Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

(1) E rendelet célja a polgári légi közlekedés biztonságának javítása azáltal, hogy biztosítja a vonatkozó polgári légiközlekedéssel kapcsolatos információk bejelentését, gyűjtését, tárolását, védelmét, megosztását, terjesztését és elemzését.

a) adott esetben az összegyűjtött információk elemzése alapján kellő időben biztonsági intézkedésre kerüljön sor;

b) az információk bizalmas kezelésére és megfelelő felhasználására vonatkozó szabályok bevezetése által, továbbá a bejelentők és az eseményjelentésekben említett személyek összehangolt és megerősített védelme révén a biztonsági információk folyamatos rendelkezésre álljanak; és

c) a légiközlekedés-biztonsági kockázatokat uniós szinten és nemzeti szinten is figyelembe vegyék és kezeljék.

(2) Az események bejelentésének kizárólagos célja a balesetek és repülőesemények megakadályozása, és nem a vétkesség vagy a felelősség megállapítása.

1. „bejelentő”: e rendelet szerint valamely eseményt vagy egyéb, biztonsági vonatkozású információt bejelentő természetes személy;

2. „légi jármű”: olyan szerkezet, melynek légkörben maradása a levegővel való olyan kölcsönhatásból ered, mely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása;

3. „repülőesemény”: a 996/2010/EU rendelet értelmében vett repülőesemény;

4. „súlyos repülőesemény”: a 996/2010/EU rendelet értelmében vett súlyos repülőesemény;

6. „személytelenné tett információ”: az eseményjelentésekből származó olyan információ, amelyből törölték a természetes személyekre vonatkozó személyes adatokat, például a neveket és címeket;

7. „esemény”: az olyan biztonsági vonatkozású események, amelyek veszélyeztetnek vagy – ha nem hárítják el vagy kezelik azokat – veszélyeztethetnek egy légi járművet, az abban tartózkodókat vagy bármely más személyt, és amelyek közé mindenekelőtt a balesetek és a súlyos repülőesemények tartoznak;

8. „szervezet”: minden olyan szervezet, amely légiközlekedési termékeket biztosít, és/vagy olyan személyeket alkalmaz vagy foglalkoztat szerződéssel, illetve olyan személyek szolgáltatásait veszi igénybe, akiknek a 4. cikk (6) bekezdésével összhangban jelenteniük kell a bekövetkező eseményeket;

9. „anonimizálás”: az eseményjelentésekből a bejelentőre és az eseményjelentésekben említett személyekre vonatkozó minden személyes információnak és minden olyan adatnak – többek között az eseményben érintett szervezet(ek) nevének – törlése, amelyből kiderülhetne a bejelentő vagy harmadik felek kiléte, vagy amely információra az eseményjelentésből következtetni lehetne;

10. „veszély”: olyan helyzet vagy tárgy, amely alkalmas arra, hogy személyek halálát vagy sérülését, a berendezések vagy a szerkezetek sérülését, anyagveszteséget vagy valamely képesség csökkenését okozza.

11. „eseményvizsgálatot végző hatóság”: a 996/2010/EU rendelet 4. cikkében említett eseményvizsgálatokat végző, illetve felügyelő, a polgári légiközlekedési biztonsági vizsgálatokért felelős állandó nemzeti hatóság;

12. „a méltányosság elve (just culture)”: olyan jogelv, amely bár a súlyos gondatlanságot, a szándékos szabálysértést, illetve károkozást nem tolerálja, de amelynek értelmében az operatív személyzettel és más személyekkel szemben nem alkalmaznak szankciót olyan intézkedéseik, döntéseik vagy mulasztásaik miatt, amelyeket a tapasztalataiknak és szakképesítésüknek megfelelően hoztak meg, illetve követtek el;

a) ha az Unióban letelepedett érdekelt fél kér információt, az egyes tagállamok által a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban kijelölt illetékes hatóság;

b) ha az Unióban nem letelepedett érdekelt fél kér információt, a Bizottság;

14. „érdekelt fél”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, illetve bármely olyan hivatalos szerv, akár rendelkezik jogi személyiséggel, akár nem, amelynek lehetősége nyílik a légi közlekedés biztonságának javítására, ha hozzáférést kap a tagállamok által az eseményekre vonatkozóan egymásnak átadott információkhoz, és amelyek a II. mellékletben meghatározott érdekelt felek kategóriáinak egyikébe tartoznak;

15. „nemzeti légiközlekedés-biztonsági program”: egy tagállam polgári légi közlekedésének biztonságát szolgáló jogi aktusok és tevékenységek integrált összessége;

16. „Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv”: biztonsági kérdések európai szintű értékelése és a kapcsolódó tevékenységek;

17. „Európai Légiközlekedés-biztonsági Program”: a polgári légi közlekedés biztonságával kapcsolatos kérdések európai szintű közös kezelését célzó tevékenységek és eljárások, valamint uniós szintű rendeletek integrált rendszere;

18. „légiközlekedés-biztonsági menedzsmentrendszer”: a légiközlekedés-biztonsági menedzsment tekintetében alkalmazott szisztematikus megközelítés, beleértve az ehhez szükséges szervezeti struktúrákat, az elszámoltathatóságot, a szabályzatokat és eljárásokat, továbbá ideértve minden olyan menedzsmentrendszert, amely önmagában vagy a szervezet más menedzsmentrendszereibe integrálva a biztonság kezelését célozza;

a) olyan események bejelentése, amelyek veszélyeztetnek vagy – ha nem hárítják el vagy kezelik azokat – veszélyeztethetnek egy légi járművet, az abban tartózkodókat és bármely más, a légi jármű üzemeltetésére hatást gyakorló személyt, felszerelést vagy létesítményt, illetve ebben az összefüggésben egyéb, biztonsági vonatkozású információk bejelentése;

b) a bejelentett események és egyéb, biztonsági vonatkozású információk elemzése és a bejelentést követően megteendő intézkedések;

d) az összegyűjtött biztonsági információk megfelelő felhasználása;

e) az összegyűjtött információk európai központi adattárba történő rendezése; és

f) az anonimizált információk az érdekelt felek körében történő terjesztése azzal a céllal, hogy az érdekelt felek rendelkezésére álljon minden olyan információ, amelyre a légi közlekedés biztonságának javításához szükségük van.

(2) Ez a rendelet az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) hatálya alá tartozó polgári légi járművekkel kapcsolatos eseményekre és egyéb, biztonsággal kapcsolatos információkra alkalmazandó.

Ugyanakkor ez a rendelet nem alkalmazandó olyan, pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos eseményekre és egyéb, biztonsággal kapcsolatos információkra, amelyek esetében az (EU) 2018/1139 rendelet 56. cikkének (1) és (5) bekezdése értelmében nem előírás a tanúsítvány vagy a nyilatkozat megléte, kivéve, ha a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos események és egyéb, biztonsággal kapcsolatos információk súlyos vagy halálos személyi sérüléshez vezettek vagy pilóta nélküli légi járművektől eltérő légi járműveket is érintettek.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy e rendeletet az (EU) 2018/1139 rendelet hatálya alá nem tartozó légi járművekkel kapcsolatos eseményekre és egyéb, biztonsággal kapcsolatos információkra is alkalmazzák.

