02014R0596 — HU — 01.01.2021 — 002.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 596/2014/EU RENDELETE

(2014. április 16.)

a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(HL L 173, 2014.6.12., 1. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/1011 RENDELETE (2016. június 8.)

  L 171

1

29.6.2016

►M2

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/1033 RENDELETE (2016. június 23.)

  L 175

1

30.6.2016

►M3

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2115 RENDELETE (2019. november 27.)

  L 320

1

11.12.2019


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 287, 21.10.2016, o 320  (596/2014)




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 596/2014/EU RENDELETE

(2014. április 16.)

a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)



1.

FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet közös szabályozási keretet állapít meg a bennfentes kereskedelemre, a bennfentes információk jogosulatlan közzétételére és a piaci manipulációra (piaci visszaélés) vonatkozóan, valamint intézkedéseket állapít meg a piaci visszaélés megelőzésére annak érdekében, hogy biztosítsa az Unión belüli pénzügyi piacok integritását, továbbá e piacokon erősítse a befektetők védelmét és a befektetői bizalmat.

2. cikk

Alkalmazási kör

(1)  

Ez a rendelet alkalmazandó:

a) 

az olyan pénzügyi eszközökre, amelyeket szabályozott piacra vezettek be, vagy amelyekre vonatkozóan a szabályozott piacra történő bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be;

b) 

az olyan pénzügyi eszközökre, amelyekkel multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek, amelyeket multilaterális kereskedési rendszerbe vezettek be, vagy amelyekre vonatkozóan a multilaterális kereskedési rendszerbe való bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be;

c) 

az olyan pénzügyi eszközökre, amelyekkel szervezett kereskedési rendszerben kereskednek;

d) 

az a), a b) vagy a c) pont hatálya alá nem tartozó olyan pénzügyi eszközökre, amelyek ára vagy értéke a felsorolt pontokban említett pénzügyi eszközök árától vagy értékétől függ vagy azokra hatást gyakorol, és amelyek közé tartozhatnak többek között a hitel-nemteljesítési csereügyletek és a különbözeti ügyletek.

E rendelet az 1031/2010/EU rendelet szerint alkalmazandó továbbá a kibocsátási egységek vagy az azokon alapuló egyéb aukciós termékek – ideértve azt az esetet is, amikor az aukciós termék nem pénzügyi eszköz – szabályozott piacként engedélyezett aukciós platformon történő aukciójához kapcsolódó magatartásra és ügyletekre, többek között az ajánlatokra. Az aukció keretében benyújtott ajánlatokra vonatkozó külön rendelkezések sérelme nélkül, a vételi vagy eladási megbízások tekintetében e rendeletben megállapított követelmények és tilalmak az ilyen ajánlatokra is vonatkoznak.

(2)  

A 12. és 15. cikk az alábbiakra is alkalmazandó:

a) 

olyan, nagykereskedelmi energiaterméknek nem minősülő azonnali árutőzsdei ügyletek, amelyek esetében az ügylet, megbízás vagy magatartás az (1) bekezdésben említett valamely pénzügyi eszköz árára vagy értékére hatást gyakorol, vagy az ilyen hatás valószínű, vagy annak szándéka fennáll;

b) 

a pénzügyi eszközök azon típusai, ideértve a származtatott ügyleteket és a hitelkockázatot átruházó származtatott eszközöket is, amelyek esetében az ügylet, megbízás, ajánlat vagy magatartás valamely azonnali árutőzsdei ügylet árára vagy értékére hatást gyakorol, vagy az ilyen hatás valószínű, amennyiben az ár vagy az érték ezen pénzügyi eszközök árától vagy értékétől függ; és

c) 

a referenciaértékekkel kapcsolatos magatartás.

(3)  
Ez a rendelet az (1) és (2) bekezdésben említett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos valamennyi ügyletre, megbízásra vagy magatartásra vonatkozik, függetlenül attól, hogy az ügyletre, megbízásra vagy magatartásra kereskedési helyszínen kerül-e sor.
(4)  
Az e rendeletben rögzített tilalmak és követelmények vonatkoznak az (1), és (2) bekezdésben említett eszközökre irányuló, az Unióban vagy harmadik országban történő műveletekre és mulasztásokra.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  

E rendelet alkalmazásában:

1. 

„pénzügyi eszköz”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott pénzügyi eszköz;

2. 

„befektetési vállalkozás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;

3. 

„hitelintézet”: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

4. 

„pénzügyi vállalkozás”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott pénzügyi vállalkozás;

5. 

„piaci szereplő”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott piaci szereplő;

6. 

„szabályozott piac”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piac;

7. 

„multilaterális kereskedési rendszer”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszer;

8. 

„szervezett kereskedési rendszer”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 23. pontjában meghatározott szervezett kereskedési rendszer;

9. 

„elfogadott piaci gyakorlat”: olyan konkrét piaci gyakorlat, amelyet az illetékes hatóság a 13. cikknek megfelelően elfogad;

10. 

„kereskedési helyszín”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 24. pontjában meghatározott kereskedési helyszín;

11. 

„kkv-tőkefinanszírozási piac”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 12. pontjában meghatározott kkv-tőkefinanszírozási piac;

12. 

„illetékes hatóság”: a 22. cikkel összhangban kijelölt hatóság, kivéve, ha e rendelet eltérően rendelkezik;

13. 

„személy”: bármely természetes vagy jogi személy;

14. 

„áru”: az 1287/2006/EK bizottsági rendelet ( 2 ) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott áru;

15. 

„azonnali árutőzsdei ügylet”: szerződés olyan, azonnali piacon forgalmazott áru szállítására, amely leszállítása az ügylet végrehajtásakor azonnal megtörténik, valamint pénzügyi eszköznek nem minősülő áruk szállítására vonatkozó szerződés, ideértve a fizikai teljesítést igénylő határidős ügyleteket;

16. 

„azonnali piac”: olyan árupiac, ahol a készpénzért értékesített áruk leszállítása az ügylet végrehajtásakor azonnal megtörténik, valamint egyéb nem pénzügyi piac, például határidős árupiac;

17. 

„részvény-visszavásárlási program”: a 2012/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) 21–27. cikke szerinti, saját részvényekkel folytatott kereskedés;

18. 

„algoritmikus kereskedés”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontjában meghatározott algoritmikus kereskedés;

19. 

„kibocsátási egység”: a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C szakaszának 11. pontjában meghatározott kibocsátási egység;

20. 

„kibocsátási egységek piacának szereplője”: a kibocsátási egységekre, az azokon alapuló egyéb aukciós termékekre vagy a kibocsátási egységek származtatott termékeire irányuló ügyletet kötő – többek között vételi vagy eladási megbízást adó – személy, aki nem részesül a 17. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti mentességben;

21. 

„kibocsátó”: a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó jogi személy, amely pénzügyi eszközöket bocsát ki vagy ajánl kibocsátásra, amennyiben pénzügyi eszközöket képviselő letéti igazolások esetén a kibocsátó maga a képviselt pénzügyi eszköz kibocsátója;

22. 

„nagykereskedelmi energiatermék”: az 1227/2011/EU rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott nagykereskedelmi energiatermék;

23. 

„nemzeti szabályozó hatóság”: az 1227/2011/EU rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott nemzeti szabályozó hatóság;

24. 

„árualapú származtatott termékek”: a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 2. cikke (1) bekezdésének 30. pontjában meghatározott árualapú származtatott termékek;

25. 

„vezető feladatokat ellátó személy”: olyan, a kibocsátóval, a kibocsátási egységek piacának szereplőjével vagy a 19. cikk (10) bekezdésében említett egyéb szervezettel jogviszonyban álló személy,

a) 

aki e szervezet ügyvezető, döntéshozó vagy felügyeleti szervének a tagja; vagy

b) 

aki olyan, az a) pontban említett szervekben tagsággal nem rendelkező vezető tisztségviselő, aki az e szervezettel közvetlenül vagy közvetve összefüggő bennfentes információkhoz rendszeresen hozzáfér, és jogosult e szervezet jövőjét és üzleti kilátásait befolyásoló döntések hozatalára.

26. 

„szoros kapcsolatban álló személyek”:

a) 

az érintett személy házastársa vagy olyan partnere, aki a nemzeti jog értelmében a házastárssal egyenértékűnek számít;

b) 

a nemzeti jog szerint eltartottnak minősülő gyermek;

c) 

az érintett személy bármely olyan rokona, akivel az adott ügylet időpontjában legalább egy éve közös háztartásban élt; vagy

▼C1

d) 

bármely olyan jogi személy, vagyonösszesség vagy személyegyesülés, amelyben a vezetői feladatokat egy vezetői feladatokat ellátó személy vagy valamely, az a), b) vagy c) pontban említett személy látja el, vagy amely ilyen személy közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt áll, vagy amely ilyen személy javára jött létre, vagy amelynek gazdasági érdekei alapvetően megegyeznek egy ilyen személy gazdasági érdekeivel;

▼B

27. 

„adatforgalmi nyilvántartás”: a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 2. cikke második bekezdésének b) pontjában meghatározott forgalmi adatok nyilvántartása;

28. 

„foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személy”: olyan személy, aki foglalkozásszerűen pénzügyi eszközökkel kapcsolatos megbízásokat kap vagy közvetít, vagy pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyleteket teljesít;

29. 

„referenciaérték”: bármely, a nyilvánosság számára rendelkezésre bocsátott vagy közzétett kamatláb, index vagy számadat, amely egy adott képletnek egy vagy több alapul szolgáló eszköz vagy ár – ideértve a becsült árakat – értékére, aktuális vagy becsült kamatlábakra vagy egyéb értékekre, illetőleg felmérésekre való alkalmazásával, vagy az említett érték, kamatlábak vagy egyéb értékek, illetőleg felmérések alapján kerül – időszakosan vagy rendszeresen – megállapításra, és amelyre vonatkoztatva egy pénzügyi eszköz alapján fizetendő összeg vagy egy pénzügyi eszköz értéke megállapításra kerül;

30. 

„árjegyző”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 7. pontjában meghatározott árjegyző.

31. 

„részesedésnövelés” (stakebuilding): egy társaság értékpapírjainak olyan megszerzése, amely nem keletkeztet e társasággal kapcsolatban nyilvános vételi ajánlat bejelentésére irányuló jogszabályi vagy szabályozási kötelezettséget;

32. 

„információt közzétevő piaci szereplő”: bármely, a 11. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában és a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe tartozó személy, aki a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások során információt tesznek közzé;

33. 

„nagysebességű kereskedés” (high-frequency trading): a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontjában meghatározott nagysebességű kereskedés;

34. 

„befektetési stratégia ajánlására vagy javaslatára vonatkozó információ”:

i. 

egy független elemző, befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy bármely más olyan személy által előállított információ, amelynek főtevékenysége befektetési ajánlások készítése, vagy amelyet munkaszerződés alapján agy más formában számukra munkát végző természetes személy készít, amely közvetve vagy közvetlen módon valamely pénzügyi eszköz vagy kibocsátó tekintetében egyedi befektetési javaslatot tartalmaz; vagy

ii. 

az i. pontban említetteken kívüli személyek által előállított információ, amely valamely pénzügyi eszköz tekintetében közvetlenül javasol egyedi befektetési döntést.

35. 

„befektetési ajánlások” olyan információk, amelyek – kifejezetten vagy közvetett módon – egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát ajánlanak vagy javasolnak, ideértve az ilyen eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vagy árára vonatkozó véleményt, és amelyeket terjesztésre vagy a nyilvánosságnak szánnak.

(2)  

Az 5. cikk alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)

„értékpapírok” :

i. 

részvények és egyéb, részvényekkel egyenértékű értékpapírok;

ii. 

kötvények és az értékpapírosított adósság egyéb formái; vagy

iii. 

olyan értékpapírosított adósság, amely részvényekre vagy részvényekkel egyenértékű értékpapírokra váltható vagy cserélhető;

b)

„kapcsolódó eszközök” :

a következő pénzügyi eszközök, ideértve azokat is, amelyek tekintetében nem engedélyezték a kereskedést, vagy amelyekkel kereskedési helyszínen kereskednek, vagy amelyek tekintetében nem nyújtottak be a kereskedési helyszínen való kereskedésre irányuló kérelmet:

i. 

az értékpapírok jegyzésére, megszerzésére vagy elidegenítésére vonatkozó szerződések vagy jogok;

ii. 

az értékpapírokon alapuló származtatott pénzügyi eszközök;

iii. 

ha az értékpapírok átváltható vagy cserélhető, hitelviszonyt megtestesítő eszközök, azok az értékpapírok, amelyekre az ilyen átváltható vagy cserélhető, hitelviszonyt megtestesítő eszközöket át lehet váltani agy cserélni lehet;

iv. 

az értékpapírok kibocsátója vagy kezese által kibocsátott vagy biztosított eszközök, amelyeknek a piaci árfolyama várhatóan lényegesen befolyásolja az érintett értékpapírok piaci árfolyamát, vagy fordítva;

v. 

ha az értékpapírok részvényekkel egyenértékű értékpapírok, az ilyen értékpapírok által képviselt részvények és bármely más, az ilyen részvényekkel egyenértékű értékpapírok;

c)

„jelentős összegű kibocsátás” : értékpapírok első vagy másodlagos kibocsátása, amely mind az értékesítésre felkínált értékpapírok értékét, mind pedig az alkalmazott értékesítési módszert illetően eltér a szokásos kereskedéstől;

d)

„stabilizáció” : értékpapírok bármely vétele vagy értékpapírok vételére vonatkozó ajánlattétel, vagy bármely kapcsolódó egyenértékű eszközökkel folytatott ügylet, amelyet hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások végeznek az ilyen értékpapírok jelentős összegű kibocsátásával összefüggésben, kizárólag az ilyen értékpapírok piaci árfolyamának védelme céljából, előre meghatározott időtartam alatt, az ilyen értékpapírokra nehezedő eladási nyomás miatt.

4. cikk

Értesítések és a pénzügyi eszközök listája

(1)  
A szabályozott piacok piaci szereplői, a befektetési vállalkozások, valamint a multilaterális kereskedési rendszereket és szervezett kereskedési rendszereket működtető piaci szereplők késedelem nélkül értesítik a kereskedési helyszín szerinti illetékes hatóságot minden egyes olyan pénzügyi eszközről, amelyre vonatkozóan bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be, amellyel kereskedtek, vagy amelyet a kereskedési helyszínen először vezettek be.

Újabb értesítést kell küldeni a kereskedési helyszín szerinti illetékes hatóságnak, amennyiben valamely pénzügyi eszközt kivonnak a forgalomból vagy a bevezetési engedély hatálya alól, kivéve, ha ismert a szóban forgó eszköz forgalomból vagy a bevezetési engedély hatálya alól való kivonásának időpontja, és ezt az időpontot az első albekezdéssel összhangban küldött értesítés tartalmazza.

Az e bekezdésben említett értesítéseknek tartalmazniuk kell a pénzügyi eszközök elnevezésével és azonosítójával kapcsolatos adatokat, valamint a bevezetés iránti kérelem benyújtásának, a bevezetési engedély megadásának, vagy az első kereskedésnek az időpontját és idejét.

A piaci szereplők és a befektetési vállalkozások ezenkívül a kereskedési helyszín szerinti illetékes hatóság számára továbbítaniuk kell minden, a harmadik albekezdésben előírt információt azon pénzügyi eszközökről, amelyekkel kapcsolatban 2014. július 2-ig bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be, vagy amelyeket ezen időpontig bevezettek, és amelyek ezen időpontban még be vannak vezetve, vagy amelyekkel ezen időpontban kereskednek.

(2)  
A kereskedési helyszín szerinti illetékes hatóságoknak késedelem nélkül továbbítaniuk kell az (1) bekezdés szerint kapott értesítéseket az EÉPH számára, amely egy lista formájában haladéktalanul közzéteszi azokat a honlapján. Amennyiben az EÉPH értesítést kap a kereskedési helyszín szerinti illetékes hatóságtól, haladéktalanul frissíti a listát. Az említett lista nem korlátozza e rendelet hatályát.
(3)  

A lista a következőket tartalmazza:

a) 

azon pénzügyi eszközök nevei és azonosítója, amelyekkel a szabályozott piacokon, a multilaterális kereskedési rendszerekben és a szervezett kereskedési rendszerekben először kereskednek, amelyeket már bevezettek, illetve amelyekkel kapcsolatban bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be;

b) 

a bevezetés iránti kérelem benyújtásának, a bevezetési engedély megadásának vagy az első kereskedésnek az időpontja és ideje;

c) 

azon kereskedelmi helyszínek adatai, amelyeken a pénzügyi eszközökre vonatkozóan bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be, a pénzügyi eszközöket már bevezették vagy a pénzügyi eszközökkel először kereskednek;

d) 

az az időpont és idő, amelyben a pénzügyi eszközöket kivonják a forgalomból vagy a bevezetési engedély hatálya alól.

(4)  

E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők megállapítására:

a) 

az (1) bekezdésben említett értesítések tartalma; és

b) 

a (3) bekezdésben említett lista összeállításának, közzétételének és naprakészen tartásának módja és feltételei

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(5)  
E cikk alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) és a (2) bekezdés szerinti értesítések benyújtása időpontjának, formátumának és mintájának meghatározására.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

5. cikk

A részvény-visszavásárlási programokra és a stabilizációra vonatkozó mentesség

(1)  

Az e rendelet 14. és 15. cikkében rögzített tilalmak nem vonatkoznak a részvény-visszavásárlási programok keretében saját részvényekkel folytatott kereskedésre, ha:

a) 

a program részleteit a kereskedés megkezdése előtt teljes körűen közzéteszik;

b) 

a kötött ügyleteket a részvény-visszavásárlási program részeként a (3) bekezdéssel összhangban bejelentik a kereskedési helyszín szerinti illetékes hatóságnak, majd nyilvánosságra hozzák;

c) 

az árakra és forgalomra vonatkozó megfelelő határértékeket betartják; és

d) 

a (2) bekezdésben említett célkitűzésekkel, az e cikkben és a (6) bekezdésben meghatározott szabályozástechnikai standardokban meghatározott feltételekkel összhangban bonyolítják le.

(2)  

Az (1) bekezdésben meghatározott mentességben való részesülés érdekében a részvény-visszavásárlási programok egyedüli célja a következő lehet:

a) 

a kibocsátó tőkéjének csökkentése;

b) 

az olyan kötelezettségek teljesítése, amelyek tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokra cserélhető hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközökből erednek; vagy

c) 

részvényopció-programokból vagy a részvények más módon, a kibocsátó vagy egy kapcsolt társaság alkalmazottainak, illetve ügyvezető, döntéshozó vagy felügyeleti szervei tagjainak történő juttatásából eredő kötelezettségek teljesítése.

