számított legkésőbb 30 naptári nap elteltével nyújtson be egy javítási intézkedési tervet.

Amennyiben a járműgyártó igazolja, hogy a javítási intézkedési terv benyújtásához több idő szükséges, a jóváhagyó hatóság további maximum 30 naptári nap határidő-hosszabbítást engedélyezhet.

(2) A javítási intézkedési tervnek vonatkoznia kell az összes olyan járműcsoportra, amelyet a jóváhagyó hatóság a kérésében megjelölt.

(3) A jóváhagyó hatóságnak a javítási intézkedési tervet annak kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül jóvá kell hagynia vagy el kell utasítania. A jóváhagyó hatóság értesíti a gyártót és az összes tagállamot a javítási intézkedési terv jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó határozatáról.

A jóváhagyó hatóság kérheti a járműgyártót, hogy bocsásson ki új gyártói nyilvántartási dokumentumot, ügyfél-információs dokumentumot és megfelelőségi tanúsítványt a jóváhagyott javítási intézkedési tervnek megfelelően alkalmazott változtatásokat tükröző, újonnan meghatározott CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek alapján.

(4) A jóváhagyott javítási intézkedési terv végrehajtásáért a gyártó felelős.

(5) Amennyiben a jóváhagyó hatóság elutasítja a javítási intézkedési tervet, vagy megállapítja, hogy a javítási intézkedési tervet nem alkalmazták megfelelően, megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa a szimulációs eszköz működtetésének megfelelőségét, vagy visszavonja az engedélyt.

22. cikk

A gyártó és a jóváhagyó hatóság feladatai az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak megfelelőségét illetően

(1) A gyártó a 2007/46/EK irányelv X. mellékletével összhangban megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 12. cikk (1) bekezdésében felsorolt alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos, a 17. cikkel összhangban tanúsításnak alávetett tulajdonságai ne térjenek el a tanúsított értékektől.

Ezen intézkedéseknek az alábbiakat is magukban kell foglalniuk:

—

a motorok vonatkozásában az V. melléklet 4. függelékében lefektetett eljárások,

—

a sebességváltók vonatkozásában a VI. melléklet 7. pontjában lefektetett eljárások,

—

a tengelyek vonatkozásában a VII. melléklet 5. és 6. pontjában lefektetett eljárások,

—

a felépítmény vagy a pótkocsi légellenállása vonatkozásában a VIII. melléklet 6. függelékében lefektetett eljárások,

—

a gumiabroncsok vonatkozásában a X. melléklet 4. pontjában lefektetett eljárások.

Ha az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek valamely családjába tartozó egyik tag CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságait a 15. cikk (5) bekezdésével összhangban tanúsították, akkor a CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok ellenőrzésére szolgáló referenciaértékként a család e tagjának tanúsított értéke használandó.

Amennyiben az első és második albekezdésben említett intézkedések eredményeként a tanúsított értékektől való eltérést tapasztal, a gyártó azonnal tájékoztatja a jóváhagyó hatóságot.

(2) A gyártó éves rendszerességgel az (1) bekezdés második albekezdésében említett eljárások eredményeit tartalmazó vizsgálati jegyzőkönyveket nyújt be annak a jóváhagyó hatóságnak, amely tanúsította az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek érintett családjának CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságait. A gyártó kérés esetén a Bizottság rendelkezésére bocsátja a vizsgálati jegyzőkönyveket.

(3) A gyártó gondoskodik róla, hogy az (1) bekezdés második albekezdésében említett, az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek valamely családjával kapcsolatos eljárások esetében legalább minden huszonötödiket vagy – a gumiabroncsok kivételével – legalább évente egy eljárást ne az a hatóság felügyelje, amely részt vett az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek érintett családja CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak a 16. cikkel összhangban történő tanúsításában.

(4) Bármely jóváhagyó hatóság bármikor végezhet ellenőrzést az alkatrészekkel, önálló műszaki egységekkel és rendszerekkel kapcsolatban a gyártó és a járműgyártó bármely létesítményében, hogy meggyőződjön arról, hogy az illető alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai nem térnek-e el a tanúsított értékektől.

A gyártónak és a járműgyártónak a jóváhagyó hatóság kérésétől számított 15 munkanapon belül a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania a birtokában lévő összes olyan releváns dokumentumot, mintát és egyéb anyagot, amelyekre az alkatrésszel, önálló műszaki egységgel vagy rendszerrel kapcsolatos ellenőrzés elvégzéséhez szükség van.

23. cikk

Az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak megfelelőségével kapcsolatos javítási intézkedések

▼M1

(1) Amennyiben a jóváhagyó hatóság a 20. és a 22. cikk értelmében úgy találja, hogy nem megfelelőek a gyártó által annak biztosítása érdekében tett intézkedések, hogy a 12. cikk (1) bekezdésében felsorolt alkatrészeknek, önálló műszaki egységeknek és rendszereknek a 17. cikkel összhangban tanúsításnak alávetett, CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai ne térjenek el a tanúsított értékektől, a jóváhagyó hatóságnak fel kell kérnie a gyártót, hogy a jóváhagyó hatóság felkérésének kézhezvételétől számított legkésőbb 30 naptári napon belül nyújtson be egy javítási intézkedési tervet.

▼B

Amennyiben a gyártó igazolja, hogy a javítási intézkedési terv benyújtásához több idő szükséges, a jóváhagyó hatóság további maximum 30 naptári nap határidő-hosszabbítást engedélyezhet.

(2) A javítási intézkedési tervnek vonatkoznia kell az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek összes olyan családjára, amelyet a jóváhagyó hatóság a kérésében megjelölt.

A jóváhagyó hatóság megkövetelheti az érintett alkatrészeket, önálló műszaki egységeket és rendszereket a járműveikbe beépítő járműgyártóktól, hogy bocsássanak ki új gyártói nyilvántartási dokumentumot, ügyfél-információs dokumentumot és megfelelőségi tanúsítványt az illető alkatrészeknek, önálló műszaki egységeknek és rendszereknek a 22. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések révén megállapított, CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai alapján.

(4) A jóváhagyott javítási intézkedési terv végrehajtásáért a gyártó felelős.

(5) A gyártó nyilvántartást vezet minden visszahívott és javított, illetve módosított alkatrészről, önálló műszaki egységről vagy rendszerről, valamint a javítást végző műhelyről. A javítási intézkedési terv végrehajtása alatt és végrehajtás végétől számított öt éven keresztül kérésre betekintést kell biztosítani a jóváhagyó hatóság számára a nyilvántartásba.

(6) Amennyiben a jóváhagyó hatóság elutasította a javítási intézkedési tervet, vagy megállapítja, hogy a javítási intézkedéseket nem hajtják végre megfelelően, megteszi a szükséges intézkedéseket az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek érintett családja CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai megfelelőségének biztosítása érdekében, vagy visszavonja a CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságokra vonatkozóan kiadott tanúsítványt.

6. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A 10. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a 9. cikkben említett kötelezettségek nem kerültek teljesítésre, a tagállamok megtilthatják a következők nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését:

▼M1

2019. július 1-jétől a 4., 5., 9. és 10. csoportba tartozó járművek, beleértve az egyes járműcsoportok „v” alcsoportjába tartozó járműveket, az I. melléklet 1. táblázata alapján;

▼B

2020. január 1-jétől az 1., 2. és 3. csoportba tartozó járművek, az I. melléklet 1. táblázata alapján;

2020. július 1-jétől a 11., 12. és 16. csoportba tartozó járművek, az I. melléklet 1. táblázata alapján.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának sérelme nélkül a 9. cikkben említett kötelezettségek 2019. január 1-jétől alkalmazandók az összes, a 4., 5., 9. és 10. csoportba tartozó járműre, amelyek gyártási dátuma 2019. január 1. vagy későbbi. ►M1 Az említett járműcsoportok bármelyikének „v” alcsoportjába tartozó járművek esetében a 9. cikkben említett kötelezettség e rendelet hatálybalépésétől alkalmazandó. ◄

▼M1

Az első albekezdés alkalmazásában a gyártási dátum:

a megfelelőségi tanúsítvány aláírásának dátuma;

amennyiben megfelelőségi tanúsítványt nem adtak ki, az az időpontot, amikor a jármű-azonosító számot először feltüntették a jármű megfelelő részein.

(3) A 20. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, valamint a 20. cikk (2) bekezdésének második, harmadik és negyedik albekezdését 2020. július 1-jétől kell alkalmazni. A 21. cikk (5) bekezdése és a 23. cikk (6) bekezdése szerinti javító intézkedéseket valamely járműnek a Xa. mellékletben meghatározott ellenőrzési vizsgálati eljárás során feltárt meg nem felelésének vizsgálata alapján 2023. július 1-jétől kell alkalmazni.

▼B

25. cikk

A 2007/46/EK irányelv módosítása

A 2007/46/EK irányelv I., III., IV., IX. és XV. melléklete e rendelet XI. mellékletének megfelelően módosul.

26. cikk

Az 582/2011/EU rendelet módosítása

Az 582/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A kibocsátások és a járműjavítási és -karbantartási információk tekintetében jóváhagyott motorrendszerrel felszerelt jármű EK-típusjóváhagyásának megszerzéséhez, vagy valamely jármű kibocsátások és a járműjavítási és -karbantartási információk tekintetében történő EK-típusjóváhagyásához a gyártónak igazolnia kell, hogy az érintett járműcsoportra vonatkozóan teljesülnek az (EU) 2017/2400 ( *1 ) bizottsági rendelet 6. cikkében és II. mellékletében meghatározott követelmények. Az említett követelmények azonban nem alkalmazandók, ha a gyártó jelzi, hogy a típusjóváhagyás megszerzése előtt álló új járműveknek az Unióban való nyilvántartásba vételére, értékesítésére vagy forgalomba helyezésére az (EU) 2017/2400 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában az egyes járműcsoportokra vonatkozóan meghatározott időpontokban vagy azokat követően már nem kerül sor.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

az (1a) bekezdés d) pontjának helyébe az alábbi szöveg lép:

„d) Az e rendelet VII. mellékletének 3.1. pontjában, az e rendelet X. mellékletének 2.1. és 6.1. pontjában, az e rendelet XIII. mellékletének 2.1., 4.1., 5.1., 7.1., 8.1. és 10.1. pontjában, valamint az e rendelet XIII. melléklete 6. függelékének 1.1. pontjában meghatározott minden egyéb kivétel alkalmazandó;”;

az (1a) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„e) az (EU) 2017/2400 rendelet 6. cikkében és II. mellékletében említett követelmények teljesülnek az érintett járműcsoportra nézve, kivéve, ha a gyártó jelzi, hogy a típusjóváhagyás megszerzése előtt álló új járműveknek az Unióban való nyilvántartásba vételére, értékesítésére vagy forgalomba helyezésére a fenti rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában az egyes járműcsoportokra vonatkozóan meghatározott időpontokban vagy azokat követően már nem kerül sor.”.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

az (1a) bekezdés d) pontjának helyébe az alábbi szöveg lép:

„d) Az e rendelet VII. mellékletének 3.1. pontjában, az e rendelet X. mellékletének 2.1. és 6.1. pontjában, az e rendelet XIII. mellékletének 2.1., 4.1., 5.1., 7.1., 8.1. és 10.1.1. pontjában, valamint az e rendelet XIII. melléklete 6. függelékének 1.1. pontjában meghatározott minden egyéb kivétel alkalmazandó;”;

az (1a) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

27. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A JÁRMŰVEK JÁRMŰCSOPORTOKBA TÖRTÉNŐ BESOROLÁSA

1. A járművek e rendelet alkalmazásában történő besorolása

1.1. Az N kategóriájú járművek besorolása

▼M1

1. táblázat

Járműcsoportok az N kategóriájú járművek esetében

A járműcsoportokba történő besorolás szempontjából jelentős elemek leírása			Járműcsoport	A jármű célprofilja és a jármű konfigurációja szerinti besorolás
Tengelykonfiguráció	Alváz-konfiguráció	Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg (tonna)	Járműcsoport	Nagy távolságra	Nagy távolságra (EMS)	Regionális szállítás	Regionális szállítás (EMS)	Városi szállítás	Települési közműüzemi	Építőipari
4 × 2	Merev tehergépjármű	> 3,5 – 7,5	(0)
	Merev tehergépjármű (vagy vontató) (*1)	> 7,5 – 10	1			R		R
	Merev tehergépjármű (vagy vontató) (*1)	> 10 – 12	2	R+T1		R		R
	Merev tehergépjármű (vagy vontató) (*1)	> 12 – 16	3			R		R
	Merev tehergépjármű	> 16	4	R+T2		R		R	R
	Vontató	> 16	5	T+ST	T+ST+T2	T+ST	T+ST+T2	T+ST
	Merev tehergépjármű	> 16	4v (*2)						R	R
	Vontató	> 16	5v (*2)							T+ST
4 × 4	Merev tehergépjármű	> 7,5 – 16	(6)
	Merev tehergépjármű	> 16	(7)
	Vontató	> 16	(8)
6 × 2	Merev tehergépjármű	minden tömeg	9	R+T2	R+D+ST	R	R+D+ST		R
	Vontató	minden tömeg	10	T+ST	T+ST+T2	T+ST	T+ST+T2
	Merev tehergépjármű	minden tömeg	9v (*2)						R	R
	Vontató	minden tömeg	10v (*2)							T+ST
6 × 4	Merev tehergépjármű	minden tömeg	11	R+T2	R+D+ST	R	R+D+ST		R	R
6 × 4	Vontató	minden tömeg	12	T+ST	T+ST+T2	T+ST	T+ST+T2			T+ST
6 × 6	Merev tehergépjármű	minden tömeg	(13)
6 × 6	Vontató	minden tömeg	(14)
8 × 2	Merev tehergépjármű	minden tömeg	(15)
8 × 4	Merev tehergépjármű	minden tömeg	16							R
8 × 6 8 × 8	Merev tehergépjármű	minden tömeg	(17)
(1) Ezekben a járműosztályokban a vontatókat merev tehergépjárműként kezelik, a vontató fajlagos menetkész tömegét figyelembe véve. (2) A 4., az 5., a 9. és a 10. járműcsoport „v” alcsoportja: ezek a célprofilok kizárólag a különleges felépítményű járművekre vonatkoznak. (*) EMS – európai moduláris rendszer. T = Vontató R = Merev tehergépjármű és szabványos felépítmény T1, T2 = Szabványos pótkocsi ST = Szabványos félpótkocsi D = Szabványos utánfutó

▼B

II. MELLÉKLET

A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ MŰKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS ELJÁRÁSOK

1. A jármű gyártója által a szimulációs eszköz működtetése céljából kialakítandó folyamatok

1.1. A gyártónak legalább a következő folyamatokat kell kialakítania:

1.1.1.

Egy adatkezelő rendszer, amely lefedi a szimulációs eszköz bemeneti információinak és bemeneti adatainak beszerzését, tárolását, kezelését és visszakeresését, valamint az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek családjainak a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó tanúsítványok kezelését. Az adatkezelő rendszernek legalább:

biztosítania kell a helyes bemeneti információk és bemeneti adatok alkalmazását a konkrét járműkonfigurációk esetében;

biztosítania kell a helyes számításokat és a standard értékek alkalmazását;

a kriptográfiai hashfüggvények összehasonlításával ellenőriznie kell, hogy az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek szimulációhoz használt családjainak bemeneti adatállományai megegyeznek-e az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek azon családjainak a bemeneti adataival, amelyekre a tanúsítványt kiadták;

tartalmaznia kell egy védett adatbázist az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek családjaira vonatkozó bemeneti adatok, valamint a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságokra vonatkozó megfelelő tanúsítványok tárolására;

biztosítania kell az alkatrészekre, önálló műszaki egységekre és rendszerekre vonatkozó előírások és frissítések változásának helyes kezelését;

lehetővé kell tennie az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek nyomon követését a jármű gyártása után.

1.1.2.

Egy adatkezelő rendszer, amely kiterjed a bemeneti információknak, a bemeneti adatoknak és a számításoknak a szimulációs eszköz segítségével történő lekérdezésére és a kimeneti adatok tárolására. Az adatkezelő rendszernek legalább:

biztosítania kell a kriptográfiai hashfüggvények helyes alkalmazását;

tartalmaznia kell egy védett adatbázist a kimeneti adatok tárolására.

1.1.3.

Az 5. cikk (2) bekezdésében és a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, külön erre a célra létrehozott elektronikus terjesztési platform lekérdezésére, valamint a szimulációs eszköz legújabb verzióinak letöltésére és telepítésére szolgáló folyamat.

1.1.4.

A szimulációs eszközzel dolgozó személyzet megfelelő képzése.

2. A jóváhagyó hatóság általi értékelés

2.1. A jóváhagyó hatóságnak ellenőriznie kell, hogy az 1. pontban meghatározott, a szimulációs eszköz működéséhez kapcsolódó folyamatok kialakításra kerültek-e.

A jóváhagyó hatóság továbbá a következőket ellenőrzi:

az 1.1.1., 1.1.2. és 1.1.3. pontban meghatározott folyamatok működése és az 1.1.4. pontban meghatározott követelmény alkalmazása;

a tanúsítási eljárás során alkalmazott folyamatokat ugyanolyan módon alkalmazzák-e az érintett járműcsoportot gyártó összes gyártólétesítményben;

a járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározásához kapcsolódó műveletek adataira és folyamataira vonatkozó leírás teljessége.

A második pont a) pontjának alkalmazásában az ellenőrzésnek magában kell foglalnia minden egyes olyan járműcsoportból legalább egy jármű CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározását, amelyre az engedélyt kérvényezték.

1. függelék

A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZNEK AZ ÚJ JÁRMŰVEK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CÉLJÁBÓL VALÓ MŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓ ADATKÖZLŐ LAP MINTÁJA

I. SZAKASZ

1.	A gyártó neve és címe:

2.	Azok az összeszerelő üzemek, amelyek esetében az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet II. mellékletének 1. pontjában említett folyamatok kialakításra kerültek a szimulációs eszköz működtetése céljából:

3.	Lefedett járműcsoportok:

4.	A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe

II. SZAKASZ

1. Kiegészítő információk

1.1.	Az adatok és a folyamatok kezelésének leírása (például folyamatábra)

1.2.	A minőségirányítási folyamat leírása

1.3.	További minőségirányítási tanúsítványok (ha vannak)

1.4.	A szimulációs eszköz adatai beszerzésének, kezelésének és tárolásának leírása

1.5.	További dokumentumok (ha vannak)

Dátum: …

3.	Aláírás: …

2. függelék

A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZNEK AZ ÚJ JÁRMŰVEK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CÉLJÁBÓL VALÓ MŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓ ENGEDÉLY MINTÁJA

Legnagyobb megengedett formátum: A4 (210 x 297 mm)

ENGEDÉLY A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ MŰKÖDTETÉSÉRE AZ ÚJ JÁRMŰVEK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CÉLJÁBÓL

Az értesítés tárgya: — a szimulációs eszköz működtetésére vonatkozó engedély megadása (1) — kiterjesztése (1) — elutasítása (1) — visszavonása (1)	A hatóság pecsétjének helye
(1) A nem kívánt rész törlendő (bizonyos esetekben semmit nem kell törölni, ha egynél több lehetőség is alkalmazható).

tekintettel az (EU) 2017/2400 rendelettel végrehajtott 595/2009/EK rendeletre.

Engedély száma:

A kiterjesztés oka: …

I. SZAKASZ

0.1.	A gyártó neve és címe:

0.2.	Azok az összeszerelő üzemek, amelyek esetében az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet II. mellékletének 1. pontjában említett folyamatok kialakításra kerültek a szimulációs eszköz működtetése céljából:

0.3.	Lefedett járműcsoportok:

II. SZAKASZ

1. Kiegészítő információk

1.1.	A jóváhagyó hatóság által készített értékelő jelentés

1.2.	Az adatok és a folyamatok kezelésének leírása (például folyamatábra)

1.3.	A minőségirányítási folyamat leírása

1.4.	További minőségirányítási tanúsítványok (ha vannak)

1.5.	A szimulációs eszköz adatai beszerzésének, kezelésének és tárolásának leírása

1.6.	További dokumentumok (ha vannak)

2.	Az értékelés elvégzéséért felelős jóváhagyó hatóság

3.	Az értékelő jelentés kelte

4.	Az értékelő jelentés száma

5.	Megjegyzések (adott esetben): lásd a Kiegészítést

Hely

Dátum

Aláírás

III. MELLÉKLET

A JÁRMŰ JELLEMZŐIHEZ KAPCSOLÓDÓ BEMENETI INFORMÁCIÓK

1. Bevezetés

E melléklet leírja azoknak a paramétereknek a listáját, amelyeket a jármű gyártójának a szimulációs eszközhöz bemenetként meg kell adnia. Az alkalmazandó XML-séma, valamint a példaadatok az erre a célra létrehozott elektronikus terjesztési platformon érhetők el.

2. Fogalommeghatározások

▼M1

„paraméterazonosító”: a szimulációs eszközben használt egyedi azonosító egy adott bemeneti paraméter vagy bemeneti adathalmaz számára

▼B

„típus”: A paraméter adattípusa

karakterlánc …

karaktersor ISO8859-1 kódolásban

token …

karaktersor ISO8859-1 kódolásban, sor eleji/végi whitespace karakter nélkül

dátum …

dátum és idő UTC időben és a következő formátumban: YYYY-MM-DDTHH:MM:SSZ, ahol a dőlt betűk a rögzített karaktereket jelzik, pl. „2002-05-30T09:30:10Z”

egész szám …

egész adattípusú érték, sor eleji nulla nélkül, pl. „1800”

kettős, X …

tört szám, pontosan X számjeggyel a tizedesjel („.”) után és sor eleji nulla nélkül, pl. „kettős, 2”: „2345.67”; vagy „kettős, 4”: „45.6780”

„egység” … a paraméter fizikai mértékegysége

„a jármű korrigált tényleges tömege”: az 1230/2012/EK ( 2 ) bizottsági rendelettel összhangban a „jármű tényleges tömegeként” meghatározott tömeget jelenti – a tartály(ok) kivételével, amely(ek)et a kapacitásuk legalább 50 %-áig fel kell tölteni –, a felépítmény nélkül, és korrigálva a 4.3. pontban meghatározott, nem beszerelt szabványos berendezések további tömegével, valamint a szabványos felépítmény, a szabványos félpótkocsi vagy a szabványos pótkocsi tömegével, a teljes jármű, illetve a járműből és (fél)pótkocsiból álló teljes járműszerelvény szimulációjához.