(1) Azokat az eseményeket, amelyek jelentős légiközlekedés-biztonsági kockázatot hordozhatnak magukban és az alábbi kategóriákba tartoznak, a (6) bekezdésben felsorolt személyeknek jelenteniük kell az e cikk szerinti kötelező eseményjelentési rendszerek keretében:

a) a légi jármű üzemeltetésével kapcsolatos események, például:

vi. a sérüléssel, a veszélyhelyzetekkel vagy más kritikus helyzetekkel kapcsolatos események;

vii. a légi jármű személyzetének cselekvőképtelenné válásával és a légi jármű személyzetével kapcsolatos egyéb események;

viii. időjárási körülményekkel vagy védelmi helyzetekkel kapcsolatos események;

b) a műszaki körülményekkel, a légi jármű karbantartásával és javításával kapcsolatos események, például:

iv. a hajtóműrendszer (többek között a hajtóművek, légcsavarok és forgószárny-rendszerek) hibája és a fedélzeti segélyhajtóművekkel kapcsolatos problémák;

c) a léginavigációs szolgáltatásokhoz és berendezésekhez kapcsolódó események, például:

i. az ütközések, az ütközésközeli helyzetek vagy a potenciális ütközések;

ii. a légiforgalmi szolgáltatásokkal és a léginavigációs szolgáltatásokkal összefüggő (ATM/ANS) speciális események;

d) a repülőterekhez és a földi kiszolgálási tevékenységekhez kapcsolódó események, például:

i. a repülőtéri tevékenységekkel és berendezésekkel kapcsolatos események;

ii.. az utasok, poggyászok, postai küldemények és áruteher kezelésével kapcsolatos események;

iii. a légi járművek földi kiszolgálásával és szervizelésével kapcsolatos események.

(2) A tagállamokban letelepedett mindegyik szervezetnek kötelező jelentési rendszert kell létrehoznia az (1) bekezdésben említett eseményekre vonatkozó adatok összegyűjtésének elősegítésére.

(3) Valamennyi tagállam kötelező jelentési rendszert hoz létre, amely elősegíti az eseményekre vonatkozó adatok összegyűjtését, beleértve a szervezetek által a (2) bekezdés szerint gyűjtött adatok összegyűjtését is.

(4) Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek (Ügynökség) kötelező jelentési rendszert kell létrehoznia, amely elősegíti az eseményekre vonatkozó adatok összegyűjtését, beleértve az Ügynökség által tanúsított vagy jóváhagyott szervezetek által a (2) bekezdés szerint gyűjtött adatok összegyűjtését is.

(5) A Bizottság végrehajtási aktusok útján az események besorolását meghatározó jegyzéket fogad el, amelyre az (1) bekezdés szerinti események bejelentésekor hivatkozni kell. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság az említett végrehajtási aktusokba a komplex motoros meghajtású légi járművektől eltérő légi járművekre vonatkoztatható események besorolásáról külön jegyzéket is belefoglal. Ez a jegyzék az előző albekezdésben említett jegyzék leegyszerűsített változata, amely adott esetben a légi közlekedés ezen ágazatára jellemző sajátosságokhoz való hozzáigazításokat is tartalmazza.

(6) Az alábbi természetes személyeknek jelenteniük kell az (1) bekezdésben említett eseményeket, mégpedig az azon szervezet által, a (2) bekezdésben említettek szerint létrehozott rendszeren keresztül, amellyel az adott személy munkaviszonyban, más szerződéses viszonyban áll, illetve amely az adott személy szolgáltatását igénybe veszi, vagy – ennek hiányában – a szervezetük letelepedési helye szerinti tagállam vagy a légijármű-vezető engedélyét kibocsátó, érvényesítő vagy konvertáló állam által a (3) bekezdésben említettek szerint létrehozott rendszeren keresztül, vagy az Ügynökség által a (4) bekezdésnek megfelelően létrehozott rendszeren keresztül:

a) az Unióban nyilvántartásba vett légi járműnek vagy az Unió területén kívül nyilvántartásba vett, de olyan üzemben tartó által használt légi járműnek, amelynek üzembentartási felügyeletét valamely tagállam látja el, vagy az Unióban letelepedett üzemben tartó által használt légi járműnek a parancsnoka, illetőleg abban az esetben, ha a parancsnoknak nem áll módjában bejelenteni az eseményt, a személyzet parancsnoki láncban következő egyéb tagja;

b) egy tagállam vagy az Ügynökség felügyelete alá tartozó, egy légi jármű vagy annak bármely berendezése vagy alkatrésze tervezésében, gyártásában, a folyamatos repülésre való alkalmasság felügyeletében, fenntartásában karbantartásában vagy átalakításában részt vevő személy;

c) egy tagállam vagy az Ügynökség felügyelete alá tartozó, egy légi járműre vagy annak bármely berendezésére vagy alkatrészére vonatkozó légialkalmassági felülvizsgálati bizonyítványt vagy üzembehelyezési bizonyítványt aláíró személy;

d) az a személy, aki légiforgalmi szolgáltató léginavigációs szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokkal megbízott alkalmazottjaként vagy repüléstájékoztató szolgáltatást nyújtó tisztviselőként olyan feladatot lát el, amelyhez tagállami szakszolgálati engedély szükséges;

e) egy olyan repülőtér biztonsági irányításához kapcsolódó feladatot ellátó személy, amely esetében az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) alkalmazandó;

f) az a személy, aki olyan léginavigációs berendezések telepítésével, módosításával, karbantartásával, javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével kapcsolatos feladatot lát el, amelynek felügyeletét valamely tagállam látja el;

g) az a személy, aki légi jármű földi kiszolgálásával kapcsolatos feladatot lát el, beleértve a tüzelőanyag-feltöltést, a terhelési adatlap kitöltését, a berakodást, a jégtelenítést és a légi jármű vontatását, az 1008/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó repülőtéren.

(7) A (6) bekezdésben szereplő személyeknek az eseményről való tudomásszerzést követő 72 órán belül be kell azt jelenteniük, kivéve, ha ezt rendkívüli körülmények megakadályozzák.

(8) A (9) bekezdés hatálya alá nem tartozó, valamely tagállamban letelepedett szervezeteknek az eseményről szóló értesítést követően a lehető leghamarabb, de minden esetben az eseményről való tudomásszerzést követő 72 órán belül jelenteniük kell az adott tagállam 6. cikk (3) bekezdése szerinti illetékes hatósága felé az eseménynek az e cikk (2) bekezdésével összhangban összegyűjtött adatait.

(9) A valamely tagállamban letelepedett, az Ügynökség által tanúsított vagy jóváhagyott mindegyik szervezetnek az eseményről szóló értesítést követően a lehető leghamarabb, de minden esetben az eseményről való tudomásszerzést követő 72 órán belül jelentenie kell az Ügynökség felé az eseménynek a (2) bekezdéssel összhangban összegyűjtött adatait.

