02013R0346 — HU — 01.03.2018 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 346/2013/EU RENDELETE (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115, 2013.4.25., 18. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/1991 RENDELETE (2017. október 25.) |
L 293 |
1 |
10.11.2017 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 346/2013/EU RENDELETE
(2013. április 17.)
az európai szociális vállalkozási alapokról
(EGT-vonatkozású szöveg)
I.
FEJEZET
TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Ez a rendelet egységes követelményeket és feltételeket határoz meg azokra a kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozóan, amelyek a minősített szociális vállalkozási alapok forgalmazásával összefüggésben az egész Unióban használni kívánják az „ESZVA” megnevezést, így hozzájárul a belső piac zavartalan működéséhez.
A rendelet ezenkívül egységes szabályokat állapít meg a minősített szociális vállalkozási alapoknak az elfogadható befektetők számára Unió-szerte történő forgalmazására, a minősített szociális vállalkozási alapok portfólió-összetételére, a minősített szociális vállalkozási alapok által alkalmazható befektetési eszközökre és technikákra, valamint az Unió-szerte minősített szociális vállalkozási alapokat forgalmazó alapkezelők szervezeti felépítésére, üzletvitelére és átláthatóságára vonatkozóan.
2. cikk
(1) Ez a rendelet a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kollektív befektetési vállalkozások olyan alapkezelőire alkalmazandó, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:
a) kezelt összesített eszközértékük nem haladja meg a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti küszöbértéket;
b) az Unióban letelepedettek;
c) a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainál nyilvántartás-kötelesek; és
d) minősített szociális vállalkozási alap portfóliókat kezelnek.
(2) E rendelet 3–6, cikke, 10. és 13. cikke, 14. cikke (1) bekezdésének d), e) és f) pontja, 15a–20. cikke, 21. cikke (3) bekezdésének második albekezdése, valamint 22. cikke és 22a. cikke a kollektív befektetési vállalkozásoknak azon, a 2011/61/EU irányelv 6. cikke alapján engedélyezett kezelőire alkalmazandó, amelyek minősített szociális vállalkozási alapok portfólióit kezelik, és az említett alapok Unióban történő forgalmazása során az „ESZVA” megnevezést kívánják használni.
(3) Ha a 15. cikkel összhangban nyilvántartásba vett minősített szociális vállalkozási alapkezelők külső kezelők, a 2009/65/EK irányelv alapján engedélyköteles ÁÉKBV-t is kezelhetnek.
3. cikk
(1) E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
|
a) |
„kollektív befektetési vállalkozás” : a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerinti ABA; |
|
b) |
„minősített szociális vállalkozási alap” : olyan kollektív befektetési vállalkozás, i. amely az összes vonatkozó költség, a készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek állományának levonása után befektethető összeg alapján számított, összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legalább 70 %-át minősített befektetésekbe szándékozik kihelyezni a minősített szociális vállalkozási alap alapszabályában vagy létesítő okiratában megjelölt határidőn belül; ii. amelynek minősített befektetésektől eltérő eszközökbe kihelyezett befektetései nem haladják meg az összes vonatkozó költség, a készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek állományának levonása után befektethető összeg alapján számított, összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének 30 %-át; iii. amelyet valamely tagállam területén hoztak létre; |
|
c) |
„minősített szociális vállalkozási alapkezelő” : olyan jogi személy, amelynek alaptevékenysége legalább egy minősített szociális vállalkozási alap kezelése; |
|
d) |
„minősített portfólióvállalkozás” : olyan vállalkozás, i. amely a minősített szociális vállalkozási alap által eszközölt befektetés idején nem vehet részt a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. és 15. pontja szerinti szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben (MTF) való kereskedésben; ii. létesítő okirata, alapszabálya vagy más, a társaság alapításáról szóló szabályzat vagy létesítő okirat szerinti elsődleges célja, hogy mérhető, pozitív szociális hatásokat érjen el, amennyiben a vállalkozás: — társadalmi megtérülést létrehozó szolgáltatásokat nyújt vagy árukat termel, — árutermelési vagy szolgáltatásnyújtási módja a szociális célkitűzését szolgálja, vagy — kizárólag az első két franciabekezdésben meghatározott szociális gazdasági társaságoknak nyújt pénzügyi támogatást; iii. nyereségét elsősorban létesítő okirata, alapszabálya vagy más, a társaság alapításakor készült szabályzat vagy létesítő okirat és az ezekben meghatározott olyan eljárások és szabályok szerinti elsődleges szociális célkitűzésének elérésére fordítja, amelyek meghatározzák, hogy mely körülmények fennállása esetén kerül sor a nyereség részvényesek és tulajdonosok közötti felosztására, annak érdekében, hogy a nyereség felosztása ne veszélyeztesse elsődleges célkitűzését; iv. elszámoltatható és átlátható irányítás alatt áll, különösen a munkavállalók, az ügyfelek és az üzleti tevékenységében érintett felek bevonása révén; v. amelynek valamely tagállam vagy harmadik ország területén letelepedettek, feltéve, hogy az említett harmadik ország: — nem szerepel a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi munkacsoportnak a nem együttműködő országokat és területeket tartalmazó jegyzékében, — olyan megállapodást kötött a minősített szociális vállalkozási alap kezelőjének letelepedése szerinti tagállammal és minden egyéb olyan tagállammal, ahol a minősített szociális vállalkozási alap befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazni szándékoznak, amely biztosítja, hogy a harmadik ország teljes mértékben megfeleljen az OECD adóügyi modellegyezménye 26. cikkében meghatározott normáknak, és biztosítja az adóügyi információk tényleges cseréjét, beleértve a többoldalú adómegállapodásokat is; |
|
e) |
„minősített befektetés” : a következő eszközök bármelyike: i. olyan sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-eszköz, amelyet: — minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki, és a minősített szociális vállalkozási alap közvetlenül a minősített portfólióvállalkozástól szerzi meg, — minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki a minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírért cserébe, vagy — olyan vállalkozás bocsátott ki, amelynek a minősített portfólióvállalkozás többségi tulajdonú leányvállalata, és amelyet a minősített szociális vállalkozási alap a minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, sajáttőke-eszközért cserébe szerzett meg; ii. minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, értékpapírosított és nem értékpapírosított, hitelviszonyt megtestesítő eszközök; iii. egy vagy több más minősített szociális vállalkozási alap befektetési jegyei vagy részvényei, feltéve, hogy ezen minősített szociális vállalkozási alapok összesített tőke-hozzájárulásaik és le nem hívott tőkéjük legfeljebb 10 %-át fektették minősített szociális vállalkozási alapokba; iv. a minősített szociális vállalkozási alap által, minősített portfólióvállalkozásnak biztosíték mellett vagy anélkül nyújtott hitelek; v. bármely más részesedés minősített portfólióvállalkozásban; |
|
f) |
„vonatkozó költség” : a közvetlenül vagy közvetve a befektetők által viselt és a minősített szociális vállalkozási alap kezelője és a befektetők közötti megállapodás szerinti díjak, költségek és kiadások; |
