Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/2248 HATÁROZATA

(2016. november 3.)

azon tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelmének felosztásáról, amelyeknek pénzneme az euro (EKB/2016/36)

(átdolgozás)

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek a határozatnak az alkalmazásában:

a)	„NKB” : azon tagállam nemzeti központi bankja, amelynek pénzneme az euro;

„hitelintézet” : a) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 4. cikke (1) bekezdésének értelmében vett olyan hitelintézet, amely az illetékes hatóság felügyelete alatt áll; vagy b) a Szerződés 123. cikkének (2) bekezdése értelmében vett más olyan hitelintézet, amely az illetékes hatóságok általi felügyelethez hasonló szintű ellenőrzés alatt áll;

c)	„számításba bevonható források” : az egyes NKB-k mérlegén belül az e határozat I. mellékletével összhangban meghatározott minősítő kötelezettségek összege;

d)	„a készpénzcsere dátuma” : az a nap, amelyen az eurobankjegyek és -érmék törvényes fizetőeszközzé válnak egy olyan tagállamban, amelynek pénzneme az euro;

e)	„a készpénzcsere éve” : a készpénzcsere napján kezdődő 12 hónapos időszak;

f)	„forgalomban lévő eurobankjegyek eurorendszeren belüli egyenlegei” : valamely NKB és az EKB, illetve valamely NKB és a többi NKB között az EKB/2010/29 határozat 4. cikkének alkalmazása eredményeként fennálló követelések és kötelezettségek;

g)	„tőkejegyzési kulcs” : a NKB-knak az EKB jegyzett tőkéjében fennálló, százalékarányban kifejezett részesedése, amely a KBER Alapokmányának 29.1. cikkében említett kulcsban fennálló, az érintett pénzügyi évre alkalmazandó súlyoknak a NKB-khoz való rendelésének eredménye;

h)	„bevont eurobankjegyek” : bármely olyan eurobankjegy-típus vagy -sorozat, amelyet a Kormányzótanács az EKB/2003/4 határozat 5. cikke alapján hozott határozatával kivont a forgalomból;

„kibocsátási fázis” : az eurobankjegyek típusa vagy sorozatai tekintetében az azon a napon kezdődő időszak, amikor az e típusba vagy sorozatba tartozó eurobankjegyek első kibocsátását nyilvántartásba vették számításba bevonható forrásként, valamint azon a napon végződik, amikor az e típusba vagy sorozatba tartozó eurobankjegy utolsó kibocsátását nyilvántartásba vették számításba bevonható forrásként;

▼M2

j)	„referencia-kamatláb” : az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatás (EKB/2014/60) ( 2 ) 21–23. cikkével összhangban az eurorendszer által biztosított betéti rendelkezésre állásra alkalmazott, legutolsó rendelkezésre álló kamatláb;

▼B

k)	„számításba bevonható eszközök” : az egyes NKB-k mérlegén belül az e határozat II. mellékletével összhangban meghatározott, a számításba bevonható források ellenértékeként tartott eszközök összege;

l)	„referencia-időszak” : a készpénzcsere dátuma előtt 30 hónappal kezdődő 24 hónapos időszak;

m)	„napi deviza referencia-kamatláb” : az a napi deviza referencia-kamatláb, amely a Központi Bankok Európai Rendszerén kívüli és belüli központi bankok közötti rendszeres napi egyeztetési eljáráson alapul, amelyre általában közép-európai idő ( 3 ) szerint 14:15-kor kerül sor;

n)	„leírás” : a bevont eurobankjegyeknek a „forgalomban lévő bankjegyek” mérlegtételből való kivezetése;

o)	„kibocsátási kulcs” : a bevont eurobankjegyek valamely típusának vagy sorozatának kibocsátási fázisa alatti átlagos tőkejegyzési kulcs;

p)	„harmonizált mérleg” : az (EU) 2016/2249 európai központi banki iránymutatás (EKB/2016/34) ( 4 ) VIII. mellékletében meghatározott harmonizált mérleg.

