02017R0892 — HU — 01.01.2018 — 001.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/892 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. március 13.)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

(HL L 138, 2017.5.25., 57. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1146 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018. június 7)

  L 208

9

17.8.2018




▼B

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/892 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. március 13.)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról



I. FEJEZET

TERMELŐI SZERVEZETEK



1. SZAKASZ

Bevezető rendelkezés

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  Ez a rendelet az 1308/2013/EU rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályokat állapít meg.

(2)  Az I–V. fejezet kizárólag az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének i) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazati termékekre és a kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékekre alkalmazandó.



2. SZAKASZ

Operatív programok

2. cikk

A fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégia

Az 1308/2013/EU rendelet 36. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti stratégia szerkezetét és tartalmát e rendelet I. melléklete határozza meg.

3. cikk

A környezetvédelmi intézkedések nemzeti kerete és a támogatható beruházási költségek

(1)  Az 1308/2013/EU rendelet 36. cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti keretnek egy külön szakaszban kell tartalmaznia az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 28. cikkében meghatározott azon követelményeket, amelyeket egy operatív program keretében kiválasztott környezetvédelmi intézkedéseknek teljesíteniük kell.

Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában a nemzeti keret továbbá nem kimerítő felsorolást ad a tagállamokban alkalmazandó környezetvédelmi intézkedésekről és az azokhoz kapcsolódó feltételekről.

A második albekezdésben említett lista a környezetvédelmi intézkedések alábbi típusait tartalmazhatja:

a) az érintett tagállam vidékfejlesztési programja által előírt olyan intézkedések, amelyek megegyeznek az 1305/2013/EU rendelet 28., illetve 29. cikke szerinti, agrár-környezetvédelemi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó, illetve az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokkal;

b) a környezet szempontjából előnyös beruházások;

c) a környezet szempontjából előnyös egyéb tevékenységek, beleértve azokat is, amelyek sem közvetlenül, sem közvetve nem kapcsolódnak egy meghatározott parcellához, de a gyümölcs- és zöldségágazathoz köthetők, amennyiben hozzájárulnak a talaj védelméhez, a víz- és energiatakarékossághoz, a vízminőség javításához vagy fenntartásához, az élőhelyek és a biológiai sokféleség védelméhez, az éghajlatváltozás mérsékléséhez, valamint a hulladékképződés csökkentéséhez vagy a hulladékkezelés javításához.

A nemzeti keret a harmadik albekezdés b) és c) pontjában említett minden egyes környezetvédelmi intézkedésre vonatkozóan tartalmazza a következőket:

a) az intézkedés indoklása annak környezeti hatásai alapján; valamint

b) az abban foglalt egyedi kötelezettségvállalás(ok).

A nemzeti keretnek tartalmaznia kell legalább egy, az integrált növényvédelmi gyakorlatok alkalmazásával kapcsolatos intézkedést.

(2)  A valamely vidékfejlesztési program keretében támogatott agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó, illetve ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokkal megegyező környezetvédelmi intézkedések időtartamának meg kell egyeznie az említett kötelezettségvállalások időtartamával. Amennyiben az intézkedés időtartama meghaladja a kezdeti operatív program időtartamát, az intézkedésnek a következő operatív programban is folytatódnia kell.

A tagállamok kellően indokolt esetekben engedélyezhetik a környezetvédelmi intézkedések esetében a rövidebb időtartamot, sőt, az intézkedések megszakítását is, figyelembe véve különösen az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 57. cikkének (3) bekezdésében említett operatív program végrehajtásának utolsó előtti évében végzett értékelés eredményeit.

(3)  Támogatásra jogosultak a termelői szervezeteknél, termelőiszervezet-társulásoknál vagy az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikkének (8) bekezdésében említett 90 %-os szabálynak megfelelő leányvállalatoknál vagy a termelő tagoknál végrehajtott, a környezet szempontjából előnyös olyan beruházások, amelye:

a) csökkentik a termelésben felhasznált erőforrások, a kibocsátott szennyezőanyagok vagy a termelési folyamatban termelt hulladék mennyiségét; vagy

b) a felhasznált fosszilis energiaforrásokat megújuló energiaforrásokkal váltják ki; vagy

c) csökkentik a termelésben felhasznált egyes erőforrásokhoz – többek között a növényvédő szerekhez és műtrágyákhoz – fűződő környezeti kockázatokat; vagy

d) a környezet állapotának javulásához vezetnek; vagy

e) agrár-környezetvédelemi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó, illetve az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás célkitűzéseinek megvalósításához szükséges, nem jövedelemtermelő beruházásokhoz kapcsolódnak, különösen, ha az említett célkitűzések az élőhelyek és a biodiverzitás védelmét szolgálják.

(4)  A (3) bekezdés a) pontjában említett beruházások abban az esetben jogosultak támogatásra, ha a beruházás adózási értékcsökkenési időszakában legalább 15 %-os csökkenést eredményeznek a korábbi állapothoz képest az alábbiak tekintetében:

a) a termelésben felhasznált olyan erőforrások, amelyek vagy nem megújuló természeti erőforrások – például víz vagy fosszilis tüzelőanyagok –, vagy a környezetszennyezés lehetséges forrásai, így például műtrágyák, növényvédő szerek vagy bizonyos típusú energiaforrások;

b) a termelési folyamat során kibocsátott, a levegőt, a talajt vagy a vizeket szennyező anyagok; vagy

c) a termelési folyamat során keletkező hulladék, beleértve a szennyvizet is.

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok olyan beruházásokat is elfogadhatnak, amelyek a beruházás adózási értékcsökkenési időszakában legalább 7 %-os csökkenést eredményeznek a korábbi állapothoz képest, amennyiben az említett beruházások legalább egy további környezetvédelmi előnnyel járnak.

A várható csökkenéseket és – adott esetben – a várható további környezetvédelmi előnyöket projektleírások vagy egyéb technikai dokumentumok útján előzetesen bizonyítani kell; ezeket a projektleírásokat vagy egyéb technikai dokumentumokat a termelői szervezetnek vagy a termelői szervezetek társulásának a javasolt operatív program vagy az említett program módosításának jóváhagyására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában kell bemutatnia, feltüntetve azokat a technikai dokumentumok vagy a tagállam által kijelölt független testület vagy szakértő által igazolt eredményeket, amelyeket a beruházás végrehajtásával el lehetne érni.

A vízfogyasztás csökkentését célzó beruházások:

a) a csepegtető öntözéssel vagy hasonló rendszerekkel felhasznált víz mennyiségének legalább 5 %-kal való csökkentését kell, hogy eredményezzék a beruházás előtti fogyasztáshoz képest, és

b) nem járhatnak az öntözött területek nettó növekedésével, kivéve, ha a gazdaság egésze által – így a megnövekedett terület által is – öntözésre fordított teljes vízmennyiség nem haladja meg a beruházás megvalósítása előtti öt évben mért átlagos vízfogyasztást.

(5)  A (3) bekezdés b) pontjában említett, energia előállítására alkalmas rendszereket magukban foglaló beruházások akkor jogosultak támogatásra, ha a megtermelt energia mennyisége nem haladja meg a beruházás előnyeit élvező termelői szervezet, termelői szervezetek társulása, leányvállalat vagy a termelői szervezet tagjai által zöldségekkel és gyümölcsökkel összefüggésben végrehajtott tevékenységek céljaira – előzetes számítások szerint – éves szinten felhasználható energia mennyiségét.

(6)  A (3) bekezdés c) és d) pontjában említett beruházások akkor jogosultak támogatásra, ha hozzájárulnak a talaj védelméhez, a víz- és energiatakarékossághoz, a vízminőség javításához vagy fenntartásához, az élőhelyek és a biológiai sokféleség védelméhez, az éghajlatváltozás mérsékléséhez, valamint a hulladékképződés csökkentéséhez vagy a hulladékkezelés javításához, még ha azok hatása nem számszerűsíthető is.

A termelői szervezetnek vagy a termelői szervezetek társulásának bizonyítania kell, hogy a javasolt operatív programra vagy az említett program módosításának jóváhagyására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában az intézkedés várhatóan pozitív módon járul hozzá egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez. A nemzeti illetékes hatóság előírhatja, hogy az említett bizonyítékokat az érintett környezetvédelmi területeken képesített független testület vagy szakértő által igazolással ellátott projektleírás formájában nyújtsák be.

(7)  A környezetvédelmi intézkedések vonatkozásában a következő szabályok alkalmazandók:

a) a különböző környezetvédelmi intézkedések kombinálhatók, feltéve hogy azok kiegészítik egymást és összeegyeztethetők. Tárgyieszköz-beruházásoktól eltérő környezetvédelmi intézkedések kombinálása esetén a támogatási szint meghatározásánál figyelembe kell venni a kombinációból eredő egyedi jövedelemkiesést és többletköltségeket;

b) a műtrágyák, növényvédő szerek vagy egyéb eszközök használatának korlátozására vonatkozó kötelezettségvállalások csak akkor fogadhatók el, ha ezeket a korlátozásokat oly módon lehet értékelni, hogy az biztosítékot nyújtson a vállalt kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan;

c) A (3) bekezdésben említett, a környezet szempontjából előnyös beruházások teljes mértékben jogosultak a támogatásra.

4. cikk

Az operatív programok tartalma

(1)  Az operatív programok a következőket tartalmazzák:

▼M1

a) a kezdeti helyzet leírása, adott esetben a II. melléklet 4.1. táblázatában felsorolt mutatók alapján;

▼B

b) a program célkitűzései, figyelembe véve a termelési és értékesítési kilátásokat, kitérve arra, hogy a program hogyan kíván hozzájárulni a nemzeti stratégiához, és miért áll összhangban a nemzeti stratégia célkitűzéseivel, ezen belül a tevékenységek közötti egyensúly biztosításával. A célkitűzések leírásában mérhető célokat kell megjelölni, hogy könnyebb legyen a program végrehajtásában fokozatosan elért eredmények nyomon követése;

c) a javasolt intézkedések, beleértve a válságmegelőzési és -kezelési intézkedéseket is;

d) a program időtartama; valamint

e) a pénzügyi szempontok, különösen:

i. a számítás módja és a pénzügyi hozzájárulások szintje;

ii. a működési alap finanszírozási eljárása;

iii. a különböző szintű hozzájárulások indoklásához szükséges információk; valamint

iv. a program végrehajtásának minden egyes évére vonatkozóan a műveletek számára előirányzott költségvetés és ütemterv.

(2)  Az operatív program leírásában szerepelnie kell a következőknek:

a) a különböző intézkedések milyen mértékben egészítik ki egymást és vannak összhangban a többi intézkedéssel, beleértve az egyéb uniós támogatásra jogosult vagy abból finanszírozott intézkedéseket, különösen az 1305/2013/EU rendelet alapján támogatott intézkedéseket és az 1144/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) szerint jóváhagyott promóciós programokat. Adott esetben külön hivatkozni kell a korábbi operatív programok keretében végrehajtott intézkedésekre is; valamint

b) hogy a program nem vonja maga után az uniós forrásokból történő kettős finanszírozás kockázatát.

5. cikk

Az operatív programmal együtt benyújtandó dokumentumok

Az operatív programokhoz csatolni kell a következőket:

a) a működési alap létrehozásának igazolása;

b) a termelői szervezet írásos kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy eleget tesz az 1308/2013/EU rendelet, az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet és e rendelet előírásainak; valamint

c) a termelői szervezet írásos kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy a gyümölcs- és zöldségágazatban az 1308/2013/EU rendelet értelmében támogatásra jogosult tevékenységek tekintetében sem közvetlenül, sem közvetve nem részesült és nem fog részesülni más uniós vagy nemzeti finanszírozásban.

6. cikk

Benyújtási határidő

(1)  Az operatív programot a termelői szervezet azon tagállam illetékes hatóságához nyújtja be jóváhagyásra, amelyben a termelői szervezet székhelye található, legkésőbb a program tervezett végrehajtásának évét megelőző év szeptember 15-éig. A tagállamok azonban szeptember 15-nél későbbi időpontot is meghatározhatnak.

(2)  Amikor egy jogi személy, illetve egy jogi személy egyértelműen meghatározott része – beleértve az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke szerint létrehozott termelői csoportokat és az 1305/2013/EU rendelet 27. cikkében említett termelői csoportokat is – termelői szervezetként történő elismerés iránti kérelmet nyújt be, egyidejűleg benyújthatja jóváhagyásra az (1) bekezdésben említett operatív programot is. Az operatív program jóváhagyásának feltétele, hogy az elismerés odaítélésére az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének (2) bekezdésében említett határidőn belül sor kerüljön.