|
g) |
„saját tőke” : tulajdonosi részesedés egy vállalkozásban, megjelenési formáját tekintve részvény vagy a minősített portfólióvállalkozás tőkéjében való, a befektetők számára kibocsátott részesedés más formái; |
|
h) |
„kvázi-sajáttőke” : bármely olyan, saját tőke és adósság együtteséből álló finanszírozási eszköz, amely esetében az eszköz hozamát a minősített portfólióvállalkozás nyereségével vagy veszteségével kapcsolták össze, és az instrumentum visszafizetése nemteljesítés esetén nem teljes mértékben biztosított; |
|
i) |
„forgalmazás” : valamely minősített szociális vállalkozási alapkezelő kezdeményezésére vagy annak nevében az általa kezelt minősített szociális vállalkozási alap befektetési jegyeire vagy részvényeire vonatkozó közvetlen vagy közvetett ajánlattétel az Unióban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező befektetők számára, vagy az említett befektetési jegyek, illetve részvények ilyen befektetők részére történő kibocsátása; |
|
j) |
„lehívható tőke” : olyan kötelezettségvállalás, amely alapján a befektető a minősített szociális vállalkozási alap alapszabályában vagy létesítő okiratában megjelölt határidőn belül köteles részesedést szerezni a minősített szociális vállalkozási alapban, vagy annak részére tőke-hozzájárulást teljesíteni; |
|
k) |
„letelepedés szerinti tagállam” : az a tagállam, amelyben valamely minősített szociális vállalkozási alap kezelőjének létesítő okirat szerinti székhelye van; |
|
l) |
„fogadó tagállam” : az – a letelepedés szerint tagállamtól eltérő – tagállam, amelyben a minősített szociális vállalkozási alap kezelője e rendelettel összhangban minősített szociális vállalkozási alapokat forgalmaz; |
|
m) |
„hatáskörrel rendelkező hatóság” : i. az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett alapkezelőkre vonatkozóan a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett, hatáskörrel rendelkező hatóság; ii. az e rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett alapkezelőkre vonatkozóan a 2011/61/EU irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében említett, hatáskörrel rendelkező hatóság; iii. a minősített szociális vállalkozási alapokra vonatkozóan azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, amelyben a minősített szociális vállalkozási alap letelepedett; |
|
n) |
„a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága” : a letelepedés szerint tagállamtól eltérő azon tagállam hatósága, amelyben a minősített szociális vállalkozási alap forgalmazásra kerül. |
Az első albekezdés c) pontja esetében, ha a minősített szociális vállalkozási alap jogi formája lehetővé teszi a belső kezelést, és az alap irányítótestülete nem jelöl ki külső alapkezelőt, akkor a 15. cikkel összhangban magát a minősített szociális vállalkozási alapot jegyzik be alapkezelőként. A belső szociális vállalkozási alapkezelőként nyilvántartásba vett minősített szociális vállalkozási alap nem jegyezhető be más kollektív befektetési vállalkozások külső minősített szociális vállalkozási alapkezelőjeként.
(2) A Bizottság jogosult a 26. cikknek megfelelően az e cikk (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett szociális célkitűzést szolgáló áru- és szolgáltatástípusokat, illetve árutermelési és szolgáltatásnyújtási módokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat elfogadni, figyelembe véve a minősített portfólióvállalkozások különböző típusait és azokat a helyzeteket, melyekben sor kerülhet a nyereség tulajdonosok és befektetők közötti felosztására.
II.
FEJEZET
AZ „ESZVA” MEGNEVEZÉS HASZNÁLATÁNAK FELTÉTELEI
4. cikk
Azok a minősített szociális vállalkozási alapkezelők, amelyek megfelelnek az e fejezetben meghatározott követelményeknek, jogosultak az „ESZVA” megnevezés használatára aminősített szociális vállalkozási alapok Unióban történő forgalmazása során.
5. cikk
(1) A minősített szociális vállalkozási alapkezelő minősített befektetésektől eltérő eszközökbe való befektetés esetén biztosítja, hogy az ilyen eszközökbe kihelyezett befektetések ne haladják meg az alap összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének 30 %-át. A 30 %-os küszöbérték kiszámítása az összes vonatkozó költség levonása után fennmaradó befektethető összegek alapján történik; a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állományát nem kell figyelembe venni e küszöbérték számításánál, mivel a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nem minősülnek befektetéseknek.
(2) A minősített szociális vállalkozási alapkezelő a minősített szociális vállalkozási alap szintjén nem alkalmazhat olyan módszert, amely akár pénz- vagy értékpapírkölcsönök, akár származékos pozíciók felvétele útján vagy bármely más módon lehívható tőkéjének szintjét meghaladó mértékben növelné az alap kockázati kitettségét.
(3) A minősített szociális vállalkozási alapkezelő a minősített szociális vállalkozási alap szintjén csak azzal a feltétellel vehet fel kölcsönt, bocsáthat ki adóskötelezvényt vagy vállalhat garanciát, ha ezeket a kölcsönöket, adóskötelezvényeket vagy garanciákat le nem hívott kötelezettségvállalások fedezik.
6. cikk
(1) A minősített szociális vállalkozási alapkezelők a minősített szociális vállalkozási alapok befektetési jegyeit és részvényeit kizárólag olyan befektetők részére forgalmazzák, amelyek a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének I. szakasza szerinti szakmai ügyfeleknek minősülnek, vagy amelyek a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének II. szakaszával összhangban, kérésre, szakmai ügyfélként kezelhetők, vagy egyéb befektetők részére, akik:
a) legalább 100 000 EUR befektetésére vállalnak kötelezettséget; valamint
b) írásban, a befektetési kötelezettségvállalásról megkötött szerződéstől független dokumentumban kijelentik, hogy tudatában vannak a tervezett kötelezettségvállalással járó kockázatnak.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a minősített szociális vállalkozási alapkezelő vezetésében érintett felső és középvezetőknek, valamint alkalmazottaknak az általuk kezelt minősített szociális vállalkozási alapokba való befektetéseire.
7. cikk
A minősített szociális vállalkozási alapkezelő az általa kezelt minősített szociális vállalkozási alappal kapcsolatban:
a) jóhiszeműen, tisztességesen, kellő szaktudással, gondossággal és figyelemmel jár el tevékenységei gyakorlása során;
b) megfelelő szabályozási elveket és eljárásokat alkalmaz a befektetők és a minősített portfólióvállalkozások érdekeit érintő, várhatóan felmerülő jogellenes gyakorlatok megakadályozására;
c) üzleti tevékenységét úgy végzi, hogy azzal előmozdítsa azon minősített portfólióvállalkozások pozitív szociális hatását, amelyekbe befektetett, és a lehető legnagyobb mértékben szolgálja az általa kezelt minősített szociális vállalkozási alapok és azok befektetőinek érdekeit, valamint a piac integritását;
d) a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések kiválasztása és e befektetések, valamint e vállalkozások pozitív szociális hatása folyamatos ellenőrzése során nagyfokú gondossággal jár el;
e) megfelelő szaktudással és ismeretekkel rendelkezik arról a minősített portfólióvállalkozásról, amelybe befektet;
f) méltányosan kezeli a befektetőket;
g) biztosítja, hogy egyetlen befektető se részesüljön megkülönböztetett bánásmódban, kivéve, ha ezt az adott minősített szociális vállalkozási alap alapszabályában vagy létesítő okiratában közzéteszik.
