Referenciadokumentumok

Tevékenység

Ipari hűtőrendszerek (ICS)

Ipari hűtőrendszerek, pl. hűtőtornyok, lemezes hőcserélők

Gazdasági vonatkozások és a környezeti elemek közötti kölcsönhatások (ECM)

A technikák gazdasági vonatkozásai és a kapcsolódó, környezeti elemek közötti kölcsönhatások

Tárolásból származó kibocsátások (EFS)

Tartályok, csővezetékek és tárolt vegyszerek kibocsátásai

Energiahatékonyság (ENE)

Általános energiahatékonyság

Nagy tüzelőberendezések (LCP)

Gőz- és villamosenergia-termelés a cellulóz- és papírgyárakban tüzelőberendezésekkel

A monitoring általános elvei (MON)

A kibocsátások ellenőrzése

Hulladékégetés (WI)

Hulladék helyszíni égetése vagy együttégetése

Hulladékkezeléssel foglalkozó iparágak (WT)

Hulladékok felhasználása tüzelőanyagként

Napi átlag

24 órás mintavételi időszak átlagértéke térfogatáram-arányos egyesített minta (1) vagy – amennyiben elégséges áramlási stabilitás mutatható ki – időarányos minta (1) alapján

Éves átlag

Egy éven belül vett, a napi gyártás szerint súlyozott és a létrehozott vagy feldolgozott termékek/anyagok egy tömegegységére eső kibocsátott anyagtömegben kifejezett valamennyi napi átlag átlagértéke

(1)   Különleges esetekben szükség lehet eltérő mintavételi eljárás (pl. merítéses mintavétel) alkalmazására

Napi átlag

24 órás időszak átlagértéke folyamatos mérés érvényes óránkénti átlagai alapján

A mintavételi időszak alatti átlag

Három egymást követő, egyenként legalább 30 perces mérés átlagértéke

Éves átlag

Folyamatos mérések esetében: az összes érvényes óránkénti átlag átlaga. Időszakos mérések esetében: valamennyi „mintavételi időszak alatti átlag” egy év alatt kapott átlaga.

Használt kifejezés

Fogalommeghatározás

Új üzem

E BAT-következtetések közzétételét követően a létesítménynek otthont adó telephelyen először engedélyezett üzem, vagy a létesítmény meglévő alapjain egy üzem teljes körű cseréje ezen BAT-következtetések közzétételét követően.

Meglévő üzem

Nem új üzemnek számító üzem.

Jelentős felújítás

Az üzem/kibocsátáscsökkentő rendszer konstrukciójának vagy technológiájának jelentős változtatása a feldolgozó egységek és kapcsolódó berendezések jelentős módosításaival vagy cseréjével.

Új porleválasztó rendszer

A létesítménynek otthont adó telephelyen ezen BAT-következtetések közzétételét követően először üzemeltetett porleválasztó rendszer.

Meglévő porleválasztó rendszer

Nem új porleválasztó rendszernek számító porleválasztó rendszer.

Nem kondenzálódó szagos gázok (NCG)

Nem kondenzálódó szagos gázok, ami a nátroncellulóz-eljárás bűzös gázait jelenti.

Koncentrált, nem kondenzálódó szagos gázok (CNCG)

Koncentrált, nem kondenzálódó szagos gázok (vagy „erősen szagos gázok”): kondenzátumok főzéséből, párologtatásából és kipárlásából származó, TRS tartalmú gázok.

Erősen szagos gázok

Koncentrált, nem kondenzálódó szagos gázok (CNCG).

Gyengén szagos gázok

Hígított, nem kondenzálódó szagos gázok: TRS-tartalmú gázok, amelyek nem erősen szagos gázok (pl. tartályokból, mosó szűrőkből, apríték edényekből, mésziszap szűrőkből, szárítógépekből származó gázok).

Visszamaradó gyenge gázok

Gyenge gázok, amelyeket a regeneráló kazánon, mészégető kemencén vagy TRS-égetőn kívüli más berendezések bocsátanak ki.

Folyamatos mérés

A telephelyen tartósan beszerelt automatizált mérőrendszerrel (AMS) végzett mérések.

Időszakos mérés

A mérendő érték (főként a mérés tárgyát képező mennyiség) megállapítása meghatározott időszakonként manuális vagy automatizált módszerekkel.

Diffúz kibocsátások

Illó anyagok vagy por környezettel történő közvetlen (nem csatornán vezetett) érintkezéséből normál üzemi feltételek mellett keletkező kibocsátások.

Integrált gyártás

Mind a cellulóz, mind a papír/karton gyártása ugyanazon a telephelyen történik. A cellulózt általában nem szárítják a papír/karton gyártása előtt.

Nem integrált gyártás

Vagy a) kereskedelmi (értékesítésre szánt) cellulóz gyártása olyan üzemekben, amelyek nem működtetnek papírgyártó gépeket, vagy b) papír/karton gyártása kizárólag más üzemekben gyártott cellulóz (kereskedelmi cellulóz) felhasználásával.

Nettó gyártás

i.  Papírgyárak esetében: a csomagolatlan, értékesíthető gyártás az utolsó vágó-tekercselő után, tehát a feldolgozás előtt.

ii.  Gyártósoron kívül bevonógépek esetében: gyártás bevonás után.

iii.   ►C2  Tissuepapírgyárak esetében: értékesíthető gyártás a tissuepapírgyártó gép után bármilyen áttekercselési eljárás előtt és a papírhüvelyt nem beleszámítva. ◄

iv.  Kereskedelmi cellulózgyárak esetében: csomagolás utáni gyártás (ADt).

v.  Integrált gyárak esetében: A nettó cellulóz esetében a gyártás a csomagolás utáni gyártást (ADt) és a papírgyárhoz továbbított cellulózt jelenti (90 % szárazsággal számított, tehát levegőszáraz cellulóz). Nettó papírgyártás: ugyanaz, mint az (i)

Speciális papírgyár

Olyan gyár, amely különleges (ipari és/vagy nem ipari) célokra gyárt többféle papír- és kartonminőséget, amelyeket speciális tulajdonságok, a viszonylag szűk végfelhasználói piac vagy nagyon speciális, gyakran egy adott vevői vagy végfelhasználói csoport számára külön tervezett alkalmazások jellemeznek. A különleges papírokra példák a cigarettapapírok, szűrőpapírok, fémgőzölt papírok, hőpapírok, önmásoló papírok, öntapadós címkék, önátíró papírok, illetve gipsz rétegek és különleges papírok viaszozáshoz, szigeteléshez, tetőfedéshez, aszfaltozáshoz és egyéb speciális alkalmazásokhoz vagy kezelésekhez. Mindezek a minőségek a szabványos papírkategóriák körén kívül esnek.

Keményfa

Fafajták csoportja, köztük pl. a nyár, bükk, nyír és eukaliptusz. A keményfa kifejezés a puhafával szemben használatos.

Puhafa

Tűlevelűek, így pl. fenyő és luc faanyaga. A puhafa kifejezés a keményfával szemben használatos.

Kausztifikálás

Eljárás a mészciklus alatt, ahol hidroxid (fehérlúg) képződik Ca(OH)2 + CO3 2– → CaCO3 (s) + 2 OH– reakció útján

Használt kifejezés

Fogalommeghatározás

ADt

A (cellulóz) levegőszáraz tonnamennyisége 90 % szárazságként kifejezve.

AOX

A szennyvízre vonatkozóan az EN ISO:9562 szabványban leírt módszer szerint mért adszorbeálható szerves haloidok

BOI

Biokémiai oxigénigény. A mikroorganizmusok számára a szennyvíz szerves anyagtartalmának lebontásához szükséges oldott oxigén mennyisége.

CMP

Kémiai-mechanikai cellulóz.

CTMP

Kémiai-termomechanikai cellulóz.

KOI

Kémiai oxigénigény; kémiailag oxidálódó szerves anyagtartalom a szennyvízben (általában dikromát oxidációs elemzést jelent).

DS

Száraz szilárdanyag súlyszázalékban kifejezve.

DTPA

Dietilén-triamin-pentaecetsav (peroxidos fehérítésben használatos komplexképző/kelátképző anyag).

ECF

Elemi klórtól mentes

EDTA

Etilén-diamin tetraecetsav (komplexképző/kelátképző anyag).

H2S

Hidrogén-szulfid.

LWC

Kis fajsúlyú bevont papír.

NOx

A nitrogén-oxid (NO) és nitrogén-dioxid (NO2) összessége NO2-ben kifejezve.

NSSC

Semleges szulfitos félcellulóz.

RCF

Újrahasznosított rostok.

SO2

Kén-dioxid.

TCF

Teljesen klórmentes.

Összes nitrogén (Tot-N)

Összes nitrogén (Tot-N) N-ként kifejezve, amely tartalmazza a szerves nitrogént, szabad ammóniát és ammóniumot (NH4 +-N), nitriteket (NO2 --N) és nitrátokat (NO3 --N).

Összes foszfor (Tot-P)

Összes foszfor (Tot-P) P-ként kifejezve, amely tartalmazza az oldott foszfort, valamint minden nem oldódó foszfort, amelyek kicsapódások formájában vagy mikrobákon belül kerülnek az elfolyó vízbe.

TMP

Termomechanikai cellulóz.

TOC

Összes szerves szén.

TRS

Összes redukált kén. A pépesítési eljárásban keletkező következő redukált bűzös kénvegyületek összessége: hidrogén-szulfid, metil-merkaptán, dimetil-szulfid és dimetil-diszulfid kénként kifejezve.

TSS

Összes lebegő szilárd részecske (szennyvízben). A lebegő szilárd részecskék kis rostdarabkákból, töltőanyagokból, finom porból, nem leülepedő biomasszából (mikroorganizmusok összetömörödése) és egyéb kis részecskékből állnak.

VOC

Illékony szerves vegyületek a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (45) bekezdése szerint.

Technika

a

Vegyszerek és adalékok gondos kiválasztása és ellenőrzése

b

Input-output elemzés a vegyszerek leltározásával, amely kiterjed a mennyiségekre és toxikológiai jellemzőkre

c

A vegyszerek használatának minimálisra csökkentése a végtermék minőségi előírásában megkívánt szintre

d

Káros anyagok (pl. nonilfenol-etoxilát tartalmú diszperziós vagy tisztítószerek vagy felületaktív anyagok) használatának kerülése és helyettesítésük kevésbé káros alternatív anyagokkal

e

Az anyagok beszivárgás, lerakódás és a nyersanyagok, termékek vagy maradékanyagok helytelen tárolása útján történő talajba jutásának minimálisra csökkentése

f

Kiömlés elleni védelmi program létrehozása és a kiömlés forrásainak fokozott elszigetelése, ezáltal a talaj és a talajvíz szennyeződésének megelőzése

g

A csővezeték- és tárolórendszerek megfelelő tervezése a felületek tisztántartása, illetve a mosás és tisztítás szükségességének csökkentése érdekében

Technika

Alkalmazhatóság

a

A környezetbe kibocsátott kelátképző anyagok mennyiségének megállapítása időszakos mérésekkel

Nem vonatkozik azokra a gyárakra, amelyek nem használnak kelátképző anyagokat

b

A technológia optimalizálása a biológiailag nehezen lebomló kelátképző anyagok felhasználásának és kibocsátásának csökkentése érdekében

Nem vonatkozik azokra a gyárakra, amelyek az EDTA/DTPA legalább 70 %-át eltávolítják a szennyvízkezelő telepükön vagy technológiájukon keresztül

c

Biológiailag lebomló vagy eltávolítható kelátképző anyagok használatának előnyben részesítése, a nem lebomló termékek fokozatos kivonása

Az alkalmazhatóság a megfelelő helyettesítő anyagok rendelkezésre állásától függ (biológiailag lebomló szerek, amelyek megfelelnek pl. a cellulóz fehérségi követelményeinek)

Technika

Alkalmazhatóság

a

►C2  Száraz kérgezés ◄ (leírását lásd az 1.7.2.1. pontban)

Korlátozott alkalmazhatóság, amikor nagyfokú tisztaság és fehérség szükséges a TCF fehérítésnél

b

A farönkök anyagmozgatása olyan módon, hogy elkerülhető legyen a kéreg és a faanyag homokkal és kővel történő szennyeződése

Általánosan alkalmazható

c

A faudvar és főként a forgácsok tárolására használt felületek burkolása

Az alkalmazást korlátozhatja a faudvar és a tárolási terület mérete

d

A locsolóvíz folyásának korlátozása és a faudvaron a felszíni víz elfolyásának minimálisra csökkentése

Általánosan alkalmazható

e

A faudvarról a szennyezett elfolyó víz összegyűjtése és a lebegő szilárd részecskék kiválasztása a szennyvíz biológiai kezelése előtt

Az alkalmazást korlátozhatja az elfolyó víz szennyezettsége (alacsony koncentráció) és/vagy a szennyvízkezelő telep mérete (nagy mennyiségek)

Technika

Alkalmazhatóság

a

A vízfogyasztás monitoringja és optimalizálása

Általánosan alkalmazható

b

A vízkeringetési lehetőségek értékelése

c

A vízrendszerek zártsága és a potenciális hátrányok közötti egyensúly elérése; szükség esetén további berendezések alkalmazása

d

A kevésbé szennyezett tömítő víz leválasztása a vákuumot létrehozó szivattyúkról, és újrafelhasználása

e

A tiszta hűtővíz leválasztása a szennyezett technológiai vízről, és újrafelhasználása

f

A technológiai víz újrafelhasználása az édesvíz helyettesítésére (vízkeringetés és vízkörök lezárása)

Új üzemekben és jelentős felújításoknál alkalmazható.

