Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében ( 1 ),

mivel:

(1)

A szilárd empirikus adatok és statisztikák nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy fel lehessen mérni az uniós politikák és programok terén történt haladást, illetve értékelni lehessen ezek hatékonyságát, különösen az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, a 2010. március 3-i bizottsági közleményben meghatározott Európa 2020 stratégiával összefüggésben.

(2)	Az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) szerint az uniós intézkedések finanszírozásának keretét biztosító többéves európai statisztikai programot kell létrehozni (a továbbiakban: a többéves program).

(3)

A 223/2009/EK rendeletnek megfelelően a többéves programnak az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének keretét, valamint az előirányzott intézkedések főbb területeit és célkitűzéseit kell biztosítania legfeljebb ötéves időszakra. A programnak meg kell határoznia az Unió tevékenységeinek ellátásához szükséges információk iránti igényekkel kapcsolatos prioritásokat. Ezeket az igényeket egyrészt az előírt statisztikák előállításához uniós és nemzeti szinten szükséges források függvényében, másrészt az adatszolgáltatói terhek és a válaszadók kapcsolódó költségei alapján kell mérlegelni, kiemelt figyelmet fordítva a költséghatékonyságra.

(4)

Az európai statisztikáknak a többéves program jogszabályi keretein belül történő fejlesztését, előállítását és közzétételét az Unió statisztikai hatósága – azaz a Bizottság (Eurostat) –, valamint a nemzeti statisztikai intézetek és egyéb, a tagállamok által kijelölt nemzeti hatóságok (a továbbiakban együttesen: a nemzeti statisztikai hatóságok) ( 3 ) között az európai statisztikai rendszerben (ESR) megvalósított, szoros és összehangolt együttműködés útján kell végezni. A nemzeti statisztikai intézetek és a Bizottság (Eurostat) szakmai függetlensége egyaránt alapvető fontosságú a hiteles és magas színvonalú statisztikai adatok biztosításához.

(5)

A Bizottság (Eurostat) és a nemzeti statisztikai intézetek közötti szorosabb együttműködés nélkülözhetetlen az európai statisztikák minőségének javításához. Az ilyen együttműködést főként a statisztikákra és az azokhoz kapcsolódó témákra vonatkozó további módszertani képzésekre, a meglévő jó gyakorlatok az ESR-en belüli fejlesztésére és terjesztésére, valamint a tagállamok és a Bizottság (Eurostat) közötti kétirányú személyzeti csereprogramokra kell összpontosítani.

(6)	A többéves program végrehajtása lehetőséget nyújt harmonizált európai statisztikák előállítására, amelyek hozzájárulhatnak az uniós szintű közös, összehasonlítható és megbízható statisztikai információk fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez.

(7)

A többéves program keretében fejlesztett, előállított és közzétett, magas színvonalú statisztikák alapvető fontosságúak a tényekre alapozott döntéshozatal szempontjából, időben rendelkezésre kell állniuk, és hozzá kell járulniuk az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) megfogalmazott uniós szakpolitikák, az Európa 2020 stratégia, valamint a 2010 és 2014 közötti időszakra kijelölt bizottsági stratégiai prioritások – azaz a gazdasági kormányzás megerősítése és integrálása, az éghajlatváltozás, az agrárpolitikai reform, a növekedés és a társadalmi kohézió, a nemek közti egyenlőség, a polgárok Európája, valamint a globalizáció – által érintett egyéb szakpolitikák végrehajtásához. Az uniós szakpolitikákat a többéves program keretében finanszírozott intézkedések révén kell előmozdítani azokban az esetekben, amelyekben az Unió egyértelmű hozzáadott értéket képes létrehozni, és az intézkedéseknek azt is biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági, társadalmi és környezeti mutatókat azonos súllyal kezeljék.

(8)	A fejlesztendő statisztikai területek meghatározásakor figyelembe kell venni az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló, 2011. július 6-i 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) azon célkitűzéseit, amelyek új környezeti-gazdasági számlamodulok kidolgozására vonatkoznak.

(9)

Ezenkívül a statisztikai tanulmányokban külön figyelmet kell szentelni a költségvetési konszolidációs programoknak a munkavállalókra és más polgárokra gyakorolt hatásaira. A statisztikai adatokat oly módon kell gyűjteni, hogy biztosítani lehessen az egyes tagállamokban zajló folyamatok láthatóságát, például a munkanélküliség, a szociális transzferek összege és változása, a munkahelyek száma és minősége, a tagállamokon és az Unión belüli, illetve az Unió és a harmadik országok közötti munkavállalói mobilitás, valamint a bérstruktúra és a képzési intézkedések terén bekövetkezett kapcsolódó társadalomföldrajzi változások tekintetében.

(10)

Az elmúlt évek során az európai statisztikai rendszer számos kihívással szembesült. Először is a magas színvonalú nemzeti statisztikák hiánya káros hatással lehet a tagállamokra és általában az Unió egészére. Ezért a szakmailag független nemzeti statisztikai intézetek által előállított, következetesen pontos és magas színvonalú statisztikák a nemzeti és uniós szintű politikaalkotáshoz egyaránt nélkülözhetetlenek, különösen az euroövezet felügyeleti mechanizmusainak összefüggésében.

(11)

Másodszor, az európai statisztikák iránti igény folyamatos növekedést mutat, és valószínűtlen, hogy ez a tendencia a jövőben megváltozna. A gazdasági globalizáció különleges kihívást jelent, ami új mérési rendszerek kidolgozását teszi szükségessé a globális értékláncok nemzetközileg összehangolt módon történő mérése érdekében, hogy ennek révén jobb képet lehessen kialakítani a gazdasági növekedésről és a munkahelyteremtésről.

(12)	Harmadszor, az igények jellege folyamatosan változik, ami szükségessé teszi a statisztikai területek közti nagyobb mértékű szinergiát.

(13)	Negyedszer, a rendelkezésre álló adatok megfelelő bontása megkönnyítheti a gazdasági és pénzügyi válság következményeinek, valamint a végrehajtott szakpolitikák polgárokra – különösen a legkiszolgáltatottabbakra – gyakorolt hatásainak figyelemmel kísérését.

