02013R0952 — HU — 12.12.2022 — 004.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 952/2013/EU RENDELETE (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269, 2013.10.10., 1. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/2339 RENDELETE (2016. december 14.) |
L 354 |
32 |
23.12.2016 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/474 RENDELETE (2019. március 19.) |
L 83 |
38 |
25.3.2019 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/632 RENDELETE (2019. április 17.) |
L 111 |
54 |
25.4.2019 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/2399 RENDELETE (2022. november 23.) |
L 317 |
1 |
9.12.2022 |
|
Helyesbítette:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 952/2013/EU RENDELETE
(2013. október 9.)
az Uniós Vámkódex létrehozásáról
(átdolgozás)
|
TARTALOMJEGYZÉK |
|
|
I. CÍM |
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK |
|
1. FEJEZET |
A vámjogszabályok alkalmazási köre, a vám küldetése és fogalommeghatározások |
|
2. FEJEZET |
A személyek vámjogszabályok szerinti jogai és kötelezettségei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. FEJEZET |
Valutaátszámítás és határidők |
|
II. CÍM |
AZOK A TÉNYEZŐK, AMELYEK ALAPJÁN AZ ÁRUFORGALOMRA VONATKOZÓ BEHOZATALI ÉS KIVITELI VÁMOT ÉS MÁS INTÉZKEDÉSEKET ALKALMAZZÁK |
|
1. FEJEZET |
Közös vámtarifa és az áruk tarifális besorolása |
|
2. FEJEZET |
Az áruk származása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. FEJEZET |
Az áruk vámértéke |
|
III. CÍM |
VÁMTARTOZÁS ÉS BIZTOSÍTÉKOK |
|
1. FEJEZET |
Vámtartozás keletkezése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. FEJEZET |
Biztosíték a lehetséges vagy meglévő vámtartozásra |
|
3. FEJEZET |
A behozatali vagy kiviteli vám összegének beszedése, megfizetése, visszafizetése és elengedése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4. FEJEZET |
A vámtartozás megszűnése |
|
IV. CÍM |
AZ UNIÓ VÁMTERÜLETÉRE BESZÁLLÍTOTT ÁRUK |
|
1. FEJEZET |
Belépési gyűjtő árunyilatkozat |
|
2. FEJEZET |
Az áruk érkezése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
V. CÍM |
A VÁMJOGI STÁTUSRA, AZ ÁRUK VÁMELJÁRÁS ALÁ VONÁSÁRA, A MEGERŐSÍTÉSRE, VALAMINT AZ ÁRUK KIADÁSÁRA ÉS AZ AZOKRÓL TÖRTÉNŐ RENDELKEZÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK |
|
1. FEJEZET |
Az áruk vámjogi státusa |
|
2. FEJEZET |
Áruk vámeljárás alá vonása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. FEJEZET |
Az áruk ellenőrzése és kiadása |
|
|
|
|
|
|
|
4. FEJEZET |
Árukról történő rendelkezés |
|
VI. CÍM |
SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁS ÉS BEHOZATALIVÁM-MENTESSÉG |
|
1. FEJEZET |
Szabad forgalomba bocsátás |
|
2. FEJEZET |
Behozatalivám-mentesség |
|
|
|
|
|
|
|
VII. CÍM |
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK |
|
1. FEJEZET |
Általános rendelkezések |
|
2. FEJEZET |
Árutovábbítás |
|
|
|
|
|
|
|
3. FEJEZET |
Tárolás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4. FEJEZET |
Különleges felhasználás |
|
|
|
|
|
|
|
5. FEJEZET |
Feldolgozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
VIII. CÍM |
AZ UNIÓ VÁMTERÜLETÉRŐL KIVITT ÁRUK |
|
1. FEJEZET |
Az áruk ►C2 kilépését ◄ megelőző alakiságok |
|
2. FEJEZET |
Az áruk ►C2 kilépésére ◄ vonatkozó alakiságok |
|
3. FEJEZET |
Kivitel és újrakivitel |
|
4. FEJEZET |
Kilépési gyújtó árunyilatkozat |
|
5. FEJEZET |
Újrakiviteli értesítés |
|
6. FEJEZET |
Kivitelivám-mentesség |
|
IX. CÍM |
ELEKTRONIKUS RENDSZEREK, EGYSZERŰSÍTÉSEK, FELHATALMAZÁS, BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK |
|
1. FEJEZET |
Elektronikus rendszerek fejlesztése |
|
2. FEJEZET |
A vámjogszabályok alkalmazásának egyszerűsítései |
|
3. FEJEZET |
Felhatalmazás és bizottsági eljárás |
|
4. FEJEZET |
Záró rendelkezések |
|
MELLÉKLET |
MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK |
I.
CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.
FEJEZET
A vámjogszabályok alkalmazási köre, a vám küldetése és fogalommeghatározások
1. cikk
Tárgy és alkalmazási kör
A nemzetközi jog és a nemzetközi egyezmények, valamint az egyéb tárgykörökre vonatkozó uniós jogszabályok sérelme nélkül a Vámkódex egységesen alkalmazandó az Unió vámterületének egészén.
2. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a vámjogszabályoknak az 1. cikk (3) bekezdésében említett, uniós áruforgalomra alkalmazandó rendelkezéseinek pontosítása és egyszerűsítése céljából a következőkre vonatkozóan: vám-árunyilatkozat, a vámjogi státus igazolása, az uniós belső árutovábbítási eljárás alkalmazása, annyiban, amennyiben ez nem befolyásolja a vonatkozó adóügyi intézkedések helyes alkalmazását. Az említett jogi aktusok vonatkozhatnak csak egy tagállamot érintő uniós áruforgalommal kapcsolatos különleges körülményekre.
3. cikk
A vámhatóságok küldetése
A vámhatóságoknak kell elsődlegesen felelniük az Unió nemzetközi kereskedelmének felügyeletéért, hozzájárulva ezáltal a tisztességes és nyitott kereskedelemhez, a belső piac külső vonatkozásainak, a közös kereskedelempolitikának és a kereskedelemmel összefüggő más közös uniós politikáknak a végrehajtásához, valamint az ellátási lánc átfogó biztonságához. A vámhatóságoknak olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek különösen a következőket célozzák:
az Unió és tagállamai pénzügyi érdekeinek védelme;
az Unió védelme a tisztességtelen és jogellenes kereskedelemmel szemben, a jogszerű üzleti tevékenység támogatása mellett;
az Unió és lakói biztonságáról és védelméről, valamint a környezetvédelemről való gondoskodás, szükség szerint más hatóságokkal szorosan együttműködve; és
megfelelő egyensúly fenntartása a vámellenőrzések és a jogszerű kereskedelem megkönnyítése között.
4. cikk
Vámterület
Az Unió vámterülete a következő területeket foglalja magában, parti tengereikkel, belvizeikkel és légterükkel együtt:
A tagállamok területén kívül elhelyezkedő következő területeket, beleértve parti tengereiket, belvizeiket és légtereiket – ◄ a rájuk vonatkozó egyezményeket és szerződéseket figyelembe véve – az Unió vámterülete részének kell tekinteni:
FRANCIAORSZÁG
Monaco területe, ahogyan azt az 1963. május 18-án Párizsban aláírt vámegyezmény meghatározza (Journal officiel de la République française (a Francia Köztársaság Hivatalos Lapja), 1963. szeptember 27., 8679. o.);
CIPRUS
Az Egyesült Királyságnak a Ciprusi Köztársaság létesítéséről szóló, Nicosiában 1960. augusztus 16-án aláírt szerződésben meghatározott Akrotiri és Dhekelia felségterületei (United Kingdom Treaty Series No 4 (1961) Cmnd. 1252).
5. cikk
Fogalommeghatározások
A Vámkódex alkalmazásában:
|
1. |
„vámhatóságok” : a tagállamoknak a vámjogszabályok alkalmazásáért felelős vámigazgatásai és mindazok az egyéb hatóságok, amelyeket a nemzeti jog bizonyos vámjogszabályok alkalmazására felhatalmaz; |
|
2. |
„vámjogszabályok” : a jogszabályok együttese, amely a következők összességéből áll:
a)
a Vámkódex és az azt kiegészítő vagy végrehajtó, uniós vagy nemzeti szinten elfogadott rendelkezések;
b)
a Közös Vámtarifa rendelkezései;
c)
a vámmentességek uniós rendszerének létrehozásáról szóló jogszabályok;
d)
vámügyi rendelkezéseket tartalmazó nemzetközi megállapodások, amennyiben ezek alkalmazandók az Unióban;
e)
az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2399 rendelete ( 1 ) és az azt kiegészítő vagy végrehajtó rendelkezések; |
|
3. |
„vámellenőrzések” : a vámhatóságok által elvégzett konkrét intézkedések, amelyek célja az, hogy biztosítsák az Unió vámterülete és az e területen kívüli országok vagy területek között szállított áruk ►C2 belépését ◄ , ►C2 kilépését ◄ , árutovábbítását, szállítását, tárolását és meghatározott célra történő felhasználását, valamint a nem uniós áruknak és a meghatározott célra történő felhasználás alatt lévő áruknak az Unió vámterületén belüli jelenlétét és szállítását szabályozó vámjogszabályoknak és a más jogszabályoknak való megfelelést; |
|
4. |
„személy” : természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri; |
|
5. |
„gazdálkodó” : az a személy, aki üzleti tevékenysége keretében részt vesz a vámjogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységekben; |
|
6. |
„vámjogi képviselő” : az a személy, akit egy másik személy kijelöl a vámhatóságok előtti ügyeiben a vámjogszabályok által megkövetelt cselekmények és vámalakiságok elvégzésére; |
|
7. |
„kockázat” : az Unió vámterülete és az azon a területen kívüli országok vagy területek között szállított áruk ►C2 belépésével ◄ , ►C2 kilépésével ◄ , árutovábbításával, szállításával vagy meghatározott célra történő felhasználásával, valamint az Unió vámterületén belül nem uniós áruk jelenlétével összefüggő olyan esemény bekövetkezésének valószínűsége és hatása, amely:
a)
akadályozná az uniós vagy nemzeti intézkedések helyes alkalmazását;
b)
veszélyeztetné az Unió és tagállamai pénzügyi érdekeit; vagy
c)
fenyegetést jelentene az Unió és lakói biztonságára és védelmére, az emberek, az állatok vagy a növények egészségére, a környezetre vagy a fogyasztókra; |
|
8. |
„vámalakiságok” : valamennyi olyan művelet, amelyet valamely személynek és a vámhatóságoknak el kell végezniük a vámjogszabályoknak való megfelelés érdekében; |
|
9. |
„belépési gyűjtő árunyilatkozat” : azon cselekmény, amellyel valamely személy az előírt formában és módon, a megadott határidőn belül értesíti a vámhatóságokat az áruknak az Unió vámterületére való beszállításáról; |
|
10. |
„kilépési gyűjtő árunyilatkozat” : azon cselekmény, amellyel valamely személy az előírt formában és módon, a megadott határidőn belül értesíti a vámhatóságokat az áruknak az Unió vámterületéről való kiszállításáról; |
|
11. |
„átmeneti megőrzési árunyilatkozat” : azon cselekmény, amellyel valamely személy az előírt formában és módon jelzi, hogy az áruk átmeneti megőrzésben vannak; |
|
12. |
„vám-árunyilatkozat” : azon cselekmény, amellyel valamely személy az előírt formában és módon jelzi azon szándékát, hogy az árut egy adott vámeljárás alá kívánja vonni, adott esetben jelezve bármely alkalmazandó különleges rendelkezést; |
|
13. |
„újrakiviteli árunyilatkozat” : azon cselekmény, amellyel valamely személy az előírt formában és módon jelzi azon szándékát, hogy az Unió vámterületéről nem uniós árukat kíván kiszállítani a vámszabad területi eljárás hatálya alatt vagy átmeneti megőrzésben lévő áruk kivételével; |
|
14. |
„újrakiviteli értesítés” : azon okmány, amellyel valamely személy az előírt formában és módon jelzi azon szándékát, hogy valamely vámszabad területi eljárás hatálya alá lévő vagy átmeneti megőrzésben lévő nem uniós árut kíván kiszállítani az Unió vámterületéről; |
|
15. |
„nyilatkozattevő” : az a személy, aki saját nevében vám-árunyilatkozatot, átmeneti megőrzési árunyilatkozatot, belépési gyűjtő árunyilatkozatot, kilépési gyűjtő árunyilatkozatot, újrakiviteli árunyilatkozatot vagy újrakiviteli értesítést nyújt be, vagy az a személy, akinek a nevében ilyen árunyilatkozatot vagy értesítést nyújtanak be; |
|
16. |
„vámeljárás” : a következő eljárások bármelyike, amely alá az árut a Vámkódexnek megfelelően vonhatják:
a)
szabad forgalomba bocsátás;
b)
különleges eljárások;
c)
kivitel; |
|
17. |
„átmeneti megőrzés” : a nem uniós áruk azon helyzete, amikor azokat a vám elé állításuk és a vámeljárás alá vonásuk vagy újrakivitelük közötti időszakban vámfelügyelet alatt ideiglenesen tárolják; |
|
18. |
„vámtartozás” : valamely személynek a hatályban lévő vámjogszabályok alapján az adott árura vonatkozó behozatali vagy kiviteli vám összegének megfizetésére való kötelezettsége; |
|
19. |
„adós” : a vámtartozás megfizetéséért felelős bármely személy; |
|
20. |
„behozatali vám” : az áru behozatalakor fizetendő vám; |
|
21. |
„kiviteli vám” : az áru kivitelekor fizetendő vám; |
|
22. |
„vámjogi státus” : az áruk uniós vagy nem uniós státusa; |
|
23. |
„uniós áruk” : azok az áruk, amelyek a következő kategóriák valamelyikébe tartoznak:
a)
teljes egészében az Unió vámterületén létrejött vagy előállított áruk, amelyek nem tartalmaznak az Unió vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről behozott árukat;
b)
az Unió vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről erre a területre beszállított és szabad forgalomba bocsátott áruk;
c)
az Unió vámterületén belül kizárólag a b) pontban említett árukból vagy az a) és b) pontban említett árukból előállított vagy termelt áruk; |
|
24. |
„nem uniós áruk” : a 23. pontban említett áruktól eltérő vagy uniós vámjogi státusukat elvesztett áruk; |
|
25. |
„kockázatkezelés” : a kockázat rendszeres megállapítása, többek között véletlenszerű ellenőrzésekkel, és a kockázatnak való kitettség korlátozásához szükséges összes intézkedés végrehajtása; |
|
26. |
„áru átengedése” : a vámhatóságok azon intézkedése, amellyel az árut rendelkezésre bocsátják azon vámeljárás céljaira, amely alá az adott árut vonják; |
|
27. |
„vámfelügyelet” : általában a vámhatóságok által hozott olyan intézkedés, amelynek célja a vámjogszabályok és – adott esetben – az ilyen intézkedés alatt lévő árura vonatkozó egyéb rendelkezések betartatása; |
|
28. |
„visszafizetés” : a már megfizetett behozatali vagy kiviteli vám összegének visszatérítése; |
|
29. |
„elengedés” : a még meg nem fizetett behozatali vagy kiviteli vám összegének megfizetésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesítés; |
|
30. |
„feldolgozott termékek” : azok a feldolgozási eljárás alá vont áruk, amelyeken feldolgozási műveleteket végeztek; |
|
31. |
„az Unió vámterületén letelepedett személy” :
a)
természetes személy esetében minden olyan személy, akinek szokásos tartózkodási helye az Unió vámterületén található;
b)
jogi személy vagy személyegyesülés esetén minden olyan személy, amelynek bejegyzett székhelye, központi ügyintézésének helye vagy állandó üzleti telephelye az Unió vámterületén van; |
|
32. |
„állandó üzleti telephely” : olyan állandó telephely, ahol a szükséges emberi és műszaki erőforrás egyaránt állandó jelleggel biztosított, és amelyen keresztül az adott személy vámügyi műveleteinek teljes körű vagy részleges elvégzése történik; |
|
33. |
„az áru vám elé állítása” : a vámhatóság értesítése az árunak a vámhivatalba vagy a vámhatóságok által kijelölt vagy jóváhagyott egyéb helyre történő érkezéséről, és az áruk vámellenőrzés céljára történő rendelkezésre állása; |
|
34. |
„az áru birtokosa” : az a személy, aki az áru tulajdonosa, vagy aki az ahhoz hasonló rendelkezési joggal bír, illetve az áru felett fizikai ellenőrzést gyakorol; |
|
35. |
„a vámeljárás jogosultja” :
a)
az a személy, aki a vám-árunyilatkozatot benyújtja, vagy akinek az érdekében a szóban forgó árunyilatkozatot benyújtják; vagy
b)
az a személy, akire az előbb említett személy jogai és kötelezettségei valamely vámeljárás tekintetében átszálltak; |
|
36. |
„kereskedelempolitikai intézkedések” : azok a nem tarifális intézkedések, amelyeket a közös kereskedelempolitika részeként az áruk nemzetközi kereskedelmére irányadó uniós rendelkezések formájában állapítanak meg; |
|
37. |
„feldolgozási műveletek” : a következők valamelyikét jelentik:
a)
az áru megmunkálása, ideértve az összeállítást, összeszerelést vagy más áruhoz történő hozzáillesztést;
b)
az áru feldolgozása;
c)
az áru megsemmisítése;
d)
az áru javítása, ideértve a helyreállítását és a beállítását is;
e)
olyan áruk felhasználása, amelyek nem találhatók meg a feldolgozott termékekben, de lehetővé teszik vagy megkönnyítik ilyen termékek előállítását, még akkor is, ha a folyamat során teljesen vagy részben elhasználódnak (gyártási segédanyagok); |
|
38. |
„elszámolási kulcs” : egy adott mennyiségű, feldolgozási eljárás alá vont áru feldolgozásából előállított feldolgozott termékek mennyisége vagy százaléka; |
|
39. |
„határozat” : a vámhatóságoknak a vámjogszabályokkal kapcsolatos bármely olyan aktusa, amellyel egy konkrét esetben döntést hoznak, és amely az érintett személyre vagy személyekre joghatással van; |
|
40. |
„fuvarozó” :
a)
belépés esetében az a személy, aki az árukat az Unió vámterületére beszállítja, vagy aki az áruk beszállításáért a felelősséget viseli; azonban
i.
kombinált szállítás esetében a „fuvarozó” az a személy, aki azt a szállítóeszközt üzemelteti, amely – az Unió vámterületére való beszállítását követően – saját erőből aktív szállítóeszközként továbbhalad;
ii.
járatmegosztási vagy helybérleti megállapodás keretében történő tengeri vagy légi szállítás esetében a „fuvarozó” az a személy, aki az áruknak az Unió vámterületére történő tényleges fuvarozására vonatkozó szerződést megköti, és a hajóraklevelet vagy a légifuvar-levelet kiállítja;
b)
kilépés esetében az a személy, aki az árukat az Unió vámterületéről kiszállítja, vagy aki az áruk kiszállításáért a felelősséget viseli. Azonban:
i.
olyan kombinált szállítás esetében, amikor az Unió vámterületéről kilépő aktív szállítóeszköz csupán szállít egy másik szállítóeszközt, amely az aktív szállítóeszköznek a rendeltetési helyére való megérkezését követően aktív szállítóeszközként saját erőből továbbhalad, a „fuvarozó” az a személy, aki azt a szállítóeszközt üzemelteti, amely miután elhagyta az Unió vámterületét és a rendeltetési helyére megérkezett, saját erőből továbbhalad;
ii.
járatmegosztási vagy helybérleti megállapodás keretében történő tengeri vagy légi szállítás esetében a „fuvarozó” az a személy, aki az áruknak az Unió vámterületéről történő tényleges fuvarozására vonatkozó szerződést megköti, és a hajóraklevelet vagy a légifuvar-levelet kiállítja; |
|
41. |
„vételi jutalék” : az a díj, amelyet az importőr azért fizet az ügynökének, mert képviseli őt az értékelendő áru vétele során. |
2.
FEJEZET
A személyek vámjogszabályok szerinti jogai és kötelezettségei
6. cikk
Az adattárolás és információcsere módjai, valamint közös adatszolgáltatási követelmények
Az információcserének és az adattárolásnak az (1) bekezdésben említett elektronikus adatfeldolgozási eljárástól eltérő módjai az alábbiak szerint alkalmazhatók:
állandó jelleggel, ha a forgalom jellegéből adódóan kellőképpen indokolt, vagy ha az érintett vámalakiságok szempontjából az elektronikus adatfeldolgozási eljárás alkalmazása nem megfelelő;
ideiglenes jelleggel a vámhatóságok vagy a gazdálkodók számítógépesített rendszereinek átmeneti működési zavara esetén.
Az eltéréssel kapcsolatos ilyen határozatot az azt kérelmező tagállam sajátos helyzetének kell indokolnia, és az eltérést meghatározott időtartamra lehet megadni. Az eltérést rendszeres időközönként felül kell vizsgálni, és a címzett tagállam kérelme alapján további meghatározott időszakokra meg lehet hosszabbítani. Amennyiben az eltérés indokai már nem állnak fenn, azt vissza kell vonni.
Az eltérés nem befolyásolhatja sem a címzett tagállam és a többi tagállam közötti információcserét, sem a más tagállamokban a vámjogszabályok alkalmazása céljából végzett információcserét és adattárolást.
7. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan:
a 6. cikk (2) bekezdésében említett közös adatszolgáltatási követelmények, figyelembe véve a vámjogszabályokban megállapított vámalakiságok teljesítésének a szükségességét, valamint a 6. cikk (1) bekezdésében említett információcsere és adattárolás jellegét és célját;
azon konkrét esetek, amelyekben a 6. cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelően az információcserének és az adattárolásnak az elektronikus adatfeldolgozási eljárástól eltérő módjait lehet alkalmazni;
azon információtípusok és adatok, amelyeknek a 148. cikk (4) bekezdésében és a 214. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásokban kell szerepelniük.
8. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az alábbiakat:
szükség esetén a 6. cikk (2) bekezdésében említett közös adatszolgáltatási követelmények formátuma és kódja;
a 6. cikk (3) bekezdésében említett elektronikus adatfeldolgozási eljárástól eltérő módon végezhető információcserére és adattárolásra vonatkozó eljárási szabályok.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak keretében kell elfogadni.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
9. cikk
Nyilvántartásba vétel
Azon esetekben, amikor az első albekezdésben említett személyek kötelesek nyilvántartásba vetetniük magukat, a következők alkalmazandók:
amennyiben letelepedtek az Unió vámterületén, a letelepedési helyükért felelős vámhatóságnál kell nyilvántartásba vetetniük magukat;
amennyiben nem telepedtek le az Unió vámterületén, annál a vámhatóságnál kell nyilvántartásba vetetniük magukat, amely azért a helyért felelős, ahol első alkalommal nyújtanak be árunyilatkozatot vagy határozat iránti kérelmet.
10. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan:
a 9. cikk (2) bekezdésében említett azon esetek, amikor az Unió vámterületén nem letelepedett gazdálkodók kötelesek a vámhatóságokkal nyilvántartásba vetetni magukat;
a 9. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett azon esetek, amikor a gazdálkodónak nem minősülő személyek kötelesek a vámhatóságokkal nyilvántartásba vetetni magukat;
a 9. cikk (4) bekezdésben említett esetek, amikor a vámhatóságok érvénytelenítenek valamely nyilvántartásba vételt.
11. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a 9. cikkben említett, a nyilvántartásba vételért felelős vámhatóságokat.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
12. cikk
Információközlés és adatvédelem
Ezen információk engedély nélküli közzététele megengedett azonban akkor, ha arra a vámhatóságokat a hatályos rendelkezések értelmében kötelezik vagy felhatalmazzák, különösen adatvédelmi tekintetben vagy jogi eljárással kapcsolatban.
13. cikk
Kiegészítő információk cseréje a vámhatóságok és a gazdálkodók között
14. cikk
Információnyújtás a vámhatóságok részéről
15. cikk
Információnyújtás a vámhatóságok számára
A vám-árunyilatkozat, az átmeneti megőrzési árunyilatkozat, a belépési gyűjtő árunyilatkozat, a kilépési gyűjtő árunyilatkozat, az újrakiviteli árunyilatkozat vagy újrakiviteli értesítés vámhatóságoknak történő benyújtásával, vagy az engedély vagy bármely más határozat iránti kérelem benyújtásával az érintett személy felelősséggel tartozik a következőkért:
az árunyilatkozatban, értesítésben vagy kérelemben megadott információ pontossága és teljessége;
az árunyilatkozatot, értesítést vagy kérelmet alátámasztó okmányok hitelessége, pontossága és érvényessége;
adott esetben a szóban forgó áruknak az érintett vámeljárás alá vonásával, illetve az engedélyezett műveletek lefolytatásával kapcsolatos összes kötelezettség teljesítése.
Az első albekezdés a vámhatóságok által megkövetelt vagy a vámhatóságok számára megadott, bármilyen más formában történő információnyújtásra is vonatkozik.
Amikor a 18. cikkben említett módon az érintett személy vámjogi képviselője nyújtja be az árunyilatkozatot vagy az értesítést, a kérelmet vagy az információt, a vámjogi képviselőre is vonatkoznak a jelen bekezdés első albekezdésében megállapított kötelezettségek.
16. cikk
Elektronikus rendszerek
17. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a 16. cikk (1) bekezdésében említett elektronikus rendszerek kifejlesztésére, fenntartására és alkalmazására vonatkozó technikai rendelkezéseket.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
18. cikk
Vámjogi képviselő
Az ilyen képviselet lehet közvetlen, amely esetben a vámjogi képviselő egy másik személy nevében és érdekében jár el, vagy közvetett, amely esetben a vámjogi képviselő saját nevében, de egy másik személy érdekében jár el.
Ez a követelmény – eltérő rendelkezés hiányában – nem vonatkozik arra az esetre, ha a vámjogi képviselő olyan személyek érdekében jár el, akikre nem vonatkozik az Unió vámterületén való letelepedés követelménye.
19. cikk
Meghatalmazás
Azon személyeket, akik elmulasztanak nyilatkozatot tenni arról, hogy vámjogi képviselőként járnak el, illetve akik azt állítják, hogy vámjogi képviselőként járnak el anélkül, hogy erre meghatalmazással bírnának, úgy kell tekinteni, mint akik saját nevükben és saját érdekükben járnak el.
Meghatározott esetekben a vámhatóságoknak nem kell megkövetelniük erre vonatkozó bizonyíték nyújtását.
20. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan:
azon esetek, amelyekben nem alkalmazandó a 18. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett mentesség;
azon esetek, amelyekben a vámhatóságoknak nem kell megkövetelniük a 19. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett meghatalmazásról szóló bizonyítékot.
21. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a 18. cikk (3) bekezdésében említett jogosultság megszerzésére és bizonyítására vonatkozó eljárási szabályokat.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
22. cikk
Kérelem alapján hozott határozatok
A vámjogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően a határozatot kérelmezheti több személy is, és az vonatkozhat több személyre is.
Eltérő rendelkezés hiányában az illetékes vámhatóság az azon a helyen illetékes hatóság, ahol a kérelmező vámügyi tevékenységekkel kapcsolatos főkönyveit vezetik, vagy ahol ezek hozzáférhetőek, és ahol a határozat hatálya alá eső tevékenységeknek legalább egy részét végezni fogják.