(3)  
Az (1) bekezdésben meghatározott mentességben való részesülés érdekében a kibocsátónak be kell jelentenie valamennyi, a visszavásárlási programhoz kapcsolódó ügyletet – beleértve a 600/2014/EU rendelet 25. cikke (1) és (2) bekezdésében, valamint a 26. cikke (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott információt – azon kereskedési helyszín szerinti illetékes hatóság számára, amelyre a részvényeket bevezették, vagy amelyen kereskednek velük.
(4)  

Az e rendelet 14. és 15. cikkében meghatározott tilalmak nem vonatkoznak az értékpapírokkal vagy az értékpapírok stabilizációjához kapcsolódó eszközökkel folytatott kereskedésre, ha:

a) 

a stabilizáció időben korlátozott,

b) 

a stabilizációra vonatkozó információkat közzéteszik és megküldik a kereskedési helyszín szerinti illetékes hatóság számára az (5) bekezdéssel összhangban,

c) 

az árakra vonatkozó megfelelő határértékeket betartják, és

d) 

az ilyen kereskedés megfelel a (6) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardokban meghatározott stabilizációs feltételeknek.

(5)  
E rendelet 23. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül a kibocsátók, ajánlattevők vagy az ilyen személyek nevében vagy tőlük függetlenül stabilizációt végző szervezetek kötelesek minden stabilizációs ügylet részleteit a kereskedési helyszín szerinti illetékes hatóságnak bejelenteni az ilyen ügyletek lebonyolításának napját követő hetedik piaci kereskedési nap végéig.
(6)  
E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azon feltételeket, amelyeket a részvény-visszavásárlási programoknak és az (1) és (4) bekezdésben említett stabilizációs intézkedéseknek teljesíteniük kell, ideértve a kereskedés feltételeit, az időbeli és forgalmi korlátozásokat, a közzétételi és beszámolási kötelezettségeket, valamint az árfolyamfeltételeket.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

6. cikk

Kivétel a monetáris és államadósság-kezelési tevékenység és az éghajlat-politikai tevékenység számára

(1)  

Ez a rendelet nem vonatkozik az olyan ügyletre, megbízásra vagy magatartásra, amelyet monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politikája keretében hajt végre

a) 

egy tagállam;

b) 

a KBER valamely tagja;

c) 

vagy egy vagy több tagállam minisztériuma vagy egyéb szerve vagy különleges célú gazdasági egysége, illetve a nevükben eljáró személy;

d) 

szövetségi tagállam esetében a szövetség tagja.

(2)  
E rendelet nem vonatkozik továbbá a Bizottság vagy bármely egyéb hivatalosan kijelölt szerv vagy a nevükben eljáró személy által az államadósság-kezelési politika keretében végrehajtott, illetve tanúsított ügyletre, megbízásra, illetve magatartásra.

Ez a rendelet nem vonatkozik továbbá a következők által végrehajtott, illetve ügyletre, megbízásra, illetve magatartásra:

a) 

az Unió;

b) 

egy vagy több tagállam különleges célú gazdasági egysége,

c) 

az Európai Befektetési Bank;

d) 

az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz;

e) 

az Európai Stabilitási Mechanizmus;

f) 

a két vagy több tagállam által alapított nemzetközi pénzügyi vállalkozás, amelynek célja a források mozgósítása és pénzügyi segítségnyújtás a súlyos finanszírozási problémákkal küzdő vagy ilyen problémákkal fenyegetett tagjai részére.

(3)  
E rendelet nem vonatkozik az egyes tagállamok, a Bizottság vagy más hivatalosan kijelölt szerv vagy a képviseletükben eljáró személy kibocsátási egységeket érintő olyan tevékenységére, amely az uniós éghajlat-politika végrehajtására irányul a 2003/87/EK irányelvvel összhangban.
(4)  
E rendelet nem vonatkozik az egyes tagállamok, az Európai Bizottság vagy más hivatalosan kijelölt szerv vagy a képviseletükben eljáró személy olyan tevékenységére, amely az Unió közös agrárpolitikájának vagy közös halászati politikájának végrehajtására irányul az EUMSZ értelmében elfogadott jogi aktusokkal vagy az EUMSZ alapján megkötött nemzetközi egyezményekkel összhangban.
(5)  
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 35. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben említett mentességnek harmadik országok egyes állami szerveire vagy központi bankjaira történő kiterjesztésére.

E célból a Bizottság 2016. január 3-ig jelentést készít és terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben értékeli a harmadik országokban az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervek és a központi bankok nemzetközi helyzetét.

A jelentésnek összehasonlító elemzést kell tartalmaznia e szerveknek és központi bankoknak a harmadik országok jogi keretén belüli helyzetéről, valamint az e szervek és központi bankok által az adott joghatóságokban kötött ügyletekre alkalmazandó kockázatkezelési előírásokról. Ha a jelentés, különösen az összehasonlító elemzés tekintetében azt állapítja meg, hogy szükség van e harmadik országbeli központi bankok monetáris feladatainak az e rendelet szerinti kötelezettségek és tilalmak alóli mentességére, akkor a Bizottság kiterjeszti az (1) bekezdésben említett mentességet e harmadik országok központi bankjaira is.

(6)  
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 35. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (3) bekezdésben meghatározott mentesség olyan harmadik országok egyes kijelölt állami szerveire történő kiterjesztésére, amelyek a 2003/87/EK irányelv 25. cikke értelmében megállapodást kötöttek az Unióval.
(7)  
Ez a cikk nem alkalmazandó azon személyekre, amelyek munkaszerződés alapján vagy más módon az e cikkben említett szervek számára dolgoznak, amikor e személyek közvetlenül vagy közvetetten a saját javukra bonyolítanak le ügyleteket vagy megbízásokat, vagy tanúsítanak meghatározott magatartást.



2.

FEJEZET

Bennfentes információ, bennfentes kereskedelem, BENNFENTES INFORMÁCIÓK JOGOSULATLAN KÖZZÉTÉTELE és piaci manipuláció

7. cikk

Bennfentes információ

(1)  

E rendelet alkalmazásában a bennfentes információ az alábbi információtípusokat foglalja magában:

a) 

olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára;

b) 

származtatott termékek esetében olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több ilyen származtatott termékkel, illetve közvetlenül a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylettel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó származtatott termékek vagy a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek árára, és amennyiben ez különösen az olyan, az adott árualapú származtatott ügylet piacára vagy azonnali piacra vonatkozó információ, amelynek közzététele alapos okkal feltételezhető, vagy amelynek közzétételét uniós vagy nemzeti szintű jogszabályi vagy szabályozói rendelkezés, piaci szabály, szerződés, gyakorlat vagy szokás előírja;

c) 

kibocsátási egység vagy az azon alapuló aukciós termék esetében olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több ilyen eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára;

d) 

a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos megbízások teljesítésével megbízott személyek esetében „bennfentes információ” az az ügyfél által átadott, és az ügyfél pénzügyi eszközre szóló, folyamatban lévő megbízásához kapcsolódó, pontos információ is, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök, a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára.

(2)  
Az (1) bekezdés alkalmazásában azt az információt kell pontosnak tekinteni, amely létező vagy alapos okkal feltételezhetően létrejövő körülményekre, vagy olyan eseményre vonatkozik, amely megtörtént vagy alapos okkal feltételezhető, hogy meg fog történni, és elég konkrét ahhoz, hogy lehetővé tegye következtetések levonását az ilyen körülményeknek vagy eseménynek a pénzügyi eszközök, a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök, a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek, vagy a kibocsátási egységen alapuló aukciós termékek árfolyamára gyakorolt lehetséges hatásáról. Ebben a tekintetben egy olyan, időben elhúzódó folyamat esetén, amely egy bizonyos körülményhez vagy egy bizonyos eseményhez vezet, vagy amelynek célja ilyen körülmény vagy esemény előidézése, nemcsak az ilyen jövőbeli körülményt vagy jövőbeli eseményt lehet pontos információnak tekinteni, hanem az említett jövőbeli körülményt vagy eseményt előidéző vagy ahhoz vezető folyamat köztes lépéseit is.
(3)  
Egy elhúzódó folyamat valamely köztes lépése bennfentes információnak tekintendő, ha önmagában kielégíti a bennfentes információ e cikkben lefektetett kritériumait.
(4)  
Az (1) bekezdés alkalmazásában az az információ, amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a pénzügyi eszközök, származtatott pénzügyi eszközök, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek, vagy kibocsátási egységen alapuló aukciós termékek árfolyamára, olyan információ, amelyet az ésszerűen eljáró befektető nagy valószínűséggel felhasználna a befektetési döntése meghozatalához.

A kibocsátási egységek piacának azon szereplői esetében, amelyeknek összesített kibocsátása vagy bemenő hőteljesítménye a 17. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban megállapított küszöbértéken vagy az alatt van, úgy kell tekinteni, hogy a fizikai tevékenységükről szóló információk nincsenek jelentős hatással a kibocsátási egységek vagy az azokon alapuló aukciós termékek árára vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára.

(5)  
Az EÉPH iránymutatásokat tesz közzé az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, az adott árualapú származtatott ügyletre vagy azonnali piacra vonatkozó olyan információk nem kimerítő, tájékoztató jellegű listájának összeállítására, amelyek közzététele alapos okkal feltételezhető, vagy amelynek közzétételét uniós vagy nemzeti jog jogszabályi vagy szabályozói rendelkezése, piaci szabály, szerződés, gyakorlat vagy szokás előírja. Az EÉPH kellően figyelembe veszi e piacok sajátosságait.

8. cikk

Bennfentes kereskedelem

(1)  
E rendelet alkalmazásában bennfentes kereskedelem az, amikor a bennfentes információkkal rendelkező személy ezeket az információkat felhasználja oly módon, hogy közvetlenül vagy közvetve, saját vagy harmadik személy javára az információhoz kapcsolódó pénzügyi eszközöket szerez meg vagy idegenít el. Szintén bennfentes kereskedelemnek minősül a bennfentes információ felhasználása az információhoz kapcsolódó pénzügyi eszközre szóló megbízás visszavonása vagy módosítása révén akkor, ha az adott személy a bennfentes információhoz a megbízást követően jutott hozzá. A kibocsátási egységeknek vagy az azokon alapuló egyéb aukciós termékeknek az 1031/2010/EU rendelet szerint megtartott aukciója esetében a bennfentes információ felhasználásának minősül az is, amikor valamely személy saját javára vagy harmadik személy javára megad, módosít vagy visszavon egy ajánlatot.
(2)  

E rendelet alkalmazásában egy személy másik személynek a bennfentes kereskedelemben való részvételt tanácsolja vagy másik személyt a bennfentes kereskedelemben való részvételre rábírja akkor, ha bennfentes információval rendelkezik, és:

a) 

ezen információ alapján a másik személynek azt tanácsolja, hogy olyan pénzügyi eszközöket szerezzen meg vagy idegenítsen el, amelyekre az információ vonatkozik, vagy rábírja a másik személyt ezek megszerzésére vagy elidegenítésére; vagy

b) 

ezen információ alapján a másik személynek azt tanácsolja, hogy olyan pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízást vonjon vissza vagy módosítson, amelyekre az információ vonatkozik, vagy rábírja a másik személyt ezek visszavonására vagy módosítására.

(3)  
A (2) bekezdésben említett tanács vagy rábírás felhasználása vagy további átadása e cikk értelmében bennfentes kereskedelemnek minősül, ha a tanácsot vagy rábírást felhasználó vagy átadó személy tudja, vagy tudnia kellene, hogy az bennfentes információn alapul.
(4)  

E cikk minden olyan személyre alkalmazandó, aki az alábbiak bármelyikéből eredően bennfentes információval rendelkezik:

a) 

a kibocsátónak vagy a kibocsátási egységek piaca szereplőjének ügyvezető, döntéshozó vagy felügyeleti szervében betöltött tagság;

b) 

a kibocsátónak vagy a kibocsátási egységek piacának szereplőjének tőkéjében való részesedés;

c) 

az információkhoz munkaviszony, valamely foglalkozás gyakorlása vagy feladatok teljesítése során való hozzáférés; vagy

d) 

bűncselekményekben való részvétel.

E cikk minden olyan személyre is alkalmazandó, aki az első albekezdésben említettektől eltérő körülmények között rendelkezik bennfentes információval, amennyiben az említett személy tudja, vagy tudnia kellett volna, hogy bennfentes információról van szó.

(5)  
Ha a személy jogi személy, e cikket a nemzeti jognak megfelelően azokra a természetes személyekre is alkalmazni kell, akik részt vesznek egy megbízásnak az érintett jogi személy javára lebonyolítandó megszerzésére, elidegenítésére, visszavonására vagy módosítására vonatkozó döntések meghozatalában.

9. cikk

Jogszerű magatartás

(1)  

A 8. és a 14. cikk alkalmazásában, ha egy jogi személy bennfentes információval rendelkezik vagy rendelkezett, ez a tény önmagában nem jelenti azt, hogy azt az információt fel is használta és így megszerzés vagy elidegenítés révén bennfentes kereskedelemben vett részt, amennyiben ez a jogi személy:

a) 

megfelelő és hatékony belső intézkedéseket és eljárásokat vezetett be, hajtott végre és tartott fenn, melyek hatékonyan biztosították, hogy sem az információval érintett pénzügyi eszközök megszerzésére vagy elidegenítésére vonatkozó döntést a nevében meghozó természetes személy, sem pedig az ilyen döntésre esetlegesen befolyást gyakorló más természetes személy ne lehessen a bennfentes információ birtokában; továbbá

b) 

nem ösztönözte, nem tett ajánlást, nem kényszerítette vagy másként nem befolyásolta a jogi személy nevében az információval érintett pénzügyi eszközök megszerzését vagy elidegenítését végző természetes személyt.

(2)  

A 8. és a 14. cikk alkalmazásában, ha egy személy bennfentes információval rendelkezik, ez a tény önmagában nem jelenti azt, hogy e személy azt az információt fel is használta és így megszerzés vagy elidegenítés révén bennfentes kereskedelemben vett részt, amennyiben ez a személy:

a) 

az információval érintett pénzügyi eszközök árjegyzője vagy az információval érintett pénzügyi eszközökkel kapcsolatban szerződő félként tevékenységre jogosult személy, és az információval érintett pénzügyi eszközök megszerzését vagy elidegenítését az adott pénzügyi eszköz árjegyzőjeként vagy tevékenységre jogosult szerződő félként szokásos feladatai végzése keretében jogszerűen folytatja; vagy

b) 

megbízások harmadik személyek nevében történő teljesítésére felhatalmazott személy, és a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközök megszerzését vagy elidegenítését munkaviszonya, foglalkozása vagy feladatainak szokásos végzése keretében jogszerűen, a megbízás teljesítése érdekében végzi.

(3)  

A 8. és a 14. cikk alkalmazásában, ha egy személy bennfentes információval rendelkezik, ez a tény önmagában nem jelenti azt, hogy e személy azt az információt fel is használta és így megszerzés vagy elidegenítés révén bennfentes kereskedelemben vett részt, amennyiben ez a személy jóhiszeműen, egy esedékessé váló kötelezettség teljesítése kapcsán, nem pedig a bennfentes kereskedelem tilalmának kijátszása érdekében végez pénzügyi eszközök megszerzésére vagy elidegenítésére irányuló ügyletet, valamint amennyiben:

a) 

ez a kötelezettség azt megelőzően adott megbízásból vagy kötött megállapodásból ered, hogy az érintett személy a bennfentes információ birtokába jutott; vagy

b) 

azt megelőzően keletkezett jogszabályi vagy szabályozási kötelezettség teljesítésére irányul, hogy az érintett személy a bennfentes információ birtokába jutott.

(4)  
A 8. és 14. cikk alkalmazásában, ha egy személy bennfentes információval rendelkezik, ez a tény önmagában nem jelenti azt, hogy e személy azt az információt fel is használta és így bennfentes kereskedelemben vett részt, ha e személy e bennfentes információhoz egy társaság nyilvános felvásárlása vagy egy társasággal való összefonódás során jutott, és azt kizárólag e nyilvános felvásárlás vagy összefonódás továbbvitele érdekében használja fel, feltéve, hogy mire a társaság részvényesei jóváhagyják az összefonódást vagy elfogadják az ajánlatot, minden bennfentes információt nyilvánosságra hoztak vagy azok más okokból kifolyólag már nem minősülnek bennfentes információnak.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó a bennfentes információ felhasználásával történő részesedésnövelésre (stakebuilding).

(5)  
A 8. és 14. cikk alkalmazásában, ha egy személy a pénzügyi eszközök megszerzése vagy elidegenítése során felhasználja saját arra vonatkozó tudását, hogy pénzügyi eszközök megszerzése vagy elidegenítése mellett döntött, ez a tény önmagában nem tekinthető bennfentes információ felhasználásának.
(6)  
Az e cikk (1)–(5) bekezdésének ellenére a bennfentes kereskedelem 14. cikkben meghatározott tilalmának megsértését továbbra is megtörténtnek lehet tekinteni, ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy a szóban forgó vételi vagy eladási megbízások, ügyletek vagy magatartások mögött jogellenes indok húzódott meg.

10. cikk

A bennfentes információk jogosulatlan közzététele

(1)  
E rendelet alkalmazásában a bennfentes információ jogosulatlan közzétételére kerül sor akkor, ha egy személy bennfentes információval rendelkezik, és azt bármely más személynek átadja, kivéve akkor, ha az információt munkaviszony, valamely foglalkozás vagy meghatározott feladatok szokásos teljesítése keretében adja át.

Ez a bekezdés valamennyi természetes vagy jogi személyre alkalmazandó a 8. cikk (4) bekezdésében említett helyzetekben vagy körülmények között.

(2)  
E rendelet alkalmazásában a 8. cikk (2) bekezdésében említett tanács vagy rábírás továbbadása e cikk értelmében bennfentes információk jogosulatlan közzétételének minősül, ha a tanácsot vagy rábírást átadó személy tudja, vagy tudnia kellene, hogy az bennfentes információn alapul.

11. cikk

A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások (piaci tapogatózások)

(1)  

A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások bizonyos információknak az ügylet bejelentését megelőző, egy vagy több potenciális befektető számára történő, a potenciális befektetőknek egy esetleges ügylet iránti érdeklődésének és az ahhoz kapcsolódó feltételeknek – így például az ügylet potenciális méretének vagy árának – a felmérése céljából való átadását jelenti, amelyeket a következők végezhetnek:

a) 

a kibocsátó;

b) 

valamely pénzügyi eszköz másodlagos ajánlattevője, olyan mennyiségben vagy értékben, amennyiben az ügylet eltér a szokásos kereskedéstől és a potenciális befektetők potenciális érdeklődésének előzetes felmérésén alapuló eladási módszert alkalmaz;

c) 

a kibocsátási egységek piacának valamely résztvevője; vagy

d) 

az a), b) vagy c) pontban említett szereplők képviseletében vagy javára eljáró harmadik fél.

