Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

rendes jogalkotási eljárás keretében ( 2 ),

mivel:

(1)	A mérőműszerekről szóló, 2004. március 31-i 2004/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven ( 3 ) lényegi módosításokat ( 4 ) hajtottak végre. Mivel most további módosításokra kerül sor, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) előírja a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálásának szabályait, megteremti a harmadik országokból érkező termékek piacfelügyeletének és ellenőrzésének keretét, valamint meghatározza a CE-jelölés általános elveit.

(3)

A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 6 ) az ágazati jogszabályokban alkalmazandó közös elveket és referenciarendelkezéseket határoz meg, hogy ezáltal ►C1 egységes alapot biztosítson e jogszabályok felülvizsgálatához, illetve átdolgozásához. A 2004/22/EK irányelvet hozzá kell igazítani ◄ az említett határozathoz.

(4)	Ezen irányelv hatálya az Unió piacán újonnan forgalomba hozott mérőműszerekre, azaz vagy valamely Unióban letelepedett gyártó által készített új mérőműszerre, vagy a harmadik országból behozott új vagy használt mérőműszerekre terjed ki.

(5)

A pontos és nyomon követhető mérőműszerek sokféle mérési feladatra alkalmazhatók. A közérdekkel, a közegészségüggyel, a közbiztonsággal és közrenddel, a környezet- és fogyasztóvédelemmel, az adók és vámok kivetésével, valamint a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatos mérési feladatok esetében, amelyek közvetve vagy közvetlenül, sokféleképpen befolyásolják a polgárok mindennapjait, jogilag szabályozott mérőműszerek alkalmazása válhat szükségessé.

(6)	Az irányelvet a rendelkezésre bocsátás valamennyi formájára, így a távértékesítésre is alkalmazni kell.

(7)	A jogszabályban előírt metrológiai ellenőrzés nem akadályozhatja a mérőműszerek szabad mozgását. Az alkalmazandó rendelkezéseknek valamennyi tagállamban meg kell egyezniük, a megfelelőségi igazolásokat pedig az egész Unióban el kell fogadni.

(8)

►C1 A jogszabályban előírt metrológiai ellenőrzés meghatározott teljesítőképességi követelményeknek való megfelelőséget követel meg. Azoknak a teljesítőképességi követelményeknek, amelyeknek a mérőműszereknek meg kell felelniük, ◄ magas szintű védelmet kell biztosítaniuk. A megfelelőség-értékelésnek magas szintű megbízhatóságot kell nyújtania.

(9)	►C1 A tagállamoknak általános szabályként meg kell követelniük a jogszabályban előírt metrológiai ellenőrzést. A jogszabályban előírt metrológiai ellenőrzés megkövetelése esetén kizárólag a közös teljesítőképességi követelményeknek megfelelő mérőműszerek alkalmazhatók. ◄

(10)	A 2004/22/EK irányelvben bevezetésre kerülő opcionalitás elve lehetővé teszi, hogy a tagállamok maguk döntsenek arról, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó mérőműszerek használatát előírják-e.

(11)	A használatra vonatkozó megfelelő nemzeti követelményeket érintő nemzeti előírások nem korlátozhatják az ezen irányelv üzembe helyezésre vonatkozó rendelkezéseit.

(12)

►C1 Bizonyos mérőműszerek teljesítőképességét rendkívüli mértékben befolyásolja a környezet, különösen az elektromágneses tér. ◄ A mérőműszerek elektromágneses zavartűrése szerves részét képezi ezen irányelvnek, ezért az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2004. december 15-i 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) zavartűrésre vonatkozó követelményeit nem kell alkalmazni.

(13)	A mérőműszerek Unión belüli szabad mozgásának biztosítása érdekében a tagállamok nem gátolhatják meg a CE-jelöléssel és az ezen irányelv előírásainak megfelelő, kiegészítő metrológiai jelöléssel ellátott mérőműszerek forgalomba hozatalát és/vagy üzembe helyezését.

(14)	A tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket a nem megfelelő mérőműszerek forgalomba hozatalának és/vagy üzembe helyezésének megakadályozására. Ezért e célkitűzés uniós szintű hatásának eléréséhez fontos a tagállamok illetékes hatóságai közötti megfelelő együttműködés.

(15)

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó közérdekű szempontok magas szintű védelme, továbbá az uniós piacon megvalósuló tisztességes verseny garantálása érdekében a gazdasági szereplőknek az ellátási láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell vállalniuk a mérőműszerek ezen irányelvnek való megfeleléséért.

(16)

Az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan mérőműszereket forgalmazzon, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek. A kötelezettségeket egyértelműen és arányosan, a gazdasági szereplőknek az ellátási és értékesítési láncban betöltött szerepének megfelelően kell elosztani.

(17)	A gazdasági szereplők, a piacfelügyeleti hatóságok és a fogyasztók közötti kommunikáció elősegítése érdekében a tagállamoknak ösztönözniük kell a gazdasági szereplőket arra, hogy postai elérhetőségük mellett internetes elérhetőségüket is adják meg.

(18)	Mivel a gyártó részletes ismerettel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a megfelelőségértékelési eljárást. A megfelelőségértékelésnek ezért kizárólagosan a gyártó kötelezettségének kell maradnia.

(19)

Gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő mérőműszerek megfeleljenek ennek az irányelvnek és különösen arról, hogy a gyártók ezeken a mérőműszereken a megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat elvégezzék. Az importőrök számára ezért rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az általuk forgalomba hozott mérőműszerek megfeleljenek az ebben az irányelvben előírt követelményeknek, továbbá azért, hogy ne hozzanak forgalomba olyan mérőműszereket, amelyek ezen követelményeknek nem felelnek meg, vagy kockázatot jelentenek. Rendelkezéseket kell hozni továbbá az importőrök tekintetében annak ellenőrzésére is, hogy a megfelelőségértékelési eljárásokat elvégezték, illetve hogy a mérőműszerek jelölése és a gyártók által elkészített dokumentáció az illetékes nemzeti hatóságok részére ellenőrzés céljából rendelkezésre áll.

(20)

Amikor egy mérőműszert forgalomba hoznak, az importőrök a mérőműszeren feltüntetik nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és postai címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Ez alól kivételt lehet tenni, ha a mérőműszer mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor az importőrnek fel kellene bontania a csomagolást ahhoz, hogy nevét és címét a mérőműszeren feltüntethesse.

(21)	A gyártó vagy az importőr által már forgalomba hozott mérőeszközt a forgalmazó forgalmazza. A forgalmazónak megfelelő gondossággal kell eljárnia, hogy a mérőműszereket olyan módon kezelje, hogy az ne befolyásolja hátrányosan a termék ezen irányelvnek való megfelelését.

(22)	Minden olyan gazdasági szereplőt, aki saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba mérőműszert, illetve azt olyan módon módosítja, hogy az befolyásolja az ezen irányelvnek való megfelelést, gyártónak kell tekinteni, és vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket.

(23)

A forgalmazókat és importőröket, mivel közel vannak a piachoz, be kell vonni az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, és fel kell készíteni az aktív részvételre oly módon, hogy rendelkezésükre bocsátják az adott mérőműszerrel kapcsolatban az összes szükséges információt.

(24)

A mérőműszer teljes értékesítési láncot átfogó nyomonkövethetősége egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a piacfelügyelet. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok feladatait a nem megfelelő mérőműszert forgalmazó gazdasági szereplők azonosításában. Az egyéb gazdasági szereplők azonosításához ezen irányelv által előírt információk tárolása esetén nem követelhető meg a gazdasági szereplőtől, hogy ezeket az információkat olyan egyéb gazdasági szereplők tekintetében aktualizálja, amelyek a szóban forgó gazdasági szereplő számára mérőműszereket szállítottak, illetve amelyek számára a szóban forgó gazdasági szereplő mérőműszereket szállított.

(25)

►C1 Ennek az irányelvnek olyan alapvető követelmények – elsősorban teljesítőképességi követelmények – meghatározására kell korlátozódnia, amelyek nem gátolják a műszaki fejlődést. ◄ Az említett követelmények tekintetében végzett megfelelőségértékelés megkönnyítése érdekében, azon mérőműszereket, amelyek megfelelnek az európai szabványosításról szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 8 ) megfelelően elfogadott harmonizált szabványoknak, az ezen követelmények részletes műszaki leírásai céljából megfelelőnek kell tekinteni.

(26)	Az 1025/2012/EU rendelet meghatározza az abban az esetben alkalmazandó eljárást, amikor a harmonizált szabványok ellen kifogást emelnek amiatt, hogy azok nem teljes mértékben tesznek eleget az ezen irányelvben előírt követelményeknek.

(27)

►C1 A nemzetközileg elfogadott normatív dokumentumokban szereplő műszaki és teljesítőképességi előírások – részben vagy egészben – szintén megfelelhetnek az ezen irányelvben megállapított alapvető követelményeknek. ◄ Ebben az esetben ezek a nemzetközileg elfogadott normatív dokumentumok a harmonizált szabványok alternatíváját jelenthetik, és – bizonyos feltételek mellett – megalapozhatják a megfelelőség vélelmét.

(28)

Az ezen irányelvben megállapított alapvető követelményeknek való megfelelőség olyan előírások segítségével is biztosítható, amelyeket nem harmonizált szabvány vagy nemzetközileg elfogadott normatív dokumentum tartalmaz. A harmonizált szabványok vagy a nemzetközileg elfogadott normatív dokumentumok alkalmazása ezért szabadon választható.

(29)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők igazolni, az illetékes hatóságok pedig biztosítani tudják, hogy a piacon forgalmazott mérőműszerek megfelelnek az alapvető követelményeknek, megfelelőségértékelési eljárásokat kell előírni. A 768/2008/EK határozat a megfelelőségértékelési eljárásokra különböző modulokat határoz meg, amelyek – az adott kockázat és a szükséges biztonsági szint arányától függően – a leginkább megengedőtől a legszigorúbbig terjednek. Az ágazatok közötti koherencia biztosítása és az eseti változatok elkerülése érdekében a megfelelőségértékelési eljárásokat e modulok közül kell kiválasztani. E modulokat azonban a metrológiai ellenőrzés specifikus jellegének tükrözése érdekében módosítani kell.

(30)	A részegységek megfelelőségének értékelését ezen irányelvnek megfelelően kell elvégezni. Amennyiben a részegységeket a műszerektől függetlenül, külön forgalmazzák, a megfelelőségértékelésüket az érintett műszertől függetlenül kell elvégezni.

(31)

A méréstechnológia műszaki színvonala folyamatosan fejlődik, amely a megfelelőségértékelés követelményeinek változását eredményezheti. Ezért minden egyes mérőműszer kategória, illetve szükség esetén valamennyi részegység tekintetében megfelelő eljárásra, illetve a különböző, de azonos szigorúságú eljárások közötti választás lehetőségére van szükség.

(32)	A gyártóknak EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell készíteniük, amelyben megadják az ezen irányelvben előírt információt arról, hogy a mérőműszer megfelel ezen irányelv követelményeinek és az egyéb vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak.

(33)

Az információkhoz piacfelügyeleti célból történő hatékony hozzáférés érdekében az alkalmazandó uniós jogi aktusok meghatározásához szükséges információt egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatban kell rendelkezésre bocsátani. A gazdasági szereplők adminisztratív terhének csökkentése érdekében ezen egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozat lehet az egyes vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatokból összeállított dokumentáció.

(34)

A tágabb értelemben vett megfelelőségértékelési eljárás egészének látható végeredménye a mérőműszer megfelelőségét igazoló CE-jelölés és a kiegészítő metrológiai jelölés. A CE-jelölésre irányadó általános elveket és a CE-jelölés és más jelölések közötti kapcsolatot a 765/2008/EK rendelet határozza meg. A CE-jelölés és a kiegészítő metrológiai jelölés feltüntetésére vonatkozó szabályokat ebben az irányelvben kell megállapítani.

(35)	Az éghajlati viszonyok különbségeinek és a fogyasztóvédelem nemzeti szinten alkalmazott eltérő mértékének figyelembevétele érdekében alapvető követelménynek tekintett környezeti vagy pontossági osztályokat kell létrehozni.

(36)	Az ebben az irányelvben előírt egyes megfelelőségértékelési eljárások megfelelőségértékelő szervezetek bevonását teszik szükségessé, amelyeket a tagállamok bejelentenek a Bizottságnak.

(37)

A tapasztalat azt mutatja, hogy a 2004/22/EK irányelvben meghatározott kritériumok, amelyeket a Bizottsághoz való bejelentés céljából a megfelelőségértékelő szervezeteknek teljesíteniük kell, nem elégségesek annak biztosításához, hogy a bejelentett szervezetek az egész Unióban egységesen magas szintű teljesítményt nyújtsanak. Mindazonáltal létfontosságú, hogy valamennyi bejelentett szervezet azonos színvonalon és tisztességes versenyfeltételek mellett lássa el feladatait. Ezért kötelező követelményeket kell megállapítani azokra a megfelelőségértékelő szervezetekre, amelyek megfelelőségértékelési szolgáltatások nyújtása céljából be kívánják jelentetni magukat.

(38)	Amennyiben egy megfelelőségértékelő szervezet igazolja a harmonizált szabványokban rögzített kritériumoknak való megfelelést, akkor azt kell vélelmezni, hogy megfelel az ebben az irányelvben rögzített vonatkozó követelményeknek.

(39)	A mérőműszerek megfelelőségértékelése egységes minőségi színvonalának biztosítása érdekében a bejelentő hatóságokra, valamint a bejelentett szervezetek értékelésében, bejelentésében és felügyeletében részt vevő egyéb szervezetekre szintén követelményeket kell előírni.

(40)	Az ebben az irányelvben megállapított rendszert a 765/2008/EK rendeletben meghatározott akkreditálási rendszer egészíti ki. Mivel az akkreditálás alapvető eszközt jelent a megfelelőségértékelő szervezetek felkészültségének ellenőrzéséhez, a bejelentés céljából ezt is alkalmazni kell.

(41)

A nemzeti hatóságoknak előnyben kell részesíteniük a 765/2008/EK rendelet szerinti – a megfelelőségi tanúsítványokba vetett bizalom szükséges szintjét biztosító – átlátható akkreditálást, amellyel bizonyítják a megfelelőségértékelő szervezetek műszaki alkalmasságát az egész Unióban. A nemzeti hatóságok ugyanakkor úgy ítélhetik meg, hogy rendelkeznek a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy maguk végezzék el ezt az értékelést. Ebben az esetben az elvégzett értékelések megfelelő szintű hitelességének a többi nemzeti hatóság felé való biztosítása érdekében a Bizottság és a többi tagállam számára be kell nyújtaniuk a szükséges igazoló dokumentumot, amely bizonyítja az adott szabályozási követelmények alapján értékelt megfelelőségértékelő szervezetek megfelelését.