Az alkalmazást korlátozhatja a vízminőségi és/vagy termékminőségi követelmények vagy a műszaki korlátok (például kicsapódás/lerakódás a vízhálózatban) vagy a fokozott bűzszennyeződés

g

A technológiai víz (részeinek) gyártósori kezelése a vízminőség javítása érdekében, hogy az visszakeringethető vagy újrafelhasználható legyen

Általánosan alkalmazható

Szektor

BAT-hoz kapcsolódó szennyvízáramlás

Fehérített nátroncellulóz

25–50 m3/ADt

Fehérítetlen nátroncellulóz

15–40 m3/ADt

Fehérített szulfit papírhoz használt cellulóz

25–50 m3/ADt

Magnefit cellulóz

45–70 m3/ADt

►C2  Regenerált cellulóz gyártására alkalmas cellulóz ◄

40–60 m3/ADt

NSSC cellulóz

11–20 m3/ADt

Mechanikus cellulóz

9–16 m3/t

CTMP és CMP

9–16 m3/ADt

RCF papírgyárak festékeltávolítás nélkül

1,5–10 m3/t (a tartományban a magasabb érték főként a hajtogatott dobozkarton gyártásához kapcsolódik)

RCF papírgyárak festékeltávolítással

8–15 m3/t

►C2  RCF-alapú tissuepapírgyárak festékeltávolítással ◄

10–25 m3/t

Nem integrált papírgyárak

3,5–20 m3/t

Technika

Alkalmazhatóság

a

Olyan energiagazdálkodási rendszer alkalmazása, amely rendelkezik az összes alábbi sajátossággal:

i.  A gyár általános energiafogyasztásának és gyártásának felmérése

ii.  Az energia-visszanyerés lehetőségeinek megkeresése, mennyiségi meghatározása és optimalizálása

iii.  Az energiafogyasztás optimalizált helyzetének monitoringja és védelme

Általánosan alkalmazható

b

Energia visszanyerése a cellulóz és papír gyártásából származó olyan hulladékok és maradékanyagok égetésével, amelyek magas szervesanyag-tartalommal és fűtőértékkel rendelkeznek, a BAT 12 figyelembevételével

Csak akkor alkalmazható, ha a cellulóz és papír gyártásából származó, magas szervesanyag-tartalmú és fűtőértékű hulladékok és maradékanyagok újrafeldolgozása vagy újrahasznosítása nem lehetséges

c

A gyártási technológiák gőz- és energiaigényének kielégítése a lehető legnagyobb mértékben kapcsolt hő- és energiatermeléssel (CHP)

Valamennyi új üzem és az energiaüzem jelentős felújítása esetén alkalmazható. A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot az üzem elrendezése és a rendelkezésre álló hely korlátozhatja

d

A hőfelesleg felhasználása a biomassza és iszap szárításához, a kazán tápvizének és a technológiai víznek a fűtésére, az épületek fűtésére stb.

A technológia alkalmazhatósága korlátozott lehet olyan esetekben, amikor a hőforrások és a helyszínek egymástól távol vannak

e

Termikus kompresszorok használata

Mind az új, mind a meglévő üzemek esetében alkalmazható valamennyi papírminőség és bevonógép esetében, amennyiben rendelkezésre áll közepes nyomású gőz

f

A gőz- és kondenzátum-csőszerelvények szigetelése

Általánosan alkalmazható

g

Energiatakarékos vákuumrendszerek használata víztelenítésre

h

Nagyhatékonyságú villanymotorok, szivattyúk és keverőgépek használata

i

Frekvenciaváltók használata ventilátorokhoz, kompresszorokhoz és szivattyúkhoz

j

A gőznyomásszintek egyeztetése a tényleges nyomásigényekkel

Technika

I.  Vízhálózatok lezárásával összefüggő szagokra vonatkozóan alkalmazható

a

A papírgyártási eljárások, nyersanyag- és víztároló tartályok, csövek és kádak tervezése olyan módon, hogy elkerülhetők legyenek a hosszan tartó retenciós időszakok, holt zónák vagy rossz keveredésű területek a vízrendszerekben és a kapcsolódó berendezésekben, és így elkerülhetők legyenek az ellenőrizetlen lerakódások, illetve a szerves és biológiai anyagok romlása és lebomlása.

b

Biocidok, diszpergálószerek vagy oxidálószerek használata (pl. katalizátoros fertőtlenítés hidrogén-peroxiddal) a szag és a lebomló baktériumok szaporodásának korlátozása céljából.

c

Belső kezelési technológiák („vesék”) telepítése a szerves anyagok koncentrációinak, és ennek következtében az esetleges szagproblémáknak a csökkentése érdekében a fehérvíz-rendszerben.

II.  A szennyvízkezeléssel és iszapkezeléssel kapcsolatos szagok esetén alkalmazható az olyan feltételek elkerülése érdekében, amelyek esetén a szennyvíz vagy iszap anaerobbá válik

a

Zárt szennyvízrendszerek megvalósítása ellenőrzött szellőzőkkel, egyes esetekben vegyszerek használatával a hidrogén-szulfid képződésének elkerülése és oxidációja érdekében a szennyvíz-rendszerekben.

b

A túllevegőzés elkerülése a kiegyenlítő tartályokban, de megfelelő keverés fenntartása.

c

Elegendő levegőztetés és keveredési tulajdonságok biztosítása a levegőztető tartályokban; a levegőztető rendszer rendszeres vizsgálata.

d

A másodlagos ülepítő iszapgyűjtés és a recirkuláltatottiszap-szivattyúzás megfelelő működésének biztosítása

e

Az iszap retenciós idejének korlátozása az iszaptárolókban az iszap szikkasztó berendezésekhez történő folyamatos továbbításával

f

A szennyvíz túlfolyómedencében történő, szükségesnél hosszabb idejű tárolásának elkerülése; a túlfolyómedence üresen tartása.

g

Iszapszikkasztók használata esetén a termikus iszapszikkasztó hulladékgázok kezelése tisztítással és/vagy bioszűréssel (például komposzt szűrőkkel).

h

Léghűtéses tornyok elkerülése a kezeletlen vízelfolyások esetében lemezes hőcserélők alkalmazásával.

I.  A levegőbe történő kibocsátások esetében a kulcsfontosságú folyamatparaméterek monitoringja

Paraméter

Az ellenőrzés gyakorisága

Nyomás, hőmérséklet, oxigén, CO és vízpáratartalom az égési folyamatok füstgázában

Folyamatos

II.  A vízbe történő kibocsátások esetében a kulcsfontosságú folyamatparaméterek monitoringja

Paraméter

Az ellenőrzés gyakorisága

Vízáramlás, hőmérséklet és pH

Folyamatos

A biomassza P és N tartalma, az iszap volumenindexe, többletammónia és -ortofoszfát az elfolyó vízben, illetve a biomassza mikroszkópos ellenőrzései

Időszakos

Az anaerob szennyvízkezelésben termelt biogáz térfogatáramlása és CH4 tartalma

Folyamatos

Az anaerob szennyvízkezelésben termelt biogáz H2S és CO2 tartalma

Időszakos

Paraméter

Az ellenőrzés gyakorisága

A kibocsátás forrása

Az alábbiakhoz kapcsolódó monitoring

a

NOx és SO2

Folyamatos

Regeneráló kazán

BAT 21.

BAT 22.

BAT 36.

BAT 37.

Időszakos vagy folyamatos

Mészégető kemence

BAT 24.

BAT 26.

Időszakos vagy folyamatos

E célra tervezett TRS égető

BAT 28.

BAT 29.

b

Por

Időszakos vagy folyamatos

Regeneráló kazán (nátroncellulóz) és mészégető kemence

BAT 23.

BAT 27.

Időszakos

Regeneráló kazán (szulfit)

BAT 37.

c

TRS (H2S-t beleértve)

Folyamatos

Regeneráló kazán

BAT 21.

Időszakos vagy folyamatos

Mészégető kemence és e célra tervezett TRS égető

BAT 24.

BAT 25.

BAT 28.

Időszakos

Különböző források (pl. a rost vezeték, tartályok, apríték edények stb.) diffúz kibocsátásai és visszamaradó gyenge gázok

BAT 11.

BAT 20.

d

NH3

Időszakos

SNCR-rel ellátott regeneráló kazán

BAT 36.

Paraméter

Az ellenőrzés gyakorisága

Az alábbiakhoz kapcsolódó monitoring

a

Kémiai oxigénigény (KOI) vagy

Összes szerves szén (TOC) (1)

Naponta (2) (3)

BAT 19.

BAT 33.

BAT 40.

BAT 45.

BAT 50.

b

BOI5 vagy BOI7

Hetente (hetente egyszer)

c

Összes lebegő szilárd részecske (TSS)

Naponta (2) (3)

d

Összes nitrogén

Hetente (hetente egyszer) (2)

e

Összes foszfor

Hetente (hetente egyszer) (2)

f

EDTA, DTPA (4)

Havonta (havonta egyszer)

g

AOX (az EN ISO 9562:2004 szerint) (5)

Havonta (havonta egyszer)

BAT 19.: fehérített nátroncellulóz

Kéthavonta egyszer

BAT 33.: a TCF és NSSC gyárak kivételével

BAT 40.: a CTMP és CMP gyárak kivételével

BAT 45.

BAT 50.

h

Vonatkozó fémek (pl. Zn, Cu, Cd, Pb, Ni)

Évente egyszer

(1)   Gazdasági és környezetvédelmi okok miatt a KOI értéket egyre gyakrabban helyettesítik a TOC értékkel. Amennyiben a TOC mérése már folyamatban van kulcsfontosságú folyamatparaméterként, nincs szükség a KOI mérésére; ugyanakkor az adott kibocsátási forrás és szennyvízkezelő fázis esetében meg kell állapítani a két paraméter közötti összefüggést.

(2)   Gyors vizsgálati módszerek használhatók. A gyors vizsgálatok eredményeit rendszeresen (pl. havonta) kell ellenőrizni az EN-szabványok szerint, vagy ha nem áll rendelkezésre EN-szabvány, akkor olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok szerint, amelyek tudományos szempontból ezzel egyenértékű minőségben tudják biztosítani az adatszolgáltatást.

(3)   A heti hét napnál rövidebb ideig működő gyárak esetében a KOI és TSS ellenőrzési gyakoriságát korlátozni lehet a gyártási napokra, illetve a mintavételi időszakot 48 vagy 72 órára lehet kiterjeszteni.

(4)   Akkor alkalmazható, ha EDTA vagy DTPA (kelátképző anyagok) használatosak a technológiában.

