02017R2400 — HU — 01.09.2020 — 002.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2400 RENDELETE (2017. december 12.) az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 582/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról (HL L 349, 2017.12.29., 1. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
L 58 |
1 |
26.2.2019 |
||
|
L 263 |
1 |
12.8.2020 |
||
Helyesbítette:
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2400 RENDELETE
(2017. december 12.)
az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 582/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet kiegészíti azt a jogi keretrendszert, amelyet az 582/2011/EU rendelet hozott létre a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásával kapcsolatban a kibocsátás, továbbá a járműjavítási és -karbantartási információk tekintetében, azáltal, hogy szabályokat állapít meg az EU-ban értékesítésre, nyilvántartásba vételre vagy forgalomba helyezésre kerülő új járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározására szolgáló szimulációs eszközök működtetésével kapcsolatos engedélyek kiadására, e szimulációs eszközök működtetésére, valamint az így megállapított CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek bejelentésére vonatkozóan.
2. cikk
Alkalmazási kör
(1) A 4. cikk második bekezdése értelmében e rendelet azokra a 2007/46/EK irányelv II. mellékletében meghatározott N2 kategóriába tartozó járművekre vonatkozik, amelyek műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege meghaladja a 7 500 kg-ot, valamint az említett mellékletben meghatározott N3 kategóriába tartozó összes járműre.
(2) Az (1) bekezdésben említett járművek többlépcsős típusjóváhagyása vagy egyedi jóváhagyása esetében e rendeletet csak azokra az alapjárművekre kell alkalmazni, amelyek legalább alvázzal, motorral, sebességváltóval, tengelyekkel és abroncsokkal vannak ellátva.
(3) E rendelet nem vonatkozik a terepjáró járművekre, a különleges rendeltetésű járművekre és a különleges rendeltetésű terepjáró járművekre (meghatározásukat lásd a 2007/46/EK irányelv II. melléklete A. részének 2.1., 2.2., illetve 2.3. pontjaiban).
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok” : az egyes alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek azon specifikus tulajdonságai, amelyek meghatározzák az adott résznek a jármű CO2-kibocsátására és tüzelőanyag-fogyasztására gyakorolt hatását; |
|
2. |
„bemeneti adat” : az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó információ, amelyet a szimulációs eszköz a jármű CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározásához felhasznál; |
|
3. |
„bemeneti információ” : a jármű jellemzőivel kapcsolatos információ, amelyet a szimulációs eszköz a jármű CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározásához felhasznál, és amely nem része a bemeneti adatoknak; |
|
4. |
„gyártó” : az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a jóváhagyó hatósággal szemben a tanúsítási eljárás valamennyi szempontjának teljesüléséért és az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai megfelelőségének biztosításáért felel. Nem szükségszerű, hogy az érintett személy vagy szervezet közvetlenül részt vegyen a tanúsítási eljárás tárgyát képező alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer gyártásának valamennyi szakaszában; |
|
4a. |
„járműgyártó” : a gyártói nyilvántartási dokumentum és az ügyfél-információs dokumentum 9. cikk szerinti kiadásáért felelős szervezet vagy személy; |
|
5. |
„felhatalmazott szerv” : olyan nemzeti hatóság, amelyet a tagállam felhatalmaz arra, hogy idevágó információkat kérjen a gyártóktól egy adott alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságairól, illetve új járművek CO2-kibocsátására és tüzelőanyag-fogyasztásáról; |
|
6. |
„sebességváltó” : legalább két váltható sebességfokozattal, változó nyomatékkal és sebességgel rendelkező eszköz, meghatározott áttételekkel; |
|
7. |
„nyomatékátalakító” : olyan hidrodinamikai indítási alkatrész, amely a hajtáslánc vagy a sebességváltó külön eleme, soros vagy párhuzamos erőáramlással rendelkezik, és amely a motor és a kerekek fordulatszámának viszonyát szabályozza, és nyomatéktöbbszörözést biztosít; |
|
8. |
„egyéb nyomatékátviteli alkatrész” („OTTC”) : olyan, a hajtáslánchoz csatlakoztatott forgó alkatrész, amely saját fordulatszámától függően nyomatékcsökkenést idéz elő; |
|
9. |
„kiegészítő hajtásláncalkatrész” („ADC”) : a hajtáslánc olyan forgó alkatrésze, amely erőt visz át vagy közvetít a hajtáslánc más alkatrészeinek, és amely saját fordulatszámától függően a nyomaték csökkenését idézi elő; |
|
10. |
„tengely” : egy, a jármű hajtott tengelyeként szolgáló, forgó kerékhez vagy hajtóműhöz tartozó központi tengely; |
|
11. |
„légellenállás” : egy járműelrendezésre jellemző, a levegőáramlás irányával a járművön ellentétesen ható aerodinamikai erő, amely a légellenállási tényező és a homlokfelület szorzata, oldalszéltől mentes körülmények esetén; |
|
12. |
„segédberendezések” : a jármű azon alkatrészei (például motorhűtő ventilátor, kormányrendszer, elektromos rendszer, pneumatikus rendszer és légkondicionáló rendszer), amelyek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai a IX. mellékletben vannak meghatározva; |
|
13. |
„alkatrészek családja”, „önálló műszaki egységek családja” vagy „rendszerek családja” : olyan alkatrészek, önálló műszaki egységek, illetve rendszerek gyártó által összeállított csoportja, amelyeknek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai kialakításuknál fogva hasonlóak; |
|
14. |
„alapalkatrész”, „önálló műszaki alapegység” vagy „alaprendszer” : olyan alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer, amely alkatrészek, önálló műszaki egységek, illetve rendszerek valamely családján belül a CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok tekintetében a legrosszabb esetet jelenti; |
|
15. |
„kibocsátásmentes nehézgépjármű” („ZE-HDV”) : belső égésű motor nélküli vagy olyan belső égésű motorral szerelt nehézgépjármű, amelynek kibocsátása 1 g CO2/kWh alatt marad; |
|
16. |
„különleges felépítményű gépjármű” : olyan nehézgépjármű, amelyet nem áruszállításra terveztek, és amelynek esetében a felépítményfajtának a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének 2. függelékében felsorolt kódját a 09, 10, 15, 16, 18, 19, 20, 23, 24, 25, 26, 27, 28 és 31 kódok egyike egészíti ki; vagy olyan nyerges vontató, amelynek legnagyobb sebessége nem haladja meg a 79 km/h-t; |
|
17. |
„merev tehergépjármű” : olyan tehergépkocsi, amelyet nem félpótkocsi vontatására terveztek vagy építettek; |
|
18. |
„nyerges vontató” : olyan vontató, amelyet kizárólag vagy elsősorban félpótkocsik vontatására terveztek és építettek; |
|
19. |
„hálóhelyes vezetőfülke” : olyan vezetőfülke-típus, amelyben a vezetőülés mögött alvásra szánt hely található; |
|
20. |
„hibrid elektromos nehézgépjármű” : („He-HDV”): a 2007/46/EK irányelv 3. cikkének 15. pontjában megadott fogalommeghatározás szerint; |
|
21. |
„vegyes üzemű jármű” : az 582/2011/EU rendelet 2. cikkének 48. pontjában megadott fogalommeghatározás szerint. |
A hibrid elektromos nehézgépjárművek közül az 5. cikk (3) bekezdését, a 9. cikk (1) bekezdését és a 12. cikk (1) bekezdését csak azokra kell alkalmazni, amelyeknél az összes energiaátalakító közül a második legmagasabb legnagyobb hasznos teljesítményű energiaátalakító legnagyobb hasznos teljesítménye az összes energiaátalakító közül a legmagasabb legnagyobb hasznos teljesítményű energiaátalakító legnagyobb hasznos teljesítményének kevesebb mint 10 %-át teszi ki. A csak a jármű elindítására használt energiaátalakítókat e tekintetben figyelmen kívül kel hagyni.
4. cikk
Járműcsoportok
E rendelet alkalmazásában a gépjárműveket az I. melléklet 1. táblázatával összhangban kell járműcsoportokba sorolni.
Az 5–22. cikkek nem vonatkoznak a 0., 6., 7., 8., 13., 14., 15. és 17. járműcsoportba tartozó gépjárművekre.
5. cikk
Elektronikus eszközök
(1) A Bizottság ingyenes, letölthető és futtatható szoftver formájában rendelkezésre bocsátja a következő eszközöket:
szimulációs eszköz;
előfeldolgozási eszközök;
hasheszköz.
A Bizottság karbantartja az elektronikus eszközöket, és biztosítja azok módosítását és frissítését.
(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett elektronikus eszközöket nyilvánosan hozzáférhető elektronikus terjesztési platformon teszi hozzáférhetővé.
(3) A szimulációs eszközt az új járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározására, vagy annak eldöntésére használják, hogy a szóban forgó jármű kibocsátásmentes nehézgépjármű, hibrid elektromos nehézgépjármű vagy vegyes üzemű jármű. A szimulációs eszközt úgy kell megtervezni, hogy a III. mellékletben meghatározott bemeneti információk, valamint a 12. cikk (1) bekezdésében említett bemeneti adatok alapján működjön.
(4) Az előfeldolgozási eszközök a vizsgálati eredmények ellenőrzésére és összeállítására, az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaival összefüggő további számítások elvégzésére, valamint ezeknek a szimulációs eszköz által felhasználható formátumúvá történő konvertálására szolgálnak. Az előfeldolgozási eszközöket a gyártók az V. melléklet 4. pontjában (Motorok) és a VIII. melléklet 3. pontjában (Légellenállás) említett pontokban szereplő vizsgálatok elvégzése után használhatják.
(5) A hasheszközök rendeltetése, hogy egyértelmű összeköttetést teremtsenek az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságai és tanúsító dokumentuma, illetve a jármű és a IV. mellékletben említett gyártói nyilvántartási dokumentum és ügyfél-információs dokumentum között.
2. FEJEZET
ENGEDÉLY A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ MŰKÖDTETÉSÉRE A KIBOCSÁTÁS, VALAMINT A JÁRMŰJAVÍTÁSI ÉS -KARBANTARTÁSI INFORMÁCIÓK TEKINTETÉBEN TÖRTÉNŐ TÍPUSJÓVÁHAGYÁS CÉLJÁBÓL
6. cikk
Engedély kérelmezése a szimulációs eszköz működtetésére új járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása céljából
(1) A járműgyártónak kérelmet kell benyújtania a jóváhagyó hatósághoz, hogy az engedélyezze számára az 5. cikk (3) bekezdésében említett szimulációs eszköz működtetését egy vagy több járműcsoportba tartozó új járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása céljából („engedély”).
(2) Az engedélyre irányuló kérelmet a II. melléklet 1. függelékében mintaként szereplő adatközlő lapnak megfelelően kell összeállítani.
(3) Az engedélyre irányuló kérelem mellett be kell nyújtani egy megfelelő leírást a gyártó által az összes érintett járműcsoport CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása érdekében bevezetett eljárásokról, a II. melléklet 1. pontjának megfelelően.
Emellett a II. melléklet 2. pontjával összhangban elvégzett értékelést követően be kell nyújtani a jóváhagyó hatóság által összeállított értékelő jelentést is.
(4) A járműgyártónak a (2) és (3) bekezdéssel összhangban elkészített, engedélyre irányuló kérelmet legkésőbb a kibocsátások és a járműjavítási és -karbantartási információk tekintetében jóváhagyott motorrendszerrel felszerelt jármű EK-típusjóváhagyása iránti, az 582/2011/EU rendelet 7. cikke szerinti kérelemmel vagy a járműnek a kibocsátások és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetősége tekintetében történő EK-típusjóváhagyása iránti, a fenti rendelet 9. cikke szerinti kérelemmel együtt kell benyújtania a jóváhagyó hatósághoz. Az engedélyre irányuló kérelemnek arra a járműcsoportra kell vonatkoznia, amely magában foglalja azt a járműtípust, amelyre az EK-típusjóváhagyás iránti kérelem vonatkozik.
7. cikk
Az engedély megadásával kapcsolatos közigazgatási rendelkezések
(1) A jóváhagyó hatóság megadja az engedélyt, ha a gyártó a 6. cikkel összhangban kérelmet nyújt be, és bizonyítja, hogy a II. mellékletben meghatározott követelmények az érintett járműcsoportokat illetően teljesülnek.
Ha a II. mellékletben meghatározott követelmények az engedélyre irányuló kérelemben szereplő járműcsoportok közül csak néhány esetében teljesülnek, az engedély csak ezekre a járműcsoportokra vonatkozóan adható meg.
(2) Az engedélyt a II. melléklet 2. függelékében szereplő mintának megfelelően kell kiadni.
8. cikk
Utólagos változtatások a járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása érdekében kialakított eljárásokban
(1) A 7. cikk (1) bekezdésében említett engedélyt más járműcsoportokra is ki kell terjeszteni azokon a járműcsoportokon kívül, amelyekre vonatkozóan megadták, ha a járműgyártó igazolni tudja, hogy az általa az engedélyben szereplő járműcsoportok CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározására kialakított eljárások teljes mértékben eleget tesznek a II. melléklet követelményeinek a szóban forgó egyéb járműcsoportok vonatkozásában is.
(2) A járműgyártónak az engedély kiterjesztését a 6. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban kell kérelmeznie.
(3) Az engedély megszerzése után a járműgyártó haladéktalanul értesíti a jóváhagyó hatóságot minden olyan, az általa az engedélyben szereplő járműcsoportok CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása érdekében kialakított eljárásokat érintő változásról, amelyek hatással lehetnek az eljárások pontosságára, megbízhatóságára és stabilitására.
(4) A (3) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően a jóváhagyó hatóság tájékoztatja a járműgyártót, hogy a változás által érintett eljárásokra továbbra is kiterjed-e a megadott engedély, ki kell-e terjeszteni az engedélyt az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban, vagy hogy új engedélyt kell-e kérelmezni a 6. cikkel összhangban.
(5) Amennyiben az engedély nem terjed ki a változásokra, a gyártónak a (4) bekezdésben említett információról való értesüléstől számított egy hónapon belül kérelmeznie kell az engedély kiterjesztését vagy az új engedély megadását. Ha a gyártó a fenti határidőn belül nem kérelmezi az engedély kiterjesztését vagy az új engedély megadását, vagy ha a kérelmét elutasítják, akkor az engedély visszavonásra kerül.
3. FEJEZET
AZ ÚJ JÁRMŰVEK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ MŰKÖDTETÉSE A JÁRMŰVEK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE, ÉRTÉKESÍTÉSE ÉS FORGALOMBA HELYEZÉSE CÉLJÁBÓL
9. cikk
Az új járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározására és bejelentésére vonatkozó kötelezettség
(1) A járműgyártóknak a kibocsátásmentes nehézgépjárművek, a hibrid elektromos nehézgépjárművek és a vegyes üzemű járművek kivételével minden új, az EU-ban történő értékesítés, nyilvántartásba vétel vagy forgalomba helyezés előtt álló jármű CO2-kibocsátását és tüzelőanyag-fogyasztását meg kell határozniuk, az 5. cikk (3) bekezdésében említett szimulációs eszköz legfrissebb rendelkezésre álló verziójának használatával. Az EU-ban történő értékesítés, nyilvántartásba vétel vagy forgalomba helyezés előtt álló kibocsátásmentes nehézgépjárművek, hibrid elektromos nehézgépjárművek és vegyes üzemű járművek tekintetében a járműgyártó csak az e járművekre vonatkozóan a IV. melléklet I. és II. részében megadott mintákban előírt információkat határozza meg, az 5. cikk (3) bekezdésében említett szimulációs eszköz legfrissebb rendelkezésre álló verziójának használatával.
A járműgyártó csak abban az esetben működtetheti a szimulációs eszközt az e cikkben említett célokra, ha rendelkezik az érintett járműcsoportra vonatkozóan megadott engedéllyel (a 7. cikkel összhangban), vagy ha az engedélyt kiterjesztették az érintett járműcsoportra (a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban).
(2) A járműgyártónak nyilvántartást kell vezetnie az (1) bekezdés első albekezdésével összhangban végzett szimuláció eredményeiről egy, a IV. melléklet I. részében meghatározott mintának megfelelően összeállított gyártói nyilvántartási dokumentumban.
A 21. cikk (3) bekezdésében és a 23. cikk (6) bekezdésében említett esetek kivételével tilos utólagos módosításokat végezni a gyártói nyilvántartási dokumentumon.
(3) A járműgyártónak az 5. cikk (5) bekezdésében említett hasheszköz használatával kriptográfiai hashfüggvényt kell készítenie a gyártói nyilvántartási dokumentumról és az ügyfél-információs dokumentumról.
(4) Minden egyes, nyilvántartásba vétel, értékesítés vagy forgalomba helyezés előtt álló járműnek rendelkeznie kell egy, a gyártó által a IV. melléklet II. részében szereplő minta alapján összeállított ügyfél-információs dokumentummal.
Minden ügyfél-információs dokumentumnak tartalmaznia kell egy lenyomatot a (3) bekezdésben említett gyártói nyilvántartási dokumentumról készített kriptográfiai hashfüggvényről.
(5) Minden nyilvántartásba vétel, értékesítés vagy forgalomba helyezés előtt álló járműnek rendelkeznie kell egy megfelelőségi tanúsítvánnyal vagy – a 2007/46/EK irányelv 24. cikkével összhangban jóváhagyott járművek esetében – egyedi jóváhagyási tanúsítvánnyal, beleértve egy lenyomatot a (3) bekezdésben említett gyártói nyilvántartási dokumentumról és ügyfél-információs dokumentumról készített kriptográfiai hashfüggvényről.
10. cikk
Az elektronikus eszközök módosításai, frissítései és meghibásodásai
(1) A szimulációs eszköz módosítása vagy frissítése esetén a járműgyártónak legkésőbb 3 hónappal a módosításoknak és a frissítéseknek az erre szolgáló elektronikus terjesztési platformon való elérhetővé tételét követően el kell kezdenie használni a módosított vagy frissített szimulációs eszközt.
(2) Ha a szimulációs eszköz meghibásodása miatt nem lehet a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározni az új járművek CO2-kibocsátását és tüzelőanyag-fogyasztását, akkor a járműgyártónak haladéktalanul értesítenie kell erről a Bizottságot az erre szolgáló elektronikus terjesztési platformon.
(3) Ha a szimulációs eszköz meghibásodása miatt nem lehet a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározni az új járművek CO2-kibocsátását és tüzelőanyag-fogyasztását, akkor a járműgyártónak az érintett járművekre vonatkozóan a szimulációt legkésőbb az (1) bekezdésben említett dátum után 7 naptári nappal el kell végeznie. Addig a 9. cikk alapján érvényes kötelezettségek felfüggesztésre kerülnek azokra a járművekre vonatkozóan, amelyek esetében a tüzelőanyag-fogyasztás és CO2-kibocsátás meghatározása nem lehetséges.
11. cikk
A szimulációs eszköz bemeneti és kimeneti információinak hozzáférhetősége
(1) A gyártói nyilvántartási dokumentumot, valamint az alkatrészek, rendszerek és önálló műszaki egységek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó tanúsítványokat a járműgyártónak a jármű gyártását követően legalább 20 évig meg kell őriznie, és kérés esetén a jóváhagyó hatóság és a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania.
(2) Egy tagállam felhatalmazott szerve vagy a Bizottság kérésére a járműgyártónak 15 munkanapon belül rendelkezésre kell bocsátania a gyártói nyilvántartási dokumentumot.
(3) A tagállami felhatalmazott szerv vagy a Bizottság kérésére annak a jóváhagyó hatóságnak, amely az engedélyt a 7. cikkel összhangban kiadta, vagy amely az alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságait a 17. cikkel összhangban tanúsította, 15 munkanapon belül rendelkezésre kell bocsátania a 6. cikk (2) bekezdésében, illetve a 16. cikk (2) bekezdésében említett adatközlő lapot.
4. FEJEZET
AZ ALKATRÉSZEK, ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉGEK ÉS RENDSZEREK CO2-KIBOCSÁTÁSSAL ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATOS TULAJDONSÁGAI
12. cikk
A CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás meghatározása szempontjából releváns alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek
(1) A szimulációs eszköznek az 5. cikk (3) bekezdésében említett bemeneti adatai a következő alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó információkat foglalják magukban:
motorok;
sebességváltók;
nyomatékátalakítók;
egyéb nyomatékátviteli alkatrészek;
kiegészítő hajtásláncalkatrészek;
tengelyek;
felépítmény vagy pótkocsi légellenállása;
segédberendezések;
gumiabroncsok.
(2) Az (1) bekezdés b)–g), valamint i) pontjaiban említett alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak a 14. cikkel összhangban az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek egyes családjaira vonatkozóan meghatározott és a 17. cikkel összhangban tanúsított értékeken (a továbbiakban: tanúsított értékek) vagy tanúsított értékek hiányában a 13. cikkel összhangban meghatározott standard értékeken kell alapulniuk.
(3) A motorok CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak az egyes motorcsaládokra vonatkozóan a 14. cikkel összhangban meghatározott és a 17. cikkel összhangban tanúsított értékeken kell alapulniuk.
(4) A segédberendezések CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak a 13. cikkel összhangban meghatározott standard értékeken kell alapulniuk.
(5) A 2. cikk (2) bekezdésében említett alapjárműveknél az (1) bekezdés g) és h) pontjában említett alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos, az alapjárműre vonatkozóan nem meghatározható tulajdonságainak a standard értékeken kell alapulniuk. A h) pontban említett alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek esetében a járműgyártónak a legnagyobb teljesítményveszteséggel járó technológiát kell kiválasztania.
(6) A kibocsátásmentes nehézgépjárművek, a hibrid elektromos nehézgépjárművek és a vegyes üzemű járművek esetében a szimulációs eszköz bemeneti adatainak magukban kell foglalniuk a III. melléklet 5. táblázatában meghatározott információkat.
(7) Ha a járművet téli gumiabroncsokkal és alapkivitelű gumiabroncsokkal fogják nyilvántartásba venni, értékesíteni vagy forgalomba helyezni, a járműgyártó megválaszthatja, hogy a gumiabroncsok közül melyiket használja a CO2-kibocsátás meghatározásához.
13. cikk
Standard értékek
(1) A sebességváltókra vonatkozó standard értékeket a VI. melléklet 8. függelékével összhangban kell meghatározni.
(2) A nyomatékátalakítókra vonatkozó standard értékeket a VI. melléklet 9. függelékével összhangban kell meghatározni.
(3) Az egyéb nyomatékátviteli alkatrészekre vonatkozó standard értékeket a VI. melléklet 10. függelékével összhangban kell meghatározni.
(4) A kiegészítő hajtásláncalkatrészekre vonatkozó standard értékeket a VI. melléklet 11. függelékével összhangban kell meghatározni.
(5) A tengelyekre vonatkozó standard értékeket a VII. melléklet 3. függelékével összhangban kell meghatározni.
(6) A felépítmény vagy a pótkocsi légellenállására vonatkozó standard értékeket a VIII. melléklet 7. függelékével összhangban kell meghatározni.
(7) A segédberendezésekre vonatkozó standard értékeket a IX. melléklettel összhangban kell meghatározni.
(8) A gumiabroncsokra vonatkozó standard értékként a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) II. mellékletének B. részében található 2. táblázat C3 osztályú téli gumiabroncsokra vonatkozó értékeit kell használni.
14. cikk
Tanúsított értékek
(1) A járműgyártó a szimulációs eszköz bemeneti adataiként használhatja a (2)–(9) bekezdéssel összhangban meghatározott értékeket, ha azokat a 17. cikknek megfelelően tanúsították.
(2) A motorokra vonatkozó tanúsított értékeket az V. melléklet 4. pontjával összhangban kell meghatározni.
(3) A sebességváltókra vonatkozó tanúsított értékeket a VI. melléklet 3. pontjával összhangban kell meghatározni.
(4) A nyomatékátalakítókra vonatkozó tanúsított értékeket a VI. melléklet 4. pontjával összhangban kell meghatározni.
(5) Az egyéb nyomatékátviteli alkatrészekre vonatkozó tanúsított értékeket a VI. melléklet 5. pontjával összhangban kell meghatározni.
(6) A kiegészítő hajtásláncalkatrészekre vonatkozó tanúsított értékeket a VI. melléklet 6. pontjával összhangban kell meghatározni.
(7) A tengelyekre vonatkozó tanúsított értékeket a VII. melléklet 4. pontjával összhangban kell meghatározni.
(8) A felépítmény vagy pótkocsi légellenállására vonatkozó tanúsított értékeket a VIII. melléklet 3. pontjával összhangban kell meghatározni.
(9) A gumiabroncsokra vonatkozó tanúsított értékeket a X. melléklettel összhangban kell meghatározni.
15. cikk
A család fogalma a tanúsított értékeket használó alkatrészeket, önálló műszaki egységeket és rendszereket illetően
(1) A (3)–(6) bekezdések alapján az egy alapalkatrészre, önálló műszaki alapegységre vagy alaprendszerre vonatkozóan meghatározott tanúsított értékek további vizsgálatok nélkül érvényesek a család összes tagjára, a család alábbi helyeken szereplő definíciójával összhangban:
(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül motorok esetében az V. melléklet 3. függelékében szereplő családfogalommal összhangban létrehozott valamely motorcsalád valamennyi tagjára vonatkozó tanúsított értékeket az V. melléklet (4), (5) és (6) bekezdésével összhangban kell kiszámítani.
A gumiabroncsok esetében a család csak egyfajta abroncstípusból állhat.
(3) Az alapalkatrész, önálló műszaki alapegység vagy alaprendszer CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai nem lehetnek jobbak, mint ugyanazon család bármely másik tagjának tulajdonságai.
(4) A gyártónak bizonyítékot kell szolgáltatnia a jóváhagyó hatóság számára arról, hogy az alapalkatrész, önálló műszaki alapegység vagy alaprendszer teljes mértékben reprezentálja az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek családját.
Ha a 16. cikk (3) bekezdése második albekezdésének céljai érdekében végzett vizsgálatok keretében a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy a kiválasztott alapalkatrész, önálló műszaki alapegység vagy alaprendszer nem reprezentálja teljes mértékben az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek családját, akkor referenciaként más alkatrészt, önálló műszaki egységet vagy rendszert választhat ki és vizsgálhat, és az fog alapalkatrésznek, önálló műszaki alapegységnek vagy alaprendszernek minősülni.
(5) A gyártó kérése alapján és a jóváhagyó hatóság hozzájárulása esetén egy, az alapalkatrésztől, önálló műszaki alapegységtől vagy alaprendszertől eltérő alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai is feltüntethetők az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek családjának CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó tanúsítványon.
Az adott alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságait a 14. cikkel összhangban kell meghatározni.
(6) Amennyiben az adott alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos, (5) bekezdéssel összhangban meghatározott tulajdonságai magasabb CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékeket eredményeznek, mint az alapalkatrész, önálló műszaki alapegység vagy alaprendszer értékei, a gyártónak ki kell azt zárnia a meglévő családból, és új családhoz kell hozzárendelnie, és az új család új alapalkatrészeként, önálló műszaki alapegységeként vagy alaprendszereként kell meghatároznia, vagy a 18. cikk értelmében kérelmeznie kell a tanúsítvány kiterjesztését.
16. cikk
Az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak tanúsítása iránti kérelem
(1) Az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek családjainak CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó tanúsítás iránti kérelmet a jóváhagyó hatósághoz kell benyújtani.
(2) A tanúsítás iránti kérelmet az alábbi helyeken mintaként szereplő adatközlő lapnak megfelelően kell összeállítani:
(3) A tanúsítás iránti kérelem mellett be kell adni, az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek érintett családjának azon tervezési elemeire vonatkozó magyarázatot is, amelyeknek nem elhanyagolható hatásuk van az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek érintett családjának CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira.
Ezenkívül a kérelem mellett be kell adni a jóváhagyó hatóság által kibocsátott vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyveket, a vizsgálatok eredményét, valamint egy, a jóváhagyó hatóság által a 2007/46/EK irányelv X. mellékletének 1. pontjával összhangban kiadott megfelelőségi tanúsítványt.
17. cikk
Az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak tanúsításával kapcsolatos közigazgatási rendelkezések
(1) Ha az alkalmazandó követelmények teljesülnek, a jóváhagyó hatóságnak tanúsítania kell az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek érintett családjának CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó értékeket.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a jóváhagyó hatóságnak az alábbi helyeken szereplő minta alapján tanúsítványt kell kibocsátania a CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságokról:
(3) A jóváhagyó hatóságnak tanúsítási számot kell kiadnia az alábbi helyeken megadott számozási rendszernek megfelelően:
A jóváhagyó hatóság nem rendelheti hozzá ugyanazt a számot az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek más családjához. A tanúsítási számot a vizsgálati jegyzőkönyv azonosítójaként kell használni.
(4) A jóváhagyó hatóságnak az 5. cikk (5) bekezdésében szereplő hasheszköz segítségével kriptográfiai hashfüggvényt kell készítenie a vizsgálati eredményeket tartalmazó fájlról, beleértve a tanúsítási számot. A hashelést a vizsgálati eredmények megszületését követően azonnal el kell végezni. A jóváhagyó hatóságnak a hashfüggvényről és a tanúsítási számról lenyomatot kell készítenie a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságokra vonatkozó tanúsítványra.
18. cikk
Az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek családjának kibővítése új alkatrésszel, önálló műszaki egységgel vagy rendszerrel
(1) A gyártó kérése és a jóváhagyó hatóság engedélye alapján az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek tanúsított családja új alkatrésszel, önálló műszaki egységgel vagy rendszerrel bővíthető, ha az megfelel a családfogalom alábbi helyeken meghatározott követelményeinek:
Ilyen esetben a jóváhagyó hatóságnak egy felülvizsgált, bővítési számmal ellátott tanúsítványt kell kibocsátania.
A gyártónak módosítania kell a 16. cikk (2) bekezdésében említett adatközlő lapot, és a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania azt.
(2) Amennyiben az adott alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos, (1) bekezdéssel összhangban meghatározott tulajdonságai magasabb CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékeket eredményeznek, mint az alapalkatrész, önálló műszaki alapegység vagy alaprendszer értékei, az új alkatrészt, önálló műszaki egységet vagy rendszert kell új alapalkatrésznek, önálló műszaki alapegységnek vagy alaprendszernek tekinteni.
19. cikk
Az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak tanúsítását követő változások
(1) A gyártónak értesítenie kell a jóváhagyó hatóságot minden olyan, a szóban forgó alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek kialakításában vagy gyártási eljárásában az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek vonatkozó családjának CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó értékeknek a 17. cikk szerinti tanúsítása után bekövetkezett változásról, amelynek nem elhanyagolható hatása lehet az adott alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira.
(2) Amint megkapja az (1) bekezdésben említett értesítést, a jóváhagyó hatóságnak tájékoztatnia kell a gyártót, hogy a változás által érintett alkatrészekre, önálló műszaki egységekre vagy rendszerekre továbbra is kiterjed-e a kibocsátott tanúsítvány, vagy szükség van-e a 14. cikkel összhangban kiegészítő vizsgálatra annak ellenőrzéséhez, hogy milyen hatást gyakorolnak a változások az érintett alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira.
(3) Ha a tanúsítvány nem terjed ki a változások által érintett alkatrészekre, önálló műszaki egységekre vagy rendszerekre, a gyártónak a jóváhagyó hatóság részéről történő tájékoztatástól számított egy hónapon belül a 18. cikk értelmében új tanúsítást vagy kiterjesztést kell kérelmeznie. Ha a gyártó a fenti határidőn belül nem kérelmez új tanúsítást vagy kiterjesztést, vagy ha a kérelmét elutasítják, akkor a tanúsítvány visszavonásra kerül.
5. FEJEZET
A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ, A BEMENETI INFORMÁCIÓK ÉS A BEMENETI ADATOK MEGFELELŐSÉGE
20. cikk
A járműgyártó, a jóváhagyó hatóság és a Bizottság feladatai a szimulációs eszköz működésének megfelelőségét illetően
(1) A járműgyártónak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az összes olyan járműcsoport esetében, amelyre a 7. cikk alapján megadták, illetve a 8. cikk (1) bekezdése alapján kiterjesztették az engedélyt, a CO2-kibocsátás és tüzelőanyag-fogyasztás meghatározására bevezetett eljárások továbbra is megfeleljenek ennek a célnak.
A járműgyártó a Xa. melléklet 3. pontjának megfelelően meghatározott minimális számú járművön évente elvégzi a szóban forgó mellékletben meghatározott ellenőrzési vizsgálati eljárást. A járműgyártó a Xa. melléklet 8. pontjának megfelelően minden év december 31-ig minden vizsgált járműről vizsgálati jegyzőkönyvet nyújt be a jóváhagyó hatósághoz; a vizsgálati jegyzőkönyveket legalább 10 évig meg kell őriznie, és kérésre a Bizottság, valamint a többi tagállam jóváhagyó hatósága rendelkezésére kell bocsátania.
(2) A jóváhagyó hatóságnak a II. melléklet 2. pontjának megfelelően évente négy alkalommal értékelést kell végeznie annak ellenőrzése érdekében, hogy mindazon járműcsoportok esetében, amelyekre az engedély kiterjed, a járműgyártó által a CO2-kibocsátás és tüzelőanyag-fogyasztás meghatározására bevezetett eljárások továbbra is megfelelőek-e. Az értékelés során ellenőrizni kell a bemeneti információk és bemeneti adatok kiválasztását, valamint azt, hogy a gyártó hány alkalommal ismétli meg a szimulációt.
Amennyiben valamely jármű nem felel meg a Xa. mellékletben meghatározott ellenőrzési vizsgálati eljárásban, a jóváhagyó hatóság a Xa. mellékletnek megfelelően vizsgálatot indít a meg nem felelés okának meghatározására. Amint a jóváhagyó hatóság meghatározta a meg nem felelés okát, tájékoztatja róla a többi tagállam jóváhagyó hatóságát.
Ha a meg nem felelés oka a szimulációs eszköz működéséhez kapcsolódik, a 21. cikket kell alkalmazni. Ha a meg nem felelés oka az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással összefüggő tanúsított tulajdonságaihoz kapcsolódik, a 23. cikket kell alkalmazni.
Ha az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek tanúsításával, valamint a szimulációs eszköz működésével kapcsolatban nem tártak fel szabálytalanságokat, a jóváhagyó hatóság jelenti a jármű meg nem felelését a Bizottságnak. A Bizottság megvizsgálja, hogy a szimulációs eszköz vagy a Xa. mellékletben meghatározott ellenőrzési vizsgálati eljárás okozta a jármű meg nem felelését, és hogy szükséges-e a szimulációs eszköz vagy az ellenőrzési vizsgálati eljárás javítása.
21. cikk
A szimulációs eszköz működtetésének megfelelőségével kapcsolatos javító intézkedések
(1) Amennyiben a jóváhagyó hatóság a 20. cikk (2) bekezdése alapján úgy találja, hogy a járműgyártó által az érintett járműcsoportok CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározására bevezetett eljárások nincsenek összhangban az engedéllyel vagy e rendelettel vagy az érintett járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának helytelen meghatározásához vezethetnek, a jóváhagyó hatóságnak fel kell kérnie a gyártót, hogy az a jóváhagyó hatóság részéről történő kérés kézhezvételétől számított legkésőbb 30 naptári nap elteltével nyújtson be egy javítási intézkedési tervet.
Amennyiben a járműgyártó igazolja, hogy a javítási intézkedési terv benyújtásához több idő szükséges, a jóváhagyó hatóság további maximum 30 naptári nap határidő-hosszabbítást engedélyezhet.
(2) A javítási intézkedési tervnek vonatkoznia kell az összes olyan járműcsoportra, amelyet a jóváhagyó hatóság a kérésében megjelölt.
(3) A jóváhagyó hatóságnak a javítási intézkedési tervet annak kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül jóvá kell hagynia vagy el kell utasítania. A jóváhagyó hatóság értesíti a gyártót és az összes tagállamot a javítási intézkedési terv jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó határozatáról.
A jóváhagyó hatóság kérheti a járműgyártót, hogy bocsásson ki új gyártói nyilvántartási dokumentumot, ügyfél-információs dokumentumot és megfelelőségi tanúsítványt a jóváhagyott javítási intézkedési tervnek megfelelően alkalmazott változtatásokat tükröző, újonnan meghatározott CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek alapján.
(4) A jóváhagyott javítási intézkedési terv végrehajtásáért a gyártó felelős.
(5) Amennyiben a jóváhagyó hatóság elutasítja a javítási intézkedési tervet, vagy megállapítja, hogy a javítási intézkedési tervet nem alkalmazták megfelelően, megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa a szimulációs eszköz működtetésének megfelelőségét, vagy visszavonja az engedélyt.
22. cikk
A gyártó és a jóváhagyó hatóság feladatai az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak megfelelőségét illetően
(1) A gyártó a 2007/46/EK irányelv X. mellékletével összhangban megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 12. cikk (1) bekezdésében felsorolt alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos, a 17. cikkel összhangban tanúsításnak alávetett tulajdonságai ne térjenek el a tanúsított értékektől.
Ezen intézkedéseknek az alábbiakat is magukban kell foglalniuk:
Ha az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek valamely családjába tartozó egyik tag CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságait a 15. cikk (5) bekezdésével összhangban tanúsították, akkor a CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok ellenőrzésére szolgáló referenciaértékként a család e tagjának tanúsított értéke használandó.
Amennyiben az első és második albekezdésben említett intézkedések eredményeként a tanúsított értékektől való eltérést tapasztal, a gyártó azonnal tájékoztatja a jóváhagyó hatóságot.
(2) A gyártó éves rendszerességgel az (1) bekezdés második albekezdésében említett eljárások eredményeit tartalmazó vizsgálati jegyzőkönyveket nyújt be annak a jóváhagyó hatóságnak, amely tanúsította az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek érintett családjának CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságait. A gyártó kérés esetén a Bizottság rendelkezésére bocsátja a vizsgálati jegyzőkönyveket.
(3) A gyártó gondoskodik róla, hogy az (1) bekezdés második albekezdésében említett, az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek valamely családjával kapcsolatos eljárások esetében legalább minden huszonötödiket vagy – a gumiabroncsok kivételével – legalább évente egy eljárást ne az a hatóság felügyelje, amely részt vett az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek érintett családja CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak a 16. cikkel összhangban történő tanúsításában.
(4) Bármely jóváhagyó hatóság bármikor végezhet ellenőrzést az alkatrészekkel, önálló műszaki egységekkel és rendszerekkel kapcsolatban a gyártó és a járműgyártó bármely létesítményében, hogy meggyőződjön arról, hogy az illető alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai nem térnek-e el a tanúsított értékektől.
A gyártónak és a járműgyártónak a jóváhagyó hatóság kérésétől számított 15 munkanapon belül a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania a birtokában lévő összes olyan releváns dokumentumot, mintát és egyéb anyagot, amelyekre az alkatrésszel, önálló műszaki egységgel vagy rendszerrel kapcsolatos ellenőrzés elvégzéséhez szükség van.
23. cikk
Az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak megfelelőségével kapcsolatos javítási intézkedések
(1) Amennyiben a jóváhagyó hatóság a 20. és a 22. cikk értelmében úgy találja, hogy nem megfelelőek a gyártó által annak biztosítása érdekében tett intézkedések, hogy a 12. cikk (1) bekezdésében felsorolt alkatrészeknek, önálló műszaki egységeknek és rendszereknek a 17. cikkel összhangban tanúsításnak alávetett, CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai ne térjenek el a tanúsított értékektől, a jóváhagyó hatóságnak fel kell kérnie a gyártót, hogy a jóváhagyó hatóság felkérésének kézhezvételétől számított legkésőbb 30 naptári napon belül nyújtson be egy javítási intézkedési tervet.
Amennyiben a gyártó igazolja, hogy a javítási intézkedési terv benyújtásához több idő szükséges, a jóváhagyó hatóság további maximum 30 naptári nap határidő-hosszabbítást engedélyezhet.
(2) A javítási intézkedési tervnek vonatkoznia kell az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek összes olyan családjára, amelyet a jóváhagyó hatóság a kérésében megjelölt.
(3) A jóváhagyó hatóságnak a javítási intézkedési tervet annak kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül jóvá kell hagynia vagy el kell utasítania. A jóváhagyó hatóság értesíti a gyártót és az összes tagállamot a javítási intézkedési terv jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó határozatáról.
A jóváhagyó hatóság megkövetelheti az érintett alkatrészeket, önálló műszaki egységeket és rendszereket a járműveikbe beépítő járműgyártóktól, hogy bocsássanak ki új gyártói nyilvántartási dokumentumot, ügyfél-információs dokumentumot és megfelelőségi tanúsítványt az illető alkatrészeknek, önálló műszaki egységeknek és rendszereknek a 22. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések révén megállapított, CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai alapján.
(4) A jóváhagyott javítási intézkedési terv végrehajtásáért a gyártó felelős.
(5) A gyártó nyilvántartást vezet minden visszahívott és javított, illetve módosított alkatrészről, önálló műszaki egységről vagy rendszerről, valamint a javítást végző műhelyről. A javítási intézkedési terv végrehajtása alatt és végrehajtás végétől számított öt éven keresztül kérésre betekintést kell biztosítani a jóváhagyó hatóság számára a nyilvántartásba.
(6) Amennyiben a jóváhagyó hatóság elutasította a javítási intézkedési tervet, vagy megállapítja, hogy a javítási intézkedéseket nem hajtják végre megfelelően, megteszi a szükséges intézkedéseket az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek érintett családja CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai megfelelőségének biztosítása érdekében, vagy visszavonja a CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságokra vonatkozóan kiadott tanúsítványt.
6. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) A 10. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a 9. cikkben említett kötelezettségek nem kerültek teljesítésre, a tagállamok megtilthatják a következők nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését:
2019. július 1-jétől a 4., 5., 9. és 10. csoportba tartozó járművek, beleértve az egyes járműcsoportok „v” alcsoportjába tartozó járműveket, az I. melléklet 1. táblázata alapján;
2020. január 1-jétől az 1., 2. és 3. csoportba tartozó járművek, az I. melléklet 1. táblázata alapján;
2020. július 1-jétől a 11., 12. és 16. csoportba tartozó járművek, az I. melléklet 1. táblázata alapján.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának sérelme nélkül a 9. cikkben említett kötelezettségek 2019. január 1-jétől alkalmazandók az összes, a 4., 5., 9. és 10. csoportba tartozó járműre, amelyek gyártási dátuma 2019. január 1. vagy későbbi. ►M1 Az említett járműcsoportok bármelyikének „v” alcsoportjába tartozó járművek esetében a 9. cikkben említett kötelezettség e rendelet hatálybalépésétől alkalmazandó. ◄
Az első albekezdés alkalmazásában a gyártási dátum:
a megfelelőségi tanúsítvány aláírásának dátuma;
amennyiben megfelelőségi tanúsítványt nem adtak ki, az az időpontot, amikor a jármű-azonosító számot először feltüntették a jármű megfelelő részein.
(3) A 20. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, valamint a 20. cikk (2) bekezdésének második, harmadik és negyedik albekezdését 2020. július 1-jétől kell alkalmazni. A 21. cikk (5) bekezdése és a 23. cikk (6) bekezdése szerinti javító intézkedéseket valamely járműnek a Xa. mellékletben meghatározott ellenőrzési vizsgálati eljárás során feltárt meg nem felelésének vizsgálata alapján 2023. július 1-jétől kell alkalmazni.
25. cikk
A 2007/46/EK irányelv módosítása
A 2007/46/EK irányelv I., III., IV., IX. és XV. melléklete e rendelet XI. mellékletének megfelelően módosul.
26. cikk
Az 582/2011/EU rendelet módosítása
Az 582/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:
A 3. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„A kibocsátások és a járműjavítási és -karbantartási információk tekintetében jóváhagyott motorrendszerrel felszerelt jármű EK-típusjóváhagyásának megszerzéséhez, vagy valamely jármű kibocsátások és a járműjavítási és -karbantartási információk tekintetében történő EK-típusjóváhagyásához a gyártónak igazolnia kell, hogy az érintett járműcsoportra vonatkozóan teljesülnek az (EU) 2017/2400 ( *1 ) bizottsági rendelet 6. cikkében és II. mellékletében meghatározott követelmények. Az említett követelmények azonban nem alkalmazandók, ha a gyártó jelzi, hogy a típusjóváhagyás megszerzése előtt álló új járműveknek az Unióban való nyilvántartásba vételére, értékesítésére vagy forgalomba helyezésére az (EU) 2017/2400 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában az egyes járműcsoportokra vonatkozóan meghatározott időpontokban vagy azokat követően már nem kerül sor.