(42)

A megfelelőségértékelő szervezetek gyakran alvállalkozásba adják a megfelelőségértékeléshez kapcsolódó tevékenységeik bizonyos részeit, vagy e célból leányvállalatot vesznek igénybe. A piacon forgalomba hozandó mérőműszerekre előírt védelmi szint megóvása érdekében alapvető fontosságú, hogy a megfelelőségértékelési feladatok ellátását illetően az alvállalkozók és leányvállalatok megfeleljenek ugyanazoknak a követelményeknek, mint a bejelentett szervezetek. Ezért fontos, hogy a bejelentendő szervezetek alkalmasságának és teljesítményének értékelése, valamint a már bejelentett szervezetek ellenőrzése az alvállalkozók és leányvállalatok által végzett tevékenységekre is kiterjedjen.

(43)	Javítani kell a bejelentési eljárás hatékonyságát és átláthatóságát és különösen az online bejelentés lehetővé tétele érdekében hozzá kell igazítani az új technológiákhoz.

(44)

Mivel a bejelentett szervezetek az Unió egészében kínálhatják szolgáltatásaikat, helyénvaló lehetőséget biztosítani a többi tagállamnak és a Bizottságnak arra, hogy egy adott bejelentett szervezettel szemben kifogást emelhessenek. Ezért fontos biztosítani egy olyan időtartamot, amely során tisztázhatók a megfelelőségértékelő szervezetek alkalmasságával kapcsolatos kétségek vagy aggályok, mielőtt még bejelentett szervezetként megkezdenék működésüket.

(45)

A versenyképesség érdekében döntő jelentőségű, hogy a bejelentett szervezetek úgy alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy közben ne hárítsanak szükségtelen terheket a gazdasági szereplőkre. Ugyanebből az okból és a gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a megfelelőségértékelési eljárások technikai alkalmazásában biztosítani kell a következetességet. Ez legjobban a bejelentett szervezetek közötti megfelelő koordinációval és együttműködéssel érhető el.

(46)

A jogbiztonság érdekében egyértelműsíteni kell, hogy a 765/2008/EK rendelet uniós piacfelügyeletre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályai az ezen irányelv hatálya alá tartozó mérőműszerekre is alkalmazandók. Ez az irányelv nem gátolhatja a tagállamokat abban a választásban, hogy mely illetékes hatóságot bízzák meg ezen feladatok ellátásával.

(47)

A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a mérőműszerek csak akkor legyenek forgalomba hozhatók, ha megfelelő tárolás, illetve rendeltetésszerű és ésszerűen előrelátható feltételek mellett történő használat esetén nem veszélyeztetik a személyek egészségét és biztonságát. A mérőműszereket csak ésszerűen előrelátható használati feltételek esetén – azaz ha a szóban forgó használat törvényes és kiszámítható emberi viselkedés eredménye – kell úgy tekinteni, hogy nem felelnek meg az ebben az irányelvben meghatározott alapvető követelményeknek.

(48)

A 2004/22/EK irányelv már jelenleg is rendelkezik védintézkedési eljárásról, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy megvizsgálja azon intézkedések megalapozottságát, amelyeket valamely tagállam az általa nem megfelelőnek ítélt mérőműszerekkel szemben hozott. Az átláthatóság javítása és az eljárási idő csökkentése érdekében javítani kell a hatályos védintézkedési eljáráson azzal a céllal, hogy azt hatékonyabbá tegyék, építve a tagállamok szakértelmére.

(49)

A jelenlegi rendszert olyan eljárással kell kiegészíteni, amely lehetővé teszi, hogy az érdekelt felek tájékoztatást kapjanak az olyan mérőműszerekre irányuló, tervezett intézkedésekről, amelyek kockázatot jelentenek az ezen irányelv hatálya alá tartozó közérdek védelmének szempontjaiból. Lehetővé kell tenni továbbá azt is, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve az ilyen mérőműszereket illetően már korai szakaszban fel tudjanak lépni.

(50)	Amennyiben a tagállamok és a Bizottság egyetértenek az egyik tagállam által hozott intézkedés indokoltságát illetően, nincs szükség a Bizottság további közreműködésére, kivéve az olyan eseteket, ahol a megfelelés hiánya a harmonizált szabvány vagy egy normatív dokumentum hiányosságainak tudható be.

(51)

Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Az említett hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 9 ) megfelelően kell gyakorolni.

(52)	A bejelentés követelményeinek nem vagy már nem megfelelő bejelentett szervezetek tekintetében a bejelentő tagállamot a szükséges kiigazító intézkedések meghozatalára felszólító végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a tanácsadóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

(53)

A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az azon nemzetközileg elfogadott normatív dokumentumokkal kapcsolatos kifogásokra vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására is, amelyeket még nem tettek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, tekintettel arra, hogy a vonatkozó dokumentum még nem vezetett az alkalmazandó alapvető követelményeknek való megfelelőség vélelmezéséhez.

(54)

A végrehajtási jogi aktusok elfogadásához vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni azon nemzetközileg elfogadott normatív dokumentumokkal kapcsolatos kifogások tekintetében, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában már közzétettek, ha ezeket a kifogásokat valamely tagállam és a Bizottság indokoltnak találja, tekintettel arra, hogy az ilyen jogi aktusok következményekkel járhatnak az alkalmazandó alapvető követelményeknek való megfelelőség vélelmezésével kapcsolatban.

(55)	A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni a személyek egészsége vagy biztonsága, vagy a közérdek védelmének egyéb szempontjai tekintetében kockázatot jelentő megfelelő mérőműszerekre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadása esetén.

(56)	A kialakult gyakorlatnak megfelelően az ezen irányelv értelmében felállított bizottság hasznos szerepet tölthet be az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos olyan ügyeknek a kivizsgálásában, amelyeket vagy az elnök, vagy egy tagállam képviselője vet fel, az eljárási szabályzatával összhangban.

(57)

Az ezen irányelvhez kapcsolódó kérdések megvizsgálásakor – a végrehajtás és a jogsértések kivételével –, azaz bizottsági szakértői csoport keretében, az Európai Parlamentet a meglévő gyakorlatnak megfelelően az összes információval és dokumentációval el kell látni, valamint – adott esetben – meg kell hívni az ilyen ülésekre.

(58)	A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén, és – tekintetbe véve különleges tulajdonságaikat – a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül eljárva meghatározza, hogy indokoltak voltak-e a tagállam által a nem megfelelő mérőműszerek tekintetében hozott intézkedések.

(59)

A mérőműszerek technológiájában végbement fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a műszerspecifikus mellékletek módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(60)

A tagállamoknak meg kell határozniuk az ezen irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, valamint biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(61)

Ésszerű átmeneti intézkedésekkel kell biztosítani a 2004/22/EK irányelvnek megfelelően az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazására vonatkozó határidőig már forgalomba hozott mérőműszerek forgalmazhatóságát és üzembe helyezhetőségét, további termékkövetelménynek való megfelelés szükségessége nélkül. A forgalmazók tehát az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazására vonatkozó határidőig rendelkezésre bocsáthatják a már forgalomba hozott mérőműszereket, azaz a már az ellátási láncban található készletet.

(62)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen annak biztosítását, hogy a forgalomban lévő mérőműszerek – a belső piac működésének garanciája mellett – megfeleljenek a közérdekek magas szintű védelmét előíró, az ezen irányelv hatálya alá tartozó követelményeknek, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban ezen irányelv terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében említett szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(63)	Az ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvből következik.

(64)	Ez az irányelv nem érinti a XIV. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

Ez az irányelv azokat a követelményeket állapítja meg, amelyeknek a mérőműszereknek forgalmazásuk és/vagy a 3. cikk (1) bekezdésében említett mérési feladatokhoz való üzembe helyezésük céljából meg kell felelniük.

(1) Ezt az irányelvet a vízmérőkre (MI-001), a gázmérőkre és számítóegységekre (MI-002), a hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérőkre (MI-003), a hőenergia-mérőkre (MI-004), a folyadékok mennyiségének folyamatos és dinamikus mérésére szolgáló mérőrendszerekre (kivéve a vízmérők) (MI-005), az automatikus mérlegekre (MI-006), a viteldíjjelzőkre (MI-007), az anyagi mértékekre (MI-008), a kiterjedést mérő műszerekre (MI-009) és a kipufogógáz-elemző készülékekre (MI-010) vonatkozó műszerspecifikus III–XII. mellékletben (a továbbiakban: műszerspecifikus mellékletek) meghatározott mérőeszközökre kell alkalmazni.

(2) Ez az irányelv a 2014/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 10 ) 2. cikkének (3) bekezdése értelmében az elektromágneses zavartűrés követelményei tekintetében egyedi irányelvnek minősül. Az említett irányelvet a kibocsátott sugárzás tekintetében továbbra is alkalmazni kell.

(1) A tagállamok a közérdekkel, a közegészségüggyel, a közbiztonsággal, a közrenddel, a környezetvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel, az adók és vámok kivetésével, valamint a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatos, általuk indokoltnak ítélt esetekben a mérési feladatokra előírhatják mérőműszerek használatát.

(2) Amennyiben a tagállamok ezek használatát nem írják elő, annak okairól tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

Amennyiben a műszerspecifikus mellékletek a részegységekre vonatkozó alapvető követelményeket állapítanak meg, akkor ez az irányelv a részegységekre értelemszerűen alkalmazandó.

A részegységek és a mérőműszerek a megfelelőség megállapítása céljából függetlenül és külön is vizsgálhatók.

A mérőműszernek eleget kell tennie az I. mellékletben és a vonatkozó műszerspecifikus mellékletben megállapított alapvető követelményeknek.

A tagállamok – amennyiben az a műszer megfelelő használatához szükséges – megkövetelhetik az I. melléklet 9. pontjában vagy a műszerspecifikus mellékletben említett információknak a végfelhasználók által könnyen érthető nyelven történő megadását a terméket fogalmazó tagállam által meghatározottak szerint.

(1) A tagállamok erre az irányelvre hivatkozva nem akadályozhatják olyan mérőműszerek forgalmazását és/vagy üzembe helyezését, amelyek eleget tesznek ezen irányelv követelményeinek.

(2) A tagállamok megtesznek valamennyi szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy mérőműszereket csak akkor lehessen forgalmazni, ha ezen irányelv követelményeinek megfelelnek.

(3) A tagállam megkövetelheti, hogy egy adott mérőműszer eleget tegyen az üzembe helyezésére vonatkozó olyan rendelkezéseknek, amelyeket a helyi éghajlati viszonyok indokolnak. Ebben az esetben a tagállamnak megfelelő alsó és felső hőmérsékleti határértéket kell választania az I. melléklet 1. táblázatából, és meghatározhatja a páratartalomra vonatkozó feltételeket (kondenzációval vagy kondenzáció nélkül), és azt is, hogy a műszer kül- vagy beltéri üzemre alkalmazható-e.

(4) Amennyiben egy mérőműszer vonatkozásában különböző pontossági osztályokat határoznak meg:

A tulajdonos döntésétől függően az a) és a b) pont alkalmazásában egyaránt használható magasabb pontossági osztályba tartozó műszer.

(5) Vásárok, kiállítások, bemutatók vagy hasonló események alkalmával a tagállamok nem tilthatják meg az ezen irányelvnek nem megfelelő mérőműszerek bemutatását, amennyiben jól láthatóan fel van tüntetve, hogy a műszerek a követelményeknek nem felelnek meg, illetve azt, hogy a megfelelőség eléréséig a műszereket nem lehet forgalmazni és/vagy üzembe helyezni.

(1) Mérőműszereik forgalomba hozatalakor és/vagy üzembe helyezésekor a gyártók biztosítják, hogy a készülékek tervezése és gyártása az I. mellékletben és a vonatkozó műszerspecifikus mellékletekben meghatározott követelményekkel összhangban történt.

(2) A gyártók elkészítik a 18. cikkben említett műszaki dokumentációt, és elvégzik vagy elvégeztetik a 17. cikk szerinti megfelelőségértékelési eljárást.

Amennyiben a megfelelőségértékelési eljárás keretében bizonyítást nyer, hogy a mérőműszer megfelel az irányelv alkalmazandó követelményeinek, a gyártók elkészítik az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és feltüntetik a terméken a CE-jelölést, valamint a kiegészítő metrológiai jelölést.

(3) A gyártók a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot a mérőműszer forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzik.

(4) A gyártó biztosítja a sorozatgyártás ezen irányelvnek való megfelelőségének fenntartását szolgáló eljárások működését. Megfelelően figyelembe kell venni a mérőműszer tervezésének vagy jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok, normatív dokumentumok vagy egyéb műszaki leírások változásait, amelyek alapján a mérőműszer megfelelőségét megállapították.

►C1 Ha a mérőműszer teljesítőképességére tekintettel indokolt, a gyártók elvégzik a forgalmazott mérőműszer mintavizsgálatát ◄ , amelynek keretében kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről, továbbá a nem megfelelő mérőműszerekről és a nem megfelelő mérőműszerek visszahívásáról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen nyomonkövetési intézkedésről.

(5) A gyártók biztosítják, hogy az általuk forgalomba hozott mérőműszeren fel legyen tüntetve a termék azonosítását lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszám vagy egyéb ilyen elem, illetve ha a mérőműszer mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, akkor az I. melléklet 9.2. pontjával összhangban a kísérő dokumentáció és ha van, a készülék csomagolása tartalmazza az előírt információkat.

(6) A gyártók feltüntetik a mérőműszeren, vagy ha ez nem lehetséges, az I. melléklet 9.2. pontjával összhangban a kísérő dokumentációban és ha van, a készülék csomagolásán a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a postacímüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Címként egy olyan pontot jelölnek meg, ahol a gyártóval kapcsolatba lehet lépni. Az elérhetőséget a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven tüntetik fel.

(7) A gyártók gondoskodnak arról, hogy az érintett tagállam által meghatározott módon az általuk forgalomba hozott mérőműszerhez a végfelhasználók által könnyen érthető nyelven mellékeljék az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, illetve az I. melléklet 9.3. pontja szerinti használati utasítást és információkat. Az ilyen használati utasításnak és információnak, illetve az esetleges jelölésnek egyértelműnek, érthetőnek és világosnak kell lennie.

(8) Azok a gyártók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott mérőműszer nem felel meg ennek az irányelvnek, azonnal meghozzák a szóban forgó mérőműszer megfelelőségének biztosításához szükséges kiigazító intézkedéseket, adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá, amennyiben a mérőműszer kockázatot jelent, a gyártók erről azonnal tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a mérőműszert forgalmazták, részletes tájékoztatást adva elsősorban a megfelelés hiányáról és valamennyi megtett kiigazító intézkedésről.