Ha a vámhatóságok azt állapítják meg, hogy a kérelem tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a határozatot meghozzák, az első albekezdésben meghatározott határidőn belül közlik a kérelmezővel, hogy a kérelmet befogadták.
Amennyiben a vámhatóságok a határozat meghozatalának határidejét nem tudják betartani, a vonatkozó határidő lejárta előtt erről értesítik a kérelmezőt, megjelölve a határidő túllépésének indokait, és feltüntetve azt a további időtartamot, amelyet a határozat meghozatalához szükségesnek tartanak. Eltérő rendelkezés hiányában ez a további időtartam nem haladhatja meg a 30 napot.
A második albekezdés sérelme nélkül, a vámhatóságok a határozat meghozatalára a vámjogszabályokban megállapított határidőt meghosszabbíthatják, amennyiben a kérelmező a feltételeknek és kritériumoknak való megfelelést célzó kiigazítások megtétele érdekében meghosszabbítást kér. A kiigazításokról és a megtételükhöz szükséges további időtartamról tájékoztatni kell a vámhatóságot, amely határoz a meghosszabbításról.
Az első albekezdés nem alkalmazandó a következő esetek egyikében sem:
amennyiben az a 33. cikk (1) bekezdésében említett határozatra vonatkozik;
a vámkontingensből való részesedés megtagadása esetén, amennyiben az adott vámkontingens mértéke az 56. cikk (4) bekezdésének első albekezdése értelmében kimerült;
amennyiben az Unió és lakói biztonságára és védelmére, az emberek, az állatok vagy a növények egészségére, a környezetre vagy a fogyasztókra jelentett veszély jellege vagy szintje úgy kívánja;
amennyiben a határozat célja egy olyan másik határozat végrehajtásának a biztosítása, amelyet az első albekezdés alkalmazásában hoztak, az érintett tagállam jogának sérelme nélkül;
amennyiben csalás elleni küzdelem céljából indított vizsgálatot sértene;
egyéb meghatározott esetekben.
23. cikk
A kérelemre hozott határozatok kezelése
Meghatározott esetekben a vámhatóságok elvégzik az alábbiakat:
újraértékelik a határozatot;
felfüggesztik azokat a határozatokat, amelyek nem megsemmisítendők, visszavonandók vagy módosítandók.
24. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan:
a 22. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett kivételek;
a 22. cikk (2) bekezdésében a kérelem befogadására vonatkozó feltételek;
az adott határozat meghozatalára vonatkozó határidő, beleértve annak esetleges meghosszabbítását is, a 22. cikk (3) bekezdésének megfelelően;
a 22. cikk (4) bekezdésében említett esetek, ha a határozat attól eltérő időpontban lép hatályba, amikor a kérelmező azt megkapta, vagy úgy tekintendő, hogy megkapta;
a 22. cikk (5) bekezdésében említett azon esetek, amikor a határozat nem időbeli korlátozás nélkül érvényes;
a 22. cikk (6) bekezdésének első albekezdésében említett időtartam;
a 22. cikk (6) bekezdése második albekezdésének f) pontjában említett meghatározott esetek, amelyekben a kérelmezőnek nincs lehetősége arra, hogy kifejezze álláspontját;
a határozatok újraértékelésének és felfüggesztésének a 23. cikk (4) bekezdése szerinti esetei és szabályai.
25. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az alábbiakra vonatkozó eljárási szabályokat:
a határozat iránti kérelemnek a 22. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti benyújtása és befogadása;
a 22. cikkben említett határozat meghozatala, beleértve adott esetben az érintett tagállamokkal való konzultációt is;
a határozatok nyomon követése a 23. cikk (5) bekezdésének megfelelően.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
26. cikk
A határozatok egész Unióra szóló érvényessége
Azon esetek kivételével, amikor a határozatok hatálya egy vagy több tagállamra korlátozódik, a vámjogszabályok alkalmazásával kapcsolatos határozatok érvényessége az Unió vámterületének egészére kiterjed.
27. cikk
A kedvező határozatok megsemmisítése
A vámhatóságoknak meg kell semmisíteniük a határozat jogosultja számára kedvező határozatot, ha az összes alábbi feltétel teljesül:
a határozatot helytelen vagy hiányos információ alapján hozták meg;
a határozat jogosultja tudta, vagy ésszerűen tudnia kellett volna, hogy az információ helytelen vagy hiányos volt;
ha az információ helyes és teljes körű lett volna, a határozat más lett volna.
28. cikk
A kedvező határozatok visszavonása és módosítása
A 27. cikkben említettektől eltérő esetekben a kedvező határozatot vissza kell vonni vagy módosítani kell:
ha a határozat kiadására vonatkozó feltételek közül egy vagy több nem teljesült, vagy már nem teljesül; vagy
a határozat jogosultjának kérelmére.
Kivételes esetekben azonban, ha a határozat jogosultjának jogos érdekei úgy kívánják, a vámhatóságok a visszavonás vagy módosítás hatálybalépésének napját legfeljebb egy évvel későbbi időpontra is tehetik. Ezt az időpontot a visszavonó vagy módosító határozatban fel kell tüntetni.
29. cikk
Előzetes kérelem nélkül hozott határozatok
Kivéve, amikor a vámhatóság igazságszolgáltatási szervként jár el, a 22. cikk (4), (5), (6) és (7) bekezdése, a 23. cikk (3) bekezdése és a 26., 27. és 28. cikk vonatkozik azokra a határozatokra is, amelyeket a vámhatóságok az érintett személy előzetes kérelme nélkül hoztak.
30. cikk
A vámeljárás vagy átmeneti megőrzés alá vont árukra vonatkozó határozatokra alkalmazandó korlátozások
A kedvező határozat visszavonása, módosítása vagy felfüggesztése nem érinti azokat az árukat, amelyeket a visszavonás, módosítás vagy felfüggesztés hatálybalépésének időpontjában a visszavont, módosított vagy felfüggesztett határozat alapján már vámeljárás vagy átmeneti megőrzés alá vontak és még az említett vámeljárás alatt állnak, vagy átmeneti megőrzésben vannak, kivéve ha az érintett személy azt kéri.
31. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan:
a 28. cikk (2) bekezdésében említett azon esetek, amelyekben a több személynek címzett kedvező határozatot vissza lehet vonni a határozatból eredő kötelezettségek teljesítését elmulasztó személytől eltérő személyek tekintetében is;
azon rendkívüli esetek, amelyekben a vámhatóságok a 28. cikk (4) bekezdése második albekezdésének megfelelően megváltoztathatják azt az időpontot, amikor a visszavonás vagy a módosítás hatályba lép.
32. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a kedvező határozatok megsemmisítésére, visszavonására vagy módosítására vonatkozó eljárási szabályokat.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljáráskeretében kell elfogadni.
33. cikk
A kötelező érvényű felvilágosításra vonatkozó határozatok
Az ilyen kérelem nem fogadható be bármely alábbi körülmény fennállása esetén:
ha a kérelmet valamely határozat jogosultja vagy az érdekében eljáró személy ugyanabban a vámhivatalban vagy egy másikban azonos áruval kapcsolatban, valamint KSZF-határozatok esetében a származás megszerzését meghatározó azonos körülmények között nyújtja vagy nyújtotta be;
ha a kérelem nem a KTF- vagy KSZF-határozatok tervezett felhasználására vagy valamely vámeljárás tervezett alkalmazására vonatkozik.
A KTF- vagy a KSZF-határozatok csak az áruk tarifális besorolása vagy származásuk megállapítása tekintetében kötelező érvényűek az alábbiakat illetően:
a vámhatóságokat a határozat jogosultjával szemben csak az olyan áruk tekintetében kötelezik, amelyekre nézve a vámalakiságokat a határozat hatálybalépésének napját követően végezték el;
a határozat jogosultját a vámhatóságokkal szemben e határozatok csak attól a naptól kötelezik, amelyen a határozatról az értesítést megkapta, vagy úgy tekintendő, hogy megkapta.
A KTF- vagy a KSZF-határozatoknak egy bizonyos vámeljárás keretében való alkalmazásához a határozat jogosultjának be kell tudnia bizonyítani, hogy:
a KTF-határozat esetében a bejelentett áruk minden tekintetben megfelelnek a határozatban leírt áruknak;
a KSZF-határozat esetében az érintett áruk és a származás megszerzését meghatározó körülmények minden tekintetben megfelelnek a határozatban leírt áruknak és körülményeknek.
34. cikk
A kötelező érvényű felvilágosítással kapcsolatos határozatok kezelése
A KTF-határozat a 33. cikk (3) bekezdésében említett időtartam lejárta előtt érvényét veszti, ha már nem felel meg a jogszabályoknak az alábbiak eredményeképpen:
az 56. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett nómenklatúrák módosításának elfogadása;
az 57. cikk (4) bekezdésében említett intézkedések elfogadása;
az ilyen módosítás vagy intézkedés alkalmazási időpontjától kezdődő hatállyal.
A KSZF-határozat a 33. cikk (3) bekezdésében említett időtartam lejárta előtt érvényét veszti az alábbi esetekben:
amennyiben rendelet elfogadására kerül sor vagy az Unió olyan megállapodást köt, amely az Unióban alkalmazandóvá válik, és a KSZF-határozat már nem felel meg az ezáltal meghatározott jogszabályoknak – az említett rendelet vagy megállapodás alkalmazásának időpontjától;
amennyiben a határozat már nem egyeztethető össze a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által létrehozott, a származási szabályokról szóló megállapodással vagy az e megállapodás értelmezésére elfogadott magyarázó megjegyzésekkel vagy származási állásfoglalással – az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételük időpontjától.
A vámhatóságoknak vissza kell vonniuk a KTF-határozatokat:
ha azok már nem egyeztethetők össze az 56. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett nómenklatúrák bármelyikének értelmezésével, az alábbiak közül bármelyik következtében:
az 1987 július 23-i vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 2658/87/EGK tanácsi rendelet ( 2 ) 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának második francia bekezdésében említett magyarázó megjegyzések, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételük időpontjától kezdődő hatállyal;
az Európai Unió Bíróságának valamely ítélete, az ítélet rendelkező részének az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől kezdődő hatállyal;
a Vámegyüttműködési Tanács létrehozásáról szóló, 1950. december 15-én, Brüsszelben kelt egyezmény által létrehozott szervezet keretében elfogadott, a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Nómenklatúra Magyarázatának módosítása, vagy valamely besorolási határozat vagy vélemény, a Bizottság közleményének az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában való közzétételének időpontjától kezdődő hatállyal;
egyéb meghatározott esetekben.
A KSZF-határozatokat vissza kell vonni:
ha azok már nem egyeztethetők össze az Európai Unió Bíróságának valamely ítéletével, az ítélet rendelkező részének az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől kezdődő hatállyal, vagy
egyéb meghatározott esetekben.
A további felhasználhatóság nem haladhatja meg az attól a naptól számított hat hónapot, amelyen a KTF- vagy a KSZF-határozatok érvényességüket vesztik vagy visszavonásra kerülnek. Az 57. cikk (4) bekezdésében vagy a 67. cikkben említett intézkedés azonban kizárhatja e bekezdés első albekezdésének alkalmazását vagy rövidebb időtartamot állapíthat meg. Olyan termékek esetében azonban, amelyekhez behozatali vagy kiviteli igazolást nyújtottak be a vámalakiságok elvégzésekor, ►C2 a hat hónapos időtartam helyébe az igazolás érvényességi ideje lép. ◄
A KTF- vagy a KSZF-határozatok további felhasználhatóságának igénybevétele érdekében az érintett határozat jogosultjának kérelmet kell benyújtania a határozatot meghozó vámhatósághoz a határozat érvényessége megszűnésének vagy visszavonásának időpontjától számított 30 napon belül, és a kérelemben fel kell tüntetnie azokat a mennyiségeket, amelyekre a további felhasználhatóságot kérelmezi, valamint azt a tagállamot vagy tagállamokat, amelyben vagy amelyekben a további felhasználhatóság időtartama alatt az áruk vámkezelése meg fog történni. A vámhatóságnak határozatot kell hoznia a további felhasználhatóságról és erről haladéktalanul értesítenie kell a határozat jogosultját, mégpedig legkésőbb 30 nappal azt az időpontot követően, amelyben a határozat meghozatalához számára szükséges minden információt kézhez kap.
A Bizottság értesíti a vámhatóságokat, amennyiben:
felfüggeszti az olyan árukra vonatkozó KTF- és a KSZF-határozatok meghozatalát, amelyek helyes és egységes tarifális besorolása vagy származásuk megállapítása nem biztosított;
visszavonja az a) pontban említett felfüggesztést.
35. cikk
Az egyéb tényezőkre vonatkozó kötelező érvényű felvilágosítással kapcsolatos határozatok
Meghatározott esetekben a vámhatóságoknak kérelemre határozatot kell hozniuk a II. címben említett olyan egyéb tényezőkre vonatkozó kötelező érvényű felvilágosítással kapcsolatban, amelyek alapján behozatali vagy kiviteli vámok, illetve egyéb árukereskedelmi intézkedések alkalmazására kerül sor.
36. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan:
a 34. cikk (7) bekezdésének b) pontjában és a 34. cikk (8) bekezdésének b) pontjában említett olyan meghatározott esetek, amelyekben a KTF- vagy KSZF-határozatokat vissza kell vonni;
a 35. cikkben említett esetek, amikor a kötelező érvényű felvilágosítással kapcsolatos határozatok meghozatala egyéb olyan tényezők tekintetében történik, amelyek alapján behozatali vagy kiviteli vámok, illetve egyéb árukereskedelmi intézkedések alkalmazására kerül sor.
37. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az alábbiakra vonatkozó eljárási szabályokat:
KTF- vagy KSZF-határozatok felhasználása azt követően, hogy azok érvényességüket vesztették vagy visszavonásra kerültek, a 34. cikk (9) bekezdésének megfelelően;
a vámhatóságok Bizottság általi, a 34. cikk (10) bekezdésének a) és b) pontja szerinti értesítése;
a 35. cikkben említett és érvényességük elvesztését követően a 36. cikk b) pontjának megfelelően meghatározott határozatok felhasználása;
a 35. cikkben említett és a 36. cikk b) pontjának megfelelően meghatározott határozatok felfüggesztése, valamint a vámhatóságok értesítése a felfüggesztésről, illetve a felfüggesztés visszavonásáról.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja azokat a határozatokat, amelyekben felkéri a tagállamokat a következők visszavonására:
a 34. cikk (11) bekezdésében említett határozatok;
a 35. cikkben említett és a 36. cikk b) pontjának megfelelően meghatározott határozatok.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Amennyiben a 285. cikk (1) bekezdésében említett bizottság írásbeli eljárás útján nyilvánít véleményt, a 285. cikk (6) bekezdése alkalmazandó.
38. cikk
Kérelmezés és engedélyezés
A vámhatóságok – szükség esetén a más illetékes hatóságokkal folytatott konzultációt követően – adják meg ezt a státust, amelyet figyelemmel kell kísérni.
Az engedélyezett gazdálkodó státus a következő típusú engedélyeket foglalja magában:
a „vámügyi egyszerűsítések” típusú engedélyezett gazdálkodóét, amely lehetővé teszi annak jogosultja számára, hogy a vámjogszabályoknak megfelelően bizonyos egyszerűsítéseket élvezzen;
a „biztonság és védelem” típusú engedélyezett gazdálkodóét, amely a jogosultat a biztonsági és védelmi szempontok tekintetében könnyítésekre jogosítja fel.
39. cikk
A státus megadása
Az engedélyezett gazdálkodó státus megadására vonatkozó kritériumok a következők:
vámjogszabályok és adószabályok súlyos vagy ismételt megsértésének hiánya, ideértve azt is, hogy a kérelmező gazdasági tevékenységeihez kapcsolódóan súlyos bűncselekmény nincs nyilvántartva;
annak bizonyítása a kérelmező részéről, hogy műveleteit és az áruforgalmat szigorúan ellenőrzi a kereskedelmi és adott esetben szállítási nyilvántartások vezetésének rendszerén keresztül, ami lehetővé teszi a megfelelő vámellenőrzést;
fizetőképesség, amely akkor tekinthető igazoltnak, ha a kérelmező olyan jó pénzügyi helyzetben van, amely lehetővé teszi számára kötelezettségei teljesítését az érintett üzleti tevékenységtípus jellemzőinek kellő figyelembevétele mellett;
a 38. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett engedély vonatkozásában a végzett tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, a gyakorlati jellegű szakértelem, vagy szakmai képesítések; és
a 38. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett engedélyt illetően megfelelő biztonsági és védelmi szabványok alkalmazása, amelyek akkor tekintendők teljesítettnek, ha ◄ a kérelmező bizonyítja, hogy a nemzetközi ellátási lánc biztonságát és védelmét biztosító megfelelő intézkedéseket alkalmaz, többek között a testi épség, a hozzáférés-ellenőrzés, a logisztikai folyamatok és bizonyos árutípusok kezelése, a személyzet és az üzleti partnerek azonosítása tekintetében.
40. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan:
a 38. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyszerűsítések;
a 38. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett könnyítések;
a 38. cikk (6) bekezdésében említett kedvezőbb elbánás.
41. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a 39. cikkben említett kritériumok alkalmazására vonatkozó szabályokat.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
42. cikk
Szankciók alkalmazása
Amennyiben igazgatási szankciók alkalmazására kerül sor, azok többek között a következők közül az egyik, vagy mindkét formát ölthetik:
a vámhatóságok által kiszabandó pénzbírság, beleértve adott esetben a büntetőjogi szankció helyébe lépő vagy azt felváltó pénzfizetési kötelezettséget;
az érintett személy által birtokolt valamely engedély visszavonása, felfüggesztése vagy módosítása.
43. cikk
Igazságszolgáltatási szerv által hozott határozatok
A 44. és 45. cikk nem alkalmazható azokra a jogorvoslatokra, amelyeket az igazságügyi hatóság vagy az igazságügyi hatóságként eljáró vámhatóságok által hozott, a vámjogszabályok alkalmazására vonatkozó határozat megsemmisítése, visszavonása vagy módosítása céljából nyújtanak be.
44. cikk
Jogorvoslati jog
Bármely személy, aki vagy amely a vámhatóságtól egy határozat meghozatalát kérte, és kérelmére a határozatot nem kapta meg a 22. cikk (3) bekezdésében említett határidőn belül, szintén jogosult a jogorvoslati jog gyakorlására.
A jogorvoslati jog legalább két lépésben gyakorolható:
első lépésben a tagállamok által erre a célra kijelölt vámhatóság vagy igazságügyi hatóság vagy más szerv előtt;
ezt követően valamely olyan, döntéseiben magasabb szintű független szerv előtt, amely lehet igazságügyi hatóság vagy ezzel egyenértékű szakosodott szerv, a tagállamokban hatályban lévő rendelkezéseknek megfelelően.
45. cikk
A végrehajtás felfüggesztése
46. cikk
Kockázatkezelés és vámellenőrzés
►C2 A vámellenőrzések különösen magukban foglalhatják az áruk vizsgálatát, a mintavételt, az árunyilatkozatban vagy az értesítésben feltüntetett információk pontosságának és teljességének megerősítését és az okmányok meglétének, hitelességének, pontosságának és érvényességének ellenőrzését, ◄ a gazdálkodók számviteli és egyéb nyilvántartásainak vizsgálatát, a szállítóeszközök átvizsgálását, a poggyász vagy egyéb, a személyek által szállított vagy rajtuk lévő áru átvizsgálását, valamint hivatalos vizsgálatok és egyéb hasonló cselekmények elvégzését.
Az ilyen információkon és kritériumokon alapuló ellenőrzéseket az (1) bekezdéssel vagy egyéb hatályos rendelkezésekkel összhangban végrehajtott egyéb ellenőrzések sérelme nélkül kell elvégezni.
A kockázatkezelés magában foglalja az adatok és információk gyűjtését, a kockázatelemzést és -értékelést, intézkedések előírását, illetve megtételét, valamint az eljárás és az eljárás eredményeinek rendszeres figyelemmel kísérését és felülvizsgálatát a nemzetközi, uniós és nemzeti források és stratégiák alapján.
A vámhatóságok kicserélik a kockázatra vonatkozó információkat és a kockázatelemzés eredményeit, amennyiben:
a vámhatóság úgy értékeli, hogy a kockázatok jelentősek és vámellenőrzést tesznek szükségessé, és az ellenőrzés eredményeiből megállapítható, hogy a kockázatot kiváltó esemény bekövetkezett; vagy
az ellenőrzés eredményeiből nem állapítható meg az, hogy a kockázatot kiváltó esemény bekövetkezett, de az érintett vámhatóság úgy véli, hogy a veszély nagy kockázatot jelent valahol másutt az Unióban.
A (3) bekezdésben említett közös kockázati kritériumok és standardok, az ellenőrzési intézkedések és a kiemelt ellenőrzési területek megállapításakor figyelembe kell venni a következőket:
az arányosság a kockázathoz képest;
az ellenőrzések szükséges alkalmazásának sürgőssége;
a kereskedelmi forgalomra, az egyes tagállamokra és az ellenőrzési erőforrásokra gyakorolt valószínű hatás.
A (3) bekezdésben említett közös kockázati kritériumok és standardok a következők közül valamennyit tartalmazzák:
a kockázatok leírása;
az áruk vagy gazdálkodók vámellenőrzésre történő kiválasztásához alkalmazandó kockázati tényezők vagy mutatók;
a vámhatóságok által végrehajtandó vámellenőrzések jellege;
a c) pontban említett vámellenőrzések alkalmazásának időtartama.
47. cikk
A hatóságok együttműködése
48. cikk
Áruátengedést követő ellenőrzés
►C2 Vámellenőrzés céljából a vámhatóságok megerősíthetik a vám- árunyilatkozatban, ◄ az átmeneti megőrzési árunyilatkozatban, a belépési gyűjtő árunyilatkozatban, a kilépési gyűjtő árunyilatkozatban, az újrakiviteli árunyilatkozatban vagy újrakiviteli értesítésben feltüntetett információk pontosságát és teljességét, valamint az alátámasztó okmányok meglétét, hitelességét, pontosságát és érvényességét, továbbá megvizsgálhatják a nyilatkozattevőnek az érintett áruval kapcsolatos műveletekre, az ezt megelőző vagy az ezt követő, ezen árukat érintő kereskedelmi ügyletekre vonatkozó számviteli és egyéb nyilvántartásait, az említett áru átengedését követően. A vámhatóság, amennyiben még van rá lehetőség, meg is vizsgálhatja az árut és/vagy mintát vehet belőle.
Az ilyen ellenőrzés az áru birtokosa vagy annak képviselője, az említett műveletekben üzleti minőségben közvetlenül vagy közvetve érintett valamilyen más személy, vagy az említett dokumentumokat és adatokat üzleti célból birtokában tartó valamilyen más személy helyiségében vagy területén végezhető el.
49. cikk
Unión belüli légi és tengeri járatok
Az (1) bekezdés nem érinti az alábbiak alkalmazását:
biztonsági és védelmi ellenőrzések;
a tilalmakhoz vagy korlátozásokhoz kapcsolódó ellenőrzések.
50. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Az így hozott intézkedések jellegéből adódó sürgősség okán, amelyet a közös kockázatkezelési keretrendszer gyors frissítésének és a kockázattal kapcsolatos információk cseréje és a kockázatelemzés kiigazításának igényét is kellőképpen alátámasztó sürgősség nyomós okán, a Bizottság a 285. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.
Amennyiben a 285. cikk (1) bekezdésében említett bizottság írásbeli eljárás útján nyilvánít véleményt, a 285. cikk (6) bekezdése alkalmazandó.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza azon kikötők és repülőterek listáját, amelyeken a 49. cikkel összhangban a vámellenőrzéseket és -alakiságokat el kell végezni a következők tekintetében:
a következő személyek kézi- és feladott poggyásza;
akik nem uniós repülőtérről érkező olyan légi járművön utaznak, amely egy uniós repülőtéren való közbülső leszállás után egy másik uniós repülőtérre folytatja útját;
akik olyan légi járművön utaznak, amely egy uniós repülőtéren való közbülső leszállás után egy nem uniós repülőtérre folytatja útját;
akik ugyanazon hajón olyan egymás utáni útszakaszokból álló tengeri utazáson vesznek részt, amely egy nem uniós kikötőből indul, ott megáll, vagy oda érkezik;
akik kedvtelési célú vízi jármű és turisztikai vagy üzleti célú légi jármű fedélzetén utaznak;
kézi- és feladott poggyászok:
amelyek egy nem uniós repülőtérről jövő légi jármű fedélzetén érkeznek egy uniós repülőtérre, és amelyeket ezen uniós repülőtéren egy Unión belüli légi járatként közlekedő légi járműre rakodnak át;
amelyeket egy uniós repülőtéren rakodtak be egy Unión belüli légi járatként közlekedő légi járműre, és amelyeket át fognak rakodni egy másik uniós repülőtéren egy olyan légi járműre, amelynek rendeltetési helye egy nem uniós repülőtér.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
51. cikk
Az okmányok és más információk megőrzése
A harmadik albekezdésben említettektől eltérő körülmények között szabad forgalomba bocsátott áru vagy kivitelre bejelentett áru esetében ez az időtartam annak az évnek a végétől kezdődik, amikor a szabad forgalomba bocsátásra vagy a kivitelre vonatkozó vám-árunyilatkozatot elfogadták.
A meghatározott célra történő felhasználásukra való tekintettel nulla vagy csökkentett behozatalivám-tétel mellett szabad forgalomba bocsátott áruk esetében ez az időtartam annak az évnek a végétől kezdődik, amelyben az ezekre vonatkozó vámfelügyelet megszűnik.
A más vámeljárás alá vont áru, illetve az átmeneti megőrzésben lévő áru esetében ez az időtartam annak az évnek a végétől kezdődik, amelyben az adott vámeljárást lezárták, illetve az átmeneti megőrzés befejeződött.
Amennyiben jogorvoslat benyújtására került sor vagy bírósági eljárás indult, az okmányok és az információ megőrzendő az (1) bekezdésben meghatározott időtartamig, vagy – attól függően, hogy melyik következik be később – a jogorvoslati eljárás vagy a bírósági eljárás befejeződéséig.
52. cikk
Díjak és költségek
A vámhatóságok díjat számíthatnak fel vagy megtéríttethetik a költségeket, amikor bizonyos szolgáltatásokat, különösen az alábbiakat nyújtják:
vámtisztviselők jelenléte kérésre a hivatalos munkaidőn kívül vagy a vámhivatali helyiségektől vagy területektől eltérő helyen;
elemzések vagy szakértői jelentések az árukról, valamint az árunak a kérelmezőhöz történő visszaküldéséhez szükséges postaköltség, különösen a 33. cikk alapján hozott határozatok vagy a 14. cikk (1) bekezdésének megfelelő információnyújtás tekintetében;
az áruk vizsgálata vagy azokból történő mintavétel megerősítési célokra, vagy az áruk megsemmisítése, amikor a vámtisztviselők alkalmazásán kívüli költségek is keletkeznek;
kivételes ellenőrzési intézkedések, amikor ezek az áru jellege vagy valamely lehetséges kockázat miatt szükségesek.
3.