7. cikk

Az operatív programok végrehajtási időszakai

(1)  Az operatív programokat január 1-jétől december 31-éig terjedő éves időszakokban kell végrehajtani.

(2)  A december 15-éig jóváhagyott működési programokat a következő év január 1-jétől kell végrehajtani.

A december 15. után jóváhagyott programok végrehajtását egy évvel el kell halasztani.

(3)  A (2) bekezdéstől eltérve, az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének és 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének alkalmazása esetén az említett rendelkezésekkel összhangban jóváhagyott operatív programok végrehajtását legkésőbb a jóváhagyásukat követő január 31-én meg kell kezdeni.



3. SZAKASZ

Támogatás

8. cikk

A támogatás jóváhagyott összege

A tagállamok a támogatás jóváhagyott összegéről az azt az évet megelőző év december 15-ig értesítik a termelői szervezeteket és a termelői szervezetek társulásait, amelyre vonatkozóan a támogatást igényelték.

Az első bekezdéstől eltérve, az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének és 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének alkalmazása esetén a tagállamok annak az évnek január 20-áig közlik az említett szervezetekkel és társulásokkal a támogatás jóváhagyott összegét, amelyre vonatkozóan a támogatást igényelték.

▼M1

8a. cikk

Az uniós pénzügyi támogatás 50 %-os felső határának 60 %-ra történő emelése

(1)  Az uniós pénzügyi támogatás felső határát – az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdésének f) pontjának megfelelően – abban az esetben lehet 50 %-ról 60 %-ra emelni egy elismert termelői szervezet operatív programja vagy az operatív program egy része tekintetében, ha:

a) Az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdésének f) pontjában említett feltételek az operatív program végrehajtásának minden évében teljesülnek, és az e rendelet 9. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett eljárásra figyelemmel:

b) az elismert termelői szervezet az operatív program benyújtásakor megfelelő kérelmet nyújtott be.

(2)  Az uniós pénzügyi támogatás felső határának egy operatív program vagy annak egy része tekintetében 50 %-ról 60 %-ra történő emelése céljából a termelői szervezetek által forgalmazott gyümölcs- és zöldségtermés 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdése f) pontjában említett arányát az operatív program futamideje alatt minden egyes évre vonatkozóan ki kell számítani, és azt az érintett tagállam termelői szervezetei által forgalmazott termés értékének az adott tagállamban az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében meghatározott referencia-időszakban forgalmazott gyümölcs- és zöldségtermés összértékéhez viszonyított hányadaként kell megadni.

Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkének (3) bekezdésében meghatározott alternatív módszert alkalmazó tagállamok azonban a termelői szervezetek által forgalmazott gyümölcs- és zöldségtermés 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdése f) pontjában említett arányát az operatív program futamideje alatt minden egyes évre vonatkozóan úgy számítják ki, hogy azt az érintett tagállam termelői szervezetei által forgalmazott termés értékének az adott tagállamban az e rendelet 8. cikkének megfelelően jóváhagyott támogatás odaítélését megelőző év január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakában forgalmazott gyümölcs- és zöldségtermés összértékéhez viszonyított hányadaként adják meg.

(3)  A tagállamok e rendelet 8. cikke alapján legkésőbb az operatív program végrehajtását megelőző év december 15-éig értesítik a kérelmező termelői szervezetet a támogatás jóváhagyott összegéről, beleértve az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdése f) pontjának megfelelően nyújtott emelés összegét is.

(4)  A tagállamok az operatív program futamidejének minden egyes évében ellenőrzik, hogy teljesülnek-e azok a feltételek, amelyek alapján az uniós pénzügyi támogatás az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdése f) pontjának megfelelően 50 %-ról 60 %-ra emelhető.

▼B

9. cikk

Támogatási kérelmek

(1)  A termelői szervezetek minden olyan operatív program tekintetében, amelyre támogatást kérnek, a támogatásra vagy annak fennmaradó részére vonatkozó kérelmet az azt az évet követő év február 15-ig benyújtják a tagállam illetékes hatóságának, amelyre a támogatást igénylik.

(2)  A támogatási kérelmekhez igazoló dokumentumokat kell mellékelni, amelyek tartalmazzák az alábbiakat:

a) az igényelt támogatás;

b) a forgalmazott termékek értéke;

c) a tagokra háruló és a termelői szervezet által fedezett pénzügyi hozzájárulás;

d) az operatív programmal összefüggésben felmerült kiadások;

e) a válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatos kiadások tevékenység szerinti bontásban;

f) a működési alapnak a válságmegelőzésre és -kezelésre fordított hányada tevékenység szerinti bontásban;

g) az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (3) bekezdésében, 33. cikke (5) bekezdésének első albekezdésében és 34. cikkében szereplő rendelkezések betartása;

h) írásos kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a kérelmező a gyümölcs- és zöldségágazatban az 1308/2013/EU rendelet értelmében támogatásra jogosult intézkedések vagy tevékenységek tekintetében nem részesült kettős uniós vagy nemzeti finanszírozásban;

i) az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikkének (2) bekezdésében említett szabványos átalányösszegek és egységköltség-alapú térítések iránti kérelmek esetében az érintett tevékenység végrehajtására vonatkozó bizonyíték; valamint

j) a 21. cikkben említett éves jelentés.

(3)  A támogatási kérelmek tartalmazhatnak tervezett, de fel nem merült kiadásokat, amennyiben az alábbiak bizonyításra kerülnek:

a) a szóban forgó műveleteket az operatív program végrehajtásának évében december 31-ig az érintett termelői szervezet befolyásán kívül eső okok miatt nem lehetett végrehajtani,

b) a szóban forgó műveletek az azt az évet követő év április 30-ig végrehajthatók, amelyre vonatkozóan a támogatást igénylik, valamint

c) a működési alapban a termelői szervezettől származó, azonos értékű hozzájárulást tartanak fenn.

A támogatás kifizetésére és a 11. cikk (2) bekezdésének megfelelően letétbe helyezett biztosíték felszabadítására csak azzal a feltétellel kerül sor, hogy – ténylegesen megállapított támogatási jogosultság alapján – az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett tervezett kiadás tényleges felmerülésének bizonyítékát az azt az évet követő év április 30-ig benyújtják, amelyre a szóban forgó kiadást tervezték.

(4)  Kivételes és megfelelően indokolt esetekben a tagállam illetékes hatósága elfogadhatja az (1) bekezdésben előírt időpont után benyújtott kérelmeket, ha a szükséges ellenőrzéseket elvégezték, és a kifizetésre vonatkozóan a 10. cikkben előírt határidő betartható. Amennyiben a kérelmeket az (1) bekezdésben előírt időpontnál később nyújtják be, a támogatás a késedelem minden napja után 1 %-kal csökken.

(5)  A termelői szervezetek társulásai csak azon tagjaik nevében és képviseletében nyújthatnak be az (1) bekezdésben említett támogatási kérelmet, amelyeket a termelőiszervezet-társulást elismerő tagállamban ismertek el termelői szervezetként, és csak azzal a feltétellel, hogy a (2) bekezdés szerinti igazoló dokumentumok minden egyes tagra vonatkozóan benyújtásra kerülnek. A támogatás végső kedvezményezettjei a termelői szervezetek.

▼M1

(6)  A termelői szervezetek az őket elismerő tagállamban kérelmezik a termelői szervezetek szintjén végrehajtott tevékenységek tekintetében nyújtandó támogatást. Amennyiben egy termelői szervezet a termelői szervezetek valamely transznacionális társulásának tagja, a kérelemről másolatot küld a termelői szervezetek transznacionális társulásának székhelye szerinti tagállamnak.

(7)  A termelői szervezetek transznacionális társulásai a székhelyük szerinti tagállamban kérelmezik a termelői szervezetek transznacionális társulásának szintjén végrehajtott tevékenységek tekintetében nyújtandó támogatást. A tagállamok biztosítják, hogy ne álljon fenn a kettős finanszírozás kockázata.

▼B

10. cikk

A támogatás kifizetése

A tagállamok a program végrehajtásának évét követő év október 15-éig kifizetik a támogatást.

11. cikk

Előlegek

(1)  Az előlegfizetés iránti kérelmeket a tagállam által meghatározottak szerint vagy háromhavonta (januárban, áprilisban, júliusban és októberben), vagy négyhavonta (januárban, májusban és szeptemberben) lehet benyújtani.

Az egy adott évre vonatkozóan kifizetett előlegek összege nem haladhatja meg az operatív programra eredetileg jóváhagyott támogatási összeg 80 %-át.

(2)  Az előlegfizetés feltétele, hogy a kérelmező a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek ( 3 ) megfelelően az előleg 110 %-ának megfelelő biztosítékot letétbe helyezzen.

(3)  A tagállamok meghatározhatják az előlegfizetések minimális összegét és a betartandó határidőket.

12. cikk

Részleges kifizetések

(1)  A tagállamok engedélyezhetik a termelői szervezetek számára, hogy kérelmezzék a támogatás azon részének kifizetését, amely az operatív program keretében már elköltött összegeknek felel meg.

(2)  A kérelmeket bármikor be lehet nyújtani, de évente legfeljebb három alkalommal. A kérelmekhez mellékelni kell az igazoló dokumentumokat, úgymint a kifizetést igazoló számlákat és dokumentumokat.

(3)  A támogatás egyes részeire vonatkozó kérelmek alapján összesen kifizetett összeg nem haladhatja meg a támogatás azon részének 80 %-át, amely az operatív program keretében az érintett időszakban már elköltött összegeknek felel meg. A tagállamok meghatározhatják a részleges kifizetések minimális összegét és a kérelmek benyújtási határidejét.



II. FEJEZET

VÁLSÁGMEGELŐZÉSI ÉS -KEZELÉSI INTÉZKEDÉSEK

13. cikk

Képzésre vonatkozó intézkedések és a bevált módszerek megosztása

A tagállamok rendelkezéseket fogadnak el az azon, képzésre vonatkozó intézkedések és bevált módszerek tekintetében teljesítendő feltételekre vonatkozóan, amelyeket válságmegelőzési és -kezelési intézkedésként kell kezelni.

14. cikk

Promóciós és kommunikációs intézkedések

▼M1

(1)  A tagállamok rendelkezéseket fogadnak el a promóciós és kommunikációs intézkedések – köztük a gyümölcs- és zöldségpiacok diverzifikálását és megszilárdítását célzó intézkedések és tevékenységek – tekintetében teljesítendő feltételekre vonatkozóan, amennyiben az említett intézkedések válságmegelőzéshez vagy válságkezeléshez kapcsolódnak. E rendelkezéseknek szükség esetén lehetővé kell tenniük az intézkedések gyors alkalmazását.

Az említett intézkedések fő célja a termelői szervezetek és társulásaik által forgalmazott termékek versenyképességének javítása súlyos piaci zavarok, a fogyasztói bizalom megszűnése vagy egyéb ehhez kapcsolódó probléma esetén.

A termelői szervezetek és társulásaik által végrehajtott promóciós és kommunikációs intézkedések konkrét célkitűzései a következők:

a) a tudatosság növelése az Unióban előállított mezőgazdasági termékek minőségével és a termékek előállítására vonatkozó szigorú uniós minőségi előírásokkal kapcsolatban;

b) az Unióban előállított mezőgazdasági termékek és egyes feldolgozott termékek versenyképességének és fogyasztásának növelése, valamint e termékek minőségének megismertetése mind az Unión belül, mind azon kívül;

c) az uniós minőségbiztosítási rendszerek népszerűsítése az Unión belül és azon kívül;

d) az Unióban előállított mezőgazdasági termékek és egyes feldolgozott termékek piaci részesedésének növelése, figyelmet fordítva a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező harmadik országok piacaira; valamint

e) súlyos piaci zavarok, a fogyasztói bizalom megszűnése vagy egyéb ehhez kapcsolódó probléma esetén annak elősegítése, hogy az Unió piacán helyreálljanak a rendes piaci feltételek.

▼B

(2)  A promóciós és kommunikációs intézkedések keretében végrehajtott tevékenységek kiegészítik az érintett termelői szervezet által operatív programja keretében alkalmazott, nem válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatos, folyamatban lévő promóciós és kommunikációs tevékenységeket.