(9) A gyártók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven átadják a mérőműszer ezen irányelvnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes nyomtatott vagy elektronikus formátumú információt és dokumentációt. Az említett hatóság kérésére az importőrök együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott mérőműszerek által képviselt veszélyek kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

(1) A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki.

A 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek és a műszaki dokumentáció elkészítésére vonatkozó, a 8. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettség nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízatásának részét.

(2) A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízatásnak legalább az alábbiak elvégzését kell engedélyeznie a meghatalmazott képviselőnek:

(1) Az importőrök kizárólag megfelelő mérőműszereket hozhatnak forgalomba.

(2) Egy adott mérőműszer forgalomba hozatalát és/vagy üzembe helyezését megelőzően az importőrök meggyőződnek róla, hogy a gyártó elvégezte a 17. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárást. Megbizonyosodnak róla, hogy a gyártó elkészítette a műszaki dokumentációt, a mérőműszeren fel van tüntetve a CE-jelölés és a kiegészítő metrológiai jelölés, és mellékelték hozzá az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát és az előírt dokumentációt, továbbá arról, hogy a gyártó megfelel a 8. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy a mérőműszer nem felel meg az I. mellékletben és a vonatkozó műszerspecifikus mellékletekben előírt alapvető követelményeknek, a mérőműszert mindaddig nem hozhatja forgalomba és nem helyezheti üzembe, amíg megfelelővé nem tették. Továbbá amennyiben a mérőműszer kockázatot jelent, az importőr tájékoztatja erről a gyártót, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3) Az importőrök feltüntetik a mérőműszeren, vagy ha ez nem lehetséges, az I. melléklet 9.2. pontjával összhangban a mérőműszer vagy kísérő dokumentációján és ha van, csomagolásán a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a postacímüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Az elérhetőséget a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven tüntetik fel.

(4) Az importőrök gondoskodnak arról, hogy a mérőműszerhez az I. melléklet 9.3. pontja szerint mellékeljék a használati utasítást és az információkat az adott tagállam által meghatározott, a végfelhasználók által könnyen érthető nyelven.

(5) Az importőrök biztosítják, hogy amíg a mérőműszer a felelősségi körükbe tartozik, a tárolás és a szállítás körülményei ne veszélyeztessék az I. mellékletben és a vonatkozó műszerspecifikus mellékletekben meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelését.

(6) ►C1 Ha a mérőműszer teljesítőképességére tekintettel indokolt, az importőrök elvégzik a forgalmazott mérőműszer mintavizsgálatát ◄ , amelynek keretében kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről, továbbá a nem megfelelő mérőműszerekről és a nem megfelelő mérőműszerek visszahívásáról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen nyomonkövetési intézkedésről.

(7) Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott mérőműszer nem felel meg ezen irányelv követelményeinek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a mérőműszer megfelelőségének biztosítására, adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá, amennyiben a mérőműszer kockázatot jelent, az importőrök erről azonnal tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a mérőműszert forgalmazták, részletes tájékoztatást adva elsősorban a megfelelés hiányáról és valamennyi megtett kiigazító intézkedésről.

(8) Az importőrök a mérőműszer forgalomba hozatalát követően a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára 10 évig elérhetővé teszik az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy a műszaki dokumentáció kérésre e hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen.

(9) Az importőrök valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven átadják a mérőműszerek megfelelőségének igazolásához szükséges összes nyomtatott vagy elektronikus formátumú információt és dokumentációt Az említett hatóság kérésére az importőrök együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott mérőműszerek által képviselt veszélyek kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

(1) Mérőműszer forgalmazásakor és/vagy üzembe helyezésekor a forgalmazók az ebben az irányelvben előírt követelményekkel kapcsolatban kellő gondossággal járnak el.

(2) Egy adott mérőműszer forgalmazását és/vagy üzembe helyezését megelőzően a forgalmazók ellenőrzik, hogy a készüléken fel van-e tüntetve a CE-jelölés és a kiegészítő metrológiai jelölés, mellékelték-e hozzá az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, a szükséges dokumentációt és az I. melléklet 9.3. pontjában említett használati utasítást és információkat, mégpedig a mérőműszert forgalmazni és/vagy üzembe helyezni szándékozó tagállam végfelhasználói által könnyen érthető nyelven, továbbá hogy a gyártó és az importőr megfelelt-e a 8. cikk (5) és (6) bekezdésében, illetve a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy a mérőműszer nem felel meg az I. mellékletben és a vonatkozó műszerspecifikus mellékletekben előírt alapvető követelményeknek, a mérőműszert mindaddig nem hozhatja forgalomba, és nem helyezheti üzembe, amíg megfelelővé nem tették. Továbbá amennyiben a mérőműszer kockázatot jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3) A forgalmazók biztosítják, hogy amíg a mérőműszer a felelősségi körükbe tartozik, a tárolás és a szállítás körülményei ne veszélyeztessék az I. mellékletben és a vonatkozó műszerspecifikus mellékletekben meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelését.

(4) Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalmazott mérőműszer nem felel meg ezen irányelv követelményeinek, gondoskodnak arról, hogy meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a mérőműszer megfelelőségének biztosítására, adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá, amennyiben a mérőműszer kockázatot jelent, a forgalmazók erről azonnal tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a mérőműszert forgalmazták, részletes tájékoztatást adva elsősorban a megfelelés hiányáról és valamennyi megtett kiigazító intézkedésről.

(5) A forgalmazók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére az említett illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják a mérőműszer megfelelőségének igazolásához szükséges összes nyomtatott vagy elektronikus formátumú információt és dokumentációt. Az említett hatóság kérésére a forgalmazók együttműködnek vele az általuk forgalmazott mérőműszerek által képviselt veszélyek kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

Azon esetek, amelyekben gyártói kötelezettségek vonatkoznak az importőrökre és a forgalmazókra

Egy importőrt vagy forgalmazót, amennyiben saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy mérőműszert, illetve olyan módon módosít egy már forgalomba hozott mérőműszert, ami befolyásolja a mérőműszer ezen irányelvnek való megfelelését, ezen irányelv alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és a 8. cikkben a gyártókra előírt kötelezettségek terhelik.

A gazdasági szereplőknek kérésre azonosítaniuk kell a piacfelügyeleti hatóságok felé a következőket:

A gazdasági szereplőknek az első bekezdésben előírt információkat a mérőműszer hozzájuk történő szállítását, illetve az általuk történő szállítását követően 10 évig be kell tudni mutatniuk.

(1) Azokról a mérőműszerekről, amelyek megfelelnek az olyan harmonizált szabványoknak, illetve azok egyes részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az I. mellékletben és az említett szabványok vagy azok részei hatálya alá tartozó, vonatkozó műszerspecifikus mellékletekben megállapított alapvető követelményeknek.

(2) Azokról a mérőműszerekről, amelyek megfelelnek az olyan normatív dokumentumok egyes részeinek, amelyek jegyzékét közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az I. mellékletben és a normatív dokumentumok e részeinek hatálya alá tartozó, vonatkozó műszerspecifikus mellékletekben előírt alapvető követelményeknek.

(3) A gyártó szabadon választhat azon műszaki megoldások közül, amelyek megfelelnek az I. mellékletben és a megfelelő műszerspecifikus mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek. Mindemellett annak érdekében, hogy részesüljön a megfelelőség vélelméből származó előnyökből, a gyártónak pontosan kell alkalmaznia a vonatkozó harmonizált szabványban vagy pedig az (1) és (2) bekezdésben említett normatív dokumentumokban említett megoldásokat.

(4) A tagállamoknak vélelmezniük kell a 18. cikk (3) bekezdésének i. pontjában említett megfelelő vizsgálatoknak való megfelelőséget, amennyiben a vonatkozó vizsgálatot az (1), (2) és (3) bekezdésben említett vonatkozó dokumentummal összhangban végezték el, továbbá amennyiben a vizsgálati eredmények az alapvető követelményeknek való megfelelőséget támasztják alá.

A Bizottság egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére adott esetben:

(1) Amennyiben a tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az olyan normatív dokumentum, amelynek hivatkozását az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, vagy szándékoznak közzétenni, nem felel meg minden tekintetben a hatálya alá tartozó, az I. mellékletben és a műszerspecifikus mellékletekben meghatározott alapvető követelményeknek, a Bizottság a következőképpen dönthet:

(2) Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett határozatot a 46. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) A (1) bekezdés b) pontjában említett határozatot a 46. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A mérőműszerre az alkalmazandó alapvető követelmények szerinti megfelelőségértékelést az adott műszerre vonatkozó mellékletben felsorolt, a gyártó választása szerinti megfelelőségértékelési eljárás alkalmazásával kell végrehajtani.

A megfelelőségértékelési eljárással kapcsolatos nyilvántartást és levelezést a megfelelőségértékelési eljárást végző, bejelentett szervezet székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén (nyelvein) vagy az említett szervezet által elfogadott nyelven kell bonyolítani.

(1) A műszaki dokumentációnak érthetően ismertetnie kell a mérőműszer tervezését, gyártását és működését, és lehetővé kell tennie az ezen irányelv alkalmazandó követelményei szerinti megfelelőségének értékelését.

(2) A műszaki dokumentációnak kellően részletesnek kell lennie, hogy biztosítsa a következő követelményeknek való megfelelést:

(3) A műszaki dokumentációnak a típus és/vagy a mérőműszer értékeléséhez és azonosításához szükséges mértékben ki kell térnie a következő információkra:

(5) A gyártónak, amennyiben szükséges, meg kell adnia az illesztőegységekkel és a részegységekkel való kompatibilitás feltételeit.

(1) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy az I. mellékletben és a vonatkozó műszerspecifikus mellékletekben meghatározott alapvető követelmények teljesültek.

(2) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat megfelel a XIII. mellékletben foglalt mintának, tartalmazza a II. melléklet vonatkozó moduljaiban meghatározott elemeket, és azt folyamatosan aktualizálják. Le kell fordítani az azon tagállam által megkívánt nyelvre vagy nyelvekre, amely piacán a nem automatikus működésű mérleget forgalomba hozzák vagy forgalmazzák.

(3) Amennyiben a mérőműszerre több olyan uniós jogi aktus alkalmazandó, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, ezen uniós jogi aktusokhoz egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítani. Ez a nyilatkozat tartalmazza az érintett uniós jogi aktusok azonosítását, ideértve közzétételük hivatkozásait is.

(4) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kiállításával a gyártó felelősséget vállal a mérőműszer ezen irányelvben megállapított követelményeknek való megfeleléséért.

A mérőműszernek az ezen irányelvnek való megfelelőségét a CE-jelölésnek, valamint a 21. cikkben meghatározott kiegészítő metrológiai jelölésnek a mérőműszeren való feltüntetésével kell jelezni.

A CE-jelölésre és a kiegészítő metrológiai jelölésre vonatkozó általános elvek

(1) A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

(2) A kiegészítő metrológiai jelölés egy nagy „M” betűből, valamint a jelölés feltüntetése szerinti év utolsó két számjegyéből áll, amelyeket egy téglalap keretez. A téglalap magassága megegyezik a CE-jelölés magasságával.

(3) A 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek megfelelően alkalmazandók a kiegészítő metrológiai jelölésre.

A CE-jelölés és a kiegészítő metrológiai jelölés feltüntetésére vonatkozó szabályok és feltételek

(1) A CE-jelölést és a kiegészítő metrológiai jelölést a mérőműszeren vagy annak adattábláján jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell feltüntetni. Amennyiben a mérőműszerek jellege miatt ez nem lehetséges vagy nem indokolt, a jelölést a kísérő dokumentumokon és ha van, a csomagoláson és tüntetik fel.

(2) Amennyiben a mérőműszer különböző olyan, együttesen működő egységből áll össze, amelyek nem részegységek, a CE-jelölést és a kiegészítő metrológiai jelölést a műszer fő egységén kell feltüntetni.

(3) A CE-jelölést és a kiegészítő metrológiai jelölést a mérőműszer forgalomba hozatala előtt kell feltüntetni.

(4) A CE-jelölést és a kiegészítő metrológiai jelölést indokolt esetben a gyártási folyamat során lehet a műszeren elhelyezni.

(5) A kiegészítő metrológiai jelölés közvetlenül a CE-jelölést követi.

A CE-jelölést és a kiegészítő metrológiai jelölést a II. mellékletben foglaltaknak megfelelően a bejelentett szervezet azonosító száma követi, amennyiben ez a szervezet részt vesz a gyártásellenőrzési szakaszban.

A bejelentett szervezet azonosító számát vagy maga a szervezet, vagy utasításai alapján a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője tünteti fel.

Az érintett bejelentett szervezet azonosító számát letörölhetetlenül, illetve roncsolás nélkül eltávolíthatatlan módon kell feltüntetni.

(6) A CE-jelölést, a kiegészítő metrológiai jelölést – és adott esetben a bejelentett szervezet azonosító számát – különleges kockázatokat vagy felhasználást jelölő bármilyen egyéb jelölés követheti.

(7) A tagállamok a meglévő mechanizmusokra támaszkodnak a CE-jelölést szabályozó rendszer megfelelő alkalmazása céljából, és a jelölések nem megfelelő használata esetén meghozzák a szükséges intézkedéseket.

(1) A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szervezeteket, amelyeket felhatalmaztak az ezen irányelv szerinti, harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására.

(2) Amennyiben egy tagállam nem alkotott nemzeti jogszabályt a 3. cikkben említett mérési feladatok vonatkozásában, fenntartja magának azt a jogot, hogy bejelentsen valamely, az adott mérőműszerrel kapcsolatos megfelelőségértékelési feladatokkal foglalkozó szervezetet.

(1) A tagállamok kijelölnek egy bejelentő hatóságot, amely felelősséget vállal a megfelelőségértékelő szervezetek értékeléséhez és bejelentéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért, valamint a bejelentett szervezetek ellenőrzéséért, ideértve a 29. cikk rendelkezéseinek való megfelelést is.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és ellenőrzést a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület végzi el azzal összhangban.

(3) Amennyiben a bejelentő hatóság az (1) bekezdés szerinti értékelést, bejelentést vagy felügyeletet átruházza vagy más módon egy olyan szervezetre bízza, amely nem kormányzati szervezet, akkor ezen szervezetnek jogi személynek kell lennie, és értelemszerűen meg kell felelnie a 25. cikkben foglalt követelményeknek. Emellett a szervezetnek gondoskodnia kell a tevékenységeivel összefüggő felelősség kérdésének teljes körű rendezéséről.