Minden olyan alkatrész, amely az alvázkeretre és a felé van felszerelve a felépítmény részének tekintendő, ha azokat kizárólag a felépítmény megkönnyítésére szerelik fel, függetlenül a menetkész körülmények között szükséges alkatrészektől.

3. Bemeneti paraméterek halmaza

▼M1

1. táblázat

„Vehicle/General” bemeneti paraméterek

A paraméter neve	Paraméterazonosító	Típus	Egység	Leírás/referencia
Manufacturer	P235	token	[-]
ManufacturerAddress	P252	token	[-]
Model	P236	token	[-]
VIN	P238	token	[-]
Date	P239	dateTime	[-]	Az alkatrészre vonatkozó hashfüggvény létrehozásának dátuma és időpontja
LegislativeClass	P251	karakterlánc	[-]	Megengedett értékek: „N2”, „N3”
VehicleCategory	P036	karakterlánc	[-]	Megengedett értékek: „Rigid Lorry”, „Tractor”
AxleConfiguration	P037	karakterlánc	[-]	Megengedett értékek: „4x2”, „6x2”, „6x4”, „8x4”
CurbMassChassis	P038	egész szám	[kg]
GrossVehicleMass	P041	egész szám	[kg]
IdlingSpeed	P198	egész szám	[1/perc]
RetarderType	P052	karakterlánc	[-]	Megengedett értékek: „None”, „Losses included in Gearbox”, „Engine Retarder”, „Transmission Input Retarder”, „Transmission Output Retarder”
RetarderRatio	P053	kettős, 3	[-]
AngledriveType	P180	karakterlánc	[-]	Megengedett értékek: „None”, „Losses included in Gearbox”, „Separate Angledrive”
PTOShaftsGearWheels (1)	P247	karakterlánc	[-]	Megengedett értékek: „none”, „only the drive shaft of the PTO”, „drive shaft and/or up to 2 gear wheels”, „drive shaft and/or more than 2 gear wheels”, „only one engaged gearwheel above oil level”
PTOOtherElements (1)	P248	karakterlánc	[-]	Megengedett értékek: „none”, „shift claw, synchronizer, sliding gearwheel”, „multi-disc clutch”, „multi-disc clutch, oil pump”
CertificationNumberEngine	P261	token	[-]
CertificationNumberGearbox	P262	token	[-]
CertificationNumberTorqueconverter	P263	token	[-]
CertificationNumberAxlegear	P264	token	[-]
CertificationNumberAngledrive	P265	token	[-]
CertificationNumberRetarder	P266	token	[-]
CertificationNumberTyre	P267	token	[-]
CertificationNumberAirdrag	P268	token	[-]
ZeroEmissionVehicle	P269	Boole-féle	[-]
VocationalVehicle	P270	Boole-féle	[-]
NgTankSystem	P275	karakterlánc	[-]	Megengedett értékek: „Compressed”, „Liquefied” Csak az „NG PI” típusú tüzelőanyaggal (P193) üzemelő motorral felszerelt járművek esetében releváns.
Hálóhelyes vezetőfülke	P276	Boole-féle	[-]
(1) Amennyiben több teljesítményleadó tengely van az erőátviteli rendszerhez csatlakoztatva, csak azt az alkatrészt kell feltüntetni, amelynek esetében a IX. melléklet 3.6. pontja szerint legnagyobb a veszteség a „PTOShaftsGearWheels” és a „PTOShaftsOtherElements” kritériumok kombinációjára.

▼B

2. táblázat

„Vehicle/AxleConfiguration” bemeneti paraméterek keréktengelyenként

A paraméter neve	Paraméterazonosító	Típus	Egység	Leírás/referencia
TwinTyres	P045	Boole-féle	[-]
AxleType	P154	karakterlánc	[-]	Megengedett értékek: „VehicleNonDriven”, „VehicleDriven”
Steered	P195	Boole-féle

3. táblázat

„Vehicle/Auxiliaries” bemeneti paraméterek

A paraméter neve	Paraméterazonosító	Típus	Egység	Leírás/referencia
Fan/Technology	P181	karakterlánc	[-]	Megengedett értékek: „Crankshaft mounted - Electronically controlled visco clutch”, „Crankshaft mounted - Bimetallic controlled visco clutch”, „Crankshaft mounted - Discrete step clutch”, „Crankshaft mounted - On/off clutch”, „Belt driven or driven via transm. - Electronically controlled visco clutch”, „Belt driven or driven via transm. - Bimetallic controlled visco clutch”, „Belt driven or driven via transm. - Discrete step clutch”, „Belt driven or driven via transm. - On/off clutch”, „Hydraulic driven - Variable displacement pump”, „Hydraulic driven - Constant displacement pump”, „Electrically driven - Electronically controlled”
SteeringPump/Technology	P182	karakterlánc	[-]	Megengedett értékek: „Fixed displacement”, „Fixed displacement with elec. control”, „Dual displacement”, „Variable displacement mech. controlled”, „Variable displacement elec. controlled”, „Electric” Külön bejegyzés szükséges minden egyes kormányzott keréktengelyre vonatkozóan
ElectricSystem/Technology	P183	karakterlánc	[-]	Megengedett értékek: „Standard technology”, „Standard technology - LED headlights, all”
PneumaticSystem/Technology	P184	karakterlánc	[-]	Megengedett értékek: „Small”, „Small + ESS”, „Small + visco clutch”, „Small + mech. clutch”, „Small + ESS + AMS”, „Small + visco clutch + AMS”, „Small + mech. clutch + AMS”, „Medium Supply 1-stage”, „Medium Supply 1-stage + ESS”, „Medium Supply 1-stage + visco clutch”, „Medium Supply 1-stage + mech. clutch”, „Medium Supply 1-stage + ESS + AMS”, „Medium Supply 1-stage + visco clutch + AMS”, „Medium Supply 1-stage + mech. clutch + AMS”, „Medium Supply 2-stage”, „Medium Supply 2-stage + ESS”, „Medium Supply 2-stage + visco clutch”, „Medium Supply 2-stage + mech. clutch”, „Medium Supply 2-stage + ESS + AMS”, „Medium Supply 2-stage + visco clutch + AMS”, „Medium Supply 2-stage + mech. clutch + AMS”, „Large Supply”, „Large Supply + ESS”, „Large Supply + visco clutch”, „Large Supply + mech. clutch”, „Large Supply + ESS + AMS”, „Large Supply + visco clutch + AMS”, „Large Supply + mech. clutch + AMS”; „Vacuum pump”
▼M1
HVAC/Technology	P185	karakterlánc	[-]	Megengedett értékek: „None”, „Default”
▼B

4. táblázat

„Vehicle/EngineTorqueLimits” bemeneti paraméterek sebességfokozatonként (opcionális)

A paraméter neve	Paraméterazonosító	Típus	Egység	Leírás/referencia
Gear	P196	egész szám	[-]	csak azokat a sebességfokozatokat kell megadni, amelyek esetében a járműhöz kapcsolódó, 6. pont szerinti nyomaték-határértékeket alkalmazni kell
MaxTorque	P197	egész szám	[Nm]

▼M1

5. táblázat

A kibocsátásmentes nehézgépjárművek (ZE-HDV), a hibrid elektromos nehézgépjárművek (He-HDV) és a vegyes üzemű járművek bemeneti paraméterei

A paraméter neve	Paraméterazonosító	Típus	Egység	Leírás/referencia
Manufacturer	P235	token	[-]
ManufacturerAddress	P252	token	[-]
Model	P236	token	[-]
VIN	P238	token	[-]
Date	P239	dateTime	[-]	Az alkatrészre vonatkozó hashfüggvény létrehozásának dátuma és időpontja
LegislativeClass	P251	karakterlánc	[-]	Megengedett értékek: „N2”, „N3”
VehicleCategory	P036	karakterlánc	[-]	Megengedett értékek: „Rigid Lorry”, „Tractor”
CurbMassChassis	P038	egész szám	[kg]
GrossVehicleMass	P041	egész szám	[kg]
MaxNetPower1	P277	egész szám	[W]	Ha He-HDV = Y: a jármű hajtásláncához vagy kerekeihez kapcsolódó összes energiaátalakító legmagasabb legnagyobb hasznos teljesítménye
MaxNetPower2	P278	egész szám	[W]	Ha He-HDV = Y: a jármű hajtásláncához vagy kerekeihez kapcsolódó összes energiaátalakító második legmagasabb legnagyobb hasznos teljesítménye
ZE-HDV	P269	Boole-féle	[-]
He-HDV	P279	Boole-féle	[-]
DualFuelVehicle	P280	Boole-féle	[-]

6. táblázat

„Fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek” bemeneti paraméterek

A paraméter neve	Paraméterazonosító	Típus	Egység	Leírás/referencia
EngineStopStart	P271	Boole-féle	[-]	A 8.1.1. ponttal összhangban
EcoRollWithoutEngineStop	P272	Boole-féle	[-]	A 8.1.2. ponttal összhangban
EcoRollWithEngineStop	P273	Boole-féle	[-]	A 8.1.3. ponttal összhangban
PredictiveCruiseControl	P274	karakterlánc	[-]	A 8.1.4. ponttal összhangban, megengedett értékek: „1,2”, „1,2,3”

▼B

4. A jármű tömege

4.1.

A jármű szimulációs eszközben bemenetként használt tömege a jármű korrigált tényleges tömege kell, hogy legyen.

E korrigált tényleges tömegnek olyan járműveken kell alapulnia, amelyeket úgy szereltek fel, hogy azok megfeleljenek a 2007/46/EK irányelv IV. melléklete és XI. melléklete adott járműosztályra alkalmazandó rendelkezéseinek.

4.2.

Ha nem minden szabványos berendezést szereltek be, a gyártónak hozzá kell adnia a következő szerkezeti elemeknek a súlyát a jármű korrigált tényleges tömegéhez:

elülső aláfutásgátló a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 3 ) megfelelően;

hátsó aláfutásgátló a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően;

oldalsó aláfutásgátló a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően;

nyeregszerkezet a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően.

4.3.

A 4.2. pontban említett szerkezeti elemek tömege a következő:

Az 1., 2. és 3. csoportba tartozó járművek esetében

elülső aláfutásgátló

45 kg

hátsó aláfutásgátló

40 kg

oldalsó aláfutásgátló

8,5 kg/m × tengelytáv [m] – 2,5 kg

▼M1 —————

▼B

A 4., 5., 9., 12. és 16. csoportba tartozó járművek esetében

elülső aláfutásgátló

50 kg

hátsó aláfutásgátló

45 kg

oldalsó aláfutásgátló

14 kg/m × tengelytáv [m] – 17 kg

nyeregszerkezet

210 kg

5. Hidraulikusan és mechanikusan hajtott tengelyek

Amennyiben:

a jármű hidraulikusan hajtott tengellyel van felszerelve, a tengelyt nem hajtottnak kell tekinteni, és a gyártó nem veheti azt figyelembe a jármű tengelykonfigurációjának megállapításához;

a jármű mechanikusan hajtott tengellyel van felszerelve, a tengelyt hajtottnak kell tekinteni, és a gyártónak figyelembe kell vennie azt a jármű tengelykonfigurációjának megállapításához.