FEJEZET
Valutaátszámítás és határidők
53. cikk
Valutaátszámítás
Az illetékes hatóságok közzéteszik és/vagy az interneten hozzáférhetővé teszik az alkalmazandó átváltási árfolyamot, amikor a valuta átszámítása szükséges az alábbi okok valamelyike miatt:
az áru vámértékének meghatározásához használt tényezők annak a tagállamnak a pénznemétől eltérő pénznemben vannak kifejezve, mint ahol a vámérték megállapítása történik;
szükség van az euro értékére nemzeti pénznemekben kifejezve az áruk tarifális besorolása és a behozatali vagy kiviteli vám összegének meghatározásához, beleértve a Közös Vámtarifában szereplő értékküszöböket.
54. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén fogadja el az 53. cikk (1) és (2) bekezdésében említett célokból szükséges valutaátszámításokra vonatkozó szabályokat.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
55. cikk
Időtartamok, időpontok és határidők
II.
CÍM
AZOK A TÉNYEZŐK, AMELYEK ALAPJÁN AZ ÁRUFORGALOMRA VONATKOZÓ BEHOZATALI ÉS KIVITELI VÁMOT ÉS MÁS INTÉZKEDÉSEKET ALKALMAZZÁK
1.
FEJEZET
Közös Vámtarifa és az áruk tarifális besorolása
56. cikk
Közös vámtarifa és felügyelet
Az áruforgalommal kapcsolatos különleges tárgykörökre vonatkozó uniós rendelkezések által előírt egyéb intézkedéseket adott esetben ezen áruk tarifális besorolásának megfelelően kell alkalmazni.
A Közös Vámtarifa magában foglalja:
a 2658/87/EGK tanácsi rendelet által megállapított Kombinált Nómenklatúrát;
minden más nómenklatúrát, amely teljes egészében vagy részben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy amely azt valamilyen albontással egészíti ki, és amelyet a különleges tárgykörökre vonatkozó uniós rendelkezések állapítanak meg az áruforgalommal kapcsolatos tarifális intézkedések alkalmazására tekintettel;
a Kombinált Nómenklatúra hatálya alá tartozó árukra alkalmazandó szerződéses vagy normál, autonóm vámot;
az azokban a megállapodásokban szereplő preferenciális tarifális intézkedéseket, amelyeket az Unió kötött bizonyos, az Unió vámterületén kívüli országokkal vagy területekkel, vagy ilyen országok vagy területek csoportjaival;
azokat a preferenciális tarifális intézkedéseket, amelyeket az Unió egyoldalúan fogadott el bizonyos, az Unió vámterületén kívüli országok vagy területek, vagy ilyen országok vagy területek csoportjai vonatkozásában;
azokat az autonóm intézkedéseket, amelyek bizonyos árukra vonatkozó vám csökkentéséről vagy az annak megfizetése alóli kivételről rendelkeznek;
a bizonyos árukra – jellegük vagy meghatározott célra történő felhasználásuk folytán – megadott kedvezményes tarifális elbánást, a c)–f) vagy a h) pontban említett intézkedések keretén belül;
a mezőgazdasági, kereskedelmi vagy más uniós jogszabályok által megállapított egyéb tarifális intézkedéseket.
A vámplafonok esetében az ilyen alkalmazás az Unió egy jogi aktusával szűnik meg.
57. cikk
Az áruk tarifális besorolása
58. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
A Kombinált Nómenklatúra helyes és egységes alkalmazása gyors biztosításának igénye által is kellőképpen alátámasztott sürgősségből fakadó nyomós ok miatt, a Bizottság a 285. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.
Amennyiben a 285. cikk (1) bekezdésében említett bizottság írásbeli eljárás útján nyilvánít véleményt, a 285. cikk (6) bekezdése alkalmazandó.
2.
FEJEZET
Az áruk származása
59. cikk
Alkalmazási kör
A 60. és 61. cikk állapítja meg a szabályokat az áruk nem preferenciális származásának meghatározásához, a következők alkalmazásában:
a Közös Vámtarifa, az 56. cikk (2) bekezdésének d) és e) pontjában említett intézkedések kivételével;
az áruforgalommal kapcsolatos különleges tárgykörökre vonatkozó uniós rendelkezések által megállapított, a tarifális intézkedésektől eltérő intézkedések; és
egyéb, az áruk származásával kapcsolatos uniós intézkedések.
60. cikk
A származás megszerzése
61. cikk
A származás igazolása
62. cikk
Felhatalmazás
A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el azon szabályok meghatározására vonatkozóan, amelyek alapján úgy kell tekinteni, hogy az áru – amely tekintetében a nem preferenciális származás megállapítása az 59. cikkben említett uniós intézkedések alkalmazásának céljából szükséges – teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra, vagy a 60. cikkel összhangban az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozása vagy megmunkálása egy adott országban vagy területen – egy e célra felszerelt vállalkozás területén – történt, aminek eredményeként új terméket állítanak elő, vagy ami az előállítás fontos szakaszát képezi.
63. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a 61. cikkben említett származási igazolás benyújtására és megerősítésére vonatkozó eljárási szabályokat.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
64. cikk
Az áruk preferenciális származása
E szabályoknak vagy azon a kritériumon kell alapulniuk, hogy az áru teljes egészében létrejött vagy előállításra került, vagy pedig azon, hogy az kielégítő feldolgozás vagy megmunkálás eredménye.
Az átmeneti eltérés a következő okok egyikével is indokolható:
olyan belső vagy külső tényezők, amelyek ideiglenesen meggátolják a kedvezményezett országot vagy területet abban, hogy megfelelhessen a preferenciális származás szabályainak;
a kedvezményezett országnak vagy területnek időre van szüksége ahhoz, hogy felkészüljön az említett szabályoknak való megfelelésre.
Az eltérés iránti kérelmet az érintett kedvezményezett országnak vagy területnek írásban kell benyújtania a Bizottsághoz. A kérelem megjelöli a második albekezdés szerinti, az eltérést szükségessé tevő okokat, és magában foglalja a megfelelő alátámasztó okmányokat.
Az átmeneti eltérésnek az eltérés engedélyezését megalapozó belső vagy külső tényezők időtartamára, illetőleg arra az időtartamra kell korlátozódnia, amelyre a kedvezményezett országnak vagy területnek szüksége van a kérdéses szabályok teljesítéséhez.
Eltérés engedélyezése esetén az érintett kedvezményezett országnak vagy területnek teljesítenie kell az eltérés felhasználásáról a Bizottság felé teljesítendő információszolgáltatással és az eltérés tárgyát képező mennyiségek kezelésével kapcsolatban megállapított követelményeket.
65. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a preferenciális származásnak a 64. cikk (3) bekezdésében említett szabályainak meghatározása vonatkozásában.
66. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén fogadja el az alábbiakat:
az áruk 64. cikk (1) bekezdésében említett preferenciális származásának az Unióban való megállapítását elősegítő eljárási szabályok;
a kedvezményezett országnak vagy területnek a 64. cikk (6) bekezdésében említett átmeneti eltérést biztosító intézkedés.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
67. cikk
A Bizottság által hozott intézkedések
A Bizottság intézkedéseket fogadhat el egyes áruk származásának az említett árukra vonatkozó származási szabályokkal összhangban történő megállapítására.
68. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság a 67. cikkben említett intézkedéseket végrehajtási jogi aktusok révén fogadja el. E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Az így hozott határozatok jellegéből adódó sürgősség nyomós okán, amelyet a származási szabályok helyes és egységes alkalmazása gyors biztosításának igénye is kellőképpen alátámaszt, a Bizottság a 285. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.
Amennyiben a 285. cikk (1) bekezdésében említett bizottság írásbeli eljárás útján nyilvánít véleményt, a 285. cikk (6) bekezdése alkalmazandó.
3.
FEJEZET
Az áruk vámértéke
69. cikk
Alkalmazási kör
Az áruk vámértékét a Közös Vámtarifa, valamint az áruforgalommal kapcsolatos különleges tárgykörökre vonatkozó uniós rendelkezések által megállapított nem tarifális intézkedések alkalmazása céljából a 70. és 74. cikknek megfelelően kell meghatározni.
70. cikk
A vámérték megállapításának az ügyleti értéken alapuló módszere
Az ügyleti értéket kell alkalmazni valamennyi következő feltétel teljesítése esetén:
a vevő számára az áru feletti rendelkezésre vagy az általa történő felhasználásra vonatkozóan nincs egyéb korlátozás, mint az alábbiak valamelyike:
olyan korlátozások, amelyeket az Unió jogszabályai vagy hatóságai írnak elő vagy követelnek meg;
azon földrajzi terület behatárolása, amelyen belül az áruk viszonteladásra kerülhetnek;
olyan korlátozások, amelyek az áru vámértékét jelentősen nem befolyásolják;
az eladás vagy az ár nem függ olyan feltételektől vagy ellenszolgáltatásoktól, amelyeknek az értéke nem határozható meg az értékelendő árut illetően;
az áruknak a vevő általi későbbi viszonteladásából, átengedéséből vagy használatából származó haszon – sem közvetlenül, sem közvetve – nem kerül vissza az eladóhoz, kivéve, ha a megfelelő kiigazítás elvégezhető;
a vevő és az eladó nincs kapcsolatban egymással, vagy a kapcsolat nem befolyásolta az árat.
71. cikk
Az ügyleti érték elemei
A vámértéknek a 70. cikk alapján történő megállapításakor a behozott áruért ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árat ki kell egészíteni:
a következőkkel, olyan mértékben, ahogyan ezek a vevő számára felmerülnek, de nem szerepelnek az áruért ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árban:
jutalék és ügynöki jutalék, a vételi jutalékok kivételével;
azoknak a tárolóeszközöknek a költsége, amelyek vámszempontból a szóban forgó áruval egy tekintet alá esnek; és
csomagolás költsége, beleértve a munkabért és az anyagköltséget egyaránt;
az alábbi áruk és szolgáltatások értékével, megfelelően megosztva, ha azokat közvetlenül vagy közvetve a vevő biztosítja ingyenesen vagy kedvezményesen a behozott áruk előállításával és kivitelre történő eladásával kapcsolatban történő felhasználásra, olyan mértékben, ahogyan ez az érték nem szerepel a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árban:
a behozott áruba beépített anyagok, alkatrészek, részek és hasonló tételek;
a behozott áru előállításában használt szerszámok, présminták, öntőformák és hasonló tételek;
a behozott áru előállítása során elhasznált anyagok; és
az Unió területén kívül végzett, és a behozott áru előállításához szükséges mérnöki munka, fejlesztés, művészmunka, formatervezés, tervrajzok és vázlatok;
az értékelendő árukhoz kapcsolódó azon jogdíjakkal és licencdíjakkal, amelyeket közvetve vagy közvetlenül, az értékelendő áruk eladásának feltételeként a vevő köteles kiegyenlíteni, olyan mértékben, amennyiben az ilyen jogdíjakat és licencdíjakat a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árba nem számították bele;
a behozott áru későbbi viszonteladásából, átengedéséből vagy felhasználásából származó bevétel azon részének értékével, amely közvetve vagy közvetlenül az eladóhoz kerül; és
72. cikk
A vámértékbe nem beszámítandó elemek
A vámértéknek a 70. cikk alapján történő megállapításakor az alábbiak egyike sem számítandó be:
a behozott áruk szállítási költsége az Unió vámterületére történő ►C2 belépésüket ◄ követően;
a behozott áruknak, így például ipari üzemnek, gépnek vagy berendezésnek az Unió vámterületére történő ►C2 belépése ◄ után végrehajtott építés, létesítés, szerelés, karbantartás vagy technikai segítségnyújtás költsége;
a vevő által megkötött és a behozott áru vásárlásával kapcsolatos finanszírozási megállapodások szerinti kamatterhek, függetlenül attól, hogy a pénzügyi fedezetet az eladó vagy más személy biztosítja-e, feltéve, hogy a finanszírozási megállapodást írásban kötötték, és amennyiben ezt számára előírják, a vevő bizonyítani tudja, hogy az alábbi feltételek teljesülnek:
az említett árut valóban a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árként bejelentett áron értékesítették; és
a megjelölt kamatláb nem lépi túl azt a szintet, amelyet az ilyen ügyletekre szokásosan alkalmaznak abban az országban, ahol, és abban az időpontban, amikor a finanszírozást biztosítják;
az Unió területén a behozott áru újraelőállításához való jogért fizetett díjak;
vételi jutalékok;
behozatali vámok vagy az Unióban az áru behozatala vagy értékesítése miatt fizetendő egyéb terhek;
a 71. cikk (1) bekezdésének c) pontja ellenére a behozott áru forgalmazási vagy viszonteladási jogáért a vevő által teljesített kifizetések, amennyiben az ilyen kifizetések nem képezik feltételét az árunak az Unióba irányuló kivitelre történő eladásának.
73. cikk
Egyszerűsítés
A vámhatóságok kérelemre engedélyezhetik, hogy az alábbiakat egyedi kritériumok alapján állapítsák meg, amennyiben ezek a vám-árunyilatkozat elfogadásának napján nem számszerűsíthetők:
a 70. cikk (2) bekezdésével összhangban az áru vámértékébe beszámítandó összegek;és
a 71. és a 72. cikkben említett összegek.
74. cikk
A vámérték megállapításának másodlagos módszerei
A (2) bekezdés c) és a d) pontja alkalmazásának sorrendjét meg kell fordítani, ha azt a nyilatkozattevő kéri.
Az (1) bekezdés értelmében a vámérték:
az Unió vámterületére irányuló kivitelre eladott és az áru értékelésével azonos vagy közel azonos időpontban kivitt azonos áru ügyleti értéke;
az Unió vámterületére irányuló kivitelre eladott és az áru értékelésével azonos vagy közel azonos időpontban kivitt hasonló áru ügyleti értéke;
azon az egységáron alapuló érték, amelyen a behozott árut, vagy az azonos vagy hasonló behozott árut a legnagyobb összmennyiségben értékesítették az Unió vámterületén belül az eladókkal kapcsolatban nem lévő személyek számára; vagy
a számított érték, amely az alábbiak összegéből áll:
az anyagok, illetve a gyártás vagy a behozott áru előállításában alkalmazott más feldolgozás költsége vagy értéke;
az értékelendő áruval azonos típusú vagy fajtájú, a kivitel országában az Unióba irányuló kivitelre előállított áru gyártóinál az eladáskor rendszerint jelentkező nyereséggel és általános költségekkel egyenlő összeg;
a 71. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett elemek költsége vagy értéke.
Ha a vámérték az (1) bekezdés alapján nem határozható meg, azt az Unió vámterületén rendelkezésre álló adatok alapján, az alábbiakban szereplő elvekkel és általános rendelkezésekkel összhangban lévő, valamennyi ésszerű eszköz felhasználásával kell meghatározni:
az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló egyezmény;
az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikke;
ez a fejezet.
75. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 73. cikkben említett engedély kiadására vonatkozó feltételek meghatározására vonatkozóan.
76. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az alábbiakra vonatkozó eljárási szabályokat:
a vámérték 70. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint a 71. és 72. cikk szerinti megállapítása, beleértve a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő ár kiigazításának szabályait is;
a 70. cikk (3) bekezdésében említett feltételek alkalmazása;
a vámérték 74. cikkben említett megállapítása.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
III.
CÍM
VÁMTARTOZÁS ÉS BIZTOSÍTÉKOK
1.
FEJEZET
Vámtartozás keletkezése
77. cikk
Szabad forgalomba bocsátás és ideiglenes behozatal
Behozatalivám-tartozás azáltal keletkezik, hogy behozatalivám-köteles, nem uniós árukat a következő vámeljárások bármelyike alá vonnak:
szabad forgalomba bocsátás, ide értve a meghatározott célra történő felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket is;
ideiglenes behozatal, a behozatali vám alóli részleges mentességgel.
Ha az (1) bekezdésben említett valamelyik eljárás vonatkozásában olyan információ alapján készítenek vám-árunyilatkozatot, amely ahhoz vezet, hogy a behozatali vám egy részét vagy teljes egészét nem szedik be, az a személy, aki az árunyilatkozat elkészítéséhez szükséges információt nyújtotta, és tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy ez az információ valótlan, szintén adósnak tekintendő.
78. cikk
A nem származó árukra vonatkozó különös rendelkezések
79. cikk
Szabályok be nem tartása miatt keletkezett vámtartozás
Behozatalivám-köteles áruk esetében behozatalivám-tartozás keletkezik az alábbiak bármelyikének be nem tartása esetén:
az egyik olyan kötelezettség, amelyet a vámjogszabályok a nem uniós áruknak az Unió vámterületére való bejuttatásával, vámfelügyelet alóli elvonásával, vagy ◄ ezen áruknak azon a területen való szállításával, feldolgozásával, tárolásával, átmeneti megőrzésével, ideiglenes behozatalával vagy az azokról történő rendelkezéssel kapcsolatban állapítanak meg;
egy, az áruknak az Unió vámterületén belüli meghatározott célra történő felhasználásával kapcsolatos, jogszabályban megállapított kötelezettség;
egy olyan feltétel, amely a nem uniós áruk vámeljárás alá vonására vagy – az áruk meghatározott célra történő felhasználása alapján – nulla vagy csökkentett behozatalivám-tétel megadására vonatkozik.
A vámtartozás keletkezésének időpontja a következők valamelyike:
az az időpont, amikor annak a kötelezettségnek, amelynek a nemteljesítése vámtartozást keletkeztet, nem tettek eleget, vagy már nem tesznek eleget;
az az időpont, amikor az áruk vámeljárás alá vonására vonatkozó vám-árunyilatkozatot elfogadják, amennyiben ezt követően megállapítják, hogy egy olyan feltétel, amely az áruk ilyen eljárás alá vonására vagy – az áruk meghatározott célra történő felhasználása alapján – vámfizetés alóli kivétel vagy csökkentett behozatalivám-tétel megadására vonatkozik, valójában nem teljesült.
Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben az adós a következők bármelyike:
az a személy, akinek az érintett kötelezettségeket teljesítenie kellett;
az a személy, akinek tudomása volt vagy tudomása kellett, hogy legyen arról, hogy a vámjogszabályok szerinti kötelezettséget nem teljesítették, és aki annak a személynek az érdekében járt el, akinek a kötelezettséget teljesítenie kellett, vagy aki részt vett a kötelezettség nemteljesítéséhez vezető cselekményben;
az a személy, aki a szóban forgó árut megszerezte vagy birtokában tartotta, és az áru megszerzésekor vagy átvételekor tudomása volt, vagy tudomása kellett, hogy legyen arról, hogy, a vámjogszabályok szerinti valamely kötelezettséget nem teljesítettek.
Ha az (1) bekezdés c) pontjában említett valamelyik vámeljárás vonatkozásában olyan vám-árunyilatkozat készül, és olyan, a vámjogszabályok szerint megkövetelt információt adtak át a vámhatóságoknak az árunak az említett vámeljárás alá vonására vonatkozó feltételekkel kapcsolatban, amely ahhoz vezet, hogy a behozatali vám egy részét vagy teljes egészét nem szedik be, adós az a személy is, aki a vám-árunyilatkozat elkészítéséhez szükséges információt nyújtotta, és tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy ez az információ valótlan.
80. cikk
A már megfizetett behozatali vám összegének levonása
Az első albekezdést alkalmazni kell, ha az ilyen áru megsemmisítéséből származó maradék és hulladék vonatkozásában vámtartozás keletkezik.
81. cikk
Kivitel és passzív feldolgozás
Ha a vám-árunyilatkozatot olyan információ alapján készítették el, amely ahhoz vezet, hogy a kiviteli vám egy részét vagy teljes egészét nem szedik be, az a személy, aki a vám-árunyilatkozat elkészítéséhez szükséges információt nyújtotta, és tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy ez az információ valótlan, szintén adós.
82. cikk
Szabályok be nem tartása miatt keletkezett vámtartozás
Kivitelivám-köteles áruk esetében kivitelivám-tartozás keletkezik az alábbiak bármelyikének be nem tartása esetén:
az áruk kilépésével kapcsolatos, vámjogszabályban megállapított kötelezettségek egyike;
azok a feltételek, amelyek szerint az árut az Unió vámterületéről teljes vagy részleges kivitelivám-mentesség mellett szállíthatják ki.
A vámtartozás keletkezésének időpontja a következők bármelyike:
az az időpont, amikor az árut az Unió vámterületéről, vám-árunyilatkozat nélkül, ténylegesen kiszállítják;
az az időpont, amikor az áru az attól eltérő rendeltetési helyre ér, mint az, amelyre megengedték, hogy az Unió vámterületéről teljes vagy részleges kivitelivám-mentesség mellett kiszállítsák;
amennyiben a vámhatóság nem tudja megállapítani a b) pontban említett időpontot, annak a határidőnek a lejárta, amelyet az áruk ilyen mentességre jogosító feltételek teljesítésének igazolására állapítottak meg.
Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetekben az adós a következők bármelyike:
az a személy, akinek az érintett kötelezettségeket teljesítenie kellett;
az a személy, akinek tudomása volt vagy tudomása kellett, hogy legyen arról, hogy az adott kötelezettséget nem teljesítették, és aki annak a személynek az érdekében járt el, akinek a kötelezettséget teljesítenie kellett;
az a személy, aki részt vett abban a cselekményben, amely a kötelezettség nemteljesítéséhez vezetett, és tudott arról, vagy tudnia kellett volna arról, hogy vám-árunyilatkozatot nem nyújtottak be, holott be kellett volna.
83. cikk
Tilalmak és korlátozások
Ugyanakkor vámtartozás nem keletkezik a következő esetek egyikében sem:
hamis pénznek az Unió vámterületére történő jogellenes bejuttatásakor;
az illetékes hatóságok által – azok orvosi és tudományos célra való felhasználására való tekintettel – szigorúan felügyelt kábítószerek és pszichotróp anyagok kivételével ilyen anyagoknak az Unió vámterületére történő bejuttatásakor.
84. cikk
Több adós
Ha több személy felel egyetlen vámtartozásnak megfelelő behozatali vagy kiviteli vám összegének megfizetéséért, egyetemlegesen felelősek az említett összeg megfizetéséért.
85. cikk
A behozatali vagy kiviteli vám összegének kiszámítására vonatkozó általános szabályok
Amikor azonban a vámhatóság rendelkezésére álló információk lehetővé teszik számukra annak megállapítását, hogy a vámtartozás ennek a megállapításnak az időpontját megelőzően keletkezett, a vámtartozást abban a legkorábbi időpontban keletkezettnek kell tekinteni, amelynél egy ilyen helyzet megállapítható.
86. cikk
A behozatali vám összegének kiszámítására vonatkozó különleges szabályok
A műveletek során felhasznált nem uniós áruk vámértékét, mennyiségét, jellegét és származását azonban figyelembe kell venni a behozatali vám összegének kiszámításához.
87. cikk
A vámtartozás keletkezésének helye
Minden más esetben a vámtartozás keletkezésének helye az a hely, ahol az azt eredményező esemény történik.
Ha ezt a helyet nem lehet meghatározni, akkor úgy kell tekinteni, hogy a vámtartozás azon a helyen keletkezett, ahol a vámhatóság megállapította, hogy az áruk olyan helyzetben vannak, ami vámtartozás keletkezését eredményezi.
88. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan:
az olyan árukra alkalmazandó behozatali vagy kiviteli vám összegének kiszámítására vonatkozó szabályok, amelyek esetében a vámtartozás különleges eljárás keretében keletkezett, kiegészítve a 85. és 86. cikkben meghatározott szabályokat;
a 86. cikk (4) bekezdésében említett esetek;
a 87. cikk (2) bekezdésében említett időtartam.
2.
FEJEZET
Biztosíték a lehetséges vagy meglévő vámtartozásra
89. cikk
Általános rendelkezések
Ha a vámhatóságok lehetséges vagy meglévő vámtartozásra vonatkozóan biztosíték nyújtását követelik meg, akkor a biztosítéknak legalább a behozatali vagy a kiviteli vám összegét, valamint az áru behozatalával vagy kivitelével kapcsolatos egyéb terheket fedeznie kell amennyiben:
a biztosítékot az áruk uniós árutovábbítási eljárás alá vonásához használják fel; vagy
a biztosíték egynél több tagállamban is felhasználható.
Az olyan biztosíték, amely a biztosítékot megkövetelő tagállamon kívül nem használható fel, kizárólag a szóban forgó tagállamban érvényes, és annak legalább a behozatali vagy a kiviteli vám összegét fedeznie kell.
Az adott árunyilatkozathoz nyújtott biztosíték az árunyilatkozatban szereplő vagy az árunyilatkozat alapján átengedett valamennyi áru esetében – az árunyilatkozat helyességétől függetlenül – vonatkozik a vámtartozásnak megfelelő behozatali és kiviteli vámok és az egyéb terhek összegére.
Amennyiben a biztosítékot még nem szabadították fel, az a biztosított összeg erejéig felhasználható az érintett áruk áruátengedést követő ellenőrzése után fizetendő behozatali vagy kiviteli vámok és egyéb terhek összegének a beszedésére is.
Nem követelhető biztosíték a következő esetek egyikében sem:
a Rajnán, a rajnai vízi utakon, a Dunán vagy a dunai vízi utakon szállított áruk;
helyhez kötött szállítóberendezéssel szállított áruk;
meghatározott esetekben, amikor az árut ideiglenes behozatali eljárás alá vonták;
a 233. cikk (4) bekezdésének e) pontjában említett egyszerűsítés útján uniós árutovábbítási eljárás alá vont és tengeri vagy légi úton, uniós kikötők, illetve uniós repülőterek között szállított áruk.
90. cikk
Kötelező biztosíték
Amennyiben a pontos összeget nem lehet megállapítani, a biztosíték összegét a keletkezett vagy esetlegesen keletkező vámtartozásnak megfelelő behozatali vagy kiviteli vámnak és egyéb terheknek a vámhatóság által becsült maximális összegében kell meghatározni.
91. cikk
Nem kötelező biztosíték
Ha nem kötelező a biztosíték nyújtása, az ilyen biztosítékot minden esetben meg kell követelniük a vámhatóságoknak, ha úgy ítélik meg, hogy nem biztos a vámtartozásnak megfelelő behozatali, illetve kiviteli vám és egyéb terhek összegének a megfizetése az előírt időtartamon belül. Annak összegét ezeknek a hatóságoknak úgy kell meghatározniuk, hogy ne haladja meg a 90. cikkben említett szintet.
92. cikk
Biztosítéknyújtás
A biztosíték a következő formák bármelyikében nyújtható:
készpénzletéttel vagy bármely más, a vámhatóság által a készpénzletéttel egyenértékűnek elismert fizetési móddal, amely euróban vagy annak a tagállamnak a pénznemében fizetendő, amelyben a biztosítékot megkövetelik;
kezes által nyújtott kezességvállalással;
bármely más formájú biztosítékkal, ha az egyenértékű garanciát ad arra, hogy a vámtartozásnak megfelelő behozatali, illetve kiviteli vámok és az egyéb terhek összegét meg fogják fizetni.
Amennyiben a biztosíték készpénzletét vagy bármely más azzal egyenértékű fizetési eszköz, akkor a vámhatóság ezen összeg után nem fizet kamatot.
93. cikk
A biztosíték megválasztása
A biztosíték nyújtására kötelezett személy választhat a 92. cikk (1) bekezdésében meghatározott biztosítéktípusok között.
A vámhatóság azonban elutasíthatja a választott biztosítéktípus elfogadását, ha az összeegyeztethetetlen az adott vámeljárás megfelelő lefolytatásával.
A vámhatóság megkövetelheti, hogy a választott biztosítéktípus meghatározott ideig változatlan maradjon.