A 8. cikk a következőképpen módosul:
az (1a) bekezdés d) pontjának helyébe az alábbi szöveg lép:
„d) Az e rendelet VII. mellékletének 3.1. pontjában, az e rendelet X. mellékletének 2.1. és 6.1. pontjában, az e rendelet XIII. mellékletének 2.1., 4.1., 5.1., 7.1., 8.1. és 10.1. pontjában, valamint az e rendelet XIII. melléklete 6. függelékének 1.1. pontjában meghatározott minden egyéb kivétel alkalmazandó;”;
az (1a) bekezdés a következő ponttal egészül ki:
„e) az (EU) 2017/2400 rendelet 6. cikkében és II. mellékletében említett követelmények teljesülnek az érintett járműcsoportra nézve, kivéve, ha a gyártó jelzi, hogy a típusjóváhagyás megszerzése előtt álló új járműveknek az Unióban való nyilvántartásba vételére, értékesítésére vagy forgalomba helyezésére a fenti rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában az egyes járműcsoportokra vonatkozóan meghatározott időpontokban vagy azokat követően már nem kerül sor.”.
A 10. cikk a következőképpen módosul:
az (1a) bekezdés d) pontjának helyébe az alábbi szöveg lép:
„d) Az e rendelet VII. mellékletének 3.1. pontjában, az e rendelet X. mellékletének 2.1. és 6.1. pontjában, az e rendelet XIII. mellékletének 2.1., 4.1., 5.1., 7.1., 8.1. és 10.1.1. pontjában, valamint az e rendelet XIII. melléklete 6. függelékének 1.1. pontjában meghatározott minden egyéb kivétel alkalmazandó;”;
az (1a) bekezdés a következő ponttal egészül ki:
„e) az (EU) 2017/2400 rendelet 6. cikkében és II. mellékletében említett követelmények teljesülnek az érintett járműcsoportra nézve, kivéve, ha a gyártó jelzi, hogy a típusjóváhagyás megszerzése előtt álló új járműveknek az Unióban való nyilvántartásba vételére, értékesítésére vagy forgalomba helyezésére a fenti rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában az egyes járműcsoportokra vonatkozóan meghatározott időpontokban vagy azokat követően már nem kerül sor.”.
27. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
A JÁRMŰVEK JÁRMŰCSOPORTOKBA TÖRTÉNŐ BESOROLÁSA
1. A járművek e rendelet alkalmazásában történő besorolása
1.1. Az N kategóriájú járművek besorolása
1. táblázat
Járműcsoportok az N kategóriájú járművek esetében
|
A járműcsoportokba történő besorolás szempontjából jelentős elemek leírása |
Járműcsoport |
A jármű célprofilja és a jármű konfigurációja szerinti besorolás |
||||||||
|
Tengelykonfiguráció |
Alváz-konfiguráció |
Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg (tonna) |
Nagy távolságra |
Nagy távolságra (EMS) |
Regionális szállítás |
Regionális szállítás (EMS) |
Városi szállítás |
Települési közműüzemi |
Építőipari |
|
|
4 × 2 |
Merev tehergépjármű |
> 3,5 – 7,5 |
(0) |
|
||||||
|
Merev tehergépjármű (vagy vontató) (*1) |
> 7,5 – 10 |
1 |
|
|
R |
|
R |
|
|
|
|
Merev tehergépjármű (vagy vontató) (*1) |
> 10 – 12 |
2 |
R+T1 |
|
R |
|
R |
|
|
|
|
Merev tehergépjármű (vagy vontató) (*1) |
> 12 – 16 |
3 |
|
|
R |
|
R |
|
|
|
|
Merev tehergépjármű |
> 16 |
4 |
R+T2 |
|
R |
|
R |
R |
|
|
|
Vontató |
> 16 |
5 |
T+ST |
T+ST+T2 |
T+ST |
T+ST+T2 |
T+ST |
|
|
|
|
Merev tehergépjármű |
> 16 |
4v (*2) |
|
|
|
|
|
R |
R |
|
|
Vontató |
> 16 |
5v (*2) |
|
|
|
|
|
|
T+ST |
|
|
4 × 4 |
Merev tehergépjármű |
> 7,5 – 16 |
(6) |
|
||||||
|
Merev tehergépjármű |
> 16 |
(7) |
|
|||||||
|
Vontató |
> 16 |
(8) |
|
|||||||
|
6 × 2 |
Merev tehergépjármű |
minden tömeg |
9 |
R+T2 |
R+D+ST |
R |
R+D+ST |
|
R |
|
|
Vontató |
minden tömeg |
10 |
T+ST |
T+ST+T2 |
T+ST |
T+ST+T2 |
|
|
|
|
|
Merev tehergépjármű |
minden tömeg |
9v (*2) |
|
|
|
|
|
R |
R |
|
|
Vontató |
minden tömeg |
10v (*2) |
|
|
|
|
|
|
T+ST |
|
|
6 × 4 |
Merev tehergépjármű |
minden tömeg |
11 |
R+T2 |
R+D+ST |
R |
R+D+ST |
|
R |
R |
|
Vontató |
minden tömeg |
12 |
T+ST |
T+ST+T2 |
T+ST |
T+ST+T2 |
|
|
T+ST |
|
|
6 × 6 |
Merev tehergépjármű |
minden tömeg |
(13) |
|
||||||
|
Vontató |
minden tömeg |
(14) |
|
|||||||
|
8 × 2 |
Merev tehergépjármű |
minden tömeg |
(15) |
|
||||||
|
8 × 4 |
Merev tehergépjármű |
minden tömeg |
16 |
|
|
|
|
|
|
R |
|
8 × 6 8 × 8 |
Merev tehergépjármű |
minden tömeg |
(17) |
|
||||||
|
(*1) Ezekben a járműosztályokban a vontatókat merev tehergépjárműként kezelik, a vontató fajlagos menetkész tömegét figyelembe véve. (*2) A 4., az 5., a 9. és a 10. járműcsoport „v” alcsoportja: ezek a célprofilok kizárólag a különleges felépítményű járművekre vonatkoznak. (*) EMS – európai moduláris rendszer. T = Vontató R = Merev tehergépjármű és szabványos felépítmény T1, T2 = Szabványos pótkocsi ST = Szabványos félpótkocsi D = Szabványos utánfutó |
||||||||||
II. MELLÉKLET
A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ MŰKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS ELJÁRÁSOK
1. A jármű gyártója által a szimulációs eszköz működtetése céljából kialakítandó folyamatok
1.1. A gyártónak legalább a következő folyamatokat kell kialakítania:
Egy adatkezelő rendszer, amely lefedi a szimulációs eszköz bemeneti információinak és bemeneti adatainak beszerzését, tárolását, kezelését és visszakeresését, valamint az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek családjainak a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó tanúsítványok kezelését. Az adatkezelő rendszernek legalább:
biztosítania kell a helyes bemeneti információk és bemeneti adatok alkalmazását a konkrét járműkonfigurációk esetében;
biztosítania kell a helyes számításokat és a standard értékek alkalmazását;
a kriptográfiai hashfüggvények összehasonlításával ellenőriznie kell, hogy az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek szimulációhoz használt családjainak bemeneti adatállományai megegyeznek-e az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek azon családjainak a bemeneti adataival, amelyekre a tanúsítványt kiadták;
tartalmaznia kell egy védett adatbázist az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek családjaira vonatkozó bemeneti adatok, valamint a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságokra vonatkozó megfelelő tanúsítványok tárolására;
biztosítania kell az alkatrészekre, önálló műszaki egységekre és rendszerekre vonatkozó előírások és frissítések változásának helyes kezelését;
lehetővé kell tennie az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek nyomon követését a jármű gyártása után.
Egy adatkezelő rendszer, amely kiterjed a bemeneti információknak, a bemeneti adatoknak és a számításoknak a szimulációs eszköz segítségével történő lekérdezésére és a kimeneti adatok tárolására. Az adatkezelő rendszernek legalább:
biztosítania kell a kriptográfiai hashfüggvények helyes alkalmazását;
tartalmaznia kell egy védett adatbázist a kimeneti adatok tárolására.
Az 5. cikk (2) bekezdésében és a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, külön erre a célra létrehozott elektronikus terjesztési platform lekérdezésére, valamint a szimulációs eszköz legújabb verzióinak letöltésére és telepítésére szolgáló folyamat.
A szimulációs eszközzel dolgozó személyzet megfelelő képzése.
2. A jóváhagyó hatóság általi értékelés
2.1. A jóváhagyó hatóságnak ellenőriznie kell, hogy az 1. pontban meghatározott, a szimulációs eszköz működéséhez kapcsolódó folyamatok kialakításra kerültek-e.
A jóváhagyó hatóság továbbá a következőket ellenőrzi:
az 1.1.1., 1.1.2. és 1.1.3. pontban meghatározott folyamatok működése és az 1.1.4. pontban meghatározott követelmény alkalmazása;
a tanúsítási eljárás során alkalmazott folyamatokat ugyanolyan módon alkalmazzák-e az érintett járműcsoportot gyártó összes gyártólétesítményben;
a járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározásához kapcsolódó műveletek adataira és folyamataira vonatkozó leírás teljessége.
A második pont a) pontjának alkalmazásában az ellenőrzésnek magában kell foglalnia minden egyes olyan járműcsoportból legalább egy jármű CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározását, amelyre az engedélyt kérvényezték.
1. függelék
A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZNEK AZ ÚJ JÁRMŰVEK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CÉLJÁBÓL VALÓ MŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓ ADATKÖZLŐ LAP MINTÁJA
I. SZAKASZ
|
1. |
A gyártó neve és címe: |
|
2. |
Azok az összeszerelő üzemek, amelyek esetében az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet II. mellékletének 1. pontjában említett folyamatok kialakításra kerültek a szimulációs eszköz működtetése céljából: |
|
3. |
Lefedett járműcsoportok: |
|
4. |
A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe |
II. SZAKASZ
1. Kiegészítő információk
|
1.1. |
Az adatok és a folyamatok kezelésének leírása (például folyamatábra) |
|
1.2. |
A minőségirányítási folyamat leírása |
|
1.3. |
További minőségirányítási tanúsítványok (ha vannak) |
|
1.4. |
A szimulációs eszköz adatai beszerzésének, kezelésének és tárolásának leírása |
|
1.5. |
További dokumentumok (ha vannak) |
|
2. |
Dátum: … |
|
3. |
Aláírás: … |
2. függelék
A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZNEK AZ ÚJ JÁRMŰVEK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CÉLJÁBÓL VALÓ MŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓ ENGEDÉLY MINTÁJA
Legnagyobb megengedett formátum: A4 (210 x 297 mm)
ENGEDÉLY A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ MŰKÖDTETÉSÉRE AZ ÚJ JÁRMŰVEK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CÉLJÁBÓL
|
Az értesítés tárgya: — a szimulációs eszköz működtetésére vonatkozó engedély megadása (1) — kiterjesztése (1) — elutasítása (1) — visszavonása (1) |
A hatóság pecsétjének helye
|
|
(1) A nem kívánt rész törlendő (bizonyos esetekben semmit nem kell törölni, ha egynél több lehetőség is alkalmazható). |
|
tekintettel az (EU) 2017/2400 rendelettel végrehajtott 595/2009/EK rendeletre.
Engedély száma:
A kiterjesztés oka: …
I. SZAKASZ
|
0.1. |
A gyártó neve és címe: |
|
0.2. |
Azok az összeszerelő üzemek, amelyek esetében az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet II. mellékletének 1. pontjában említett folyamatok kialakításra kerültek a szimulációs eszköz működtetése céljából: |
|
0.3. |
Lefedett járműcsoportok: |
II. SZAKASZ
1. Kiegészítő információk
|
1.1. |
A jóváhagyó hatóság által készített értékelő jelentés |
|
1.2. |
Az adatok és a folyamatok kezelésének leírása (például folyamatábra) |
|
1.3. |
A minőségirányítási folyamat leírása |
|
1.4. |
További minőségirányítási tanúsítványok (ha vannak) |
|
1.5. |
A szimulációs eszköz adatai beszerzésének, kezelésének és tárolásának leírása |
|
1.6. |
További dokumentumok (ha vannak) |
|
2. |
Az értékelés elvégzéséért felelős jóváhagyó hatóság |
|
3. |
Az értékelő jelentés kelte |
|
4. |
Az értékelő jelentés száma |
|
5. |
Megjegyzések (adott esetben): lásd a Kiegészítést |
|
6. |
Hely |
|
7. |
Dátum |
|
8. |
Aláírás |
III. MELLÉKLET
A JÁRMŰ JELLEMZŐIHEZ KAPCSOLÓDÓ BEMENETI INFORMÁCIÓK
1. Bevezetés
E melléklet leírja azoknak a paramétereknek a listáját, amelyeket a jármű gyártójának a szimulációs eszközhöz bemenetként meg kell adnia. Az alkalmazandó XML-séma, valamint a példaadatok az erre a célra létrehozott elektronikus terjesztési platformon érhetők el.
2. Fogalommeghatározások
„paraméterazonosító”: a szimulációs eszközben használt egyedi azonosító egy adott bemeneti paraméter vagy bemeneti adathalmaz számára
„típus”: A paraméter adattípusa
|
karakterlánc … |
karaktersor ISO8859-1 kódolásban |
|
token … |
karaktersor ISO8859-1 kódolásban, sor eleji/végi whitespace karakter nélkül |
|
dátum … |
dátum és idő UTC időben és a következő formátumban: YYYY-MM-DDTHH:MM:SSZ, ahol a dőlt betűk a rögzített karaktereket jelzik, pl. „2002-05-30T09:30:10Z” |
|
egész szám … |
egész adattípusú érték, sor eleji nulla nélkül, pl. „1800” |
|
kettős, X … |
tört szám, pontosan X számjeggyel a tizedesjel („.”) után és sor eleji nulla nélkül, pl. „kettős, 2”: „2345.67”; vagy „kettős, 4”: „45.6780” |
„egység” … a paraméter fizikai mértékegysége
„a jármű korrigált tényleges tömege”: az 1230/2012/EK ( 2 ) bizottsági rendelettel összhangban a „jármű tényleges tömegeként” meghatározott tömeget jelenti – a tartály(ok) kivételével, amely(ek)et a kapacitásuk legalább 50 %-áig fel kell tölteni –, a felépítmény nélkül, és korrigálva a 4.3. pontban meghatározott, nem beszerelt szabványos berendezések további tömegével, valamint a szabványos felépítmény, a szabványos félpótkocsi vagy a szabványos pótkocsi tömegével, a teljes jármű, illetve a járműből és (fél)pótkocsiból álló teljes járműszerelvény szimulációjához.
Minden olyan alkatrész, amely az alvázkeretre és a felé van felszerelve a felépítmény részének tekintendő, ha azokat kizárólag a felépítmény megkönnyítésére szerelik fel, függetlenül a menetkész körülmények között szükséges alkatrészektől.
3. Bemeneti paraméterek halmaza
1. táblázat
„Vehicle/General” bemeneti paraméterek
|
A paraméter neve |
Paraméterazonosító |
Típus |
Egység |
Leírás/referencia |
|
Manufacturer |
P235 |
token |
[-] |
|
|
ManufacturerAddress |
P252 |
token |
[-] |
|
|
Model |
P236 |
token |
[-] |
|
|
VIN |
P238 |
token |
[-] |
|
|
Date |
P239 |
dateTime |
[-] |
Az alkatrészre vonatkozó hashfüggvény létrehozásának dátuma és időpontja |
|
LegislativeClass |
P251 |
karakterlánc |
[-] |
Megengedett értékek: „N2”, „N3” |
|
VehicleCategory |
P036 |
karakterlánc |
[-] |
Megengedett értékek: „Rigid Lorry”, „Tractor” |
|
AxleConfiguration |
P037 |
karakterlánc |
[-] |
Megengedett értékek: „4x2”, „6x2”, „6x4”, „8x4” |
|
CurbMassChassis |
P038 |
egész szám |
[kg] |
|
|
GrossVehicleMass |
P041 |
egész szám |
[kg] |
|
|
IdlingSpeed |
P198 |
egész szám |
[1/perc] |
|
|
RetarderType |
P052 |
karakterlánc |
[-] |
Megengedett értékek: „None”, „Losses included in Gearbox”, „Engine Retarder”, „Transmission Input Retarder”, „Transmission Output Retarder” |
|
RetarderRatio |
P053 |
kettős, 3 |
[-] |
|
|
AngledriveType |
P180 |
karakterlánc |
[-] |
Megengedett értékek: „None”, „Losses included in Gearbox”, „Separate Angledrive” |
|
PTOShaftsGearWheels (1) |
P247 |
karakterlánc |
[-] |
Megengedett értékek: „none”, „only the drive shaft of the PTO”, „drive shaft and/or up to 2 gear wheels”, „drive shaft and/or more than 2 gear wheels”, „only one engaged gearwheel above oil level” |
|
PTOOtherElements (1) |
P248 |
karakterlánc |
[-] |
Megengedett értékek: „none”, „shift claw, synchronizer, sliding gearwheel”, „multi-disc clutch”, „multi-disc clutch, oil pump” |
|
CertificationNumberEngine |
P261 |
token |
[-] |
|
|
CertificationNumberGearbox |
P262 |
token |
[-] |
|
|
CertificationNumberTorqueconverter |
P263 |
token |
[-] |
|
|
CertificationNumberAxlegear |
P264 |
token |
[-] |
|
|
CertificationNumberAngledrive |
P265 |
token |
[-] |
|
|
CertificationNumberRetarder |
P266 |
token |
[-] |
|
|
CertificationNumberTyre |
P267 |
token |
[-] |
|
|
CertificationNumberAirdrag |
P268 |
token |
[-] |
|
|
ZeroEmissionVehicle |
P269 |
Boole-féle |
[-] |
|
|
VocationalVehicle |
P270 |
Boole-féle |
[-] |
|
|
NgTankSystem |
P275 |
karakterlánc |
[-] |
Megengedett értékek: „Compressed”, „Liquefied” Csak az „NG PI” típusú tüzelőanyaggal (P193) üzemelő motorral felszerelt járművek esetében releváns. |
|
Hálóhelyes vezetőfülke |
P276 |
Boole-féle |
[-] |
|
|
(1) Amennyiben több teljesítményleadó tengely van az erőátviteli rendszerhez csatlakoztatva, csak azt az alkatrészt kell feltüntetni, amelynek esetében a IX. melléklet 3.6. pontja szerint legnagyobb a veszteség a „PTOShaftsGearWheels” és a „PTOShaftsOtherElements” kritériumok kombinációjára. |
||||
2. táblázat
„Vehicle/AxleConfiguration” bemeneti paraméterek keréktengelyenként
|
A paraméter neve |
Paraméterazonosító |
Típus |
Egység |
Leírás/referencia |
|
TwinTyres |
P045 |
Boole-féle |
[-] |
|
|
AxleType |
P154 |
karakterlánc |
[-] |
Megengedett értékek: „VehicleNonDriven”, „VehicleDriven” |
|
Steered |
P195 |
Boole-féle |
|
|
3. táblázat
„Vehicle/Auxiliaries” bemeneti paraméterek
|
A paraméter neve |
Paraméterazonosító |
Típus |
Egység |
Leírás/referencia |
|
Fan/Technology |
P181 |
karakterlánc |
[-] |
Megengedett értékek: „Crankshaft mounted - Electronically controlled visco clutch”, „Crankshaft mounted - Bimetallic controlled visco clutch”, „Crankshaft mounted - Discrete step clutch”, „Crankshaft mounted - On/off clutch”, „Belt driven or driven via transm. - Electronically controlled visco clutch”, „Belt driven or driven via transm. - Bimetallic controlled visco clutch”, „Belt driven or driven via transm. - Discrete step clutch”, „Belt driven or driven via transm. - On/off clutch”, „Hydraulic driven - Variable displacement pump”, „Hydraulic driven - Constant displacement pump”, „Electrically driven - Electronically controlled” |
|
SteeringPump/Technology |
P182 |
karakterlánc |
[-] |
Megengedett értékek: „Fixed displacement”, „Fixed displacement with elec. control”, „Dual displacement”, „Variable displacement mech. controlled”, „Variable displacement elec. controlled”, „Electric” Külön bejegyzés szükséges minden egyes kormányzott keréktengelyre vonatkozóan |
|
ElectricSystem/Technology |
P183 |
karakterlánc |
[-] |
Megengedett értékek: „Standard technology”, „Standard technology - LED headlights, all” |
|
PneumaticSystem/Technology |
P184 |
karakterlánc |
[-] |
Megengedett értékek: „Small”, „Small + ESS”, „Small + visco clutch”, „Small + mech. clutch”, „Small + ESS + AMS”, „Small + visco clutch + AMS”, „Small + mech. clutch + AMS”, „Medium Supply 1-stage”, „Medium Supply 1-stage + ESS”, „Medium Supply 1-stage + visco clutch”, „Medium Supply 1-stage + mech. clutch”, „Medium Supply 1-stage + ESS + AMS”, „Medium Supply 1-stage + visco clutch + AMS”, „Medium Supply 1-stage + mech. clutch + AMS”, „Medium Supply 2-stage”, „Medium Supply 2-stage + ESS”, „Medium Supply 2-stage + visco clutch”, „Medium Supply 2-stage + mech. clutch”, „Medium Supply 2-stage + ESS + AMS”, „Medium Supply 2-stage + visco clutch + AMS”, „Medium Supply 2-stage + mech. clutch + AMS”, „Large Supply”, „Large Supply + ESS”, „Large Supply + visco clutch”, „Large Supply + mech. clutch”, „Large Supply + ESS + AMS”, „Large Supply + visco clutch + AMS”, „Large Supply + mech. clutch + AMS”; „Vacuum pump” |
|
HVAC/Technology |
P185 |
karakterlánc |
[-] |
Megengedett értékek: „None”, „Default” |
4. táblázat
„Vehicle/EngineTorqueLimits” bemeneti paraméterek sebességfokozatonként (opcionális)
|
A paraméter neve |
Paraméterazonosító |
Típus |
Egység |
Leírás/referencia |
|
Gear |
P196 |
egész szám |
[-] |
csak azokat a sebességfokozatokat kell megadni, amelyek esetében a járműhöz kapcsolódó, 6. pont szerinti nyomaték-határértékeket alkalmazni kell |
|
MaxTorque |
P197 |
egész szám |
[Nm] |
|
5. táblázat
A kibocsátásmentes nehézgépjárművek (ZE-HDV), a hibrid elektromos nehézgépjárművek (He-HDV) és a vegyes üzemű járművek bemeneti paraméterei
|
A paraméter neve |
Paraméterazonosító |
Típus |
Egység |
Leírás/referencia |
|
Manufacturer |
P235 |
token |
[-] |
|
|
ManufacturerAddress |
P252 |
token |
[-] |
|
|
Model |
P236 |
token |
[-] |
|
|
VIN |
P238 |
token |
[-] |
|
|
Date |
P239 |
dateTime |
[-] |
Az alkatrészre vonatkozó hashfüggvény létrehozásának dátuma és időpontja |
|
LegislativeClass |
P251 |
karakterlánc |
[-] |
Megengedett értékek: „N2”, „N3” |
|
VehicleCategory |
P036 |
karakterlánc |
[-] |
Megengedett értékek: „Rigid Lorry”, „Tractor” |
|
CurbMassChassis |
P038 |
egész szám |
[kg] |
|
|
GrossVehicleMass |
P041 |
egész szám |
[kg] |
|
|
MaxNetPower1 |
P277 |
egész szám |
[W] |
Ha He-HDV = Y: a jármű hajtásláncához vagy kerekeihez kapcsolódó összes energiaátalakító legmagasabb legnagyobb hasznos teljesítménye |
|
MaxNetPower2 |
P278 |
egész szám |
[W] |
Ha He-HDV = Y: a jármű hajtásláncához vagy kerekeihez kapcsolódó összes energiaátalakító második legmagasabb legnagyobb hasznos teljesítménye |
|
ZE-HDV |
P269 |
Boole-féle |
[-] |
|
|
He-HDV |
P279 |
Boole-féle |
[-] |
|
|
DualFuelVehicle |
P280 |
Boole-féle |
[-] |
|
6. táblázat
„Fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek” bemeneti paraméterek
|
A paraméter neve |
Paraméterazonosító |
Típus |
Egység |
Leírás/referencia |
|
EngineStopStart |
P271 |
Boole-féle |
[-] |
A 8.1.1. ponttal összhangban |
|
EcoRollWithoutEngineStop |
P272 |
Boole-féle |
[-] |
A 8.1.2. ponttal összhangban |
|
EcoRollWithEngineStop |
P273 |
Boole-féle |
[-] |
A 8.1.3. ponttal összhangban |
|
PredictiveCruiseControl |
P274 |
karakterlánc |
[-] |
A 8.1.4. ponttal összhangban, megengedett értékek: „1,2”, „1,2,3” |
4. A jármű tömege
|
4.1. |
A jármű szimulációs eszközben bemenetként használt tömege a jármű korrigált tényleges tömege kell, hogy legyen. E korrigált tényleges tömegnek olyan járműveken kell alapulnia, amelyeket úgy szereltek fel, hogy azok megfeleljenek a 2007/46/EK irányelv IV. melléklete és XI. melléklete adott járműosztályra alkalmazandó rendelkezéseinek. |
|
4.2. |
Ha nem minden szabványos berendezést szereltek be, a gyártónak hozzá kell adnia a következő szerkezeti elemeknek a súlyát a jármű korrigált tényleges tömegéhez:
a)
elülső aláfutásgátló a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 3 ) megfelelően;
b)
hátsó aláfutásgátló a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően;
c)
oldalsó aláfutásgátló a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően;
d)
nyeregszerkezet a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően. |
|
4.3. |
A 4.2. pontban említett szerkezeti elemek tömege a következő: Az 1., 2. és 3. csoportba tartozó járművek esetében
▼M1 ————— A 4., 5., 9., 12. és 16. csoportba tartozó járművek esetében
|
5. Hidraulikusan és mechanikusan hajtott tengelyek
Amennyiben:
a jármű hidraulikusan hajtott tengellyel van felszerelve, a tengelyt nem hajtottnak kell tekinteni, és a gyártó nem veheti azt figyelembe a jármű tengelykonfigurációjának megállapításához;
a jármű mechanikusan hajtott tengellyel van felszerelve, a tengelyt hajtottnak kell tekinteni, és a gyártónak figyelembe kell vennie azt a jármű tengelykonfigurációjának megállapításához.
6. A járművezérlés által beállított, sebességfokozattól függő motornyomaték-határértékek
A sebességfokozatok legmagasabb 50 %-ánál (például 12 sebességfokozatú váltó esetében a 7–12. fokozatoknál) a jármű gyártója bejelenthet egy sebességfokozattól függő legnagyobb motornyomaték-határértéket, amely nem haladhatja meg a motor legnagyobb nyomatékának 95 %-át.
7. Járműspecifikus alapjárati motorfordulatszám
|
7.1. |
Az alapjárati motorfordulatszámot a VECTO-ban kell bejelenteni, minden egyes járműre egyedileg. A bejelentett alapjárati motorfordulatszámnak el kell érnie vagy meg kell haladnia a motor jóváhagyott bemeneti adataiban szereplő értéket. |
8. Fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek
8.1. A szimulációs eszköz bemenetében a fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek következő, elsősorban a tüzelőanyag-fogyasztás és a CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló típusait kell feltüntetni:
A motor leállítása-újraindítása (stop-start) a jármű megállása alatt: olyan rendszer, amely a motor alapjárati idejének csökkentése érdekében a jármű megállásai alatt automatikusan leállítja, majd újraindítja a belső égésű motort. Automatikus motorleállítás esetén a jármű megállását követő maximális késleltetési idő legfeljebb 3 másodperc lehet.
Eco-roll stop-start rendszer nélkül: olyan rendszer, amely meghatározott, alacsony negatív gradiensű lejtmenetes vezetési körülmények között automatikusan szétkapcsolja a belső égésű motort és a hajtásláncot. E szakaszok alatt a belső égésű motor alapjáraton működik. A rendszernek legalább az automatikus sebességtartó rendszer összes 60 km/h feletti beállított sebességén működésbe kell lépnie.
Eco-roll stop-start rendszerrel: olyan rendszer, amely meghatározott, alacsony negatív meredekségű lejtmenetes vezetési körülmények között automatikusan szétkapcsolja a belső égésű motort és a hajtásláncot. E szakaszok alatt a belső égésű motor rövid késleltetési idő után leáll, és az eco-roll szakasz nagy része alatt leállítva marad. A rendszernek legalább az automatikus sebességtartó rendszer összes 60 km/h feletti beállított sebességén működésbe kell lépnie.
Prediktív sebességtartó (PCC): olyan rendszerek, amelyek a menetciklus során az út lejtési adatainak rendelkezésre álló előnézete alapján, GPS-rendszer segítségével optimalizálják a helyzeti energia felhasználását. A szimulációs eszköz bemenetében feltüntetett PCC-rendszernek 1 000 méternél nagyobb távolságra előre kell mutatnia az út lejtését, és valamennyi alábbi funkciót ki kell elégítenie:
Dombtetőn való szabadonfutás
Dombtető felé közeledve még azon pont előtt csökkentik a jármű sebességét, amelynél a jármű csak a gravitáció hatására gyorsulni kezd az automatikus sebességtartó beállított sebességéhez képest, hogy a következő lejtési szakaszban kevesebbet kelljen fékezni.
Gyorsítás motorteljesítmény igénybevétele nélkül
Meredek lejtőn lefelé alacsony járműsebességgel haladva a járművet a motor teljesítményének igénybevétele nélkül hagyják gyorsulni, hogy a lejtőn kevesebbet kelljen fékezni.
Lejtőn lefelé való szabadonfutás
Amikor a járműv lejtőn lefelé haladva sebességtúllépéskor fékez, a PCC rövid ideig megnöveli a sebességtúllépést annak érdekében, hogy a jármű nagyobb sebességgel hagyja el a lejtőt. Sebességtúllépés az automatikus sebességtartó rendszer beállított sebességét meghaladó járműsebesség.
Egy PCC-rendszert akkor lehet a szimulációs eszköz bemenetében feltüntetni, ha vagy az 1. és a 2. pontban, vagy az 1., a 2. és a 3. pontban meghatározott funkciókat teljesíti.
8.2. A fejlett gépjárművezetés-támogató rendszereknek a 7. táblázat szerinti tizenegy kombinációja a szimulációs eszköz bemeneti paraméterét képezheti:
7. táblázat
A fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek kombinációi mint a szimulációs eszköz bemeneti paraméterei
|
Kombináció száma |
A motor leállítása-újraindítása (stop-start) a jármű megállása alatt |
Eco-roll stop-start rendszer nélkül |
Eco-roll stop-start rendszerrel |
Prediktív sebességtartó |
|
1. |
igen |
nem |
nem |
nem |
|
2. |
nem |
igen |
nem |
nem |
|
3. |
nem |
nem |
igen |
nem |
|
4. |
nem |
nem |
nem |
igen |
|
5. |
igen |
igen |
nem |
nem |
|
6. |
igen |
nem |
igen |
nem |
|
7. |
igen |
nem |
nem |
igen |
|
8. |
nem |
igen |
nem |
igen |
|
9. |
nem |
nem |
igen |
igen |
|
10. |
igen |
igen |
nem |
igen |
|
11. |
igen |
nem |
igen |
igen |
8.3. A szimulációs eszköz bemenetében feltüntetett minden fejlett gépjárművezetés-támogató rendszernek alapértelmezés szerint minden egyes gyújtáskikapcsolási/-bekapcsolási ciklust követően gazdaságos tüzelőanyag-felhasználású üzemmódban kell lennie.
8.4. Ha valamely fejlett gépjárművezetés-támogató rendszer fel van tüntetve a szimulációs eszközbe bemenetében, akkor a szóban forgó rendszer meglétének ellenőrizhetőnek kell lennie a valós körülmények közötti vezetés és a 8.1. pontban meghatározott rendszermeghatározások alapján. Ha rendszerek bizonyos kombinációja van feltüntetve, akkor a funkciók (pl. prediktív sebességtartó és eco-roll stop-start rendszerrel) kölcsönhatását is ismertetni kell. Az ellenőrzési eljárás során figyelembe kell venni, hogy a rendszerek „aktív” állapotához bizonyos peremfeltételek megléte szükséges (pl. a stop-start rendszer működéséhez a motornak üzemi hőmérsékleten kell lennie, a PCC működéséhez a járműnek bizonyos sebességtartományokban kell lennie, az eco-roll működéséhez az út lejtésének és a jármű tömegének bizonyos arányban kell lennie). A járműgyártónak funkcionális leírást kell benyújtania arról, hogy a rendszerek milyen peremfeltételek mellett „inaktívak” vagy csökkent hatékonyságúak. A jóváhagyó hatóság kérheti e peremfeltételek műszaki indokolását a jóváhagyás kérelmezőjétől, és értékelheti azok megfelelőségét.
IV. MELLÉKLET
A GYÁRTÓI NYILVÁNTARTÁSI DOKUMENTUM ÉS AZ ÜGYFÉL-INFORMÁCIÓS DOKUMENTUM MINTÁJA
I. RÉSZ
A jármű CO2-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása – Gyártói nyilvántartási dokumentum
A gyártói nyilvántartási dokumentumot a szimulációs eszköz állítja össze, és legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
1. A járműre, az alkatrészekre, az önálló műszaki egységekre és a rendszerekre vonatkozó adatok
1.1. Járműadatok
|
1.1.1. |
A gyártó neve és címe |
|
1.1.2. |
Járműmodell |
|
1.1.3. |
Járműazonosító szám (VIN) … |
|
1.1.4. |
Járműkategória (N1 N2, N3, M1, M2, M3) … |
|
1.1.5. |
Tengelykonfiguráció … |
|
1.1.6. |
A jármű legnagyobb össztömege (t) … |
|
1.1.7. |
Járműcsoport az 1. táblázat szerint … |
|
1.1.8. |
Korrigált tényleges menetkész tömeg (kg) … |
|
1.1.9. |
Különleges felépítményű gépjármű (igen/nem) … |
|
1.1.10. |
Kibocsátásmentes nehézgépjármű (igen/nem) … |
|
1.1.11. |
Hibrid elektromos nehézgépjármű (igen/nem) … |
|
1.1.12. |
Vegyes üzemű jármű (igen/nem) … |
|
1.1.13. |
Hálóhelyes vezetőfülke (igen/nem) … |
1.2. A motor fő adatai
|
1.2.1. |
Motormodell |
|
1.2.2. |
A motor tanúsítványának száma … |
|
1.2.3. |
A motor névleges teljesítménye (kW) … |
|
1.2.4. |
A motor alapjárati fordulatszáma (ford./perc) … |
|
1.2.5. |
A motor névleges fordulatszáma (ford./perc) … |
|
1.2.6. |
Motortérfogat (l) … |
|
1.2.7. |
Tüzelőanyag-típus (dízel CI/CNG PI/LNG PI …) … |
|
1.2.8. |
A motorra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény … |
1.3. A sebességváltó fő adatai
|
1.3.1. |
A sebességváltó modellje |
|
1.3.2. |
A sebességváltó tanúsítványának száma … |
|
1.3.3. |
A veszteségi jelleggörbék elkészítéséhez használt fő opció (1. opció/2. opció/3. opció/Szabványos értékek) … |
|
1.3.4. |
A sebességváltó típusa (SMT, AMT, APT-S, APT-P) … |
|
1.3.5. |
Sebességfokozatok száma … |
|
1.3.6. |
Áttétel a legmagasabb sebességfokozaton … |
|
1.3.7. |
Lassítófék típusa … |
|
1.3.8. |
Teljesítményleadó (van/nincs) … |
|
1.3.9. |
A sebességváltóra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény … |
1.4. A lassítófék adatai
|
1.4.1. |
A lassítófék modellje |
|
1.4.2. |
A lassítófék tanúsítványának száma … |
|
1.4.3. |
A veszteségi jelleggörbe létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés) … |
|
1.4.4. |
Az egyéb nyomatékátviteli alkatrészekre vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény … |
1.5. A nyomatékátalakító adatai
|
1.5.1. |
A nyomatékátalakító modellje |
|
1.5.2. |
A nyomatékátalakító tanúsítványának száma … |
|
1.5.3. |
A veszteségi jelleggörbe létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés) … |
|
1.5.4. |
A nyomatékátalakítóra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény … |
1.6. A szöghajtás adatai
|
1.6.1. |
Szöghajtási modell |
|
1.6.2. |
A tengely tanúsítványának száma … |
|
1.6.3. |
A veszteségi jelleggörbe létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés) … |
|
1.6.4. |
Szöghajtási arány … |
|
1.6.5. |
A kiegészítő hajtásláncalkatrészekre vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény… |
1.7. A tengely adatai
|
1.7.1. |
A tengely modellje … |
|
1.7.2. |
A tengely tanúsítványának száma … |
|
1.7.3. |
A veszteségi jelleggörbe létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés) … |
|
1.7.4. |
A tengely típusa (pl. szabványos, egyetlen hajtott tengely) … |
|
1.7.5. |
Hátsóhídáttétel … |
|
1.7.6. |
A tengelyre vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény… |
1.8. Aerodinamika
|
1.8.1. |
Modell |
|
1.8.2. |
A CdxA létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés) … |
|
1.8.3. |
A CdxA tanúsítványának száma (adott esetben) … |
|
1.8.4. |
CdxA érték … |
|
1.8.5. |
A légellenállásra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény … |
1.9. A gumiabroncsok fő adatai
|
1.9.1. |
Abroncsméret az 1. tengelyen … |
|
1.9.2. |
Az abroncs tanúsítványának száma … |
|
1.9.3. |
Az összes abroncs gördülési ellenállási együtthatója (RRC) az 1. tengelyen … |
|
1.9.3a. |
Az 1. tengelyen lévő abroncsokra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény … |
|
1.9.4. |
Abroncsméret a 2. tengelyen … |
|
1.9.5. |
Ikertengely (van/nincs) a 2. tengelyen … |
|
1.9.6. |
Az abroncs tanúsítványának száma … |
|
1.9.7. |
Az összes abroncs gördülési ellenállási együtthatója (RRC) a 2. tengelyen … |
|
1.9.7a. |
A 2. tengelyen lévő abroncsokra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény … |
|
1.9.8. |
Abroncsméret a 3. tengelyen … |
|
1.9.9. |
Ikertengely (van/nincs) a 3. tengelyen … |
|
1.9.10. |
Az abroncs tanúsítványának száma … |
|
1.9.11. |
Az összes abroncs gördülési ellenállási együtthatója (RRC) a 3. tengelyen … |
|
1.9.11a. |
A 3. tengelyen lévő abroncsokra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény … |
|
1.9.12. |
Abroncsméret a 4. tengelyen … |
|
1.9.13. |
Ikertengely (van/nincs) a 4. tengelyen … |
|
1.9.14. |
Az abroncs tanúsítványának száma … |
|
1.9.15. |
Az összes abroncs gördülési ellenállási együtthatója (RRC) a 4. tengelyen … |
|
1.9.16. |
A 4. tengelyen lévő abroncsokra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény … |
1.10. A segédberendezések fő adatai
|
1.10.1. |
A motor hűtőventilátorának technológiája … |
|
1.10.2. |
A kormányszervo-szivattyú technológiája … |
|
1.10.3. |
Az elektromos rendszer technológiája … |
|
1.10.4. |
A pneumatikus rendszer technológiája … |
1.11. A motornyomaték határértékei
|
1.11.1. |
A motornyomaték határértéke 1. sebességfokozaton (a legnagyobb motornyomaték %-ában) … |
|
1.11.2. |
A motornyomaték határértéke 2. sebességfokozaton (a legnagyobb motornyomaték %-ában) … |
|
1.11.3. |
A motornyomaték határértéke 3. sebességfokozaton (a legnagyobb motornyomaték %-ában) … |
|
1.11.4. |
A motornyomaték határértéke … sebességfokozaton (a legnagyobb motornyomaték %-ában) |
1.12. Fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek (ADAS)
A motor leállítása-újraindítása (stop-start) a jármű megállása alatt (igen/nem) …
Eco-roll stop-start rendszer nélkül (igen/nem) ….