2. cikk

A forgalomban lévő eurobankjegyek eurorendszeren belüli egyenlegei

(1)

A forgalomban lévő eurobankjegyek eurorendszeren belüli egyenlegét havonta kell kiszámítani, és az EKB és NKB-k könyveiben a hónap első munkanapján kell rögzíteni az előző hónap utolsó munkanapja szerinti értéknappal.

Amikor egy tagállam bevezeti az eurót, a forgalomban lévő eurobankjegyek eurorendszeren belüli egyenlegének az első albekezdés szerinti kiszámítását a készpénzcsere dátuma szerinti értéknappal kell az EKB és az NKB-k könyveiben rögzíteni.

A forgalomban lévő eurobankjegyek eurorendszeren belüli egyenlegeit azon év január 1-je és január 31-e közötti időszakára vonatkozóan, amely a KBER Alapokmányának 29.3. cikke szerinti, ötévente elvégzett módosítás első éve, a módosított tőkejegyzési kulcsnak az előző év december 31-én forgalomban lévő összes eurobankjegy egyenlegére történő alkalmazásával kell kiszámítani.

(2)

A forgalomban lévő eurobankjegyek eurorendszeren belüli egyenlegei, beleértve az e határozat 4. cikkének alkalmazásából eredőeket is, a referencia-kamatlábon kamatoznak.

(3)

A (2) bekezdésben említett kamatokat negyedévenként TARGET2-fizetések útján kell elszámolni.

3. cikk

A monetáris jövedelem mérésének módszere

(1)

Az egyes NKB-k monetáris jövedelmének összegét a könyvelésében rögzített, számításba bevonható eszközökből származó tényleges jövedelem mérése útján kell meghatározni. Ez alól kivétel:

az arany, amely nem tekintendő jövedelemtermelőnek;

az alábbiak referencia-kamatlábon tekintendők monetáris jövedelmet termelőnek:

az EKB/2009/16 határozat alapján a monetáris politikai célokból tartott értékpapírok;

ii.

az EKB/2011/17 határozat alapján a monetáris politikai célokból tartott értékpapírok;

▼M1

iii.

az (EU) 2020/188 európai központi banki határozat (EKB/2020/9) ( 5 ) vagy az (EU) 2020/440 európai központi banki határozat (EKB/2020/17) ( 6 ) alapján monetáris politikai célokból tartott, központi és regionális kormányzatok, valamint helyi önkormányzatok és elismert ügynökségek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a közösségi tulajdonban levő nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott helyettesítő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

▼B

(2)

Ha egy NKB számításba bevonható eszközeinek értéke meghaladja vagy nem éri el a számításba bevonható források értékét, a különbséget a referencia-kamatlábnak a különbsége értékére való alkalmazásával írják jóvá.

4. cikk

Kiigazítások az eurorendszeren belüli egyenlegekhez

(1)

A monetáris jövedelem kiszámítása céljára az egyes NKB-k-nak a forgalomban lévő bankjegyekre vonatkozó eurorendszeren belüli egyenlegét egy kompenzációs összeggel kell kiigazítani, amelyet a következő képlet szerint kell meghatározni:

C = (K – A) × S

ahol:

C	a kompenzációs összeg,

az egyes NKB-kra jutó euroösszeg, amely a tőkejegyzési kulcsnak a referencia-időszakban forgalomban lévő bankjegyek átlagértékére történő alkalmazásának eredménye, ahol az eurót bevezető tagállam nemzeti valutájában denominált, forgalomban lévő bankjegyek összegét a referencia-időszak alatt a napi deviza referencia-árfolyamon számítják át euróra,

A	a referencia-időszakban forgalomban lévő bankjegyek euro átlagértéke minden egyes NKB tekintetében, a referencia-időszak alatt a napi deviza referencia-árfolyamon euróra átszámítva,

minden egyes pénzügyi évre a következő együttható, a készpénzcsere dátumától kezdődően:

Pénzügyi év	Együttható
Készpénzcsere éve	1
Készpénzcsere éve + 1 év	0,8606735
Készpénzcsere éve + 2 év	0,7013472
Készpénzcsere éve + 3 év	0,5334835
Készpénzcsere éve + 4 év	0,3598237
Készpénzcsere éve + 5 év	0,1817225

(2)

Az NKB-k kompenzációs összegei végösszegének nullának kell lennie.