(4) A bejelentő hatóság teljes felelősséget vállal a (3) bekezdésben említett szerv által elvégzett feladatokért.

(1) A bejelentő hatóságot úgy hozzák létre, hogy ne alakuljon ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelő szervezetekkel.

(2) A bejelentő hatóságot úgy szervezik meg és működtetik, hogy biztosítva legyen tevékenységének objektivitása és pártatlansága.

(3) A bejelentő hatóságot úgy szervezik meg, hogy a megfelelőségértékelő szervezet bejelentésével kapcsolatban minden egyes döntést az értékelést végzőktől eltérő illetékes személy hoz meg.

(4) A bejelentő hatóság nem kínál vagy végez olyan tevékenységet, amelyet a megfelelőségértékelő szervezetek végeznek, illetve nem nyújt szaktanácsadási szolgáltatást kereskedelmi vagy piaci alapon.

(5) A bejelentő hatóság biztosítja a hozzá beérkező információ bizalmas jellegét.

(6) A bejelentő hatóság kellő létszámú hozzáértő személyzettel rendelkezik ahhoz, hogy megfelelően ellássa feladatait.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a megfelelőségértékelő szervezetek értékelésére és bejelentésére, valamint a bejelentett szervezetek ellenőrzésére irányuló eljárásaikról, továbbá ezek bármilyen változásáról.

(1) A bejelentés érdekében a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a (2)–(11) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(2) A megfelelőségértékelő szervezet egy tagállam nemzeti jogszabályai szerint jön létre, és jogi személyiséggel rendelkezik.

(3) A megfelelőségértékelő szervezet olyan harmadik fél, amely független az általa értékelt szervezettől vagy mérőműszertől.

Ilyen szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt mérőműszer tervezésében, gyártásában, szállításában, összeszerelésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és mentes az érdekütközésektől.

(4) A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója nem lehet az általa értékelt mérőműszerek tervezője, gyártója, szállítója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, illetve ezen felek képviselője. Ez nem zárja ki az olyan értékelt mérőműszerek felhasználását, amelyek a megfelelőségértékelő szervezet működéséhez szükségesek, illetve az ilyen mérőműszerek személyes célra történő használatát sem.

A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója nem vehet részt közvetlenül a mérőműszerek tervezésében, gyártásában vagy kialakításában, forgalmazásában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselheti az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem vehet részt olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységeikkel kapcsolatos döntéshozói függetlenségét vagy feddhetetlenségét. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.

A második albekezdés ugyanakkor nem érinti annak lehetőségét, hogy a gyártó és az érintett szervezet a megfelelőségértékelés érdekében technikai információt cseréljenek.

A megfelelőségértékelő szervezetek biztosítják, hogy leányvállalataik és alvállalkozóik tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységeik bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

(5) A megfelelőségértékelő szervezetek és személyzetük a megfelelőségértékelési tevékenységeket az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzik el, és függetlenek minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy a megfelelőségértékelési tevékenységeik eredményét.

(6) A megfelelőségértékelő szervezet alkalmas a számára a II. mellékletben előírt valamennyi olyan megfelelőségértékelési feladat elvégzésére, amelyek elvégzésére bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga végzi el, vagy a nevében és felelősségi körében végzik el.

A megfelelőségértékelő szervezet – mindig, és minden egyes megfelelőségértékelési eljárás, valamint minden olyan mérőműszerfajta vagy -kategória tekintetében, amelyre bejelentették – rendelkezik a következőkkel:

A megfelelőségértékelő szervezet rendelkezik a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, továbbá valamennyi szükséges felszereléssel vagy létesítménnyel.

(7) A megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséért felelős személyzet a következőkkel rendelkezik:

(8) Biztosítani kell a megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója pártatlanságát.

A megfelelőségértékelő szervezet felső szintű vezetésének és a megfelelőségértékelést végző munkavállalójának javadalmazása nem függhet az elvégzett értékelések számától vagy azok eredményétől.

(9) A megfelelőségértékelő szervezetek felelősségbiztosítást kötnek, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban az állam vállalja át, vagy ha közvetlenül maga a tagállam felel a megfelelőségértékelésért.

(10) A megfelelőségértékelő szervezet személyzete betartja a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amely a II. melléklet vagy az azt átültető nemzeti jogszabály rendelkezései alapján ellátott feladataik végrehajtása során jutott birtokukba, kivéve annak a tagállamnak az illetékes hatóságait, ahol a szervezet tevékenységét gyakorolja. A tulajdonjogokat tiszteletben tartják.

(11) A megfelelőségértékelő szervezetek részt vesznek a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, valamint az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabály alapján létrehozott, a bejelentett szervezeteket koordináló csoport tevékenységében, vagy gondoskodnak arról, hogy a megfelelőségértékelést végző munkavállalójuk tájékoztatást kapjon ezekről, továbbá általános útmutatóként alkalmazzák az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.

Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy megfelel az olyan vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor vélelmezik, hogy megfelel a 27. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.

(1) Amennyiben a bejelentett szervezet bizonyos megfelelőségértékelési feladatokat alvállalkozásba ad, vagy leányvállalatot bíz meg velük, biztosítja, hogy az alvállalkozó vagy leányvállalat megfelel a 27. cikkben meghatározott követelményeknek, és ennek megfelelően tájékoztatja erről a bejelentő hatóságot.

(2) A bejelentett szervezetek teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy azok hol vannak letelepedve.

(3) Tevékenységeket alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni csak az ügyfél beleegyezésével lehet.

(4) A bejelentett szervezetek a bejelentő hatóság számára elérhetővé teszik az alvállalkozó vagy a leányvállalat szakmai képesítésének értékelésére és az általuk a II. melléklet szerint elvégzett munkára vonatkozó dokumentumokat.

(1) A II. melléklet A2. és C2. moduljában meghatározott eljárás végrehajtása céljából akkreditált belső szervezetet lehet igénybe venni a megfelelőségértékelési tevékenységek végzésére azon vállalkozás részére, amelynek az említett szervezet a részét képezi. Az említett szervezet a vállalkozás különálló, független részét képezi, és nem vehet részt az általa értékelt mérőműszerek tervezésében, gyártásában, szállításában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában.

(2) Az akkreditált belső szervezetnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

(3) Az akkreditált belső szervezeteket nem jelentik be a tagállamoknak vagy a Bizottságnak, azonban a vállalkozásnak, amelynek részét képezik vagy a nemzeti akkreditáló testületnek – a bejelentő hatóság kérésére – tájékoztatást kell adnia akkreditálásukról a bejelentő hatóságoknak.

(1) A megfelelőségértékelő szervezet bejelentés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.

(2) A bejelentés iránti kérelemhez mellékelik azon megfelelőségértékelési tevékenység, megfelelőségértékelési modul vagy modulok, és mérőműszer vagy műszerek leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá – amennyiben van ilyen – a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditációs tanúsítványt, mely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 27. cikkben rögzített követelményeket.

(3) Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet nem tud akkreditációs tanúsítványt benyújtani, a bejelentő hatóságnak benyújt minden, a 27. cikkben rögzített követelményeknek való megfelelésének igazolásához, elismeréséhez és rendszeres ellenőrzéséhez szükséges igazoló dokumentumot.

(1) A bejelentő hatóságok csak a 27. cikkben rögzített követelményeknek megfelelő megfelelőségértékelő szervezeteket jelenthetnek be.

(2) Ezek a hatóságok a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközön keresztül értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell információkat azon mérőműszer(ek) fajtájáról (fajtáiról), amely(ek) tekintetében az egyes szervezeteket kijelölték, valamint – adott esetben – a műszer pontossági osztályairól, a mérési tartományról, a mérési technológiáról és a műszernek a bejelentés hatályát korlátozó bármely egyéb jellemzőjéről. A bejelentés tartalmazza a megfelelőségértékelési tevékenységek összes részletét, a megfelelőségértékelési modulra vagy modulokra, az érintett mérőműszerre vagy mérőműszerekre vonatkozó részletes információkat, valamint a megfelelő szakmai alkalmasság igazolását.

(4) Amennyiben a bejelentés nem a 31. cikk (2) bekezdésében említett akkreditációs tanúsítványon alapul, a bejelentő hatóság benyújtja a Bizottságnak és a többi tagállamnak a megfelelőségértékelő szervezet szakmai alkalmasságát és az azokat az intézkedéseket igazoló dokumentumokat, amelyek biztosítják a szervezet rendszeres ellenőrzését és azt, hogy az továbbra is megfeleljen a 27. cikkben megállapított követelményeknek.

(5) Az érintett szervezet csak akkor láthatja el egy bejelentett szervezet tevékenységét, ha a Bizottság és a többi tagállam – akkreditációs tanúsítvány használata esetén a bejelentést követő két héten belül, akkreditálás hiányában a bejelentést követő két hónapon belül – nem emelt kifogást.

Ezen irányelv alkalmazásában csak az ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.

(6) A bejelentő hatóság értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a bejelentés bármely későbbi változásáról.

A Bizottság akkor is egyetlen azonosító számot ad ki, ha a szervezetet több uniós jogi aktus szerint is bejelentik.

(2) A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az ezen irányelv szerint bejelentett szervezetek jegyzékét, beleértve a hozzájuk rendelt azonosító számokat és azokat a tevékenységeket is, amelyekre bejelentették őket.

(1) Amennyiben a bejelentő hatóság megállapítja vagy tájékoztatják arról, hogy a bejelentett szervezet már nem tesz eleget a 27. cikkben meghatározott követelményeknek, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bejelentést, attól függően, hogy milyen súlyos mértékű a követelményeknek való meg nem felelés vagy mennyire súlyos mértékben mulasztották el teljesíteni a kötelezettségeket. Erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2) Amennyiben a bejelentést korlátozzák, felfüggesztik vagy visszavonják, illetve ha a bejelentett szervezet megszüntette tevékenységét, a bejelentő tagállam megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az említett szervezet dokumentációját vagy egy másik bejelentett szervezet dolgozza fel, vagy pedig kérésre az illetékes bejelentő vagy piacfelügyeleti hatóságok számára elérhető legyen.

(1) A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, ahol kétség merül fel részéről, vagy mások kétségüket közlik vele a bejelentett szervezet alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett szervezet folyamatosan eleget tesz-e a rá vonatkozó követelményeknek és teljesíti-e kötelezettségeit.

(2) A bejelentő tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett bejelentő szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3) A Bizottság biztosítja a vizsgálatai során kapott különleges adatok bizalmas kezelését.

(4) Ha a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy egy bejelentett szervezet nem vagy már nem tesz eleget a bejelentése alapjául szolgáló követelményeknek, végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben felszólítja a bejelentő tagállamot a szükséges kiigazító intézkedések megtételére, ideértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.

A végrehajtási jogi aktust a 46. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A bejelentett szervezet a II. mellékletben előírt megfelelőségértékelési eljárásokkal összhangban végzi el a megfelelőségértékelést.

(2) A megfelelőségértékelést az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen terhek elkerülésével végzik el. A megfelelőségértékelő szervezetek a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott mérőműszer-technológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét kellő mértékben figyelembe véve végzik tevékenységüket.

Ennek során ugyanakkor tiszteletben kell tartaniuk a mérőműszer ezen irányelvnek megfeleléséhez szükséges szigorúság mértékét és a védelem szintjét.

(3) Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette az I. mellékletben és a releváns műszerspecifikus mellékletekben, a megfelelő harmonizált szabványokban, normatív dokumentumokban vagy egyéb műszaki leírásokban megállapított követelményeket, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és nem ad ki megfelelőségi tanúsítványt.

(4) Amennyiben a tanúsítvány kiadása után a megfelelőség ellenőrzése során a bejelentett szervezet megállapítja, hogy egy mérőműszer már nem megfelelő, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt.

(5) Amennyiben a kiigazító intézkedéseket nem teszik meg, vagy azok nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet adott esetben korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt.

A tagállamok biztosítják, hogy a bejelentett szervezet döntése ellen fellebbezési eljárást lehessen kezdeményezni.

(1) A bejelentett szervezetek tájékoztatják a bejelentő hatóságot a következőkről:

(2) A bejelentett szervezetek megfelelően tájékoztatják az ezen irányelv szerint bejelentett, ugyanazokra a mérőműszerekre vonatkozó hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző más szervezeteket a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekről.

A Bizottság rendelkezik a tagállamok bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere szervezéséről.

A Bizottság biztosítja, hogy megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre az ezen irányelv szerint bejelentett szervezetek között, és ez a bejelentett szervezetek ágazati vagy ágazatközi csoportja(i) formájában megfelelően működjön.

A tagállamok biztosítják, hogy az általuk bejelentett szervezetek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül részt vegyenek a csoport vagy csoportok munkájában.

UNIÓS PIACFELÜGYELET, AZ UNIÓS PIACRA BELÉPŐ MÉRŐMŰSZEREK ELLENŐRZÉSE ÉS AZ UNIÓS VÉDINTÉZKEDÉSI ELJÁRÁS

Uniós piacfelügyelet és az uniós piacra belépő mérőműszerek ellenőrzése

A mérőműszerekre a 765/2008/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdését, valamint 16–29. cikkét kell alkalmazni.

A kockázatot jelentő mérőműszerek kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárások

(1) Ha valamelyik tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó mérőműszer kockázatot jelent a közérdek védelmének ezen irányelv hatálya alá tartozó szempontjait tekintve, akkor elvégzik az érintett mérőműszer értékelését, amely kiterjed az ezen irányelvben meghatározott összes vonatkozó követelményre. Az érintett gazdasági szereplők e célból a szükséges módon együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Amennyiben az első albekezdésben említett értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a mérőműszer nem felel meg az ezen irányelvben megállapított követelményeknek, haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt, hogy előírásuknak megfelelően a kockázat jellegével arányosan ésszerű időn belül vagy tegyen megfelelő kiigazító intézkedéseket, hogy a mérőműszer megfeleljen az említett követelményeknek, vagy vonja ki a mérőműszert a forgalomból, vagy hívja vissza azt.

A piacfelügyeleti hatóságok ennek megfelelően tájékoztatják az illetékes bejelentett szervezetet.

Az e bekezdés második albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(2) Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik országuk területére, akkor tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára felszólították a gazdasági szereplőt.

(3) A gazdasági szereplő biztosítja, hogy minden megfelelő kiigazító intézkedést meghoz az uniós piacon általa forgalmazott, érintett mérőműszer tekintetében.

(4) Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem hozza meg a megfelelő kiigazító intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett határidőn belül, a piacfelügyeleti hatóságok minden megfelelő átmeneti intézkedést meghoznak a nemzeti piacukon forgalmazott mérőműszer betiltására vagy korlátozására, piaci forgalomból történő kivonására vagy visszahívására.