(1) Minden egyes, valamely tagállamban letelepedett szervezetnek létre kell hoznia egy olyan önkéntes jelentési rendszert, amely elősegíti:

a) az olyan eseményekre vonatkozó adatok gyűjtését, amelyekre a kötelező jelentési rendszer esetleg nem tér ki;

b) az olyan biztonsági vonatkozású egyéb információk gyűjtését, amelyek a bejelentő megítélése szerint tényleges vagy potenciális veszélyt jelentenek a légi közlekedés biztonságára.

(2) Valamennyi tagállam létrehoz egy olyan önkéntes jelentési rendszert, amely elősegíti:

a) az olyan eseményekre vonatkozó adatok gyűjtését, amelyekre a kötelező jelentési rendszer esetleg nem tér ki;

E rendszer többek között magában foglalja a szervezetek által a (6) bekezdéssel összhangban átadott információkat is.

(3) Az Ügynökségnek létre kell hoznia egy olyan önkéntes jelentési rendszert, amely elősegíti:

a) az olyan eseményekre vonatkozó adatok gyűjtését, amelyekre a kötelező jelentési rendszer esetleg nem tér ki;

b) az olyan biztonsági vonatkozású egyéb információk átadását, amelyek a bejelentő megítélése szerint tényleges vagy potenciális veszélyt jelentenek a légi közlekedés biztonságára.

E rendszer többek között magában foglalja az Ügynökség által tanúsított vagy jóváhagyott szervezetek által az (1) bekezdés szerint gyűjtött adatok összegyűjtését is.

(4) Az önkéntes jelentési rendszerek használata elősegíti az események vagy a biztonsági vonatkozású információk azon adatainak gyűjtését:

a) amelyek jelentése nem kötelező a 4. cikk (1) bekezdése alapján;

b) amelyeket nem a 4. cikk (6) bekezdésében felsorolt személyek jelentenek be.

(5) Minden olyan szervezetnek, amely valamely tagállamban letelepedett, valamint az Ügynökségtől származó tanúsítással vagy jóváhagyással rendelkezik, kellő időben jelentenie kell az Ügynökség felé az olyan eseményekre vonatkozó adatokat és egyéb, biztonsági vonatkozású információkat, amelyeket az (1) bekezdés szerint gyűjtöttek össze, és amelyek tényleges vagy potenciális veszélyt jelenthetnek a légi közlekedés biztonságára.

(6) Minden olyan szervezetnek, amely valamely tagállamban letelepedett, de nem rendelkezik az Ügynökségtől származó tanúsítással vagy jóváhagyással, kellő időben jelenteniük kell az adott tagállamnak a 6. cikk (3) bekezdése szerint kijelölt illetékes hatósága felé az olyan eseményekre vonatkozó adatokat és biztonsági vonatkozású egyéb információkat, amelyeket az e cikk (1) bekezdése szerint gyűjtöttek össze, és amelyek tényleges vagy potenciális veszélyt jelenthetnek a légi közlekedés biztonságára. A tagállamok a területükön letelepedett szervezetek számára előírhatják azt, hogy azok tegyenek jelentést valamennyi, az e cikk (1) bekezdésének megfelelően összegyűjtött, eseményekkel kapcsolatos adatról.

(7) A tagállamok, az Ügynökség és a szervezetek létrehozhatnak a biztonsági vonatkozású információk gyűjtésére és feldolgozására alkalmas egyéb rendszereket is, amelyek az olyan eseményekre vonatkozó adatok összegyűjtését szolgálják, amelyekre esetleg a 4. cikkben és az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett jelentési rendszerek nem terjednek ki. E rendszerek kiterjedhetnek a 6. cikk (3) bekezdésében felsoroltaktól eltérő szervezetek részére történő jelentéstételre, és azokban aktív szerepet vállalhat(nak):

(8) Az önkéntes és kötelező bejelentésekből származó információkat egyetlen rendszerbe is lehet integrálni.

(1) Minden egyes, valamely tagállamban letelepedett szervezetnek ki kell jelölnie egy vagy több személyt az eseményekre vonatkozó – a 4. és 5. cikknek megfelelően bejelentett – adatok függetlenül történő gyűjtésére, értékelésére, feldolgozására, elemzésére és tárolására.

A jelentések kezelését úgy kell megvalósítani, hogy az információkat a biztonsági céloktól eltérő célra ne lehessen felhasználni, és hogy annak során megfelelően biztosítsák a bejelentő és az eseményjelentésekben említett személyek személyazonosságának bizalmas kezelését a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elvének előmozdítása érdekében.

(2) Az illetékes hatósággal való megállapodás útján a kisebb szervezetek egyszerűsített mechanizmust vezethetnek be az eseményekre vonatkozó adatok gyűjtésére, értékelésére, feldolgozására, elemzésére és tárolására. Az említett feladatok elvégzését hasonló jellegű szervezetekkel is megoszthatják, betartva ugyanakkor az e rendeletben foglalt, az adatok bizalmas kezelésére és védelmére vonatkozó szabályokat.

(3) Minden tagállam egy vagy több illetékes hatóságot jelöl ki egy olyan mechanizmus létrehozására, amely az eseményekre vonatkozó – a 4. és 5. cikknek megfelelően bejelentett – adatok függetlenül történő gyűjtésére, értékelésére, feldolgozására, elemzésére és tárolására szolgál.

A jelentések kezelését úgy kell megvalósítani, hogy az információkat a biztonsági céloktól eltérő célra ne lehessen felhasználni, és annak megfelelően biztosítania kell a bejelentőre és az eseményjelentésben említett személyekre vonatkozó adatok bizalmas kezelését a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elvének előmozdítása érdekében.

Az első albekezdés alapján – összevontan vagy külön – a következő hatóságokat lehet kijelölni:

c) bármilyen más független, e feladattal megbízott uniós székhelyű szerv vagy szervezet.

Amennyiben valamely tagállam egynél több szervet vagy szervezetet jelöl ki, közülük egyet kapcsolattartási pontnak nevez ki a 8. cikk (2) bekezdésében említett információcseréhez.

(4) Az Ügynökség egy vagy több személyt jelöl ki egy olyan mechanizmus létrehozására, amely az eseményekre vonatkozó – a 4. és 5. cikknek megfelelően bejelentett – adatok függetlenül történő gyűjtésére, értékelésére, feldolgozására, elemzésére és tárolására szolgál.

A jelentések kezelését úgy kell megvalósítani, hogy az információkat a biztonsági céloktól eltérő célra ne lehessen felhasználni, és annak során megfelelően biztosítani kell a bejelentő és az eseményjelentésekben említett személyek személyazonosságának bizalmas kezelését a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elvének előmozdítása érdekében.

(5) A szervezeteknek egy vagy több adatbázisban kell tárolniuk az eseményekre vonatkozóan a 4. és az 5. cikknek megfelelően összegyűjtött adatok alapján összeállított eseményjelentéseket.

(6) A (3) bekezdésben említett illetékes hatóságoknak nemzeti adatbázisban kell tárolniuk az eseményekre vonatkozóan a 4. és az 5. cikknek megfelelően összegyűjtött adatok alapján összeállított eseményjelentéseket.