▼M3

(1a)  
Amennyiben az értékpapír-ajánlattétel kizárólag az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) 2. cikkének e) pontjában meghatározott minősített befektetőknek szól, nem minősül piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatásnak az, ha kereskedési helyszíneken bevezetett pénzügyi eszközökkel rendelkező kibocsátó vagy az ő képviseletében vagy javára eljáró bármely személy az információkat a kötvénykibocsátásban való részvétel szerződéses feltételeinek megtárgyalása céljából az ilyen minősített befektetőknek átadja. Ez az információátadás úgy tekintendő, hogy arra az e rendelet 10. cikkének (1) bekezdése értelmében valamely személy munkaviszonyának, foglalkozásának vagy feladatainak szokásos teljesítése keretében került sor, ezért nem minősül bennfentes információk jogosulatlan közzétételének. A kibocsátónak, vagy a képviseletében vagy a javára eljáró személynek biztosítania kell, hogy az információt kézhez vevő minősített befektetők tudatában legyenek a vonatkozó jogi és szabályozási kötelezettségeiknek, illetve írásban is elismerjék azokat, továbbá tudatában legyenek a bennfentes kereskedelem és a bennfentes információ jogosulatlan közzététele tekintetében alkalmazandó szankcióknak.

▼B

(2)  

A 23. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatásnak minősül az is, amikor egy társaság értékpapírjaira nyilvános vételi ajánlatot vagy egy társasággal való összefonódásra ajánlatot tenni kívánó személy bennfentes információt ad át az értékpapírok jogosultjai számára, feltéve, hogy

a) 

az információ szükséges ahhoz, hogy az értékpapírok jogosultjai véleményt tudjanak alkotni arról, hajlandóak-e értékpapírjaikat felajánlani; és

b) 

az értékpapírok jogosultjainak hajlandósága az értékpapírok felajánlására ésszerűen szükséges a vételi ajánlat megtételére vagy az összefonódásra vonatkozó döntéshez.

(3)  
Az információt közzétevő piaci szereplő a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás lebonyolítását megelőzően megfontolja, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás bennfentes információ közzétételével jár-e. Az információt közzétevő piaci szereplő írásban rögzíti következtetéseit és az ahhoz vezető okokat. E feljegyzéseket kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja. Ez a kötelezettség a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás folyamán lebonyolított valamennyi információátadásra vonatkozik. Az információt közzétevő piaci szereplő az e bekezdésben említett feljegyzéseket ennek megfelelően frissíti.
(4)  
A 10. cikk (1) bekezdése alkalmazásában úgy tekintendő, hogy a bennfentes információnak a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során történő közzétételére valamely személy munkaviszonyának, foglalkozásának vagy feladatainak szokásos teljesítése keretében került sor, amennyiben az információt közzétevő piaci szereplő megfelel az e cikk (3) és (5) bekezdésének.
(5)  

A (4) bekezdés alkalmazásában az információt közzétevő piaci szereplőnek a közzétételt megelőzően

a) 

jóváhagyást kell kapnia a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyától a bennfentes információ fogadására;

b) 

tájékoztatnia kell a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyát arról, hogy tilos lesz számára az említett információ oly módon történő felhasználása vagy az arra irányuló kísérlet, hogy közvetlenül vagy közvetve saját vagy harmadik személy javára az információhoz kapcsolódó pénzügyi eszközöket szerez meg vagy idegenít el;

c) 

tájékoztatnia kell a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyát arról, hogy tilos lesz számára az említett információ oly módon történő felhasználása vagy az arra irányuló kísérlet, hogy az információhoz kapcsolódó pénzügyi eszközre szóló, már létező megbízást visszavonja vagy módosítja; és

d) 

tájékoztatnia kell a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyát arról, hogy azzal, hogy beleegyezik az információhoz való hozzájutásba, köteles az információ bizalmas kezelésére.

Az információt közzétevő piaci szereplő nyilvántartást készít és tart fenn a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanya számára átadott valamennyi információról, beleértve azokat is, amelyeket az első albekezdés a)–d) pontjai szerint adott át, valamint azon potenciális befektetők személyazonosságáról, akikhez az információ eljutott, beleértve, de nem kizárólagosan a potenciális befektetők nevében eljáró jogi és természetes személyeket, valamint minden egyes közzététel dátumáról és időpontjáról. Az információt közzétevő piaci szereplő nyilvántartást kérésre megküldi az illetékes hatóságnak.

(6)  
Amennyiben a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során információt tettek közzé, és ez az információ az azt közzétevő piaci szereplő értékelése szerint többé nem tekinthető bennfentes információnak, ez utóbbi ennek megfelelően a lehető leghamarabb értesíti az információt kapót.

Az információt közzétevő piaci szereplő nyilvántartást vezet az e bekezdéssel összhangban átadott információkról, és azt kérésre megküldi az illetékes hatóságnak.

(7)  
E cikk rendelkezéseitől függetlenül a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyának magának kell megítélnie, hogy bennfentes információ birtokában van-e, illetve hogy a birtokában lévő információ mely időponttól nem tekinthető többé bennfentes információnak.
(8)  
Az információt közzétevő piaci szereplő az e cikkben említett nyilvántartásokat öt évig megőrzi.
(9)  
E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki azon megfelelő rendelkezések, eljárások és a nyilvántartás vezetésére irányuló előírások meghatározására, amelyeket az egyes személyeknek a (4), (5, (6) és (8) bekezdésben megállapított követelményeknek való megfelelés céljából teljesíteniük kell.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(10)  
E cikk alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az e cikk (4), (5), (6) és (8) bekezdéseiben megállapított előírásoknak megfelelni kívánó személyek által alkalmazandó rendszerek és értesítési sablonok meghatározására, különös tekintettel a (4)–(8) bekezdésekben említett nyilvántartások pontos formátumára, valamint a (6) bekezdésben említett információnak a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanya számára megfelelő módon történő átadására.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(11)  

Az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat dolgoz ki a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyai számára az alábbiakkal kapcsolatban:

a) 

azon tényezők, amelyeket a személyeknek figyelembe kell venniük, amikor a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során információt adnak át számukra, hogy meg tudják ítélni, hogy az információ bennfentesnek minősül-e;

b) 

az ilyen személyek által annak érdekében megteendő lépések, hogy amennyiben bennfentes információ birtokába jutottak, megfeleljenek e rendelet 8. és 10. cikkének; és

c) 

az ilyen személyek által vezetendő nyilvántartás annak bizonyítása érdekében, hogy megfelel e rendelet 8. és 10. cikkének.

12. cikk

Piaci manipuláció

(1)  

E rendelet alkalmazásában a piaci manipuláció az alábbi tevékenységeket foglalja magában:

a) 

olyan ügylet kötése, vételi vagy eladási megbízás adása, vagy olyan egyéb magatartás, amely:

i. 

hamis vagy félrevezető jelzéseket ad, vagy valószínűsíthetően adhat valamely pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék kínálata, kereslete vagy ára tekintetében; vagy

ii. 

a szokásostól eltérő vagy mesterséges szinten rögzíti, vagy valószínűsíthetően rögzítheti egy vagy több pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék árát;

kivéve, ha az ügyleteket kötő, vételi vagy eladási megbízást adó, vagy bármely más magatartást tanúsító személy bizonyítja, hogy az ilyen ügylet, megbízás vagy magatartás indokai jogszerűek és megfelelnek valamely, a 13. cikknek megfelelően megállapított, elfogadott piaci gyakorlatnak;

b) 

olyan ügylet kötése, vételi vagy eladási megbízás adása, vagy olyan egyéb tevékenység vagy magatartás, amely egy vagy több pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet, vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék árát érinti vagy valószínűleg érintheti, és amelynek során fiktív eszközhöz vagy a megtévesztés vagy félrevezetés egyéb formájához folyamodnak;

c) 

olyan információk terjesztése az internetet is magában foglaló tömegtájékoztatásban, vagy bármilyen más eszközzel, amelyek valamely pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet, vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék kínálata, kereslete vagy ára tekintetében hamis vagy félrevezető jelzéseket adnak vagy valószínűsíthetően adhatnak, vagy a szokásostól eltérő vagy mesterséges szinten rögzítik, vagy valószínűsíthetően rögzíthetik egy vagy több pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet, vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék árát, beleértve híresztelések terjesztését, ha a terjesztő személy tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az információ hamis vagy félrevezető;

d) 

valamely referenciaértékre vonatkozóan hamis vagy félrevezető információk továbbítása vagy hamis vagy félrevezető adatok közlése, ha az információt továbbító vagy az adatokat közlő személy tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az információk vagy az adatok hamisak vagy félrevezetőek, továbbá valamely referenciaérték kiszámításának manipulálására irányuló bármely magatartás.

(2)  

Piaci manipulációnak minősülnek többek között az alábbi magatartási formák:

a) 

valamely személy vagy egymással összejátszó személyek olyan magatartása, amely pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet, vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék kínálata vagy kereslete tekintetében erőfölény biztosítására irányul, és közvetlenül vagy közvetve a vételi vagy eladási árak rögzítését vagy más tisztességtelen kereskedési feltételek kialakítását vagy valószínűleges kialakítását eredményezi, vagy valószínűleg azt eredményezheti;

b) 

pénzügyi eszközök vétele vagy eladása a piac nyitásakor vagy zárásakor, amelynek hatása az, vagy valószínűleg az, hogy félrevezesse a megjelenített árfolyamok, köztük a nyitó- vagy záróárfolyamok alapján eljáró befektetőket;

c) 

megbízás adása – ezen belül annak visszavonása vagy módosítása – kereskedési helyszín részére bármely rendelkezésre álló eszközzel folytatott, többek között elektronikus kereskedés, ezen belül algoritmikus és nagysebességű kereskedési (high frequency trading) stratégiák útján, amely az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett valamely hatást fejti ki, a következők révén:

i. 

a kereskedési helyszínen működő kereskedési rendszer működésének megszakítása vagy késleltetése, vagy a valószínűleg ilyen hatással járó magatartás;

ii. 

annak megnehezítése mások számára, hogy a kereskedési helyszínen a valós megbízásokat azonosíthassák, vagy – például az ajánlati könyv túlcsordulásához vagy destabilizációjához vezető megbízások adása révén – valószínűleg ilyen hatással járó magatartás; vagy

iii. 

hamis vagy félrevezető benyomás keltése vagy valószínű keltése valamely pénzügyi eszköz kínálatát, keresletét vagy árát illetően, különösen megbízások valamely tendencia megindítása vagy felerősítése céljából történő adása révén;

d) 

a hagyományos vagy az elektronikus tömegtájékoztatásban való eseti vagy rendszeres szereplés kihasználása valamely pénzügyi eszközre (vagy közvetve a kibocsátójára), kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletre vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termékre vonatkozó vélemény kinyilvánítása révén, miután az így eljáró személy előzőleg pozíciót szerzett e pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék vonatkozásában, és utóbb az általa kinyilvánított véleménynek az adott pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék árára gyakorolt hatását kihasználva tesz szert haszonra anélkül, hogy egyidejűleg megfelelően és eredményesen nyilvánosságra hozta volna ezt az összeférhetetlenséget;

e) 

kibocsátási egység vagy az azon alapuló származtatott termék vétele vagy eladása a másodlagos piacon az 1031/2010/EU rendelet szerint lebonyolított aukciót megelőzően, amelynek hatása, hogy az aukciós termékek elszámolási árát a szokásostól eltérő vagy mesterséges szinten rögzíti, vagy az aukción ajánlatot tevőket félrevezeti.

(3)  
Az (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazása céljából és a (2) bekezdésben meghatározott magatartásformák sérelme nélkül az I. melléklet nem teljes körűen meghatározza a fiktív eszközöknek vagy a megtévesztés és félrevezetés egyéb formájának az alkalmazására utaló jeleket, valamint – szintén nem teljes körűen – a hamis vagy félrevezető jelzésekre és az árfolyamrögzítésre utaló jeleket.
(4)  
Ha az e cikkben említett személy jogi személy, e cikket a nemzeti joggal összhangban azokra a természetes személyekre is alkalmazni kell, akik részt vesznek a tevékenységeknek az érintett jogi személy javára történő lebonyolítására irányuló döntések meghozatalában.
(5)  
A Bizottság a 35. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az I. mellékletben szereplő jelek pontos meghatározására azok elemeinek egyértelműsítése, valamint a pénzügyi piacok technikai fejleményeinek figyelembevétele céljából.

13. cikk

Elfogadott piaci gyakorlatok

(1)  
A 15. cikkben megfogalmazott tilalom nem alkalmazandó a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységekre, amennyiben az ügyletet kötő, vételi vagy eladási megbízást adó vagy bármely egyéb magatartást tanúsító személy kijelenti, hogy az említett ügyletre, megbízásra vagy magatartásra jogszerű indokkal került sor, és azok megfelelnek az e cikkel összhangban megállapított, elfogadott piaci gyakorlatoknak.
(2)  

Az illetékes hatóságok – a következő kritériumok figyelembevételével – megállapíthatnak elfogadott piaci gyakorlatokat:

a) 

az adott piaci gyakorlat tényleges átláthatóságot biztosít a piac tekintetében;

b) 

az adott piaci gyakorlat magas szintű biztosítékokat nyújt a piaci erők működésének, valamint a kínálat és a kereslet megfelelő egymásra hatásának védelmére;

c) 

az adott piaci gyakorlat pozitív hatást gyakorol a piaci likviditásra és hatékonyságra;

d) 

az adott piaci gyakorlat figyelembe veszi az érintett piac kereskedési mechanizmusát, és lehetővé teszi a piaci szereplők számára, hogy az e gyakorlat által eredményezett új helyzetre megfelelően és időben reagáljanak;

e) 

az adott piaci gyakorlat nem jelent veszélyt az érintett pénzügyi eszköz Unión belüli, szabályozott vagy nem szabályozott, közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó piacainak integritására;

f) 

az adott piaci gyakorlat valamely illetékes hatóság vagy más hatóság általi vizsgálatának eredménye, különösen arra vonatkozóan, hogy az adott piaci gyakorlat megsértette-e a piaci visszaélés megelőzését célzó szabályokat és szabályzatokat, illetve valamely magatartási kódexet, akár a szóban forgó piacon, akár az Unión belüli, közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó piacokon; és

g) 

az érintett piac szerkezeti sajátosságai, többek között az, hogy szabályozott-e vagy sem, a kereskedés tárgyát képező pénzügyi eszközök típusa, valamint a piaci szereplők típusa, beleértve, hogy milyen mértékű a kisbefektetők részvétele az érintett piacon.

A valamely piacon az illetékes hatóság által elfogadottnak tekintett gyakorlat nem tekintendő elfogadottnak más piacokon mindaddig, amíg az érintett más piacok illetékes hatóságai e cikknek megfelelően el nem fogadják az adott gyakorlatot.

(3)  
Valamely elfogadott piaci gyakorlatnak az (2) bekezdéssel összhangban történő megállapítása előtt az illetékes hatóságok értesítik az EÉPH-t és más illetékes hatóságokat az elfogadott piaci gyakorlat megállapítására irányuló szándékról, és a (2) bekezdésben megállapított kritériumok szerint elvégzett értékeléssel kapcsolatban adatokat szolgáltatnak. Ezen értesítést az elfogadott piaci gyakorlat tervezett hatálybalépése előtt legkésőbb három hónappal meg kell tenni.
(4)  
Az értesítés átvételét követő 2 hónapon belül az EÉPH véleményt ad ki az értesítő illetékes hatóság részére az elfogadott piaci gyakorlatok (2) bekezdéssel és a (7) bekezdés szerint elfogadott szabályozástechnikai standardokkal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Az EÉPH azt is értékeli, hogy az elfogadott piaci gyakorlat megállapítása nem veszélyeztetné-e az uniós pénzügyi piacba vetett bizalmat. A véleményt közzéteszik az EÉPH honlapján.
(5)  
Ha valamely illetékes hatóság az EÉPH (4) bekezdés szerint kiadott véleménye ellenére állapít meg valamely elfogadott piaci gyakorlatot, akkor az elfogadott piaci gyakorlat megállapítását követő 24 órán belül a fenti lépését részletesen indokoló értesítést tesz közzé honlapján, kitérve arra is, hogy miért nem fenyegeti az elfogadott piaci gyakorlat a piacba vetett bizalmat.
(6)  
Amennyiben valamely illetékes hatóság úgy véli, hogy egy másik illetékes hatóság az (2) bekezdés előírásait nem teljesítő piaci gyakorlatot fogadott el, az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkében említett hatáskörének megfelelően az EÉPH segítséget nyújt e hatóságoknak abban, hogy egyetértésre jussanak.

Ha a szóban forgó illetékes hatóságok nem jutnak megállapodásra, az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében említett hatáskörének megfelelően az EÉPH határozhat a kérdésben.

(7)  
E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (2), (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerinti elfogadott piaci gyakorlat megállapításához szükséges kritériumok, eljárás és követelmények meghatározására, valamint az elfogadott piaci gyakorlat fenntartásához vagy fenn nem tartásához, illetve elfogadása feltételeinek módosításához szükséges követelmények meghatározására.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(8)  
Annak eldöntése érdekében, hogy piaci gyakorlatokat fenn kell-e tartani vagy sem, illetve módosítani kell-e elfogadásuk feltételeit, az illetékes hatóságok rendszeresen és legalább kétévente felülvizsgálják az általuk elfogadott piaci gyakorlatokat, figyelembe véve különösen az adott piaci környezet jelentős változásait, köztük a kereskedési szabályok vagy a piaci infrastruktúra változásait.
(9)  
Az EÉPH a honlapján közzéteszi az elfogadott piaci gyakorlatok és azok alkalmazási helye szerinti tagállamok listáját.
(10)  
Az EÉPH nyomon követi az elfogadott piaci gyakorlatok alkalmazását, és azoknak az érintett piacokon történő alkalmazásáról éves jelentést nyújt be a Bizottságnak.
(11)  
Az illetékes hatóság az általa 2014. július 2-ig megállapított elfogadott piaci gyakorlatokról az (7) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardok hatálybalépését követő 3 hónapon belül értesíti az EÉPH-t.