Eco-roll stop-start rendszerrel (igen/nem) …
Prediktív sebességtartó (igen/nem) …
2. A jármű által ellátott feladat profiljától és a terheléstől függő értékek
2.1. Szimulációs paraméterek (minden egyes profil/terhelés/tüzelőanyag-kombináció esetében)
|
2.1.1. |
Célprofil (nagy távolságra, nagy távolságra [EMS], regionális, regionális [EMS], városi, települési, építőipari) …. |
|
2.1.2. |
Terhelés (a szimulációs eszközben meghatározottak szerint) (kg) … |
|
2.1.3. |
Tüzelőanyag (dízel/benzin/LPG/sűrített földgáz/…) … |
|
2.1.4. |
A jármű össztömege a szimulációban (kg) … |
2.2. A jármű vezetési teljesítménye és a szimuláció minőségi ellenőrzését segítő információk
|
2.2.1. |
Átlagsebesség (km/h) … |
|
2.2.2. |
Legkisebb pillanatnyi sebesség (km/h) … |
|
2.2.3. |
Legnagyobb pillanatnyi sebesség (km/h) … |
|
2.2.4. |
Legnagyobb lassulás (m/s2) … |
|
2.2.5. |
Legnagyobb gyorsulás (m/s2) … |
|
2.2.6. |
Teljes terhelés a járművezetési idő arányában … |
|
2.2.7. |
Sebességfokozatok száma összesen … |
|
2.2.8. |
Teljes megtett távolság (km) … |
2.3. Tüzelőanyag-fogyasztással és CO2-kibocsátással kapcsolatos eredmények
|
2.3.1. |
Tüzelőanyag-fogyasztás (g/km) … |
|
2.3.2. |
Tüzelőanyag-fogyasztás (g/t-km) … |
|
2.3.3. |
Tüzelőanyag-fogyasztás (g/p-km) … |
|
2.3.4. |
Tüzelőanyag-fogyasztás (g/m3-km) … |
|
2.3.5. |
Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100km) … |
|
2.3.6. |
Tüzelőanyag-fogyasztás (l/t-km) … |
|
2.3.7. |
Tüzelőanyag-fogyasztás (l/p-km) … |
|
2.3.8. |
Tüzelőanyag-fogyasztás (l/m3-km) … |
|
2.3.9. |
Tüzelőanyag-fogyasztás (MJ/km) … |
|
2.3.10. |
Tüzelőanyag-fogyasztás (MJ/t-km) … |
|
2.3.11. |
Tüzelőanyag-fogyasztás (MJ/p-km) … |
|
2.3.12. |
Tüzelőanyag-fogyasztás (MJ/m3-km) … |
|
2.3.13. |
CO2-kibocsátás (g/km) … |
|
2.3.14. |
CO2-kibocsátás (g/t-km) … |
|
2.3.15. |
CO2-kibocsátás (g/p-km) … |
|
2.3.16. |
CO2-kibocsátás (g/m3-km) … |
3. A szoftverrel kapcsolatos és felhasználói információk
3.1. A szoftverrel kapcsolatos és felhasználói információk
|
3.1.1. |
A szimulációs eszköz verziószáma (X.X.X) … |
|
3.1.2. |
A szimuláció dátuma és ideje |
|
3.1.3. |
A szimulációs eszköz bemeneti információihoz és bemeneti adataihoz tartozó hashfüggvény |
|
3.1.4. |
A gyártói nyilvántartási dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény … |
II. RÉSZ
A jármű CO2-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása – Ügyfél-információs dokumentum
1. A járműre, az alkatrészekre, az önálló műszaki egységekre és a rendszerekre vonatkozó adatok
1.1. Járműadatok
|
1.1.1. |
Járműazonosító szám (VIN) … |
|
1.1.2. |
Járműkategória (N1 N2, N3, M1, M2, M3) … |
|
1.1.3. |
Tengelykonfiguráció … |
|
1.1.4. |
A jármű legnagyobb össztömege (t) … |
|
1.1.5. |
Járműcsoport … |
|
1.1.6. |
A gyártó neve és címe … |
|
1.1.7. |
Modell … |
|
1.1.8. |
Korrigált tényleges menetkész tömeg (kg) … |
|
1.1.9. |
Különleges felépítményű gépjármű (igen/nem) … |
|
1.1.10. |
Kibocsátásmentes nehézgépjármű (igen/nem) … |
|
1.1.11. |
Hibrid elektromos nehézgépjármű (igen/nem) … |
|
1.1.12. |
Vegyes üzemű jármű (igen/nem) … |
|
1.1.13. |
Hálóhelyes vezetőfülke (igen/nem) … |
1.2. Az alkatrészekre, önálló műszaki egységekre és rendszerekre vonatkozó adatok
|
1.2.1. |
A motor névleges teljesítménye (kW) … |
|
1.2.2. |
Motortérfogat (l) … |
|
1.2.3. |
Tüzelőanyag-típus (dízel CI/CNG PI/LNG PI...) … |
|
1.2.4. |
Sebességváltási értékek (mért/szabványos) … |
|
1.2.5. |
A sebességváltó típusa (SMT, AMT, AT-S, AT-S) … |
|
1.2.6. |
Sebességfokozatok száma … |
|
1.2.7. |
Lassítófék (van/nincs) … |
|
1.2.8. |
Hátsóhídáttétel … |
|
1.2.9. |
A gépjármű összes gumiabroncsának átlagos gördülési ellenállási együtthatója (RRC): … |
|
1.2.10. |
A gépjármű összes gumiabroncsának átlagos tüzelőanyag-hatékonysági osztálya az 1222/2009/EK rendeletnek megfelelően. … |
|
1.2.11. |
A motor leállítása-újraindítása (stop-start) a jármű megállása alatt (igen/nem) … |
|
1.2.12. |
Eco-roll stop-start rendszer nélkül (igen/nem) … |
|
1.2.13. |
Eco-roll stop-start rendszerrel (igen/nem) … |
|
1.2.14. |
Prediktív sebességtartó (igen/nem) … |
2. A jármű CO2-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása (minden egyes hasznos terhelés-alkalmazási profil kombinációra vonatkozóan)
2.1. Alacsony hasznos terhelés [kg]:
|
|
A jármű átlagos sebessége |
CO2-kibocsátások |
Tüzelőanyag-fogyasztás |
||||
|
Nagy távolságra |
… km/h |
… g/km |
… g/t-km |
… g/m3-km |
…l/100 km |
… l/t-km |
… l/m3-km |
|
Nagy távolságra (EMS) |
… km/h |
… g/km |
… g/t-km |
… g/m3-km |
…l/100 km |
… l/t-km |
… l/m3-km |
|
Regionális szállítás |
… km/h |
… g/km |
… g/t-km |
… g/m3-km |
…l/100 km |
… l/t-km |
… l/m3-km |
|
Regionális szállítás (EMS) |
… km/h |
… g/km |
… g/t-km |
… g/m3-km |
…l/100 km |
… l/t-km |
… l/m3-km |
|
Városi szállítás |
… km/h |
… g/km |
… g/t-km |
… g/m3-km |
…l/100 km |
… l/t-km |
… l/m3-km |
|
Települési közműüzemi |
… km/h |
… g/km |
… g/t-km |
… g/m3-km |
…l/100 km |
… l/t-km |
… l/m3-km |
|
Építőipari |
… km/h |
… g/km |
… g/t-km |
… g/m3-km |
…l/100 km |
… l/t-km |
… l/m3-km |
2.2. Jellemző hasznos terhelés [kg]:
|
|
A jármű átlagos sebessége |
CO2-kibocsátások |
Tüzelőanyag-fogyasztás |
||||
|
Nagy távolságra |
… km/h |
… g/km |
… g/t-km |
…g/m3-km |
… l/100 km |
… l/t-km |
… l/m3-km |
|
Nagy távolságra (EMS) |
… km/h |
… g/km |
… g/t-km |
…g/m3-km |
… l/100 km |
… l/t-km |
… l/m3-km |
|
Regionális szállítás |
… km/h |
… g/km |
… g/t-km |
…g/m3-km |
… l/100 km |
… l/t-km |
… l/m3-km |
|
Regionális szállítás (EMS) |
… km/h |
… g/km |
… g/t-km |
…g/m3-km |
… l/100 km |
… l/t-km |
… l/m3-km |
|
Városi szállítás |
… km/h |
… g/km |
… g/t-km |
…g/m3-km |
… l/100 km |
… l/t-km |
… l/m3-km |
|
Települési közműüzemi |
… km/h |
… g/km |
… g/t-km |
…g/m3-km |
… l/100 km |
… l/t-km |
… l/m3-km |
|
Építőipari |
… km/h |
… g/km |
… g/t-km |
…g/m3-km |
… l/100 km |
… l/t-km |
… l/m3-km |
|
2.3. |
Fajlagos CO2-kibocsátások [gCO2/tkm] … |
|
2.4. |
Átlagos hasznos terhelés [t] … |
|
2.5. |
A szoftverrel kapcsolatos és felhasználói információk
|
|
3. |
A gyártói nyilvántartási dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény … |
▼M1 —————
V. MELLÉKLET
A MOTOR ADATAINAK ELLENŐRZÉSE
1. Bevezetés
Az ebben a mellékletben leírt motorvizsgálati eljárásnak kell szolgáltatnia a szimulációs eszközhöz a motorokra vonatkozóan a szimulációs eszköz bemeneti adatait.
2. Fogalommeghatározások
E melléklet alkalmazásában az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06.) szerinti fogalommeghatározások, valamint ezeken túlmenően az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:
|
1. |
„CO2-motorcsalád” : a motoroknak a gyártó által a 3. függelék 1. pontja szerint kialakított csoportja; |
|
2. |
„CO2-alapmotor” : a 3. függeléknek megfelelően meghatározott CO2-motorcsaládból kiválasztott motor; |
|
3. |
„NCV” : egy tüzelőanyagnak a 3.2. pont meghatározása szerinti nettó fűtőértéke; |
|
4. |
„fajlagos tömegkibocsátás” : a teljes tömegkibocsátás és a motor teljes munkájának hányadosa egy meghatározott időszak alatt, g/kWh-ban kifejezve; |
|
5. |
„fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás” : a teljes tüzelőanyag-fogyasztás és a motor teljes munkájának hányadosa egy meghatározott időszak alatt, g/kWh-ban kifejezve; |
|
6. |
„FCMC” : a tüzelőanyag-fogyasztás jelleggörbe-felvételi ciklusa; |
|
7. |
„teljes terhelés” : a továbbított motornyomaték/-teljesítmény egy meghatározott fordulatszámnál, amikor a motor maximális kezelői parancs mellett működik. |
Az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 3.1.5. és 3.1.6. szakaszában szereplő fogalommeghatározások nem alkalmazandók.
3. Általános követelmények
A kalibrálást végző laboratóriumi létesítményeknek meg kell felelniük az ISO/TS 16949 szabvány, az ISO 9000 szabványsorozat vagy az ISO/IEC 17025 szabvány követelményeinek. Valamennyi laboratóriumi referenciamérésre szolgáló berendezésnek, amelyet kalibrálásra és/vagy ellenőrzésre használnak, a nemzeti vagy a nemzetközi szabványokra visszavezethetőnek kell lennie.
A motorokat a 3. függelék szerint meghatározott CO2-motorcsaládokba kell csoportosítani. A 4.1. pont ismerteti, hogy mely vizsgálati meneteket kell végrehajtani egy adott CO2-motorcsalád tanúsítása céljából.
3.1. Vizsgálati feltételek
Egy adott, az e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád tanúsításának céljából végzett minden vizsgálati menetet ugyanazon a fizikai motoron kell végrehajtani, a motor teljesítménymérő fékpadjának és a motorrendszer beállításának bármely módosítása nélkül, a 4.2. pontban és a 3. függelékben meghatározott kivételektől eltekintve.
3.1.1. Laboratóriumi vizsgálati feltételek
A vizsgálatokat a következő feltételeknek megfelelő környezeti viszonyok mellett kell végrehajtani a teljes vizsgálati menet folyamán:
A laboratóriumi vizsgálati feltételeket leíró, az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.1. szakaszával összhangban meghatározott fa paraméternek az alábbi határértékeken belül kell maradnia: 0,96 ≤ fa ≤ 1,04.
A motor által beszívott levegő Kelvinben kifejezett, az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.1. szakaszával összhangban meghatározott abszolút hőmérsékletének (Ta) az alábbi határértékeken belül kell maradnia: 283 K ≤ Ta ≤ 303 K.
A légköri nyomás kPa-ban kifejezett, az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.1. szakaszával összhangban meghatározott értékének az alábbi határértékeken belül kell maradnia: 90 kPa ≤ ps ≤ 102 kPa.
Ha a vizsgálatokat olyan vizsgálókamrákban végzik, amelyek képesek az adott vizsgálati helyszínen uralkodó légkörtől eltérő légnyomási feltételek szimulálására, az alkalmazandó fa értéket a kondicionáló rendszernek a légköri nyomás szimulált értékeinek segítségével kell meghatároznia. A szimulált légköri nyomás ugyanezen referenciaértékét kell használni a beszívott levegő és a kipufogógáz elvezetésére szolgáló útvonal, valamint minden más releváns motorrendszer esetében. A beszívott levegő és a kipufogógáz elvezetésére szolgáló útvonal, valamint minden más releváns motorrendszer esetében a szimulált légköri nyomás tényleges értékének a (3) alpontban meghatározott határértékeken belül kell maradnia.
Abban az esetben, ha az adott vizsgálati helyszínen a légkör környezeti nyomása meghaladja a 102 kPa felső határértéket, az e melléklet szerinti vizsgálatok továbbra is elvégezhetők. Ebben az esetben a vizsgálatokat a légkör fajlagos környezeti légnyomásával kell végrehajtani.
Abban az esetben, ha a vizsgálókamra képes arra, hogy a légköri viszonyoktól függetlenül szabályozza a motor által beszívott levegő hőmérsékletét, nyomását és/vagy páratartalmát, akkor ugyanazokat a paramétereket kell használni az összes olyan vizsgálati menet esetében, amelynek a célja egy adott, e melléklet 3. függeléke szerint meghatározott CO2-motorcsalád tanúsítása.
3.1.2. A motor beépítése
A vizsgált motort az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.3–6.6. szakaszával összhangban kell beépíteni.
Ha a motorrendszer üzemeltetéséhez szükséges (segéd)berendezéseket nem az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.3. szakaszával összhangban építik be, akkor e melléklet alkalmazásában az összes mért motornyomaték-értéket korrigálni kell az ezen alkatrészek hajtásához szükséges teljesítménnyel, összhangban az ENSZ EGB 49. sz. előírásának (Rev. 06) 4. mellékletének 6.3. szakaszával.
Az alábbi motoralkatrészek energiafogyasztását, amelynek eredményeként létrejön az adott motoralkatrészek meghajtásához szükséges motornyomaték, e melléklet 5. függeléke szerint kell meghatározni:
ventilátor;
a motorrendszer működtetéséhez szükséges elektromos hajtású (segéd)berendezések.
3.1.3. A forgattyúsházból származó kibocsátások
Zárt forgattyúsház esetében a gyártó biztosítja, hogy a motor forgattyúsházának szellőztető rendszere ne engedjen kartergázt a levegőbe. Ha a forgattyúsház nyitott, a kibocsátásokat meg kell mérni és az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.10. szakaszában meghatározott rendelkezéseket követve hozzá kell adni a kipufogócsőből származó kibocsátásokhoz.
3.1.4. Feltöltőlevegő-hűtővel felszerelt motorok
A vizsgálati menetek alatt a próbapadon használt feltöltőlevegő-hűtő rendszert olyan körülmények között kell működtetni, amelyek jellemzőek a járműveken belüli, környezeti referenciafeltételek mellett történő alkalmazásra nézve. A környezeti referenciafeltételeket a levegő hőmérséklete esetében 293 K, míg a nyomás esetében 101,3 kP értékben határozták meg.
A laboratóriumi feltöltőlevegő-hűtésnek az e rendelet szerinti vizsgálatok esetében meg kell felelnie az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.2. szakaszában meghatározott rendelkezéseknek.
3.1.5. A motor hűtőrendszere
A vizsgálati menetek alatt a próbapadon használt motorhűtő rendszert olyan körülmények között kell működtetni, amelyek jellemzőek a járműveken belüli, környezeti referenciafeltételek mellett történő alkalmazásra nézve. A környezeti referenciafeltételeket a levegő hőmérséklete esetében 293 K, míg a nyomás esetében 101,3 kP értékben határozták meg.
A motorhűtő rendszert a járműbe való beépítésre vonatkozó gyártói előírásoknak megfelelően termosztáttal kell felszerelni. Ha nem működő termosztát kerül beépítésre, vagy nincs termosztát, akkor a (3) alpontot kell alkalmazni. A hűtőrendszer beállítását a (4) alponttal összhangban kell elvégezni.
Ha nem használnak termosztátot, vagy nem működő termosztátot építettek be, a próbapadrendszernek tükröznie kell a termosztát viselkedését minden vizsgálati feltétel mellett. A hűtőrendszer beállítását a (4) alponttal összhangban kell elvégezni.
A motor hűtőközegének áramlási sebességét (vagy alternatív módon a hőcserélő motoroldalán a nyomáskülönbséget) és a motor hűtőközegének hőmérsékletét olyan értékre kell beállítani, amely jellemző a járműveken belüli, környezeti referenciafeltételek mellett történő alkalmazásra, amikor a motort a névleges fordulatszámon, teljes terhelés mellett, teljesen nyitott helyzetben lévő motortermosztáttal járatják. Ez a beállítás határozza meg a hűtőközeg referencia-hőmérsékletét. Egy CO2-motorcsaládon belül egy adott motor tanúsítása céljából elvégzett összes vizsgálati menet esetében a hűtőrendszer beállítása nem módosítható sem a motoroldalon, sem a hűtőrendszer próbapadjának oldalán. A próbapad oldali hűtőközeg hőmérsékletét a helyes műszaki megítélés alapján észszerű mértékben állandó értéken kell tartani. A hőcserélő próbapad felőli oldalán a hűtőközeg nem haladhatja meg a névleges termosztátnyitási hőmérsékletet a hőcserélőt követő fázisban.
Egy CO2-motorcsaládon belül egy adott motor tanúsításának céljából végzett összes vizsgálati menet esetében a motor hűtőközegének hőmérsékletét a gyártó által megadott termosztátnyitási hőmérséklet névleges értéke és a hűtőközeg (4) alpont szerinti referencia-hőmérséklete között kell tartani, amint a motor hűtőközege a motor hidegindítását követően elérte a bejelentett termosztátnyitási hőmérsékletet.
A 4.3.3. pont szerint elvégzett hidegindításos WHTC-vizsgálat esetében az egyedi kezdeti feltételeket az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.6.1. és 7.6.2. szakasza határozza meg. Ha a termosztát viselkedésének (3) alpont szerinti szimulációját alkalmazzák, nem lehet hűtőközeg-áramlás a hőcserélőben mindaddig, amíg a motor hűtőközege a hidegindítást követően nem érte el a bejelentett névleges termosztátnyitási hőmérsékletet.
3.2. Tüzelőanyagok
A vizsgált motorrendszerekhez a megfelelő referencia-tüzelőanyagot az 1. táblázatban felsorolt tüzelőanyag-típusok közül kell kiválasztani. Az 1. táblázatban felsorolt referencia-tüzelőanyagok tulajdonságai azonosak az 582/2011/EU bizottsági rendelet IX. mellékletében meghatározottakkal.
Annak biztosítására, hogy ugyanazt a tüzelőanyagot használják minden egyes olyan vizsgálati menet során, amelyet egy adott CO2-motorcsalád tanúsítása céljából végeznek, nem kerülhet sor a tartály újratöltésére, illetve a motorrendszert ellátó másik tartályra történő átkapcsolásra. Kivételes esetben az ilyen újratöltés vagy átkapcsolás engedélyezhető, amennyiben biztosítható, hogy a pótlólagos tüzelőanyag pontosan ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint az előzőleg használt tüzelőanyag (azonos gyártási tétel).
A felhasznált tüzelőanyag NCV-jét két különálló, az 1. táblázatban az egyes tüzelőanyag-típusok tekintetében meghatározott szabványok szerint elvégzett méréssel kell meghatározni. A két különálló mérést két eltérő, a tanúsítványt kérelmező gyártótól független laboratóriumnak kell elvégeznie. A mérést végző laboratóriumnak meg kell felelnie az ISO/IEC 17025 szabvány követelményeinek. A jóváhagyó hatóság gondoskodik arról, hogy az NCV meghatározásához használt tüzelőanyag-mintát az összes vizsgálati menethez használt tüzelőanyag-tételből vegyék.
Ha a külön mért két NCV-érték grammonként több mint 440 Joule-lal eltér, akkor a meghatározott értékek érvénytelenek, és a mérési intézkedéseket meg kell ismételni.
A tüzelőanyaggrammonként legfeljebb 440 Joule-lal eltérő, két külön mért NCV-érték átlagát MJ/kg-ban kifejezve kell dokumentálni, az ASTM E 29-06 szabvány szerint két tizedesjegyig kerekítve.
Gáznemű tüzelőanyagok esetében az NCV 1. táblázat szerinti meghatározására vonatkozó szabványok tartalmazzák a fűtőértéknek a tüzelőanyag összetétele alapján történő kiszámítását. A gáznemű tüzelőanyagnak az NCV meghatározásához használt összetételét a gáznemű referencia-tüzelőanyagnak a tanúsítási vizsgálatok során használt tétele elemzéséből kell venni. A gáznemű tüzelőanyag NCV-meghatározáshoz használt összetételének meghatározását a tanúsítványt kérelmező gyártótól független laboratóriumnak kell elvégeznie egyetlen elemzéssel. Gáznemű tüzelőanyagok esetében az NCV-t ennek az egyetlen elemzésnek az alapján kell meghatározni, nem pedig két különálló mérés átlagaként.
A tüzelőanyaggrammonként legfeljebb 440 Joule-lal eltérő, két külön mért NCV-érték átlagát MJ/kg-ban kifejezve kell dokumentálni, az ASTM E 29-06 szabvány szerint két tizedesjegyig kerekítve.
1. táblázat
Vizsgálati referencia-tüzelőanyag
|
Tüzelőanyag típusa/motor típusa |
Referencia-tüzelőanyag típusa |
Az NCV (nettó fűtőérték) meghatározásához használt szabvány |
|
Dízel / kompressziós gyújtás |
B7 |
legalább ASTM D240 vagy DIN 59100-1 (ASTM D4809 az ajánlott) |
|
Etanol / kompressziós gyújtás |
ED95 |
legalább ASTM D240 vagy DIN 59100-1 (ASTM D4809 az ajánlott) |
|
Benzin / szikragyújtás |
E10 |
legalább ASTM D240 vagy DIN 59100-1 (ASTM D4809 az ajánlott) |
|
Etanol / szikragyújtás |
E85 |
legalább ASTM D240 vagy DIN 59100-1 (ASTM D4809 az ajánlott) |
|
LPG / szikragyújtás |
LPG, „B” tüzelőanyag |
ASTM 3588 vagy DIN 51612 |
|
Földgáz / szikragyújtás |
G25 vagy GR |
ISO 6976 vagy ASTM 3588 |
3.3. Kenőanyagok
Az e melléklet szerint végrehajtott összes vizsgálati menet esetében kenőolajként olyan, kereskedelmi forgalomban kapható olajat kell használni, amely korlátlan gyártói jóváhagyással rendelkezik az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 8. mellékletének 4.2. szakaszában meghatározott rendes üzemi feltételek mellett. Olyan kenőanyagok, amelyek használata a motorrendszer bizonyos különleges működési feltételeire korlátozódik, vagy amelyek szokatlanul rövid olajcsere-intervallummal rendelkeznek, nem használhatók az e melléklet szerinti vizsgálati menetek céljából. A kereskedelmi forgalomban kapható olaj semmilyen módon nem módosítható, és nem adhatók hozzá adalékanyagok.
Egy adott CO2-motorcsalád CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak tanúsítása céljából végzett valamennyi vizsgálati menetet ugyanolyan típusú kenőolajjal kell elvégezni.
3.4. Tüzelőanyagáram-mérő rendszer
A tüzelőanyagáram-mérő rendszernek rögzítenie kell a teljes motorrendszer által fogyasztott valamennyi tüzelőanyag-áramot. A motorhengerekben nem közvetlenül az égési folyamathoz szállított további tüzelőanyag-áramokat minden végrehajtott vizsgálati menet esetében a tüzelőanyag-áram jelében kell feltüntetni. A motorrendszer működéséhez nem szükséges további tüzelőanyag-befecskendezőket (például hidegindító berendezéseket) az összes végrehajtott vizsgálati menet során le kell csatlakoztatni a tüzelőanyag-ellátó vezetékről.
3.5. A mérőberendezésekre vonatkozó előírások
A mérőberendezéseknek meg kell felelniük az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 9. szakaszában meghatározott követelményeknek.
Az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 9. szakaszában meghatározott követelmények ellenére a 2. táblázatban felsorolt mérőrendszereknek meg kell felelniük a 2. táblázatban meghatározott határértékeknek.
2. táblázat
A mérőrendszerekre vonatkozó követelmények
|
|
Linearitás |
|
||||
|
Mérőrendszer |
Állandó | xmin × (a1 – 1) + a0 | |
a1 meredekség |
Becslés standard hibája (SEE) |
Determinációs együttható r2 |
Pontosság (1) |
Felfutási idő (2) |
|
Motorfordulatszám |
≤ 0,2 % max. kalibrálás (3) |
0,999 – 1,001 |
≤ 0,1 % max. kalibrálás (3) |
≥ 0,9985 |
a fordulatszám mért értékének 0,2 %-a vagy max. kalibrálásának 0,1 %-a (3), amelyik nagyobb |
≤ 1 s |
|
Motornyomaték |
≤ 0,5 % max. kalibrálás (3) |
0,995 – 1,005 |
≤ 0,5 % max. kalibrálás (3) |
≥ 0,995 |
a nyomaték mért értékének 0,6 %-a vagy max. kalibrálásának 0,3 %-a (3), amelyik nagyobb |
≤ 1 s |
|
A tüzelőanyag-tömegáram folyékony tüzelőanyagok esetében |
≤ 0,5 % max. kalibrálás (3) |
0,995 – 1,005 |
≤ 0,5 % max. kalibrálás (3) |
≥ 0,995 |
a tömegáram mért értékének 0,6 %-a vagy max. kalibrálásának 0,3 %-a (3), amelyik nagyobb |
≤ 2 s |
|
A tüzelőanyag-tömegáram gáznemű tüzelőanyagok esetében |
≤ 1 % max. kalibrálás (3) |
0,99 – 1,01 |
≤ 1 % max. kalibrálás (3) |
≥ 0,995 |
a tömegáram mért értékének 1 %-a vagy max. kalibrálásának 0,5 %-a (3), amelyik nagyobb |
≤ 2 s |
|
Villamosenergia-ellátás |
≤ 1 % max. kalibrálás (3) |
0,98 – 1,02 |
≤ 2 % max. kalibrálás (3) |
≥ 0,990 |
nincs adat |
≤ 1 s |
|
Elektromos áram |
≤ 1 % max. kalibrálás (3) |
0,98 – 1,02 |
≤ 2 % max. kalibrálás (3) |
≥ 0,990 |
nincs adat |
≤ 1 s |
|
Feszültség |
≤ 1 % max. kalibrálás (3) |
0,98 – 1,02 |
≤ 2 % max. kalibrálás (3) |
≥ 0,990 |
nincs adat |
≤ 1 s |
|
(1) „Pontosság”: a gázelemző berendezés által mért érték eltérése egy olyan referenciaértéktől, amely visszavezethető valamely nemzeti vagy nemzetközi szabványra. (2) „Felfutási idő”: a gázelemző berendezés által mért végérték 10 %-ának és 90 %-ának megfelelő válaszjel megjelenése között eltelő idő (t90 – t10). (3) A „max. kalibrálás” értékeknek az adott mérőrendszer esetében minden vizsgálati menet során a várható legnagyobb előrejelzett érték 1,1-szeresének kell lenniük. |
||||||
Az „xmin”, amelyet a 2. táblázatban szereplő állandó érték kiszámításához használnak, az adott mérőrendszer esetében minden vizsgálati menet során a várható legkisebb előrejelzett érték 0,9-szerese kell, hogy legyen.
A 2. táblázatban felsorolt mérőrendszerek jelátviteli frekvenciája – a tüzelőanyag tömegáramának mérésére szolgáló rendszer kivételével – legalább 5 Hz kell, hogy legyen (≥ 10 Hz ajánlott). A tüzelőanyag tömegáramának mérésére szolgáló rendszer jelátviteli frekvenciája legalább 2 Hz kell, hogy legyen.
Minden mérési adatot legalább 5 Hz-es mintafrekvenciával (≥ 10 Hz ajánlott) kell rögzíteni.
3.5.1. A mérőberendezések ellenőrzése
Minden egyes mérőrendszer esetében el kell végezni a 2. táblázatban meghatározott elvárt követelmények ellenőrzését. A mérőrendszerbe legalább 10, a 3.5. pont szerint meghatározott xmin és „max. kalibrálás” érték közé eső referenciaértéket kell betáplálni, és a mérőrendszer válaszát kell mért értékként rögzíteni.
A linearitás ellenőrzéséhez a mért értékeket az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. melléklete 3. függelékének A.3.2. szakasza szerinti legkisebb négyzetek módszere segítségével végrehajtott lineáris regresszióval kell összehasonlítani a referenciaértékekkel.
4. A vizsgálati eljárás
Minden mérési adatot az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének megfelelően kell meghatározni, kivéve, ha e melléklet másként rendelkezik.
4.1. A végrehajtandó vizsgálati menetek áttekintése
A 3. táblázat áttekintést nyújt az összes olyan elvégzendő vizsgálati menetről, amely egy adott, a 3. függelékkel összhangban meghatározott CO2-motorcsalád tanúsításához szükséges.
A 4.3.5. pont szerinti tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbe-felvételi ciklust és a motor visszahajtási jelleggörbéjének 4.3.2. pont szerinti rögzítését el kell hagyni minden olyan motor esetében, amely nem a CO2-motorcsalád CO2-alapmotorja.
Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, a 4.3.5. pont szerinti tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbe-felvételi ciklust és a motor visszahajtási jelleggörbéjének a 4.3.2. pont szerinti rögzítését kiegészítő jelleggel kell elvégezni az adott motor esetében.
3. táblázat
A végrehajtandó vizsgálati menetek áttekintése
|
Vizsgálati menet |
Hivatkozott pont |
A CO2-alapmotor esetében végrehajtandó |
A CO2-motorcsalád egyéb motorjai esetében végrehajtandó |
|
A motor teljes terhelésének jelleggörbéje |
4.3.1. |
igen |
igen |
|
A motor visszahajtási jelleggörbéje |
4.3.2 |
igen |
nem |
|
WHTC-vizsgálat |
4.3.3. |
igen |
igen |
|
WHSC-vizsgálat |
4.3.4. |
igen |
igen |
|
A tüzelőanyag-fogyasztás jelleggörbe-felvételi ciklusa |
4.3.5 |
igen |
nem |
4.2. A motorrendszer megengedett módosításai
A motor alapjáratifordulatszám-szabályozója célértékének a motor elektronikus vezérlőegységében alacsonyabb értékre történő módosítását lehetővé kell tenni minden olyan vizsgálati menethez, amely során előfordul alapjárati működés, annak érdekében, hogy megakadályozzák a motor alapjáratifordulatszám-szabályozója és a próbapad sebességszabályozója közötti interferenciát.
4.3. Vizsgálati menetek
4.3.1. A motor teljes terhelésének jelleggörbéje
A motor teljes terhelésének jelleggörbéjét az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.4.1–7.4.5. szakaszával összhangban kell rögzíteni.
4.3.2. A motor visszahajtási jelleggörbéje
A motor visszahajtási jelleggörbéjének e pont szerinti rögzítését a 3. függelék szerint meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorját kivéve minden más motornál ki kell hagyni. A 6.1.3. pontnak megfelelően a CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjára vonatkozóan rögzített visszahajtási jelleggörbe az ugyanazon CO2-motorcsaládon belüli összes motor esetében alkalmazandó.
Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, a motor visszahajtási jelleggörbéjének rögzítését kiegészítő jelleggel el kell végezni az adott motor esetében.
A motor visszahajtási jelleggörbéjét az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.4.7. szakaszában szereplő b) opcióval összhangban kell rögzíteni. E vizsgálatnak kell meghatároznia a motornak a maximális és minimális jelleggörbe-felvételi fordulatszám között, minimális kezelői parancs mellett történő visszahajtásához szükséges negatív nyomatékot.
A vizsgálatot közvetlenül a teljes terhelés jelleggörbéjének 4.3.1. pont szerinti felvétele után kell lefolytatni. A gyártó kérésére a visszahajtási jelleggörbe külön is rögzíthető. Ebben az esetben a teljes terhelés jelleggörbéjének a 4.3.1. pont szerint végrehajtott vizsgálati menete végén rögzíteni kell a motorolaj hőmérsékletét, és a gyártónak a jóváhagyó hatóság számára kielégítően bizonyítania kell, hogy a motorolaj hőmérséklete a visszahajtási jelleggörbe kiindulási pontján megfelel a fent említett hőmérsékletnek (± 2K).
A motor visszahajtási jelleggörbéjére vonatkozó vizsgálati menet kezdetén a motort minimális kezelői parancs mellett, az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.4.3. szakaszában meghatározott maximális jelleggörbe-felvételi fordulatszámnál kell üzemeltetni. Mihelyt a visszahajtási nyomatékérték legalább 10 másodpercig az átlagértékének ±5 %-os tartományán belül stabilizálódott, meg kell kezdeni az adatrögzítést, és a motor fordulatszámát 8 ± 1 ford./perc/s átlagos sebességgel kell csökkenteni a legnagyobb jelleggörbe-felvételi sebességtől a legkisebb felé haladva, amelyek az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.4.3. szakaszában vannak meghatározva.
4.3.3. WHTC-vizsgálat
A WHTC-vizsgálatot az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének megfelelően kell elvégezni. A súlyozott kibocsátási vizsgálati eredményeknek meg kell felelniük az 595/2009/EK rendeletben meghatározott határértékeknek.
A motor teljes terhelésének 4.3.1. pont szerint rögzített jelleggörbéjét kell használni a referenciaciklus visszaszámításához és az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.4.6., 7.4.7. és 7.4.8. szakasza szerint elvégzett összes referenciaérték-számításhoz.
4.3.3.1. Mérési jelek és adatrögzítés
Az ENSZ EGB 49. sz. előírásának (Rev. 06) 4. mellékletében meghatározott rendelkezéseken túlmenően a motor által a 3.4. pont szerint felhasznált tényleges tüzelőanyag-tömegáramot is rögzíteni kell.
4.3.4. WHSC-vizsgálat
A WHSC-vizsgálatot az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének megfelelően kell elvégezni. A kibocsátási vizsgálati eredményeknek meg kell felelniük az 595/2009/EK rendeletben meghatározott határértékeknek.
A motor teljes terhelésének 4.3.1. pont szerint rögzített jelleggörbéjét kell használni a referenciaciklus visszaszámításához és az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.4.6., 7.4.7. és 7.4.8. szakasza szerint elvégzett összes referenciaérték-számításhoz.
4.3.4.1. Mérési jelek és adatrögzítés
Az ENSZ EGB 49. sz. előírásának (Rev. 06) 4. mellékletében meghatározott rendelkezéseken túlmenően a motor által a 3.4. pont szerint felhasznált tényleges tüzelőanyag-tömegáramot is rögzíteni kell.
4.3.5. A tüzelőanyag-fogyasztás jelleggörbe-felvételi ciklusa (FCMC)
A tüzelőanyag-fogyasztás e pont szerinti jelleggörbe-felvételi ciklusát (FCMC) ki kell hagyni minden olyan motor esetében, amely nem a CO2-motorcsalád CO2-alapmotorja. A CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjára vonatkozóan rögzített tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbe adatai az ugyanazon CO2-motorcsaládon belüli összes motor esetében alkalmazandók.
Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, a tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbe rögzítését kiegészítő jelleggel el kell végezni az adott motor esetében.
A motor tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbéjét egy sor, a 4.3.5.2. pont szerint meghatározott állandósult üzemállapotú adatpontban kell mérni. E jelleggörbe mérőszámai a g/h-ban kifejezett tüzelőanyag-fogyasztás, a ford./percben kifejezett motorfordulatszám és az Nm-ben kifejezett motornyomaték.
4.3.5.1. A megszakítások kezelése az FCMC alatt
Ha az utókezelő rendszerben regenerációs esemény következik be az FCMC során azoknál a motoroknál, amelyek olyan kipufogógáz-utókezelő rendszerrel vannak ellátva, amelyeket az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.6. szakasza szerint meghatározott rendszeres időközönként regenerálnak, az adott motorfordulatszám-üzemmódban végzett minden mérés érvénytelen. A regenerációs eseményt el kell végezni, majd az eljárást a 4.3.5.1.1. pontban leírtak szerint folytatni kell.
Ha váratlan megszakítás, üzemzavar vagy hiba következik be az FCMC során, akkor az adott motorfordulatszám-üzemmódban végzett minden mérés érvénytelen, és a gyártónak a folytatáshoz az alábbi lehetőségek egyikét kell választania:
az eljárást a 4.3.5.1.1. pontban leírtak szerint kell folytatni;
az egész FCMC-t meg kell ismételni a 4.3.5.4. és a 4.3.5.5. ponttal összhangban.
4.3.5.1.1. Az FCMC folytatására vonatkozó rendelkezések
A motort az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.4.1. szakaszában leírtak szerint kell elindítani és bemelegíteni. A bemelegedés után a motort 20 percen keresztül, a 9. üzemmódban történő üzemeltetéssel kell előkondicionálni, az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. melléklete 7.2.2. szakaszának 1. táblázatában meghatározottak szerint.
A motor teljes terhelésének 4.3.1. pont szerint rögzített jelleggörbéjét kell használni a 9. üzemmód referenciaértékeinek az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.4.6., 7.4.7. és 7.4.8. szakasza szerinti visszaszámításához.
Közvetlenül az előkondicionálás befejezése után a motor fordulatszámának és nyomatékának célértékeit 20–46 másodpercen belül lineárisan kell módosítani a legmagasabb nyomatékbeállítási célértékre azon motorfordulatszám-beállítási célérték mellett, amely eggyel magasabb annál a motorfordulatszám-beállítási célértéknél, ahol az FCMC megszakadása történt. Ha a beállítási célértéket kevesebb mint 46 másodperc alatt éri el, a 46 másodpercig fennmaradó időtartamot a stabilizációra kell használni.
A stabilizációhoz a motor működését e ponttól, a 4.3.5.5. pontban meghatározott vizsgálati program szerint kell folytatni a mérési értékek rögzítése nélkül.
Amikor eléri a legnagyobb nyomatékbeállítási célértéket annál az adott motorfordulatszám-beállítási célértéknél, ahol a megszakadás bekövetkezett, a mérési értékek rögzítését e ponttól, a 4.3.5.5. pontban meghatározott vizsgálati program szerint kell folytatni.
4.3.5.2. A beállítási célértékek rácsa
A beállítási célértékek rácsát normált módon rögzítik, és 10 motorfordulatszám-beállítási célértékből, valamint 11 nyomatékbeállítási célértékből áll. A normált beállítási értékeknek a vizsgált egyedi motorra vonatkozó motorfordulatszám- és nyomatékbeállítási értékek tényleges célértékére történő átszámítását az e melléklet 3. függeléke szerint meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. ponttal összhangban rögzített teljes terhelési jelleggörbéje alapján kell elvégezni.
4.3.5.2.1. A motorfordulatszám-beállítási célértékek meghatározása
A 10 motorfordulatszám-beállítási célértéket 4 alapszintű motorfordulatszám-beállítási célérték és 6 kiegészítő motorfordulatszám-beállítási célérték adja.
Az nidle, nlo, npref, n95h és nhi motorfordulatszámokat az e melléklet 3. függeléke szerint meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. ponttal összhangban rögzített teljes terhelési jelleggörbéjéből kell meghatározni, a jellemző motorfordulatszámok fogalommeghatározásainak az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. melléklete 7.4.6. szakaszával összhangban történő alkalmazásával.
Az n57 motorfordulatszámot a következő egyenlettel kell meghatározni:
n57 = 0,565 × (0,45 × nlo + 0,45 × npref + 0,1 × nhi – nidle) × 2,0327 + nidle
A 4 alapszintű motorfordulatszám-beállítási célértéket a következőképpen kell meghatározni:
1. alapszintű motorfordulatszám: nidle
2. alapszintű motorfordulatszám: nA = n57 – 0,05 × (n95h – nidle)
3. alapszintű motorfordulatszám: nB = n57 + 0,08 × (n95h – nidle)
4. alapszintű motorfordulatszám: n95h
A motorfordulatszám-beállítási értékek közötti lehetséges távolságokat a következő egyenletekkel kell meghatározni:
dnidleA_44 = (nA – nidle) / 4
dnB95h_44 = (n95h – nB) / 4
dnidleA_35 = (nA – nidle) / 3
dnB95h_35 = (n95h – nB) / 5
dnidleA_53 = (nA – nidle) / 5
dnB95h_53 = (n95h – nB) / 3
A két szakasz közötti lehetséges eltérések abszolút értékeit a következő egyenletekkel kell meghatározni:
dn44 = ABS(dnidleA_44 – dnB95h_44)
dn35 = ABS(dnidleA_35 – dnB95h_35)
dn53 = ABS(dnidleA_53 – dnB95h_53)
A 6 kiegészítő motorfordulatszám-beállítási célértéket a következő rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni:
Ha a dn44 kisebb vagy egyenlő (dn35 + 5), és kisebb vagy egyenlő (dn53 + 5), akkor a 6 kiegészítő cél-motorfordulatszámot úgy kell meghatározni, hogy mindkét tartományt – amelyek egyike az nidle-től az nA-ig, a másik pedig az nB-től az n95h-ig tart – 4 egyenlő távolságra lévő szakaszra osztják fel.
Ha (dn35 + 5) kisebb, mint dn44, és dn35 kisebb, mint dn53, akkor a 6 kiegészítő cél-motorfordulatszámot úgy kell meghatározni, hogy az nidle-től az nA-ig tartó tartományt 3 egyenlő távolságra lévő szakaszra, míg az nB-től n95h-ig tartó tartományt 5 egyenlő távolságra lévő szakaszra osztják fel.
Ha (dn53 + 5) kisebb, mint dn44, és dn53 kisebb, mint dn35, akkor a 6 kiegészítő cél-motorfordulatszámot úgy kell meghatározni, hogy az nidle-től az nA-ig tartó tartományt 5 egyenlő távolságra lévő szakaszra, míg az nB-től n95h-ig tartó tartományt 3 egyenlő távolságra lévő szakaszra osztják fel.
Az 1. ábra példaként szemlélteti a motorfordulatszám-beállítási célértékek fenti (1) alpont szerinti meghatározását.
1. ábra
A fordulatszám-beállítási értékek meghatározása
4.3.5.2.2. A nyomatékbeállítási célértékek meghatározása
A 11 nyomatékbeállítási célértéket 2 alapszintű nyomatékbeállítási célérték és 9 kiegészítő nyomatékbeállítási célérték adja. A 2 alapszintű nyomatékbeállítási célértéket a nulla motornyomaték és a 4.3.1. ponttal összhangban meghatározott CO2-alapmotor legnagyobb teljes terhelése határozza meg (legnagyobb össznyomaték: Tmax_overall). A 9 kiegészítő nyomatékbeállítási célértéket úgy határozzák meg, hogy a nulla nyomatéktól a legnagyobb össznyomatékig (Tmax_overall) tartó tartományt 10 egyenlő távolságra lévő szakaszra osztják fel.
Egy adott motorfordulatszám-beállítási célérték mellett minden olyan nyomatékbeállítási célértéket, amely meghaladja az adott motorfordulatszám-beállítási célérték mellett a teljes terheléshez tartozó nyomatékérték mínusz a Tmax_overall 5 %-a által meghatározott határértéket, az adott motorfordulatszám-beállítási célérték melletti egyetlen teljes terheléshez tartozó nyomatékbeállítási célértékkel kell helyettesíteni. E helyettesítő beállítási értékeket csak egyszer kell megmérni a 4.3.5.5. pont szerint meghatározott FCMC vizsgálati program során. A 2. ábra példaként szemlélteti a nyomatékbeállítási célértékek meghatározását.
2. ábra
A nyomatékbeállítási értékek meghatározása
4.3.5.3. Mérési jelek és adatrögzítés
Az alábbi mérési adatokat kell rögzíteni:
motorfordulatszám;
a 3.1.2. pont szerint korrigált motornyomaték;
az egész motorrendszer által a 3.4. ponttal összhangban fogyasztott tüzelőanyag-tömegáram;
gáz-halmazállapotú szennyező anyagok az ENSZ EGB 49. sz. előírásának (Rev. 06) fogalommeghatározásai szerint. A szilárd szennyezőanyagokat és ammóniakibocsátásokat nem szükséges az FCMC vizsgálati menet során ellenőrizni.
A gáz-halmazállapotú szennyező anyagok mérését az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.5.1., 7.5.2., 7.5.3., 7.5.5., 7.7.4., 7.8.1., 7.8.2., 7.8.4. és 7.8.5. szakaszával összhangban kell végrehajtani.
Az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.8.4. szakasza alkalmazásában a hivatkozott pontban szereplő „vizsgálati ciklus” kifejezés a 4.3.5.4. pont szerinti előkondicionálástól a vizsgálat 4.3.5.5. ponttal összhangban történő befejezéséig tartó teljes programot jelenti.
4.3.5.4. A motorrendszer előkondicionálása
A hígítórendszert (amennyiben van ilyen) és a motort az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.4.1. szakaszában leírtak szerint kell elindítani és bemelegíteni.
A bemelegítés befejezése után a motort és a mintavevő rendszert elő kell kondicionálni a motor 20 percen keresztül, 9. üzemmódban történő üzemeltetése révén, az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. melléklete 7.2.2. szakaszának 1. táblázatában meghatározottak szerint, a hígítórendszer egyidejű működtetésével.
A CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbéjét kell a 9. üzemmód referenciaértékeinek visszaszámításához használni, az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.4.6., 7.4.7. és 7.4.8. szakasza szerint.
Közvetlenül az előkondicionálás befejezése után a motor fordulatszámának és nyomatékának célértékét lineárisan kell változtatni 20 és 46 másodperc között, hogy megfeleljenek a vizsgálati program 4.3.5.5. pont szerinti első beállítási célértékének. Ha az első beállítási célértéket kevesebb mint 46 másodperc alatt éri el, a 46 másodpercig fennmaradó időtartamot a stabilizációra kell használni.
4.3.5.5. A vizsgálati program
A vizsgálati program állandósult beállítási célértékekből áll, minden egyes beállítási célértéknél meghatározott motorfordulatszámmal és -nyomatékkal a 4.3.5.2. pontnak megfelelően, és meghatározott üzemmódok közötti átmenetekkel az egyik beállítási célértékről a másikra történő elmozduláshoz.
A legmagasabb nyomatékbeállítási célértéket minden egyes cél-motorfordulatszám esetében maximális kezelői paranccsal kell elérni.
Az első beállítási célérték a legmagasabb motorfordulatszám-beállítási célértéknél és a legmagasabb nyomatékbeállítási célértéknél van meghatározva.
A következő lépéseket kell elvégezni az összes beállítási célérték lefedése érdekében:
A motort 95 ± 3 másodpercig kell működtetni minden egyes beállítási célértéknél. Minden egyes beállítási célértéknél az első 55 ± 1 másodperces időszak stabilizációs időszaknak tekintendő. A következő 30 ± 1 másodperces időszak alatt a motor fordulatszámának átlagát az alábbiak szerint kell szabályozni:
A motor fordulatszámának átlagát a motorfordulatszám-beállítási célértéken, a legmagasabb cél-motorfordulatszám ±1 %-os tartományon belül kell tartani.
A teljes terhelésű pontok kivételével a motornyomaték átlagértékét a nyomatékbeállítási célértéken kell tartani, egy legnagyobb össznyomaték (Tmax_overall) ±20 Nm vagy ±2 % tűréshatáron belül, attól függően, hogy melyik a nagyobb.
A 4.3.5.3. pont szerinti rögzített értékeket átlagértékként kell tárolni a 30 ± 1 másodperces időtartam alatt. A fennmaradó 10 ± 1 másodperces időtartamot szükség esetén az adatok utófeldolgozására és eltárolására lehet felhasználni. Ezen időtartam alatt meg kell őrizni a motor beállítási célértékét.
