AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 648/2012/EU RENDELETE
(2012. július 4.)
a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról
(EGT-vonatkozású szöveg)
I.
CÍM
TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Tárgy és hatály
▼M18 —————
Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:
a Központi Bankok Európai Rendszerének tagjai, a hasonló feladatokat ellátó más tagállami szervek, valamint egyéb uniós közintézmények, amelyek tevékenysége az államadósság kezelése vagy az abban való részvétel;
a Nemzetközi Fizetések Bankja;
az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő központi bankok és uniós közintézmények az alábbi országokban:
Japán;
az Amerikai Egyesült Államok;
Ausztrália;
Kanada;
Hongkong;
Mexikó;
Szingapúr;
Svájc;
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.
E rendelet a 9. cikkben előírt jelentéstételi kötelezettség kivételével nem alkalmazandó az alábbi szervezetekre:
a 2006/48/EK irányelv VI. melléklete 1. részének 4.2. szakaszában felsorolt multilaterális fejlesztési bankok;
a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 18. pontja értelmében vett közszektorbeli intézmények, amennyiben azok központi kormányzati tulajdonban állnak, és a központi kormányzat által biztosított, garanciára vonatkozó különmegállapodással rendelkeznek;
az európai pénzügyi stabilitási eszköz és az európai stabilitási mechanizmus.
E célból a Bizottság 2012. november 17-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő közintézmények és a nemzeti bankok nemzetközi helyzetének értékeléséről.
A jelentés összehasonlító elemzést tartalmaz az ezen intézmények és nemzeti bankok jelentős számú harmadik ország jogi keretén belüli kezeléséről, mely legalább, a kereskedett ügyletek mennyiségére tekintettel, valamint az említett intézmények és nemzeti bankok által végrehajtott származtatott ügyletekre alkalmazandó kockázatkezelési szabályozás vonatkozásában a három legfontosabb törvénykezést foglalja magába. Ha a jelentés, különösen az összehasonlító elemzés tekintetében azt állapítja meg, hogy szükség van e harmadik országbeli központi bankok elszámolási és jelentéstételi kötelezettség alóli felmentésére monetáris felelősségük tekintetében, akkor a Bizottság felveszi azokat a (4) bekezdésben foglalt felsorolásba.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„központi szerződő fél” : olyan jogi személy, amely helyettesíti az egy vagy több pénzügyi piacon kötött szerződésekben érintett ügyfeleket, így vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben és eladóként valamennyi vevővel szemben; |
|
2. |
„kereskedési adattár” : olyan jogi személy, amely központilag összegyűjti és kezeli a származtatott ügyletek adatait; |
|
3. |
„elszámolás” : a pozíciók meghatározásának folyamata, ideértve a nettó pozíciók kiszámítását, valamint annak biztosítását, hogy az e pozíciókból fakadó kitettség fedezésére rendelkezésre állnak-e pénzügyi eszközök, számlapénz vagy mindkettő; |
|
4. |
„kereskedési helyszín” : bármely, a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. és 13. pontja értelmében vett befektetési vállalkozás vagy piacműködtető – ide nem értve a 4. cikke (1) bekezdésének 7. pontja értelmében vett rendszeres internalizálót – által működtetett rendszer, amely biztosítja a különböző pénzügyi eszközökhöz fűződő eladási és vételi érdekek találkozását, melynek következtében az említett irányelv II. vagy III. címével összhangban ügyletek jönnek létre; |
|
5. |
„származtatott ügylet” : a 2004/39/EK irányelv I. melléklete C. szakaszának 4–10. pontjában felsorolt, az 1287/2006/EK rendelet 38. és 39. cikke szerint végrehajtott pénzügyi eszköz; |
|
6. |
„származtatottügylet-kategória” : a származtatott ügyletek olyan csoportja, amelyek közös lényeges jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek magukban foglalják legalább az ügylet alapjául szolgáló eszközzel való kapcsolatot, az alaptermék típusát és a nominális pénznemet. Az azonos kategóriába tartozó származtatott ügyletek eltérő lejáratúak lehetnek; |
|
7. |
„tőzsdén kívüli származtatott ügylet” : olyan származtatott ügylet, amelynek végrehajtására nem a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 14. pontjának értelmében vett szabályozott piacon vagy e rendelet 2a. cikkével összhangban a szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kerül sor; |
|
8. |
„pénzügyi szerződő fél” :
a)
a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 1 ) összhangban engedélyezett befektetési vállalkozás;
b)
a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 2 ) összhangban engedélyezett hitelintézet;
c)
a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 3 ) összhangban engedélyezett biztosító vagy viszontbiztosító;
d)
a 2009/65/EK irányelvvel összhangban engedélyezett ÁÉKBV, illetve adott esetben az azt kezelő alapkezelő társaság, kivéve, ha az adott ÁÉKBV-t kizárólag egy vagy több munkavállalói részvényvásárlási program kiszolgálása céljából hozták létre;
e)
az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) 6. cikkének 1. pontjában meghatározott, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény (IORP);
f)
a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott vagy az Unióban letelepedett vagy pedig az említett irányelvvel összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett alternatívbefektetésialap-kezelő (ABAK) által kezelt alternatív befektetési alap (ABA), kivéve, ha az adott ABA-t kizárólag egy vagy több munkavállalói részvényvásárlási program kiszolgálása céljából hozták létre, vagy ha az ABA a 2011/61/EU irányelv 2. cikke (3) bekezdésének g) pontjában említett különleges értékpapírosítási célú gazdasági egység, és adott esetben az azt kezelő, az Unióban letelepedett ABAK;
g)
a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 5 ) összhangban engedélyezett központi értéktár; |
|
9. |
„nem pénzügyi szerződő fél” : az 1. és 8. pontban említett jogalanyoktól eltérő, az Unióban székhellyel rendelkező vállalkozás; |
|
10. |
„nyugdíjkonstrukció-rendszer” :
a)
a 2003/41/EK irányelv 6. cikkének a) pontja értelmében vett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, ideértve – az említett irányelv 2. cikkének (1) bekezdése értelmében – azon engedéllyel rendelkező szerveket is, amelyek ilyen intézmények irányításáért felelősek, és nevükben eljárnak, továbbá az olyan jogi személyeket, amelyeket ezen intézmények befektetései céljából hoztak létre, és tevékenységüket kizárólag ezek érdekében végzik;
b)
a 2003/41/EK irányelv 3. cikkében említett intézmények foglalkoztatóinyugdíj-szolgáltatási tevékenységei;
c)
a 2002/83/EK irányelv hatálya alá tartozó életbiztosító intézetek foglalkoztatóinyugdíj-szolgáltatási tevékenységei, feltéve, hogy minden azokhoz kapcsolódó eszközt és forrást a biztosítóintézet más tevékenységeitől elkülönítetten, az átcsoportosítás lehetősége nélkül kezelnek és szerveznek;
d)
bármely más engedéllyel rendelkező és felügyelet alá tartozó, nemzeti keretek között működő szervezet vagy bármely más rendszer, amennyiben:
i.
a nemzeti jog elismeri; illetve
ii.
elsődleges célja a nyugellátás biztosítása. |
|
11. |
„partnerkockázat” : annak a kockázata, hogy egy adott ügylet esetén a másik szerződő fél nem teljesít az ügylet pénzáramlásának végső kiegyenlítése előtt; |
|
12. |
„interoperabilitási megállapodás” : két vagy több központi szerződő fél közötti olyan megállapodás, amely az ügyletek rendszereken átnyúló végrehajtását foglalja magában; |
|
13. |
„illetékes hatóság” : az e cikk 8. pontjában említett jogszabályokban említett illetékes hatóság, a 10. cikk (5) bekezdésében említett illetékes hatóság vagy a minden egyes tagállam által a 22. cikkel összhangban kijelölt hatóság; |
|
14. |
„klíringtag” : a központi szerződő fél által működtetett klíringtagsági rendszerben részt vevő vállalkozás, amely az e részvételből eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítéséért felelős; |
|
15. |
„ügyfél” : valamely központi szerződő fél klíringtagjával olyan szerződéses kapcsolatban álló vállalkozás, amely kapcsolat lehetővé teszi a vállalkozás számára ügyleteinek az adott központi szerződő fél bevonásával történő elszámolását; |
|
16. |
„csoport” : a 83/349/EGK irányelv 1. és 2. cikke szerinti, egy anyavállalatból és annak leányvállalataiból álló vállalkozáscsoport vagy a 2006/48/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében, illetve 80. cikkének (7) és (8) bekezdésében említett vállalkozáscsoport; |
|
17. |
„pénzügyi intézmény” : olyan vállalkozás, amely nem hitelintézet, és amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése, vagy a 2006/48/EK irányelv I. mellékletének 2–12. pontjában felsorolt tevékenységek közül egynek vagy többnek a folytatása; |
|
18. |
„pénzügyi holdingtársaság” : olyan pénzügyi vállalkozás, amelynek leányvállalatai kizárólag, vagy nagy részben hitelintézetek vagy pénzügyi vállalkozások, és a leányvállalatok közül legalább egy hitelintézet, és amely a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló, 2002. december 16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 2. cikkének (15) bekezdése értelmében nem minősül vegyes pénzügyi holdingtársaságnak; |
|
19. |
„kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás” : olyan vállalkozás, amelynek fő tevékenysége ingatlantulajdonlás vagy -kezelés, adatfeldolgozási szolgáltatások nyújtása vagy más hasonló tevékenység, amely kiegészítő jellegű egy vagy több hitelintézet fő tevékenysége mellett; |
|
20. |
„minősített részesedés” : központi szerződő félben vagy kereskedési adattárban fennálló bármely olyan közvetlen vagy közvetett részesedés, amely a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-át képviseli a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) 9. és 10. cikkében meghatározottak szerint, figyelembe véve az említett irányelv 12. cikke (4) és (5) bekezdésében meghatározott, a szavazati jogok összesítésére vonatkozó feltételeket, vagy amely lehetővé teszi jelentős befolyás gyakorlását azon központi szerződő fél vagy kereskedési adattár irányítása felett, amelyben a részesedés fennáll; |
|
21. |
„anyavállalat” : a 83/349/EGK irányelv 1 és 2. cikke szerinti anyavállalat; |
|
22. |
„leányvállalat” : a 83/349/EGK irányelv 1. és 2. cikke szerinti leányvállalat, ideértve a végső anyavállalat leányvállalatának leányvállalatát is; |
|
23. |
„ellenőrzés” : a 83/349/EGK irányelv 1. cikkében meghatározott, az anyavállalat és a leányvállalat közötti kapcsolat; |
|
24. |
„szoros kapcsolatok” : olyan helyzet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személy kapcsolódik össze, melynek módja:
a)
részesedés, valamely vállalkozás szavazati jogai vagy tőkéje 20 %-ának vagy ennél nagyobb részének közvetlen tulajdonlásával vagy ellenőrzésével;
b)
ellenőrzés vagy hasonló kapcsolat bármely természetes vagy jogi személy és valamely vállalkozás vagy olyan leányvállalat leányvállalata között, amely e vállalkozások élén álló anyavállalat leányvállalatának tekinthető. Azt a helyzetet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személy ellenőrzési kapcsolat révén tartósan kapcsolódik ugyanazon személyhez, szintén az ilyen személyek közötti szoros kapcsolatnak kell tekinteni; |
|
25. |
„tőke” : a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelv ( 8 ) 22. cikke szerinti jegyzett tőke – amennyiben az befizetésre került – kiegészítve a névértéken felüli többletbefizetésekkel; fedezetet nyújt az intézmény rendes működése során felmerülő veszteségekre, és csőd vagy felszámolás esetén pedig az összes többi követelés után következik a rangsorban; |
|
26. |
„tartalékok” : a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi rendelet ( 9 ) 9. cikke szerinti tartalékok, valamint a végső eredmény felhasználásának következtében áthozott eredménytartalék; |
|
27. |
„igazgatóság” : a nemzeti társasági joggal összhangban az igazgatótanács, a felügyelőbizottság, vagy mindkettő; |
|
28. |
„független igazgatósági tag” : az igazgatóság olyan tagja, amelynek nincs, és az igazgatósági tagságának kezdetét megelőző öt évben sem volt az érintett központi szerződő féllel vagy annak többségi részvényesével, vezetésével vagy klíringtagjaival összeférhetetlenséget eredményező üzleti, családi vagy más kapcsolata; |
|
29. |
„felsővezetés” : a központi szerződő fél vagy a kereskedési adattár üzleti tevékenységét ténylegesen irányító személy vagy személyek, valamint az igazgatóság ügyvezető tagja vagy tagjai; |
|
30. |
„fedezett kötvény” : az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének követelményeit teljesítő kötvény; |
|
31. |
„fedezettkötvény-struktúra” : a fedezett kötvény kibocsátója vagy a fedezett kötvény fedezetéül szolgáló eszközállomány. |
2a. cikk
Egyenértékűségi határozatok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek fogalommeghatározásának céljaira
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 86. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
3. cikk
Csoporton belüli ügyletek
Nem pénzügyi szerződő felek viszonylatában azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek minősülnek csoporton belüli ügyletnek, amelyek megkötésére ugyanazon csoporthoz tartozó másik szerződő féllel kerül sor, feltéve, hogy az alábbi feltételek teljesülnek:
mindkét fél teljeskörűen be van vonva egyazon konszolidált éves beszámolóba, és megfelelő központosított kockázatértékelési és -mérési, valamint kontrolleljárások vonatkoznak rájuk; és
a másik szerződő fél az Unióban, vagy a (4) bekezdés, vagy az (5) bekezdés értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint nem azonosított harmadik országban van letelepedve.
Pénzügyi szerződő felek viszonylatában az alábbiak bármelyike csoporton belüli ügyletnek minősül:
azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amelyeket egy ugyanazon csoporthoz tartozó szerződő féllel kötnek meg, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a nem pénzügyi szerződő fél az Unióban, vagy a (4) bekezdés, vagy az (5) bekezdés értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint nem azonosított harmadik országban letelepedett;
a másik szerződő fél pénzügyi szerződő fél, pénzügyi holdingtársaság, pénzügyi intézmény vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás, amelyre megfelelő prudenciális követelmények vonatkoznak;
mindkét szerződő fél teljeskörűen be van vonva egyazon konszolidált éves beszámolóba; és
mindkét szerződő félre megfelelő központosított kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak;
másik szerződő féllel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amelyek esetében mindkét szerződő fél – az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – ugyanazon intézményvédelmi rendszerbe tartozik, amennyiben az e bekezdés a) pontjának ii. alpontjában megállapított feltétel teljesül;
azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amelyek az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően olyan hitelintézetek között jöttek létre, amelyek ugyanazon központi szerv kapcsolt vállalkozásai, illetve egy ilyen hitelintézet és a központi szerv között;
azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amelyeket egy ugyanazon csoporthoz tartozó nem pénzügyi szerződő féllel kötnek meg, feltéve, hogy az alábbi feltételek teljesülnek:
a származtatott ügyletben részes mindkét fél teljeskörűen be van vonva egyazon konszolidált éves beszámolóba, és megfelelő központosított kockázatértékelési és -mérési, valamint kontrolleljárások vonatkoznak rájuk; és
a nem pénzügyi szerződő fél az Unióban, vagy a (4) bekezdés, vagy az (5) bekezdés értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint nem azonosított harmadik országban letelepedett.