(5)   Nem vonatkozik azokra az üzemekre, amelyek bizonyítják, hogy nem képződik, illetve kémiai adalékanyagok vagy nyersanyagok révén nem kerül be AOX.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a

A különböző hulladékmaradványok szelektív gyűjtése (pl. a veszélyes hulladékok elkülönítése és osztályozása)

Lásd az 1.7.3. pontot

Általánosan alkalmazható

b

A megfelelő maradékanyagok vegyítése olyan keverékek létrehozásához, amelyek jobban hasznosíthatók

Általánosan alkalmazható

c

A technológiai maradékanyagok előkezelése újrahasznosítás vagy újrafeldolgozás előtt

Általánosan alkalmazható

d

Anyaghasznosítás és a technológiai maradékanyagok újrafeldolgozása a telephelyen

Általánosan alkalmazható

e

Energia-visszanyerés magas szervesanyag-tartalmú hulladékokból a telephelyen vagy telephelyen kívül

A telephelyen kívüli hasznosítás esetén az alkalmazhatóság harmadik fél rendelkezésre állásától függ

f

Külső anyaghasznosítás

Harmadik fél rendelkezésre állásától függ

g

Hulladék előkezelése ártalmatlanítás előtt

Általánosan alkalmazható

Technika

Leírás

a

Elsődleges (fizikai-kémiai) kezelés

Lásd az 1.7.2.2. pontot

b

Másodlagos (biológiai) kezelés (1)

(1)   Nem alkalmazható azokban az üzemekben, ahol az elsődleges kezelés után a szennyvíz biológiai terhelése nagyon alacsony, tehát egyes, különleges papírokat gyártó üzemekben.

Technika

a

A biológiai kezelő telep megfelelő megtervezése és működése

b

Az aktív biomassza rendszeres ellenőrzése

c

A tápanyagellátás (nitrogén és foszfor) biztosítása az aktív biomassza tényleges igénye szerint

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a

Zajcsökkentő program

A zajcsökkentő program részét képezi a források és érintett területek azonosítása, a zajszintek számítása és mérése a források zajszint szerinti rangsorolásához, valamint a technikák legköltséghatékonyabb kombinációjának azonosítása, azok megvalósítása és monitoringja.

Általánosan alkalmazható.

b

A berendezések, egységek és épületek helyének stratégiai tervezése

A zajszintek a zajkibocsátó és a zajvevő közötti távolság növelésével és épületek zajvédő falként történő használatával csökkenthetők.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható. Meglévő üzemek esetében a berendezések és gyártóegységek áthelyezését a helyhiány vagy a magas költségek korlátozhatják.

c

Üzemeltetési és irányítási technikák zajos berendezéseket magukba foglaló épületekben

Ide tartoznak:

Általánosan alkalmazható.

d

A zajos berendezések és egységek burkolása

A zajos berendezések, például faanyag mozgató hidraulikus berendezések és a kompresszorok külön szerkezetbe, például épületbe vagy hangszigetelt szekrényekbe zárása, ahol a belső-külső bélés ütéselnyelő anyagból készül.

e

Alacsony zajszintű berendezések, illetve a berendezéseken és csöveken zajtompítók használata.

f

Rezgésszigetelés

A gépek rezgésszigetelése, illetve a zajforrások és a potenciálisan rezonáns komponensek különválasztása.

g

Az épületek hangszigetelése

Potenciálisan a következők használatát tartalmazza:

h

Zajcsillapítás

A zaj terjedése a zajkibocsátók és zajvevők közé helyezett zajvédőkkel csökkenthető. Megfelelő zajvédőnek tekinthetők a védőfalak, gátak és épületek. Megfelelő zajcsillapító technikának tekinthető a hangtompítók és zajtompítók felszerelése az olyan zajos berendezésekre, mint a gőzkieresztők és szárító kivezető nyílások.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható. Meglévő üzemek esetében az akadályok behelyezését a helyhiány korlátozhatja.

i

Nagyobb faanyag mozgató gépek használata az emelési és szállítási idő, illetve a rönkhalmokra vagy adagolóasztalra eső rönkökből származó zaj csökkentése érdekében.

Általánosan alkalmazható.

j

Jobb megmunkálási módszerek, pl. a rönkök kisebb magasságról ejtése a rönk halmokra vagy az adagolóasztalra; a dolgozókat érő zajszint azonnali visszajelzése.

Technika

a

Annak biztosítása, hogy a földalatti tartályok és csővezetékek már a tervezés alatt elkerülhetők legyenek, vagy a helyük jól ismert és dokumentált legyen.

b

Utasítások kialakítása a technológiai berendezések, tartályok és csővezetékek ürítésére.

c

Tiszta zárás biztosítása a létesítmény leállításakor, pl. a telephely feltakarítása és rehabilitálása. A természetes talajfunkciókat lehetőség szerint védeni kell.

d

Monitoring program alkalmazása főként a talajvíz esetében, hogy időben észlelhetők legyenek a telephelyre vagy a környezeti területekre kifejtett esetleges későbbi hatások.

e

Kockázatelemzésen alapuló telephely lezárási vagy leállítási program kidolgozása és fenntartása, amelynek részét képezi a leállítási munkálatok áttekinthető megszervezése a helyi adottságok figyelembevételével.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a

Módosított főzés fehérítés előtt

Lásd az 1.7.2.1. pontot

Általánosan alkalmazható

b

Oxigénes delignifikálás fehérítés előtt

c

Zárt barnapép szűrés és hatékony barnapép mosás

d

Részletes technológiai víz újrahasznosítás a fehérítő üzemben

A víz újrahasznosítását korlátozhatja a fehérítésben bekövetkező kérgesedés

e

A kiömlés hatékony monitoringja és elszigetelése megfelelő visszanyerő rendszerrel

Általánosan alkalmazható

f

Elégséges feketelúg párologtatás és regeneráló kazánteljesítmény fenntartása a csúcsterhelések elbírására

Általánosan alkalmazható

g

A szennyezett (piszkos) kondenzátumok kipárlása és a kondenzátumok újrafelhasználása az eljárás során

Paraméter

Éves átlag

kg/ADt (1)

Kémiai oxigénigény (KOI)

7–20

Összes lebegő szilárd részecske (TSS)

0,3–1,5

Összes nitrogén

0,05–0,25 (2)

Összes foszfor

0,01–0,03 (2)

Eukaliptusz: 0,02–0,11 kg/ADt (3)

Abszorbeálható szerves kötésű halogének (AOX) (4) (5)

0–0,2

(1)   A BAT-AEL értéktartományok a kereskedelmi cellulóz gyártásra és az integrált gyárak cellulózgyártási részére vonatkoznak (a papírgyártás kibocsátásai nem tartoznak ide).

(2)   A kompakt biológiai szennyvízkezelő telepek esetében kissé magasabbak lehetnek a kibocsátási szintek.

(3)   A tartomány felső értéke a magasabb foszforszintű régiókból származó eukaliptuszt (pl. ibériai eukaliptuszt) használó gyárakra vonatkozik.

(4)   A klórtartalmú fehérítő vegyszereket használó gyárakra vonatkozik.

(5)   A nagy szilárdságú, merevségű és nagy tisztaságú cellulózt (pl. folyadék csomagolására alkalmas kartont és LWC-t) előállító gyárak esetében max. 0,25 kg/ADt aox kibocsátási szint előfordulhat.

Paraméter

Éves átlag

kg/ADt (1)

Kémiai oxigénigény (KOI)

2,5–8

Összes lebegő szilárd részecske (TSS)

0,3–1,0

Összes nitrogén

0,1–0,2 (2)

Összes foszfor

0,01–0,02 (2)

(1)   A BAT-AEL értéktartományok a kereskedelmi cellulózgyártásra és az integrált gyárak cellulózgyártási részére vonatkoznak (a papírgyártás kibocsátásai nem tartoznak ide).

(2)   A kompakt biológiai szennyvízkezelő telepek esetében kissé magasabbak lehetnek a kibocsátási szintek.

Technika

Leírás

a

Erősen és gyengén szagos gázok gyűjtőrendszerei, amelyek az alábbi funkciókkal rendelkeznek:

b

Erős és gyenge, nem kondenzálódó gázok égetése

Az égetés az alábbiak használatával végezhető el:

A szagos erős gázok állandó égetésének biztosítására tartalék rendszereket kell beszerelni. A mészégető kemencék a regeneráló kazánok tartalékaként szolgálnak; további tartalék berendezéseknek számítanak a fáklyák és a komplett kazánok

c

Az égető rendszer hiányának és az esetlegesen fellépő kibocsátások rögzítése (3)

(1)   A mészégető kemence SOx kibocsátási szintjei jelentősen megemelkednek, amikor erős, nem kondenzálódó gázokat (NCG) táplálnak a kemencébe, és nem használnak lúgos mosót.

(2)   Gyengén szagos gázok kezelésére alkalmazható.

(3)   Erősen szagos gázok kezelésére alkalmazható.

Technika

Leírás

a

A feketelúg száraz szilárdanyag (DS) tartalmának növelése

A feketelúg az égetés előtti párologtatási eljárással sűríthető

b

Optimalizált égés

Az égési feltételek javíthatók pl. a levegő és tüzelőanyag megfelelő keverésével, a kemence terhelésének ellenőrzésével stb.

c

►C2  Nedvesmosó ◄

Lásd az 1.7.1.3. pontot

Paraméter

Napi átlag (1) (2)

mg/Nm3 6 % O2 esetén

Éves átlag (1)

mg/Nm3 6 % O2 esetén

Éves átlag (1)

kg S/ADt

SO2

DS < 75 %

10–70

5–50

—

DS 75–83 % (3)

10–50

5–25

—

Összes redukált kén (TRS)

1–10 (4)

1–5

—

Gáznemű S (TRS-S + SO2-S)

DS < 75 %

—

—

0,03–0,17

DS 75–83 (3)

0,03–0,13

(1)   A feketelúg DS tartalmának növelése alacsonyabb SO2-kibocsátásokat és magasabb NOx-kibocsátásokat eredményez. Ennek megfelelően az alacsony SO2 kibocsátási szintű regeneráló kazán az NOx tartomány felső határán lehet, és ez fordítva is igaz.

(2)   A BAT-AEL értékek nem terjednek ki azokra az időszakokra, amelyek alatt a regeneráló kazán a normál DS tartalomnál sokkal alacsonyabb DS tartalommal üzemel a feketelúg sűrítő berendezés leállítása vagy karbantartása miatt.

(3)   Ha a regeneráló kazánnak DS > 83 % tartalmú feketelúgot kell égetnie, akkor az SO2 és gáznemű S kibocsátási szinteket esetenkénti alapon kell átvizsgálni.

(4)   A tartomány szagos erős gázok égetése nélkül érvényes.

DS = a feketelúg száraz szilárdanyag tartalma.

Technika

a

Számítógépesített égésvezérlés

b

A tüzelőanyag és levegő megfelelő keverése

c

Szakaszos levegőtápláló rendszerek, pl. eltérő levegő szellőzőnyílások és levegő bemeneti nyílások használatával

Paraméter

Éves átlag (1)

mg/Nm3 6 % O2 esetén

Éves átlag (1)

kg NOx/ADt

NOx

Puhafa

120–200 (2)

DS < 75 %: 0,8–1,4

DS 75–83 % (3): 1,0–1,6

Keményfa

120–200 (2)

DS < 75 %: 0.8–1.4

DS 75–83 % (3): 1,0–1,7

(1)   A feketelúg DS tartalmának növelése alacsonyabb SO2-kibocsátásokat és magasabb NOx-kibocsátásokat eredményez. Ennek megfelelően az alacsony SO2 kibocsátási szintű regeneráló kazán az NOx tartomány felső határán lehet, és ez fordítva is igaz.

(2)   A regeneráló kazán tényleges NOx kibocsátási szintje a feketelúg DS tartalmától és nitrogéntartalmától, valamint az elégetett NCG és egyéb nitrogéntartalmú áramlatok (pl. oldótartály-lefúvató gáz, a kondenzátumból kiválasztott metanol, bioiszap) mennyiségétől és kombinációjától függ. Minél nagyobb a DS tartalom, a nitrogéntartalom a feketelúgban, illetve az elégetett NCG és egyéb nitrogéntartalmú áramlatok mennyisége, annál közelebb lesznek a kibocsátások a BAT-AEL tartomány felső határához.

(3)   Ha a regeneráló kazánnak DS > 83 % tartalmú feketelúgot kell égetnie, akkor az NOx kibocsátási szinteket esetenkénti alapon kell átvizsgálni.

DS = a feketelúg száraz szilárdanyag tartalma.