Miután valamelyik beállítási célértéknél a mérés befejeződött, a motor fordulatszámának célértékét a motorfordulatszám-beállítási célérték ±20 ford./percen belüli állandó értéken kell tartani, és a nyomaték célértékét lineárisan kell csökkenteni 20±1 másodpercen belül, hogy megfeleljen a következő alacsonyabb nyomatékbeállítási célértéknek. Ezután a mérést az (1) alpont szerint kell elvégezni.
Miután nulla nyomatékbeállítási értéket mértünk az (1) alpontban, a motorfordulatszám-célt lineárisan le kell csökkenteni az eggyel alacsonyabb motorfordulatszám-beállítási célértékre, ugyanakkor 20–46 másodpercen belül a célnyomatékot lineárisan növelni kell a következő alacsonyabb motorfordulatszám-beállítási célérték mellett a legmagasabb nyomatékbeállítási célértékre. Ha a következő beállítási célértéket kevesebb mint 46 másodperc alatt éri el, a 46 másodpercig fennmaradó időtartamot a stabilizációra kell használni. Ezután a mérést az (1) alpont szerinti stabilizációs eljárás elindításával kell elvégezni, majd ezt követően a nyomatékbeállítási célértékeket állandó cél-motorfordulatszámon a (2) alpont szerint kell kiigazítani.
A 3. ábra bemutatja a fenti (1) alpont szerinti vizsgálat minden egyes mérési beállítási értékénél végrehajtandó három különböző lépést.
3. ábra
Az egyes mérési beállítási értékeknél végrehajtandó lépések
A 4. ábra példaként szemlélteti a vizsgálat során követendő állandósult mérési beállítási értékek sorrendjét.
4. ábra
Állandósult mérési beállítási értékek sorrendje
4.3.5.6. Az adatok értékelése a kibocsátás ellenőrzéséhez
A 4.3.5.3. pont szerinti gáz-halmazállapotú szennyező anyagokat az FCMC során ellenőrizni kell. Az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.4.6. szakasza szerinti jellemző motorfordulatszámok fogalommeghatározásait kell alkalmazni.
4.3.5.6.1. Az ellenőrzési tartomány meghatározása
Az FCMC során a kibocsátások ellenőrzésének ellenőrzési tartományát a 4.3.5.6.1.1. és a 4.3.5.6.1.2. ponttal összhangban kell meghatározni.
4.3.5.6.1.1. Az ellenőrzési tartomány motorfordulatszám-tartománya
Az ellenőrzési tartományhoz a motorfordulatszám-tartományt az e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbéje alapján kell meghatározni.
Az ellenőrzési tartománynak tartalmaznia kell minden olyan motorfordulatszámot, amely nagyobb, mint az összesített sebességeloszlás 30. percentilise, vagy egyenlő azzal, amelyet a növekvő sorrendbe állított összes motorfordulatszámból – beleértve az alapjárati fordulatszámot is – kell meghatározni, a 4.3.3. pont (n30) szerint, a motor (1) alpontban hivatkozott teljes terhelési jelleggörbéje tekintetében elvégzett melegindításos WHTC-vizsgálati ciklus során.
Az ellenőrzési tartománynak tartalmaznia kell minden olyan motorfordulatszámot, amely kisebb a motor (1) alpontban hivatkozott teljes terhelési jelleggörbéje alapján meghatározott nhi értéknél, vagy egyenlő azzal.
4.3.5.6.1.2. Motornyomaték- és motorteljesítmény-tartomány az ellenőrzési tartomány esetében
Az ellenőrzési tartományhoz a motornyomaték-tartomány alsó határát a CO2-motorcsalád összes motorja közül a legalacsonyabb minősítésű motornak a 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbéje alapján kell meghatározni.
Az ellenőrzési tartományba beletartozik minden olyan motorterhelési pont, amelynél a nyomaték értéke nagyobb mint – a motor (1) alpontban hivatkozott teljes terhelési jelleggörbéje alapján meghatározott – legnagyobb nyomatékérték 30 százaléka, vagy egyenlő azzal.
A (2) alpont rendelkezései ellenére azokat a fordulatszám- és nyomatékadatpontokat, amelyek a motor (1) alpontban hivatkozott teljes terhelési jelleggörbéje alapján meghatározott legnagyobb nyomatékérték 30 százalékánál kisebbek, ki kell zárni az ellenőrzési tartományból.
A (2) és (3) alpont rendelkezései ellenére az ellenőrzési tartomány felső határa az e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbéjén kell, hogy alapuljon. A CO2 alapmotor teljes terhelési jelleggörbéből az egyes motorfordulatszámokhoz meghatározott nyomatékértéket a 4.3.5.2.2. pont szerint meghatározott legnagyobb össznyomaték (Tmax_overall) 5 %-ával meg kell növelni. A CO2-alapmotor módosított, megnövelt teljes terhelési jelleggörbéjét kell használni az ellenőrzési tartomány felső határaként.
Az 5. ábra példaként szemlélteti a motorfordulatszám, a nyomaték és a teljesítmény tartományának meghatározását az ellenőrzési tartományhoz.
5. ábra
Példa a motorfordulatszám, a nyomaték és a teljesítmény tartományának meghatározására az ellenőrzési tartományhoz
4.3.5.6.2. A rácscellák meghatározása
A 4.3.5.6.1. ponttal összhangban meghatározott ellenőrzési tartományt több rácscellára kell felosztani, amelyek az FCMC során kibocsátás-ellenőrzésre szolgálnak.
A rácsnak 3 000 –1 névleges fordulatszám alatti motorok esetében 9, a legalább 3 000 –1 fordulatszámú motorok esetében pedig 12 cellából kell állnia. A rácsokat a következő rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni:
A rácsok külső határait a 4.3.5.6.1. pont szerint meghatározott ellenőrzési tartományhoz kell igazítani.
Két, az n30 és az n95h 1,1-szeresének megfelelő fordulatszám között egyenlő távolságokban elhelyezett függőleges vonal a 9 cellás rácsok esetében, vagy három, az n30 és az n95h 1,1-szeresének megfelelő fordulatszám között egyenlő távolságokban elhelyezett függőleges vonal a 12 cellás rácsok esetében.
Két, a fordulatszámok között egyenlő távolságokban elhelyezett függőleges vonal (azaz 1/3) az (1) és (2) alpontok által meghatározott motorfordulatszám mindegyik függőleges vonalánál.
Minden min–1-ben kifejezett fordulatszámértéket, valamint minden Newtonméterben kifejezett nyomatékértékét, amelyek a rácscellák határait határozzák meg, az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kell kerekíteni.
A 6. ábra példaként szemlélteti a rács celláinak meghatározását az ellenőrzési tartományhoz, egy 9 cellás rács esetében.
6. ábra
Példa a rács celláinak meghatározására az ellenőrzési tartományhoz, egy 9 cellás rács esetében
4.3.5.6.3. A fajlagos tömegkibocsátás kiszámítása
A gáz-halmazállapotú szennyező anyagok fajlagos tömegkibocsátását a 4.3.5.6.2. pont szerint meghatározott minden egyes rácscella esetében átlagértékként kell meghatározni. Az egyes rácscellák esetében az átlagértéket az ugyanazon rácscellában elhelyezkedő összes fordulatszám- és nyomatékadatpont esetében az FCMC során mért fajlagos tömegkibocsátások számtani átlagaként kell meghatározni.
Az FCMC során mért egyes motorfordulatszámok és -nyomatékok fajlagos tömegkibocsátását átlagértékként kell meghatározni a 4.3.5.5. pont (1) alpontjának megfelelően meghatározott 30 ± 1 másodperces mérési időtartam alatt.
Ha egy fordulatszám- és nyomatékadatpont közvetlenül egy olyan vonalon helyezkedik el, amely a különböző rácscellákat választja el egymástól, akkor ezt a fordulatszám- és terhelési adatpontot figyelembe kell venni minden szomszédos rácscella átlagértékében.
Az egyes fordulatszám- és nyomatékadatpontok esetében az egyes gáz-halmazállapotú szennyezők FCMC során mért teljes tömegkibocsátását (mFCMC,i, grammban kifejezve) a 30±1 másodperces mérési időszak alatt, a 4.3.5.5. pont (1) alpontjának megfelelően, az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 8. szakasza szerint kell kiszámítani.
Az egyes fordulatszám- és nyomatékadatpontok esetében a motor FCMC során mért tényleges munkáját (WFCMC,i, kWh-ban kifejezve) a 30 ± 1 másodperces mérési időszak alatt, a 4.3.5.5. pont (1) alpontjának megfelelően, a 4.3.5.3. pont szerint rögzített fordulatszám- és nyomatékértékek alapján kell meghatározni.
Az egyes fordulatszám- és nyomatékadatpontok esetében a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok FCMC során mért fajlagos tömegkibocsátását (eFCMC,i, g/kWh-ban kifejezve) a következő egyenlettel kell meghatározni:
eFCMC,i = mFCMC,i / WFCMC,i
4.3.5.7. Az adatok érvényessége
4.3.5.7.1. Az FCMC validációs statisztikáira vonatkozó követelmények
El kell végezni a motorfordulatszám (nact), motornyomaték (Mact) és motorteljesítmény (Pact) tényleges értékeinek lineáris regressziós analízisét az adott referenciaértékek (nref, Mref, Pref) vonatkozásában az FCMC esetében. Az nact, az Mact és a Pact tényleges értékeit a 4.3.5.3. pont szerint rögzített értékek alapján kell meghatározni.
A regressziós analízisből ki kell zárni azokat az üzemmódok közötti átmeneteket, amelyek az egyik beállítási célértékről a következőre történő elmozduláshoz szükségesek.
A tényleges értékek és a vonatkoztatási ciklus értékei közötti időeltolódás torzító hatásának csökkentése érdekében a tényleges fordulatszám és nyomaték teljes jelsorozatát el lehet tolni előre vagy hátra a vonatkoztatási fordulatszám és a nyomaték sorozatához képest. A tényleges értékek jeleinek eltolása esetén mind a fordulatszámot, mind a nyomatékot azonos mértékben és irányban kell eltolni.
A legkisebb négyzetek módszerét kell használni a regressziós analízishez az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. melléklete 3. függelékének A.3.1. és A.3.2. szakasza szerint, a regressziós egyenletnek pedig az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. melléklete 7.8.7. szakaszában meghatározott formátumban kell lennie. Ajánlatos ezt az analízist 1 Hz-en elvégezni.
E regressziós analízis alkalmazásában a regressziós számítás elvégzése előtt megengedett egyes adatpontok kihagyása az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 4. táblázatában (A regressziós analízisből kihagyható adatpontok) feltüntetett esetekben. Ezenkívül minden olyan adatpontban mért nyomaték- és teljesítményértéket, ahol a motor maximális kezelői paranccsal működött, e regressziós analízis alkalmazásában ki kell hagyni. A regressziós analízis alkalmazásában kihagyott adatpontokat azonban nem szabad kihagyni az e melléklet szerinti bármely egyéb számítás során. Az adatpontok elhagyhatók a ciklus egészében vagy csak egy részében.
Ahhoz, hogy az adatokat érvényesnek lehessen tekinteni, az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 3. táblázatában (A regressziós egyenes tűrése WHSC-vizsgálat esetén) foglalt kritériumoknak teljesülniük kell.
4.3.5.7.2. A kibocsátások ellenőrzésére vonatkozó követelmények
Az FCMC-vizsgálatokból kapott adatok akkor érvényesek, ha a 4.3.5.6.3. pontnak megfelelően az egyes rácscellákra meghatározott, szabályozott gáz-halmazállapotú szennyező anyagok fajlagos tömegkibocsátása megfelel a gáz-halmazállapotú szennyező anyagokra vonatkozóan az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 10. mellékletének 5.2.2. szakaszában meghatározott határértékeknek. Ha a fordulatszám- és a nyomatékadatpontok száma ugyanabban a rácscellában kevesebb mint 3, akkor e pont nem alkalmazandó az adott rácscellára.
5. A mérési adatok utófeldolgozása
Az ebben a pontban meghatározott valamennyi számítást egy CO2-motorcsaládon belüli minden egyes motorra kifejezetten el kell végezni.
5.1. A motor munkájának kiszámítása
Egy cikluson vagy meghatározott időtartamon belül a motor által kifejtett teljes munkát a motorteljesítménynek az e melléklet 3.1.2. pontja, valamint az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.3.5. és 7.4.8. szakasza szerint meghatározott és rögzített értékei alapján kell meghatározni.
A motor által egy teljes vizsgálati ciklus vagy az egyes WHTC-alciklusok során kifejtett munkát a motorteljesítmény rögzített értékeinek integrálásával kell meghatározni a következő képlet szerint:
ahol:
|
Wact, i |
= |
a motor teljes munkája a t0 és a t1 közötti időtartam során |
|
t0 |
= |
idő az időtartam kezdetén |
|
t1 |
= |
idő az időtartam végén |
|
n |
= |
a t0 és a t1 közötti időtartam során rögzített értékek száma |
|
Pk [0 … n] |
= |
a t0 és a t1 közötti időtartam során rögzített motorteljesítmény-értékek időrendi sorrendben, ahol a k 0-tól indul a t0-nál, és n-ig tart a t1-nél |
|
h |
= |
a által meghatározott, két szomszédos rögzített érték közötti intervallumszélesség
|
5.2. Az integrált tüzelőanyag-fogyasztás kiszámítása
A tüzelőanyag-fogyasztásra rögzített negatív értékeket közvetlenül kell felhasználni, és az integrált érték kiszámításához nem lehet őket nullával egyenlővé tenni.
A motor által egy teljes vizsgálati ciklus vagy az egyes WHTC-alciklusok során elfogyasztott teljes tüzelőanyag-tömegáramot a tüzelőanyag-tömegáram rögzített értékeinek integrálásával kell meghatározni a következő képlet szerint:
ahol:
|
Σ FCmeas, i |
= |
a motor által a t0 és a t1 közötti időtartam során elfogyasztott teljes tüzelőanyag tömege |
|
t0 |
= |
idő az időtartam kezdetén |
|
t1 |
= |
idő az időtartam végén |
|
n |
= |
a t0 és a t1 közötti időtartam során rögzített értékek száma |
|
mffuel,k [0 … n] |
= |
a t0 és a t1 közötti időtartam során rögzített tüzelőanyag-tömegáram értékek időrendi sorrendben, ahol a k 0-tól indul a t0-nál, és n-ig tart a t1-nél |
|
h |
= |
a által meghatározott, két szomszédos rögzített érték közötti intervallumszélesség
|
5.3. A fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok kiszámítása
A szimulációs eszközben bemenetként megadandó korrekciós és kiegyensúlyozó tényezőket a motor-előfeldolgozási eszköz segítségével kell kiszámítani, a motor mért fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatai alapján, amelyek meghatározására az 5.3.1. és 5.3.2. ponttal összhangban kerül sor.
5.3.1. A WHTC-korrekciós tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok
A WHTC-korrekciós tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatokat a melegindításos WHTC-vizsgálat során mért és a 4.3.3. pont szerint rögzített tényleges értékekből kell kiszámítani az alábbiak szerint:
ahol:
|
SFCmeas, i |
= |
Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás az „i” WHTC-alciklus során [g/kWh] |
|
Σ FCmeas, i |
= |
A motor által elfogyasztott teljes tüzelőanyag tömege az „i” WHTC-alciklus [g] során az 5.2. ponttal összhangban meghatározva |
|
Wact, i |
= |
A motor teljes munkája az „i” WHTC-alciklus során [kWh] az 5.1. ponttal összhangban meghatározva |
A WHTC-vizsgálat 3 különböző – városi, országúti és autópályán megtett – alciklusát az alábbiak szerint kell meghatározni:
városi: a ciklus kezdetétől a ciklus kezdetétől számított ≤ 900 másodpercig
országúti: a ciklus kezdetétől számított > 900 másodperctől ≤ 1 380 másodpercig
autópályán megtett (MW): > 1 380 másodperccel a ciklus kezdetétől a ciklus végéig
5.3.2. A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok
A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatokat mind a hidegindításos, mind a melegindításos WHTC-vizsgálat során mért és a 4.3.3. pont szerint rögzített tényleges értékekből kell kiszámítani. A számításokat a hidegindításos és a melegindításos WHTC-vizsgálat esetében külön-külön kell elvégezni az alábbiak szerint:
ahol:
|
SFCmeas, j |
= |
Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás [g/kWh] |
|
Σ FCmeas, j |
= |
Teljes tüzelőanyag-fogyasztás a WHTC-vizsgálat során [g] e melléklet 5.2. pontjával összhangban meghatározva |
|
Wact, j |
= |
A motor teljes munkája a WHTC-vizsgálat során [kWh] e melléklet 5.1. pontjával összhangban meghatározva |
5.3.3. Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok a WHSC-vizsgálat során
A WHSC-vizsgálatra vonatkozó fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást a WHSC-vizsgálat során mért és a 4.3.4. pont szerint rögzített tényleges értékekből kell kiszámítani az alábbiak szerint:
SFCWHSC = (Σ FCWHSC) / (WWHSC)
ahol:
|
SFCWHSC |
= |
Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálat során [g/kWh] |
|
Σ FCWHSC |
= |
Teljes tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálat során [g] e melléklet 5.2. pontjával összhangban meghatározva |
|
WWHSC |
= |
A motor teljes munkája a WHSC-vizsgálat során [kWh] e melléklet 5.1. pontjával összhangban meghatározva |
5.3.3.1. Korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok a WHSC-vizsgálat során
Az 5.3.3. ponttal összhangban meghatározott WHSC-vizsgálat során felmerülő fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást (SFCWHSC) egy korrigált értékre kell helyesbíteni (SFCWHSC, corr), annak érdekében, hogy figyelembe vegyük a vizsgálat során felhasznált tüzelőanyag NCV-je és a megfelelő tüzelőanyag-technológia esetében használt szabványos tüzelőanyag NCV-je közötti különbséget, a következő egyenlet szerint:
ahol:
|
SFCWHSC,corr |
= |
Korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálat során [g/kWh] |
|
SFCWHSC |
= |
Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálat során [g/kWh] |
|
NCVmeas |
= |
A vizsgálat során használt tüzelőanyag 3.2. pont szerint meghatározott NCV értéke, [MJ/kg] |
|
NCVstd |
= |
Szabványos NCV a 4. táblázattal összhangban [MJ/kg] |
4. táblázat
A tüzelőanyag-típusok szabványos nettó fűtőértéke (NCV)
|
Tüzelőanyag típusa/motor típusa |
Referencia-tüzelőanyag típusa |
Szabványos NCV [MJ/kg] |
|
Dízel / kompressziós gyújtás |
B7 |
42,7 |
|
Etanol / kompressziós gyújtás |
ED95 |
25,7 |
|
Benzin / szikragyújtás |
E10 |
41,5 |
|
Etanol / szikragyújtás |
E85 |
29,1 |
|
LPG / szikragyújtás |
LPG, „B” tüzelőanyag |
46,0 |
|
Földgáz / szikragyújtás |
G25 vagy GR |
45,1 |
5.3.3.2. A B7 referencia-tüzelőanyagra vonatkozó különleges rendelkezések
Abban az esetben, ha a vizsgálat során a 3.2. pont szerinti B7 típusú (dízel/kompressziós gyújtás) referencia-tüzelőanyagot használnak, az 5.3.3.1. pont szerinti szabványosítási korrekciót nem kell elvégezni, és a korrigált értéket (SFCWHSC,corr) a korrigálatlan értékre (SFCWHSC) kell beállítani.
5.4. Korrekciós tényező olyan kipufogógáz-utókezelő rendszerrel ellátott motorokhoz, amelyeket rendszeresen regenerálnak
Azoknál a motoroknál, amelyek olyan kipufogógáz-utókezelő rendszerrel vannak ellátva, amelyeket az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.6.1. szakasza szerint meghatározott rendszeres időközönként regenerálnak, a tüzelőanyag-fogyasztást egy korrekciós tényező segítségével úgy kell helyesbíteni, hogy a regenerációs eseményeket figyelembe vegye.
E korrekciós tényezőt (CFRegPer) az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.6.2. szakasza szerint kell meghatározni.
Azoknál a motoroknál, amelyek az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.6. szakasza szerint meghatározott, folyamatos regenerációjú kipufogógáz-utókezelő rendszerrel vannak ellátva, nem kerül megállapításra korrekciós tényező, és a tényező (CFRegPer) értékét 1-re kell beállítani.
A motor teljes terhelésének 4.3.1. pont szerint rögzített jelleggörbéjét kell használni a WHTC-referenciaciklus visszaszámításához és az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.4.6., 7.4.7. és 7.4.8. szakasza szerint elvégzett összes referenciaérték-számításhoz.
Az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletében meghatározott rendelkezéseken túlmenően a motor által a 3.4. pontnak megfelelően felhasznált tényleges tüzelőanyag-tömegáramot az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.6.2. szakasza szerint végrehajtott minden egyes melegindításos WHTC-vizsgálat esetében rögzíteni kell.
Minden egyes végrehajtott melegindításos WHTC-vizsgálat esetében a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást a következő egyenlettel kell kiszámítani:
SFCmeas, m = (Σ FCmeas, m) / (Wact, m)
ahol:
|
SFCmeas, m |
= |
Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás [g/kWh] |
|
Σ FCmeas,m |
= |
Teljes tüzelőanyag-fogyasztás a WHTC-vizsgálat során [g] e melléklet 5.2. pontjával összhangban meghatározva |
|
Wact, m |
= |
A motor teljes munkája a WHTC-vizsgálat során [kWh] e melléklet 5.1. pontjával összhangban meghatározva |
|
m |
= |
Az összes egyedi melegindítással végzett WHTC-vizsgálatot meghatározó index |
Az egyedi WHTC-vizsgálatok fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási értékeit a következő egyenlettel kell súlyozni:
ahol:
|
n |
= |
a melegindítással történő WHTC-vizsgálatok száma regeneráció nélkül |
|
nr |
= |
a melegindítással történő WHTC-vizsgálatok száma regenerációval (a legkisebb szám: egy vizsgálat) |
|
SFCavg |
= |
az összes melegindítással, regeneráció nélkül történő WHTC-vizsgálat fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásának átlaga [g/kWh] |
|
SFCavg,r |
= |
az összes melegindítással, regenerációval történő WHTC-vizsgálat fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásának átlaga [g/kWh] |
A korrekciós tényezőt (CFRegPer) a következő egyenlettel kell kiszámítani:
6. A motor-előfeldolgozási eszköz
A motor-előfeldolgozási eszközt az egyazon CO2-motorcsaládba tartozó összes motoron le kell futtatni a 6.1. pontban meghatározott bemeneti adatok használatával.
A motor-előfeldolgozási eszköz kimeneti adatai szolgáltatják a motor vizsgálati eljárásának végeredményét, és ezeket dokumentálni kell.
6.1. A motor-előfeldolgozási eszköz bemeneti adatai
Az alábbi bemeneti adatokat kell az e mellékletben meghatározott vizsgálati eljárások során előállítani, és azok lesznek a motor-előfeldolgozási eszköz bemenete.
6.1.1. A CO2-alapmotor teljes terhelési jelleggörbéje
A bemeneti adatokat az e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbéje szolgáltatja.
Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, az adott motor 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbéjét kell bemeneti adatként használni.
A bemeneti adatokat „Comma Separated Values” (vesszővel tagolt értékek) formátumban kell megadni az adatállományban, az elválasztó karakter pedig az Unicode szerinti „VESSZŐ” (U+002C) („,”) kell, hogy legyen. Az adatállomány első sorát fejlécként kell használni, és nem tartalmazhat semmilyen rögzített adatot. A rögzített adatoknak az adatállomány második sorától kell kezdődniük.
Az adatállomány első oszlopa az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített motorfordulatszám kell, hogy legyen, ford./percben kifejezve. A második oszlopban az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített nyomaték kell, hogy legyen, Nm-ben kifejezve.
6.1.2. A teljes terhelés jelleggörbéje
A bemeneti adatokat a motor 4.3.1. ponttal összhangban rögzített teljes terhelési jelleggörbéje szolgáltatja.
A bemeneti adatokat „Comma Separated Values” (vesszővel tagolt értékek) formátumban kell megadni az adatállományban, az elválasztó karakter pedig az Unicode szerinti „VESSZŐ” (U+002C) („,”) kell, hogy legyen. Az adatállomány első sorát fejlécként kell használni, és nem tartalmazhat semmilyen rögzített adatot. A rögzített adatoknak az adatállomány második sorától kell kezdődniük.
Az adatállomány első oszlopa az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített motorfordulatszám kell, hogy legyen, ford./percben kifejezve. A második oszlopban az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített nyomaték kell, hogy legyen, Nm-ben kifejezve.
6.1.3. A CO2-alapmotor visszahajtási jelleggörbéje
A bemeneti adatokat e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának visszahajtási jelleggörbéje szolgáltatja, amelyet a 4.3.2. pont szerint kell rögzíteni.
Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, az adott motor 4.3.2. pont szerint rögzített visszahajtási jelleggörbéjét kell bemeneti adatként használni.
A bemeneti adatokat „Comma Separated Values” (vesszővel tagolt értékek) formátumban kell megadni az adatállományban, az elválasztó karakter pedig az Unicode szerinti „VESSZŐ” (U+002C) („,”) kell, hogy legyen. Az adatállomány első sorát fejlécként kell használni, és nem tartalmazhat semmilyen rögzített adatot. A rögzített adatoknak az adatállomány második sorától kell kezdődniük.
Az adatállomány első oszlopa az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített motorfordulatszám kell, hogy legyen, ford./percben kifejezve. A második oszlopban az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített nyomaték kell, hogy legyen, Nm-ben kifejezve.
6.1.4. A CO2-alapmotor tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbéje
A bemeneti adatokat e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának fordulatszáma, nyomatéka és a tüzelőanyag-tömegáram szolgáltatja, amelyeket a 4.3.5. pont szerint kell rögzíteni.
Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, az adott motor esetében a 4.3.5. pont szerint rögzített fordulatszámot, nyomatékot és a tüzelőanyag-tömegáramot kell bemeneti adatként használni.
A bemeneti adatok csak a motor fordulatszámának, nyomatékának és a tüzelőanyag-tömegáramnak a 4.3.5.5. pont (1) alpontjának megfelelően meghatározott 30±1 másodperces mérési időtartam alatti átlagos mérési értékeit tartalmazhatják.
A bemeneti adatokat „Comma Separated Values” (vesszővel tagolt értékek) formátumban kell megadni az adatállományban, az elválasztó karakter pedig az Unicode szerinti „VESSZŐ” (U+002C) („,”) kell, hogy legyen. Az adatállomány első sorát fejlécként kell használni, és nem tartalmazhat semmilyen rögzített adatot. A rögzített adatoknak az adatállomány második sorától kell kezdődniük.
Az adatállomány első oszlopa az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített motorfordulatszám kell, hogy legyen, ford./percben kifejezve. A második oszlopban az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített nyomaték kell, hogy legyen, Nm-ben kifejezve. Az adatállomány harmadik oszlopa az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített tüzelőanyag-tömegáram kell, hogy legyen, g/h-ben kifejezve.
6.1.5. A WHTC-korrekciós tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok
A bemeneti adatok a WHTC-vizsgálat három különböző – városi, országúti és autópályán megtett – alciklusa során a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás 5.3.1. pont szerint meghatározott három értéke (g/kWh-ban kifejezve).
Az értékeket az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kell kerekíteni.
6.1.6. A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok
A melegindításos és hidegindításos WHTC-vizsgálat g/kWh-ban kifejezett, az 5.3.2. ponttal összhangban meghatározott tüzelőanyag-fogyasztásának két értékét kell megadni bemeneti adatként.
Az értékeket az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kell kerekíteni.
6.1.7. Korrekciós tényező olyan kipufogógáz-utókezelő rendszerrel ellátott motorokhoz, amelyeket rendszeresen regenerálnak
A bemeneti adatot az 5.4. pont szerint meghatározott CFRegPer korrekciós tényező szolgáltatja.
Azoknál a motoroknál, amelyek az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.6.1. szakasza szerint meghatározott, folyamatos regenerációjú kipufogógáz-utókezelő rendszerrel vannak ellátva, e tényező értékét 1-re kell beállítani az 5.4. pontnak megfelelően.
Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kell kerekíteni.
6.1.8. A vizsgálati tüzelőanyag NCV értéke
A bemeneti adat a vizsgálati tüzelőanyagnak a 3.2. pont szerint meghatározott, MJ/kg-ban kifejezett NCV-je
Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kell kerekíteni.
6.1.9. A vizsgálati tüzelőanyag típusa
A bemeneti adatot a vizsgálati tüzelőanyagnak a 3.2. pont szerint kiválasztott típusa szolgáltatja
6.1.10. A CO2-alapmotor alapjárati fordulatszáma
A bemeneti adat az e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának az alapjárati fordulatszáma (nidle, ford./percben kifejezve), amelyet a gyártó a tanúsítvány iránti kérelemben, a 2. függelékben meghatározott mintával összhangban összeállított adatközlő lapon jelent be.
Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, az adott motor alapjárati fordulatszámát kell bemeneti adatként használni.
Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint a legközelebb eső egész számra kell kerekíteni.
6.1.11. A motor alapjárati fordulatszáma
A bemeneti adat a motor alapjárati fordulatszáma (nidle, ford./percben kifejezve), amelyet a gyártó a tanúsítvány iránti kérelemben, az e melléklet 2. függelékében meghatározott mintával összhangban összeállított adatközlő lapon jelent be.
Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint a legközelebb eső egész számra kell kerekíteni.
6.1.12. A motor lökettérfogata
A bemeneti adat a ccm-ben kifejezett lökettérfogat, amelyet a gyártó a tanúsítvány iránti kérelemben, az e melléklet 2. függelékében meghatározott mintával összhangban összeállított adatközlő lapon jelent be.
Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint a legközelebb eső egész számra kell kerekíteni.
6.1.13. A motor névleges fordulatszáma
A bemeneti adat a ford./percben kifejezett névleges fordulatszám, amelyet a gyártó a tanúsítvány iránti kérelemben, az e melléklet 2. függeléke szerinti adatközlő lap 3.2.1.8. pontjában jelent be.
Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint a legközelebb eső egész számra kell kerekíteni.
6.1.14. A motor névleges teljesítménye
A bemeneti adat a kW-ban kifejezett névleges teljesítmény, amelyet a gyártó a tanúsítvány iránti kérelemben, az e melléklet 2. függeléke szerinti adatközlő lap 3.2.1.8. pontjában jelent be.
Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint a legközelebb eső egész számra kell kerekíteni.
6.1.15. Gyártó
A bemeneti adat a motor gyártójának ISO8859-1 kódolású karakterek sorozataként megadott neve.
6.1.16. Modell
A bemeneti adat a motor modelljének ISO8859-1 kódolású karakterek sorozataként megadott neve.
6.1.17. A technikai jelentés azonosítója
A bemeneti adat az adott motor típusjóváhagyására összeállított műszaki jelentés egyedi azonosítója. Ezt az azonosítót ISO8859-1 kódolású karakterek sorozataként kell megadni.
1. függelék
ALKATRÉSZ, ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉG VAGY RENDSZER TANÚSÍTVÁNYÁNAK MINTÁJA
Legnagyobb megengedett formátum: A4 (210 × 297 mm)
TANÚSÍTVÁNY EGY MOTORCSALÁD CO2-KIBOCSÁTÁSSAL ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATOS TULAJDONSÁGAIRÓL
|
Az értesítés tárgya: — egy motorcsalád CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó tanúsítvány (1) — kiterjesztése (1) — elutasítása (1) — visszavonása (1) |
A hatóság pecsétjének helye
|
az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet alapján.
A legutóbb a(z) … által módosított (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet
Tanúsítvány száma:
Hashfüggvény:
A kiterjesztés indoka:
I. SZAKASZ
|
0.1. |
Gyártmány (a gyártó márkaneve): |
|
0.2. |
Típus: |
|
0.3. |
Típusazonosító jelölések
|
|
0.5. |
A gyártó neve és címe: |
|
0.6. |
Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: |
|
0.7. |
A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe |
II. SZAKASZ
|
1. |
Kiegészítő adatok (adott esetben): lásd a Kiegészítést |
|
2. |
A vizsgálatok elvégzéséért felelős jóváhagyó hatóság: |
|
3. |
A vizsgálati jegyzőkönyv kelte: |
|
4. |
A vizsgálati jegyzőkönyv száma: |
|
5. |
Megjegyzések (adott esetben): lásd a Kiegészítést |
|
6. |
Hely: |
|
7. |
Dátum: |
|
8. |
Aláírás: |
Csatolmányok:
Információs csomag. Vizsgálati jegyzőkönyv.
2. függelék
A motorra vonatkozó adatközlő lap
Megjegyzések a táblázat kitöltéséhez
A CO2-motorcsalád tagjainak megfelelő A, B, C, D, E betűk helyére a CO2-motorcsalád tagjainak tényleges elnevezését kell beírni.
Amennyiben valamely motorjellemző tekintetében ugyanazon érték/leírás a CO2-motorcsalád minden tagjára érvényes, egyesíteni kell az A–E rovatokat.
Ötnél több tagú CO2-motorcsalád esetében a táblázat további oszlopokkal egészíthető ki.
A „Függelék az adatközlő laphoz” című dokumentumról másolatokat kell készíteni, és a CO2-motorcsalád minden egyes motorja esetében külön ki kell tölteni.
E függelék legvégén találhatók a magyarázó lábjegyzetek.