E cikk alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy a szerződő felek egyazon konszolidált éves beszámolóba vannak bevonva, ha mindkét szerződő fél:
a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 10 ) vagy az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban, illetve olyan csoport esetén, amely anyavállalatának központi irodája harmadik országban van, a harmadik ország – az 1569/2007/EK bizottsági rendelettel ( 11 ) összhangban a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal egyenértékűnek tekintett – általánosan elfogadott számviteli alapelveivel összhangban (vagy a harmadik ország olyan számviteli standardjaival összhangban, amelyek használata az említett rendelet 4. cikke alapján megengedett) bevonásra került a konszolidálásba; vagy
a 2013/36/EU irányelvvel összhangban ugyanazon összevont felügyelet alatt áll, vagy olyan csoport viszonylatában, amelynek esetében az anyavállalat vállalatközpontja harmadik országban található, a harmadik országbeli illetékes hatóság általi olyan ugyanazon összevont felügyelet alatt áll, amely ellenőrzött módon egyenértékű az említett irányelv 127. cikkében megállapított elveknek megfelelő felügyelettel.
E cikk alkalmazásában a következő harmadik országok bármelyikében letelepedett szerződő felekkel folytatott ügyletek esetén a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó mentességek egyike sem alkalmazható:
amennyiben a harmadik ország az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) 9. cikkében említett, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország;
amennyiben a harmadik ország szerepel az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések legfrissebb változatának I. mellékletében
II.
CÍM
A TŐZSDÉN KÍVÜLI SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ELSZÁMOLÁSA, AZ AZOKKAL KAPCSOLATOS JELENTÉSTÉTEL ÉS KOCKÁZATCSÖKKENTÉS
4. cikk
Elszámolási kötelezettség
A szerződő felek kötelesek elszámolni valamennyi olyan tőzsdén kívüli származtatott ügyletet, amely az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban elszámolási kötelezettség alá esőnek nyilvánított kategóriába tartozik, amennyiben ezen ügyletek az alábbi mindkét feltételt teljesítik:
megkötésükre az alábbi módok egyikével került sor:
két pénzügyi szerződő fél között, amelyek teljesítik a 4a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket;
egy, a 4a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő pénzügyi szerződő fél és egy, a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő nem pénzügyi szerződő fél között;
két nem pénzügyi szerződő fél között, amelyek teljesítik a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket;
egyrészről egy, a 4a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő pénzügyi szerződő fél vagy egy, a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő nem pénzügyi szerződő fél és másrészről egy harmadik országban székhellyel rendelkező olyan jogalany között, amely elszámolási kötelezettség alá tartozna, ha az Unióban telepedett volna le;
egy vagy több harmadik országban székhellyel rendelkező két jogalany között, amelyek elszámolási kötelezettség alá esnének, ha az Unióban rendelkeznének székhellyel, amennyiben az ügylet közvetlen, jelentős és előrelátható hatást fejt ki az Unióban, vagy amennyiben ez a kötelezettség szükséges vagy alkalmas az e rendeletben foglalt rendelkezések kijátszásának a megakadályozására; illetve
amelyek megkötésének vagy megújításának időpontja az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének napjára vagy az utánra esik, feltéve, hogy a megkötés vagy a megújítás időpontjában mindkét szerződő fél teljesíti az a) pontban meghatározott feltételeket.
Az összes tőzsdén kívüli származtatott ügylet elszámolására vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik az első albekezdés a) pontjának iv. alpontjában említett helyzetekben egyrészről a 4a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő pénzügyi szerződő fél vagy a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő nem pénzügyi szerződő fél, másrészről pedig harmadik országban letelepedett és nemzeti alapon működő nyugdíjkonstrukció-rendszerek között kötött ügyletekre, feltéve, hogy a nemzeti jog alapján engedélyezték, felügyelik és ismerték el, továbbá amennyiben elsődleges célja nyugellátás nyújtása, és az említett nemzeti jog szerint mentesül az elszámolási kötelezettség alól.
Az első albekezdésben említett mentesítés csak a következő esetekben alkalmazandó:
ha az Unióban székhellyel rendelkező, ugyanazon csoporthoz tartozó két szerződő fél írásban bejelentette a saját tagállama illetékes hatóságához, hogy az egymás között kötött, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan alkalmazni kívánják a mentesítést. A bejelentést a mentesítés alkalmazása előtt legalább 30 naptári nappal meg kell tenni. Az illetékes hatóságok a bejelentés megérkezését követő 30 naptári napon belül kifogást emelhetnek a mentesítéssel szemben, ha a szerződő felek között kötött ügyletek nem felelnek meg a 3. cikkben előírt feltételeknek, az illetékes hatóságok azon jogának sérelme nélkül, hogy a nevezett 30 napos időszak lejárta után is kifogással élhetnek, ha az e feltételeknek való megfelelés már nem áll fenn. Az illetékes hatóságok közötti véleményeltérés esetén az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke szerinti hatáskörének megfelelően segítséget nyújthat az említett hatóságoknak ahhoz, hogy megállapodásra jussanak;
ugyanazon csoporthoz tartozó, olyan, egy uniós tagállamban, illetve egy harmadik országban székhellyel rendelkező, két szerződő fél között kötött, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében, ha az Unióban székhellyel rendelkező szerződő fél az illetékes hatóságától engedélyt kapott a mentesítés alkalmazására, az Unióban székhellyel rendelkező szerződő fél erre irányuló bejelentésétől számított 30 naptári napon belül, azzal a feltétellel, hogy a 3. cikkben előírt feltételek teljesülnek. Az illetékes hatóság e határozatról értesíti az EÉPH-t.
E célból a szerződő félnek klíringtaggá vagy ügyféllé kell alakulnia, vagy közvetett elszámolási megállapodásokat kell létesítenie egy klíringtaggal, azzal a feltétellel, hogy ezek a megállapodások nem növelhetik a partnerkockázatot, és biztosítaniuk kell a szerződő fél eszközei és pozíciói vonatkozásában a 39. és 48. cikkekben említett védelemmel megegyező hatású védelmet.
A klíringtagok, illetve az ügyfelek jogosultak ellenőrizni a kínált elszámolási szolgáltatással kapcsolatos kockázatokat.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikkel összhangban, az alábbi szempontok alapján, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletet kiegészítése érdekében azoknak a feltételeknek a részletes meghatározására vonatkozóan, amelyek mellett az e bekezdés első albekezdésében említett kereskedelmi feltételek tisztességesnek, észszerűnek, megkülönböztetésmentesnek és átláthatónak tekinthetők:
a tisztességességre és átláthatóságra vonatkozó követelmények a díjak, az árak és az árengedmények, valamint az árjegyzékre vonatkozó egyéb általános szerződéses feltételek tekintetében, az egyes partnerekkel kötött egyedi szerződéses megállapodásokra vonatkozó titoktartás sérelme nélkül;
tényezők, amelyek olyan észszerűnek tekinthető kereskedelmi feltételeket jelentenek, amelyekkel biztosítható, hogy elfogulatlan és észszerű szerződéses megállapodások jöjjenek létre;
követelmények, amelyek a költségekre és a kockázatokra figyelemmel megkönnyítik az elszámolási szolgáltatások tisztességes és megkülönböztetésmentes biztosítását annak érdekében, hogy a felszámított árak a költségekhez, a kockázatokhoz és az előnyökhöz viszonyítottan arányosak legyenek; és
a klíringtaggal vagy az ügyféllel szembeni, az általa kínált elszámolási szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázatkezelési kritériumok.
Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.
E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a fedezettkötvény-struktúrák által egy fedezett kötvénnyel kapcsolatban vagy a különleges célú gazdasági egység által az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ) értelmében vett értékpapírosítással kapcsolatban kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében, feltéve, hogy:
különleges célú gazdasági egységek esetében a különleges célú gazdasági egység kizárólag olyan értékpapírosítással létrejött eszközöket bocsát ki, amelyek megfelelnek az (EU) 2017/2402 rendelet (értékpapírosítási rendelet) 18. és 19–22. vagy 23–26. cikkében foglalt követelményeknek;
a tőzsdén kívüli származtatott ügyletet kizárólag kamatláb- vagy devizanem-eltérés fedezésére használják a fedezett kötvény vagy értékpapírosítás keretében; és
a fedezettkötvény-struktúra vagy a különleges célú gazdasági egység által a fedezett kötvénnyel vagy az értékpapírosítással kapcsolatban kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a fedezett kötvény vagy értékpapírosítás konstrukciója megfelelően csökkenti a partnerkockázatot.
Az EFH-k az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2018. július 18-ig nyújtják be a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet vagy az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.
4a. cikk
Elszámolási kötelezettség alá tartozó pénzügyi szerződő felek
Amennyiben a pénzügyi szerződő fél nem számítja ki pozícióit, vagy ha e számítás eredménye meghaladja a 10. cikk (4) bekezdésének b) pontja értelmében meghatározott bármely elszámolási értékhatárt, a pénzügyi szerződő fél:
az ESMA-t és az érintett illetékes hatóságot haladéktalanul értesíti erről, valamint adott esetben jelzi a kiszámításhoz igénybe vett időszakot;
az ezen bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett értesítéstől számított négy hónapon belül megköti az elszámolási megállapodást; és
bármilyen olyan tőzsdén kívüli származtatott ügyletek viszonylatában, amelyek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség alá tartozó bármilyen kategóriába tartoznak, és amelyek megkötésére vagy megújítására több mint négy hónappal az ezen bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett értesítést követően kerül sor, a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség hatálya alá kerül.
A pénzügyi szerződő félnek képesnek kell lennie bizonyítani az érintett illetékes hatóság számára, hogy az elmúlt 12 hónapra vonatkozó aggregált hónapvégi átlagos pozíció kiszámítása nem vezet az említett pozíció szisztematikus alulbecsléséhez.
Az első albekezdésben foglaltak ellenére az ÁÉKBV-k és az ABA-k esetében az (1) bekezdésben említett pozíciók az alap szintjén számítandók.
Az olyan ÁÉKBV-t kezelő alapkezelő társaságoknak, amelyek egynél több ÁÉKBV-t kezelnek, és azoknak az ABAK-oknak, amelyek egynél több ABA-t kezelnek, az érintett illetékes hatóság számára képeseknek kell lenniük azt bizonyítani, hogy a pozícióknak az alap szintjén történő kiszámítása nem vezet:
az általuk kezelt alapok pozícióinak vagy az alapkezelő pozícióinak szisztematikus alulbecsléséhez; és
az elszámolási kötelezettség megkerüléséhez.
A pénzügyi szerződő fél érintett illetékes hatóságainak, valamint a csoporthoz tartozó más jogalanyok érintett illetékes hatóságainak együttműködési eljárásokat kell kialakítaniuk a pozíciók hatékony csoportszintű kiszámításának biztosítása érdekében.
Amennyiben az ESMA a 10. cikk (4a) bekezdésével összhangban felülvizsgálja a 10. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontja alapján meghatározott, elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatárokat, az ESMA-nak felül kell vizsgálnia az e bekezdés első albekezdése értelmében meghatározott, elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatárt is.
Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
4b. cikk
Kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások
A PTRR-ügylet csak akkor mentesül a 4. cikk (1) bekezdésében említett elszámolási kötelezettség alól, ha:
a PTRR-ügyletet végrehajtó szervezet (a továbbiakban: PTRR-szolgáltató) megfelel az e cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek; és
a PTRR-ügylet minden egyes résztvevője megfelel az e cikk (3) bekezdése szerinti követelményeknek.
Az elismerhető PTRR-ügylet:
a PTTR ügyletbe foglalt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek szerződő feleitől független, a 2014/65/EU irányelv 7. cikkével összhangban engedélyezett szervezet által végzendő;
kockázatcsökkenést ér el a PTRR-ügylethez benyújtott minden egyes portfólió esetében;
teljes egészében elfogadásra kerül, és ennek eredményeképpen a PTRR-ügylet résztvevői nem választhatják meg, hogy melyik kereskedési ügyletet hajtják végre a PTRR-ügylet során;
csak olyan szervezetek részvétele előtt lehet nyitott, amelyek a PTRR-ügylethez eredetileg portfóliót nyújtottak be.
a piaci kockázat szempontjából semleges;
nem befolyásolhatja az árképzést;
tömörítés, kiegyensúlyozás vagy optimalizálás, vagy ezek kombinációja formájában valósul meg;
két- vagy többoldalú alapon hajtandó végre.
A PTRR-szolgáltató:
betartja a PTRR-ügylet előre meghatározott szabályait, többek között a módszereket és algoritmusokat előzetesen ütemezett ciklusokban, és észszerű, átlátható és megkülönböztetésmentes módon jár el;
biztosítja, hogy a PTRR-ügyletben részt vevő szervezeteknek ne legyen befolyásuk a PTRR-ügylet kimenetelére;
rendszeres tömörítési tevékenységet végez, amennyiben a PTRR-ügyletek új PTRR-tranzakciókat eredményeznek;
teljes körű és pontos nyilvántartást vezet a PTRR-ügylet keretében végrehajtott valamennyi tranzakcióról, beleértve a következőket:
a PTRR-ügylet részeként kötött tranzakciókra vonatkozó információk;
a PTRR-ügyletből eredő, módosított tranzakcióként vagy új tranzakcióként létrejövő tranzakciók; és
a PTRR-ügyletbe bevont különböző portfóliók kockázatában bekövetkező általános változás;
kérésre indokolatlan késedelem nélkül az érintett illetékes hatóság és az ESMA rendelkezésére bocsátja a d) pontban említett nyilvántartásokat; és
nyomon követi a PTRR-ügyletből eredő tranzakciókat annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítani tudja, hogy a PTRR-ügylet ne vezessen visszaéléshez vagy az elszámolási kötelezettség megkerüléséhez.
Az az illetékes hatóság, amely a 2014/65/EU irányelv 7. cikkével összhangban engedélyezte a PTRR-szolgáltatót, indokolatlan késedelem nélkül megteszi az alábbiakat, mielőtt az adott PTRR-szolgáltató által végrehajtott PTRR-ügyletből eredő PTRR-tranzakció az (1) bekezdéssel összhangban mentesíthető az elszámolási kötelezettség alól:
bejelenti az ESMA-nak a PTRR-szolgáltató nevét; és
megosztja az ESMA-val az arra vonatkozó értékelését, hogy a PTRR-szolgáltató miként teljesíti a (3) és a (4) bekezdésben említett követelményeket.
Az első albekezdésben említett illetékes hatóság legalább évente megerősíti az ESMA-nak, hogy a PTRR-szolgáltató továbbra is megfelel a (3) és a (4) bekezdésben említett követelményeknek, vagy hogy – adott esetben – a PTRR-szolgáltató már nem nyújt PTRR-szolgáltatásokat.
Az ESMA az e bekezdés első és második albekezdése alapján kapott információkat továbbítja az egyes tagállamok azon hatóságainak, amelyek a 4. cikk (1) bekezdésében említett elszámolási kötelezettséggel kapcsolatban felügyeleti hatáskörrel rendelkeznek.