(7) A balesetekre és a súlyos repülőeseményekre vonatkozóan az eseményvizsgálatot végző hatóságok által összegyűjtött vagy kiadott releváns információkat is ebben a nemzeti adatbázisban kell tárolni.

(8) Az Ügynökségnek adatbázisban kell tárolnia az eseményekre vonatkozóan a 4. és az 5. cikknek megfelelően összegyűjtött adatok alapján összeállított eseményjelentéseket.

(9) Az eseményvizsgálatot végző hatóságoknak teljes körű hozzáféréssel kell rendelkezniük a (6) bekezdésben említett megfelelő nemzeti adatbázishoz annak érdekében, hogy teljesíthessék a 996/2010/EU rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerinti feladataikat.

(10) A tagállamok polgári légiközlekedési hatóságainak teljes körű hozzáféréssel kell rendelkezniük a (6) bekezdésben említett megfelelő nemzeti adatbázishoz annak érdekében, hogy elláthassák a biztonsági vonatkozású feladataikat.

(1) A 6. cikkben említett eseményjelentéseknek legalább az I. mellékletben felsorolt információkat tartalmazniuk kell.

(2) A 6. cikk (5), (6) és (8) bekezdésében említett eseményjelentésekben fel kell tüntetni az érintett esemény biztonsági kockázat szerinti besorolását. Ezt a besorolást az adott tagállam illetékes hatóságának vagy az Ügynökségnek az e cikk (5) bekezdésében meghatározott közös európai kockázatbesorolási rendszernek megfelelően felül kell vizsgálnia és szükség esetén módosítania kell, majd jóvá kell hagynia.

(3) A szervezeteknek, a tagállamoknak és az Ügynökségnek adatminőség-ellenőrző eljárásokat kell létrehozniuk az adatok – elsősorban az előzetesen összegyűjtött információk és az adatbázisban tárolt jelentések adatai – közötti megfelelőbb összhang biztosítására.

(4) A 6. cikk (5), (6) és (8) bekezdésében említett adatbázisoknak olyan formátumokat kell alkalmazniuk, amelyek:

a) az információcsere megkönnyítése érdekében szabványosak; és

(5) A Bizottság a tagállamokkal és az Ügynökséggel szoros együttműködésben a 14. cikk (2) bekezdésében említett légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózaton keresztül közös európai kockázatbesorolási rendszert dolgoz ki annak érdekében, hogy a szervezetek, a tagállamok és az Ügynökség elvégezhesse az események biztonsági kockázat szerinti besorolását. Ennek során a Bizottság figyelembe veszi, hogy a rendszernek összhangban kell állnia már meglévő kockázatbesorolási rendszerekkel.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közös európai kockázatbesorolási rendszer meghatározására vonatkozóan.

(7) A Bizottság végrehajtási aktusok útján részletes szabályokat fogad el a közös európai kockázatbesorolási rendszer végrehajtása érdekében. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(8) A Bizottság és az Ügynökség támogatja a tagállamok illetékes hatóságainak adatintegrálási munkáját, ideértve például:

a) az (1) bekezdésben említett minimális információk rendszerezését;

b) az események (2) bekezdésben említett kockázat szerinti besorolását; és

c) a (3) bekezdésben említett adatminőség-ellenőrző eljárások kialakítását.

A Bizottság és az Ügynökség által nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia az adatbeviteli eljárások tagállamok közötti összehangolásához, és a 6. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében említett szerveknél és szervezeteknél dolgozó személyzet részére különösen az alábbiak nyújtásából áll:

(1) A Bizottság kezeli az Unióban összegyűjtött eseményjelentések tárolására szolgáló európai központi adattárat.

(2) A Bizottság egyetértésével minden tagállam aktualizálja az európai központi adattárat azáltal, hogy a 6. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti adatbázisokban tárolt valamennyi biztonsági vonatkozású információt továbbítja a központi adattárnak.

(3) Az Ügynökségnek meg kell állapodnia a Bizottsággal minden, a 216/2008/EK rendelet és annak végrehajtási szabályai alapján az Ügynökség által összegyűjtött eseményjelentések, különösen a belső eseménybejelentő rendszerben (IORS) tárolt események, valamint a 4. cikk (9) bekezdése és az 5. cikk (5) bekezdése szerint gyűjtött információk európai központi adattárba történő továbbítására vonatkozó műszaki protokollokról.

(4) A Bizottság végrehajtási aktusok útján intézkedéseket fogad el az (1) és (2) bekezdésben említett európai központi adattár kezelésére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(1) A tagállamok és az Ügynökség úgy működnek közre az információcserében, hogy az eseményjelentéseket tároló saját adatbázisaikban tárolt biztonsági vonatkozású információkhoz az európai központi adattáron keresztül hozzáférést biztosítanak a többi tagállam illetékes hatóságainak, az Ügynökségnek és a Bizottságnak.

Az eseményjelentéseket legkésőbb a nemzeti adatbázisba történő bevitelük után 30 nappal továbbítani kell az európai központi adattárnak.

Az eseményjelentéseket szükség esetén kiegészítő biztonsági vonatkozású információkkal kell naprakésszé tenni.

(2) A tagállamoknak a balesetekkel és a súlyos repülőeseményekkel kapcsolatos információkat továbbítaniuk kell az európai központi adattárnak az alábbiak szerint:

a) a balesetekkel és a súlyos repülőeseményekkel kapcsolatos előzetes tényszerű információkat a kivizsgálás folyamán;

(3) Egy tagállam vagy az Ügynökség a kapcsolódó biztonsági vonatkozású információkat a lehető leghamarabb továbbítja a tagállamok érintett hatóságainak, illetve az Ügynökségnek, ha az eseményekre vonatkozó adatok összegyűjtése, az eseményjelentések tárolása vagy a 13. cikk (6) bekezdése szerinti elemzés elvégzése során olyan biztonsági szempontokat azonosít, amelyek megítélése szerint:

a) más tagállam vagy az Ügynökség érdeklődésére is számot tarthatnak; vagy

b) esetleg biztonsági intézkedések megtételét igénylik más tagállam vagy az Ügynökség részéről.

(1) Az Unióban működő, a polgári légi közlekedés biztonságának szabályozásáért felelős valamennyi szervnek, illetve az eseményvizsgálatok elvégzéséért felelős hatóságoknak biztonságos és teljes online hozzáféréssel kell rendelkezniük az európai központi adattárban őrzött, eseményekkel kapcsolatos adatokhoz.

(2) A II. mellékletben felsorolt érdekelt felek is kérvényezhetik az európai központi adattárban található egyes információkhoz való hozzáférést.

Az Unióban letelepedett érdekelt feleknek adatszolgáltatási kérelmükkel a letelepedésük helye szerinti tagállam kapcsolattartási pontjához kell fordulniuk.

Az Unión kívül letelepedett érdekelt feleknek kérelmeiket a Bizottsághoz kell benyújtaniuk.