|
|
|
CO2-alapmotor |
A CO2-motorcsalád tagjai |
||||
|
A |
B |
C |
D |
E |
|||
|
0. |
Általános adatok |
||||||
|
0.l. |
Gyártmány (a gyártó márkaneve) |
|
|||||
|
0.2. |
Típus |
|
|||||
|
0.2.1. |
Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van) |
|
|
|
|
|
|
|
0.5. |
A gyártó neve és címe |
|
|||||
|
0.8. |
Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe |
|
|
|
|
|
|
|
0.9. |
A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe |
|
|||||
1. RÉSZ
A motorcsaládhoz tartozó (alap)motor és motortípusok alapvető jellemzői
|
|
|
Alapmotor vagy motortípus |
A CO2-motorcsalád tagjai |
|||||||
|
A |
B |
C |
D |
E |
||||||
|
3.2. |
Belső égésű motor |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.1. |
Egyedi motoradatok |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.1.1. |
Működési elv: szikragyújtású motor/kompressziós gyújtású motor (1) Ciklus: négyütemű/kétütemű/forgódugattyús (1) |
|
||||||||
|
3.2.1.2. |
A hengerek száma és elrendezése |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.1.2.1. |
Hengerfurat (3) mm |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.1.2.2. |
Löket (3) mm |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.1.2.3. |
Gyújtási sorrend |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.1.3. |
Motortérfogat (4) cm3 |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.1.4. |
Sűrítési arány (5) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.1.5. |
Az égéstér, a dugattyútető és szikragyújtású motor esetében a dugattyúgyűrűk rajzai |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.1.6. |
Normál alapjárati fordulatszám (5) (ford./perc) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.1.6.1. |
Magas alapjárati fordulatszám (5) (ford./perc) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.1.7. |
Térfogatra vonatkoztatott szén-monoxid-tartalom a kipufogógázban alapjáratban (5): %, a gyártó adatai szerint (csak külső gyújtású motoroknál) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.1.8. |
Legnagyobb hasznos teljesítmény (6) … kW … ford./perc fordulatszámon (a gyártó által megadott érték) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.1.9. |
A motor megengedett legnagyobb fordulatszámának a gyártó által megadott értéke (ford./perc): |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.1.10. |
Legnagyobb hasznos nyomaték (6) (Nm) ford./perc fordulatszámon (gyártó által megadott érték) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.1.11. |
A gyártó hivatkozásai az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 3.1., 3.3. és 3.2. szakaszában előírt dokumentációcsomagra, mely lehetővé teszi a típusjóváhagyó hatóság számára a kibocsátás-ellenőrzési stratégiák és a jármű NOx-csökkentő megoldásai helyes működését biztosító fedélzeti rendszereinek az értékelését |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.2. |
Tüzelőanyag |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.2.2. |
Dízel/benzin/LPG/földgáz/dízel-etanol (ED95)/etanol (E85) nehézgépjárművekhez (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.2.2.1. |
A gyártó által az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4.6.2. szakasza szerint megadott, a motorral kompatibilis tüzelőanyagok (szükség szerint) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
|
||||||||||
|
3.2.4. |
Tüzelőanyag-ellátás |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2. |
Tüzelőanyag-befecskendezésen keresztül (csak kompressziós gyújtású motoroknál): Igen/Nem (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.1. |
A rendszer leírása |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.2. |
Működési elv: közvetlen befecskendezés/előkamrás/örvénykamrás (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.3. |
Befecskendező szivattyú |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.3.1. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.3.2. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.3.3. |
Legnagyobb tüzelőanyag-szállítás (1) (5) … mm3/löket vagy ciklus …ford./perc fordulatszámon vagy ehelyett jelleggörbe (Nyomásfokozó alkalmazása esetén adja meg a jellemző tüzelőanyag-ellátási teljesítményt és az egyes fordulatszámokhoz tartozó töltőnyomást) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.3.4. |
Statikus befecskendezésidőzítés (5) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.3.5. |
Az előbefecskendezés görbéje (5) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.3.6. |
Kalibrálási eljárás: próbapad/hajtómotor (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.4. |
Fordulatszám-szabályozó |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.4.1. |
Típus |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.4.2. |
Leszabályozási pont |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.4.2.1. |
Az a fordulatszám, amelynél terhelés mellett a leszabályozás megkezdődik (ford./perc) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.4.2.2. |
Legnagyobb fordulatszám terhelés nélkül (ford./perc) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.4.2.3. |
Alapjárati fordulatszám (ford./perc) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.5. |
Befecskendező csővezeték |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.5.1. |
Hosszúság (mm) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.5.2. |
Belső átmérő (mm) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.5.3. |
Közös vezeték, gyártmány és típus |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.6. |
Befecskendező(k) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.6.1. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.6.2. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.6.3. |
Nyitási nyomás (5): |
(kPa) vagy jelleggörbe (5) |
|
|
|
|
|
|
||
|
3.2.4.2.7. |
Hidegindító rendszer |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.7.1. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.7.2. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.7.3. |
Leírás |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.8. |
Kiegészítő indító segédberendezés |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.8.1. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.8.2. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.8.3. |
A rendszer leírása |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.9. |
Elektronikusan vezérelt befecskendezés: Van/Nincs (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.9.1. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.9.2. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.9.3. |
A rendszer leírása (a nem folyamatos befecskendezésű rendszerek esetében is hasonló adatokat kell megadni) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.9.3.1. |
A motorvezérlő egység (ECU) gyártmánya és típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.9.3.2. |
A tüzelőanyag-szabályozó gyártmánya és típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.9.3.3. |
A levegőáram-érzékelő gyártmánya és típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.9.3.4. |
A tüzelőanyag-elosztó gyártmánya és típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.9.3.5. |
A fojtószelepház gyártmánya és típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.9.3.6. |
A vízhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.9.3.7. |
A levegőhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.9.3.8. |
A levegőnyomás-érzékelő gyártmánya és típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.2.9.3.9. |
Szoftverkalibrálási szám(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3. |
Tüzelőanyag-befecskendezésen keresztül (csak külső gyújtású motornál): Igen/Nem (5) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.1. |
Működési elv: szívócső (egy ponton/több ponton/közvetlen befecskendezés (5)/egyéb, kérjük, határozza meg) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.2. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.3. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.4. |
A rendszer leírása (nem folyamatos befecskendezésű rendszerek esetében is hasonló adatokat kell megadni) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.4.1. |
A motorvezérlő egység (ECU) gyártmánya és típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.4.2. |
A tüzelőanyag-szabályozó gyártmánya és típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.4.3. |
A levegőáram-érzékelő gyártmánya és típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.4.4. |
A tüzelőanyag-elosztó gyártmánya és típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.4.5. |
A nyomásszabályozó gyártmánya és típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.4.6. |
A mikrokapcsoló gyártmánya és típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.4.7. |
Az alapjárati beállítócsavar gyártmánya és típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.4.8. |
A fojtószelepház gyártmánya és típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.4.9. |
A vízhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.4.10. |
A levegőhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.4.11. |
A levegőnyomás-érzékelő gyártmánya és típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.4.12. |
Szoftverkalibrálási szám(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.5. |
Befecskendező: nyitási nyomás (5) (kPa) vagy jelleggörbe (5) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.5.1. |
Gyártmány |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.5.2. |
Típus |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.6. |
Befecskendezési idő |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.7. |
Hidegindító rendszer |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.7.1. |
Működési elv(ek) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.3.7.2. |
Működési határértékek/beállítások (1) (5) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.4. |
Tápszivattyú |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.4.4.1. |
Nyomás (5) (kPa) vagy jelleggörbe (5) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.5. |
Elektromos rendszer |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.5.1. |
Névleges feszültség (V), pozitív/negatív földelés (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.5.2. |
Generátor |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.5.2.1. |
Típus |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.5.2.2. |
Névleges teljesítmény (VA) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.6. |
Gyújtásrendszer (csak szikragyújtású motorok esetében) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.6.1. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.6.2. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.6.3. |
Működési elv |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.6.4. |
Előgyújtási görbe vagy terv (5) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.6.5. |
Statikus gyújtásidőzítés (5) (fok a felső holtpont előtt) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.6.6. |
Gyújtógyertyák |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.6.6.1. |
Gyártmány |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.6.6.2. |
Típus |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.6.6.3. |
A gyújtógyertya hézaga (mm) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.6.7. |
Gyújtótekercs(ek) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.6.7.1. |
Gyártmány |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.6.7.2. |
Típus |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.7. |
Hűtőrendszer: folyadék/levegő (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
|
||||||||||
|
3.2.7.2. |
Folyadék |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.7.2.1. |
A folyadék jellege |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.7.2.2. |
Keringető szivattyú(k): Van/Nincs (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.7.2.3. |
Jellemzők |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.7.2.3.1. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.7.2.3.2. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.7.2.4. |
Áttételi arány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.7.3. |
Levegő |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.7.3.1. |
Ventilátor: Van/Nincs (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.7.3.2. |
Jellemzők |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.7.3.2.1. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.7.3.2.2. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.7.3.3. |
Áttételi arány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.8. |
Szívórendszer |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.8.1. |
Feltöltő: Van/Nincs (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.8.1.1. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.8.1.2. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.8.1.3. |
A rendszer leírása (pl. a legnagyobb feltöltőnyomás: … kPa, lefúvatószelep, ha van) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.8.2. |
Töltőlevegő-hűtő: Van/Nincs (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.8.2.1. |
Típus: levegő-levegő/levegő-víz (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.8.3. |
Szívási depresszió névleges fordulatszámnál, 100 %-os terhelés mellett (csak kompressziós gyújtású motoroknál) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.8.3.1. |
Megengedett legkisebb (kPa) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.8.3.2. |
Megengedett legnagyobb (kPa) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.8.4. |
A szívóvezetékek és tartozékaik leírása és rajza (csillapító kamra, fűtőberendezés, kiegészítő levegő-beömlőnyílások stb.) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.8.4.1. |
A szívócső leírása (rajzokkal és/vagy fényképekkel együtt) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.9. |
Kipufogórendszer |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.9.1. |
A kipufogó-gyűjtőcső leírása és/vagy rajza |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.9.2. |
A kipufogórendszer leírása és/vagy rajza |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.9.2.1. |
A kipufogórendszer azon alkatrészeinek leírása és/vagy rajza, melyek a motorrendszer részét alkotják |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.9.3. |
Legnagyobb megengedett kipufogási ellennyomás névleges fordulatszámon és 100 %-os terhelésnél (csak kompressziós gyújtású motorok esetében) (kPa) (7) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
|
||||||||||
|
3.2.9.7. |
A kipufogórendszer térfogata (dm3) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.9.7.1. |
A kipufogórendszer elfogadható térfogata: (dm3) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.10. |
A beömlőnyílás és a kipufogónyílás legkisebb keresztmetszete és nyílásgeometria |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.11. |
Szelepvezérlés vagy ezzel egyenértékű adatok |
|||||||||
|
3.2.11.1. |
Legnagyobb szelepemelés, nyitási és zárási szög, illetve az alternatív elosztórendszerek vezérlési adatai a holtpontokhoz képest. Állítható vezérlőrendszer esetében a vezérlés legnagyobb és legkisebb értékei |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.11.2. |
Vonatkoztatási és/vagy beállítási tartományok (7) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12. |
Légszennyezés elleni megoldások |
|||||||||
|
|
||||||||||
|
3.2.12.1.1. |
A kartergázok visszavezetésére szolgáló eszköz: Van/Nincs (1) Ha van, annak leírása és rajza Ha nincs, meg kell felelni az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. melléklete 6.10. szakaszának |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2. |
További, légszennyezés-csökkentő berendezések (amennyiben vannak, és más pontban nem szerepelnek) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.1. |
Katalizátor: Van/Nincs (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.1.1. |
Katalizátorok és elemek száma (az alábbi adatokat, kérjük, adja meg minden önálló egységre) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.1.2. |
A katalizátor(ok) mérete, alakja és térfogata |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.1.3. |
A katalitikus folyamat típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.1.4. |
Teljes nemesfémtöltet |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.1.5. |
Relatív koncentráció |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.1.6. |
Hordozó (szerkezete és anyaga) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.1.7. |
Cellasűrűség |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.1.8. |
A katalizátor(ok) házának típusa |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.1.9. |
A katalizátor(ok) elhelyezése (helye és vonatkoztatási távolsága a kipufogócsőben) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.1.10. |
Hővédő pajzs: Van/Nincs (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.1.11. |
Regeneráló rendszerek/kipufogógáz-utókezelő rendszerek működési módja, leírás |
|
|
|
|
|
|
|||
|
|
||||||||||
|
3.2.12.2.1.11.5. |
Szokásos üzemi hőmérséklet-tartomány (K) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.1.11.6. |
Elhasználható reagensek: Van/Nincs (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.1.11.7. |
A katalitikus folyamathoz szükséges reagens típusa és koncentrációja |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.1.11.8. |
A K reagens szokásos üzemihőmérséklet-tartománya |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.1.11.9. |
Nemzetközi szabvány |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.1.11.10. |
A reagens feltöltés gyakorisága: folyamatos/karbantartáskor (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.1.12. |
A katalizátor gyártmánya |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.1.13. |
Termékazonosító szám |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.2. |
Oxigénérzékelő: Van/Nincs (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.2.1. |
Gyártmány |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.2.2. |
Elhelyezkedés |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.2.3. |
Szabályozási tartomány |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.2.4. |
Típus |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.2.5. |
Termékazonosító szám |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.3. |
Légbefúvás: Van/Nincs (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.3.1. |
Típus (szakaszos levegőadagoló, légszivattyú stb.) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.4. |
Kipufogógáz-visszavezetés (EGR): Van/Nincs (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.4.1. |
Jellemzők (gyártmány, típus, áramlás stb.) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.6. |
Részecskeszűrő (PT): Van/Nincs (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.6.1. |
A részecskecsapda mérete, alakja és térfogata |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.6.2. |
A részecskecsapda kialakítása |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.6.3. |
Elhelyezkedés (referenciatávolság a kipufogócsőben) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.6.4. |
A regenerálás módja vagy rendszere, leírás és/vagy rajz |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.6.5. |
A részecskecsapda gyártmánya |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.6.6. |
Termékazonosító szám |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.6.7. |
Szokásos üzemi hőmérséklet- (K) és nyomás- (kPa) tartomány |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.6.8. |
Időszakos regenerálás esetén |
|
|
|
|
|
|
|||
|
|
||||||||||
|
3.2.12.2.6.8.1.1. |
Regenerálás nélküli WHTC-vizsgálati ciklusok száma (n) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.6.8.2.1. |
Regenerálással zajló WHTC-vizsgálati ciklusok száma (nR) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.6.9. |
Más rendszerek: Van/Nincs (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.6.9.1. |
Leírás és működés |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7. |
Fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszer |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7.0.1. |
A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok száma a motorcsaládon belül |
|
||||||||
|
3.2.12.2.7.0.2. |
A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok jegyzéke (adott esetben) |
1. fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsalád: … |
||||||||
|
2. fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsalád: … |
||||||||||
|
stb. |
||||||||||
|
3.2.12.2.7.0.3. |
A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok száma, melyekbe az alapmotor/a motorcsalád tagja beletartozik |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7.0.4. |
A gyártó hivatkozásai az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 3.1.4. szakaszának c) pontjában és 3.3.4. szakaszában előírt és az ENSZ EGB 49. sz. előírásának (Rev. 06) 9A. mellékletében a fedélzeti diagnosztikai rendszer jóváhagyásának céljaira meghatározott fedélzeti diagnosztikai dokumentációra |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7.0.5. |
Adott esetben a gyártó hivatkozása a fedélzeti diagnosztikával ellátott motorrendszer járműbe történő beépítésének dokumentációjára |
|
|
|
|
|
|
|||
|
|
||||||||||
|
3.2.12.2.7.2. |
A fedélzeti diagnosztikai rendszer által ellenőrzött összes alkatrész felsorolása és rendeltetésük (8) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7.3. |
Szöveges leírás (általános működési elvek) a következők tekintetében |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7.3.1. |
Szikragyújtású motor (8) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7.3.1.1. |
A katalizátor ellenőrzése (8) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7.3.1.2. |
Gyújtáshiba észlelése (8) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7.3.1.3. |
Az oxigénérzékelő ellenőrzése (8) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7.3.1.4. |
A fedélzeti diagnosztikai rendszer által ellenőrzött egyéb alkatrészek |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7.3.2. |
Kompressziós gyújtású motorok (8) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7.3.2.1. |
A katalizátor ellenőrzése (8) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7.3.2.2. |
A részecskecsapda ellenőrzése (8) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7.3.2.3. |
Az elektronikusan szabályozott tüzelő-anyagrendszer ellenőrzése (8) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7.3.2.4. |
A NOx-mentesítő rendszer ellenőrzése (8) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7.3.2.5. |
A fedélzeti diagnosztikai rendszer által ellenőrzött egyéb alkatrészek (8) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7.4. |
A hibajelző működésbe lépésének feltételei (meghatározott számú menetciklus vagy statisztikai módszer) (8) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7.5. |
Az összes használt fedélzeti diagnosztikai kimeneti kód és formátum felsorolása (magyarázattal együtt) (8) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
|
||||||||||
|
3.2.12.2.7.6.5. |
A fedélzeti diagnosztikai rendszer szabványos kommunikációs protokollja (8) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7.7. |
A gyártó hivatkozása az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 3.1.4. szakaszának d) pontjában és 3.3.4. szakaszában a jármű fedélzeti diagnosztikai rendszeréhez való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések teljesítése céljából előírt, a fedélzeti diagnosztikai rendszerrel összefüggő adatokra, vagy |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.7.7.1. |
A 3.2.12.2.7.7. pontban előírt gyártói hivatkozás helyett hivatkozás az ehhez a melléklethez csatolt dokumentumra, amely tartalmazza a következő táblázatot, a megadott példa szerint kitöltve: Alkatrész – Hibakód – Ellenőrzési stratégia – Hibaészlelési kritériumok – A hibajelző bekapcsolási kritériumai – Másodlagos paraméterek – Előkondicionálás – Igazoló vizsgálat SCR-katalizátor – P20EE – Az 1. és a 2. NOx-érzékelőtől jövő jelek – Az 1. és a 2. érzékelőtől jövő jelek közötti különbség – 2. ciklus – Fordulatszám, motorterhelés, katalizátor-hőmérséklet, a reagens aktivitása, a kipufogógáz tömegárama – egy OBD-vizsgálati ciklus (WHTC, melegindításos rész) – OBD-vizsgálati ciklus (WHTC, melegindításos rész) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.8. |
Egyéb rendszer (leírás és működés) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.8.1. |
A NOx-csökkentő megoldások helyes működését biztosító rendszerek |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.8.2. |
Olyan motor, amelyben a használatkorlátozás állandó jelleggel ki van iktatva, a mentőalakulatok általi vagy a fegyveres erők, a polgári védelem, a tűzoltóság és a közrend fenntartásáért felelős erők számára kialakított és gyártott járművekben való használatra: Van/Nincs (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.8.3. |
A motorcsaládban a NOx-csökkentő megoldások helyes működésének biztosításakor figyelembe vett fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok száma: |
|
||||||||
|
3.2.12.2.8.4. |
A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok jegyzéke (adott esetben) |
1. fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsalád: … 2. fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsalád: … stb. |
||||||||
|
3.2.12.2.8.5. |
A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok száma, melyekbe az alapmotor/a motorcsalád tagja beletartozik |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.12.2.8.6. |
A reagens hatóanyag-tartalmának az a legalacsonyabb koncentrációja, amelynél a figyelmeztető rendszer még nem lép működésbe (CDmin) (térfogat%) |
|
||||||||
|
3.2.12.2.8.7. |
Adott esetben a gyártó hivatkozása a NOx-csökkentő megoldások helyes működését biztosító rendszerek járműbe történő beépítésének dokumentációjára |
|
|
|
|
|
|
|||
|
|
||||||||||
|
3.2.17. |
Nehézgépjárművek gázmotorjaival kapcsolatos külön információk (más kialakítású rendszerek esetén meg kell adni az egyenértékű információt) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.1. |
Tüzelőanyag: LPG/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.2. |
Nyomásszabályzó(k) vagy elpárologtató/nyomásszabályzó(k) (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.2.1. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.2.2. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.2.3. |
A nyomáscsökkentő fokozatok száma |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.2.4. |
Nyomás az utolsó fokozatban: minimum (kPa) – maximum (kPa) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.2.5. |
A fő szabályozási pontok száma |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.2.6. |
Az alapjárati beállítási pontok száma |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.2.7. |
Típusjóváhagyási szám |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.3. |
Tüzelőanyag-rendszer: keverőegység/gázbefúvás/folyadékbefecskendezés/közvetlen befecskendezés (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.3.1. |
A keverék összetételének szabályozása |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.3.2. |
A rendszer leírása és/vagy görbe és rajzok |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.3.3. |
Típusjóváhagyási szám |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.4. |
Keverőegység |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.4.1. |
Szám |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.4.2. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.4.3. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.4.4. |
Elhelyezkedés |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.4.5. |
Beállítási lehetőségek |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.4.6. |
Típusjóváhagyási szám |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.5. |
Befecskendezés a szívócsőbe |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.5.1. |
Befecskendezés: egypontos/többpontos (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.5.2. |
Befecskendezés: folyamatos/szimultán időzített/szekvenciálisan időzített (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.5.3. |
Befecskendező berendezés |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.5.3.1. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.5.3.2. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.5.3.3. |
Beállítási lehetőségek |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.5.3.4. |
Típusjóváhagyási szám |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.5.4. |
Tüzelőanyag-tápszivattyú (amennyiben van) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.5.4.1. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.5.4.2. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.5.4.3. |
Típusjóváhagyási szám |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.5.5. |
Befecskendező(k) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.5.5.1. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.5.5.2. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.5.5.3. |
Típusjóváhagyási szám |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.6. |
Közvetlen befecskendezés |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.6.1. |
Befecskendező szivattyú/nyomásszabályzó (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.6.1.1. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.6.1.2. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.6.1.3. |
Befecskendezési idő |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.6.1.4. |
Típusjóváhagyási szám |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.6.2. |
Befecskendező(k) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.6.2.1. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.6.2.2. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.6.2.3. |
Nyitási nyomás vagy jelleggörbe (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.6.2.4. |
Típusjóváhagyási szám |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.7. |
Motorvezérlő egység (ECU) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.7.1. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.7.2. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.7.3. |
Beállítási lehetőségek |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.7.4. |
Szoftverkalibrálási szám(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.8. |
Tüzelőanyag-specifikus alkatrészek (földgáz) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.8.1. |
1. változat (kizárólag többféle, meghatározott összetételű tüzelőanyaggal üzemelő motorok jóváhagyása esetén) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.2.17.8.1.0.1. |
Önműködően alkalmazkodó? Igen/Nem (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
▼M1 ————— |
||||||||||
|
3.2.17.8.1.1. |
metán (CH4) … alap (mól%) etán (C2H6) … alap (mól%) propán (C3H8) … alap (mól%) bután (C4H10) … alap (mól%) C5/C5+: … alap (mól%) oxigén (O2)… alap (mól%) semleges (N2, He stb.) … alap (mól%) |
min. (mól%) min. (mól%) min. (mól%) min. (mól%) min. (mól%) min. (mól%) min. (mól%) |
max. (mól%) max. (mól%) max. (mól%) max. (mól%) max. (mól%) max. (mól%) max. (mól%) |
|||||||
|
3.5.5. |
Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás és korrekciós tényezők |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.5.5.1. |
Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálat során („SFCWHSC”), az 5.3.3. pont szerint (g/kWh-ban kifejezve) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.5.5.2. |
Korrigált tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálat során („SFCWHSC, corr”), az 5.3.3.1. pont szerint: … g/kWh |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.5.5.3. |
A WHTC-vizsgálat városi részének korrekciós tényezője (a motor-előfeldolgozási eszköz eredménye alapján) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.5.5.4. |
A WHTC-vizsgálat országúti részének korrekciós tényezője (a motor-előfeldolgozási eszköz eredménye alapján) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.5.5.5. |
A WHTC-vizsgálat autópályán megtett részének korrekciós tényezője (a motor-előfeldolgozási eszköz eredménye alapján) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.5.5.6. |
A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényező (a motor-előfeldolgozási eszköz eredménye alapján) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.5.5.7. |
Korrekciós tényező olyan kipufogógáz-utókezelő rendszerrel ellátott motorokhoz, amelyeket rendszeresen regenerálnak (CFRegPer) (a motor-előfeldolgozási eszköz eredménye alapján) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.5.5.8. |
A szabványos NVC korrekciós tényezője (a motor-előfeldolgozási eszköz eredménye alapján) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.6 |
A gyártó által megengedett hőmérséklet |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.6.1. |
Hűtőrendszer |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.6.1.1. |
Folyadékhűtés: legmagasabb kilépő hőmérséklet (K) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.6.1.2. |
Léghűtés |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.6.1.2.1. |
Vonatkoztatási pont |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.6.1.2.2. |
Legmagasabb hőmérséklet a vonatkoztatási pontnál (K) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.6.2. |
A közbenső hűtő legnagyobb kilépő hőmérséklete (K) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.6.3. |
A kipufogógáz legmagasabb hőmérséklete a kipufogócsőnek (-csöveknek) a kipufogó-szívócső (-csövek) vagy a turbófeltöltő külső peremével (peremeivel) szomszédos pontján (K) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.6.4. |
A tüzelőanyag hőmérséklete: legalacsonyabb (K) – legmagasabb (K) Dízelmotorok esetében a befecskendezőszivattyú bemeneténél, gázüzemű motorok esetében a nyomásszabályzó végfokozatánál |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.6.5. |
A kenőanyag hőmérséklete Legalacsonyabb (K) – legmagasabb (K) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
|
||||||||||
|
3.8. |
Kenési rendszer |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.8.1. |
A rendszer leírása |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.8.1.1. |
A kenőanyagtartály helye |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.8.1.2. |
Adagolórendszer (szivattyúval/a szívócsőbe való befecskendezéssel/ tüzelőanyaggal összekeverve stb.) (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.8.2. |
Kenőanyag-szivattyú |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.8.2.1. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.8.2.2. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.8.3. |
Tüzelőanyagba keverve |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.8.3.1. |
Százalék |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.8.4. |
Olajhűtő: Van/Nincs (1) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.8.4.1. |
Rajz(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.8.4.1.1. |
Gyártmány(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
|
3.8.4.1.2. |
Típus(ok) |
|
|
|
|
|
|
|||
Megjegyzések:
(1) A nem kívánt rész törlendő (bizonyos esetekben semmit nem kell törölni, ha egynél több lehetőség is alkalmazható).
(3) Ezt az adatot a legközelebbi tizedmilliméterre kell kerekíteni.
(4) Ezt az értéket ki kell számolni és a legközelebbi cm3-re kell kerekíteni.
(5) Adja meg a tűrést.
(6) A 85. számú előírás követelményeknek megfelelően meghatározva.
(7) Kérjük, adja meg az egyes változatok felső és alsó értékeit.
(8) Dokumentálni kell, ha a fedélzeti diagnosztikai rendszer szerint csak egy motorcsalád létezik, és amennyiben még nincs dokumentálva a függelék 1. részének 3.2.12.2.7.0.4. sorában említett dokumentációcsomag(ok)ban.
Függelék az adatközlő laphoz
Információk a vizsgálati feltételekről
1. Gyújtógyertyák
|
1.1. |
Gyártmány |
|
1.2. |
Típus |
|
1.3. |
A gyújtógyertya hézaga |
2. Gyújtótekercs
|
2.1. |
Gyártmány |
|
2.2. |
Típus |
3. A használt kenőanyag
|
3.1. |
Gyártmány |
|
3.2. |
Típus (az olaj százalékos aránya a keverékben, ha a kenőanyag a tüzelőanyaghoz van keverve) |
|
3.3. |
A kenőanyagra vonatkozó előírások |
4. A használt vizsgálati tüzelőanyag
|
4.1. |
Tüzelőanyag típusa (az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet V. mellékletének 6.1.9. pontjával összhangban) |
|
4.2. |
A használt tüzelőanyag egyedi azonosító száma (gyártási tétel száma) |
|
4.3. |
Nettó fűtőérték (NCV) (az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet V. mellékletének 6.1.8. pontjával összhangban) |
|
4.4. |
Referencia-tüzelőanyag típusa (az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet V. mellékletének 3.2. pontjával összhangban a vizsgálathoz használt referencia-tüzelőanyag típusa) |
5. A motor által hajtott berendezések
|
5.1. |
A segédberendezések/berendezések által felvett teljesítményt csak akkor kell meghatározni,
a)
ha a motor működéséhez szükséges segédberendezések/berendezések nincsenek a motorra szerelve, és/vagy
b)
ha a motor működéséhez nem szükséges segédberendezések/berendezések vannak a motorra szerelve. Megjegyzés: a kibocsátásvizsgálatok és a teljesítményvizsgálatok esetében eltérő előírások vonatkoznak a motor által hajtott segédberendezésekre. |
|
5.2. |
Felsorolás és azonosító adatok |
|
5.3. |
A kibocsátásméréshez tartozó fordulatszámon felvett teljesítmény
1. táblázat A kibocsátásméréshez tartozó fordulatszámon felvett teljesítmény
|
||||||||||||||||||||||||
|
5.4. |
Az e melléklet 5. függeléke szerint meghatározott ventilátorállandó (adott esetben)
|
6. A motor teljesítménye (a gyártó közlése alapján)
6.1. Az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. melléklete szerinti kibocsátásmérésekhez tartozó vizsgálati fordulatszámok ( 4 )
|
Alacsony fordulatszám (nlo) |
… ford./perc |
|
Magas fordulatszám (nhi) |
… ford./perc |
|
Alapjárati fordulatszám |
… ford./perc |
|
Preferált fordulatszám |
… ford./perc |
|
n95h |
… ford./perc |
6.2 A 85. sz. előírás szerinti teljesítményvizsgálathoz megadott értékek
|
Alapjárati fordulatszám |
… ford./perc |
|
A teljes terheléshez tartozó legnagyobb fordulatszám |
… ford./perc |
|
Legnagyobb teljesítmény |
… kW |
|
A legnagyobb nyomatékhoz tartozó fordulatszám |
… ford./perc |
|
A legnagyobb nyomaték |
… Nm |
3. függelék
A CO2-motorcsalád
1. A CO2-motorcsaládot meghatározó paraméterek
A gyártó által meghatározott CO2-motorcsaládnak meg kell felelnie az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 5.2.3. szakaszával összhangban megállapított tagsági kritériumoknak. Egy CO2-motorcsalád állhat egyetlen motorból.
E tagsági kritériumokon túlmenően a gyártó által meghatározott CO2-motorcsalád meg kell, hogy feleljen az e függelék 1.1–1.9. pontjában felsorolt tagsági kritériumoknak is.
A lent felsorolt paraméterek mellett a gyártó további kritériumokat is bevezethet korlátozottabb méretű motorcsaládok meghatározása céljából. Ezek a paraméterek nem feltétlenül befolyásolják a tüzelőanyag-fogyasztási szinteket.
1.1. Égés szempontjából releváns geometriai adatok
|
1.1.1. |
Hengerenkénti lökettérfogat |
|
1.1.2. |
A hengerek száma |
|
1.1.3. |
Furatra és löketre vonatkozó adatok |
|
1.1.4. |
Az égéskamra geometriája és a sűrítési arány |
|
1.1.5. |
Szelepátmérő és a nyílás geometriája |
|
1.1.6. |
Tüzelőanyag-befecskendezők (kialakítás és elhelyezkedés) |
|
1.1.7. |
A hengerfej kialakítása |
|
1.1.8. |
A dugattyú és a dugattyúgyűrűk kialakítása |
1.2. A légkezelés szempontjából releváns alkatrészek
|
1.2.1. |
A levegőfeltöltő berendezések típusa (feltöltéshatároló szelep, változó geometriájú turbófeltöltő, kétlépcsős, egyéb) és termodinamikai jellemzői |
|
1.2.2. |
Feltöltőlevegő-hűtési koncepció |
|
1.2.3. |
Szelepvezérlési koncepció (fix, részben rugalmas, rugalmas) |
|
1.2.4. |
Kipufogógáz-visszavezetési koncepció (hűtetlen/hűtött, magas/alacsony nyomás, EGR-szabályozás) |
|
1.3. |
Befecskendező rendszer |
|
1.4. |
A (segéd)berendezések meghajtásának koncepciója (mechanikusan, elektromosan, egyéb) |
|
1.5. |
Hulladékhő-visszanyerés (van/nincs, koncepció és rendszer) |
|
1.6. |
Utókezelő berendezés
|
|
1.7. |
A teljes terhelés jelleggörbéje
|
|
1.8. |
Jellegzetes vizsgálati fordulatszámok
|
|
1.9. |
A tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbén lévő adatpontok minimális száma
|
2. A CO2-alapmotor kiválasztása
A CO2-motorcsalád CO2-alapmotorját a következő kritériumok szerint kell kiválasztani:
|
2.1. |
A CO2-motorcsaládon belüli összes motor közül a legnagyobb a névleges teljesítménye. |
4. függelék
A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok megfelelősége
1. Általános rendelkezések
|
1.1. |
A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok megfelelőségét az e melléklet 1. függelékében szereplő tanúsítványokban foglalt leírás, illetve az e melléklet 2. függelékében meghatározott adatközlő lapban szereplő leírás alapján kell ellenőrizni. |
|
1.2. |
Amennyiben egy motor tanúsítványának egy vagy több kiterjesztése van, a vizsgálatokat a szóban forgó kiterjesztésre vonatkozó információs csomagban leírt motorokon kell elvégezni. |
|
1.3. |
Valamennyi vizsgált motornak az e függelék 3. pontja szerinti kiválasztási kritériumoknak megfelelő gyártási sorozatból kell származnia. |
|
1.4. |
A vizsgálatokat a megfelelő, kereskedelmi forgalomban lévő tüzelőanyagokkal lehet elvégezni. A gyártó kérésére azonban a 3.2. pontban előírt referencia-tüzelőanyagok is használhatók. |
|
1.5. |
Ha a gázmotorok (földgáz, LPG) CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai megfelelőségének vizsgálatát kereskedelmi forgalomban lévő tüzelőanyagokkal végzik, a motor gyártójának igazolnia kell a jóváhagyó hatóság felé a gáznemű tüzelőanyag összetételének megfelelő meghatározását az NCV e függelék 4. pontja szerinti, a helyes műszaki megítélésen alapuló meghatározásához. |
2. A vizsgálandó motorok és a CO2-motorcsaládok száma
|
2.1. |
Az elmúlt termelési évben, e rendelet hatálya alatt gyártott összes motor 0,05 százaléka jelenti azt az alapot, amelyből le kell vezetni azoknak a CO2-motorcsaládoknak, és ezeken a CO2-motorcsaládokon belül azoknak a motoroknak a számát, amelyeket évente vizsgálni kell a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok megfelelőségének ellenőrzése érdekében. Az érintett motorok 0,05 százalékára kapott adatot a legközelebbi egész számra kell kerekíteni. Ezt az eredményt nCOP,base-nek kell nevezni. |
|
2.2. |
A 2.1. pont rendelkezései ellenére az nCOP,base minimális száma 30 kell, hogy legyen. |
|
2.3. |
Az e függelék 2.1. és 2.2. pontjával összhangban az nCOP,base-re meghatározott eredményt 10-zel el kell osztani, majd az eredményt a legközelebbi egész számra kerekíteni annak érdekében, hogy meghatározzuk az évente vizsgálandó CO2-motorcsaládok számát (nCOP,fam), a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok megfelelőségének ellenőrzése érdekében. |
|
2.4. |
Abban az esetben, ha a gyártó kevesebb CO2-motorcsaláddal rendelkezik, mint a 2.3. pont szerint meghatározott nCOP,fam, a vizsgálandó CO2-motorcsaládok számát (nCOP,fam) a gyártó összes CO2-motorcsaládjának számában kell megállapítani. |
3. A vizsgálandó CO2-motorcsaládok kiválasztása
A vizsgálandó CO2-motorcsaládok e függelék 2. pontjának megfelelően meghatározott számától függően az első két CO2-motorcsalád az kell, hogy legyen, amelynek a legmagasabb a termelési volumene.
A vizsgálandó CO2-motorcsaládok fennmaradó számát véletlenszerűen kell kiválasztani az összes meglévő CO2-motorcsaládból. Ezt a gyártó és a jóváhagyó hatóság közös megállapodással határozzák meg.
4. Végrehajtandó vizsgálati menet
Az egyes CO2-motorcsaládokon belül vizsgálandó motorok minimális számát (nCOP,min) úgy kell meghatározni, hogy az nCOP,base 2. pont szerint meghatározott értékét elosztják az nCOP,fam 2. pont szerint meghatározott értékével. Az nCOP,min-re kapott eredményt a legközelebbi egész számra kell kerekíteni. Ha az nCOP,min-re így kapott érték kisebb, mint 4, akkor 4-re kell állítani, ha nagyobb, mint 19, akkor 19-re.
Az e függelék 3. pontjának megfelelően meghatározott CO2-motorcsaládok mindegyikénél e családokon belül minimálisan nCOP,min számú motort kell vizsgálni ahhoz, hogy az e függelék 9. pontjának megfelelően elfogadó döntés születhessen.
Az egy CO2-motorcsaládon belül végrehajtandó vizsgálati menetek számát véletlenszerűen kell hozzárendelni az adott CO2-család különböző motorjaihoz. Ezt a hozzárendelést a gyártó és a jóváhagyó hatóság közös megállapodással határozzák meg.
A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok megfelelőségét a motoroknak a 4.3.4. pont szerinti WHSC-vizsgálat során történő vizsgálatával kell ellenőrizni.
Az e mellékletben a tanúsítási vizsgálatra meghatározott valamennyi peremfeltételt alkalmazni kell, kivéve a következőket:
Az e melléklet 3.1.1. pontja szerinti laboratóriumi vizsgálati feltételek. A 3.1.1. pont szerinti feltételek ajánlottak, de nem kötelezőek. Bizonyos környezeti körülmények között eltérések fordulhatnak elő a vizsgálati helyszínen, amelyeket a helyes műszaki megítélés segítségével kell minimalizálni.
Abban az esetben, ha az e melléklet 3.2. pontja szerinti B7 típusú (dízel/kompressziós gyújtás) referencia-tüzelőanyagot használnak, az NCV e melléklet 3.2. pontja szerinti meghatározása nem szükséges.
Abban az esetben, ha kereskedelmi forgalomban kapható, illetve a B7-től (dízel/kompressziós gyújtás) eltérő típusú referencia-tüzelőanyagot használnak, a tüzelőanyag NCV-értékét az e melléklet 1. táblázatában meghatározott alkalmazandó szabványoknak megfelelően kell meghatározni. A gázüzemű motorok kivételével az NCV-mérést csak egyetlen, a motor gyártójától független laboratóriumban kell elvégezni, az e melléklet 3.2. pontjában előírt két laboratórium helyett. ►M1 A gáznemű referencia-A gáznemű referencia-tüzelőanyagokra (G25/GR, LPG, „B” tüzelőanyag) vonatkozó NCV értéket az e melléklet 1. táblázatában szereplő alkalmazandó szabványok szerint kell kiszámítani a gáznemű referencia-tüzelőanyag szállítója által benyújtott tüzelőanyag-elemzés alapján. ◄
A kenőolajnak a motor gyártása során betöltöttnek kell lennie, és ez nem módosítható a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata során.
5. Újonnan gyártott motorok bejáratása
|
5.1. |
A vizsgálatokat újonnan gyártott motorokon kell elvégezni, amelyek olyan gyártási sorozatból származnak, amelyek bejáratási ideje legfeljebb 15 óra azt megelőzően, hogy a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének ellenőrzését célzó vizsgálati menet e függelék 4. pontja szerinti megkezdődik. |
|
5.2. |
A gyártó kérésére a vizsgálatokat olyan motorokon is el lehet végezni, amelyeket legfeljebb 125 órán keresztül járattak be. Ebben az esetben a bejáratást a gyártó végzi el, aki semmilyen beállítást nem változtat meg ezeken a motorokon. |
|
5.3. |
Ha a gyártó kéri, hogy e függelék 5.2. pontja szerint történjen a bejáratás, akkor az a következőkön végezhető el:
a.
minden vizsgálandó motoron;
b.
újonnan gyártott motoron úgy, hogy egy változási együtthatót is meghatároz az alábbiak szerint:
A.
A fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást a WHSC-vizsgálat során egyszer kell mérni az újonnan gyártott, legfeljebb 15 órás bejáratási idejű motoron e függelék 5.1. pontjával összhangban, a második vizsgálatban pedig az e függelék 5.2. pontjában meghatározott maximális 125 óra letelte előtt, az első vizsgált motoron.
B.
Mindkét vizsgálat esetében a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás értékét az e függelék 7.2. és 7.3. pontja szerinti korrigált értékre kell kiigazítani, a két vizsgálat során használt megfelelő tüzelőanyag tekintetében.
C.
A tüzelőanyag-fogyasztás változási együtthatóját úgy kell kiszámítani, hogy a második vizsgálat korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztását elosztják az első vizsgálat korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásával. A változási együttható értéke lehet egynél kisebb. |
|
5.4. |
Ha az e függelék 5.3. b) pontjában meghatározott rendelkezések alkalmazandók, a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok megfelelősége vizsgálatának céljából a későbbiekben kiválasztott motorokat nem lehet bejáratásnak alávetni, hanem azoknak a WHSC-vizsgálat során, az e függelék 5.1. pontja szerinti, újonnan gyártott, legfeljebb 15 órás bejárási idejű motorokon meghatározott fajlagos tüzelőanyag-fogyasztását meg kell szorozni a változási együtthatóval. |
|
5.5. |
Az e függelék 5.4. pontjában leírt esetben a WHSC-vizsgálat alatt a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásra a következő értékeket kell figyelembe venni:
a.
a változási együttható meghatározásához használt, az e függelék 5.3. b) pontja szerinti motor esetében a második vizsgálat értéke;
b.
a többi motor esetében az e függelék 5.1. pontja szerinti, újonnan gyártott, legfeljebb 15 órás bejárási idejű motoroknál meghatározott értékek, szorozva az e függelék 5.3. b) pontjának C) alpontja szerint meghatározott változási együtthatóval. |
|
5.6. |
Az e függelék 5.2–5.5. pontja szerinti bejáratási eljárás helyett a gyártó kérésére egy 0,99-es általános változási együttható használható. Ebben az esetben az e függelék 5.1. pontjával összhangban, az újonnan gyártott, legfeljebb 15 órás bejáratási idejű motorra meghatározott WHSC-vizsgálat alatti fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást meg kell szorozni a 0,99-es általános változási együtthatóval. |
|
5.7. |
Ha az e függelék 5.3. b) pontja szerinti változási együtthatót az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 5.2.3. és 5.2.4. szakasza szerinti motorcsalád alapmotorja segítségével határozták meg, ez az ugyanazon motorcsaládba tartozó bármely CO2-motorcsalád valamennyi tagjára átvihető az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 5.2.3. szakaszával összhangban. |
6. A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálatára szolgáló célérték
A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálatára szolgáló célérték a WHSC-vizsgálat alatti korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás (SFCWHSC,corr, g/kWh-ban kifejezve), amelyet az 5.3.3. ponttal összhangban határoztak meg, és az adatközlő lapon az e melléklet 2. függelékében az adott vizsgált motor tekintetében meghatározott tanúsítványok részeként dokumentáltak.
7. A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálatára szolgáló tényleges érték
|
7.1. |
A WHSC-vizsgálat alatti fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást (SFCWHSC) e melléklet 5.3.3. pontjával összhangban kell meghatározni, az e függelék 4. pontjának megfelelően végrehajtott vizsgálati menetek alapján. A gyártó kérésére a meghatározott fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási értéket az e függelék 5.3–5.6. pontjában meghatározott rendelkezések alkalmazásával módosítani kell. |
|
7.2. |
Ha a vizsgálathoz az e függelék 1.4. pontjának megfelelően kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyagot használtak, az e függelék 7.1. pontjában meghatározott, WHSC-vizsgálat alatti fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást (SFCWHSC) e melléklet 5.3.3.1. pontjának megfelelően egy korrigált értékre (SFCWHSC,corr) kell helyesbíteni. |
|
7.3. |
Ha a vizsgálathoz e függelék 1.4. pontjával összhangban referencia-tüzelőanyagot használtak, az e melléklet 5.3.3.2. pontjában meghatározott különleges rendelkezéseket kell alkalmazni az e függelék 7.1. pontjában meghatározott értékre. |
|
7.4. |
A 4. ponttal összhangban a WHSC-vizsgálat során mért gáz-halmazállapotú és szilárd szennyezőanyag-kibocsátást ki kell igazítani az adott motorra az 582/2011/EU bizottsági rendelet szerint megadott EK-típusbizonyítvány kiegészítésében rögzített megfelelő romlási tényezők alkalmazásával. |
8. Az egyetlen vizsgálat megfelelőségére vonatkozó határérték
Dízelmotorok esetében az egyetlen vizsgált motor megfelelőségének értékelésére szolgáló határértékek a 6. pontnak megfelelően meghatározott célérték +4 százalékpontnak felelnek meg.
A gázmotorok esetében az egyetlen vizsgált motor megfelelőségének értékelésére szolgáló határértékek a 6. pontnak megfelelően meghatározott célérték +5 százalékpontnak felelnek meg.
9. A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata
|
9.1. |
A WHSC-vizsgálat alatt az e függelék 7.4. pontja szerint meghatározott kibocsátási vizsgálati eredményeknek meg kell felelniük az 595/2009/EK rendelet I. mellékletében meghatározott alkalmazandó határértékeknek valamennyi gáz-halmazállapotú szennyezőanyag esetében – az ammóniát kivéve –, ellenkező esetben a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata tekintetében. |
|
9.2. |
Az e függelék 4. pontjával összhangban vizsgált egyetlen motor egyetlen vizsgálatát nem megfelelőnek kell tekinteni, ha az e függelék 7. pontja szerinti tényleges érték magasabb, mint az e függelék 8. pontjával összhangban meghatározott határértékek. |
|
9.3. |
Az e függelék 4. pontjának megfelelően egy CO2-családon belül vizsgált motorok aktuális mintaméretének nagyságához meg kell határozni az n-edik vizsgálatnál az e függelék 9.2. pontja szerint nem megfelelő vizsgálatok kumulált számának számszerűsítésére szolgáló vizsgálati statisztikát.
a.
Ha az n-edik vizsgálatnál a nem megfelelő vizsgálati eredmények e függelék 9.3. pontjával összhangban meghatározott kumulatív száma kisebb, mint az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 3. függelékének 4. táblázatában a mintanagyságra vonatkozóan szereplő elfogadási küszöbérték, vagy egyenlő azzal, akkor elfogadó döntés születik.
b.
Ha az n-edik vizsgálatnál a nem megfelelő vizsgálati eredmények e függelék 9.3. pontjával összhangban meghatározott kumulatív száma nagyobb, mint az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 3. függelékének 4. táblázatában a mintanagyságra vonatkozóan szereplő elutasítási küszöbérték, vagy egyenlő azzal, akkor elutasító döntés születik.
c.
Ellenkező esetben e függelék 4. pontjának megfelelően egy további motor vizsgálatára kerül sor, és az e függelék 9.3. pontja szerinti számítási eljárást alkalmazzák a mintára, amelyet még egy egységgel megnövelnek. |
|
9.4. |
Ha nem született sem elutasító, sem elfogadó döntés, a gyártó bármikor leállíthatja a vizsgálatot. Ebben az esetben elutasító döntést kell rögzíteni. |
5. függelék
A motoralkatrészek energiafogyasztásának meghatározása
1. Ventilátor
A motor nyomatékát a visszahajtáskor az alábbi eljárással kell mérni, bekapcsolt, illetve kikapcsolt ventilátorral:
A vizsgálat megkezdése előtt a termék használati útmutatója szerint be kell szerelni a ventilátort.
Bemelegítési fázis: A motort a gyártó ajánlása szerint, a helyes műszaki megítélés gyakorlásával kell bemelegíteni (pl. a motor 9. üzemmódban, 20 percen keresztül történő üzemeltetése révén, az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 7.2.2. szakaszában meghatározott 1. táblázat szerint).
Stabilizációs fázis: A bemelegedési vagy az opcionális bemelegedési fázis (v.) lezárulta után a motort minimális kezelői paranccsal kell működtetni (visszahajtás), npref fordulatszámon, 130 ± 2 másodpercig, kikapcsolt ventilátorral (nfan_disengage < 0,75 * nengine * rfan). Ezen időszak első 60 ± 1 másodpercét tekintjük stabilizációs időszaknak, amely alatt a tényleges motorfordulatszámot npref ± 5 ford./perc értéken belül kell tartani.
Mérési fázis: A következő 60 ± 1 másodperces időszak alatt a tényleges motorfordulatszámot az npref ± 2 ford./perc értéken belül, a hűtőközeg hőmérsékletét pedig ±5 °C alatt kell tartani, miközben a motor kikapcsolt ventilátorral történő visszahajtásának nyomatékát, a ventilátor fordulatszámát, és a motor fordulatszámát e 60 ± 1 másodperces időszak alatt átlagértékként kell rögzíteni. A fennmaradó 10 ± 1 másodperces időtartamot szükség esetén az adatok utófeldolgozására és eltárolására lehet felhasználni.
Opcionális bemelegítési fázis: A gyártó kérésére és a helyes műszaki megítélés alapján a ii. lépés megismételhető (például ha a hőmérséklet több mint 5 °C-t esett)
Stabilizációs fázis: Az opcionális bemelegedési fázis lezárulta után a motort minimális kezelői paranccsal kell működtetni (visszahajtás), npref fordulatszámon, 130 ± 2 másodpercig, bekapcsolt ventilátorral (nfan_engage > 0,9 * nengine * rfan). Ezen időszak első 60 ± 1 másodpercét tekintjük stabilizációs időszaknak, amely alatt a tényleges motorfordulatszámot npref ± 5 ford./perc értéken belül kell tartani.
Mérési fázis: A következő 60 ± 1 másodperces időszak alatt a tényleges motorfordulatszámot az npref ± 2 ford./perc értéken belül, a hűtőközeg hőmérsékletét pedig ±5 °C alatt kell tartani, miközben a motor bekapcsolt ventilátorral történő visszahajtásának nyomatékát, a ventilátor fordulatszámát, és a motor fordulatszámát e 60 ± 1 másodperces időszak alatt átlagértékként kell rögzíteni. A fennmaradó 10 ± 1 másodperces időtartamot szükség esetén az adatok utófeldolgozására és eltárolására lehet felhasználni.
A iii–vii. lépéseket npref fordulatszám helyett n95h és nhi fordulatszámnál meg kell ismételni minden egyes stabilizációs lépést megelőzően, egy opcionális bemelegedési lépéssel (v.), ha ez szükséges a hűtőközeg stabil hőmérsékletének (±5 °C) fenntartásához.
Ha az alábbi egyenlet szerint számított összes Ci szórása a három (npref, n95h és nhi) fordulatszámnál nagyobb vagy egyenlő 3 százalékkal, akkor a mérést minden olyan motorfordulatszámnál el kell végezni, amely a 4.3.5.2.1. pont szerint meghatározza a rácsot a tüzelőanyag jelleggörbéjének felvételi eljárásakor (FCMC).
A tényleges ventilátorállandó értékét a mérési adatokból kell kiszámítani a következő egyenlet szerint:
ahol:
|
Ci |
a ventilátorállandó egy bizonyos fordulatszámon |
|
MDfan_disengage |
a mért motornyomaték visszahajtáskor, a ventilátor kikapcsolt állapotában (Nm) |
|
MDfan_engage |
a mért motornyomaték visszahajtáskor, a ventilátor bekapcsolt állapotában (Nm) |
|
nfan_engage |
ventilátorsebesség a ventilátor bekapcsolt állapotában (ford./perc) |
|
nfan_disengage |
ventilátorsebesség a ventilátor kikapcsolt állapotában (ford./perc) |
|
rfan |
a ventilátor tengelykapcsolójának motoroldali fordulatszáma a forgattyús tengely fordulatszámához viszonyítva |
Ha az összes számított Ci szórása a három fordulatszámnál (npref, n95h és nhi) 3 százaléknál kevesebb, akkor a három fordulatszámnál (npref, n95h és nhi) meghatározott értékek átlagát (Cavg-fan) kell ventilátorállandóként alkalmazni.
Ha az összes számított Ci szórása a három fordulatszámnál (npref, n95h és nhi) legalább 3 százalék, a ix. pont szerinti az összes motorfordulatszámra meghatározott egyedi értékeket kell alkalmazni a ventilátorállandóhoz (Cind-fan,i). A tényleges motorfordulatszámhoz tartozó ventilátorállandó (Cfan) értékét lineáris interpolációval kell meghatározni a ventilátorállandó egyedi értékei (Cind-fan,i) között.
A ventilátor hajtásához szükséges motornyomatékot a következő egyenlet szerint kell kiszámítani:
Mfan = Cfan · nfan 2 · 10– 6
ahol:
|
Mfan |
a ventilátor meghajtásához szükséges motornyomaték (Nm) |
|
Cfan |
az nengine értéknek megfelelő ventilátorállandó (Cavg-fan vagy Cind-fan,i) |
A ventilátor által felhasznált mechanikai teljesítményt a ventilátor hajtásához szükséges motornyomatékból és a tényleges motorfordulatszámból kell kiszámítani. A mechanikai teljesítményt és a motornyomatékot a 3.1.2. ponttal összhangban kell figyelembe venni.
2. Elektromos alkatrészek/berendezések
Az elektromos motoralkatrészekhez külsőleg szállított villamos energiát mérni kell. Ezt a mért értéket mechanikai teljesítményre kell korrigálni úgy, hogy elosztják azt egy 0,65-os általános hatékonysági értékkel. E mechanikai teljesítményt és a megfelelő motornyomatékot a 3.1.2. ponttal összhangban kell figyelembe venni.