(3)

A kompenzációs összegeket minden olyan esetben ki kell számítani, amikor egy tagállam bevezeti az eurót, vagy amikor az EKB tőkejegyzési kulcsa megváltozik.

(4)

Amikor egy új NKB csatlakozik az eurorendszerhez, annak kompenzációs összegét felosztják a többi NKB között a többi NKB-nak a tőkejegyzési kulcsban való részesedésével arányában, fordított (+/–) előjellel, és az kiegészíti a többi NKB-nak már járó, bármely kompenzációs összegeket.

(5)

A kompenzációs összegeket és az azokat kiegyenlítő könyvelési tételeket az egyes NKB-k könyvelésében külön eurorendszeren belüli számlákon kell nyilvántartani a készpénzcsere dátuma szerinti értéknappal, illetve a kiigazítási időszak minden egyes következő évének ezzel megegyező értéknapján. A kompenzációs összegeket kiegyenlítő könyvelési tételek nem kamatoznak.

(6)

Az (1) bekezdéstől eltérően a bankjegyforgalom szerkezetének változására vonatkozó, e határozat III. mellékletében leírt meghatározott események felmerülésekor az egyes NKB-k forgalomban lévő eurobankjegyekre vonatkozó eurorendszeren belüli egyenlegét az említett mellékletben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell kiigazítani.

(7)

Az eurorendszeren belüli egyenlegekre vonatkozóan e cikkben előírt kiigazításokat az adott készpénzcsere évét követő hatodik év első napjától nem lehet alkalmazni.

5. cikk

A monetáris jövedelem kiszámítása és felosztása

(1)

Az egyes NKB-k monetáris jövedelemének kiszámítását az EKB naponta végzi el. A számítás az NKB-k által az EKB-nek jelentett számviteli adatokon alapul. Az EKB negyedévenként tájékoztatja az NKB-kat a halmozott összegről.

(2)

Az egyes NKB-k monetáris jövedelemének összegét ki kell igazítani a számításba bevonható forrásokon belüli kötelezettségek után felhalmozott, fizetett vagy kapott bármely kamatnak megfelelő összeggel, és a Kormányzótanácsnak a KBER Alapokmánya 32.4. cikkének második albekezdése szerinti bármely határozatával összhangban.

(3)

Az egyes NKB-k monetáris jövedelme összege felosztását minden pénzügyi év végén a tőkejegyzési kulcs arányában kell elvégezni.

6. cikk

Az eurobankjegyek leírásából származó jövedelem kiszámítása és felosztása

(1)

A bevont eurobankjegyek a cseréjük vagy leírásuk közül a korábbi esemény bekövetkezéséig a számításba bevonható források részei maradnak.

(2)

A Kormányzótanács határozhat a bevont eurobankjegyek leírásáról, amely esetben meghatározza a leírás időpontját és a céltartalék teljes összegét azon bevont eurobankjegyek tekintetében, amelyek cseréje még várható.

(3)

A bevont eurobankjegyek leírása a következőképpen történik:

A leírás időpontjában az EKB és az NKB-k „forgalomban lévő bankjegyek” mérlegtételéből levonják a még forgalomban lévő, bevont eurobankjegyek teljes összegét. Ebből a célból a forgalomba hozott, bevont eurobankjegyek tényleges összegeit kiigazítják azoknak a kibocsátási kulccsal összhangban kiszámított, arányos összegeire, és a különbséget az EKB és az NKB-k elszámolják.

A bevont eurobankjegyek kiigazított összege leírásra kerül az NKB-k eredménykimutatásának „forgalomban lévő bankjegyek” mérlegtételéből.

Minden egyes NKB céltartalékot képez azon bevont eurobankjegyek tekintetében, amelyek cseréje még várható. A céltartalék összege megegyezik az adott NKB-nak a céltartalék teljes összegében meglévő, a kibocsátási kulcs alkalmazásával számított részesedésével.