A piacfelügyeleti hatóságok ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5) A (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő mérőműszer azonosításához szükséges adatokat, a mérőműszer származási helyét, a megfelelés feltételezett hiányának és a felmerülő kockázatnak a jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott érveket. A piacfelügyeleti hatóságok külön jelzik, hogy a megfelelés hiánya a következők egyike miatt következett-e be:

(6) Az eljárást e cikk értelmében kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a további információkról, amelyek az érintett mérőműszerek megfelelésének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet az elfogadott nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(7) Amennyiben a (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emel kifogást az egyik tagállam által hozott átmeneti intézkedéssel szemben, az intézkedés indokoltnak tekintendő.

(8) A tagállamok gondoskodnak az adott mérőműszerrel kapcsolatban a megfelelő korlátozó intézkedések haladéktalan meghozataláról, így például a mérőműszer forgalomból való kivonásáról.

(1) Amennyiben a 42. cikk (3) és (4) bekezdésében rögzített eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamelyik intézkedésével szemben, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e.

A Bizottság határozatának címzettje az összes tagállam, és határozatát haladéktalanul megküldi számukra, valamint a megfelelő gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek.

(2) Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, valamennyi tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő mérőműszert kivonja piacáról, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja azt.

(3) Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, és a mérőműszer megfelelőségének hiánya az ezen irányelv 42. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett harmonizált szabványok hiányosságainak eredménye, akkor a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkében előírt eljárást alkalmazza.

(4) Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, és a mérőműszer megfelelőségének hiánya az ezen irányelv 42. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett normatív dokumentumok hiányosságainak eredménye, akkor a Bizottság a 16. cikkben előírt eljárást alkalmazza.

(1) Amennyiben egy tagállam a 42. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy bár a mérőműszer megfelel ennek a irányelvnek, azonban mégis kockázatot jelent a közérdek védelme szempontjából, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy előírásának megfelelően a kockázat jellegével arányosan ésszerű időn belül vagy tegyen megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az érintett mérőműszer a forgalomba hozatalkor többé ne jelentsen kockázatot, vagy vonja ki a mérőműszert a forgalomból vagy hívja vissza azt.

(2) A gazdasági szereplő az uniós piacon általa forgalmazott valamennyi érintett mérőműszer tekintetében kiigazító intézkedést hoz.

(3) A tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett mérőműszer azonosításához szükséges adatokat, a mérőműszer származási helyét és ellátási láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

(4) A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) A Bizottság határozatának címzettje az összes tagállam, és határozatát haladéktalanul megküldi számukra, valamint a megfelelő gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek.

(1) A 42. cikk sérelme nélkül, ha egy tagállam a következő megállapítások egyikére jut, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy vessen véget a megfelelés említett hiányának:

(2) Amennyiben a megfelelés (1) bekezdésben említett hiánya továbbra is fennáll, az érintett tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz a forgalmazott mérőműszer korlátozására vagy betiltására, vagy gondoskodik visszahívásáról vagy piaci forgalomból történő kivonásáról.

(1) A Bizottság munkáját a mérőműszerekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4) Ha a bizottság szakvéleményét írásbeli eljárás keretében kell megkérni, az írásbeli eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a szakvélemény benyújtásához rendelkezésre álló határidőn belül a bizottság elnöke így dönt, vagy a bizottsági tagok többsége ezt kéri.

(5) A Bizottság minden olyan kérdésben konzultál a bizottsággal, amellyel kapcsolatban az 1025/2012/EU rendelet vagy bármely más uniós jogszabály ágazati szakértőkkel folytatott konzultációt ír elő.

A bizottság eljárási szabályzatával összhangban minden, az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos olyan kérdést is megvizsgálhat, amelyet akár az elnök, akár egy tagállam képviselője vet fel.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a műszerspecifikus mellékletek módosítására vonatkozóan a következőkkel kapcsolatban:

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság a 47. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása öt éves időtartamra szól, 2014 április 18-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 47. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 47. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

A tagállamok megállapítják az ennek az irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések gazdasági szereplők általi megsértése esetén alkalmazandó szankciók szabályait, és meghoznak minden szükséges intézkedést, hogy biztosítsák ezek végrehajtását. Ezek a szabályok a súlyos szabálysértések esetén büntetőjogi szankciókat is magukban foglalhatnak.

A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(1) A tagállamok nem akadályozzák meg a 2004/22/EK irányelv hatálya alá tartozó és az említett irányelvnek megfelelő, 2016. április 20. előtt forgalomba hozott mérőműszer forgalmazását és/vagy üzembehelyezését.

A 2004/22/EK irányelv értelmében kibocsátott tanúsítványok ezen irányelv értelmében érvényesek.

(1) A tagállamok 2016. április 19-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek a 4. cikk 5–22. pontjának, a 8–11., a 13., a 14., a 19. és a 21. cikknek, valamint a 22. cikk (1), (3), (5) és (6) bekezdésének, a 34–45. cikknek, a 49. és az 50. cikknek, valamint a II. mellékletnek. Ezen intézkedések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

A tagállamok által elfogadott intézkedéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

A XIV. melléklet A. részében felsorolt jogi aktusokkal módosított 2004/22/EK irányelv 2016. április 20-án hatályát veszti, a XIV. melléklet B. részében meghatározott irányelvek nemzeti jogba való átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat a XV. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni.

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1., a 2. és a 3. cikk, a 4. cikk 1–4. pontja, az 5., a 6., a 7., a 15–18. és a 20. cikk, a 22. cikk (2) és (4) bekezdése, valamint az I. és a III–XII. melléklet 2016. április 20-tól alkalmazandó.

A mérőműszernek magas szintű metrológiai védelmet kell nyújtania annak érdekében, hogy valamennyi érdekelt fél megbízhasson a mérési eredményben, és a műszert úgy kell megtervezni és legyártani, hogy a mérési technológia és a mérési adatok biztonsága tekintetében magas minőségi színvonalat képviseljen.

Az alábbiakban megállapításra kerülnek azok az alapvető követelmények, amelyeknek a mérőműszereknek meg kell felelniük, illetve adott esetben ezek a követelmények kiegészülnek a III–XII. mellékletekben az egyes műszerekre vonatkozó követelményekkel, amelyek az általános követelmények bizonyos szempontjai tekintetében további részletekkel szolgálnak.

Az alapvető követelmények alapján elfogadott megoldásoknak figyelembe kell venniük a műszer rendeltetési célját, valamint a műszer előrelátható nem rendeltetésszerű használatát is.

Ugyanazon mérendő mennyiségnek más helyen vagy más felhasználó által való megmérése során, amennyiben valamennyi további feltétel változatlan marad, az egymást követő méréseknek közel egyező eredményeket kell mutatniuk. A mérési eredmények közötti különbség az MPE-vel összevetve kicsi kell, hogy legyen.

Ha a mérendő mennyiség mérését azonos körülmények között megismételjük, az egymást követő méréseknek közel egyező eredményeket kell mutatniuk. A mérési eredmények közötti különbség az MPE-vel összevetve kicsi kell, hogy legyen.

A mérőműszernek kellően érzékenynek, az érzékelési küszöbnek pedig elég alacsonynak kell lennie a tervezett mérési feladathoz.

A mérőműszert úgy kell megtervezni, hogy az a gyártó által megadott ideig biztosítsa metrológiai jellemzőinek megfelelő stabilitását, amennyiben a műszert a rendeletetésének megfelelő környezeti feltételek mellett, a gyártó utasításai szerint helyezik üzembe, tartják karban és üzemeltetik.

A mérőműszert úgy kell megtervezni, hogy lehetőség szerint mérsékelni tudja az olyan hibák hatását, amelyek pontatlan mérési eredményhez vezetnének, kivéve azt az esetet, amikor egy ilyen hiba egyértelműen fennáll.

A mérőműszert úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye az ezen irányelv vonatkozó követelményeinek való megfelelőség teljes értékelését.

A2. MODUL: BELSŐ GYÁRTÁSELLENŐRZÉS ÉS AZ ESZKÖZÖK RENDSZERTELEN IDŐKÖZÖNKÉNT VÉGZETT, FELÜGYELT VIZSGÁLATAI

C2. MODUL: BELSŐ GYÁRTÁSELLENŐRZÉSEN ÉS A TERMÉKEK RENDSZERTELEN IDŐKÖZÖNKÉNT VÉGZETT, FELÜGYELT VIZSGÁLATAIN ALAPULÓ TÍPUSMEGFELELŐSÉG

E1. MODUL: A VÉGSŐ MŰSZERELLENŐRZÉS ÉS VIZSGÁLAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁN ALAPULÓ MEGFELELŐSÉG

H1. MODUL: A TELJES MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSON ÉS TERVVIZSGÁLATON ALAPULÓ MEGFELELŐSÉG

A lakossági, kereskedelmi és egyszerű ipari felhasználású, tiszta hideg- vagy melegvíz mennyiségének mérésére szolgáló vízmérőkre az I. melléklet vonatkozó követelményeit, e melléklet különös követelményeit és az ebben a mellékletben felsorolt megfelelőségértékelési eljárásokat kell alkalmazni.

A gyártónak meg kell határoznia a műszerre vonatkozó előírt működési feltételeket, különösen a következőket:

A gyártó által becsült időszakot figyelembevevő megfelelő vizsgálat elvégzését követően a következő kritériumoknak kell teljesülniük:

A gyártó a 17. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárások közül a következőket választhatja:

Az alábbiakban meghatározott, lakossági, kereskedelmi és egyszerű ipari felhasználású gázmérőkre és számítóegységekre az I. melléklet vonatkozó követelményeit, e melléklet különös követelményeit és az e mellékletben felsorolt megfelelőségértékelési eljárásokat kell alkalmazni.

A gyártónak meg kell határoznia a gázmérő névleges működési feltételeit, figyelembe véve a következőket:

2.1. Gázmérők, amelyek a mérési feltételek melletti térfogatot vagy a tömeget jelzik ki.

A gázmérő nem használhatja ki a legnagyobb megengedett hibára (MPE) vonatkozó értékeket, és nem hozhatja rendszeresen kedvezőbb helyzetbe a részt vevő felek egyikét.

3.2. Az áramlás irányában és az áramlással ellentétes irányban fellépő áramlási zavarok

A gyártó által megadott beépítési feltételek esetén az áramlási zavarok nem léphetik túl a legnagyobb megengedett hiba (MPE) egyharmadát.

A gyártó által becsült időszakot figyelembevevő megfelelő vizsgálat elvégzését követően a következő kritériumoknak kell teljesülniük:

A számítóegységek – olyan mérőműszerrel összeszerelve, amellyel kompatibilisek – részegységnek minősülnek.

A számítóegységekre, ha alkalmazható, a gázmérőkre vonatkozó alapvető követelményeket kell alkalmazni. Kiegészítésül a következő követelményeket kell alkalmazni:

A gyártónak meg kell adnia az átszámított mennyiségre vonatkozó referencia állapotot.

A számítóegység nem használhatja ki a legnagyobb megengedett hibára (MPE) vonatkozó értékeket, és nem hozhatja rendszeresen kedvezőbb helyzetbe a részt vevő felek egyikét.

A gyártó a 17. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárások közül a következőket választhatja:

A lakossági, kereskedelmi és egyszerű ipari felhasználású hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérőkre az I. melléklet vonatkozó követelményeit, e melléklet különös követelményeit és az e mellékletben felsorolt megfelelőségértékelési eljárásokat kell alkalmazni.

Az alkalmazott mérési technológiától függően a villamos fogyasztásmérők külső mérőtranszformátorokkal is használhatók. Ez a melléklet azonban csak a villamos fogyasztásmérőkre vonatkozik, a mérőtranszformátorokra nem.

A hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérő olyan mérőeszköz, amely egy áramkörben a hatásos villamosenergia-fogyasztást méri.

A gyártónak meg kell határoznia a fogyasztásmérő pontossági osztályát. Az osztályok jelölései: A, B és C osztály.

A gyártónak meg kell határoznia a fogyasztásmérő előírt működési feltételeit, Határozza meg különösen a következőket:

A fogyasztásmérőre vonatkozó fn, Un, In, Ist, Imin, Itr és Imax értékeket. Az áramra vonatkozó értékek tekintetében a fogyasztásmérőnek teljesítenie kell az 1. táblázatban megadott feltételeket;

Azok a feszültség-, frekvencia- és teljesítménytényező-tartományok, amelyeken belül a fogyasztásmérő teljesíti a legnagyobb megengedett hibára (MPE) vonatkozó követelményeket, a 2. táblázatban szerepelnek. E tartományok meghatározásakor figyelembe kell venni a közüzemi villamos energiahálózatok jellemzőit.

A feszültség- és frekvenciatartományoknak legalább az alábbi követelményeket teljesíteniük kell:

a teljesítménytényező tartománya legalább cosφ = 0,5 induktív és cosφ = 0,8 kapacitív közötti.

A különböző mért és befolyásoló mennyiségek hatását (a, b, c, …) külön-külön értékelik, mialatt az összes többi mért és befolyásoló mennyiséget viszonylag állandóan a referenciaértékeiken tartják. A mérési hibát, amely nem lépheti túl a 2. táblázatban meghatározott legnagyobb megengedett hibát (MPE) – a következőképpen számítják ki:

Amennyiben a fogyasztásmérő változó terhelőáram mellett működik, a százalékos eltérések nem haladhatják meg a 2. táblázatban megadott határértékeket.

Amennyiben a fogyasztásmérő különböző hőmérséklet-tartományokban működik, annak megfelelő legnagyobb megengedett hibaértéket kell alkalmazni.

A mérő nem használhatja ki a legnagyobb megengedett hibára (MPE) vonatkozó értékeket, és nem hozhatja rendszeresen kedvezőbb helyzetbe a részt vevő felek egyikét.

Mivel a villamos fogyasztásmérőket közvetlenül az elektromos hálózathoz csatlakoztatják, és mivel a hálózati áram is a mért mennyiségek közé tartozik, különleges elektromágneses környezeti feltételek vonatkoznak a villamos fogyasztásmérőre.

A fogyasztásmérőnek az E2 elektromágneses környezeti feltételeknek kell megfelelnie, valamint teljesítenie kell a 4.2. és 4.3. pont kiegészítő követelményeit.