6. függelék
1. Jelölések
Egy, az e melléklet szerint tanúsított motor esetében a motoron fel kell tüntetni az alábbiakat:
|
1.1. |
A gyártó neve vagy védjegye |
|
1.2. |
Az e melléklet 2. függeléke 0.1. és 0.2. pontjának megfelelően a gyártmány és a típus azonosítására szolgáló információ |
|
1.3. |
Tanúsítási jelölés: egy négyszög és benne egy kis „e” betű, amelyet a tanúsítványt kiadó tagállam megkülönböztető száma követ: 1 Németország esetében;
2 Franciaország esetében;
3 Olaszország esetében;
4 Hollandia esetében;
5 Svédország esetében;
6 Belgium esetében;
7 Magyarország esetében;
8 a Cseh Köztársaság esetében;
9 Spanyolország esetében;
11 az Egyesült Királyság esetében;
12 Ausztria esetében;
13 Luxemburg esetében;
17 Finnország esetében;
18 Dánia esetében;
19 Románia esetében;
20 Lengyelország esetében;
21 Portugália esetében;
23 Görögország esetében;
24 Írország esetében;
25 Horvátország esetében;
26 Szlovénia esetében;
27 Szlovákia esetében;
29 Észtország esetében;
32 Lettország esetében;
34 Bulgária esetében;
36 Litvánia esetében;
49 Ciprus esetében;
50 Málta esetében
|
|
1.4. |
A tanúsítási jelölésnek a négyszög közelében tartalmaznia kell egy „alap-jóváhagyási számot” a 2007/46/EK irányelv VII. melléklete 4. szakaszában írtaknak megfelelően, amelyet az e rendelet legutóbbi technikai módosításához rendelt sorozatszámot jelölő két számjegy, valamint egy „E” betű előz meg, amely arra utal, hogy a jóváhagyást egy motorra („engine”) vonatkozóan adták meg. E rendelet esetében ez a szám a 00. 1.4.1. Példa a tanúsítási jelölésre (különálló jelölés) és a tanúsítási jelölés méretei 
A fenti, motoron feltüntetett tanúsítási jelölés azt mutatja, hogy az érintett típust Lengyelországban tanúsították (e20) e rendelet értelmében. Az első két számjegy (00) az e rendelet legutóbbi technikai módosításához rendelt sorszámot jelöli. A következő betű (E) azt jelzi, hogy a tanúsítványt egy motorra adták ki. Az utolsó négy számjegy (0004) az az alap-jóváhagyási szám, amelyet a jóváhagyó hatóság hozzárendelt a motorhoz. |
|
1.5. |
Abban az esetben, ha az e rendelettel összhangban történő tanúsítást a motornak mint önálló műszaki egységnek az 582/2011/EU rendelet szerinti típusjóváhagyásával egyidejűleg adják meg, az 1.4. pontban meghatározott jelölési követelmények – egy „/” karakterrel elválasztva – követhetik az 582/2011/EU rendelet I. mellékletének 8. függelékében meghatározott jelölési követelményeket. 1.5.1. Példa a tanúsítási jelölés (egyesített jelölés)
A fenti, motoron feltüntetett tanúsítási jelölés azt mutatja, hogy az érintett típust Lengyelországban (e20) tanúsították az 582/2011/EU rendelet értelmében. A „D” a dízelt jelöli, amelyet a kibocsátáskorlátozási fázist jelentő „C” jelölés követ, majd négy számjegy (0004) következik, amelyeket a jóváhagyó hatóság rendelt hozzá a motorhoz az 582/2011/EU rendelet szerinti alap-jóváhagyási számként. A perjel utáni első két szám az e rendelet legutóbbi technikai módosításához rendelt sorozatszámot jelöli, ezt követi a motorra utaló „E” betű, amelyet a jóváhagyó hatóság által ez e rendelet szerinti tanúsítás céljából (e rendelet szerinti „alap-jóváhagyási szám”) hozzárendelt négy számjegy követ. |
|
1.6. |
A tanúsítás kérelmezőjének kérésére és a jóváhagyó hatóság előzetes beleegyezésével az 1.4.1. és 1.5.1. pontban jelzettől eltérő méretű jelölés is használható. Az egyéb méretű jelöléseknek is jól olvashatónak kell lenniük. |
|
1.7. |
A jelöléseknek, címkéknek, adattábláknak vagy matricáknak a motor hasznos élettartama végéig tartósnak, jól olvashatónak és kitörölhetetlennek kell maradniuk. A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy a jelöléseket, címkéket, adattáblákat vagy matricákat ne lehessen anélkül eltávolítani, hogy meg ne rongálódjanak, illetve olvashatatlanná ne váljanak. |
2. Számozás
|
2.1. |
A motorok tanúsítási száma a következőket tartalmazza: eX*YYYY/YYYY*ZZZZ/ZZZZ*E*0000*00
|
7. függelék
A szimulációs eszköz bemeneti paraméterei
Bevezetés
Ez a függelék leírja azon paraméterek listáját, amelyeket az alkatrészgyártónak a szimulációs eszközhöz bemeneti adatként meg kell adnia. Az alkalmazandó XML-séma, valamint a példaadatok az erre a célra létrehozott elektronikus terjesztési platformon érhetők el.
Az XML-t a motor-előfeldolgozási eszköz automatikusan állítja elő.
Fogalommeghatározások
|
(1) |
„paraméterazonosító”:a szimulációs eszközben használt egyedi azonosító egy adott bemeneti paraméter vagy bemeneti adathalmaz számára |
|
(2) |
„típus”: a paraméter adattípusa
|
|
(3) |
„egység” …a paraméter fizikai mértékegysége |
Bemeneti paraméterek halmaza
1. táblázat
„Engine/General” bemeneti paraméterek
|
A paraméter neve |
Paraméterazonosító |
Típus |
Egység |
Leírás/referencia |
|
Manufacturer |
P200 |
token |
[-] |
|
|
Model |
P201 |
token |
[-] |
|
|
CertificationNumber |
P202 |
token |
[-] |
|
|
Date |
P203 |
dateTime |
[-] |
Az alkatrészre vonatkozó hashfüggvény létrehozásának dátuma és időpontja |
|
AppVersion |
P204 |
token |
[-] |
A motor-előfeldolgozási eszköz verziószáma |
|
Displacement |
P061 |
egész szám |
[cm3] |
|
|
IdlingSpeed |
P063 |
egész szám |
[ford./perc] |
|
|
RatedSpeed |
P249 |
egész szám |
[ford./perc] |
|
|
RatedPower |
P250 |
egész szám |
[W] |
|
|
MaxEngineTorque |
P259 |
egész szám |
[Nm] |
|
|
WHTCUrban |
P109 |
kettős, 4 |
[-] |
|
|
WHTCRural |
P110 |
kettős, 4 |
[-] |
|
|
WHTCMotorway |
P111 |
kettős, 4 |
[-] |
|
|
BFColdHot |
P159 |
kettős, 4 |
[-] |
|
|
CFRegPer |
P192 |
kettős, 4 |
[-] |
|
|
CFNCV |
P260 |
kettős, 4 |
[-] |
|
|
FuelType |
P193 |
karakterlánc |
[-] |
Megengedett értékek: „Diesel CI”, „Ethanol CI”, „Petrol PI”, „Ethanol PI”, „LPG PI”, „NG PI”, „NG CI” |
2. táblázat
„Engine/FullloadCurve” bemeneti paraméterek a teljes terhelés jelleggörbéjének minden rácspontjához
|
A paraméter neve |
Paraméterazonosító |
Típus |
Egység |
Leírás/referencia |
|
EngineSpeed |
P068 |
kettős, 2 |
[ford./perc] |
|
|
MaxTorque |
P069 |
kettős, 2 |
[Nm] |
|
|
DragTorque |
P070 |
kettős, 2 |
[Nm] |
|
3. táblázat
„Engine/FuelMap” bemeneti paraméterek a tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbe minden rácspontjához
|
A paraméter neve |
Paraméterazonosító |
Típus |
Egység |
Leírás/referencia |
|
EngineSpeed |
P072 |
kettős, 2 |
[ford./perc] |
|
|
Torque |
P073 |
kettős, 2 |
[Nm] |
|
|
FuelConsumption |
P074 |
kettős, 2 |
[g/h] |
|
8. függelék
A motor-előfeldolgozási eszköz főbb értékelési lépései és egyenletei
E függelék leírja a motor-előfeldolgozási eszköz által végrehajtott legfontosabb értékelési lépéseket és a mögöttes alapegyenleteket. A következő lépések végrehajtására kerül sor a bemeneti adatok értékelésénél a felsorolás sorrendjében:
1. A bemeneti adatállományok olvasása és a bemeneti adatok automatikus ellenőrzése.
|
1.1. |
A bemeneti adatokra vonatkozó követelmények ellenőrzése az e melléklet 6.1. pontjában szereplő fogalommeghatározások szerint. |
|
1.2. |
A rögzített FCMC-adatokra vonatkozó követelmények ellenőrzése az e melléklet 4.3.5.2. pontjában és 4.3.5.5. pontjának (1) alpontjában szereplő fogalommeghatározások szerint. |
|
2. |
A tanúsításhoz a jellemző motorfordulatszámok kiszámítása az alapmotor és a tényleges motor teljes terhelési jelleggörbéiből az e melléklet 4.3.5.2.1. pontjában szereplő fogalommeghatározások szerint. |
|
3. |
A tüzelőanyag-fogyasztási (FC) jelleggörbe feldolgozása
|
|
4. |
A tüzelőanyag-fogyasztás és a ciklusmunka szimulálása a WHTC-vizsgálat és annak megfelelő alciklusai során a tényleges motor esetében a tanúsításhoz.
|
|
5. |
A WHTC-vizsgálat korrekciós tényezőinek kiszámítása.
|
|
6. |
A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényező kiszámítása.
|
|
7. |
A tüzelőanyag-fogyasztási értékek korrekciója a tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbén a szabványos NCV-re.
|
|
8. |
A tényleges motor teljes terhelési és visszahajtási nyomatékértékeinek átszámítása a tanúsításhoz a motorfordulatszám 8 ford./perces naplózási frekvenciájára.
|
VI. MELLÉKLET
SEBESSÉGVÁLTÓ, NYOMATÉKÁTALAKÍTÓ, EGYÉB NYOMATÉKÁTVITELI ALKATRÉSZ ÉS KIEGÉSZÍTŐ HAJTÁSLÁNCALKATRÉSZ ADATAINAK ELLENŐRZÉSE
1. Bevezetés
Ez a melléklet ismerteti nehézgépjárművek esetében a sebességváltók, nyomatékátalakító (TC), egyéb nyomatékátviteli alkatrészek (OTTC) és kiegészítő hajtásláncalkatrészek (ADC) nyomatékveszteségére vonatkozó tanúsítási előírásokat. Emellett meghatározza a szabványos nyomatékveszteség esetén alkalmazott számítási eljárásokat.
A nyomatékátalakítók (TC), az egyéb nyomatékátviteli alkatrészek (OTTC) és a kiegészítő hajtásláncalkatrészek (ADC) vagy a sebességváltóval együtt, vagy önálló egységként vizsgálhatók. Ezen alkatrészek önálló egységként történő vizsgálata esetén a 4, 5. és 6. pont rendelkezései alkalmazandók. A sebességváltó és az ezen alkatrészek közötti erőátvitel nyomatékveszteségei elhanyagolhatók.
2. Fogalommeghatározások
E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások érvényesek:
|
1. |
„osztómű” : olyan berendezés, amely elosztja a jármű motorteljesítményét, és az első és hátsó hajtott tengelyek felé irányítja. A sebességváltó után van beépítve, és az első és hátsó meghajtótengelyek egyaránt csatlakoznak hozzá. Fogaskerék- vagy lánchajtóművet tartalmaz, amely a motor teljesítményét a sebességváltótól a tengelyek felé továbbítja. Az osztómű jellemzően normál vezetési módba (első vagy hátsó kerékmeghajtás), magas vonóerő módba (első és hátsó kerékmeghajtás), alacsony vonóerő módba és üresjárat állásokba kapcsolható; |
|
2. |
„áttételi arány” : a bemenő tengely fordulatszámának (az elsődleges hajtás felé) a kimenőtengely fordulatszámához (a hajtott kerék felé) viszonyított aránya előremenetben csúszás nélkül (i = nin/nout ); |
|
3. |
„áttétel-lefedettség” : a legnagyobb és a legkisebb áttételi arányú előremeneti sebességfokozatok aránya a sebességváltóban: φtot = imax/imin ; |
|
4. |
„összetett sebességváltó” : nagyszámú előremeneti sebességfokozattal és/vagy magas áttétel-lefedettséggel rendelkező sebességváltó, amely alsebességváltókból tevődik össze, amelyek kombinálása lehetővé teszi a legtöbb erőátviteli alkatrész használatát számos előremeneti sebességfokozatban; |
|
5. |
„fő csoport” : a legtöbb előremeneti sebességfokozattal rendelkező alsebességváltó egy összetett sebességváltón belül; |
|
6. |
„tartománycsoport” : a fő csoporthoz általában sorba kapcsolással csatlakoztatott alsebességváltó egy összetett sebességváltón belül. A tartománycsoport általában két kapcsolható előremeneti sebességfokozattal rendelkezik. A teljes sebességváltó alacsony előremeneti sebességfokozatai az alacsony tartományú fokozattal érhetők el. A magas sebességfokozatok a magas tartományú fokozattal érhetők el; |
|
7. |
„felező” : olyan kialakítás, amely a fő csoport sebességfokozatait (általában) két változatra osztja fel, alacsony és magas sebességfokozati félre, melynek áttételi arányai közel egyenértékűek a sebességváltó áttétel-lefedettségével. A felező lehet egy különálló alsebességváltó, egy kiegészítő eszköz, a fő csoporttal integrálva, vagy ezek kombinációja; |
|
8. |
„fogazott tengelykapcsoló” : olyan tengelykapcsoló, ahol a nyomatékot az összekapcsolódó fogak közötti normál erők továbbítják. A fogazott tengelykapcsoló lehet mind összekapcsolt, mind szétkapcsolt. Ez csak terhelésmentes körülmények között működik (pl. sebességváltáskor kézi sebességváltóban); |
|
9. |
„szöghajtómű” : olyan berendezés, amely forgási energiát továbbít nem párhuzamos tengelyek között, gyakran keresztirányú tájolású motorral és a meghajtott tengelyhez való hosszirányú bemenet mellett használják; |
|
10. |
„súrlódó tengelykapcsoló” : hajtási nyomaték átvitelére szolgáló tengelykapcsoló, ahol a nyomaték súrlódási erők révén fenntartható módon kerül átvitelre. A súrlódó tengelykapcsoló csúszás közben tudja átvinni a nyomatékot, ezért indításkor és terhelés alatt állás során működtethető (visszatartott erőátvitel a sebességváltás során); |
|
11. |
„szinkronizátor” : egyfajta fogazott tengelykapcsoló, amelynél a súrlódó eszköz az összekapcsolandó forgó részek fordulatszámának kiegyenlítésére szolgál; |
|
12. |
„fogaskerék-kapcsolódás hatásfoka” : a kimeneti teljesítménynek a bemeneti teljesítményhez viszonyított aránya, amikor a teljesítmény előremenetben fogkapcsolódással kerül továbbításra relatív mozgással; |
|
13. |
„kúszó fokozat” : alacsony előremeneti sebességfokozat (fordulatszám-csökkentő áttétellel, amely nagyobb, mint a nem kúszó fokozatok esetén), melyet nem gyakori használatra terveztek, pl. alacsony sebességű manőverekhez vagy esetenkénti emelkedőn történő elinduláshoz; |
|
14. |
„teljesítményleadó (PTO)” : sebességváltón vagy motoron elhelyezkedő eszköz, amelyhez egy kiegészítő meghajtott egység, pl. hidraulikus szivattyú csatlakoztatható; |
|
15. |
„teljesítményleadó meghajtó mechanizmus” : olyan eszköz, amely lehetővé teszi egy teljesítményleadó (PTO) felszerelését egy sebességváltóra; |
|
16. |
„áthidaló tengelykapcsoló” : hidrodinamikus nyomatékátalakítóban lévő súrlódó tengelykapcsoló; ez össze tudja kapcsolni a bemeneti és a kimeneti oldalakat, ezáltal megszüntetve a csúszást; |
|
17. |
„indulási tengelykapcsoló” : olyan tengelykapcsoló, amely a jármű elindulásakor a motor és a kerekek fordulatszámát egymáshoz igazítja. Az indulási tengelykapcsoló rendszerint a motor és a sebességváltó között helyezkedik el. |
|
18. |
„szinkronizált kézi sebességváltó (SMT)” : egy manuálisan működtetett sebességváltó két vagy több választható áttételi aránnyal, amelyek szinkronizátor alkalmazásával érhetők el. Az áttételi arány változása rendszerint a sebességváltónak a motorról való időleges leválasztása során érhető el egy tengelykapcsoló (rendszerint a gépjármű indulási áttételi tengelykapcsolója) használatával; |
|
19. |
„automatizált kézi sebességváltó vagy mechanikus kapcsolású automata sebességváltó (AMT)” : automatikusan váltó sebességváltó két vagy több választható áttételi aránnyal, amelyek (nem szinkronizált/szinkronizált) fogazott tengelykapcsolók alkalmazásával érhetők el. Az áttételi arány megváltoztatása a sebességváltónak a motorról való időleges leválasztása során érhető el. Az áttételi arány váltásait egy elektromosan vezérelt rendszer hajtja végre, amely vezérli a váltás időzítését, a motor és a sebességváltó közötti tengelykapcsoló működését, valamint a motor fordulatszámát és nyomatékát. A rendszer automatikusan a legmegfelelőbb előremeneti sebességfokozatot választja ki és kapcsolja, de ezt a járművezető a kézi üzemmód alkalmazásával felülbírálhatja; |
|
20. |
„kettős tengelykapcsolós sebességváltó (DCT)” : automatikusan váltó sebességváltó, mely két súrlódó tengelykapcsolóval és számos választható áttételi aránnyal rendelkezik, amelyek fogazott tengelykapcsolók használata révén érhetők el. Az áttételi arány váltásait egy elektronikusan vezérelt rendszer végzi, amely vezérli a váltás időzítését, a motor és a sebességváltó közötti tengelykapcsoló működését, valamint a motor fordulatszámát és nyomatékát. A rendszer automatikusan a legmegfelelőbb sebességfokozatot választja, de ezt a járművezető felülbírálhatja a kézi üzemmód használatával; |
|
21. |
„lassítófék” : járulékos fékező berendezés a jármű hajtásláncában; célja a folyamatos fékezés; |
|
22. |
„S elrendezés” : a nyomatékátalakító és a sebességváltó csatlakozó mechanikus elemeinek soros elrendezése; |
|
23. |
„P elrendezés” : a nyomatékátalakító és a sebességváltó csatlakozó mechanikus elemeinek párhuzamos elrendezése (pl. teljesítményfelező berendezésekben); |
|
24. |
„terhelés alatt kapcsolható automata sebességváltó (APT)” : automatikusan váltó sebességváltó kettőnél több súrlódó tengelykapcsolóval és számos választható áttételi aránnyal, amelyek főként súrlódó tengelykapcsolók alkalmazásával érhetők el. Az áttételiarány-váltásokat egy elektronikusan vezérelt rendszer végzi, mely vezérli a váltás időzítését, a motor és a sebességváltó közötti tengelykapcsoló működését, valamint a motor fordulatszámát és nyomatékát. A rendszer automatikusan a legmegfelelőbb sebességfokozatot választja, de ezt a járművezető felülbírálhatja a kézi üzemmód használatával. A váltások rendszerint a vonóerő megszakítása nélkül végezhetőek el (súrlódó tengelykapcsoló a súrlódó tengelykapcsolóhoz); |
|
25. |
„olajkondicionáló rendszer” : olyan külső rendszer, amely a sebességváltó olaját kondicionálja a vizsgálat során. A rendszer keringeti az olajat a sebességváltóhoz és attól el. Az olaj ezáltal megszűrt és/vagy a hőmérséklete kondicionált lesz; |
|
26. |
„intelligens kenőrendszer” : olyan rendszer, amely befolyásolja a sebességváltó terheléstől független veszteségeit (melyeket forgási vagy motorfékezési veszteségnek is hívnak), melyek a bemeneti nyomatéktól és/vagy a sebességváltón keresztüli teljesítményáramlástól függenek. Példák erre az APT-ben lévő fékekhez és a tengelykapcsolókhoz használt ellenőrzött hidraulikus nyomószivattyúk, a sebességváltóben lévő ellenőrzött változó olajszint, a sebességváltóben lévő ellenőrzött változó olajáramlás/nyomás. Az intelligens kenés magába foglalhatja a sebességváltó olajhőmérsékletének ellenőrzését is, de itt nincsenek figyelembe véve a kizárólag hőmérséklet-ellenőrzésre tervezett intelligens kenőrendszerek, mivel a sebességváltó vizsgálati eljárásának fix vizsgálati hőmérsékletei vannak; |
|
27. |
„sebességváltó elektromos segédberendezés” : olyan elektromos segédberendezés, amely a sebességváltó működéséhez szükséges állandósult motorműködés során. Egy tipikus példa az elektromos hűtő/kenő szivattyú (nem ilyenek azonban az elektromos sebességváltó működtető és elektromos vezérlő rendszerek, beleértve az elektromos mágnesszelepeket, mivel azok alacsony energiafogyasztók, különösen állandósult üzemállapotú működéskor); |
|
28. |
„olajtípus-viszkozitási fok” : az SAE J306 meghatározása szerinti viszkozitási fokozat; |
|
29. |
„gyári töltőolaj” : annak a viszkozitási foknak megfelelő olajtípus, amellyel a gyárban töltik fel a sebességváltót, nyomatékátalakítót, egyéb nyomatékátviteli alkatrészt vagy kiegészítő hajtásláncalkatrészt, és az első szervizintervallum során abban benne marad; |
|
30. |
„áttételrendszer” : a tengelyek, fogaskerekek és tengelykapcsolók elrendezése egy sebességváltóban; |
|
31. |
„teljesítményáramlás” : az energiatranszfer útja a bemenettől a kimenetig tengelyeken, fogaskerekeken és tengelykapcsolókon keresztül egy sebességváltóban; |
3. A sebességváltókre vonatkozó vizsgálati eljárás
A sebességváltó veszteségeinek vizsgálatához minden egyedi sebességváltótípus nyomatékveszteség-jellegmezőjét meg kell mérni. A sebességváltók hasonló vagy megegyező CO2-releváns adatokkal rendelkező családokba csoportosíthatók e melléklet 6. függelékének előírásait követve.
A sebességváltó nyomatékveszteségének meghatározásához a tanúsítvány kérelmezőjének a következő módszerek egyikét kell alkalmaznia minden egyes előremeneti sebességfokozat (a kúszó fokozatok kivételével) esetén.
1. opció: Nyomatékfüggetlen veszteségek mérése, nyomatékfüggő veszteségek kiszámítása.
2. opció: Nyomatékfüggetlen veszteségek mérése, a nyomatékveszteség mérése maximális nyomatéknál, és a nyomatékfüggő veszteségek interpolálása egy lineáris modell alapján.
3. opció: A teljes nyomatékveszteség mérése.
|
3.1. |
1. opció: Nyomatékfüggetlen veszteségek mérése, nyomatékfüggő veszteségek kiszámítása. A sebességváltó bemenő tengelyén a Tl ,in nyomatékveszteség a következőképpen kerül kiszámításra: Tl,in (nin , Tin , gear) = T l,in,min_loss + fT * Tin + floss_corr * Tin + T l,in,min_el + fel_corr * Tin A nyomatékfüggő hidraulikus nyomatékveszteségek tekintetében a korrekciós tényező a következőképpen kerül kiszámításra:
A nyomatékfüggő elektromos nyomatékveszteségek tekintetében a korrekciós tényező a következőképpen kerül kiszámításra:
A sebességváltó bemenő tengelyénél a sebességváltó elektromos segédberendezésének energiafelvétele által okozott nyomatékveszteség a következőképpen kerül kiszámításra:
ahol:
|
|
3.2. |
2. opció: Nyomatékfüggetlen veszteségek mérése, a nyomatékveszteség mérése maximális nyomatéknál, és a nyomatékfüggő veszteségek interpolálása egy lineáris modell alapján. A 2. opció a nyomatékveszteség meghatározását mérések és lineáris interpoláció együttes alkalmazásával írja le. A méréseket a sebességváltó nyomatékfüggetlen veszteségei és a nyomatékfüggetlen veszteségek egy terhelési pontja tekintetében kell elvégezni (maximális bemeneti nyomaték). A terhelésmentes és maximális bemeneti nyomatékon mért nyomatékveszteségek alapján a kettő közötti, bemeneti nyomatékra vonatkozó nyomatékveszteségeket a nyomatékveszteségi együtthatóval fTlimo kell kiszámítani. A sebességváltó bemenő tengelyén a Tl,in nyomatékveszteség a következőképpen kerül kiszámításra: Tl,in (nin , Tin , gear) = Tl,in,min_loss + fTlimo * Tin + T l,in,min_el + fel_corr * Tin A lineáris modellen alapuló nyomatékveszteségi együttható fTlimo az alábbiak szerint számítandó ki:
ahol:
A nyomatékfüggő elektromos nyomatékveszteségekre vonatkozó fel_corr korrekciós tényező, valamint a sebességváltó bemenő tengelyénél a sebességváltó elektromos segédberendezésének teljesítményfelvétele által okozott Tl,in,el nyomatékveszteség a 3.1. pontban leírtak szerint számítandó ki.
|
|
3.3. |
3. opció: A teljes nyomatékveszteség mérése. A 3. opció a nyomatékveszteség meghatározását a nyomatékfüggő veszteségek teljes körű mérésével határozza meg, ideértve a sebességváltó nyomatékfüggetlen veszteségeit is. 3.3.1. Általános követelmények Az 1. opció tekintetében a 3.1.2.1. pontban leírtak szerint. 3.3.1.1. Differenciálmérések: Az 1. opció tekintetében a 3.1.2.2. pontban leírtak szerint. 3.3.2. Bejáratás Az 1. opció tekintetében a 3.1.2.3. pontban leírtak szerint. 3.3.2.1. Előkondicionálás A 3.1.2.4. pontban az 1. opcióra meghatározottak szerint, a következő kivétellel: Az előkondicionálást a direkt sebességfokozaton kell elvégezni a kimenőtengelyre gyakorolt nyomaték nélkül vagy úgy, hogy a célnyomaték a kimenőtengelyen nullára van állítva. Amennyiben a sebességváltó nincs direkt sebességfokozattal felszerelve, az 1:1 áttételhez legközelebb álló sebességfokozatot kell használni.
vagy
A 3.1.2.4. pont szerinti előírások alkalmazandók, a következő kivétellel:
Az előkondicionálást a direkt sebességfokozaton kell elvégezni a kimenőtengelyre gyakorolt nyomaték nélkül, vagy úgy, hogy a nyomaték a kimenőtengelyen +/–50 Nm belülre van állítva. Amennyiben a sebességváltó nincs direkt sebességfokozattal felszerelve, az 1:1 áttételhez legközelebb álló sebességfokozatot kell használni.
vagy ha a próbapadon, a bemenő tengelynél egy (fő súrlódó) tengelykapcsoló:
A 3.1.2.4. pont szerinti előírások alkalmazandók, a következő kivétellel:
Az előkondicionálást a direkt sebességfokozaton kell elvégezni a kimenő tengelyre gyakorolt nyomaték nélkül, esetleg a bemenő tengelyre gyakorolt nyomaték nélkül. Amennyiben a sebességváltó nincs direkt sebességfokozattal felszerelve, az 1:1 áttételhez legközelebb álló sebességfokozatot kell használni.
Ekkor a sebességváltó hajtása a kimeneti oldalról érkezne. Ezek a javaslatok egymással kombinálhatók.
3.3.3. Vizsgálati körülmények 3.3.3.1. Környezeti hőmérséklet Az 1. opció tekintetében a 3.1.2.5.1. pontban leírtak szerint. 3.3.3.2. Olajhőmérséklet Az 1. opció tekintetében a 3.1.2.5.2. pontban leírtak szerint. 3.3.3.3. Olajminőség / olajviszkozitás Az 1. opció tekintetében a 3.1.2.5.3. és a 3.1.2.5.4. pontban leírtak szerint. 3.3.3.4. Olajszint és kondicionálás A 3.1.2.5.5. pont szerinti előírások alkalmazandók, az alábbi eltéréssel: A külső olajkondicionáló rendszerhez a vizsgálati pont a következők szerint határozható meg:
1.
legmagasabb indirekt sebességfokozat,
2.
bemeneti fordulatszám = 1 600 fordulat/perc,
3.
bemeneti nyomaték = maximális bemeneti nyomaték a legmagasabb indirekt sebességfokozat esetében 3.3.4. Felszerelés A próbapadot elektromos berendezések (bemenet és kimenet) hajtják. A nyomatékérzékelőket a sebességváltó bemeneti és kimeneti oldalán kell felszerelni. Az egyéb követelményeket a 3.1.3. pont határozza meg. 3.3.5. Mérőeszközök A nyomatékfüggetlen veszteségek méréséhez az 1. opció esetében a mérőberendezésekre vonatkozó követelményeket a 3.1.4. pont határozza meg. A nyomatékfüggő veszteségek mérésére a következő előírások vonatkoznak: A nyomatékérzékelő mérési bizonytalansága nem érheti el a mért nyomatékveszteség 5 %-át vagy az 1 Nm-t (illetve e kettő közül a nagyobb érték). A nagyobb mérési bizonytalansággal jellemezhető nyomatékérzékelők használata akkor megengedett, ha a bizonytalanságnak az 5 %-os értéket vagy az 1 Nm-t meghaladó részei kiszámíthatók, és e részek közül a kisebb érték hozzáadható a mért nyomatékveszteséghez. A nyomatékmérési bizonytalanságot a 3.3.9. pontban leírt módon kell kiszámítani és figyelembe venni. Az 1. opció esetében az egyéb mérőberendezésekre vonatkozó követelményekre a 3.1.4. pont az irányadó. 3.3.6. Vizsgálati eljárás 3.3.6.1. Zéró nyomatékjel kompenzációja: A 3.1.6.1. pontban leírtak szerint. 3.3.6.2. Fordulatszám-tartomány A nyomatékveszteség mérése az alábbi fordulatszámbeli lépésekben (a bemenő tengely fordulatszáma) történik: 600, 900, 1 200 , 1 600 , 2 000 , 2 500 , 3 000 , […] ford./perc sebességfokozatonként a maximális fordulatszámig a sebességváltó előírásainak megfelelően, illetve a maximális fordulatszám előtti utolsó fordulatszámbeli lépésig. A fordulatszám felfuttatása (két fordulatszámbeli lépés között a váltással eltelt idő) nem haladhatja meg a 20 másodpercet. 3.3.6.3. Nyomatéktartomány A nyomatékveszteség mérése minden egyes fordulatszámbeli lépésre a következő bemeneti nyomatékokon történik: 0 (szabadon forgó kimenőtengely), 200, 400, 600, 900, 1 200 , 1 600 , 2 000 , 2 500 , 3 000 , 3 500 , 4 000 , […] Nm a maximális bemeneti nyomatékig sebességfokozatonként a sebességváltó előírásainak megfelelően, illetve a meghatározott maximális nyomaték előtti utolsó nyomatékbeli lépésig és/vagy a 10 kNm kimeneti nyomaték előtti utolsó nyomatékbeli lépésig. Ha a kimeneti nyomaték meghaladja a 10 kNm értéket (elméleti veszteségmentes sebességváltó mellett) vagy a bemenőteljesítmény meghaladja a meghatározott maximális bemenőteljesítményt, a 3.4.4. pont alkalmazandó. A nyomaték felfuttatása (két nyomatékbeli lépés között a váltással eltelt idő) nem haladhatja meg a 15 másodpercet (180 másodperc a 2. opció esetében). A fentiekben meghatározott jellegmezőben a sebességváltó teljes nyomatéktartományának lefedéséhez a bemeneti/kimeneti oldalon különböző, korlátozott méréstartománnyal rendelkező nyomatékérzékelőket lehet használni. Ezért a mérést szakaszokra lehet osztani a nyomatékérzékelők ugyanazon csoportjának felhasználásával. A nyomatékveszteség összesített jellegmezőjének ezekből a mérési szakaszokból kell állnia. 3.3.6.4. Méréssorozat
3.3.7. Mérési jelölések és adatrögzítés Legalább a következő jeleket kell rögzíteni a mérés során:
1.
Bemeneti és kimeneti nyomaték [Nm]
2.
Bemeneti és kimeneti fordulatszám [ford./perc]
3.
Környezeti hőmérséklet [°C]
4.
Olajhőmérséklet [°C] Amennyiben a sebességváltó olyan sebességváltó- és/vagy tengelykapcsoló rendszerrel van felszerelve, amelyet hidraulikus nyomás vagy mechanikus meghajtású, intelligens kenőrendszer szabályoz, az alábbiakat szükséges még rögzíteni:
1.
Olajnyomás [kPa] Ha a sebességváltó elektromos segédberendezéssel van felszerelve, az alábbiakat szükséges még rögzíteni:
2.
A sebességváltó elektromos segédberendezésének feszültsége [V]
3.
A sebességváltó elektromos segédberendezésének áramerőssége [A] A próbapad összeállítása által okozott hatások kompenzálására differenciálmérések esetén az alábbiakat szükséges még rögzíteni:
4.
Próbapadi csapágy hőmérséklete [°C] A mintavételi és adatrögzítése gyakoriság legyen legalább 100 Hz. A mérési hibák elkerülése érdekében alkalmazzanak aluláteresztő szűrőt. 3.3.8. A mérés hitelesítése
3.3.9. Mérési bizonytalanság A számított teljes bizonytalanság UT,loss azon részét, amely meghaladja a Tloss 5 %-át vagy az 1 Nm (ΔUT,loss ) értéket – illetve e kettő közül a kisebb ΔUT,loss értéket – hozzá kell adni a Tloss értékhez a jelentett nyomatékveszteség Tloss,rep esetében. Ha a UT,loss kisebb, mint a Tloss 5 %-a vagy 1 Nm, akkor Tloss,rep = Tloss . Tloss,rep = Tloss + MAX (0, ΔUT,loss ) ΔUT,loss = MIN ((UT,loss – 5 % * Tloss ), (UT,loss – 1 Nm)) Minden egyes mérési sorozat esetében a nyomatékveszteség teljes bizonytalansága (UT,loss ) az alábbi paraméterek alapján számítható ki:
1.
hőmérsékleti hatás
2.
készenléti terhelések
3.
kalibrálási hiba (beleértve az érzékenységi tűrést, a linearitást, a hiszterézist és a megismételhetőséget) A nyomatékveszteség teljes bizonytalansága (UT,loss) az érzékelők bizonytalanságán alapul, 95 %-os konfidenciaszint mellett. A számítás a négyzetek összegének négyzetgyökeként („Gauss-féle hibaterjedési törvény”) végezhető el.
wpara
= senspara
* ipara
ahol:
|
|
3.4. |
A szimulációs eszközhöz a bemeneti állományok kiegészítése Minden egyes sebességfokozathoz meg kell határozni a meghatározott bemeneti fordulatszámra és a bemeneti nyomatékbeli lépésekre kiterjedő nyomatveszteségi jellegmezőt az egyik meghatározott vizsgálati opcióval vagy a szokványos nyomatékveszteségi értékekkel. A szimulációs eszközhöz tartozó bemeneti állomány esetében az alapvető nyomatékveszteség jellegmezőt az alábbiak szerint kell kiegészíteni:
|
4. Nyomatékátalakító (TC)
A nyomatékátalakítónak a szimulációs eszköz bemeneti adatához meghatározandó jellemzői közé tartozik a Tpum 1000 (referencianyomaték 1 000 ford./perc bemeneti fordulatszám mellett) és a μ (a nyomatékátalakító nyomatékmódosítási tényezője). Mindkettő a nyomatékátalakító v (= a nyomatékátalakító kimeneti (turbina) fordulatszáma / bemeneti (szivattyú) fordulatszáma) áttételi arányától függ.
A nyomatékátalakító jellemzőinek a meghatározásához a tanúsítvány kérelmezője az alábbi módszert alkalmazza tekintet nélkül arra, hogy milyen opciót választott a sebességváltó nyomatékveszteségének az értékeléséhez.
A nyomatékátalakító két lehetséges elrendezésének és a sebességváltó mechanikus részeinek a figyelembe vételéhez az alábbiak szerint kell megkülönböztetni az „S” elrendezést és a „P” elrendezést:
|
„S” elrendezés |
: |
A nyomatékátalakító és a sebességváltó mechanikus részei soros elrendezésben |
|
„P” elrendezés |
: |
A nyomatékátalakító és a sebességváltó mechanikus részei párhuzamos elrendezésben (teljesítménymegosztásos elrendezés) |
Az „S” elrendezések esetében a nyomatékátalakító jellemzőinek értékelése történhet a mechanikus sebességváltótól külön, vagy a mechanikus sebességváltóval együtt. A „P” elrendezések esetében a nyomatékátalakító jellemzőinek értékelése kizárólag a mechanikus sebességváltóval együtt történhet. Mindazonáltal ebben az esetben, valamint a mérésre szánt hidromechanikus sebességfokozatok tekintetében a teljes elrendezés – a nyomatékátalakító és a mechanikus áttétel – olyan nyomatékátalakítónak minősül, amely egyetlen nyomatékátalakítóként hasonló jellemző görbékkel rendelkezik.
A nyomatékátalakító jellemzőinek a meghatározásához, két mérési opciót lehet alkalmazni:
„A” opció: mérés állandó bemeneti fordulatszámon
„B” opció: mérés állandó bemeneti nyomatékon az SAE J643 alapján
A gyártó az „A” és „B” opciók közül választhat az „S” és „P” eset szerinti elrendezésekhez.
A szimulációs eszköz bemeneti adataihoz a nyomatékmódosítási tényező μ és a nyomatékátalakító referencianyomatéka Tpum mérendő a v ≤ 0,95 (= jármű hajtott mód) tartományhoz. A v ≥ 1,00 (= jármű szabadonfutási mód) tartományt mérni kell, vagy az meghatározható az 1. táblázat standard értékei alapján.
Amikor a mérések a mechanikus sebességváltóra is kiterjednek, a ráfutási pont eltérhet a v = 1,00 értéktől, és ezért a mért áttételi arányok tartományát ennek megfelelően kell beállítani.
Standard értékek használata esetén a nyomatékátalakító jellemzőit érintő, a szimulációs eszközbe bevitt adatok kizárólag a v ≤ 0,95 (vagy a beállított áttételi arány) tartományra terjedjenek ki. A szimulációs eszköz automatikusan hozzáadja a standard értékeket a ráfutási viszonyok esetében.
1. táblázat
Alapértékek a v ≥ 1,00 esetében
|
v |
μ |
Tpum 1000 |
|
1,000 |
1,0000 |
0,00 |
|
1,100 |
0,9999 |
– 40,34 |
|
1,222 |
0,9998 |
– 80,34 |
|
1,375 |
0,9997 |
– 136,11 |
|
1,571 |
0,9996 |
– 216,52 |
|
1,833 |
0,9995 |
– 335,19 |
|
2,200 |
0,9994 |
– 528,77 |
|
2,500 |
0,9993 |
– 721,00 |
|
3,000 |
0,9992 |
– 1 122,00 |
|
3,500 |
0,9991 |
– 1 648,00 |
|
4,000 |
0,9990 |
– 2 326,00 |
|
4,500 |
0,9989 |
– 3 182,00 |
|
5,000 |
0,9988 |
– 4 242,00 |
4.1. „A” opció: A nyomatékátalakítónak az állandó fordulatszámon mért jellemzői
4.1.1. Általános követelmények
A mérésekhez alkalmazott nyomatékátalakító álljon összhangban a sorozatgyártású nyomatékátalakítók tervrajzi előírásaival.
Az e mellékletben meghatározott vizsgálati követelményeknek való megfelelés érdekében megengedett a nyomatékátalakító módosítása, pl. mérőérzékelők beépítése.
A jóváhagyó hatóság kérésére a tanúsítványt kérelmező határozza meg és bizonyítja az e mellékletben rögzített követelményeknek való megfelelést.
4.1.2. Olajhőmérséklet
A nyomatékátalakítóhoz a bemeneti olajhőmérséklet feleljen meg az alábbi követelményeknek:
Az olajhőmérsékletet a leeresztőcsavarnál, illetve az olajteknőnél kell mérni.
Amennyiben a nyomatékátalakítók jellemzőit a sebességváltótól külön mérik, az olajhőmérsékletet még a nyomatékátalakító dobjára/próbapadjára való behelyezés előtt meg kell mérni.
4.1.3. Az olaj áramlási sebessége és nyomása
A nyomatékátalakítónál a bemeneti olaj áramlási sebessége és a nyomatékátalakító kimeneti olajnyomása maradjon a nyomatékátalakítóra meghatározott üzemi határértékek között, a kapcsolódó sebességváltó-típustól és a vizsgált maximális bemeneti fordulatszámtól függően.
4.1.4. Olajminőség / olajviszkozitás
A sebességváltó vizsgálatához a 3.1.2.5.3. és a 3.1.2.5.4. pontban meghatározottak szerint
4.1.5. Felszerelés
A nyomatékátalakítót a próbapadra nyomatékérzékelővel, fordulatszám-érzékelővel, valamint a nyomatékátalakító bemenő tengelyénél és kimenő tengelyénél elektromos berendezéssel felszerelve kell a próbapadra helyezni.
4.1.6. Mérőeszközök
A kalibrálásra szolgáló laboratóriumi létesítményeknek meg kell felelniük az ISO/TS 16949 szabvány, az ISO 9000 szabványsorozat vagy az ISO/IEC 17025 szabvány követelményeinek. Valamennyi referenciamérésre szolgáló berendezésnek, amelyet a kalibráláshoz és/vagy hitelesítéshez használnak, a nemzeti (nemzetközi) szabványok szerint ellenőrizhetőnek kell lenniük.
4.1.6.1. Nyomaték
A nyomatékérzékelő mérési bizonytalansága legyen a mért nyomatékveszteség 1 %-a alatt.
A nagyobb mérési bizonytalansággal jellemezhető nyomatékérzékelők használata akkor megengedett, ha a bizonytalanságnak a mért nyomaték 1 %-át meghaladó része kiszámítható, és hozzáadható a 4.1.7. pontban leírt, mért nyomatékveszteséghez.
4.1.6.2. Fordulatszám
A fordulatszám-érzékelők bizonytalansága nem haladhatja meg a ±1 ford./perc értéket.
4.1.6.3. Hőmérséklet
A környezeti hőmérséklet mérésére használt hőérzékelők bizonytalansága nem haladhatja meg a ±1,5 K-t.
Az olaj hőmérsékletének mérésére használt hőérzékelők bizonytalansága nem haladhatja meg a ±1,5 K-t.
4.1.7. Vizsgálati eljárás
4.1.7.1. Zéró nyomatékjel kompenzációja
A 3.1.6.1. pontban leírtak szerint.
4.1.7.2. Méréssorozat
|
4.1.7.2.1. |
A nyomatékátalakító npum bemeneti fordulatszámát az alábbi tartományon belül állandó fordulatszámhoz kell rögzíteni: 1 000 ford./perc ≤ npum ≤ 2 000 ford./perc |
|
4.1.7.2.2. |
A v áttételi arányt az ntur kimeneti fordulatszám 0 ford./perc értékről az npum beállított értékre történő emelésével kell beállítani. |
|
4.1.7.2.3. |
A 0 és 0,6, valamint a 0,6 és 0,95 közötti áttételiarány-tartományban a lépésköz értéke 0,1, illetve 0,05. |
|
4.1.7.2.4. |
Az áttételi arány felső határértékét a gyártó 0,95 alatti értékben korlátozhatja. Ez esetben v = 0 és v < 0,95 érték között a mérésnek legalább hét, egyenletesen elosztott pontra kell kiterjednie. |
|
4.1.7.2.5. |
Minden egyes lépésnél, a 4.1.2. pont szerinti hőmérsékleti határértékeken belül legalább 3 másodperc stabilizációs idő szükséges. A stabilizációs időt a gyártó legfeljebb 60 másodpercig szükség szerint meghosszabbíthatja. A stabilizáció során rögzíteni kell az olaj hőmérsékletét. |
|
4.1.7.2.6. |
Minden egyes lépés tekintetében a 4.1.8. pontban meghatározott jeleket 3–15 másodpercen keresztül kell rögzíteni a vizsgálati pontra. |
|
4.1.7.2.7. |
A méréssorozatot (4.1.7.2.1–4.1.7.2.6.) összesen kétszer kell elvégezni. |
4.1.8. Mérési jelölések és adatrögzítés
Legalább a következő jeleket kell rögzíteni a mérés során:
Bemeneti (szivattyú) nyomaték Tc,pum [Nm]
Kimeneti (turbina) nyomaték Tc,tur [Nm]
Bemeneti (szivattyú) fordulatszám npum [ford./perc]
Kimeneti (szivattyú) fordulatszám ntur [ford./perc]
nyomatékátalakító bemeneti olajhőmérséklete KTCin [°C]
A mintavételi és adatrögzítése gyakoriság legyen legalább 100 Hz.
A mérési hibák elkerülése érdekében alkalmazzanak aluláteresztő szűrőt.
4.1.9. A mérés hitelesítése
|
4.1.9.1. |
A 3–15 másodperces mérések esetében mindkét mérésre külön-külön ki kell számolni a nyomaték és fordulatszám számtani középértékeit. |
|
4.1.9.2. |
A két sorozatból mért nyomatékokat és fordulatszámokat átlagolni szükséges (számtani középértékek). |
|
4.1.9.3. |
A két mérési sorozat esetében az átlagolt nyomatékok közötti eltérés nem érheti el az átlaghoz képest ± 5 % vagy ± 1 Nm értéket (amelyik a két érték közül a nagyobb). A két átlagolt nyomatékérték számtani átlagát kell venni. Amennyiben az eltérés nagyobb, a 4.1.10. és a 4.1.11. ponthoz a következő értéket kell figyelembe venni, vagy a vizsgálatot meg kell ismételni a nyomatékátalakítóra.