6. A járművezérlés által beállított, sebességfokozattól függő motornyomaték-határértékek

A sebességfokozatok legmagasabb 50 %-ánál (például 12 sebességfokozatú váltó esetében a 7–12. fokozatoknál) a jármű gyártója bejelenthet egy sebességfokozattól függő legnagyobb motornyomaték-határértéket, amely nem haladhatja meg a motor legnagyobb nyomatékának 95 %-át.

7. Járműspecifikus alapjárati motorfordulatszám

7.1.	Az alapjárati motorfordulatszámot a VECTO-ban kell bejelenteni, minden egyes járműre egyedileg. A bejelentett alapjárati motorfordulatszámnak el kell érnie vagy meg kell haladnia a motor jóváhagyott bemeneti adataiban szereplő értéket.

▼M1

8. Fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek

8.1. A szimulációs eszköz bemenetében a fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek következő, elsősorban a tüzelőanyag-fogyasztás és a CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló típusait kell feltüntetni:

8.1.1.

A motor leállítása-újraindítása (stop-start) a jármű megállása alatt: olyan rendszer, amely a motor alapjárati idejének csökkentése érdekében a jármű megállásai alatt automatikusan leállítja, majd újraindítja a belső égésű motort. Automatikus motorleállítás esetén a jármű megállását követő maximális késleltetési idő legfeljebb 3 másodperc lehet.

8.1.2.

Eco-roll stop-start rendszer nélkül: olyan rendszer, amely meghatározott, alacsony negatív gradiensű lejtmenetes vezetési körülmények között automatikusan szétkapcsolja a belső égésű motort és a hajtásláncot. E szakaszok alatt a belső égésű motor alapjáraton működik. A rendszernek legalább az automatikus sebességtartó rendszer összes 60 km/h feletti beállított sebességén működésbe kell lépnie.

8.1.3.

Eco-roll stop-start rendszerrel: olyan rendszer, amely meghatározott, alacsony negatív meredekségű lejtmenetes vezetési körülmények között automatikusan szétkapcsolja a belső égésű motort és a hajtásláncot. E szakaszok alatt a belső égésű motor rövid késleltetési idő után leáll, és az eco-roll szakasz nagy része alatt leállítva marad. A rendszernek legalább az automatikus sebességtartó rendszer összes 60 km/h feletti beállított sebességén működésbe kell lépnie.

8.1.4.

Prediktív sebességtartó (PCC): olyan rendszerek, amelyek a menetciklus során az út lejtési adatainak rendelkezésre álló előnézete alapján, GPS-rendszer segítségével optimalizálják a helyzeti energia felhasználását. A szimulációs eszköz bemenetében feltüntetett PCC-rendszernek 1 000 méternél nagyobb távolságra előre kell mutatnia az út lejtését, és valamennyi alábbi funkciót ki kell elégítenie:

Dombtetőn való szabadonfutás

Dombtető felé közeledve még azon pont előtt csökkentik a jármű sebességét, amelynél a jármű csak a gravitáció hatására gyorsulni kezd az automatikus sebességtartó beállított sebességéhez képest, hogy a következő lejtési szakaszban kevesebbet kelljen fékezni.

Gyorsítás motorteljesítmény igénybevétele nélkül

Meredek lejtőn lefelé alacsony járműsebességgel haladva a járművet a motor teljesítményének igénybevétele nélkül hagyják gyorsulni, hogy a lejtőn kevesebbet kelljen fékezni.

Lejtőn lefelé való szabadonfutás

Amikor a járműv lejtőn lefelé haladva sebességtúllépéskor fékez, a PCC rövid ideig megnöveli a sebességtúllépést annak érdekében, hogy a jármű nagyobb sebességgel hagyja el a lejtőt. Sebességtúllépés az automatikus sebességtartó rendszer beállított sebességét meghaladó járműsebesség.

Egy PCC-rendszert akkor lehet a szimulációs eszköz bemenetében feltüntetni, ha vagy az 1. és a 2. pontban, vagy az 1., a 2. és a 3. pontban meghatározott funkciókat teljesíti.

8.2. A fejlett gépjárművezetés-támogató rendszereknek a 7. táblázat szerinti tizenegy kombinációja a szimulációs eszköz bemeneti paraméterét képezheti:

7. táblázat

A fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek kombinációi mint a szimulációs eszköz bemeneti paraméterei

Kombináció száma	A motor leállítása-újraindítása (stop-start) a jármű megállása alatt	Eco-roll stop-start rendszer nélkül	Eco-roll stop-start rendszerrel	Prediktív sebességtartó
1.	igen	nem	nem	nem
2.	nem	igen	nem	nem
3.	nem	nem	igen	nem
4.	nem	nem	nem	igen
5.	igen	igen	nem	nem
6.	igen	nem	igen	nem
7.	igen	nem	nem	igen
8.	nem	igen	nem	igen
9.	nem	nem	igen	igen
10.	igen	igen	nem	igen
11.	igen	nem	igen	igen

8.3. A szimulációs eszköz bemenetében feltüntetett minden fejlett gépjárművezetés-támogató rendszernek alapértelmezés szerint minden egyes gyújtáskikapcsolási/-bekapcsolási ciklust követően gazdaságos tüzelőanyag-felhasználású üzemmódban kell lennie.

8.4. Ha valamely fejlett gépjárművezetés-támogató rendszer fel van tüntetve a szimulációs eszközbe bemenetében, akkor a szóban forgó rendszer meglétének ellenőrizhetőnek kell lennie a valós körülmények közötti vezetés és a 8.1. pontban meghatározott rendszermeghatározások alapján. Ha rendszerek bizonyos kombinációja van feltüntetve, akkor a funkciók (pl. prediktív sebességtartó és eco-roll stop-start rendszerrel) kölcsönhatását is ismertetni kell. Az ellenőrzési eljárás során figyelembe kell venni, hogy a rendszerek „aktív” állapotához bizonyos peremfeltételek megléte szükséges (pl. a stop-start rendszer működéséhez a motornak üzemi hőmérsékleten kell lennie, a PCC működéséhez a járműnek bizonyos sebességtartományokban kell lennie, az eco-roll működéséhez az út lejtésének és a jármű tömegének bizonyos arányban kell lennie). A járműgyártónak funkcionális leírást kell benyújtania arról, hogy a rendszerek milyen peremfeltételek mellett „inaktívak” vagy csökkent hatékonyságúak. A jóváhagyó hatóság kérheti e peremfeltételek műszaki indokolását a jóváhagyás kérelmezőjétől, és értékelheti azok megfelelőségét.

▼B

IV. MELLÉKLET

A GYÁRTÓI NYILVÁNTARTÁSI DOKUMENTUM ÉS AZ ÜGYFÉL-INFORMÁCIÓS DOKUMENTUM MINTÁJA

I. RÉSZ

A jármű CO2-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása – Gyártói nyilvántartási dokumentum

A gyártói nyilvántartási dokumentumot a szimulációs eszköz állítja össze, és legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

1. A járműre, az alkatrészekre, az önálló műszaki egységekre és a rendszerekre vonatkozó adatok

1.1. Járműadatok

1.1.1.

A gyártó neve és címe

1.1.2.

Járműmodell

1.1.3.

Járműazonosító szám (VIN) …

1.1.4.

Járműkategória (N1 N2, N3, M1, M2, M3) …

1.1.5.

Tengelykonfiguráció …

1.1.6.

A jármű legnagyobb össztömege (t) …

1.1.7.

Járműcsoport az 1. táblázat szerint …

1.1.8.

Korrigált tényleges menetkész tömeg (kg) …

▼M1

1.1.9.

Különleges felépítményű gépjármű (igen/nem) …

1.1.10.

Kibocsátásmentes nehézgépjármű (igen/nem) …

1.1.11.

Hibrid elektromos nehézgépjármű (igen/nem) …

1.1.12.

Vegyes üzemű jármű (igen/nem) …

1.1.13.

Hálóhelyes vezetőfülke (igen/nem) …

▼B

1.2. A motor fő adatai

1.2.1.

Motormodell

1.2.2.

A motor tanúsítványának száma …

1.2.3.

A motor névleges teljesítménye (kW) …

1.2.4.

A motor alapjárati fordulatszáma (ford./perc) …

1.2.5.

A motor névleges fordulatszáma (ford./perc) …

1.2.6.

Motortérfogat (l) …

▼M1

1.2.7.

Tüzelőanyag-típus (dízel CI/CNG PI/LNG PI …) …

1.2.8.

A motorra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény …

▼B

1.3. A sebességváltó fő adatai

1.3.1.

A sebességváltó modellje

1.3.2.

A sebességváltó tanúsítványának száma …

1.3.3.

A veszteségi jelleggörbék elkészítéséhez használt fő opció (1. opció/2. opció/3. opció/Szabványos értékek) …

1.3.4.

A sebességváltó típusa (SMT, AMT, APT-S, APT-P) …

1.3.5.

Sebességfokozatok száma …

1.3.6.

Áttétel a legmagasabb sebességfokozaton …

1.3.7.

Lassítófék típusa …

1.3.8.

Teljesítményleadó (van/nincs) …

▼M1

1.3.9.

A sebességváltóra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény …

▼B

1.4. A lassítófék adatai

1.4.1.

A lassítófék modellje

1.4.2.

A lassítófék tanúsítványának száma …

1.4.3.

A veszteségi jelleggörbe létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés) …

▼M1

1.4.4.

Az egyéb nyomatékátviteli alkatrészekre vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény …

▼B

1.5. A nyomatékátalakító adatai

1.5.1.

A nyomatékátalakító modellje

1.5.2.

A nyomatékátalakító tanúsítványának száma …

1.5.3.

A veszteségi jelleggörbe létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés) …

▼M1

1.5.4.

A nyomatékátalakítóra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény …

▼B

1.6. A szöghajtás adatai

1.6.1.

Szöghajtási modell

1.6.2.

A tengely tanúsítványának száma …

1.6.3.

A veszteségi jelleggörbe létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés) …

1.6.4.

Szöghajtási arány …

▼M1

1.6.5.

A kiegészítő hajtásláncalkatrészekre vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény…

▼B

1.7. A tengely adatai

1.7.1.

A tengely modellje …

1.7.2.

A tengely tanúsítványának száma …

1.7.3.

A veszteségi jelleggörbe létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés) …

1.7.4.

A tengely típusa (pl. szabványos, egyetlen hajtott tengely) …

1.7.5.

Hátsóhídáttétel …

▼M1

1.7.6.

A tengelyre vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény…

▼B

1.8. Aerodinamika

1.8.1.

Modell

1.8.2.

A CdxA létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés) …

1.8.3.

A CdxA tanúsítványának száma (adott esetben) …

1.8.4.

CdxA érték …

▼M1

1.8.5.

A légellenállásra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény …

▼B

1.9. A gumiabroncsok fő adatai

1.9.1.

Abroncsméret az 1. tengelyen …

1.9.2.

Az abroncs tanúsítványának száma …

1.9.3.

Az összes abroncs gördülési ellenállási együtthatója (RRC) az 1. tengelyen …

▼M1

1.9.3a.

Az 1. tengelyen lévő abroncsokra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény …

▼B

1.9.4.

Abroncsméret a 2. tengelyen …

1.9.5.

Ikertengely (van/nincs) a 2. tengelyen …

1.9.6.

