02014R1042 — HU — 16.10.2018 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
A BIZOTTSÁG 1042/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014. július 25.) (HL L 289, 2014.10.3., 3. o) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1291 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2018. május 16.) |
L 241 |
1 |
26.9.2018 |
A BIZOTTSÁG 1042/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2014. július 25.)
az 514/2014/EU rendeletnek a felelős hatóságok kijelölése, azoknak az irányítás és kontroll területére vonatkozó feladatai, valamint az ellenőrző hatóságok jogállása és kötelezettségei tekintetében történő kiegészítéséről
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában az 514/2014/EU rendeletben szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. E rendelet alkalmazásában továbbá:
a) |
„kijelölő hatóság” : az 514/2014/EU rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerinti valamely tagállam miniszteri szintű hatósága, amely a felelős hatóságot kijelöli; |
b) |
„illetékes hatóságok” : az 514/2014/EU rendelet 25. cikkének (1) bekezdésében említett felelős hatóság, ellenőrző hatóság és – adott esetben – felhatalmazott hatóság; |
c) |
„SFC2014” : a 802/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 1 ) 2. cikke által létrehozott elektronikus adatcsererendszer; |
d) |
„támogatási megállapodás” : megállapodás vagy bármely ezzel egyenértékű jogi eszköz, amelynek alapján a felelős hatóság a nemzeti program keretében megvalósuló projektek végrehajtása céljából támogatást nyújt a kedvezményezettnek. |
II. FEJEZET
A FELELŐS HATÓSÁG
I. SZAKASZ
A felelős hatóság kijelölése
2. cikk
A felelős hatóság kijelölésére vonatkozó kritériumok és eljárás
(1) A felelős hatóságként kinevezésre kerülő testületnek olyan közigazgatási szervezettel és belsőkontroll-rendszerrel kell rendelkeznie, amely megfelel az e rendelet mellékletében szereplő kritériumoknak (a továbbiakban: kijelölési kritériumok). A kijelölési kritériumok kiterjednek az alábbiakra:
a) belső környezet;
b) kontrolltevékenységek;
c) belső tájékoztatás és kommunikáció;
d) belső ellenőrzés és jelentés.
A tagállamok további kijelölési kritériumokat állapíthatnak meg a felelős hatóság méretének, feladatkörének és más jellemzőinek figyelembevétele céljából.
(2) Az 514/2014/EU rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében említett auditszervezet értékeli, hogy a leendő felelős hatóság megfelel-e a mellékletben foglalt kijelölési kritériumoknak, és az ellenőrzésre vonatkozó megállapításait, következtetéseit és véleményét egy ellenőrzési jelentésben dokumentálva megküldi a kijelölő hatóságnak.
(3) Amennyiben a kijelölő hatóság nem találja kielégítőnek a leendő felelős hatóság kijelölési kritériumoknak való megfelelőségét, konkrét utasításokat ad e szervezetnek a hiányosságok orvosolására, valamint határidőt állapít meg a követelményeknek való megfelelés teljesítésére, mely időponttól az érintett szerv felelős hatóságként nevezhető ki.
A megfelelésig a szerv ideiglenesen – legfeljebb 12 hónapra – kijelölhető felelős hatóságként. Ezen ideiglenes időszak hosszúsága arányos az azonosított hiányosságokkal.
(4) A felelős hatóság kijelölésekor a tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot az SFC2014 útján. Ezen értesítéssel a tagállam a következő elemeket tartalmazó dokumentumokat nyújtja be:
a) a főbb felelősségi köröknek a felelős hatóság szervezeti egységei közötti megosztása;
b) adott esetben a felelős hatóság és a meghatalmazott hatóságok között kapcsolat, az átruházható tevékenységek, valamint az ezen átruházott tevékenységek felügyeletét célzó fő eljárások, továbbá
c) a kedvezményezettek pénzügyi követeléseinek feldolgozására, valamint a kiadások engedélyezésére és elkönyvelésére irányuló fő eljárások összefoglalója.
3. cikk
A felelős hatóság felügyelete és a kijelölés felülvizsgálata
(1) A kijelölő hatóság felügyeli a felelős hatóságot, különösen az e rendelet 14. cikke (2) bekezdésében szereplő információk alapján, és köteles nyomon követni minden azonosított hiányosságot.
(2) A tagállamok biztosítják azon információ haladéktalan továbbítását a kijelölő hatóság felé, miszerint a felelős hatóság már nem felel meg a kijelölési kritériumoknak.
(3) Amennyiben a felelős hatóság már nem felel meg a kijelölési kritériumoknak vagy a belsőkontroll-rendszere oly mértékben hiányos, hogy az aláássa a feladatai teljesítéséhez szükséges képességét, a kijelölő hatóság próbaidőre bocsátja a felelős hatóságot. Ilyen esetben a kijelölő hatóság a hiányosságok megszüntetését célzó intézkedési tervet dolgoz ki a felelős hatóság számára, amelyet utóbbi a nem megfelelés vagy hiányosság súlyosságával arányos időszakon belül hajt végre. Ezen időszak nem haladja meg a 12 hónapot a próbaidő kezdetétől számítva.
(4) A kijelölő hatóság azonnal tájékoztatja a Bizottságot az általa a (3) bekezdéssel összhangban kidolgozott bármely intézkedési tervről, és folyamatos információval látja el a Bizottságot annak előrehaladásáról.
(5) Amennyiben a felelős hatóság megbízatása véget ér, a kijelölő hatóság mielőbb másik felelős hatóságot jelöl ki az 514/2014/EU rendelet 26. cikkével és a jelen rendelet 2. cikkével összhangban, ezáltal biztosítva a kedvezményezettek javára történő kifizetések zökkenőmentességét.
(6) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a tagállam nem készítette el a (3) bekezdés szerinti, a hiányosságok megszüntetését célzó intézkedési tervet, vagy a felelős hatóság annak ellenére megtartja megbízatását, hogy meghatározott határidőn belül nem hajtotta végre az intézkedési tervet, a Bizottság a fennmaradó hiányosságokat az 514/2014/EU rendelet 47. cikkében meghatározott megfelelőségi vizsgálati eljárásnak veti alá.
II. SZAKASZ
A felelős hatóság feladatai az irányítás és kontroll területén
4. cikk
A felelős hatóság feladatai
A felelős hatóság a nemzeti programot a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban irányítja és hajtja végre. Ennek során:
a) konzultál a partnerekkel az 514/2014/EU rendelet 12. cikkének (1) bekezdése szerint;
b) biztosítja az 514/2014/EU rendelet 12. cikke (4) bekezdésében említett monitoringbizottság megfelelő működését;
c) javaslatot nyújt be a Bizottságnak az 514/2014/EU rendelet 14. cikkében foglalt nemzeti programra és annak bármely későbbi felülvizsgálatára vonatkozóan az SFC2014 alkalmazásával;
d) meghatározza és létrehozza valamennyi tevékenység esetében a projektek és projektköltségek támogathatósági szabályait, az egyenlő bánásmód biztosítása és az összeférhetetlenség elkerülése mellett, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban;
e) ajánlati és pályázati felhívásokat szervez és tesz közzé, majd azt követően megszervezi és meghirdeti a nemzeti program keretében finanszírozott projektek kiválasztását és odaítélését, az 514/2014/EU rendelet 2. cikkének a) pontjában hivatkozott specifikus rendeletek hatályával és célkitűzéseivel összhangban és a jelen rendelet 9. cikkében foglalt kritériumoknak megfelelően;
f) biztosítja, hogy rendelkezésre álljanak olyan rendszerek, amelyek lehetővé teszik a közös és programspecifikus mutatók Bizottság felé történő jelentéséhez szükséges adatok gyűjtését, valamint a program és a projektek végrehajtására vonatkozó egyéb adatok továbbítását a Bizottság részére;
g) fogadja a Bizottságtól érkező kifizetéseket, és kifizetéseket eszközöl a kedvezményezetteknek;
h) biztosítja a specifikus rendeletek alapján és egyéb vonatkozó nemzeti és uniós pénzügyi eszközökből történő társfinanszírozások közti következetességet és kiegészítő jelleget;
i) nyomon követi a projekteket és ellenőrzi, hogy a projektekkel kapcsolatban elszámolt kiadások ténylegesen felmerültek-e és összhangban állnak-e az uniós és nemzeti szabályokkal;
j) gondoskodik egy olyan rendszerről, amely a nemzeti program keretében megvalósuló valamennyi projekt számviteli nyilvántartásait számítógépes formában rögzíti és tárolja, valamint biztosítja a pénzügyi irányításhoz, felügyelethez, ellenőrzéshez és értékeléshez szükséges végrehajtási adatok összegyűjtését;
k) a nemzeti számviteli szabályok sérelme nélkül biztosítja, hogy a kedvezményezettek és a nemzeti program keretében finanszírozott projektek végrehajtásában közreműködő más szervezetek vagy külön elszámolási rendszert vagy a projekttel kapcsolatos valamennyi ügylet tekintetében megfelelő elszámolási szabályzatot alkalmazzanak;
l) biztosítja a nemzeti program 514/2014/EU rendelet 56. cikkében és 57. cikkének (1) bekezdésében említett értékelésének megfelelő határidőn belül történő elvégzését;
m) biztosítja, hogy a független értékelők megkapjanak a nemzeti program kezelésére vonatkozó minden olyan információt, amely az 514/2014/EU rendelet 56. cikkében és 57. cikkének (1) bekezdésében említett értékelés elvégzéséhez és az értékelő vélemény kialakításához szükséges;
n) eljárásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy a kiadásokra, határozatokra és ellenőrzési tevékenységekre vonatkozó minden dokumentum esetében biztosítsák az előírt ellenőrzési nyomvonalat, és azokat az 514/2014/EU rendelet 27. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott bizottsági végrehajtási rendeleteknek megfelelően tartsák nyilván;
o) biztosítja, hogy az ellenőrző hatóság megkapjon az alkalmazott irányítási és ellenőrzési eljárásokra és a specifikus rendeletek keretében finanszírozott kiadásokra vonatkozó minden olyan információt, amely az 514/2014/EU rendelet 29. cikkében említett audit elvégzéséhez és az auditról szóló vélemény kialakításához szükséges;
p) elkészíti az 514/2014/EU rendelet 54. cikkében említett végrehajtási jelentéseket és az 514/2014/EU rendelet 57. cikkének (1) bekezdésében említett értékelő jelentéseket, és azokat az SFC2014 útján benyújtja a Bizottságnak;
q) az 514/2014/EU rendelet 44. cikkével összhangban elkészíti a kifizetés iránti kérelmet, és az SFC2014 útján benyújtja azt a Bizottságnak;
r) tájékoztató és közzétételi tevékenységeket végez, és terjeszti a program eredményeit az 514/2014/EU rendelet 53. cikkével összhangban;
s) igazgatási és helyszíni ellenőrzéseket végez az 514/2014/EU rendelet 27. cikkével összhangban;
t) együttműködik a Bizottsággal és a többi tagállam felelős hatóságaival; továbbá
u) reagál az ellenőrző hatóság megállapításaira a feltárt problémák orvosolásával vagy – amennyiben nem fogadja el az ellenőrző hatóság megállapításait – részletes indokolás benyújtásával.