94. cikk
Kezes
95. cikk
Összkezesség
A 89. cikk (5) bekezdésében említett engedély csak azoknak a személyeknek kerül megadásra, akik megfelelnek a következők közül valamennyi feltételnek:
az Unió vámterületén letelepedettek;
teljesítik a 39. cikk a) pontjában meghatározott kritériumokat; és
rendszeresen alkalmazzák a vonatkozó vámeljárásokat, átmeneti megőrzési létesítményt üzemeltetnek vagy teljesítik a 39. cikk d) pontjában meghatározott kritériumokat.
96. cikk
Az összkezesség felhasználásával kapcsolatos átmeneti tilalmak
Különleges eljárások, illetve átmeneti megőrzés keretében a Bizottság dönthet az alábbiak közül bármelyik alkalmazásának ideiglenes megtiltásáról:
a 95. cikk (2) bekezdésében említett, csökkentett összegre vonatkozó összkezesség vagy biztosítéknyújtás alóli mentesség;
a 95. cikkben említett összkezesség azon áruk tekintetében, amelyekről megállapították, hogy nagymértékű csalás tárgyát képezték.
Az e cikk (1) bekezdése a) és b) pontjának alkalmazása esetén engedélyezhető a 95. cikkben említett csökkentett összegű összkezesség vagy biztosítéknyújtás alóli mentesség, illetve összkezesség alkalmazása, amennyiben az érintett személy teljesíti valamelyik alábbi feltételt:
az adott személy bizonyítani tudja, hogy a szóban forgó áruk vonatkozásában az (1) bekezdésben említett határozatot megelőző két évben általa lebonyolított műveletek keretében semmiféle vámtartozás nem keletkezett;
abban az esetben, ha az (1) bekezdésben említett határozatot megelőző két évben vámtartozás keletkezett, az adott személy bizonyítani tudja, hogy a vámtartozást az adós vagy adósok vagy a kezes az előírt határidőn belül kiegyenlítette.
Az átmeneti tilalom hatálya alatt álló összkezesség alkalmazását lehetővé tevő engedély megszerzéséhez az érintett személynek szintén teljesítenie kell a 39. cikk b) és c) pontjában meghatározott feltételeket.
97. cikk
Kiegészítő vagy helyettesítő biztosíték
Ha a vámhatóság megállapítja, hogy a nyújtott biztosíték nem biztosítja, vagy a továbbiakban nem bizonyos vagy nem elégséges ahhoz, hogy biztosítsa a vámtartozásnak megfelelő behozatali, vagy kiviteli vám és egyéb terhek összegének az előírt időtartamon belüli megfizetését, akkor előírja a 89. cikk (3) bekezdésében említett személynek, hogy saját választása szerint nyújtson kiegészítő biztosítékot, vagy az eredeti biztosítékot új biztosítékkal helyettesítse.
98. cikk
A biztosíték felszabadítása
99. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan:
a 89. cikk (8) bekezdése c) pontjában említett meghatározott esetek, amikor az ideiglenes behozatali eljárás alá vont áruk esetében nem írnak elő biztosítékot;
a 92. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett biztosíték formájára és a 94. cikkben említett kezesre vonatkozó szabályok;
a 95. cikk (2) bekezdése szerinti csökkentett összegű összkezesség vagy a biztosítéknyújtás alóli mentesség használatára vonatkozó engedély kiadásának feltételei;
valamely biztosíték felszabadítására vonatkozó határidők.
100. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az alábbiakra vonatkozó eljárási szabályokat:
a biztosíték összegének – ideértve a 95. cikk (2) és (3) bekezdésében említett csökkentett összeget is – a meghatározása;
a 89. cikkben említett biztosítéknyújtás és annak felügyelete, a 94. cikkben említett kezes által tett kötelezettségvállalás visszavonása vagy megszüntetése, illetve a biztosíték 98. cikkben említett felszabadítása;
a 96. cikkben említett átmeneti tilalomra vonatkozó szabályok.
E végrehajtási aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Az így hozott intézkedések jellegéből adódó, az Unió és tagállamai pénzügyi érdekei védelmének gyors megerősítése által is kellőképpen alátámasztott sürgősségből fakadó nyomós ok miatt, a Bizottság a 285. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.
Amennyiben a 285. cikk (1) bekezdésében említett bizottság írásbeli eljárás útján nyilvánít véleményt, a 285. cikk (6) bekezdése alkalmazandó.
3.
FEJEZET
A behozatali vagy kiviteli vám összegének beszedése, megfizetése, visszafizetése és elengedése
101. cikk
A behozatali vagy kiviteli vám összegének meghatározása
Amennyiben az első albekezdésben említett összeget euróban adják meg, azt legfeljebb a legközelebb eső egész számra lehet fel- vagy lekerekíteni.
Azon tagállamok, amelyek pénzneme nem az euro értelemszerűen alkalmazhatják a második albekezdés rendelkezéseit, vagy eltérhetnek az említett albekezdéstől, amennyiben a kerekítésre alkalmazandó szabályok nem járnak a második albekezdésben meghatározott szabályokból eredőnél nagyobb pénzügyi hatással.
102. cikk
A vámtartozás közlése
Az első albekezdésben említett közlést az alábbi esetek egyikében sem kell megtenni:
amikor a behozatali vagy kiviteli vám összegének végleges meghatározásáig vám formájában megjelenő átmeneti kereskedelempolitikai intézkedés került bevezetésre;
amikor a fizetendő behozatali vagy kiviteli vám összege meghaladja a 33. cikknek megfelelően hozott határozat alapján megállapított összeget;
amikor az eredeti határozatot, amely szerint a vámtartozást egyáltalán nem kell közölni, vagy a fizetendő behozatali vagy kiviteli vám összegénél kisebb behozatalivám- vagy kivitelivám-összeg mellett kellett közölni, olyan általános rendelkezések alapján hozták meg, amelyeket bírósági határozat később érvénytelenített;
amikor a vámhatóságok a vámjogszabályok értelmében mentesülnek a vámtartozás közlése alól.
Mindazonáltal, amennyiben a vámtartozásról szóló értesítés valamely nyomozás érdekeit sértené, a vámhatóságok elhalaszthatják az értesítést arra az időre, amikor az már nem sérti a nyomozás érdekeit.
103. cikk
A vámtartozás elévülése
Az (1) és (2) bekezdésben előírt időszakokat fel kell függeszteni, amennyiben:
jogorvoslati kérelmet nyújtanak be a 44. cikkel összhangban; a felfüggesztés a jogorvoslati kérelem benyújtásának napjától kezdődően alkalmazandó és a jogorvoslati eljárás időtartamára szól; vagy
a vámhatóságok a 22. cikk (6) bekezdésével összhangban közli az adóssal azokat az okokat, amelyek alapján értesíteni kívánják a vámtartozásáról, e felfüggesztés a közlés időpontjától kezdődően és azon időszak végéig alkalmazandó, amíg az adósnak lehetősége van álláspontjának kifejtésére.
104. cikk
Könyvelésbe vétel
Az első albekezdés nem alkalmazandó a 102. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett esetekben.
105. cikk
A könyvelésbe vétel időpontja
Ha azonban a fizetést biztosítékkal fedezték, a vámhatóság által megállapított, 31 napot meg nem haladó időtartam alatt az egy és ugyanazon személynek átengedett valamennyi árura vonatkozó behozatali vagy kiviteli vám teljes összege az időtartam végén egyetlen bejegyzéssel könyvelésbe vehető. Az ilyen könyvelésbe vételnek a szóban forgó időtartam lejártát követő 14 napon belül kell megtörténnie.
Ha azonban a vámtartozás vám formájában megjelenő átmeneti kereskedelempolitikai intézkedéshez kapcsolódik, a fizetendő behozatali vagy kiviteli vám összegét a végleges kereskedelempolitikai intézkedést megállapító rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő 2 hónapon belül kell könyvelésbe venni.
106. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően ►C2 felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 102. cikk (1) bekezdése második albekezdésének d) pontjában említett azon esetek meghatározására ◄ , amikor a vámhatóságok mentesülnek a vámtartozás közlése alól.
107. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén intézkedéseket fogad el a vámhatóságok közötti, vámtartozás keletkezése esetén biztosítandó kölcsönös segítségnyújtás vonatkozásában.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
108. cikk
Általános fizetési határidők és a fizetési határidő felfüggesztése
A 45. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül ez az időtartam nem haladhatja meg a vámtartozás adóssal történő közlésétől számított tíz napot. Abban az esetben, ha a könyvelésbe vétel a 105. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított feltételek szerint összevontan történik, az időtartamot úgy kell megállapítani, hogy az adós ne kaphasson hosszabb fizetési határidőt, mint amelyet a 110. cikknek megfelelő halasztott fizetés megadása esetén kapott volna.
A vámhatóság az adós által benyújtott kérelem alapján meghosszabbíthatja a határidőt, ha a fizetendő behozatali vagy kiviteli vám összegének megállapítása a 48. cikkben említett áruátengedést követő ellenőrzés folyamán történt. A 112. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül az ilyen hosszabbítások nem haladhatják meg az adós számára ahhoz szükséges időt, hogy megtegye az indokolt lépéseket kötelezettségének rendezésére.
Az alábbi esetek bármelyikében a vámtartozásnak megfelelő behozatali vagy kiviteli vám összegének megfizetésére vonatkozó határidő felfüggesztésre kerül:
ha a vám elengedését a 121. cikknek megfelelően kérelmezik;
ha az árut elkobozzák, megsemmisítik, vagy az államnak felajánlják;
ha a vámtartozás a 79. cikk alapján keletkezett, és egynél több adós van.
109. cikk
Fizetés
110. cikk
Halasztott fizetés
A vámhatóság az érintett személy által benyújtott kérelem alapján és biztosíték nyújtása mellett, engedélyezi a fizetendő vám megfizetésének halasztását, a következő módok valamelyike szerint:
a 105. cikk (1) bekezdése első albekezdésének vagy a 105. cikk (4) bekezdésének megfelelően könyvelésbe vett minden egyes behozatalivám- vagy kivitelivám-összeg vonatkozásában külön-külön;
a 105. cikk (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően, a vámhatóság által megállapított, 31 napot nem meghaladó időtartam során könyvelésbe vett valamennyi behozatalivám- vagy kivitelivám-összeg vonatkozásában együttesen;
a 105. cikk (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően egyetlen bejegyzést képező valamennyi behozatalivám- vagy kivitelivám-összeg vonatkozásában együttesen.
111. cikk
A fizetési halasztás időtartamai
Ha ezek az időszakok naptári hónapok, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy azt a behozatalivám- vagy kivitelivám-összeget, amelyre vonatkozóan a fizetést elhalasztották, a szóban forgó naptári hónap utáni hónap tizenhatodik napjáig kell megfizetni.
112. cikk
Egyéb fizetési könnyítések
Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euró, a hitelkamatláb megegyezik az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az Európai Központi Bank által az esedékesség hónapjának első napján a fő refinanszírozási műveletek vonatkozásában alkalmazott kamatláb egy százalékponttal növelt mértékével.
Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme nem az euro, a hitelkamatláb megegyezik az adott hónap első napján a nemzeti központi bank által a fő refinanszírozási műveletek vonatkozásában alkalmazott kamatláb egy százalékponttal növelt mértékével, illetve ha egy tagállam esetében nem áll rendelkezésre a nemzeti központi bank kamatlába, az ezzel leginkább egyenértékű, a tagállam pénzpiacán az adott hónap első napján alkalmazott kamatláb egy százalékponttal növelt mértékével.
113. cikk
A fizetés végrehajtása
Ha a fizetendő behozatali vagy kiviteli vám összegét az előírt időtartam alatt nem fizették meg, a vámhatóságoknak az összeg megfizetését minden, az érintett tagállam jogszabályai szerint rendelkezésükre álló eszközzel biztosítaniuk kell.
114. cikk
Késedelmi kamat
Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euro, a késedelmi kamatláb megegyezik az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az Európai Központi Bank által az esedékesség hónapjának első napján a fő refinanszírozási műveletek vonatkozásában alkalmazott kamatláb két százalékponttal növelt mértékével.
Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme nem az euró, a késedelmi kamatláb megegyezik az adott hónap első napján a nemzeti központi bank által a fő refinanszírozási műveletek vonatkozásában alkalmazott kamatláb két százalékponttal növelt mértékével, illetve ha egy tagállam esetében nem áll rendelkezésre a nemzeti központi bank kamatlába, az ezzel leginkább egyenértékű, a tagállam pénzpiacán a kérdéses hónap első napján alkalmazott kamatláb két százalékponttal növelt mértékével.
A késedelmi kamatot az (1) bekezdésnek megfelelően kell megállapítani.
115. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyekben meghatározza a 108. cikk (3) bekezdésében említett vámtartozásnak megfelelő behozatali vagy kiviteli vám összegének megfizetésére vonatkozó határidő felfüggesztésének szabályait és időtartamát.
116. cikk
Általános rendelkezések
Az ebben a szakaszban megállapított feltételekre is figyelemmel, a behozatali vagy kiviteli vám összegét a következő okok bármelyike esetén vissza kell fizetni vagy el kell engedni:
a behozatali vagy kiviteli vám túlzott mértékben felszámított összege;
hibás áruk vagy a szerződés feltételeinek nem megfelelő áruk;
az illetékes hatóságok hibája;
méltányosság.
Ha a behozatali vagy kiviteli vám összegét megfizették és a vonatkozó vám-árunyilatkozatot a 174. cikknek megfelelően érvénytelenítik, ezt az összeget vissza kell fizetni.
Amennyiben a vámhatóságok úgy ítélik meg, hogy a 119. vagy a 120. cikk alapján meg kell adni a visszafizetést vagy az elengedést, az érintett tagállam határozathozatal céljából továbbítja az ügyet a Bizottságnak az alábbi esetekben:
amennyiben a vámhatóságok úgy ítélik meg, hogy a különleges körülmények abból adódnak, hogy a Bizottság nem teljesítette kötelezettségeit;
amennyiben a vámhatóságok úgy ítélik meg, hogy a Bizottság a 119. cikk értelmében hibát követett el;
amennyiben az ügy körülményei a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet ( 6 ) vagy bármely más olyan uniós jogszabály vagy az Unió által valamely országokkal vagy országok csoportjával kötött olyan megállapodás alapján végrehajtott uniós vizsgálat megállapításaira vonatkoznak, amelyben rendelkeztek az ilyen irányú uniós vizsgálatok végrehajtásáról;
amennyiben azon összeg, amelynek megfizetésére az adott személy egy vagy több behozatali vagy kiviteli művelet tekintetében kötelezhető, hiba vagy különleges körülmények eredményeképpen legalább 500 000 EUR.
Az első albekezdés ellenére az említett ügyeket az alábbi esetekben nem szabad továbbítani:
amennyiben a Bizottság korábban határozatot fogadott el egy hasonló jogi megítélésű és hasonló ténybeli alapokon nyugvó ügyben;
amennyiben a Bizottság előtt egy hasonló jogi megítélésű és hasonló ténybeli alapokon nyugvó ügy elbírálása már folyamatban van.
Kamatot kell fizetni azonban, ha a visszafizetés megadására vonatkozó határozatot nem hajtják végre a határozat meghozatalának napjától számított három hónapon belül, kivéve, ha a határidő betartásának elmulasztása a vámhatóságokon kívül álló okokból történt.
Ilyen esetekben a kamat a három hónapos időszak lejárati napjától a visszafizetés napjáig fizetendő. A kamatlábat a 112. cikknek megfelelően kell meghatározni.
Ilyen esetekben a (6) bekezdés második albekezdése szerint fizetendő kamat visszatérítendő.
117. cikk
A behozatali vagy kiviteli vám túlzott mértékben felszámított összegei
Ha a visszafizetésre vagy az elengedésre vonatkozó kérelem vámkontingens, vámplafon vagy egyéb preferenciális tarifális szabály szerint az árura a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozat elfogadásának időpontjában alkalmazott csökkentett vagy nulla behozatali vámtételen alapul, a visszafizetés vagy elengedés csak akkor adható meg, ha a szükséges okmányokkal együtt beadott kérelem benyújtásának időpontjában az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
vámkontingens esetén annak mennyisége még nem merült ki;
egyéb esetekben az egyébként fizetendő vámtételt nem állították vissza.
118. cikk
Hibás áruk vagy a szerződés feltételeinek nem megfelelő áruk
Hibás áruknak azokat az árukat kell tekinteni, amelyek átengedésük előtt károsodottak voltak.
A visszafizetés vagy az elengedés nem adható meg amennyiben:
az árut szabad forgalomba bocsátása előtt tesztelés céljából különleges eljárásnak vetették alá, kivéve, ha megállapítható, hogy az a tény, hogy az áru hibás volt, vagy nem felelt meg a szerződés feltételeinek, szokásos körülmények között nem lett volna észlelhető a tesztek során;
az áruk hibás voltát a szerződés feltételei – különösen az ár – meghatározásakor figyelembe vették, mielőtt az árukat vámtartozást keletkeztető vámeljárás alá vonták; vagy
az árukat a kérelmező azután értékesíti, miután megállapította, hogy azok hibásak, vagy nem felelnek meg a szerződés feltételeinek.
119. cikk
Az illetékes hatóságok által elkövetett hibák
A 116. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében és a 117., 118. és 120. cikkben említetteken kívüli esetekben a behozatali vagy kiviteli vám összegét vissza kell fizetni vagy el kell engedni, ha az illetékes hatóságok hibájából a vámtartozásról szóló eredeti közlésnek megfelelő összeg alacsonyabb volt a fizetendő összegnél, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:
az adós ésszerűen nem vehette észre a hibát; és
az adós jóhiszeműen járt el.
A helytelen igazolás kiadása azonban nem jelent hibát, ha az igazolás a tények exportőr általi helytelen bemutatásán alapul, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy a kiadó hatóságoknak tudomásuk volt, vagy tudomásuknak kellett lennie arról, hogy az áru nem felel meg a preferenciális elbánásra jogosító feltételeknek.
Az adós jóhiszeműnek tekintendő, ha bizonyítani tudja, hogy az érintett kereskedelmi műveletek időtartama alatt kellő figyelmet fordított arra, hogy a preferenciális elbánás valamennyi feltétele teljesüljön.
Az adós nem hivatkozhat jóhiszeműségre, ha a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közleményt jelentetett meg, amelyben kijelenti, hogy kétségek merültek fel a preferenciális rendelkezéseknek a kedvezményezett ország vagy terület részéről történő alkalmazásának helyességével kapcsolatban.
120. cikk
Méltányosság
121. cikk
Visszafizetési és elengedési eljárás
A 116. cikknek megfelelő visszafizetési vagy elengedési kérelmeket a vámhatóságokhoz kell benyújtani a következő időtartamokon belül:
a túlzott mértékben felszámított behozatalivám- vagy kivitelivám-összegek, az illetékes hatóságok hibája vagy méltányosság esetében a vámtartozás közlésének napjától számított három éven belül;
a hibás áruk vagy a szerződés feltételeinek nem megfelelő áruk esetében a vámtartozás közlésének napjától számított egy éven belül;
a vám-árunyilatkozat érvénytelenítése esetén az érvénytelenítésre alkalmazandó szabályokban meghatározott időtartamon belül.
Az első albekezdés a) és b) pontjában meghatározott időtartamot meg kell hosszabbítani, ha a kérelmező igazolja, hogy előre nem látható körülmény vagy vis maior miatt akadályoztatva volt a kérelem előírt időtartamon belüli benyújtásában.
122. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyekben megállapítja a Bizottság által követendő, a 116. cikk (3) bekezdésében említett bizottsági határozat meghozatalára vonatkozó, különösen a következőkre irányadó szabályokat:
az ügy elfogadásának feltételei;
a határozathozatal határideje és e határidő felfüggesztése;
az érintett személyt hátrányosan érintő határozat meghozatala előtt azon indokok közlése, amelyekre a Bizottság alapozni kívánja a határozatát;
a határozatról való értesítés;
a határozathozatal vagy az ilyen határozatról való értesítés elmulasztásának következményei.
123. cikk
Végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az alábbiakra vonatkozó eljárási szabályokat:
a 116. cikkben említett visszafizetés és elengedés;
a Bizottságnak a 121. cikk (4) bekezdése szerinti tájékoztatása és a közlendő információk.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Amennyiben a 285. cikk (1) bekezdésében említett bizottság írásbeli eljárás útján nyilvánít véleményt, a 285. cikk (6) bekezdése alkalmazandó.
4.
FEJEZET
Vámtartozás megszűnése
124. cikk
Megszűnés
A vámtartozásnak megfelelő behozatali vagy kiviteli vám összegének az adós igazságszolgáltatási szerv által megállapított fizetésképtelensége miatti behajthatatlanságára vonatkozó, hatályos rendelkezések sérelme nélkül, a behozatalivám- vagy kivitelivám-tartozás valamely következő módon szűnik meg:
ha az adóst a 103. cikkben foglaltak szerint már nem lehet értesíteni a vámtartozásról;
a behozatali vagy kiviteli vám összegének megfizetésével;
az (5) bekezdéstől függően, a behozatali vagy kiviteli vám összegének elengedésével;
a behozatali- vagy kivitelivám-fizetési kötelezettséggel járó vámeljárásra bejelentett áru esetében, ha a vám-árunyilatkozatot érvénytelenítik;
ha a behozatali- vagy kivitelivám-köteles árukat elkobozzák, vagy lefoglalják és azzal egyidejűleg vagy azt követően elkobozzák;
ha a behozatalivám- vagy kivitelivám-köteles áruk a vámfelügyelet alatt megsemmisülnek vagy azokat az államnak felajánlják;
ha az áruk eltűnése vagy a vámjogszabályokból származó kötelezettségek nemteljesítése az áru tényleges jellege, előre nem látható körülmények vagy vis maior eredményeként vagy a vámhatóságok utasítása eredményeként az említett áru teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása miatt következett be; e pont alkalmazásában az árukat helyrehozhatatlanul károsodottnak kell tekinteni, ha azok emberi használatra alkalmatlanná váltak;
ha a vámtartozás a 79. vagy a 82. cikk alapján keletkezett, és a következő feltételek teljesülnek:
a mulasztás, amely vámtartozás keletkezéséhez vezetett, nem volt jelentős hatással az átmeneti megőrzés vagy az érintett vámeljárás helyes lefolytatására, és nem valósított meg megtévesztési kísérletet;
minden, az áruk helyzetének rendezéséhez szükséges alakiságot ezt követően elvégeznek;
ha a meghatározott célra történő felhasználásuk alapján nulla vagy csökkentett behozatalivám-tétel mellett szabad forgalomba bocsátott árut a vámhatóságok engedélyével kivitték;
ha a 78. cikk alapján keletkezett és az abban a cikkben említett, a preferenciális tarifális elbánás megadásának lehetővé tétele érdekében elvégzett alakiságokat érvénytelenítik;
ha a (6) bekezdéstől függően a vámtartozás a 79. cikk alapján keletkezett, és a vámhatóságok számára kielégítő bizonyítékot szolgáltatnak arról, hogy az árukat nem használták fel vagy fogyasztották el, és az Unió vámterületéről kiszállították azokat.
125. cikk
Szankciók alkalmazása
Ha a vámtartozás a 124. cikk (1) bekezdésének h) pontja alapján szűnt meg, az nem zárja ki azt, hogy a tagállamok a vámjogszabályok betartásának elmulasztásáért szankciókat alkalmazzanak.
126. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározza azon mulasztások listáját, amelyek nincsenek jelentős hatással az átmeneti megőrzés vagy az érintett vámeljárás helyes lefolytatására és kiegészítse a 124. cikk (1) bekezdése h) pontjának i. alpontját.
IV.
CÍM
AZ UNIÓ VÁMTERÜLETÉRE BESZÁLLÍTOTT ÁRUK
1.
FEJEZET
Belépési gyűjtő árunyilatkozat
127. cikk
A belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtása
Az (1) bekezdésben említett kötelezettségek teljesítése alól mentesülnek:
az olyan szállítóeszközök és az ezeken fuvarozott olyan áruk, amelyek az Unió vámterületének parti tengerein vagy légterén megállás nélkül haladnak át; és
az egyéb esetek, amikor az áruk vagy a forgalom jellege kellőképpen indokolja, vagy nemzetközi megállapodások ezt megkövetelik.
A vámhatóságok megengedhetik a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtását más vámhivatalhoz is, feltéve hogy ez utóbbi a szükséges adatokat azonnal közli az első ►C2 belépési ◄ vámhivatallal, vagy azokat annak elektronikus úton a rendelkezésére bocsátja.
A fuvarozó kötelezettségei ellenére, a belépési gyűjtő árunyilatkozatot helyette a következő személyek valamelyike is benyújthatja:
az importőr vagy a címzett vagy más olyan személy, akinek a nevében, vagy akinek az érdekében a fuvarozó eljár;
bármely személy, aki képes arra, hogy a szóban forgó árukat a ►C2 belépési ◄ vámhivatalnál vám elé állítsa vagy állíttassa.
128. cikk
Kockázatelemzés
A 127. cikk (3) bekezdésében említett vámhivatalnak megadott határidőn belül biztosítania kell, hogy – elsődlegesen biztonsági és védelmi célzattal – elvégezzék a kockázatelemzést a 127. cikk (1) bekezdésében említett belépési gyűjtő árunyilatkozat vagy a 127. cikk (8) bekezdésében említett adatok alapján, és a kockázatelemzés eredményei alapján meghozzák a szükséges intézkedéseket.
129. cikk
A belépési gyűjtő árunyilatkozat módosítása és érvénytelenítése
Nem lehetséges a módosítás a következő események bármelyike után:
a vámhatóság értesítette a belépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtó személyt arról, hogy szándékában áll megvizsgálni az árut;
a vámhatóság megállapította, hogy a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatai helytelenek;
az árukat már vám elé állították.
Amennyiben azon árukat, amelyekre vonatkozóan belépési gyűjtő árunyilatkozatot nyújtottak be, nem szállítják be az Unió vámterületére, a vámhatóságnak az alábbi esetekben haladéktalanul érvénytelenítenie kell az említett árunyilatkozatot:
a nyilatkozattevő kérelmére; vagy
az árunyilatkozat benyújtását követő 200 nap elteltével.
130. cikk
A belépési gyűjtő árunyilatkozat helyett benyújtott nyilatkozatok
131. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan:
azon esetek, amelyekben a 127. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban eltekintenek a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának kötelezettségétől;
a 127. cikk (3) és (7) bekezdésében említett azon megadott határidő, amelyen belül a belépési gyűjtő árunyilatkozatot be kell nyújtani – figyelembe véve az áruk vagy a szállítás jellegét –, mielőtt az árukat beszállítják az Unió vámterületére;
a 127. cikk (6) bekezdésében említett esetek és azon egyéb személyek, akik az ilyen esetekben kötelezhetők a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak szolgáltatására.
132. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az alábbiakat:
a 127. cikkben említett belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó eljárási szabályok;
eljárási szabályok és a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak megadása a 127. cikk (6) bekezdésében említett egyéb személyek által;
a kockázatelemzés végrehajtására és a szükséges intézkedések megtételére vonatkozó határidő a 128. cikkben foglaltaknak megfelelően;
a belépési gyűjtő árunyilatkozat módosítására vonatkozó eljárási szabályok a 129. cikk (1) bekezdésével összhangban;
a belépési gyűjtő árunyilatkozat érvénytelenítésére vonatkozó eljárási szabályok a 129. cikk (2) bekezdésével összhangban, az áruk megfelelő ►C2 belépésének ◄ figyelembevételével.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
2.