8. cikk
(1) Ha egy minősített szociális vállalkozási alapkezelő harmadik félre ruház feladatokat, az alapkezelőnek a minősített szociális vállalkozási alappal és annak befektetőivel szemben fennálló felelőssége nem változik. Az alapkezelő nem ruházhat át feladatokat olyan mértékben, hogy lényegében már ne legyen szociális vállalkozási alapkezelőnek tekinthető, vagy olyan mértékben, hogy postafiókcéggé váljon.
(2) A feladatok (1) bekezdésben említett átruházása nem veszélyeztetheti a minősített szociális vállalkozási alapkezelő felügyeletének hatékonyságát, és különösen nem akadályozhatja meg, hogy az alapkezelő befektetőinek legjobb érdeke szerint járjon el, illetve, hogy a minősített szociális vállalkozási alap kezelése a befektetők legjobb érdeke szerint történjen.
9. cikk
(1) A minősített szociális vállalkozási alapkezelő köteles felismerni és megakadályozni az összeférhetetlenségi helyzeteket, illetve, amennyiben az összeférhetetlenség nem kerülhető el, úgy köteles azt kezelni és nyomon követni, valamint a (4) bekezdésnek megfelelően haladéktalanul nyilvánosságra hozni annak megakadályozása céljából, hogy az összeférhetetlenségi helyzet hátrányosan befolyásolja a minősített szociális vállalkozási alapok és az azokba befektetők érdekeit, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a kezelésében lévő minősített szociális vállalkozási alapokat méltányosan kezeljék.
(2) A minősített szociális vállalkozási alapkezelő különösen az alábbiak között esetleg felmerülő összeférhetetlenségi helyzeteket veszi figyelembe:
a) a minősített szociális vállalkozási alapkezelők, az alapkezelők üzleti tevékenységét ténylegesen végző személyek, az alapkezelő alkalmazottai, az alapkezelő felett közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorló vagy általa közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött bármely személy, valamint az alapkezelő által kezelt minősített szociális vállalkozási alap vagy befektetői;
b) a minősített szociális vállalkozási alap vagy befektetői, valamint valamely egyéb, ugyanazon minősített szociális vállalkozási alapkezelő által kezelt minősített szociális vállalkozási alap, vagy az előbbiek befektetői;
c) a minősített szociális vállalkozási alap vagy az abba befektetők és az ugyanazon minősített szociális vállalkozási alapkezelő által kezelt kollektív befektetési vállalkozás vagy ÁÉKBV vagy e kollektív befektetési vállalkozásba vagy ÁÉKBV-be befektetők.
(3) A minősített szociális vállalkozási alapkezelők hatékony szervezeti és adminisztratív megoldásokkal biztosítják, hogy megfeleljenek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek.
(4) Az összeférhetetlenségi helyzetet azokban az esetekben kell az (1) bekezdés szerint nyilvánosságra hozni, amikor a minősített szociális vállalkozási alapkezelő által az összeférhetetlenség felismerésére, megelőzésére, kezelésére és nyomon követésére alkalmazott szervezeti megoldások nem elegendőek ahhoz, hogy kellő megbízhatósággal garantálják a befektetők érdeksérelme kockázatának elkerülését. A minősített szociális vállalkozási alapkezelőnek – mielőtt a befektetők nevében üzleti tevékenységet végezne – világosan fel kell tárnia a befektetők előtt az összeférhetetlenség általános jellemzőit vagy forrását.
(5) A Bizottság a 26. cikkben foglaltakkal összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:
a) az e cikk (2) bekezdésében említett összeférhetetlenség típusai;
b) a minősített szociális vállalkozási alapkezelők által az összeférhetetlenség felismerésére, megelőzésére, kezelésére, nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára irányuló struktúrák, szervezeti és adminisztratív eljárások tekintetében megtett lépések.
10. cikk
(1) A minősített szociális vállalkozási alapkezelők az általuk kezelt valamennyi minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában kötelesek megfelelő eljárásokkal mérni, hogy a minősített szociális vállalkozási alap befektetései által érintett minősített portfólióvállalkozások milyen mértékben érik el az általuk célul kitűzött pozitív szociális hatást. Az alapkezelők biztosítják, hogy ezen eljárások világosak és átláthatók legyenek, és tartalmazzanak olyan mutatókat, amelyek a minősített portfólióvállalkozás szociális céljának és jellegének függvényében tartalmazhatnak egy vagy több elemet a következők közül:
a) foglalkoztatás és munkaerőpiacok;
b) a munkahelyek minőségével összefüggő előírások és jogok;
c) társadalmi befogadás és egyes konkrét csoportok védelme;
d) egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség és megkülönböztetésmentesség;
e) közegészség és közbiztonság;
f) a szociális védelemhez, az egészségügyi és oktatási rendszerekhez való hozzáférés és az ezekre gyakorolt hatások.
(2) A Bizottság jogosult a 26. cikknek megfelelően az e cikk (1) bekezdésében említett eljárásokat meghatározó, a különböző minősített portfólióvállalkozásokra vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat elfogadni.
11. cikk
(1) A minősített szociális vállalkozási alapkezelőknek mindenkor rendelkezniük kell elegendő saját forrással, valamint a minősített szociális vállalkozási alapok megfelelő kezeléséhez szükséges, megfelelő és kielégítő emberi és technikai erőforrással.
(2) A belső kezelésű minősített szociális vállalkozási alapoknak és a minősített szociális vállalkozási alapok külső kezelőinek egyaránt 50 000 EUR induló tőkével kell rendelkezniük.
(3) A saját források összege mindenkor legalább az alapkezelőnél az előző évben felmerült általános költségek egynyolcada. A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága kiigazíthatja ezt a követelményt abban az esetben, ha az előző évhez képest lényeges változás következett be az alapkezelő üzleti tevékenységében. Ha a minősített szociális vállalkozási alap kezelője még nem végez egy teljes éve üzleti tevékenységet, a követelmény az üzleti tervében szereplő várható általános költségek összegének egynyolcada, feltéve, hogy a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága nem kéri ennek a tervnek a kiigazítását.
(4) Amennyiben az alapkezelő által kezelt minősített szociális vállalkozási alapok értéke meghaladja a 250 000 000 EUR-t, az alap kezelője további saját forrásokat bocsát rendelkezésre. E további összeg annak az összegnek a 0,02 %-a, amellyel a minősített szociális vállalkozási alap teljes értéke meghaladja a 250 000 000 EUR-t.
(5) A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága engedélyezheti a minősített szociális vállalkozási alap kezelőjének, hogy a (4) bekezdésben említett további sajátforrás-összeg legfeljebb 50 %-át ne bocsássa rendelkezésre, ha az említett alapkezelő rendelkezik egy ugyanakkora összegre vonatkozó, olyan hitelintézet vagy biztosító által kiállított garanciával, amelynek a létesítő okirat szerinti székhelye valamely tagállamban található, vagy olyan harmadik országban, ahol a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által az uniós jogban megállapítottal egyenértékűnek elismert prudenciális szabályok vonatkoznak rá.
(6) A saját forrásokat rövid távon likvid eszközökbe vagy azonnal készpénzre váltható eszközökbe kell fektetni, és nem tartalmazhatnak spekulatív pozíciókat.