15. cikk

A piacról kivont termékekre vonatkozó forgalmazási előírások

(1)  A piacról kivont termékeknek meg kell felelniük az adott termékre vonatkozó, az 543/2011/EU végrehajtási rendelet II. címében említett forgalmazási előírásoknak, a termékek kiszerelésére és jelölésére vonatkozó rendelkezések kivételével. A termékek ömlesztve történő piaci kivonása esetén be kell tartani a II. áruosztályra vonatkozó minimumkövetelményeket.

A vonatkozó előírásokban mini termékként meghatározott termékeknek azonban meg kell felelniük az alkalmazandó forgalmazási előírásnak, beleértve a termékek kiszerelésére és jelölésére vonatkozó rendelkezéseket is.

(2)  Amennyiben nem létezik forgalmazási előírás egy adott termékre vonatkozóan, a III. mellékletben meghatározott minimumkövetelményeket kell betartani. Az említett minimumkövetelmények kiegészítése céljából a tagállamok további szabályokat állapíthatnak meg.

16. cikk

Az ingyenes szétosztásra szánt termékek szállítási költségei

(1)  A forgalomból kivont termékek ingyenes szétosztásával kapcsolatos szárazföldi szállítás költségei az operatív program keretében a kivonás helye és a rendeltetési hely közötti távolságnak megfelelően a IV. mellékletben meghatározott egységköltségek alapján támogathatók.

Tengeri szállítás esetén a tagállamok meghatározzák a kivonás helye és a végső rendeltetési hely közötti távolságot. Amennyiben szárazföldi szállításra is lehetőség van, az ellentételezés nem haladhatja meg a berakodási hely és a kilépés elméleti helye közötti legrövidebb úton felmerülő szárazföldi szállítás költségét. A IV. mellékletben meghatározott összegekre 0,6 értékű korrekciós együtthatót kell alkalmazni.

Kombinált szállítás esetén az alkalmazandó szállítási költség a IV. mellékletben meghatározottak szerint a szárazföldi szállítási távolságnak megfelelő költségből és azon költségtöbblet 60 %-ából tevődik össze, amely akkor merült volna fel, ha a szállítás egésze szárazföldön történik.

(2)  A szállítási költségeket annak a félnek fizetik ki, aki a szóban forgó szállítási művelet pénzügyi terheit ténylegesen viseli.

A kifizetés különösen a következőket igazoló dokumentumok bemutatása ellenében történik:

a) a kedvezményezett szervezetek neve;

b) az érintett termékek mennyisége;

c) a kedvezményezett szervezetek általi átvétel és a használt szállítóeszközök; valamint

d) a forgalomból történő kivonás helye és a rendeltetési hely közötti távolság.

17. cikk

Az ingyenes szétosztásra szánt termékek válogatási és csomagolási költségei

(1)  A forgalomból kivont, ingyenes szétosztásra szánt gyümölcs- és zöldségfélék válogatási és csomagolási költségei az operatív programok keretében támogathatók. A 25 kilogrammnál kisebb nettó tömegű termékcsomagok esetében az V. mellékletben meghatározott átalányösszegek alkalmazandók.

(2)  Az ingyenes szétosztásra szánt termékek csomagjain fel kell tüntetni az európai emblémát, és egyet vagy többet a VI. mellékletben meghatározott nyilatkozatokból.

(3)  A válogatási és csomagolási költségeket azon termelői szervezetek részére kell kifizetni, amelyek a válogatást és a csomagolást végezték.

A kifizetés különösen a következőket igazoló dokumentumok bemutatása ellenében történik:

a) a kedvezményezett szervezetek neve;

b) az érintett termékek mennyisége; valamint

c) a kedvezményezett szervezetek által történő átvétel, a kiszerelés meghatározásával.



III. FEJEZET

NEMZETI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

18. cikk

Nemzeti pénzügyi támogatás nyújtásának engedélyezése

(1)  A tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 35. cikkének (1) bekezdése alapján az adott naptári évben végrehajtandó operatív programokhoz nyújtandó nemzeti pénzügyi támogatás engedélyezése céljából az adott év január 31-éig kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz.

A kérelemhez csatolni kell az alábbiak igazolását:

a) az érintett régióban a termelők szervezettségének foka az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 52. cikkének megfelelően különösen alacsony;

b) kizárólag az említett régióban előállított gyümölcs- és zöldségágazati termékek részesülnek támogatásban; valamint

c) az érintett termelői szervezetek adatai, a vonatkozó támogatás összege és az 1308/2013/EU rendelet 32. cikkének (1) bekezdése alapján fizetett pénzügyi hozzájárulás mértéke.

(2)  A Bizottság a kérelmet határozat útján három hónapon belül jóváhagyja vagy elutasítja. Ezen időszak az azt követő napon kezdődik, amikor a Bizottság megkapja a hiánytalan kérelmet a tagállamtól. Amennyiben a Bizottság a háromhónapos időszakon belül nem kér további információkat, a kérelmet hiánytalannak kell tekinteni.

19. cikk

Nemzeti pénzügyi támogatás kérelmezése és kifizetése

(1)  A 9. és 10. cikk értelemszerűen alkalmazandó a nemzeti pénzügyi támogatás iránti kérelmekre és a támogatás kifizetésére.

(2)  A tagállamok kiegészítő szabályokat fogadhatnak el a nemzeti pénzügyi támogatás kifizetésére vonatkozóan, különös tekintettel az előlegfizetés és a részleges kifizetések lehetőségére.

20. cikk

A nemzeti pénzügyi támogatás Unió általi visszatérítése

(1)  A program végrehajtási évét követő második év január 1-jéig a tagállamok kérhetik a jóváhagyott, a termelői szervezetek számára ténylegesen kifizetett nemzeti pénzügyi támogatás Unió általi visszatérítését.

A tagállamok a kérelemhez bizonyítékot csatolnak arról, hogy a megelőző négy év közül háromban teljesültek az 1308/2013/EU rendelet 35. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek.

A gyümölcs- és zöldségágazati termelők szervezettségi fokának kiszámításánál figyelembe kell venni az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke alapján létrehozott termelői csoportok gyümölcs- és zöldségtermelésének értékét is.

A nemzeti pénzügyi támogatás Unió általi visszatérítése iránti kérelemnek tartalmaznia kell továbbá a következőket:

a) az érintett termelői szervezetek adatai;

b) a kifizetett támogatások összege, amely egyetlen termelői szervezet esetében sem haladhatja meg az eredetileg engedélyezett összeget; valamint

c) a működési alap leírása, feltüntetve a teljes összeget, az uniós pénzügyi támogatást, a nemzeti pénzügyi támogatást, valamint a termelői szervezetek és tagjaik hozzájárulásait.

(2)  A Bizottság a kérelmet jóváhagyja vagy elutasítja.

A kérelmet a Bizottság elutasítja, ha nem kerültek betartásra a nemzeti pénzügyi támogatás engedélyezésére és visszatérítésére vonatkozó szabályok, vagy az 1308/2013/EU rendeletben, illetve annak alapján a termelői szervezetekre, a működési alapra és az operatív programokra vonatkozóan megállapított szabályok.

(3)  Amennyiben a támogatás Unió általi visszatérítése jóváhagyásra kerül, a támogatható kiadásokat a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 4 ) 11. cikkében meghatározott eljárással összhangban be kell jelenteni a Bizottságnak.

(4)  A nemzeti pénzügyi támogatás Unió általi visszatérítésének aránya nem haladhatja meg a termelői szervezetnek nyújtott nemzeti pénzügyi támogatás 60 %-át. A visszatérített összeg nem haladhatja meg az 1308/2013/EU rendelet 32. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett uniós pénzügyi támogatás 48 %-át.



IV. FEJEZET

TÁJÉKOZTATÁS, JELENTÉSEK ÉS ELLENŐRZÉSEK



1. SZAKASZ

Tájékoztatás és jelentések

21. cikk

A termelői csoportok, termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai által biztosítandó tájékoztatás és jelentések, valamint a tagállamok éves jelentései

(1)  A tagállam illetékes hatóságának kérésére az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke alapján létrehozott termelői csoportok, valamint az elismert termelői szervezetek és a termelői szervezetek elismert társulásai rendelkezésre bocsátanak minden olyan releváns információt, amely szükséges az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 54. cikkének b) pontjában említett éves jelentés elkészítéséhez. A tagállamok meghozzák az olyan termelői szervezetek taglétszámára, valamint forgalmazott termékeinek volumenére és értékére vonatkozó információk összegyűjtéséhez szükséges intézkedéseket, amelyek nem nyújtottak be operatív programot. Az 1305/2013/EU rendelet 27. cikkében említett termelői szervezetek és csoportok kötelesek tájékoztatást adni tagjaik számáról, valamint forgalmazott termékeik volumenéről és értékéről.

(2)  A termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai operatív programjaik végrehajtásáról éves jelentéseket nyújtanak be, amelyeket a támogatási kérelmekhez csatolnak.

A szóban forgó éves jelentések a következőket tartalmazzák:

a) az előző évben végrehajtott operatív program;

b) az operatív program főbb módosításai; valamint

c) a becsült és a kérelmezett támogatás közötti eltérések.

(3)  A termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai által benyújtott éves jelentésekben meg kell adni az alábbiakat:

a) az operatív program eredményei, amelyek a II. mellékletben meghatározott mutatókon, illetve adott esetben a nemzeti stratégiában meghatározott kiegészítő mutatókon alapulnak, a következők szerint:

i. általános kiindulási mutatókat és bemeneti (pénzügyi) mutatókat minden egyes éves jelentésben alkalmazni kell;

ii. eredmény- és kimeneti mutatókat az operatív program utolsó két évére vonatkozóan kell alkalmazni; valamint

b) a program irányítása során tapasztalt jelentősebb problémáknak, valamint a program végrehajtásának minősége és eredményessége érdekében hozott intézkedéseknek az összefoglalása.

Adott esetben az éves jelentés megadja, hogy a nemzeti stratégiával összhangban és az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában milyen óvintézkedéseket léptettek életbe a környezet védelmében, az operatív program alapján támogatott beruházások miatt esetleg növekvő terheléssel szemben.

(4)  A termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai által az operatív program utolsó előtti évére vonatkozóan benyújtott éves jelentések bemutatják, hogy milyen mértékben valósultak meg a program célkitűzései. Az említett jelentések kitérnek továbbá azon tényezőkre, amelyek hozzájárultak a program sikeres vagy sikertelen végrehajtásához, és ismertetik, hogy az említett tényezőket hogyan vették figyelembe a jelenleg is folyamatban lévő program során, illetve miként veszik majd figyelembe őket a következő operatív programban.

Az érintett tagállam az első albekezdésben említett eseteket az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 54. cikkének b) pontjában említett éves jelentésében részletesen ismerteti.



2. SZAKASZ

Ellenőrzések

22. cikk

Egyedi azonosító rendszer

A tagállamok biztosítják, hogy a termelői szervezetekre, termelői szervezetek társulásaira és az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke alapján létrehozott termelői csoportokra egyedi azonosító rendszer vonatkozzon az általuk benyújtott támogatási kérelmek tekintetében. Ennek az azonosító rendszernek összeegyeztethetőnek kell lennie az 1306/2013/EU rendelet 73. cikkében említett, a kedvezményezettek azonosítására szolgáló rendszerrel.

23. cikk

Kérelmezési eljárások

A 9., 24. és 25. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok kidolgozzák a támogatási kérelmek, az elismerési kérelmek és az operatív programok jóváhagyása iránti kérelmek, valamint a kifizetés iránti kérelmek benyújtására vonatkozó eljárásokat.

24. cikk

Az elismerés odaítélése

(1)  A tagállamok, mielőtt az 1308/2013/EU rendelet 154. cikke (4) bekezdésének a) pontja vagy 156. cikkének (1) bekezdése alapján elismernek egy termelői szervezetet vagy a termelői szervezetek egy társulását, az elismerési követelmények betartásának vizsgálata céljából adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket végeznek a termelői szervezetnél vagy a termelői szervezetek társulásánál.

(2)  A tagállamok legalább ötévente adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket végeznek az összes elismert termelői szervezetre és termelőiszervezet-társulásra érvényes elismerési követelmények betartása tekintetében abban az esetben is, ha a termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek társulásai nem hajtanak végre operatív programot.