FEJEZET
Az áruk érkezése
133. cikk
Értesítés tengerjáró hajó vagy légi jármű érkezéséről
Amennyiben a vámhatóság már értesült a tengerjáró hajó vagy légi jármű érkezéséről, eltekinthet az első albekezdésben említett értesítéstől.
134. cikk
Vámfelügyelet
Az áru vámfelügyelet alatt marad mindaddig, amíg ez vámjogi státusának meghatározásához szükséges, és a vámhatóságok engedélye nélkül a vámfelügyelet alól nem vonható ki.
A 254. cikk sérelme nélkül, az uniós árukra nem vonatkozik a vámfelügyelet, miután vámjogi státusukat megállapították.
A nem uniós áruk vámfelügyelet alatt maradnak, amíg vámjogi státusuk meg nem változik, vagy az Unió vámterületéről kiszállítják vagy megsemmisítik őket.
135. cikk
A megfelelő helyre történő szállítás
136. cikk
Az Unió vámterületét tengeri vagy légi úton ideiglenesen elhagyó áruk
137. cikk
Szállítás különleges körülmények között
138. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az alábbiakra vonatkozó eljárási szabályokat:
a 133. cikkben említett érkezési értesítés;
a 135. cikk (5) bekezdésében említett áruszállítás.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
139. cikk
Az áruk vám elé állítása
Az Unió vámterületére beszállított árukat megérkezésükkor haladéktalanul vám elé kell állítania a kijelölt vámhivatalnál vagy a vámhatóság által kijelölt vagy jóváhagyott bármilyen egyéb helyen vagy a vámszabad területen a következő személyek közül az egyiknek:
az a személy, aki az árukat az Unió vámterületére beszállította;
az a személy, akinek a nevében vagy akinek az érdekében az árukat e területre beszállító személy eljár;
az a személy, aki az áruk fuvarozásáért a felelősséget viselte, miután azokat az Unió vámterületére beszállították.
Az (1) bekezdésben említett személy kötelezettségeitől függetlenül, az áruk vám elé állítását helyette a következő személyek egyike is elvégezheti:
bármely személy, aki az árut azonnal vámeljárás alá vonja;
a raktározási létesítmények üzemeltetésének engedélyese vagy bármely személy, aki egy vámszabad területen tevékenységet végez.
140. cikk
Az áruk kirakodása és vizsgálata
Nincs azonban szükség ilyen engedélyre olyan közvetlen veszély esetében, amely szükségessé teszi az áru egy részének vagy egészének azonnali kirakodását. Ebben az esetben a vámhatóságot erről haladéktalanul tájékoztatni kell.
141. cikk
Árutovábbítás keretében szállított áruk
142. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 139. cikk (1) bekezdésében említett helyek jóváhagyására vonatkozó feltételek meghatározására.
143. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az áruk 139. cikkben említett vám elé állítására vonatkozó eljárási szabályokat.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
144. cikk
Átmeneti megőrzésben lévő áruk
A nem uniós áruk vám elé állításukkor átmeneti megőrzésbe kerülnek.
145. cikk
Átmeneti megőrzési árunyilatkozat
A vámhatóságok elfogadhatják, hogy az átmeneti megőrzési árunyilatkozat az alábbi formák valamelyikét is ölthesse:
hivatkozás a szóban forgó árura vonatkozóan benyújtott bármely belépési gyűjtő árunyilatkozatra, kiegészítve az átmeneti megőrzési árunyilatkozaton feltüntetendő adatokkal;
manifeszt vagy más fuvarokmány, ha az tartalmazza az átmeneti megőrzési árunyilatkozaton feltüntetendő adatokat, beleértve a szóban forgó árukra vonatkozóan benyújtott bármely belépési gyűjtő árunyilatkozatra való hivatkozást.
Az átmeneti megőrzési árunyilatkozatot az alábbi célokra is fel lehet használni:
a 133. cikkben említett érkezési értesítés; vagy
az áruk 139. cikkben említett vám elé állítása, amennyiben az eleget tesz az e rendelkezésekben meghatározott feltételeknek.
146. cikk
Az átmeneti megőrzési árunyilatkozat módosítása és érvénytelenítése
Nem lehetséges a módosítás a következő események bármelyike után:
a vámhatóságok tájékoztatták az árunyilatkozatot benyújtó személyt arról, hogy szándékukban áll megvizsgálni az árut;
a vámhatóságok megállapították, hogy az árunyilatkozat adatai helytelenek.
Amennyiben azon árukat, amelyekre vonatkozóan átmeneti megőrzési árunyilatkozatot nyújtottak be, nem állítják vám elé, akkor a vámhatóságnak az alábbi esetekben haladéktalanul érvénytelenítenie kell az említett árunyilatkozatot:
a nyilatkozattevő kérelmére; vagy
az árunyilatkozat benyújtásátát követő 30 nap elteltével.
147. cikk
Az áruk átmeneti megőrzésének feltételei és az ezzel kapcsolatos feladatok
A 148. cikkben említett engedélyes, illetőleg – azokban az esetekben, amikor az árukat a vámhatóságok által kijelölt vagy jóváhagyott más helyeken őrzik – az árut tároló személy felelős az összes alábbiért:
annak biztosítása, hogy az átmeneti megőrzésben lévő árukat ne vonják ki a vámfelügyelet alól;
az átmeneti megőrzésben lévő áruk tárolásából eredő kötelezettségek teljesítése.
148. cikk
Engedély átmeneti megőrzési létesítmények üzemeltetésére
Az engedélynek tartalmaznia kell azon feltételeket, amelyek mellett az átmeneti megőrzési létesítményt üzemeltetni kell.
Az (1) bekezdésben említett engedély csak olyan személyeknek adható meg, akik teljesítik valamennyi következő feltételt:
az Unió vámterületén letelepedett személyek;
akik a műveletek megfelelő lefolytatásához szükséges garanciát megadják; a „vámügyi egyszerűsítések” típusú engedélyezett gazdálkodók esetében e feltétel teljesítettnek tekintendő, amennyiben a 38. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett engedélyben figyelembe veszik az átmeneti megőrzési létesítmények üzemeltetését;
a 89. cikkel összhangban biztosítékot nyújtanak.
Összkezesség nyújtása esetén az említett biztosítékhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítését megfelelő ellenőrzés keretében nyomon kell követni.
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell mindazokat az információkat és adatokat, amelyek alapján a vámhatóságok felügyelni tudják az átmeneti megőrzési létesítmény működését, különös tekintettel a tárolt áruk, azok vámjogi státusa és szállításuk azonosítására.
A „vámügyi egyszerűsítések” típusú engedélyezett gazdálkodó esetében az első és a második albekezdésben említett kötelezettség teljesítettnek tekintendő, ha nyilvántartása az átmeneti megőrzés lefolytatásának céljaira megfelel.
A vámhatóságok felhatalmazhatják az engedélyest arra, hogy átmeneti megőrzésben lévő árukat szállítson különböző átmeneti megőrzési létesítmények között az alábbiak szerint, azzal a feltétellel, hogy e szállítások nem növelik a csalás kockázatát:
az ilyen szállításra egyazon vámhatóság felügyelete mellett kerül sor;
az ilyen szállításra kizárólag egy engedély vonatkozik, amelyet a „vámügyi egyszerűsítések” típusú engedélyezett gazdálkodó részére adtak ki; vagy
a szállítás egyéb eseteiben.
149. cikk
Az átmeneti megőrzés befejeződése
Az átmeneti megőrzésben lévő nem uniós árukat 90 napon belül vámeljárás alá kell vonni vagy újra ki kell vinni.
150. cikk
A vámeljárás megválasztása
Eltérő rendelkezés hiányában a nyilatkozattevő, az érintett eljárás feltételei szerint, szabadon megválaszthatja, hogy mely vámeljárás alá vonja az árukat, függetlenül azok jellegétől vagy mennyiségétől, illetve származási, feladási vagy rendeltetési országától.
151. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan:
a 147. cikk (1) bekezdésében említett helyek jóváhagyására vonatkozó feltételek;
a 148. cikkben említett átmeneti megőrzési létesítmények üzemeltetésének engedélyezésére vonatkozó feltételek;
a 148. cikk (5) bekezdésének c) pontjában említett szállítás esetei.
152. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az alábbiakra vonatkozó eljárási szabályokat:
a 145. cikkben említett átmeneti megőrzési árunyilatkozat benyújtása;
az átmeneti megőrzési árunyilatkozatnak a 146. cikk (1) bekezdésével összhangban történő módosítása;
az átmeneti megőrzési árunyilatkozatnak a 146. cikk (2) bekezdésével összhangban történő érvénytelenítése;
az átmeneti megőrzésben lévő áruknak a 148. cikk (5) bekezdésében említett szállítása.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
V.
CÍM
A VÁMJOGI STÁTUSRA, AZ ÁRUK VÁMELJÁRÁS ALÁ VONÁSÁRA, A MEGERŐSÍTÉSRE, VALAMINT AZ ÁRUK KIADÁSÁRA ÉS AZ AZOKRÓL TÖRTÉNŐ RENDELKEZÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1.
FEJEZET
Az áruk vámjogi státusa
153. cikk
Az áruk uniós vámjogi státusának vélelmezése
154. cikk
Az áruk uniós vámjogi státusának elvesztése
Az uniós áruk a következő esetekben válnak nem uniós árukká:
ha azokat kiszállítják az Unió vámterületéről, amennyiben a belső árutovábbítás szabályai nem alkalmazandók;
ha azokat külső árutovábbítási, tárolási vagy aktív feldolgozási eljárás alá vonják, amennyiben azt a vámjogszabályok megengedik;
ha azokat a meghatározott célra történő felhasználási eljárás alá vonták és azt követően vagy felajánlották az államnak, vagy megsemmisítették és hulladék marad hátra;
ha a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó árunyilatkozatot érvénytelenítik az áruk átengedését követően.
155. cikk
Az Unió vámterületét ideiglenesen elhagyó uniós áruk
156. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan:
azon esetek, amelyekben a 153. cikk (1) bekezdésében meghatározott vélelem nem alkalmazandó;
azon feltételek, amelyek mellett az uniós áruk vámjogi státusának igazolása megkönnyíthető;
azon esetek, amelyekben a 153. cikk (3) bekezdésében említett áruk nem rendelkeznek az uniós áruk vámjogi státusával;
azon esetek, amelyekben a 155. cikk (2) bekezdésében említett áruk vámjogi státusa nem módosul.
157. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza ►C2 az uniós áruk vámjogi státusa igazolására és megerősítésére ◄ vonatkozó eljárási szabályokat.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
2.
FEJEZET
Áruk vámeljárás alá vonása
158. cikk
Az árukra vonatkozó vám-árunyilatkozat és az uniós áruk vámfelügyelete
159. cikk
Illetékes vámhivatalok
160. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el azon esetek meghatározására vonatkozóan, amikor a vám-árunyilatkozat a 158. cikk (2) bekezdésével összhangban elektronikus adatfeldolgozási eljárástól eltérő módon is benyújtható.
161. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az alábbiakra vonatkozó eljárási szabályokat:
a vám-árunyilatkozatnak a 158. cikk (2) bekezdésében említett esetekben történő benyújtása.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
162. cikk
A normál vám-árunyilatkozat tartalma
A normál vám-árunyilatkozatnak tartalmaznia kell minden olyan adatot, amely azon vámeljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásához szükséges, amelyre az árut bejelentik.
163. cikk
Alátámasztó okmányok
Az (EU) 2022/2399 rendelet mellékletében felsorolt, alkalmazandó vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokhoz kapcsolódó alátámasztó okmányokat úgy kell tekinteni, mint amelyek a vám-árunyilatkozat benyújtásának időpontjában a nyilatkozattevő birtokában vannak és a vámhatóságok rendelkezésére állnak, feltéve, hogy az említett hatóságok az említett rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjával összhangban képesek megszerezni a szükséges adatokat a megfelelő uniós nem vámügyi rendszerekből az európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszer útján.
164. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 163. cikk (3) bekezdésében említett engedély megadása szabályainak megállapítására vonatkozóan.
165. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az alábbiakra vonatkozó eljárási szabályokat:
a 162. cikkben említett normál vám-árunyilatkozat benyújtása;
a 163. cikk (1) bekezdésében említett alátámasztó okmányok rendelkezésre bocsátása.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
166. cikk
Egyszerűsített árunyilatkozat
167. cikk
Kiegészítő árunyilatkozat
A 166. cikk szerinti egyszerűsített árunyilatkozat esetében a szükséges alátámasztó okmányoknak a megadott határidőn belül a nyilatkozattevő birtokában kell lenniük és a vámhatóságok rendelkezésére kell állniuk.
A kiegészítő árunyilatkozat lehet általános, időszakos vagy összegző jellegű.
A kiegészítő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettség nem alkalmazandó az alábbi esetekben:
amennyiben az árukat vámraktározási eljárás alá vonták;
egyéb konkrét esetekben.
A vámhatóságok eltekinthetnek a kiegészítő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettségtől, ha teljesülnek a következő feltételek:
az egyszerűsített árunyilatkozat olyan árukra vonatkozik, amelyek értéke és mennyisége nem éri el a statisztikai küszöböt;
az egyszerűsített árunyilatkozat már tartalmazza a szóban forgó vámeljáráshoz szükséges összes információt; és
az egyszerűsített árunyilatkozatot nem a nyilatkozattevő nyilvántartásába történő bejegyzés révén nyújtják be.
168. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan:
a 166. cikk (2) bekezdésében említett engedély megadásának feltételei;
a 167. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett azon megadott határidő, amelyen belül a kiegészítő árunyilatkozatot be kell nyújtani;
a 167. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett azon megadott határidő, amelyen belül az alátámasztó okmányoknak a nyilatkozattevő birtokában kell lenniük;
azon konkrét esetek, amelyekben a 167. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően a nyilatkozattevő mentesül a kiegészítő árunyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alól.
169. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az alábbiak benyújtására vonatkozó eljárási szabályokat:
a 166. cikkben említett egyszerűsített árunyilatkozat;
a 167. cikkben említett kiegészítő árunyilatkozat.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
170. cikk
A vám-árunyilatkozat benyújtása
Ha azonban a vám-árunyilatkozat elfogadása különös kötelezettségeket ró egy adott személyre, a kérdéses árunyilatkozatot ennek a személynek vagy képviselőjének kell benyújtania.
Az (2) bekezdéstől eltérően, az Unió vámterületén való letelepedés követelménye nem vonatkozik a következő nyilatkozattevőkre:
azok a személyek, akik árutovábbítási eljárásra vagy ideiglenes behozatalra nyújtanak be vám-árunyilatkozatot;
azok a személyek, akik alkalmilag nyújtanak be vám-árunyilatkozatot, többek között aktív feldolgozási vagy meghatározott célra történő felhasználási eljárás céljából, amennyiben a vámhatóságok azt indokoltnak találják;
az Unió vámterületével határos ország területén letelepedett azon személyek, akik a vám-árunyilatkozatban hivatkozott árukat az említett ország határán fekvő uniós határvámhivatalnál állítják vám elé, feltéve, hogy az adott ország viszonosság alapján megadja ugyanezeket a kedvezményeket az Unió vámterületén letelepedett személyeknek.
171. cikk
Vám-árunyilatkozat benyújtása az áruk vám elé állítását megelőzően
A vám-árunyilatkozat az áruk vám elé állításának várható időpontja előtt is benyújtható. Ha az árukat nem állítják vám elé a vám-árunyilatkozat benyújtását követő 30 napon belül, a vám-árunyilatkozat be nem nyújtottnak minősül.
172. cikk
A vám-árunyilatkozat elfogadása
173. cikk
A vám-árunyilatkozat módosítása
Nem engedhető meg ilyen módosítás, ha azt a következő események bármelyike után kérelmezték:
a vámhatóság tájékoztatta a nyilatkozattevőt arról, hogy meg kívánja vizsgálni az árut;
a vámhatóság megállapította, hogy a vám-árunyilatkozat adatai helytelenek;
a vámhatóság már átengedte az árut.
174. cikk
A vám-árunyilatkozat érvénytelenítése
A vámhatóságok a nyilatkozattevő kérelme alapján a már elfogadott vám-árunyilatkozatot a következő esetekben érvénytelenítik:
ha meggyőződnek arról, hogy az árut azonnal egy másik vámeljárás alá vonják; vagy
ha meggyőződnek arról, hogy a különleges körülmények eredményeként az áruknak azon vámeljárás alá vonása, amelyre bejelentették azokat, többé nem indokolt.
Ha azonban a vámhatóság már tájékoztatta a nyilatkozattevőt arról a szándékáról, hogy meg kívánja vizsgálni az árut, a vám-árunyilatkozat érvénytelenítése iránti kérelmet addig nem lehet elfogadni, amíg a vizsgálatot el nem végezték.
175. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyekben meghatározza a vám-árunyilatkozatnak az áru átengedését követő, a 174. cikk (2) bekezdése szerinti érvénytelenítésének az eseteit.
176. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az alábbiakra vonatkozó eljárási szabályokat:
a vám-árunyilatkozatnak a 171. cikkel összhangban történő benyújtása;
a vám-árunyilatkozat 172. cikkben említett elfogadása, beleértve az említett szabályoknak a 179. cikkben említett esetekben történő alkalmazását is;
a vám-árunyilatkozatnak az áru átengedését követő módosítása a 173. cikk (3) bekezdésével összhangban.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
177. cikk
Az eltérő vámtarifaalszámok alá tartozó árukra vonatkozó vám-árunyilatkozatok elkészítésének egyszerűsítése
178. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság a 177. cikk (1) bekezdésének alkalmazásához szükséges vámtarifaalszámok meghatározásához végrehajtási jogi aktusok révén intézkedéseket fogad el.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
179. cikk
Központi vámkezelés
Az első albekezdésben említett engedélyezési követelmény alól mentesítést lehet adni, amennyiben a vám-árunyilatkozat benyújtására és az áruk vámhivatalnál történő vám elé állítására egyazon vámhatóság felügyelete mellett kerül sor.
Az a vámhivatal, amelynél a vám-árunyilatkozatot benyújtották, köteles:
felügyelni az áruknak az adott vámeljárás alá vonását;
elvégezni a vám-árunyilatkozat megerősítéséhez szükséges, a 188. cikk a) és b) pontjában említett vámellenőrzéseket;
indokolt esetben kérni attól a vámhivataltól, amelynél az árukat vám elé állították, hogy végezze el a vám-árunyilatkozat megerősítéséhez szükséges, a 188. cikk c) és d) pontjában említett vámellenőrzéseket; és
elvégezni a vámtartozásnak megfelelő behozatali vagy kiviteli vámok összegének beszedéséhez szükséges vámalakiságokat.
Annak a vámhivatalnak, amelynél a vám-árunyilatkozatot benyújtották, át kell engednie az árukat a 194. és a 195. cikkel összhangban, figyelembe véve az alábbiakat:
a vám-árunyilatkozatok megerősítése céljából elvégzett saját ellenőrzéseinek eredménye;
az azon vámhivatal által a vám-árunyilatkozat megerősítése céljából végzett ellenőrzések eredménye, amelynél az árukat vám elé állították, valamint az Unió vámterületére beszállított vagy onnan kiszállított árukra vonatkozó ellenőrzéseinek eredménye.
180. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 179. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett engedélyezés feltételeinek meghatározására vonatkozóan.
181. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az alábbiakra vonatkozó eljárási szabályokat:
a központi vámkezelés, beleértve a 179. cikkben említett, vonatkozó vámalakiságokat és ellenőrzéseket is;
a központi vámkezelés keretében az áruk vám elé állításának kötelezettsége alóli, a 182. cikk (3a) bekezdésében említett mentesség.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
182. cikk
Bejegyzés a nyilatkozattevő nyilvántartásába
Mentesség csak az összes alábbi feltétel teljesülése esetén nyújtható:
a nyilatkozattevő a „vámügyi egyszerűsítések” típusú engedélyezett gazdálkodó;
az adott áruk jellege és áramlása – amely ismeretes a vámhatóság előtt – azt indokolja;
a felügyelő vámhivatal hozzáfér mindazon információkhoz, amelyeket szükségesnek vél ahhoz, hogy szükség esetén élhessen az áruk vizsgálatának elvégzésére vonatkozó jogával; és
a nyilvántartásba való bejegyzéskor az árukra már nem vonatkozik tilalom vagy korlátozás, kivéve ha az engedély másként rendelkezik.
A felügyelő vámhivatal mindazonáltal bizonyos esetekben– mentesség nyújtása ellenére – kérheti az áruk vám elé állítását.
183. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 182. cikk (1) bekezdésében említett engedélyezés feltételeinek meghatározására vonatkozóan.
184. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a 182. cikkben említett, a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzéssel kapcsolatos eljárási szabályokat, ideértve a vonatkozó vámalakiságokat és ellenőrzéseket is.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
185. cikk
Önértékelés
186. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan:
a 185. cikk (1) bekezdésében említett engedélyezés feltételei;
a 185. cikk (1) bekezdésében említett engedély birtokosa által elvégezhető vámalakiságok és ellenőrzések.
187. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az engedélyes által a 185. cikk (1) bekezdésével összhangban elvégzendő vámalakiságokra és ellenőrzésekre vonatkozó eljárási szabályokat.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
3.
FEJEZET
Megerősítés és az áruk kiadása
188. cikk
A vám-árunyilatkozat megerősítése
A vámhatóság az elfogadott vám-árunyilatkozatban szereplő adatok pontosságának megerősítése céljából:
megvizsgálhatja az árunyilatkozatot és az azt alátámasztó okmányokat;
előírhatja a nyilatkozattevő számára, hogy egyéb okmányokat is benyújtson;
megvizsgálhatja az árukat;
mintákat vehet elemzéshez vagy az áruk részletes vizsgálatához.
189. cikk
Az áruk vizsgálata és mintavétel
190. cikk
Az áruk részleges vizsgálata és mintavételezése
A nyilatkozattevő személy kérheti azonban az áru további vizsgálatát, vagy az abból történő mintavételt, ha úgy ítéli meg, hogy a részleges vizsgálatnak, vagy a minták elemzésének vagy vizsgálatának eredményei nem érvényesek a bejelentett áruk többi részére. A kérésnek eleget kell tenni, feltéve, hogy az árukat nem engedték még át, vagy ha már átengedték, akkor a nyilatkozattevő igazolja, hogy azokat semmilyen módon nem változtatták meg.
191. cikk
A ►C2 megerősítés ◄ eredményei
192. cikk
Azonosítási intézkedések
Ezen azonosítási intézkedések azonos joghatással bírnak az Unió vámterületének egészén.
193. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén intézkedéseket határoz meg a vám-árunyilatkozat megerősítése, az áruk vizsgálata és mintavételezése, valamint a megerősítés eredményei tekintetében.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
194. cikk
Az áruk átengedése
Az első albekezdés vonatkozik arra az esetre is, ha a 188. cikkben említett megerősítést ésszerű időtartamon belül nem lehet elvégezni, és az árut megerősítés céljából már nem szükséges tovább ott tartani.
Az első albekezdés alkalmazásában, ha egy vám-árunyilatkozat kettő vagy több tétel alá tartozó árura vonatkozik, az egyes tételek alá tartozó árukra vonatkozó adatokat úgy kell tekinteni, mintha külön vám-árunyilatkozatot képeznének.
195. cikk
A vámtartozásnak megfelelő behozatali vagy kiviteli vám összegének megfizetése vagy biztosíték nyújtása alapján történő átengedés
Az első albekezdés azonban – a harmadik albekezdés sérelme nélkül – a behozatali vám alóli részleges mentesség melletti ideiglenes behozatalra nem alkalmazható.
Ha azon vámeljárást szabályozó rendelkezések alapján, amelyre az árut bejelentették, a vámhatóság biztosíték nyújtását követeli meg, az említett árut nem lehet a szóban forgó vámeljárásra átengedni, amíg nem nyújtottak biztosítékot.
196. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 195. cikk (2) bekezdésében említett esetek meghatározására vonatkozóan.
4.
FEJEZET
Árukról történő rendelkezés
197. cikk
Az áru megsemmisítése
Ha a vámhatóságoknak arra alapos indokaik vannak, megkövetelhetik a vám elé állított áru megsemmisítését, és erről az áruk birtokosát megfelelően tájékoztatniuk kell. Az áru megsemmisítésének költségeit az áru birtokosa viseli.
198. cikk
A vámhatóságok által foganatosítandó intézkedések
A vámhatóságoknak minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk – beleértve az elkobzást és az értékesítést vagy a megsemmisítést is – az árukról történő rendelkezés érdekében a következő esetekben:
ha a vámjogszabályok által a nem uniós áruknak az Unió vámterületére való bejuttatásával kapcsolatban megállapított kötelezettségek egyikét nem teljesítették, vagy az árukat a vámfelügyelet alól kivonták;
ha az áruk az alábbi okok bármelyike miatt nem engedhetők át:
a nyilatkozattevőnek felróható okok miatt nem volt lehetőség az áruvizsgálat elvégzésére vagy folytatására a vámhatóság által előírt időtartamon belül;
nem bocsátották rendelkezésre azokat az okmányokat, amelyeket be kell nyújtani, mielőtt az árut a kért vámeljárás alá lehet vonni, vagy arra át lehet engedni;
nem teljesítették azokat a kifizetéseket, vagy nem nyújtottak olyan biztosítékot az előírt időtartamon belül, amelyeket a behozatali vagy kiviteli vám tekintetében teljesíteni vagy nyújtani kellett volna;
az áruk tilalmak vagy korlátozások alá esnek;
ha az árut nem szállították el az átengedését követő ésszerű időtartamon belül;
ha átengedésük után az árukról megállapítást nyer, hogy nem teljesítették az átengedés feltételeit;
ha az árukat a 199. cikknek megfelelően az államnak felajánlották.
Ha a megsemmisítés, az államnak való felajánlás, a lefoglalás vagy elkobzás előtt álló árukra vonatkozóan már benyújtottak vám-árunyilatkozatot, akkor a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vám-árunyilatkozatra való hivatkozást. A vámhatóságoknak érvényteleníteniük kell a kérdéses vám-árunyilatkozatot.
Az (1) bekezdésben említett intézkedések költségeit a következők viselik:
az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az a személy, akinek az érintett kötelezettségeket teljesítenie kellett, vagy aki az árukat a vámfelügyelet alól kivonta;
az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett esetekben a nyilatkozattevő;
az (1) bekezdés d) pontjában említett esetben az a személy, akinek teljesítenie kell az áruk átengedésére vonatkozó feltételeket;
az (1) bekezdés e) pontjában említett esetben az a személy, aki az árukat felajánlja az államnak.
199. cikk
Felajánlás
A vámeljárás jogosultja vagy – adott esetben – az áru birtokosa felajánlhat az államnak nem uniós árukat és meghatározott célra történő felhasználás alatt lévő árukat a vámhatóságok előzetes engedélyével.
200. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az alábbiakra vonatkozó eljárási szabályokat:
az áruk 197. cikkben említett megsemmisítése;
az áruknak a 198. cikk (1) bekezdésében említett értékesítése;
az áruknak az állam részére történő, a 199. cikkben említett felajánlása.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
VI.
CÍM
SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁS ÉS BEHOZATALIVÁM-MENTESSÉG
1.