12. cikk
(1) Az eszközök értékelésére vonatkozó szabályokat a minősített szociális vállalkozási alap alapszabályában vagy létesítő okiratában kell meghatározni, és e szabályoknak megbízható és átlátható értékelési folyamatot kell biztosítaniuk.
(2) Az alkalmazott értékelési eljárásoknak biztosítaniuk kell az eszközök megfelelő értékelését és az eszközérték legalább évente egyszeri kiszámítását.
(3) A minősített portfólióvállalkozások következetes értékelésének biztosítása érdekében az EÉPH iránymutatásokat dolgoz ki, melyekben meghatározza az ilyen vállalkozásokba kihelyezett befektetések kezelésére vonatkozó közös elveket, figyelembe véve e vállalkozások mérhető, pozitív szociális hatás elérésével kapcsolatos elsődleges célkitűzését és azt, hogy nyereségeiket elsősorban e cél elérésére használják fel.
13. cikk
(1) A minősített szociális vállalkozási alapkezelő az általa kezelt valamennyi minősített szociális vállalkozási alapról éves beszámolót nyújt be a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához a pénzügyi év végétől számított 6 hónapon belül. Az éves beszámoló ismerteti a minősített szociális vállalkozási alap portfóliójának összetételét és az alap tárgyévben folytatott tevékenységét. Tartalmazza továbbá a minősített szociális vállalkozási alap működése végén felhalmozódott nyereségét, és adott esetben a működése során kiosztott nyereségét. A beszámoló tartalmazza a minősített szociális vállalkozási alap auditált pénzügyi elszámolásait. Az éves beszámolót a mindenkori beszámolási standardoknak, valamint a minősített szociális vállalkozási alapkezelő és a befektetők közötti megállapodásoknak megfelelően kell elkészíteni. A minősített szociális vállalkozási alapkezelő köteles a beszámolót a befektetők kérésére azok rendelkezésére bocsátani. A minősített szociális vállalkozási alapkezelők és a befektetők a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban egyéb megállapodásokat is köthetnek egymással.
(2) Az éves beszámoló legalább a következőket tartalmazza:
a) a befektetési politika révén elért általános szociális eredmények megfelelő részletezése, és az ezen eredmények mérésére alkalmazott módszer;
b) a minősített portfólióvállalkozásokat érintő elidegenítésekről szóló nyilatkozat;
c) annak ismertetése, hogy a minősített szociális vállalkozási alap egyéb, nem minősített portfólióvállalkozásokba irányuló befektetési eszközeit érintő elidegenítésekre a 14. cikk (1) bekezdésének f) pontjában leírt feltételek szerint került-e sor;
d) a minősített szociális vállalkozási alapkezelő által a minősített portfólióvállalkozások kapcsán vállalt tevékenységek összefoglalása a 14. cikk (1) bekezdésének l) pontja szerint;
e) tájékoztatás az 5. cikk (1) bekezdésében említett, a minősített befektetésektől eltérő eszközökbe történő befektetések jellegéről, értékéről és céljáról;
f) annak ismertetése, hogy hogyan veszik figyelembe a minősített szociális vállalkozási alap befektetési megközelítésében a környezeti és éghajlati kockázatokat.
(3) Az auditot legalább évenként egyszer el kell végezni. Az auditnak meg kell erősítenie, hogy a pénz- és vagyoni eszközöket a minősített szociális vállalkozási alap nevében kezelik, és hogy a minősített szociális vállalkozási alap kezelője megfelelő nyilvántartásokat és ellenőrzéseket hozott létre és tart fenn a minősített szociális vállalkozási alap és befektetői pénz- és vagyoni eszközeire vonatkozó megbízatás és ezen eszközök ellenőrzése tekintetében.
(4) Amennyiben a minősített szociális vállalkozási alapkezelőnek a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 4. cikkével összhangban a minősített szociális vállalkozási alapról éves pénzügyi beszámolót kell közzétennie, úgy az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett információk külön vagy az éves pénzügyi beszámoló kiegészítéseként is rendelkezésre bocsáthatók.
(5) A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az e cikk alapján gyűjtött információkat a 23. cikkben említett eljárás útján minden egyes érintett minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság, minden érintett fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága és az ESMA rendelkezésére bocsátja.
14. cikk
(1) A minősített szociális vállalkozási alapkezelő a kezelésében lévő minősített szociális vállalkozási alap tekintetében világos és érthető formában tájékoztatja a befektetőket a befektetési döntéseik meghozatala előtt az alábbiakról:
a) az alapkezelő, valamint a vele szociális vállalkozási alapok kezelésével kapcsolatban szerződésben álló bármely egyéb szolgáltató kiléte, valamint e szereplők feladatai;
b) az alapkezelő számára a kezelésében lévő minősített szociális vállalkozási alapok megfelelő kezeléséhez szükséges emberi és technikai erőforrások fenntartásához rendelkezésre álló saját forrás mennyisége;
c) a minősített szociális vállalkozási alap befektetési stratégiája és céljai, beleértve:
i. azon minősített portfólióvállalkozások típusait, amelyekbe befektetni szándékozik;
ii. azon egyéb minősített szociális vállalkozási alapokat, amelyekbe befektetni szándékozik;
iii. azon minősített portfólióvállalkozások típusait, amelyekbe bármely egyéb, a ii. pontban említett minősített szociális vállalkozási alap befektetni szándékozik;
iv. az általa eszközölni kívánt nem minősített befektetéseket;
v. az általa alkalmazni kívánt technikákat; valamint
vi. az érvényes befektetési korlátozásokat;
d) a minősített szociális vállalkozási alap befektetési politikája révén formálódó pozitív szociális hatás, szükség szerint ideértve az ilyen eredményekkel kapcsolatos ésszerű előrejelzéseket és a múltbeli teljesítményre vonatkozó információkat;
e) a szociális hatások mérésére alkalmazandó módszertan;
f) a minősített portfólióvállalkozásoktól eltérő eszközök – kivéve a készpénzben vagy pénzeszköz-egyenértékesben fennálló eszközöket – és a kiválasztásukra szolgáló folyamatok, illetve kritériumok;
g) a minősített szociális vállalkozási alap kockázati profilja, és minden olyan kockázat, amely azokhoz az eszközökhöz kapcsolódik, amelyekbe az alap befektethet, vagy azokhoz a technikákhoz köthető, amelyeket az alap alkalmazhat;
h) a minősített szociális vállalkozási alap értékelési eljárása és az eszközértékelés árazási módszere, beleértve a minősített portfólióvállalkozások értékelésére szolgáló módszereket;
i) annak ismertetése, hogy milyen módon történik a minősített szociális vállalkozási alapkezelő díjazásának kiszámítása;
j) valamennyi vonatkozó költség, valamint ezek legmagasabb összegének meghatározása;
k) amennyiben rendelkezésre áll, a minősített szociális vállalkozási alap korábbi pénzügyi teljesítménye;
l) a minősített szociális vállalkozási alapkezelő által önállóan vagy külső feleken keresztül nyújtott olyan üzleti támogatási szolgáltatások és más támogatási tevékenységek, amelyek célja azon minősített portfólióvállalkozások fejlődésének, növekedésének vagy egyéb más vonatkozásban folyamatos működésének elősegítése, amelyekbe a minősített szociális vállalkozási alap befektet, illetve, ha nem nyújt ilyen szolgáltatásokat vagy nem végez ilyen tevékenységeket, akkor ennek indoklása;
m) azon eljárások, amelyekkel a minősített szociális vállalkozási alap megváltoztathatja befektetési stratégiáját, befektetési politikáját, vagy mindkettőt.