5. cikk
Felhatalmazott hatóság
(1) A felelős hatóság az 514/2014/EU rendelet 25. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően egyes feladatait vagy valamennyi feladatát átruházhatja egy felhatalmazott hatóságra. A feladatátruházásnak minden esetben meg kell felelnie az eredményes pénzgazdálkodás elveinek, és összeegyeztethetőnek kell lennie a megkülönböztetésmentesség és az uniós finanszírozás láthatósága elveivel. Az átruházott feladatokkal kapcsolatosan összeférhetetlenség nem merülhet fel.
Ha a felelős hatóság felhatalmazást ad erre, a felhatalmazott hatóság járhat el a 8. cikkben említett végrehajtó szervként.
(2) A felelős hatóság által a felhatalmazott hatóságra átruházott feladatok hatályát és az azok teljesítése során alkalmazott részletes eljárásokat egy, a felelős hatóság és a felhatalmazott hatóság által aláírt dokumentumban rögzítik. E felhatalmazási okiratnak tartalmaznia kell legalább az alábbiakat:
a) a vonatkozó specifikus rendelet;
b) a felhatalmazott hatóságra átruházott feladat(ok), beleértve adott esetben azokat a projekteket, amelyek esetében a felhatalmazott hatóság járhat el a 8. cikkben említett végrehajtó szervként;
c) a felhatalmazott hatóság kötelezettsége annak ellenőrzésére, hogy a kedvezményezettek megfelelnek-e az uniós és nemzeti szabályoknak;
d) a felhatalmazott hatóság kötelezettsége egy, a feladatainak megfelelő szervezeti struktúra, valamint irányítási és kontrollrendszer bevezetésére és fenntartására;
e) a felhatalmazott hatóság által a felelős hatóság részére benyújtandó információk és igazoló dokumentumok, és az ehhez rendelkezésére álló határidő; továbbá
f) a felelős hatóság mechanizmusa a felhatalmazott hatóság felügyeletére.
(3) Az 514/2014/EU rendelet 25. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottsággal való kommunikáció nem ruházható át. A felhatalmazott hatóság a felelős hatóság útján kommunikál a Bizottsággal.
(4) Amennyiben a felhatalmazott hatóság nem közigazgatási vagy a nemzeti jog alá tartozó, közfeladatot ellátó magánszerv, a felelős hatóság nem ruházhat át arra olyan végrehajtási hatáskört, amely nagymértékű, politikai döntéssel járó mérlegelést igényel.
(5) Az átruházott feladatokért továbbra is a felelős hatóság felelős. A felelős hatóság rendszeresen felülvizsgálja az átruházott feladatokat, és meggyőződik arról, hogy az elvégzett munka kielégítő és összhangban áll az uniós és nemzeti szabályokkal.
(6) Az átruházott feladatok tekintetében a jelen rendelet ugyanúgy alkalmazandó a felhatalmazott hatóságra is.
6. cikk
A feladatok kiszervezése
A felelős hatóság egyes feladatait kiszervezheti, mindazonáltal azokért továbbra is felelős.
A felelős hatóság rendszeresen felülvizsgálja a kiszervezett feladatokat, és meggyőződik arról, hogy az elvégzett munka kielégítő és összhangban áll az uniós és nemzeti szabályokkal.
III. SZAKASZ
A felelős hatóság állami beavatkozással kapcsolatos kötelessége
7. cikk
A felelős hatóság mint odaítélő szerv
(1) Főszabályként a felelős hatóság a nemzeti program keretében megvalósuló projektek számára ítél oda támogatásokat, nyílt ajánlattételi felhívások alapján.
(2) A felelős hatóság meghívásos ajánlattételi felhívások alapján is odaítélhet támogatásokat projektek részére.
A meghívásos ajánlattételi felhívások csak bizonyos kiválasztott szervezetek előtt nyitottak az adott projekt különleges jellege vagy az ajánlattételre felkért szervezetek műszaki vagy igazgatási jellegű szakértelme miatt.
A meghívásos ajánlattételi felhívások alkalmazásának indokait a felhívásban ismertetni kell.
(3) A felelős hatóság közvetlenül is odaítélhet támogatásokat, amennyiben a projekt különleges jellege vagy a vonatkozó szervezetek műszaki vagy igazgatási jellegű szakértelme miatt más lehetőség nem választható, például de jure vagy de facto monopóliumok esetén.
A közvetlen odaítélés alkalmazásának indokait az odaítélésről szóló határozatban ismertetni kell.
(4) Kellően indokolt esetekben – ideértve az olyan többéves projektek folytatását, amelyeket egy korábbi ajánlattételi felhívás keretében vagy vészhelyzetben választottak ki – ajánlattételi felhívás közzététele nélkül is nyújtható támogatás.
Az ajánlattételi felhívás közzététele nélküli támogatásnyújtás indokait az odaítélésről szóló határozatban ismertetni kell.
(5) Amennyiben a felelős hatóság jár el odaítélő szervként, sem a felelős hatóság, sem pedig a felhatalmazott hatóságok nem lehetnek az e cikkel összhangban odaítélt támogatás kedvezményezettjei.
(6) A felelős hatóság meghatározza, hogy ki ítéli oda a támogatásokat, valamint biztosítja az összeférhetetlenség elkerülését, különösen az olyan esetekben, amikor a pályázók nemzeti szervek.
8. cikk
Azon feltételek, amelyek mellett a felelős hatóság végrehajtó szervként jár el
(1) A felelős hatóság úgy dönthet, hogy akár önállóan, akár bármely más nemzeti hatósággal társulva közvetlenül hajt végre projekteket, mivel az igazgatási hatáskörök, a műszaki szakértelem vagy a projekt jellege – például a de jure monopólium vagy a biztonsági követelmények – miatt más lehetőség nem kínálkozik a végrehajtásra. Ilyen esetben a felelős hatóság lesz a támogatás kedvezményezettje.
(2) A felelős hatóság arra vonatkozó indokait, hogy miért jár el végrehajtó szervként, illetve miért választ társult nemzeti hatóságokat az (1) bekezdésben foglaltak szerint, az 514/2014/EU rendelet 54. cikkében hivatkozott éves végrehajtási jelentésben be kell jelenteni a Bizottságnak.
(3) Amennyiben a felelős hatóság végrehajtó szervként jár el a projektek végrehajtása során, be kell tartania az értékarányosság elvét és ki kell küszöbölnie az összeférhetetlenséget.