FEJEZET
Szabad forgalomba bocsátás
201. cikk
Alkalmazási kör és hatály
A szabad forgalomba bocsátás a következőket foglalja magában:
az esedékes behozatali vám beszedése;
adott esetben egyéb terhek beszedése, ahogyan azt az egyéb terhek beszedésére vonatkozó hatályban lévő vonatkozó rendelkezések előírják;
kereskedelempolitikai intézkedések, valamint tilalmak és korlátozások alkalmazása, amennyiben azokat nem kell alkalmazni egy korábbi szakaszban; és
az áruk behozatala tekintetében megállapított egyéb alakiságok elvégzése.
202. cikk
Kereskedelempolitikai intézkedések
Ha az uniós jogszabályok a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozóan kereskedelempolitikai intézkedéseket írnak elő, az ilyen intézkedéseket nem kell alkalmazni a passzív feldolgozást követően szabad forgalomba bocsátott feldolgozott termékekre, amennyiben:
a feldolgozott termékek megtartják a 60. cikk értelmében vett uniós származásukat;
a passzív feldolgozás magában foglalja a javítást, beleértve a 261. cikk szerinti szabvány csererendszert is; vagy
a passzív feldolgozás további feldolgozási műveleteket követ, a 258. cikknek megfelelően.
2.
FEJEZET
Behozatalivám-mentesség
203. cikk
Alkalmazási kör és hatály
Az első albekezdés még akkor is alkalmazandó, ha a tértiáruk csak egy részét képezik az Unió vámterületéről előzőleg kivitt áruknak.
Ha az a meghatározott célra történő felhasználás, amelyre a szóban forgó árut szabad forgalomba kívánják bocsátani, már nem azonos, az árura a behozatali vám összegét csökkenteni kell minden olyan összeggel, amelyet az árura vonatkozóan akkor szedtek be, amikor azt először szabad forgalomba bocsátották. Amennyiben az utóbbi összeg túllépi a tértiáru szabad forgalomba bocsátásakor kivetett összeget, semmilyen visszafizetés nem adható.
204. cikk
A közös agrárpolitika keretében megállapított intézkedések előnyeiből részesülő áruk
A 203. cikkben meghatározott behozatalivám-mentesség nem adható meg azon áruk esetében, amelyek a közös agrárpolitika keretében hozott és az Unió vámterületéről való kivitelüket magában foglaló intézkedések nyújtotta kedvezményekben részesültek, kivéve, ha erről meghatározott esetekben másként nem rendelkeznek.
205. cikk
Áruk, amelyeket korábban aktív feldolgozási eljárás alá vontak
206. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a következőket:
azon esetek, amelyekben az áru állapota visszahozatalkor a kiviteli állapottal megegyezőnek minősül;
a 204. cikkben említett konkrét esetek.
207. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a 203. cikk (6) bekezdésében említett információnyújtásra vonatkozó eljárási szabályokat.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
208. cikk
A tengeri halászati termékek és a tengerből nyert egyéb termékek
A 60. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, szabad forgalomba bocsátásukkor mentességet kell biztosítani a behozatali vám alól a következőknek:
a valamely tagállamban lajstromozott vagy bejegyzett és ennek az államnak a lobogója alatt hajózó hajókkal az Unió vámterületén kívüli ország vagy terület parti tengeréből nyert tengeri halászati és egyéb termékek;
az a) pontban megállapított feltételeket kielégítő feldolgozóhajók fedélzetén az abban a pontban említett termékekből előállított termékek.
209. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a 208. cikk (2) bekezdésében említett bizonyítékok nyújtására vonatkozó eljárási szabályokat.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
VII.
CÍM
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK
1.
FEJEZET
Általános rendelkezések
210. cikk
Alkalmazási kör
Az áruk a különleges eljárások bármely következő kategóriái alá vonhatók:
árutovábbítás, amely külső és belső árutovábbítást foglal magában;
tárolás, amely a vámraktározást és a vámszabad területeket foglalja magában;
különleges felhasználás, amely az ideiglenes behozatalt és a meghatározott célra történő felhasználást foglalja magában;
feldolgozás, amely az aktív és passzív feldolgozást foglalja magában.
211. cikk
Engedélyezés
Vámhatóság engedélye szükséges a következő esetekben:
az aktív és passzív feldolgozási eljárás, az ideiglenes behozatali eljárás vagy a meghatározott célra történő felhasználási eljárás alkalmazása;
az áruk vámraktározására szolgáló raktározási létesítmények üzemeltetése, kivéve, ha a raktározási létesítmény üzemeltetője maga a vámhatóság.
Azon feltételek, amelyek szerint az első albekezdésben említett eljárások egyikének vagy közülük többnek az alkalmazása, vagy a raktározási létesítmények üzemeltetése megengedett, az engedélyben kerülnek meghatározásra.
A vámhatóságok az összes alábbi feltétel teljesülése esetén visszamenőleges hatályú engedélyt ad ki:
bizonyított gazdasági igény áll fenn;
a kérelem nem kapcsolódik csalási kísérlethez;
a kérelmező számlákkal vagy nyilvántartásokkal bizonyította, hogy
az eljárás valamennyi feltétele teljesül;
adott esetben az áru beazonosítható az érintett időszakban;
az említett számlák vagy nyilvántartások lehetővé teszik az eljárás ellenőrzését;
az áru helyzetének szabályossá tételéhez szükséges összes alakiság elvégezhető, ideértve szükség esetén az érintett vám-árunyilatkozat érvénytelenítését;
a kérelmező a kérelem elfogadásának időpontjától számított három éven belül nem kapott visszamenőleges hatályú engedélyt;
nincs szükség a gazdasági feltételek vizsgálatára, kivéve ha a kérelem azonos jellegű műveletre vagy árukra vonatkozó engedély megújítására irányul;
a kérelem nem érinti az áruk vámraktározására szolgáló raktározási létesítmények üzemeltetését;
ha a kérelem azonos jellegű műveletre vagy árukra vonatkozó engedély megújítására irányul, akkor a kérelmet az eredeti engedély lejártát követő három éven belül nyújtják be.
A vámhatóságok visszamenőleges hatályú engedélyt adhatnak ki továbbá akkor, ha a vámeljárás alá vont áruk nem állnak többé rendelkezésre abban az időpontban, amikor az ilyen engedély iránti kérelmet elfogadták.
Amennyiben erről másképp nem rendelkeznek, az (1) bekezdésben említett engedély csak az összes alábbi feltételnek megfelelő személyeknek adható meg:
az Unió vámterületén letelepedett személyek;
akik a műveletek megfelelő lefolytatásához szükséges garanciát megadják; a „vámügyi egyszerűsítések” típusú engedélyezett gazdálkodók esetében e feltétel teljesítettnek tekintendő, amennyiben a 38. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett engedélyben figyelembe veszik a vonatkozó különleges eljárás alá tartozó tevékenységet;
amikor vámtartozás vagy egyéb terhek keletkezhetnek különleges eljárás alá vont áruknál, akik a 89. cikknek megfelelően biztosítékot nyújtanak;
az ideiglenes behozatali vagy az aktív feldolgozási eljárás esetében az árukat felhasználják vagy felhasználásukat megszervezik, vagy az árukon feldolgozási műveleteket végeznek vagy megszervezik azok elvégzését.
Eltérő rendelkezés hiányában és a (3) bekezdés kiegészítéseképpen, az (1) bekezdésben említett engedély csak a következő feltételek összességének teljesülése esetén adható meg:
a vámhatóság anélkül gyakorolhatja a vámfelügyeletet, hogy a gazdasági igényekhez képest aránytalan adminisztratív intézkedéseket kellene bevezetnie;
az uniós termelők alapvető érdekeit nem érintené hátrányosan a feldolgozási eljárásra vonatkozó engedély (gazdasági feltételek).
212. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározása vonatkozásában:
a 211. cikk (1) bekezdésében említett eljárásokhoz kapcsolódó engedély kiadásának feltételei;
a 211. cikk (3) és (4) bekezdésében említett feltételek teljesítése alóli kivételek;
azon esetek, amelyekben a 211. cikk (5) bekezdésében említetteknek megfelelően a gazdasági feltételeket teljesítettnek kell tekinteni.
213. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a 211. cikk (6) bekezdésében említett gazdasági feltételek vizsgálatára vonatkozó eljárási szabályokat.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
214. cikk
Nyilvántartások
A nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell mindazokat az információkat és adatokat, amelyek alapján a vámhatóságok el tudják látni az érintett eljárás felügyeletét, különösen az eljárás alá vont áruk, azok vámjogi státusa és szállításaik azonosítására tekintettel.
215. cikk
A különleges eljárás lezárása
216. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 215. cikk (4) bekezdésében említett határidő meghatározására vonatkozóan.
217. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a különleges eljárás 215. cikkben említett lezárására vonatkozó eljárási szabályokat.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
218. cikk
Jogok és kötelezettségek átruházása
Valamely vámeljárás jogosultjának az árutovábbítástól eltérő valamely különleges eljárás alá vont árukra vonatkozó jogai és kötelezettségei teljesen vagy részben átruházhatók egy másik személyre, aki eleget tesz az érintett eljárásra megállapított feltételeknek.
219. cikk
Az áruk szállítása
Meghatározott esetekben az árutovábbítástól eltérő különleges eljárás alá vont vagy vámszabad területen levő áruk az Unió vámterületén különböző helyek között szállíthatók.
220. cikk
Szokásos kezelési módok
A vámraktározás vagy feldolgozási eljárás alá vont vagy vámszabad területen levő árukon elvégezhetők a szokásos kezelési módok, amelyek az állaguk megóvását, a külső megjelenésük vagy eladhatóságuk javítását, illetve a forgalmazásuk vagy viszonteladásuk előkészítését szolgálják.
221. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek:
megállapítják az árutovábbítástól eltérő különleges eljárás alá vont vagy vámszabad területen levő áruk 219. cikk szerinti szállításának eseteit és az arra vonatkozó feltételeket;
meghatározzák a vámraktározás vagy feldolgozási eljárás alá vont vagy vámszabad területen levő áruknak a 220. cikk szerinti szokásos kezelési módjait.
222. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az alábbiakra vonatkozó eljárási szabályokat:
a vámeljárás jogosultjának az árutovábbítástól eltérő valamely különleges eljárás alá vont árukra vonatkozó jogainak és kötelezettségeinek a 218. cikk szerinti átruházása;
az árutovábbítástól eltérő különleges eljárás alá vont vagy vámszabad területen levő áruknak a 219. cikk szerinti szállítása.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
223. cikk
Helyettesítő áruk
A passzív feldolgozási eljárásban helyettesítő áruk az olyan nem uniós áruk, amelyeket a passzív feldolgozási eljárás alá vont uniós áruk helyett dolgoznak fel.
Ezzel ellentétes rendelkezés hiányában a helyettesítő áruknak ugyanazzal a nyolcjegyű Kombinált Nómenklatúra-kóddal, azonos kereskedelmi minőséggel és műszaki jellemzőkkel kell rendelkezniük, mint azoknak az áruknak, amelyeket helyettesítenek.
A vámhatóságoknak kérelemre engedélyezniük kell a következőket, feltéve hogy biztosított az eljárás megfelelő lefolytatása, különösen a vámfelügyelet vonatkozásában:
a vámraktározási, vámszabad területi, meghatározott célra történő felhasználási és feldolgozási eljárás alá vont helyettesítő áruk használatát;
meghatározott esetekben az ideiglenes behozatali eljárás alá vont helyettesítő áruk használatát;
az aktív feldolgozási eljárás esetében a helyettesítő árukból előállított feldolgozott termékek kivitelét azoknak az áruknak a behozatalát megelőzően, amelyeket helyettesítenek;
a passzív feldolgozási eljárás esetében a helyettesítő árukból előállított feldolgozott termékek behozatalát azoknak az áruknak a kivitelét megelőzően, amelyeket helyettesítenek.
A „vámügyi egyszerűsítések” típusú engedélyezett gazdálkodók esetében biztosítottnak tekintendő az eljárás megfelelő lefolytatása, amennyiben a 38. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett engedélyben figyelembe veszik a helyettesítő áruknak az adott eljáráshoz való használatával kapcsolatos tevékenységet.
Helyettesítő áruk felhasználása a következő esetek egyikében sem engedélyezhető:
amennyiben az aktív feldolgozási eljárásban kizárólag a 220. cikkben meghatározott szokásos kezelési módokat végeznek;
amennyiben a behozatalivám-visszatérítés vagy a behozatalivám-fizetés alóli kivétel tilalma olyan, nem származó árukra vonatkozik, amelyeket olyan feldolgozott termékek aktív feldolgozási eljárás keretében történő előállítása során használnak fel, amelyekre származási igazolást adnak ki vagy állítanak ki az Unió és bizonyos, az Unió vámterületén kívüli országokkal vagy területekkel, vagy ilyen országok vagy területek csoportjaival kötött preferenciális megállapodás keretében;
amennyiben ez indokolatlan behozatalivám-előnyhöz vezetne, illetve ha azt az uniós jog előírja.
224. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők vonatkozásában:
a 223. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett kivételek;
azok a feltételek, amelyek mellett a 223. cikk (2) bekezdésének megfelelően helyettesítő árukat használhatnak;
azon meghatározott esetek, amelyekben a helyettesítő áruk a 223. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően az ideiglenes behozatali eljárás alá vonhatók;
azon esetek, amelyekben a helyettesítő áruk használata a 223. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint nem megengedett.
225. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a helyettesítő áruknak a 223. cikk (2) bekezdése szerint engedélyezett használatára vonatkozó eljárási szabályokat.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
2.
FEJEZET
Árutovábbítás
226. cikk
Külső árutovábbítás
A külső árutovábbítási eljárás lehetővé teszi a nem uniós áruknak az Unió vámterületén belül egy adott pontról egy másikra történő szállítását, anélkül, hogy a következők bármelyike vonatkozna rájuk:
behozatali vám;
egyéb terhek az egyéb vonatkozó hatályban lévő rendelkezések szerint;
Az (1) bekezdésben említett szállításra a következők valamelyike alapján kerülhet sor:
uniós külső árutovábbítási eljárás keretében;
a TIR-egyezménynek megfelelően, amennyiben az említett szállítás:
az Unió vámterületén kívül kezdődött vagy fejeződik be;
az Unió vámterületének két pontja között, az Unió vámterületének részét nem képező országon vagy területen keresztül valósul meg;
az ATA-egyezménynek/az Isztambuli egyezménynek megfelelően, amennyiben árutovábbítás történik;
a Rajnai Manifest alapján (a felülvizsgált Rajnai Hajózási Egyezmény 9. cikke);
az 1951. június 19-én Londonban aláírt, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, a fegyveres erőik jogállásáról szóló egyezményben előírt 302. formanyomtatvánnyal;
a postarendszeren keresztül, az Egyetemes Postaegyesület jogi aktusainak megfelelően, amikor az áruk az ilyen aktusok szerinti jogok és kötelezettségek jogosultjai által vagy azok részére kerülnek fuvarozásra.
227. cikk
Belső árutovábbítás
Az (1) bekezdésben említett szállításra a következők alapján kerülhet sor:
uniós belső árutovábbítási eljárás keretében, amennyiben valamely nemzetközi megállapodás ilyen lehetőségről rendelkezik;
a TIR-egyezménynek megfelelően;
az ATA-egyezménynek/az Isztambuli egyezménynek megfelelően, amennyiben árutovábbítás történik;
a Rajnai Manifest alapján (a felülvizsgált Rajnai Hajózási Egyezmény 9. cikke);
az 1951. június 19-én Londonban aláírt, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, a fegyveres erőik jogállásáról szóló egyezményben előírt 302. formanyomtatvány alapján;
a postarendszeren keresztül, az Egyetemes Postaegyesület jogi aktusainak megfelelően, amikor az áruk az ilyen aktusok szerinti jogok és kötelezettségek jogosultjai által vagy azok részére kerülnek fuvarozásra.
228. cikk
Az árutovábbítás szempontjából egységes terület
Ha a TIR-egyezménynek, az ATA-egyezménynek / az Isztambuli egyezménynek megfelelően, a 302. formanyomtatvány alapján vagy a postarendszeren keresztül árukat szállítanak az Unió vámterületének egyik pontjáról egy másik pontjára, akkor az Unió vámterületét az ilyen áruszállítás szempontjából egységes területet képező területnek kell tekinteni.
229. cikk
Személyek kizárása a TIR-műveletek folytatásából
230. cikk
Engedélyezett címzett a TIR-egyezmény alkalmazásában
A vámhatóságok kérelemre engedélyezhetik az, „engedélyezett címzettként” megnevezett személy számára, hogy valamely engedélyezett helyen a TIR-egyezménynek megfelelően szállított árukat fogadjon az eljárásnak a TIR-egyezmény (1) cikkének d) pontja szerinti befejezése érdekében.
231. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan:
azon meghatározott esetek, amelyekben az uniós áruk a 226. cikk (2) bekezdésének megfelelően külső árutovábbítási eljárás alá vonandók;
a 230. cikkben említett engedély megadására vonatkozó feltételek.
232. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a 226. cikk (3) bekezdésének b)–f) pontjában, valamint a 227. cikk (2) bekezdésének b)–f) pontjában szereplő rendelkezésekkel kapcsolatban az Unió vámterületén belül alkalmazandó eljárási szabályokat, figyelembe véve az Unió igényeit. E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
233. cikk
Az uniós árutovábbítási eljárás jogosultjának, valamint az uniós árutovábbítási eljárás keretében szállított áruk fuvarozójának és címzettjének kötelezettségei
Az uniós árutovábbítási eljárás jogosultja felel a következők összességéért:
az áruk sértetlen vám elé állítása és a megkövetelt információk rendelkezésre bocsátása a rendeltetési vámhivatalnál az előírt határidőn belül és az azonosítás biztosítására a vámhatóság által hozott intézkedések betartásával;
az eljárásra vonatkozó vámügyi rendelkezések betartása;
ha a vámjogszabályok másként nem rendelkeznek, biztosíték nyújtása az árukkal összefüggésben esetlegesen keletkező vámtartozásnak megfelelő behozatali vagy kiviteli vám összegének, illetve a hatályban lévő egyéb vonatkozó rendelkezések szerinti egyéb terhek megfizetésére.
A vámhatóságok kérelemre engedélyezhetik bármely következő egyszerűsítést az áruk uniós árutovábbítási eljárás alá vonása vagy az eljárás befejezése tekintetében:
az engedélyezett feladó státusza, amely lehetővé teszi az engedélyes számára, hogy anélkül vonjon árukat uniós árutovábbítási eljárás alá, hogy azokat vám elé állítaná;
az engedélyezett címzett státusza, amely lehetővé teszi az engedélyes számára, hogy engedélyezett helyen uniós árutovábbítási eljárás keretében szállított árukat fogadjon az eljárásnak a 233. cikk (2) bekezdésének megfelelő befejezése érdekében;
különleges zárak használata, ha zárra van szükség az uniós árutovábbítási eljárás alá vont áruk azonosításának biztosításához;
csökkentett adattartalmú vám-árunyilatkozat alkalmazása az áruk uniós árutovábbítási eljárás alá vonásához;
elektronikus fuvarokmány vám-árunyilatkozatként való használata az áruk uniós árutovábbítási eljárás alá vonásához, feltéve, hogy az okmány tartalmazza az ilyen árunyilatkozatban szereplő adatokat, és ezek az adatok az indulási és a rendeltetési helyen a vámhatóságok rendelkezésére állnak az áruk vámfelügyeletének és az eljárás lezárásának lehetővé tétele érdekében.
234. cikk
Az Unió vámterületén kívüli országon vagy területen, az uniós külső árutovábbítási eljárás keretében áthaladó áruk
Az uniós külső árutovábbítási eljárás alkalmazandó az Unió vámterületén kívüli országon vagy területen áthaladó árukra, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:
valamely nemzetközi megállapodás az ilyen lehetőségről rendelkezik;
az azon az országon vagy területen keresztül történő fuvarozás az Unió vámterületén kiállított egyetlen fuvarokmány fedezete mellett történik.
235. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 233. cikk (4) bekezdésében említett engedélyek kiadására vonatkozó feltételek meghatározására vonatkozóan.
236. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az alábbiakra vonatkozó eljárási szabályokat:
az áruk uniós árutovábbítási eljárás alá vonása és ennek az eljárásnak a befejezése;
a 233. cikk (4) bekezdésében említett egyszerűsítések alkalmazása;
a 234. cikkben említettek szerint az Unió vámterületén kívüli országon vagy területen, az uniós külső árutovábbítási eljárás keretében áthaladó áruk vámfelügyelete.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
3.
FEJEZET
Tárolás
237. cikk
Alkalmazási kör
A tárolási eljárás során a nem uniós áruk az Unió vámterületén tárolhatók anélkül, hogy a következők bármelyikének a hatálya alá tartoznának:
behozatali vám;
egyéb terhek az egyéb vonatkozó hatályban lévő rendelkezések szerint;
238. cikk
A tárolási eljárás időtartama
239. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a 237. cikk (2) bekezdésében említettek szerinti vámraktározási vagy vámszabad területi eljárás alá vonásra vonatkozó eljárási szabályokat.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
240. cikk
Tárolás vámraktárakban
241. cikk
Feldolgozás
242. cikk
Az engedélyesnek vagy a vámeljárás jogosultjának feladatai
Az engedélyes és a vámraktározási eljárás jogosultja felelős a következőkért:
annak biztosítása, hogy a vámraktározási eljárásban lévő árukat ne vonják ki a vámfelügyelet alól; és
a vámraktározási eljárás alatt álló áru tárolásából eredő kötelezettségek teljesítése.
243. cikk
A vámszabad területek kijelölése
Mindegyik vámszabad területre a tagállam állapítja meg az ahhoz tartozó területet és határozza meg a belépési és kilépési pontokat.
A vámszabad területek határai, illetve be- és kilépési pontjai vámfelügyelet alatt állnak.
244. cikk
Épületek és tevékenységek a vámszabad területeken
245. cikk
Az áruk vám elé állítása és eljárás alá vonása
A vámszabad területre ►C2 beszállított ◄ árukat vám elé kell állítani, és azokon el kell végezni az előírt vámalakiságokat a következő esetek mindegyikében:
ha a vámszabad területre közvetlenül az Unió vámterületén kívülről szállították be ezeket;
ha olyan vámeljárás alá vonták ezeket, amely a vámszabad területi eljárás alá vonáskor befejeződött, vagy az lezárásra kerül;
ha azért vonták ezeket vámszabad területi eljárás alá, hogy behozatali vám visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozó határozat előnyeiből részesüljenek;
ha egyéb, vámjogszabálytól eltérő jogszabály írja elő az említett alakiságokat.
A 246. cikk sérelme nélkül a vámszabad területre ►C2 beszállított ◄ árukat vámszabad területi eljárás alá vontnak kell tekinteni:
a vámszabad területre való belépésük pillanatában, kivéve ha már egy másik vámeljárás alá vonták ezeket; vagy
az árutovábbítási eljárás befejezésének pillanatában kivéve, ha azonnal egy következő vámeljárás alá vonták ezeket.
246. cikk
Uniós áruk vámszabad területeken
Az érintett személy kérelmére a vámhatóságoknak meg kell állapítaniuk a következő áruk valamennyiének uniós vámjogi státusát:
uniós áruk, amelyek belépnek a vámszabad területre;
uniós áruk, amelyek feldolgozási műveleteken mentek át vámszabad területen;
áruk, amelyeket szabad forgalomba bocsátottak egy vámszabad területen belül.
247. cikk
Nem uniós áruk vámszabad területeken
Az ilyen esetekben az áruk nem tekinthetők vámszabad területi eljárás alatt levőknek.
Ilyen felhasználás vagy elfogyasztás esetén nincs szükség a szabad forgalomba bocsátási vagy az ideiglenes behozatali eljárásra vonatkozó vám-árunyilatkozat benyújtására.
Ilyen vám-árunyilatkozatot azonban meg kell követelni, ha az árukra vámkontingens vagy vámplafon vonatkozik.
248. cikk
Áruk vámszabad területről való kiszállítása
249. cikk
Vámjogi státus
Ha az árut vámszabad területről az Unió vámterületének egy másik részére szállítják ki vagy vámeljárás alá vonják, azt nem uniós árunak kell tekinteni, kivéve ha uniós vámjogi státusát bizonyítják.
A kiviteli vám és kiviteli engedélyek vagy a közös agrárpolitika vagy a kereskedelempolitika értelmében megállapított kiviteli ellenőrzési intézkedések alkalmazása céljából azonban ezeket az árukat uniós áruknak kell tekinteni, kivéve ha megállapítást nyer, hogy ezek nem rendelkeznek uniós vámjogi státusszal.
4.
FEJEZET
Különleges felhasználás
250. cikk
Alkalmazási kör
Az ideiglenes behozatali eljárás lehetővé teszi az újrakivitelre szánt nem uniós áruk különleges felhasználását az Unió vámterületén a behozatali vám alóli teljes vagy részleges mentesség mellett, és az alábbiak bármelyikének alkalmazása nélkül:
egyéb terhek az egyéb vonatkozó hatályban lévő rendelkezések szerint;
Az ideiglenes behozatali eljárás csak akkor alkalmazható, ha a következő feltételek teljesülnek:
az árukon nem kívánnak semmiféle változást végrehajtani, kivéve a használatból eredő szokásos értékcsökkenést;
biztosítható az eljárás alá vont áruk azonosíthatósága, kivéve ha az azonosításra szolgáló intézkedések hiánya – tekintettel az áru vagy a tervezett használat jellegére – nem teremt alapot az eljárással való valamiféle visszaélésre, vagy a 223. cikkben említett esetben, ►C2 amikor a helyettesítő árukra megállapított feltételeknek való megfelelés megerősíthető; ◄
a vámeljárás jogosultja az Unió vámterületén kívül letelepedett, kivéve ha erről másképp rendelkeznek;
az uniós vámjogszabályokban meghatározott teljes vagy részleges vámmentességre vonatkozó követelmények teljesülnek.
251. cikk
Időtartam, ami alatt az áruk ideiglenes behozatali eljárás alatt maradhatnak
252. cikk
A behozatali vám összege a behozatali vám alóli részleges mentesség melletti ideiglenes behozatal esetén
Ez az összeg minden olyan hónapban vagy töredékhónapban fizetendő, amelynek során az áruk a behozatali vámok alóli részleges mentesség melletti ideiglenes behozatali eljárás alatt voltak.
253. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározása vonatkozásában:
a 250. cikk (1) bekezdésében említett különleges felhasználás;
a 250. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett követelmények.
254. cikk
Meghatározott célra történő felhasználási eljárás
A vámfelügyelet a meghatározott célra történő felhasználási eljárásban a következő esetek bármelyikében véget ér:
ha az árut felhasználták arra a célra, amelyet a nulla vagy csökkentett vámtétel alkalmazásához meghatároztak;
ha az árut kiszállították az Unió vámterületéről, megsemmisítették vagy az államnak felajánlották;
ha az árut egy attól a céltól eltérő célra használták fel, mint amelyet a nulla vagy csökkentett vámtétel alkalmazásához meghatároztak, és a vonatkozó behozatali vámot megfizették.
5.
FEJEZET
Feldolgozás
255. cikk
Elszámolási kulcs
Kivéve, ha az elszámolási kulcsot a különleges tárgykörökre vonatkozó uniós jogszabályok határozzák meg, a feldolgozási művelet elszámolási kulcsát vagy átlagos elszámolási kulcsát vagy adott esetben annak meghatározási módszerét a vámhatóságok megállapítják.