A Bizottság az e bekezdés szerinti kérelmekről értesíti az érintett tagállam illetékes hatóságát.

(3) A 996/2010/EU rendelet 15. cikke (2) bekezdésében foglaltak mellett, az európai központi adattárban tárolt, az említett rendelettel összhangban végzett, folyamatban lévő eseményvizsgálatokra vonatkozó információk e cikk alapján nem adhatók ki az érdekelt feleknek.

(4) Biztonsági okokból az érdekelt felek számára nem adható közvetlen hozzáférés az európai központi adattárhoz.

(1) Az európai központi adattárban tárolt információkhoz való hozzáférést a kapcsolattartási pontok által jóváhagyott formanyomtatványokon kell kérelmezni. E formanyomtatványoknak tartalmazniuk kell legalább a III. mellékletben található elemeket.

b) rendelkezik-e illetékességgel a benyújtott kérelem feldolgozására.

Ha a kapcsolattartási pont azt állapítja meg, hogy a kérelem egy másik tagállam vagy a Bizottság hatáskörébe tartozik, továbbítania kell azt az adott tagállamnak vagy a Bizottságnak.

(3) A kérelmet fogadó kapcsolattartási pontnak eseti alapon értékelnie kell, hogy a kérelem megalapozott és teljesíthető-e. A kapcsolattartási pontok papíron vagy biztonságos elektronikus kommunikációs eszközön juttathatják el az információt az érdekelt félhez.

(4) Ha a kapcsolattartási pont elfogadja a kérelmet, meg kell határoznia a rendelkezésre bocsátandó információ mennyiségét és részletességét. A 15. és a 16. cikk sérelme nélkül csak a kérelem szempontjából feltétlenül szükséges információkra kell szorítkozni.

Az érdekelt fél saját berendezéseihez, műveleteihez vagy tevékenységi területéhez nem kapcsolódó információk csak összesített vagy anonimizált formában adhatók meg. Nem összesített formában lévő információt akkor lehet az érdekelt fél rendelkezésére bocsátani, ha az írásban részletes indoklást nyújt be. Az információkat a 15. és 16. cikkel összhangban kell felhasználni.

(5) A kapcsolattartási pont a II. melléklet b) pontjában felsorolt érdekelt feleknek csak olyan információkat adhat meg, amelyek az adott fél saját berendezéseihez, műveleteihez vagy tevékenységi területéhez kapcsolódnak.

(6) A II. melléklet a) pontjában felsorolt érdekelt felektől érkező kérelmet fogadó kapcsolattartási pont általános jellegű döntést hozhat ezen érdekelt felek rendszeres tájékoztatásáról, feltéve, ha:

a) a kért információ kapcsolódik az érdekelt fél saját berendezéseihez, műveleteihez vagy tevékenységi területéhez;

b) az általános jellegű döntés nem biztosít hozzáférést az adatbázis teljes tartalmához;

c) az általános jellegű döntés kizárólag anonimizált információkhoz való hozzáférést biztosít.

(7) Az érdekelt fél az e cikk szerint kapott információt az alábbi feltételekkel használhatja fel:

a) az érdekelt fél csak az e rendelet 1. cikkében megállapított célkitűzésnek megfelelő, a kérelmezési formanyomtatványon feltüntetett célból használhatja fel a kapott információt; és

b) az érdekelt fél nem adhatja ki a kapott információt az azt átadó írásbeli hozzájárulása nélkül, és meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket a kapott információ megfelelő szintű bizalmas kezelésének biztosítására.

(8) Az információ e cikk szerinti terjesztésére vonatkozó döntésnek azokra az információkra kell korlátozódnia, amelyekre az információ felhasználójának célja eléréséhez feltétlenül szüksége van.

(1) A kapcsolattartási pontnak nyilvántartásba kell vennie a hozzá beérkező kérelmeket és az azok alapján hozott intézkedéseket.

Ezt az információt időben közölni kell a Bizottsággal, valahányszor kérelem érkezik be és/vagy intézkedés történik.

(2) A Bizottság naprakész jegyzéket bocsát minden kapcsolattartási pont rendelkezésére a beérkezett kérelmekről, valamint a különböző kapcsolattartási pontok, illetve a Bizottság által hozott intézkedésekről.

(1) Minden egyes, valamely tagállamban letelepedett szervezetnek eljárást kell kidolgoznia a 4. cikk (2) bekezdésével és az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban összegyűjtött események elemzésére annak érdekében, hogy feltérképezze a felderített eseményekkel vagy eseménycsoportokkal összefüggő, a biztonságot fenyegető veszélyeket.

Az elemzés alapján az egyes szervezeteknek meg kell határozniuk a légi közlekedés biztonságának előmozdításához adott esetben szükséges megfelelő korrekciós vagy megelőző intézkedéseket.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti elemzést követően valamely tagállamban letelepedett szervezet a tényleges vagy potenciális légiközlekedés-biztonsági hiányosságok elhárításához szükséges megfelelő korrekciós vagy megelőző intézkedéseket határoz meg:

b) ki kell alakítania az intézkedés végrehajtásának és hatékonyságának nyomon követésére szolgáló eljárást.

(3) Minden egyes, valamely tagállamban letelepedett szervezetnek rendszeresen közölnie kell alkalmazottaival vagy a vele szerződéses viszonyban álló személyzettel a megelőző vagy korrekciós intézkedések tárgyát képező különböző események elemzésével és nyomon követésével kapcsolatos információkat.

(4) Ha az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó, valamely tagállamban letelepedett szervezet a 4. cikk (8) bekezdésével és az 5. cikk (6) bekezdésével összhangban jelentett eseményekkel vagy eseménycsoportokkal kapcsolatos elemzése alapján tényleges vagy potenciális polgári légiközlekedés-biztonsági kockázatot azonosít, a bejelentő által az eseményről tett értesítés napjától számított 30 napon belül továbbítja az adott tagállam illetékes hatóságának:

a) az (1) bekezdéssel összhangban elvégzett elemzés előzetes eredményét – ha van ilyen –; és

b) a (2) bekezdéssel összhangban végrehajtandó intézkedésekről szóló beszámolót.

A szervezetnek az elemzés végső eredményeit arra irányuló kérés esetén amint rendelkezésre állnak, de elvben legkésőbb az esemény jelentésének napjától számított három hónapon belül közölni kell.

A tagállamok illetékes hatósága felkérheti a szervezetet arra, hogy továbbítsák számukra az olyan eseményekkel kapcsolatos elemzések előzetes vagy végleges eredményeit, amelyeket jelentettek nekik, de nem kaptak tájékoztatást a későbbiekben hozott intézkedésekről, vagy csak az előzetes eredményekről kaptak tájékoztatást.

(5) Valamely tagállamban letelepedett, az Ügynökség által tanúsított vagy jóváhagyott szervezet a 4. cikk (9) bekezdésével és az 5. cikk (5) bekezdésével összhangban jelentett eseményekkel vagy eseménycsoportokkal kapcsolatos elemzése alapján tényleges vagy potenciális polgári légiközlekedés-biztonsági kockázatot azonosít, a bejelentő által az eseményről tett értesítés napjától számított 30 napon belül továbbítja az Ügynökségnek:

a) az (1) bekezdéssel összhangban elvégzett elemzés előzetes eredményeit; és

b) a (2) bekezdéssel összhangban tett intézkedésekről szóló beszámolót.