—
a ΔUT,pum/tur kiszámításához: a legkisebb átlagolt nyomatékérték a Tc,pum/tur esetében
—
a μ nyomatékmódosítási tényező: kiszámításához: a legnagyobb átlagolt nyomatékérték a Tc,pum esetében
—
a μ nyomatékmódosítási tényező: kiszámításához: a legkisebb átlagolt nyomatékérték a Tc,tur esetében
—
a Tpum1000 referencianyomaték kiszámításához: a legkisebb átlagolt nyomatékérték a Tc,pum esetében
|
|
4.1.9.4. |
A bemenő tengelynél mért és átlagolt fordulatszám és nyomaték a teljes áttételiarány-sorozat tekintetében, egyik mért működési pont esetében sem érheti el a fordulatszám és a nyomaték beállítási értéke ± 5 ford./perc, illetve ± 5 Nm értéket. |
4.1.10. Mérési bizonytalanság
A számított mérési bizonytalanságnak UT,pum/tur a mért nyomaték Tc,pum/tur 1 %- feletti részét kell alkalmazni a nyomatékátalakító jellemző értékére a lentiekben meghatározottak szerint.
ΔUT,pum/tur = MAX ( 0, (UT,pum/tur – 0,01 * Tc,pum/tur))
A nyomatékmérés bizonytalansága UT,pum/tur az alábbi paraméterek alapján számítható ki:
Kalibrálási hiba (beleértve az érzékenységi tűrést, a linearitást, a hiszterézist és a megismételhetőséget)
A nyomatékmérés bizonytalansága UT,pum/tur az érzékelők bizonytalanságán alapul, 95 %-os konfidenciaszint mellett.
ahol:
|
Tc,pum/tur |
= |
aktuális / mért nyomatékérték a bemeneti/kimeneti nyomatékérzékelőnél (nem korrigált) [Nm] |
|
Tpum |
= |
bemeneti (szivattyú) nyomaték (a bizonytalanság korrigálását követően) [Nm] |
|
UT,pum/tur |
= |
a bemeneti / kimeneti nyomatékmérés bizonytalansága 95 %-os konfidenciaszinten, külön a bemeneti és a kimeneti nyomatékérzékelőre [Nm] |
|
Tn |
= |
a nyomatékérzékelő névleges nyomatékértéke [Nm] |
|
ucal |
= |
a nyomatékérzékelő kalibrálásából származó bizonytalanság [Nm] |
|
Wcal |
= |
relatív kalibrálási bizonytalanság (a névleges nyomatékhoz képest) [%] |
|
kcal |
= |
kalibrálás-előrehaladási tényező (ha az érzékelő gyártója megadta, ellenkező esetben = 1) |
4.1.11. A nyomatékátalakító jellemzőinek a számítása
Minden egyes mérési ponton a mérési adatokra az alábbi adatokat kell alkalmazni:
ahol:
|
μ |
= |
a nyomatékátalakító nyomatékmódosítási tényezője [-] |
|
v |
= |
a nyomatékátalakító áttételi aránya [-] |
|
Tc,pum |
= |
bemeneti (szivattyú) nyomaték (korrigált) [Nm] |
|
npum |
= |
bemeneti (szivattyú) fordulatszám [ford./perc] |
|
ntur |
= |
kimeneti (turbina) fordulatszám [ford./perc] |
|
Tpum1000 |
= |
referencianyomaték 1 000 ford./perc mellett [Nm] |
4.2. „B” opció: Mérés állandó bemeneti nyomatékon (az SAE J643 szerint)
4.2.1. Általános követelmények
A 4.1.1. pontban leírtak szerint.
4.2.2. Olajhőmérséklet
A 4.1.2. pontban leírtak szerint.
4.2.3. Az olaj áramlási sebessége és nyomása
A 4.1.3. pontban leírtak szerint.
4.2.4. Olajminőség
A 4.1.4. pontban leírtak szerint.
4.2.5. Felszerelés
A 4.1.5. pontban leírtak szerint.
4.2.6. Mérőeszközök
A 4.1.6. pontban leírtak szerint.
4.2.7. Vizsgálati eljárás
4.2.7.1. Zéró nyomatékjel kompenzációja
A 3.1.6.1. pontban leírtak szerint.
4.1.7.2. Méréssorozat
|
4.2.7.2.1. |
A bemeneti nyomatékot Tpum pozitív értékre kell állítani npum = 1 000 ford./perc mellett úgy, hogy a nyomatékátalakító kimenőtengelye nem forog (kimeneti fordulatszám ntur = 0 ford./perc). |
|
4.2.7.2.2. |
Az áttételi arányt v úgy kell beállítani, hogy a kimeneti fordulatszámot ntur 0 ford./percről ntur értékre emelik a hasznos v tartomány lefedésére, legalább hét, egyenletesen elosztott fordulatszámbeli ponttal. |
|
4.2.7.2.3. |
A 0 és 0,6, valamint a 0,6 és 0,95 közötti áttételiarány-tartományban a lépésköz értéke 0,1, illetve 0,05. |
|
4.2.7.2.4. |
Az áttételi arány felső határértékét a gyártó 0,95 alatti értékben korlátozhatja. |
|
4.2.7.2.5. |
Minden egyes lépésnél, a 4.2.2. pont szerinti hőmérsékleti határértékeken belül legalább 5 másodperc stabilizációs idő szükséges. A stabilizációs időt a gyártó legfeljebb 60 másodpercig szükség szerint meghosszabbíthatja. A stabilizáció során rögzíteni kell az olaj hőmérsékletét. |
|
4.2.7.2.6. |
Minden egyes lépés tekintetében a 4.2.8. pontban meghatározott értékeket 5–15 másodpercen keresztül kell rögzíteni a vizsgálati pontra. |
|
4.2.7.2.7. |
A méréssorozatot (4.2.7.2.1–4.2.7.2.6.) összesen kétszer kell elvégezni. |
4.2.8. Mérési jelölések és adatrögzítés
A 4.1.8. pontban leírtak szerint.
4.2.9. A mérés hitelesítése
A 4.1.9. pontban leírtak szerint.
4.2.10. Mérési bizonytalanság
A 4.1.9. pontban leírtak szerint.
4.2.11. A nyomatékátalakító jellemzőinek a számítása
A 4.1.11. pontban leírtak szerint.
5. Egyéb nyomatékátviteli alkatrészek (OTTC)
E rész hatóköre kiterjed a motor-lassítófékekre, az áttételi lassítófékekre, az erőáttételi lassítófékekre, valamint azon alkatrészekre, melyeket a szimulációs eszköz lassítófékként kezel. Ezek az alkatrészek magukban foglalják az olyan járműindító eszközöket, mint az egytárcsás nedves sebességváltó bemeneti tengelykapcsoló vagy a hidrodinamikus tengelykapcsoló.
5.1. A lassítófék vonónyomaték-veszteségének megállapítására szolgáló módszerek
A lassítófék vonónyomaték-vesztesége a lassítófék forgórészének a fordulatszámától függ. Mivel a lassítófék a jármű sebességváltó-rendszerének különböző részeibe építhető be, a lassítófék forgórészének a fordulatszáma a hajtórésztől (= referenciasebesség), valamint a hajtórész és a lassítófék forgórésze közötti áttételi tényezőtől függ, mint azt a 2. táblázat is mutatja.
2. táblázat
Lassítófék forgórészének fordulatszámai
|
Konfiguráció |
Referencia-fordulatszám |
nretarder = nengine * istep-up |
|
A. Motor lassítófék |
Motorfordulatszám |
nretarder = nengine * istep-up |
|
B. Sebességváltó bemeneti lassítófék |
Sebességváltó bemenő tengelyének fordulatszáma |
nretarder = ntransm.input * istep-up = ntransm.output * itransm * istep-up |
|
C. Sebességváltó kimeneti lassítófék vagy sebességváltótengely-lassítófék |
Sebességváltó-kimenőtengely fordulatszáma |
nretarder = ntransm.output * istep-up |
ahol:
|
istep-up |
= |
áttételi tényező = lassítófék forgórészének fordulatszáma / hajtórész fordulatszáma |
|
itransm |
= |
sebességváltó-viszony = sebességváltói bemeneti fordulatszám / sebességváltói kimeneti fordulatszám |
A motorba beépített és a motortól nem elválasztható lassítófék-konfigurációkat a motorral együtt kell vizsgálni. E rész nem tárgyalja ezeket a nem elválasztható, motorba épített lassítófékeket.
Azok a lassítófékek, melyek bármilyen tengelykapcsolóval leválaszthatók a sebességváltóról vagy a motorról, úgy tekintendők, mint amelyeknek leválasztott állapotában a forgórész fordulatszáma nulla, és ezért nem merül fel teljesítményveszteség.
A lassítófék motorfékezési veszteségeit a következő két módszer egyikével kell mérni:
A lassítófék mérése önálló egységként
Mérés a sebességváltóval együtt
5.1.1. Általános követelmények
Amennyiben a veszteségeket a lassítóféken, mint önálló egységen mérik, az eredményeket a nyomatékveszteségek befolyásolják a vizsgálati összeállítás csapágyaiban. Megengedett ezeknek a csapágyakkal összefüggő veszteségeknek a mérése, majd levonása a lassítófék motorfékezési veszteségére vonatkozó mérésekből.
A gyártónak kell garantálnia, hogy a mérésekhez alkalmazott lassítófék a sorozatgyártású lassítófékek rajzai szerinti előírásaival összhangban legyen.
Az e melléklet vizsgálati követelményeinek való megfelelés érdekében a lassítóféket érintő módosítások – pl. a mérőérzékelők beépítése vagy külső olajkondicionáló rendszerek átvétele – megengedettek.
Az e melléklet 6. függelékében leírt család alapján a lassítófékkel rendelkező sebességváltók tekintetében mért motorfékezési veszteségek felhasználhatók ugyanazon (egyenértékű), de lassítófékkel nem rendelkező sebességváltóra.
A nyomatékveszteségek eltéréseinek a mérésére ugyanazon sebességváltó egység használata lassítófékkel és anélkül is megengedett.
A jóváhagyó hatóság kérésére a tanúsítványt kérelmező határozza meg és bizonyítja az e mellékletben rögzített követelményeknek való megfelelést.
5.1.2. Bejáratás
A kérelmező kérésére bejáratási eljárást lehet alkalmazni a lassítófék tekintetében. A bejáratási eljárásra a következő előírások vonatkoznak.
|
5.1.2.1. |
Ha a gyártó a lassítófékre bejáratási eljárást alkalmaz, a lassítófék esetében a bejáratási idő nem haladhatja meg az 100 órát, ha a lassítófék által gyakorolt nyomaték mértéke nulla. Opcionálisan ez kiterjedhet a lassítófék által gyakorolt nyomaték legfeljebb 6 órás időtartamának valamely részére. |
5.1.3. Vizsgálati körülmények
5.1.3.1. Környezeti hőmérséklet
A vizsgálat során a környezeti hőmérsékletnek a 25 °C ± 10 K tartományban kell maradnia.
A környezeti hőmérséklet mérését a lassítóféktől oldalirányban 1 m-re kell elvégezni.
5.1.3.2. Környezeti nyomás
Mágneses lassítófékek esetében a minimális környezeti nyomásnak 899 hPa-nak kell lennie az ISO 2533 szerinti nemzetközi egyezményes légkör (ISA) alapján.
5.1.3.3. Olaj- vagy vízhőmérséklet
Hidrodinamikus lassítófékek esetében:
A folyadékot kivéve külső melegítés nem megengedett.
Önálló egység vizsgálatakor a lassítófék folyadékának hőmérséklete (olaj vagy víz) nem haladhatja meg a 87 °C-ot.
A sebességváltóval való együttes vizsgálat esetén a sebességváltó vizsgálatára vonatkozó olajhőmérsékleti határértékek alkalmazandók.
5.1.3.4. Az olaj vagy víz minősége
A vizsgálathoz az európai piacra ajánlott új, első betöltésű olajat kell használni.
A vízüzemű lassítófékek esetében a víz minőségének meg kell felelnie a lassítófékre a gyártó által meghatározott előírásoknak. A víznyomást a jármű állapotához közeli, fix értékekre kell beállítani (1 ± 0,2 bar relatív nyomás a lassítófék bemeneti tömlőjénél).
5.1.3.5. Olajviszkozitás
Amennyiben az első betöltésre több olaj javasolt, azok akkor tekinthetők egymással egyenértékűnek, ha az olajok kinematikus viszkozitása egymástól legfeljebb 50 %-kal tér el azonos hőmérséklet mellett (a KV100 értékre meghatározott tűréshatár-tartományon belül).
5.1.3.6. Olaj- vagy vízszint
Az olaj-/vízszintnek teljesítenie kell a lassítófékre meghatározott, névleges előírásokat.
5.1.4. Felszerelés
Az elektromos gépet, a nyomatékérzékelőt és a fordulatszám-érzékelőt a lassítófék vagy sebességváltó bemeneti oldalára kell felszerelni.
A lassítófék (és a sebességváltó) felszerelését azzal a dőlésszöggel kell elvégezni, ami a járműbe való beszerelés tekintetében is érvényes a típus-jóváhagyás ± 1° vagy 0° ± 1° szerint.
5.1.5. Mérőeszközök
A sebességváltó vizsgálatához a 3.1.4. pontban meghatározottak szerint.
5.1.6. Vizsgálati eljárás
5.1.6.1. Zéró nyomatékjel kompenzációja:
A sebességváltó vizsgálatához a 3.1.6.1. pontban meghatározottak szerint.
5.1.6.2. Méréssorozat
A lassítófék vizsgálatához a nyomatékveszteségre vonatkozó méréssorozat a 3.1.6.3.2–3.1.6.3.5. pontban a sebességváltó vizsgálatát érintő rendelkezéseket követi.
5.1.6.2.1. A lassítófék mérése önálló egységként
Amikor a lassítófék önálló egységként kerül vizsgálatra, a nyomatékveszteségi méréseket a következő fordulatszámbeli pontok alkalmazásával kell elvégezni:
200, 400, 600, 900, 1 200 , 1 600 , 2 000 , 2 500 , 3 000 , 3 500 , 4 000 , 4 500 , 5 000 , folytatva a lassítófék forgórészének a maximális fordulatszámáig.
5.1.6.2.2. Mérés a sebességváltóval együtt
|
5.1.6.2.2.1. |
A lassítóféknek a sebességváltóval együtt történő vizsgálata esetén a sebességváltó kiválasztott sebességfokozatának lehetővé kell tennie a lassítófék számára a forgórész maximális fordulatszáma melletti működést. |
5.1.6.2.2. A nyomatékveszteséget a kapcsolódó sebességváltó vizsgálatra jelzett üzemi fordulatszámokon kell mérni.
|
5.1.6.2.2.3. |
A sebességváltó 600 ford./perc alatti bemeneti fordulatszámait a gyártó kérésére hozzá lehet adni a mérési pontokhoz. |
|
5.1.6.2.2.4. |
A gyártó a vizsgálatot az alábbiakban leírt sorrendben elvégezve elkülönítheti a lassítófék veszteségeit a teljes sebességváltó-veszteségtől:
1.
A lassítófékkel együtt vizsgált teljes sebességváltó terheléstől független nyomatékveszteségének mérését a sebességváltó mérésével kapcsolatban a 3.1. pontban meghatározottak szerint, a sebességváltó egyik magasabb sebességfokozatában kell elvégezni = Tl,in,withret
2.
A lassítóféket és a kapcsolódó részeket olyan alkatrészekkel kell helyettesíteni, amelyek az egyenértékű sebességváltó lassítófék nélküli változatához szükségesek. Az (1) pont mérését meg kell ismételni. = Tl,in,withret
3.
A lassítófékre vonatkozóan a terheléstől független nyomatékveszteséget a két vizsgálati adatsor közötti különbségek kiszámításával kell meghatározni = Tl,in,retsys = Tl,in,withret – Tl,in,withoutret |
5.1.7. Mérési jelölések és adatrögzítés
A sebességváltó vizsgálatához a 3.1.5. pontban meghatározottak szerint.
5.1.8. A mérés hitelesítése
Az összes rögzített adatot a 3.1.7. pontban a sebességváltó vizsgálatára meghatározottak szerint kell ellenőrizni és feldolgozni.
5.2. A szimulációs eszközhöz a bemeneti állományok kiegészítése
|
5.2.1. |
A lassítóféknek a legalacsonyabb mérési fordulatszám alatti fordulatszámokra vonatkozó nyomatékveszteségeit az ezen a legalacsonyabb mérési fordulatszámon mért nyomatékveszteséggel azonosan kell beállítani. |
|
5.2.2. |
Ha a lassítófékkel és anélkül végzett vizsgálati adatsorozatok különbségeinek a kiszámítása alapján a lassítófék veszteségeit elkülönítik a teljes veszteségtől (lásd az 5.1.6.2.2.4. pontot), a lassítófék forgórészének a tényleges fordulatszámai a lassítófék helyétől és/vagy a kiválasztott áttételi tényezőtől és a lassítófék áttételi tényezőtől függnek, és ezért eltérhetnek a sebességváltó bemenő tengelyen mért fordulatszámaitól. A lassítófék forgórészének a mért motorfékezési veszteségadatokhoz viszonyított tényleges fordulatszámát az 5.1. pont 2. táblázatában leírtak szerint kell kiszámítani. |
|
5.2.3. |
A nyomatékveszteség jellegmezőjének adatait az e melléklet 12. függelékében meghatározottak szerint kell formázni és menteni |
6. Kiegészítő hajtásláncalkatrészek (ADC) / szöghajtómű
6.1. Módszerek a szöghajtómű veszteségeinek megállapítására
A szöghajtómű veszteségeit az alábbi esetek egyikének az alkalmazásával kell meghatározni:
6.1.1. „A” eset: Mérés külön szöghajtóművön
Külön szöghajtómű nyomatékveszteség-méréséhez a sebességváltó-veszteségek meghatározása tekintetében leírt három opció alkalmazandó:
|
1. opció |
: |
Mért nyomatékfüggetlen veszteségek és számított nyomatékfüggő veszteségek (1. sebességváltó-vizsgálati opció) |
|
2. opció |
: |
Mért nyomatékfüggetlen veszteségek és számított nyomatékfüggő veszteségek teljes terhelésen (2. sebességváltó-vizsgálati opció) |
|
3. opció |
: |
Mérés teljes terhelésű pontokon (3. sebességváltó-vizsgálati opció) |
A szöghajtómű-veszteségek mérése a 3. pontban a sebességváltó vizsgálatára leírt, kapcsolódó vizsgálati opció szerinti eljárást követi, követelményeiben az alábbi eltérésekkel:
6.1.1.1. Vonatkozó fordulatszám-tartomány:
200 ford./perc értéktől (annál a tengelynél, amelyhez a szöghajtómű kapcsolódik) a szöghajtómű előírásainak megfelelő, maximális fordulatszámig vagy a legutolsó fordulatszámbeli lépésig a meghatározott maximális fordulatszám előtt.
|
6.1.1.2. |
Fordulatszámbeli lépés nagysága: 200 ford./perc |
6.1.2. „B” eset: Sebességváltóhoz kapcsolódó szöghajtómű egyedi mérése
Ha a szöghajtóművet sebességváltóval együtt vizsgálják, a vizsgálatnak a sebességváltóre meghatározott opciók valamelyikét kell követnie:
|
1. opció |
: |
Mért nyomatékfüggetlen veszteségek és számított nyomatékfüggő veszteségek (1. sebességváltó-vizsgálati opció) |
|
2. opció |
: |
Mért nyomatékfüggetlen veszteségek és számított nyomatékfüggő veszteségek teljes terhelésen (2. sebességváltó-vizsgálati opció) |
|
3. opció |
: |
Mérés teljes terhelésű pontokon (3. sebességváltó-vizsgálati opció) |
|
6.1.2.1. |
A gyártó a vizsgálatot az alábbiakban leírt sorrendben elvégezve elkülönítheti a szöghajtómű veszteségeit a teljes sebességváltó veszteségeitől:
1.
A szöghajtóművel együtt vizsgált teljes sebességváltó nyomatékveszteségét a vonatkozó sebességváltó-vizsgálati opció tekintetében leírtak szerint kell mérni. = Tl,in,withad
2.
A szöghajtóművet és a kapcsolódó részeket olyan alkatrészekkel kell helyettesíteni, amelyek az egyenértékű sebességváltó szöghajtómű nélküli változatához szükségesek. Az (1) pont mérését meg kell ismételni. = Tl,in,withoutad
3.
A szöghajtóműrendszerre vonatkozó nyomatékveszteséget a két vizsgálati adatsor közötti különbségek kiszámításával kell meghatározni = Tl,in,adsys = Tl,in,withad – Tl,in,withoutad |
6.2. A szimulációs eszközhöz a bemeneti állományok kiegészítése
|
6.2.1. |
A fentiekben meghatározott minimális fordulatszám alatti fordulatszámoknál a nyomatékveszteségeket a minimális fordulatszám melletti nyomatékkal azonosan kell beállítani. |
|
6.2.2. |
Azokban az esetekben, amikor a szögsebességnek a legmagasabb vizsgált bemeneti fordulatszáma volt a legutolsó fordulatszámbeli lépés a szögsebességre meghatározott maximálisan megengedhető fordulatszám alatt, a nyomatékveszteség extrapolációját kell alkalmazni a maximális fordulatszámig a két legutóbb mért fordulatszámbeli lépésen alapuló lineáris regresszióval. |
|
6.2.3. |
A nyomatékveszteségi adatok kiszámításához azon sebességváltó bemenő tengelyére, amellyel a szöghajtóművet kombinálják, lineáris interpolációt és extrapolációt kell használni. |
7. A CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelősége
|
7.1. |
Minden sebességváltót, nyomatékátalakítót (TC), egyéb nyomatékátviteli alkatrészt (OTTC) és kiegészítő hajtásláncalkatrészt (ADC) úgy kell előállítani, hogy az megfeleljen a jóváhagyott típusnak, tekintettel a tanúsítványban és annak mellékleteiben leírtakra. A CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségével összefüggő eljárásoknak eleget kell tenniük a 2007/46/EK irányelv 12. cikkében foglaltaknak. |
|
7.2. |
A nyomatékátalakítókat (TC), egyéb nyomatékátviteli alkatrészeket (OTTC) és kiegészítő hajtásláncalkatrészeket (ADC) ki kell zárni az e melléklet 8. pontja szerinti gyártásmegfelelőségi vizsgálatok köréből. |
|
7.3. |
A CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségét az e melléklet 1. függelékében szereplő tanúsítványban foglalt leírás alapján kell ellenőrizni. |
|
7.4. |
A CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségét az e pontban rögzített speciális feltételeknek megfelelően kell értékelni. |
|
7.5. |
A gyártó évente legalább a 3. táblázatban jelzett számú sebességváltót köteles vizsgálni az adott gyártó éves összes termelési mennyisége alapján. A termelési mennyiség megállapításakor csak az e rendelet követelményeinek megfelelő sebességváltókat kell figyelembe venni. |
|
7.6. |
Minden egyes, a gyártó által vizsgált sebességváltónak egy konkrét családot kell reprezentálnia. A 7.10. pont rendelkezései ellenére családonként mindössze egy sebességváltót kell vizsgálni. |
|
7.7. |
Ha az éves összes termelési mennyiség 1 001 és 10 000 sebességváltó közötti, az elvégzendő vizsgálatokkal érintett család kiválasztásában a gyártó és a jóváhagyó hatóság megállapodik. |
|
7.8. |
Ha az éves összes termelési mennyiség 10 000 sebességváltó feletti, minden esetben a legnagyobb termelési mennyiséggel érintett sebességváltó-családot kell vizsgálni. A gyártónak meg kell indokolnia a jóváhagyó hatóság számára (pl. értékesítési adatok benyújtásával) a vizsgálatok számát és azt, hogy miért az adott családokat választotta. A gyártó és a jóváhagyó hatóság megállapodnak arról, hogy melyek legyenek azok a fennmaradó családok, amelyekre vonatkozóan a vizsgálatokat el kell végezni.
3. táblázat A megfelelőségi vizsgálathoz szükséges mintaméret
|
|
7.9. |
A CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata érdekében a jóváhagyó hatóságnak és a gyártónak közösen meg kell határoznia a vizsgálandó sebességváltó-típus(oka)t. A jóváhagyó hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy a kiválasztott sebességváltó-típus(oka)t a sorozatgyártásban használtakkal azonos szabványok szerint gyártották. |
|
7.10. |
Ha a 8. ponttal összhangban végzett vizsgálat eredménye magasabb, mint a 8.1.3. pontban meghatározott érték, akkor ugyanabból a családból további 3 sebességváltót kell megvizsgálni. Ha ezek közül legalább az egyik nem felel meg a vizsgálaton, a 23. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. |
8. A gyártás megfelelőségének vizsgálata
A CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségi vizsgálata érdekében valamely jóváhagyó hatóságnak és a tanúsítvány kérelmezőjének előzetes megállapodása alapján az alábbi módszer alkalmazandó:
8.1. Sebességváltók megfelelőségi vizsgálata
|
8.1.1. |
A sebességváltó hatásfokát az e pontban leírt, egyszerűsített eljárással kell meghatározni.
|
|
8.1.3. |
A CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata akkor minősül sikeresnek, ha teljesül az alábbi feltétel: A CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata során a vizsgált sebességváltó η A,CoP hatásfoka nem lehet kisebb, mint a típusjóváhagyással rendelkező sebességváltó ηA,TA hatásfokának X %-a. ηA,TA – ηA,CoP ≤ X Az X érték 1,5 %-kal helyettesíthető be az SMT/AMT/DCT sebességváltók esetében, illetve 3 %-kal az APT sebességváltók vagy a 2-nél több súrlódó tengelykapcsolóval ellátott sebességváltók esetében. |
1. függelék
ALKATRÉSZ, ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉG VAGY RENDSZER TANÚSÍTVÁNYÁNAK MINTÁJA
Legnagyobb megengedett formátum: A4 (210 × 297 mm)
TANÚSÍTVÁNY SEBESSÉGVÁLTÓ- / NYOMATÉKÁTALAKÍTÓ- / EGYÉB NYOMATÉKÁTVITELI ALKATRÉSZ- / KIEGÉSZÍTŐ HAJTÁSLÁNCALKATRÉSZ-CSALÁD ( 5 ) CO2 -KIBOCSÁTÁSSAL ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATOS JELLEMZŐIRŐL
|
Az értesítés tárgya: a tanúsítvány — megadása (1) — meghosszabbítása (1) — elutasítása (1) — visszavonása (1) |
A hatóság pecsétjének helye
|
tekintettel az (EU) 2017/2400 rendelettel végrehajtott 595/2009/EK rendeletre.
A legutóbb a …-val módosított XXXXX/EK rendelet és (EU) 2017/2400 rendelet
Tanúsítvány száma:
Hashfüggvény:
A kiterjesztés indoka:
I. SZAKASZ
|
0.1. |
Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): |
|
0.2. |
Típus: |
|
0.3. |
Típusazonosító jelölések, amennyiben azok fel vannak tüntetve az alkatrészen
|
|
0.4. |
A gyártó neve és címe: |
|
0.5. |
Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és rögzítésének módja: |
|
0.6. |
Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: |
|
0.7. |
A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe |
II. SZAKASZ
1. Kiegészítő adatok (adott esetben): lásd a Kiegészítést
1.1. A nyomatékveszteségek meghatározásához alkalmazott opció
|
1.1.1. |
Sebességváltó esetében: a sebességváltó minden egyes sebességfokozata esetében mindkét, a 0–10 kNm és a >10 kNm kimeneti nyomatéktartományra vonatkozóan külön meg kell határozni |
|
2. |
A vizsgálatok elvégzéséért felelős jóváhagyó hatóság: |
|
3. |
A vizsgálati jegyzőkönyv kelte |
|
4. |
A vizsgálati jegyzőkönyv száma |
|
5. |
Megjegyzések (adott esetben): lásd a Kiegészítést |
|
6. |
Hely |
|
7. |
Dátum |
|
8. |
Aláírás |
Mellékletek:
Adatközlő lap
Vizsgálati jegyzőkönyv
2. függelék
A sebességváltóra vonatkozó adatközlő lap
|
Adatközlő lap száma: |
Kiadás: Kiadás dátuma: A módosítás időpontja: |
a következőnek megfelelően:
Sebességváltó-típus/-család (ha alkalmazható)
…
0. ÁLTALÁNOS
|
0.1. |
A gyártó neve és címe |
|
0.2. |
Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): |
|
0.3. |
Sebességváltó-típus: |
|
0.4. |
Sebességváltó-család: |
|
0.5. |
Sebességváltó típusa önálló műszaki egységként / Sebességváltó-család önálló műszaki egységként |
|
0.6. |
Kereskedelmi név (nevek) (ha van/vannak) |
|
0.7. |
Modellazonosító jelölések, amennyiben azok fel vannak tüntetve a sebességváltón: |
|
0.8. |
Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és rögzítésének módja: |
|
0.9. |
Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: |
|
0.10. |
A gyártó képviselőjének neve és címe: |
1. RÉSZ
AZ (ALAP)SEBESSÉGVÁLTÓ ÉS A SEBESSÉGVÁLTÓ-TÍPUSOK ALAPVETŐ JELLEMZŐI A SEBESSÉGVÁLTÓ-CSALÁDON BELÜL
|
|
Alap-sebességváltó |
Családtagok |
|
||
|
|
|||||
|
vagy sebességváltó típusa |
|
||||
|
|
|||||
|
|
1. sz. |
2. sz. |
3. sz. |
|
|
|
|
|||||
▼M1 —————
1.0. A KONKRÉT SEBESSÉGVÁLTÓVAL / SEBESSÉGVÁLTÓ-CSALÁDDAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
|
1.1. |
Áttételi arány. Áttételrendszer és teljesítményáramlás |
|
1.2. |
Középponti távolság az előtéttengelyi közlőművekhez |
|
1.3. |
Csapágyak típusa a megfelelő pozíciókban (ha be vannak építve) |
|
1.4. |
Váltóelemek típusa (fogazott tengelykapcsolók, ideértve a szinkronizátorokat vagy súrlódó tengelykapcsolókat is) a megfelelő pozíciókban (ahol be vannak építve) |
|
1.5. |
Egy fogaskerék szélessége az 1. opcióhoz, vagy egy fogaskerék szélessége ± 1 mm a 2. opcióhoz vagy 3. opcióhoz |
|
1.6. |
Előremeneti sebességfokozatok száma |
|
1.7. |
A fogazott tengelykapcsolók száma |
|
1.8. |
Szinkronizátorok száma |
|
1.9. |
Súrlódó tengelykapcsoló lemezek száma (kivéve az egyszeres száraz tengelykapcsolót 1 vagy 2 lemezzel) |
|
1.10. |
Súrlódó tengelykapcsoló lemezek külső átmérője (kivéve az egyszeres száraz tengelykapcsolót 1 vagy 2 lemezzel) |
|
1.11. |
A fogak legnagyobb felületi érdessége (ideértve a rajzokat) |
|
1.12. |
Dinamikus tengelytömítések száma |
|
1.13. |
Olajáramlás a kenéshez és hűtéshez a sebességváltó bemenő tengelyének egy fordulataként |
|
1.14. |
Olajviszkozitás 100 °C-on (± 10 %) |
|
1.15. |
Rendszernyomás a hidraulikus szabályozású sebességváltók esetében |
|
1.16. |
Olajszint a központi tengely viszonylatában és a rajz előírásai szerint (az alsó és a felső tűréshatár közötti átlagérték alapján) álló helyzetben és járás közben. Az olajszint egyenlőnek minősül, amennyiben a sebességváltó minden forgó alkatrésze (az olajszivattyútól és annak meghajtásától eltekintve) a meghatározott olajszint felett van; |
|
1.17. |
Meghatározott olajszint (± 1 mm) |
|
1.18. |
Áttételi arányok [-] és maximális bemeneti nyomaték [Nm], maximális bemenőteljesítmény (kW) és maximális bemeneti fordulatszám [ford./perc] 1. sebességfokozat
2. sebességfokozat
3. sebességfokozat
4. sebességfokozat
5.sebességfokozat
6. sebességfokozat
7. sebességfokozat
8. sebességfokozat
9. sebességfokozat
10. sebességfokozat
11. sebességfokozat
12. sebességfokozat
n. sebességfokozat
|
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
|
Szám: |
Leírás: |
Kiadás dátuma: |
|
1. |
Információk a sebességváltó vizsgálati körülményeiről |
… |
|
2. |
… |
|
1. melléklet a sebességváltóra vonatkozó adatközlő laphoz
Információk a vizsgálati körülményekről (adott esetben)
|
1.1. Mérés lassítófékkel |
igen/nem |
|
1.2. Mérés szöghajtóművel |
igen/nem |
|
1.3. Maximális vizsgált bemeneti fordulatszám [ford./perc] |
|
|
1.4. Maximális vizsgált bemeneti nyomaték [Nm] |
|
3. függelék
A hidrodinamikus nyomatékátalakítóra (TC) vonatkozó adatközlő lap
|
Adatközlő lap száma: |
Kiadás: Kiadás dátuma: A módosítás időpontja: |
a következőnek megfelelően:
TC típusa:TC-típus/-család (ha alkalmazható)
…
0. ÁLTALÁNOS
|
0.1. |
A gyártó neve és címe |
|
0.2. |
Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve) |
|
0.3. |
TC típus: |
|
0.4. |
TC család: |
|
0.5. |
TC típus önálló műszaki egységként / TC család önálló műszaki egységként |
|
0.6. |
Kereskedelmi név (nevek) (ha van/vannak) |
|
0.7. |
Modellazonosító jelölések, amennyiben azok fel vannak tüntetve a TC-n: |
|
0.8. |
Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és rögzítésének módja: |
|
0.9. |
Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: |
|
0.10. |
A gyártó képviselőjének neve és címe: |
1. RÉSZ
AZ ALAP TC ALAPVETŐ JELLEMZŐI ÉS A TC TÍPUSAI A TC CSALÁDON BELÜL
|
|
Alap TC vagy |
Családtag| |
|
||
|
|
|||||
|
TC típus |
1. sz. |
2. sz. |
3. sz. |
|
|
|
|
|||||
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
▼M1 —————
1.0. A KONKRÉT NYOMATÉKÁTALAKÍTÓVAL / NYOMATÉKÁTALAKÍTÓ CSALÁDDAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
|
1.1. |
A mechanikus fokozattal nem rendelkező hidrodinamikus nyomatékátalakítók esetében (soros elrendezés).
|
|
1.2. |
A mechanikus fokozattal rendelkező hidrodinamikus nyomatékátalakítók esetében (párhuzamos elrendezés).
|
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
|
Szám: |
Leírás: |
Kiadás dátuma: |
|
1. |
Információk a nyomatékátalakítókra vonatkozó vizsgálati feltételekről |
… |
|
2. |
… |
|
1. melléklet a nyomatékátalakítóra vonatkozó adatközlő laphoz
Információk a vizsgálati körülményekről (adott esetben)
1. Mérési módszer
|
1.1. |
Mechanikus fokozattal ellátott nyomatékátalakítók igen/nem |
|
1.2. |
Nyomatékátalakító önálló egységként igen/nem |
4. függelék
Egyéb nyomatékátviteli alkatrészekre (OTTC) vonatkozó adatközlő lap
|
Kiadás dátuma: |
Adatközlő lap száma: Kiadás: A módosítás időpontja: |
a következőnek megfelelően:
OTTC típus:OTTC-típus/-család (ha alkalmazható)
…
0. ÁLTALÁNOS
|
0.1. |
A gyártó neve és címe |
|
0.2. |
Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): |
|
0.3. |
OTTC típus: |
|
0.4. |
OTTC család: |
|
0.5. |
OTTC típus önálló műszaki egységként / OTTC család önálló műszaki egységként |
|
0.6. |
Kereskedelmi név (nevek) (ha van/vannak) |
|
0.7. |
Modellazonosító jelölések, amennyiben azok fel vannak tüntetve az OTTC-n: |
|
0.8. |
Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és rögzítésének módja: |
|
0.9. |
Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: |
|
0.10. |
A gyártó képviselőjének neve és címe: |
1. RÉSZ
AZ ALAP OTTC ALAPVETŐ JELLEMZŐI ÉS AZ OTTC TÍPUSAI AZ OTTC CSALÁDON BELÜL
|
|
Alap OTTC |
Családtag |
|
||
|
|
|||||
|
|
1. sz. |
2. sz. |
3. sz. |
|
|
|
|
|||||
▼M1 —————
1.0. KONKRÉT OTTC-RE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK
|
1.1. |
Hidrodinamikus nyomatékátviteli alkatrészek (OTTC) / lassítófék esetében
|
|
1.2. |
Mágneses nyomatékátviteli alkatrészek (OTTC) / lassítófék esetében
|
|
1.3. |
Nyomatékátviteli alkatrészek (OTTC) / hidrodinamikus tengelykapcsoló esetében
|
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
|
Szám: |
Leírás: |
Kiadás dátuma: |
|
1. |
Információk az OTTC vizsgálati körülményekről |
… |
|
2. |
… |
|
1. melléklet az OTTC-re vonatkozó adatközlő laphoz
Információk a vizsgálati körülményekről (adott esetben)
1. Mérési módszer
|
2. |
OTTC fő nyomatékelnyelőjének, például a lassítófék forgórészének a maximális vizsgálati fordulatszáma [ford./perc] |
5. függelék
Kiegészítő hajtásláncalkatrészekre (ADC) vonatkozó adatközlő lap
|
Kiadás dátuma: |
Adatközlő lap száma: Kiadás: A módosítás időpontja: |
a következőnek megfelelően:
ADC-típus/-család (ha alkalmazható)
…
0. ÁLTALÁNOS
|
0.1. |
A gyártó neve és címe |
|
0.2. |
Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): |
|
0.3. |
ADC típus: |
|
0.4. |
ADC család: |
|
0.5. |
ADC típus önálló műszaki egységként / ADC család önálló műszaki egységként |
|
0.6. |
Kereskedelmi név (nevek) (ha van/vannak) |
|
0.7. |
Modellazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve az ADC-n: |
|
0.8. |
Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és rögzítésének módja: |
|
0.9. |
Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: |
|
0.10. |
A gyártó képviselőjének neve és címe: |
1. RÉSZ
AZ ALAP ADC ALAPVETŐ JELLEMZŐI ÉS AZ ADC TÍPUSOK AZ ADC CSALÁDON BELÜL
|
|
Alap ADC |
Családtag |
|
||
|
|
|||||
|
|
1. sz. |
2. sz. |
3. sz. |
|
|
|
|
|||||
▼M1 —————
1.0. KONKRÉT ADC-RE / SZÖGHAJTÓMŰRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK
|
1.1. |
Áttételi arány és áttételrendszer |
|
1.2. |
A bemenő/kimenő tengely közötti szög |
|
1.3. |
Csapágyak típusa a megfelelő pozíciókban |
|
1.4. |
A fogak száma fogaskerekenként |
|
1.5. |
Egytárcsás fogaskerék szélessége |
|
1.6. |
Dinamikus tengelytömítések száma |
|
1.7. |
Olaj viszkozitás (± 10 %) |
|
1.8. |
A fogak felületi érdessége |
|
1.9. |
Olajszint a központi tengely viszonylatában és a rajz előírásai szerint (az alsó és a felső tűréshatár közötti átlagérték alapján) álló helyzetben és járás közben. Az olajszint egyenlőnek minősül, amennyiben a sebességváltó minden forgó alkatrésze (az olajszivattyútól és annak meghajtásától eltekintve) a meghatározott olajszint felett van |
|
1.10. |
Olajszint (± 1 mm)-en belül. |
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
|
Szám: |
Leírás: |
Kiadás dátuma: |
|
1. |
Információk az ADC vizsgálati körülményekről |
… |
|
2. |
… |
|
1. melléklet az ADC-re vonatkozó adatközlő laphoz
Információk a vizsgálati körülményekről (adott esetben)
1. Mérési módszer
|
sebességváltóval |
igen/nem |
|
meghajtószerkezet |
igen/nem |
|
direkt |
igen/nem |
|
2. |
Maximális vizsgálati fordulatszám az ADC bemenetnél [ford./perc] |
6. függelék
A család fogalma
1. Általános adatok
A sebességváltók, nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek vagy kiegészítő hajtásláncalkatrészek valamely családját a konstrukció és a teljesítménybeli paraméterek jellemzik. Ezeknek közöseknek kell lenniük a család minden tagjára. Mindaddig, amíg a családhoz való tartozás e függelékben felsorolt szempontjai teljesülnek, a gyártó eldöntheti mely sebességváltók, nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek vagy kiegészítő hajtásláncalkatrészek tartoznak az adott családhoz. A kapcsolódó családot a jóváhagyó hatóságnak kell jóváhagynia. A gyártónak a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania a család tagjainak teljesítményére vonatkozó információkat.
1.1. Különleges esetek
Néhány esetben kölcsönhatás lehet a paraméterek között. Ezt figyelembe kell venni annak biztosítása érdekében, hogy kizárólag a hasonló jellemzőkkel bíró sebességváltók, nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek vagy kiegészítő hajtásláncalkatrészek kerüljenek ugyanabba a családba. Az ilyen eseteket a gyártónak meg kell határoznia, és tájékoztatnia kell róluk a jóváhagyó hatóságot. Ezt úgy kell figyelembe venni, mint a sebességváltók, nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek vagy kiegészítő hajtásláncalkatrészek új családjának a kritériumát.