25. cikk

Az operatív programok jóváhagyása és módosítása

(1)  A tagállamok, mielőtt az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke alapján jóváhagynák a benyújtott operatív programot, azt – illetve adott esetben a módosítási kérelmet – az összes lehetséges módon megvizsgálják, beleértve a helyszíni ellenőrzéseket is. Az ellenőrzések különösen az alábbiakra terjednek ki:

a) az operatív program tervezetébe felveendő, a 4. cikk (1) bekezdésének a), b) és e) pontjában említett információk pontossága;

b) a program megfelelése az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének, valamint a nemzeti stratégiának és a nemzeti keretnek;

c) a javasolt tevékenységek és a javasolt kiadások támogathatósága; valamint

d) a program megvalósíthatósága és szakmai minősége, a becslések és a támogatási terv megalapozottsága, továbbá a végrehajtásra vonatkozó tervek.

(2)  Az (1) bekezdésben említett ellenőrzések során az alábbiakat kell megvizsgálni:

a) mérhetőek-e a célok, és nyomon követhetők és megvalósíthatók-e a javasolt tevékenységek végrehajtásával; valamint

b) a támogatási kérelem alapját képező műveletek megfelelnek-e az alkalmazandó nemzeti és uniós jogszabályoknak – különösen az állami támogatási, vidékfejlesztési és promóciós programokra vonatkozó előírásoknak –, valamint a nemzeti jogszabályokban vagy a nemzeti stratégiában meghatározott kötelező jellegű előírásoknak.

26. cikk

Adminisztratív ellenőrzések

(1)  Az adminisztratív ellenőrzésekkel kapcsolatos eljárások során a végrehajtott műveleteket, az ellenőrzések eredményeit és a hiányosságok vonatkozásában hozott intézkedéseket fel kell jegyezni.

(2)  A tagállamok a kifizetések odaítélését megelőzően minden kérelem esetében adminisztratív ellenőrzést végeznek.

(3)  A támogatási kérelmek adminisztratív ellenőrzése adott esetben a következők ellenőrzésére terjed ki:

a) az operatív program végrehajtásáról szóló, a támogatási kérelemhez csatolt éves jelentés;

b) a forgalmazott termékek értéke, a működési alaphoz nyújtott hozzájárulás és a felmerült kiadások;

c) a feltüntetett kiadásoknak a szállított termékekkel és nyújtott szolgáltatásokkal való pontos megfeleltethetősége;

d) a végrehajtott tevékenységek összhangja a jóváhagyott operatív programban feltüntetett tevékenységekkel; valamint

e) a meghatározott pénzügyi és egyéb korlátok és határértékek betartása.

(4)  Az operatív program keretében felmerült kiadásokat a kifizetést igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani. A számlákat a termelői szervezetnek, a termelői szervezetek társulásának vagy az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikke (8) bekezdésében említett 90 %-os szabálynak megfelelő leányvállalatnak a nevére, vagy – a tagállam jóváhagyásától függően – az említett szervezetek egy vagy több termelő tagjának a nevére kell kiállítani. Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletének 2. pontjában említett személyzeti költségekkel kapcsolatos számlákat a termelői szervezetnek, a termelői szervezetek társulásának vagy az említett rendelet 22. cikke (8) bekezdésében említett 90 %-os szabálynak megfelelő leányvállalatnak a nevére, vagy – a tagállam jóváhagyásától függően – a termelői szervezethez tartozó szövetkezetek nevére kell kiállítani.

27. cikk

Az éves támogatási kérelmekre vonatkozó helyszíni ellenőrzések

(1)  A tagállamok az adminisztratív ellenőrzések kiegészítéseképpen helyszíni ellenőrzéseket végeznek a termelői szervezeteknek, a termelői szervezetek társulásainak vagy azok leányvállalatainak a helyiségeiben, hogy a 9. cikk (1) bekezdésében említett, adott évre vonatkozóan megbizonyosodjanak az elismerésre, illetve a támogatás vagy annak hátralévő összege odaítélésére vonatkozó feltételek teljesüléséről.

(2)  A helyszíni ellenőrzések egy, az adott évben igényelt támogatások teljes összegének legalább 30 %-át képviselő mintát érintenek. Minden egyes, operatív programot végrehajtó termelői szervezetnél vagy termelőiszervezet-társulásnál legalább háromévente egyszer szemlét kell tartani.

(3)  A tagállam az ellenőrizendő termelői szervezetek kiválasztását kockázatelemzés alapján végzi; e kockázatelemzésnek az alábbi kritériumokat kell figyelembe vennie:

a) a támogatás összege;

b) az előző évek ellenőrzéseinek eredménye;

c) egy véletlenszerűen kiválasztott paraméter; valamint

d) a tagállamok által meghatározandó egyéb paraméterek.

(4)  A helyszíni ellenőrzésekről, amennyiben ez nem veszélyezteti az ellenőrzés célját, előzetes értesítés küldhető.

(5)  A helyszíni ellenőrzéseknek ki kell terjedniük helyzettől függően a termelői szervezetnek, a termelői szervezetek társulásának, azok tagjainak vagy leányvállalatainak valamennyi olyan kötelezettségvállalására és kötelezettségére, amely a szemle alkalmával ellenőrizhető, és amelyet az adminisztratív ellenőrzések során nem lehetett volna ellenőrizni. A helyszíni ellenőrzések különösen az alábbiakra terjednek ki:

a) az adott év elismerési követelményeinek teljesülése;

b) a tevékenységek végrehajtása és azok összhangja a jóváhagyott operatív programmal;

c) elegendő számú tevékenységgel kapcsolatban: a kiadások megfelelése az uniós előírásoknak és az azokban meghatározott határidők betartása;

d) a működési alap felhasználása – beleértve az előlegre vagy részleges kifizetésre irányuló kérelmekben bejelentett kiadásokat –, a forgalmazott termékek értéke, a működési alaphoz nyújtott hozzájárulás, valamint a bejelentett kiadások, számviteli vagy azokkal egyenértékű dokumentumokkal alátámasztva;

e) a termékek maradéktalan beszállítása a tagok által, a szolgáltatások elvégzése, továbbá a feltüntetett kiadások valódisága; valamint

f) a forgalomból történő árukivonással, a zöld szürettel és a be nem takarítással kapcsolatos kiadások másodfokú ellenőrzése a 30. cikk alapján.

(6)  A forgalmazott termékek értékének ellenőrzése a nemzeti jog szerint ellenőrzött és hitelesített pénzügyi számviteli rendszer alapján történik.

E célból a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a forgalmazott termékek értékére vonatkozó nyilatkozatot a pénzügyi számviteli adatokkal egyező módon hitelesítik.

A forgalmazott termékek értékére vonatkozó nyilatkozat ellenőrzésére már a vonatkozó támogatási kérelem benyújtása előtt sor kerülhet, de legkésőbb a támogatás kifizetését megelőzően el kell végezni.

(7)  A rendkívüli körülményeket kivéve, a helyszíni ellenőrzés részeként szemlét kell tartani a tevékenység végrehajtásának helyszínén, illetve ha a tevékenység nem tárgyiasult, a tevékenység kezdeményezőjénél. A (2) bekezdésben említett mintába tartozó termelői szervezet tagjainak önálló gazdaságaiban a végzett egyes tevékenységek végrehajtásának vizsgálata érdekében legalább egyszer szemlét kell tartani.

A tagállamok azonban úgy is dönthetnek, hogy kis jelentőségű tevékenységek esetében nem tartanak ilyen szemléket, illetve akkor sem, ha úgy vélik, elhanyagolható a kockázata annak, hogy nem teljesülnek a támogatáshoz szükséges feltételek, vagy a művelet nem került végrehajtásra. Az ezzel összefüggő döntést és annak indokolását rögzíteni kell. A kockázatelemzésnek a (3) bekezdésben meghatározott kritériumai értelemszerűen e bekezdésre is alkalmazandók.

(8)  A (2) bekezdésben megállapított ellenőrzési ráta teljesítésének értékelésekor csak az e cikk összes követelményének megfelelő ellenőrzések vehetők figyelembe.

(9)  A helyszíni ellenőrzések eredményeit értékelni kell annak megállapítása céljából, hogy a felmerült problémák rendszeres jelleggel lépnek-e fel, és kockázattal járhatnak-e hasonló tevékenységekre, kedvezményezettekre vagy szervekre nézve. Az értékelés keretében meg kell továbbá határozni az ilyen helyzetek okát, valamint az esetleg szükséges további vizsgálatot, továbbá az ajánlott korrekciós és megelőző intézkedéseket is.

Ha az ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat tárnak fel valamely régióban vagy egy régió valamely részében, illetve egy termelői szervezetnél vagy termelői szervezetek egy társulásánál, a tagállamok az adott évben további ellenőrzéseket hajtanak végre a régióban, illetve az említett szervezetnél vagy társulásnál, a kapcsolódó kérelmek következő évben ellenőrizendő arányát pedig megnövelik.

28. cikk

A helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó jelentések

(1)  Minden egyes helyszíni ellenőrzésről részletes jelentést kell készíteni, amelyben szerepelnek legalább az alábbi információk:

a) a támogatási program és az ellenőrzött kérelem;

b) az ellenőrzésnél jelen lévő személyek neve és beosztása;

c) az ellenőrzés tárgyát képező tevékenységek, intézkedések és dokumentumok, beleértve az ellenőrzési nyomvonalat és az ellenőrzött alátámasztó bizonyítékokat; valamint

d) az ellenőrzés eredménye.

(2)  A termelői szervezet, illetve a termelőiszervezet-társulás képviselője számára lehetőséget kell adni arra, hogy a jelentésen aláírásával tanúsítsa jelenlétét az ellenőrzésnél, illetve megtegye észrevételeit. Szabálytalanságok feltárása esetén a kedvezményezett megkapja a jelentés egy példányát.

29. cikk

Kivonási műveletek elsőfokú ellenőrzése

(1)  A tagállamok elsőfokú ellenőrzést végeznek minden termelői szervezetnél a kivonási műveletek tekintetében; ezen ellenőrzés magában foglalja az okmányoknak és a termékek azonosságának ellenőrzését, amelyet a forgalomból kivont termékek tömegére irányuló fizikai ellenőrzés kísér, továbbá a 15. cikknek való megfelelés ellenőrzése, az 543/2011/EU végrehajtási rendelet II. címének II. fejezetében megállapított eljárásnak megfelelően. Az ellenőrzésre az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 44. cikkének (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően, az említett cikk (2) bekezdésének megfelelően megállapított határidők betartásával kerül sor.

(2)  Az elsőfokú ellenőrzés a forgalomból kivont termékek mennyiségének 100 %-ára kiterjed. Az ellenőrzés végén a nem ingyenes szétosztásra szánt kivont termékeket az illetékes hatóságok felügyelete alatt, a tagállam által az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 46. cikkének megfelelően megállapított feltételek betartásával denaturálják vagy továbbadják a feldolgozóipar részére.

(3)  A (2) bekezdéstől eltérve, az ingyenes szétosztásra szánt termékek esetében a tagállamok az említett bekezdésben megállapítottnál kisebb arányú ellenőrzést is végezhetnek, feltéve hogy az egyes termelői szervezetek vonatkozásában ez nem kisebb, mint az adott gazdasági évben érintett mennyiségek 10 %-a. Az ellenőrzésre sor kerülhet a termelői szervezet vagy a terméket fogadó szervezetek helyiségeiben. Amennyiben az ellenőrzések szabálytalanságokat tárnak fel, a tagállamok további ellenőrzéseket végeznek.

30. cikk

A kivonási műveletek másodfokú ellenőrzése

(1)  A tagállamok a kivonási műveletek tekintetében, kockázatelemzés alapján másodfokú ellenőrzést végeznek a termelői szervezet és forgalomból kivont termékeket fogadó szervezetek helyiségeiben. A kockázatelemzésnek magában kell foglalnia a korábbi, első- és másodfokú ellenőrzések eredményeit, továbbá azt, hogy egy termelői szervezet rendelkezik-e valamilyen minőségbiztosítási eljárással. A szóban forgó kockázatelemzés az egyes termelői szervezeteket érintő másodfokú ellenőrzések minimális gyakoriságának meghatározásához szolgáltat alapot.

(2)  Az (1) bekezdésben említett másodfokú ellenőrzések az alábbiakat érintik:

a) az érintett gazdasági év alatt kivonási műveletet végrehajtó termelői szervezetek által vezetett egyedi készlet- és számviteli nyilvántartás;

b) a támogatási kérelmekben bejelentett forgalmazott mennyiségek, különös tekintettel a készlet- és számviteli nyilvántartás és a számlák ellenőrzésére, biztosítva azt, hogy a bejelentések megegyezzenek az érintett termelői szervezetek számviteli és adózási adataival;

c) a könyvelés, különös tekintettel a termelői szervezetek kifizetés iránti kérelmeiben bejelentett nettó bevételek valódiságára és a kivonási költségek arányosságára; valamint

d) a kivont termékek kifizetés iránti kérelemben bejelentett rendeltetése és denaturálásuk.