(14)

Ötödször, megváltozott a statisztikák jellege. Immár nem csupán az információforrások egyikét jelentik a politikai döntéshozatalban, hanem a politikai döntéshozatali folyamat középpontjába kerültek. A tényekre alapozott döntéshozatal megköveteli, hogy a statisztikák megfeleljenek az adott célhoz kapcsolódó, magas minőségi követelményeknek, továbbá egyre nagyobb igény tapasztalható az összetett szakpolitikai területeket támogató komplex, többdimenziójú statisztikák iránt. A szakpolitikai döntéshozatali követelményeknek való megfelelés érdekében adott esetben nemek szerint lebontott adatokra van szükség.

(15)	Hatodszor, az új – köztük közel valós idejű információkat szolgáltató – információs piaci szereplők megjelenése következtében az ESR részéről a jövőben a jó minőség, ezen belül az időszerűség kap prioritást.

(16)	Hetedszer, a helyzet a tagállami és uniós szinten jelentkező költségvetési korlátok, valamint a vállalkozások és a polgárok terheinek további csökkentése iránti igény miatt még nagyobb kihívást jelent.

(17)

A Bizottság az „Az európai uniós statisztikák előállításának módszeréről – kitekintés az elkövetkező évtizedre” című 2009. augusztus 10-i közleménye, valamint az annak végrehajtására irányuló ESR-stratégia az ESR-ben alkalmazott munkamódszerek áttervezése révén történő hatékonyabbá és rugalmasabbá tételével igyekszik kezelni mindezeket a kihívásokat. A közlemény végrehajtása a többéves program alapja a közös ESR stratégia keretében.

(18)

Az európai statisztikák e rendelet szerinti fejlesztése, előállítása és közzététele során az integritás és a minőségirányítás biztosítása érdekében a nemzeti statisztikai intézeteknek és a Bizottságnak (Eurostat) meg kell hozniuk minden szükséges intézkedést a statisztika iránti közbizalom fenntartása és az európai statisztikákra vonatkozó hatályos gyakorlati kódex, valamint „Az európai statisztikák szilárd minőségirányítása felé” című 2011. április 15-i bizottsági közlemény szigorúbb, az ezekben meghatározott elvek tiszteletben tartása mellett történő végrehajtásának lehetővé tétele érdekében.

(19)

Annak érdekében, hogy az európai statisztikák előállításához a nemzeti és európai előállítók számára korlátozottan rendelkezésre álló forrásokat jobban hozzá lehessen igazítani a statisztikák iránti növekvő igényekhez, a többéves program részleteit megfogalmazó bizottsági éves statisztikai munkaprogramok előkészítő szakaszának magában kell foglalnia a statisztikai prioritások rendszeres és alapos, a kevésbé fontos követelményeket csökkentő és a meglévő folyamatokat leegyszerűsítő, ugyanakkor a hivatalos statisztikák megbízhatóságát javító és magas minőségi elvárásait megtartó felülvizsgálatát. Figyelembe kell továbbá venni az adatszolgáltatókra – így a vállalkozásokra, a központi, regionális vagy helyi kormányzati egységekre, háztartásokra és magánszemélyekre – nehezedő terheket. A folyamatot az európai statisztikák felhasználóival és létrehozóival való szoros együttműködésben kell folytatni.

(20)

Ebben az összefüggésben meg kell valósítani a pénzügyi terhek ésszerű megosztását az uniós és a tagállami költségvetések között. Az e rendelet által meghatározott pénzügyi kereten túlmenően a nemzeti statisztikai hatóságoknak ezért nemzeti szinten megfelelő finanszírozásban kell részesülniük a többéves program megvalósítása érdekében elfogadott egyes statisztikai intézkedések végrehajtásához.

(21)

Tekintettel a megfelelésből eredő, különösen a kisebb tagállamokra nehezedő terhekre, a megfelelés és a magas színvonalú adatok szolgáltatásának biztosítása érdekében a Bizottságnak (Eurostat) képesnek kell lennie arra, hogy technikai segítséget és szakértői támogatást nyújtson a tagállamok számára a kutatással összefüggő nehézségek és a jelentős módszertani akadályok leküzdésére.

(22)	A többéves program költségvetését ezenfelül oly módon kell felhasználni, hogy fedezze a magas színvonalú európai statisztikák előállítását lehetővé tevő eljárások és kapacitások javításához szükséges költségeket, valamint a nemzeti statisztikusok képzési igényeinek költségeit.

(23)

Az uniós pénzügyi hozzájárulások e rendelet értelmében az európai statisztikák fejlesztésére, előállítására és közzétételére irányuló intézkedéseket támogatnak. E hozzájárulásokat támogatások, közbeszerzési szerződések, illetve a többéves program céljai eléréséhez szükséges bármely egyéb beavatkozás formájában kell nyújtani. Ebben az összefüggésben az átalányösszegek használata kell, hogy legyen a támogatáskezelés egyszerűsítésének legfőbb módja.

(24)	A 223/2009/EK rendelet 15. cikke szerint megfelelő pénzügyi struktúrát kell kidolgozni az együttműködési hálózatok támogatására.

(25)

Rendelkezni kell arról, hogy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Európai Gazdasági Térségben részt vevő országai („EGT-EFTA országok”) és Svájc részt vehessenek a többéves programban. Rendelkezni kell arról is, hogy a többéves programban részt vehessenek más országok, különösen az Unió szomszédságában fekvő országok, azok az országok, amelyek uniós tagságot kérelmeztek, valamint a tagjelölt és a csatlakozó országok is.

(26)	A többéves program végrehajtásának összefüggésében adott esetben ösztönözni kell a többéves programban részt nem vevő harmadik országokkal való együttműködést, figyelembe véve az adott országok és az Unió között fennálló bármilyen vonatkozó megállapodást, vagy bármely tervezett megállapodást.

(27)

Annak érdekében, hogy az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) („a költségvetési rendelet”) 84. cikke (3) bekezdésének megfelelően finanszírozási határozatoknak minősüljenek, a Bizottság által a többéves program végrehajtása céljából elfogadott éves munkaprogramok meghatározzák a célkitűzéseket, a várható eredményeket, a végrehajtás módját és teljes összegüket. Tartalmazzák emellett a finanszírozandó intézkedések leírását, az egyes intézkedésekre előirányzott összegek megjelölését, és a végrehajtásukra vonatkozóan előirányzott menetrendet. Kívánatos, hogy meghatározzák a célkitűzések felhasználó igények szempontjából való relevanciáját, és hogy meghatározzanak egy projekttervet is. A támogatások esetében ki kell térniük a prioritásokra, az alapvető értékelési kritériumokra és a társfinanszírozás maximális mértékére. Ezenfelül az éves munkaprogramoknak megfelelő mutatókat kell tartalmazniuk az eredmények nyomon követésére.