(4) A valamely projekt nemzeti program keretében történő társfinanszírozására vonatkozó igazgatási határozatnak magában kell foglalnia minden olyan információt, amely a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások végrehajtásának nyomon követéséhez és a felmerült kiadások ellenőrzéséhez szükséges.
(5) Amennyiben a felelős hatóság nagy valószínűséggel rendszeresen jár el végrehajtó szervként:
a) a felelős hatóság és az ellenőrző hatóság nem képezheti ugyanazon szerv részét, kivéve, ha az ellenőrző hatóság jelentést tesz egy külső szerv felé és biztosított az ellenőrzésének függetlensége; továbbá
b) a felelős hatóság 4. cikkben említett feladatait ez nem érinti.
9. cikk
Kiválasztási és odaítélési eljárás
(1) A 7. cikk (1) bekezdésében említett ajánlattételi felhívásokat oly módon kell közzétenni, hogy biztosított legyen a nyílt verseny és megfelelő nyilvánosság a potenciális kedvezményezettek körében. A felhívások minden lényeges módosítását hasonlóképpen kell közzétenni.
A 7. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti ajánlattételi felhívásokban fel kell tüntetni legalább a következőket:
a) célkitűzések;
b) kiválasztási és odaítélési kritériumok;
c) az uniós és – adott esetben – nemzeti finanszírozás módozatai, ideértve adott esetben a magasabb társfinanszírozási arány alkalmazásának lehetőségét, az 514/2014/EU rendelet 16. cikkének (5) bekezdésével összhangban;
d) az ajánlatok benyújtására vonatkozó rendelkezések és a benyújtás végső időpontja;
e) a kiadások támogathatóságára vonatkozó szabályok;
f) a projekt időtartama; továbbá
g) a megőrzendő és bejelentendő pénzügyi és egyéb információk.
(2) Az odaítélési határozat meghozatala előtt a felelős hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy a projektben érintett kedvezményezettek képesek megfelelni a kiválasztási és odaítélési kritériumoknak.
(3) A felelős hatóság meghatározza az ajánlatok átvételére vonatkozó eljárást. Az ajánlatokat alaki, műszaki és költségvetési elemzésnek és minőségi értékelésnek veti alá, az ajánlattételi felhívásban rögzített kritériumok alkalmazásával, átlátható és megkülönböztetésmentes módon. A felelős hatóság írásban rögzíti a többi ajánlat elutasításának indokait.
(4) Az odaítélési határozat tartalmazza legalább a kedvezményezettek nevét, a projekt lényeges elemeit és operatív célkitűzéseit, az uniós hozzájárulás maximális összegét, valamint az elszámolható költségek teljes összegének maximális társfinanszírozási arányát.
(5) A felelős hatóság valamennyi pályázót írásban értesíti a határozatáról. A sikertelen pályázókkal közli az ajánlatuk elutasításának indokait, a kiválasztási és odaítélési kritériumokra való hivatkozással.
10. cikk
A támogatásokat formalizáló dokumentumok, amennyiben a felelős hatóság odaítélő hatóságként jár el
(1) Amennyiben a felelős hatóság odaítélő hatóságként jár el, meghatározza a projektirányítási eljárásokat, amelyek előírják legalább az alábbiakat:
a) a támogatási megállapodások aláírása a kedvezményezettekkel; valamint
b) a támogatási megállapodások nyomon követése – ideértve azok módosításait is – adminisztratív eszközök, például levélváltás vagy írásbeli jelentések útján.
(2) A támogatási megállapodás magában foglalja vagy feltünteti az alábbiakat:
a) az uniós hozzájárulás maximális összege;
b) az uniós hozzájárulás maximális százalékaránya a vonatkozó specifikus rendelettel összhangban;
c) a projekt részletes leírása és menetrendje;
d) adott esetben minden olyan jelentős feladat, amelyeket a kedvezményezett alvállalkozásba kíván adni harmadik felek számára, a vonatkozó költségekkel együtt;
e) a projektre vonatkozóan elfogadott előzetes költségvetés és finanszírozási terv, ideértve a kiadást és a bevételt, a meghatározott támogathatósági szabályokkal összhangban;
f) a projekt lezárásakor az uniós hozzájárulás összegének kiszámításához alkalmazott módszer;
g) menetrend és a megállapodás végrehajtási rendelkezései, ideértve a jelentéstételi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket, a megállapodás módosításait és a megállapodás megszüntetését;
h) a projekt operatív célkitűzései, köztük a számszerűsített célkitűzések és a bejelentendő mutatók;
i) arra vonatkozó rendelkezés, miszerint a kedvezményezettnek kellő időben össze kell gyűjtenie a specifikus rendeletben meghatározott közös mutatókhoz szükséges adatokat, valamint minden más programspecifikus mutatót, és ezen adatokról legalább évente egyszer jelentést kell benyújtania;
j) az elszámolható költségek meghatározása, ideértve adott esetben az egységre vetített költségskálát, az egyösszegű támogatásokat és az átalányfinanszírozást;
k) számviteli követelmények és a támogatás kifizetésével kapcsolatos feltételek;
l) az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó feltételek;
m) az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések; valamint
n) a közzétételre vonatkozó rendelkezések.
(3) Főszabályként a támogatási megállapodást azt megelőzően alá kell írni, hogy a nemzeti program keretében finanszírozott bármely tevékenység elkezdődne.
(4) A támogatási megállapodás kifejezetten rendelkezik arról, hogy a Bizottság vagy képviselői és a Számvevőszék ellenőrzési hatáskört gyakorol a támogatások kedvezményezettjei, valamint a nemzeti program alapján uniós finanszírozásban részesülő kivitelezők és alvállalkozók felett, amelyet dokumentumok alapján és helyszíni ellenőrzések formájában végez el.
11. cikk
A támogatásokat formalizáló dokumentumok, amennyiben a felelős hatóság végrehajtó szervként jár el
(1) Amennyiben a felelős hatóság végrehajtó szervként jár el, meghatározza a projektirányítási eljárásokat, amelyek előírják legalább az alábbiakat:
a) a projektek társfinanszírozására vonatkozó igazgatási határozat formalizálása; és
b) az igazgatási határozat nyomon követése – ideértve annak módosításait is – adminisztratív eszközök, például levélváltás vagy írásbeli jelentések útján.
(2) Az igazgatási határozat magában foglalja vagy feltünteti az alábbiakat:
a) az uniós hozzájárulás maximális összege;
b) az uniós hozzájárulás maximális százalékaránya a vonatkozó specifikus rendelettel összhangban;
c) a projekt részletes leírása és menetrendje;
d) adott esetben minden olyan jelentős feladat, amelyeket a kedvezményezett alvállalkozásba kíván adni harmadik felek számára, a vonatkozó költségekkel együtt;
e) a projektre vonatkozóan elfogadott előzetes költségvetés és finanszírozási terv, ideértve a kiadást és a bevételt, a meghatározott támogathatósági szabályokkal összhangban;
f) a projekt lezárásakor az uniós hozzájárulás összegének kiszámításához alkalmazott módszer;
g) a projekt operatív célkitűzései, köztük a számszerűsített célkitűzések és az alkalmazandó mutatók;
h) arra vonatkozó rendelkezés, miszerint a felelős hatóságnak kellő időben össze kell gyűjtenie és legalább évente egyszer be kell jelentenie a specifikus rendeletben meghatározott közös mutatókhoz szükséges adatokat, valamint minden más programspecifikus mutatót;
i) az elszámolható költségek meghatározása, ideértve adott esetben az egységre vetített költségskálát, az egyösszegű támogatásokat és az átalányfinanszírozást;
j) számviteli követelmények és a támogatás kifizetésével kapcsolatos feltételek;
k) ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó feltételek;
l) az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések; valamint
m) a közzétételre vonatkozó rendelkezések.
(3) Főszabályként az igazgatási határozatot azt megelőzően alá kell írni, hogy a nemzeti program keretében finanszírozott bármely tevékenység elkezdődne.
(4) Az igazgatási határozat kifejezetten rendelkezik arról, hogy a Bizottság vagy képviselői és a Számvevőszék ellenőrzési hatáskört gyakorol a támogatások kedvezményezettjei, valamint a nemzeti program alapján uniós finanszírozásban részesülő kivitelezők és alvállalkozók felett, amelyet dokumentumok alapján és helyszíni ellenőrzések formájában végez el.
III. FEJEZET
AZ ELLENŐRZŐ HATÓSÁG JOGÁLLÁSA ÉS AZ ELLENŐRZÉSSEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEI
12. cikk
Az ellenőrző hatóság jogállása
(1) A 966/2012/EU, Euratom rendelet 59. cikkének (5) bekezdése második albekezdése és az 514/2014/EU rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az ellenőrző hatóság a felelős hatóságtól függetlenül működik. A működés akkor tekinthető függetlennek, ha az ellenőrző hatóság és a felelős hatóság között nem áll fenn közvetlen hierarchikus kapcsolat, és az ellenőrző hatóság teljes körű autonómiával rendelkezik a véleményei és nyilatkozatai megfogalmazásában.