(3)  Minden ellenőrzés a termelői szervezet által a gazdasági évben kivont mennyiségek legalább 5 %-ára kiterjedő mintát foglal magában.

(4)  A (2) bekezdés a) pontjában említett készlet- és számviteli nyilvántartás minden egyes kivont termék tekintetében feltünteti a következő – tonnában kifejezett – szállított mennyiségeket:

a) a termelői szervezet tagjai és az egyéb termelői szervezetek tagjai által az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjával összhangban leszállított termékek;

b) a termelői szervezet általi értékesítés, külön megadva a friss termékek piacára szánt termékek és a feldolgozásra szánt termékek mennyiségeit; valamint

c) a piacról kivont termékek.

(5)  a piacról kivont termékek rendeltetésére vonatkozó ellenőrzéseknek ki kell terjedniük az alábbiakra:

a) a fogadó szervezetek által vezetett készletnyilvántartásokon, továbbá – amennyiben az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 46. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó – az érintett jótékonysági szervezetek és az érintett intézmények pénzügyi elszámolásain mintavétel útján végzett ellenőrzés; valamint

b) a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásának ellenőrzése.

(6)  Amennyiben a másodfokú ellenőrzések szabálytalanságokat tárnak fel, a tagállamok részletesebb másodfokú ellenőrzéseket végeznek az érintett évre vonatkozóan, a következő évben pedig növelik a másodfokú ellenőrzések gyakoriságát a termelői szervezeteknél vagy a termelői szervezetek társulásainál.

31. cikk

Zöld szüret és be nem takarítás

(1)  A zöld szürettel kapcsolatos műveletek megkezdése előtt a tagállamok helyszíni ellenőrzés útján meggyőződnek arról, hogy az érintett termékek nem sérültek és hogy az érintett területet megfelelően művelték. A zöld szüret után a tagállamok ellenőrzik, hogy az érintett területen teljes körű volt-e a betakarítás, és hogy a betakarított terméket denaturálták-e.

(2)  A be nem takarítási műveletek megkezdése előtt a tagállamok helyszíni ellenőrzés útján meggyőződnek arról, hogy az érintett területet megfelelően művelték, hogy nem került sor részleges betakarításra, valamint hogy a termék jól fejlett és általában egészséges, szép és forgalmazható minőségű-e.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a termékeket denaturálják. Ha ez nem lehetséges, akkor a betakarítási időszakban tartott helyszíni szemle vagy szemlék révén gondoskodnak arról, hogy a terméket ne takarítsák be.

(3)  Amennyiben az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 48. cikke (3) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó:

a) nem kell alkalmazni az e cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt azon követelményt, miszerint nem kerülhetett sor részleges betakarításra; és

b) A tagállamok biztosítják, hogy a be nem takarítással, illetőleg zöld szürettel érintett gyümölcs- és zöldségnövények ugyanabban a termesztési idényben ne kerüljenek további termelési célokra felhasználásra.

(4)  A 30. cikk (1), (2), (3) és (6) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

32. cikk

Transznacionális termelői szervezetek

(1)  A transznacionális termelői szervezet székhelye szerinti tagállam teljes körűen felel az adott szervezetre vonatkozóan az operatív programmal és a működési alappal kapcsolatos ellenőrzések megszervezéséért, továbbá – abban az esetben, ha az említett ellenőrzések a kötelezettségek nem teljesítését tárják fel – az igazgatási szankciók alkalmazásáért.

(2)  Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett igazgatási együttműködésre kötelezett többi tagállam végrehajtja ezeket az igazgatási és helyszíni ellenőrzéseket az e cikk (1) bekezdésében említett tagállam előírásai szerint, az eredményekről pedig jelentést tesz neki. Eközben betartja az (1) bekezdésben említett tagállam által meghatározott határidőket.

(3)  A termelői szervezetre, az operatív programra és a működési alapra az (1) bekezdésben említett tagállam irányadó szabályai alkalmazandók. Környezetvédelmi és növényegészségügyi kérdésekben, valamint a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések tekintetében azonban az érintett műveletek helyszíne szerinti tagállam szabályai alkalmazandók.

33. cikk

Termelői szervezetek transznacionális társulásai

(1)  A transznacionális társulásban tagsággal rendelkező termelői szervezet székhelye szerinti tagállam teljes körűen felel a területén végrehajtott operatív program intézkedéseivel és a működési alappal kapcsolatos ellenőrzések megszervezéséért, továbbá – abban az esetben, ha az említett ellenőrzések a kötelezettségek nem teljesítését tárják fel – igazgatási szankciók alkalmazásáért.

(2)  Az (1) bekezdésben említett tagállam szorosan együttműködik a termelői szervezetek transznacionális társulásának székhelye szerinti tagállammal, és késedelem nélkül értesíti azt az elvégzett ellenőrzések eredményeiről, illetve az esetleges igazgatási szankciók alkalmazásáról.

▼M1

(3)  A termelői szervezetek transznacionális társulásának székhelye szerinti tagállam:

a) teljeskörűen felel a transznacionális társulás szintjén végrehajtott operatív program intézkedéseivel és a transznacionális társulás működési alapjával kapcsolatos ellenőrzések megszervezéséért, továbbá – abban az esetben, ha az említett ellenőrzések a kötelezettségek nem teljesítését tárják fel – igazgatási szankciók kiszabásáért; továbbá

b) gondoskodik a transznacionális társulás operatív programjának a társulás székhelye szerinti tagállam területén kívül végrehajtott intézkedéseivel kapcsolatos ellenőrzések és kifizetések összehangolásáról.

(4)  Az operatív programok intézkedéseinek meg kell felelniük azon tagállam nemzeti előírásainak és nemzeti stratégiájának, amelyben a támogatás iránti kérelmet a 9. cikk (6) és (7) bekezdésének megfelelően benyújtották.

A környezetvédelmi és növényegészségügyi intézkedések, valamint a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések tekintetében azonban azon tagállam előírásait kell alkalmazni, ahol az említett intézkedéseket ténylegesen végrehajtják.

▼B

34. cikk

Ellenőrzések

E rendelet vagy más uniós jogszabály különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok meghatározzák az 1308/2013/EU rendelet, az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet és az e rendelet megfelelő alkalmazásához szükséges ellenőrzéseket és intézkedéseket. Az említett ellenőrzéseknek és intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, hogy biztosíthassák az Unió pénzügyi érdekeinek megfelelő védelmét.

A tagállamok különösen arról gondoskodnak, hogy:

a) az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, illetve a nemzeti stratégiában vagy a nemzeti keretben előírt összes támogathatósági feltétel ellenőrizhető legyen;

b) az ellenőrzések végrehajtásáért felelős illetékes tagállami hatóságok elegendő létszámú, megfelelő végzettségű és tapasztalatú személyzettel rendelkezzenek az ellenőrzések hatékony végrehajtásához; és

c) olyan ellenőrzéseket rendeljenek el, amelyek révén elkerülhető egyes intézkedéseknek az 1308/2013/EU rendelet szerinti, a gyümölcs- és zöldségágazatot érintő, illetve más uniós vagy nemzeti programok szerinti kettős finanszírozása.

35. cikk

Nyilvánvaló hibák

Azon, az 1306/2013/EU rendelet 59. cikkének (6) bekezdésben említett nyilvánvaló hibák esetében, amelyeket egy tagállam illetékes hatósága elismert, a tagállamok valamelyike felé az 1308/2013/EU rendelet, az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet és e rendelet alapján benyújtott minden értesítés vagy kérelem, továbbá minden támogatási kérelem a benyújtást követően bármikor kiigazítható és módosítható.



V. FEJEZET

A SZABÁLYOK KITERJESZTÉSE

36. cikk

Pénzügyi hozzájárulások

Amennyiben valamely tagállam az 1308/2013/EU rendelet 165. cikke alapján úgy dönt, hogy pénzügyi hozzájárulás fizetésére kötelezi azon termelőket, akik nem tartoznak termelői szervezethez, termelői szervezetek társulásához vagy szakmaközi szervezethez, és akikre nézve kötelezőek bizonyos szabályok, az érintett tagállam eljuttatja a Bizottsághoz azokat az információkat, amelyek alapján meg lehet állapítani az említett cikkben meghatározott feltételek teljesülését. Ezen információk között fel kel tüntetni, hogy mi alapján számítják ki a hozzájárulást, továbbá a hozzájárulás egységnyi összegét, az érintett tevékenységeket és a kapcsolódó költségeket.

37. cikk

Egy évnél hosszabb időre történő kiterjesztés

(1)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a szabályok kiterjesztését egy évnél hosszabb ideig alkalmazzák, a tagállamok minden év vonatkozásában ellenőrzik, hogy a kiterjesztés teljes időtartama alatt folyamatosan teljesültek-e a reprezentativitás tekintetében az 1308/2013/EU rendelet 164. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek.

(2)  Ha a tagállamok úgy találják, hogy a feltételek már nem teljesülnek, akkor a kiterjesztést a következő év kezdetétől hatályon kívül helyezik.

(3)  A tagállamok késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot minden egyes hatályon kívül helyezésről. A Bizottság a megfelelő eszközökkel nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.



VI. FEJEZET

BELÉPÉSI ÁRRENDSZER ÉS BEHOZATALI VÁMOK

38. cikk

Behozatali átalányérték

(1)  A Bizottság az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének A. részében szereplő összes termékre és alkalmazási időszakra nézve minden munkanapon és minden származási helyre vonatkozóan behozatali átalányértéket rögzít, amely az említett rendelet 74. cikkében említett reprezentatív árak súlyozott átlagának 100 kilogrammonként 5 EUR átalányösszeggel, valamint az értékvámokkal csökkentett értéke.

(2)  Amennyiben az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének A. részében szereplő termékekre és alkalmazási időszakokra nézve behozatali átalányérték kerül meghatározásra az említett rendelet 74. és 75. cikkének, valamint e cikknek megfelelően, úgy a 2015/2447/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 5 ) 142. cikkében említett egységár nem alkalmazandó. Az egységárat ilyen esetben az (1) bekezdésben említett behozatali átalányérték helyettesíti.

(3)  Ha egy adott származási helyű termék tekintetében nincs hatályban lévő behozatali átalányérték, akkor a termék tekintetében hatályban lévő behozatali átalányértékek súlyozott átlaga alkalmazandó.

(4)  Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének A. részében meghatározott alkalmazási időszakokban a behozatali átalányértékek módosításukig alkalmazandók maradnak. Hatályukat vesztik azonban, ha a Bizottságot két egymást követő hétig nem értesítik a reprezentatív átlagárról.

Amennyiben az első albekezdés alkalmazása miatt egy adott termékre nézve nem marad hatályban behozatali átalányérték, akkor az erre a termékre alkalmazandó behozatali átalányérték a behozatali átalányértékek legutolsó átlagával egyenlő.

(5)  Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben nem lehetett behozatali átalányértéket kiszámítani, az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének A. részében meghatározott alkalmazási időszakok első napjától kezdődően nem kell behozatali átalányértéket alkalmazni.

(6)  A behozatali átalányérték esetén alkalmazott átváltási árfolyam az az árfolyam, amelyet az Európai Központi Bank annak az időszaknak az utolsó napját megelőző legközelebbi napon hirdetett ki, amelyre vonatkozóan az árakat közölték.

(7)  Az euróban kifejezett behozatali átalányértékeket a Bizottság a TARIC rendszeren ( 6 ) keresztül teszi közzé.



VII. FEJEZET

KIEGÉSZÍTŐ BEHOZATALI VÁMOK

39. cikk

Kiegészítő behozatali vám kivetése

▼M1

(1)  Az e rendelet VII. mellékletében felsorolt termékekre és időszakokban az 1308/2013/EU rendelet 182. cikkének (1) bekezdésében említett kiegészítő behozatali vám alkalmazható. E kiegészítő behozatali vám abban az esetben alkalmazandó, ha az említett mellékletben felsorolt termékek valamelyikének szabad forgalomba bocsátott mennyisége a felsorolt alkalmazási időszakok bármelyike tekintetében túllépi a megfelelő küszöbmennyiséget, kivéve, ha nem valószínű, hogy a behozatal megzavarná az uniós piacot, vagy ha a kiegészítő behozatali vám hatása nem lenne arányban az elérni kívánt céllal.