Az abroncs tanúsítványának száma …

1.9.7.

Az összes abroncs gördülési ellenállási együtthatója (RRC) a 2. tengelyen …

▼M1

1.9.7a.

A 2. tengelyen lévő abroncsokra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény …

▼B

1.9.8.

Abroncsméret a 3. tengelyen …

1.9.9.

Ikertengely (van/nincs) a 3. tengelyen …

1.9.10.

Az abroncs tanúsítványának száma …

1.9.11.

Az összes abroncs gördülési ellenállási együtthatója (RRC) a 3. tengelyen …

▼M1

1.9.11a.

A 3. tengelyen lévő abroncsokra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény …

▼B

1.9.12.

Abroncsméret a 4. tengelyen …

1.9.13.

Ikertengely (van/nincs) a 4. tengelyen …

1.9.14.

Az abroncs tanúsítványának száma …

1.9.15.

Az összes abroncs gördülési ellenállási együtthatója (RRC) a 4. tengelyen …

▼M1

1.9.16.

A 4. tengelyen lévő abroncsokra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény …

▼B

1.10. A segédberendezések fő adatai

1.10.1.

A motor hűtőventilátorának technológiája …

1.10.2.

A kormányszervo-szivattyú technológiája …

1.10.3.

Az elektromos rendszer technológiája …

1.10.4.

A pneumatikus rendszer technológiája …

1.11. A motornyomaték határértékei

1.11.1.

A motornyomaték határértéke 1. sebességfokozaton (a legnagyobb motornyomaték %-ában) …

1.11.2.

A motornyomaték határértéke 2. sebességfokozaton (a legnagyobb motornyomaték %-ában) …

1.11.3.

A motornyomaték határértéke 3. sebességfokozaton (a legnagyobb motornyomaték %-ában) …

1.11.4.

A motornyomaték határértéke … sebességfokozaton (a legnagyobb motornyomaték %-ában)

▼M1

1.12. Fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek (ADAS)

1.12.1.

A motor leállítása-újraindítása (stop-start) a jármű megállása alatt (igen/nem) …

1.12.2.

Eco-roll stop-start rendszer nélkül (igen/nem) ….

1.12.3.

Eco-roll stop-start rendszerrel (igen/nem) …

1.12.4.

Prediktív sebességtartó (igen/nem) …

▼B

2. A jármű által ellátott feladat profiljától és a terheléstől függő értékek

2.1. Szimulációs paraméterek (minden egyes profil/terhelés/tüzelőanyag-kombináció esetében)

▼M1

2.1.1.

Célprofil (nagy távolságra, nagy távolságra [EMS], regionális, regionális [EMS], városi, települési, építőipari) ….

▼B

2.1.2.

Terhelés (a szimulációs eszközben meghatározottak szerint) (kg) …

2.1.3.

Tüzelőanyag (dízel/benzin/LPG/sűrített földgáz/…) …

2.1.4.

A jármű össztömege a szimulációban (kg) …

2.2. A jármű vezetési teljesítménye és a szimuláció minőségi ellenőrzését segítő információk

2.2.1.

Átlagsebesség (km/h) …

2.2.2.

Legkisebb pillanatnyi sebesség (km/h) …

2.2.3.

Legnagyobb pillanatnyi sebesség (km/h) …

2.2.4.

Legnagyobb lassulás (m/s2) …

2.2.5.

Legnagyobb gyorsulás (m/s2) …

2.2.6.

Teljes terhelés a járművezetési idő arányában …

2.2.7.

Sebességfokozatok száma összesen …

2.2.8.

Teljes megtett távolság (km) …

2.3. Tüzelőanyag-fogyasztással és CO2-kibocsátással kapcsolatos eredmények

2.3.1.

Tüzelőanyag-fogyasztás (g/km) …

2.3.2.

Tüzelőanyag-fogyasztás (g/t-km) …

2.3.3.

Tüzelőanyag-fogyasztás (g/p-km) …

2.3.4.

Tüzelőanyag-fogyasztás (g/m3-km) …

2.3.5.

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100km) …

2.3.6.

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/t-km) …

2.3.7.

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/p-km) …

2.3.8.

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/m3-km) …

2.3.9.

Tüzelőanyag-fogyasztás (MJ/km) …

2.3.10.

Tüzelőanyag-fogyasztás (MJ/t-km) …

2.3.11.

Tüzelőanyag-fogyasztás (MJ/p-km) …

2.3.12.

Tüzelőanyag-fogyasztás (MJ/m3-km) …

2.3.13.

CO2-kibocsátás (g/km) …

2.3.14.

CO2-kibocsátás (g/t-km) …

2.3.15.

CO2-kibocsátás (g/p-km) …

2.3.16.

CO2-kibocsátás (g/m3-km) …

3. A szoftverrel kapcsolatos és felhasználói információk

3.1. A szoftverrel kapcsolatos és felhasználói információk

3.1.1.

A szimulációs eszköz verziószáma (X.X.X) …

3.1.2.

A szimuláció dátuma és ideje

3.1.3.

A szimulációs eszköz bemeneti információihoz és bemeneti adataihoz tartozó hashfüggvény

▼M1

3.1.4.

A gyártói nyilvántartási dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény …

▼B

II. RÉSZ

A jármű CO2-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása – Ügyfél-információs dokumentum

1. A járműre, az alkatrészekre, az önálló műszaki egységekre és a rendszerekre vonatkozó adatok

1.1. Járműadatok

1.1.1.

Járműazonosító szám (VIN) …

1.1.2.

Járműkategória (N1 N2, N3, M1, M2, M3) …

1.1.3.

Tengelykonfiguráció …

1.1.4.

A jármű legnagyobb össztömege (t) …

1.1.5.

Járműcsoport …

1.1.6.

A gyártó neve és címe …

▼M1

1.1.7.

Modell …

▼B

1.1.8.

Korrigált tényleges menetkész tömeg (kg) …

▼M1

1.1.9.

Különleges felépítményű gépjármű (igen/nem) …

1.1.10.

Kibocsátásmentes nehézgépjármű (igen/nem) …

1.1.11.

Hibrid elektromos nehézgépjármű (igen/nem) …

1.1.12.

Vegyes üzemű jármű (igen/nem) …

1.1.13.

Hálóhelyes vezetőfülke (igen/nem) …

▼B

1.2. Az alkatrészekre, önálló műszaki egységekre és rendszerekre vonatkozó adatok

1.2.1.

A motor névleges teljesítménye (kW) …

1.2.2.

Motortérfogat (l) …

▼M1

1.2.3.

Tüzelőanyag-típus (dízel CI/CNG PI/LNG PI...) …

▼B

1.2.4.

Sebességváltási értékek (mért/szabványos) …

1.2.5.

A sebességváltó típusa (SMT, AMT, AT-S, AT-S) …

1.2.6.

Sebességfokozatok száma …

1.2.7.

Lassítófék (van/nincs) …

1.2.8.

Hátsóhídáttétel …

▼M1

1.2.9.

A gépjármű összes gumiabroncsának átlagos gördülési ellenállási együtthatója (RRC): …

▼M1

1.2.10.

A gépjármű összes gumiabroncsának átlagos tüzelőanyag-hatékonysági osztálya az 1222/2009/EK rendeletnek megfelelően. …

1.2.11.

A motor leállítása-újraindítása (stop-start) a jármű megállása alatt (igen/nem) …

1.2.12.

Eco-roll stop-start rendszer nélkül (igen/nem) …

1.2.13.

Eco-roll stop-start rendszerrel (igen/nem) …

1.2.14.

Prediktív sebességtartó (igen/nem) …

2. A jármű CO2-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása (minden egyes hasznos terhelés-alkalmazási profil kombinációra vonatkozóan)

2.1. Alacsony hasznos terhelés [kg]:

	A jármű átlagos sebessége	CO2-kibocsátások			Tüzelőanyag-fogyasztás
Nagy távolságra	… km/h	… g/km	… g/t-km	… g/m3-km	…l/100 km	… l/t-km	… l/m3-km
Nagy távolságra (EMS)	… km/h	… g/km	… g/t-km	… g/m3-km	…l/100 km	… l/t-km	… l/m3-km
Regionális szállítás	… km/h	… g/km	… g/t-km	… g/m3-km	…l/100 km	… l/t-km	… l/m3-km
Regionális szállítás (EMS)	… km/h	… g/km	… g/t-km	… g/m3-km	…l/100 km	… l/t-km	… l/m3-km
Városi szállítás	… km/h	… g/km	… g/t-km	… g/m3-km	…l/100 km	… l/t-km	… l/m3-km
Települési közműüzemi	… km/h	… g/km	… g/t-km	… g/m3-km	…l/100 km	… l/t-km	… l/m3-km
Építőipari	… km/h	… g/km	… g/t-km	… g/m3-km	…l/100 km	… l/t-km	… l/m3-km

2.2. Jellemző hasznos terhelés [kg]:

	A jármű átlagos sebessége	CO2-kibocsátások			Tüzelőanyag-fogyasztás
Nagy távolságra	… km/h	… g/km	… g/t-km	…g/m3-km	… l/100 km	… l/t-km	… l/m3-km
Nagy távolságra (EMS)	… km/h	… g/km	… g/t-km	…g/m3-km	… l/100 km	… l/t-km	… l/m3-km
Regionális szállítás	… km/h	… g/km	… g/t-km	…g/m3-km	… l/100 km	… l/t-km	… l/m3-km
Regionális szállítás (EMS)	… km/h	… g/km	… g/t-km	…g/m3-km	… l/100 km	… l/t-km	… l/m3-km
Városi szállítás	… km/h	… g/km	… g/t-km	…g/m3-km	… l/100 km	… l/t-km	… l/m3-km
Települési közműüzemi	… km/h	… g/km	… g/t-km	…g/m3-km	… l/100 km	… l/t-km	… l/m3-km
Építőipari	… km/h	… g/km	… g/t-km	…g/m3-km	… l/100 km	… l/t-km	… l/m3-km

2.3.	Fajlagos CO2-kibocsátások [gCO2/tkm] …

2.4.	Átlagos hasznos terhelés [t] …

2.5.

A szoftverrel kapcsolatos és felhasználói információk

A szimulációs eszköz verziószáma	[X.X.X]
A szimuláció dátuma és ideje	[-]

3.	A gyártói nyilvántartási dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény …

▼M1 —————

▼B

V. MELLÉKLET

A MOTOR ADATAINAK ELLENŐRZÉSE

1. Bevezetés

Az ebben a mellékletben leírt motorvizsgálati eljárásnak kell szolgáltatnia a szimulációs eszközhöz a motorokra vonatkozóan a szimulációs eszköz bemeneti adatait.

2. Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06.) szerinti fogalommeghatározások, valamint ezeken túlmenően az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.	„CO2-motorcsalád” : a motoroknak a gyártó által a 3. függelék 1. pontja szerint kialakított csoportja;

2.	„CO2-alapmotor” : a 3. függeléknek megfelelően meghatározott CO2-motorcsaládból kiválasztott motor;

3.	„NCV” : egy tüzelőanyagnak a 3.2. pont meghatározása szerinti nettó fűtőértéke;

4.	„fajlagos tömegkibocsátás” : a teljes tömegkibocsátás és a motor teljes munkájának hányadosa egy meghatározott időszak alatt, g/kWh-ban kifejezve;

5.	„fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás” : a teljes tüzelőanyag-fogyasztás és a motor teljes munkájának hányadosa egy meghatározott időszak alatt, g/kWh-ban kifejezve;

6.	„FCMC” : a tüzelőanyag-fogyasztás jelleggörbe-felvételi ciklusa;

7.	„teljes terhelés” : a továbbított motornyomaték/-teljesítmény egy meghatározott fordulatszámnál, amikor a motor maximális kezelői parancs mellett működik.