(28)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a többéves program létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(29)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően előzetes értékelés készült annak érdekében, hogy a többéves program középpontjában a célkitűzései hatékony és eredményes elérése álljon, valamint hogy a költségvetési korlátok már a többéves program tervezési szakaszától kezdődően szerepeljenek benne. A többéves program keretében hozott intézkedések értékét és hatását rendszeres jelleggel nyomon kell követni és értékelni kell, ideértve a független külső szakértők által végzett értékelést is. A többéves program értékelése érdekében mérhető célkitűzéseket fogalmaztak meg és mutatókat dolgoztak ki.

(30)

Ez a rendelet meghatározza a 2013-ra vonatkozó pénzügyi keretösszeget a többéves program vonatkozásában, amely az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás ( 6 ) 37. pontja szerint elsődleges hivatkozási alapot jelent a költségvetési hatóság számára.

(31)

Az e rendelet által meghatározott pénzügyi keretösszegen túlmenően a többéves program végrehajtása érdekében elfogadott egyes statisztikai intézkedéseknek, amelyek a nemzeti statisztikai hatóságok és a Bizottság (Eurostat) között létrejött megállapodások formáját öltő intézkedésekre is vonatkoznak, nemzeti szinten a lehetőségekhez mérten megfelelő finanszírozásban kell részesülniük.

(32)

Az e rendelet vonatkozásában elvégzett, az Unió és a tagállamok számára költségmegtakarításokat azonosító hatásvizsgálat képezi a többéves program finanszírozása melletti elkötelezettség alapját. Különösen az európai statisztikák készítésének új, az információs és kommunikációs technológia terén végzett fejlesztéseknek köszönhető módszerei eredményeznek majd költségmegtakarításokat.

(33)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ezen intézkedések közé értve a szabálytalanságok megelőzését, felderítését és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint adott esetben szankciók alkalmazását.

(34)

Annak érdekében, hogy a többéves program keretében előírt/végzett tevékenységek folytonosságát a teljes 2013-as naptári év folyamán is biztosítani lehessen, továbbá a jogbiztonság érdekében, e rendeletnek a kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie és azt 2013. január 1-jétől alkalmazni. E rendelet alkalmazásának időpontja különösen a szerződéses alkalmazottak számára történő kifizetés és a többéves program keretében végzett valamennyi tevékenység igazolására szolgál.

(35)

A 223/2009/EK rendeletnek megfelelően a többéves program tervezetét előzetes vizsgálat céljából benyújtották az európai statisztikai rendszer bizottságának, a 234/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal ( 7 ) létrehozott európai statisztikai tanácsadó bizottságnak, valamint a 2006/856/EK tanácsi határozattal ( 8 ) létrehozott, monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottságnak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

Létrejön a 2013-tól 2017-ig tartó időszakra vonatkozó európai statisztikai program (a továbbiakban: a program).

A program hozzáadott értéke annak biztosításában áll, hogy az európai statisztikák az uniós szakpolitikák kidolgozásához, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges információkra összpontosítanak. Emellett hozzájárul az erőforrások hatékony felhasználásához, mivel az általa támogatott intézkedések lényeges mértékben hozzájárulnak a harmonizált, összehasonlítható, megbízható, felhasználóbarát és hozzáférhető statisztikai információk fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez az európai statisztika gyakorlati kódexe („gyakorlati kódex”) által meghatározott, az európai statisztikai rendszer bizottsága (ESR-bizottság) által elfogadott egységes szabványok és közös alapelvek, különösen a relevancia minőségi követelményei, a pontosság, a megbízhatóság, az időszerűség és időbeli pontosság, a hozzáférhetőség, a világosság, a koherencia és összehasonlíthatóság alapján.

(1) Ez a rendelet a 223/2009/EK rendelet 13. és 14. cikkének megfelelően biztosítja az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének programozási keretét, valamint a 2013 és 2017 közötti időszakra előirányozott intézkedések fő területeit és célkitűzéseit.

(2) A program nem terjed ki az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának az 1297/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban ( 9 ) létrehozott programja („a MEETS-program”) által előírt intézkedésekre a MEETS-program 2013. december 31-i lezárásáig, azonban tartalmaz 2014 és 2017 között végrehajtandó célkitűzéseket a vállalkozási és kereskedelmi statisztikák területén.

(1) A program általános célkitűzése, hogy az európai statisztikai rendszer (ESR) továbbra is az Európára vonatkozó, magas színvonalú statisztikák vezető szolgáltatója legyen.

(2) A nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló források és az adatszolgáltatói terhek figyelembevételével a program végrehajtása érdekében hozott statisztikai intézkedések során a következő egyedi célkitűzések megvalósítására kell törekedni:

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett általános és egyedi célkitűzések, valamint a program végrehajtásának nyomon követését lehetővé tevő mutatók részletesebb leírását a melléklet tartalmazza. A 223/2009/EK rendelet 13. és 14. cikkének megfelelően a program éves szintű, részletes tervezése szükséges, amelynek része lesz egy, a folyamat szerves részét képező prioritásmeghatározási mechanizmus. A program célkitűzéseit az ESR-ben megvalósított szoros és összehangolt együttműködés révén kell elérni. A program magában foglalja olyan, megfelelő eszközök fejlesztését, amelyek következtében javul az ESR minősége és rugalmassága, valamint arra vonatkozó képessége, hogy a felhasználók igényeit kellő időben kielégítse. Vezető szerepet kell vállalnia az olyan mutatók kialakításában, amelyek képesek megfelelni a XXI. század kihívásainak, nevezetesen segítségükkel mérhetővé válik a környezeti fenntarthatóság, az életminőség és a társadalmi kohézió, valamint nyilván lehet tartani a szolgáltatási ágazatban és a szociális gazdaságban folytatott gazdasági tevékenységet.

(1) Az európai statisztikákat szakmailag független és átlátható módon kell előállítani.