Az e bekezdés első albekezdésében említett elfogadott piaci gyakorlatokat az érintett tagállamban tovább kell alkalmazni addig, amíg az illetékes hatóság az EÉPH (4) bekezdés szerinti véleménye alapján nem határoz a gyakorlat folytatásáról.

▼M3

(12)  

E cikk (1)–(11) bekezdésének megfelelően megállapított, elfogadott piaci gyakorlatok sérelme nélkül, a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói a részvényeikre vonatkozóan likviditási szerződéseket köthetnek, a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

a) 

a likviditási szerződés feltételei megfelelnek az e cikk (2) bekezdésében és az (EU) 2016/908 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben ( 8 ) foglalt kritériumoknak;

b) 

a likviditási szerződést az e cikk (13) bekezdésében említett uniós mintának megfelelően hozták létre;

c) 

a likviditásszolgáltatót az illetékes hatóság megfelelően engedélyezte a 2014/65/EU irányelv alapján, illetve azt a kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető piacműködtető vagy befektetési vállalkozás piaci tagként nyilvántartásba vette;

d) 

a kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető piacműködtető vagy befektetési vállalkozás írásban elismeri a kibocsátónak, hogy a likviditási szerződés másolatát átvette és hozzájárul a szerződés feltételeihez.

Az e bekezdés első albekezdésében említett kibocsátónak bármikor képesnek kell lennie annak tanúsítására, hogy folyamatosan teljesülnek azok a feltételek, amelyek alapján a szerződés létrejött. Az említett kibocsátónak és a piacműködtető vagy a kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető befektetési vállalkozásnak az érintett illetékes hatóságok kérésére azok rendelkezésére kell bocsátania a likviditási szerződés másolatát.

(13)  
Az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a likviditási szerződés (12) bekezdés szerinti megkötésének céljára használandószerződésminta létrehozására, a (2) bekezdésben foglalt – többek között a piac tekintetében fennálló átláthatóságra és a likviditás nyújtásának teljesítésére vonatkozó – követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében.

Az EÉPH-nak ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket 2020. szeptember 1-ig be kell nyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban elfogadja.

▼B

14. cikk

A bennfentes kereskedelem és a bennfentes információk jogosulatlan közzétételének tilalma

Tilos

a) 

a bennfentes kereskedelem vagy annak kísérlete;

b) 

másik személy részére bennfentes kereskedelem folytatására vonatkozó tanácsadás vagy a másik személy bennfentes kereskedelemre való rábírása; vagy

c) 

a bennfentes információ jogosulatlan közzététele.

15. cikk

A piaci manipuláció tilalma

Tilos a piaci manipuláció és a piaci manipuláció kísérlete.

16. cikk

A piaci visszaélés megelőzése és felderítése

(1)  
A kereskedési helyszínt működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások a 2014/65/EU irányelv 31. és 54. cikke szerint hatékony intézkedéseket, rendszereket és eljárásokat vezetnek be és tartanak fenn a bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció, valamint az azokra irányuló kísérlet megelőzése és felderítése céljából.

Az első albekezdésben említett bármely személy haladéktalanul értesíti a kereskedési hely szerinti illetékes hatóságot azokról a megbízásokról és ügyletekről, ideértve azok visszavonását vagy módosítását, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak, vagy a bennfentes kereskedelem vagy piaci manipuláció kísérletének minősülhetnek.

(2)  
A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személy hatékony intézkedéseket, rendszereket és eljárásokat vezet be és tart fenn a gyanús megbízások és ügyletek felderítése és bejelentése céljából. Ha az ilyen személy alapos okkal feltételezi, hogy egy pénzügyi eszközre vonatkozó megbízás vagy ügylet, függetlenül attól, hogy arra kereskedési helyszínen vagy azon kívül kerül sor, bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak, vagy a bennfentes kereskedelem vagy piaci manipuláció kísérletének minősülhet, erről haladéktalanul értesíti a (3) bekezdésben említett illetékes hatóságot.
(3)  
A 22. cikk sérelme nélkül, a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyekre annak a tagállamnak a bejelentési szabályai alkalmazandók, amelynek területén e személyeket nyilvántartásba vették, vagy amelynek területén központi ügyvezetésük helye van; fióktelep esetében a fióktelep helye szerinti tagállam szabályai alkalmazandók. A bejelentést e tagállam illetékes hatósága részére kell küldeni.
(4)  
A gyanús megbízásokra és ügyletekre vonatkozó bejelentést átvevő illetékes hatóságok ezt az információt haladéktalanul továbbítják a (3) bekezdésben említett illetékes hatóságokhoz.
(5)  

E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza:

a) 

azokat a megfelelő szabályokat, rendszereket és eljárásokat, amelyekkel az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesíthetők; és

b) 

azokat az értesítési sablonokat, amelyekkel az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesíthetők.

Az EÉPH a szabályozástechnikai standardtervezeteket 2016. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.



3.

FEJEZET

KÖZZÉTÉTELI KÖVETELMÉNYEK

17. cikk

A bennfentes információk nyilvános közzététele

(1)  
A kibocsátó a lehető leghamarabb tájékoztatja a nyilvánosságot az őt közvetlenül érintő bennfentes információkról.

A kibocsátó biztosítja, hogy a bennfentes információt oly módon tegyék közzé, hogy a nyilvánosság gyorsan hozzáférhessen, és teljes körűen, megfelelően és időben értékelhesse az információt, amelyet a kibocsátó adott esetben a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 9 ) 21. cikkében említett hivatalosan kijelölt rendszeren keresztül tesz közé. A kibocsátó a bennfentes információ nyilvánosságra hozatalát nem kötheti össze tevékenységei reklámozásával. A kibocsátó hivatalos honlapján legalább öt éven át megjelenteti és fenntartja az olyan bennfentes információkat, amelyek nyilvános közzétételére köteles.

E cikk az olyan kibocsátókra alkalmazandó, amelyek kérték, vagy jóváhagyták pénzügyi eszközeik valamely tagállam szabályozott piacára történő bevezetését, illetve kizárólag multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben forgalmazott eszköz esetében jóváhagyták pénzügyi eszközeik multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben való forgalmazását, illetve kérték pénzügyi eszközeik valamely tagállam multilaterális kereskedési rendszerébe történő bevezetését.

(2)  
A kibocsátási egységek piacának szereplője ténylegesen, nyilvánosan és időben közzéteszi azokat a kibocsátási egységet érintő bennfentes információkat, amelyekkel saját vállalkozására vonatkozóan rendelkezik, ideértve a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében meghatározott légiközlekedési tevékenységeket, valamint az irányelv 3. cikkének e) pontja szerinti azon létesítményeket, amelyek részben vagy egészben az adott szereplő, vagy annak anyavállalata vagy kapcsolt vállalkozása tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak, vagy amelyek üzemeltetéséért a szereplő, vagy annak anyavállalata vagy kapcsolt vállalkozása részben vagy egészben felelős. A létesítményeket illetően a közzététel kiterjed a létesítmények kapacitására és hasznosítására, ideértve a létesítmények tervezett és rendkívüli leállását is.

Az első albekezdés nem vonatkozik a kibocsátási egységek piacának szereplőjére akkor, ha a tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló vagy a felelősségi körébe tartozó létesítmény vagy légiközlekedési tevékenység kibocsátása az előző évben nem érte el a szén-dioxid-egyenérték alsó határértékét, tüzelőberendezés üzemeltetése esetén pedig a bemenő hőteljesítmény nem érte el az alsó határértéket.

A Bizottság a 35. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek a második albekezdésben szereplő mentesség alkalmazása céljából meghatározzák a szén-dioxid-egyenérték és a bemenő hőteljesítmény alsó határértékét.

(3)  
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 35. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák az e cikk (4) és (5) bekezdésében említett értesítések tárgyában illetékes hatóságot.
(4)  

A kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője saját felelősségére késleltetheti a bennfentes információ nyilvános közzétételét, feltéve, hogy az összes alábbi feltétel teljesül:

a) 

az azonnali közzététel valószínűleg sértené a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piaca szereplőjének jogszerű érdekeit;

b) 

a közzététel késleltetése a nyilvánosság számára vélhetően nem félrevezető,

c) 

a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője gondoskodni tud az információ bizalmas kezeléséről.

Az a)–c) pontoktól függően egy különböző fázisokból álló, időben elhúzódó olyan folyamat esetében, amellyel egy bizonyos körülményt vagy egy bizonyos eseményt kívánnak előidézni, vagy amely ilyen körülmény vagy esemény bekövetkeztével jár, a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piaca szereplője saját felelősségére késleltetheti az ezzel a folyamattal kapcsolatos bennfentes információ közzétételét.

Ha a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője a bennfentes információ közzétételét e bekezdés alapján késleltette, akkor az információ nyilvános közzétételét követően haladéktalanul értesíti a (3) bekezdésben meghatározott illetékes hatóságot arról, hogy az információt késleltetve tette közzé, és írásban ismerteti, hogy hogyan teljesültek az e bekezdésben meghatározott feltételek. A tagállamok ugyanakkor rendelkezhetnek úgy, hogy csak a (3) bekezdésben meghatározott illetékes hatóság kérésére nyújtható ilyen ismertetés.

▼M3

E bekezdés harmadik albekezdésétől eltérve, az olyan kibocsátónak, amelynek a pénzügyi eszközeit kizárólag a kkv-tőkefinanszírozási piacra vezették be, kizárólag kérésre kell írásbeli magyarázatot adnia a (3) bekezdésben meghatározott illetékes hatóság részére. Amennyiben a kibocsátó meg tudja indokolni a késleltetésre vonatkozó döntését, úgy nem kell az indokolásról nyilvántartást vezetnie.

▼B

(5)  

A pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése érdekében a kibocsátó, amely hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás, saját felelősségére késleltetheti a bennfentes információk – beleértve többek között az átmeneti likviditási problémára vonatkozó információt, különösen az átmeneti likviditási támogatás megszerzésének szükségességét valamely központi banktól vagy végszükségben hitelt adó intézménytől – nyilvános közzétételét, feltéve, hogy az összes alábbi feltétel teljesül:

a) 

a bennfentes információ közzététele azzal a kockázattal jár, hogy megrendül a kibocsátó és a pénzügyi rendszer stabilitása;

b) 

az információ késleltetett közzététele közérdek,

c) 

az információ bizalmas kezelése biztosítható; továbbá

d) 

a (3) bekezdésben meghatározott illetékes hatóság jóváhagyta a késleltetést annak alapján, hogy az a, b) és c) pontban foglalt feltételek teljesülnek.

(6)  

Az (5) bekezdés a)–d) pontjának alkalmazásában a kibocsátó értesíti a (3) bekezdésben meghatározott illetékes hatóságot az első albekezdésben említett bennfentes információ közzétételének késleltetésére irányuló szándékáról, továbbá bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy az (5) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt feltételek teljesülnek. A (3) bekezdésben meghatározott illetékes hatóság adott esetben konzultál a nemzeti központi bankkal vagy a makroprudenciális hatósággal, ha ilyet létrehoztak, vagy más esetben az alábbi hatóságokkal:

a) 

ha a kibocsátó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 10 ) 133. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott hatóság;

b) 

az a) ponttól eltérő esetekben a kibocsátó felügyeletéért felelős bármely más nemzeti hatóság.

A (3) bekezdésben meghatározott illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy a bennfentes információ közzétételének késleltetése ne haladja meg a közérdekből szükséges időtartamot. A (3) bekezdésben meghatározott illetékes hatóság legalább heti rendszerességgel megvizsgálja, hogy az (5) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt feltételek teljesülnek-e még.

Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott illetékes hatóság nem egyezik bele a bennfentes információ közzétételének késleltetésébe, a kibocsátó azonnal közzéteszi a bennfentes információt.

E bekezdés azokban az esetekben alkalmazandó, amikor a kibocsátó úgy határoz, hogy a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nem késlelteti a bennfentes információ közzétételét.

Az e bekezdésben a (3) bekezdésben meghatározott illetékes hatóságra történő utalás nem sérti az illetékes hatóság azon képességét, hogy a 23. cikk (1) bekezdésében említett feladatait bármilyen módon elvégezze.

(7)  
Ha a (4) vagy (5) bekezdéssel összhangban késleltetik a bennfentes információ közzétételét, és e bennfentes információ bizalmas kezelése a továbbiakban nem biztosított, a kibocsátónak vagy a kibocsátási egységek piaca szereplőjének a lehető leghamarabb tájékoztatnia kell a nyilvánosságot a bennfentes információról.

E bekezdés olyan helyzetekre is vonatkozik, amikor a híresztelés egyértelműen olyan bennfentes információról szól, amely közzétételét a (4) vagy (5) bekezdésben foglaltak szerint késleltették, amennyiben a híresztelés elég pontos annak megállapításához, hogy az adott információ bizalmas kezelése már nem biztosított.

(8)  
Ha a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője, illetve a nevében vagy a javára eljáró személy – a 10. cikk (1) bekezdésében említettek szerint munkaviszonya, foglalkozása vagy feladatainak szokásos teljesítése keretében – harmadik félnek bennfentes információt ad át, akkor szándékos átadás esetén ezzel egyidejűleg, nem szándékos átadás esetén pedig haladéktalanul teljes mértékben és ténylegesen nyilvánosan közzéteszi az információt. E bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az információ átadása olyan személynek történik, akit titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy ez a kötelezettség törvényen, más jogszabályi rendelkezésen, társaság alapító okiratán vagy szerződésen alapul-e.
(9)  
A kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszköz kibocsátójára vonatkozó bennfentes információ a kibocsátó saját honlapja helyett a kereskedési helyszín internetes oldalán is közzétehető, ha a kereskedési helyszín ezt a lehetőséget biztosítja az adott piacon szereplő kibocsátók számára.
(10)  

E cikk alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák:

a) 

a bennfentes információk az (1), (2), (8) és (9) bekezdés szerinti megfelelő nyilvános közzétételére alkalmazott technikai eszközöket; és

b) 

a bennfentes információk nyilvános közzétételében a (4) és (5) bekezdés szerinti késleltetésre alkalmazott technikai eszközöket.

Az EÉPH a végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2016. július 3-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikke szerinti elfogadására.

(11)  
Az EÉPH iránymutatásokat ad ki, amelyek meghatározzák a kibocsátónak a (4) bekezdés a) pontjában említett jogszerű érdekeinek és azon helyzeteknek az indikatív jellegű, nem teljes listáját, amelyekben a bennfentes információ közzétételének késleltetése nagy valószínűséggel félrevezeti a nyilvánosságot a (4) bekezdés b) pontjában foglaltak értelmében.

18. cikk

A bennfentesek jegyzéke

▼M3

(1)  

A kibocsátónak és a képviseletében vagy a javára eljáró minden személynek:

a) 

jegyzéket kell készítenie azokról a személyekről, akik hozzáférnek a bennfentes információkhoz, és akik munkaszerződés alapján vagy más módon számára munkát végeznek olyan feladatokat teljesítve, amelyek által bennfentes információkhoz férnek hozzá, így például a tanácsadók, könyvelők vagy hitelminősítő szervezetek (a bennfentesek jegyzéke);

b) 

a bennfentesek jegyzékét a (4) bekezdésnek megfelelően azonnal frissítenie kell; továbbá

c) 

a bennfentesek jegyzékét kérésre a lehető leghamarabb meg kell küldenie az illetékes hatóság részére.

(2)  
A kibocsátónak és a képviseletében vagy a javára eljáró személyeknek minden észszerű lépést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a bennfentesek jegyzékében szereplő személyek írásban elismerjék a vonatkozó jogi és szabályozási kötelezettségeket, és tudatában legyenek a bennfentes kereskedelem és a bennfentes információk jogosulatlan közzététele tekintetében alkalmazandó szankcióknak.

Amennyiben a kibocsátó egy másik személyt kér fel a bennfentesek jegyzékének összeállítására vagy frissítésére, a kibocsátó továbbra is teljes felelősséggel tartozik az e cikknek való megfelelésért. A kibocsátó mindig fenntartja jogát a bennfentesek jegyzékéhez való hozzáféréshez, amelyet a másik személy állít össze.

▼B

(3)  

A bennfentesek jegyzéke legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) 

a bennfentes információhoz hozzájutó személyek személyazonosságát;

b) 

e személyek a bennfentesek jegyzékébe való felvételének okát;

c) 

annak dátumát és időpontját, amikor e személyek hozzájutottak a bennfentes információhoz; és

d) 

a bennfentesek jegyzéke összeállításának dátumát.

▼M3

(4)  

A kibocsátónak és bármely, a képviseletében vagy javára eljáró személynek haladéktalanul frissítenie kell a bennfentesek jegyzékét – a frissítés dátumát is feltüntetve – az alábbi körülmények fennállása esetén:

a) 

amennyiben megváltozott a bennfentesek jegyzékében már szereplő valamely személy jegyzékbe vételének oka;

b) 

amennyiben a bennfentes információkhoz új személy fér hozzá, akit ezért fel kell venni a bennfentesek jegyzékébe; és

c) 

amennyiben valamely személy a továbbiakban már nem fér hozzá a bennfentes információkhoz.

Az egyes frissítések során meg kell adni azt a dátumot és időpontot, amikor a frissítést kiváltó változás bekövetkezett.

(5)  
A bennfentesek jegyzékét a kibocsátó és a nevében vagy a javára eljáró személy mindegyike a jegyzék összeállítását vagy frissítését követő legalább öt éven át köteles megőrizni.
(6)  
A kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói jogosultsággal rendelkeznek arra, hogy a bennfentesek jegyzékébe csak azokat a személyeket foglalják bele, akik a kibocsátónál betöltött funkciójuk vagy pozíciójuk jellegénél fogva rendszeres hozzáféréssel rendelkeznek bennfentes információkhoz.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, és amennyiben azt a nemzeti piaci integritással kapcsolatos konkrét aggályok indokolják, a tagállamok előírhatják a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói számára, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett valamennyi személyt vegyenek fel a bennfentesek jegyzékébe. A jegyzékek tartalmazzák az EÉPH által az e bekezdés negyedik albekezdésének megfelelően meghatározott formátumban megadott információkat.

Az e bekezdés első és második albekezdésében említett bennfentesek jegyzékét annak kérésére a lehető leghamarabb be kell nyújtani az illetékes hatóság részére.

Az EÉPH-nak végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a bennfentes jegyzék e bekezdés második albekezdésében említett, pontos formátumának kialakítása érdekében. A bennfentesek jegyzéke formátumának arányosnak kell lennie, és a (9) bekezdésben említett bennfentes jegyzék formátumához képest kisebb adminisztratív terhet kell jelentenie.

Az EÉPH-nak az említett végrehajtástechnikai standardtervezeteket 2020. szeptember 1-ig kell benyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés negyedik albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban elfogadja.