Az e bekezdés első albekezdésében említett illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül értesíti az ESMA-t, ha egy PTRR-szolgáltató már nem felel meg a (3) és a (4) bekezdésben említett követelményeknek. Az ilyen értesítést követően az ESMA törli a PTRR-szolgáltatót az e bekezdés ötödik albekezdésében említett jegyzékből. A PTRR-szolgáltató említett jegyzékből való törlésének napjától kezdve az adott PTRR-szolgáltató által végrehajtott PTRR-ügyletből eredő PTRR-tranzakciók a továbbiakban nem mentesülnek az (1) bekezdéssel összhangban az elszámolási kötelezettség alól.
Az ESMA évente közzéteszi az első albekezdés a) pontja szerint az ESMA-nak bejelentett PTRR-szolgáltatók jegyzékét.
Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott elemeknek és követelményeknek, valamint a PTRR-ügyletek következő egyéb feltételeinek vagy jellemzőinek további pontosítása céljából:
egy PTRR-ügylet során mi minősül piacikockázat-semlegességnek;
a benyújtott portfóliókkal kapcsolatban előírt kockázatcsökkentés;
az elszámolt és el nem számolt ügyleteket egyaránt tartalmazó vegyes portfóliók ugyanazon PTRR-ügyletbe való bevonásának lehetősége, valamint azok a feltételek, amelyek mellett a bevonás megengedett;
a PTRR-ügyletek irányítására vonatkozó követelmények;
a PTRR-szolgáltatások különböző típusaira vonatkozó követelmények;
a megadott mentesség alkalmazásának nyomon követésére szolgáló eljárás; valamint
az elszámolási kötelezettség lehetséges megkerülésének értékelésekor alkalmazandó kritériumok.
Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
5. cikk
Az elszámolási kötelezettségre vonatkozó eljárás
Az (1) bekezdéssel összhangban küldött értesítés kézhezvételét vagy a 25. cikkben megállapított elismerési eljárás lebonyolítását követő hat hónapon belül az EÉPH – nyilvános konzultáció tartását, valamint az ERKT-vel és adott esetben harmadik országok illetékes hatóságaival folytatott konzultációt követően – kidolgozza és jóváhagyásra benyújtja a Bizottságnak az alábbiakat meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét:
a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség hatálya alá vonandó tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kategóriája;
az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontja vagy időpontjai – ideértve az esetleges fokozatos bevezetést is – valamint az elszámolásra kötelezett szerződő felek kategóriái.
▼M12 —————
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.
A szabályozástechnikai standardok tervezetének kidolgozása során az EÉPH nem sértheti a C6. szakaszra vonatkozó származtatott energiaügyletekre vonatkozó, 2014/65/EU irányelv ( 14 ) 95. cikke szerinti átmeneti rendelkezéseket.
Az értesítést követően az EÉPH felhívást tehet közzé a származtatott ügyletek e kategóriáinak elszámolására irányuló javaslatok kidolgozására.
A rendszerszintű kockázatok csökkentésének átfogó célját szem előtt tartva, a (2) bekezdés a) pontjára vonatkozó szabályozástechnikai standardok tervezetének elkészítésekor az alábbi kritériumokat kell figyelembe venni:
a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájához kapcsolódó szerződéses feltételek és működési folyamatok szabványosításának mértéke;
a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriája forgalmának nagysága és likviditása;
a tisztességes, megbízható és általánosan elfogadott árra vonatkozó információk hozzáférhetősége a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriájában.
A szabályozástechnikai standardok tervezetének elkészítésekor az EÉPH figyelembe veheti a származtatott ügyletek vonatkozó kategóriáit használó szerződő felek összekapcsolódását, az előrejelzésnek megfelelő, a partnerkockázat szintjére gyakorolt hatást, valamint az Unióban a versenyre gyakorolt hatást.
E cikk következetes alkalmazása biztosításának céljából az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az első albekezdés a)–c) pontjaiban említett kritériumok részletesebb meghatározása céljából.
Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés harmadik albekezdésében említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.
A (2) bekezdés b) pontjára vonatkozó szabályozástechnikai standardok tervezetének elkészítésekor az alábbi kritériumokat kell figyelembe venni:
a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájának várt forgalom nagysága;
a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ugyanazon kategóriájának elszámolásával már egynél több központi szerződő fél foglalkozik-e;
az érintett központi szerződő felek képessége a várt forgalom nagyságának és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájának elszámolásából eredő kockázatnak a kezelésére;
a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájának piacán tevékenykedő vagy a jövőben várhatóan tevékenykedő szerződő felek típusai és száma;
az elszámolási kötelezettség alá eső szerződő félnek mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy intézkedjen a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteinek valamely központi szerződő félen keresztüli elszámolásáról;
a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek érintett kategóriájának piacán tevékenykedő és a 4. cikk (1) bekezdése alapján esetlegesen az elszámolási kötelezettség hatálya alá kerülő különböző szerződő felek kockázatkezelése, valamint jogi és működési kapacitása.
6. cikk
Nyilvános jegyzék
A jegyzéknek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a 4. cikknek megfelelően elszámolási kötelezettség alá vont származtatottügylet-kategóriák;
a 17. cikknek megfelelően engedélyezett vagy a 25. cikknek megfelelően elismert központi szerződő felek, továbbá az engedélyezés vagy az elismerés dátuma, feltüntetve, hogy melyek az elszámolási kötelezettség teljesítése céljára engedélyezett vagy elismert központi szerződő felek;
az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontja, beleértve a fokozatos bevezetést is;
az EÉPH által az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott származtatottügylet-kategóriák;
▼M12 —————
azon központi szerződő felek, amelyeket az illetékes hatóság az EÉPH-hoz az elszámolási kötelezettség céljaira bejelentett, és a bejelentés napja;
a 14. cikkel összhangban engedélyezett központi szerződő feleknél elszámolt származtatott ügyleteknek a 25. cikkel összhangban elismert harmadik országbeli központi szerződő feleknél elszámolt származtatott ügyletekhez viszonyított aránya a naptári év végén összesítve és eszközosztályonkénti bontásban.
Az EÉPH minden ilyen szabályozástechnikai standardtervezetet 2012. szeptember 30-ig benyújt a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja.
6a. cikk
Az elszámolási kötelezettség felfüggesztése
Az ESMA kérheti, hogy a Bizottság függessze fel a 4. cikk (1) bekezdésében említett elszámolási kötelezettséget a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriáira vagy a szerződő felek adott típusára vonatkozóan, amennyiben az alábbi feltételek egyike teljesül:
a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriái az 5. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében és az 5. cikk (5) bekezdésében említett kritériumokkal összhangban már nem alkalmasak a központi elszámolásra;
valamely központi szerződő fél valószínűleg megszünteti a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriáinak elszámolását, és egyetlen másik központi szerződő fél sem lesz képes a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriáinak megszakítás nélküli elszámolására;
az Unió pénzügyi stabilitását vagy pénzügyi piacainak zökkenőmentes működését fenyegető komoly veszély elkerülése vagy kezelése érdekében ezen tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriái vagy a szerződő felek adott típusa tekintetében az elszámolási kötelezettség felfüggesztésére van szükség, és a felfüggesztés e célokhoz mérten arányos.
Az ESMA-nak az első albekezdés c) pontja alkalmazásában az első albekezdésben említett kérelmet megelőzően konzultálnia kell az ERKT-vel és a 22. cikkel összhangban kijelölt illetékes hatóságokkal.
Az első albekezdésben említett kérelemben igazolni kell az ott meghatározott feltételek legalább egyikének a teljesülését.
Amennyiben az ESMA úgy véli, hogy az elszámolási kötelezettség felfüggesztése a 600/2014/EU rendelet 32. cikkének (5) bekezdésében említett, az érvénybe lépő kereskedési kötelezettségre vonatkozó kritériumok lényeges változásának minősül, az e bekezdés első albekezdésében említett kérelemben az említett rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított kereskedési kötelezettség felfüggesztését is kérelmezheti a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ugyanazon kategóriáinak vonatkozásában, amelyekre az elszámolási kötelezettség felfüggesztését kérte.
Az ESMA-nak az e bekezdés első albekezdésében említett, az illetékes hatóság által benyújtott kérelem kézhezvételének időpontjától számított 48 órán belül, az illetékes hatóság által közölt indokolás és bizonyítékok alapján vagy kérnie kell a Bizottságtól a 4. cikk (1) bekezdésében említett elszámolási kötelezettség felfüggesztését, vagy el kell utasítania az első bekezdés első albekezdésében említett kérelmet. Az ESMA-nak tájékoztatnia kell ez érintett illetékes hatóságot erről a döntéséről. Az illetékes hatóság kérelmének elutasítása esetén az ESMA-nak e döntését ezért írásban meg kell indokolnia.
Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktust a 86. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.
A kereskedési kötelezettség (5) bekezdésben említett felfüggesztése ugyanezen kezdeti időszakra érvényes.
Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktust a 86. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.
Az ESMA-nak az e cikk (7) bekezdésében említett felfüggesztési, illetve az első bekezdés első albekezdésében említett meghosszabbítási időszak lejárta előtt kellő időben véleményt kell kibocsátania a Bizottság számára arról, hogy a felfüggesztés indokai továbbra is fennállnak-e. Az ESMA-nak az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja alkalmazásában konzultálnia kell az ERKT-vel és a 22. cikkel összhangban kijelölt illetékes hatóságokkal. Az ESMA-nak e vélemény egy példányát el kell küldenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E vélemény nem hozható nyilvánosságra.
Az elszámolási kötelezettség felfüggesztését meghosszabbító végrehajtási jogi aktus meghosszabbíthatja továbbá a kereskedési kötelezettségnek az (7) bekezdésben említett felfüggesztését is.
A kereskedési kötelezettség felfüggesztésének meghosszabbítása ugyanarra az időszakra érvényes, mint az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének meghosszabbítása.
6b. cikk
Az elszámolási kötelezettség felfüggesztése szanálás esetén
Amennyiben egy központi szerződő fél teljesíti az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 15 ) 22. cikke szerinti feltételeket, a központi szerződő félnek az említett rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt szanálási hatósága vagy az e rendelet 22. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt illetékes hatóság a saját kezdeményezésére vagy a szanálás alatt álló központi szerződő fél egy klíringtagjának felügyeletéért felelős valamely illetékes hatóság kérésére az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett elszámolási kötelezettség felfüggesztését kérheti a Bizottságtól a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek meghatározott kategóriáira vagy egy meghatározott típusú szerződő félre vonatkozóan, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
a szanálás alatt álló központi szerződő fél számára engedélyezték az azon, elszámolási kötelezettség alá tartozó tőzsdén kívüli származtatott ügyletek meghatározott kategóriáinak elszámolását, amelyekre a felfüggesztést kérelmezték; és
a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ezen meghatározott kategóriáira, vagy egy meghatározott típusú szerződő félre vonatkozó elszámolási kötelezettség felfüggesztése szükséges az Unióban a pénzügyi stabilitást vagy a pénzügyi piacok rendezett működését a központi szerződő fél szanálásával összefüggésben fenyegető súlyos veszély elkerülése vagy kezelése céljából, és a felfüggesztés e célhoz mérten arányos.
Az első albekezdésben említett kérelemhez bizonyítékot kell csatolni arra vonatkozóan, hogy az említett albekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek.
Az első albekezdésben említett hatóság a Bizottságnak benyújtott kérelemmel egyidejűleg tájékoztatja az ESMA-t és az ERKT-t az indokolással ellátott kérelméről.
Az ESMA az indokolással ellátott kérelmét a Bizottságnak történő benyújtásával egyidejűleg benyújtja az (1) bekezdés első albekezdésében említett hatóságnak és az ERKT-nak.
A Bizottság az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadásakor figyelembe veszi az ESMA által kibocsátott, e cikk (2) bekezdésében említett véleményt, az (EU) 2021/23 rendelet 21. cikkében említett szanálási célokat, az e rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott kritériumokat a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek említett kategóriái tekintetében, valamint a felfüggesztésnek az Unióban a pénzügyi stabilitást vagy a pénzügyi piacok rendezett működését fenyegető súlyos veszély elkerülése vagy kezelése érdekében való szükségességét.
Amennyiben a Bizottság elutasítja a felfüggesztési kérelmet, ezt írásban meg kell indokolnia az (1) bekezdés első albekezdésében említett kérelmező hatóságnak és az ESMA-nak. A Bizottság erről azonnal tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, és továbbítja részükre az (1) bekezdés első albekezdésében említett kérelmező hatóságnak és az ESMA-nak adott indokolást. Ezen információk nem hozhatók nyilvánosságra.
Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktust a 86. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
A kereskedési kötelezettségnek a (6) bekezdésben említett felfüggesztése ugyanezen kezdeti időszakra kell, hogy vonatkozzon.
Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktust a 86. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
A kérelemhez bizonyítékot kell csatolni arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában megállapított feltételek továbbra is teljesülnek.
Az első albekezdésben említett hatóság a Bizottságnak benyújtott kérelemmel egyidejűleg értesíti az ESMA-t és az ERKT-t az indokolással ellátott kérelméről.
Az első albekezdésben említett kérelem nem hozható nyilvánosságra.
Az ESMA a kérelemről szóló értesítés kézhezvételét és – amennyiben szükségesnek tartja – az ERKT-val folytatott konzultációt követően, indokolatlan késedelem nélkül véleményt bocsát ki a Bizottságnak arról, hogy továbbra is fennállnak-e a felfüggesztés alapjául szolgáló okok, figyelembe véve az Unió pénzügyi stabilitását vagy pénzügyi piacainak rendezett működését fenyegető súlyos veszély elkerülésének vagy kezelésének szükségességét, az (EU) 2021/23 rendelet 21. cikkében megállapított szanálási célokat, valamint az e rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott kritériumokat. Az ESMA e vélemény egy példányát megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E vélemény nem hozható nyilvánosságra.
Az elszámolási kötelezettség felfüggesztését meghosszabbító végrehajtási jogi aktus meghosszabbíthatja a kereskedési kötelezettségnek a (6) bekezdésben említett felfüggesztését is.
A kereskedési kötelezettség felfüggesztésének meghosszabbítása ugyanarra az időszakra kell, hogy vonatkozzon, mint az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének meghosszabbítása.
7. cikk
A központi szerződő félhez való hozzáférés
Az a központi szerződő fél, amely számára engedélyezték a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolását, ezen ügyletek elszámolását megkülönböztetésmentesen és átláthatóan – ideértve a biztosítéki követelményeket és a hozzáféréssel kapcsolatos díjakat is –, a kereskedés helyszínétől függetlenül elvégzi. Ez biztosítja különösen, hogy a kereskedési helyszínnek joga van a megkülönböztetésmentes bánásmódhoz abból a szempontból, hogy az ezen a kereskedési helyszínen kereskedett szerződéseket hogyan kezelik az alábbiak tekintetében:
biztosítéki követelmények és a gazdasági szempontból egyenértékű szerződések nettósítása, amennyiben az ilyen szerződések valamely központi szerződő fél pozíciólezáró és egyéb nettósítási eljárásai alá történő, az alkalmazandó fizetésképtelenségi jogon alapuló bevonása nem veszélyeztetné az ilyen eljárás zavartalan és szabályos működését, érvényességét vagy végrehajthatóságát. továbbá
ugyanazon CCP által elszámolt összefüggő szerződések letéteinek egymással szembeni beszámítása a 41. cikknek megfelelő kockázati modell szerint.