Az Ügynökség által tanúsított vagy jóváhagyott szervezeteknek az elemzés végleges eredményeit – arra irányuló kérés esetén – amint rendelkezésre állnak, de főszabály szerint legkésőbb az esemény jelentésének időpontjától számított három hónapon belül továbbítaniuk kell az Ügynökségnek.

Az Ügynökség felkérheti a szervezeteket arra, hogy továbbítsák számára az olyan eseményekkel kapcsolatos elemzések előzetes vagy végleges eredményeit, amelyeket jelentettek neki, de amelyekkel kapcsolatban nem kapott tájékoztatást a későbbiekben hozott intézkedésekről, vagy csak az előzetes eredményekről kapott tájékoztatást.

(6) Minden tagállam és az Ügynökség kidolgoz egy eljárást a 4. cikk (6) bekezdésének, valamint az 5. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően közvetlenül hozzájuk bejelentett eseményekkel kapcsolatos információk elemzésére annak érdekében, hogy feltérképezzék az említett eseményekkel összefüggő, a biztonságot fenyegető veszélyeket. Az elemzés alapján meghatározzák a légi közlekedés biztonságának javításához szükséges megfelelő korrekciós vagy megelőző intézkedéseket.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti elemzést követően valamely tagállam vagy az Ügynökség a tényleges vagy potenciális légiközlekedés-biztonsági hiányosságok elhárításához szükséges megfelelő korrekciós vagy megelőző intézkedéseket határoz meg:

b) ki kell alakítania az intézkedés végrehajtásának és hatékonyságának nyomon követésére szolgáló eljárást.

(8) A (4) vagy az (5) bekezdéssel összhangban nyomon követett események vagy eseménycsoportok tekintetében lehetőséget kell biztosítani az egyes tagállamok és az Ügynökség számára, hogy hozzáférjenek az elvégzett elemzésekhez, és megfelelően nyomon kövessék azon szervezetek által hozott intézkedéseket, amelyekért felelősek.

Amennyiben egy tagállam vagy az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy a jelentett intézkedések végrehajtása és hatékonysága nem megfelelő a tényleges vagy potenciális biztonsági hiányosságok elhárítására, gondoskodik róla, hogy az érintett szervezet megfelelő kiegészítő intézkedést hozzon és hajtson végre.

(9) Az egyes események vagy eseménycsoportok e cikk szerint kapott elemzésével és nyomon követésével kapcsolatos információkat – ha vannak ilyenek – időben, a nemzeti adatbázisokba történő felvételüket követő legfeljebb két hónapon belül, a 8. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban rögzíteni kell az európai központi adattárban.

(10) A tagállamok az eseményjelentések elemzéséből nyert információkat felhasználják a nemzeti légiközlekedés-biztonsági program keretében adott esetben végrehajtásra kerülő korrekciós intézkedések meghatározásához.

(11) A nyilvánosságnak a polgári légi közlekedés biztonsági szintjéről való tájékoztatása érdekében az egyes tagállamok legalább évente biztonsági jelentést tesznek közzé. A biztonsági jelentés:

a) tartalmazza a kötelező és önkéntes nemzeti jelentési rendszereiken keresztül jelentett események és egyéb biztonsági vonatkozású információ típusára vonatkozó összesített és anonimizált információkat;

(12) A tagállamok közzétehetik az anonimizált eseményjelentéseket és a kockázatelemzések eredményeit is.

(1) A Bizottság, az Ügynökség és a tagállamok illetékes hatóságai egymással együttműködve rendszeresen részt vesznek az európai központi adattárban található információk cseréjében és elemzésében.

Ezekre az e rendeletben meghatározott titoktartási követelmények sérelme nélkül, adott esetben és eseti alapon megfigyelők is meghívást kaphatnak.

(2) A Bizottság, az Ügynökség és a tagállamok illetékes hatóságai egy légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózaton keresztül működnek együtt.

A légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózatnak különösen az Európai Légiközlekedés-biztonsági Programot és az Európai Légiközlekedés-biztonsági Tervet támogató biztonsági elemzés révén kell hozzájárulnia az uniós légi közlekedés biztonságának javításához.

(3) Az Ügynökség például a hálózat találkozóinak előkészítésében és szervezésében nyújtott segítséggel támogatja a légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózat tevékenységeit.

(4) Az Ügynökség a 216/2008/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdése szerinti éves biztonsági jelentésben az (1) bekezdésben említett információelemzések eredményéről is közöl adatokat.

(1) Nemzeti joguknak megfelelően a tagállamok és a szervezetek, továbbá az Ügynökség megtesznek minden szükséges intézkedést a 4., az 5. és a 10. cikk alapján az eseményekre vonatkozóan kapott adatok megfelelően bizalmas kezelésének biztosítására.

A tagállamok, a tagállamban letelepedett szervezetek vagy az Ügynökség a személyes adatokat csak az e rendelet céljából szükségesnek tartott mértékben dolgozzák fel a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok megsértése nélkül.

(2) A 996/2010/EU rendelet 12., 14. és 15. cikkében a biztonsági vonatkozású információk védelmét illető rendelkezések sérelme nélkül az eseményjelentésekből származó információkat csak arra a célra lehet felhasználni, amely célra azokat összegyűjtötték.

A tagállamok, az Ügynökség és a szervezetek nem adhatják ki és nem is használhatják fel az eseményekre vonatkozó információkat:

b) a légi közlekedés biztonságának fenntartásától vagy javításától eltérő bármely más célra.

(3) A Bizottság, az Ügynökség és a tagállamok illetékes hatóságai a 14. cikk szerinti kötelezettségeik teljesítése során az európai központi adattárban található információk vonatkozásában:

b) az információk felhasználását arra a szükséges minimumra korlátozzák, amely szükséges a biztonsággal kapcsolatos kötelezettségeiknek való megfeleléshez, a vétkesség vagy a felelősség telepítése nélkül. E tekintetben ezen információkat mindenekelőtt a kockázatkezelésre és a biztonság terén jelentkező tendenciák elemzésére kell használni, amely tevékenységek a tényleges vagy potenciális biztonsági hiányosságok kezelésére irányuló biztonsági ajánlásokhoz vagy intézkedésekhez vezethetnek.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a 6. cikk (3) bekezdésében említett illetékes hatóságaik és igazságszolgáltatási hatóságaik közötti együttműködés előzetes igazgatási megállapodások révén valósuljon meg. Ezen előzetes igazgatási megállapodásokkal arra kell törekedni, hogy egyenlő súllyal essen latba a megfelelő igazságszolgáltatás és a biztonsági vonatkozású információk igény szerinti, folyamatos elérhetőségének biztosítása.

(1) E cikk alkalmazásában „személyes adatnak” minősül a természetes személyeknek különösen a neve és lakcíme.