Az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 3.1.5. és 3.1.6. szakaszában szereplő fogalommeghatározások nem alkalmazandók.

3. Általános követelmények

A kalibrálást végző laboratóriumi létesítményeknek meg kell felelniük az ISO/TS 16949 szabvány, az ISO 9000 szabványsorozat vagy az ISO/IEC 17025 szabvány követelményeinek. Valamennyi laboratóriumi referenciamérésre szolgáló berendezésnek, amelyet kalibrálásra és/vagy ellenőrzésre használnak, a nemzeti vagy a nemzetközi szabványokra visszavezethetőnek kell lennie.

A motorokat a 3. függelék szerint meghatározott CO2-motorcsaládokba kell csoportosítani. A 4.1. pont ismerteti, hogy mely vizsgálati meneteket kell végrehajtani egy adott CO2-motorcsalád tanúsítása céljából.

3.1. Vizsgálati feltételek

Egy adott, az e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád tanúsításának céljából végzett minden vizsgálati menetet ugyanazon a fizikai motoron kell végrehajtani, a motor teljesítménymérő fékpadjának és a motorrendszer beállításának bármely módosítása nélkül, a 4.2. pontban és a 3. függelékben meghatározott kivételektől eltekintve.

3.1.1. Laboratóriumi vizsgálati feltételek

A vizsgálatokat a következő feltételeknek megfelelő környezeti viszonyok mellett kell végrehajtani a teljes vizsgálati menet folyamán:

A laboratóriumi vizsgálati feltételeket leíró, az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.1. szakaszával összhangban meghatározott fa paraméternek az alábbi határértékeken belül kell maradnia: 0,96 ≤ fa ≤ 1,04.

A motor által beszívott levegő Kelvinben kifejezett, az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.1. szakaszával összhangban meghatározott abszolút hőmérsékletének (Ta) az alábbi határértékeken belül kell maradnia: 283 K ≤ Ta ≤ 303 K.

A légköri nyomás kPa-ban kifejezett, az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.1. szakaszával összhangban meghatározott értékének az alábbi határértékeken belül kell maradnia: 90 kPa ≤ ps ≤ 102 kPa.

Ha a vizsgálatokat olyan vizsgálókamrákban végzik, amelyek képesek az adott vizsgálati helyszínen uralkodó légkörtől eltérő légnyomási feltételek szimulálására, az alkalmazandó fa értéket a kondicionáló rendszernek a légköri nyomás szimulált értékeinek segítségével kell meghatároznia. A szimulált légköri nyomás ugyanezen referenciaértékét kell használni a beszívott levegő és a kipufogógáz elvezetésére szolgáló útvonal, valamint minden más releváns motorrendszer esetében. A beszívott levegő és a kipufogógáz elvezetésére szolgáló útvonal, valamint minden más releváns motorrendszer esetében a szimulált légköri nyomás tényleges értékének a (3) alpontban meghatározott határértékeken belül kell maradnia.

Abban az esetben, ha az adott vizsgálati helyszínen a légkör környezeti nyomása meghaladja a 102 kPa felső határértéket, az e melléklet szerinti vizsgálatok továbbra is elvégezhetők. Ebben az esetben a vizsgálatokat a légkör fajlagos környezeti légnyomásával kell végrehajtani.

Abban az esetben, ha a vizsgálókamra képes arra, hogy a légköri viszonyoktól függetlenül szabályozza a motor által beszívott levegő hőmérsékletét, nyomását és/vagy páratartalmát, akkor ugyanazokat a paramétereket kell használni az összes olyan vizsgálati menet esetében, amelynek a célja egy adott, e melléklet 3. függeléke szerint meghatározott CO2-motorcsalád tanúsítása.

3.1.2. A motor beépítése

A vizsgált motort az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.3–6.6. szakaszával összhangban kell beépíteni.

Ha a motorrendszer üzemeltetéséhez szükséges (segéd)berendezéseket nem az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.3. szakaszával összhangban építik be, akkor e melléklet alkalmazásában az összes mért motornyomaték-értéket korrigálni kell az ezen alkatrészek hajtásához szükséges teljesítménnyel, összhangban az ENSZ EGB 49. sz. előírásának (Rev. 06) 4. mellékletének 6.3. szakaszával.

Az alábbi motoralkatrészek energiafogyasztását, amelynek eredményeként létrejön az adott motoralkatrészek meghajtásához szükséges motornyomaték, e melléklet 5. függeléke szerint kell meghatározni:

ventilátor;

a motorrendszer működtetéséhez szükséges elektromos hajtású (segéd)berendezések.

3.1.3. A forgattyúsházból származó kibocsátások

Zárt forgattyúsház esetében a gyártó biztosítja, hogy a motor forgattyúsházának szellőztető rendszere ne engedjen kartergázt a levegőbe. Ha a forgattyúsház nyitott, a kibocsátásokat meg kell mérni és az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.10. szakaszában meghatározott rendelkezéseket követve hozzá kell adni a kipufogócsőből származó kibocsátásokhoz.

3.1.4. Feltöltőlevegő-hűtővel felszerelt motorok

A vizsgálati menetek alatt a próbapadon használt feltöltőlevegő-hűtő rendszert olyan körülmények között kell működtetni, amelyek jellemzőek a járműveken belüli, környezeti referenciafeltételek mellett történő alkalmazásra nézve. A környezeti referenciafeltételeket a levegő hőmérséklete esetében 293 K, míg a nyomás esetében 101,3 kP értékben határozták meg.

A laboratóriumi feltöltőlevegő-hűtésnek az e rendelet szerinti vizsgálatok esetében meg kell felelnie az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.2. szakaszában meghatározott rendelkezéseknek.

3.1.5. A motor hűtőrendszere

A vizsgálati menetek alatt a próbapadon használt motorhűtő rendszert olyan körülmények között kell működtetni, amelyek jellemzőek a járműveken belüli, környezeti referenciafeltételek mellett történő alkalmazásra nézve. A környezeti referenciafeltételeket a levegő hőmérséklete esetében 293 K, míg a nyomás esetében 101,3 kP értékben határozták meg.

A motorhűtő rendszert a járműbe való beépítésre vonatkozó gyártói előírásoknak megfelelően termosztáttal kell felszerelni. Ha nem működő termosztát kerül beépítésre, vagy nincs termosztát, akkor a (3) alpontot kell alkalmazni. A hűtőrendszer beállítását a (4) alponttal összhangban kell elvégezni.

Ha nem használnak termosztátot, vagy nem működő termosztátot építettek be, a próbapadrendszernek tükröznie kell a termosztát viselkedését minden vizsgálati feltétel mellett. A hűtőrendszer beállítását a (4) alponttal összhangban kell elvégezni.

▼M1

A motor hűtőközegének áramlási sebességét (vagy alternatív módon a hőcserélő motoroldalán a nyomáskülönbséget) és a motor hűtőközegének hőmérsékletét olyan értékre kell beállítani, amely jellemző a járműveken belüli, környezeti referenciafeltételek mellett történő alkalmazásra, amikor a motort a névleges fordulatszámon, teljes terhelés mellett, teljesen nyitott helyzetben lévő motortermosztáttal járatják. Ez a beállítás határozza meg a hűtőközeg referencia-hőmérsékletét. Egy CO2-motorcsaládon belül egy adott motor tanúsítása céljából elvégzett összes vizsgálati menet esetében a hűtőrendszer beállítása nem módosítható sem a motoroldalon, sem a hűtőrendszer próbapadjának oldalán. A próbapad oldali hűtőközeg hőmérsékletét a helyes műszaki megítélés alapján észszerű mértékben állandó értéken kell tartani. A hőcserélő próbapad felőli oldalán a hűtőközeg nem haladhatja meg a névleges termosztátnyitási hőmérsékletet a hőcserélőt követő fázisban.

▼B

Egy CO2-motorcsaládon belül egy adott motor tanúsításának céljából végzett összes vizsgálati menet esetében a motor hűtőközegének hőmérsékletét a gyártó által megadott termosztátnyitási hőmérséklet névleges értéke és a hűtőközeg (4) alpont szerinti referencia-hőmérséklete között kell tartani, amint a motor hűtőközege a motor hidegindítását követően elérte a bejelentett termosztátnyitási hőmérsékletet.

A 4.3.3. pont szerint elvégzett hidegindításos WHTC-vizsgálat esetében az egyedi kezdeti feltételeket az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.6.1. és 7.6.2. szakasza határozza meg. Ha a termosztát viselkedésének (3) alpont szerinti szimulációját alkalmazzák, nem lehet hűtőközeg-áramlás a hőcserélőben mindaddig, amíg a motor hűtőközege a hidegindítást követően nem érte el a bejelentett névleges termosztátnyitási hőmérsékletet.

3.2. Tüzelőanyagok

A vizsgált motorrendszerekhez a megfelelő referencia-tüzelőanyagot az 1. táblázatban felsorolt tüzelőanyag-típusok közül kell kiválasztani. Az 1. táblázatban felsorolt referencia-tüzelőanyagok tulajdonságai azonosak az 582/2011/EU bizottsági rendelet IX. mellékletében meghatározottakkal.

Annak biztosítására, hogy ugyanazt a tüzelőanyagot használják minden egyes olyan vizsgálati menet során, amelyet egy adott CO2-motorcsalád tanúsítása céljából végeznek, nem kerülhet sor a tartály újratöltésére, illetve a motorrendszert ellátó másik tartályra történő átkapcsolásra. Kivételes esetben az ilyen újratöltés vagy átkapcsolás engedélyezhető, amennyiben biztosítható, hogy a pótlólagos tüzelőanyag pontosan ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint az előzőleg használt tüzelőanyag (azonos gyártási tétel).

A felhasznált tüzelőanyag NCV-jét két különálló, az 1. táblázatban az egyes tüzelőanyag-típusok tekintetében meghatározott szabványok szerint elvégzett méréssel kell meghatározni. A két különálló mérést két eltérő, a tanúsítványt kérelmező gyártótól független laboratóriumnak kell elvégeznie. A mérést végző laboratóriumnak meg kell felelnie az ISO/IEC 17025 szabvány követelményeinek. A jóváhagyó hatóság gondoskodik arról, hogy az NCV meghatározásához használt tüzelőanyag-mintát az összes vizsgálati menethez használt tüzelőanyag-tételből vegyék.

Ha a külön mért két NCV-érték grammonként több mint 440 Joule-lal eltér, akkor a meghatározott értékek érvénytelenek, és a mérési intézkedéseket meg kell ismételni.

▼M1

A tüzelőanyaggrammonként legfeljebb 440 Joule-lal eltérő, két külön mért NCV-érték átlagát MJ/kg-ban kifejezve kell dokumentálni, az ASTM E 29-06 szabvány szerint két tizedesjegyig kerekítve.