(2) Az (1) bekezdésben említett valamennyi információnak a szükséges mértékűnek, világosnak és egyértelműnek kell lennie. Az információkat naprakészen kell tartani, és ha szükséges, rendszeresen felül kell vizsgálni.
(3) Amennyiben a minősített szociális vállalkozási alap kezelőjének az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló, 2003. november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 2 ) vagy a szociális vállalkozási alapra vonatkozó nemzeti joggal összhangban a minősített szociális vállalkozási alapról tájékoztatót kell közzétennie, úgy az e cikk (1) bekezdésében említett információk külön vagy a tájékoztató részeként is rendelkezésre bocsáthatók.
(4) A Bizottság a 26. cikkben foglaltakkal összhangban jogosult felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az alábbiak meghatározása céljából:
a) az e cikk (1) bekezdésének c)–f) és l) pontjában említett információk tartalma;
b) az e cikk (1) bekezdésének c)–f) és l) pontjában említett információk egységes bemutatási módja a lehető legnagyobb fokú összehasonlíthatóság biztosítása érdekében.
III.
FEJEZET
FELÜGYELET ÉS IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
15. cikk
(1) Azok a minősített szociális vállalkozási alapkezelők, amelyek az „ESZVA” megnevezéssel kívánják forgalmazni minősített szociális vállalkozási alapjaikat, tájékoztatják e szándékukról a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, és közlik az alábbi adatokat:
a) a minősített szociális vállalkozási alapok kezelését ténylegesen végző személyek adatai;
b) azoknak a minősített szociális vállalkozási alapoknak a megnevezése, amelyek befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazni kívánják, valamint az alapok befektetési stratégiája;
c) információk a II. fejezet szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében tett intézkedésekről;
d) azon tagállamok felsorolása, amelyekben a minősített szociális vállalkozási alapkezelő forgalmazni kívánja az egyes minősített szociális vállalkozási alapokat.
▼M1 —————
(2) A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága csak akkor veszi nyilvántartásba a minősített szociális vállalkozási alapkezelőt, ha meggyőződött az alábbi feltételek teljesüléséről:
a) a minősített szociális vállalkozási alap üzleti tevékenységét irányító személyek üzleti jó hírneve elfogadható, és ezek a személyek a minősített szociális vállalkozási alapkezelő által követett befektetési stratégiák tekintetében elégséges szakmai tapasztalattal rendelkeznek;
b) az (1) bekezdésben előírt adatok hiánytalanok;
c) az (1) bekezdés c) pontjával összhangban bejelentett intézkedésekkel biztosítható a II. fejezet követelményeinek való megfelelés.
▼M1 —————
(3) Az e cikk szerinti nyilvántartásba vétel az Unió egész területén érvényes, és jogosulttá teszi a minősített szociális vállalkozási alapkezelőt arra, hogy az Unió egészében „ESZVA” megnevezésű minősített szociális vállalkozási alapokat forgalmazzon.
(4) A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága legkésőbb az (1) bekezdésben említett valamennyi információ benyújtását követő két hónappal tájékoztatja az (1) bekezdésben említett alapkezelőt, hogy megtörtént-e valamely minősített szociális vállalkozási alap kezelőjeként való nyilvántartásba vétele.
(5) Az e cikk szerinti nyilvántartásba vétel a 2011/61/EU irányelv 3. cikkének (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételnek minősül a minősített szociális vállalkozási alapok kezelése vonatkozásában.
(6) A minősített szociális vállalkozási alapok e cikkben említett kezelői értesítik a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát az e cikk szerinti kezdeti nyilvántartásba vételükhöz szükséges feltételek bármely lényeges változásáról e változások végrehajtása előtt.
Ha a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága úgy határoz, hogy korlátozásokat alkalmaz vagy elutasítja az első albekezdésben említett változásokat, az e változásokról szóló értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a minősített szociális vállalkozás alapkezelőjét. A hatáskörrel rendelkező hatóság – miután értesítette a minősített szociális vállalkozás alapkezelőjét – legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthatja ezt a határidőt, ha ezt az ügy különleges körülményei miatt szükségesnek tartja. Ha az érintett hatáskörrel rendelkező hatóság az adott értékelési időszakon belül nem emel kifogást a változásokkal szemben, akkor azok végrehajthatók.
(7) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelemben a hatáskörrel rendelkező hatóságok részére benyújtandó információk és a (2) bekezdésben foglalt feltételek további pontosítása céljából.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
(8) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelemben a hatáskörrel rendelkező hatóságok részére benyújtandó információk és a (2) bekezdésben foglalt feltételek tekintetében.
A Bizottság felhatalmazást kap az ezen bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.
(9) Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkével összhangban partneri felülvizsgálatokat szervez és végez a hatáskörrel rendelkező hatóságok által e rendeletnek megfelelően végrehajtott nyilvántartásba vételi eljárások következetességének erősítése érdekében.
15a. cikk
(1) A kollektív befektetési vállalkozások 2011/61/EU irányelv 6. cikke alapján engedélyezett kezelői kérelmezik azon minősített szociális vállalkozási alap nyilvántartásba vételét, amelyre az „ESZVA” megnevezést használni kívánják.
(2) Az (1) bekezdésben említett nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatósághoz kell benyújtani, és annak a következőket kell tartalmaznia:
a) a minősített szociális vállalkozási alap alapszabálya vagy létesítő okirata;
b) a letétkezelő azonosító adatai;
c) a 15. cikk (1) bekezdésében említett információk;
d) azon tagállamok felsorolása, amelyekben az (1) bekezdésben említett alapkezelők minősített szociális vállalkozási alapokat létesítettek, vagy kívánnak létesíteni.
Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában a II. fejezet szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében tett intézkedésekre vonatkozó információk az 5., 6. és a 10. cikknek, a 13. cikk (2) bekezdésének, valamint a 14. cikk (1) bekezdése d), e) és f) pontjának való megfelelés érdekében tett intézkedésekre vonatkoznak.
(3) Ha a minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság és a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága különbözik egymástól, a minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság annak megválaszolását kéri a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságától, hogy az említett alapkezelőnek az ABA-k kezelésére szóló engedélye kiterjed-e a minősített szociális vállalkozási alapra, valamint hogy teljesülnek-e a 15. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételek.
A minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság továbbá felvilágosítást és tájékoztatást kérhet a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságától a (2) bekezdésben említett dokumentációval kapcsolatban.
A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság megkeresésére annak kézhezvételétől számított egy hónapon belül válaszol.
(4) Az (1) bekezdésben említett alapkezelők nem kötelesek benyújtani azokat az információkat és dokumentumokat, amelyeket a 2011/61/EU irányelv alapján már benyújtottak.
(5) A (2) bekezdéssel összhangban kapott dokumentáció értékelését és a (3) bekezdésben említett felvilágosítás és tájékoztatás kézhezvételét követően a minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóságnak az alapot minősített szociális vállalkozási alapként kell nyilvántartásba vennie, amennyiben az említett alap kezelője teljesíti a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeket.