(2) A programot a gyakorlati kódex elveivel összhangban hajtják végre a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének megfelelően kiváló minőségű, harmonizált és összehasonlítható európai statisztikák előállítása és közzététele, valamint a teljes ESR megfelelő működésének biztosítása céljából. A nemzeti statisztikai intézetek és az Unió statisztikai hatósága (Bizottság [Eurostat]) szakmai függetlenségük révén biztosítják, hogy az európai statisztikák megfeleljenek a gyakorlati kódexnek.

(3) Az európai statisztikák fejlesztéséért, előállításáért és közzétételéért felelős, a tagállamok által kijelölt nemzeti statisztikai intézetek és más nemzeti hatóságok (együttesen: a nemzeti statisztikai hatóságok) és a Bizottság (Eurostat):

(4) Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a statisztikákat standardizált módon állítsa elő, valamint ellenőrzési mechanizmusokkal erősítse meg, amennyire csak lehetséges.

(5) Az átláthatóság érdekében a Bizottság (Eurostat) adott esetben a minőséggel kapcsolatos jelentéstételi és megfelelést ellenőrző gyakorlat keretében nyilvánosságra hozza az európai statisztikákhoz való nemzeti hozzájárulások minőségére vonatkozó értékelését.

(6) A Bizottság (Eurostat) megvizsgálja, hogy milyen módon teheti – különösen a weboldalán hozzáférhető – kiadványait felhasználóbarátabbá a laikusok számára, valamint biztosítania kell a teljes adatsorokhoz való könnyű hozzáférést, továbbá intuitív összehasonlító grafikonokkal kell szolgálnia, hogy nagyobb hozzáadott értéket nyújtson a polgároknak. A Bizottság (Eurostat) rendszeres frissítéseinek – lehetőség szerint – információval kell szolgálniuk minden egyes tagállamról és – adott esetben és amennyiben annak haszna nagyobb, mint az adatgyűjtés költsége – éves, havi, illetve hosszú távú adatsorokat kell tartalmazniuk.

(1) A program a jelenlegi uniós szakpolitikák kialakítását, végrehajtását és nyomon követését támogató statisztikai kezdeményezéseket biztosít, valamint statisztikai támogatást nyújt az új uniós szakpolitikai kezdeményezésekből eredő fontos követelmények vonatkozásában.

(2) A Bizottság a 9. cikkben említett éves munkaprogramok előkészítése során gondoskodik a prioritások hatékony megállapításáról és a statisztikai prioritások éves felülvizsgálatáról, illetve a prioritásokról való jelentéstételről. Az éves munkaprogramok ezért annak biztosítását célozzák majd, hogy az európai statisztikákat a nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló források keretein belül lehessen előállítani. A prioritások megállapítása az európai statisztikák meglévő területein fennálló statisztikai követelmények csökkentésével hozzájárul az új statisztikai követelményekkel járó költségek és terhek csökkentéséhez, és azokat a tagállamokkal szorosan együttműködve kell megállapítani.

(3) A Bizottság biztosítja a statisztikai tevékenységek prioritásainak éves felülvizsgálatához szükséges eszközök kifejlesztését és alkalmazását, hogy ezáltal hozzájáruljon az adatszolgáltatók és a statisztikák előállítói költségeinek és terheinek csökkentéséhez.

(4) A Bizottságnak az új intézkedésekre vonatkozó javaslatokat és a meglévő statisztikák jelentősebb felülvizsgálatát megfelelően indokolnia kell, és a tagállamok által szolgáltatott adatokra támaszkodva a 223/2009/EK rendelet 14. cikkének (3) bekezdése értelmében információt kell nyújtania az adatszolgáltatói terhekről és az előállítási költségekről.

(1) A program végrehajtásához 2013-ban rendelkezésre álló uniós pénzügyi keretösszeg 57,3 millió EUR, amely a 2007 és 2013 közötti programozási időszakhoz tartozik. A program végrehajtásához a 2014 és 2017 közötti időszakra rendelkezésre álló uniós pénzügyi keretösszeg 234,8 millió EUR, amely a 2014 és 2020 közötti programozási időszakhoz tartozik.

(2) A Bizottság az uniós pénzügyi támogatást a költségvetési rendelettel összhangban hajtja végre.

(3) Az éves előirányzatokról a Bizottság határoz, tiszteletben tartva az Európai Parlament és a Tanács előjogait.

A programhoz rendelt pénzügyi keret fedezheti a program irányításához és célkitűzései eléréshez szükséges előkészítő, nyomonkövetési, ellenőrző, audit- és értékelőtevékenységekre vonatkozó költségeket: ideértve különösen a tanulmányokat, a szakértői találkozókat, a statisztikai szakértők díjazásával kapcsolatos kiadásokat, a tájékoztatási és kommunikációs intézkedéseket, az információfeldolgozásra és -cserére összpontosító informatikai hálózatokkal kapcsolatos kiadásokat, valamint a Bizottság részéről a program irányításával kapcsolatban felmerülő minden egyéb technikai és adminisztratív segítségnyújtási kiadást. A pénzügyi keret az azon tagállamok számára nyújtott technikai segítséget és szakértői támogatást is magában foglalhatja, amelyek sajátos körülmények miatt nem képesek egyes európai statisztikák előállítására, vagy azoknak az előírt minőségben való előállítására.

A program végrehajtása érdekében a Bizottság a 223/2009/EK rendelet 17. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelő, éves munkaprogramokat fogad el, amelyek meghatározzák célkitűzéseiket és várható eredményeiket, az e rendelet 4. cikke (1) és (2) bekezdésében említett általános és egyedi célkitűzésekkel összhangban. Valamennyi éves munkaprogramot tájékoztatás céljából közölni kell az Európai Parlamenttel.

Az uniós pénzügyi hozzájárulások támogatások vagy közbeszerzési szerződések, illetve a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett általános és egyedi célkitűzések eléréséhez szükséges bármely egyéb beavatkozások formájában nyújthatók.

(1) Az uniós pénzügyi hozzájárulások a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett általános és egyedi célkitűzések eléréséhez szükséges, az európai statisztikák fejlesztésére, előállítására és közzétételére irányuló intézkedéseket támogatnak. A 2. cikknek megfelelően az Unió számára magas hozzáadott értéket képviselő intézkedések elsőbbséget élveznek.