Az elektromágneses környezeti feltételek és a megengedhető hatások tükrözik azt a helyzetet, hogy felléphetnek olyan tartós zavaró hatások, amelyek a kritikus határértékeken túl nem befolyásolhatják a mérés pontosságát, továbbá felléphetnek olyan tranziens zavarok, amelyek a funkciók és a teljesítőképesség átmeneti romlását vagy kiesését okozhatják; a zavart követően azonban helyre kell állnia a fogyasztásmérő funkcióinak és teljesítőképességének, a zavar pedig a kritikus határértékeken túl nem befolyásolhatja a mérés pontosságát.

Amennyiben a villámcsapás komoly veszélye áll fenn, illetve az áramellátás elsősorban légvezetéken keresztül történik, akkor a fogyasztásmérő metrológiai jellemzőit védeni kell.

A mért villamosenergia-mennyiséget kilowattórában vagy megawattórában jelzik ki.

A gyártó a 17. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárások közül a következőket választhatja:

Az alábbiakban meghatározott, lakossági, kereskedelmi és egyszerű ipari felhasználású hőenergia-mérőkre az I. melléklet vonatkozó követelményeit, e melléklet különleges követelményeit és az ebben a mellékletben felsorolt megfelelőségértékelési eljárásokat kell alkalmazni.

A hőenergia-mérő olyan műszer, amelyet egy hőcserélő folyadékkörben az ún. hőhordozó folyadék által átadott hőenergia mérésére terveztek.

A hőenergia-mérő lehet önálló mérőműszer vagy pedig olyan kombinált mérőműszer, amely a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott áramlásmérő, egy hőmérséklet-érzékelő pár és számítómű részegységekből, illetve ezek kombinációiból áll.

A előírt működési feltételek értékeit a gyártó a következőképpen határozza meg:

3. A teljes hőenergia-mérőkre alkalmazandó legnagyobb megengedett hiba (MPE)

Az önálló hőenergia-mérőkre alkalmazandó helyes értékre vonatkozó legnagyobb megengedett relatív hiba az egyes pontossági osztályok esetén százalékban kifejezve:

A teljes hőenergia-mérő nem használhatja ki a legnagyobb megengedett hibára (MPE) vonatkozó értékeket, és nem hozhatja rendszeresen kedvezőbb helyzetbe a részt vevő felek egyikét.

A gyártó által becsült időszakot figyelembevevő megfelelő vizsgálat elvégzését követően a következő kritériumoknak kell teljesülniük:

A részegységekre vonatkozó rendelkezések ugyanazon vagy különböző gyártók által előállított részegységekre alkalmazhatók. Amennyiben a hőenergia-mérő részegységekből áll, a hőenergia-mérőre vonatkozó alapvető követelményeket adott esetben a részegységekre is alkalmazni kell. Ezen kívül a következő követelményeket kell alkalmazni:

A gyártó a 17. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárások közül a következőket választhatja:

A VÍZTŐL ELTÉRŐ FOLYADÉKOK MENNYISÉGÉNEK FOLYAMATOS ÉS DINAMIKUS MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ MÉRŐRENDSZEREK (MI-005)

A víztől eltérő folyadékok mennyiségének (térfogat vagy tömeg) folyamatos és dinamikus mérésére szolgáló mérőrendszerekre az I. melléklet vonatkozó követelményeit, e melléklet különös követelményeit és az ebben a mellékletben felsorolt megfelelőségértékelési eljárásokat kell alkalmazni. Adott esetben a „térfogat és L” fogalmak a következőképpen is értelmezhetők ebben a mellékletben: „tömeg és kg”.

A gyártónak meg kell határoznia a műszer előírt működési feltételeit, különösen a következőket:

A megfelelő vizsgálat elvégzését követően a gyártó által becsült időszak figyelembevételével a következő kritériumoknak kell teljesülniük:

A tartóssági vizsgálat elvégzését követően a mérési eredmények eltérései az eredeti mérési eredményekkel összehasonlítva nem haladhatják meg a 2. táblázat B sorában a mérőkre megállapított értékeket.

A mérőrendszert vagy vészhelyzeti tápellátó berendezéssel kell felszerelni, amely a fő tápforrás hibája esetén biztosítja az összes mérési funkciót, vagy olyan eszközzel, amely a folyamatban lévő tranzakció befejezése érdekében elmenti és kijelzi az aktuális adatokat; ezen kívül olyan eszközzel is, amely a fő tápellátó berendezés hibája esetén megállítja az áramlást.

A mért mennyiséget milliliterben, köbcentiméterben, literben, köbméterben, grammban, kilogrammban vagy tonnában kell megjeleníteni.

A gyártó a 17. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárások közül a következőket választhatja:

Az alábbiakban meghatározott automatikus mérlegekre, amelyek a testekre ható gravitációs erő felhasználásával a testek tömegének mérésére szolgálnak, az I. melléklet vonatkozó alapvető követelményeit, e melléklet különös követelményeit és az e melléklet I. fejezetében felsorolt megfelelőségértékelési eljárásokat kell alkalmazni.

Az automatikus mérlegek mindegyik típusára alkalmazandó közös követelmények

A mérlegek egyes típusai tekintetében előírt teljesítőképességet és kritikus határértékeket e melléklet vonatkozó fejezete tartalmazza.

A gyártó a 17. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárások közül a következőket választhatja:

4.1. Középhiba az X kategóriába tartozó mérlegeknél, továbbá az Y kategóriába tartozó mérlegek legnagyobb megengedett hibája

Az X (x) pontossági osztályú mérlegek szórására vonatkozó megengedett legnagyobb érték az x tényező és az alábbi 2. táblázatban meghatározott érték szorzata.

Az Y osztályú mérlegekre vonatkozó mérési tartomány meghatározásakor a gyártónak figyelembe kell vennie, hogy a legkisebb terhelés nem lehet kisebb a következő értékeknél:

7. ►C1 Teljesítőképesség befolyásoló tényezők és elektromágneses zavarok mellett ◄

Az adott töltés középértéktől számított eltérése az anyag szemcsenagyságának figyelembevételével módosítható.

Azoknál a mérlegeknél, amelyeknél előre be lehet állítani a töltési tömeget, Azoknál a mérlegeknél, amelyeknél előre be lehet állítani a töltési tömeget, a beállított érték és a töltési tömeg középértékének különbsége nem haladhatja meg a mindenkori töltési állapot 5. táblázatban megadott középértéktől való eltérésének 0,312-szeresét.

3. ►C1 Teljesítőképesség befolyásoló tényezők és elektromágneses zavarok mellett ◄

A mérlegek a következő négy pontossági osztályba sorolhatók: 0,2; 0,5; 1; 2.

A legkisebb összegzett teher (Σmin) nem lehet kisebb annál a tehernél, amelynél a legnagyobb megengedett hiba (MPE) egyenlő az összegzett osztásértékkel (dt), és nem lehet kisebb a gyártó által meghatározott legkisebb tehernél.

Azokat a mérlegeket, amelyeknél a kiürítést követően nem végeznek tárázást, nullázó berendezéssel kell felszerelni. Az automatikus üzemelést meg kell szakítani, amennyiben a nulla kijelzés a következő értékekre áll át:

Az automatikus működés során a kezelőszemélyzet általi beszabályozást és a funkció átállítást le kell tiltani.

A nyomtatóval felszerelt mérlegeknél az összmennyiséget addig ne lehessen visszaállítani, amíg azt ki nem nyomtatják. Az automatikus működés megszakítása esetén az összmennyiséget ki kell nyomtatni.

8. ►C1 Teljesítőképesség befolyásoló tényezők és elektromágneses zavarok mellett ◄

A szállítószalag sebességét a gyártó határozza meg. Az állandó sebességű szállítószalagoknál és a változó sebességű, kézi működtetésű sebességbeállítóval felszerelt szállítószalagoknál a sebesség nem térhet el a névleges érték 5 %-ánál nagyobb mértékkel. A szállítószalagon lévő termék sebessége nem térhet el a szállítószalag sebességétől.

Az összegző berendezést úgy kell kialakítani, hogy azt ne lehessen lenullázni.

6. ►C1 Teljesítőképesség befolyásoló tényezők és elektromágneses zavarok mellett ◄

A pontossági osztály és az osztásérték közötti viszonyt a 10. táblázat határozza meg.

5. ►C1 Teljesítőképesség befolyásoló tényezők és elektromágneses zavarok mellett ◄

A viteldíjjelzőkre az I. melléklet vonatkozó követelményeit, e melléklet különös követelményeit és az ebben a mellékletben felsorolt megfelelőségértékelési eljárásokat kell alkalmazni.

A viteldíjjelző olyan eszköz, amely egy jeladóval ( 13 ) együtt működtetve egy mérőműszert képez.

Az eszköz méri az út időtartamát, és a távolsági jeladótól kapott jelek alapján kiszámítja a megtett távolságot. Ezenkívül a kiszámított távolság és/vagy az út lemért időtartama alapján kiszámítja és kijelzi az utazásért fizetendő viteldíjat.

A viteldíj az utazásért felszámított pénzösszeg, amely egy rögzített alapdíjon és/vagy az utazás hosszán és/vagy időtartamán alapul. A viteldíj nem tartalmazza a külön szolgáltatásokért felszámított pótdíjakat.

Az a sebesség érték, mely elválasztja azt a két sebesség tartományt melyekben az út időtartalmán, illetve megtett úton alapuló díjszabást alkalmazzák.

A viteldíj kiszámítása a határsebesség alatt az út időtartamán alapuló díjszabás, az határsebesség felett pedig a megtett út hosszán alapuló díjszabás alkalmazásával.

A viteldíj kiszámításának módszere, amely szerint az egész utazás alatt egyidejűleg alkalmazzák az út időtartamán és a megtett úton alapuló díjszabást.

Különböző üzemmódok, amelyek mellett a viteldíjjelző különböző funkciókat lát el. Az üzemmódokat a következő kijelzésekkel kell megkülönböztetni:

A gyártó a 17. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárások közül a következőket választhatja:

Az alábbiakban meghatározott anyagi hosszúságmérőkre az I. melléklet vonatkozó alapvető követelményeit, e melléklet különös követelményeit és az e fejezetben felsorolt megfelelőségértékelési eljárásokat kell alkalmazni. A megfelelőségi nyilatkozat másolatának benyújtására vonatkozó követelmény azonban úgy is értelmezhető, hogy az nem az egyes mértékekre, hanem egy tételre vagy szállítmányra alkalmazandó.

A gyártó a 17. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárások közül a következőket választhatja:

Az alábbiakban meghatározott italkiszolgáló térfogatmértékekre az I. melléklet vonatkozó alapvető követelményeit, valamint az e fejezetben felsorolt különös követelményeket és megfelelőségértékelési eljárásokat kell alkalmazni. A megfelelőségi nyilatkozat másolatának benyújtására vonatkozó követelmény azonban úgy is értelmezhető, hogy az nem az egyes mértékekre, hanem egy tételre vagy szállítmányra alkalmazandó. Azt a követelményt sem kell alkalmazni, amely szerint a műszeren fel kell tüntetni a pontosságra vonatkozó adatokat.

Az italkiszolgáló térfogatmértéket megfelelően merev, mérettartó anyagból kell készíteni, hogy térfogatát a legnagyobb megengedett hibaértéken belül megtartsa.

A gyártó a 17. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárások közül a következőket választhatja:

A kiterjedést mérő műszerekre az I. melléklet vonatkozó alapvető követelményeit, e melléklet különös követelményeit és az ebben a mellékletben felsorolt megfelelőségértékelési eljárásokat kell alkalmazni.

A kiterjedést mérő mérőeszközökre egységesen alkalmazandó követelmények

A gyártó a 17. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárások közül a következőket választhatja:

Méretek és adott esetben a K tényező a gyártó által a mérőeszközre meghatározott tartományon belül. A K tényező tartományait az 1. táblázat mutatja be:

ahol Lma legkisebb mérhető hossz, azaz a gyártó által meghatározott legkisebb hossz, amelynek mérésére a mérőeszközt tervezték.

A különböző anyagtípusok helyes hosszértékét megfelelő mérőeszközzel (pl. mérőszalaggal) kell mérni. A mérendő anyagot pedig egy erre alkalmas alátéten (pl. arra alkalmas asztalon) egyenesen, nyújtás nélkül kell elhelyezni.

A gyártó által a mérőeszközre meghatározott tartományon belüli méretek.

Adott esetben a termék sebességével, vastagságával és felületminőségével kapcsolatban a gyártónak meg kell adnia a mérőeszközre vonatkozó korlátozásokat.

A termék visszahúzása vagy megállítása nem okozhat hibát a mérési eredményben. Ha ez hibát okozna, akkor a kijelzett érték tűnjön el.

A mérőeszközt 1,0 dm2-es osztásértékkel kell gyártani. Ezenkívül lehetővé kell tenni, hogy vizsgálati célból egy 0,1 dm2-es osztásérték is rendelkezésre álljon.

A gyártó által a mérőeszközre meghatározott tartományon belüli méretek.

A legkisebb méret alsó határát az osztásértékek szerint az 1. táblázat határozza meg.

A sebességnek a gyártó által a mérőeszközre meghatározott tartományon belül kell maradnia.

Az alábbiakban meghatározott, a használatban lévő gépjárművek vizsgálatára és szakszerű karbantartására szolgáló kipufogógáz-elemző készülékekre az I. melléklet vonatkozó követelményeit, e melléklet különös követelményeit és az e mellékletben felsorolt megfelelőségértékelési eljárásokat kell alkalmazni.