(4)

A leírás időpontja után kicserélt, bevont eurobankjegyeket az azokat elfogadó NKB könyveiben veszik nyilvántartásba. A beáramló bevont eurobankjegyeket legalább évente egyszer szét kell osztani az NKB-k között a kibocsátási kulcs alkalmazásával, és a különbséget az NKB-k egymás között elszámolják. Minden egyes NKB elszámolja céltartaléka terhére az arányos összeget, illetve ha a beáramlás meghaladja a céltartalékot, a megfelelő kiadást eredménykimutatásában rögzíti.

(5)

A Kormányzótanács évente felülvizsgálja a céltartalék teljes összegét.

7. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)

Az EKB/2010/23 határozat ezennel hatályát veszti.

(2)

A hatályon kívül helyezett határozatra való bármely hivatkozást az ezen határozatra való hivatkozásként kell értelmezni.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat 2016. december 31-én lép hatályba.

I. MELLÉKLET

A SZÁMÍTÁSBA BEVONHATÓ FORRÁSOK ÖSSZETÉTELE

A. A számításba bevonható források – minden más tétel kizárásával – a következőket foglalják magukban:

Forgalomban lévő bankjegyek

E melléklet alkalmazásában az eurorendszerhez csatlakozó nemzeti központi bankok (NKB-k) vonatkozásában a készpénzcsere évében a „forgalomban lévő bankjegyek”:

magában foglalja az NKB-k által kibocsátott és nemzeti valutaegységben denominált bankjegyeket; és

csökkentendő az előszállított eurobankjegyekhez kapcsolódó, még nem folyósított nem kamatozó kölcsönök értékével (a harmonizált mérleg 6. eszköztételének része).

Az adott készpénzcsere évét követően az egyes NKB-k vonatkozásában a „forgalomban lévő bankjegyek” az euróban denominált bankjegyeket tartalmazza, minden más bankjegy kizárásával.

Amennyiben a készpénzcsere dátumának napján a TARGET2 zárva tart, a számításba bevonható források részét képezi (a harmonizált mérleg 10.4. forrástétele szerinti levelezőbanki számlák részeként) az NKB azon kötelezettsége, amely az EKB/2006/9 iránymutatás alapján előszállított és azt követően, a készpénzcsere dátumát megelőzően forgalomba került eurobankjegyekből származik, mindaddig, amíg az nem válik a TARGET2 ügyletekből származó eurorendszeren belüli kötelezettségek részévé.

Az euroövezeti hitelintézetekkel szembeni, monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos euróban denominált kötelezettségek, beleértve a következők bármelyikét:

folyószámlák, beleértve a KBER Alapokmányának 19.1. cikke szerinti kötelező tartalékképzési követelményeket (a harmonizált mérleg 2.1. forrástétele);

az eurorendszer betéti rendelkezésre állása alapján betétként elhelyezett összegek (a harmonizált mérleg 2.2. forrástétele);

lekötött betétek (a harmonizált mérleg 2.3. forrástétele);

a finomhangoló penziós műveletekből eredő kötelezettségek (a harmonizált mérleg 2.4. forrástétele);

fedezetkiegészítési felhívásokhoz kapcsolódó betétek (a harmonizált mérleg 2.5. forrástétele).

Nemteljesítő eurorendszerbeli szerződő felek betéti kötelezettségei, amelyeket visszaminősítettek a harmonizált mérleg 2.1. forrástételéből.

▼M2

A TARGET ügyletekből eredő, a referencia-kamatlábon kamatozó, eurorendszeren belüli nettó kötelezettségek (a harmonizált mérleg 10.2. forrástétele).

▼B

A forgalomban lévő eurobankjegyekkel kapcsolatos, eurorendszeren belüli nettó kötelezettségek, beleértve azokat, amelyek e határozat 4. cikkének alkalmazásából erednek (a harmonizált mérleg 10.3. forrástételének része).

▼M2 —————

▼B

Az egyes NKB-k által az egy éves vagy annál hosszabb lejáratú monetáris politikai kötelezettségek után a negyedév végén elkönyvelt, felhalmozódott kamat (a harmonizált mérleg 12.2. forrástételének része).