(2) A 223/2009/EK rendelet 15. cikkében említett együttműködési hálózatok támogatására irányuló pénzügyi hozzájárulás biztosítható az intézkedések számára nyújtott támogatások formájában, és a támogatható költségek legfeljebb 95 %-át fedezheti.

(3) Adott esetben a 12. cikk (3) bekezdésében említett szervezetek működésének támogatására működési támogatások ítélhetők oda, amelyek nem haladhatják meg a támogatható költségek 50 %-át.

(4) A tagállamok részéről az adatgyűjtéseken alapuló intézkedések végrehajtása során keletkező kiadások finanszírozásához való hozzájárulásként adatgyűjtésenként egyösszegű kifizetés nyújtható – az adatgyűjtésenként meghatározott felső határig – minden adatállomány után; az adatgyűjtések eredményeit hiánytalanul továbbítani kell a Bizottságnak. Az egyösszegű kifizetés összegét a Bizottság rögzíti, megfelelően figyelembe véve az adatgyűjtés összetettségét.

(1) A költségvetési rendelet 128. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban a 223/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésében meghatározott nemzeti statisztikai hatóságok ajánlattételi felhívás nélkül is részesülhetnek támogatásban.

(2) Az együttműködési hálózatok az 1. bekezdésben említett kedvezményezettekre és más, a költségvetési rendelet 128. cikkének (1) bekezdésével összhangban ajánlattételi felhívás nélkül támogatható szervekre is kiterjedhetnek.

(3) A 11. cikk (3) bekezdésében említett működési támogatások olyan szervezeteknek ítélhetők oda, amelyek mindkét alábbi kritériumnak megfelelnek:

(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, következetes és hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e rendelet keretében forrásokban részesülő valamennyi támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) adott esetben jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben ( 10 ) előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e e rendelet alapján finanszírozott támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Európai Unió pénzügyi érdekeit sérti.

Az első és második albekezdés sérelme nélkül az e határozat végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett auditokat, helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

(1) A Bizottság az ESR-bizottsággal folytatott konzultációt követően legkésőbb 2015. június 30-ig időközi jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a program végrehajtásának eredményeiről.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett időközi jelentés alapján az ESR-bizottsággal folytatott konzultációt követően legkésőbb 2016. december 31-ig javaslatot tehet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2018–2020 közötti program meghosszabbítására, tiszteletben tartva a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó TPK-t.

(3) A Bizottság az ESR-bizottsággal és az európai statisztikai tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően 2018. december 31-ig a program végrehajtásáról szóló végső értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A 2013 és 2017 közötti európai statisztikai program statisztikai infrastruktúrája és célkitűzései

Az uniós szakpolitikák végrehajtása az Unió, valamint annak nemzeti és regionális szintű részegységei gazdasági, társadalmi és környezeti helyzetére vonatkozó, magas színvonalú, összehasonlítható és megbízható statisztikai információkat igényel. Az európai statisztikák nélkülözhetetlenek továbbá ahhoz, hogy a közvélemény és az európai polgárok megértsék a demokratikus folyamatokat, valamint részt vehessenek abban, és megvitathassák az Unió jelenét és jövőjét.

Az európai statisztikai program biztosítja az európai statisztikák a 2013 és 2017 közötti időszakban történő fejlesztésének, előállításának és közzétételének jogszabályi keretét.

Az európai statisztikákat e jogszabályi keretek között az európai statisztikai rendszeren (ESR) belül folytatott szoros és összehangolt együttműködés útján fejlesztik, állítják elő és teszik közzé.

A 2013 és 2017 közötti európai statisztikai program (a továbbiakban: a program) keretében fejlesztett, előállított és közzétett statisztikák hozzájárulnak az EUMSZ-ben, az Európa 2020 stratégiában és annak megfelelő kiemelt kezdeményezéseiben megfogalmazott uniós szakpolitikák, valamint a Bizottság stratégiai prioritásai által érintett egyéb szakpolitikák végrehajtásához.

Tekintettel arra, hogy a program egy ötéves időszakot felölelő többéves program, valamint hogy az ESR célja, hogy megőrizze a statisztika területén betöltött kiemelkedő szerepét, a program hatályát és célkitűzéseit tekintve ambiciózus, megvalósítása ugyanakkor lépésenkénti megközelítés alapján történik. A program célja egy, a prioritások meghatározására és az egyszerűsítésre irányuló hatékony mechanizmus kidolgozása.

A program statisztikai információs infrastruktúra létrehozására irányul. Ezt az infrastruktúrát a különböző felhasználási módok széles körű és intenzív alkalmazására tekintettel kell kialakítani.

Az európai statisztikai információk előállítására vonatkozó döntések mozgatórugója a politikaalkotás. Azonban e statisztikáknak más döntéshozók, kutatók, vállalkozások, valamint általánosságban az európai polgárok számára is rendelkezésre kell állniuk és könnyen hozzáférhetőeknek kell lenniük, mivel közjavaknak minősülnek, amelyekért a polgárok és a vállalkozások fizetnek, akiknek szintén részesülniük kell a szolgáltatások előnyeiből. Ahhoz, hogy az infrastruktúra betölthesse e szerepet, olyan megalapozott koncepcionális keret alapján kell megtervezni, amely egyrészt biztosítja a több célra való alkalmasságot, másrészt lehetővé teszi a felhasználók átalakuló igényeihez való rugalmas alkalmazkodást az elkövetkező évek során.

a statisztikai hatóságok által hagyományos statisztikai tevékenységek alapján (mintavételes felmérésekkel, teljes körű felmérésekkel stb.) gyűjtött adatok, illetve olyan egyéb forrásokból származó adatok, amelyeket statisztikai célokra újra felhasználnak. Ezek az egyes szakpolitikai területek – pl. a munkaerőpiac, a migráció vagy a mezőgazdaság – igényeire szabott információk.

E fogalom magában foglalja továbbá az igazgatási célból gyűjtött, azonban a nemzeti statisztikai hatóságok által statisztikai célokra felhasznált információkat is (ezeket általában igazgatási forrásokból származó adatoknak nevezik).

Számviteli rendszerek : nemzetközileg elfogadott szabályokon alapuló, koherens és integrált számlák, mérlegek és táblázatok. A számviteli keretrendszer biztosítja a magas fokú konzisztenciát és összehasonlíthatóságot; a statisztikai adatok az elemzés és a politikaalkotás céljainak megfelelően kialakított formában állíthatók össze és mutathatók be.