(6) A minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdésben említett alapkezelőt legkésőbb az említett alapkezelő által a (2) bekezdésben említett dokumentáció teljes körű benyújtását követő két hónappal tájékoztatja, hogy megtörtént-e az említett alap minősített szociális vállalkozási alapként való nyilvántartásba vétele.
(7) Az e cikk szerinti nyilvántartásba vétel az Unió teljes területén érvényes, és lehetővé teszi az egész Unióban az említett alapok „ESZVA” megnevezéssel történő forgalmazását.
(8) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóságok részére a (2) bekezdéssel összhangban benyújtandó információk további pontosítása céljából az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
(9) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára a (2) bekezdéssel összhangban történő információnyújtáshoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az ezen bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.
(10) Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkével összhangban partneri felülvizsgálatokat szervez és végez a hatáskörrel rendelkező hatóságok által e rendeletnek megfelelően végrehajtott nyilvántartásba vételi eljárások következetességének erősítése érdekében.
15b. cikk
A tagállamok biztosítják, hogy a 15. cikkben említett alapkezelő vagy a 15 a. cikkben említett alap nyilvántartásba vételének elutasítását indokolni kelljen, arról értesíteni kelljen az ugyanazon cikkekben említett alapkezelőket, és az elutasítás ellen valamely nemzeti bíróságnál, vagy közigazgatási vagy egyéb hatóságnál jogorvoslatnak legyen helye. E jogorvoslati jog akkor is alkalmazandó a nyilvántartásba vétel vonatkozásában, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelemről nem hoznak döntést azon időponttól számított két hónapos időtartamon belül, hogy a minősített szociális vállalkozási alap kezelője valamennyi szükséges információt benyújtott. A tagállamok kötelezővé tehetik, hogy az érintett alapkezelő az említett jogorvoslati jog gyakorlása előtt merítse ki a nemzeti jogban biztosított valamennyi előzetes közigazgatási jogorvoslati lehetőséget.
16. cikk
A minősített szociális vállalkozási alap kezelője tájékoztatja a letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, amennyiben:
a) új minősített szociális vállalkozási alapot kíván forgalmazni;
b) már létező minősített szociális vállalkozási alapot kíván forgalmazni a 15. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett felsorolásban nem szereplő tagállamban.
17. cikk
(1) A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága haladéktalanul értesíti a fogadó tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait és az ESMA-t a minősített szociális vállalkozási alap kezelőjének nyilvántartásba vételéről vagy a nyilvántartásból történő törléséről, valamely minősített szociális vállalkozási alap nyilvántartáshoz történő hozzáadásáról vagy a nyilvántartásból történő törléséről és az azon tagállamok jegyzékéhez történő hozzáadásról vagy arról való törlésről, amelyben a minősített szociális vállalkozási alap kezelője minősített szociális vállalkozási alapokat kíván forgalmazni.
Az első albekezdés alkalmazásában, a 15a. cikk alapján nyilvántartásba vett minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul értesíti a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, a fogadó tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait és az ESMA-t minden minősített szociális vállalkozási alap nyilvántartáshoz történő hozzáadásáról vagy nyilvántartásból történő törléséről vagy az azon tagállamok jegyzékéhez történő bármely hozzáadásról vagy arról való törlésről, amelyben a minősített szociális vállalkozási alap kezelője az említett alapot forgalmazni kívánja.
(2) A fogadó tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a minősített szociális vállalkozás alapkezelőjével szemben nem írhatnak elő semmilyen követelményt vagy adminisztratív eljárást a minősített szociális vállalkozási alapok forgalmazásával kapcsolatban, továbbá nem köthetik a forgalmazást előzetes jóváhagyáshoz. Az ilyen követelmények vagy adminisztratív eljárások magukban foglalják a díjakat és egyéb illetékeket is.
(3) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH az e cikk szerinti értesítés formáját meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki.
(4) Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2014. február 16-ig benyújtja a Bizottsághoz.
(5) A Bizottság felhatalmazást kap a (3) bekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkében meghatározott eljárással összhangban történő elfogadására.
17a. cikk
(1) A 15. cikk (9) bekezdése és a 15a. cikk (10) bekezdése szerinti partneri felülvizsgálatok megszervezése és elvégzése céljából a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága vagy – amennyiben ez eltérő – a minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság biztosítja, hogy a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló, a 15. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 15a. cikk (2) bekezdésében meghatározott végleges információt az ESMA számára a nyilvántartásba vétel után kellő időben rendelkezésre bocsássák. Ezen információkat a 23. cikkben említett eljárás útján kell rendelkezésre bocsátani.
(2) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA az (1) bekezdéssel összhangban számára rendelkezésére bocsátandó információk további pontosítása céljából szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
(3) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az ESMA számára az (1) bekezdéssel összhangban történő információnyújtáshoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az ezen bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.
18. cikk
(1) Az ESMA az interneten keresztül nyilvánosan hozzáférhető központi adatbázist tart fenn, amely tartalmazza az összes olyan alapkezelő felsorolását, amely „ESZVA” megnevezést használó minősített szociális vállalkozási alapot kezel, az összes olyan minősített szociális vállalkozási alap felsorolását, amelyre vonatkozóan ezt a megnevezést használják, valamint azon országok felsorolását, amelyekben ezen alapokat forgalmazzák.
(2) Az ESMA honlapján internetes hivatkozásokat tesz közzé, amelyek a 3. cikk (1) bekezdés első albekezdése d) pontja v. alpontjában foglalt alkalmazandó követelményt teljesítő harmadik országokra vonatkozó információkra mutatnak.
19. cikk
(1) A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága felügyeli az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.
(1a) A 2. cikk (2) bekezdésében említett alapkezelő esetében a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága felelős annak felügyeletéért, hogy az alapkezelő intézkedései és szervezeti felépítése megfelelő legyen annak érdekében, hogy az említett alapkezelő meg tudjon felelni az általa kezelt összes minősített szociális vállalkozási alap létrehozására és működésére vonatkozó kötelezettségeknek és szabályoknak.
(1b) A 2. cikk (2) bekezdésében említett alapkezelő által kezelt minősített kockázatitőke-alap esetében a minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság felelős annak felügyeletéért, hogy a minősített kockázatitőke-alap megfelel-e az 5. és a 6. cikkben, valamint a 14. cikk (1) bekezdésének c) és i) pontjában meghatározott szabályoknak. A minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság felelős annak felügyeletéért is, hogy az alap megfelel-e az alapszabályában vagy létesítő okiratában foglalt kötelezettségeknek.
(2) Amennyiben a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága világos és bizonyítható indokok alapján úgy ítéli meg, hogy a minősített szociális vállalkozási alapkezelő a tagállam területén belül megsérti e rendeletet, erről azonnal tájékoztatja a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát. A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megteszi a szükséges intézkedéseket.
(3) Ha a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának intézkedései ellenére, vagy azok ésszerű időn belüli hiányában a minősített szociális vállalkozási alapkezelő kitart a rendelettel nyilvánvalóan ellentétes gyakorlata mellett, a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának értesítését követően maga is megtehet minden szükséges intézkedést a befektetők védelmére, ideértve adott esetben az adott fogadó tagállamban a minősített szociális vállalkozási alapok érintett minősített szociális vállalkozási alapkezelő általi további forgalmazásának megakadályozását.