Az EKB-val szemben fennálló kötelezettségek, amelyek az EKB és egy nem eurorendszerbeli központi bank közötti olyan swap-megállapodásokhoz kapcsolódó követelést fedeznek, amelyek nettó bevételt eredményeznek az eurorendszer számára (a mérlegen kívüli források része).

B. Az egyes NKB-k számításba bevonható forrásainak összegét az (EU) 2016/2249 iránymutatásban (EKB/2016/34) meghatározott harmonizált számviteli elvekkel és szabályokkal összhangban kell kiszámítani.

II. MELLÉKLET

SZÁMÍTÁSBA BEVONHATÓ ESZKÖZÖK

A. A számításba bevonható eszközök – minden más tétel kizárásával – a következőket foglalják magukban:

Az euroövezeti hitelintézeteknek monetáris politikai műveletekkel kapcsolatban nyújtott, euróban denominált kölcsönök (a harmonizált mérleg 5. eszköztétele).

Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok (a harmonizált mérleg 7.1. eszköztételének része).

A KBER Alapokmányának 30. cikke szerint az EKB-nak átadott devizatartalékokat megtestesítő eszközöknek megfelelő, eurorendszeren belüli követelések, az arany kivételével (a harmonizált mérleg 9.2. eszköztételének része).

▼M2

A TARGET ügyletekből eredő, a referencia-kamatlábon kamatozó, eurorendszeren belüli nettó kötelezettségek (a harmonizált mérleg 9.3. eszköztétele).

A forgalomban lévő eurobankjegyekre vonatkozó, eurorendszeren belüli nettó követelések, beleértve azokat is, amelyek e határozat 4. cikke alkalmazásából erednek (a harmonizált mérleg 9.4. eszköztételének része).

▼B

Arany, beleértve az EKB-nak átadott aranyra vonatkozó olyan összegű követeléseket, amely lehetővé teszi az egyes NKB-k számára, hogy aranyukból elkülönítsenek az összes NKB által elkülönített arany teljes mennyiségében a jegyzett tőkében alkalmazandó részesedésüknek megfelelő részt (a harmonizált mérleg 1. eszköztétele és 9.2. eszköztételének része).

E határozat alkalmazásában az aranyat a 2002. december 31-i, unciánként euróban meghatározott aranyár alapján kell értékelni.

Az EKB/2006/9 iránymutatás alapján előszállított és azt követően, a készpénzcsere dátumát megelőzően forgalomba került eurobankjegyekből származó követelések (a készpénzcsere dátumáig a harmonizált mérleg 4.1. eszköztétele részeként, és azt követően a harmonizált mérleg 9.5. eszköztétele szerinti levelezőbanki számlák részeként), azonban csak addig, amíg az ilyen követelés a TARGET2 ügyletekből származó eurorendszeren belüli követelések részévé nem válik.

▼M2

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteivel összefüggésben az elfogadható szerződő felek vagy kibocsátók nemteljesítéséből származó, fennálló követelések és értékpapírok, és/vagy pénzügyi eszközök vagy harmadik felekkel szembeni követelések, amelyeket az eurorendszer hitelműveleteivel összefüggésben az eurorendszer nemteljesítő szerződő felei által biztosított fedezet végrehajtásával összefüggésben érvényesítettek vagy szereztek meg, amelyeket visszaminősítettek a harmonizált mérleg 5. eszköztételéből (a harmonizált mérleg 11.6. eszköztétele részeként).

▼B

Az egyes NKB-k által az egy éves vagy annál hosszabb lejáratú monetáris politikai eszközök után a negyedév végén elkönyvelt, felhalmozódott kamat (a harmonizált mérleg 11.5. eszköztételének része).

▼M1

9a.

A monetáris politikai célokból tartott értékvesztett értékpapírokon felhalmozódott kamathoz kapcsolódó egyenlegek (a határozat 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő értékvesztett értékpapírokon felhalmozódott kamat kivételével) (a harmonizált mérleg 11.5. eszköztételének része).

▼B

10.