Paraméter

Porleválasztó rendszer

Éves átlag

mg/Nm3 6 % O2 esetén

Éves átlag

kg por/ADt

Por

Új vagy jelentős felújítás

10–25

0,02–0,20

Meglévő

10–40 (1)

0,02–0,3 (1)

(1)   Az üzemi élettartamának vége felé közeledő ESP-vel ellátott meglévő regeneráló kazán esetében a kibocsátási szintek idővel 50 mg/Nm3 szintig emelkedhetnek (ami 0,4 kg/ADt értéknek felel meg).

Technika

Leírás

a

Tüzelőanyag kiválasztása/alacsony kéntartalmú tüzelőanyag

Lásd az 1.7.1.3. pontot

b

Kéntartalmú szagos erős gázok égetésének korlátozása a mészégető kemencében

c

A mésziszap táplálás Na2S tartalmának ellenőrzése

d

Lúgos mosó

Paraméter (1)

Éves átlag

mg SO2/Nm3 6 % O2 esetén

Éves átlag

kg S/ADt

SO2, amikor erős gázokat nem égetnek a mészégető kemencében

5–70

—

SO2, amikor erős gázokat égetnek a mészégető kemencében

55–120

—

Gáznemű S (TRS-S + SO2-S), amikor erős gázokat nem égetnek a mészégető kemencében

—

0,005–0,07

Gáznemű S (TRS-S + SO2-S), amikor erős gázokat égetnek a mészégető kemencében

—

0,055–0,12

(1)   „erős gázok” közé tartozik a metanol és a terpentin

Technika

Leírás

a

A többletoxigén ellenőrzése

Lásd az 1.7.1.3. pontot

b

A mésziszap táplálás Na2S tartalmának ellenőrzése

c

Az ESP és lúgos mosó kombinációja

Lásd az 1.7.1.1. pontot

Paraméter

Éves átlag

mg S/Nm3 6 % O2 esetén

Összes redukált kén (TRS)

< 1–10 (1)

(1)   Az erős gázokat (köztük metanolt és terpentint) égető mészégető kemencék esetében az AEL értéktartomány felső határa elérheti a 40 mg/Nm3 értéket.

Technika

Leírás

a

Optimalizált égetés és égetés ellenőrzés

Lásd az 1.7.1.2. pontot

b

A tüzelőanyag és levegő megfelelő keverése

c

Alacsony NOx-kibocsátású égő

d

Tüzelőanyag kiválasztása/alacsony N-tartalmú tüzelőanyag

Paraméter

Éves átlag

mg/Nm3 6 % O2 esetén

Éves átlag

kg NOx/ADt

NOx

Folyékony tüzelőanyagok

100–200 (1)

0,1–0,2 (1)

Gáznemű tüzelőanyagok

100–350 (2)

0,1–0,3 (2)

(1)   Növényi anyagokból származó folyékony tüzelőanyagok (pl. terpentin, metanol, tallolaj) használatakor, beleértve a pépesítő eljárás melléktermékeiként kapott tüzelőanyagokat, a kibocsátási szintek elérhetik a 350 mg/Nm3 értéket (ami 0,35 kg NOx/ADt értéknek felel meg).

(2)   Növényi anyagokból származó gáznemű tüzelőanyagok (pl. nem kondenzálódó gázok) használatakor, beleértve a pépesítő eljárás melléktermékeiként kapott tüzelőanyagokat, a kibocsátási szintek elérhetik a 450 mg/Nm3 értéket (ami 0,45 kg NOx/ADt értéknek felel meg).

Paraméter

Porleválasztó rendszer

Éves átlag

mg/Nm3 6 % O2 esetén

Éves átlag

kg por/ADt

Por

Új vagy jelentős felújítások

10–25

0,005–0,02

Meglévő

10–30 (1)

0,005–0,03 (1)

(1)   Az üzemi élettartamának vége felé közeledő ESP-vel ellátott meglévő mészégető kemence esetében a kibocsátási szintek idővel 50 mg/Nm3 szintig emelkedhetnek (ami 0,05 kg/ADt értéknek felel meg).

Paraméter

Éves átlag

mg/Nm3 9 % O2 esetén

Éves átlag

kg S/ADt

SO2

20–120

—

TRS

1–5

Gáznemű S (TRS-S + SO2-S)

—

0,002–0,05 (1)

(1)   Ez a BAT-AEL érték a 100–200 Nm3/ADt tartományba tartozó gázáramláson alapul.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a

Égető/égés optimalizálás

Lásd az 1.7.1.2. pontot

Általánosan alkalmazható

b

Szakaszos égetés

Lásd az 1.7.1.2. pontot

Új üzemek és jelentős felújítások esetén általánosan alkalmazható. Meglévő gyárak esetében csak akkor alkalmazható, ha a berendezés behelyezéséhez elegendő hely áll rendelkezésre.

Paraméter

Éves átlag

mg/Nm3 9 % O2 esetén

Éves átlag

kg NOx/ADt

NOx

50–400 (1)

0,01–0,1 (1)

(1)   Amennyiben a meglévő üzemekben a szakaszos égetésre történő átváltás nem megvalósítható, akár 1 000 mg/Nm3 kibocsátási szintek fordulhatnak elő (ami 0,2 kg/ADt értéknek felel meg).

Technika

a

A kéreg magas száraz szilárdanyag tartalma hatékony prések vagy szárítás alkalmazásával

b

Nagyhatékonyságú gőzkazánok, pl. alacsony füstgáz hőmérsékletek

c

Hatékony másodlagos fűtőrendszerek

d

Vízrendszerek lezárása, beleértve a fehérítő berendezést.

e

Magas cellulóz koncentráció (közepes vagy nagy sűrűségű technika)

f

Nagyhatékonyságú párologtató berendezés

g

Az hő visszanyerése oldótartályokból pl. hulladékgáz mosókkal

h

Elfolyó oldatokból és egyéb hulladék hőforrásokból származó alacsony hőmérsékletű áramlatok hőkinyerése és felhasználása épületek, kazán tápvíz és technológiai víz fűtésére

i

Másodlagos hő és másodlagos kondenzátum megfelelő felhasználása

j

A folyamatok monitoringja és ellenőrzése továbbfejlesztett vezérlőrendszerekkel

k

Integrált hőcserélő hálózat optimalizálása

l

Hővisszanyerés az ESP és a ventilátor közötti regeneráló kazán füstgázából

m

A lehető legnagyobb cellulóz sűrűség biztosítása szűrés és tisztítás során

n

Különböző nagy motorok fordulatszám-szabályozásának alkalmazása

o

Hatékony vákuumszivattyúk alkalmazása

p

Csövek, szivattyúk és ventilátorok megfelelő méretezése

q

Optimalizált tartályszintek

Technika

a

Magas feketelúg szárazanyag tartalom (növeli a kazán hatékonyságát, a gőz- és ezáltal a villamosenergia-termelést)

b

Magas regeneráló kazán nyomás és hőmérséklet; az új regeneráló kazánokban a nyomás elérheti a legalább 100 bar értéket és az 510 °C hőmérsékletet

c

A technikailag megvalósítható legalacsonyabb kimeneti gőznyomás az ellennyomású turbinában

d

Kondenzációs turbina többletgőzből történő energiatermeléshez

e

Nagy turbina hatékonyság

f

Tápvíz előfűtése a forrási hőmérséklethez közeli hőmérsékletre

g

A kazánokra táplált égési levegő és tüzelőanyag előfűtése

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a

Bővített módosított főzés fehérítés előtt

Lásd az 1.7.2.1. pontot

A cellulózra vonatkozó minőségi követelmények miatt az alkalmazhatóság korlátozott lehet (amikor nagy szilárdság kívánatos).

b

Oxigénes delignifikálás fehérítés előtt

c

Zárt barnapép szűrés és hatékony barnapép mosás.

Általánosan alkalmazható.

d

Az elfolyó oldatok párologtatása a forró lúgos extrahálási fázisból és a koncentrátumok égetése nátronlúgos kazánban.

Korlátozott alkalmazhatóság ►C2  a regenerált cellulóz gyártására alkalmas cellulózt ◄ előállító gyárak esetében, amikor az elfolyó oldatok többfázisú biológiai kezelése kedvezőbb általános környezeti helyzetet hoz létre.

e

TCF fehérítés.

Korlátozott alkalmazhatóság a nagy fehérségű cellulózt gyártó kereskedelmi papírcellulóz gyárak esetében, illetve a kémiai alkalmazások számára speciális cellulózt gyártó gyárak esetében.

f

Zárt ciklusú fehérítés.

Csak azokban az üzemekben alkalmazható, amelyek ugyanazt a bázist használják főzéshez és pH-beállításhoz a fehérítés során.

g

MgO-alapú előfehérítés és a mosófolyadékok visszakeringetése az előfehérítésből a barnapép mosáshoz.

Az alkalmazhatóságot olyan tényezők korlátozhatják, mint a termékminőség (pl. finomság, tisztaság és fehérség), a főzés utáni kappa-szám, a létesítmény hidraulikai kapacitása és a tartályok, párologtatók és regeneráló kazánok kapacitása, illetve a mosógépek tisztítási lehetősége.

h

A híg folyadék pH-beállítása a párologtató berendezés előtt/belsejében.

Magnézium-alapú üzemek esetében általánosan alkalmazható. A regeneráló kazán és a hamu-kör tartalék kapacitása szükséges.

i

A párologtatók kondenzátumainak anaerob kezelése.

Általánosan alkalmazható.

j

Az SO2 kipárlása és újrahasznosítása a párologtatók kondenzátumaiból.

Akkor alkalmazható, ha az anaerob elfolyó oldat kezelésének védelméhez szükséges.

k

A kiömlés hatékony monitoringja és elszigetelése, vegyszer- és energia-visszanyerő rendszerrel is.

Általánosan alkalmazható.

Paraméter

Fehérített szulfit papírhoz használt cellulóz (1)

Magnefit papírhoz használt cellulóz (1)

Éves átlag

kg/ADt (2)

Éves átlag

kg/ADt

Kémiai oxigénigény (KOI)

10–30 (3)

20–35

Összes lebegő szilárd részecske (TSS)

0,4–1,5

0,5–2,0

Összes nitrogén

0,15–0,3

0,1–0,25

Összes foszfor

0,01–0,05 (3)

0,01–0,07

Éves átlag

mg/l

Abszorbeálható szerves kötésű halogének (AOX)

0,5–1,5 (4) (5)

(1)   A BAT-AEL értéktartományok a kereskedelmi cellulózgyártásra és az integrált gyárak cellulózgyártási részére vonatkoznak (a papírgyártás kibocsátásai nem tartoznak ide).

(2)   A BAT-AEL értékek nem vonatkoznak ►C2  a zsírálló papírhoz alapanyagként használt cellulózt természetes úton előállító gyárakra. ◄

(3)   A KOI és összes foszfor BAT-AEL értékei nem vonatkoznak az eukaliptusz alapú kereskedelmi cellulózra.

(4)   A kereskedelmi szulfitcellulóz-gyárak finom ClO2 fehérítő fázist alkalmazhatnak a termékkövetelmények teljesítése érdekében, ami AOX kibocsátásokat eredményez.

(5)   Nem vonatkozik a TCF gyárakra

Paraméter

Éves átlag

kg/ADt (1)

Kémiai oxigénigény (KOI)

3,2–11

Összes lebegő szilárd részecske (TSS)

0,5–1,3

Összes nitrogén

0,1–0,2 (2)

Összes foszfor

0,01–0,02

(1)   A BAT-AEL értéktartományok a kereskedelmi cellulózgyártásra és az integrált gyárak cellulózgyártási részére vonatkoznak (a papírgyártás kibocsátásai nem tartoznak ide).

