02014D0445 — HU — 05.10.2017 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 445/2014/EU HATÁROZATA (2014. április 16.) (HL L 132, 2014.5.3., 1. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
L 237 |
1 |
15.9.2017 |
||
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 445/2014/EU HATÁROZATA
(2014. április 16.)
az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról és az 1622/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről
1. cikk
A fellépés létrehozása
Létrejön a 2020–2033. évekre szóló, „Európa kulturális fővárosai” elnevezésű uniós fellépés (a továbbiakban: a fellépés).
2. cikk
Célkitűzések
(1) A fellépés általános célkitűzései a következők:
a) Európában a kultúrák sokszínűségének megóvása és előmozdítása, valamint közös jegyeik kiemelése, illetve a polgárok közös kulturális térséghez tartozása érzésének megerősítése;
b) annak elősegítése, hogy a városok stratégiáival és prioritásaival összhangban a kultúra hozzájáruljon a hosszú távú fejlődésükhöz.
(2) A fellépés konkrét célkitűzései a következők:
a) a kulturális kínálat mértékének, sokszínűségének és európai dimenziójának bővítése a városokban, többek között országok közötti együttműködés révén;
b) a kultúrához való hozzáférés és az abban való részvétel szélesítése;
c) a kulturális ágazat teljesítményének, más ágazatokhoz való kapcsolódásának fokozása;
d) a városok nemzetközi arculatának erősítése a kultúra révén.
3. cikk
Részvétel a fellépésben
(1) A címért folyó pályázaton csak városok vehetnek részt, a környező területek esetleges bevonásával.
(2) Egy adott évben (a továbbiakban: a cím viselésének éve) a címet viselő városok száma nem lehet több háromnál.
A címet minden évben a mellékletben meghatározott naptárban (a továbbiakban: naptár) feltüntetett mindkét tagállamban legfeljebb egy-egy városnak, valamint – a meghatározott években – az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon országa egy városának, amely az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak is részese (a továbbiakban: EFTA/EGT-ország), egy tagjelölt ország vagy egy potenciális tagjelölt egy városának, illetve az (5) bekezdésben meghatározott feltételek mellett egy, az Unióhoz csatlakozó ország egy városának kell odaítélni.
(3) A tagállamok városai jogosultak arra, hogy a naptárban szereplő tagállamok sorrendjének megfelelően egy évre viseljék a címet.
(4) Az EFTA/EGT-országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek azon városai, amelyek a 10. cikk (2) bekezdésében említett pályázati felhívás közzététele idején részt vesznek a Kreatív Európa programban vagy az azt követő, a kultúra támogatására irányuló uniós programokban, a mellékletben meghatározott naptárral összhangban megrendezésre kerülő nyílt pályázat keretében, egy évre pályázhatnak a címre.
A 2020 és 2033 közötti időszakban az EFTA/EGT-országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek városai csak egy pályázaton vehetnek részt.
Minden EFTA/EGT-ország, tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt csak egyszer viselheti a címet a 2020 és 2033 közötti időszakban.
(5) Amennyiben egy ország 2014. május 4-ét követően, de 2027. január 1. előtt csatlakozik az Unióhoz, a csatlakozását követő hét év elteltével a tagállamokra vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal összhangban jogosult a cím elnyerésére. A naptárat ennek megfelelően naprakésszé kell tenni. Amennyiben egy ország 2027. január 1-jén vagy azt követően csatlakozik az Unióhoz, nem vehet részt tagállamként a fellépésben.
Mindazonáltal azokban az években, amikor a naptárnak megfelelően már megvan a címet viselő három város, az első albekezdésben említett országok városai csak a naptár szerint még nem betelt következő évben viselhetik a címet, mégpedig ezen országok csatlakozásának sorrendjében.
Ha az első albekezdésben említett ország egyik városa korábban már részt vett egy tagjelölt országoknak és potenciális tagjelölteknek rendezett pályázaton, nem vehet részt a tagállamok számára kiírt későbbi pályázatokon. Amennyiben a 2020 és 2033 közötti időszak során a (4) bekezdéssel összhangban valamely ilyen ország egyik városát kijelölték a cím viselésére, ez az ország a csatlakozását követően tagállamként nem rendezhet pályázatot ezen időszak alatt.