▼B

(7)  
E cikk az olyan kibocsátókra alkalmazandó, amelyek kérték, vagy jóváhagyták pénzügyi eszközeik valamely tagállam szabályozott piacára történő bevezetését, illetve kizárólag multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben forgalmazott eszköz esetében jóváhagyták pénzügyi eszközeik multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben való forgalmazását, illetve kérték pénzügyi eszközeik valamely tagállam multilaterális kereskedési rendszerébe történő bevezetését.
(8)  

Az e cikk (1)–(5) bekezdése a következőkre is alkalmazandó:

a) 

a kibocsátási egységek piacának szereplőire, a kibocsátási egységekkel kapcsolatos olyan bennfentes információk tekintetében, amelyek a kibocsátási egységek piaca említett szereplőinek fizikai működésével összefüggésben keletkeznek;

b) 

az aukciós platformra, az árverezőre és az aukcióellenőrre a kibocsátási egység vagy az azon alapuló egyéb aukciós termék 1031/2010/EU rendelet alapján bonyolított aukciója esetében.

(9)  
E cikk alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák az e cikkben említett bennfentesek jegyzékének elkészítéséhez és frissítéséhez használt pontos formátumot.

Az EÉPH a végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2016. július 3-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikke szerinti elfogadására.

19. cikk

A vezetők (managerek) ügyletei

(1)  

A vezetői feladatokat ellátó személyeknek és adott esetben a velük szoros kapcsolatban álló személyeknek értesíteniük kell a kibocsátót vagy a kibocsátási egységek piacának szereplőjét és a (2) bekezdés második albekezdésében említett illetékes hatóságot:

a) 

a kibocsátók tekintetében, a saját javukra bonyolított, az adott kibocsátó részvényeire vagy hitelviszonyt megtestesítő eszközeire, vagy az ezekhez kapcsolódó származtatott vagy más pénzügyi eszközökre vonatkozóan kötött minden ügyletről;

b) 

a kibocsátási egységek piacának szereplői tekintetében, a saját javukra bonyolított, a kibocsátási egységekre és az azokon alapuló aukciós termékekre vagy hozzájuk kapcsolódó származtatott eszközökre vonatkozóan kötött minden ügyletről.

A fenti értesítésnek haladéktalanul, de legkésőbb az ügylet időpontját követő három munkanapon belül meg kell történnie.

Az első albekezdés akkor alkalmazandó, amikor az ügyletek összértéke az adott naptári évben elérte a (8), illetve a (9) bekezdésben meghatározott küszöbértéket.

▼M1

(1a)  

Az (1) bekezdésben említett értesítési kötelezettség nem alkalmazandó az adott bekezdésben hivatkozott kibocsátó részvényeihez vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaihoz kapcsolódó pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyletekre, amennyiben az ügylet időpontjában az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a) 

a pénzügyi eszköz befektetési jegy vagy részvény egy olyan kollektív befektetési vállalkozásban, amelyben a kibocsátó részvényeinek vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak való kitettség nem haladja meg a kollektív befektetési vállalat eszközeinek 20 %-át;

b) 

a pénzügyi eszköz olyan eszközportfóliónak való kitettséget eredményez, amelyben a kibocsátó részvényeinek vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak való kitettség nem haladja meg a portfólió eszközeinek 20 %-át;

c) 

a pénzügyi eszköz befektetési jegy vagy részvény egy kollektív befektetési vállalkozásban, vagy eszközportfóliónak való kitettséget eredményez, és a vezetői feladatokat ellátó személy vagy a vele szoros kapcsolatban lévő személy nem ismeri, vagy nem ismerhetné a kollektív befektetési vállalat vagy eszközportfólió befektetési összetételét vagy kitettségét a kibocsátó részvényeivel vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaival kapcsolatban, továbbá az említett személynek nincs oka rá, hogy azt feltételezze, hogy a kibocsátó részvényei vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai meghaladják az a)vagy b) pont szerinti küszöbértéket.

Amennyiben információ áll rendelkezésre a kollektív befektetési vállalkozás befektetési összetételéről vagy az eszközportfóliónak való kitettségről, a vezetői feladatokat ellátó személy vagy a vele szoros kapcsolatban lévő személy minden észszerű erőfeszítést megtesz az információ felhasználása érdekében.

▼B

(2)  
Az (1) bekezdés alkalmazása céljából és a tagállamoknak az e cikkben foglalttól eltérő bejelentési kötelezettségek megállapítására vonatkozó jogát nem sértve az (1) bekezdésben említett személyeknek értesíteniük kell az illetékes hatóságokat minden ügyletről, amelyet e személyek a saját javukra kötöttek.

Az (1) bekezdésben említett személyeknek a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője nyilvántartásba vételének helye szerinti tagállam bejelentési szabályait kell betartaniuk. Az értesítésnek az adott tagállam illetékes hatósága felé az ügylet időpontját követő három munkanapon belül meg kell történnie. Amennyiben a kibocsátót egy tagállamban nem vették nyilvántartásba, a szóban forgó értesítést a 2004/109/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban a hazai tagállam illetékes hatóságának kell eljuttatni, vagy ennek hiányában a kereskedési helyszín szerinti illetékes hatóságnak.

▼M3

(3)  
A kibocsátóknak vagy a kibocsátási egységek piaca szereplőinek az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított két munkanap áll rendelkezésére, hogy az értesítésben szereplő információt közzétegyék.

▼B

A kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője olyan médiát használ, amely indokoltan és megbízhatóan igénybe vehető az információk hatékony terjesztésére az Unió egész területén, és adott esetben a 2004/109/EK irányelv 21. cikkében említett hivatalosan kijelölt rendszert fogja alkalmazni.

A nemzeti jog ugyanakkor rendelkezhet úgy, hogy az információt közzé teheti maga az illetékes hatóság is.

(4)  

E cikk az olyan kibocsátókra alkalmazandó, amelyek

a) 

kérték, vagy jóváhagyták pénzügyi eszközeik szabályozott piacon történő bevezetését; vagy

b) 

kizárólag multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben forgalmazott eszköz esetében jóváhagyták pénzügyi eszközeik multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben való forgalmazását, illetve kérték pénzügyi eszközeik multilaterális kereskedési rendszerbe történő bevezetését.

(5)  
A kibocsátók vagy a kibocsátási egységek piacának szereplői írásban értesítik az adott kibocsátónál vezetői feladatokat ellátó személyeket az e cikk szerinti kötelezettségeikről. A kibocsátók vagy a kibocsátási egységek piacának szereplői jegyzéket készítenek az összes, vezetői feladatot ellátó személyről és a velük szoros kapcsolatban álló személyekről.

A vezetői feladatokat ellátó személyek írásban értesítik a velük szoros kapcsolatban álló személyeket az e cikk szerinti kötelezettségeikről, és az értesítés másolatát megőrzik.

(6)  

Az ügyletekről szóló, (1) bekezdésben említett értesítésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) 

a személy neve;

b) 

az értesítés oka;

c) 

az érintett kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piaca szereplőjének neve;

d) 

a pénzügyi eszköz leírása és azonosítása;

e) 

az ügylet(ek) jellege (például vétel vagy eladás), jelezve, hogy az ügylet összefügg-e részvényopció-programokkal vagy a (7) bekezdésben foglalt egyedi példákkal;

f) 

az ügylet(ek) helye és időpontja; továbbá

g) 

az ügylet(ek) ára és volumene. Olyan zálogosítás esetében, amelynek feltételei lehetővé teszik a zálog értékének változását, ezt is közzé kell tenni a zálogosítás időpontjában érvényes értékkel együtt.

(7)  

Az (1) bekezdés alkalmazásában az alábbi ügyleteket is be kell jelenteni:

a) 

a pénzügyi eszköz az (1) bekezdésben említett vezetői feladatokat ellátó személy vagy ilyen személlyel szoros kapcsolatban álló személy általi vagy nevében történő elzálogosítását vagy kölcsönadását;

b) 

az (1) bekezdésben említett foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személy által vagy más személy által vezetői feladatokat ellátó személy vagy ilyen személlyel szoros kapcsolatban álló személy nevében végrehajtott ügyleteket, ideértve azokat is, amelyeknél mérlegelési jogkört gyakorolnak;

c) 

életbiztosítási kötvény keretében végzett, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 11 ) foglaltaknak megfelelően meghatározott ügyleteket, amennyiben:

i. 

a kötvény tulajdonosa vezetői feladatokat ellátó személy vagy ilyen személlyel szoros kapcsolatban álló személy, az (1) bekezdésnek megfelelően;

ii. 

a befektetési kockázatot a kötvény tulajdonosa viseli; és

iii. 

a kötvény tulajdonosa hatáskörrel vagy mérlegelési jogkörrel rendelkezik a szóban forgó életbiztosítási kötvény egyedi eszközeire vonatkozó befektetési döntések meghozatalára, illetve a szóban forgó életbiztosítási kötvény számára egyedi eszközökkel kapcsolatos ügyletek végrehajtására.

▼C1

Az a) pont alkalmazásában a pénzügyi eszközök olyan elzálogosítását vagy a rájuk vonatkozó olyan hasonló biztosítékot, amely a pénzügyi eszközök letéti számlán történő elhelyezésével kapcsolatos, nem kell bejelenteni, feltéve, hogy és addig az időpontig, amíg az ilyen elzálogosításnak vagy egyéb biztosítéknak nem célja egy egyedi hitel számára fedezet nyújtása.

▼M1

A b) pont alkalmazásában az olyan ügyletek esetében, amelyeket olyan kollektív befektetési vállalkozás vezetői hajtanak végre valamely kibocsátó részvényeivel vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaival vagy az ezekhez kapcsolódó származtatott eszközökkel vagy egyéb pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan, amelyben a vezetői feladatokat ellátó személy vagy a vele szoros kapcsolatban álló személy befektetéssel rendelkezik, nincsen szükség értesítésre, amennyiben a kollektív befektetési vállalkozás vezetője teljes mérlegelési szabadságot élvez, ami kizárja, hogy a portfólió összetételével kapcsolatosan bármilyen közvetlen vagy közvetett utasítást vagy javaslatot kapjon a kollektív befektetési vállalkozás befektetőitől.

▼B

Miközben valamely biztosítási szerződés kötvénytulajdonosának e bekezdésnek megfelelően be kell jelentenie az ügyleteket, a bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a biztosítási társaságra.

(8)  
Az (1) bekezdés minden ügyletre vonatkozik azt követően, hogy az ügyletek összértéke egy naptári éven belül elérte az 5 000 EUR-t. Az 5 000 EUR-s küszöb kiszámítása az (1) bekezdésben említett valamennyi ügylet nettósítás nélküli értékének összeadásával történik.
(9)  
Az illetékes hatóság határozhat úgy, hogy 20 000 EUR-ra növeli a (8) bekezdésben foglalt küszöbértéket, és döntéséről, valamint a magasabb küszöbérték elfogadásának indokairól – külön ismertetve a piaci feltételeket – még a határozat alkalmazása előtt tájékoztatnia kell az EÉPH-t. Az EÉPH honlapján közzéteszi az e cikk értelmében alkalmazandó küszöbértékek jegyzékét, valamint az illetékes hatóságok által nyújtott, e küszöbértékekre vonatkozó indokolásokat.
(10)  
Ez a cikk a kibocsátási egységek piaca szereplőjénél, az 1031/2010/EU rendelet alapján bonyolított aukcióban részt vevő aukciós platformnál, árverezőnél és aukcióellenőrnél vezetői feladatokat ellátó személyekre, valamint a velük szoros kapcsolatban álló személyekre is vonatkozik, amennyiben ügyleteik kibocsátási egységekre, azok származtatott termékeire vagy azokon alapuló aukciós termékekre is kiterjednek. E személyeknek adott esetben be kell jelenteniük ügyleteiket az aukciós platformokhoz, az árverezőkhöz, illetve az aukcióellenőrhöz, valamint az aukciós platform, árverező, illetve aukcióellenőr székhelye szerinti illetékes hatósághoz. Az így bejelentett információt az aukciós platform, az árverező, az aukcióellenőr vagy az illetékes hatóság nyilvánosságra hozza a (3) bekezdésnek megfelelően.
(11)  

A 14. és 15. cikk sérelme nélkül a valamely kibocsátónál vezetői feladatokat ellátó személy közvetve vagy közvetlenül nem bonyolíthat ügyleteket saját javára vagy közvetve vagy közvetlenül harmadik fél javára a kibocsátó részvényei vagy hitelviszonyt megtestesítő eszközei, illetve az ezekhez kapcsolódó származtatott termékek vagy más pénzügyi eszközök kapcsán egy harmincnapos tilalmi időszak leteltéig azt megelőzően, hogy sor kerül az időközi pénzügyi jelentés vagy az év végi jelentés bejelentésére, amelyet az érintett kibocsátó köteles nyilvánosságra hozni a következők szerint:

a) 

azon kereskedési helyszín szabályai, ahol a kibocsátó részvényeit forgalmazzák;

b) 

a nemzeti jog.

(12)  

A 14. és 15. cikk sérelme nélkül a kibocsátó engedélyezheti a nála vezetői feladatokat ellátó személy számára az általa saját vagy harmadik fél javára bonyolított kereskedelmet a (11) bekezdésben említett tilalmi időszakban:

a) 

eseti alapon olyan kivételes körülmények – például súlyos pénzügyi nehézség – megléte következtében, amelyek szükségessé teszik a részvények azonnali eladását; vagy

b) 

a kereskedés sajátosságai miatt, ha egy alkalmazotti részvényprogram megtakarítási konstrukció, részvényminősítés vagy részjogosultság keretében történik, vagy olyan ügyletek esetén, ahol az érintett értékpapírban lévő vagyoni érdekeltség nem változik.

(13)  
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 35. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák azokat a körülményeket, amelyek megléte mellett a kibocsátó a tilalmi időszak alatt a (12) bekezdésben foglaltaknak megfelelően engedélyezheti a kereskedést, többek között a kivételesnek számító körülményeket és olyan típusú ügyleteket, amelyek indokolttá tennék a kereskedés engedélyezését.
(14)  
A Bizottság a 35. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák azon ügyletek típusait, amelyek az (1) bekezdésben említett kötelezettséget vonják maguk után.
(15)  
Az (1) bekezdés egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdésben említett információkról szóló értesítések és az információk közzétételének formátumával és sablonjával kapcsolatban.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

20. cikk

Befektetési ajánlások és statisztikák

(1)  
A befektetési ajánlásokat vagy más, befektetési stratégiát ajánló vagy javasló tájékoztatót készítő vagy terjesztő személyeknek megfelelő gondossággal kell eljárniuk ezen információk tárgyilagos ismertetése tekintetében, és fel kell tárniuk érdekeiket, illetve jelezniük kell összeférhetetlenségüket azokkal a pénzügyi eszközökkel kapcsolatban, amelyekre az információk vonatkoznak.
(2)  
A pénzügyi piacokra valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló statisztikákat vagy előrejelzéseket terjesztő közintézmények e statisztikákat vagy előrejelzéseket tárgyilagos és átlátható módon terjesztik.
(3)  
E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben technikai szabályokat határoz meg az (1) bekezdésben említett kategóriákba tartozó személyek esetében a befektetési stratégiával kapcsolatos tanácsadást vagy javaslatot tartalmazó befektetési ajánlások vagy más tájékoztatók tárgyilagos ismertetésére vonatkozóan, valamint a külön érdekek feltárására vagy az összeférhetetlenség jelzésére vonatkozóan.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

A (3) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardokban foglalt technikai szabályok nem alkalmazandók olyan újságírókra, akikre e szabályokkal egyenértékű megfelelő szabályozás vonatkozik a tagállamokban, ideértve az egyenértékű megfelelő önszabályozást, feltéve, hogy e szabályozás az említett technikai szabályokkal elért hatásokhoz hasonló hatásokkal jár. Az egyenértékű megfelelő szabályozás szövegéről a tagállamok értesítik a Bizottságot.

21. cikk

Információk közzététele vagy terjesztése a médiában

A 10. cikk, a 12. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 20. cikk alkalmazásában, ha az információk közzététele vagy terjesztése, illetve az ajánlások megfogalmazása vagy terjesztése újságírás vagy a média más kifejezési formája céljából történik, az információk ilyen közzétételét vagy terjesztését a sajtószabadságra és az egyéb médiában megnyilvánuló véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó szabályok, valamint az újságírói szakmára vonatkozó szabályok és kódexek figyelembevételével kell elbírálni, az alábbiak kivételével:

a) 

az érintett személyek, illetve a velük szoros kapcsolatban álló személyek közvetlenül vagy közvetve előnyre vagy haszonra tesznek szert az adott információk közzétételéből vagy terjesztéséből; vagy

b) 

az információ közzétételére vagy terjesztésére azzal a szándékkal kerül sor, hogy a piacot a pénzügyi eszközök kínálata, kereslete vagy ára tekintetében félrevezessék.



4.

FEJEZET

AZ EÉPH ÉS AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK

22. cikk

Illetékes hatóságok

Az igazságügyi szervek hatáskörének sérelme nélkül minden tagállam közigazgatási hatóságot jelöl ki, amely e rendelet alkalmazásában illetékes. A tagállamok a kijelölésről tájékoztatják a Bizottságot, az EÉPH-t és a többi tagállam illetékes hatóságait. Az illetékes hatóság az illetékességi területén gondoskodik e rendelet alkalmazásáról a területén végrehajtott cselekmények tekintetében, valamint a külföldön végrehajtott azon cselekmények tekintetében, amelyek szabályozott piacra bevezetett pénzügyi eszközöket érintenek, vagy olyan pénzügyi eszközöket, amelyeknek az ilyen piacra történő bevezetése iránti kérelmet nyújtottak be, amelyek aukciós platformon aukcióznak vagy amelyekkel multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben kereskednek, vagy amelyeknek az illetékes hatóság területén működő valamely multilaterális kereskedési rendszerbe történő bevezetése iránti kérelmet nyújtottak be.

23. cikk

Az illetékes hatóságok hatásköre

(1)  

Az illetékes hatóság feladatait és hatáskörét az alábbi módok valamelyikén végzi, illetve gyakorolja:

a) 

közvetlenül;

b) 

más hatóságokkal vagy a piaci vállalkozásokkal együttműködve;

c) 

oly módon, hogy felelősségét megtartva más hatóságokra vagy piaci vállalkozásokra ruházza át hatáskörét;

d) 

az illetékes igazságügyi szervekhez benyújtott kérelem útján.