A központi szerződő fél kikötheti, hogy a kereskedési helyszínek megfeleljenek a központi szerződő fél által előírt működési és technikai előírásoknak, ideértve a kockázatkezelési előírásokat is.
A kereskedési helyszín és a központi szerződő fél illetékes hatóságai a kereskedési helyszín által tett hivatalos kérelmet követően csak akkor tagadhatják meg a központi szerződő fél általi a hozzáférést, ha az veszélyeztetné a piacok zavartalan és megfelelő működését, vagy hátrányos hatást gyakorolna a rendszerszintű kockázatra.
7a. cikk
Aktív számla
Amennyiben egy pénzügyi szerződő fél vagy nem pénzügyi szerződő fél az első albekezdés szerinti, aktív számla vezetésére vonatkozó kötelezettség hatálya alá kerül, az adott pénzügyi szerződő fél vagy nem pénzügyi szerződő fél értesíti erről az ESMA-t és az érintett illetékes hatóságot, és az aktív számlát az említett kötelezettség hatálya alá kerülését követő hat hónapon belül létrehozza.
Az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott kötelezettség hatálya alá kerülő szerződő felek biztosítják, hogy az alábbi követelmények mindegyike teljesüljön:
a számla tartósan működőképes, beleértve a számlához kapcsolódó jogi dokumentáció, informatikai összeköttetés és belső folyamatok meglétét;
a szerződő fél rendelkezik olyan hozzáférhető rendszerekkel és erőforrásokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy az e cikk (6) bekezdésében említett származtatott ügyletek nagy volumene tekintetében – akár rövid határidővel is – bármikor képes legyen használni a számlát, és rövid időn belül képes legyen a 25. cikk (2c) bekezdése szerinti rendszerszinten jelentős elszámolási szolgáltatásban tartott pozíciókból származó ügyletek nagy mennyiségét fogadni;
az adott szerződő fél minden, a (6) bekezdésben említett származtatott ügyletek körébe tartozó új kereskedési ügylete mindenkor elszámolható a számlán;
a szerződő fél az aktív számlán olyan kereskedési ügyleteket számol el, amelyek reprezentatívak az e cikk (6) bekezdésében említett, a 25. cikk (2c) bekezdése szerinti rendszerszinten jelentős elszámolási szolgáltatás útján a referencia-időszakban elszámolt származtatott ügyletekre nézve.
A (3) bekezdés d) pontjában említett, reprezentativitásra vonatkozó kötelezettséget az alábbi kritériumok alapján értékelik:
a származtatott ügyletek különböző kategóriái;
a kereskedési ügyletek lejárata;
a kereskedési ügyletek nagyságrendje.
A (3) bekezdés d) pontjában említett, reprezentativitásra vonatkozó kötelezettség nem alkalmazandó azokra a szerződő felekre, amelyeknek a (6) bekezdésben említett származtatott ügyletekben fennálló névleges elszámolási volumene nem éri el a 6 milliárd EUR-t.
A (3) bekezdés d) pontjában említett, reprezentativitásra vonatkozó kötelezettség értékelése alkategóriákon alapul. A származtatott ügyletek minden egyes kategóriája esetében az alkategóriák száma a különböző kereskedési nagyságrendek és lejárati sávok kombinációjából adódik.
A (3) bekezdés a), b) és c) pontjában említett követelményeket a szerződő félnek az azt követő hat hónapon belül kell teljesítenie, hogy az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség hatálya alá kerül, és e szerződő félnek a 7b. cikkel összhangban rendszeresen jelentést kell tennie. A követelményeket rendszeresen, évente legalább egyszer stressztesztnek vetik alá.
A (3) bekezdés d) pontjában említett, reprezentativitásra vonatkozó kötelezettség teljesítése érdekében a szerződő feleknek éves átlagban legalább öt kereskedési ügyletet kell elszámolniuk a legrelevánsabb alkategóriák mindegyikében minden származtatottügylet-kategória és minden referencia-időszak esetében, amelyek a (8) bekezdés harmadik albekezdésével összhangban kerülnek meghatározásra. Amennyiben a kereskedési ügyletek így kapott száma meghaladja az adott szerződő fél előző 12 hónapra vonatkozó összes kereskedési ügyletének felét, a (3) bekezdés d) pontjában említett, reprezentativitásra vonatkozó kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben az adott szerződő fél a legrelevánsabb alkategóriák mindegyikében minden származtatottügylet-kategória és minden referencia-időszak esetében legalább egy kereskedési ügyletet elszámol.
A (3) bekezdés d) pontjában említett, reprezentativitásra vonatkozó kötelezettség nem alkalmazandó az ügyfélklíring-szolgáltatások nyújtására. A (8) bekezdés negyedik albekezdésében említett szerződő fél fennálló névleges elszámolási volumenének kiszámítása nem foglalja magában a szerződő fél ügyfélklíring-tevékenységeit.
Az (1) bekezdésben említett kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott ügyletek kategóriái a következők lehetnek:
euróban vagy lengyel zlotyban denominált származtatott kamatügyletek;
euróban denominált rövid lejáratú származtatott kamatügyletek.
Az aktív számlára vonatkozó kötelezettségek hatálya alá tartozó ügyletek jegyzékének módosítása érdekében az ESMA – az ERKT-vel folytatott konzultációt követően és a kibocsátó központi bankokkal egyetértésben – alapos és átfogó költség-haszon elemzést nyújt be a Bizottságnak, adott esetben a 25. cikk (2c) bekezdése első albekezdésének c) pontjában meghatározott számszerű technikai elemzéssel összhangban, kitérve az egyéb uniós pénznemekre gyakorolt hatásokra is, és értékelve az aktív számlára vonatkozó kötelezettségek új ügylettípusokra való kiterjesztésének lehetséges hatásait, továbbá mellékeli az említett értékeléssel kapcsolatos véleményét. A kibocsátó központi bankok egyetértése csak az általuk kibocsátott pénznemben denominált ügyletekre vonatkozhat.
Amennyiben az ESMA elvégzi az értékelést és véleményében arra a következtetésre jut, hogy az ügyletek jegyzékét módosítani kell, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a származtatott ügyletek jegyzékének az e bekezdés első albekezdése szerinti módosítása céljából.
A (3) bekezdés d) pontjában említett, reprezentativitásra vonatkozó kötelezettséget illetően az ESMA az aktív számlákon elszámolandó származtatott ügyletek reprezentativitásának biztosítása érdekében meghatározza a származtatott ügyletek különböző kategóriáit, amelyek száma legfeljebb három lehet, a különböző lejárati sávokat, amelyek száma legfeljebb négy lehet, valamint a kereskedési ügyletek különböző nagyságrendi tartományait, amelyek száma legfeljebb három lehet.
Az ESMA meghatározza azon legrelevánsabb alkategóriák számát, amelyeknek az egyes származtatottügylet-kategóriákban meg kell jelenniük az aktív számlán, és e szám nem haladhatja meg az ötöt. A legrelevánsabb alkategóriák azok, amelyek a referencia-időszakban a legtöbb kereskedési ügyletet tartalmazzák.
Az ESMA meghatározza továbbá a referencia-időszak időtartamát, amely nem lehet rövidebb hat hónapnál azon szerződő felek tekintetében, amelyek esetében a fennálló névleges elszámolási volumen a (6) bekezdésben említett származtatott ügyletek tekintetében kevesebb mint 100 milliárd EUR, vagy egy hónapnál azon szerződő felek esetében, amelyek esetében a fennálló névleges elszámolási volumen a (6) bekezdésben említett származtatott ügyletek tekintetében meghaladja a 100 milliárd EUR-t.
Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. június 25-én benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
A tagállamok büntetőjogi szankciók előírására és kiszabására vonatkozó jogának sérelme nélkül, amennyiben megállapítást nyer, hogy egy pénzügyi vagy nem pénzügyi szerződő fél megszegte az e cikk szerinti kötelezettségeit, illetékes hatósága határozat útján közigazgatási szankciókat vagy időszakos kényszerítő bírságokat szab ki, vagy felkéri az illetékes igazságügyi hatóságokat szankciók vagy időszakos kényszerítő bírságok kiszabására annak érdekében, hogy az említett szerződő felet a jogsértés megszüntetésére kötelezze.
A második albekezdésben említett időszakos kényszerítő bírságnak hatékonynak és arányosnak kell lennie, és az nem haladhatja meg az előző üzleti év átlagos napi árbevételének 3 %-át. A bírságot a késedelem minden napjára ki kell szabni és az időszakos kényszerítő bírságot kiszabó határozatban megállapított időponttól kezdődően kell kiszámítani.
A második albekezdésben említett időszakos kényszerítő bírság az illetékes hatóság határozatáról szóló értesítést követő legfeljebb hat hónapos időtartamra szabható ki. Az említett időszak végét követően az illetékes hatóság felülvizsgálja és szükség esetén meghosszabbítja az intézkedést.
Az ESMA az első albekezdésben említett értékeléshez az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak címzett jelentést csatol, amely tartalmaz egy, a kiegészítő intézkedésekre – többek között a mennyiségi küszöbértékekre – vonatkozó, teljes körű indokolással ellátott hatásvizsgálatot.
Az első albekezdés ellenére az ESMA a közös nyomonkövetési mechanizmus általi hivatalos értesítés kézhezvételét követően bármikor nyújthat be értékelést és ajánlásokat, amelyekben jelzi a rendszerszintű következményekkel járó eseményt kiváltó konkrét körülmények eredményeként az Uniót érintő pénzügyi stabilitási kockázatok valószínű bekövetkezését.
A ESMA második albekezdésben említett jelentésének kézhezvételétől számított hat hónapon belül a Bizottság elkészíti saját jelentését, amelyet adott esetben jogalkotási javaslat kísérhet.
7b. cikk
Az aktív számlára vonatkozó kötelezettség nyomon követése
Az e bekezdés első albekezdésében említett szerződő felek adott esetben felhasználják a 9. cikk szerint szolgáltatott információkat. Az adatszolgáltatás részeként az illetékes hatóság részére bizonyítani kell az aktív számlákhoz kapcsolódó jogi dokumentáció, informatikai összeköttetések és belső folyamatok meglétét.
7c. cikk
Az elszámolási szolgáltatások nyújtására vonatkozó információk
Az elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtagok és ügyfelek az (1) bekezdésben említett információkat a következő időpontokban biztosítják:
amikor ügyfélklíringre irányuló kapcsolatot létesítenek egy ügyféllel; valamint
legalább negyedévente.
Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
7d. cikk
A 25. cikk szerint elismert központi szerződő feleknél folytatott elszámolási tevékenységre vonatkozó információk
A 25. cikk szerint elismert központi szerződő félen keresztül ügyleteket elszámoló klíringtagok és ügyfelek az ilyen elszámolási tevékenységekről a következők szerint szolgáltatnak adatokat:
amennyiben az Unióban letelepedettek, de nem képezik az Unióban összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoport részét, akkor illetékes hatóságuknak szolgáltatnak adatokat;
amennyiben az Unióban összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoport részét képezik, az adott csoport Uniós szintű anyavállalata összevont alapon szolgáltat adatokat az ilyen elszámolási tevékenységről illetékes hatóságának.
Az első albekezdésben említett adatszolgálatásoknak éves szinten tartalmazniuk kell az elismert központi szerződő félnél folytatott elszámolási tevékenység terjedelmére vonatkozó információkat, és meg kell határozniuk a következőket:
az elszámolt pénzügyi eszközök vagy nem pénzügyi eszközök típusa;
az egy év alatt elszámolt összegek átlagértéke uniós pénznemenként és eszközosztályonként;
a beszedett biztosítékok összege;
a garanciaalapokhoz való hozzájárulások; valamint
a legnagyobb fizetési kötelezettség.
Az illetékes hatóságok haladéktalanul továbbítják a második albekezdésben említett információkat az ESMA-nak és a közös nyomonkövetési mechanizmusnak.
Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.
7e. cikk
Az uniós központi szerződő felekre vonatkozó információk
A 14. cikk szerint engedélyezett központi szerződő felek az ESMA által a 17c. cikk alapján létrehozott központi adatbázison (a továbbiakban: központi adatbázis) keresztül minden hónapban benyújtják az ESMA-nak legalább a következő információkat:
az elszámolt értékek és volumenek pénznemenként és eszközosztályonként, beleértve a klíringrésztvevők által tartott pozíciók értékét;
a központi szerződő fél befektetései;
a központi szerződő fél tőkéje, beleértve a többlépcsős veszteségfedezés során felhasznált, az e rendelet 45. cikkének (4) bekezdésében és az (EU) 2021/23 rendelet 9. cikkének (14) bekezdésében említett elkülönített saját forrásokat;
a klíringtagok biztosítéki követelményei, a garanciaalaphoz való hozzájárulások és a szerződésben vállalt források a nemteljesítés-kezelés során vagy az (EU) 2021/23 rendelet 9. cikkében említett helyreállítási tervekben;
a biztosíték és a garanciaalaphoz való hozzájárulások, valamint a többlépcsős veszteségkezelési források megfelelősége a 41., 42. és 45. cikk tekintetében;
a központi szerződő fél rendelkezésre álló likvid forrásai és a likviditási stressztesztelés eredményei;
a klíringtagok, az egyedileg elkülönített számlákkal rendelkező ügyfelek, a központi szerződő fél kockázatkezeléséhez kapcsolódó főbb tevékenységeket végző harmadik felek, a központi szerződő félhez kapcsolódó jelentős likviditásszolgáltatók, valamint az interoperábilis és kapcsolt központi szerződő felek adatai;
a központi szerződő fél által a 15a. cikkel összhangban közvetlenül végrehajtott bármely változtatás.
A központi szerződő fél 18. cikkben említett kollégiumának tagjai a központi adatbázison keresztül hozzáféréssel rendelkeznek az e cikkel összhangban szolgáltatott információkhoz.
Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.
8. cikk
A kereskedési helyszínhez való hozzáférés
A kereskedési helyszínhez való hozzáférés csak akkor adható meg a központi szerződő félnek, ha e hozzáférés nem igényel interoperabilitást, nem veszélyezteti a piacok zavartalan és megfelelő működését nézve – különösen a likviditási források széttöredezettségének veszélye miatt –, és ha a kereskedési helyszín megfelelő mechanizmusokat hozott létre az említett széttöredezettség megelőzésére.
Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.
9. cikk
Jelentéstételi kötelezettség
Az adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi szerződő felek, nem pénzügyi szerződő felek és központi szerződő felek megfelelő eljárásokat és intézkedéseket vezetnek be az általuk e cikkel összhangban szolgáltatott adatok minőségének biztosítása érdekében.
Amennyiben egy csoporthoz tartozó nem pénzügyi szerződő fél teljesíti a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket, és az e bekezdés ötödik albekezdésében meghatározott mentességben részesül, az adott nem pénzügyi szerződő fél Uniós szintű anyavállalata heti rendszerességgel jelenti illetékes hatóságának az adott nem pénzügyi szerződő fél nettó összesített pozícióit minden egyes származtatottügylet-kategóriában. Az Unióban letelepedett szerződő fél esetében az anyavállalat illetékes hatósága megosztja az információkat az ESMA-val és az adott szerződő fél illetékes hatóságával.