A gyártó a 17. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárások közül a következőket választhatja:

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

2004/22/EK irányelv	Ez az irányelv
1. cikk	2. cikk, (1) bekezdés
2. cikk	3. cikk
3. cikk első albekezdés	1. cikk
3. cikk, második bekezdés	2. cikk, (2) bekezdés
4. cikk	4. cikk, (1)–(4) bekezdés, (6)–(9) bekezdés
—	4. cikk, (5) és (10)–(22) bekezdés
5. cikk	5. cikk
6. cikk, (1) bekezdés	6. cikk
6. cikk, (2) bekezdés	—
7. cikk (1) bekezdés	20. cikk
7. cikk, (2) bekezdés	22. cikk, (4) bekezdés
7. cikk, (3) bekezdés	—
7. cikk, (4) bekezdés	—
8. cikk	7. cikk
—	8. cikk
—	9. cikk
—	10. cikk
—	11. cikk
—	12. cikk
—	13. cikk
—	15. cikk
9. cikk	17. cikk
10. cikk	18. cikk
11. cikk, (1) bekezdés	—
11. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés	—
11. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés	23. cikk, (2) bekezdés
12. cikk	—
13. cikk, (1) bekezdés	—
13. cikk, (2) bekezdés	—
—	14. cikk, (1) bekezdés
—	14. cikk, (2) bekezdés
13. cikk, (3) bekezdés	14. cikk, (3) bekezdés
13. cikk, (4) bekezdés	14. cikk, (4) bekezdés
14. cikk	—
15. cikk, (1) bekezdés	46. cikk, (1) bekezdés
15. cikk, (2) bekezdés	46. cikk, (3) bekezdés
15. cikk, (3) bekezdés	—
15. cikk, (4) bekezdés	—
15. cikk, (5) bekezdés	—
16. cikk, (1) bekezdés	15. cikk
16. cikk, (2) bekezdés	47. cikk
16. cikk, (3) bekezdés	16. cikk
16. cikk, (4) bekezdés	—
17. cikk, (1) bekezdés	—
17. cikk, (2) bekezdés	21. cikk, (2) bekezdés
17. cikk, (3) bekezdés	—
17. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés	22. cikk, (2) bekezdés
17. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés	—
17. cikk, (5) bekezdés	—
18. cikk	—
—	19. cikk
—	21. cikk, (1) bekezdés
—	22. cikk, (1) bekezdés
—	22. cikk, (3) bekezdés
—	22. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés
—	22. cikk, (5) bekezdés, harmadik albekezdés
—	22. cikk, (6) bekezdés
—	23. cikk
—	24. cikk
—	25. cikk
—	26. cikk
—	27. cikk
—	28. cikk
—	29. cikk
—	31. cikk
—	32. cikk
—	33. cikk
—	34. cikk
—	35. cikk
—	36. cikk
—	37. cikk
—	38. cikk
—	39. cikk
—	40. cikk
19. cikk, (1) bekezdés	—
19. cikk (2) bekezdés a) pont első albekezdés	—
19. cikk (2) bekezdés a) pont, második albekezdés	—
19. cikk, (2) bekezdés, a) pont, harmadik albekezdés	43. cikk, (4) bekezdés
19. cikk, (2) bekezdés, b) pont	—
20. cikk	—
21. cikk	—
22. cikk	—
23. cikk	—
—	41. cikk
—	42. cikk
—	43. cikk, (1) bekezdés
—	43. cikk, (2) bekezdés
—	43. cikk, (3) bekezdés
—	44. cikk
—	45. cikk
—	48. cikk
—	49. cikk
—	50. cikk
24. cikk	—
—	51. cikk
25. cikk	—
—	52. cikk
26. cikk	53. cikk, első bekezdés
—	53. cikk, második bekezdés
27. cikk	54. cikk
I. melléklet	I. melléklet
A. melléklet	II. melléklet, 1. pont
A1. melléklet	II. melléklet, 2. pont
B. melléklet	II. melléklet, 3. pont
C. melléklet	II. melléklet, 4. pont
C1. melléklet	II. melléklet, 5. pont
D. melléklet	II. melléklet, 6. pont
D1. melléklet	II. melléklet, 7. pont
E. melléklet	II. melléklet, 8. pont
E1. melléklet	II. melléklet, 9. pont
F. melléklet	II. melléklet, 10. pont
F1. melléklet	II. melléklet, 11. pont
G. melléklet	II. melléklet, 12. pont
H. melléklet	II. melléklet, 13. pont
H1. melléklet	II. melléklet, 14. pont
MI-001. melléklet	III. melléklet
MI-002. melléklet	IV. melléklet
MI-003. melléklet	V. melléklet
MI-004. melléklet	VI. melléklet
MI-005. melléklet	VII. melléklet
MI-006. melléklet	VIII. melléklet
MI-007. melléklet	IX. melléklet
MI-008. melléklet	X. melléklet
MI-009. melléklet	XI. melléklet
MI-010. melléklet	XII. melléklet
—	XIV. melléklet
—	XV. melléklet

( 2 ) Az Európai Parlament 2014. február 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. február 20-i határozata.

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/30/EU irányelve az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (A Hivatalos lap 79-ik oldalán található.).

( 15 ) A gyártótól függ, hogy megszámozza-e a megfelelőségi nyilatkozatot.

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	A BIZOTTSÁG (EU) 2015/13 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2014. október 31.)	L 3	42	7.1.2015

►C1	Helyesbítés, HL L 358, 13.12.2014, o 50 (2014/32/EU)
►C2	Helyesbítés, HL L 013, 20.1.2016, o 57 (2014/32/EU)

Mérendő mennyiség	A mérendő mennyiség a mérés tárgyát képező adott mennyiség.
Befolyásoló mennyiség	A befolyásoló mennyiség olyan mennyiség, amely nem azonos a mérendő mennyiséggel, de befolyásolja a mérés eredményét.
Előírt működési feltételek	Az előírt működési feltételek a mérendő mennyiségnek és a befolyásoló mennyiségeknek azon értékei, amelyek mellett a műszer rendes működési feltételei teljesülnek.
Zavar	Az a befolyásoló mennyiség, amelynek értéke a vonatkozó követelményekben meghatározott határértékeken belül marad, de kívül esik a mérőműszer előírt működési feltételein. A befolyásoló mennyiség abban az esetben minősül zavarnak, ha vonatkozásában nincsenek előírt működési feltételek.
Kritikus határérték	A kritikus határérték az az érték, amelynél a mérési eredmény változása nemkívánatosnak tekintendő.
Mérték	A mérték olyan eszköz, amelynek használatával egy adott mennyiség egy vagy több ismert értéke állandó jelleggel megismételhető vagy előállítható.
Közvetlen értékesítés	A kereskedelmi ügylet közvetlen értékesítésnek minősül, amennyiben: — a mérési eredmény a fizetendő ár alapjául szolgál, és — a méréssel kapcsolatos ügyletben részt vevő felek legalább egyike fogyasztó vagy más olyan fél, aki hasonló szintű védelmet igényel, és — az ügyletben résztvevő valamennyi fél az adott pillanatban és helyen elfogadja a mérési eredményt.
Éghajlati környezet	Az éghajlati környezet azokat a körülményeket jelenti, amelyek között a mérőműszer használható. A tagállamok eltérő éghajlati viszonyainak figyelembevétele érdekében különböző hőmérsékleti határértékeket állapítottak meg.
Közüzem	A közüzem villany-, gáz-, hőenergia-vagy vízszolgáltatást nyújtó szolgáltató.

Vízmérő	Üzemi körülmények között a mérőátalakítón átfolyó víz mennyiségének mérésére, a mért érték tárolására és kijelzésére szolgáló műszer.
Minimális térfogatáram (Q1)	Az a legkisebb térfogatáram, amelynél a vízmérő kijelzése megfelel a legnagyobb megengedett hibával (MPE) kapcsolatos követelményeknek.
Átmeneti térfogatáram (Q2)	Az átmeneti térfogatáram a névleges térfogatáram és a minimális térfogatáram között lévő azon térfogatáram-érték amelynél a térfogatáram-tartomány két zónára, a felső és alsó terhelési zónára osztható. Mindkét zónára eltérő legnagyobb megengedett hibaérték (MPE) vonatkozik.
Névleges térfogatáram (Q3)	Az a legmagasabb térfogatáram, amelynél a vízmérő szokásos üzemi körülmények között, azaz egyenletes vagy szakaszos térfogatáram mellett, megfelelően működik.
Maximális térfogatáram (Q4)	A maximális térfogatáram az a legmagasabb térfogatáram, amelynél a vízmérő meghibásodás nélkül rövid ideig megfelelően működtethető.

Gázmérő	Olyan mérőeszköz, amelyet a rajta átáramló fűtőgáz mennyiségének (térfogatának vagy tömegének) mérésére, tárolására és kijelzésére terveztek.
Számítóegység	A gázmérőre szerelt berendezés, amely automatikusan átszámítja a mérési feltételek mellett megállapított mennyiséget referenciaállapot szerinti mennyiséggé.
Legkisebb áramlás (Qmin)	Az a legkisebb áramlás, amelynél a gázmérőn kijelzett mennyiség megfelel a legnagyobb megengedett hibára (MPE) vonatkozó követelményeknek.
Legnagyobb áramlás (Qmax)	Az a legnagyobb áramlás, amelynél a gázmérőn kijelzett mennyiség megfelel a legnagyobb megengedett hibára (MPE) vonatkozó követelményeknek.
Átmeneti áramlás (Qt)	Az átmeneti áramlás a minimális és maximális áramlás közötti áramlásérték, amely az áramlási tartományt két zónára, a felső és alsó zónára osztja. Mindkét zónára eltérő legnagyobb megengedett hibaérték (MPE) vonatkozik.
Túlterhelési áramlás (Qr)	A túlterhelési áramlás az a legnagyobb áramlás, amelynél a mérő meghibásodás nélkül rövid ideig működtethető.
Normálállapot	Az a meghatározott állapot, amelyre a mért mennyiséget átszámítják.

Osztály	1,5	1,0
Qmin ≤ Q < Qt	3 %	2 %
Qt ≤ Q ≤ Qmax	1,5 %	1 %

I	=	a fogyasztásmérőn átfolyó elektromos áram;
In	=	az a névleges referencia-áramerősség, amelyre a mérőtranszformátorral működtetett fogyasztásmérőt tervezték;
Ist	=	az I azon legalacsonyabb megadott értéke, amelynél egységnyi teljesítménytényező mellett a fogyasztásmérő (háromfázisú mérő szimmetrikus terheléssel) a hatásos villamos energiát mérni kezdi;
Imin	=	az I azon értéke, amely felett a fogyasztásmérő hibája a legnagyobb megengedett hibán (MPE) belül van (háromfázisú mérő szimmetrikus terheléssel);
Itr	=	az I azon értéke, amely felett a hiba a fogyasztásmérő pontossági osztályának megfelelő legnagyobb megengedett hiba (MPE) legalacsonyabb értékén belül van;
Imax	=	az azon I legnagyobb értéke, amelynél a fogyasztásmérő hibája a legnagyobb megengedett hibán (MPE) belül van;
U	=	a fogyasztásmérőre kapcsolt elektromos feszültség;
Un	=	a névleges referenciafeszültség;
f	=	a fogyasztásmérőre kapcsolt feszültség frekvenciája;
fn	=	a névleges referenciafrekvencia;
PF	=	teljesítménytényező = cosφ = az I és U közötti φ fáziskülönbség koszinusza.

	A osztály	B osztály	C osztály
Közvetlenül csatlakoztatott fogyasztásmérők esetében
Ist
Imin
Imax
Mérőtranszformátorral csatlakoztatott fogyasztásmérők esetében
Ist
Imin		(1)
In
Imax
(1) A „B” osztályú elektromechanikus fogyasztásmérőkre az alkalmazandó.

A legnagyobb megengedett hiba (MPE) az előírt működési feltételek, valamint a meghatározott terhelőáram és üzemi hőmérséklet mellett százalékban.
	Üzemi hőmérsékletek			Üzemi hőmérsékletek			Üzemi hőmérsékletek			Üzemi hőmérsékletek
	+ 5 °C … + 30 °C			– 10 °C … + 5 °C vagy + 30 °C … + 40 °C			– 25 °C … – 10 °C vagy + 40 °C … + 55 °C			– 40 °C … – 25 °C vagy + 55 °C … + 70 °C
Mérőosztály	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C
Egyfázisú fogyasztásmérő; háromfázisú fogyasztásmérő, szimmetrikus terheléssel
	3,5	2	1	5	2,5	1,3	7	3,5	1,7	9	4	2
	3,5	2	0,7	4,5	2,5	1	7	3,5	1,3	9	4	1,5
Háromfázisú fogyasztásmérő egyfázisú terhelés mellett
lásd az alábbi kivételt	4	2,5	1	5	3	1,3	7	4	1,7	9	4,5	2
A háromfázisú elektromechanikus fogyasztásmérők esetében az egyfázisú terhelés mellett az áramerősség-tartomány értékre korlátozódik.

A tartós zavarok által okozott kritikus határértékek százalékban
Zavar	Kritikus határértékek százalékban kifejezve a fogyasztásmérők osztályai szerint
Zavar	A	B	C
Fordított fázissorrend	1,5	1,5	0,3
Feszültség aszimmetria (csak a háromfázisú fogyasztásmérőkre alkalmazandó)	4	2	1
Áramágban folyó áram felharmonikus tartalma (1)	1	0,8	0,5
Az áramágakban folyó áram egyenáramú és felharmonikus komponensei (1)	6	3	1,5
Gyors tranziens zavarok	6	4	2
Mágneses terek; nagyfrekvenciájú (sugárzó rádiófrekvenciás) elektromágneses tér; rádiófrekvenciás tér által indukált zavarok vezetékekben; és elektromágneses ingadozással szembeni zavartűrés	3	2	1
(1) Az elektromechanikus fogyasztásmérők esetében az áramágban folyó áram felharmonikus tartalmára és az áramágakban folyó áram egyenáramú és felharmonikus komponenseire nem állapítanak meg kritikus határértékeket.