Az elszámolási kulcsot vagy az átlagos elszámolási kulcsot azon tényleges körülmények alapján kell meghatározni, amelyek mellett a feldolgozási műveletet végzik vagy végezni fogják. Ezt a kulcsot, ha indokolt, a 28. cikknek megfelelően ki lehet igazítani.
256. cikk
Alkalmazási kör
A 223. cikk sérelme nélkül, az aktív feldolgozási eljárás lehetővé teszi, hogy a nem uniós árukat az Unió vámterületén egy vagy több feldolgozási műveletnek vessék alá, anélkül, hogy ezekre az árukra az alábbiak bármelyike alkalmazásra kerülne:
behozatali vám;
egyéb terhek az egyéb vonatkozó hatályban lévő rendelkezések szerint;
A 223. cikkben említett esetben az eljárás igénybe vehető, ha a helyettesítő árukra vonatkozóan megállapított feltételeknek való megfelelés megerősíthető.
Az (1) és a (2) bekezdésen kívül az aktív feldolgozási eljárást bármelyik következő árura is lehet alkalmazni:
azok az áruk, amelyeken műveleteket szándékoznak elvégezni annak biztosítására, hogy megfeleljenek a szabad forgalomba bocsátásukhoz szükséges műszaki követelményeknek;
azok az áruk, amelyeket a 220. cikknek megfelelő szokásos kezelési módoknak kell alávetni.
257. cikk
A vámeljárás lezárásának időtartama
Ez az időtartam attól az időponttól számítandó, amikor a nem uniós árut az eljárás alá vonják, továbbá annak figyelembe kell vennie a feldolgozási műveletek elvégzéséhez és az eljárás lezárásához szükséges időt.
Az engedély meghatározhatja, hogy a valamely naptári hónap, negyedév vagy félév során kezdődő időtartam a következő naptári hónap, negyedév vagy félév utolsó napján járjon le.
Az első albekezdésben említett időtartamot hónapokban kell meghatározni, és az nem haladhatja meg a hat hónapot. Ez az időtartam a megfelelő helyettesítő áruból előállított feldolgozott termékekre vonatkozó kiviteli árunyilatkozat elfogadásának napjától kezdődik.
258. cikk
Ideiglenes újrakivitel további feldolgozásra
A vámhatóságok kérelemre engedélyezhetik, hogy az aktív feldolgozási eljárás alá vont áruk vagy a feldolgozott termékek egy része vagy egésze ideiglenesen újból kivihető legyen az Unió vámterületén kívülre további feldolgozás céljából, a passzív feldolgozási eljárásra meghatározott feltételeknek megfelelően.
259. cikk
Alkalmazási kör
A passzív feldolgozás nem engedhető meg a következő uniós áruk egyikére sem:
áruk, amelyek kivitele behozatali vám visszafizetésével vagy elengedésével jár;
áruk, amelyeket a kivitel előtt nulla vagy csökkentett vámtétel mellett bocsátottak szabad forgalomba meghatározott célra történő felhasználásukra figyelemmel, mindaddig, amíg az ilyen meghatározott célra történő felhasználás céljai nem teljesültek, kivéve ha ezeket az árukat javítási műveleteknek kell alávetni;
áruk, amelyek kivitele export-visszatérítéssel jár;
áruk, amelyek vonatkozásában a c) pontban említett visszatérítéstől eltérő, a közös agrárpolitika szerinti, az említett áruk kivitele alapján járó pénzügyi előny megadására kerül sor.
260. cikk
Díjmentesen megjavított áruk
260a. cikk
Nemzetközi megállapodások keretében megjavított vagy módosított áruk
A behozatali vám alóli teljes mentességet kell biztosítani a passzív feldolgozási eljárás alá vont árukból származó feldolgozott termékekre, amennyiben a vámhatóságok számára elfogadható módon megállapítást nyert, hogy:
az áruk javítására vagy módosítására az Unió vámterületén kívüli olyan országban vagy területen került sor, amellyel az Unió ilyen mentességet előíró nemzetközi megállapodást kötött; és
az a) pontban említett megállapodásban a behozatali vám alóli mentességre vonatkozóan megállapított feltételek teljesülnek.
261. cikk
Szabvány csererendszer
A vámhatóságok azonban mentességet biztosítanak az első albekezdésben megállapított követelmény alól, ha a helyettesítő termék rendelkezésre bocsátása díjmentesen történt, akár szerződéses vagy jogszabályban foglalt garanciális kötelezettség alapján, akár anyag- vagy gyártási hiba miatt.
262. cikk
A helyettesítő termékek előzetes behozatala
Valamely helyettesítő termék ilyen előzetes behozatala esetén biztosítékot kell nyújtani a behozatali vám összegének fedezetére, amely akkor lenne fizetendő, ha a hibás áru kivitelére nem kerülne sor a (2) bekezdésnek megfelelően.
VIII.
CÍM
AZ UNIÓ VÁMTERÜLETÉRŐL KISZÁLLÍTOTT ÁRUK
1.
FEJEZET
Az áruk ►C2 kilépését ◄ megelőző alakiságok
263. cikk
Indulás előtti árunyilatkozat benyújtása
Az (1) bekezdésben említett kötelezettség teljesítése alól mentesülnek:
az olyan szállítóeszközök és az ezeken fuvarozott olyan áruk, amelyek az Unió vámterületének parti tengerein vagy légterén megállás nélkül haladnak át; vagy
azon meghatározott esetek, amikor az áruk vagy a forgalom jellege kellőképpen indokolja vagy nemzetközi megállapodások ezt megkövetelik.
Az indulás előtti árunyilatkozat a következő formák valamelyikében nyújtható be:
vám-árunyilatkozat abban az esetben, ha az Unió vámterületéről való kiszállításra szánt árukat olyan vámeljárás alá vonják, amelyhez ilyen árunyilatkozatra szükség van;
a 270. cikk szerinti újrakiviteli árunyilatkozat;
a 271. cikk szerinti kilépési gyűjtő árunyilatkozat.
264. cikk
Kockázatelemzés
►C2 Azon vámhivatal, amelyhez a 263. cikkben említett indulás előtti árunyilatkozatot benyújtják, ◄ garantálja, hogy megadott határidőn belül – elsődlegesen biztonsági és védelmi célzattal – kockázatelemzést végezzenek az indulás előtti árunyilatkozat alapján, és a kockázatelemzés eredményei alapján meghozza a szükséges intézkedéseket.
265. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározása vonatkozásában:
a 263. cikk (1) bekezdésében említett azon meghatározott határidő, amelyen belül az indulás előtti árunyilatkozatot be kell nyújtani–, mielőtt az árukat kiszállítják az Unió vámterületéről, figyelembe véve a forgalom jellegét;
azon meghatározott esetek, amelyekben a 263. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban eltekintenek az indulás előtti árunyilatkozat benyújtásának kötelezettségétől.
266. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a 264. cikkben említett azon határidőt, amelyen belül – a 263. cikk (1) bekezdésében említett határidőt figyelembe véve – el kell végezni a kockázatelemzést.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
2.
FEJEZET
Az áruk ►C2 kilépésére ◄ vonatkozó alakiságok
267. cikk
Vámfelügyelet és a ►C2 kilépésre ◄ vonatkozó alakiságok
Az Unió vámterületéről való kiszállításra szánt árut az alábbi személyek egyikének kell vám elé állítania:
az a személy, aki az árut az Unió vámterületéről kiszállítja;
az a személy, akinek a nevében, vagy akinek az érdekében az árukat az Unió vámterületéről kiszállító személy eljár;
az a személy, aki vállalja a felelősséget az áruk fuvarozásáért, az Unió vámterületéről való kilépésük előtt.
Az Unió vámterületéről kiszállításra szánt árukra adott esetben az alábbiak vonatkoznak:
behozatali vám visszafizetése vagy elengedése;
az export-visszatérítések kifizetése;
kiviteli vám beszedése;
az egyéb terhekre vonatkozó hatályos rendelkezések szerint megkövetelt alakiságok;
a többek között a közerkölcs, a közrend vagy közbiztonság, emberek, állatok vagy növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értékkel bíró nemzeti kincsek védelme és az ipari és kereskedelmi tulajdon oltalma alapján indokolt tilalmak és korlátozások alkalmazása – beleértve a kábítószer-prekurzorokra, a bizonyos szellemi tulajdonjogokat sértő árukra és a készpénzre vonatkozó ellenőrzéseket –, valamint a halászati védelemmel és gazdálkodással foglalkozó intézkedések és kereskedelempolitikai intézkedések végrehajtása.
A kilépésre történő átengedést a vámhatóság azzal a feltétellel teszi lehetővé, hogy a kérdéses árukat az Unió vámterületéről ugyanabban az állapotban szállítják ki, mint amilyenben voltak, amikor
a vám-árunyilatkozatot vagy az újrakiviteli árunyilatkozatot elfogadták; vagy
a kilépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtották.
268. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokkal meghatározza a 267. cikkben említett ►C2 kilépésre ◄ vonatkozó eljárási szabályokat.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
3.
FEJEZET
Kivitel és újrakivitel
269. cikk
Uniós áruk kivitele
Az (1) bekezdés nem alkalmazható a következő uniós áruk egyikére sem:
passzív feldolgozási eljárás alá vont áruk;
az Unió vámterületéről azt követően kiszállított áruk, hogy azokat a meghatározott célra történő felhasználási eljárás alá vonták;
a héa- vagy jövedékiadó-mentesen, repülési és hajózási készletekként szállított áruk, függetlenül a légi járat vagy a hajó úti céljától, amelyek esetében az áruk ilyen jellegét bizonyítani kell;
belső árutovábbítási eljárás alá vont áruk;
a 155. cikknek megfelelően az Unió vámterületéről ideiglenesen kiszállított áruk.
270. cikk
Nem uniós áruk újrakivitele
Az (1) bekezdés nem alkalmazható a következő áruk egyikére sem:
azok az áruk, amelyeket külső árutovábbítási eljárás alá vontak, és amelyek csak áthaladnak az Unió vámterületén;
azok az áruk, amelyeket egy vámszabad területen átrakodnak, vagy amelyek közvetlenül onnan kerülnek újrakivitelre;
azok az áruk, amelyek átmeneti megőrzésben vannak, és közvetlenül egy átmeneti megőrzési létesítményből kerülnek újrakivitelre.
4.
FEJEZET
Kilépési gyűjtő árunyilatkozat
271. cikk
A kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtása
A vámhatóságok megengedhetik a kilépési gyűjtő árunyilatkozat más vámhivatalhoz való benyújtását is, feltéve, hogy ez utóbbi a szükséges adatokat azonnal közli a ►C2 kilépési ◄ vámhivatallal, vagy azokat elektronikus úton a rendelkezésére bocsátja.
A fuvarozó kötelezettségeitől függetlenül, a kilépési gyűjtő árunyilatkozatot a következő személyek valamelyike is benyújthatja a fuvarozó helyett:
az exportőr vagy a feladó vagy más olyan személy, akinek a nevében, vagy akinek az érdekében a fuvarozó eljár;
bármely személy, aki képes arra, hogy a szóban forgó árukat a ►C2 kilépési ◄ vámhivatalnál vám elé állítsa vagy állíttassa.
272. cikk
A kilépési gyűjtő árunyilatkozat módosítása és érvénytelenítése
Nem lehetséges a módosítás a következő események bármelyike után:
a vámhatóság értesítette a kilépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtó személyt arról, hogy szándékában áll megvizsgálni az árut;
a vámhatóság megállapította, hogy a kilépési gyűjtő árunyilatkozat egy vagy több adata pontatlan vagy hiányos;
a vámhatóság már engedélyezte az áru kilépésre történő átengedését.
Amennyiben azokat az árukat, amelyekre vonatkozóan kilépési gyűjtő árunyilatkozatot nyújtottak be, nem szállítják ki az Unió vámterületéről, a vámhatóságnak az alábbi esetekben haladéktalanul érvénytelenítenie kell az említett árunyilatkozatot:
a nyilatkozattevő kérelmére; vagy
az árunyilatkozat benyújtását követő 150 nap elteltével.
273. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az alábbiakra vonatkozó eljárási szabályokat:
a 271. cikkben említett kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtása;
a kilépési gyűjtő árunyilatkozatnak a 272. cikk (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban történő módosítása;
a kilépési gyűjtő árunyilatkozatnak a 272. cikk (2) bekezdésével összhangban történő érvénytelenítése.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
5.
FEJEZET
Újrakiviteli értesítés
274. cikk
Újrakiviteli értesítés benyújtása
A vámhatóságok elfogadhatják, hogy kereskedelmi, kikötői vagy szállítási informatikai rendszereket használjanak fel az újrakiviteli értesítés benyújtásához, feltéve hogy azok tartalmazzák az ilyen értesítéshez szükséges adatokat, és ezek az adatok rendelkezésre állnak, mielőtt az árukat kiszállítanák az Unió vámterületéről.
275. cikk
Az újrakiviteli értesítés módosítása és érvénytelenítése
Nem lehetséges a módosítás a következő események bármelyike után:
a vámhatóság értesítette az újrakiviteli értesítést benyújtó személyt arról, hogy szándékában áll megvizsgálni az árut;
a vámhatóság megállapította, hogy az újrakiviteli értesítés egy vagy több adata pontatlan vagy hiányos;
a vámhatóság már engedélyezte az áru kilépésre történő átengedését.
Amennyiben azokat az árukat, amelyekre vonatkozóan újrakiviteli értesítést nyújtottak be, nem szállítják ki az Unió vámterületéről, a vámhatóságnak az alábbi esetekben haladéktalanul érvénytelenítenie kell az említett értesítést:
a nyilatkozattevő kérelmére; vagy
az értesítés benyújtását követő 150 nap elteltével.
276. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az alábbiakra vonatkozó eljárási szabályokat:
a 274. cikkben említett újrakiviteli értesítés benyújtása;
az újrakiviteli értesítésnek a 275. cikk (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban történő módosítása;
az újrakiviteli értesítésnek a 275. cikk (2) bekezdésével összhangban történő érvénytelenítése.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
6.
FEJEZET
Kivitelivám-mentesség
277. cikk
Ideiglenesen kivitt uniós áruk kivitelivám-mentessége
A 259. cikk sérelme nélkül az Unió vámterületéről ideiglenesen kivitt uniós áruk újrabehozataluk feltétele mellett kivitelivám-mentességben részesülnek.
IX.
CÍM
ELEKTRONIKUS RENDSZEREK, EGYSZERŰSÍTÉSEK, FELHATALMAZÁS, BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1.
FEJEZET
Elektronikus rendszerek fejlesztése
278. cikk
Átmeneti intézkedések
Legkésőbb 2022. december 31-ig a 6. cikk (1) bekezdésében említett elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő eszközök átmeneti alapon alkalmazhatók, ha a Vámkódex következő rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges elektronikus rendszerek még nem működőképesek:
a 133., 139., 145. és 146. cikkben az érkezési értesítésre, a vám elé állításra és az átmeneti megőrzési árunyilatkozatokra vonatkozóan megállapított rendelkezések; valamint
a 158., 162., 163., 166., 167., 170–174., 201., 240., 250., 254. és 256. cikkben foglalt, az Unió vámterületére behozott árukra vonatkozó vám-árunyilatkozattal kapcsolatos rendelkezések.
Legkésőbb 2025. december 31-ig a 6. cikk (1) bekezdésében említett elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő eszközök átmeneti alapon alkalmazhatók, ha a Vámkódex következő rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges elektronikus rendszerek még nem működőképesek:
a lehetséges vagy meglévő vámtartozásokra vonatkozó biztosítékokra alkalmazandó, a 89. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és a 89. cikk (6) bekezdésében megállapított rendelkezések;
a belépési gyűjtő árunyilatkozatokra és a kockázatelemzésre vonatkozó, a 46., 47., 127., 128. és 129. cikkben megállapított rendelkezések;
az áruk vámjogi státusára vonatkozó, a 153. cikk (2) bekezdésében megállapított rendelkezések;
a központi vámkezelésre vonatkozó, a 179. cikkben megállapított rendelkezések;
az árutovábbításra vonatkozó, a 210. cikk a) pontjában, a 215. cikk (2) bekezdésében, valamint a 226., 227., 233. és 234. cikkben megállapított rendelkezések; valamint
a passzív feldolgozásra, az indulás előtti árunyilatkozatokra, az áruk kilépésére vonatkozó alakiságokra, az uniós áruk kivitelére, a nem uniós áruk újrakivitelére és az áruk Unió vámterületéről való kiszállításához kapcsolódó kilépési gyűjtő árunyilatkozatokra vonatkozó, a 258., 259., 263., 267., 269., 270., 271., 272., 274. és 275. cikkben megállapított rendelkezések.
278a. cikk
Jelentéstételi kötelezettségek
Az éves jelentés értékeli a Bizottság és a tagállamok által az egyes elektronikus rendszerek fejlesztésében elért előrehaladást, különös tekintettel a következő mérföldkövekre:
az elektronikus rendszer külső kommunikációja céljából meghatározott technikai specifikáció közzétételének dátuma;
a megfelelőségi tesztek gazdálkodókkal való elvégzésének időszaka; valamint
az elektronikus rendszerek várható és tényleges telepítésének dátuma.
279. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a 278. cikkben említett helyzetekben alkalmazandó adatcsere és -tárolás szabályait.
280. cikk
Munkaprogram
Az (1) bekezdésben említett munkaprogram prioritásai a következők:
összehangolt információcsere nemzetközi szinten elfogadott adatmodellek és üzenetformátumok alapján;
a vámügyi és a vám vonatkozású folyamatok átalakítása hatékonyságuk, eredményességük és egységes alkalmazásuk előmozdítása, valamint a jogszabályoknak való megfelelés költségeinek csökkentése érdekében; és
széles körű elektronikus vámügyi szolgáltatások nyújtása a gazdálkodóknak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy minden tagállam vámhatóságával ugyanolyan módon lépjenek érintkezésbe.
281. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a 280. cikkben említett munkaprogramot.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el az e cikk első bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.
2.
FEJEZET
A vámjogszabályok alkalmazásának egyszerűsítései
282. cikk
Tesztek
A Bizottság – kérelem esetén – egy vagy több tagállamnak engedélyezheti, hogy korlátozott időtartamig teszteljék a vámjogszabályok alkalmazásának – különösen az informatikai technológiákhoz kapcsolódó – egyszerűsítéseit. A teszt nem érinti a vámjogszabályok azon tagállamokban való alkalmazását, amelyek nem vesznek részt az ilyen tesztben, és azt rendszeres időközönként értékelni kell.
283. cikk
A végrehajtási hatáskörök átruházása
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a 282. cikkben említett határozatokat.
E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
3.
FEJEZET
Felhatalmazás és bizottsági eljárás
284. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
285. cikk
Bizottsági eljárás
4.
FEJEZET
Végső rendelkezések
286. cikk
A hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezése és módosítása
287. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
288. cikk
Alkalmazás
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
|
450/2008/EK rendelet |
E rendelet |
|
1. cikk, (1) és (2) bekezdés |
1. cikk, (1) és (2) bekezdés |
|
1. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés |
1. cikk, (3) bekezdés |
|
1. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés |
2. cikk |
|
2. cikk |
3. cikk |
|
3. cikk |
4. cikk |
|
4. cikk, 1–8. pont |
5. cikk, 1–8. pont |
|
4. cikk, 9. pont |
5. cikk, 9. és 10. pont |
|
4. cikk, 10. pont |
5. cikk, 12. pont |
|
4. cikk, 11. és 12. pont |
5. cikk, 15. és 16. pont |
|
4. cikk, 13-17. pont |
5. cikk, 18–22. pont |
|
4. cikk, 18. pont, a) alpont, első mondat |
5. cikk, 23. pont, a) alpont |
|
4. cikk, 18. pont, a) alpont, második mondat |
130. cikk, (3) bekezdés |
|
4. cikk, 18. pont, b) és c) alpont |
5. cikk, 23. pont b) és c) alpont |
|
4. cikk, 19-26. pont, |
5. cikk, 24–31. pont |
|
4. cikk, 27-32. pont, |
5. cikk, 33–38. pont |
|
4. cikk, 33. pont |
— |
|
5. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
6. cikk, (1) bekezdés |
|
5. cikk, (1) bekezdés, második és harmadik albekezdés |
6. cikk, (3) bekezdés és 7. cikk, b) pont |
|
5. cikk, (2) bekezdés |
6. cikk, 2) pont, 7. cikk a) pont és 8. cikk (1) bekezdés a) pont |
|
6. cikk |
12. cikk |
|
7. cikk |
13. cikk |
|
8. cikk |
14. cikk |
|
9. cikk |
15. cikk |
|
10. cikk, (1) bekezdés |
9. cikk és 16. cikk, (1) bekezdés |
|
10. cikk, (2) bekezdés |
10. cikk, 11. cikk és 17. cikk |
|
11. cikk, (1) bekezdés, első és második albekezdés |
18. cikk |
|
11. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés |
18. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés |
|
11. cikk, (2) bekezdés |
18. cikk, (3) bekezdés |
|
11. cikk, (3) bekezdés a) pont |
18. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés és 21. cikk |
|
11. cikk, (3) bekezdés b) pont |
21. cikk. |
|
11. cikk, (3) bekezdés c) pont |
— |
|
12. cikk, (1) bekezdés |
19. cikk, (1) bekezdés |
|
12. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés |
19. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés |
|
12. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés |
19. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés és 20. cikk, b) pont |
|
13. cikk, (1) bekezdés |
38. cikk, (1) bekezdés, |
|
13. cikk, (2) bekezdés |
38. cikk, (2) és (3) bekezdés |
|
13. cikk, (3) bekezdés |
38. cikk, (4) bekezdés |
|
13. cikk, (4) bekezdés |
38. cikk, (5) bekezdés, első mondat |
|
13. cikk, (5) bekezdés |
— |
|
13. cikk, (6) bekezdés |
23. cikk, (2) bekezdés |
|
14. cikk |
39. cikk |
|
15. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
22. cikk, 24. cikk a)–g) pont és 25. cikk a) és b) pont |
|
15. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
23. cikk, (4) bekezdés b) pont és 24. cikk h) pont |
|
15. cikk, (1) bekezdés, c) pont |
— |
|
15. cikk, (1) bekezdés, d) pont |
22. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdés és 24. cikk a) pont |
|
15. cikk, (1) bekezdés e) pont |
40. cikk, (b) bekezdés |
|
15. cikk, (1) bekezdés f) pont |
25. cikk b) pont |
|
15. cikk, (1) bekezdés g) pont |
23. cikk (4) bekezdés b) pont, 24. cikk h) pont, 24. cikk c) pont, 28. cikk, 31. cikk b) pont és 32. cikk |
|
15. cikk, (1) bekezdés, h) pont |
— |
|
15. cikk, (2) bekezdés |
— |
|
16. cikk, (1) bekezdés |
22. cikk, (1) bekezdés, első és második albekezdés |
|
16. cikk, (2) bekezdés |
22. cikk, (3) bekezdés, első és második albekezdés |
|
16. cikk, (3) bekezdés |
22. cikk, (2) bekezdés |
|
16. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés |
22. cikk, (6) bekezdés, első albekezdés, első mondat |
|
16. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés |
22. cikk, (6) bekezdés, első albekezdés, második mondat és 22. cikk, (7) bekezdés |
|
16. cikk, (5) bekezdés, a) pont |
22. cikk, (6) bekezdés, második albekezdés és 24. cikk, g) pont |
|
16. cikk, (5) bekezdés, b) pont |
24. cikk, f) pont |
|
16. cikk, (6) bekezdés |
23. cikk, (3) bekezdés |
|
16. cikk, (7) bekezdés |
29. cikk, |
|
17. cikk |
26. cikk |
|
18. cikk, (1)–(3) bekezdés |
27. cikk |
|
18. cikk, (4) bekezdés |
32. cikk, |
|
19. cikk, (1) bekezdés |
28. cikk (1) bekezdés a) pont |
|
19. cikk, (2) és (3) bekezdés |
28. cikk (2) és (3) bekezdés |
|
19. cikk, (4) bekezdés |
28. cikk (4) bekezdés, első albekezdés és második albekezdés első mondat |
|
19. cikk, (5) bekezdés |
31. cikk, a) pont |
|
20. cikk (1) -(4) bekezdés |
33. cikk, |
|
20. cikk, (5) bekezdés |
34. cikk, (4) bekezdés |
|
20. cikk, (6) bekezdés, első albekezdés |
34. cikk, (5) bekezdés első mondat |
|
20. cikk, (6) bekezdés, második albekezdés |
34. cikk, (6) bekezdés |
|
20. cikk, (7) bekezdés |
22. cikk, 23. cikk, 24. cikk, 25. cikk és 32. cikk |
|
20. cikk, (8) bekezdés, a) pont |
34. cikk, (1)-(3) bekezdés |
|
20. cikk, (8) bekezdés, b) pont |
34. cikk, (9) bekezdés, és 34. cikk, (1) bekezdés a) pont |
|
20. cikk, (8) bekezdés, c) pont |
34. cikk, (11) bekezdés és 34. cikk (2) bekezdés |
|
20. cikk, (9) bekezdés |
35. cikk, 36 cikk b) pont és 37. cikk (1) c) és d) pont |
|
21. cikk |
42. cikk |
|
22. cikk |
43. cikk |
|
23. cikk |
44. cikk |
|
24. cikk, (1) és (2) bekezdés |
45. cikk, (1) és (2) bekezdés |
|
24. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés |
45. cikk, (3) bekezdés |
|
24. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés |
— |
|
25. cikk, (1) bekezdés |
46. cikk, (1) bekezdés |
|
25. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés |
46. cikk, (2) bekezdés |
|
25. cikk, (2) bekezdés, második és harmadik albekezdés |
46. cikk, (3) bekezdés |
|
25. cikk, (3) bekezdés |
46. cikk, (4)–(8) bekezdés és 50. cikk |
|
26. cikk |
47. cikk |
|
27. cikk |
48. cikk |
|
28. cikk, (1) és (2) bekezdés |
49. cikk |
|
28. cikk, (3) bekezdés |
50. cikk (2) bekezdés |
|
29. cikk |
51. cikk |
|
30. cikk, (1) bekezdés |
52. cikk |
|
30. cikk, (2) bekezdés |
— |
|
31. cikk, (1) bekezdés |
53. cikk, (1) bekezdés |
|
31. cikk, (2) bekezdés |
53. cikk, (3) bekezdés |
|
31. cikk, (3) bekezdés |
54. cikk, |
|
32. cikk |
55. cikk |
|
33. cikk, (1)–(4) bekezdés |
56. cikk, (1)–(4) bekezdés |
|
33. cikk, (5) bekezdés |
56. cikk, (5) bekezdés és 58. cikk (1) bekezdés |
|
34. cikk |
57. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés |
|
35. cikk |
59. cikk |
|
36. cikk |
60. cikk |
|
37. cikk |
61. cikk |
|
38. cikk |
62. cikk, 63. cikk, 67. cikk és 68. cikk |
|
39. cikk, (1) és (2) bekezdés |
64. cikk, (1) és (2) bekezdés |
|
39. cikk, (3) bekezdés |
64. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés |
|