A jelentéstételi kötelezettség azokra a származtatott ügyletekre vonatkozik, amelyek:
megkötésére 2014. február 12. előtt kerül sor, és amelyek az adott időpontban még nem lezártak;
megkötésére 2014. február 12-én vagy azt követően került sor.
A 3. cikktől eltérve, a jelentéstételi kötelezettség nem vonatkozik az ugyanazon csoporton belüli tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amennyiben legalább az egyik szerződő fél nem pénzügyi szerződő fél, vagy nem pénzügyi szerződő félnek minősülne, ha az Unióban telepedett volna le, feltéve, hogy:
mindkét szerződő fél teljeskörűen szerepel ugyanabban a konszolidált éves beszámolóban;
mindkét szerződő félre megfelelő központosított kockázatértékelési, kockázatmérési és kockázatellenőrzési eljárások vonatkoznak; és
az anyavállalat nem pénzügyi szerződő fél.
A szerződő felek kötelesek tájékoztatni az illetékes hatóságaikat a harmadik albekezdésben említett mentesség alkalmazására irányuló szándékukról. A mentesség akkor érvényes, ha az értesítés időpontjától számított három hónapon belül egyik értesített illetékes hatóság sem jelzi, hogy véleménye szerint nem teljesülnek a harmadik albekezdésben említett feltételek.
Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi szerződő fél rendelkezzen a jelentéstételi kötelezettség teljesítéséhez szükséges összes adattal, a nem pénzügyi szerződő félnek meg kell adnia a pénzügyi szerződő félnek a köztük létrejött, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adatait, amelyekről észszerűen nem feltételezhető, hogy a pénzügyi szerződő fél birtokában vannak. A nem pénzügyi szerződő fél felel ezen adatok pontosságának biztosításáért.
Az első albekezdéstől eltérve, a fentiek ellenére azok a nem pénzügyi szerződő felek, amelyek már beruháztak egy jelentéstételi rendszer létrehozásába, dönthetnek úgy, hogy maguk jelentik a pénzügyi szerződő felekkel kötött, tőzsdén kívüli származtatott ügyleteik adatait valamely kereskedési adattárnak. Ebben az esetben a nem pénzügyi szerződő fél az említett adatok jelentését megelőzően köteles tájékoztatni döntéséről azokat a pénzügyi szerződő feleket, amelyekkel tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket köt. Ebben a helyzetben a nem pénzügyi szerződő felek felelnek és tartoznak jogi felelősséggel az említett adatokra vonatkozó jelentéstételért, valamint az adatok pontosságának biztosításáért.
Olyan nem pénzügyi szerződő fél, amelyik nem teljesíti a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett feltételeket, valamint olyan tőzsdén kívüli származtatott ügyletet köt harmadik országban székhellyel rendelkező jogalannyal, nem kötelezhető az e cikk szerinti jelentéstételre, és nem tartozik jogi felelősséggel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételért vagy az ilyen adatok pontosságának biztosításáért, amennyiben:
az említett harmadik országbeli szervezet pénzügyi szerződő félnek minősülne, ha az Unióban telepedett volna le; valamint
▼M18 —————
a harmadik országbeli pénzügyi szerződő fél a jelentéstételre vonatkozó, e harmadik ország jogi szabályozása értelmében bejelentette az érintett információkat egy olyan kereskedési adattárnak, amelyre olyan jogilag kötelező erejű és végrehajtható kötelezettség hárul, melynek értelmében közvetlen és azonnali hozzáférést kell biztosítania az adatokhoz a 81. cikk (3) bekezdésében említett jogalanyok számára.
Ebben az esetben az EÉPH gondoskodik arról, hogy a 81. cikk (3) bekezdésében említett valamennyi érintett szervezetnek rendelkezésére álljon a származtatott ügyletek minden olyan adata, amely feladataik és megbízásuk teljesítéséhez szükséges.
A közzététel semmiféle felelősséget nem keletkeztet a jelentéstevő jogalanyra, annak igazgatóira vagy munkavállalóira nézve.
Az (1) és (3) bekezdésben említett jelentések legalább az alábbiakat tartalmazzák:
a származtatott ügyletben részt vevő felek, és – amennyiben ezektől eltér – az ügyletből származó jogok és kötelezettségek kedvezményezettje;
a származtatott ügyletek főbb jellemzői, ideértve a típust, az alaptermék lejáratig hátralevő minimális futamidejét, a nominális értéket, az árat és a kiegyenlítés időpontját.
Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
Az (1) és a (3) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA-nak – a KBER-rel szorosan együttműködve – ki kell dolgoznia az alábbiakat meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezeteket:
a bejelentendő adatokra vonatkozó adatstandardok és formátumok, amelyek legalább a következőket tartalmazzák:
globális jogiszemély-azonosítók (LEI-kódok);
nemzetközi értékpapír-azonosító számok (ISIN-ek);
egyedi ügyletazonosítók (UTI-k);
a jelentéstételre vonatkozó módszerek és intézkedések;
a jelentések gyakorisága;
a származtatott ügyletek bejelentésének határideje.
E végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA-nak figyelembe kell vennie a nemzetközi fejleményeket és az uniós vagy globális szinten elfogadott standardokat, valamint azok összhangját az (EU) 2015/2365 rendelet ( 17 ) 4. cikkében és a 600/2014/EU rendelet 26. cikkében meghatározott adatszolgáltatási, illetve ügyjelentési kötelezettségekkel.
Az ESMA-nak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2020. június 18-ig be kell nyújtania a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására vonatkozóan.
10. cikk
Nem pénzügyi szerződő felek
Amennyiben a nem pénzügyi szerződő fél nem számítja ki pozícióit, vagy ha e számítás eredménye a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy vagy több kategóriája tekintetében meghaladja a (4) bekezdés első albekezdésének b) pontja értelmében meghatározott elszámolási értékhatárokat, e nem pénzügyi szerződő fél:
haladéktalanul értesíti az ESMA-t és az érintett illetékes hatóságot erről, valamint adott esetben jelzi a kiszámításhoz igénybe vett időszakot;
megköti az elszámolási megállapodást az ezen bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett értesítéstől számított négy hónapon belül;
a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség hatálya alá kerül minden olyan tőzsdén kívül származtatott ügylet viszonylatában, amely megkötésére vagy megújítására több mint négy hónappal az ezen bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett értesítést követően kerül sor, és amely vagy azokhoz az eszközosztályokhoz tartozik, amelyek tekintetében a számítás eredménye meghaladja elszámolási értékhatárokat, vagy – ha a nem pénzügyi szerződő fél nem számította ki pozícióit – azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek bármilyen kategóriájába tartozik, amelyek elszámolási kötelezettség alá tartoznak.
A nem pénzügyi szerződő félnek képesnek kell lennie igazolni az érintett illetékes hatóság számára, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben fennálló aggregált hónapvégi átlagos pozíciójának a megelőző 12 hónap vonatkozásában történő kiszámítása nem vezet a pozíció szisztematikus alulbecsléséhez.
Az ESMA az ERKT-vel és más érintett hatóságokkal folytatott konzultációt követően szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a következőket:
az annak megállapítására szolgáló kritériumok, hogy mely tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről állapítható meg objektíven mérhető adatok alapján, hogy csökkentik a (3) bekezdésben említett kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat;
az el nem számolt pozíciók esetében az elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatárok, amelyek megállapításakor figyelembe veszik az e cikk (3) bekezdésében és a 4a. cikk (3) bekezdésében meghatározott számítási módszertant, valamint a nettó pozíciók összegének és a szerződő felenként és tőzsdén kívüli származtatottügylet-kategóriánként fennálló kitettségeknek a rendszerszintű jelentőségét; valamint
az elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatároknak – a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek mögöttes kategóriájában bekövetkező jelentős áringadozásokat vagy a pénzügyi stabilitási kockázatok jelentős növekedését követő – felülvizsgálatát kiváltó mechanizmusok.
Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
A rendszeres felülvizsgálatot az ESMA-nak a tárgyban készített jelentése kíséri.
Az ESMA 2024. december 24-ét követően legalább kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az uniós nem pénzügyi szerződő felek tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos tevékenységéről, amelyben azonosítja azokat a területeket, ahol nem valósul meg e rendelet konvergens és következetes alkalmazása, valamint az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető lehetséges kockázatokat.
11. cikk
Kockázatcsökkentési technikák a nem központi szerződő felek bevonásával elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében
Azon pénzügyi szerződő felek, valamint azon nem pénzügyi szerződő felek, amelyek központi szerződő felek bevonása nélkül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket kötnek, elvárható gondossággal biztosítják a működési partnerkockázat mérésére, ellenőrzésére és csökkentésére szolgáló megfelelő eljárások és szabályok meglétét; legalább a következőkre vonatkozóan:
az adott, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek feltételeinek időben történő visszaigazolása, ha rendelkezésre áll elektronikus eszközök útján;
megalapozott, rugalmas és auditálható formalizált eljárások a portfóliók összeegyeztetésére, a kapcsolódó kockázatok kezelésére, a felek közötti viták korai felismerésére és rendezésére, valamint a még nyitott ügyletek értékének ellenőrzésére.
Az a nem pénzügyi szerződő fél, amely az e bekezdés első albekezdésében megállapított kötelezettségek hatálya alá kerül, kialakítja az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a 10. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett értesítést követő négy hónapon belül megfeleljen ezeknek a kötelezettségeknek. A nem pénzügyi szerződő felek az értesítést követő négy hónap során kötött szerződések tekintetében mentesülnek az említett kötelezettségek alól.
Az a nem pénzügyi szerződő fél, amely az e bekezdés első albekezdésében meghatározott kötelezettségek hatálya alá kerül, kialakítja az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a 10. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett értesítést követő négy hónapon belül megfeleljen ezeknek a kötelezettségeknek. A nem pénzügyi szerződő felek az értesítést követő négy hónap során kötött szerződések tekintetében mentesülnek az említett kötelezettségek alól.
A pénzügyi szerződő feleknek és a 10. cikk (1) bekezdésében említett nem pénzügyi szerződő feleknek engedélyt kell kérniük illetékes hatóságaiktól, mielőtt az e bekezdés első albekezdésében meghatározott kockázatkezelési eljárások tekintetében egy, az alapletét kiszámítására szolgáló modellt alkalmaznának vagy módosítanának. Az engedély kérelmezésekor ezek a szerződő felek a központi adatbázison keresztül az illetékes hatóságaik rendelkezésére bocsátják az említett kockázatkezelési eljárásokkal kapcsolatos valamennyi lényeges információt. Ezen illetékes hatóságok az új modellre vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül vagy a már engedélyezett modell módosítására irányuló kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül megadják az engedélyt vagy elutasítják annak megadását.
Amennyiben az e bekezdés harmadik albekezdésében említett modell formális modellen alapul, a szerződő fél ezen modell jóváhagyását kérelmezi az EBH-tól, és a központi adatbázison keresztül az EBH rendelkezésére bocsátja az említett albekezdésben meghatározott valamennyi releváns információt. A szerződő fél ezenkívül a központi adatbázison keresztül tájékoztatja az EBH-t a kintlévőségeknek az e cikk (12a) bekezdésében említett névértékéről.
Amennyiben az e bekezdés harmadik albekezdésében említett modell formális modellen alapul, az illetékes hatóságok csak akkor adhatják meg az engedélyt, ha a formális modellt az EBH jóváhagyta.
Az EBH az ESMA-val és az EIOPA-val együttműködve iránymutatásokat vagy ajánlásokat adhat ki az első albekezdésben említett kockázatkezelési eljárások egységes alkalmazásának és engedélyezési eljárásának biztosítása érdekében, az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkében megállapított eljárással összhangban.
E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában az ESMA az EBH-val és az EIOPA-val együttműködve nyomon követi:
a harmadik országok jogrendszereiben az egyedi részvényopciók és a részvényindex-opciók kezelésével kapcsolatos szabályozási fejleményeket;
az első albekezdésben meghatározott eltérésnek az Unió, illetve egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitására gyakorolt hatását; valamint
a nem központi szerződő fél által elszámolt egyedi részvényopciókkal és részvényindex-opciókkal kapcsolatos kitettségek alakulását.
2024. december 24-ét követően az ESMA az EBH-val és az EIOPA-val együttműködve legalább háromévente jelentést tesz a Bizottságnak a második albekezdésben említettnyomon követésének eredményeiről.
A Bizottság a harmadik albekezdésben említett jelentés kézhezvételétől számított egy éven belül értékeli a következőket:
a nemzetközi fejlemények nagyobb konvergenciához vezettek-e az egyedi részvényopciók és a részvényindex-opciók kezelése terén; valamint
az első albekezdésben meghatározott eltérés veszélyezteti-e az Unió, illetve egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitását;
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, hogy e rendeletet módosítva egy alkalmazkodási időszakot követően visszavonja az első albekezdésben meghatározott eltérést. Az alkalmazkodási időszak nem haladhatja meg a két évet.
A 3. cikk (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett csoporton belüli ügyletek, amelyek különböző tagállamokban székhellyel rendelkező szerződő felek között jönnek létre, mindkét érintett illetékes hatóság kedvező döntése alapján egészben vagy részben mentesülnek az e cikk (3) bekezdésében megállapított kötelezettség alól, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
a szerződő felek kockázatkezelési eljárásai kellően megbízhatóak, stabilak, és összhangban állnak a származtatott ügyletek összetettségének szintjével;
a szerződő felek között a saját eszköz haladéktalan áthelyezésének, illetve a kötelezettségek haladéktalan visszafizetésének gyakorlati vagy jogi akadálya nincsen, és nem is várható.
Amennyiben az illetékes hatóságok a mentesítés iránti kérelem kézhezvételét követő 30 naptári napon belül nem tudnak kedvező döntést hozni, az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke szerinti hatáskörének megfelelően segítheti őket a megállapodásban.
A 3. cikk (1) bekezdésében említett csoporton belüli ügyletek, amelyek különböző tagállamokban székhellyel rendelkező, nem pénzügyi szerződő felek között jönnek létre, mentesülnek az e cikk (3) bekezdésében megállapított kötelezettség alól, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
a szerződő felek kockázatkezelési eljárásai kellően megbízhatóak, stabilak, és összhangban állnak a származtatott ügyletek összetettségének szintjével;
a szerződő felek között a saját eszköz haladéktalan áthelyezésének, illetve a kötelezettségek haladéktalan visszafizetésének gyakorlati vagy jogi akadálya nincsen, és nem várható.
A nem pénzügyi szerződő felek értesítik a 10. cikk (5) bekezdésében említett illetékes hatóságokat arról, hogy mentességet kívánnak igénybe venni. A mentesség akkor érvényes, ha az értesítés időpontjától számított három hónapon belül egyik értesített hatóság sem jelzi, hogy szerinte nem teljesülnek az első albekezdés a) vagy a b) pontjában megállapított feltételek.