Mutatók : a mutatók egy adott kulcsfontosságú kérdéssel vagy jelenséggel kapcsolatos, összefoglaló jellegű értékek, amelyeket megfigyelt tények sorozata alapján állapítanak meg. A mutatók segítségével meghatározható a viszonylagos helyzet, vagy megjeleníthetők a pozitív vagy negatív irányú változások. A mutatók általában közvetlen forrásként szolgálnak az uniós és globális szakpolitikák számára. A stratégiai fontosságú szakpolitikai területeken a célkitűzések meghatározásában és azok elérésének figyelemmel kísérésében van jelentőségük.

Ezen az átfogó rendszeren belül a program a statisztikai információk három további pillérét különbözteti meg: vállalkozások, polgárok Európája, valamint térinformatikai, környezeti, mezőgazdasági és egyéb ágazati statisztikák.

Az uniós és vonatkozó globális szakpolitikák olyan eszközök, amelyek meghatározzák azokat a statisztikai követelményeket, amelyekre a program az újratervezett szerkezeti felépítés és a megfelelő statisztika-előállítási folyamatok révén reagál. Ezért minden egyes uniós és globális szakpolitika megjelenik a statisztikai infrastruktúra különböző elemeiben, és a program azok mindegyikére vonatkozóan egyedi tevékenységeket tartalmaz. Az elkövetkező évek során meghatározott új szakpolitikákat a mutatók/számlák képzését segítő új módszerek kialakításával fogják lefedni, amelyek a három pillér keretében előállított statisztikai adatokon alapulnak.

A program általános célkitűzése, hogy az ESR az Európára vonatkozó, magas színvonalú statisztikák vezető szolgáltatójának szerepét töltse be.

A nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló források és az adatszolgáltatói terhek figyelembevételével a program végrehajtása érdekében tett statisztikai intézkedések során a következő egyedi célkitűzések megvalósítására kell törekedni:

Ezek az egyedi célkitűzések az alábbiakban ismertetett kiemelt területre bonthatók fel. Az 1. és 4. célkitűzésre az „I. Statisztikai források”, a 2. célkitűzésre a „II. Az uniós statisztikák előállításának módszerei”, a 3. célkitűzésre pedig a „III. Partnerség” című rész vonatkozik.

Az Európa 2020 stratégiának a 2010. júniusi Európai Tanács általi jóváhagyása jelentős mértékben befolyásolta az Uniót és a nemzeti szakpolitikákat az elkövetkező években érintő stratégiai menetrendet. Ez a menetrend számos olyan kiemelt célt és kezdeményezést határoz meg, amelyekkel kapcsolatban az ESR-nek több területre (az innováció, a kutatás és a fejlesztés feltételeinek javítására, a foglalkoztatás előmozdítása, az Unió éghajlat-változási és energiaügyi célkitűzéseinek teljesítése, az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás, az oktatás színvonalának növelése – többek között a tanulmányi célú mobilitás –, az aktív és egészséges időskor, valamint a társadalmi befogadásnak a szegénység csökkentése általi előmozdítása) vonatkozó statisztikai mutatókat kell szolgáltatnia.

Jó minőségű és megfelelő időben rendelkezésre bocsátott statisztikai információk szolgáltatása és az Európa 2020 stratégia végrehajtásának nyomon követése. Az új mutatóknak a lehető legnagyobb mértékben a rendelkezésre álló statisztikai adatokon kell alapulniuk.

A válság és a pénzügyi piacokon kialakult feszültségek rámutattak az uniós gazdasági kormányzás megerősítésének szükségességére. Az Unió a gazdasági kormányzás és a koordináció terén már tett döntő fontosságú lépéseket, amelyek némelyike a folyamatban levő statisztikai tevékenységek mellett jelentős statisztikai következményekkel fog járni.

Az uniós döntéshozók és a lakosság számára lényeges új statisztikai információk kidolgozása és a meglévők továbbfejlesztése a megerősített és integrált uniós gazdasági kormányzás, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumot és a gazdaságpolitikát integráló felügyeleti ciklus vonatkozásában.

Az uniós döntéshozók megbízható statisztikákkal és mutatókkal való ellátása igazgatási és szabályozási célokra, valamint az egyes uniós szakpolitikák terén tett kötelezettségvállalások nyomon követéséhez.

A pénzügyi válság szociális, gazdasági és egyéb hatásai, a határokon átívelő forgalom növekedése és az előállítási folyamatok szétaprózódása rámutatott a globalizálódott előállítás koherensebb keretének és fokozott mérésének szükségességére.

Az uniós döntéshozók és a lakosság számára a gazdasági globalizációval és a globális értékláncokkal kapcsolatban rendelkezésre álló mutatók és statisztikai információk javítása.

„A GDP-n innen és túl – A haladás mérése változó világunkban” című 2009. augusztus 20-i bizottsági közlemény, valamint a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás méréséről szóló Stiglitz–Sen–Fitoussi-jelentés közzététele új lendületet adott az ESR fő kihívása tekintetében: hozzájárult annak megoldásához, hogy miként lehet több területet érintő kérdésekre vonatkozóan jobb, az összetett társadalmi, környezeti és gazdasági jelenségeket leíró integráltabb statisztikákhoz jutni a gazdasági termeléssel kapcsolatos hagyományos méréseken túl. A nemzeti és regionális számlák európai rendszere (ESA) valamennyi gazdasági statisztika számára integrált és egységes keretet biztosít, amelyet egyéb mutatókkal kell kiegészíteni annak érdekében, hogy átfogóbb információkat szolgáltathasson a politikaalkotáshoz és a döntéshozatalhoz.

A gazdasági válság fokozta a gazdasági ingadozások, illetve azok társadalmi hatása jobb megértését és elemzését lehetővé tevő, és ezáltal a döntéshozatali folyamatot megkönnyítő, magas színvonalú makrogazdasági mutatók szükségességét. Az egyre inkább globalizálódó előállítás egy, a különböző területekről származó statisztikák értelmezését és integrálását megkönnyítő, egységes keret kialakítását teszi szükségessé.