(2) Az ellenőrzési munkát minden esetben a nemzetközileg elfogadott könyvvizsgálati standardokkal összhangban kell elvégezni.
13. cikk
Az ellenőrzési feladatok kiszervezése
Az ellenőrző hatóság ellenőrzési feladatainak egy részét kiszervezheti valamely másik ellenőrzési szerv felé, amennyiben ez utóbbi szerv a működése szempontjából független a felelős hatóságtól. A kiszervezett feladatokért továbbra is az ellenőrző hatóság felelős.
A kiszervezett ellenőrzéseket a nemzetközileg elfogadott auditálási standardokkal összhangban hajtják végre, az ellenőrző hatóság szoros nyomon követése és felügyelete mellett.
14. cikk
Ellenőrzések
(1) A 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 59. cikke (5) bekezdésének második albekezdésében említett vélemény kinyilvánítása céljából az ellenőrző hatóság rendszerellenőrzéseket, a kiadások ellenőrzését és az elszámolások ellenőrzését végzi.
(2) A rendszerellenőrzések során ellenőrzik, hogy a felelős hatóság irányítási és kontrollrendszerei kellően hatékonyan működnek-e ahhoz, hogy észszerűen biztosítható legyen az 514/2014/EU rendelet 44. cikkének megfelelően a Bizottság részére benyújtott, az éves egyenleg kifizetése iránti kérelmekben szereplő kiadások jogszerűsége és szabályszerűsége.
Az ellenőrző hatóság ezen rendszerellenőrzések alapján ellenőrzi az (EU) 2015/378 bizottsági végrehajtási rendelet ( 3 ) mellékletében foglalt kulcskövetelmények betartását, valamint azt, hogy a felelős hatóság továbbra is megfelel-e az e rendelet I. mellékletében foglalt kijelölési kritériumoknak.
(3) A kiadások ellenőrzését minden pénzügyi év tekintetében el kell végezi a felelős hatóság által – az 514/2014/EU rendelet 27. cikkében és az (EU) 2015/840 bizottsági végrehajtási rendeletben ( 4 ) említett valamennyi kontrolljának befejezése után – elszámolhatónak tekintett pénzügyi adatokból („az elszámolástervezet”) kiválasztott megfelelő mintán.
A pénzügyi adatok tartalmazzák az 514/2014/EU rendelet 38. cikke szerint meghatározott pénzügyi év folyamán a felelős hatóság által teljesített valamennyi típusú kifizetést, így az előlegfizetéseket, az időközi kifizetéseket, az egyenlegkifizetéseket és a technikai segítségnyújtással és operatív támogatással kapcsolatos kifizetéseket. A pénzügyi adatok – a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap esetében – tartalmazzák továbbá az áthelyezett, áttelepített, átszállított és legálisan befogadott személyek számát.
A kiadások ellenőrzése:
— az ellenőrzési nyomvonalnak minősülő alátámasztó okmányok alapján végzendő, és felöleli az elszámolástervezetben szereplő pénzügyi adatok jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzésére;
— adott esetben kiterjed a kedvezményezetteknél felmerült kiadás helyszíni vizsgálatára,beleértve értelemszerűen a technikai segítségnyújtás és operatív támogatása alapján tett kifizetéseket.
— adott esetben kiterjed az (EU) 2015/1523 és 2015/1601 tanácsi határozatok szerint áthelyezett, az (EU) 516/2014 rendelet 17. cikke szerint áttelepített, az 516/2014/EU rendelet 18. cikke szerint átszállított, valamint az (EU) 2015/1601 tanácsi határozat szerint legálisan befogadott azon személyekre vonatkozó követelmények teljesítésének ellenőrzésére, akik tekintetében átalányösszeget igényeltek.
— során ellenőrzik a kedvezményezetteknek teljesített, és a felelős hatóság számviteli rendszerében nyilvántartásba vett kifizetések pontosságát és teljeskörűségét, valamint az ellenőrzési nyomvonal összeegyeztetését.
Ha az ellenőrző hatóság az elszámolástervezetben olyan hibaarányt tár fel, amely lényeges mértékű vagy a feltárt problémák rendszerszintű jelentőségűnek tűnnek, és ezért kockázatot jelentenek a nemzeti programból finanszírozott más kifizetésekre, az ellenőrző hatóság további vizsgálatokat biztosít, beleértve szükség esetén a problémák nagyságrendjének megállapítására irányuló tovább ellenőrzéseket. A lényegességi küszöb az „elszámolástervezetben” szereplő pénzügyi adatokhoz nyújtott uniós hozzájárulás 2 %-a.
Az ellenőrző hatóság javaslatot tesz a felelős hatóságnak a szükséges korrekciós intézkedésekre, beleértve adott esetben az (EU) 2015/378 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelő átalányösszegű pénzügyi korrekciót is. Az ellenőrző hatóság a 14. cikk (8) bekezdésében említett éves kontrolljelentésében beszámol a kiadások ellenőrzésének eredményeiről, valamint a kapcsolódó ajánlásokról és korrekciós intézkedésekről.
(4) Az ellenőrző hatóság a nemzetközileg elfogadott auditálási standardoknak megfelelően megállapítja a megfelelő minta kiválasztására szolgáló módszert („a mintavételi módszert”). A mintavételi módszer lehetővé teszi, hogy az ellenőrző hatóság a pénzügyi évre vonatkozó „elszámolástervezetben” megbecsülje a teljes kivetített hibaarányt.
Az ellenőrző hatóság a 14. cikk (8) bekezdésében említett éves kontrolljelentésében dokumentálja a statisztikai vagy nem statisztikai mintavételi módszer és az alkalmazandó mintavételi paraméterek megállapításához használt szakmai megítélését. Az ellenőrző hatóság a tervezési, kiválasztási, vizsgálati és értékelési szakaszra kiterjedő nyilvántartást vezet az alkalmazott mintavételi módszertanról annak érdekében, hogy igazolja a kiválasztott mintavételi módszer alkalmasságát.
Ha nem használhatók statisztikai mintavételi módszerek, az ellenőrző hatóság szakmai megítélése alapján nem statisztikai mintavételi módszer alkalmazható. Bármely nem statisztikai mintavételi módszer előírja a mintavételi egységek véletlenszerű kiválasztását, és az „elszámolástervezetben” szereplő pénzügyi adatok értéke legalább 10 %-ának lefedését.
A kiválasztott mintavételi módszerek és a minta mérete lehetővé teszik, hogy az ellenőrző hatóság következtetéseket vonjon le arra a teljes alapsokaságra nézve, amelyből a mintát kiválasztották.
E célból az ellenőrző hatóság adott esetben rétegzett mintavétel alkalmaz rétegekre osztva a pénzügyi adatokat, hogy minden réteg hasonló jellemzőkkel rendelkező mintavételi egységek csoportját képezze.
Ha a ellenőrzési minta időközi kifizetéseket és/vagy az előző pénzügyi évek elszámolásaiban bejelentett előlegkifizetésekkel szemben elszámolt egyenlegkifizetéseket tartalmaz, ezek az előlegkifizetések a kiadások ellenőrzésének hatókörébe tartoznak.
Mindazonáltal a 14. cikk (8) bekezdésében említett éves kontrolljelentésben szereplő „A kiadások ellenőrzésének eredménye” című 10.2 táblázatban bejelentett adatok esetében, a hibaarányt és az ellenőrzési lefedettséget kizárólag az aktuális pénzügyi év „elszámolástervezetében” szereplő pénzügyi adatokból kiválasztott ellenőrzési minta alapján kell kiszámítani.
(5) Az elszámolások ellenőrzését úgy kell végezi, hogy az észszerű biztosítékot nyújtson arról, hogy az éves beszámoló megbízható és valós képet nyújt a felelős hatóság által az 514/2014/EU rendelet 44. cikkével összhangban benyújtott évesegyenleg-kifizetés iránti kérelemben („a végleges elszámolás”) bejelentett pénzügyi adatokról.