Az olyan eszközök vagy tulajdonságok esetében, melyeket a 9. pont nem sorol fel, illetve amelyek nagyban befolyásolják a teljesítménybeli szintet, az adott berendezést a gyártónak a helyes műszaki gyakorlatok alapján azonosítani kell, illetve jóváhagyó hatóság felé be kell jelenteni. Ezt úgy kell figyelembe venni, mint a sebességváltók, nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek vagy kiegészítő hajtásláncalkatrészek új családjának a kritériumát.
|
1.2. |
A család fogalma meghatározza azokat a szempontokat és paramétereket, amelyek lehetővé teszik a gyártó számára a hasonló vagy megegyező CO2-re vonatkozó adatokkal bíró sebességváltók, nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek vagy kiegészítő hajtásláncalkatrészek családokba és típusokba való csoportosítását. |
|
2. |
A jóváhagyó hatóság arra a következtetésre is juthat, hogy a sebességváltó, nyomatékátalakító, egyéb nyomatékátviteli alkatrész vagy kiegészítő hajtásláncalkatrész legmagasabb nyomatékveszteségét kiegészítő vizsgálattal lehet a legjobban jellemezni. Ez esetben a gyártó köteles megfelelő információkat benyújtani azon a családon belül a sebességváltó, nyomatékátalakító, egyéb nyomatékátviteli alkatrész vagy kiegészítő hajtásláncalkatrész meghatározásához, mely feltehetőleg a legnagyobb nyomatékveszteségi szinttel bír. Ha a családba tartozó tagok olyan más tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyekről feltételezhető, hogy hatással vannak a nyomatékveszteségre, ezeket a tulajdonságokat is meg kell határozni és figyelembe kell venni az alapegység kiválasztásánál. |
|
3. |
A sebességváltó-családot meghatározó paraméterek
|
|
4. |
Az alap-sebességváltó kiválasztása Az alap-sebességváltó kiválasztása a lentiekben felsorolt szempontok szerint történik:
a)
legnagyobb egytárcsás fogaskerék szélesség az 1. opció esetében vagy a legnagyobb egytárcsás fogaskerék szélesség ± 1 mm a 2. opció és a 3. opció esetében;
b)
fogaskerekek legnagyobb száma összesen;
c)
a fogazott tengelykapcsolók legnagyobb száma;
d)
a szinkronizátorok legnagyobb száma;
e)
súrlódó tengelykapcsoló lemezek legnagyobb száma (kivéve az egyszeres száraz tengelykapcsolót 1 vagy 2 lemezzel);
f)
súrlódó tengelykapcsoló lemezek külső átmérőjének legmagasabb értéke (kivéve az egyszeres száraz tengelykapcsolót 1 vagy 2 lemezzel);
g)
a fogak felületi érdességének a legmagasabb értéke;
h)
dinamikus tengelytömítések legnagyobb száma;
i)
legnagyobb olajáramlás a kenéshez és hűtéshez a bemenő tengely fordulataiként;
j)
legnagyobb olajviszkozitás;
k)
legmagasabb rendszernyomás a hidraulikus szabályozású sebességváltók esetében;
l)
legmagasabb meghatározott olajszint a központi tengely viszonylatában és a rajz előírásai szerint (az alsó és a felső tűréshatár közötti átlagérték alapján) álló helyzetben és járás közben. Az olajszint egyenlőnek minősül, amennyiben a sebességváltó minden forgó alkatrésze (az olajszivattyútól és annak meghajtásától eltekintve) a meghatározott olajszint felett van;
m)
legmagasabb meghatározott olajszint (± 1 mm). |
|
5. |
A nyomatékátalakító-családot meghatározó paraméterek
|
|
6. |
Az alap-nyomatékátalakító kiválasztása
|
|
7. |
Az (egyéb) nyomatékátviteli alkatrész- (OTTC) családot meghatározó paraméterek
|
|
8. |
Az alap nyomatékátviteli alkatrész kiválasztása
|
|
9. |
Paraméterek a kiegészítő hajtásláncalkatrészek családjának meghatározásához
|
|
10. |
Az alap kiegészítő hajtásláncalkatrész kiválasztása
|
7. függelék
Jelölések és számozás
1. Jelölések
Egy, az e melléklet szerint tanúsított alkatrész esetében az alkatrészen fel kell tüntetni az alábbiakat:
|
1.1. |
A gyártó neve vagy védjegye |
|
1.2. |
Az e melléklet 2–5. függeléke 0.2. és 0.3. pontjának megfelelően a gyártmány és a típus azonosítására szolgáló információ |
|
1.3. |
Tanúsítási jelölés (amennyiben releváns): egy négyszög és benne egy kis „e” betű, amelyet a tanúsítványt kiadó tagállam megkülönböztető száma követ: 1 Németország esetében;
2 Franciaország esetében;
3 Olaszország esetében;
4 Hollandia esetében;
5 Svédország esetében;
6 Belgium esetében;
7 Magyarország esetében;
8 a Cseh Köztársaság esetében;
9 Spanyolország esetében;
11 az Egyesült Királyság esetében;
12 Ausztria esetében;
13 Luxemburg esetében;
17 Finnország esetében;
18 Dánia esetében;
19 Románia esetében;
20 Lengyelország esetében;
21 Portugália esetében;
23 Görögország esetében;
24 Írország esetében;
25 Horvátország esetében;
26 Szlovénia esetében;
27 Szlovákia esetében;
29 Észtország esetében;
32 Lettország esetében;
34 Bulgária esetében;
36 Litvánia esetében;
49 Ciprus esetében;
50 Málta esetében;
|
|
1.4. |
A tanúsítási jelölésnek a négyszög közelében tartalmaznia kell egy „alap jóváhagyási számot” a 2007/46/EK irányelv VII. mellékletének 4. szakaszában írtaknak megfelelően, amelyet az e rendelet legutóbbi technikai módosításához rendelt sorozatszámot jelölő két számjegy, valamint az ábécé valamely betűje előz meg, amely arra az alkatrészre utal, amire a tanúsítványt megadták. E rendelet esetében ez a szám a 00. E rendelet tekintetében a betűkarakterét az 1. táblázat rögzíti
|
|
1.5. |
Példa a tanúsítási jelölésre
A sebességváltón, nyomatékátalakítón (TC), egyéb nyomatékátviteli alkatrészen (OTTC) vagy kiegészítő hajtásláncalkatrészen (ADC) elhelyezett fenti tanúsítási jelölés mutatja, hogy az érintett típust Lengyelországban (e20) e rendeletnek megfelelően tanúsították. Az első két számjegy (00) az e rendelet legutóbbi technikai módosításához rendelt sorszámot jelöli. A következő karakter (G) azt jelzi, hogy a tanúsítványt egy sebességváltóra adták ki. Az utolsó négy számjegy (0004) az alap-jóváhagyási szám, amelyet a jóváhagyó hatóság hozzárendelt a sebességváltóhoz. |
|
1.6. |
A tanúsítvány kérelmezőjének kérésére és a jóváhagyó hatóság előzetes beleegyezésével az 1.5. pontban jelzettől eltérő méretű jelölés is használható. Az egyéb méretű jelöléseknek is jól olvashatónak kell lenniük. |
|
1.7. |
A jelöléseknek, címkéknek, tábláknak vagy matricáknak a sebességváltó, nyomatékátalakító (TC), egyéb nyomatékátviteli alkatrész (OTTC) vagy kiegészítő hajtásláncalkatrész (ADC) hasznos élettartama végéig tartósnak kell maradniuk, illetve világosan olvashatónak és kitörölhetetlennek kell lenniük. A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy a jelöléseket, címkéket, adattáblákat vagy matricákat ne lehessen anélkül eltávolítani, hogy meg ne rongálódjanak, illetve olvashatatlanná ne váljanak. |
|
1.8. |
Amennyiben a sebességváltó, nyomatékátalakító, egyéb nyomatékátviteli alkatrész vagy kiegészítő hajtásláncalkatrész tekintetében ugyanaz a jóváhagyó hatóság külön tanúsítványokat ad, és az említett alkatrészek együttesen kerülnek beszerelésre, elegendő az 1.3. pont szerinti egyik tanúsító jelölést feltüntetni. E tanúsító jelölést kell követniük az 1.4. pontban meghatározott, vonatkozó jelöléseknek az érintett sebességváltóra, nyomatékátalakítóra, egyéb nyomatékátviteli alkatrészre vagy kiegészítő hajtásláncalkatrészre vonatkozóan, amiket egymástól „/” jel választ el. |
|
1.9. |
A tanúsítási jelölésnek a sebességváltó, nyomatékátalakító, egyéb nyomatékátviteli alkatrész vagy kiegészítő hajtásláncalkatrész járműbe történő beépítése után is láthatónak kell lennie, és azt egy olyan részhez kell rögzíteni, amely a rendes működéshez szükséges, és amelyet szokásos esetben az alkatrész élettartama során nem kell kicserélni. |
|
1.10. |
Ha a nyomatékátalakító vagy egyéb nyomatékátviteli alkatrész kialakítása olyan, hogy az nem hozzáférhető és/vagy nem látható a sebességváltóval való összeszerelést követően a nyomatékátalakító vagy egyéb nyomatékátviteli alkatrész tanúsító jelölését a sebességváltón kell elhelyezni. Az első bekezdésben leírt esetben, amennyiben a nyomatékátalakító vagy egyéb nyomatékátviteli alkatrész nincs tanúsítva a tanúsítási szám helyett a „–” jelzést kell feltüntetni a sebességváltón az 1.4. pontban meghatározott betűkarakter mellett. |
2. Számozás
|
2.1. |
A sebességváltó, nyomatékátalakító, egyéb nyomatékátviteli alkatrész vagy kiegészítő hajtásláncalkatrész tanúsítási száma az alábbiakból áll: eX*YYYY/YYYY*ZZZZ/ZZZZ*X*0000*00
|
8. függelék
Standard nyomatékveszteségi értékek – sebességváltó
A sebességváltó névleges maximális nyomatéka alapján kiszámított háttérértékek:
|
Tl,in |
= |
a bemenő tengellyel összefüggő nyomatékveszteség [Nm] |
|
Tdx |
= |
vonónyomaték x ford./perc mellett [Nm] |
|
Taddx |
= |
kiegészítő szöghajtómű-sebességfokozat vonónyomatéka x ford./perc mellett [Nm] (ha releváns) |
|
nin |
= |
fordulatszám a bemenő tengelynél [ford./perc] |
|
fT |
= |
1-η |
|
η |
= |
hatásfok |
|
fT |
= |
0,01 direkt sebességfokozat esetében, 0,04 indirekt sebességfokozat esetében |
|
fT_add |
= |
0,04 a szöghajtóműves sebességváltó esetében (ha releváns) |
|
Tin |
= |
nyomaték a bemenő tengelynél [Nm] |
|
Tmax,in |
= |
maximálisan megengedett bemeneti nyomaték a sebességváltó bármely előremeneti sebességfokozatában [Nm] |
|
= |
max(Tmax,in,gear) |
|
Tmax,in,gear |
= |
maximálisan megengedett bemeneti nyomaték a sebességfokozatban, ahol a sebességfokozat = 1, 2, 3,… legmagasabb sebességfokozat). A hidrodinamikus nyomatékátalakítóval rendelkező sebességváltókban ez a bemeneti nyomaték a nyomatékátalakító előtti bemenő nyomaték. |
9. függelék
Általános modell – nyomatékátalakító
A nyomatékátalakító általános modellje a standard technológia alapján:
A nyomatékátalakító jellemzőinek a meghatározásához a nyomatékátalakítónak a konkrét motorjellemzőktől függő általános modellje alkalmazható.
A nyomatékátalakító általános modellje az alábbi jellemző motoradatokon alapul:
|
nrated |
= |
maximális motorfordulatszám maximális teljesítmény mellett (a motor teljes terhelés melletti görbéjéből meghatározva, a motor előfeldolgozási eszközével számolva) [ford./perc] |
|
Tmax |
= |
maximális motornyomaték maximális teljesítmény mellett (a motor teljes terhelés melletti görbéjéből meghatározva, a motor előfeldolgozási eszközével számolva) [Nm] |
Ezért a nyomatékátalakító általános jellemzői kizárólag az olyan motorral egybeépített nyomatékátalakítóra érvényesek, amely ugyanazon konkrét, jellemző motoradatokkal rendelkezik.
A nyomatékátalakító nyomatékteljesítményére vonatkozó négypontos modell:
Az általános nyomatékteljesítmény és az általános nyomatékmódosítási tényező:
1. ábra
Általános nyomatékteljesítmény
2. ábra
Általános nyomatékmódosítási tényező
ahol:
|
TP1000 |
= |
szivattyú referencianyomatéka;
|
|
v |
= |
áttételi arány;
|
|
μ |
= |
nyomatékmódosítási tényező;
|
|
vs |
= |
áttételi arány a ráfutási ponton;
Forgó házzal rendelkező (Trilock típusú) nyomatékátalakító esetében a vs jellemzően 1. Az egyéb – különösen a teljesítményosztásos – koncepciójú nyomatékátalakítók esetében a vs az 1-től eltérő értéket is felvehet. |
|
vc |
= |
Áttételi arány a kapcsolási ponton;
|
|
v0 |
= |
Átesési pont; v 0 = 0 [ford./perc] |
|
vm |
= |
Közbenső áttételi arány;
|
A modell a következő fogalommeghatározásokat teszi szükségessé az általános nyomatékteljesítmény kiszámításához:
A modell a következő fogalommeghatározásokat teszi szükségessé az általános nyomatékmódosítási tényező kiszámításához:
A számított konkrét pontok között lineáris interpolációt kell alkalmazni.
10. függelék
Standard nyomatékveszteségi értékek – egyéb nyomatékátviteli alkatrészek
Számított standard nyomatékveszteségi értékek az egyéb nyomatékátviteli alkatrészek esetében
ahol:
|
Tretarder |
= |
a lassítófék motorfékezési vesztesége [Nm] |
|
nretarder |
= |
a lassítófék forgórészének fordulatszáma [ford./perc] (lásd e melléklet 5.1. pontját) |
|
istep-up |
= |
áttételi tényező = a lassítófék forgórészének fordulatszáma / a meghajtási alkatrész fordulatszáma (lásd e melléklet 5.1. pontját) |
11. függelék
Standard nyomatékveszteségi értékek – fogaskerekes szöghajtómű
A 8. függelék szerinti sebességváltó és fogaskerekes szöghajtómű együttese tekintetében érvényes standard nyomatékveszteségi értékekkel összhangban, a fogaskerekes szöghajtómű standard nyomatékvesztesége sebességváltó nélkül az alábbiak szerint számítható ki:
ahol:
|
Tl,in |
= |
a sebességváltó bemenő tengelyével összefüggő nyomatékveszteség [Nm] |
|
Taddx |
= |
a kiegészítő szöghajtómű-sebességfokozat vonónyomatéka x ford./perc mellett [Nm] (ha releváns) |
|
nin |
= |
fordulatszám a sebességváltó bemenő tengelyénél [ford./perc] |
|
fT |
= |
1-η; Η = hatásfok fT_add = 0,04 a szöghajtóműves sebességváltó esetében |
|
Tin |
= |
nyomaték a sebességváltó bemenő tengelyénél [Nm] |
|
Tmax,in |
= |
maximálisan megengedett bemeneti nyomaték a sebességváltó bármely előremeneti sebességfokozatában [Nm] |
|
= |
max(Tmax,in,gear) |
|
Tmax,in,gear |
= |
maximálisan megengedett bemeneti nyomaték a sebességfokozatban, ahol a sebességfokozat = 1, 2, 3,… legmagasabb sebességfokozat) |
A fenti számításokkal kapott standard nyomatékveszteségek hozzáadhatók a sebességváltó 1–3. opcióval kapott nyomatékveszteségeihez annak érdekében, hogy megállapíthatók legyenek a konkrét sebességváltó és szöghajtómű együttesének nyomatékveszteségei.
12. függelék
A szimulációs eszköz bemeneti paraméterei
Bevezetés
E függelék azoknak a paramétereknek a listáját adja meg, amelyeket a szimulációs eszköz bemeneti információjaként a sebességváltó, nyomatékátalakító (TC), egyéb nyomatékátviteli alkatrész (OTTC) és kiegészítő hajtásláncalkatrészek (ADC) gyártójának kell megadnia. Az alkalmazandó XML-séma, valamint a példaadatok az erre a célra létrehozott elektronikus elosztó platformon érhetők el.
Fogalommeghatározások
|
1. |
„Parameter ID”:A „Szimulációs eszközben” használt egyedi azonosító egy adott bemeneti paraméter vagy bemeneti adathalmaz számára |
|
2. |
„Type”: A paraméter adattípusa
|
|
3. |
„Unit” …a paraméter fizikai mértékegysége |
Bemeneti paraméterek halmaza
1. táblázat
„Transmission/General” bemeneti paraméterek
|
A paraméter neve |
Paraméterazonosító |
Típus |
Egység |
Leírás/referencia |
|
Manufacturer |
P205 |
token |
[-] |
|
|
Model |
P206 |
token |
[-] |
|
|
CertificationNumber |
P207 |
token |
[-] |
|
|
Date |
P208 |
dateTime |
[-] |
Az alkatrészre vonatkozó hashfüggvény létrehozásának dátuma és időpontja |
|
AppVersion |
P209 |
token |
[-] |
|
|
TransmissionType |
P076 |
karakterlánc |
[-] |
Megengedett értékek (1): „SMT”, „AMT”, „APT-S”, „APT-P” |
|
MainCertificationMethod |
P254 |
karakterlánc |
[-] |
Megengedett értékek: „Option 1”, „Option 2”, „Option 3”, „Standard values” |
|
(1) A DCT-t AMT típusú sebességváltóként kell feltüntetni. |
||||
2. táblázat
„Transmission/Gears” bemeneti paraméterek sebességfokozatonként
|
Parameter name |
Parameter ID |
Type |
Unit |
Leírás/referencia |
|
GearNumber |
P199 |
integer |
[-] |
|
|
Ratio |
P078 |
double, 3 |
[-] |
|
|
MaxTorque |
P157 |
integer |
[Nm] |
opcionális |
|
MaxSpeed |
P194 |
integer |
[1/perc] |
opcionális |
3. táblázat
„Transmission/LossMap” bemeneti paraméterek sebességfokozatonként, valamint a veszteségi jellegmező minden egyes hálózati pontjára
|
Parameter name |
Parameter ID |
Type |
Unit |
Leírás/referencia |
|
InputSpeed |
P096 |
double, 2 |
[1/perc] |
|
|
InputTorque |
P097 |
double, 2 |
[Nm] |
|
|
TorqueLoss |
P098 |
double, 2 |
[Nm] |
|
4. táblázat
„TorqueConverter/General” bemeneti paraméterek
|
Parameter name |
Parameter ID |
Type |
Unit |
Leírás/referencia |
|
Manufacturer |
P210 |
token |
[-] |
|
|
Model |
P211 |
token |
[-] |
|
|
CertificationNumber |
P212 |
token |
[-] |
|
|
Date |
P213 |
dateTime |
[-] |
Az alkatrészre vonatkozó hashfüggvény létrehozásának dátuma és időpontja |
|
AppVersion |
P214 |
string |
[-] |
|
|
CertificationMethod |
P257 |
string |
[-] |
Megengedett értékek: „Measured”, „Standard values” |
5. táblázat
„TorqueConverter/Characteristics” bemeneti paraméterek minden egyes hálózati pontra a jelleggörbén
|
Parameter name |
Parameter ID |
Type |
Unit |
Leírás/referencia |
|
SpeedRatio |
P099 |
kettős, 4 |
[-] |
|
|
TorqueRatio |
P100 |
double, 4 |
[-] |
|
|
InputTorqueRef |
P101 |
double, 2 |
[Nm] |
|
6. táblázat
„Angledrive/General” bemeneti paraméterek (csak akkor szükséges, ha az alkatrész releváns)
|
Parameter name |
Parameter ID |
Type |
Unit |
Leírás/referencia |
|
Manufacturer |
P220 |
token |
[-] |
|
|
Model |
P221 |
token |
[-] |
|
|
CertificationNumber |
P222 |
token |
[-] |
|
|
Date |
P223 |
dateTime |
[-] |
Az alkatrészre vonatkozó hashfüggvény létrehozásának dátuma és időpontja |
|
AppVersion |
P224 |
string |
[-] |
|
|
Ratio |
P176 |
double, 3 |
[-] |
|
|
CertificationMethod |
P258 |
string |
[-] |
Megengedett értékek: „Option 1”, „Option 2”, „Option 3”, „Standard values” |
7. táblázat
„Angledrive/LossMap” bemeneti paraméterek minden egyes hálózati pontra a veszteségi jellegmezőben (csak akkor szükséges, ha az alkatrész releváns)
|
Parameter name |
Parameter ID |
Type |
Unit |
Leírás/referencia |
|
InputSpeed |
P173 |
double, 2 |
[1/perc] |
|
|
InputTorque |
P174 |
double, 2 |
[Nm] |
|
|
TorqueLoss |
P175 |
double, 2 |
[Nm] |
|
8. táblázat
„Retarder/General” bemeneti paraméterek (csak akkor szükséges, ha az alkatrész releváns)
|
Parameter name |
Parameter ID |
Type |
Unit |
Leírás/referencia |
|
Manufacturer |
P225 |
token |
[-] |
|
|
Model |
P226 |
token |
[-] |
|
|
CertificationNumber |
P227 |
token |
[-] |
|
|
Date |
P228 |
dateTime |
[-] |
Az alkatrészre vonatkozó hashfüggvény létrehozásának dátuma és időpontja |
|
AppVersion |
P229 |
string |
[-] |
|
|
CertificationMethod |
P255 |
string |
[-] |
Megengedett értékek: „Measured”, „Standard values” |
9. táblázat
„Retarder/LossMap” bemeneti paraméterek minden egyes hálózati pontra a jelleggörbén (csak akkor szükséges, ha az alkatrész releváns)
|
Parameter name |
Parameter ID |
Type |
Unit |
Leírás/referencia |
|
RetarderSpeed |
P057 |
double, 2 |
[1/perc] |
|
|
TorqueLoss |
P058 |
double, 2 |
[Nm] |
|
VII. MELLÉKLET
A TENGELYEKKEL KAPCSOLATOS ADATOK ELLENŐRZÉSE
1. Bevezetés
Ez a melléklet a meghajtó tengelyek nyomatékveszteségével kapcsolatos tanúsítási előírásokat írja le, a nehézgépjárművek vonatkozásában. A járműspecifikus CO2-kibocsátás megállapítására a tengelyek tanúsítása mellett a standard nyomatékveszteség jelen melléklet 3. függelékében leírt számítási eljárása is használható.
2. Fogalommeghatározások
E melléklet alkalmazásában:
|
1. |
„egyáttételes hajtott tengely (SR)” : olyan hajtott tengely, amely csak egy fordulatszám-csökkentő áttétellel rendelkezik, jellemzően kúpkerékpárral, hipoid fogazással vagy anélkül. |
|
2. |
„egyszeres portáltengely (SP)” : olyan tengely, amelynél a tányérkerék forgási tengelye és a kerék forgási tengelye függőlegesen el van tolva, így nagyobb hasmagasságot, illetve a belvárosi buszoknál alacsony padlószint kialakítását teszi lehetővé. Jellemzően az első áttétel egy kúpkerékpár, míg a második egy függőlegesen eltolt, a kerekekhez közel található homlokfogaskerék-pár. |
|
3. |
„bolygóműves tengely (HR)” : két áttétellel rendelkező hajtott tengely. Az első jellemzően egy kúpkerékpár, hipoid fogazással vagy anélkül, a második egy bolygóműves hajtómű, amely jellemzően a kerekek közelében található. |
|
4. |
„egyszeres fordulatszám-csökkentésű tandemtengely (SRT)” : olyan hajtott tengely, amely alapvetően hasonlít az egyáttételes hajtott tengelyre, de a hajtónyomatékot a behajtó kardánperemtől egy kimenő kardánperemen át egy további tengelyre is továbbítja. A nyomaték közvetíthető egy, a behajtó kardánperem közelében elhelyezett homlokfogaskerék-pár által, amely függőleges eltolást biztosít a kimenő kardánperemhez. További lehetőség egy második hajtó fogaskerék a kúpkerékpárnál, amely átveszi a nyomatékot a tányérkeréknél. |
|
5. |
„bolygóműves tandemtengely (HRT)” : olyan bolygóműves tengely, amely az egyszeres fordulatszám-csökkentésű tandemtengelynél (SRT) leírt módon képes a nyomaték hátrafelé történő átadására. |
|
6. |
„hídtest” : azok a részek, amelyek szükségesek a szerkezeti épséghez, valamint a hajtáslánc részeinek, a tengely csapágyainak és tömítéseinek megtartásához. |
|
7. |
„hajtó fogaskerék” : egy általában két fogaskerékből álló kúpkerékhajtás része. A hajtó fogaskerék kapcsolódik a behajtó kardánperemhez. SRT/HRT típusú tengelyek esetében beépíthető egy második hajtó fogaskerék is, amely a tányérkerékről veszi le a nyomatékot. |
|
8. |
„tányérkerék” : az általában két fogaskerékből álló kúpkerékpár része. A tányérkerék a meghajtott kerék, amely a differenciálművel kapcsolódik. |
|
9. |
„bolygómű” : az a bolygóműves hajtómű, amely általában a bolygóműcsapágy külső oldalára van szerelve a bolygóműves tengelyeken. A fogaskerékkészlet három különböző fogaskerékből áll: a napkerékből, a bolygókerekekből és a gyűrűből. A napkerék van középen, a bolygókerekek a napkerék körül forognak, és a hídba vannak szerelve, amely a kerékagyhoz van rögzítve. A bolygókerekek száma jellemzően három és öt között van. A gyűrű nem forog, és a merev tengelyhez van rögzítve. |
|
10. |
„bolygókerekek” : azok a fogaskerekek, amelyek a napkerék körül forognak a bolygókerékkészlet gyűrűjén belül. Csapágyakkal vannak rögzítve a hídhoz, amely a kerékagyhoz csatlakozik. |
|
11. |
„olajtípus-viszkozitási fokozat” : az SAE J306 meghatározása szerinti viszkozitási fokozat; |
|
12. |
„gyárilag betöltött olaj” : az az olajtípus-viszkozitási fokozat, amelyet a gyárban használtak az olajbetöltéshez, és amelynek a tengelyben kell maradnia az első szervizidőtartam alatt. |
|
13. |
„tengelysor” : tengelyek egy csoportja, amelyek ugyanazt az alapvető tengelyfunkciót töltik be, a családfogalomban meghatározottaknak megfelelően. |
|
14. |
„tengelycsalád” : egy, a gyártó által összeállított tengelycsoport, amelynek tengelyei kialakításuknál fogva, e melléklet 4. függeléke alapján hasonló tervezési jellemzőkkel, CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékekkel jellemezhetők. |
|
15. |
„vonónyomaték” : az a nyomaték, amely egy tengely belső súrlódásának leküzdéséhez szükséges, amely akkor lép fel, amikor a tengelycsonkok szabadon, 0 Nm kimeneti nyomatékkal forognak. |
|
16. |
„tükörképszerűen megfordított tengelyház” : a függőleges síkhoz képest tükrözött tengelyház. |
|
17. |
„tengelybemenet” : a tengelynek az a vége, amelyen a nyomaték továbbítódik a tengelyre. |
|
18. |
„tengelykimenet” : a tengelynek az(ok) a vége(i), amelye(ke)n a nyomaték továbbítódik a kerekekhez. |
3. Általános követelmények
Sem a tányérkerék-kúpkerék készlet, sem a csapágyak (kivéve a méréshez használt tengelycsonkcsapágyakat) nem lehetnek használtak.
A kérelmező kérésére a különböző áttételi arányok vizsgálhatók ugyanabban a hídtestben, azonos tengelycsonkok használatával.
A bolygóműves tengelyek és egyszeres portáltengelyek (HR, HRT, SP) esetében a különböző hátsóhídáttételek mérése csak a bolygómű kicserélésével végezhető el. Az e melléklet 4. függelékében meghatározott előírások alkalmazandók.
Az egyes tengelyek (a hídtestet és a tengelycsonkokat kivéve) opcionális bejáratásának és mérésének teljes futási ideje nem haladhatja meg a 120 órát.
A tengelyek veszteségeinek vizsgálatához meg kell mérni a nyomatékveszteség jellegmezőjét az egyes tengelyek minden egyes áttételi aránya esetében, a tengelyeket azonban e melléklet 4. függelékében szereplő előírások alapján tengelycsaládokba lehet csoportosítani.
3.1. Bejáratás
A kérelmező kérésére bejáratási eljárást lehet alkalmazni a tengelyen. A bejáratási eljárásra a következő előírások vonatkoznak.
|
3.1.1. |
A bejáratási eljáráshoz csak gyárilag betöltött olaj használható. A bejáratáshoz használt olaj nem használható a 4. pontban ismertetett vizsgálatokhoz. |
|
3.1.2. |
A gyártónak meg kell határoznia a bejáratási eljáráshoz használandó fordulatszám- és nyomatékprofilt. |
|
3.1.3. |
A bejáratási eljárást a gyártó dokumentálni és jelenteni köteles a jóváhagyó hatóságnak a bejáratási idő, a fordulatszám, a nyomaték és az olajhőmérséklet tekintetében. |
|
3.1.4. |
Az olajhőmérséklettel (4.3.1.), a mérési pontossággal (4.4.7.) és a vizsgálati összeállítással (4.2.) kapcsolatos követelmények a bejáratási eljárásra nem vonatkoznak. |
4. A vizsgálati eljárás tengelyek esetében
4.1. Vizsgálati körülmények
4.1.1. Környezeti hőmérséklet
A vizsgálókamrát 25oC±10oC hőmérsékleten kell tartani. A környezeti hőmérsékletet a hídtesttől számított 1 méteres távolságon belül kell mérni. A tengely kényszerfűtése csak egy, a 4.1.5. pontban leírt külső olajkondicionáló rendszer használatával lehetséges.
4.1.2. Olajhőmérséklet
Az olajhőmérsékletet az olajteknő közepén vagy a helyes mérnöki gyakorlatnak megfelelő bármely más alkalmas ponton kell mérni. Külső olajkondicionálás esetén az olajhőmérséklet mérhető a hídtestből a kondicionáló rendszerbe tartó kimenő vezetéken, a kimenet után 5 cm-en belül. Az olajhőmérséklet egyik esetben sem haladhatja meg a 70oC-ot.
4.1.3. Olajminőség
A méréshez csak a tengely gyártója által ajánlott, gyárilag betöltött olajok használhatók. Amennyiben különböző áttételi arányokat vizsgálnak ugyanannál a hídtestnél, minden egyes mérésnél új olajat kell betölteni.
4.1.4. Olajviszkozitás
Ha a gyárilag betöltött olajhoz különböző, eltérő viszkozitási fokú olajok vannak megadva, a gyártónak az anyatengelyen való mérések elvégzéséhez a legnagyobb viszkozitási fokot kell választania.
Ha egy tengelycsaládon belül több azonos viszkozitású fokú olaj van megadva gyárilag betöltött olajként, akkor a kérelmező választhat ezek közül egyet a tanúsítással kapcsolatos mérés elvégzéséhez.
4.1.5. Olajszint és kondicionálás
Az olajszintnek vagy töltőtérfogatnak a gyártói karbantartási előírásokban meghatározott maximális szinten kell lennie.
Külső olajkondicionáló és olajszűrőrendszer használata megengedett. A hídtest módosítható az olajkondicionáló rendszer beépítése érdekében.
A helyes mérnöki gyakorlatnak megfelelően nem megengedett az olajkondicionáló rendszer oly módon történő beépítése, hogy módosítani lehessen az olajszintet a tengelyben a hatásfok javítása vagy hajtónyomatékok generálása érdekében.
4.2. Vizsgálati összeállítás
A nyomatékveszteség mérése céljából különböző vizsgálati összeállítások engedélyezettek, a 4.2.3. és a 4.2.4. pontban leírtak alapján.
4.2.1. A tengely beépítése
Tandemtengely esetében a mérést minden egyes tengelynél külön el kell végezni. Az első, hosszirányú differenciálműves tengelyt reteszelni kell. Az áthajtómű tengelyeinek kimenőtengelyét úgy kell beépíteni, hogy szabadon foroghasson.
4.2.2. A nyomatékmérők felszerelése
|
4.2.2.1. |
Két elektromos gépből álló vizsgálati összeállítás esetén a nyomatékmérőket a behajtó kardánperemre, illetve az egyik tengelycsonkra kell szerelni, a másik tengelycsonk reteszelése mellett. |
|
4.2.2.2. |
Három elektromos gépből álló vizsgálati összeállítás esetén a nyomatékmérőket a behajtó kardánperemre, illetve az egyes tengelycsonkokra kell szerelni. |
|
4.2.2.3. |
Két gépből álló vizsgálati összeállítás esetén megengedett különböző hosszúságú féltengelyek használata a differenciálmű reteszelése, illetve annak biztosítása érdekében, hogy mindkét tengelycsonk elforduljon. |
4.2.3. „A típusú” vizsgálati összeállítás
Az „A típusúnak” tekintett vizsgálati összeállítás egy, a tengely bemeneti oldalán elhelyezett, és legalább egy, a tengely kimeneti oldalán/oldalain elhelyezett dinamométerből áll. A nyomatékmérő eszközöket a tengely bemeneti és kimeneti oldalán/oldalain kell elhelyezni. Azon „A típusú” vizsgálati összeállítások esetében, amelyeknél csak egy dinamométer van a kimeneti oldalon, a tengely szabadon forgó végét reteszelni kell.
A mellékveszteségek elkerülése érdekében a nyomatékmérő eszközöket megfelelő csapágyakkal rögzítve a lehető legközelebb kell elhelyezni a tengely bemeneti és kimeneti oldalához/oldalaihoz.
Továbbá a nyomatékérzékelőknek a tengelyek készenléti terhelésétől való mechanikai elszigetelése érdekében további csapágyak építhetők be, amelyeket az érzékelőktől rugalmas csatlakozó vagy könnyű kardántengely választ el. Az 1. ábra a két dinamométeres, „A típusú” vizsgálati összeállításra mutat egy példát.
Az „A típusú” vizsgálati összeállítások esetében a gyártónak elemzést kell biztosítania a készenléti terhelésről. Az elemzés alapján a jóváhagyó hatóság eldönti, hogy mekkora a készenléti terhelések maximális befolyása. Az ipara érték azonban nem lehet kisebb, mint 10 %.
1. ábra
Példa az „A típusú” vizsgálati összeállításra
4.2.4. „B típusú” vizsgálati összeállítás
Egy másik vizsgálati összeállítás a „B típusú” vizsgálati összeállítás. A készenléti terhelések maximális befolyása (ipara) ezen összeállítások esetében 100 %-nak tekintendő.
A jóváhagyó hatósággal való megállapodás alapján kisebb ipara értékek is használhatók.
4.3. Vizsgálati eljárás
Egy tengely esetében a nyomatékveszteség jellegmezőjének megállapításához a nyomatékveszteség-jellegmező alapvető adatait a 4.4. pontban meghatározott módon kell megmérni és kiszámítani. ►M1 A nyomatékveszteséggel kapcsolatos eredményeket a 4.4.8. ponttal összhangban ki kell egészíteni, valamint a 6. függeléknek megfelelően formázni kell, hogy a szimulációs eszköz fel tudja dolgozni azokat. ◄
4.3.1. Mérőeszközök
A kalibrálásra szolgáló laboratóriumi létesítményeknek meg kell felelniük az ISO/TS 16949 szabvány, az ISO 9000 szabványsorozat vagy az ISO/IEC 17025 szabvány követelményeinek. Valamennyi referenciamérésre szolgáló berendezésnek, amelyet a kalibráláshoz és/vagy hitelesítéshez használnak, a nemzeti (nemzetközi) szabványok szerint ellenőrizhetőnek kell lenniük.
4.3.1.1. A nyomaték mérése
A nyomatékmérési bizonytalanságot a 4.4.7. pontban leírt módon kell kiszámítani és figyelembe venni.
A nyomatékérzékelők mintavételi gyakoriságának összhangban kell lennie a 4.3.2.1. pontban előírtakkal.
4.3.1.2. Fordulatszám
A bemeneti és kimeneti fordulatszám mérésére szolgáló fordulatszám-érzékelők bizonytalansága nem haladhatja meg a ±2 ford./perc értéket.
4.3.1.3. Hőmérsékletek
A környezeti hőmérséklet mérésére használt hőérzékelők bizonytalansága nem haladhatja meg a ± 1 °C-t.
Az olaj hőmérsékletének mérésére használt hőérzékelők bizonytalansága nem haladhatja meg a ± 0,5 °C-t.
4.3.2. Mérési jelek és adatrögzítés
A következő jeleket kell rögzíteni a nyomatékveszteségek kiszámítása érdekében:
Bemeneti és kimeneti nyomaték [Nm]
Bemeneti és/vagy kimeneti fordulatszám [ford./perc]
Környezeti hőmérséklet [°C]
Olajhőmérséklet (°C)
Hőmérséklet a nyomatékérzékelőnél
|
4.3.2.1. |
Az érzékelők esetében a mintavételi gyakoriság minimális értékei a következők: Nyomaték: 1 kHz
Fordulatszám: 200 Hz
Hőmérsékletek: 10 Hz
|
|
4.3.2.2. |
Az egyes rácspontok számtani középértékének meghatározására szolgáló adatok rögzítési gyakorisága legalább 10 Hz kell, hogy legyen. A nyers adatokat nem kell jelenteni. Jelszűrést a jóváhagyó hatósággal való megállapodás alapján lehet alkalmazni. Bármilyen alul-mintavételezési hatás kerülendő. |
4.3.3. Nyomatéktartomány:
A nyomatékveszteség jellegmezőjének kiterjedése a következőkre korlátozódik:
|
4.3.3.1. |
A gyártó a mérést legfeljebb 20 kNm kimeneti nyomatékig kiterjesztheti a nyomatékveszteségek lineáris extrapolációjával, vagy legfeljebb 20 kNm kimeneti nyomatékig méréseket is végezhet, 2 000 Nm-es lépésekben. Ehhez a kibővített nyomatéktartományhoz a kimeneti oldalon két gépből álló összeállítás esetében egy további nyomatékérzékelőt (maximális nyomaték: 20 kNm), három gépből álló összeállítás esetében két nyomatékérzékelőt (maximális nyomaték: 10–10 kNm) kell használni. Ha a tengelyen való mérés elvégzését követően a legkisebb abroncs sugara csökkent (pl. termékfejlesztés), vagy ha elérték a próbapad fizikai korlátait (pl. termékfejlesztési módosítások által), a hiányzó pontokat a gyártó a meglévő jellegmező alapján extrapolálhatja. Az extrapolált pontok aránya a jellegmező összes pontját tekintve nem haladhatja meg a 10 %-ot, az extrapolált pontok értékét pedig 5 % nyomatékveszteséggel kell korrigálni. |
|
4.3.3.2. |
A kimeneti nyomaték mérendő lépésközei:
Ha a gyártó korlátozza a maximális bemeneti nyomatékot, akkor a veszteségre való tekintet nélkül az utolsó mérendő nyomatéklépésköz a jelzett maximum alatti érték. Ebben az esetben extrapolálni kell a nyomatékveszteséget a gyártó által megadott korlátozásnak megfelelő nyomatékértékre a megfelelő fordulatszám-lépésköznek a nyomatéklépésközökön alapuló lineáris regressziójával. |
4.3.4. Fordulatszám-tartomány
A vizsgálathoz használt fordulatszám-tartomány 50 ford./perc kerék-fordulatszámtól a maximális fordulatszámig terjed. A mérendő maximális vizsgálati fordulatszámot a tengely maximális bemeneti fordulatszáma vagy a kerék maximális fordulatszáma határozza meg, amelyiket az alábbi feltételek közül hamarabb elérik:
Lehetséges, hogy a maximális alkalmazható bemeneti tengelyfordulatszámot a tengely tervezési specifikációja korlátozza.
A maximális kerékfordulatszámot a legkisebb alkalmazható kerékátmérő mellett 90 km/h (tehergépjárművek), illetve 110 km/h (autóbuszok) sebesség mellett kell mérni. Ha nincs meghatározva a legkisebb alkalmazható kerékátmérő, akkor a 4.3.4.1. pont alkalmazandó.
4.3.5. A mérendő kerékfordulatszám-lépésközök
A vizsgálathoz 50 ford./perc kerékfordulatszám-lépésközt kell használni.
4.4. A nyomatékveszteség-jellegmező mérése tengelyeknél
4.4.1. A nyomatékveszteség-jellegmező vizsgálati programja
Minden egyes fordulatszám-lépésköz esetében a nyomatékveszteséget minden egyes kimeneti nyomatéklépésközre ki kell számolni, 250 Nm-től indulva felfelé a maximumig és lefelé a minimumig. A fordulatszám-lépésközök bármilyen sorrendben futtathatók. ►M1 A nyomatékmérési sorozatot kétszer kell elvégezni és rögzíteni. ◄
A program hűtési vagy fűtési célokat szolgáló megszakításai megengedettek.
4.4.2. A mérés időtartama
A mérésnek minden egyes rácspont esetében 5–20 másodpercig kell tartania.
4.4.3. A rácspontok átlagolása
Az egyes rácspontokhoz a 4.4.2. pontnak megfelelően az 5–20 másodperces időtartam alatt rögzített értékeket átlagolni kell a számtani középértékre.
A két-két, felfelé és lefelé mért programokból származó, megfelelő fordulatszám- és nyomatékrácspontok mind a négy átlagolt intervallumát átlagolni kell a számtani középértékre, és az alapján egyetlen nyomatékveszteség-értéket kell kiszámítani.
|
4.4.4. |
A tengely nyomatékvesztesége (a bemeneti oldalon) az alábbi képlet segítségével számítható ki:
ahol:
|
|
4.4.5. |
A mérés hitelesítése
|
|
4.4.6. |
A bizonytalanság kiszámítása A nyomatékveszteség teljes bizonytalansága (UT,loss ) az alábbi paraméterek alapján számítható ki:
i.
Hőmérsékleti hatás
ii.
Készenléti terhelések
iii.
Bizonytalanság (beleértve az érzékenységi tűrést, a linearitást, a hiszterézist és a megismételhetőséget) A nyomatékveszteség teljes bizonytalansága (UT,loss) az érzékelők bizonytalanságán alapul, 95 %-os konfidenciaszint mellett. A számítást minden egyes alkalmazott érzékelőre el kell végezni (pl. három gépből álló összeállítás esetén: UT,in, UT,out,1, UTout,2) mint a négyzetek összegének négyzetgyöke („Gauss-féle hibaterjedési törvény”).
wpara = senspara * ipara ahol:
|
|
4.4.7. |
A nyomatékveszteség teljes bizonytalanságának értékelése Amennyiben az UT,in/out számított bizonytalanságok nem érik el az alábbi határértékeket, a Tloss,rep jelentett nyomatékveszteséget egyenlőnek kell tekinteni a Tloss mért nyomatékveszteséggel. UT,in: 7,5 Nm vagy a mért nyomaték 0,25 %-a, amelyik megengedett bizonytalansági érték nagyobb UT,out: 15 Nm vagy a mért nyomaték 0,25 %-a, amelyik megengedett bizonytalansági érték magasabb Nagyobb számított bizonytalanságok esetében a számított bizonytalanságnak a fent meghatározott határértékeket meghaladó részét hozzá kell adni a Tloss értékhez, hogy megkapjuk a Tloss,rep jelentett nyomatékveszteség értékét, az alábbiak szerint: Ha az UT,in határértékei kerülnek túllépésre:
Tloss,rep = Tloss + ΔUTin
ΔUT,in = MIN((UT,in – 0,25 % * Tc) vagy (UT,in – 7,5 Nm))
Ha az UT,out határértékei kerülnek túllépésre:
Tloss,rep = Tloss + ΔUT,out / igear
ΔUT,out = MIN((UT,out – 0,25 % * Tc) vagy (UT,out – 15Nm))
ahol:
|
|
4.4.8. |
A nyomatékveszteség-jellegmező kiegészítése
|
5. A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelősége
|
5.1. |
Minden olyan tengelyt, amely e melléklettel összhangban megkapta a típusjóváhagyást, úgy kell legyártani, hogy a tanúsítási űrlapon és annak mellékleteiben szereplő leírás tekintetében megfeleljen a jóváhagyott típusnak. A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségével összefüggő eljárásoknak eleget kell tenniük a 2007/46/EK irányelv 12. cikkében foglaltaknak. |
|
5.2. |
A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségét e melléklet 1. függelékében szereplő tanúsítványban foglalt leírás, illetve az ebben a pontban lefektetett specifikus feltételek alapján kell ellenőrizni. |
|
5.3. |
A gyártónak évente legalább az 1. táblázatban feltüntetett, az éves termelési mennyiség alapján megállapított számú tengelyt kell vizsgálatnak alávetnie. A termelési mennyiség megállapításakor csak e rendelet követelményeinek megfelelő tengelyeket kell figyelembe venni. |
|
5.4. |
Minden egyes, a gyártó által vizsgált tengelynek egy konkrét családot kell reprezentálnia. |
|
5.5. |
Az 1. táblázat azt mutatja, hogy hány vizsgálatot kell elvégezni az egyáttételes hajtott (SR) tengelyek és az egyéb tengelyek családjai esetében.
1. táblázat A megfelelőségi vizsgálathoz szükséges mintaméret
|
|
5.6. |
A két legnagyobb mennyiségben gyártott tengelycsaládot mindig vizsgálatnak kell alávetni. A gyártónak indokolnia kell a jóváhagyó hatóság számára (pl. értékesítési adatok benyújtásával) az elvégzett vizsgálatok számát és azt, hogy miért az adott családokat választotta. A gyártó és a jóváhagyó hatóság megállapodnak arról, hogy mely további családok vonatkozásában kell a vizsgálatokat elvégezni. |
|
5.7. |
A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata érdekében a jóváhagyó hatóságnak és a gyártónak közösen meg kell határoznia a vizsgálandó tengelytípus(oka)t. A jóváhagyó hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy a kiválasztott tengelytípus(oka)t a sorozatgyártásban használtakkal azonos standardok szerint gyártották. |
|
5.8. |
Ha a 6. ponttal összhangban végzett vizsgálat eredménye nagyobb, mint a 6.4. pontban meghatározott érték, akkor ugyanabból a családból további három tengelyt kell megvizsgálni. Ha ezek közül legalább az egyik nem felel meg a vizsgálaton, a 23. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. |
6. A gyártás megfelelőségének vizsgálata
|
6.1. |
A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségi vizsgálata érdekében a jóváhagyó hatóságnak és a tanúsítvány kérelmezőjének előzetes megállapodása alapján az alábbi módszerek egyike alkalmazandó:
a)
Nyomatékveszteség mérése e mellékletnek megfelelően, a 6.2. pontban leírt, a rácspontokra korlátozott teljes eljárást követve.
b)
Nyomatékveszteség mérése e mellékletnek megfelelően, a 6.2. pontban leírt, a rácspontokra korlátozott teljes eljárást követve, a bejáratási eljárás kivételével. A tengely bejáratási jellemzőjének figyelembevétele érdekében korrigáló tényező alkalmazható. Ezt a tényezőt a megfelelő mérnöki körültekintéssel kell meghatározni, a jóváhagyó hatósággal egyetértésben.
c)
A vonónyomaték mérése a 6.3. pont alapján. A gyártó a megfelelő mérnöki körültekintéssel egy legfeljebb 100 órás bejáratási eljárás mellett is dönthet. |
|
6.2. |
Ha a CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok megfelelőségének értékelését a 6.1. a) vagy b) pont szerint végzik, a méréshez szükséges rácspontok a jóváhagyott nyomatékveszteség-jellegmező 4 rácspontjára korlátozódnak.
|