A 3. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett csoporton belüli ügyletek, amelyek egy, az Unióban székhellyel rendelkező szerződő fél és egy harmadik országbeli joghatóságban székhellyel rendelkező szerződő fél között jönnek létre, az Unióban székhellyel rendelkező szerződő fél felügyeletét ellátó érintett illetékes hatóság pozitív döntése alapján részben vagy egészben mentesülnek az e cikk (3) bekezdésében megállapított kötelezettség alól, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
a szerződő felek kockázatkezelési eljárásai kellően megbízhatóak, stabilak, és összhangban állnak a származtatott ügyletek összetettségének szintjével;
a szerződő felek között a saját eszköz haladéktalan áthelyezésének, illetve a kötelezettségek haladéktalan visszafizetésének gyakorlati vagy jogi akadálya nincsen, és nem várható.
A 3. cikk (1) bekezdésében említett csoporton belüli ügyletek, amelyek egy, az Unióban székhellyel rendelkező nem pénzügyi szerződő fél és egy harmadik országbeli joghatóságban székhellyel rendelkező szerződő fél között jönnek létre, mentesülnek az e cikk (3) bekezdésében megállapított kötelezettség alól, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
a szerződő felek kockázatkezelési eljárásai kellően megbízhatóak, stabilak, és összhangban állnak a származtatott ügyletek összetettségének szintjével;
a szerződő felek között a saját eszköz haladéktalan áthelyezésének, illetve a kötelezettségek haladéktalan visszafizetésének gyakorlati vagy jogi akadálya nincsen, és nem várható.
A nem pénzügyi szerződő fél értesíti a 10. cikk (5) bekezdésében említett illetékes hatóságokat arról, hogy mentességet kíván igénybe venni. A mentesség akkor érvényes, ha az értesítés időpontjától számított három hónapon belül egyik értesített hatóság sem jelzi, hogy szerinte nem teljesülnek az első albekezdés a) vagy a b) pontjában megállapított feltételek.
A 3. cikk (1) bekezdésében említett csoporton belüli ügyletek, amelyek egy nem pénzügyi szerződő fél és egy pénzügyi szerződő fél között jönnek létre, amelyek székhelye különböző tagállamokban van, a pénzügyi szerződő fél felügyeletét ellátó érintett illetékes hatóság kedvező döntése alapján részben vagy egészben mentesülnek az e cikk (3) bekezdésében megállapított kötelezettség alól, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
a szerződő felek kockázatkezelési eljárásai kellően megbízhatóak, stabilak, és összhangban állnak a származtatott ügyletek összetettségének szintjével;
a szerződő felek között a saját eszköz haladéktalan áthelyezésének, illetve a kötelezettségek haladéktalan visszafizetésének gyakorlati vagy jogi akadálya nincsen, és nem várható.
A pénzügyi szerződő fél felügyeletét ellátó érintett illetékes hatóság a döntésről tájékoztatja a 10. cikk (5) bekezdésében említett illetékes hatóságot. A mentesség mindaddig érvényes, ameddig az értesített hatóság nem jelzi, hogy szerinte nem teljesülnek az első albekezdés a) vagy a b) pontjában megállapított feltételek. Az illetékes hatóságok közötti nézeteltérés esetén az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke szerinti hatáskörének megfelelően segítséget nyújthat e hatóságoknak ahhoz, hogy megállapodásra jussanak.
Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell az EÉPH-t a (6), a (8) vagy a (10) bekezdés alapján hozott döntéseikről, illetve a (7), a (9) vagy a (10) bekezdés alapján kapott értesítésekről, és részletes információt kell küldeniük az EÉPH-nak a szóban forgó csoporton belüli ügyletről.
Központi jóváhagyói szerepkörében az EBH jóváhagyja ezen formális modellek elemeit és általános szempontjait, beleértve azok kalibrálását, kialakítását, valamint azok eszközök, eszközosztályok szerinti lefedettségét, valamint a kockázati tényezőket. Az EBH az új formális modell jóváhagyására irányuló, a (3) bekezdés negyedik albekezdésében említett kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül vagy a már jóváhagyott modell módosítására irányuló kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül megadja a jóváhagyást vagy elutasítja annak megadását. Az EBH jóváhagyási munkájának megkönnyítése érdekében a formális modellek fejlesztői az EBH kérésére minden szükséges információt és dokumentációt benyújtanak az EBH-nak.
Az EBH segíti az illetékes hatóságokat engedélyezési eljárásaik során a (3) bekezdés szerinti modellek végrehajtásának általános szempontjai tekintetében. E célból az EBH éves jelentést készít jóváhagyási munkájának releváns szempontjairól, beleértve a modellek kalibrálásának az e bekezdés második albekezdése szerinti ellenőrzését és a jelentett problémák elemzését. Amennyiben szükségesnek ítéli, az EBH az ESMA-val és az EIOPA-val együttműködve az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban ajánlásokat bocsát ki az említett illetékes hatóságok részére. Annak érdekében, hogy segítsék az EBH-t a jelentések és ajánlások kidolgozásában, az illetékes hatóságok az EBH kérésére átadják az EBH-nak a (3) bekezdés szerinti modellek vagy azok módosításai tekintetében általuk folytatott kezdeti és folyamatos, szervezeti szintű engedélyezési eljárások során gyűjtött információkat.
Az illetékes hatóságok kizárólagos felelősséggel tartoznak a (3) bekezdés szerinti modellek felügyelt szervezetek szintjén történő használatának engedélyezéséért.
Az EBH formális modellenként éves díjat számít fel az EBH által az e bekezdés második albekezdése alapján jóváhagyott formális modelleket használó, a 10. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi szerződő feleknek és nem pénzügyi szerződő feleknek. Az illetékes hatóságok jelentést tesznek az EBH-nak azokról a pénzügyi szerződő felekről és nem pénzügyi szerződő felekről, amelyek az első albekezdés szerinti jóváhagyási eljárás hatálya alá tartozó modelleket alkalmaznak. A díjnak arányosnak kell lennie az EBH által jóváhagyott formális modelleket használó érintett szerződő felek nem központilag elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletei kintlévőségeinek utolsó 12 hónapra vonatkozó havi átlagos névértékével, és annak fedeznie kell az EBH-nál az első albekezdés szerinti feladatainak ellátása során felmerült valamennyi költséget.
E cikk alkalmazásában a „formális modell” piacvezérelt kezdeményezések révén létrehozott, közzétett és felülvizsgált, alapletétre vonatkozó modellt jelent.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza:
a díjak összegének meghatározására szolgáló módszert; valamint
a díjak megfizetésének módozatait.
E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH kidolgozza a következőket meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét:
az (1) bekezdésben említett eljárások és szabályok;
a piaci értéken történő meghatározást akadályozó piaci feltételek, valamint a (2) bekezdésben említett piaciértékmodell-alapú árazás használatának kritériumai;
a mentesített csoporton belüli ügyletekre vonatkozó azon adatok, amelyeket a (7), a (9) és a (10) bekezdésben említett értesítésnek tartalmaznia kell;
a mentesített csoporton belüli ügyletekre vonatkozó, a (11) bekezdésben említett tájékoztatásban feltüntetendő adatok;
azok az ügyletek, amelyeket úgy kell tekinteni, hogy az Unióban közvetlen, jelentős és előrelátható hatást fejtenek ki, illetve azok az esetek, amikor szükséges vagy helyénvaló az e rendeletben foglalt bármely rendelkezés megkerülésének megelőzése, amint azt a (12) bekezdés tartalmazza.
Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.
E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az európai felügyeleti hatóságoknak ki kell dolgozniuk a következőket meghatározó közös szabályozástechnikai standardok tervezetét:
a (3) bekezdésben említett kockázatkezelési eljárások, ideértve a biztosítékeszközre és az elkülönítésre vonatkozó megállapodások előírt szintjeit és típusát is;
azon felügyeleti eljárások, amelyek biztosítják a (3) bekezdésben említett, a 2013/36/EU irányelvvel összhangban engedélyezett azon hitelintézetek és a 2014/65/EU irányelvvel összhangban engedélyezett azon befektetési vállalkozások által alkalmazott kockázatkezelési eljárások kezdeti és folyamatos jóváhagyását, amely hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások – vagy a csoport, amelyhez tartoznak – nem központilag elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletei kintlévőségeinek havi átlagos névértéke legalább 750 milliárd EUR, amely érték az EFH-k által e bekezdéssel összhangban kidolgozandó szabályozástechnikai standardoknak megfelelően kerül kiszámításra;
a (6)–(10) bekezdés szerinti mentesség alkalmazása során a szerződő felek és az érintett illetékes hatóságok által követendő eljárások;
az (5)–(10) bekezdésben említett alkalmazandó kritériumok, ideértve különösen azt, hogy mi tekinthető a saját eszközök azonnali áthelyezését vagy a kötelezettségek szerződő felek közötti visszafizetését gátló gyakorlati vagy jogi akadálynak.
A fedezettkötvény-struktúrák által egy fedezett kötvénnyel kapcsolatban vagy a különleges célú gazdasági egységek által az e rendelet értelmében vett, az e rendelet 4. cikkének (5) bekezdésében megállapított feltételeket és az (EU) 2017/2402 rendelet (értékpapírosítási rendelet) 18., 19–22. vagy 23–26. cikkében megállapított követelményeket teljesítő értékpapírosítással kapcsolatban kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében előírt biztosítékok szintjét és típusát a fedezett kötvénnyel vagy az értékpapírosítással kapcsolatban fennálló biztosítéki megállapodások tekintetében az adott biztosíték cseréje kapcsán esetlegesen felmerülő akadályok figyelembevételével kell meghatározni.
Az európai felügyeleti hatóságoknak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket – az első albekezdés aa) pontjában említettek kivételével – 2018. július 18-ig kell benyújtaniuk a Bizottsághoz.
Az EBH – az ESMA-val együttműködve – az első albekezdés aa) pontjában említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap a szerződő fél jogi természetétől függően az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet vagy az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
12. cikk
Szankciók
Az első albekezdésben említett időszakos kényszerítő bírság összege nem haladhatja meg az előző üzleti év átlagos napi árbevételének 1 %-át, amelyet folyamatos jogsértés esetén a szervezetnek a jogsértés folytatásának minden napja után meg kell fizetnie egészen addig, amíg a megfelelés létre nem jön vagy helyre nem áll. Az időszakos kényszerítő bírság az illetékes hatóságnak a jogsértés megszüntetését elrendelő és időszakos kényszerítő bírságot kiszabó határozatában meghatározott időponttól számított legfeljebb hat hónapos időtartamra szabható ki.
A tagállamok 2013. február 17-ig tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett szabályokról. Az e szabályokat érintő minden későbbi módosításról haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
13. cikk
A párhuzamos vagy egymásnak ellentmondó szabályok elkerülésére szolgáló mechanizmus a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében
A Bizottság elfogadhat olyan végrehajtási jogi aktusokat, amelyekben megállapítja, hogy egy harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszere:
egyenértékű a 11. cikkben meghatározott követelményekkel;
a 83. cikkben előírtakkal egyenértékű szakmai titoktartást biztosít; valamint
hatékonyan, tisztességes és torzításoktól mentes módon érvényesülve biztosítja a hatékony felügyeletet és végrehajtást az említett harmadik országban.
E végrehajtási aktusokat a 86. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
13a. cikk
A korábbról megmaradt szerződéseket érintő módosítások a referenciamutató-reformok végrehajtása céljából
Az (1) és a (2) bekezdés csak azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazandó, amelyek módosítása vagy megújítása:
a referenciamutató-reformokkal összefüggésben valamely referenciamutató helyettesítése céljából szükséges;
nem változtatja meg az ilyen szerződésben valamely referenciamutatóra való hivatkozás által képviselt gazdasági tartalmat vagy kockázati tényezőt; és
nem terjed ki az említett szerződésben foglalt bármely olyan jogi feltétellel kapcsolatos változtatásokra, amely nem a hivatkozott referenciamutatóval kapcsolatos, és így potenciálisan oly módon módosítja a szerződést, hogy ténylegesen szükségessé válik, hogy azt új szerződésnek tekintsék.
III.
CÍM
A KÖZPONTI SZERZŐDŐ FELEK ENGEDÉLYEZÉSE ÉS FELÜGYELETE
1.
FEJEZET
A központi szerződő felek engedélyezésének feltételei és eljárásai
14. cikk
A központi szerződő felek engedélyezése
A pénzügyi eszközök elszámolására központi szerződő félként engedélyt kérelmező szervezetnek kérelmében fel kell tüntetnie az elszámolásra alkalmas nem pénzügyi eszközök azon kategóriáit is, amelyeket az adott központi szerződő fél elszámolni szándékozik.
A központi szerződő fél az engedélyezés feltételeit érintő minden lényegi változásról indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az illetékes hatóságot.
Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.
15. cikk
A tevékenységek és szolgáltatások körének kiterjesztése
Az engedély kiterjesztése értelemszerűen vagy a 17. cikkben meghatározott eljárással, vagy a 17a. cikkben meghatározott eljárással összhangban történik.
Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.
15a. cikk
Az elszámolási szolgáltatások vagy tevékenységek kiterjesztésére vonatkozó mentesség
A központi szerződő fél a központi adatbázison keresztül értesíti a nyilvántartásba vett címzetteket, amennyiben úgy dönt, hogy él az e bekezdés első albekezdésében előírt mentességgel, beleértve az általa nyújtani kívánt szolgáltatást vagy tevékenységet is.
A központi szerződő fél által e cikkel összhangban végrehajtott változtatásokat a 21. cikkel összhangban felül kell vizsgálni és értékelni kell.
Az ESMA felülvizsgálhatja az elszámolási szolgáltatások és tevékenységek nyújtását, és jelentést tehet a 18. cikkben említett kollégiumnak és a Bizottságnak a központi szerződő felek e cikk szerinti szolgáltatásnyújtásából és tevékenységeiből eredő kockázatokról és azok megfelelőségéről.
Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az alábbiak pontosabb meghatározása érdekében:
az elszámolási szolgáltatások vagy tevékenységek kiterjesztésének azon típusai, amelyek nem gyakorolnának lényeges hatást egy központi szerződő fél kockázati profiljára; valamint
az, hogy a központi szerződő fél milyen gyakorisággal köteles az (1) bekezdésben említett mentesség igénybevételével kapcsolatban értesítést küldeni, amely nem haladhatja meg a háromhavonta egy alkalmat.
Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
16. cikk
Tőkekövetelmények
Az EBH 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.
A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.
17. cikk
Engedélynyújtási és -elutasítási eljárás
A kérelmező központi szerződő fél minden olyan információt rendelkezésre bocsát, amely igazolja, hogy a kezdeti engedélyezés időpontjában megtette az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést. Amennyiben egy központi szerződő fél a 15. cikk alapján meglévő engedély kiterjesztését kérelmezi, minden olyan információt rendelkezésre bocsát, amely annak igazolásához szükséges, hogy a kiterjesztés megadásának időpontjáig megtesz minden további intézkedést, amely biztosítja az e rendeletben az ilyen kiterjesztés tekintetében meghatározott követelmény teljesítését.
A 17c. cikkel összhangban az e bekezdés első albekezdése szerinti kérelem benyújtásától számított két munkanapon belül a központi adatbázison keresztül elismervényt kell küldeni a kérelem átvételéről.