(2) Minden egyes, valamely tagállamban letelepedett szervezetnek biztosítania kell, hogy a személyes adatok csak abban az esetben legyenek hozzáférhetők az említett szervezeten belül a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt személyektől eltérő munkatársak számára is, ha ez feltétlenül szükséges az eseményeknek a légi közlekedés biztonságának megerősítése tekintetében végzett kivizsgálásához.

Az anonimizált információkat a szervezeten belül a megfelelő módon kell továbbítani.

(3) Valamennyi tagállam biztosítja, hogy a személyes adatok ne kerülhessenek rögzítésre a 6. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti adatbázisokban. Az ilyen anonimizált információkat elérhetővé kell tenni az érintett érdekelt felek számára, például a légi közlekedés biztonságának javításával összefüggő kötelezettségeik teljesítésének lehetővé tétele érdekében.

(4) Az Ügynökség biztosítja, hogy a személyes adatok ne kerüljenek rögzítésre a 6. cikk (8) bekezdésében említett Ügynökség-adatbázisban. Az ilyen anonimizált információkat elérhetővé kell tenni az érintett érdekelt felek számára, például a légi közlekedés biztonságának javításával összefüggő kötelezettségeik teljesítésének lehetővé tétele érdekében.

(5) Semmi nem akadályozhatja a tagállamokat és az Ügynökséget abban, hogy minden szükséges lépést megtegyenek a légi közlekedés biztonságának megőrzése vagy javítása érdekében.

(6) A büntetőjog alkalmazandó nemzeti szabályainak sérelme nélkül a tagállamok tartózkodnak attól, hogy eljárást indítsanak azon nem előre megfontolt szándékból vagy gondatlanságból elkövetett jogsértések esetében, amelyekről pusztán a 4. és 5. cikk szerinti jelentésétel alapján szereztek tudomást.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a (10) bekezdésben említett esetekben. A tagállamok intézkedéseket tarthatnak fenn vagy fogadhatnak el annak érdekében, hogy megerősítsék a bejelentők és az eseményjelentésekben említett személyek védelmét, ideértve különösen e szabálynak a (10) bekezdésben említett kivételek nélküli alkalmazását.

(7) A nemzeti jog alapján indított fegyelmi vagy közigazgatási eljárások esetén az eseményjelentésekben szereplő információk nem használhatók fel:

A tagállamok intézkedéseket tarthatnak fenn vagy fogadhatnak el annak érdekében, hogy megerősítsék a bejelentők vagy az eseményjelentésekben említett személyek védelmét, ideértve különösen e védelem polgári vagy büntetőeljárásokra történő kiterjesztését.

(8) A tagállamok elfogadhatnak vagy hatályban tarthatnak olyan jogszabályi rendelkezéseket, amelyek az e rendeletben meghatározottnál magasabb szintű védelmet biztosítanak a bejelentőknek és az eseményjelentésben említett személyeknek.

(9) Kivéve azokat az eseteket, amikor a (10) bekezdés alkalmazandó, a 4. és az 5. cikk szerint jelentést tevő vagy az eseményjelentésben említett alkalmazottakat és szerződéses személyzetet a bejelentő által közölt információk miatt nem érheti sérelem a munkaadó vagy azon szervezet részéről, amelynek a szolgáltatást nyújtják.

(10) Az e cikk (6), (7) és (9) bekezdésében foglalt védelem nem alkalmazandó:

b) abban az esetben, ha egy nyilvánvaló kockázatot kétségtelenül, súlyosan és nagymértékben figyelmen kívül hagynak, és nem tanúsítják a szakmai felelősségi szabályoknak megfelelő, az adott helyzetben egyértelműen elvárható gondosságot, és ezzel előre látható személyi vagy vagyoni kárt okoznak, vagy ezáltal nagymértékben csökken a légi közlekedés biztonságának szintje.

(11) Minden egyes, valamely tagállamban letelepedett szervezetnek az alkalmazottak képviselőivel folytatott konzultációt követően belső szabályokat kell elfogadnia, amelyekben megállapítja, hogy a szervezeten belül milyen módon kell biztosítani és végrehajtani a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elveit, különösen a (9) bekezdésben említett alapelvet.

A (12) bekezdés szerint kijelölt szerv a végrehajtásuk előtt kérheti a tagállamában letelepedett szervezetek belső szabályainak felülvizsgálatát.

(12) Valamennyi tagállam kijelöli a (6), (9) és (11) bekezdés végrehajtásáért felelős szervet.

A munkavállalók és a szerződéses személyzet tagjai ehhez a szervhez jelenthetik be az e cikkben meghatározott szabályok vélt megsértését. A munkavállalók és a szerződéses személyzet tagjai nem szankcionálhatók a szabályok ilyen vélt megsértésének bejelentéséért. A munkavállalók és a szerződéses személyzet tagjai a szabályok ilyen vélt megsértéséről a Bizottságot is értesíthetik.

Adott esetben a kijelölt szerv tanácsot ad a tagállam releváns hatóságainak a korrekciós intézkedésekkel vagy a 21. cikk alapján alkalmazandó szankciókkal kapcsolatban.

(13) A tagállamok 2019. május 15-én és azt követően ötévente jelentésben számolnak be a Bizottságnak e cikk végrehajtásáról és különösen a (12) bekezdés szerint kijelölt szerv tevékenységéről. A jelentés nem tartalmazhat személyes adatokat.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy:

a) aktualizálja az eseményjelentések kötelező adatmezőinek az I. mellékletben szereplő listáját, amennyiben az e rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján változtatásokra van szükség a légi közlekedés biztonságának javítása céljából;

b) a tapasztalatok és a fejlemények figyelembevétele céljából aktualizálja az európai központi adattárban tárolt információkhoz való hozzáférés kérésére szolgáló, a III. mellékletben szereplő formanyomtatványt;

c) a mellékletek bármelyikét hozzáigazítsa a nemzetközileg elfogadott ECCAIRS szoftverhez és az ADREP-taxonómiához, valamint az Unió által elfogadott más jogi aktusokhoz és a nemzetközi megállapodásokhoz.

A kötelező adatmezők listájának aktualizálása céljából az Ügynökség és a 14. cikk (2) bekezdésében említett légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózat megfelelő véleménnyel/véleményekkel látja el a Bizottságot.

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság a 7. cikk (6) bekezdésében és a 17. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (6) bekezdésében és a 17. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 7. cikk (6) bekezdése és a 17. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(1) A Bizottságot a 216/2008/EK rendelet 65. cikke szerint létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

(1) Az európai központi adattárban őrzött adatok és információk hozzáférhetőségére vonatkozó szigorúbb szabályokról rendelkező 10. és 11. cikk kivételével e rendelet nem érinti az 1049/2001/EK rendeletet.

(2) E rendelet nem érinti a 95/46/EK irányelvet végrehajtó és a 45/2001/EK rendelettel összhangban lévő nemzeti jogi aktusokat.

A tagállamok az e rendelet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat állapítanak meg. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok értesítik a Bizottságot e rendelkezésekről, és az azokat érintő későbbi módosításokról.