Annak megállapítása érdekében, hogy a végleges elszámolás megbízható és valós képet nyújt-e, az ellenőrző hatóság ellenőrzi, hogy az adott pénzügyi évben a felelős hatóság által készített elszámolásokban elkönyvelt valamennyi pénzügyi adatot és kapott állami hozzájárulást pontosan rögzítettek a számviteli rendszerben, és azok összhangban állnak a felelős hatóság által vezetett igazoló számviteli nyilvántartásokkal. Ezen elszámolások alapján az ellenőrző hatóság elvégzi különösen a következőket:
a) ellenőrzi, hogy az éves egyenleg kifizetése iránti kérelemben bejelentett pénzügyi adatok teljes összege megegyezik-e a felelős hatóság elszámolási rendszerével, és ha eltérések vannak akkor dokumentáltak-e megfelelő magyarázatokat az összegek összeegyeztetésére;
b) ellenőrzi, hogy a visszavont és visszafizettetett összegek, a visszafizetendő összegek és a pénzügyi év végéig nem visszafizettethető összegek megegyeznek a felelős hatóság elszámolási rendszerében elkönyvelt összegekkel és azokat a felelős hatóság dokumentált határozatai igazolják;
c) megbizonyosodik arról, hogy a felelős hatóság az 514/2014/EU rendelet 27. cikkének és az (EU) 2015/840 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően elvégezte az igazgatási, pénzügyi és operatív helyszíni ellenőrzéseket.
Az a), b) és c) pontokban említett ellenőrzéseket minta alapján is el lehet végezni.
A kiadások ellenőrzése és az elszámolások ellenőrzésének eredményei révén meghatározott teljes kivetített hibaarány alapján az ellenőrző hatóság kiszámítja a fennmaradó hibaarányt a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikke (5) bekezdésének második albekezdésében említett vélemény kinyilvánítása céljából. A fennmaradó hibaarány kiszámítását dokumentálni kell a (8) bekezdésben említett éves kontrolljelentésben.
(6) Amennyiben az ellenőrző hatóság összes ellenőrzési tevékenységének lezárását követő ellenőrzési megállapításai lényeges hiányosságokra utalnak a felelős hatóság irányítási és kontrollrendszerének hatékony működésében, az ellenőrző hatóság a következőket hajtja végre:
a) az (EU) 2015/378 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően értékeli ezen hiányosságok pénzügyi hatását;
b) megfelelő ajánlásokat fogalmaz meg a felelős hatóság számára a szükséges korrekciós és megelőző intézkedésekre vonatkozóan;
c) nyomon követi, hogy a felelős hatóság mennyiben hajtja végre a fenti b) pontban említett intézkedéseket, és felméri, hogy bevezetésre került-e az irányítási és kontrollrendszerek hatékony működésének visszaállítását célzó cselekvési terv.
(7) A 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően, az ellenőrző hatóság jelentést tesz a megállapításairól a kijelölő hatóságnak, ideértve azt is, hogy a véleménye szerint a felelős hatóság továbbra is megfelel-e a kijelölési kritériumoknak.
(8) Az ellenőrző hatóság biztosítja, hogy az (1), (2), (3), (4), (5), (6) és (7) bekezdésben említett ellenőrzési tevékenységeivel kapcsolatos valamennyi információt megfelelően bejelentik a Bizottságnak. Az ellenőrző hatóság e célból az ellenőrzési tevékenység fő megállapításait tartalmazó éves kontrolljelentést készít. Az éves kontrolljelentést az e rendelet mellékletében foglalt mintának megfelelően kell összeállítani, és a 802/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikkében említett elektronikus adatcsererendszer útján kell megküldeni a Bizottságnak. Az éves kontrolljelentést legkésőbb 3 munkanappal azt követően kell megküldeni a Bizottságnak, hogy a felelős hatóság az 514/2014/EU rendelet 44. cikkének megfelelően benyújtja évesegyenleg-kifizetés iránti kérelmét a Bizottsághoz.
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
15. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban a Szerződéseknek megfelelően.
MELLÉKLET
A felelős hatóság kijelölési kritériumai
1. Belső környezet
A. Szervezeti felépítés
(1) A szervezeti felépítés lehetővé teszi a felelős hatóság számára a 4. cikkben meghatározott feladatainak elvégzését.
(2) A szervezeti felépítést szervezeti ábra határozza meg, amely egyértelműen mutatja a szerepek és hatáskörök kiosztását.
B. A humánerőforrásokra vonatkozó normák
(1) Megfelelő humánerőforrás a 4. cikkben meghatározott feladatok elvégzéséhez.
(2) A feladatok elkülönítése oly módon, hogy a személyzet egyik tagja se lásson el olyan feladatot, amely a nemzeti program keretében finanszírozott összegek engedélyezése, kifizetése és könyvelése közül egynél többet érint, és a személyzet egyik tagja sem végezze úgy ezeket a feladatokat, hogy a személyzet egy másik tagja ne ellenőrizné a tevékenységét.
(3) A személyzet egyes tagjai feladatkörének írásos meghatározása, ideértve azok pénzügyi hatáskörének korlátait is.
(4) Megfelelő képzés a személyzet számára.
(5) Eljárások az összeférhetetlenség elkerülésére, ideértve a kérelmek ellenőrzésében, engedélyezésében, kifizetésében és könyvelésében felelősségteljes vagy érzékeny pozíciót betöltő olyan személyeket is, akik a felelős hatóságon kívül egyéb funkciókat is ellátnak.
2. Ellenőrzési tevékenységek
A. A projektek kiválasztása
(1) A támogatások kiválasztására és odaítélésére irányuló eljárások a 9. cikkel összhangban.
(2) A támogatási megállapodások tartalmára és aláírására vonatkozó eljárások és igazgatási határozatok a 10. és 11. cikkel összhangban.
B. Az igazgatási és helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó eljárások
(1) A felelős hatóság vezetőségének az elvégzett ellenőrzések eredményeiről szóló, megfelelő szintű, rendszeres és kellő időben történő tájékoztatására irányuló eljárások, amelyek lehetővé teszik az ellenőrzési stratégia és a belső ellenőrzési eljárások felülvizsgálatát rendszerszintű hiányosságok feltárása esetén, vagy amennyiben az szükséges.
(2) Az olyan esetekben alkalmazott mintavételi módszer leírása, amikor az igazgatási vagy helyszíni ellenőrzés nem kimerítő jellegű, hanem mintavétel alapján történik, továbbá eljárás az eltérések és szabálytalanságok bejelentésére.
(3) Amennyiben a pénzügyi követelések tekintetében elvégzett ellenőrzésekre vonatkozó (írásbeli vagy elektronikus) dokumentumokat más szervek tartják meg, az érintett szervek és a felelős hatóság által meghatározott eljárások annak biztosítására, hogy a felelős hatóság hozzáférjen az adott dokumentumokhoz.
C. A kedvezményezettek által benyújtott pénzügyi követelések kifizetésének engedélyezésére vonatkozó eljárások
(1) A támogatási megállapodások, az igazgatási határozatok és a szerződések szerződéses feltételek szerinti végrehajtásának ellenőrzésére irányuló eljárások.
(2) A kedvezményezettek által benyújtott pénzügyi követelések kézhezvételére, nyilvántartásba vételére és feldolgozására irányuló eljárások, nevezetesen a felhasználandó dokumentumok megnevezése és az elvégzett munka felülvizsgálatára vonatkozó eljárás.
(3) A személyzet engedélyezésért felelős egyes tagjai tekintetében előírt vizsgálatok listája, ideértve az elvégzett munka felülvizsgálatát is.
(4) A kifizetések engedélyezésére vonatkozó eljárás, ideértve az uniós és nemzeti szabályokkal való összeegyeztethetőség vizsgálatát és az 514/2014/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése és 27. cikke által előírt ellenőrzéseket, a csalások és szabálytalanságok megelőzése és feltárása érdekében, különös tekintettel a felmerülő kockázatokra.
D. Kifizetési eljárások
(1) Annak biztosítására irányuló eljárások, hogy kizárólag a kedvezményezett tulajdonában lévő bankszámlákra teljesítsenek kifizetéseket, és készpénzes kifizetés ne történjen.
(2) Annak biztosítására irányuló eljárások, hogy valamennyi olyan kifizetést, amely tekintetében nem hajtanak végre átutalásokat, visszautaljanak a nemzeti program költségvetésébe.
E. Könyvelési eljárások
Olyan könyvelési eljárások, amelyek biztosítják az éves elszámolások teljességét, pontosságát és időszerűségét, valamint a hibák és kihagyások feltárását és kijavítását, különösen időszakos ellenőrzések és egyeztetések útján.
F. Előlegfizetési eljárások
(1) Annak biztosítására irányuló eljárások, hogy a kedvezményezettek számára kifizetett előlegeket külön azonosítsák a könyvviteli nyilvántartásokban.
(2) Annak biztosítására irányuló eljárások, hogy az előlegeket az előírt határidőn belül elszámolják, és az elszámolandó, esedékes összegeket azonosítsák.
G. Adósságkezelési eljárások
(1) Eljárások annak biztosítására, hogy az A–D. pontban előírt kritériumok értelemszerűen alkalmazandók legyenek az olyan összegek tekintetében, amelyeket a felelős hatóságnak az 514/2014/EU rendelet 21. cikkének h) pontja értelmében vissza kell fizettetnie.