Ha ugyanabban az időpontban egynél több ország csatlakozik az Unióhoz, és ha ezen országok között nincs megállapodás a fellépésben való részvétel sorrendjéről, a Tanács sorshúzást rendez.
4. cikk
Pályázatok
(1) A Bizottság az 5. cikkben meghatározott kritériumok alapján kidolgozza az összes pályázó város által alkalmazandó egységes pályázati formanyomtatványt.
Amennyiben egy pályázó város a környező területet is bevonja, a pályázatot e város neve alatt kell benyújtani.
(2) Minden pályázatnak hangsúlyos európai dimenzióval rendelkező kulturális programon kell alapulnia.
A kulturális programnak ki kell terjednie a cím viselésének évére, és azt kifejezetten a címre vonatkozóan kell összeállítani, az 5. cikkben meghatározott kritériumokkal összhangban.
5. cikk
Kritériumok
A pályázatok értékelése szempontjából irányadó kritériumok (a továbbiakban: a kritériumok) a „hosszú távú stratégiához való hozzájárulás”, az „európai dimenzió”, a „kulturális és művészeti tartalom”, a „megvalósítási képesség”, a „társadalmi kapcsolatok” és az „irányítás” kategóriákra oszlanak a következők szerint:
1. a „hosszú távú stratégiához való hozzájárulás” kategória tekintetében a következő tényezőket kell figyelembe venni:
a) a pályázó városnak a pályázat idején érvényes kulturális stratégiája van, amely kiterjed a fellépésre, és a kulturális tevékenységeknek a cím viselésének évét követő időszakban való fenntartására irányuló terveket tartalmaz;
b) a kulturális és kreatív ágazatok teljesítményének fokozására irányuló tervek, így például hosszú távú kapcsolatok kiépítése a pályázó város kulturális, gazdasági és szociális ágazatai között;
c) a cím révén a pályázó városban elérni kívánt hosszú távú kulturális, társadalmi és gazdasági hatás, ideértve a városfejlesztést is;
d) a cím pályázó városra gyakorolt hatásának monitoringjára és értékelésére, valamint az értékelés eredményeinek terjesztésére vonatkozó tervek;
2. az „európai dimenzió” kategória tekintetében a következő tényezőket kell értékelni:
a) az Európa kulturális sokszínűségét, a kultúrák közötti párbeszédet, valamint az európai polgárok közötti kölcsönös megértés erősítését előmozdító tevékenységek terjedelme és minősége;
b) az európai kultúrák, örökség és történelem, valamint az európai integráció és a jelenlegi európai témák közös vonatkozásait kiemelő tevékenységek terjedelme és minősége;
c) az európai művészek részvételével zajló tevékenységek, a különböző országok szereplőivel vagy városaival, például adott esetben a címet viselő más városokkal folyó együttműködések, valamint az országokon átnyúló partnerségek terjedelme és minősége;
d) az európai és nemzetközi közönség érdeklődésének felkeltését célzó stratégia;
3. a „kulturális és művészeti tartalom” kategória tekintetében a következő tényezőket kell értékelni:
a) a kulturális programhoz kapcsolódó világos és egységes művészi látásmód és stratégia;
b) helyi művészek és kulturális szervezetek bevonása a kulturális program kidolgozásába és végrehajtásába;
c) a javasolt tevékenységek köre és változatossága, valamint általános művészi minősége;
d) a helyi kulturális örökség és a hagyományos művészeti formák új, innovatív és kísérleti kulturális kifejezésmódokkal való ötvözésének képessége;
4. a „megvalósítási képesség” kategória tekintetében a pályázó városoknak a következőket kell igazolniuk:
a) a pályázat széles körű és jelentős politikai támogatást élvez, és a pályázatra vonatkozóan a helyi, regionális és nemzeti hatóságok hosszú távú kötelezettségvállalást tettek;
b) a pályázó város a cím viseléséhez rendelkezik vagy rendelkezni fog a megfelelő, életképes infrastruktúrával;