(2)  

E rendelet szerinti feladataik teljesítése érdekében az illetékes hatóságok – a nemzeti joggal összhangban – az alábbi felügyeleti és vizsgálati jogosultságokkal rendelkeznek:

a) 

formátumtól függetlenül betekintés bármely iratba vagy adatba, és arról másolat beszerzése vagy készítése;

b) 

tájékoztatás kérése bármely személytől vagy bármely személy felszólítása tájékoztatás megadására, ideértve az érintett megbízások közvetítésének és az érintett ügyletek bonyolításának egyes szakaszaiban részt vevő személyeket és e személyek munkahelyi elöljáróit is, továbbá információszerzés céljából e személyek szükség szerinti beidézése és kihallgatása;

c) 

árualapú származtatott eszközök esetében szabványos formátumú információkérés a piaci szereplőktől a kapcsolódó azonnali piacokra vonatkozóan, az ügyletekre vonatkozó kimutatások bekérése, valamint közvetlen hozzáférés a kereskedési rendszerekhez;

d) 

helyszíni ellenőrzés és vizsgálatok a természetes személyek lakóhelyétől eltérő helyszíneken;

e) 

a második albekezdésnek megfelelően belépés természetes és jogi személyek területére dokumentumok és bármilyen formátumú adatok lefoglalása érdekében, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a vizsgálat tárgyához kapcsolódó dokumentumok vagy adatok az e rendeletet sértő bennfentes kereskedelem vagy piaci manipuláció bizonyítása szempontjából lényegesek lehetnek;

f) 

bűnügyi nyomozás kezdeményezése;

g) 

befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás telefonbeszélgetésekről, elektronikus kommunikációkról készült meglévő felvételeinek és más adatforgalmi nyilvántartásának bekérése;

h) 

távközlési szolgáltató meglévő adatforgalmi nyilvántartásának bekérése, amennyiben a nemzeti jog megengedi, ha alapos okkal feltételezhető, hogy jogsértés történt, illetve ezek a nyilvántartások a 14. cikk a) vagy b) pontjának vagy a 15. cikknek a megsértésének kivizsgálása szempontjából lényegesek lehetnek;

i) 

vagyontárgyak zárolásának vagy lefoglalásának indítványozása vagy mindkettő;

j) 

az érintett pénzügyi eszközök kereskedésének felfüggesztése;

k) 

bármilyen olyan gyakorlat ideiglenes beszüntetésének előírása, amelyet az illetékes hatóság az e rendelettel ellentétesnek ítél;

l) 

ideiglenes eltiltás szakmai tevékenység folytatásától; és

m) 

a nyilvánosság megfelelő tájékoztatásához szükséges minden intézkedés meghozatala, többek között a közzétett valótlan vagy félrevezető információk helyesbítése, ezen belül a valótlan vagy félrevezető információt közzétevő vagy terjesztő kibocsátó vagy egyéb személy kötelezése helyesbítő nyilatkozat közzétételére.

Ha az első albekezdés e) pontjában említett, természetes és jogi személyek területére történő belépéshez a nemzeti jognak megfelelően az érintett tagállam igazságügyi hatóságától előzetes engedély szükséges, az e pontban említett hatáskörrel csak az előzetes engedély megszerzését követően lehet élni;

(3)  
A tagállamok a megfelelő intézkedésekkel biztosítják az illetékes hatóságok valamennyi olyan felügyeleti és vizsgálati jogosultságát, amely feladataik ellátásához szükséges.

E rendelet nem sérti az e rendeletben foglalt követelményeken kívül további követelményeket előíró 2004/25/EK irányelv 4. cikke értelmében a tagállamok által kijelölt felügyeleti hatóságok által szabályozott nyilvános vételi ajánlatokkal, társaságok összefonódásával és a társaságok tulajdonjogát vagy irányítását befolyásoló más ügyletekkel kapcsolatban elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket.

(4)  
Az illetékes hatóságok részére valamely személy által e rendelettel összhangban nyújtott tájékoztatás nem minősül az információátadás bármely, szerződésben, vagy bármely jogalkotási, szabályozási, vagy igazgatási rendelkezésben meghatározott korlátozása megsértésének, és nem jár a bejelentő semmilyen felelősségével az ilyen bejelentéssel kapcsolatban.

24. cikk

Együttműködés az EÉPH-val

(1)  
E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságok az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően együttműködnek az EÉPH-val.
(2)  
Az illetékes hatóságok az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban haladéktalanul az EÉPH rendelkezésére bocsátják a feladatai ellátásához szükséges valamennyi információt.
(3)  
E cikk alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák a (2) bekezdésben információcsere eljárásait és formáit.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2016. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikke szerinti elfogadására.

25. cikk

Együttműködési kötelezettség

(1)  
E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságok szükség szerint együttműködnek egymással és az EÉPH-val, feltéve, hogy nem alkalmazandó a (2) bekezdésben foglalt kivételek valamelyike. Az illetékes hatóságok segítséget nyújtanak más tagállamok illetékes hatóságainak és az EÉPH-nak. Elsősorban indokolatlan késedelem nélkül információt cserélnek és együttműködnek a vizsgálati, felügyeleti és jogérvényesítési tevékenység során.

Az első albekezdésben megállapított együttműködési és segítségnyújtási kötelezettség a Bizottságot is terheli az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek közé tartozó áruval kapcsolatos információcsere tekintetében.

Az illetékes hatóságok és az EÉPH együttműködnek az 1095/2010/EU rendelettel és különösen annak 35. cikkével összhangban.

Amennyiben a tagállamok a 30. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban úgy döntöttek, hogy büntetőjogi szankciókat szabnak ki e rendelet rendelkezéseinek a fenti cikkben említett megsértése esetén, biztosítaniuk kell, hogy megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy az illetékes hatóságok minden szükséges hatáskörrel rendelkezzenek a joghatóságuk alá tartozó igazságügyi hatóságokkal történő kapcsolatfelvételhez annak érdekében, hogy megkapják az e rendelet esetleges megsértése miatt indított nyomozás vagy eljárásokkal kapcsolatos egyedi tájékoztatást, valamint ugyanezt nyújthassák más illetékes hatóságok vagy az EÉPH számára az egymással és az EÉPH-val e rendelet alkalmazásában való együttműködésre vonatkozó kötelezettségük teljesítése céljából.

(2)  

Az illetékes hatóság az alábbi kivételes körülmények fennállása esetén utasíthatja el a tájékoztatás vagy valamely nyomozás tekintetében történő együttműködés iránti kérelem teljesítését:

a) 

a releváns információról szóló tájékoztatás hátrányos hatással lehet a megkeresett tagállam biztonságára, különösen a terrorizmus és más súlyos bűntettek elleni küzdelem tekintetében;

b) 

a kérelem teljesítése valószínűleg hátrányosan befolyásolná saját vizsgálat és végrehajtási tevékenységeit vagy adott esetben egy büntetőjogi kivizsgálást;

c) 

az adott cselekmények és személyek tekintetében már kezdeményeztek bírósági eljárást a megkeresett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainál; vagy

d) 

a megkeresett tagállamban már jogerős bírósági határozatot hoztak az ugyanezen cselekményeket elkövető személyek ellen.

(3)  
Az illetékes hatóságok és az EÉPH együttműködnek a 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) értelmében létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (ACER) és a tagállami szabályozó hatóságokkal annak érdekében, hogy összehangoltan közelítsék meg a vonatkozó szabályok érvényesítését olyan esetekben, ahol ügylet, vételi vagy eladási megbízás, vagy más cselekmény vagy magatartás irányul egy vagy több, e rendelet hatálya alá eső pénzügyi eszközre, illetve egy vagy több olyan nagykereskedelmi energiatermékre, amely az 1227/2011/EU rendelet 3., 4. és 5. cikkének hatálya alá esik. Az illetékes hatóságok figyelembe veszik az 1227/2011/EU rendelet 2. cikkében foglalt meghatározások jellemzőit és az 1227/2011/EU rendelet 3., 4. és 5. cikkének rendelkezéseit akkor, ha e rendelet 7., 8. és 12. cikkét a nagykereskedelmi energiatermékekhez kapcsolódó pénzügyi eszközökre alkalmazzák.
(4)  
Az illetékes hatóságok kérésre haladéktalanul rendelkezésre bocsátják az (1) bekezdésben említett célból szükséges információkat.
(5)  
Ha az illetékes hatóság meg van győződve arról, hogy egy másik tagállam területén e rendelet rendelkezéseivel ellentétes cselekményeket hajtanak vagy hajtottak végre, vagy hogy ilyen cselekmények valamely másik tagállam területén található kereskedési helyszínen forgalmazott pénzügyi eszközöket érintenek, erről a lehető legkonkrétabb formában értesíti a másik tagállam illetékes hatóságát, az EÉPH-t, valamint a nagykereskedelmi energiatermékekkel összefüggésben az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségét. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai egyeztetnek egymással és az EÉPH-val, valamint a nagykereskedelmi energiatermékekkel összefüggésben az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével a megfelelő intézkedésekről, továbbá tájékoztatják egymást az ezek közötti időszakok lényeges fejleményeiről. A 30. és 31. cikkben szabályozott, határokon átnyúló esetekben összehangoltan lépnek fel a közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések alkalmazása során a többszörös és egymást átfedő intézkedések elkerülése érdekében, továbbá döntéseik érvényesítésében segítséget nyújtanak egymásnak.
(6)  
Valamely tagállam illetékes hatósága segítséget kérhet egy másik tagállam illetékes hatóságától a helyszíni ellenőrzésekkel vagy vizsgálatokkal kapcsolatban.

A segítséget kérő illetékes hatóság tájékoztathatja az EÉPH-t az első albekezdésben említett minden kérésről. Határokon átnyúló hatású vizsgálat vagy ellenőrzés esetében az EÉPH köteles valamely érintett illetékes hatóság megkeresésére a vizsgálatot vagy ellenőrzést koordinálni.

Ha valamely illetékes hatóság egy másik tagállam illetékes hatóságától helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatására vonatkozó kérést kap, a következő lehetőségek közül választhat:

a) 

saját maga végzi el a helyszíni ellenőrzést vagy vizsgálatot;

b) 

engedélyezi az őt felkérő illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzésben vagy vizsgálatban történő részvételt;

c) 

engedélyezi az őt felkérő illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatását;

d) 

könyvvizsgálókat vagy szakértőket jelöl ki a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatására;

e) 

a felügyeleti tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokat megosztja más illetékes hatóságokkal.

Az illetékes hatóságok a pénzbírságok behajtásának megkönnyítése tekintetében is együttműködhetnek más tagállamok illetékes hatóságaival.

(7)  
Az EUMSZ 258. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül, az az illetékes hatóság, amelynek az (1), (3), (4) és (5) bekezdés szerinti információ vagy segítségnyújtás iránti kérése alapján nem járnak el ésszerű időn belül, vagy amelynek információ vagy segítségnyújtás iránti kérését elutasítják, ezt ésszerű határidőn belül bejelentheti az EÉPH-nak.

Az említett helyzetekben az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének megfelelően járhat el, az EÉPH-nak az 1095/2010/EU rendelet 17. cikkével összhangban történő eljárása lehetőségének sérelme nélkül.

(8)  
Az illetékes hatóságok együttműködnek és információt cserélnek a tagállamok és harmadik országok az érintett azonnali piacokért felelős szabályozó hatóságaival, ha alapos okkal feltételezhetik, hogy az e rendeletet sértő bennfentes kereskedelemnek, bennfentes információk jogosulatlan közzétételének vagy piaci manipulációnak minősülő cselekményre kerül vagy került sor. Az együttműködés biztosítja a pénzügyi és azonnali piacok egységes áttekintését, továbbá felderíti a több piacot érintő és határokon átnyúló piaci visszaéléseket és szankciókat szab ki rájuk.

A kibocsátási egységek esetében az első albekezdésben előírt együttműködést és információcserét az alábbiakkal is biztosítani kell:

a) 

a kibocsátási egység vagy az azon alapuló egyéb aukciós termék az 1031/2010/EU rendelet alapján bonyolított aukciója esetében az aukcióellenőrrel; és

b) 

az illetékes hatóságokkal, a jegyzékkezelőkkel és köztük a központi tisztviselővel, valamint a 2003/87/EK irányelv alapján a megfelelőség ellenőrzésével megbízott közjogi testületekkel.

Az EÉPH segíti és koordinálja a más tagállamokban és harmadik országokban található illetékes hatóságok és a szabályozó hatóságok közötti együttműködést és információcserét. Az illetékes hatóságok lehetőség szerint együttműködési megállapodást kötnek a harmadik országokban a kapcsolódó azonnali piacokért felelős szabályozó hatóságokkal a 26. cikknek megfelelően.

(9)  
E cikk alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák az e cikkben említett információcsere és segítségnyújtás eljárásait és formáit.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2016. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikke szerinti elfogadására.

26. cikk

Együttműködés harmadik országokkal

(1)  
A tagállamok illetékes hatóságai szükség szerint együttműködési megállapodást kötnek a harmadik országok felügyeleti hatóságaival a harmadik országokban található felügyeleti hatóságokkal való információcserére, valamint az e rendelet alapján a harmadik országokban keletkező kötelezettségek érvényesítésére vonatkozóan. Az együttműködési megállapodás legalább a hatékony információcserét biztosítja, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy az e rendeletből eredő kötelezettségeiket teljesítsék.

Az illetékes hatóság tájékoztatja az EÉPH-t és az egyéb illetékes hatóságokat, ha ilyen megállapodást készül megkötni.

(2)  
Az EÉPH, hacsak lehetséges, megkönnyíti és összehangolja az illetékes hatóságok és a harmadik országok érintett felügyeleti hatóságai közötti együttműködési megállapodások kidolgozását.

E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az EÉPH a tagállamok illetékes hatóságai által adott esetben alkalmazandó együttműködési megállapodások dokumentumsablonját tartalmazó szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap a második albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az EÉPH adott esetben megkönnyíti és összehangolja továbbá a harmadik országok felügyeleti hatóságaitól kapott, és a 30. és 31. cikkben tárgyalt intézkedések meghozatala szempontjából lényeges információknak az illetékes hatóságok közötti cseréjét.

(3)  
Az illetékes hatóságok csak olyan esetekben kötnek információcseréről szóló együttműködési megállapodásokat harmadik országok felügyeleti hatóságaival, ha a továbbadott információkra legalább a 27. cikkben meghatározottakkal egyenértékű szakmai titoktartási garancia vonatkozik. Ilyen információcserére kizárólag az említett illetékes hatóságok feladatainak ellátása céljából kerülhet sor.

27. cikk

Szakmai titoktartás

(1)  
Az e rendelet alapján átvett, kicserélt és továbbított bizalmas információkkal kapcsolatos szakmai titoktartás szabályait a (2) és (3) bekezdés állapítja meg.
(2)  
Az ennek a rendeletnek az értelmében az illetékes hatóságok között folytatott bármilyen, üzleti vagy operatív feltételekkel, illetve más gazdasági vagy személyes jellegű ügyekkel kapcsolatos információcsere bizalmas adatközlésnek minősül és a szakmai titoktartás követelményeinek hatálya alá tartozik, kivéve azt az esetet, ha az illetékes hatóság az információközléssel egyidejűleg megállapítja, hogy a szóban forgó információ közreadható, illetve az információközlést bírósági eljárás teszi szükségessé.
(3)  
A szakmai titoktartás kötelezettsége mindazokat a személyeket terheli, akiket az illetékes hatóság, illetve olyan hatóság vagy piaci vállalkozás foglalkoztat vagy foglalkoztatott, amelyre az illetékes hatóság hatáskört ruházott át, beleértve az illetékes hatóság által megbízott könyvvizsgálókat és szakértőket. A szakmai titoktartás hatálya alá tartozó információk – az uniós vagy nemzeti jogban megállapított ellenkező rendelkezés hiányában – semmilyen más személlyel, illetve hatósággal nem közölhetők.

28. cikk

Adatvédelem

A személyes adatok a tagállamok által e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében az illetékes hatóságok e rendelet alkalmazásában feladataikat a 95/46/EK irányelvet átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel összhangban végzik. A személyes adatok az EÉPH által e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében az EÉPH a betartja a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseit.

Személyes adatot legfeljebb 5 éves időtartamra lehet megőrizni.

29. cikk

Személyes adatok továbbítása harmadik országokba

(1)  
Valamely tagállam illetékes hatósága eseti jelleggel, a 95/46/EK irányelvben foglalt követelmények teljesítése mellett személyes adatot továbbíthat harmadik országba. Az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a harmadik ország az adatokat csak akkor továbbítsa más harmadik országba, ha erre szóló kifejezett írásos engedéllyel rendelkezik, és a tagállam illetékes hatósága által meghatározott feltételeket teljesíti.
(2)  
Egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságától kapott személyes adatokat csak abban az esetben adhat tovább harmadik ország felügyeleti hatóságának, ha az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága ehhez megszerezte az adatokat átadó hatáskörrel rendelkező hatóság kifejezett hozzájárulását, és – adott esetben – az adatokat kizárólag olyan célra továbbítja, amelyhez az adott hatáskörrel rendelkező hatóság hozzájárult.
(3)  
Személyes adatok cseréjéről együttműködési megállapodás kizárólag a 95/46/EK irányelvet átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel összhangban rendelkezhet.



5.

FEJEZET

Közigazgatási intézkedések és szankciók

30. cikk

Közigazgatási szankciók és közigazgatási intézkedések

(1)  

A büntetőjogi szankciók és az illetékes hatóságok 23. cikk szerinti felügyeleti hatáskörének sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára a megfelelő közigazgatási szankciók és közigazgatási intézkedések meghozatalához legalább az alábbi jogsértések esetére:

a) 

a 14. és 15. cikkben, a 16. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 17. cikk (1), (2), (4), (5) és (8) bekezdésében, a 18. cikk (1)–(6) bekezdésében, a 19. cikk (1), (3), (5), (6), (7), és (11) bekezdésében és a 20. cikk (1) bekezdésében foglalt jogsértések; továbbá

b) 

a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálatban, nyomozásban vagy kérelem teljesítésében való együttműködés hiánya vagy ezek elvégzésének elmulasztása.

A tagállamok 2016. július 3-ig határozhatnak úgy, hogy nem állapítanak meg közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat az első albekezdésben foglaltak szerint, ha az említett albekezdés a) és b) pontjában említett jogsértések nemzeti jogukban már büntetőjogi szankciók hatálya alá tartoznak. Ha a tagállamok így döntenek, részletesen tájékoztatják a Bizottságot és az EÉPH-t az adott büntetőjoguk idevágó részeiről.