(2)   A technológiai-függő nagyobb kibocsátások miatt az összes nitrogén BAT-AEL értéke nem vonatkozik az ammónium-alapú NSSC pépesítésre.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a

Égetés regeneráló kazánban

Lásd az 1.7.1.3. pontot

Nem vonatkozik a kalcium-alapú főzést alkalmazó szulfitcellulóz-gyárakra. Ezek a gyárak nem használnak regeneráló kazánt

b

►C2  Nedvesmosó ◄

Lásd az 1.7.1.3. pontot

Általánosan alkalmazható

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a

A regeneráló kazán optimalizálása az égetési feltételek szabályozásával

Lásd az 1.7.1.2. pontot

Általánosan alkalmazható

b

A használt folyadék szakaszos fecskendezése

Az új nagy regeneráló kazánokra és jelentős regeneráló kazán felújításokra vonatkozik

c

Szelektív, nem-katalitikus csökkentés (SNCR)

A meglévő regeneráló kazánok átalakítása korlátozott lehet a vízkőképződési problémák és a kapcsolódó fokozott tisztítási és karbantartási követelmények miatt. Ammónium-alapú gyárak esetében nem számoltak be ilyen alkalmazásról; a hulladékgáz speciális feltételei miatt azonban az SNCR várhatóan hatás nélkül marad. Nem alkalmazható a nátrium-alapú gyárakban a robbanásveszély miatt

Paraméter

Napi átlag

mg/Nm3 5 % O2 esetén

Éves átlag

mg/Nm3 5 % O2 esetén

NOx

100–350 (1)

100–270 (1)

NH3 (ammónia slip SNCR esetében)

< 5

(1)   Az ammónium-alapú üzemek esetében magasabb NOx kibocsátási szintek fordulhatnak elő: napi átlagban akár 580 mg/Nm3, éves átlagban pedig akár 450 mg/Nm3.

Technika

Leírás

a

ESP vagy multiciklonok többfázisú Venturi mosókkal

Lásd az 1.7.1.3. pontot

b

ESP vagy multiciklonok többfázisú kettős bemeneti downstream mosókkal

Paraméter

A mintavételi időszak alatti átlag

mg/Nm3 5 % O2 esetén

Por

5–20 (1) (2)

Napi átlag

mg/Nm3 5 % O2 esetén

Éves átlag

mg/Nm3 5 % O2 esetén

SO2

100–300 (3) (4) (5)

50–250 (3) (4)

(1)   Magasabb szintű porkibocsátás, akár 30 mg/Nm3 fordulhat elő a nyersanyagok között 25 %-nál több (káliumban gazdag) keményfát használó gyárakban üzemelő regeneráló kazánok esetében.

(2)   A porra vonatkozó BAT-AEL érték nem érvényes az ammónium-alapú gyárak esetében.

(3)   A technológia-függő nagyobb kibocsátások miatt az SO2 BAT-AEL értéke nem vonatkozik a tartósan 'savas' körülmények alatt üzemeltetett, tehát a szulfit-regeneráló eljárás részeként szulfit-folyadékot ►C2  nedvesmosóhoz ◄ való mosóanyagként használó regeneráló kazánokra.

(4)   A meglévő többfázisú Venturi mosók esetében magasabb, napi átlagértékként akár 400 mg/Nm3, illetve éves átlagként akár 350 mg/Nm3 kibocsátások fordulhatnak elő.

(5)   Nem érvényes a „savas üzem” alatt, tehát olyan időszakokban, amikor a mosókban megelőző öblítés és a kérgesedés eltávolítása történik. Ilyen időszakokban egy mosó tisztításakor a kibocsátások elérhetik a 300–500 mg SO2/Nm3 értéket (5 % O2 esetében), illetve a végső mosó tisztításakor az 1 200 mg SO2/Nm3 értéket (félóránkénti átlagértékek 5 % O2 esetében).

Technika

a

A kéreg magas száraz szilárdanyag tartalma hatékony prések vagy szárítás alkalmazásával

b

Nagyhatékonyságú gőzkazánok, pl. alacsony füstgáz hőmérsékletek

c

Hatékony másodlagos fűtőrendszer

d

Vízrendszerek lezárása, beleértve a fehérítő berendezést.

e

Magas cellulóz koncentráció (közepes vagy nagy sűrűségű technikák)

f

Szennyvizekből és egyéb hulladék hőforrásokból származó alacsony hőmérsékletű áramlatok hőkinyerése és felhasználása épületek, kazán tápvíz és technológiai víz fűtésére

g

Másodlagos hő és másodlagos kondenzátum megfelelő felhasználása

h

A folyamatok monitoringja és ellenőrzése továbbfejlesztett vezérlőrendszerekkel

i

Integrált hőcserélő hálózat optimalizálása

j

A lehető legnagyobb cellulóz sűrűség biztosítása szűrés és tisztítás során

k

Optimalizált tartályszintek

Technika

a

Magas regeneráló kazán nyomás és hőmérséklet

b

A technikailag megvalósítható legalacsonyabb kimeneti gőznyomás az ellennyomású turbinában

c

Kondenzációs turbina többletgőzből történő energiatermeléshez

d

Nagy turbina hatékonyság

e

A tápvíz előfűtése a forráshőmérséklethez közeli hőmérsékletre

f

A kazánokra táplált égéslevegő és tüzelőanyag előfűtése

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a

A technológiai víz ellenáramú áramoltatása és a vízrendszerek leválasztása.

Lásd az 1.7.2.1. pontot

Általánosan alkalmazható

b

Nagy sűrűségű fehérítés.

c

Mosási fázis a puhafa mechanikai cellulóz finomítása előtt apríték előkezelés alkalmazásával

d

A NaOH helyettesítése Ca(OH)2 vagy Mg(OH)2 lúggal a peroxidos fehérítésben.

A nagyobb fehérségi szintek esetében az alkalmazhatóság korlátozott lehet

e

A rost és a töltőanyag újrahasznosítása, a ►C2  szitavíz ◄ kezelése (papírgyártás).

Általánosan alkalmazható

f

A tartályok és kádak optimális tervezése és megépítése (papírgyártás).

Paraméter

Éves átlag

kg/t

Kémiai oxigénigény (KOI)

0,9–4,5 (1)

Összes lebegő szilárd részecske (TSS)

0,06–0,45

Összes nitrogén

0,03–0,1 (2)

Összes foszfor

0,001–0,01

(1)   Magas szinten fehérített mechanikai cellulóz esetében (70–100 % rost a végleges papírban) akár 8 kg/t kibocsátási szintek is előfordulhatnak.

(2)   Amennyiben a cellulóz minőségi követelményei (pl. magas szintű fehérség) miatt nem használhatók biológiailag lebomló vagy eltávolítható kelátképző anyagok, az összes nitrogén kibocsátás ennél a BAT-AEL értéknél nagyobb lehet, és esetenkénti alapon kell felmérni.

Paraméter

Éves átlag

kg/ADt

Kémiai oxigénigény (KOI)

12–20

Összes lebegő szilárd részecske (TSS)

0,5–0,9

Összes nitrogén

0,15–0,18 (1)

Összes foszfor

0,001–0,01

(1)   Amennyiben a cellulóz minőségi követelményei (pl. magas szintű fehérség) miatt nem használhatók biológiailag lebomló vagy eltávolítható kelátképző anyagok, az összes nitrogén kibocsátás ennél a BAT-AEL értéknél nagyobb lehet, és esetenkénti alapon kell felmérni.

Technika

Alkalmazhatóság

a

Energiatakarékos finomítók használata

Technológiai berendezések cseréjekor, átépítésekor vagy bővítésekor alkalmazható

b

A TMP és CTMP finomítók másodlagos hőjének átfogó visszanyerése és a papír- vagy cellulózszárítás során a regenerált hő újrafelhasználása

Általánosan alkalmazható

c

A rostveszteségek minimálisra csökkentése hatékony durvaanyag finomító rendszerek (másodlagos finomítók) használatával

d

Energiatakarékos berendezések beszerelése, beleértve a manuális rendszereket helyettesítő automatizált folyamatvezérlést

e

Az édesvíz felhasználásának csökkentése belső technológiai víz kezeléssel és keringető rendszerekkel

f

A gőz közvetlen felhasználásának csökkentése gondos folyamatintegrálással, pl. Pinch analízissel

Technika

Alkalmazhatóság

a

Az újrahasznosításra szánt papír tároló helyének burkolása

Általánosan alkalmazható

b

Az újrahasznosításra szánt papír tároló helyéről elfolyó szennyezett víz összegyűjtése és kezelése a szennyvízkezelő telepen (a pl. tetőkről lefolyó nem szennyezett esővíz külön üríthető)

Az alkalmazást korlátozhatja az elfolyó víz szennyezettsége (alacsony koncentráció) és/vagy a szennyvízkezelő telepek mérete (nagy mennyiségek)

c

Az újrahasznosításra szánt papírt tároló telep területének elkerítése a szélsodrás ellen

Általánosan alkalmazható

d

A tároló hely rendszeres takarítása, a kapcsolódó utak seprése és a víznyelő aknák ürítése a diffúz porkibocsátások csökkentése érdekében. Ezzel csökkenthetők a szél által sodrott papírtörmelékek, rostok és a papír telephelyi forgalom miatti roncsolódása, ami további porkibocsátást okozhat főként a száraz évszakban

Általánosan alkalmazható

e

A bálák vagy ömlesztett papírok fedett tárolása az anyagok időjárás hatásai (nedvesség, mikrobiológiai lebomlási folyamatok stb.) elleni védelme érdekében

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a terület mérete

Technika

Leírás

a

A vízrendszerek leválasztása

Lásd az 1.7.2.1. pontot

b

A technológiai víz ellenáramú áramoltatása és vízkeringetés

c

A kezelt szennyvíz részleges újrahasznosítása biológiai kezelés után

Számos RCF papírgyár a biológiailag kezelt szennyvíz részáramát visszakeringeti a vízrendszerbe, főként a hullámpapírt vagy testlinert gyártó üzemek esetében.

d

A ►C2  szitavíz ◄ tisztítása

Lásd az 1.7.2.1. pontot

Technika

Leírás

a

A technológiai víz minőségének monitoringja és folyamatos ellenőrzése

Lásd az 1.7.2.1. pontot

b

A biofilmek megelőzése és eltávolítása a biocidok kibocsátását minimális szintre csökkentő módszerek használatával

c

Kalcium eltávolítása a technológiai vízből a kalcium-karbonát ellenőrzött kicsapatásával

Paraméter

Éves átlag

kg/t

Kémiai oxigénigény (KOI)

0,4 (1)–1,4

Összes lebegő szilárd részecske (TSS)

0,02–0,2 (2)

Összes nitrogén

0,008–0,09

Összes foszfor

0,001–0,005 (3)

Abszorbeálható szerves kötésű halogének (AOX)

0,05 nedvesszilárd papír esetében

(1)   A teljesen zárt vízrendszerrel rendelkező gyárak esetében nincs KOI kibocsátás.

(2)   A meglévő üzemek esetében akár 0,45 kg/t érték is előfordulhat az újrahasznosítandó papír minőségének folyamatos romlása és a szennyvízkezelő telep folyamatos bővítésének nehézsége miatt.

(3)   Az 5 és 10 m3/t közötti szennyvízáramlású gyárak esetében a tartomány felső értéke 0,008 kg/t

Paraméter

Éves átlag

kg/t

Kémiai oxigénigény (KOI)

0,9–3,0

0,9–4,0 ►C2  tissuepapír ◄ esetében

Összes lebegő szilárd részecske (TSS)

0,08–0,3

0,1–0,4 ►C2  tissuepapír ◄ esetében

Összes nitrogén

0,01–0,1

0,01–0,15 ►C2  tissuepapír ◄ esetében

Összes foszfor

0,002–0,01

0,002–0,015 ►C2  tissuepapír ◄ esetében

Abszorbeálható szerves kötésű halogének (AOX)

0,05 nedvesszilárd papír esetében

Technika

Alkalmazhatóság

a

Nagy sűrűségű cellulóz készítése az újrahasznosítandó papír rostokra való feloldásakor

Általánosan alkalmazható új üzemekben és meglévő üzemekben jelentős felújítás esetén

b

Hatékony durva és finom szűrés a forgórész konstrukció, szűrők és szűrőműködés optimalizálásával, ami lehetővé teszi alacsonyabb fajlagos villamosenergia-fogyasztású kisebb berendezések használatát

c

Energiatakarékos anyagelőkészítési koncepciók, amelyek a lehető legkorábbi szakaszban távolítják el a szennyeződéseket a újrahasznosítási eljárás alatt, kevesebb és optimalizált gépkomponensek használatával, így korlátozva a rostok energiaigényes feldolgozását

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a

A tartályok és kádak optimális tervezése és megépítése

Lásd az 1.7.2.1. pontot

Alkalmazható új üzemekben és meglévő üzemekben jelentős felújítás esetén

b

A rost és a töltőanyag újrahasznosítása, a ►C2  szitavíz ◄ kezelése

Általánosan alkalmazható

c

Vízkeringetés

Általánosan alkalmazható. Az oldott szerves, szervetlen és kolloid anyagok korlátozhatják a víz újrafelhasználást a szitaszakaszban

d

A fecskendők optimalizálása a papírgyártó gépen

Általánosan alkalmazható

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a

A papírgyártás tervezésének fejlesztése

Jobb tervezés a gyártási szakaszok kombinációjának és hosszának optimalizálása érdekében