θ	=	a hőhordozó folyadék hőmérséklete;
θin	=	θ értéke a hőenergia-cserélő folyadékkör beömlőjénél;
θοut	=	θ értéke a hőenergia-cserélő folyadékkör kiömlőjénél;
Δθ	=	hőmérséklet különbség θin – θout, Δθ ≥ 0 értékkel;
θmax	=	θ felső határértéke, amely mellett a hőenergia-mérő a legnagyobb megengedett hibán (MPE) belül megfelelően működik;
θmin	=	θ alsó határértéke, amely mellett a hőenergia-mérő a legnagyobb megengedett hibán (MPE) belül megfelelően működik;
Δθmax	=	θ felső határértéke, amely mellett a hőenergia-mérő a legnagyobb megengedett hibán (MPE) belül megfelelően működik;
Δθmin	=	Δθ alsó határértéke, amely mellett a hőenergia-mérő a legnagyobb megengedett hibán (MPE) belül megfelelően működik;
q	=	a hőenergia-hordozó folyadék térfogatárama;
qs	=	a q megengedett legnagyobb értéke, amely mellett a hőenergia-mérő rövid ideig kifogástalanul működik;
qp	=	a q megengedett legnagyobb értéke, amely mellett a hőenergia-mérő folyamatosan kifogástalanul működik;
qi	=	a q megengedett legalacsonyabb értéke, amely mellett a hőenergia-mérő kifogástalanul működik;
P	=	a hőenergia-csere hőteljesítménye;
Ps	=	a P felső határértéke, amely mellett a hőenergia-mérő kifogástalanul működik;

Mérő	Üzemi körülmények között zárt, teljesen feltöltött vezetékben a mérőátalakítón átfolyó folyadék mennyiségének folyamatos mérésére, a mért érték tárolására és kijelzésére tervezett műszer.
Számolómű	A mérő része, amely a mérőátalakító(k)ból, valamint az esetleges kapcsolódó mérőműszerekből érkező kimenő jeleket fogadja, és kijelzi a mérési eredményeket.
Kapcsolódó mérőműszer	A számolóműhöz kapcsolódó műszer, amely korrekció és/vagy átszámítás céljából az adott folyadékra jellemző mennyiségeket méri.
Átalakító egység	A számolómű része, amely figyelembe veszi a folyadéknak a kapcsolódó mérőműszerrel mért, illetve a memóriában tárolt jellemzőit (hőmérséklet, sűrűség stb.), és automatikusan átszámítja: — a folyadék mérési feltételek mellett mért térfogatát normálállapot szerinti térfogatra és/vagy tömegre, vagy — a folyadék mérési feltételek mellett mért tömegét mérési feltételek szerinti térfogatra vagy normálállapot szerinti térfogatra. Megjegyzés: az átalakító egység magában foglalja a megfelelő kapcsolódó mérőműszereket.
Normálállapot	Az a meghatározott állapot, amelyre a mérési feltételek mellett mért folyadékmennyiséget átszámítják.
Mérőrendszer	Magából a mérőből, valamint a pontos méréshez szükséges, illetve a mérési műveletek megkönnyítésére szolgáló valamennyi műszerből álló rendszer.
Üzemanyagtöltő	Gépjárművek, kisebb hajók és légi járművek üzemanyag-feltöltésére szolgáló mérőrendszer.
Önkiszolgáló berendezés	Olyan berendezés, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztó saját szükségletei céljából folyadékbeszerzésre használja a mérőrendszert.
Önkiszolgáló egység	Az önkiszolgáló berendezés részét képező különleges eszköz, amely lehetővé teszi egy vagy több mérőrendszer működését az önkiszolgáló berendezésben.
Legkisebb mért mennyiség (MMQ)	A folyadék azon legkisebb mennyisége, amelynek mérőrendszerrel való mérése metrológiailag elfogadható.
Közvetlen kijelzés	A mérés szerinti térfogat vagy tömeg kijelzése, valamint annak jelzése, hogy a mérő fizikailag alkalmas a mérésre. Megjegyzés: A közvetlen kijelzés egy mennyiség-átalakító segítségével átváltható más mennyiségekre.
Megszakítható/nem megszakítható működés	A mérőműszer működése akkor tekinthető megszakíthatónak/nem megszakíthatónak, ha a folyadék áramlása egyszerűen és gyorsan megállítható/nem állítható meg.
Áramlási tartomány	A minimális áramlás (Qmin) és maximális áramlás (Qmax) közötti tartomány.

Különleges mérőrendszer	A folyadék jellemzői	Qmax: Qmin minimális aránya
Üzemanyagtöltő	nem cseppfolyósított gázok	10: 1
Üzemanyagtöltő	cseppfolyósított gázok	5: 1
Mérőrendszer	kriogén folyadékok	5: 1
Csővezetékek és tartályhajók feltöltésére szolgáló rendszerekre szerelt mérőrendszerek	minden folyadék	a feladatra alkalmasan választható
Összes többi mérőrendszer	minden folyadék	4: 1

Pontossági osztály	A mérőrendszer típusa
0,3	Csővezetékekre szerelt mérőrendszerek
0,5	Az e táblázatban máshol nem említett összes mérőrendszer, különösen a következők: — üzemanyagtöltők (nem cseppfolyós gázokhoz), — közúti tartálykocsikra szerelt mérőrendszerek alacsony kis viszkozitású folyadékokhoz (< 20 mPas), — mérőrendszerek hajók, vasúti és közúti tartálykocsik feltöltésére és kiürítésére (1) — mérőrendszerek tejhez, — mérőrendszerek légi járművek újratöltéséhez.
1,0	Mérőrendszerek cseppfolyósított, nyomás alatt lévő gázokhoz, legalább –10 °C hőmérsékleten
1,0	Rendszerint a 0,3 vagy 0,5 osztályba tartozó mérőrendszerek, azonban ezeket olyan folyadékokhoz használják, amelyek — hőmérséklete –10 °C alatt vagy 50 °C felett van, — dinamikus viszkozitása meghaladja az 1 000 mPa.s-ot, — maximális térfogatárama legfeljebb 20 L/h.
1,5	Mérőrendszerek cseppfolyósított szén-dioxidhoz
1,5	Mérőrendszerek cseppfolyósított, nyomás alatt lévő gázokhoz –10 °C alatti hőmérsékleten (kriogén folyadékok kivételével)
2,5	Mérőrendszerek kriogén folyadékokhoz (–153 °C alatti hőmérséklet)
(1) A tagállamok azonban előírhatják a 0,3 vagy 0,5 pontossági osztályú mérőrendszerek használatát, ha azokat a hajók, vasúti és közúti tartálykocsik kiürítésekor vagy feltöltésekor az ásványi olajokra alkalmazandó jövedéki adó kivetésére használják. Megjegyzés: A gyártó viszont a mérőrendszerek egyes típusai esetében nagyobb pontosságot is meghatározhat.

Automatikus mérleg	Olyan mérőeszköz, amely a kezelő személy beavatkozása nélkül határozza meg egy termék tömegét, és amely egy műszerre jellemző, előre megadott automatikus program szerint működik.
Automatikus jelölő mérleg (catchweigher)	Olyan automatikus mérleg, amely előre összeállított különálló terhek (például előre csomagolt termékek) vagy ömlesztett anyagok egyes adagjainak tömegét határozza meg.
Automatikus ellenőrző mérleg	Olyan automatikus jelölő mérleg, amely a különböző tömegű árucikkeket a tömegük és egy névleges alapérték különbsége szerint két vagy több alcsoportra osztja.
Címkéző mérleg	Meghatározott tömeget mérő automatikus jelölő mérleg, amely az egyes árucikkeket a tömegüket feltüntető címkével látja el.
Árszorzós címkéző mérleg	Meghatározott tömeget mérő automatikus jelölő mérleg, amely az egyes árucikkeket a tömegüket és árukat feltüntető címkével látja el.
Adagoló mérleg	Automatikus mérleg, amely előre meghatározott és lényegében állandó tömegű ömlesztett áruval tölt meg tartályokat (ill. csomagolóanyagokat).
Szakaszosan összegző mérleg	Automatikus mérleg, amely úgy határozza meg az ömlesztett áru tömegét, hogy azt különálló adagokra osztja fel. Az egyes különálló adagok tömegét egymást követően meghatározza, majd összeadja. A külön adagokat azután továbbítja a lemért ömlesztett áruhoz.
Folyamatosan összegező mérleg	Automatikus mérleg, amely folyamatosan méri az ömlesztett áru tömegét egy szállítószalagon anélkül, hogy szisztematikusan felosztaná az árut, és megszakítaná a szállítószalag mozgását.
Dinamikus vasúti mérleg	Vasúti járművek továbbítására alkalmas, sínekkel ellátott teherfelvevőjű automatikus mérleg.

Váltóáramú tápfeszültség esetében	:	névleges váltóáramú tápfeszültség vagy a tápfeszültség határértékei.
Egyenáramú tápfeszültség esetében	:	a névleges és legkisebb egyenáramú tápfeszültség, vagy az egyenáramú tápfeszültség határértékei.

Nettó terhelés (m) hitelesítési osztásértékben (e) megadva								Legnagyobb megengedett középhiba	Legnagyobb megengedett középhiba
XI	Y(I)	XII.	Y(II)	XIII.	Y(a)	XIIII	Y(b)	X	Y
0 < m ≤ 50 000		0 < m ≤ 5 000		0 < m ≤ 500		0 < m ≤ 50		± 0,5 e	± 1 e
50 000 < m ≤ 200 000		5 000 < m ≤ 20 000		500 < m ≤ 2 000		50 < m ≤ 200		± 1,0 e	± 1,5 e
200 000 < m		20 000 < m ≤ 100 000		2 000 < m ≤ 10 000		200 < m ≤ 1 000		± 1,5 e	± 2 e

Nettó terhelés (m)	Az X(1) osztályra vonatkozó legnagyobb megengedett szórás
m ≤ 50 g	0,48 %
50 g < m ≤ 100 g	0,24 g
100 g < m ≤ 200 g	0,24 %
200 g < m ≤ 300 g	0,48 g
300 g < m ≤ 500 g	0,16 %
500 g < m ≤ 1 000 g	0,8 g
1 000 g < m ≤ 10 000 g	0,08 %
10 000 g < m ≤ 15 000 g	8 g
15 000 g < m	0,053 %

Pontossági osztályok		Hitelesítési osztásérték	Hitelesítési osztásértékek száma
			Legkisebb	Legnagyobb
XI	Y(I)	0,001 g ≤ e	50 000	–
XII.	Y(II)	0,001 g ≤ e ≤ 0,05 g	100	100 000
XII.	Y(II)	0,1 g ≤ e	5 000	100 000
XIII.	Y(a)	0,1 g ≤ e ≤ 2 g	100	10 000
XIII.	Y(a)	5 g ≤ e	500	10 000
XIIII	Y(b)	5 g ≤ e	100	1 000

Y(I) osztály	:	100 e
Y(II) osztály	:	20 e a 0,001 g ≤ e ≤ 0,05 g értékre, és 50 e a 0,1 g ≤ e értékre
Y(a) osztály	:	20 e
Y(b) osztály	:	10 e
Osztályozó mérlegek, pl. postai mérlegek, hulladékmérő mérlegek	:	5 e

A töltési tömeg értéke, m (g)	Az egyes töltések legnagyobb megengedett eltérése a X(1) osztály középértekétől
m ≤ 50	7,2 %
50 < m ≤ 100	3,6 g
100 < m ≤ 200	3,6 %
200 < m ≤ 300	7,2 g
300 < m ≤ 500	2,4 %
500 < m ≤ 1 000	12 g
1 000 < m ≤ 10 000	1,2 %
10 000 < m ≤ 15 000	120 g
15 000 < m	0,8 %

Pontossági osztály	Az összesített tömeg legnagyobb megengedett hibája
0,2	± 0,10 %
0,5	± 0,25 %
1	± 0,50 %
2	± 1,00 %

Teher (m) az összegzési osztásértékben (dt)	Legnagyobb Megengedett Hiba
0 < m ≤ 500	± 0,5 dt
500 < m ≤ 2 000	± 1,0 dt
2 000 < m ≤ 10 000	± 1,5 dt

Pontossági osztály	Az összegzett tömeg legnagyobb megengedett hibája (MPE)
0,5	± 0,25 %
1	± 0,5 %
2	± 1,0 %

Pontossági osztály	Legnagyobb Megengedett Hiba
0,2	± 0,1 %
0,5	± 0,25 %
1	± 0,5 %
2	± 1,0 %

Pontossági osztály	Osztásérték (d)
0,2	d ≤ 50 kg
0,5	d ≤ 100 kg
1	d ≤ 200 kg
2	d ≤ 500 kg

Terhelés (m) hitelesítési osztásértékben megadva	Legnagyobb Megengedett Hiba
0 < m ≤ 500	± 0,5 d
500 < m ≤ 2 000	± 1,0 d
2 000 < m ≤ 10 000	± 1,5 d

„Szabad”	:	ebben a helyzetben a viteldíjszámítás nem működik
„Foglalt”	:	ebben a helyzetben a viteldíj kiszámítása a lehetséges alapdíj, valamint a megtett úton és/vagy az utazás időtartamán alapuló díjszabás szerint történik
„Fizet”	:	ebben a helyzetben a műszer kijelzi az utazásért fizetendő viteldíjat, és legalább az utazás időtartamán alapuló viteldíj-számítási funkció ki van kapcsolva.

Pontossági osztály	a (mm)	b	c (mm)
I	0,1	0,1	0,1
II	0,3	0,2	0,2
III.	0,6	0,4	0,3
D – szintmérő–szalagokra vonatkozó különleges osztály (1) Legfeljebb 30 m (2)	1,5	nulla	nulla
S – a tartály (geometria) mérőszalagokra vonatkozó különleges osztály Minden 30 m-re, ha a szalag sima felületen fekszik	1,5	nulla	nulla
(1) A mérőszalag/nehezék kombinációra alkalmazandó. (2) Amennyiben a szalag névleges hosszúsága meghaladja a 30 m-t, 30 méterenként további 0,75 mm legnagyobb megengedett hiba engedélyezett.

A tartomány hossza (i)	Legnagyobb megengedett hiba vagy eltérés a pontossági osztály szerint
A tartomány hossza (i)	I	II	III.
i ≤ 1 mm	0,1	0,2	0,3
1 mm < i ≤ 1 cm	0,2	0,4	0,6

Italkiszolgáló térfogatmérték	Közvetlen fogyasztásra értékesített folyadék (kivéve az orvosságokat) meghatározott térfogatának kimérésére tervezett térfogatmérték (például pohár, korsó vagy űrmérték formájában).
Mértékjellel ellátott térfogatmérték	Olyan térfogatmérték, amelyen vonallal jelzik a névleges térfogatot.
Peremes térfogatmérték	Olyan térfogatmérték, amelynek űrtartalma megegyezik a névleges térfogattal.
Transzfer mérték (űrmérték)	Olyan térfogatmérték, amelyből fogyasztás előtt áttöltik a folyadékot.
Kapacitás	A peremes térfogatmérték űrtartalma, illetve a térfogatmérték űrtartalma a mértékjelig.

	Költségvetési sor	Brim
Peremes térfogatmérték Űrmérték
< 100 ml	± 2 ml	– 0 + 4 ml
≥ 100 ml	± 3 %	– 0 + 6 %
Italkiszolgáló térfogatmérték
< 200 ml	± 5 %	– 0 + 10 %
≥ 200 ml	± (5 ml + 2,5 %)	– 0 + 10 ml + 5 %

Hosszúságmérő	A hosszúságmérő a mérendő termék adagolásával az elnyúló formájú anyagok (textilek, szalagok, kábelek) hosszúságát méri.
Területmérők	A területmérők szabálytalan formájú anyagok, pl. a bőr területének meghatározására szolgálnak.
Többdimenziós mérőeszközök	A többdimenziós mérőeszközök egy termék legkisebb burkoló paralelepipedonja élhosszának (hossz, magasság, szélesség) meghatározására szolgálnak.

Csoport	K tartománya	Termék
I	0 < K < 2 × 10–2 N/m2	kis nyúlékonyságú
II	2 × 10–2 N/m2 < K < 8 × 10–2 N/m2	közepes nyúlékonyságú
III.	8 × 10–2 N/m2 < K < 24 × 10–2 N/m2	nagy nyúlékonyságú
IV	24 × 10–2 N/m2 < K	igen nagy nyúlékonyságú

Pontossági osztály	LEGNAGYOBB MEGENGEDETT HIBA
I	0,125 %, de legalább 0,005 Lm
II	0,25 %, de legalább 0,01 Lm
III.	0,5 %, de legalább 0,02 Lm