5. a „társadalmi kapcsolatok” kategória tekintetében a következő tényezőket kell értékelni:
a) a helyi lakosság és a civil társadalom bevonása a pályázat előkészítésébe és a fellépés végrehajtásába;
b) új és fenntartható lehetőségek kialakítása a polgárok széles rétegei, különösen a fiatalok, az önkéntesek, valamint a társadalom peremére szorult és a hátrányos helyzetű emberek, köztük a kisebbségek számára, hogy megjelenjenek vagy részt vegyenek kulturális tevékenységekben, külön figyelmet fordítva a fogyatékossággal élőkre és az időskorúakra e tevékenységek hozzáférhetősége vonatkozásában;
c) a közönségfejlesztésre vonatkozó átfogó stratégia, különösen az oktatással való kapcsolat és az iskolák részvétele;
6. az „irányítás” kategória tekintetében a következő tényezőket kell értékelni:
a) a forrásteremtési stratégia és a javasolt költségvetés megvalósíthatósága, amely szükség esetén kiterjed az uniós programokból és alapokból származó pénzügyi támogatás igénylésére irányuló tervekre, és fedezi az előkészületi szakaszt, a cím viselésének évét, az értékelést, a cím által örökül hagyott tevékenységek ellátását és a vészhelyzeti tervezést;
b) a fellépés megvalósításának tervezett irányítási és megvalósítási struktúrája, amely rendelkezik többek között a helyi hatóságok és a megvalósító szerv – többek között a művészeti csapat – közötti megfelelő együttműködésről;
c) a fő- és a művészeti igazgató kinevezésére szolgáló eljárás és azok tevékenységi területe;
d) hogy a marketing- és kommunikációs stratégia átfogó jellegű, és kiemeli, hogy a fellépés uniós fellépés;
e) hogy a cím viselésének évében a kulturális program megtervezése, irányítása és megvalósítása érdekében a megvalósítási struktúra megfelelő készségekkel és szakmai tapasztalatokkal rendelkező személyzettel működik.
6. cikk
Szakértői testület
(1) Létrejön egy független szakértőkből álló testület (a továbbiakban: a testület) a kiválasztási és monitoringeljárások lefolytatására.
(2) A testület 10, az uniós intézmények és szervek által a (3) bekezdéssel összhangban kinevezett szakértőből (a továbbiakban: az európai szakértők) áll.
(3) A Bizottság a pályázati felhívás megszervezését követően javaslatot tesz a lehetséges európai szakértők névsorára.
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kiválaszt, és saját eljárásának megfelelően kinevez három-három szakértőt ebből a névsorból.
A Régiók Bizottsága a névsorból kiválaszt, és saját eljárásának megfelelően kinevez egy szakértőt.
Az európai szakértők kiválasztása során a testület összetételét illetően ezen uniós intézmények és szervek mindegyike törekszik a kompetenciák kiegészítő jellegének, a kiegyensúlyozott földrajzi megoszlásnak, valamint a nemek közötti egyensúlynak a biztosítására.
(4) Az európai szakértők mellett egy tagállami város kiválasztására és monitoringjára vonatkozóan az érintett tagállam – saját eljárásaival összhangban és a Bizottsággal konzultálva – legfeljebb két szakértőt jelölhet a testületbe.
(5) Valamennyi szakértőnek meg kell felelnie a következő feltételeknek:
a) uniós polgár;
b) független;
c) jelentős tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik:
i. a kulturális ágazatban;
ii. a városok kulturális fejlesztésében; vagy
iii. egy Európa kulturális fővárosa eseménysorozat vagy valamely hasonló hatókörű és léptékű nemzetközi kulturális esemény szervezése terén;
d) évente megfelelő számú munkanapot tud szentelni a testületnek.
(6) A testület kijelöli elnökét.
(7) Az európai szakértőket hároméves időtartamra kell kinevezni.