A tagállamok az első és második albekezdésben említett szabályokról 2016. július 3-ig részletesen tájékoztatják a Bizottságot és az EÉPH-t. A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal és az EÉPH-val az e szabályokat érintő későbbi módosításokat is.

(2)  

Az (1) bekezdés első albekezdése a) pontjában említett jogsértések esetében a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára legalább az alábbi közigazgatási szankciók kiszabásához, illetve közigazgatási intézkedések meghozatalához:

a) 

végzés, amely előírja a jogsértésért felelős személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással, és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

b) 

a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének visszaszolgáltatása, ha azok meghatározhatók;

c) 

nyilvános figyelmeztetés, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértés jellegét;

d) 

a befektetési vállalkozás engedélyének visszavonása vagy felfüggesztése;

e) 

befektetési vállalkozásnál vezetői feladatokat ellátó személynek vagy egyéb természetes személynek, akinek a jogsértésért való felelősségét megállapították, az ideiglenes eltiltása attól, hogy befektetési vállalkozásban vezetői feladatot lásson el;

f) 

a 14. vagy 15. cikkben foglalt jogsértések többszöri elkövetése esetén befektetési vállalkozásnál vezetői feladatokat ellátó személynek vagy egyéb természetes személynek, akinek a jogsértésért való felelősségét megállapították, a végleges eltiltása attól, hogy befektetési vállalkozásban vezetői feladatot lásson el;

g) 

befektetési vállalkozásnál vezetői feladatokat ellátó személynek vagy egyéb természetes személynek, akinek a jogsértésért való felelősségét megállapították, az ideiglenes eltiltása attól, hogy saját számlára kereskedjen;

h) 

maximális közigazgatási pénzbírság a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb háromszorosáig, ha azok meghatározhatók;

i) 

természetes személy esetében maximális összegű közigazgatási pénzbírság, amelynek összege:

i. 

a 14. és 15. cikkben foglalt jogsértések esetén legalább 5 000 000 EUR, vagy azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznemben 2014. július 2-án ennek megfelelő érték;

ii. 

a 16. és 17. cikkben foglalt jogsértések esetén legalább 1 000 000 EUR, vagy azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznemben 2014. július 2-án ennek megfelelő érték; és

iii. 

a 18., 19. és 20. cikkben foglalt jogsértések esetén legalább 500 000 EUR, vagy azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznemben 2014. július 2-án ennek megfelelő érték; és

j) 

jogi személy esetében maximális összegű közigazgatási pénzbírság, amelynek összege:

i. 

a 14. és 15. cikkben foglalt jogsértések esetén legalább 15 000 000 EUR, vagy a jogi személy ügyvezető szerve által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének 15 %-a, vagy azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznemben 2014. július 2-án ennek megfelelő érték;

ii. 

a 16. és 17. cikkben foglalt jogsértések esetében 2 500 000 EUR, vagy a jogi személy ügyvezető szerve által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének 2 %-a, vagy azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznemben 2014. július 2-án ennek megfelelő érték; és

iii. 

a 18., 19. és 20. cikkben foglalt jogsértések esetén legalább 1 000 000 EUR, vagy azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznemben 2014. július 2-án ennek megfelelő érték.

Az e bekezdésben az illetékes hatóságra történő utalás nem sérti az illetékes hatóság azon képességét, hogy a 23. cikk (1) bekezdésében említett feladatait bármilyen módon elvégezze.

Az első albekezdés j) pontja i. és ii. alpontjának alkalmazásában amennyiben a jogi személy anyavállalat vagy leányvállalat, amelynek a 2013/34/EU irányelv ( 13 ) értelmében meghatározott összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a vonatkozó teljes éves árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a végső anyavállalat ügyvezető szerve által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy a vonatkozó számviteli irányelvek – a bankokra vonatkozó 86/635/EGK tanácsi irányelv ( 14 ) és a biztosítóintézetekre vonatkozó 91/674/EGK tanácsi irányelv ( 15 ) – szerinti, annak megfelelő típusú bevétel.

(3)  
A tagállamok az illetékes hatóságokat a (2) bekezdésben említetteken felüli hatáskörrel is felruházhatják, és az említett bekezdésben foglaltakat meghaladó mértékű szankciókat is előírhatnak.

31. cikk

A felügyeleti hatáskörök gyakorlása és szankciók kiszabása

(1)  

A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szankciók típusának és szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok figyelembe vegyenek minden lényeges körülményt, adott esetben többek között:

a) 

a jogsértés súlyosságát és időtartamát;

b) 

a jogsértésért felelős személy felelősségének mértékét;

c) 

a jogsértésért felelős személynek például a jogi személy teljes árbevételében vagy a természetes személy éves jövedelmében konkrétan kifejezett pénzügyi erejét;

d) 

a jogsértésért felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentőségét, amennyiben ezek meghatározhatók;

e) 

a jogsértésért felelős személy az illetékes hatósággal való együttműködésének mértékét, amelytől függetlenül az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatásáról gondoskodni kell;

f) 

a jogsértésért felelős személy által korábban elkövetett jogsértéseket; és

g) 

a jogsértésért felelős személy által a jogsértés megismétlésének elkerülése érdekében tett intézkedéseket.

(2)  
A közigazgatási szankciókra és egyéb közigazgatási intézkedésekre vonatkozó hatáskörük 30. cikk szerinti gyakorlása során az illetékes hatóságok szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy a felügyeleti és kivizsgálási hatáskörük gyakorlása, valamint a kiszabott közigazgatási szankciók és a meghozott egyéb közigazgatási intézkedések e rendeletnek megfelelően hatékonyak és arányosak legyenek. A többszörös és egymást átfedő intézkedések elkerülése érdekében a 25. cikknek megfelelően összehangoltan lépnek fel a határokon átnyúló esetekben a felügyeleti és kivizsgálási hatáskörök gyakorlása, valamint a közigazgatási szankciók kiszabása során.

32. cikk

A jogsértések bejelentése

(1)  
A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok hatékony mechanizmusokat hozzanak létre annak elősegítése érdekében, hogy az illetékes hatóságok értesüljenek e rendelet megsértésének tényleges vagy lehetséges eseteiről.
(2)  

Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé tartoznak legalább a következők:

a) 

a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások, ideértve az ilyen bejelentések számára biztonságos kommunikációs csatornák létrehozását is;

b) 

munkaszerződéssel munkát végző azon személyek megfelelő munkahelyi védelme legalább a megtorlással, a diszkriminációval vagy másfajta tisztességtelen bánásmóddal szemben, akik jogsértést jelentenek be, vagy akiket jogsértéssel vádolnak; és

c) 

a személyes adatok védelme a jogsértést bejelentő személyt és azt a természetes személyt érintően, aki állítólag elkövette a jogsértés, ideértve személyazonosságuk bizalmas kezelésének az eljárás minden szakaszában történő fenntartásával kapcsolatos védelmi intézkedéseket, a nemzeti jogban a nyomozásokkal vagy azt követő igazságügyi eljárásokkal összefüggésben előírt információközlések sérelme nélkül.

(3)  
A tagállamok a pénzügyi szolgáltatási célból szabályozott tevékenységet végző munkáltatók számára előírják, hogy megfelelő belső eljárásokkal rendelkezzenek ahhoz, hogy alkalmazottaik jelenthessék a jogsértéseket.
(4)  
Az e rendelet lehetséges megsértésével kapcsolatban érdemi információt szolgáltató személynek a tagállamok a tagállami joggal összhangban pénzügyi ösztönzőt kínálhatnak fel akkor, ha a bejelentőnek az információ bejelentése nem más, korábban fennálló jogszabályi vagy szerződéses kötelezettsége, valamint feltéve, hogy a bejelentett információ új, és e rendelet megsértése miatti közigazgatási vagy büntetőjogi szankció kiszabásához vagy egyéb közigazgatási intézkedés meghozatalához vezet.
(5)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák az (1) bekezdésben említett eljárásokat, beleértve a bejelentések megtételének és nyomon követésének módjait, valamint a munkaszerződés alapján munkát végző személyek, továbbá a személyes adatok védelmével kapcsolatos intézkedéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 36. cikk (2) bekezdésben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

33. cikk

Információcsere az EÉPH-val

(1)  
Az illetékes hatóságok minden évben összesített információkat bocsátanak az EÉPH rendelkezésére a 30., 31. és 32. cikkel összhangban általuk kiszabott valamennyi közigazgatási és egyéb közigazgatási intézkedésről. Az EÉPH a kapott információkat éves jelentésben teszi közzé. Az illetékes hatóságok évente az EÉPH rendelkezésére bocsátják az összes, a fent említett cikkekkel összhangban végzett közigazgatási vizsgálatra vonatkozó névtelenített és összesített adatot.
(2)  
Amennyiben a tagállamok a 30. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban büntetőjogi szankciókat szabnak ki a fenti cikkben említett jogsértések esetére, illetékes hatóságaik évente az EÉPH rendelkezésére bocsátják az igazságügyi hatóságok által a 30., 31., és 32. cikknek megfelelően elvégzett összes büntetőjogi kivizsgálással és kiszabott valamennyi büntetéssel kapcsolatos névtelenített és összesített adatot. Az EÉPH a kiszabott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos információkat éves jelentésben teszi közzé.
(3)  
Az illetékes hatóság a közigazgatási vagy büntetőjogi szankció, egyéb közigazgatási intézkedés nyilvános közzétételével egyidejűleg az EÉPH-t is értesíti azokról.
(4)  
Ha a közzétett közigazgatási és büntetőjogi szankció, vagy egyéb közigazgatási intézkedés a 2014/65/EU irányelvnek megfelelően engedélyezett befektetési vállalkozásra vonatkozik, akkor az EÉPH a közzétett szankciót, vagy intézkedést feltünteti a befektetési vállalkozások az említett irányelv 5. cikke (3) bekezdésével létrehozott nyilvántartásában.
(5)  
E cikk alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák az e cikkben említett információcsere eljárásait és formáit.

Az EÉPH a végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2016. július 3-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikke szerinti elfogadására.

34. cikk

A határozatok közzététele

(1)  
A harmadik albekezdésnek megfelelően az illetékes hatóságok honlapjukon közzéteszik az e rendeletben foglaltak megsértéséért kiszabott közigazgatási szankcióról vagy egyéb közigazgatási intézkedésről szóló határozatot közvetlenül azt követően, hogy a határozat által érintett személyt értesítették a határozatról. A közzétételnek tartalmaznia kell legalább a jogsértés típusára és jellegére, valamint a határozat által érintett személyek azonosságára vonatkozó információkat.

Az első albekezdés nem vonatkozik a vizsgálati jellegű intézkedést előíró határozatokra.

Amennyiben az illetékes hatóság eseti értékelés alapján úgy ítéli meg, hogy a határozat által érintett jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyes adatainak a közzététele – az említett adatok közzétételének arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján – aránytalan lenne, vagy ha a közzététel veszélyeztet egy már folyamatban lévő nyomozást vagy a pénzügyi piacok stabilitását, az illetékes hatóságok:

a) 

elhalasztják a határozat közzétételét mindaddig, amíg a halasztás mellett szóló okok meg nem szűnnek;

b) 

a határozatot a nemzeti joggal összhangban, név megjelölése nélkül közzéteszik, amennyiben a közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét;

c) 

nem teszik közzé a határozatot akkor, ha az illetékes hatóság úgy véli, hogy az a) vagy b) ponttal összhangban történő közzététel nem elégséges annak biztosításához, hogy:

i. 

a pénzpiacok stabilitása ne kerüljön veszélybe; vagy

ii. 

arányos legyen e határozatok közzététele az intézkedésekhez viszonyítva, amelyeket úgy ítélnek meg, hogy jelentőségük csekély.

Amennyiben az illetékes hatóság úgy határoz, hogy valamely határozatot a név megjelölése nélkül teszi közzé a harmadik albekezdés b) pontjában említettek szerint, az érintett adatok közzétételét ésszerű ideig elhalaszthatja, amennyiben az említett időszak során a név nélküli közzététel indokai előreláthatólag meg fognak szűnni.

(2)  
Amennyiben a határozattal szemben a nemzeti igazságügyi, közigazgatási vagy más hatóságnál jogorvoslattal éltek, az illetékes hatóságoknak honlapjukon haladéktalanul közzé kell tenniük ezt az információt, valamint a jogorvoslat eredményére vonatkozó további információkat is. Közzé kell tenni továbbá a jogorvoslat tárgyát képező határozatot semmisnek nyilvánító határozatot is.
(3)  
Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az e cikkel összhangban nyilvánosságra hozott határozatok a nyilvánosságra hozatalt követően legalább öt évig hozzáférhetőek maradjanak honlapjukon. A nyilvánosságra hozott személyes adatokat csak annyi ideig lehet az illetékes hatóság honlapján tartani, ameddig ez az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján szükséges.



6.

FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK

35. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  
A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételekkel felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

▼M3

(2)  
A Bizottságnak a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 12. cikk (5) bekezdésében, a 17. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, a 19. cikk (13) és (14) bekezdésében, valamint a 38. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása 2019. december 31-től ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok letelte előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

▼B

(3)  
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 12. cikk (5) bekezdésében, a 17. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, valamint ►M1  a 19. cikk (13) és (14) bekezdésében és a 38. cikkben ◄ említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  
Amint a Bizottság elfogad egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust, erről egyidejűleg tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

▼M1

(5)  
A 6. cikk (5) vagy (6) bekezdése, a 12. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése, a 19. cikk (13) vagy (14) bekezdése vagy a 38. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról történt értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejáratát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére három hónappal meghosszabbodik.

▼B

36. cikk

A bizottsági eljárás

(1)  
A Bizottságot a 2001/528/EK bizottsági határozattal ( 16 ) létrehozott Európai Értékpapír-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EK rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)  
Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.



7.

FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. cikk

A 2003/6/EK irányelvnek és a végrehajtási intézkedéseinek a hatályon kívül helyezése

►C1  A 2003/6/EGK irányelv és a 2004/72/EK, a 2003/125/EK ◄  ( 17 ) és a 2003/124/EK ( 18 ) bizottsági irányelv, valamint a 2273/2003/EK bizottsági rendelet ( 19 )2016. július 3-ával hatályát veszti. A 2003/6/EK irányelvre vonatkozó hivatkozásokat az e rendeletre vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni az e rendelet II. mellékletében található megfelelési táblázattal összhangban.

38. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság 2019. július 3-ig jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács számára e rendelet alkalmazásáról, amelyet adott esetben a rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslat kísér. A jelentés többek között értékeli:

a) 

helyénvaló-e közös szabályokat bevezetni az összes tagállam azon kötelezettségére vonatkozóan, amely szerint közigazgatási szankciókat kell kiszabniuk a bennfentes kereskedésért és a piaci manipulációért;

b) 

a bennfentes információ meghatározása kielégítő módon lefedi-e az illetékes hatóságok számára fontos összes információt a piaci visszaélés ellen hatékony küzdelem érdekében;

c) 

megfelelőek-e azok a feltételek, amelyek fennállása esetén el kell rendelni a kereskedés betiltását a 19. cikk (11) bekezdésében foglaltakkal összhangban, tekintettel annak megállapítására, hogy vannak-e további olyan körülmények, amelyek közepette a tiltást alkalmazni kell;

d) 

azon lehetőség, hogy a piaci visszaélésekkel kapcsolatban létrehozzák az ajánlati könyvek több piacra kiterjedő felügyeletének az uniós keretét, beleértve a keretre vonatkozó ajánlásokat is; továbbá

e) 

a referenciaértékekre vonatkozó rendelkezések alkalmazási köre.

Az első albekezdés a) pontja alkalmazásában az EÉPH feltérképezi a közigazgatási szankciók alkalmazását, valamint azon tagállamok esetében, amelyek a 30. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban úgy döntöttek, hogy az e rendeletben foglaltak megsértéséért a 26. cikknek megfelelően büntetőjogi szankciókat alkalmaznak, az EÉPH feltérképezi e büntetőjogi szankciók tagállamokban történő alkalmazását. Ehhez az intézkedéshez hozzátartozik minden olyan adat, amelyet a 33. cikk (1) és (2) bekezdése alapján bocsátanak rendelkezésre.

▼M1

2019. július 3-ig a Bizottság az ESMA-val való konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 19. cikk (1a) bekezdésének a) és b) pontjában a vezetők ügyleteivel kapcsolatban megállapított küszöbértékek szintjéről, amennyiben a kibocsátó részvényei vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai egy kollektív befektetési vállalkozás részét képezik vagy egy eszközportfóliónak való kitettséget eredményeznek, annak értékelése céljából, hogy a szóban forgó szint megfelelő, vagy kiigazítandó.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 35. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 19. cikk (1a) bekezdése a) és b) pontjában megállapított küszöbértékek kiigazítására vonatkozóan, amennyiben az említett jelentésben megállapítja, hogy e küszöbértékeket ki kell igazítani.

▼B

39. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)  
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

▼M2

(2)  

E rendeletet 2016. július 3-tól kell alkalmazni, az alábbiak kivételével:

a) 

a 4. cikk (2) és (3) bekezdését 2018. január 3-tól kell alkalmazni; és

b) 

a 4. cikk (4) és (5) bekezdését, az 5. cikk (6) bekezdését, a 6. cikk (5) és (6) bekezdését, a 7. cikk (5) bekezdését, a 11. cikk (9), (10) és (11) bekezdését, a 12. cikk (5) bekezdését, a 13. cikk (7) és (11) bekezdését, a 16. cikk (5) bekezdését, a 17. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdését, a 17. cikk (3), (10) és (11) bekezdését, a 18. cikk (9) bekezdését, a 19. cikk (13), (14) és (15) bekezdését, a 20. cikk (3) bekezdését, a 24. cikk (3) bekezdését, a 25. cikk (9) bekezdését, a 26. cikk (2) bekezdésének második, harmadik és negyedik albekezdését, a 32. cikk (5) bekezdését és a 33. cikk (5) bekezdését 2014. július 2-ától kell alkalmazni.

▼B

(3)  
A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy 2016. július 3-ig megfeleljenek a 22., 23. és 30. cikknek, a 31. cikk (1) bekezdésének, valamint a 32. és 34. cikknek.
(4)  
E rendeletnek a 2014/65/EU irányelvre és a 600/2014/EU rendeletre való hivatkozásait ►M2  2018. január 3. ◄ előtt a 2004/39/EK irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni a 2014/65/EU irányelv IV. mellékletében meghatározott megfelelési táblázattal összhangban, amennyiben e megfelelési táblázat a 2004/39/EK irányelvre való hivatkozásokat tartalmaz.