Az említett cikk ugyanakkor alkalmazandó marad e rendeletnek a 24. cikk (3) bekezdésével összhangban történő alkalmazása időpontjáig.

A 2003/42/EK irányelv, az 1321/2007/EK rendelet és az 1330/2007/EK rendelet hatályát veszti. Az említett jogszabályok e rendeletnek a 24. cikk (3) bekezdésével összhangban történő alkalmazása időpontjáig alkalmazandók maradnak.

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) A Bizottság 2020. november 16-ig értékelő jelentést ad ki e rendelet végrehajtásáról, amelyet megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben különösen arról kell beszámolni, hogy a rendelet milyen módon járul hozzá a légijármű-balesetek és az azokhoz kapcsolódó halálesetek számának csökkentéséhez. Indokolt esetben a Bizottság a jelentés alapján a rendelet módosítására vonatkozó javaslatokat nyújt be.

(3) Ezt a rendeletet 2015. november 15-től kezdve kell alkalmazni, de nem korábban, mint a 4. cikk (5) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések hatálybalépésének napja. A 7. cikk (2) bekezdése akkor alkalmazandó, amikor a kockázatoknak a 7. cikk (6) és (7) bekezdésében említett közös európai besorolási rendszerét meghatározó és kidolgozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok hatályba lépnek.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A KÖTELEZŐ ÉS AZ ÖNKÉNTES ESEMÉNYJELENTÉSI RENDSZEREK TEKINTETÉBEN ALKALMAZANDÓ KÖVETELMÉNYEK JEGYZÉKE

Megjegyzés: Az adatmezőket kötelező a kért adatokkal kitölteni. Amennyiben sem a tagállamok illetékes hatóságainak, sem az Ügynökségnek nem áll módjában a kért adatot megadni, mert azt sem a szervezet, sem a bejelentő nem adta meg, az adatmezőbe bevihető az „ismeretlen” érték. A megfelelő adatok továbbításának biztosítása érdekében azonban a lehető legnagyobb mértékben kerülni kell ennek az „ismeretlen” értéknek az alkalmazását, és a jelentésbe ha lehet, később be kell illeszteni a frissített adatokat.

A szervezeteknek, a tagállamoknak és az Ügynökségnek valamennyi, kötelezően jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor, és lehetőség szerint valamennyi, önkéntes jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor gondoskodnia kell arról, hogy az adatbázisában rögzített eseményjelentés legalább a következő adatokat tartalmazza:

— Érintett szolgáltatás (az ATM-szolgáltatásra gyakorolt hatás)

2.2.1. A minimális elkülönítési távolságok megsértésével/az elkülönítés hiányával és a légtér megsértésével kapcsolatos adatmezők

2.4. Légi jármű károsodásával vagy személyi sérüléssel kapcsolatos adatmezők

— Sérülések száma a légi járművön (halálos, súlyos, könnyű).

a) Azon érdekelt felek jegyzéke, amelyek a 11. cikk (4) bekezdésével összhangban eseti döntés alapján, illetve a 11. cikk (6) bekezdése szerinti általános döntés alapján juthatnak információhoz:

(1) Gyártók: légi jármű, motor, propeller, légijárműrészek és -szerelvények tervezői és gyártói, valamint ezek társulásai; légiforgalom-irányítási (ATM) rendszerek és alkotóelemek tervezői és gyártói; léginavigációs szolgáltatási (ANS) rendszerek és alkotóelemek tervezői és gyártói; a légikikötők munkaterületén használt rendszerek és berendezések tervezői és gyártói

(2) Karbantartók: a légi járművek, motorok, propellerek, légijárműrészek és -szerelvények karbantartásával vagy felújításával; a léginavigációs létesítmények beszerelésével, módosításával, karbantartásával, javításával, felújításával, repülés közbeni vagy földi vizsgálatával; vagy a légikikötők munkaterületén használt rendszerek, azok alkotóelemeinek és berendezéseinek karbantartásával vagy felújításával foglalkozó szervezetek

(3) Üzemben tartók: légitársaságok vagy légijármű-üzemeltetők, légitársaságok és üzemeltetők társulásai; repülőtér-üzemeltetők és repülőtér-üzemeltetők egyesületei

(4) Léginavigációs szolgáltatók és ATM-specifikus funkciók szolgáltatói

(5) Repülőtéri szolgáltatók: légi járművek földi kiszolgálásáért – köztük a tüzelőanyag-feltöltésért, a terhelési adatlap kitöltéséért, a berakodásért, a jégtelenítésért és a légi jármű vontatásáért, csakúgy, mint a mentésért, a tűzoltásért és egyéb vészhelyzeti szolgáltatásokért felelős szervezetek

(7) Harmadik országbeli szervezetek: repülési hatóságok és balesetvizsgáló hatóságok harmadik országokban

(9) Kutatási intézmények: a légiközlekedés-biztonsági kutatásokban vagy tanulmányokban részt vevő állami vagy magán-kutatólaboratóriumok, központok, szervezetek vagy egyetemek

b) Azon érdekelt felek jegyzéke, amelyek a 11. cikk (4) és (5) bekezdésével összhangban eseti döntés alapján juthatnak információhoz:

(2) Légiforgalom-irányítók (személyes alapon) és egyéb, biztonsági feladatokkal megbízott ATM/ANS személyzet

(3) Mérnökök/műszaki szakemberek/légiforgalom-biztonsági elektronikával foglalkozó személyzet/légiforgalom- (vagy légikikötő-) vezetők (személyes alapon)

(4) Biztonsági feladatokkal megbízott személyzet szakmai érdekképviseleti testületei

A kérelmező kategóriája (lásd: a polgári légiközlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) II. melléklete):

(2) Kért adat (az adott időpont/időszak feltüntetésével és a lehető legpontosabban meghatározva):

(6) A kitöltött nyomtatványt a következő email-címre küldje: (kapcsolattartási pont)

A kapcsolattartási pont nem köteles kiadni a kért adatokat. Kizárólag akkor dönthet az adatszolgáltatás mellett, ha meggyőződött róla, hogy a kérelem összhangban van a 376/2014/EU rendelettel. A kérelmező saját és szervezete nevében vállalja, hogy az adatokat kizárólag a 4. pontban meghatározott célra használja fel. Emlékeztetjük, hogy a kérelem alapján kiadott adatokat a 376/2014/EU rendeletben előírtak szerint kizárólag légiközlekedés-biztonsági célból tettük hozzáférhetővé, más célú felhasználásuk – mint például különösen a vétkesség vagy felelősség megállapítását, illetve a kereskedelmi célokat – nem megengedett.

A kérelmező a rendelkezésére bocsátott adatokat nem adhatja tovább a kapcsolattartási pont írásbeli hozzájárulása nélkül.

A fenti feltételek be nem tartása az európai központi adattárból való további adatkérés megtagadásához vagy adott esetben egyéb szankcióhoz kiszabásához vezethet.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.).

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1139 RENDELETE (2018. július 4.)	L 212	1	22.8.2018