Az első albekezdés ellenére, a testület első alkalommal való létrehozásakor az Európai Parlament három évre, a Bizottság két évre, a Tanács és a Régiók Bizottsága pedig egy évre nevezi ki saját szakértőit.
(8) Minden szakértőnek nyilatkoznia kell arról, ha személye és valamely konkrét pályázó város között tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenség áll fenn. Ilyen nyilatkozat esetén, vagy ha ilyen összeférhetetlenség merül fel, az érintett szakértőnek le kell mondania, és a megfelelő uniós intézmény, szerv, illetve tagállam a vonatkozó eljárással összhangban a hivatali idő fennmaradó részére a lemondó szakértő helyére egy másikat nevez ki.
7. cikk
A pályázatok benyújtása a tagállamokban
(1) A városok közötti versenynek a naptárral összhangban történő megszervezése az egyes tagállamok feladata.
(2) Az érintett tagállamok legalább hat évvel a cím viselésének évét megelőzően pályázati felhívást tesznek közzé.
Az első albekezdéstől eltérően azon tagállamok, amelyek 2020-ban jogosultak a címet viselő város kijelölésére, kötelesek 2014. május 4-ét követően a felhívást a lehető leghamarabb közzétenni.
A 4. cikk (1) bekezdésében említett pályázati formanyomtatványnak valamennyi pályázati felhívásban szerepelnie kell.
A pályázatok benyújtására a pályázati felhívás közzétételét követően legalább tízhónapos határidőt kell biztosítani a pályázó városok számára.
(3) Az érintett tagállamok értesítik a Bizottságot a pályázatokról.
8. cikk
Előválasztás a tagállamokban
(1) Az érintett tagállamok mindegyike legkésőbb öt évvel a cím viselésének évét megelőzően előválasztási ülésre hívja össze a testületet a pályázó városokkal.
Az első albekezdéstől eltérve azok a tagállamok, amelyek 2020-ra vonatkozóan jogosultak kijelölni a címet viselő városokat, legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatják ezt a határidőt.
(2) A testületnek – azt követően, hogy a kritériumokkal összhangban értékelte a pályázatokat – meg kell állapodnia az előválasztáson túljutott pályázó városokról, és előválasztási jelentést kell közzétennie az összes pályázatról, amelyben – többek között – ajánlásokat fogalmaz meg az előválasztáson túljutott pályázó városok részére.
(3) A testületnek be kell nyújtania az előválasztási jelentését az érintett tagállamoknak és a Bizottságnak.
(4) Az érintett tagállamok mindegyike hivatalosan jóváhagyja a testület jelentése alapján az előválasztáson túljutott jelöltek listáját.
9. cikk
Kiválasztás a tagállamokban
(1) Az előválasztáson túljutott pályázó városoknak ki kell egészíteniük, illetve módosítaniuk kell a pályázatukat annak érdekében, hogy megfeleljenek a kritériumoknak, és hogy figyelembe vegyék az előválasztási jelentésben szereplő ajánlásokat. Ezt követően be kell nyújtaniuk pályázatukat az érintett tagállamnak, amely továbbítja azt a Bizottságnak.
(2) Legkésőbb kilenc hónappal az előválasztási ülést követően az érintett tagállamok mindegyike kiválasztási ülésre hívja össze a testületet az előválasztáson túljutott pályázó városokkal.
Amennyiben szükséges, az érintett tagállam a Bizottsággal konzultálva ésszerű időtartammal meghosszabbíthatja ezt a kilenc hónapos határidőt.
(3) A testületnek értékelnie kell a kiegészített, illetve módosított pályázatokat.
(4) A testületnek kiválasztási jelentést kell készítenie az előválasztáson túljutott pályázó városok pályázatairól, amely ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az érintett tagállam legfeljebb egy városát jelöljék ki.
A kiválasztási jelentésnek az érintett városnak szóló ajánlásokat is tartalmaznia kell arra vonatkozóan, hogy a cím viselésének évéig milyen fejlesztésekre van szükség.