Az értesítést az alábbi határidőkön belül kell elküldeni:
az átvétel elismerésétől számított 20 munkanap, amennyiben a kérelmező központi szerződő fél a 14. cikk (1) bekezdése szerinti engedély iránti kérelmet nyújtott be; vagy
az átvétel elismerésétől számított 10 munkanap, amennyiben a kérelmező központi szerződő fél a 15. cikk (1) bekezdése szerinti, meglévő engedély kiterjesztése iránti kérelmet nyújtott be.
Amennyiben az e bekezdés második albekezdésében meghatározott alkalmazandó időszak alatt a központi szerződő fél illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy nem nyújtották be a 14. cikk (6) és (7) bekezdése vagy a 15. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti valamennyi dokumentumot vagy információt, felkéri a kérelmező központi szerződő felet, hogy a központi adatbázison keresztül nyújtsa be ezeket a kiegészítő dokumentumokat vagy információkat. Az engedély iránti kérelmet vagy az engedély kiterjesztése iránti kérelmet el kell utasítani, ha a központi szerződő fél illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy a kérelmező központi szerződő fél nem tett eleget ennek a felhívásnak. A központi szerződő fél illetékes hatósága erről a központi adatbázison keresztül értesíti a központi szerződő felet.
A kockázatértékelést az alábbi határidőkön belül kell elvégezni:
a (2) bekezdés második albekezdésének a) pontjában meghatározott visszaigazolástól számított 80 munkanap, amennyiben a kérelmet a 14. cikk (1) bekezdése alapján nyújtják be; vagy
a (2) bekezdés második albekezdésének b) pontjában meghatározott visszaigazolástól számított 40 munkanap, amennyiben a kérelmet a 15. cikk (1) bekezdése alapján nyújtják be.
A kockázatértékelési időszak végéig a központi szerződő fél illetékes hatósága a központi adatbázison keresztül benyújtja határozattervezetét és jelentését az ESMA-nak és a 18. cikkben említett kollégiumnak.
Az e bekezdés harmadik albekezdésében említett határozattervezet és jelentés beérkezését követően és az azokban foglalt megállapítások alapján a 18. cikkben említett kollégium a 19. cikknek megfelelően 15 munkanapon belül véleményt fogad el, amelyben megállapítja, hogy a kérelmező központi szerződő fél megfelel-e az e rendeletben megállapított követelményeknek, és azt a központi adatbázison keresztül elektronikus formátumban továbbítja a központi szerződő fél illetékes hatóságának és az ESMA-nak.
A 18. cikkben említett kollégium a véleményébe belefoglalhat minden olyan feltételt vagy ajánlást, amelyet szükségesnek tart a központi szerződő fél kockázatkezelésében mutatkozó hiányosságok mérsékléséhez.
Az e bekezdés harmadik albekezdésében említett határozattervezet és jelentés beérkezését követően az ESMA 15 munkanapon belül véleményt fogad el, amelyben megállapítja, hogy a kérelmező központi szerződő fél a 23a. cikk (1) bekezdésének e) pontjával, a 23a. cikk (2) bekezdésével és a 24a. cikk (7) bekezdése első albekezdésének bc) pontjával összhangban megfelel-e az e rendeletben megállapított követelményeknek, és továbbítja azt a központi szerződő fél illetékes hatóságának és a 18. cikkben említett kollégiumnak.
Az ESMA a véleményébe belefoglalhat minden olyan feltételt vagy ajánlást, amelyet szükségesnek tart a központi szerződő fél kockázatkezelésében mutatkozó hiányosságok mérsékléséhez az azonosított, határokon átnyúló kockázatokkal vagy az Unió pénzügyi stabilitását érintő kockázatokkal kapcsolatban.
Ha az ESMA-nak a (3) bekezdéssel összhangban benyújtott határozattervezet konvergencia- vagy koherenciabeli hiányosságokat mutat e rendelet alkalmazása szempontjából, az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 16. cikke alapján iránymutatásokat vagy ajánlásokat bocsát ki annak érdekében, hogy elősegítse e rendelet alkalmazásának szükséges következetességét és koherenciáját.
Az ESMA és a 18. cikkben említett kollégium által elfogadott véleményeket elektronikus formátumban, a központi adatbázison keresztül továbbítják az érintett címzetteknek.
A kockázatértékelési időszak alatt a központi szerződő fél illetékes hatósága a központi adatbázison keresztül:
kérdéseket tehet fel a kérelmező központi szerződő félnek, és kiegészítő információkat kérhet tőle;
koordinációt folytat és az ESMA vagy a 18. cikkben említett kollégium bármely tagjának kérdéseit továbbítja a kérelmező központi szerződő félnek; valamint
megosztja az ESMA-val és a 18. cikkben említett kollégium tagjaival a kérelmező központi szerződő fél által adott valamennyi választ.
Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága a kérés elküldésétől számított 10 munkanapon belül nem adta meg a kért információkat az ESMA-nak vagy a 18. cikkben említett kollégium bármely tagjának, az ESMA vagy a 18. cikkben említett kollégium bármely tagja a központi adatbázison keresztül közvetlenül elküldheti kérését a központi szerződő félnek.
Amennyiben a kérelmező központi szerződő fél nem válaszolt az első albekezdésben említett kérdésekre az információt kérő hatóság által meghatározott határidőn belül, a központi szerződő fél illetékes hatósága a megkereső hatósággal folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy a vonatkozó kockázatértékelési időszakot egy alkalommal összesen legfeljebb 10 munkanappal meghosszabbítja, amennyiben véleménye vagy a megkereső hatóság véleménye szerint a kérdések bármelyike lényeges az értékelés szempontjából. Az illetékes hatóság a központi adatbázison keresztül tájékoztatja a kérelmező központi szerződő felet a meghosszabbításról. Az illetékes hatóság a központi szerződő fél válaszának hiányában is hozhat határozatot a kérelemről.
Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatóságának határozata nem tükrözi a 18. cikkben említett kollégium véleményét, többek között az abban foglalt feltételeket vagy ajánlásokat, akkor a határozatnak tartalmaznia kell az említett véleménytől, feltételektől vagy ajánlásoktól való bármely jelentős eltérés teljes körű indoklását.
Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága nem felel meg vagy nem kíván megfelelni az ESMA véleményének vagy az abban foglalt bármely feltételnek vagy ajánlásnak, az ESMA a 24a. cikkel összhangban tájékoztatja a felügyeleti tanácsot. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a központi szerződő fél illetékes hatósága milyen okból nem felel meg vagy nem kíván megfelelni a fentieknek.
A központi szerződő fél illetékes hatósága – miután kellően figyelembe vette az ESMA és az e cikk (3) és (3a) bekezdésében említett kollégium véleményét, beleértve az abban foglalt feltételeket és ajánlásokat is – csak akkor dönt a 14. cikkben és a 15. cikk (1) bekezdése második albekezdésében említett engedély megadásáról, ha teljes mértékben meggyőződött arról, hogy a kérelmező központi szerződő fél:
megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek, beleértve adott esetben a nem pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolási szolgáltatások nyújtására vagy tevékenységek végzésére vonatkozó követelményeket is; valamint
a 98/26/EK irányelv szerinti rendszerként be van jelentve.
Amennyiben egy központi szerződő fél a 15. cikk alapján meglévő engedély kiterjesztését kérelmezi, az ESMA, a 18. cikkben említett kollégium és a központi szerződő fél illetékes hatósága támaszkodhat az e cikk alapján korábban elvégzett értékelés egy részére, amennyiben a kiterjesztés iránti kérelem nem eredményezi a korábbi értékelés említett részének módosítását vagy azt más módon nem befolyásolja. A központi szerződő fél megerősíti illetékes hatóságának, hogy az értékelés említett részének alapjául szolgáló tényekben nem történt változás.
A kérelmező központi szerződő fél nem kaphat engedélyt, amennyiben:
a központi szerződő fél illetékes hatósága úgy határozott, hogy nem adja meg az engedélyt; vagy
a 18. cikkben említett kollégium valamennyi tagja – a kérelmező központi szerződő fél letelepdése szerinti tagállam hatóságainak kivételével – a 19. cikk (1) bekezdésével összhangban, kölcsönös egyetértéssel olyan közös véleményt alakít ki, amely szerint a kérelmező központi szerződő fél nem kaphatja meg az engedélyt.
Az e bekezdés harmadik albekezdésének b) pontjában említett közös véleményben írásban, teljeskörűen és részletesen indokolni kell, hogy a 18. cikkben említett kollégium miért ítéli meg úgy, hogy az e rendeletben vagy egyéb uniós jogban előírt követelmények nem teljesülnek.
Amennyiben a 18. cikkben említett kollégium nem tud kölcsönös egyetértéssel közös véleményt kialakítani, és a kollégium tagjainak kétharmados többségével negatív véleményt fogalmazott meg, bármelyik érintett illetékes hatóság az említett többségi támogatással, a negatív vélemény elfogadásától számított 30 naptári napon belül az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az ESMA elé utalhatja az ügyet.
Az ügyet az ESMA elé utaló határozatban írásban, teljeskörűen és részletesen indokolni kell, hogy a 18. cikkben említett kollégium érintett tagjai miért ítélik meg úgy, hogy az e rendeletben vagy egyéb uniós jogban előírt követelmények nem teljesülnek. Ebben az esetben a központi szerződő fél illetékes hatósága elhalasztja az engedélyre vonatkozó határozat meghozatalát, és megvárja, hogy az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban határozatot hozzon az engedélyezésről. A központi szerződő fél illetékes hatósága határozatát az ESMA határozatával összhangban hozza meg. Az e bekezdés ötödik albekezdésében említett 30 napos időszak letelte után az ügy már nem utalható az ESMA elé.
Amennyiben a 18. cikkben említett kollégium valamennyi tagja – a kérelmező központi szerződő fél letelepedése szerinti tagállam hatóságainak kivételével – a 19. cikk (1) bekezdésével összhangban, kölcsönös egyetértéssel olyan közös véleményt alakít ki, amely szerint a kérelmező központi szerződő fél nem kaphatja meg az engedélyt, a központi szerződő fél illetékes hatósága az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az ESMA elé utalhatja az ügyet.
A központi szerződő fél letelepedése szerinti tagállam illetékes hatósága továbbítja a határozatot a többi érintett illetékes hatóságnak.
Az illetékes hatóság az engedély (3c) bekezdés szerinti megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat meghozatalát követően indokolatlan késedelem nélkül a központi adatbázison keresztül írásban tájékoztatja a kérelmező központi szerződő felet határozatáról, teljes körű indokolással együtt.
Az EÉPH a kollégium bármely tagjának kérésére vagy saját kezdeményezés alapján, az illetékes hatóság tájékoztatását követően kivizsgálhatja az uniós jog állítólagos megsértésével vagy nem alkalmazásával kapcsolatos eseteket.
▼M18 —————
17a. cikk
Az engedély kiterjesztésének engedélyezésére irányuló gyorsított eljárás
Az engedély kiterjesztésének engedélyezésére gyorsított eljárás alkalmazható, amennyiben a központi szerződő fél a 15. cikkben foglaltak szerint működését további szolgáltatásokkal vagy tevékenységekkel kívánja kiterjeszteni, és amennyiben az ilyen kiterjesztés megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:
nem eredményezi azt, hogy a központi szerződő félnek az ügyleti ciklus bármely pontján jelentősen ki kell igazítania működési struktúráját;
nem foglalja magában olyan ügyletek elszámolásának kínálását, amelyek nem tehetők likviddé a központi szerződő fél által már elszámolt ügyletekkel azonos módon vagy azokkal együtt;
nem eredményezi azt, hogy a központi szerződő félnek lényeges új szerződési feltételeket kell figyelembe vennie;
nem eredményezi lényeges új kockázatok bevezetését vagy nem növeli jelentősen a központi szerződő fél kockázati profilját;
nem foglalja magában új kiegyenlítési vagy átadási mechanizmus vagy szolgáltatás kínálását, amely másik, a központi szerződő fél által korábban nem alkalmazott értékpapír-kiegyenlítési rendszerrel, központi értéktárral vagy fizetési rendszerrel való kapcsolat létrehozásával jár.
A központi szerződő fél a kiterjesztés iránti kérelmét elektronikus formátumban, a központi adatbázison keresztül nyújtja be, és a 15. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban rendelkezésre bocsát minden olyan információt, amely annak igazolásához szükséges, hogy az engedélyezés időpontjában megtette az e rendeletben meghatározott vonatkozó követelmények teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést. A 17c. cikkel összhangban az említett kérelem benyújtásától számított két munkanapon belül a központi adatbázison keresztül elismervényt kell küldeni a kérelem átvételéről.
A központi szerződő fél illetékes hatósága az e cikk (2) bekezdése szerinti kérelem átvételének elismerésétől számított 15 munkanapon belül az ESMA és a 18. cikkben említett kollégium észrevételeinek mérlegelését követően határoz a következőkről:
a kérelem jogosult-e az e cikkben meghatározott gyorsított eljárás keretében történő értékelésre; és
amennyiben a kérelem jogosult az e cikkben meghatározott gyorsított eljárás keretében történő értékelésre
megadja az engedély kiterjesztését, amennyiben a központi szerződő fél megfelel e rendeletnek; vagy
megtagadja az engedély kiterjesztését, amennyiben a központi szerződő fél nem felel meg e rendeletnek.
Amennyiben egy központi szerződő fél a 15. cikk alapján engedély-kiterjesztést kérelmez, a központi szerződő fél illetékes hatósága támaszkodhat az e cikk alapján korábban elvégzett értékelés egy részére, amennyiben a kiterjesztés iránti kérelem nem eredményezi az említett rése tekintetében az előző értékelés módosítását vagy azt más módon nem érinti. A központi szerződő fél megerősíti illetékes hatóságának, hogy az értékelés említett részének alapjául szolgáló tényekben nem történt változás.
Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az engedély kiterjesztése nem jogosult a gyorsított eljárás keretében történő értékelésre, a központi szerződő fél kérelmét el kell utasítani.
Amennyiben az illetékes hatóság úgy dönt, hogy nem adja meg az engedély kiterjesztését, az engedély kiterjesztését meg kell tagadni.
A feltételek első albekezdés szerinti további pontosítása során az ESMA meghatározza az alkalmazandó módszertant és az annak megítéléséhez alkalmazandó paramétereket, hogy egy feltétel mikor tekinthető teljesítettnek. Az ESMA felsorolja és meghatározza a szolgáltatások és tevékenységek kiterjesztésének azon tipikus eseteit is, amelyek elvben az e cikkben meghatározott gyorsított eljárás hatálya alá tartozónak tekinthetők.
Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
17b. cikk
A határozatok, jelentések és egyéb intézkedések elfogadására vonatkozó eljárás
A központi szerződő fél illetékes hatósága a központi adatbázison keresztül, elektronikus formátumban nyújtja be vélemény iránti kérelmét az alábbiak szerint:
az ESMA véleménye esetében a 23a. cikk (2) bekezdése alapján, amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága a 7., 8., 20., 21., 29–33., 35., 36., 37., 41. és 54. cikkel kapcsolatban kíván határozatot, jelentést vagy egyéb intézkedést elfogadni;
a 18. cikkben említett kollégium véleménye esetében a 19. cikk alapján, amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága a 20., 21., 30., 31., 32., 35., 37., 41., 49., 51. és 54. cikkel kapcsolatban kíván határozatot, jelentést vagy egyéb intézkedést elfogadni.