▼B

Gáznemű tüzelőanyagok esetében az NCV 1. táblázat szerinti meghatározására vonatkozó szabványok tartalmazzák a fűtőértéknek a tüzelőanyag összetétele alapján történő kiszámítását. A gáznemű tüzelőanyagnak az NCV meghatározásához használt összetételét a gáznemű referencia-tüzelőanyagnak a tanúsítási vizsgálatok során használt tétele elemzéséből kell venni. A gáznemű tüzelőanyag NCV-meghatározáshoz használt összetételének meghatározását a tanúsítványt kérelmező gyártótól független laboratóriumnak kell elvégeznie egyetlen elemzéssel. Gáznemű tüzelőanyagok esetében az NCV-t ennek az egyetlen elemzésnek az alapján kell meghatározni, nem pedig két különálló mérés átlagaként.

▼M1

▼B

1. táblázat

Vizsgálati referencia-tüzelőanyag

Tüzelőanyag típusa/motor típusa	Referencia-tüzelőanyag típusa	Az NCV (nettó fűtőérték) meghatározásához használt szabvány
Dízel / kompressziós gyújtás	B7	legalább ASTM D240 vagy DIN 59100-1 (ASTM D4809 az ajánlott)
Etanol / kompressziós gyújtás	ED95	legalább ASTM D240 vagy DIN 59100-1 (ASTM D4809 az ajánlott)
Benzin / szikragyújtás	E10	legalább ASTM D240 vagy DIN 59100-1 (ASTM D4809 az ajánlott)
Etanol / szikragyújtás	E85	legalább ASTM D240 vagy DIN 59100-1 (ASTM D4809 az ajánlott)
LPG / szikragyújtás	LPG, „B” tüzelőanyag	ASTM 3588 vagy DIN 51612
▼M1
Földgáz / szikragyújtás	G25 vagy GR	ISO 6976 vagy ASTM 3588
▼B

3.3. Kenőanyagok

Az e melléklet szerint végrehajtott összes vizsgálati menet esetében kenőolajként olyan, kereskedelmi forgalomban kapható olajat kell használni, amely korlátlan gyártói jóváhagyással rendelkezik az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 8. mellékletének 4.2. szakaszában meghatározott rendes üzemi feltételek mellett. Olyan kenőanyagok, amelyek használata a motorrendszer bizonyos különleges működési feltételeire korlátozódik, vagy amelyek szokatlanul rövid olajcsere-intervallummal rendelkeznek, nem használhatók az e melléklet szerinti vizsgálati menetek céljából. A kereskedelmi forgalomban kapható olaj semmilyen módon nem módosítható, és nem adhatók hozzá adalékanyagok.

Egy adott CO2-motorcsalád CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak tanúsítása céljából végzett valamennyi vizsgálati menetet ugyanolyan típusú kenőolajjal kell elvégezni.

3.4. Tüzelőanyagáram-mérő rendszer

A tüzelőanyagáram-mérő rendszernek rögzítenie kell a teljes motorrendszer által fogyasztott valamennyi tüzelőanyag-áramot. A motorhengerekben nem közvetlenül az égési folyamathoz szállított további tüzelőanyag-áramokat minden végrehajtott vizsgálati menet esetében a tüzelőanyag-áram jelében kell feltüntetni. A motorrendszer működéséhez nem szükséges további tüzelőanyag-befecskendezőket (például hidegindító berendezéseket) az összes végrehajtott vizsgálati menet során le kell csatlakoztatni a tüzelőanyag-ellátó vezetékről.

3.5. A mérőberendezésekre vonatkozó előírások

A mérőberendezéseknek meg kell felelniük az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 9. szakaszában meghatározott követelményeknek.

Az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 9. szakaszában meghatározott követelmények ellenére a 2. táblázatban felsorolt mérőrendszereknek meg kell felelniük a 2. táblázatban meghatározott határértékeknek.

2. táblázat

A mérőrendszerekre vonatkozó követelmények

	Linearitás
Mérőrendszer	Állandó \| xmin × (a1 – 1) + a0 \|	a1 meredekség	Becslés standard hibája (SEE)	Determinációs együttható r2	Pontosság (1)	Felfutási idő (2)
Motorfordulatszám	≤ 0,2 % max. kalibrálás (3)	0,999 – 1,001	≤ 0,1 % max. kalibrálás (3)	≥ 0,9985	a fordulatszám mért értékének 0,2 %-a vagy max. kalibrálásának 0,1 %-a (3), amelyik nagyobb	≤ 1 s
Motornyomaték	≤ 0,5 % max. kalibrálás (3)	0,995 – 1,005	≤ 0,5 % max. kalibrálás (3)	≥ 0,995	a nyomaték mért értékének 0,6 %-a vagy max. kalibrálásának 0,3 %-a (3), amelyik nagyobb	≤ 1 s
A tüzelőanyag-tömegáram folyékony tüzelőanyagok esetében	≤ 0,5 % max. kalibrálás (3)	0,995 – 1,005	≤ 0,5 % max. kalibrálás (3)	≥ 0,995	a tömegáram mért értékének 0,6 %-a vagy max. kalibrálásának 0,3 %-a (3), amelyik nagyobb	≤ 2 s
A tüzelőanyag-tömegáram gáznemű tüzelőanyagok esetében	≤ 1 % max. kalibrálás (3)	0,99 – 1,01	≤ 1 % max. kalibrálás (3)	≥ 0,995	a tömegáram mért értékének 1 %-a vagy max. kalibrálásának 0,5 %-a (3), amelyik nagyobb	≤ 2 s
Villamosenergia-ellátás	≤ 1 % max. kalibrálás (3)	0,98 – 1,02	≤ 2 % max. kalibrálás (3)	≥ 0,990	nincs adat	≤ 1 s
Elektromos áram	≤ 1 % max. kalibrálás (3)	0,98 – 1,02	≤ 2 % max. kalibrálás (3)	≥ 0,990	nincs adat	≤ 1 s
Feszültség	≤ 1 % max. kalibrálás (3)	0,98 – 1,02	≤ 2 % max. kalibrálás (3)	≥ 0,990	nincs adat	≤ 1 s
(1) „Pontosság”: a gázelemző berendezés által mért érték eltérése egy olyan referenciaértéktől, amely visszavezethető valamely nemzeti vagy nemzetközi szabványra. (2) „Felfutási idő”: a gázelemző berendezés által mért végérték 10 %-ának és 90 %-ának megfelelő válaszjel megjelenése között eltelő idő (t90 – t10). (3) A „max. kalibrálás” értékeknek az adott mérőrendszer esetében minden vizsgálati menet során a várható legnagyobb előrejelzett érték 1,1-szeresének kell lenniük.

Az „xmin”, amelyet a 2. táblázatban szereplő állandó érték kiszámításához használnak, az adott mérőrendszer esetében minden vizsgálati menet során a várható legkisebb előrejelzett érték 0,9-szerese kell, hogy legyen.

A 2. táblázatban felsorolt mérőrendszerek jelátviteli frekvenciája – a tüzelőanyag tömegáramának mérésére szolgáló rendszer kivételével – legalább 5 Hz kell, hogy legyen (≥ 10 Hz ajánlott). A tüzelőanyag tömegáramának mérésére szolgáló rendszer jelátviteli frekvenciája legalább 2 Hz kell, hogy legyen.

Minden mérési adatot legalább 5 Hz-es mintafrekvenciával (≥ 10 Hz ajánlott) kell rögzíteni.

3.5.1. A mérőberendezések ellenőrzése

Minden egyes mérőrendszer esetében el kell végezni a 2. táblázatban meghatározott elvárt követelmények ellenőrzését. A mérőrendszerbe legalább 10, a 3.5. pont szerint meghatározott xmin és „max. kalibrálás” érték közé eső referenciaértéket kell betáplálni, és a mérőrendszer válaszát kell mért értékként rögzíteni.

A linearitás ellenőrzéséhez a mért értékeket az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. melléklete 3. függelékének A.3.2. szakasza szerinti legkisebb négyzetek módszere segítségével végrehajtott lineáris regresszióval kell összehasonlítani a referenciaértékekkel.

4. A vizsgálati eljárás

Minden mérési adatot az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének megfelelően kell meghatározni, kivéve, ha e melléklet másként rendelkezik.

4.1. A végrehajtandó vizsgálati menetek áttekintése

A 3. táblázat áttekintést nyújt az összes olyan elvégzendő vizsgálati menetről, amely egy adott, a 3. függelékkel összhangban meghatározott CO2-motorcsalád tanúsításához szükséges.

A 4.3.5. pont szerinti tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbe-felvételi ciklust és a motor visszahajtási jelleggörbéjének 4.3.2. pont szerinti rögzítését el kell hagyni minden olyan motor esetében, amely nem a CO2-motorcsalád CO2-alapmotorja.

Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, a 4.3.5. pont szerinti tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbe-felvételi ciklust és a motor visszahajtási jelleggörbéjének a 4.3.2. pont szerinti rögzítését kiegészítő jelleggel kell elvégezni az adott motor esetében.

3. táblázat

A végrehajtandó vizsgálati menetek áttekintése

Vizsgálati menet	Hivatkozott pont	A CO2-alapmotor esetében végrehajtandó	A CO2-motorcsalád egyéb motorjai esetében végrehajtandó
A motor teljes terhelésének jelleggörbéje	4.3.1.	igen	igen
A motor visszahajtási jelleggörbéje	4.3.2	igen	nem
WHTC-vizsgálat	4.3.3.	igen	igen
WHSC-vizsgálat	4.3.4.	igen	igen
A tüzelőanyag-fogyasztás jelleggörbe-felvételi ciklusa	4.3.5	igen	nem

4.2. A motorrendszer megengedett módosításai

A motor alapjáratifordulatszám-szabályozója célértékének a motor elektronikus vezérlőegységében alacsonyabb értékre történő módosítását lehetővé kell tenni minden olyan vizsgálati menethez, amely során előfordul alapjárati működés, annak érdekében, hogy megakadályozzák a motor alapjáratifordulatszám-szabályozója és a próbapad sebességszabályozója közötti interferenciát.

4.3. Vizsgálati menetek

4.3.1. A motor teljes terhelésének jelleggörbéje

A motor teljes terhelésének jelleggörbéjét az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.4.1–7.4.5. szakaszával összhangban kell rögzíteni.

4.3.2. A motor visszahajtási jelleggörbéje

A motor visszahajtási jelleggörbéjének e pont szerinti rögzítését a 3. függelék szerint meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorját kivéve minden más motornál ki kell hagyni. A 6.1.3. pontnak megfelelően a CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjára vonatkozóan rögzített visszahajtási jelleggörbe az ugyanazon CO2-motorcsaládon belüli összes motor esetében alkalmazandó.

Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, a motor visszahajtási jelleggörbéjének rögzítését kiegészítő jelleggel el kell végezni az adott motor esetében.

A motor visszahajtási jelleggörbéjét az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.4.7. szakaszában szereplő b) opcióval összhangban kell rögzíteni. E vizsgálatnak kell meghatároznia a motornak a maximális és minimális jelleggörbe-felvételi fordulatszám között, minimális kezelői parancs mellett történő visszahajtásához szükséges negatív nyomatékot.

A vizsgálatot közvetlenül a teljes terhelés jelleggörbéjének 4.3.1. pont szerinti felvétele után kell lefolytatni. A gyártó kérésére a visszahajtási jelleggörbe külön is rögzíthető. Ebben az esetben a teljes terhelés jelleggörbéjének a 4.3.1. pont szerint végrehajtott vizsgálati menete végén rögzíteni kell a motorolaj hőmérsékletét, és a gyártónak a jóváhagyó hatóság számára kielégítően bizonyítania kell, hogy a motorolaj hőmérséklete a visszahajtási jelleggörbe kiindulási pontján megfelel a fent említett hőmérsékletnek (± 2K).