▼B

(2)  A VII. mellékletben felsorolt összes termékre vonatkozóan és az említett mellékletben feltüntetett időszakok során a tagállamok a 2015/2447/EU végrehajtási rendelet 55. cikkében megállapított, a kedvezményes behozatal felügyeletére vonatkozó módszer alkalmazásával értesítik a Bizottságot a szabad forgalomba bocsátott mennyiségek részleteiről.

(3)  A kiegészítő behozatali vám az említett vám alkalmazásának napja után szabad forgalomba bocsátott mennyiségekre kerül kivetésre, feltéve hogy:

a) az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 74. cikkének megfelelően meghatározott vámértékük a szóban forgó származású behozatalra alkalmazandó legmagasabb egyedi vámok alkalmazását eredményezi; és

b) a behozatalra a kiegészítő vám alkalmazási időszaka során kerül sor.

40. cikk

A kiegészítő behozatali vám összege

A 39. cikknek megfelelően alkalmazott kiegészítő behozatali vám a Közös Vámtarifában meghatározott, a szóban forgó termékre alkalmazandó vám egyharmada.

Az értékvám tekintetében behozatali vámkedvezményt élvező termékek esetében azonban a kiegészítő behozatali vám a szóban forgó termékre kivetett specifikus vám egyharmada, amennyiben a 39. cikk (2) bekezdése alkalmazandó.

41. cikk

A kiegészítő behozatali vám alóli mentességek

(1)  A kiegészítő behozatali vám alól a következő áruk mentesülnek:

a) a vámkontingens keretében importált termékek;

b) azok az áruk, amelyek a kiegészítő behozatali vám kivetéséről hozott határozatot megelőzően hagyták el a származási országot, és amelyek szállítása a kiegészítő behozatali vám alkalmazása előtt kiállított, a származási országbeli berakodás helyétől az unióbeli kirakodás helyéig érvényes fuvarokmány kíséretében történik.

(2)  Az érdekelt feleknek a vámhatóságok számára elfogadhatóan bizonyítaniuk kell, hogy az (1) bekezdés b) pontjában foglalt követelmények teljesülnek.

A vámhatóságok elfogadhatják, hogy az áruk a kiegészítő behozatali vám alkalmazásának időpontja előtt hagyták el a származási országot, ha a következő okmányok valamelyike e hatóságok részére bemutatásra kerül:

a) tengeri szállítás esetén olyan hajóraklevél, amely bizonyítja, hogy a berakodás az említett nap előtt történt meg;

b) vasúti szállítás esetén olyan vasúti fuvarlevél, amelyet a származási ország vasúti hatóságai az említett nap előtt fogadtak el;

c) közúti szállítás esetén a származási országban az említett nap előtt kiállított közúti fuvarlevél (CMR-fuvarlevél) vagy más fuvarokmány, amennyiben az uniós árutovábbításra vagy közös árutovábbításra vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokban megállapított feltételek teljesülnek;

d) légi áruszállítás esetén olyan légi fuvarlevél, amely bizonyítja, hogy a légiforgalmi társaság az árukat az említett nap előtt fogadta el.



VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

A 2. cikkben említett, a fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégia szerkezete és tartalma

1.   A nemzeti stratégia időtartama

A tagállam adja meg.

2.

Helyzetelemzés az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a fejlesztési lehetőségek elemzése, az ezek kezelésére választott stratégia és a választott prioritások indoklása, az 1308/2013/EU rendelet 36. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint.

2.1.   A helyzet elemzése

A gyümölcs- és zöldségágazat aktuális helyzetének bemutatása számszerű adatokkal, a II. melléklet 5. pontjában meghatározott megfelelő általános kiindulási mutatók és adott esetben egyéb kiegészítő mutatók segítségével, kiemelve az erős és a gyenge pontokat, az egyenlőtlenségeket, a szükségleteket és a hiányosságokat, valamint a fejlődési potenciált. A leírásnak legalább a következőkre ki kell térnie:

 a gyümölcs- és zöldségágazat teljesítőképessége: az ágazat erős és gyenge pontjai, versenyképesség, továbbá a termelői szervezetek fejlődési lehetőségei,

 a gyümölcs- és zöldségtermelés környezeti hatásai (terhelések/nyomások és előnyök), ezen belül a fő tendenciák.

2.2.   Az erősségek kiaknázására és a gyenge pontok kezelésére kiválasztott stratégia

Azon fő területek bemutatása, amelyeken a beavatkozás várhatóan a legnagyobb hozzáadott értékkel jár:

 az operatív programokban meghatározott célkitűzések és az elvárt eredmények relevanciája, valamint megvalósításuk reálisan elérhető mértéke,

 a stratégia belső koherenciája, valamint a kiválasztott különböző tevékenységek működési célkitűzései közötti kölcsönös megerősítő interakciók, illetve lehetséges érdekellentétek és ellentmondások megléte,

 a kiválasztott tevékenységek kiegészítő jellege és összhangja egyéb nemzeti vagy regionális fellépésekkel és az uniós forrásokból finanszírozott tevékenységekkel, különösen a vidékfejlesztési és promóciós programokkal,

 a kiindulási helyzethez képest várt eredmények és hatások, valamint hozzájárulásuk a közösségi célkitűzések megvalósításához.

2.3.   A korábbi nemzeti stratégiából származó hatások (ha vannak ilyenek)

Szükség esetén a nemrégiben végrehajtott operatív programok eredményeinek és hatásának bemutatása.

3.

Az operatív programok célkitűzései és a teljesítménymutatók, az 1308/2013/EK rendelet 36. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint

A támogathatónak minősített tevékenységtípusok (a teljesség igénye nélkül), a követett célkitűzések, a nyomon követésre szolgáló célszámok, továbbá a célkitűzések megvalósításának, a hatékonyságnak és az eredményességnek az értékelését lehetővé tevő mutatók bemutatása.

3.1.   Az összes, illetve több tevékenységtípusra vonatkozó követelmények

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti stratégiában és a nemzeti keretben szereplő valamennyi tevékenység igazolható és ellenőrizhető legyen. Amennyiben az operatív program végrehajtása során végzett értékelés azt mutatja, hogy az igazolhatósági és ellenőrizhetőségi követelmények nem teljesülnek, az érintett tevékenységeket megfelelően módosítani kell, vagy be kell szünteni.

Amennyiben a támogatás odaítélésére átalányösszegek és egységköltség-alapú térítések alapján kerül sor, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vonatkozó számítások megfelelőek és pontosak legyenek, és hogy azok elvégzése előzetesen, méltányos, igazságos és ellenőrizhető számítás alapján történjék. A környezetvédelmi intézkedéseknek meg kell felelniük az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (5) bekezdésében előírt követelményeknek.

A tagállamok védintézkedéseket és rendelkezéseket fogadnak el, illetve ellenőrzéseket vezetnek be annak biztosítására, hogy az egyes támogathatónak minősített tevékenységek ne részesülhessenek a közös agrárpolitika más releváns eszközei, különösen a vidékfejlesztési és promóciós programok vagy egyéb nemzeti vagy regionális programok nyújtotta támogatásban.

Az 1308/2013/EK rendelet 33. cikkének (6) bekezdése alapján életbe léptetett azon hatékony védintézkedések, amelyek a környezetet óvják az operatív program alapján támogatott beruházások miatt esetleg növekvő terheléssel szemben, továbbá az említett rendelet 36. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott azon támogathatósági követelmények, amelyek célja biztosítani, hogy az operatív programok alapján támogatott, az önálló gazdaságokban végrehajtott beruházások esetében teljesüljenek az EUMSZ 191. cikkében és a hetedik uniós környezetvédelmi cselekvési programban meghatározott célkitűzések.

3.2.   Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett célkitűzések megvalósítását célzó tevékenységtípusokkal kapcsolatban benyújtandó konkrét információk (csak a választott tevékenységtípusok tekintetében)

3.2.1.   Tárgyieszköz-beszerzés

 a támogatható beruházások típusai,

 egyéb támogatható beszerzési formák (például bérlet, lízing),

 a támogathatósági feltételek részletei.

3.2.2.   Egyéb tevékenységek

 a támogatható tevékenységtípusok leírása,

 a támogathatósági feltételek részletei.

4.

Az illetékes hatóságok és felelős szervek kijelölése

A nemzeti stratégia irányításáért, nyomon követéséért és értékeléséért felelős nemzeti hatóság tagállam általi kijelölése.

5.

A nyomonkövetési és értékelési rendszerek leírása

A nemzeti stratégiában meghatározott teljesítménymutatóknak magukban kell foglalniuk a 4. cikkben meghatározott, a II. mellékletben felsorolt általános teljesítménymutatókat. Szükség esetén a nemzeti stratégia kiegészítő mutatókat határozhat meg, amelyek a nemzeti operatív programok sajátos, nemzeti vagy regionális jellegű szükségleteit, feltételeit és célkitűzéseit tükrözik.

5.1.   Az operatív programoknak és a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségeinek értékelése, az 1308/2013/EU rendelet 36. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontja szerint.

A működési programokkal kapcsolatos nyomonkövetési és értékelési követelmények és eljárások bemutatása, beleértve a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségeit.

5.2.   A nemzeti stratégia nyomon követése és értékelése

A nemzeti stratégiával kapcsolatos nyomonkövetési és értékelési követelmények és eljárások bemutatása.




II. MELLÉKLET

Az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 21. cikke (3) bekezdésének a) pontjában, valamint az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 56. cikkének (2) bekezdésében említett általános teljesítménymutatók jegyzéke

A termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és tagjaik által egy működési program keretében vállalt tevékenységekkel kapcsolatos általános teljesítménymutatók rendszere nem feltétlenül ragad meg minden olyan tényezőt, amely befolyásolhatja a működési program kimenetelét, eredményeit és hatását. Ily módon a teljesítménymutatókból fakadó információkat a program végrehajtásának sikeréhez vagy kudarcához hozzájáruló egyéb fő tényezőkkel kapcsolatos mennyiségi és minőségi információk fényében kell értelmezni.

1.   A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS MUTATÓK (BEMENETI MUTATÓK) (ÉVES SZINTEN)



Intézkedés

Tevékenység típusa

Bemeneti mutatók (éves szinten)

Termeléstervezésre irányuló tevékenységek

a)  Beruházások tárgyi eszközökbe

b)  Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

c)  Egyéb tevékenységek

Kiadás (EUR)

A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek

a)  Beruházások tárgyi eszközökbe

b)  Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

c)  Egyéb tevékenységek

Kiadás (EUR)

A piaci értékesítés javítására irányuló tevékenységek

a)  Beruházások tárgyi eszközökbe

b)  Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

c)  Promóciós és kommunikációs tevékenységek (nem a válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatban)

d)  Egyéb tevékenységek

Kiadás (EUR)

Kutatás és kísérleti termelés

a)  Beruházások tárgyi eszközökbe

b)  Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

c)  Egyéb tevékenységek

Kiadás (EUR)

Képzési tevékenységek, a bevált módszerek megosztásával kapcsolatos tevékenységek (nem válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatban), valamint a tanácsadó szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítésére irányuló tevékenységek

A tevékenység fő tárgya alapján

a)  Ökológiai termelés

b)  Integrált termelés vagy integrált növényvédelem

c)  Egyéb környezetvédelmi tevékenységek

d)  Nyomonkövethetőség

e)  Termékminőség, beleértve a növényvédőszer-maradékok kérdését is

f)  Egyéb témakörök

Kiadás (EUR)

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések

a)  A forgalomba hozott mennyiség kezelését hatékonyabbá tevő beruházások

b)  Képzésre vonatkozó intézkedések és a bevált módszerek megosztása

c)  Promóció és kommunikáció, akár a megelőzés érdekében, akár válság idején

d)  A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása

e)  Gyümölcsösök újratelepítése, amennyiben ez a kötelező kivágást követően egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból szükséges, és amennyiben azt a tagállam illetékes hatósága rendelte el

f)  Kivonás a piacról

g)  Zöldszüret vagy a gyümölcs- és zöldségfélék be nem takarítása

h)  Betakarítási biztosítás

Kiadás (EUR)