A gazdasági teljesítmény kiegészítő mérése a globalizáció, az életminőség, az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a gazdasági fenntarthatóság, az egészség, a jólét, a társadalmi kohézió és a társadalmi befogadás különböző dimenziói révén. A globalizált statisztika-előállítás elemzését szolgáló keret kidolgozása.

Kulcsfontosságú makrogazdasági és társadalmi mutatók, valamint európai gazdasági főmutatók (PEEI) biztosítása az uniós és globális statisztikai adatok iránti igényeket kielégítő mutatók koherens állománya formájában, továbbá a PEEI-k kiigazítása a felhasználók átalakuló igényeinek megfelelően.

A környezetnek a jelen és jövőbeni nemzedékek érdekében történő védelme, megőrzése és javítása, valamint az éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelem kiemelt helyen szerepel az európai témák között, és a Szerződések célkitűzései közé tartozik. Ahhoz, hogy az e területeken végrehajtott szakpolitikák hatásosak lehessenek, különböző területekre vonatkozó statisztikai információkra van szükség.

Környezeti számlák, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos statisztikák rendelkezésre bocsátása, figyelembe véve az e területen bekövetkező nemzetközi fejleményeket.

Az európai vállalkozásokkal számos uniós szakpolitika foglalkozik. A vállalkozások ugyanakkor alapadatokat is szolgáltatnak. Ennek megfelelően nagy a kereslet a tágabb értelemben vett, vállalkozásokra vonatkozó statisztikák iránt, amelyek célja nemcsak a döntéshozatali folyamat támogatása, hanem annak biztosítása is, hogy az európai polgárok és vállalkozások könnyebben megértsék a nagyvállalatokat, a közepes méretű társaságokat és a kis- és középvállalkozásokat különbözőképpen kezelő szakpolitikák hatásait, amihez egyre nagyobb szükség van részletes és harmonizált statisztikákra. Ezzel egyidejűleg csökkenteni kell az adminisztratív és adatszolgáltatási terheket.

A statisztika-előállítási folyamatok hatékonyságának és eredményességének növelése. Magas színvonalú statisztikák szolgáltatása azon kulcsfontosságú területeken, amelyeken a vállalkozások állnak az érdeklődés középpontjában; ilyenek például vállalkozásokkal kapcsolatos statisztikák, a rövid távú mutatók, a vállalkozások humán tőkébe és készségekbe történő befektetései, a nemzetközi ügyletek, a globalizáció, a belső piac figyelemmel kísérése, a K+F és az innováció, valamint az idegenforgalom. Különös figyelmet kell fordítani az adatok hozzáférhetőségére a magas hozzáadott értéket előállító ipari vagy szolgáltatási ágazatokban, különösen a zöld, a digitális vagy a szociális gazdaság ágazataiban (amilyen például az egészségügy és az oktatás).

Az európai polgárok az uniós szakpolitikák középpontjában állnak. Következésképpen a tágabb értelemben vett társadalmi statisztikákra nagy szükség van a döntéshozatali folyamat támogatásához és a szociális politikák eredményeinek nyomon követéséhez, valamint ahhoz, hogy az európai polgárok könnyebben felmérhessék az e szakpolitikák által a saját életükre és jólétükre gyakorolt hatást.

Statisztikák szolgáltatása a szociális politika azon kulcsfontosságú területeire vonatkozóan, amelyek esetén a polgárok érdekei állnak a középpontban; ilyenek például a jólét, a fenntarthatóság, a társadalmi kohézió, a szegénység, az egyenlőtlenségek, a demográfiai kihívások (különösen a népesség elöregedése és a migráció kapcsán), a munkaerőpiac, az oktatás és a képzés – ideértve a gyermekkori oktatást, a felnőttoktatást, a szakképzést és a fiatalok tanulmányi célú mobilitását –, a kultúra, a testmozgás, az életminőség, a biztonság, az egészség, a fogyatékosság, a fogyasztás, a szabad mozgás és a belső piac, a fiatalok mobilitása, a technológiai innováció, valamint az újfajta életviteli döntések. E statisztikákat adott esetben nemek szerint lebontják olyan csoportok esetében, amelyek a szociális politika döntéshozói számára különösen fontosak. A prioritásokat a 6. cikknek megfelelően állapítják meg.

3.3. Térinformatikai, környezeti, mezőgazdasági és egyéb ágazati statisztikák

A statisztikák térbeli hivatkozásokkal ellátott adatokkal és térinformatikai elemzéssel való összekapcsolása új lehetőségeket nyit meg, amelyeket az ESR részletesen meg fog vizsgálni. Az egyedi kérdésekre – például a kis területeket érintő becslések bizalmas kezelésére és statisztikai érvényességére – kiemelt figyelmet kell fordítani.

Az Európa 2020 stratégiát és az éghajlat-változási politikát támogató, energiára és közlekedésre vonatkozó statisztikák a jövőben különösen fontos szerepet fognak játszani.

A mezőgazdaság a 2013 és 2017 közötti időszakban megőrzi az uniós szakpolitikák közötti kiemelt szerepét. A statisztikai tevékenységeket erőteljesen befolyásolja majd a közös agrárpolitika 2013 utáni alakulása. A hangsúlyt a környezeti, biodiverzitással/ökoszisztémákkal kapcsolatos, gazdasági, az emberek egészségére és biztonságára vonatkozó, valamint társadalmi dimenziókra helyezik.

A tényeken alapuló döntéshozatal támogatása a társadalmi, gazdasági és környezeti statisztikákkal összekapcsolt térinformációs adatok rugalmasabb és nagyobb mértékű felhasználása révén.

Környezeti statisztikák szolgáltatása az uniós szakpolitika-kidolgozási folyamat támogatása érdekében.

Energiával és közlekedéssel kapcsolatos statisztikák szolgáltatása az uniós szakpolitikák támogatása érdekében.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiakra vonatkozó statisztikák előállításával és közzétételével fogják szolgálni:

Statisztikák fejlesztésével, előállításával és közzétételével kapcsolatos, rendszeres tevékenységek révén mezőgazdasági, halászati és erdészeti statisztikák szolgáltatása olyan közös mezőgazdasági és halászati politika kidolgozásához és figyelemmel kíséréséhez, amely a fenntarthatósághoz, valamint a vidékfejlesztéshez kapcsolódó, kulcsfontosságú európai stratégiai célkitűzéseket tükrözi.