Amennyiben e rendelet rendelkezései szervezett kereskedési rendszerekre, kkv-tőkefinanszírozási piacokra, kibocsátási egységekre, vagy az azokon alapuló aukciós termékekre hivatkoznak, e rendelkezések ►M2  2018. január 3-ig ◄ nem alkalmazandók a szervezett kereskedési rendszerekre, kkv-tőkefinanszírozási piacokra, kibocsátási egységekre vagy az azokon alapuló aukciós termékekre.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

A.    A hamis vagy félrevezető jelzésekhez és az árfolyamrögzítéshez kapcsolódó manipulatív magatartásra utaló jelek

E rendelet 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása céljából, az említett cikk (2) bekezdésében foglalt magatartásformák sérelme nélkül az alábbi, a teljesség igénye nélkül felsorolt jeleket, amelyeket nem szükségszerűen kell önmagukban piaci manipulációnak tekinteni, a piaci résztvevők, illetve az illetékes hatóságok figyelembe veszik, amikor ügyleteket, illetve vételi vagy eladási megbízásokat vizsgálnak:

a) 

a vételi vagy eladási megbízások, illetve végrehajtott ügyletek mekkora hányadot képviselnek az adott pénzügyi eszközzel folytatott ügyletek, a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek vagy kibocsátási egységen alapuló aukciós termékkel folytatott ügyletek napi forgalmában, különösen, ha a fenti tevékenységek az említett eszközöknél lényeges árfolyamváltozáshoz vezetnek;

b) 

az adott pénzügyi eszközben, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletben, vagy kibocsátási egységen alapuló aukciós termékben jelentős vételi vagy eladási pozícióval rendelkező személy által adott vételi vagy eladási megbízások, illetve végrehajtott ügyletek milyen mértékben vezetnek lényeges árfolyamváltozáshoz az adott pénzügyi eszköznél, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletnél, vagy kibocsátási egységen alapuló aukciós terméknél;

c) 

a végrehajtott ügyletek okoznak-e változást az adott pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet, vagy kibocsátási egységen alapuló aukciós termék tényleges tulajdonosi viszonyaiban;

d) 

a vételi vagy eladási megbízások, illetve végrehajtott ügyletek vagy törölt megbízások milyen mértékben tartalmaznak rövid időszakon belül ellenirányú ügylettel lezárt pozíciókat, és ezek mennyire jelentős arányt képviselnek az adott pénzügyi eszközzel folytatott ügyletek, a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek, vagy kibocsátási egységen alapuló aukciós termékkel folytatott ügyletek napi forgalmában, illetve, hogy ez milyen mértékben hozható kapcsolatba az adott pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet, vagy kibocsátási egységen alapuló aukciós termék árfolyamának lényeges változásaival;

e) 

a vételi vagy eladási megbízások, illetve végrehajtott ügyletek milyen mértékben koncentrálódnak egy rövid időszakra a napi kereskedésen belül, és milyen mértékben vezetnek későbbi ellentétes irányú ármozgáshoz;

f) 

milyen mértékben változtatják meg a végrehajtás előtt visszavont vételi vagy eladási megbízások a pénzügyi eszközre, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletre vagy kibocsátási egységen alapuló aukciós termékre vonatkozó legjobb vételi és eladási ajánlati árakat, vagy általánosabban, a piaci résztvevők számára rendelkezésre álló ajánlati könyvben szereplő adatokat; és

g) 

milyen mértékben adnak vételi vagy eladási megbízásokat, illetve hajtanak végre ügyleteket abban a konkrét vagy ahhoz közeli időpontban, amikor a referencia-árfolyamokat, elszámolási árakat és értékeléseket meghatározzák, és milyen mértékben vezetnek ezek olyan árfolyamváltozásokhoz, amelyek hatással vannak ezekre árfolyamokra és értékelésekre.

B.    A fiktív eszközökhöz vagy a megtévesztés és félrevezetés bármilyen más formájához kapcsolódó manipulatív magatartásra utaló jelek

E rendelet 12. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása céljából, az említett cikk (2) bekezdésében foglalt magatartásformák sérelme nélkül az alábbi, a teljesség igénye nélkül felsorolt jeleket, amelyeket nem szükségszerűen kell önmagukban piaci manipulációnak tekinteni, a piaci résztvevők, illetve az illetékes hatóságok figyelembe veszik, amikor ügyleteket, illetve vételi vagy eladási megbízásokat vizsgálnak:

a) 

bizonyos személyek által adott vételi vagy eladási megbízásokat, illetve általuk végrehajtott ügyleteket megelőzi-e vagy követi-e hamis vagy félrevezető információk ugyanezen személyek vagy velük kapcsolatban álló személyek által történő terjesztése; és

b) 

bizonyos személyek adnak-e vételi vagy eladási megbízást, vagy végrehajtanak-e ügyleteket az előtt vagy az után, hogy ugyanezen személyek vagy a velük kapcsolatban álló személyek téves, elfogult vagy bizonyíthatóan anyagi érdek által befolyásolt befektetési ajánlásokat készítenek vagy terjesztenek.




II. MELLÉKLET



Megfelelési táblázat

E rendelet

2003/6/EK irányelv

1. cikk

 

2. cikk

 

2. cikk (1) bekezdés a) pont

9. cikk első bekezdés

2. cikk (1) bekezdés b) pont

 

2. cikk (1) bekezdés c) pont

 

2. cikk (1) bekezdés d) pont

9. cikk második bekezdés

2. cikk (3) bekezdés

9. cikk első bekezdés

2. cikk (4) bekezdés

10. cikk a) pont

3. cikk (1) bekezdés 1. pont

1. cikk (3) bekezdés

3. cikk (1) bekezdés 2. pont

 

3. cikk (1) bekezdés 3. pont

 

3. cikk (1) bekezdés 4. pont

 

3. cikk (1) bekezdés 5. pont

 

3. cikk (1) bekezdés 6. pont

1. cikk (4) bekezdés

3. cikk (1) bekezdés 7. pont

 

3. cikk (1) bekezdés 8. pont

 

3. cikk (1) bekezdés 9. pont

1. cikk (5) bekezdés

3. cikk (1) bekezdés 10. pont

 

3. cikk (1) bekezdés 11. pont

 

3. cikk (1) bekezdés 12. pont

1. cikk (7) bekezdés

3. cikk (1) bekezdés 13. pont

1. cikk (6) bekezdés

3. cikk (1) bekezdés 14–35. pont

 

4. cikk

 

5. cikk

8. cikk

6. cikk (1) bekezdés

7. cikk

6. cikk (2) bekezdés

 

6. cikk (3) bekezdés

 

6. cikk (4) bekezdés

 

6. cikk (5) bekezdés

 

6. cikk (6) bekezdés

 

6. cikk (7) bekezdés

 

7. cikk (1) bekezdés a) pont

1. cikk (1) bekezdés, első bekezdés

7. cikk (1) bekezdés b) pont

1. cikk (1) bekezdés, második bekezdés

7. cikk (1) bekezdés c) pont

 

7. cikk (1) bekezdés d) pont

1. cikk (1) bekezdés, harmadik bekezdés

7. cikk (2) bekezdés

 

7. cikk (3) bekezdés

 

7. cikk (4) bekezdés

 

7. cikk (5) bekezdés

 

8. cikk (1) bekezdés

2. cikk (1) bekezdés, első albekezdés

8. cikk (2) bekezdés

 

8. cikk (2) bekezdés a) pont

2. cikk (3) bekezdés b) pont

8. cikk (2) bekezdés b) pont

 

8. cikk (3) bekezdés

 

8. cikk (4) bekezdés a) pont

2. cikk (1) bekezdés a) pont

8. cikk (4) bekezdés b) pont

2. cikk (1) bekezdés b) pont

8. cikk (4) bekezdés c) pont

2. cikk (1) bekezdés c) pont

8. cikk (4) bekezdés d) pont

2. cikk (1) bekezdés d) pont

8. cikk (4) bekezdés, második albekezdés

4. cikk

8. cikk (5) bekezdés

2. cikk (2) bekezdés

9. cikk (1) bekezdés

 

9. cikk (2) bekezdés

 

9. cikk (3) bekezdés a) pont

2. cikk (3) bekezdés

9. cikk (3) bekezdés b) pont

2. cikk (3) bekezdés

9. cikk (4) bekezdés

 

9. cikk (5) bekezdés

 

9. cikk (6) bekezdés

 

10. cikk (1) bekezdés

3. cikk a) pont

10. cikk (2) bekezdés

 

11. cikk

 

12. cikk (1) bekezdés

 

12. cikk (1) bekezdés a) pont

1. cikk (2) bekezdés a) pont

12. cikk (1) bekezdés b) pont

1. cikk (2) bekezdés b) pont

12. cikk (1) bekezdés c) pont

1. cikk (2) bekezdés c) pont

12. cikk (1) bekezdés d) pont

 

12. cikk (2) bekezdés a) pont

1. cikk (2) bekezdés, második bekezdés, első francia bekezdés

12. cikk (2) bekezdés b) pont

1. cikk (2) bekezdés, második bekezdés, második francia bekezdés

12. cikk (2) bekezdés c) pont

 

12. cikk (2) bekezdés d) pont

1. cikk (2) bekezdés, második bekezdés, harmadik francia bekezdés

12. cikk (2) bekezdés e) pont

 

12. cikk (3) bekezdés

 

12. cikk (4) bekezdés

 

12. cikk (5) bekezdés

1. cikk (2) bekezdés, harmadik albekezdés

13. cikk (1) bekezdés

1. cikk (2) bekezdés a) pont, második bekezdés

13. cikk (1) bekezdés

 

13. cikk (2) bekezdés

 

13. cikk (3) bekezdés

 

13. cikk (4) bekezdés

 

13. cikk (5) bekezdés

 

13. cikk (6) bekezdés

 

13. cikk (7) bekezdés

 

13. cikk (8) bekezdés

 

13. cikk (9) bekezdés

 

13. cikk (10) bekezdés

 

13. cikk (11) bekezdés

 

14. cikk a) pont

2. cikk (1) bekezdés, első bekezdés

14. cikk b) pont

3. cikk b) pont

14. cikk c) pont

3. cikk a) pont

15. cikk

5. cikk

16. cikk (1) bekezdés

6. cikk (6) bekezdés

16. cikk (2) bekezdés

6. cikk (9) bekezdés

16. cikk (3) bekezdés

 

16. cikk (4) bekezdés

 

16. cikk (5) bekezdés

6. cikk (10) bekezdés, hetedik francia bekezdés

17. cikk (1) bekezdés

6. cikk (1) bekezdés

17. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés

9. cikk, harmadik bekezdés

17. cikk (2) bekezdés

 

17. cikk (3) bekezdés

 

17. cikk (4) bekezdés

6. cikk (2) bekezdés

17. cikk (5) bekezdés

 

17. cikk (6) bekezdés

 

17. cikk (7) bekezdés

 

17. cikk (8) bekezdés

6. cikk (3) bekezdés, első és második albekezdés

17. cikk (9) bekezdés

 

17. cikk (10) bekezdés

6. cikk (10) bekezdés, első és második francia bekezdés

17. cikk (11) bekezdés

 

18. cikk (1) bekezdés

6. cikk (3) bekezdés, harmadik albekezdés

18. cikk (2) bekezdés

 

18. cikk (3) bekezdés

 

18. cikk (4) bekezdés

 

18. cikk (5) bekezdés

 

18. cikk (6) bekezdés

 

18. cikk (7) bekezdés

9. cikk, harmadik bekezdés

18. cikk (8) bekezdés

 

18. cikk (9) bekezdés

6. cikk (10) bekezdés, negyedik francia bekezdés

19. cikk (1) bekezdés

6. cikk (4) bekezdés

19. cikk (1) bekezdés a) pont

6. cikk (4) bekezdés

19. cikk (1) bekezdés b) pont

 

19. cikk (2) bekezdés

 

19. cikk (3) bekezdés

 

19. cikk (4) bekezdés a) pont

 

19. cikk (4) bekezdés b) pont

 

19. cikk (5)–(13) bekezdés

 

19. cikk (14) bekezdés

6. cikk (10) bekezdés, ötödik francia bekezdés

19. cikk (15) bekezdés

6. cikk (10) bekezdés, ötödik francia bekezdés

20. cikk (1) bekezdés

6. cikk (5) bekezdés

20. cikk (2) bekezdés

6. cikk (8) bekezdés

20. cikk (3) bekezdés

6. cikk (10) bekezdés, hatodik francia bekezdés és 6. cikk (11) bekezdés

21. cikk

1. cikk (2) bekezdés c) pont, második mondat

22. cikk

11. cikk, első bekezdés és 10. cikk

23. cikk (1) bekezdés

12. cikk (1) bekezdés

23. cikk (1) bekezdés a) pont

12. cikk (1) bekezdés a) pont

23. cikk (1) bekezdés b) pont

12. cikk (1) bekezdés b) pont

23. cikk (1) bekezdés c) pont

12. cikk (1) bekezdés c) pont

23. cikk (1) bekezdés d) pont

12. cikk (1) bekezdés d) pont

23. cikk (2) bekezdés a) pont

12. cikk (2) bekezdés a) pont

23. cikk (2) bekezdés b) pont

12. cikk (2) bekezdés b) pont

23. cikk (2) bekezdés c) pont

 

23. cikk (2) bekezdés d) pont

12. cikk (2) bekezdés c) pont

23. cikk (2) bekezdés e) pont

 

23. cikk (2) bekezdés f) pont

 

23. cikk (2) bekezdés g) pont

12. cikk (2) bekezdés d) pont

23. cikk (2) bekezdés h) pont

12. cikk (2) bekezdés d) pont

23. cikk (2) bekezdés i) pont

12. cikk (2) bekezdés g) pont

23. cikk (2) bekezdés j) pont

12. cikk (2) bekezdés f) pont

23. cikk (2) bekezdés k) pont

12. cikk (2) bekezdés e) pont

23. cikk (2) bekezdés l) pont

12. cikk (2) bekezdés h) pont

23. cikk (2) bekezdés m) pont

6. cikk (7) bekezdés

23. cikk (3) bekezdés

 

23. cikk (4) bekezdés

 

24. cikk (1) bekezdés

15a. cikk (1) bekezdés

24. cikk (2) bekezdés

15a. cikk (2) bekezdés

24. cikk (3) bekezdés

 

25. cikk (1) bekezdés első albekezdés

16. cikk (1) bekezdés

25. cikk (2) bekezdés

16. cikk (2) bekezdés és 16. cikk (4) bekezdés, negyedik albekezdés

25. cikk (2) bekezdés a) pont

16. cikk (2) bekezdés, második albekezdés, első francia bekezdés és 16. cikk (4) bekezdés, negyedik albekezdés

25. cikk (2) bekezdés b) pont

 

25. cikk (2) bekezdés c) pont

16. cikk (2) bekezdés, második albekezdés, második francia bekezdés és 16. cikk (4) bekezdés, negyedik albekezdés

25. cikk (2) bekezdés d) pont

16. cikk (2) bekezdés második albekezdés, harmadik francia bekezdés és 16. cikk (4) bekezdés, negyedik albekezdés

25. cikk (3) bekezdés

 

25. cikk (4) bekezdés

16. cikk (2) bekezdés, első mondat

25. cikk (5) bekezdés

16. cikk (3) bekezdés

25. cikk (6) bekezdés

16. cikk (4) bekezdés

25. cikk (7) bekezdés

16. cikk (2) bekezdés, negyedik albekezdés és 16. cikk (4) bekezdés, negyedik albekezdés

25. cikk (8) bekezdés

 

25. cikk (9) bekezdés

16. cikk (5) bekezdés

26. cikk

 

27. cikk (1) bekezdés

 

27. cikk (2) bekezdés

 

27. cikk (3) bekezdés

13. cikk

28. cikk

 

29. cikk

 

30. cikk (1) bekezdés, első albekezdés

14. cikk (1) bekezdés

30. cikk (1) bekezdés a) pont

 

30. cikk (1) bekezdés b) pont

14. cikk (3) bekezdés

30. cikk (2) bekezdés

 

30. cikk (3) bekezdés

 

31. cikk

 

32. cikk

 

33. cikk (1) bekezdés

14. cikk (5) bekezdés, első albekezdés

33. cikk (2) bekezdés

 

33. cikk (3) bekezdés

14. cikk (5) bekezdés, második albekezdés

33. cikk (4) bekezdés

14. cikk (5) bekezdés, harmadik albekezdés

33. cikk (5) bekezdés

 

34. cikk (1) bekezdés

14. cikk (4) bekezdés

34. cikk (2) bekezdés

 

34. cikk (3) bekezdés

 

35. cikk

 

36. cikk (1) bekezdés

17. cikk (1) bekezdés

36. cikk (2) bekezdés

 

37. cikk

20. cikk

38. cikk

 

39. cikk

21. cikk

Melléklet

 



( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

( 2 ) A Bizottság 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK rendelete a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 241., 2006.9.2., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/30/EU irányelve a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint tőkéjük fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról (HL L 315., 2012.11.14., 74. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 600/2014/EU rendelete a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 84. oldalát).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

( 8 ) A Bizottság (EU) 2016/908 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. február 26.) az elfogadott piaci gyakorlatok megállapításához szükséges kritériumokról, eljárásról és követelményekről, valamint az elfogadott piaci gyakorlatok fenntartásához, megszüntetéséhez vagy elfogadásuk feltételeinek módosításához szükséges követelményekről szóló szabályozástechnikai standardok meghatározása tekintetében az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 153., 2016.6.10., 3. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 713/2009/EK rendelete az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (HL L 211., 2009.8.14., 1. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott társasági formájú vállalkozások éves beszámolóiról, összevont éves beszámolóiról és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

( 14 ) A Tanács 1986. december 8-i 86/635/EGK irányelve a bankok és más pénzügyi vállalkozások éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).

( 15 ) A Tanács 1991. december 19-i 91/674/EGK irányelve a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról (HL L 374., 1991.12.31., 7. o.).

( 16 ) A Bizottság 2001. június 6-i 2001/528/EK határozata az európai értékpapír-bizottság létrehozásáról (HL L 191., 2001.7.13., 45. o.).

( 17 ) A Bizottság 2003/125/EK irányelve (2003. december 22.) a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési ajánlások tisztességes ismertetése és az összeférhetetlenség közzététele tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 339., 2003.12.24., 73. o.).

( 18 ) A Bizottság 2003. december 22-i 2003/124/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bennfentes információ meghatározása és közzététele, valamint a piaci manipuláció meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 339., 2003.12.24., 70. o.).

( 19 ) A Bizottság 2003. december 22-i 2273/2003/EK rendelete a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a visszavásárlási programokra vonatkozó mentességek és a pénzügyi eszközök stabilizálása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 336., 2003.12.23., 33. o.).