A testületnek be kell nyújtania a kiválasztási jelentést az érintett tagállamoknak és a Bizottságnak.
(5) A (4) bekezdés ellenére, amennyiben a pályázó városok egyike sem teljesíti az összes kritériumot, a testület azt is javasolhatja, hogy az adott évre ne ítéljék oda a címet.
10. cikk
Előválasztás és kiválasztás az EFTA/EGT-országokban, a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölteknél
(1) Az EFTA/EGT-országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek városai közötti verseny megszervezése a Bizottság feladata.
(2) A Bizottság legalább hat évvel a cím viselésének évét megelőzően pályázati felhívást tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A 4. cikk (1) bekezdésében említett pályázati formanyomtatványnak valamennyi pályázati felhívásban szerepelnie kell.
A pályázatok benyújtására a pályázati felhívás közzétételét követően legalább tízhónapos határidőt kell biztosítani.
(3) A városok előválasztását a testület legalább öt évvel a cím viselésének évét megelőzően végzi el, a pályázatuk alapján. A pályázó városokkal nem tartanak ülést.
A testület a pályázatoknak a kritériumokkal összhangban történő értékelését követően meg kell, hogy állapodjon az előválasztáson túljutott pályázó városokról, és előválasztási jelentést kell közzétennie az összes pályázatról, amelyben – többek között – ajánlásokat fogalmaz meg az előválasztáson túljutott pályázó városok részére.
A testület benyújtja az előválasztási jelentést a Bizottságnak.
(4) Az előválasztáson túljutott pályázó városoknak ki kell egészíteniük, illetve módosítaniuk kell a pályázatukat annak érdekében, hogy megfeleljenek a kritériumoknak, és hogy figyelembe vegyék az előválasztási jelentésben szereplő ajánlásokat. Ezt követően be kell nyújtaniuk pályázatukat a Bizottságnak.
Legkésőbb kilenc hónappal az előválasztási ülést követően a Bizottság kiválasztási ülésre hívja össze a testületet az előválasztáson túljutott pályázó városokkal.
Amennyiben szükséges, a Bizottság ésszerű időtartammal meghosszabbíthatja ezt a kilenc hónapos határidőt.
(5) A testület értékeli a kiegészített, illetve módosított pályázatokat.
(6) A testület kiválasztási jelentést készít az előválasztáson túljutott pályázó városok pályázatairól, valamint ajánlást tesz egy EFTA/EGT-ország, egy tagjelölt ország vagy egy potenciális tagjelölt legfeljebb egy városának a kijelölésére.
A kiválasztási jelentésnek az érintett városnak szóló ajánlásokat is tartalmaznia kell arra vonatkozóan, hogy a cím viselésének évéig milyen fejlesztésekre van szükség.
A testület benyújtja kiválasztási jelentését a Bizottságnak.
(7) A (6) bekezdés ellenére, amennyiben a pályázó városok egyike sem teljesíti az összes kritériumot, a testület azt is javasolhatja, hogy az adott évre ne ítéljék oda a címet.
11. cikk
Kijelölés
(1) Minden érintett tagállam a testület kiválasztási jelentésében szereplő ajánlások alapján kijelöl egy várost a cím viselésére, és erről legkésőbb a cím viselésének évét négy évvel megelőzően értesíti az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és a Régiók Bizottságát.
Az első albekezdéstől eltérve azok a tagállamok, amelyek 2020-ra vonatkozóan jogosultak kijelölni a címet viselő városokat, legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatják e határidőt.
(2) EFTA/EGT-országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek esetében a Bizottság a testület kiválasztási jelentésében szereplő ajánlások alapján kijelöl egy várost a meghatározott években a cím viselésére, és e kijelölésről legkésőbb a cím viselésének évét négy évvel megelőzően értesíti az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett kijelölés mellé csatolni kell a testület jelentésein alapuló indokolását.
(4) Amennyiben a város a környező térségét is bevonja, a kijelölés a városra vonatkozik.