Általánosan alkalmazható

b

A vízrendszerek változásoknak megfelelő kezelése

A vízrendszerek módosítása, hogy alkalmazkodni tudjanak a papírfajták, a színek és az alkalmazott vegyi adalékanyagok változásaihoz

c

A változásokhoz alkalmazkodni képes szennyvízkezelő telep

A szennyvízkezelés módosítása, hogy alkalmazkodni tudjon a váltakozó áramlásokhoz, alacsony koncentrációkhoz és a vegyi adalékanyagok változó típusaihoz és mennyiségeihez

d

A selejt rendszer és a kádkapacitások módosítása

e

A per- és polifluorozott vegyületeket tartalmazó vagy azok képződéséhez hozzájáruló vegyi adalékanyagok minimális szintre történő csökkentse (pl. zsír-/vízálló szerek)

Csak zsír- vagy vízlepergető tulajdonságokkal rendelkező papírt gyártó gyárak esetében

f

Váltás alacsony AOX-tartalmú termék segédanyagokra (pl. epiklórhidrinen alapuló nedvesszilárd anyagok helyettesítése)

Csak azokra az üzemekre vonatkozik, amelyek nagy nedvesszilárdságú papírfajtákat gyártanak

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a

A bevonó színek újrahasznosítása/a pigmentek újrafeldolgozása

A bevonó színeket tartalmazó elfolyó oldatok gyűjtése szelektív. A bevonó vegyszerek újrahasznosításának módszerei:

i.  ultraszűrés;

ii.  szűrési-pelyhesítési-szikkasztási eljárás a pigmentek bevonó eljárásba történő visszajuttatásával. A tisztított víz felhasználható a technológiában

Az ultraszűrés esetében az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha:

b

Bevonó színeket tartalmazó elfolyó oldatok előkezelése

A bevonó színeket tartalmazó elfolyó oldatokat pl. pelyhesítéssel kezelik a soron következő biológiai szennyvízkezelés védelme érdekében

Általánosan alkalmazható

Paraméter

Éves átlag

kg/t

Kémiai oxigénigény (KOI)

0,15–1,5 (1)

Összes lebegő szilárd részecske (TSS)

0,02–0,35

Összes nitrogén

0,01–0,1

0,01 – 0,15 ►C2  tissuepapír ◄ esetében

Összes foszfor

0,003–0,012

Abszorbeálható szerves kötésű halogének (AOX)

0,05 dekorációs és nedvesszilárd papír esetében

(1)   Grafikai célra szánt papírt gyártó üzemek esetében a tartomány felső határa azokra a papírgyárakra vonatkozik, amelyek a bevonó eljáráshoz keményítőt használnak.

Paraméter

Éves átlag

kg/t (1)

Kémiai oxigénigény (KOI)

0,3–5 (2)

Összes lebegő szilárd részecske (TSS)

0,10–1

Összes nitrogén

0,015–0,4

Összes foszfor

0,002–0,04

Abszorbeálható szerves kötésű halogének (AOX)

0,05 dekorációs és nedvesszilárd papír esetében

(1)   Speciális jellemzőkkel rendelkező, például a minőséget nagy számban változtató gyárak (pl. naponta ≥ 5 éves átlagban) vagy nagyon kis fajsúlyú különleges papírokat gyártó gyárak (≤ 30 g/m2 éves átlagban) esetében a kibocsátások meghaladhatják a tartomány felső határát.

(2)   A BAT-AEL értéktartomány felső határa olyan erősen aprított papírt gyártó gyárakra vonatkozik, amely intenzív finomítást igényel, illetve a papírfajtákat gyakran változtató gyárakra (pl. ≥ 1–2 változás naponta éves átlagban).

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a

A rost és a töltőanyag újrahasznosítása, a ►C2  szitavíz ◄ kezelése

Lásd az 1.7.2.1. pontot

Általánosan alkalmazható

b

Selejt recirkuláltató rendszer

A papírgyártási eljárás különböző helyein/fázisaiban keletkező selejtet összegyűjtik, regenerálják, és visszaküldik a rostos nyersanyaghoz.

Általánosan alkalmazható

c

A bevonó színek újrahasznosítása/a pigmentek újrafeldolgozása

Lásd az 1.7.2.1. pontot

d

Az elsődleges szennyvízkezelésből származó rostos iszap újrafelhasználása

Az elsődleges szennyvízkezelésből származó nagy rostanyag-tartalmú iszap újrahasznosítható a gyártási eljárásban

Az alkalmazhatóságot korlátozhatják a termékminőségi követelmények

Technika

Alkalmazhatóság

a

Energiatakarékos szűrési technikák (optimalizált forgórész konstrukció, szűrők és szűrőműködés)

Új gyárak vagy jelentős felújítások esetén alkalmazható

b

Legjobb gyakorlat, amely a finomítókból nyert hővel végzi a finomítást

c

Optimalizált szikkasztás a papírgyártó gép/széles élnyomó présszakaszában

Nem alkalmazható a ►C2  tissuepapír ◄ és számos különleges papírminőség esetében

d

Gőzkondenzátum újrahasznosítása és a kibocsátott levegő hatékony hővisszanyerő rendszereinek használata

Általánosan alkalmazható

e

A gőz közvetlen felhasználásának csökkentése gondos folyamatintegrálással, pl. Pinch analízissel

f

Nagy hatékonyságú finomítók

Új üzemek esetében alkalmazható

g

Az üzemmód optimalizálása a meglévő finomítókban (pl. a terhelés nélküli teljesítmény követelmények csökkentése)

Általánosan alkalmazható

h

Optimalizált szivattyúzási konstrukció, szivattyúk fokozatmentes fordulatszámú meghajtás-vezérlése, áttétel nélküli meghajtók

i

Korszerű finomítási technológiák

j

A papírtekercs gőzölőkádas melegítése az elvezetési tulajdonságok/szikkasztási teljesítmény javítása érdekében

Nem alkalmazható a ►C2  tissuepapír ◄ és számos különleges papírminőség esetében

k

Optimalizált vákuumrendszer (pl. turbóventilátorok vízgyűrűs szivattyúk helyett)

Általánosan alkalmazható

l

Általános optimalizálás és elosztó hálózat karbantartása

m

A hővisszanyerés, levegőrendszer, szigetelés optimalizálása

n

Nagyhatékonyságú motorok (EEF1) használata

o

A fecskendő víz előmelegítése hőcserélővel

p

Hulladékhő használata iszapszárításhoz vagy a szikkasztott biomassza dúsítása

q

Hővisszanyerés az axiális fúvókból (ha használatosak) a szárító ernyők levegőellátásához

r

Hővisszanyerés a Yankee ernyőből kibocsátott levegőből csörgedeztető toronnyal

s

Hővisszanyerés az infravörös kibocsátott forró levegőből

Technika

Leírás

Elektrosztatikus porleválasztó (ESP)

Az elektrosztatikus porleválasztók működésének lényege, hogy a részecskéket elektromos tér tölti fel és választja le. A körülmények széles körében működőképesek.

Lúgos mosó

Lásd az 1.7.1.3. pontot ►C2  (nedvesmosó). ◄

Technika

Leírás

A levegő/tüzelőanyag arány csökkentése

A technika főként az alábbi funkciókon alapul:

Optimalizált égetés és égetés ellenőrzés

A megfelelő égési paraméterek (pl. O2-, CO-tartalom, tüzelőanyag/levegő arány, el nem égett komponensek) állandó monitoringja alapján ez a technika a legjobb égési feltételek elérése érdekében vezérlési technológiát alkalmaz.

A NOx képződése és kibocsátásai a működési paraméterek, a levegőelosztás, többletoxigén, lángforma és hőmérsékletprofil módosításával csökkenthetők.

Szakaszos égetés

A szakaszos égetés két égési zóna használatán alapul, ahol az első kamrában vezérelt levegőarányok és hőmérsékletek állnak fenn. Az első égési zóna szubsztöchimetrikus feltételeken működve alakítja át az ammónia vegyületeket elemi nitrogénné magas hőmérsékleten. A második zónában kiegészítő levegőtáplálás fejezi be az égetést alacsonyabb hőmérsékleten. A kétszakaszos égetés után a füstgáz egy második kamrába áramlik, amely visszanyeri a hőt a gázokból, így gőzt termel az eljáráshoz.

Tüzelőanyag kiválasztása/alacsony N-tartalmú tüzelőanyag

Az alacsony nitrogéntartalmú tüzelőanyagok használata csökkenti az NOx-kibocsátásokat a tüzelőanyagban található nitrogén oxidációjának eredményeként az égetés során.

A CNCG vagy biomassza alapú tüzelőanyagok égetése növeli a NOx-kibocsátásokat az olajhoz és földgázhoz képest, mivel a CNCG és az összes, fából származó tüzelőanyag több nitrogént tartalmaz, mint az olaj és a földgáz.

A magasabb égetési hőmérsékletek miatt a gáz égése az olaj égésénél magasabb NOx-szinteket okoz.

Alacsony NOX-kibocsátású égő

Az alacsony NOx-kibocsátású égők azon az elven alapulnak, hogy csökkentik a láng csúcshőmérsékleteket, ami késlelteti, de befejezi az égést, és növeli a hőtovábbítást (a láng fokozott sugárzóképessége). A kemence égéskamra módosított konstrukciójához társulhat.

A használt folyadék szakaszos fecskendezése

Megelőzhető az NOx képződése és a teljes égés elvégezhető, ha használt szulfit-folyadékot fecskendeznek a kazánba különböző vertikálisan szakaszolt szinteken.

Szelektív, nem-katalitikus csökkentés (SNCR)

A technika lényege, hogy az NOx tartalmat magas hőmérsékleten az ammóniával vagy karbamiddal való kölcsönhatás nitrogénné redukálja. Szalmiákszeszt (max. 25 % NH3), ammónia elővegyületeket vagy karbamid oldatot fecskendeznek az égési gázba, ami az NO-t N2-re redukálja. A reakciónak kb. 830 °C és 1 050  °C közötti hőmérséklettartományban van optimális hatása, és elegendő retenciós időt kell biztosítani ahhoz, hogy a befecskendezett anyagok reakcióba tudjanak lépni az NO-val. Az ammónia vagy karbamid adagolási arányait ellenőrzés alatt kell tartani, hogy alacsony szinten maradjon az NH3 csúszás.

Technika

Leírás

Magas száraz szilárdanyag tartalmú feketelúg

A ►C2  feketelúg ◄ magasabb száraz szilárdanyag tartalma esetén az égési hőmérséklet nő. Ez több nátriumot (Na) porlaszt, ami megköti az SO2-t, így Na2SO4-et képez, és csökkenti a regeneráló kazán SO2-kibocsátásait. A magasabb hőmérséklet hátránya, hogy az NOx-kibocsátások növekedhetnek

Tüzelőanyag kiválasztása/alacsony S-tartalmú tüzelőanyag

A kb. 0,02-0,05 súlyszázalékban ként tartalmazó, alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok (pl. erdei biomassza, kéreg, alacsony kéntartalmú olaj, gáz) használata csökkenti az égés során a tüzelőanyagban levő kén oxidációja által képződő SO2 kibocsátásokat.

Optimalizált égés

Olyan technikák, mint a hatékony égési sebesség szabályozó rendszer (levegő-tüzelőanyag, hőmérséklet, retenciós idő), a többletoxigén szabályozása vagy a levegő és tüzelőanyag megfelelő arányú keverése

A mésziszap táplálás Na2S tartalmának ellenőrzése

A mésziszap hatékony mosása és szűrése csökkenti az Na2S, koncentrációját, ezáltal csökkenti a hidrogén-szulfid képződését a kemencében az újraégetés alatt

Az SO2-kibocsátások felfogása és újrahasznosítása

A savas folyadék gyártásából, főzőkből, diffuzőrökből vagy lefúvató tartályokból származó nagy koncentrációjú SO2-gázáramlatokat felfogják. Gazdasági és környezetvédelmi okok miatt a SO2 újrahasznosítása eltérő nyomás szintű abszorpciós tartályokban történik

A szagos gázok és TRS égetése

A felfogott erős gázok regeneráló kazánban, e célra tervezett TRS égetőben vagy a mészégető kemencében történő égetéssel semmisíthetők meg. A felfogott gyenge gázok a regeneráló kazánban, mészégető kemencében, kazánban vagy a TRS égetőben égethetők el. Az oldótartály-lefúvató gázok korszerű regeneráló kazánokban égethetők el.