(2) Eljárások a kibocsátott visszafizettetési határozatok és – adott esetben – késedelmi kamatok megfelelő nyomon követésére.
(3) Eljárások annak biztosítására, hogy amennyiben a visszafizettetés nem hajtható végre, ennek okát azonosítsák, és így értékelhető legyen, hogy a tagállamnak vissza kell-e térítenie az adott összeget az uniós költségvetésbe.
(4) Rendszer, amely lehetővé teszi az esedékes visszafizettetendő összegek felismerését és az ilyen tartozások nyilvántartásba vételét még azoknak az adósnyilvántartásba való bekerülése előtt.
(5) Az adósnyilvántartás rendszeres időközönként történő ellenőrzését biztosító eljárások, az adósnyilvántartás megbízhatóságának és teljességének biztosítása érdekében.
H. A szabálytalanságok feltárását és a csalás elleni küzdelmet célzó eljárások
(1) A szabálytalanságok meghatározása az uniós követelményekkel összhangban.
(2) A szabálytalanságok kellő időben történő feltárását és az azonnali korrekciós intézkedések végrehajtását lehetővé tévő mechanizmusok.
(3) Eljárások arányos csalás elleni intézkedések bevezetésére.
(4) Eljárások annak biztosítására, hogy a Bizottság tájékoztatást kapjon a feltárt szabálytalanságokról és – adott esetben – az éves beszámolókban elvégzett korrekciós intézkedésekről.
I. Ellenőrzési nyomvonal
Eljárás annak biztosítására, hogy az 514/2014/EU rendelet 27. cikke (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási rendelettel összhangban a felelős hatóság székhelyén – igazoló dokumentumokkal alátámasztva – megfelelő ellenőrzési nyomvonalat tartsanak fenn, amely magában foglalja a projektek kiválasztását, az engedélyezést, a könyvelést és a kedvezményezett által benyújtott pénzügyi követelések teljesítését, valamint az előlegek és tartozások kezelését.
3. Belső tájékoztatás és kommunikáció
A. Kommunikáció
(1) Eljárások a következők biztosítására:
a) az uniós jogszabályok minden változásának nyilvántartásba vétele;
b) az utasítások, adatbázisok és ellenőrző listák naprakésszé tétele, hogy azok kellő időben tükrözzék e változásokat; valamint
c) valamennyi érdekelt fél – köztük a felhatalmazott hatóság – kellő időben történő tájékoztatása e változásokról.
(2) Eljárások annak biztosítására, hogy valamennyi kedvezményezett rendelkezzen a feladatai elvégzéséhez és a műveletek végrehajtásához szükséges információkkal.
(3) Eljárások annak biztosítására, hogy a pályázók a kiválasztási eljárás eredményeiről utólag megfelelő tájékoztatást kapjanak.
B. Az információs rendszerek biztonsága
(1) Az alkalmazott információs rendszer(ek) biztonsága, a legújabb nemzetközileg elfogadott szabványokkal összhangban.
(2) Eljárások annak biztosítására, hogy a pénzügyi és technológiai intézkedések a kockázattal arányosak legyenek.
4. Belső monitoring és jelentéstétel
A. Belső dokumentumok és jelentések
(1) Dokumentált eljárások és a vonatkozó ellenőrző listák kitöltése az alábbiak érdekében:
a) az 514/2014/EU rendelet 12. cikkének (4) bekezdésében említett monitoringbizottság munkájának támogatása és ellátása mindazon információkkal, amelyek a feladatai elvégzéséhez szükségesek, ideértve különösen a nemzeti program során a célkitűzések megvalósítása terén elért eredményekre vonatkozó adatokat, a pénzügyi adatokat, valamint a mutatókhoz és részcélokhoz kapcsolódó adatokat;
b) éves és záró végrehajtási jelentések készítése és azok benyújtása a Bizottságnak;
c) az 514/2014/EU rendelet 44. cikkében említett éves egyenleg kifizetése iránti kérelem benyújtásához szükséges dokumentumok összeállítása;
d) annak biztosítása, hogy a felső vezetés rendelkezésére álljon valamennyi olyan jelentés és információ, amely a felelőssége alá tartozó programok végrehajtásának hatékony nyomon követéséhez szükséges; valamint
e) annak biztosítása, hogy a felső vezetés rendelkezzen a rendszereikre vonatkozó független értékelésekről vagy ellenőrzésekről szóló jelentésekkel.
(2) Dokumentált eljárások a jelentéstétel és monitoring tekintetében, amennyiben a felelős hatóság a feladatok elvégzésével más szervet bízott meg.
B. A nem közvetlenül a hatóságok által elvégzett egyéb feladatok monitoringja
(1) Amennyiben egyes szervek – a felhatalmazott hatóság kivételével – a felelős hatóság felelőssége mellett járnak el, eljárások olyan felügyeleti mechanizmusok bevezetésére, amelyek biztosítják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást.
(2) Az ellenőrzési tevékenységek kiszervezése esetén eljárások olyan felügyeleti mechanizmusok bevezetésére, amelyek biztosítják a közös ellenőrzési módszertant és a munka következetességét.
(3) Amennyiben a felelős hatóság feladatokat ruház át, eljárások az e rendelet 5. cikkének (4) bekezdésével való összeegyeztethetőség biztosítására.
2. MELLÉKLET
Az éves kontrolljelentés mintája
Éves kontrolljelentés [ALAP]
(1) BEVEZETÉS
Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:
1.1. Az ellenőrző hatóság és a jelentés elkészítésében részt vevő más szervezetek megnevezése.
1.2. A referencia-időszak (azaz a pénzügyi év ( 5 )).
(2) A KIJELÖLÉSI KRITÉRIUMOKNAK VALÓ MEGFELELÉS, VALAMINT AZ IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLLRENDSZER(EK) JELENTŐS VÁLTOZÁSA (adott esetben)
Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:
2.1. Az irányítási és kontrollrendszerekben bekövetkezett minden olyan jelentős változás elemei, amely az illetékes hatóságok feladatait (beleértve adott esetben a feladatok átruházását), az ilyen változások tényleges dátumát, valamint e változásoknak az ellenőrzési tevékenységre gyakorolt hatását érinti.
2.2. Az ellenőrző hatóság által elvégzett ellenőrzési munka alapján annak megerősítése, hogy az irányítási és kontrollrendszerek még mindig megfelelnek-e az 1042/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének 2. cikkében foglalt kijelölési kritériumoknak.
2.3. A felelős hatóságnak az 1042/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének 2. cikkének (2) bekezdésében foglalt kijelölési kritériumoknak való megfelelősége tekintetében a kijelölő hatóságnak szóló jelentéstételre vonatkozó információk.
(3) AZ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIA VÁLTOZÁSAI
Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:
3.1. Az ellenőrzési stratégiában tett változtatások elemei és e változtatások okainak magyarázata, különösen a kiadások ellenőrzésére használt mintavételi módszertan bármely módosításának részletei (lásd az alábbi 5. szakaszt).
(4) RENDSZERELLENŐRZÉSEK
Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:
4.1. Azon szervek részletes adatai, amelyek rendszerellenőrzéseket végeztek annak ellenőrzése céljából, hogy az alap irányítási és kontrollrendszerei hatékonyan működnek-e (az 1042/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikke (2) bekezdésében előírtak szerint).
4.2. Az éves kontrolljelentéshez csatolt „A rendszerellenőrzések eredményei” című 10.1 táblázat tekintetében, a kulcskövetelményekre vonatkozó rendszerellenőrzésekből levont következtetések főbb megállapításainak ismertetése.
4.3. Annak jelzése, hogy rendszerszintűnek minősül-e a feltárt probléma, a szabálytalan pénzügyi adatok számszerűsítése, valamint az ilyen rendszerszintű hibák kezelésére alkalmazandó korrekciós intézkedések, beleértve az 514/2014/EU rendelet 46. cikkével és az (EU) 378/2015 végrehajtási rendelettel összhangban végzett pénzügyi korrekciókkal kapcsolatos bármely intézkedést.
4.4. A korábbi években elvégzett rendszerellenőrzések során tett ajánlások nyomon követésére vonatkozó információk.
(5) A KIADÁSOK ELLENŐRZÉSE
Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:
5.1. A kiadások ellenőrzését (az 1042/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikke (3) és (4) bekezdésében előírtak szerint) elvégző szervek részletes adatai.
5.2. Az alkalmazott mintavételi módszertan leírása, megadva az alkalmazott mintavételi paramétereket ( 6 ) és az alapul szolgáló számításokat, valamint a minta kiválasztására alkalmazott szakmai megítélést ( 7 ), a teljes kivetített hibaarány kiszámítását (beleértve adott esetben a rétegzést), továbbá az arra vonatkozó információt, hogy a módszertan összhangban áll-e az ellenőrzési stratégiával. Ha rétegzést alkalmaznak, ismertetni kell a rétegek paramétereit.