(5) A Bizottság a kijelölésről szóló értesítések kézhezvételét követően két hónapon belül közzéteszi Európa Kulturális Fővárosainak listáját az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.
12. cikk
Együttműködés a kijelölt városok között
Azoknak a városoknak, amelyeket ugyanarra az évre jelöltek ki, törekedniük kell arra, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki a kulturális programjaik között, és ezen együttműködésük a 13. cikkben meghatározott monitoringeljárás keretében is figyelembe vehető.
13. cikk
Monitoring
(1) A testület elvégzi a kijelölt városoknak a cím évére való felkészülésére vonatkozó monitoringot, továbbá támogatást és útmutatást nyújt a városoknak a kijelölésüktől a cím viselése évének kezdetéig.
(2) E célból a Bizottság három monitoringülést hív össze a következők szerint, amelyen a testületnek és a kijelölt városoknak részt kell venniük:
a) a cím viselésének évét megelőző három évvel;
b) a cím viselésének évét megelőző 18 hónappal;
c) a cím viselésének évét megelőző két hónappal.
Az érintett tagállam, EFTA/EGT-ország, tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt megfigyelőt nevezhet ki az ezeken az üléseken való részvételre.
A kijelölt városoknak minden monitoringülés előtt hat héttel jelentést kell benyújtaniuk a Bizottság részére az elért eredményekről.
A monitoringülések során a testületnek fel kell mérnie az előkészületeket, és tanácsot kell adnia azzal a céllal, hogy segítse a kijelölt városokat a magas színvonalú kulturális program és hatékony stratégia kidolgozásában. A testületnek külön figyelmet kell szentelnie a kiválasztási jelentésben és a (3) bekezdésben említett, előző monitoringjelentésekben foglalt ajánlásoknak.
(3) A testületnek minden monitoringülés után monitoringjelentést kell készítenie az előkészületek állásáról és a szükséges lépésekről.
A testületnek továbbítania kell monitoringjelentéseit a Bizottságnak, a kijelölt városoknak és azok tagállamainak, továbbá a kijelölt városoknak és az érintett EFTA/EGT-országoknak, tagjelölt országoknak vagy potenciális tagjelölteknek.
(4) A monitoringüléseken túlmenően a Bizottság szükség esetén látogatásokat szervezhet a testület tagjai számára a kijelölt városokba.
14. cikk
Jutalom
(1) A Bizottság a Melina Mercouri tiszteletére alapított pénzjutalomban (a továbbiakban: a jutalom) részesítheti a kijelölt városokat, annak függvényében, hogy a vonatkozó többéves pénzügyi keretben rendelkezésre áll-e finanszírozás erre a célra.
E jutalom jogi és pénzügyi vonatkozásaival a kultúrát támogató megfelelő uniós program keretében kell foglalkozni.
(2) A jutalom összegét legkésőbb a cím viselése évében március végéig ki kell fizetni, feltéve, hogy a kijelölt város továbbra is tiszteletben tartja a pályázati szakaszban tett kötelezettségvállalásait, megfelel a kritériumoknak, és figyelembe veszi a kiválasztási és a monitoringjelentésekben szereplő ajánlásokat.
Akkor tekinthető úgy, hogy a kijelölt város tiszteletben tartotta a pályázati szakaszban tett kötelezettségvállalásait, ha a pályázati szakasz és a cím viselésének éve között nem változtattak lényegesen a programon és a stratégián, így különösen ha:
a) a költségvetést olyan szinten tartották, amely a pályázattal és a kritériumokkal összhangban magas színvonalú kulturális program megvalósítását teszi lehetővé;
b) kellően tiszteletben tartották a művészeti csapat függetlenségét;
c) az európai dimenzió megfelelően hangsúlyos maradt a kulturális program végleges változatában;
d) a kijelölt város által használt marketing- és kommunikációs stratégia, valamint kommunikációs anyagok egyértelműen tükrözik, hogy a fellépés uniós fellépés;
e) érvényben vannak a címnek a kijelölt városra gyakorolt hatásai monitoringjára és értékelésére szolgáló tervek.