A gyenge gázok felfogása és égetése regeneráló kazánban

Gyenge gázok (nagy mennyiség, alacsony SO2-koncentrációk) égetése kisegítő rendszerrel együtt.

A gyenge gázok és egyéb szagos komponensek felfogása egyidejűleg történik, és a regeneráló kazán égeti el őket. A regeneráló kazán füstgázából ezután a kén-dioxidot az ellenáramú többfokozatú mosók regenerálják, ami főző vegyszerként használható fel. Kisegítő rendszerként mosók használatosak.

►C2  Nedvesmosó ◄

A gáznemű vegyületek megfelelő folyadékban (víz vagy lúgos oldat) oldódnak fel. A szilárd és gáznemű vegyületek egyidejű eltávolítása megvalósítható. A ►C2  nedvesmosók ◄ után a füstgázokat víz telíti, és a cseppek kiválasztása szükséges a füstgázok ürítése előtt. A kapott folyadékot szennyvízkezelési eljárással kell kezelni, a nem oldódó anyagokat pedig ülepítéssel vagy szűréssel kell összegyűjteni

ESP vagy multiciklonok többfokozatú Venturi mosókkal vagy többfokozatú kettős bemeneti downstream mosókkal

A port elektrosztatikus porleválasztó vagy többfokozatú ciklon választja ki. A magnézium-szulfitos eljárás esetében az ESP-ben maradt por többnyire MgO, de kisebb mértékben K, Na vagy Ca vegyületekből is áll. A regenerált MgO hamut víz szuszpendálja, illetve mosás és oltás tisztítja meg, hogy Mg(OH)2 képződjön, ami ezután lúgos mosóoldatként használatos a többfokozatú mosókban a főző vegyszerek kéntartalmának kinyerésére. Az ammónium-szulfitos eljárás esetében az ammónia bázis (NH3) újrahasznosítása nem történik meg, hanem az égési folyamat során nitrogénné bomlik le. A por eltávolítása után a füstgáz lehűl a vízzel működtetett hűtő-mosón történő áthaladása közben, majd a füstgáz három vagy több szakaszú mosójába lép, ahol az SO2 kibocsátásokat az Mg(OH)2 lúgos oldalt mossa ki a magnézium-szulfitos eljárás esetében, illetve 100 %-os friss NH3 oldat az ammónium-szulfitos eljárás esetén.

Technika

Leírás

►C2  Száraz kérgezés ◄

A farönkök ►C2  száraz kérgezése ◄ száraz fényeződobokban (víz csak a rönkök mosásakor használatos, majd kis mértékű tisztítás után visszakerül a szennyvízkezelő telepre)

Teljesen klórmentes fehérítés (TCF)

A TCF fehérítés során a klórtartalmú fehérítő vegyszerek használata teljesen elkerülhető, csakúgy, mint a fehérítésből származó szerves és klórozott szerves anyagok kibocsátások

Korszerű elemi klórmentes (ECF) fehérítés

A korszerű ECF fehérítés az alábbi fehérítési fázisok valamelyikének vagy kombinációjának alkalmazásával minimálisra csökkenti a klór-dioxid fogyasztást: oxigénes, forró savas hidrolízis fázis, közepes és nagy sűrűségű ózon fázis, atmoszferikus hidrogén-peroxidos és nyomás alatti hidrogén-peroxidos fázisok, illetve forró klór-dioxid fázis használata

Bővített delignifikálás

Az (a) módosított főzéssel vagy (b) oxigénes delignifikálással végzett bővített delignifikálás növeli a cellulóz ligninmentességét (csökkenti a kappa-számot) a fehérítés előtt, és így csökkenti a fehérítő vegyszerek használatát és a szennyvíz COD terhelését. A kappa-szám fehérítés előtt végzett egy egységnyi csökkentése a fehérítő üzemben kibocsátott COD értéket kb. 2 kg COD/ADt mennyiséggel csökkentheti. Az eltávolított lignin újrahasznosítható, és a vegyszer- és energia-visszanyerő rendszerbe továbbítható.

a)  Bővített módosított főzés

A bővített főzés (szakaszos vagy folyamatos rendszerek) hosszabb főzési időszakokból áll optimalizált feltételek alatt (pl. a főzési folyadékban a lúgkoncentráció úgy van beállítva, hogy a főzési folyamat elején alacsonyabb, a végén pedig magasabb legyen), hogy a lehető legnagyobb mennyiségben lehessen kivonni lignint a fehérítés előtt szükségtelen szénhidrát lebomlás vagy a cellulóz szilárdságának jelentős csökkenése nélkül. Ezáltal a soron következő fehérítési fázisban a vegyszerek használata, valamint a fehérítő üzemből származó szennyvíz szerves terhelése csökkenthető

b)  Oxigénes delignifikálás

Az oxigénes delignifikálás lehetőséget jelent a főzés után megmaradó lignin jelentős részének eltávolítására, amennyiben a főző berendezést magasabb kappa-számokkal kell működtetni. A cellulóz lúgos feltételek alatt reakcióba lép az oxigénnel, és így eltávolítja a maradék lignin egy részét

Zárt és hatékony barnapép szűrés és mosás

A barnapép szűrése nyomás alatti hasított szitákkal történik többfokozatú zárt ciklusban. A szennyeződések és szilánkok eltávolítása így a folyamat korai fázisában megtörténik.

A barnapép mosás kiválasztja az oldott szerves és szervetlen vegyszereket a cellulózrostokból. A barnapép cellulóz először a főzőben mosható át, majd a nagyhatékonyságú mosókban az oxigénes delignifikálás előtt és után, tehát a fehérítés előtt. Az áthordás, a fehérítés vegyszerfelhasználása, illetve a szennyvíz kibocsátási terhelése egyaránt csökken. Emellett lehetővé teszi a mosóvízből származó főző vegyszerek újrahasznosítását. A hatékony mosást ellenáramú többfokozatú mosási eljárás végzi szűrők és prések használatával. A barnapép szűrőberendezésben a vízrendszer teljesen zárt

Részletes technológiai víz újrahasznosítás a fehérítő üzemben

A savas és lúgos filtrátumok ellenáramban keringenek vissza a fehérítő berendezésen belül a cellulózáramba. A víz a szennyvízkezelő telephez továbbítódik, illetve néhány esetben utólagos oxigénes mosáshoz.

A közbenső mosó fázisokban a hatékony mosók az alacsony szintű kibocsátások előfeltételeit jelentik. A hatékony gyárakban (nátroncellulóz) 12–25 m3/ADt értékű elfolyó oldatáramlás érhető el a fehérítő berendezésből.

A kiömlés hatékony monitoringja és elszigetelése, vegyszer- és energia-visszanyeréssel is

A magas szerves anyag tartalmú és néha mérgező terhelések véletlen kijutását vagy a csúcs pH-értékeket (a másodlagos szennyvízkezelő telepnél) megakadályozó hatékony kiömlés kezelő, felfogó és regeneráló rendszer részei:

Elégséges feketelúg párologtatás és regeneráló kazánteljesítmény fenntartása a csúcsterhelések elbírására

A feketelúg párologtató berendezés és a regeneráló kazán elégséges teljesítménye biztosítja a kiömlött anyagok vagy a fehérítő berendezésből elfolyó oldatok felfogása miatt keletkezett további folyékony és száraz szilárdanyag terhelések kezelhetőségét. Ez csökkenti a híg feketelúg, egyéb koncentrált elfolyó oldatok veszteségeit és potenciálisan a fehérítő berendezés filtrátumait.

A több hatást kifejtő párologtató sűríti a barnapép mosásból származó híg feketelúgot, illetve egyes esetekben a szennyvízkezelő telepről származó bioiszapot és/vagy a ClO2 üzemből származó sópogácsát. A normál működés feletti párologtatási kapacitás megfelelő lehetőséget nyújt a kiömlések újrahasznosítására és a potenciális fehérítő filtrátum visszanyerő áramlások kezelésére

A szennyezett (piszkos) kondenzátumok kipárlása és a kondenzátumok újrafelhasználása az eljárás során

A szennyezett (piszkos) kondenzátumok kipárlása és a kondenzátumok technológián belüli újrafelhasználása csökkenti a gyár édesvíz-kivételét és a szennyvízkezelő telep szerves anyag terhelését.

A kigőzölő toronyban a gőz ellenáramban végighalad az előzőleg megszűrt technológiai kondenzátumokon, amelyek redukált kénvegyületeket, terpéneket, metanolt és egyéb szerves vegyületeket tartalmaznak. A kondenzátum illó anyagai nem kondenzálódó gázokként és metanolként halmozódnak fel a fejtermékben, és távoznak a rendszerből. A tisztított kondenzátumok felhasználhatók a folyamatban, pl. a fehérítő berendezésben történő mosáshoz, a barnapép mosásához, a kausztifikáló területen (iszapmosás és –hígítás, iszapszűrő fecskendezők), TRS mosó folyadékként mészégető kemencékhez, vagy fehérlúg feltöltő vízként.

A legtöbb koncentrált kondenzátumból a lepárlott nem kondenzálódó gázok az erős, bűzös gázok gyűjtőrendszerébe kerülnek, és ott elégnek. A közepesen szennyezett kondenzátumokból a lepárlott gázok a kis térfogatú, nagy koncentrációjú gázrendszerbe (LVHC) kerülnek, és ott elégnek.

A forró lúgos extraháló szakaszból elfolyó oldatok párologtatása és égetése

Az elfolyó oldatokat először párologatás sűríti, majd regeneráló kazán égeti el őket biotüzelőanyagként. A nátrium-karbonát tartalmú por és a kemencefenékről származó olvadék feloldás után nátrium-karbonát oldattá regenerálódik

A mosó folyadékok visszakeringetése az előfehérítésből a barnapép mosáshoz, illetve párologtatás az MgO-alapú előfehérítés kibocsátásainak csökkentésére

A technika használatának előfeltételei közé tartozik a viszonylag alacsony kappa-szám főzés után (pl. 14–16), a tartályok, párologtatók és regeneráló kazán elegendő kapacitása a további áramlások elbírásához, a mosóberendezések lerakódásainak eltávolíthatósága, illetve a cellulóz közepes fehérsége (≤ 87 % ISO), mivel ez a technika egyes esetekben a fehérség kismértékű csökkenését okozhatja.

A kereskedelmi papírcellulóz-gyártók és olyan gyártók számára, akik nagyon magas fehérségi szintet (> 87 % ISO) akarnak elérni, az MgO előfehérítés alkalmazása nehézségbe ütközhet

A technológiai víz ellenárama

Integrált gyárakban az édesvíz elsősorban a papírgyártó gép fecskendőin keresztül jut be, ahonnan a cellulózgyártó részlegbe kerül tovább.

A vízrendszerek leválasztása

A különböző technológia berendezések (pl. cellulózgyártó berendezés, fehérítő és papírgyártó gép) vízrendszereit a cellulóz mosása és szárítása (pl. mosó prések) választják külön. Ez a különválasztás megakadályozza, hogy a szennyező anyagok a soron következő technológiai lépésekbe bekerüljenek, és lehetővé teszi a zavaró anyagok eltávolítását kisebb mennyiségekből

Nagy sűrűségű (peroxidos) fehérítés

A nagy sűrűségű fehérítés esetében a cellulózt pl. kettős szita vagy egyéb prés vízteleníti a fehérítő vegyszerek hozzáadása előtt. Ennek eredményeként a fehérítő vegyszerek hatékonyabban használhatók, tisztább lesz a cellulóz, kevesebb káros anyag jut a papírgyártó gépre, és kisebb lesz a KOI érték. A maradék peroxid visszakeringethető vagy újrafelhasználható.