5.3. A kiadások ellenőrzéséből származó fő eredmények elemzése a következők megjelölésével: az ellenőrzött mintavételi egységek száma, az ellenőrzött pénzügyi adatok mennyisége és típusa, a feltárt hibák jellege ( 8 ) és típusa ( 9 ), valamint az ellenőrző hatóság által javasolt, alkalmazandó korrekciós intézkedések (beleértve a hasonló hibák jövőbeni elkerülésére irányuló intézkedéseket, a feltárt egyedi szabálytalanságokra vonatkozó pénzügyi korrekciókat, valamint az extrapolált vagy átalányösszegű pénzügyi korrekciókat ( 10 )). Ha rétegzést alkalmaznak, ebben a szakaszban rétegenként további információkat kell megadni, és összegezni kell azokat az éves kontrolljelentéshez csatolt, „A kiadások ellenőrzésének eredménye” című 10.2 táblázatban.
5.4. Ha a ellenőrzési minta időközi kifizetéseket és/vagy az előző pénzügyi évek elszámolásaiban bejelentett előlegkifizetésekkel szemben elszámolt egyenlegkifizetéseket tartalmaz, az előlegkifizetések összege a kiadások ellenőrzésének hatókörébe tartozik, az említett előlegkifizetésekkel kapcsolatosan feltárt hibákat és alkalmazandó pénzügyi korrekciókat fel kell tüntetni az éves kontrolljelentéshez csatolt, „A kiegészítő kiadások ellenőrzésének eredményei” című 10.3. táblázatban.
5.5. Annak kifejtése, hogy miként számították ki a 10.2 táblázatban feltüntetett hibaarányokat, valamint adott esetben információk a 10.3 táblázatban feltüntetett kiegészítő kiadások ellenőrzése tekintetében.
5.6. Információk arra vonatkozóan, hogy a kiadások ellenőrzése révén feltárt bármely szabálytalanság rendszerszintűnek minősül-e, tehát kockázatot jelent-e más kiadásokra, beleértve az alapsokaságra gyakorolt hatásuk számszerűsítését és bármely kapcsolódó pénzügyi korrekciót.
5.7. Információk a korrekciós intézkedések felelős hatóság általi végrehajtásának állására vonatkozóan, beleértve a kiadások ellenőrzésének eredményeként az ellenőrző hatóság által – a „végleges elszámolásnak” a Bizottság részére történő benyújtása előtt – javasolt pénzügyi korrekciókat. Közölni kell az ellenőrző hatóság által javasolt korrekciók, valamint a felelős hatóság által végrehajtott korrekciók közötti bármely esetleges eltérést.
5.8. Információk a kiadások korábbi években végzett ellenőrzése eredményeinek nyomon követésére vonatkozóan, különös tekintettel a rendszerszintű hiányosságokra.
(6) AZ ELSZÁMOLÁSOK ELLENŐRZÉSE
Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:
6.1. Az elszámolások ellenőrzését (az 1042/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikke (5) bekezdésében előírtak szerint) elvégző szervek részletes adatai.
6.2. Az 1042/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikke (5) bekezdésében meghatározott, a felelős hatóság által benyújtott évesegyenleg-kifizetés iránti kérelmet kísérő elszámolásokban szereplő pénzügyi adatok ellenőrzésére használt ellenőrzési megközelítés ismertetése. Ebben hivatkozni kell a (4. szakaszban részletezett) rendszerellenőrzések és az (5. szakaszban részletezett) kiadások ellenőrzése keretében végzett, az elszámolások elvárt megbízhatósága szempontjából releváns ellenőrzési tevékenységre.
6.3. Az elszámolások ellenőrzéséből levont következtetések a felelős hatóság által benyújtott évesegyenleg-kifizetés iránti kérelmet kísérő elszámolásokban szereplő pénzügyi adatok, valamint az ilyen ellenőrzések eredményeként tett, és az elszámolásokban megjelenített pénzügyi korrekciók megbízhatósága és valóságossága tekintetében.
6.4. Annak megjelölése, hogy bármely feltárt szabálytalanság rendszerszintűnek minősül-e, továbbá a probléma kezelése érdekében tett intézkedések.
(7) AZ ELLENŐRZŐ SZERVEK KÖZÖTTI KOORDINÁCIÓ ÉS AZ ELLENŐRZŐ HATÓSÁG FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGE (adott esetben)
Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:
7.1. Az ellenőrző hatóság és az 1042/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikkében előírtaknak megfelelően ellenőrzést végző bármely ellenőrző szerv közötti egyeztetési eljárás ismertetése.
7.2. Az ellenőrző hatóság által az ilyen ellenőrző szervek által végzett ellenőrzési tevékenység tekintetében alkalmazott felügyeleti és minőségellenőrzési eljárás ismertetése.
(8) EGYÉB INFORMÁCIÓK
Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:
8.1. Adott esetben a bejelentett csalásokra, illetve az ellenőrző hatóság által végzett ellenőrzések részeként feltárt csalás gyanújára (beleértve a más nemzeti vagy uniós szervek által jelentett és az ellenőrző hatóság által ellenőrzött műveletekhez kapcsolódó eseteket) és a megtett intézkedésekre vonatkozó információk.
8.2. Adott esetben a pénzügyi évre vonatkozó „elszámolástervezet” ellenőrző hatósághoz történő benyújtását követően és a kapcsolódó éves kontrolljelentésnek a Bizottság részére történő benyújtását megelőzően bekövetkezett események, amelyeket relevánsak lehetnek az ellenőrző hatóság által kiadott vélemény tekintetében. Mindenekelőtt közölni kell és meg kell magyarázni a felelős hatóság által az „elszámolástervezetben” előterjesztett pénzügyi adatok (vagyis abban az alapsokaságban, amelyből az ellenőrzési mintát kiválasztották ( 11 )), valamint a Bizottság részére benyújtott végleges elszámolás közötti bármely eltérést.
(9) ÁLTALÁNOS MEGBÍZHATÓSÁGI SZINT
9.1. Az irányítási és kontrollrendszer megfelelő működésére vonatkozó általános megbízhatósági szint feltüntetése ( 12 ), valamint annak ismertetése, hogy hogyan állapították meg ezt a szintet a rendszerellenőrzések, a kiadások és az elszámolások ellenőrzései során kapott eredmények összesítése alapján. Adott esetben az ellenőrző hatóság figyelembe veszi más nemzeti vagy uniós ellenőrző szervek által végzett ellenőrzési tevékenység eredményeit is, ami hatással lehet a pénzügyi évre vonatkozóan bejelentett pénzügyi adatokra.
9.2. A felelős hatóság által végrehajtott mérséklő és korrekciós intézkedések pl. pénzügyi korrekciók értékelése, valamint további esetleges, rendszerszempontból és pénzügyi szempontból szükséges kiigazító intézkedések szükségességének jelzése.
(10) ÉVES KONTROLLJELENTÉS – MELLÉKLETEK
10.1 A rendszerellenőrzések eredményei (a mintát lásd lent)
10.2 A kiadások ellenőrzésének eredményei (a mintát lásd lent)
10.3 A kiegészítő kiadások ellenőrzésének eredményei (adott esetben)
10.1 A rendszerellenőrzések eredményei
Ellenőrzött szervezet (pl. felelős hatóság, felhatalmazott hatóság stb.) |
Az ellenőrzés címe |
A végleges ellenőrzési jelentés kelte |
Kulcskövetelmények (adott esetben) [az (EU) 378/2015 bizottsági végrehajtási rendelet I. mellékletének 1. táblázatában foglaltaknak megfelelően] |
|
|
||||||||
1. KR |
2. KR |
3. KR |
4. KR |
5. KR |
6. KR |
7. KR |
8. KR |
9. KR |
Átfogó értékelés (1.,2., 3., 4. kategória) [az (EU) 378/2015 bizottsági végrehajtási rendelet I. mellékletének 2. táblázatában foglaltaknak megfelelően] |
Megjegyzések |
|||
|
|
|
|
|
|||||||||
|
|
|
|
|
|||||||||
(1) 1.,2., 3., 4. kategória az (EU) 378/2015 bizottsági végrehajtási rendelet I. mellékletének 2. táblázatában foglaltaknak megfelelően |
10.2 A kiadások ellenőrzésének eredményei
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
|
Alap/fizetés típusa (1) |
A mintavétel alapjául szolgáló „elszámolástervezetben” szereplő alapsokaságnak vagy alsokaságnak megfelelő összeg EUR-ban (2) |
Ellenőrzési minta (összeg EUR-ban) (3) |
Ellenőrzési minta (a sokaság %-ában) [D = C/B] |
Az ellenőrző hatóság által a mintában feltárt hibák összege EUR-ban (4) |
Hibaarány a minta %-ában [F = E/C] (4) |
Teljes kivetített hibaarány az alapsokaságban (5) |
Teljes hiba az alapsokaságban (összeg EUR-ban) [H = G * B] |
Pénzügyi korrekciók amelyeket a teljes kivetített hibaarány eredményként a felelős hatóság által hajtott végre (összeg EUR-ban) (6) |
Fennmaradó teljes hibaarány (7) [J = (H – I)/B] |
Megjegyzések |
Rétegek (adott esetben) (1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen (A) |
Összesen (B) |
összeg (EUR) |
% |
|
|
|
|
|
|
|
10.3 A kiegészítő kiadások ellenőrzésének eredményei (8)
K |
L |
M |
N |
O |
|
Leírás |
Alap/projekt/kifizetés hivatkozási száma. |
Ellenőrzött kiegészítő kiadások (3) |
Az ellenőrzött kiegészítő kiadásokban található hibák összege (4) |
Az ellenőrzött kiegészítő kiadások tekintetében a felelős hatóság által végrehajtott pénzügyi korrekciók (6) |
Megjegyzések |
A véletlenszerű/statisztikai mintában szereplő időközi kifizetésekhez vagy egyenlegkifizetésekhez kapcsolódó kiadások |
|
|
|
|
|
Egyéb (ismertetendő)… |
|
|
|
|
|
(1) Ha a pénzügyi adatok – vagyis az ellenőrzési alapsokaság – különböző rétegekre oszlik (pl. előlegfizetések, időközi kifizetések vagy egyenlegkifizetések, egyéb), az információkat adott esetben rétegenként kell megadni. Az éves kontrolljelentés 5. szakaszában rétegenként egy sorban kell ismertetni a rétegeket és be kell mutatni a rétegek paramétereit.