15. cikk
Gyakorlati intézkedések
A Bizottság különösen:
a) biztosítja a fellépés átfogó egységességét;
b) biztosítja a tagállamok és a testület közötti koordinációt;
c) a 2. cikkben említett célkitűzésekre és a kritériumokra tekintettel, a testülettel szorosan együttműködve kidolgozott iránymutatással segíti a kiválasztási és a monitoringeljárást;
d) szakmai támogatást nyújt a testületnek;
e) közzéteszi saját honlapján a testület összes jelentését;
f) közzétesz minden lényeges információt, és hozzájárul a fellépés uniós és nemzetközi szintű megjelenítéséhez;
g) a címet viselő korábbi, jelenlegi és jövőbeli városok, valamint a pályázó városok között elősegíti a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét, és ösztönzi a városok értékelő jelentéseinek és a tapasztalatoknak a szélesebb körű terjesztését.
16. cikk
Értékelés
(1) Valamennyi érintett város feladata, hogy értékelje az Európa kulturális fővárosaként eltelt évének eredményeit.
A Bizottság a 2. cikkben említett célkitűzések és a kritériumok alapján egységes iránymutatásokat és mutatókat dolgoz ki az érintett városok számára, hogy egységes megközelítés legyen biztosítható az értékelési eljárás során.
Az érintett városoknak el kell készíteniük értékelő jelentéseiket, és a cím viselésének évét követő év december 31-ig továbbítaniuk kell azokat a Bizottság részére.
A Bizottság a honlapján közzéteszi ezeket a jelentéseket.
(2) A városok által végzett értékelés mellett a Bizottság gondoskodik arról, hogy a fellépés eredményeiről rendszeresen külső és független értékelések is készüljenek.
A külső és független értékelések keretében európai összefüggésbe kell helyezni Európa korábbi kulturális fővárosait, lehetővé téve az összehasonlítást, valamint Európa jövőbeli kulturális fővárosai és minden európai város számára a hasznos tanulságok levonását. Ezen értékeléseknek egészében is vizsgálniuk kell a fellépést, beleértve a fellépést működtető folyamatok hatékonyságát, a fellépés hatását és a fellépés fejlesztésének módját.
A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának az ezen értékeléseken alapuló következő jelentéseket, és amennyiben szükséges, mellékeli ezekhez a megfelelő javaslatokat:
a) első időközi jelentés 2024. december 31-ig;
b) második időközi jelentés 2029. december 31-ig;
c) utólagos jelentés 2034. december 31-ig.
17. cikk
Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések
Az 1622/2006/EK határozat hatályát veszti. Az említett határozat rendelkezéseit azonban továbbra is alkalmazni kell azon városok esetében, amelyeket a 2013 és 2019 közötti évekre Európa kulturális fővárosává jelöltek ki, vagy amelyek kijelölése folyamatban van.
18. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
MELLÉKLET
NAPTÁR
|
2020 |
Horvátország |
Írország |
|
|
2021 |
Románia |
Görögország |
Tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt |
|
2022 |
Litvánia |
Luxemburg |
|
|
2023 |
Magyarország |
Egyesült Királyság |
|
|
2024 |
Észtország |
Ausztria |
EFTA/EGT-ország, tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt (1) |
|
2025 |
Szlovénia |
Németország |
|
|
2026 |
Szlovákia |
Finnország |
|
|
2027 |
Lettország |
Portugália |
|
|
2028 |
Cseh Köztársaság |
Franciaország |
EFTA/EGT-ország, tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt |
|
2029 |
Lengyelország |
Svédország |
|
|
2030 |
Ciprus |
Belgium |
EFTA/EGT-ország, tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt |
|
2031 |
Málta |
Spanyolország |
|
|
2032 |
Bulgária |
Dánia |
|
|
2033 |
Hollandia |
Olaszország |
EFTA/EGT-ország, tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt |
|
(1) Amennyiben e határozat hatálybalépésének időpontja megelőzi a 2024-re irányuló pályázati felhívás közzétételét, vagyis hat évvel a címviselés éve előtt. |
|||