Azok az euroövezetbeli szerződő felekkel szembeni követelések, amelyek az EKB és egy nem eurorendszerbeli központi bank közötti olyan swap-megállapodásokhoz kapcsolódnak, amelyek nettó bevételt eredményeznek az eurorendszer számára (a harmonizált mérleg 3.1. eszköztétele).

▼M1

11.

Azok a nem eurorendszerbeli központi bankokkal szembeni követelések, amelyek likviditásbővítő műveletekhez kapcsolódnak (a harmonizált mérleg 4.1. eszköztételének része vagy a mérlegen kívüli eszközök része).

▼B

B. Az egyes NKB-k számításba bevonható eszközeinek értékét az (EU) 2016/2249 iránymutatásban (EKB/2016/34) meghatározott harmonizált számviteli elvekkel és szabályokkal összhangban kell kiszámítani.

III. MELLÉKLET

A. Első esetleges kiigazítás

Abban az esetben, ha a készpénzcsere évében forgalomban lévő bankjegyek teljes átlagértéke alacsonyabb, mint a referencia-időszakban forgalomban lévő bankjegyek teljes euro átlagértéke (beleértve az eurót bevezető tagállam nemzeti valutájában denominált és a referencia-időszakban a napi deviza referencia-árfolyamon euróra átszámított bankjegyek értékét), a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban a készpénzcsere évére vonatkozó „S” együtthatót visszamenőleges hatállyal ugyanolyan arányban csökkenteni kell, mint a forgalomban lévő összes bankjegy átlagának csökkenése.

A csökkentés nem eredményezhet 0,8606735-nál kisebb együtthatót. Ezen eltérés alkalmazása esetén az NKB-k készpénzcsere évére vonatkozó „C” kompenzációs összege csökkentésének egynegyedét hozzá kell adni az egyes NKB-k 4. cikk (1) bekezdése szerinti, készpénzcsere évét követő 2–5. évekre vonatkozó kompenzációs összegéhez.

B. Második esetleges kiigazítás

Abban az esetben, ha azon NKB-k, amelyeknek a 4. cikk (1) bekezdésében említett kompenzációs összege pozitív, nettó kamatot fizetnek a forgalomban lévő bankjegyek eurorendszeren belüli egyenlegére, és annak az év végi eredménykimutatásban „az összevont monetáris jövedelem nettó eredménye” tételhez történő hozzáadásakor ez nettó kiadást eredményez, a készpénzcsere évére a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően alkalmazandó „S” együtthatót az e helyzet megszüntetéséhez szükséges mértékben csökkenteni kell.

IV. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT HATÁROZAT ÉS MÓDOSÍTÁSAI

EKB/2010/23 határozat	HL L 35., 2011.2.9., 17. o.
EKB/2011/18 határozat	HL L 319., 2011.12.2., 116. o.
EKB/2014/24 határozat	HL L 117., 2014.6.7., 168. o.
EKB/2014/56 határozat	HL L 53., 2015.2.25., 21. o.
EKB/2015/37 határozat	HL L 313., 2015.11.28., 42. o.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (az általános dokumentációra vonatkozó iránymutatás) (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).

( 3 ) A közép-európai idő figyelembe veszi a közép-európai nyári időszámítást.

( 4 ) Az Európai Központi Bank (EU) 2016/2249 iránymutatása (2016. november 3.) a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és pénzügyi beszámoló jogi keretéről (EKB/2016/34) (lásd e Hivatalos Lap 37. oldalát).

( 5 ) Az Európai Központi Bank (EU) 2020/188 határozata (2020. február 3.) a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló programról (EKB/2020/9) (HL L 39., 2020.2.12., 12. o.).

( 6 ) Az Európai Központi Bank (EU) 2020/440 határozata (2020. március 24.) az átmeneti pandémiás vészhelyzeti vásárlási programról (EKB/2020/17) (HL L 91., 2020.3.25., 1. o.).

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2020/1735 HATÁROZATA (2020. november 12.)	L 390	60	20.11.2020
►M2	AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2024/2939 HATÁROZATA (2024. november 14.)	L 2939	1	11.12.2024