(2) A B oszlop az ellenőrzési alapsokaságra, vagyis a minta alapját képező, a felelős hatóság által az aktuális pénzügyi évben végzett valamennyi kifizetést bemutató „elszámolástervezetre” utal.
(3) Ha az aktuális pénzügyi évből ellenőrzési minta időközi kifizetéseket és/vagy az előző pénzügyi évek elszámolásaiban bejelentett előlegkifizetésekkel szemben elszámolt egyenlegkifizetéseket tartalmaz, ezek az előlegkifizetések a mintában szereplő időközi kifizetésekkel és/vagy egyenlegkifizetéssel kapcsolatos kiadások ellenőrzésének hatókörébe tartoznak.
Mindazonáltal a jelentéstétel alkalmazásában kizárólag az aktuális pénzügyi évre vonatkozó elszámolástervezetből mintába vett időközi kifizetéseket vagy egyenlegkifizetéseket kell feltüntetni a 10.2 táblázatban (C oszlop) és figyelembe venni az aktuális pénzügyi évre vonatkozó ellenőrzési lefedettség kiszámításához (D oszlop).
Az időközi kifizetésekkel és/vagy egyenlegkifizetésekkel szemben elszámolt és a kiadások ellenőrzésének keretében ellenőrzött „előlegfizetések összegét” a 10.3 táblázat M oszlopában kell feltüntetni. Lásd továbbá a 8. lábjegyzetet.
(4) Az ellenőrző hatóság jelentést tesz a mintában feltárt hibákról (a mintában szereplő összegekről és százalékos arányról), mielőtt az ellenőrző hatóság ellenőrzésének eredményként a felelős hatóság pénzügyi korrekciókat alkalmazna.
Kizárólag az aktuális pénzügyi évre vonatkozó elszámolástervezetből mintába vett időközi kifizetéseket vagy egyenlegkifizetéseket kell figyelembe vennie a hibaösszeg és a hibaarány kiszámításához, és a 10.2 táblázat E és F oszlopában való feltüntetéséhez.
A 10.3 táblázat N oszlopában kell feltüntetni az elszámolt „előlegfizetések összegére” hatással lévő, feltárt hibák összegét.
(5) Az alapsokaságban lévő teljes kivetített hibaarány az ellenőrző hatóságnak az aktuális pénzügyi évre vonatkozó „elszámolástervezetben” szereplő, a teljes kivetített hibaarányra vonatkozó becslése. A teljes kivetített hibaarányt azelőtt kell kiszámítani, hogy a felelős hatóság pénzügyi korrekciókat alkalmazna.
Az ellenőrző hatóság az éves kontrolljelentés 5. szakaszában ismerteti a teljes kivetített hibaarány becsléséhez használt módszertant és az alapul szolgáló számításokat (beleértve adott esetben a rétegzésre vonatkozó információkat). Főszabály szerint a teljes kivetített hibaarány a kivetített véletlenszerű hibák összege, valamint adott esetben az alapsokaságban lévő rendszerszintű hibák és bármely nem korrigált rendellenes hiba teljes összege elosztva az alapsokasággal.
(6) Az I. oszlop azt mutatja be, hogy a felelős hatóság milyen pénzügyi korrekciókat hajtott végre kizárólag az ellenőrzési alapsokaság, vagyis a minta alapját képező, az aktuális pénzügyi évre vonatkozó „elszámolástervezet” tekintetében.
Az elszámolt „előlegfizetések összegével” kapcsolatos pénzügyi korrekciókat a 10.3 táblázat O oszlopában kell feltüntetni.
(7) A J oszlop az elszámolásokban lévő fennmaradó hibaarányt mutatja be azt követően, hogy a felelős hatóság végrehajtotta a kizárólag az aktuális pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi korrekciókat.
Az elszámolt „előlegfizetések összegében” szereplő nem korrigált hibákat nem kell figyelembe venni az aktuális pénzügyi évre vonatkozó elszámolásokkal kapcsolatos fennmaradó hibaarány kiszámításakor.
(8) A 10.3 táblázatban az ellenőrző hatóságnak be kell jelentenie a 10.2 táblázatban szereplő mintába vett összegektől eltérő egységek tekintetében elvégzett ellenőrzések eredményeit. Ha az ellenőrző hatóság szükségesnek tartja további ellenőrzések elvégzését (pl. kockázatalapú elhelyezések, a negatív vagy nulla összegű kifizetések ellenőrzése), e további ellenőrzések eredményeit szintén fel kell tüntetni a 10.3 táblázatban.
( 1 ) A nemzeti programok mintáinak megállapításáról, valamint a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a Bizottság és a tagállamok közötti elektronikus adatcsererendszer feltételeinek megállapításáról szóló, 2014. július 24-i 802/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 219., 2014.7.25., 22. o.).
( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).
( 3 ) A Bizottság (EU) 2015/378 végrehajtási rendelete (2015. március 2.) az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éves záróelszámolás végrehajtása, valamint a szabályszerűségi záróelszámolás végrehajtása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 64., 2015.3.7., 30. o.).
( 4 ) A Bizottság (EU) 2015/840 végrehajtási rendelete (2015. május 29.) a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felelős hatóságok által végzett ellenőrzésekről (HL L 134., 2015.5.30., 1. o.).
( 5 ) Az (EU) 514/2014 európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikkének meghatározása szerint.
( 6 ) A mintavételi paraméterek az alábbiakra terjednek ki: a mintavételi egység, a sokaság értéke és mérete, a minta értéke és mérete, az ellenőrzési lefedettség (EUR-ban és az egységek százalékos arányában, valamint a lefedett összegek tekintetében), valamint a mintavételi kritériumok. A statisztikai mintavétel esetében fel kell tüntetni továbbá a lényegességi küszöböt, a megbízhatósági szintet, a várható hibaarányt és a mintavételi intervallumot.
( 7 ) Ha nem statisztikai mintavételt alkalmaznak, az ellenőrző hatóságnak fel kell tüntetnie a sokaság teljes hibaarányának megbecslését és az érvényes ellenőri vélemény megfogalmazását lehetővé tevő, a véletlenszerű (és így reprezentatív) mintavétel és a megfelelő mintaméret biztosítása érdekében tett intézkedéseket.
( 8 ) Például: elszámolhatóság, közbeszerzés, állami támogatás.
( 9 ) Véletlenszerű, rendszerszintű vagy rendellenes hibák.
( 10 ) Átalányösszegű és/vagy extrapolált pénzügyi korrekciók alkalmazhatók például akkor, ha rendszerszintű hibák jelentkeznek és/vagy az elszámolástervezetben szereplő teljes kivetített hibaarány lényeges mértékű.
( 11 ) A 10.2 táblázat B oszlopa.
( 12 ) Az általános megbízhatósági szintnek meg kell felelnie az (EU) 2017/646 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott alábbi négy kategória egyikének: 1. kategória (Jól működik. Semmilyen vagy csak kisebb javításra van szükség), 2. kategória (Működik. Egyes területeken szükség van javításra), 3. kategória (Részben működik. Jelentős javításra van szükség), és 4. kategória (Lényegében nem működik).