A rost és a töltőanyag újrahasznosítása, a ►C2  szitavíz ◄ kezelése

A papírgyártó gépből származó ►C2  szitavíz ◄ az alábbi technikákkal kezelhető:

a)  Felfogó eszközök (jellemzően hordó vagy tárcsás szűrő vagy oldott levegős flotáló berendezések stb.), amelyek kiválasztják a szilárdanyagokat (rostok és töltőanyag) a technológiai vízből. A fehérvíz-ciklusokban az oldott levegős flotálás pelyhesíti a szuszpendált szilárdanyagokat, port, kis méretű kolloid anyagokat és anionos anyagokat, amelyeket ezután el lehet távolítani. A regenerált rostok és töltőanyagok ezután visszakeringenek a folyamatba. A tiszta ►C2  szitavíz ◄ újrahasználható a fecskendőkben, ahol kevésbé szigorúak a vízminőségi előírások.

b)  Az előszűrt ►C2  szitavíz ◄ további ultraszűrése szupertiszta filtrátumot eredményez, amelynek minősége felhasználható nagynyomású fecskendő vízként, tömítő vízként és a vegyi adalékanyagok hígításához

A ►C2  szitavíz ◄ tisztítása

A szinte kizárólag a papíriparban használt víztisztító rendszerek ülepítésen, szűrésen (tárcsás szűrő) és flotáláson alapulnak. Az oldott levegős flotálás a leggyakrabban használt technika. Az anionos hulladékot és port adalékanyagok használatával fizikailag kezelhető anyaggá lehet tömöríteni. Nagy molekulájú, vízben oldódó polimerek vagy szervetlen elektrolitok használatosak ülepítőszerként. A létrejött anyagrészek (pelyhek) ezután a derítő medencében felúsztathatók. Az oldott levegős flotálás (DAF) során a szuszpendált szilárdanyag levegőbuborékokhoz tapad

Vízkeringetés

A tisztított víz technológiai vízként kering egy berendezésen belül, illetve az integrált gyárakban a papírgyártó gépből a cellulózgyárba és a pépesítésből a hántoló üzembe. Az elfolyó oldat főként a legnagyobb szennyezés terhelésű helyeken ürül (pl. a tárcsás szűrő tiszta filtrátuma pépesítés, hántolás során)

A tartályok és kádak optimális tervezése és megépítése (papírgyártás)

A nyersanyag és a ►C2  szitavíz ◄ tároló tartályait úgy kell megtervezni, hogy elbírják a technológiai ingadozásokat és a változó áramlásokat az indítás és leállítás alatt.

Mosási fázis a puhafa mechanikai cellulóz finomítása előtt

Egyes gyárak nyomás alatti előfűtés, nagy sűrítés és impregnálás kombinálásával végzik a puhafa apríték előkezelését a cellulóz tulajdonságainak javítása érdekében. A finomítás és fehérítés előtti mosási fázis jelentősen csökkenti a KOI-értéket a kisméretű, de erősen koncentrált elfolyó oldatáramok eltávolításával, amelyek külön kezelhetők

A NaOH helyettesítése Ca(OH)2 vagy Mg(OH)2 lúggal a peroxidos fehérítésben

A Ca(OH)2 lúgként történő használata kb. 30 %-kal csökkenti a KOI kibocsátás terheléseket; ugyanakkor magas szintű fehérséget őriz meg. Mg(OH)2 is használható az NaOH helyett

Zárt ciklusú fehérítés

A főző bázisként nátriumot alkalmazó szulfitcellulóz-gyárakban a fehérítő berendezésből elfolyó oldat pl. ultraszűréssel, flotálással, illetve a gyanta és zsírsavak elválasztásával kezelhető, ami zárt ciklusú fehérítést tesz lehetővé. A fehérítésből és mosásból származó filtrátumok az első mosási fázisban kerülnek újrafelhasználásra a főzés után, végezetül pedig visszajutnak a kémiai regeneráló berendezésekbe

A híg folyadék pH-beállítása a párologtató berendezés előtt/belsejében

A párologtatás előtt vagy az első párologtatási fázis után kerül sor a semlegesítésre, amely a szerves savakat feloldva tartja a koncentrátumban, és így azok a használt folyadékkal együtt továbbíthatók a regeneráló tartályhoz

A párologtatók kondenzátumainak anaerob kezelése

Lásd az 1.7.2.2. pontot (kombinált anaerob/aerob kezelés)

Az SO2 kipárlása és újrahasznosítása a párologtatók kondenzátumaiból

Az SO2-t ki kell párolni a kondenzátumokból; a koncentrátumok biológiai kezelésnek vannak alávetve, miközben a lepárlott SO2 főző vegyszerként regenerálódik.

A technológiai víz minőségének monitoringja és folyamatos ellenőrzése

A korszerű zárt vízrendszerek esetében a teljes 'rost-víz-vegyi adalékanyag-energia rendszer' optimalizálása szükséges. Ehhez a vízminőség folyamatos ellenőrzése, valamint a személyzet motiváltsága, képzettsége és a szükséges vízminőség biztosításához szükséges intézkedésekre való hajlandósága kívánatos

A biofilmek megelőzése és eltávolítása a biocidok kibocsátását minimális szintre csökkentő módszerek használatával

A víz és rostok útján folyamatosan bekerülő mikroorganizmusok adott szintű mikrobiológiai egyensúlyt hoznak létre az egyes papírgyárakban. A mikroorganizmusok túlzott elszaporodásának, az összeállt biomassza vagy biofilmek vízrendszerekben és berendezésekben történő lerakódásának elkerülése érdekében gyakran használatosak bio-diszpergálószerek vagy biocidok. Hidrogén-peroxidos katalitikus fertőtlenítés alkalmazása esetén a technológia vízben és a papírzagyban ►C1  a biocidok kibocsátását minimális szintre csökkentő módszerek használatával ◄ kiküszöbölhetők a biofilmek és szabad csírák.

Kalcium eltávolítása a technológiai vízből a kalcium-karbonát ellenőrzött kicsapatásával

A kalcium-koncentráció kalcium-karbonát szabályozott eltávolításával történő csökkentése (pl. oldott levegős flotáló cellában) a kalcium-karbonát nem kívánatos kicsapódásának vagy a vízrendszerekben és berendezésekben, pl. szakasz hengerekben, szitákban, nemezekben és fecskendő fúvókákban, csövekben és biológiai szennyvízkezelő telepeken történő lerakódásnak veszélyét csökkenti

A fecskendők optimalizálása a papírgyártó gépen

A fecskendők optimalizálásának részei: a) a technológiai víz (pl. tisztított ►C2  szitavíz ◄ ) újrafelhasználása a fehérvíz-felhasználás csökkentése érdekében; illetve b) speciális konstrukciójú fúvókák alkalmazása a fecskendőkön

Technika

Leírás

Elsődleges kezelés

Fizikai-kémiai kezelés, például kiegyenlítés, semlegesítés vagy ülepítés.

Kiegyenlítés (pl. kiegyenlítő tartályokban) használatos az áramlási sebesség, hőmérséklet és szennyező anyag koncentrációk jelentős változásainak megelőzésére, és így a szennyvízkezelő rendszer túlterhelésének megakadályozására

Másodlagos (biológiai) kezelés

A szennyvíz mikroorganizmusokkal történő kezeléséhez aerob és anaerob kezelési eljárások állnak rendelkezésre. Egy másodlagos tisztítási lépésben a szilárdanyagokat és a biomasszát ülepítéssel, néha pelyhesítéssel kombinálva lehet kiválasztani az elfolyó oldatokból

a)  Aerob kezelés

Az aerob biológiai szennyvízkezelés során a vízben levő biológiailag lebomló és kolloid anyagokat levegő jelenlétében mikroorganizmusok alakítják át részben szilárd anyaggá (biomassza), részben pedig széndioxiddá és vízzé. Az alábbi folyamatok mennek végbe:

A létrejött biomasszát (többletiszap) ki kell választani az elfolyó oldatból a víz ürítése előtt

b)  Kombinált anaerob/aerob kezelés

Az anaerob szennyvízkezelés a szennyvíz szerves anyag tartalmát mikroorganizmusok révén alakítja át levegő jelenlétében metánná, széndioxiddá, szulfiddá stb. A folyamat légmentesen zárt tartály reaktorban megy végbe. A mikroorganizmusok biomasszaként (iszap) maradnak meg a tartályban. A biológiai eljárással létrehozott biogáz metánból, széndioxidból és egyéb gázokból, például hidrogénből és hidrogén-szulfidból áll, és energiatermelésre alkalmas.

Az anaerob kezelés előkezelésnek tekintendő az aerob kezelés előtt a megmaradó KOI terhelések miatt. Az anaerob előkezelés csökkenti a biológiai kezelés során keletkező iszap mennyiségét.

III. fokozatú kezelés

A korszerű kezelés olyan technikákat alkalmaz, mint a szilárd anyagok további kiszűrése, nitrifikáció és denitrifikáció a nitrogén eltávolítása céljából vagy pelyhesítés/kicsapatás, amit a foszfor eltávolítását célzó szűrés követ. A III. fokozatú kezelés általában olyan esetekben alkalmazandó, ahol az elsődleges és biológiai kezelés nem elegendő az alacsony TSS, nitrogén vagy foszfor szintek elérésére, ami pl. helyi körülmények miatt lehet szükséges

Megfelelően tervezett és üzemeltetett biológiai kezelő telep

A megfelelően tervezett és üzemeltetett biológiai kezelő telep a hidraulikus és szennyező anyag terheléseknek megfelelő konstrukciójú és méretű kezelő tartályokból/medencékből (pl. ülepítő tartályok) áll. Az alacsony TSS kibocsátások az aktív biomassza megfelelő ülepítésével érhető el. A szennyvízkezelő telep konstrukciójának, méretének és működésének időszakos vizsgálata megkönnyíti ezeknek a céloknak az elérését.

Technika

Leírás

Hulladékfelmérő és hulladékgazdálkodó rendszer

Hulladékfelmérő és hulladékgazdálkodó rendszerek használatosak azoknak a megvalósítható lehetőségeknek az azonosítására, amelyekkel a hulladék megelőzése, újrafelhasználása, újrahasznosítása, újrafeldolgozása és végső ártalmatlanítása optimalizálható. A hulladékleltárak lehetővé teszik az egyes hulladékrészek típusának, jellemzőinek, mennyiségének és eredetének azonosítását és besorolását.

A különböző hulladékrészek szelektív gyűjtése

A származási helyen, illetve adott esetben a közbenső tárolás alatt a különböző hulladékrészek szelektív gyűjtése javíthatja az újrafelhasználás vagy recirkulálás lehetőségeit. Emellett a szelektív gyűjtés a veszélyes hulladékrészek (p.. olaj- és zsírmaradványok, hidraulika- és transzformátorolajak, hulladék telepek, kiselejtezett elektromos berendezések, oldószerek, festékek, biocidok vagy vegyszermaradványok) különválasztását és osztályozását is magában foglalja.

A megfelelő maradványrészek vegyítése

A megfelelő maradványrészek vegyítése az újrafelhasználás/újrafeldolgozás, további kezelés és ártalmatlanítás előnyben részesített lehetőségeitől függ.

A technológiai maradékanyagok előkezelése újrahasznosítás vagy újrafeldolgozás előtt

Az előkezelés az alábbi technikákból áll:

Anyaghasznosítás és a technológiai maradékanyagok újrafeldolgozása a telephelyen

Az anyagok újrahasznosítását célzó eljárások a következő technikákból állnak:

Energia-visszanyerés magas szervesanyag-tartalmú hulladékokból a telephelyen vagy telephelyen kívül

Fűtőértékük miatt a hántolásból, aprításból, szűrésből stb. származó maradékanyagok, pl. kéreg, rostos iszap vagy egyéb, főként szerves maradékanyagok égetőkben vagy biomassza erőművekben történő elégetése energia-visszanyerés érdekében

Külső anyaghasznosítás

A cellulóz- és papírgyártásból származó megfelelő hulladékok anyaghasznosítása más iparágakban végezhető, pl. a következő módokon:

A hulladékrészek telephelyen kívüli hasznosításra való alkalmasságát a hulladék összetétele (pl. szervetlen/ásványi tartalom) és annak bizonyítása határozza meg, hogy az előrelátható újrafeldolgozási eljárás nem okoz környezeti vagy egészségügyi kárt.

Hulladékrész előkezelése ártalmatlanítás előtt

A hulladék ártalmatlanítás előtti előkezelése olyan intézkedésekből (szikkasztás, szárítás stb.) áll, amelyek csökkentik a súlyt és térfogatot szállítás vagy ártalmatlanítás céljából