20. cikk
A hatáskörrel rendelkező hatóságok a nemzeti joggal összhangban rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges valamennyi felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel. Az hatáskörrel rendelkező hatóságok különösen az alábbi hatáskörökkel rendelkeznek:
a) betekintési joguk van minden dokumentumba, függetlenül azok formájától, azokról másolatot kérhetnek vagy készíthetnek;
b) haladéktalan adatközlésre szólíthatják fel a minősített szociális vállalkozási alapkezelőt;
c) bárkitől tájékoztatást kérhetnek a minősített szociális vállalkozási alapkezelő vagy a minősített szociális vállalkozási alap tevékenységéről;
d) helyszíni ellenőrzést végezhetnek előzetes bejelentéssel vagy előzetes bejelentés nélkül;
e) megfelelő intézkedéseket hozhatnak annak biztosítására, hogy a minősített szociális vállalkozási alapkezelő folyamatosan megfeleljen az e rendeletben előírt követelményeknek;
f) felszólíthatják a minősített szociális vállalkozási alapkezelőt e rendelet betartására, és arra, hogy tartózkodjon minden olyan magatartás megismétlésétől, amely e rendelet előírásainak megszegését jelentheti.
Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkével összhangban partneri felülvizsgálatokat szervez és végez a hatáskörrel rendelkező hatóságok által e rendeletnek megfelelően végrehajtott felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel kapcsolatos eljárások következetességének erősítése érdekében.
21. cikk
(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet előírásainak megsértése esetén alkalmazandó adminisztratív szankciókra és egyéb intézkedésekre vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges rendelkezést azok végrehajtása érdekében. Az előírt adminisztratív szankciók és egyéb intézkedések hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek.
(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett szabályokról ►M1 2020. március 2-ig ◄ tájékoztatják a Bizottságot és az EÉPH-t. A tagállamok az említett szabályok későbbi módosításairól haladéktalanul értesítik a Bizottságot és az EÉPH-t.
(3) A 2. cikk (1) bekezdésében említett alapkezelőknek mindenkor meg kell felelniük e rendeletnek, és felelősséggel tartoznak e rendelet bármely megsértéséért, ideértve az e rendelet megsértéséből eredő veszteségeket és károkat is.
A 2. cikk (2) bekezdésében említett alapkezelőnek mindenkor meg kell felelniük a 2011/61/EU irányelvnek. Ezek az alapkezelők kötelesek gondoskodni az e rendeletnek való megfelelésről, és a 2011/61/EU irányelv szerinti felelősséggel tartoznak. Ezek az alapkezelők felelősséggel tartoznak az e rendelet megsértéséből eredő veszteségekért és károkért is.
22. cikk
(1) A minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett adott esetben meghozza a (2) bekezdésben említett megfelelő intézkedéseket, amennyiben a minősített szociális vállalkozási alap kezelője:
a) nem tesz eleget a portfólió-összetételre vonatkozó követelményeknek, és ezzel megszegi az 5. cikkben foglaltakat;
b) a 6. cikket sértve valamely minősített szociális vállalkozási alap befektetési jegyeit és részvényeit nem elfogadható befektetők részére forgalmazza;
c) használja az „ESZVA” megnevezést, azonban nem került nyilvántartásba vételre a 15. cikkel összhangban, vagy a minősített szociális vállalkozási alap nem került nyilvántartásba vételre a 15a. cikkel összhangban;
d) olyan pénzeszközök forgalmazására használja az „ESZVA” megnevezést, amelyeket nem a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. pontjával összhangban hoztak létre;
e) a nyilvántartásba vételt a 15. vagy a 15a. cikket megsértve hamis nyilatkozatok alapján vagy egyéb szabálytalan módon érte el;
f) nem jóhiszeműen, tisztességesen, kellő szaktudással, gondossággal és figyelemmel jár el tevékenységei gyakorlása során, és ezzel megsérti a 7. cikk a) pontját;
g) nem alkalmaz megfelelő szabályozási elveket és eljárásokat a jogellenes gyakorlatok megakadályozására, és ezzel sérti a 7. cikk b) pontját;
h) ismételten nem tesz eleget a 13. cikkben foglalt, az éves beszámolóra vonatkozó követelményeknek;
i) ismételten nem tesz eleget a befektetők tájékoztatására vonatkozó, 14. cikk szerinti kötelezettségének.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a hatáskörrel rendelkező hatóság szükség szerint:
a) adott esetben intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy a minősített szociális vállalkozás alapkezelője megfeleljen az 5. és 6. cikknek, a 7. cikk a) és b) pontjának, valamint a 13–15a. cikknek;
b) megtiltja az érintett minősített szociális vállalkozás kezelőjének az „ESZVA” megnevezés használatát, és törli az említett alapkezelőt vagy az érintett minősített szociális vállalkozási alapot a nyilvántartásból.
(3) Az (1) bekezdésben említett hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul tájékoztat minden más érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot, a 15. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban a fogadó tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait, és az ESMA-t a minősített szociális vállalkozási alap kezelőjének vagy a minősített szociális vállalkozási alapnak a nyilvántartásból történő törléséről.
(4) Az egy vagy több minősített szociális vállalkozási alapnak az Unióban „ESZVA” megnevezés alatti forgalmazására vonatkozó jog a hatáskörrel rendelkező hatóság (2) bekezdés b) pontjában említett határozatának időpontjától kezdve azonnali hatállyal megszűnik.
(5) Adott esetben a letelepedés szerinti tagállam vagy a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága haladéktalanul tájékoztatja az ESMA-t arról, ha egyértelmű és bizonyítható oka van azt feltételezni, hogy a minősített szociális vállalkozási alap kezelője az (1) bekezdés a)–i) pontjában említett jogsértések bármelyikét elkövette.
Az ESMA az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett az 1095/2010/EU rendelet 17. cikkével összhangban ajánlásokat intézhet az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz annak érdekében, hogy hozzák meg az e cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, vagy tartózkodjanak az ilyen intézkedések meghozatalától.
22a. cikk
A hatáskörrel rendelkező hatóságokra a 2011/61/EU irányelvvel összhangban többek között a szankciókkal kapcsolatban átruházott hatásköröket az e rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett alapkezelők vonatkozásában is gyakorolni kell.
23. cikk
(1) A hatáskörrel rendelkező hatóságok és az EÉPH együttműködik egymással minden olyan esetben, amikor az az e rendelet szerinti feladataik elvégzéséhez szükséges, az 1095/2010/EU rendelettel összhangban.
(2) A hatáskörrel rendelkező hatóságok és az EÉPH kicserélnek egymással minden olyan információt és dokumentumot, amely az 1095/2010/EU rendelettel összhangban az e rendelet szerinti feladataik ellátásához, különösen az e rendelet előírásai megszegésének megállapításához és a kötelességszegések orvoslásához szükséges.