A motor visszahajtási jelleggörbéjére vonatkozó vizsgálati menet kezdetén a motort minimális kezelői parancs mellett, az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.4.3. szakaszában meghatározott maximális jelleggörbe-felvételi fordulatszámnál kell üzemeltetni. Mihelyt a visszahajtási nyomatékérték legalább 10 másodpercig az átlagértékének ±5 %-os tartományán belül stabilizálódott, meg kell kezdeni az adatrögzítést, és a motor fordulatszámát 8 ± 1 ford./perc/s átlagos sebességgel kell csökkenteni a legnagyobb jelleggörbe-felvételi sebességtől a legkisebb felé haladva, amelyek az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.4.3. szakaszában vannak meghatározva.

4.3.3. WHTC-vizsgálat

A WHTC-vizsgálatot az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének megfelelően kell elvégezni. A súlyozott kibocsátási vizsgálati eredményeknek meg kell felelniük az 595/2009/EK rendeletben meghatározott határértékeknek.

A motor teljes terhelésének 4.3.1. pont szerint rögzített jelleggörbéjét kell használni a referenciaciklus visszaszámításához és az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.4.6., 7.4.7. és 7.4.8. szakasza szerint elvégzett összes referenciaérték-számításhoz.

4.3.3.1. Mérési jelek és adatrögzítés

Az ENSZ EGB 49. sz. előírásának (Rev. 06) 4. mellékletében meghatározott rendelkezéseken túlmenően a motor által a 3.4. pont szerint felhasznált tényleges tüzelőanyag-tömegáramot is rögzíteni kell.

4.3.4. WHSC-vizsgálat

A WHSC-vizsgálatot az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének megfelelően kell elvégezni. A kibocsátási vizsgálati eredményeknek meg kell felelniük az 595/2009/EK rendeletben meghatározott határértékeknek.

4.3.4.1. Mérési jelek és adatrögzítés

4.3.5. A tüzelőanyag-fogyasztás jelleggörbe-felvételi ciklusa (FCMC)

A tüzelőanyag-fogyasztás e pont szerinti jelleggörbe-felvételi ciklusát (FCMC) ki kell hagyni minden olyan motor esetében, amely nem a CO2-motorcsalád CO2-alapmotorja. A CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjára vonatkozóan rögzített tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbe adatai az ugyanazon CO2-motorcsaládon belüli összes motor esetében alkalmazandók.

Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, a tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbe rögzítését kiegészítő jelleggel el kell végezni az adott motor esetében.

A motor tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbéjét egy sor, a 4.3.5.2. pont szerint meghatározott állandósult üzemállapotú adatpontban kell mérni. E jelleggörbe mérőszámai a g/h-ban kifejezett tüzelőanyag-fogyasztás, a ford./percben kifejezett motorfordulatszám és az Nm-ben kifejezett motornyomaték.

4.3.5.1. A megszakítások kezelése az FCMC alatt

Ha az utókezelő rendszerben regenerációs esemény következik be az FCMC során azoknál a motoroknál, amelyek olyan kipufogógáz-utókezelő rendszerrel vannak ellátva, amelyeket az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.6. szakasza szerint meghatározott rendszeres időközönként regenerálnak, az adott motorfordulatszám-üzemmódban végzett minden mérés érvénytelen. A regenerációs eseményt el kell végezni, majd az eljárást a 4.3.5.1.1. pontban leírtak szerint folytatni kell.

Ha váratlan megszakítás, üzemzavar vagy hiba következik be az FCMC során, akkor az adott motorfordulatszám-üzemmódban végzett minden mérés érvénytelen, és a gyártónak a folytatáshoz az alábbi lehetőségek egyikét kell választania:

az eljárást a 4.3.5.1.1. pontban leírtak szerint kell folytatni;

az egész FCMC-t meg kell ismételni a 4.3.5.4. és a 4.3.5.5. ponttal összhangban.

4.3.5.1.1. Az FCMC folytatására vonatkozó rendelkezések

A motort az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.4.1. szakaszában leírtak szerint kell elindítani és bemelegíteni. A bemelegedés után a motort 20 percen keresztül, a 9. üzemmódban történő üzemeltetéssel kell előkondicionálni, az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. melléklete 7.2.2. szakaszának 1. táblázatában meghatározottak szerint.

A motor teljes terhelésének 4.3.1. pont szerint rögzített jelleggörbéjét kell használni a 9. üzemmód referenciaértékeinek az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.4.6., 7.4.7. és 7.4.8. szakasza szerinti visszaszámításához.

Közvetlenül az előkondicionálás befejezése után a motor fordulatszámának és nyomatékának célértékeit 20–46 másodpercen belül lineárisan kell módosítani a legmagasabb nyomatékbeállítási célértékre azon motorfordulatszám-beállítási célérték mellett, amely eggyel magasabb annál a motorfordulatszám-beállítási célértéknél, ahol az FCMC megszakadása történt. Ha a beállítási célértéket kevesebb mint 46 másodperc alatt éri el, a 46 másodpercig fennmaradó időtartamot a stabilizációra kell használni.

A stabilizációhoz a motor működését e ponttól, a 4.3.5.5. pontban meghatározott vizsgálati program szerint kell folytatni a mérési értékek rögzítése nélkül.

Amikor eléri a legnagyobb nyomatékbeállítási célértéket annál az adott motorfordulatszám-beállítási célértéknél, ahol a megszakadás bekövetkezett, a mérési értékek rögzítését e ponttól, a 4.3.5.5. pontban meghatározott vizsgálati program szerint kell folytatni.

4.3.5.2. A beállítási célértékek rácsa

A beállítási célértékek rácsát normált módon rögzítik, és 10 motorfordulatszám-beállítási célértékből, valamint 11 nyomatékbeállítási célértékből áll. A normált beállítási értékeknek a vizsgált egyedi motorra vonatkozó motorfordulatszám- és nyomatékbeállítási értékek tényleges célértékére történő átszámítását az e melléklet 3. függeléke szerint meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. ponttal összhangban rögzített teljes terhelési jelleggörbéje alapján kell elvégezni.

4.3.5.2.1. A motorfordulatszám-beállítási célértékek meghatározása

A 10 motorfordulatszám-beállítási célértéket 4 alapszintű motorfordulatszám-beállítási célérték és 6 kiegészítő motorfordulatszám-beállítási célérték adja.

Az nidle, nlo, npref, n95h és nhi motorfordulatszámokat az e melléklet 3. függeléke szerint meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. ponttal összhangban rögzített teljes terhelési jelleggörbéjéből kell meghatározni, a jellemző motorfordulatszámok fogalommeghatározásainak az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. melléklete 7.4.6. szakaszával összhangban történő alkalmazásával.

Az n57 motorfordulatszámot a következő egyenlettel kell meghatározni:

n57 = 0,565 × (0,45 × nlo + 0,45 × npref + 0,1 × nhi – nidle) × 2,0327 + nidle

A 4 alapszintű motorfordulatszám-beállítási célértéket a következőképpen kell meghatározni:

1. alapszintű motorfordulatszám: nidle

2. alapszintű motorfordulatszám: nA = n57 – 0,05 × (n95h – nidle)

3. alapszintű motorfordulatszám: nB = n57 + 0,08 × (n95h – nidle)

4. alapszintű motorfordulatszám: n95h

A motorfordulatszám-beállítási értékek közötti lehetséges távolságokat a következő egyenletekkel kell meghatározni:

dnidleA_44 = (nA – nidle) / 4

dnB95h_44 = (n95h – nB) / 4

dnidleA_35 = (nA – nidle) / 3

dnB95h_35 = (n95h – nB) / 5

dnidleA_53 = (nA – nidle) / 5

dnB95h_53 = (n95h – nB) / 3

A két szakasz közötti lehetséges eltérések abszolút értékeit a következő egyenletekkel kell meghatározni:

dn44 = ABS(dnidleA_44 – dnB95h_44)

dn35 = ABS(dnidleA_35 – dnB95h_35)

dn53 = ABS(dnidleA_53 – dnB95h_53)

▼M1

A 6 kiegészítő motorfordulatszám-beállítási célértéket a következő rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni:

Ha a dn44 kisebb vagy egyenlő (dn35 + 5), és kisebb vagy egyenlő (dn53 + 5), akkor a 6 kiegészítő cél-motorfordulatszámot úgy kell meghatározni, hogy mindkét tartományt – amelyek egyike az nidle-től az nA-ig, a másik pedig az nB-től az n95h-ig tart – 4 egyenlő távolságra lévő szakaszra osztják fel.

Ha (dn35 + 5) kisebb, mint dn44, és dn35 kisebb, mint dn53, akkor a 6 kiegészítő cél-motorfordulatszámot úgy kell meghatározni, hogy az nidle-től az nA-ig tartó tartományt 3 egyenlő távolságra lévő szakaszra, míg az nB-től n95h-ig tartó tartományt 5 egyenlő távolságra lévő szakaszra osztják fel.

Ha (dn53 + 5) kisebb, mint dn44, és dn53 kisebb, mint dn35, akkor a 6 kiegészítő cél-motorfordulatszámot úgy kell meghatározni, hogy az nidle-től az nA-ig tartó tartományt 5 egyenlő távolságra lévő szakaszra, míg az nB-től n95h-ig tartó tartományt 3 egyenlő távolságra lévő szakaszra osztják fel.

▼B

Az 1. ábra példaként szemlélteti a motorfordulatszám-beállítási célértékek fenti (1) alpont szerinti meghatározását.

1. ábra

A fordulatszám-beállítási értékek meghatározása

4.3.5.2.2. A nyomatékbeállítási célértékek meghatározása

A 11 nyomatékbeállítási célértéket 2 alapszintű nyomatékbeállítási célérték és 9 kiegészítő nyomatékbeállítási célérték adja. A 2 alapszintű nyomatékbeállítási célértéket a nulla motornyomaték és a 4.3.1. ponttal összhangban meghatározott CO2-alapmotor legnagyobb teljes terhelése határozza meg (legnagyobb össznyomaték: Tmax_overall). A 9 kiegészítő nyomatékbeállítási célértéket úgy határozzák meg, hogy a nulla nyomatéktól a legnagyobb össznyomatékig (Tmax_overall) tartó tartományt 10 egyenlő távolságra lévő szakaszra osztják fel.

▼M1

Egy adott motorfordulatszám-beállítási célérték mellett minden olyan nyomatékbeállítási célértéket, amely meghaladja az adott motorfordulatszám-beállítási célérték mellett a teljes terheléshez tartozó nyomatékérték mínusz a Tmax_overall 5 %-a által meghatározott határértéket, az adott motorfordulatszám-beállítási célérték melletti egyetlen teljes terheléshez tartozó nyomatékbeállítási célértékkel kell helyettesíteni. E helyettesítő beállítási értékeket csak egyszer kell megmérni a 4.3.5.5. pont szerint meghatározott FCMC vizsgálati program során. A 2. ábra példaként szemlélteti a nyomatékbeállítási célértékek meghatározását.

▼B

2. ábra

A nyomatékbeállítási értékek meghatározása