Az ESR-nek jelenleg több kihívással is szembe kell néznie: a jó minőségű statisztikák iránti egyre nagyobb kereslet, a komplex, többdimenziójú statisztikák iránti növekvő igény, új információs piaci szereplők megjelenése, a források korlátozottsága, a válaszadók statisztikai terheinek további csökkentése iránti igény, valamint a kommunikációs eszközök diverzifikációja. Ez a hivatalos európai statisztikák előállítása és közzététele módszereinek progresszív kiigazítását teszi szükségessé.

A gyakorlati kódexen alapuló minőségirányítási rendszer megvalósítása az ESR-ben.

A gyakorlati kódex végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztásának erősítése, valamint annak biztosítása, hogy a minőségről szóló jelentéstétel a különböző felhasználói igényekre összpontosítson.

Az ESR-nek jelentős kihívással kell szembenéznie: meg kell találnia a módját, hogy a tagállamok jelentősen csökkentett költségvetése, valamint a Bizottság és a tagállamok humánerőforrás-politikájában alkalmazott – egyes testületekben az emberi erőforrások tényleges csökkenését eredményező – létszámstop mellett miként elégítheti ki jó minőségű európai statisztikákkal a statisztikák iránti növekvő keresletet. Az erőforrások európai és tagállami korlátozottságára tekintettel fontos megerősíteni a prioritások meghatározására irányuló és egyszerűsítési intézkedéseket, ami valamennyi ESR-partner részéről elkötelezettséget igényel. Az éves munkaprogramok előkészületeinek szerves részeként prioritásmeghatározási mechanizmust vezettek be, amelyet a program folyamán alkalmaznak majd. Ez többek között a meglévő statisztikai követelmények olyan éves felülvizsgálatát foglalja magában, amely a statisztikai követelmények csökkentésére irányuló bizottsági kezdeményezésekből kiindulva felhasználók, statisztika-előállítók és válaszadók érdekeit veszi figyelembe. A folyamatot az európai statisztikák felhasználóival és készítőivel való szoros együttműködésben kell folytatni.

Az ESR prioritásmeghatározási mechanizmusának megvalósítása a jelentéstételi követelmények egyszerűsítése, valamint a statisztikák iránti új igényekhez való igazodás érdekében, figyelembe véve a statisztika-előállítók korlátait a válaszadói terheket és a felhasználók igényeit.

3. Többcélú statisztikák és a hatékonyság növelése a statisztika-előállítás során

Olyan ESR működési felépítés bevezetése – az ESR végrehajtásával keletkező költségek fokozatos figyelembevételével –, amely az európai statisztikák integráltabb előállítását teszi lehetővé; a statisztika-előállítási módszerek és metaadatok harmonizálása és szabványosítása, a statisztika-előállítási folyamatok horizontális (statisztikai területek közötti) és vertikális (ESR-partnerek közötti) integrációjának a szubszidiaritás elvére tekintettel történő javítása az ESR-en belül, többféle adatforrás használata és integrálása, többcélú statisztikák előállítása. Külön figyelmet kapnak az adatok bizalmas kezelésének olyan kérdései, amelyek a mikroadatok és az igazgatási nyilvántartások fokozott felhasználásából, újrafelhasználásából és cseréjéből adódnak.

Az ESR megfelelő működésének és koherenciájának hatékony együttműködés és kommunikáció útján történő biztosítása.

Az ESR-nek az európai statisztikák első számú adatforrásává tétele valamennyi felhasználó – különösen a köz- és magánszférabeli döntéshozók – számára az olyan jó minőségű statisztikai tájékoztatási szolgáltatás révén, amely az európai statisztikákhoz való szabad és egyszerű hozzáférés elvein alapul.

A statisztikák felhasználói és előállítói közötti párbeszéd elmélyítése és kiterjesztése a felhasználók statisztikák iránti igényeinek kielégítése érdekében. A felhasználók új fejlesztésekbe történő korai bevonása kulcsfontosságú az ESR eredményességének és hatékonyságának javítása érdekében.

A közzétételi termékek körének bővítése és ésszerűsítése annak érdekében, hogy azok megfeleljenek az új technológiákat alkalmazó felhasználók igényeinek.

Költséghatékony, integrált és biztonságos infrastruktúra kialakítása az ESR-en belül bizalmas adatokhoz történő tudományos célú hozzáférés érdekében.

Az ESR-en belüli tanulmányi és fejlesztési igények kielégítése képzések, valamint tanulmányi és fejlesztési lehetőségek kombinációja révén.

Az ESR tagjai közötti együttműködés javítása az ismeretek átadása terén, valamint a statisztika-előállítás bevált gyakorlatainak és közös, innovatív megközelítéseinek megosztása és végrehajtása témájában.

A kutatói közösségeknek a statisztika-előállítási folyamatok fejlesztése, valamint a hivatalos statisztikai információk minőségének javítása terén folytatott tevékenységei, részvétele és közreműködése megszervezése.

A partnerség szellemében a nemzeti statisztikai hatóságok és a Bizottság (Eurostat) felelősek az európai statisztikák fejlesztéséért, előállításáért és terjesztéséért.

A célkitűzés a 223/2009/EK rendelet felülvizsgálatának és az Eurostatról szóló, 2012. szeptember 17-ei 2012/504/EU bizottsági határozatnak ( 14 ) a végrehajtása révén valósul meg.

A Bizottságnak (Eurostat) az Európai Unió Statisztikai Hivatalaként betöltött koordináló szerepének továbbfejlesztése.

A KBER-rel, valamint a statisztikai vagy igazgatási célú adatok előállításában részt vevő európai és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés megerősítése közös projektek és összehangolt fejlesztések útján. Az uniós és a nemzetközi szabványok közötti összhang biztosítása.

Statisztikai tanácsadási és statisztikai segítségnyújtási tevékenységek Unión kívüli országokban történő előmozdítása és végrehajtása az Unió külpolitikai prioritásaival összhangban, különös tekintettel a bővítésre és az európai szomszédságpolitikára.

( 1 ) Az Európai Parlament 2012. december 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2012. december 20-i határozata.

( 3 ) A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló 4. sz. jegyzőkönyv 5. cikkének sérelme nélkül.

		Hivatalos Lap
		No	page	date
►M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1383/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.)	L 354	84	28.12.2013