Környezetvédelmi intézkedések

a)  Beruházások tárgyi eszközökbe

b)  Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

c)  Ökológiai termelés

d)  Integrált termelés

e)  Jobb vízfelhasználás vagy vízgazdálkodás, ideértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is

f)  Talajvédő intézkedések (pl. a talajerózió megelőzésére vagy korlátozására irányuló munkatechnikák, növénytakaró, talajmegőrzéses mezőgazdaság, talajtakarás)

g)  Tevékenységek a biodiverzitás szempontjából kedvező élőhelyek (például vizes élőhelyek) kialakítása vagy megóvása érdekében, vagy a tájkép megóvása céljából, beleértve a történelmi jellegzetességek (például kőfalak, teraszos művelés, kiserdők) megőrzését

h)  Az energiatakarékosságot vagy az energiafelhasználás hatékonyságának javítását elősegítő tevékenységek; a megújuló forrásokból származó energia felhasználására való átállás

i)  A hulladékképződés csökkentésére és a hulladékgazdálkodás javítására irányuló tevékenységek

j)  Egyéb tevékenységek

Kiadás (EUR)

Egyéb tevékenységek

a)  Beruházások tárgyi eszközökbe

b)  Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

c)  Egyéb tevékenységek

Kiadás (EUR)

2.   ÁLTALÁNOS KIMENETI MUTATÓK (AZ OPERATÍV PROGRAM UTOLSÓ KÉT ÉVÉRE VONATKOZÓAN)



Intézkedés

Tevékenység típusa

Kimeneti mutatók (éves szinten)

Termeléstervezésre irányuló tevékenységek

a)  Beruházások tárgyi eszközökbe

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

A beruházások összértéke (EUR)

b)  Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

c)  Egyéb tevékenységek

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek

a)  Beruházások tárgyi eszközökbe

A tevékenységben részt vevő üzemek száma

A beruházások összértéke (EUR)

b)  Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

c)  Egyéb tevékenységek

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

A piaci értékesítés javítására irányuló tevékenységek

a)  Beruházások tárgyi eszközökbe

A tevékenységben részt vevő üzemek száma

A beruházások összértéke (EUR)

b)  Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

c)  Promóciós és kommunikációs tevékenységek (nem a válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatban)

A végrehajtott tevékenységek száma (1)

d)  Egyéb tevékenységek

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

Kutatás és kísérleti termelés

 

A tevékenységben részt vevő üzemek száma

Projektek száma

Képzési tevékenységek, a bevált módszerek megosztásával kapcsolatos tevékenységek (nem válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatban), valamint a tanácsadó szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítésére irányuló tevékenységek

A tevékenység fő tárgya alapján

a)  Ökológiai termelés

b)  Integrált termelés vagy integrált növényvédelem

c)  Egyéb környezetvédelmi tevékenységek

d)  Nyomonkövethetőség

e)  Termékminőség, beleértve a növényvédőszer-maradékok kérdését is

f)  Egyéb témakörök

A résztvevők által igénybe vett képzési napok száma

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések

a)  A forgalomba hozott mennyiség kezelését hatékonyabbá tevő beruházások

A beruházások összértéke (EUR)

b)  Képzésre vonatkozó intézkedések és a bevált módszerek megosztása

Az elvégzett tevékenységek száma

c)  Promóció és kommunikáció, akár a megelőzés érdekében, akár válság idején

A végrehajtott tevékenységek száma (1)

d)  A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása

A végrehajtott tevékenységek száma (4)

e)  Gyümölcsösök újratelepítése, amennyiben ez a kötelező kivágást követően egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból szükséges, és amennyiben azt a tagállam illetékes hatósága rendelte el

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

f)  Kivonás a piacról

A végrehajtott tevékenységek száma (2)

g)  Zöld szüret és be nem takarítás

A végrehajtott tevékenységek száma (3)

h)  Betakarítási biztosítás

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

Környezetvédelmi intézkedések

a)  Beruházások tárgyi eszközökbe (5)

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

A beruházások összértéke (EUR)

b)  Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is (6)

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

c)  Ökológiai termelés

d)  Integrált termelés

e)  Jobb vízfelhasználás és/vagy vízgazdálkodás, ideértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is

f)  Talajvédő intézkedések (pl. a talajerózió megelőzésére/korlátozására irányuló munkatechnikák, növénytakaró, talajmegőrzéses mezőgazdaság, talajtakarás)

g)  Tevékenységek a biodiverzitás szempontjából kedvező élőhelyek (például vizes élőhelyek) kialakítása vagy megóvása érdekében, vagy a tájkép megóvása céljából, beleértve a történelmi jellegzetességek (például kőfalak, teraszos művelés, kiserdők) megőrzését

h)  Az energiatakarékosságot vagy az energiafelhasználás hatékonyságának javítását elősegítő tevékenységek; a megújuló forrásokból származó energia felhasználására való átállás

i)  A hulladékképződés csökkentésére és a hulladékgazdálkodás javítására irányuló tevékenységek

j)  Egyéb tevékenységek

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma Az érintett terület hektárban

Egyéb tevékenységek

a)  Beruházások tárgyi eszközökbe

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

A beruházások összértéke (EUR)

b)  Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

c)  Egyéb tevékenységek

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

(1)   A promóciós kampány minden napja egy-egy tevékenységnek számít.

(2)   Ugyanazon termék piaci kivonása az év különböző időszakaiban és a különböző termékek piaci kivonása különböző tevékenységeknek számít. Az adott termék minden egyes piaci kivonási művelete egy tevékenységnek számít.

(3)   Különböző termékek zöld szürete és be nem takarítása különböző tevékenységnek számít. Ugyanazon termékek zöld szürete és be nem takarítása egy tevékenységnek számít, függetlenül a tevékenységhez szükséges napok számától, a tevékenységben részt vevő üzemek számától és az érintett helyszínek számától, illetve a földterület hektárban kifejezett méretétől.

(4)   A különböző kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos tevékenységek különböző tevékenységeknek számítanak.

(5)   Az egyéb környezetvédelmi tevékenységek során vállalt kötelezettségek teljesítéséhez kötődő nem jövedelemtermelő beruházásokat is ideértve.

(6)   Az egyéb környezetvédelmi tevékenységek során vállalt kötelezettségek teljesítéséhez kötődő másfajta tárgyieszköz-beszerzéseket is ideértve.

3.   ÁLTALÁNOS EREDMÉNYMUTATÓK (AZ OPERATÍV PROGRAM UTOLSÓ KÉT ÉVÉRE VONATKOZÓAN)



Intézkedés

Eredménymutatók (Mérés)

Termeléstervezésre irányuló tevékenységek

A forgalmazott termékek összmennyiségének változása (tonna) A forgalmazott termékmennyiség egységnyi értékének változása (EUR/kg)

A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek

Az adott „minőségbiztosítási rendszer” követelményeit teljesítő forgalmazott termékek összmennyiségének változása (tonna) (1)

A forgalmazott termékmennyiség egységnyi értékének változása (EUR/kg)

A piaci értékesítés javítására irányuló tevékenységek

A forgalmazott termékek összmennyiségének változása (tonna) A forgalmazott termékmennyiség egységnyi értékének változása (EUR/kg)

Képzési tevékenységek, a bevált módszerek megosztása (nem válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatban), valamint a tanácsadó szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítésére irányuló tevékenységek

A teljes képzési tevékenységet/programot sikerrel befejező résztevők száma A tanácsadó szolgáltatásokat igénybe vevő üzemek száma

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések

 

a)  A forgalomba hozott mennyiség kezelését hatékonyabbá tevő beruházások

A mennyiségek kezelése által érintett termelés teljes volumene (tonna)

b)  Képzési tevékenységek

A teljes képzési tevékenységet/programot sikerrel befejező résztevők száma

c)  Promóció és kommunikáció

A promócióban/kommunikációban részt vevő forgalmazott termékek összmennyiségének becsült változása (tonna)

d)  A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása

A létrehozott kölcsönös alap összértéke (EUR)

e)  Gyümölcsösök újratelepítése, amennyiben ez a kötelező kivágást követően egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból szükséges, és amennyiben azt a tagállam illetékes hatósága rendelte el

A gyümölcsösök újratelepítése által érintett teljes terület (ha)

f)  Kivonás a piacról

A kivont termékek összmennyisége (tonna)

g)  Zöld szüret vagy be nem takarítás

A zöld szüret vagy a be nem takarítás által érintett teljes földterület (ha)

(h)  Betakarítási biztosítás

A biztosított kockázat összértéke (EUR)

Környezetvédelmi intézkedések

A hektáronkénti éves ásványitrágya-felhasználás becsült változása, trágyatípus szerinti bontásban (N és P2O3) (tonna/ ha)

A hektáronkénti éves vízfelhasználás becsült változása (m3/ha)

Az éves energiafelhasználás becsült változása energiaforrás-, illetve üzemanyagtípus szerinti bontásban (liter/m3/kWh/a forgalmazott termékek tonnája)

Az éves hulladékképződés becsült változása (tonna)

Egyéb tevékenységek

A forgalmazott termékek összmennyiségének változása (tonna)

A forgalmazott termékmennyiség egységnyi értékének változása (EUR/kg)

(1)   A „minőségbiztosítási” követelmények célja itt az, hogy a termelési módozatok vonatkozásában részletesen meghatározzák azon kötelezettségeket, a) amelyek betartására független ellenőrzéssel ügyelnek, és b) amelyek végeredménye egy olyan termék, amelynek minősége i. a közegészségügyi, növény-egészségügyi és környezetvédelmi előírások tekintetében jelentősen meghaladja a szokványos kereskedelmi előírásokat; és ii. megfelel a piac jelenlegi és előre látható kihívásainak. A „minőségbiztosítási rendszerek” fő típusaiként a következők javasoltak: a) igazolt ökológiai termelés; b) oltalom alatt álló földrajzi jelzések és eredetmegjelölések; c) igazolt integrált termelés; d) magán termékminőség-biztosítási rendszerek.

Megjegyzés: a változások méréséhez használt referenciaállapot a program kezdetekor fennálló állapot.

4.   ÁLTALÁNOS HATÁSMUTATÓK (AZ OPERATÍV PROGRAM UTOLSÓ KÉT ÉVÉRE VONATKOZÓAN)



Intézkedés

Általános célkitűzések

Hatásmutatók (Mérés)

Termeléstervezésre irányuló tevékenységek

A versenyképesség növelése

A termelői szervezetekben való tagság vonzerejének növelése

A forgalmazott termékek összértékének becsült változása (EUR)

A termelői szervezetben (TSZ)/termelői szervezetek társulásában (TSZT) aktív tagsággal (1) rendelkező zöldség- és gyümölcstermelők számának változása

Az érintett TSZ/TSZT tagjai által megművelt teljes gyümölcs- és zöldségtermelő terület változása (ha)

A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek

A piaci értékesítés javítására irányuló tevékenységek

Kutatás és kísérleti termelés

Képzési tevékenységek, a bevált módszerek megosztása (nem válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatban), és/vagy a tanácsadó szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítésére irányuló tevékenységek

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések

Környezetvédelmi intézkedések

A környezet állapotának fenntartása és megóvása

 

a)  Vízminőség

A teljes ásványitrágya-felhasználás becsült változása, trágyatípus szerinti bontásban (N és P2O3) (tonna)

b)  Fenntartható vízkészlet-felhasználás

A teljes vízfelhasználás becsült változása (m3)

c)  Az éghajlatváltozás mérséklése

A teljes energiafelhasználás becsült változása energiaforrás-, illetve üzemanyagtípus szerinti bontásban (liter/m3/kWh)

Egyéb tevékenységek

A versenyképesség növelése

A termelői szervezetekben való tagság vonzerejének növelése

A forgalmazott termékek összértékének becsült változása (EUR)

Az érintett TSZ-ben/TSZT-ben aktív tagsággal (1) rendelkező gyümölcs- és zöldségtermelők teljes számának változása (szám)

Az érintett TSZ/TSZT tagjai által megművelt teljes gyümölcs- és zöldségtermelő terület változása (ha)

(1)   Aktív tagnak olyan tag számít, amely termékeket szállít a TSZ-nek/TSZT-nek.

Megjegyzés: a változások méréséhez használt referenciaállapot a program kezdetekor fennálló állapot.

5.   ÁLTALÁNOS KIINDULÁSI MUTATÓK

Megjegyzés:  A kiindulási mutatók a programidőszak kezdetén fennálló állapot elemzése miatt szükségesek. Egyes általános kiindulási mutatók csak a termelői szervezet szintjén megvalósuló egyedi operatív programok esetében relevánsak (például a TSZ/TSZT által realizált átlagár 80 %-ánál alacsonyabb áron forgalmazott termékek összmennyisége). Más általános kiindulási mutatók tagállami szinten a nemzeti stratégiák tekintetében is relevánsak (például a forgalmazott termékek összértéke).