39. cikk, (4) és (5) bekezdés |
64. cikk, (4) és (5) bekezdés |
|
39. cikk, (6) bekezdés |
64. cikk, (3) bekezdés második albekezdés, 64. cikk (6) bekezdés és 63-68. cikk |
|
40. cikk |
69. cikk |
|
41. cikk |
70. cikk |
|
42. cikk (1) bekezdés |
74. cikk (1) bekezdés |
|
42. cikk, (2) bekezdés |
74. cikk (2) bekezdés a)-c) pont és a d) pont bevezető mondata |
|
42. cikk, (3) bekezdés |
74. cikk (3) bekezdés |
|
43. cikk, a) |
71. cikk, 72. cikk és 76. cikk a) pont |
|
43. cikk, b) pont |
74. cikk, (2) bekezdés d) pont i., ii. és iii. alpontok |
|
43. cikk, c) pont |
— |
|
43. cikk, d) pont |
73. cikk, 75. cikk és 76. cikk b) és c) pont |
|
44. cikk |
77. cikk |
|
45. cikk |
78. cikk |
|
46. cikk |
79. cikk |
|
47. cikk |
80. cikk |
|
48. cikk |
81. cikk |
|
49. cikk |
82. cikk |
|
50. cikk |
83. cikk |
|
51. cikk |
84. cikk |
|
52. cikk |
85. cikk |
|
53. cikk, (1)–(3) bekezdés |
86. cikk, (1) - (3) bekezdés |
|
53. cikk, (4) bekezdés |
86. cikk, (6) bekezdés |
|
54. cikk, a) és b) pont |
86. cikk, (5) bekezdés és 88. cikk, a) pont |
|
54. cikk, c) pont |
86. cikk, (4) bekezdés és 88. cikk, b) pont |
|
55. cikk, (1) bekezdés |
87. cikk, (1) bekezdés |
|
55. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés |
87. cikk, (2) bekezdés |
|
55. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés |
88. cikk, c) pont |
|
55. cikk, (3) és (4) bekezdés |
87. cikk, (3) és (4) bekezdés |
|
56. cikk, (1)–(5) bekezdés |
89. cikk, (1) -(5) bekezdés |
|
56. cikk, (6) bekezdés, |
89. cikk, (6) bekezdés |
|
56. cikk, (7) bekezdés |
89. cikk, (7) bekezdés |
|
56. cikk, (8) bekezdés |
89. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés |
|
56. cikk, (9) bekezdés, első bekezdés |
100. cikk, (1) bekezdés b) pont |
|
56. cikk, (9) bekezdés, második bekezdés |
89. cikk, (8) bekezdés és 99. cikk a) pont |
|
56. cikk, (9) bekezdés, harmadik bekezdés |
89. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés |
|
57. cikk, (1) és (2) bekezdés |
90. cikk |
|
57. cikk, (3) bekezdés |
100. cikk, (1) bekezdés a) pont |
|
58. cikk, első bekezdés |
91. cikk |
|
58. cikk, második bekezdés |
— |
|
59. cikk, (1), első albekezdés |
100. cikk, (1) bekezdés |
|
59. cikk, (1), második albekezdés |
99. cikk, b) pont |
|
59. cikk, (2) bekezdés |
92. cikk, (2) bekezdés |
|
60. cikk |
93. cikk |
|
61. cikk |
94. cikk |
|
62. cikk, (1) és (2) bekezdés |
95. cikk (1) és (2) bekezdés |
|
62. cikk, (3) bekezdés |
22. cikk, 24. cikk a)–g) pont, 25. cikk a) és b) pont és 99. cikk c) pont |
|
63. cikk, (1) és (2) bekezdés |
— |
|
63. cikk, (3) bekezdés, a) pont |
— |
|
63. cikk, (3) bekezdés, b) pont |
96. cikk, (1) bekezdés, a) pont, 96. cikk (2) bekezdés, 100. cikk (1) bekezdés c)pont és 100. cikk (2) bekezdés |
|
63. cikk, (3) bekezdés, c) pont |
96. cikk, (1) bekezdés, b) pont, 96. cikk (2) bekezdés, 100. cikk (1) bekezdés c) pont és 100. cikk (2) bekezdés |
|
64. cikk |
97. cikk |
|
65. cikk, (1) és (2) bekezdés |
98. cikk |
|
65. cikk, (3) bekezdés |
99. cikk, d) pont és 100. cikk (1) bekezdés b) pont |
|
66. cikk |
101. cikk, (1) és (2) bekezdés |
|
67. cikk, (1) bekezdés, első és második albekezdés |
102. cikk, (1) bekezdés |
|
67. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés |
106. cikk, b) pont |
|
67. cikk, (2) és (3) bekezdés |
102. cikk, (2) és (3) bekezdés, első albekezdés |
|
68. cikk (1) és (2) bekezdés |
103. cikk (1) és (2) bekezdés |
|
68. cikk (3) bekezdés |
103. cikk (3) bekezdés a) pont |
|
68. cikk (4) bekezdés |
103. cikk (4) bekezdés |
|
69. cikk |
104. cikk |
|
70. cikk |
105. cikk (1) -(5) bekezdés |
|
71. cikk |
105. cikk (6) bekezdés |
|
72. cikk, (1) és (2) bekezdés |
108. cikk, (1) és (2) bekezdés |
|
72. cikk, (3) bekezdés |
108. cikk, (3) és 115. cikk |
|
73. cikk |
109. cikk |
|
74. cikk |
110. cikk |
|
75. cikk |
111. cikk |
|
76. cikk |
— |
|
77. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
112. cikk, (1) bekezdés |
|
77. cikk, (1) bekezdés, második és harmadik albekezdés |
112. cikk, (2) bekezdés |
|
77. cikk, (2) bekezdés |
112. cikk, (3) bekezdés |
|
77. cikk, (3) bekezdés |
112. cikk, (4) bekezdés |
|
78. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
113. cikk, (1) bekezdés |
|
78. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
99. cikk, d) pont és 100. cikk (1) bekezdés b) pont |
|
78. cikk, (2)–(4) bekezdés |
114. cikk, (1)-(3) bekezdés |
|
78. cikk, (5) bekezdés |
114. cikk, (4) bekezdés |
|
79. cikk, (1) bekezdés |
116. cikk, (1) bekezdés |
|
79. cikk, (2)–(5) bekezdés |
116. cikk, (4)–(7) bekezdés |
|
80. cikk |
117. cikk (1) bekezdés |
|
81. cikk (1) és (2) bekezdés |
118. cikk (1) és (2) bekezdés |
|
81. cikk (3) bekezdés |
118. cikk (34 bekezdés |
|
82. cikk (1) bekezdés |
119. cikk (1) bekezdés |
|
82. cikk (2) bekezdés |
119. cikk (3) bekezdés |
|
83. cikk |
120. cikk (1) bekezdés |
|
84. cikk (1) bekezdés |
121. cikk, (1) bekezdés |
|
84. cikk (2) bekezdés |
121. cikk, (3) bekezdés |
|
85. cikk, első mondat |
116. cikk (2) bekezdés, 117. cikk (2) bekezdés, 118. cikk (3) bekezdés, 119. cikk (2) bekezdés, 120. cikk (2) bekezdés, 121. cikk(2) bekezdés, és 123. cikk (1) bekezdés |
|
85. cikk, második mondat |
106. cikk, (3) bekezdés, 122. cikk, és 123. cikk (2) bekezdés |
|
86. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat |
124. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat és a) pont |
|
86. cikk, (1) bekezdés, a)–c) pont |
124. cikk, (1) bekezdés, b)- d) pont |
|
86. cikk, (1) bekezdés, d) és e) pont |
124. cikk, (1) bekezdés, e) pont |
|
86. cikk, (1) bekezdés, f)–k) pont |
124. cikk, (1) bekezdés, f)–k) pont |
|
86. cikk, (2) és (3) bekezdés |
124. cikk, (2) és (3) bekezdés |
|
86. cikk, (4)–(6) bekezdés |
124. cikk, (5)- (7) bekezdés |
|
86. cikk, (7) bekezdés |
126. cikk |
|
87. cikk, (1) bekezdés |
127. cikk, (1) bekezdés és 127. cikk, (2) bekezdés a) pont |
|
87. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés |
127. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés |
|
87. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés |
127. cikk, (8) bekezdés |
|
87. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, a) pont |
127. cikk, (2) bekezdés, b) pont és 131. cikk, a) pont |
|
87. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, b) és c) pont |
131. cikk, b) pont |
|
87. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, d) pont |
127. cikk (3) bekezdés és 161. cikk a) pont |
|
87. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés |
— |
|
88. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, első mondat |
6. cikk, (1) bekezdés |
|
88. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, második mondat |
127. cikk, (7) bekezdés |
|
88. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
6. cikk, (2) bekezdés |
|
88. cikk, (2) bekezdés |
127. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés |
|
88. cikk, (3) bekezdés |
127. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés és (6) bekezdés |
|
88. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés |
133. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
|
88. cikk, (4) bekezdés, második és harmadik albekezdés |
6. cikk, (2) bekezdés és (7) bekezdés a) pont |
|
89. cikk, (1) bekezdés |
129. cikk, (1) bekezdés |
|
89. cikk, (2) bekezdés |
— |
|
90. cikk |
130. cikk (1) bekezdés |
|
91. cikk |
134. cikk |
|
92. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
135. cikk, (1) bekezdés |
|
92. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
135. cikk, (2) bekezdés |
|
92. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés |
— |
|
92. cikk, (2)–(5) bekezdés |
135. cikk, (3)–(6) bekezdés |
|
93. cikk, (1) bekezdés |
136. cikk, (1) bekezdés |
|
93. cikk, (2) bekezdés |
— |
|
94. cikk |
137. cikk |
|
95. cikk, (1) bekezdés |
139. cikk, (1) bekezdés |
|
95. cikk, (2) és (3) bekezdés |
139. cikk, (3) és (4) bekezdés |
|
95. cikk, (4) bekezdés |
139. cikk, (6) bekezdés |
|
96. cikk, (1) és (2) bekezdés |
140. cikk |
|
96. cikk, (3) bekezdés |
139. cikk, (7) bekezdés |
|
97. cikk (1) bekezdés |
149. cikk |
|
97. cikk (2) bekezdés |
150. cikk |
|
98. cikk, (1) bekezdés |
144. cikk |
|
98. cikk, (2) bekezdés |
139. cikk, (5) bekezdés |
|
99. cikk |
141. cikk (1) bekezdés |
|
100. cikk |
141. cikk (2) bekezdés |
|
101. cikk, (1) bekezdés |
153. cikk, (1) bekezdés |
|
101. cikk, (2) bekezdés, a) pont |
153. cikk, (2) bekezdés és 156. cikk, a) pont |
|
101. cikk, (2) bekezdés, b) pont |
156. cikk, b) pont és 157. cikk |
|
101. cikk, (2) bekezdés, c) pont |
153. cikk (3) bekezdés és 156. cikk, c) pont |
|
102. cikk |
154. cikk |
|
103. cikk |
155. cikk, (2) bekezdés és 156. cikk, d) pont |
|
104. cikk, (1) bekezdés |
158. cikk, (1) bekezdés |
|
104. cikk, (2) bekezdés |
158. cikk, (3) bekezdés |
|
105. cikk, (1) bekezdés |
159. cikk (1) és (2) bekezdés |
|
105. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont |
159. cikk (3) bekezdés és 161. cikk a) pont |
|
105. cikk, (2) bekezdés, c) pont |
22. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés, és 25. cikk c) pont |
|
106. cikk, (1) bekezdés első albekezdés, első mondat |
179. cikk (1) bekezdés, első albekezdés |
|
106. cikk, (1) bekezdés első albekezdés, második mondat |
— |
|
106. cikk, (2) bekezdés |
179. cikk (3) és (6) bekezdés |
|
106. cikk, (3) bekezdés |
179. cikk (5) bekezdés |
|
106. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, a) pont |
22. cikk, 24. cikk, a)–g) pont és 25. cikk a) és b) pont |
|
106. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, b) pont |
23. cikk (4) bekezdés a) pont és 24. cikk, h) pont |
|
106. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, c) pont |
179. cikk (1) bekezdés, második albekezdés, 179 cikk (2) bekezdés és 180. cikk |
|
106. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, d) pont |
22. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés és 24. cikk, a) pont |
|
106. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, e) pont |
25. cikk,b) pont |
|
106. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, f) pont |
23. cikk (4) bekezdés b) pont, 24. cikk, h) pont, 28. cikk, 31. cikk b) pont és 32. cikk |
|
106. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, g) és h) pont |
181. cikk, |
|
106. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés |
— |
|
107. cikk, (1) bekezdés, első mondat |
6. cikk, (1) bekezdés |
|
107. cikk, (1) bekezdés, második mondat |
182. cikk, (1) bekezdés |
|
107. cikk, (2) bekezdés |
158. cikk, (2) bekezdés |
|
107. cikk, (3) bekezdés |
160. cikk, 161. cikk b) pont, 182. cikk (2)–(4) bekezdés, 183. cikk és 184. cikk |
|
108. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, első mondat |
162. cikk |
|
108. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, második és harmadik mondat |
170. cikk (4) bekezdés |
|
108. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, |
6. cikk (2) bekezdés, 7. cikk a) pont és 8. cikk (1) bekezdés a) pont. |
|
108. cikk, (2) bekezdés |
163. cikk, (1) és (2) bekezdés |
|
108. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés |
6. cikk, (1) bekezdés |
|
108. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés |
— |
|
108. cikk, (4) bekezdés |
163. cikk (3) bekezdés, 164. cikk és 165. cikk b) pont |
|
109. cikk, (1) bekezdés |
166. cikk (1) bekezdés |
|
109. cikk, (2) bekezdés |
166. cikk (2) bekezdés és 168. cikk a) pont |
|
109. cikk, (3) bekezdés |
6.cikk (2) bekezdés, 7. cikk a) pont, 8. cikk (1) bekezdés a) pont és 165. cikk, a) pont |
|
110. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
167. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
|
110. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
167. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés |
|
110. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés |
167. cikk, (2) és (3) bekezdés és 168. cikk, d) pont |
|
110. cikk, (2) és (3) bekezdés |
167. cikk, (4) és (5) bekezdés |
|
111. cikk, (1) bekezdés |
170. cikk, (1) bekezdés |
|
111. cikk, (2) bekezdés, első mondat |
170. cikk, (2) bekezdés |
|
111. cikk, (2) bekezdés, második mondat |
170. cikk, (3) bekezdés a) és b) pont |
|
111. cikk, (3) bekezdés |
170. cikk, (3) bekezdés c) pont |
|
112. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
172. cikk, (1) bekezdés |
|
112. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, első mondat |
182. cikk, (2) bekezdés |
|
112. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, második mondat |
182. cikk, (3) bekezdés |
|
112. cikk, (2) bekezdés |
— |
|
112. cikk, (3) bekezdés |
172. cikk, (2) bekezdés |
|
112. cikk, (4) bekezdés |
176. cikk, (b) bekezdés |
|
113. cikk, (1) és (2) bekezdés |
173. cikk, (1) és (2) bekezdés |
|
113. cikk, (3) bekezdés |
173. cikk, (3) bekezdés és 176. cikk, c) pont |
|
114. cikk, (1) bekezdés |
174. cikk, (1) bekezdés |
|
114. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés |
174. cikk, (2) bekezdés |
|
114. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés |
175. cikk, |
|
115. cikk, első bekezdés |
177. cikk, (1) bekezdés |
|
115. cikk, második bekezdés |
177. cikk (2) bekezdés és 178. cikk |
|
116. cikk, (1) bekezdés |
185. cikk, (1) bekezdés |
|
116. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a) pont |
22. cikk, 24. cikk, a)-g) pont és 25. cikk a) és b) pont |
|
116. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, b) pont |
23. cikk (4) bekezdés a) pont, 23. cikk (5) bekezdés, 24. cikk h) pont és 25. cikk c) pont |
|
116. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, c) és d) pont |
185. cikk (2) bekezdés és 186. cikk a) pont |
|
116. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, e) pont |
22. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés és 24. cikk, a) pont |
|
116. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, f) pont |
25. cikk, b) pont |
|
116. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, g) pont |
23. cikk (4) bekezdés b) pont, 24. cikk, h) pont, 28. cikk, 31. cikk, b) pont és 32. cikk |
|
116. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, h) és i) pont |
186. cikk, b) pont és 187. cikk |
|
116. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés |
— |
|
117. cikk |
188. cikk |
|
118. cikk |
189. cikk |
|
119. cikk, (1) és (2) bekezdés |
190. cikk |
|
119. cikk, (3) bekezdés |
193. cikk |
|
120. cikk |
191. cikk |
|
121. cikk |
192. cikk |
|
122. cikk |
193. cikk |
|
123. cikk, (1) és (2) bekezdés |
194. cikk |
|
123. cikk, (3) bekezdés |
179 cikk (4) bekezdés |
|
124. cikk, (1) bekezdés |
195. cikk, (1) bekezdés |
|
124. cikk, (2) bekezdés |
195. cikk, (2) és (3) bekezdés és 196. cikk |
|
125. cikk |
197. cikk |
|
126. cikk (1) bekezdés |
198. cikk (1) bekezdés |
|
126. cikk (2) bekezdés |
198. cikk (2) bekezdés, első albekezdés, első mondat |
|
127. cikk (1) bekezdés |
199. cikk |
|
127. cikk (2) bekezdés |
198. cikk (3) bekezdés d) pont |
|
128. cikk |
198. cikk (2) bekezdés első albekezdés, második mondat és második albekezdés, 198. cikk (3) bekezdés a)- c) pont és 200. cikk |
|
129. cikk |
201. cikk |
|
130. cikk, (1) bekezdés |
203. cikk, (1), első albekezdés |
|
130. cikk, (2)–(5) bekezdés |
203. cikk, (2)–(5) bekezdés |
|
131. cikk, a) pont |
— |
|
131. cikk, b) pont |
204. cikk |
|
132. cikk |
205. cikk |
|
133. cikk |
208. cikk, (1) bekezdés |
|
134. cikk |
202. cikk, 203. cikk (1) bekezdés, második albekezdés, 203. cikk, (6) bekezdés, 206. cikk, 207. cikk és 209. cikk |
|
135. cikk |
210. cikk |
|
136. cikk, (1) bekezdés |
211. cikk, (1) bekezdés |
|
136. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a) pont |
22. cikk, 24. cikk, a)–g) pont és 25. cikk a) és b) pont |
|
136. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, b) pont |
23. cikk (4) bekezdés a) pont és 24. cikk, h) pont |
|
136. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, c) pont |
212. cikk, a) pont |
|
136. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, d) pont |
22. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés és 24. cikk, a) pont |
|
136. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, e) pont |
25. cikk, b) pont |
|
136. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, f) pont |
23. cikk (4) bekezdés b) pont, 24. cikk, h) pont, 28. cikk, 31. cikk, b) pont és 32. cikk |
|
136. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, g) pont |
— |
|
136. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, h) pont |
— |
|
136. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés |
— |
|
136. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, a) pont |
211. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, a) pont |
|
136. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, b) pont |
211. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, b) és c) pont |
|
136. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, c) pont |
211. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, d) pont |
|
136. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés |
212. cikk, b) pont |
|
136. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés |
211. cikk, (4) bekezdés |
|
136. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés |
211. cikk, (5) bekezdés |
|
136. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés |
211. cikk, (6) bekezdés |
|
136. cikk, (4) bekezdés, negyedik albekezdés, a) és b) pont |
213. cikk |
|
136. cikk, (4) bekezdés, negyedik albekezdés, c) pont |
212. cikk, c) pont |
|
136. cikk, (5) bekezdés |
23. cikk (2) bekezdés |
|
137. cikk, (1) bekezdés |
214. cikk, (1) bekezdés |
|
137. cikk, (2) bekezdés |
214. cikk, (2) bekezdés, 7. cikk, c) pont |
|
138. cikk |
215. cikk, (1)–(3) bekezdés |
|
139. cikk |
218. cikk |
|
140. cikk, (1) bekezdés |
219. cikk |
|
140. cikk, (2) bekezdés |
221. cikk, a) pont, 222. cikk, b) pont |
|
141. cikk |
220. cikk |
|
142. cikk, (1) bekezdés, első, második és harmadik albekezdés |
223. cikk, (1) bekezdés |
|
142. cikk, (1) bekezdés, negyedik bekezdés |
224. cikk, a) pont |
|
142. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a) pont |
223. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a) pont |
|
142. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, b) és c) pont |
223. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, c) és d) pont |
|
142. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés |
223. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, b) pont és 224. cikk, c) pont |
|
142. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés |
223. cikk, (3) bekezdés |
|
142. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés |
224. cikk, d) pont |
|
142. cikk, (4) bekezdés |
223. cikk, (4) bekezdés |
|
143. cikk |
211. cikk (2) bekezdés, 216. cikk, 217. cikk, 221. cikk b) pont, 222. cikk b) pont, 224. cikk b) pont, 225. cikk, 228. cikk, 229. cikk, 230. cikk, 231. cikk, b) pont, 232. cikk, 233. cikk (4) bekezdés, 235. cikk, 236. cikk, 243. cikk (2) bekezdés, 251. cikk (4) bekezdés, 254. cikk (2),(3), (6) és (7) bekezdés, és 257. cikk (4) bekezdés |
|
144. cikk, (1) bekezdés |
226. cikk, (1) bekezdés |
|
144. cikk, (2) bekezdés |
226. cikk, (2) bekezdés és 231. cikk, a) pont |
|
144. cikk, (3) bekezdés |
226. cikk, (3) bekezdés |
|
144. cikk, (4) bekezdés |
— |
|
145. cikk, (1) és (2) bekezdés |
227. cikk, (1) és (2) bekezdés |
|
145. cikk, (3), első albekezdés |
155. cikk, (1) bekezdés |
|
145. cikk, (3), második albekezdés |
157. cikk |
|
146. cikk |
233. cikk, (1)–(3) bekezdés |
|
147. cikk |
234. cikk |
|
148. cikk, (1) bekezdés |
237. cikk, (1) bekezdés |
|
148. cikk, (2), első albekezdés |
237. cikk, (2) bekezdés |
|
148. cikk, (2), második albekezdés |
237. cikk, (3) bekezdés és 239. cikk |
|
149. cikk |
242. cikk |
|
150. cikk, (1) bekezdés |
238. cikk (1) bekezdés |
|
150. cikk, (2) bekezdés a) pont |
— |
|
150. cikk, (2) bekezdés b) pont |
238. cikk (2) bekezdés |
|
150. cikk, (3) bekezdés |
— |
|
151. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
144. cikk |
|
151. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
145. cikk (3) bekezdés |
|
151. cikk, (2) bekezdés |
145. cikk (5) és (11) bekezdés |
|
151. cikk, (3) bekezdés |
— |
|
151. cikk, (4) bekezdés |
147. cikk (4) bekezdés |
|
151. cikk, (5) bekezdés |
145. cikk (1), (2), (4) és (6)–(10) bekezdés, 146. cikk, 147. cikk (3) és (4) bekezdés, 148. cikk és 151. cikk |
|
152. cikk |
147. cikk (1) és (2) bekezdés |
|
153. cikk |
240. cikk |
|
154. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
237. cikk, (3) bekezdés, első mondat |
|
154. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
241. cikk, (1) bekezdés |
|
154. cikk, (2) bekezdés |
237. cikk, (3) bekezdés, második mondat és 241. cikk, (2) bekezdés |
|
155. cikk, (1) bekezdés |
243. cikk, (1) bekezdés |
|
155. cikk, (2) és (3) bekezdés |
243. cikk, (3) és (4) bekezdés |
|
156. cikk |
244. cikk |
|
157. cikk |
245. cikk |
|
158. cikk |
246. cikk |
|
159. cikk |
247. cikk |
|
160. cikk |
248. cikk |
|
161. cikk |
249. cikk |
|
162. cikk |
250. cikk, |
|
163. cikk |
251. cikk (1) - (3) bekezdés |
|
164. cikk, első bekezdés |
253. cikk |
|
164. cikk, második bekezdés |
— |
|
165. cikk |
252. cikk |
|
166. cikk (1) bekezdés |
254. cikk, (1) bekezdés |
|
166. cikk (2) és (3) bekezdés |
254. cikk, (4) és (5) bekezdés |
|
167. cikk |
255. cikk |
|
168. cikk |
256. cikk |
|
169. cikk |
257. cikk (1) - (3) bekezdésig |
|
170. cikk |
258. cikk |
|
171. cikk, (1) és (2) bekezdés |
259. cikk, (1) és (2) bekezdés |
|
171. cikk, (3) bekezdés |
86. cikk, (5) bekezdés |
|
171. cikk, (4) bekezdés |
259. cikk, (3) bekezdés |
|
172. cikk |
260. cikk |
|
173. cikk |
261. cikk |
|
174. cikk |
262. cikk |
|
175. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
263. cikk, (1) bekezdés |
|
175. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
263. cikk, (2) bekezdés, a) pont |
|
175. cikk, (2) és (3) bekezdés |
263. cikk, (3) és (4) bekezdés, |
|
176. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont |
263. cikk, (2) bekezdés b) pont és 265. cikk, b) pont |
|
176. cikk, (1) bekezdés, c) és d) pont |
265. cikk, b) pont |
|
176. cikk, (1) bekezdés, e) pont |
161. cikk, a) pont |
|
176. cikk, (2) bekezdés |
— |
|
177. cikk, (1) és (2) bekezdés |
267. cikk, (1) és (3) bekezdés |
|
177. cikk, (3) bekezdés |
267. cikk, (2) bekezdés |
|
177. cikk, (4) bekezdés |
267. cikk, (2) bekezdés |
|
177. cikk, (5) bekezdés |
268. cikk |
|
178. cikk, (1) bekezdés |
269. cikk, (1) bekezdés |
|
178. cikk, (2) bekezdés a) pont |
269. cikk, (2) bekezdés a) és b) pont |
|
178. cikk, (2) bekezdés b) pont |
269. cikk, (2) bekezdés d) és e) pont |
|
178. cikk, (3) bekezdés |
269. cikk, (3) bekezdés |
|
179. cikk |
270. cikk |
|
180. cikk, (1) bekezdés |
271. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
|
180. cikk, (2) bekezdés, első mondat |
6. cikk, (1) bekezdés |
|
180. cikk, (2) bekezdés, második mondat |
271. cikk, (3) bekezdés |
|
180. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés |
6. cikk, (2) bekezdés |
|
180. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés |
271. cikk, (4) bekezdés |
|
180. cikk, (4) bekezdés |
271. cikk (2) bekezdés, |
|
181. cikk, első és második bekezdés |
272. cikk, (1) bekezdés |
|
181. cikk, második és harmadik bekezdés |
— |
|
182. cikk, (1) bekezdés |
277. cikk |
|
182. cikk, (2) bekezdés |
— |
|
183. cikk, (1) bekezdés |
16. cikk (1) bekezdés és 17. cikk |
|
183. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont |
— |
|
183. cikk, (2) bekezdés, c) pont |
280. cikk és 283. cikk |
|
184. cikk |
285. cikk |
|
185. cikk |
— |
|
186. cikk |
286. cikk, (2) és (3) bekezdés |
|
187. cikk |
287. cikk |
|
188. cikk, (1) bekezdés |
288. cikk, (1) bekezdés |
|
188. cikk, (2) bekezdés |
288. cikk, (2) bekezdés |
|
188. cikk, (3) bekezdés |
288. cikk, (1) bekezdés |
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2399 rendelete (2022. november 23.) az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet létrehozásáról és a 952/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 317., 2022.12.9., 1 o.).
( 2 ) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.
( 3 ) HL L 124., 1971.6.8., 1. o.
( 4 ) HL L 324., 2009.12.10., 23. o.
( 5 ) HL L 152., 2009.6.16., 23. o.
( 6 ) HL L 82., 1997.3.22., 1. o.