24. cikk
(1) Minden olyan személyre, aki a hatáskörrel rendelkező hatóságoknál vagy az EÉPH-nál dolgozik vagy korábban dolgozott, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy az EÉPH által megbízott könyvvizsgálókra és szakértőkre egyaránt vonatkozik a szakmai titoktartás kötelezettsége. Ezek a személyek semmilyen, a feladataik ellátása során szerzett bizalmas információt nem tárhatnak fel más személy vagy hatóság számára, kivéve, ha az összefoglaló vagy összesítő formában történik, úgy, hogy a minősített szociális vállalkozási alapkezelőket és a minősített szociális vállalkozási alapokat ne lehessen egyenként azonosítani, a büntetőjog hatálya alá tartozó esetek és az e rendelettel kapcsolatos eljárások kivételével.
(2) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai és az EÉPH információcserét folytathatnak az e rendelettel vagy egyéb, a minősített szociális vállalkozási alapkezelőkre és a minősített szociális vállalkozási alapokra alkalmazandó uniós joggal összhangban.
(3) Ha a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy az EÉPH bizalmas adatokat kap a (2) bekezdésben foglaltak alapján, akkor ezeket az adatokat kizárólag a feladataik ellátása során, és csak az igazgatási és bírósági eljárások céljára használhatják.
25. cikk
Amennyiben a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között nézetkülönbség alakul ki egy hatáskörrel rendelkező hatóság értékelését, fellépését vagy mulasztását illetően valamely olyan területen, ahol ez a rendelet több tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti együttműködést és egyeztetést ír elő, a hatáskörrel rendelkező hatóságok az ügyet az EÉPH elé utalhatják, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkében rá ruházott hatáskörökkel összhangban eljárhat, amennyiben a nézetkülönbség nem e rendelet 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. pontjával vagy 3. cikke (1) bekezdése d) pontjának i. pontjával kapcsolatos.
IV.
FEJEZET
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. cikk
(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.
(2) A 3. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (5) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást a Bizottság 2013. május 15-től számított négy évre kapja meg. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a négyéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb három hónappal az egyes időszakok vége előtt nem emel kifogást a meghosszabbítás ellen, a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (5) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon, vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusról, annak elfogadását követően, haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5) A 3. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (5) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése vagy a 14. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról történt értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejáratát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.
27. cikk
(1) A Bizottság e rendeletet a (2) bekezdéssel összhangban felülvizsgálja. A felülvizsgálat tartalmazza a rendeletben előírt szabályok működésének és az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatok általános felmérését, többek között a következőket:
a) milyen széles körben használták a minősített szociális vállalkozási alapkezelők az „ESZVA” megnevezést a különböző tagállamokban akár a tagállamon belül, akár a határokon átívelő módon;
b) a minősített szociális vállalkozási alapok által kihelyezett befektetések földrajzi és ágazati megoszlása;
c) a 14. cikk szerinti tájékoztatási kötelezettségek megfelelősége, különösen azt illetően, hogy elegendőek-e ahhoz, hogy a befektetők számára lehetővé tegyék a megalapozott befektetési döntések meghozatalát;
d) a minősített szociális vállalkozási alapok különféle minősített befektetései, illetve ezek hatása a szociális gazdasági társaságok fejlődésére az Unióban;
e) a „szociális vállalkozás” európai címke létrehozásának szükségessége;
f) annak lehetősége, hogy harmadik országokban létrehozott szociális vállalkozási alapok számára engedélyezzék az „ESZVA” megnevezés használatát, figyelembe véve azon bizottsági ajánlás alkalmazásának tapasztalatait, amely célja az, hogy harmadik országokat a jó adóügyi igazgatás minimális szabályainak alkalmazására buzdítsa;
g) a minősített portfólióvállalkozások meghatározására szolgáló kritériumok gyakorlati alkalmazása és ennek hatása a szociális gazdasági társaságok fejlődésére az Unióban, valamint azok pozitív szociális hatása;
h) a minősített szociális vállalkozási alapkezelők által a 10. cikkben említett minősített portfólióvállalkozások által kifejtett pozitív szociális hatások mérésére bevezetett eljárások elemzése, valamint annak felmérése, hogy bevezethetők-e harmonizált standardok az uniós szintű szociális hatásnak az Unió szociális politikájával összhangban történő mérésére;
i) a minősített szociális vállalkozási alapok forgalmazásának lakossági befektetőkre történő kiterjesztésének lehetősége;
j) az, hogy a minősített szociális vállalkozási alapokat a 2009/65/EK irányelv szerinti elfogadható eszközöknek kell-e minősíteni;
k) e rendelet letétkezelői szabályokkal történő kiegészítésének szükségessége;
l) a szociális vállalkozási alapok előtt álló esetleges adóakadályok vizsgálata, és a szociális vállalkozási tevékenység Unión belüli népszerűsítését célzó lehetséges adóösztönzők értékelése;
m) az „ESZVA” megnevezést használó alapokba való befektetést esetlegesen akadályozó tényezők felmérése, ideértve a más, prudenciális jellegű uniós jogszabályok intézményi befektetőkre gyakorolt hatását.
(2) Az (1) bekezdésben említett felülvizsgálatra a következők szerint kerül sor:
a) az a–e), valamint a g)–m) pontok tekintetében ►M1 2022. március 2-ig ◄ ; valamint
b) a f) pont tekintetében 2015. július 22-ig.
(3) A Bizottság az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat után, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően – adott esetben jogalkotási javaslattal együtt – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(4) A 2011/61/EU irányelv 69. cikke szerinti felülvizsgálattal párhuzamosan, különösen az említett irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján nyilvántartásba vett alapkezelők tekintetében a Bizottság elemzi:
a) a minősített szociális vállalkozási alapok kezelését és azt, hogy helyénvaló-e változtatásokat tenni a jogi keretre vonatkozóan, ideértve egy alapkezelői útlevél lehetőségét; valamint
b) a minősített szociális vállalkozási alapok vonatkozásában a forgalmazás fogalommeghatározásának megfelelőségét, valamint e fogalommeghatározásnak és az arra vonatkozó eltérő nemzeti értelmezéseknek a minősített szociális vállalkozási alapok működésére és életképességére, illetve az ilyen alapok határon átnyúló forgalmazására gyakorolt hatását.
A Bizottság e felülvizsgálatot követően – adott esetben a vonatkozó jogalkotási javaslattal együtt – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
28. cikk
(1) A Bizottság 2017. július 22-ig megkezdi az e rendelet és a kollektív befektetési vállalkozásokról és azok kezelőiről szóló egyéb szabályok, különösen a 2011/61/EU irányelvben lefektetett szabályok közötti kölcsönhatás vizsgálatát. A felülvizsgálat e rendelet hatályát érinti. A felülvizsgálat keretében adatgyűjtés történik annak értékelésére, hogy bővíteni kell-e a rendelet hatályát annak lehetővé tétele érdekében, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében foglalt küszöbértéket meghaladó eszközállománnyal rendelkező minősített szociális vállalkozási alapokat kezelő alapkezelők e rendelettel összhangban minősített szociális vállalkozási alapkezelővé váljanak.
(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat után, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően – adott esetben jogalkotási javaslattal együtt – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
29. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
A rendeletet 2013. július 22-től kell alkalmazni, a 3. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (5) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (4) bekezdése kivételével, amelyek 2013. május 15-től kezdődően alkalmazandók.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
( 1 ) HL L 390., 2004.12.31., 38. o.
( 2 ) HL L 345., 2003.12.31., 64. o.