A kiindulási mutatókat az általános szabály szerint hároméves átlagként kell számítani. Adatok hiányában számíthatók legalább egy év adatai alapján is.



Célkitűzések

A célkitűzésekkel kapcsolatos kiindulási mutatók

Általános célkitűzések

Mutató

Meghatározás (és mérés)

A versenyképesség növelése

A forgalmazott termékek összértéke

A TSZ/TSZT által forgalmazott termékek összértéke (tonna)

A termelői szervezetekben való tagság vonzerejének növelése

Az érintett TSZ-ben/TSZT-ben aktív tagsággal rendelkező gyümölcs- és zöldségtermelők száma

A TSZ-ben/TSZT-ben aktív tagsággal (1) rendelkező gyümölcs- és zöldségtermelők száma

Az érintett TSZ/TSZT tagjai által megművelt teljes gyümölcs- és zöldségtermelő terület

A TSZ/TSZT tagjai által megművelt teljes gyümölcs- és zöldségtermelő terület (ha)

Konkrét célkitűzések

 

 

A kínálati koncentráció ösztönzése

A forgalmazott termékek összmennyisége

A TSZ/TSZT által forgalmazott termékek összmennyisége (tonna)

A tagok által megtermelt termékek forgalomba hozatalának ösztönzése

A termelésnek a kereslethez való igazítása minőség és mennyiség tekintetében

A valamely „minőségbiztosítási rendszer” (2) követelményeinek megfelelő forgalmazott termékek összmennyisége a „minőségbiztosítási rendszerek” főbb típusaira lebontva (tonna)

A termékek kereskedelmi értékének növelése

A forgalomba hozott termékek egységnyi átlagértéke

A forgalmazott termékek összértéke/a forgalmazott termékek összmennyisége (EUR/kg)

Az ismeretszerzés támogatása és a humánerőforrás javítása

Képzési tevékenységekben részt vevők száma

Az utolsó három évben képzési tevékenységet/programot elvégző résztvevők száma (szám)

 

A tanácsadói szolgáltatásokat igénybe vevő üzemek száma

A tanácsadói szolgáltatásokat igénybe vevő üzemek, TSZ- és TSZT-tagok száma (szám)

Célkitűzések

A célkitűzésekkel kapcsolatos kiindulási mutatók

Mutató

Meghatározás (és mérés)

Környezetvédelmi egyedi célkitűzések

Hozzájárulás a talajvédelemhez

Talajeróziós kockázatnak kitett területek, ahol antieróziós intézkedést hajtanak végre

Talajeróziós kockázatnak kitett (3) gyümölcs- és zöldségtermelő terület, ahol antieróziós intézkedéseket hajtanak végre (ha)

Hozzájárulás a vízminőség fenntartásához és javításához

Csökkentett műtrágyahasználattal/hatékonyabb műtrágya-gazdálkodással jellemezhető területek

Csökkentett műtrágyahasználattal vagy hatékonyabb műtrágya-gazdálkodással jellemezhető gyümölcs- és zöldségtermelő területek (ha)

Hozzájárulás a fenntartható vízkészlet-felhasználáshoz

Víztakarékossági intézkedéseket alkalmazó területek

Víztakarékossági intézkedéseket alkalmazó gyümölcs- és zöldségtermelő területek (ha)

Hozzájárulás az élőhelyek és a biodiverzitás védelméhez és a tájkép megőrzéséhez

Ökológiai termelés

Ökológiai gyümölcs- és/vagy zöldségtermelő terület (ha)

Integrált termelés

Integrált gyümölcs- és/vagy zöldségtermelő terület (ha)

Az élőhelyek és a biodiverzitás védelméhez és a tájkép megőrzéséhez hozzájáruló egyéb tevékenységek

Az élőhelyek és a biodiverzitás védelméhez és a tájkép megőrzéséhez hozzájáruló egyéb tevékenységekkel érintett területek (ha)

Hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

Az üvegházak fűtése – energiahatékonyság

Üvegházfűtésre fordított becsült éves energiafogyasztás energiaforrás-típusokra lebontva (tonna/liter/m3/kWh/a forgalmazott termékek tonnája)

A keletkező hulladékmennyiség csökkentése

A hulladék mennyisége vagy térfogata

Tonna/liter/m3

(1)   Az aktív tagok olyan tagok, amelyek termékeket szállítanak a TSZ-nek/TSZT-nek.

(2)   A „minőségbiztosítási” követelmények célja itt az, hogy a termelési módozatok vonatkozásában részletesen meghatározzák azon kötelezettségeket, a) amelyek betartására független ellenőrzéssel ügyelnek, és b) amelyek végeredménye egy olyan termék, amelynek minősége i. a közegészségügyi, növény-egészségügyi és környezetvédelmi előírások tekintetében jelentősen meghaladja a szokványos kereskedelmi előírásokat, és ii. megfelel a piac jelenlegi és előre látható kihívásainak. A „minőségbiztosítási rendszerek” fő típusai a következőkre terjednek ki: a) igazolt ökológiai termelés; b) oltalom alatt álló földrajzi jelzések és eredetmegjelölések; c) igazolt integrált termelés; d) magán termékminőség-biztosítási rendszerek.

(3)   „Talajeróziós kockázatnak kitett” terület: bármely lejtős terület, amelynek dőlésszöge 10 %-nál nagyobb, függetlenül attól, hogy történtek-e erózió elleni intézkedések (például talajtakaró, vetésforgó stb.). Ha rendelkezésre áll a szükséges információ, a tagállam e helyett a következő meghatározást is használhatja: „Talajeróziós kockázatnak kitett” terület: bármely terület, amelynek előre jelzett talajvesztesége meghaladja a természetes talajképződés mértékét, függetlenül attól, hogy történtek-e erózió elleni intézkedések (például talajtakaró vagy vetésforgó).




III. MELLÉKLET

A piacról kivont termékekre vonatkozó minimumkövetelmények a 15. cikk (2) bekezdése alapján

1. A termék legyen:

 ép,

 egészséges; (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

 tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

 kártevőktől és kártevők által okozott károktól gyakorlatilag mentes,

 nem természetes felületi nedvességtől mentes,

 idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

2. A termékeknek típusukra jellemző mértékben kellően fejlettnek és érettnek kell lenniük.

3. A termékeknek rendelkezniük kell a fajta és a kereskedelmi típus jellemzőivel.




IV. MELLÉKLET

Az ingyenes szétosztás szállítási költségei a 16. cikk (1) bekezdése szerint



A kivonás helye és a rendeltetési hely közötti távolság

Szállítási költség (EUR/tonna) (1)

Legfeljebb 25 km

18,20

25 km-nél több, de legfeljebb 200 km

41,40

200 km-nél több, de legfeljebb 350 km

54,30

350 km-nél több, de legfeljebb 500 km

72,60

500 km-nél több, de legfeljebb 750 km

95,30

Több mint 750 km

108,30

(1)   Hűtve szállítás esetén alkalmazandó kiegészítés: 8,50 EUR/tonna.




V. MELLÉKLET

Válogatási és csomagolási költségek a 17. cikk (1) bekezdése szerint



Termék

Válogatási és csomagolási költség (EUR/tonna)

Alma

187,70

Körte

159,60

Narancs

240,80

Klementin

296,60

Őszibarack

175,10

Nektarin

205,80

Görögdinnye

167,00

Karfiol

169,10

Egyéb termékek

201,10




VI. MELLÉKLET

Az ingyenes szétosztásra szánt termékek csomagolásán feltüntetendő felirat a 17. cikk (2) bekezdése szerint

 Продукт, предназначен за безплатна дистрибуция (Регламент за изпълнение (ЕC) 2017/…)

 Producto destinado a su distribución gratuita [Reglamento de ejecución (UE) 2017/…]

 Produkt určený k bezplatné distribuci [prováděcí nařízení (EU) 2017/…]

 Produkt til gratis uddeling (gennemførelsesforordning (EU) 2017/…)

 Zur kostenlosen Verteilung bestimmtes Erzeugnis (Durchführungsverordnung (EU) 2017/…)

 Tasuta jagamiseks mõeldud tooted [rakendusmäärus (EL) 2017/…]

 Προϊόν προοριζόμενο για δωρεάν διανομή [εκτελεστικός κανονισμός (ΕΕ) 2017/…]

 Product for free distribution (Implementing Regulation (EU) 2017/…)

 Produit destiné à la distribution gratuite [règlement d'exécution (UE) 2017/…]

 Proizvod za slobodnu distribuciju (Provedbena uredba (EU) 2017/…)

 Prodotto destinato alla distribuzione gratuita [regolamento di esecuzione (UE) 2017/…]

 Produkts paredzēts bezmaksas izplatīšanai [Īstenošanas regula (ES) 2017/…]

 Nemokamai platinamas produktas [Įgyvendinimo reglamentas (ES) 2017/…]

 Ingyenes szétosztásra szánt termék ((EU) 2017/… végrehajtási rendelet)

 Prodott destinat għad-distribuzzjoni bla ħlas [Regolament ta' implimentazzjoni (UE) 2017/…]

 Voor gratis uitreiking bestemd product (Uitvoeringsverordening (EU) 2017/…)

 Produkt przeznaczony do bezpłatnej dystrybucji [Rozporządzenie wykonawcze (UE) 2017/…]

 Produto destinado a distribuição gratuita [Regulamento de execução (UE) 2017/…]

 Produs destinat distribuirii gratuite [Regulamentul de punere în aplicare (UE) 2017/…]

 Výrobok určený na bezplatnú distribúciu [vykonávacie nariadenie (EÚ) 2017/…]

 Proizvod, namenjen za prosto razdelitev [Izvedbena uredba (EU) 2017/…]

 Ilmaisjakeluun tarkoitettu tuote (täytäntöönpanoasetus (EU) 2017/…)

 Produkt för gratisutdelning (genomförandeförordning (EU) 2017/…)




VII. MELLÉKLET

Termékek és a 39. cikkben említett kiegészítő behozatali vám alkalmazási időszakai

A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó szabályok sérelme nélkül, a termékek megnevezése csupán tájékoztató jellegűnek tekintendő. E melléklet alkalmazásában a kiegészítő vámok alkalmazási körét az e rendelet elfogadásának időpontjában érvényes KN-kódok alkalmazási köre határozza meg.



Tételszám

KN-kód

A termékek leírása

Alkalmazási időszak

78.0015

0702 00 00

paradicsom

október 1. – május 31.

78.0020

június 1. – szeptember 30.

78.0065

0707 00 05

uborka

május 1. – október 31.

78.0075

november 1. – április 30.

78.0085

0709 91 00

articsóka

november 1. – június 30.

78.0100

0709 93 10

cukkini

január 1. – december 31.

78.0110

0805 10 20

narancs

december 1. – május 31.

78.0120

0805 20 10

klementin

november 1. – február vége

78.0130

0805 20 30 0805 20 50 0805 20 70 0805 20 90

mandarin (ideértve a tangerine és a satsuma fajtát is); wilking és hasonló citrushibridek

november 1. – február vége

78.0155

0805 50 10

citrom

június 1. – december 31.

78.0160

január 1. – május 31.

78.0170

0806 10 10

csemegeszőlő

július 16. – november 16.

78.0175

0808 10 80

alma

január 1. – augusztus 31.

78.0180

szeptember 1. – december 31.

78.0220

0808 30 90

körte

január 1. – április 30.

78.0235

július 1. – december 31.

78.0250

0809 10 00

sárgabarack/kajszi

június 1. – július 31.

78.0265

0809 29 00

cseresznyefélék (a meggy kivételével)

május 16. – augusztus 15.

78.0270

0809 30

őszibarack, beleértve a nektarint is

június 16. – szeptember 30.

78.0280

0809 40 05

szilva

június 16. – szeptember 30.



( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347, 2013.12.20., 487. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1144/2014/EU rendelete (2014. október 22.) a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről, és a 3/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2014.11.4., 56. o.).

( 3 ) A Bizottság 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euro használata tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 255., 2014.8.28., 18. o.).

( 4 ) A Bizottság 908/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. augusztus 6.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 255, 2014.8.28., 59. o.).

( 5 ) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

( 6 ) http://ec.europa.eu/taxation_customs/customs/customs_duties/tariff_aspects/customs_tariff/index_en.htm