Az e bekezdés első albekezdésében említett vélemény iránti kérelmet valamennyi releváns dokumentummal együtt azonnal megosztják az ESMA-val és a 18. cikkben említett kollégiummal.
Ha a vonatkozó cikk másként nem rendelkezik, azt követően, hogy az (1) bekezdésben említett, vélemény iránti kérelem és a határozatok, jelentések vagy egyéb intézkedések (2) bekezdésben említett tervezetei egyaránt beérkeztek:
Az ESMA a 20. cikk tekintetében véleményt fogad el, amelyben értékeli a központi szerződő fél vonatkozó követelményeknek való megfelelését a 23a. cikk (1) bekezdésének e) pontjával, a 23a. cikk (2) bekezdésével és a 24a. cikk (7) bekezdése első albekezdésének bc) pontjával összhangban; az ESMA továbbítja véleményét a központi szerződő fél illetékes hatóságának és a 18. cikkben említett kollégiumnak; az ESMA a véleményébe belefoglalhat minden olyan feltételt vagy ajánlást, amelyet szükségesnek tart a központi szerződő fél kockázatkezelésében mutatkozó hiányosságok mérsékléséhez, különösen az azonosított, határokon átnyúló kockázatokkal vagy az Unió pénzügyi stabilitását érintő kockázatokkal kapcsolatban; az ESMA ezenkívül a 21. és 37. cikk tekintetében véleményt fogad el az említett cikkekkel, valamint a 23a. cikk (2) bekezdésével és a 24a. cikk (7) bekezdése első albekezdésének bc) pontjával összhangban, és véleményébe belefoglalhat minden, általa szükségesnek tartott feltételt vagy ajánlást;
az ESMA a 7., 8., 29–33., 35., 36., 41. és 54. cikk tekintetében a 23a. cikkel és a 24a. cikk (7) bekezdése első albekezdésének bc) pontjával összhangban véleményt fogadhat el az említett határozattervezetről, jelentésről vagy más intézkedésről, amennyiben az egy vonatkozó cikk következetes és koherens alkalmazásának előmozdításához szükséges; valamint
a 18. cikkben említett kollégium a 19. cikkel összhangban véleményt fogad el, amelyben értékeli a központi szerződő fél vonatkozó követelményeknek való megfelelését, és továbbítja azt a központi szerződő fél illetékes hatóságának és az ESMA-nak; e kollégium véleménye magában foglalhat minden olyan feltételt vagy ajánlást, amelyet a kollégium szükségesnek tart a központi szerződő fél kockázatkezelésében mutatkozó hiányosságok mérsékléséhez.
E bekezdés első albekezdése b) pontjának alkalmazásában, amennyiben a határozatnak, jelentésnek vagy egyéb intézkedésnek az ESMA-hoz az említett ponttal összhangban benyújtott tervezete konvergencia- vagy koherenciabeli hiányosságokat mutat e rendelet alkalmazása szempontjából, az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 16. cikke szerinti iránymutatásokat vagy ajánlásokat bocsát ki annak érdekében, hogy elősegítse e rendelet alkalmazásának szükséges következetességét és koherenciáját. Ha az ESMA a b) ponttal összhangban véleményt fogad el, azt az illetékes hatóságnak megfelelően mérlegelnie kell, és tájékoztatnia kell az ESMA-t arról, hogy a vélemény nyomán tesz-e bármilyen intézkedést vagy sem.
Az ESMA és a 18. cikkben említett kollégium a központi szerződő fél illetékes hatósága által megadott határidőn belül elfogadja véleményét, amely határidő az e cikk (2) bekezdése szerinti vonatkozó dokumentumok beérkezésétől számított legalább 15 munkanap.
Amennyiben a határozat, jelentés vagy egyéb intézkedés nem tükrözi az ESMA vagy a 18. cikkben említett kollégium véleményét, beleértve az azokban foglalt feltételeket vagy ajánlásokat is, akkor annak tartalmaznia kell az említett véleménytől, feltételektől vagy ajánlásoktól való bármely jelentős eltérés teljes körű indoklását és magyarázatát.
E cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontja alkalmazásában, amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága nem felel meg vagy nem kíván megfelelni az ESMA véleményének vagy az abban foglalt bármely feltételnek vagy ajánlásnak, az ESMA a 24a. cikkel összhangban tájékoztatja a felügyeleti tanácsot. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a központi szerződő fél illetékes hatósága milyen okból nem felel meg vagy nem kíván megfelelni a fentieknek.
A központi szerződő fél illetékes hatósága az e cikk (1) bekezdésében meghatározott vonatkozó cikkekkel összhangban fogadja el határozatait, jelentéseit vagy egyéb intézkedéseit.
17c. cikk
Központi adatbázis
Az ESMA a honlapján értesítést tesz közzé a központi adatbázis létrehozásáról.
A központi szerződő fél haladéktalanul feltölt a központi adatbázisba minden olyan dokumentumot, amelyet a 14. és 15. cikkben említett engedélyezési eljárások vagy adott esetben a 49. és 49a. cikkben említett jóváhagyási eljárások keretében kell benyújtania. A nyilvántartásba vett címzettek az e bekezdés első albekezdésében említett kérelemmel kapcsolatban a központi szerződő féltől kapott valamennyi dokumentumot haladéktalanul feltöltik, kivéve, ha a központi szerződő fél már feltöltötte ezeket a dokumentumokat.
A központi szerződő fél hozzáféréssel rendelkezik a központi adatbázishoz az általa a központi adatbázisba továbbított dokumentumok vagy a központi adatbázison keresztül a központi szerződő fél részére bármely nyilvántartásba vett címzett vagy a 18. cikkben említett kollégium által továbbított dokumentumok tekintetében.
18. cikk
Kollégium
A kollégium a következő tagokból áll:
a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak a 24a. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett elnöke vagy a 24a. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett független tagok egyike;
a központi szerződő fél illetékes hatósága;
a központi szerződő fél azon klíringtagjainak felügyeletéért felelős illetékes hatóságok, amelyek székhelye a központi szerződő félnek az e rendelet 42. cikkében említett garanciaalapjához – összesített alapon, egyéves időtartamra számítva – a legnagyobb mértékben hozzájáruló három tagállamban található, ideértve adott esetben az EKB-t is, amikor az az 1024/2013/EU tanácsi rendeletnek ( 18 ) megfelelően ráruházott, a hitelintézeteknek az egységes felügyeleti mechanizmuson belüli prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatait teljesíti;
a központi szerződő fél klíringtagjainak felügyeletéért felelős, a c) pontban említettektől eltérő illetékes hatóságok a központi szerződő fél illetékes hatóságának hozzájárulásától függően. Ezen illetékes hatóságoknak a központi szerződő fél illetékes hatóságának hozzájárulását kell kérniük a kollégiumban való részvételhez, kérelmüket arról alkotott értékelésükre alapozva, hogy a központi szerződő fél pénzügyi nehézségei milyen hatással lehetnek tagállamuk pénzügyi stabilitására nézve. Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága nem ad helyt a kérelemnek, írásban teljeskörű és részletes indokolást kell adnia;
a központi szerződő felek által kiszolgált kereskedési helyszínek felügyeletéért felelős illetékes hatóságok;
az azon központi szerződő feleket felügyelő illetékes hatóságok, amelyek interoperabilitási megállapodást kötöttek;
az azon központi értéktárakat felügyelő illetékes hatóságok, amelyekkel a központi szerződő fél kapcsolatban áll;
a KBER-nek a központi szerződő fél felügyeletéért felelős érintett tagjai, valamint a KBER-nek az azon központi szerződő felek felügyeletéért felelős érintett tagjai, amelyek interoperabilitási megállapodást kötöttek;
az elszámolt pénzügyi eszközök legfontosabb uniós pénznemeit kibocsátó központi bankok;
a központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó, a h) pontban említetteken kívüli központi bankok, a központi szerződő fél illetékes hatóságának jóváhagyásától függően. Ezen kibocsátó központi bankoknak a központi szerződő fél illetékes hatóságának hozzájárulását kell kérniük a kollégiumban való részvételhez, kérelmüket arról alkotott értékelésükre alapozva, hogy a központi szerződő fél pénzügyi nehézségei milyen hatással lehetnek az általuk kibocsátott pénznemre nézve. Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága nem ad helyt a kérelemnek, írásban teljeskörű és részletes indokolást kell adnia.
A központi szerződő fél illetékes hatóságának a kollégium létrehozását követően a weboldalán közzé kell tennie a kollégium tagjainak jegyzékét. A kollégium összetételének változása esetén a központi szerződő fél illetékes hatósága indokolatlan késedelem nélkül köteles naprakésszé tenni e jegyzéket. A központi szerződő fél illetékes hatósága a kollégium létrehozásától vagy az összetételében bekövetkezett bármely változástól számított harminc napon belül közli ezt a jegyzéket az EÉPH-val. Az EÉPH-nak a központi szerződő fél illetékes hatóságától származó közlést követően indokolatlan késedelem nélkül közzé kell tennie honlapján az említett kollégium tagjainak jegyzékét.
A kollégium az illetékes hatóságok e rendeletben meghatározott jogkörének sérelme nélkül biztosítja az alábbiakat:
a 19. cikkben említett vélemény elkészítése;
a 84. cikk szerinti információcsere, ideértve az információkérést is;
megállapodás a kollégium tagjai közötti önkéntes feladatmegosztásról;
a központi szerződő fél kockázatelemzésén alapuló felügyeleti vizsgálati programok koordinálása; és
készenléti tervek és eljárások meghatározása a 24. cikkben említett vészhelyzetek esetére.
A kollégium üléseinek időpontjáról a társelnökök döntenek, és ők határozzák meg ezen ülések napirendjét.
Az e bekezdés első albekezdése alapján a kollégiumokra ruházott feladatok ellátásának megkönnyítése érdekében a kollégiumok (2) bekezdésben említett tagjai számára biztosítani kell a jogot, hogy hozzájáruljanak a kollégium ülései napirendjének megállapításához, különösen azáltal, hogy az üléshez maguk is javasolnak napirendi pontokat, figyelembe véve a közös nyomonkövetési mechanizmus által végzett munka eredményét.
E megállapodásban meg kell határozni a kollégium működésének gyakorlati kereteit, így többek között az alábbiakra vonatkozó részletes szabályokat:
a 19. cikk (3) bekezdésében említett szavazási eljárás;
a kollégium ülései napirendjének megállapítására vonatkozó eljárás;
a kollégium üléseinek gyakorisága;
a központi szerződő fél illetékes hatósága által a kollégium tagjai számára nyújtott tájékoztatás formája és kiterjedése, különös tekintettel a 21. cikk (4) bekezdésével összhangban nyújtandó tájékoztatásra;
az a megfelelő minimális időtartam, amely a kollégium tagjainak rendelkezésére áll, hogy megvizsgálják a kapcsolódó dokumentációt;
a kollégium tagjai közötti kommunikáció módozatai.
A megállapodásban meg lehet határozni a központi szerződő fél illetékes hatóságára, az ESMA-ra vagy a kollégium más tagjára ruházandó feladatokat is. A társelnökök közötti egyet nem értés esetén a végső döntést az illetékes hatóság hozza meg, amely indokolással ellátott magyarázatot ad az ESMA-nak döntéséről.
Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EÉPH 2021. január 2-ig köteles benyújtani a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
19. cikk
A kollégium véleménye
A 17. cikk (4) bekezdése harmadik albekezdése b) pontjának sérelme nélkül, amennyiben az első albekezdéssel összhangban nem kerül sor közös vélemény elfogadására, a 18. cikkben említett kollégium ugyanezen határidőn belül többségi véleményt fogad el.
Amennyiben a kollégium véleményt adhat ki, bármely kibocsátó központi bank, amely a 18. cikk (2) bekezdésének h) és i) pontja alapján a kollégium tagja, az általa kibocsátott pénznemre vonatkozóan ajánlásokat fogadhat el.
A 12 vagy annál kevesebb tagot számláló kollégiumok esetében ugyanazon tagállamból legfeljebb két kollégiumi tag rendelkezhet szavazati joggal, és minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van. A 12 tagnál több tagot számláló kollégiumok esetében ugyanazon tagállamból legfeljebb három tag rendelkezhet szavazati joggal, és minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van.
Amennyiben az EKB a 18. cikk (2) bekezdésének c) és h) pontja értelmében is a kollégium tagja, két szavazattal rendelkezik.
A 18. cikk (2) bekezdésének a), ca) és i) pontjában említett kollégiumi tagok nem rendelkeznek szavazati joggal a kollégium véleményeire vonatkozóan.
▼M18 —————
20. cikk
Az engedély visszavonása
A 22. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a központi szerződő fél illetékes hatósága részben vagy teljes egészében visszavonja az engedélyt, amennyiben a központi szerződő fél:
12 hónapon belül nem használta fel az engedélyt;
nem használt fel elszámolási szolgáltatásra vagy tevékenységre vonatkozó engedélyt a származtatott ügyletek, értékpapírok, egyéb pénzügyi eszközök vagy nem pénzügyi eszközök valamely kategóriájára vonatkozóan az engedély megadásának időpontjától vagy attól az időponttól számított 12 hónapon belül, amikor a központi szerződő fél utoljára kínált ilyen elszámolási szolgáltatást vagy tevékenységet;
kifejezetten lemond az engedélyről;
az engedély hatálya alá tartozó származtatott ügyletek, értékpapírok, egyéb pénzügyi eszközök vagy nem pénzügyi eszközök valamely kategóriájával kapcsolatban az előző 12 hónapban nem nyújtott szolgáltatást vagy nem végzett tevékenységet;
hamis nyilatkozattal vagy más szabálytalan módon szerezte meg az engedélyt;
már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján az engedélyt megadták, és az előírt határidőn belül nem tette meg a korrekciós intézkedéseket; vagy
súlyosan és rendszeresen megszegte az e rendeletben meghatározott követelmények bármelyikét.
21. cikk
Felülvizsgálat és értékelés
A 22. cikkben említett illetékes hatóságok legalább az összes alábbi műveletet elvégzik egy adott központi szerződő félre vonatkozóan:
felülvizsgálják a központi szerződő fél által az e rendeletnek való megfelelés érdekében alkalmazott megállapodásokat, stratégiákat, folyamatokat és mechanizmusokat;
felülvizsgálják a központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatásokat vagy végzett tevékenységeket, különösen a 17a. vagy a 49a. cikk szerinti gyorsított eljárás alkalmazását követően nyújtott szolgáltatásokat vagy végzett tevékenységeket;
értékelik azokat a kockázatokat, beleértve a pénzügyi és működési kockázatokat is, amelyeknek a központi szerződő fél ki van vagy ki lehet téve;
felülvizsgálják a központi szerződő fél által a 15a. cikkel összhangban végrehajtott változtatásokat.
A központi szerződő feleknél a központi szerződő fél illetékes hatósága legalább évente egyszer helyszíni ellenőrzést végez. A központi szerződő fél illetékes hatósága az ellenőrzés tervezett időpontja előtt egy hónappal tájékoztatja az ESMA-t minden tervezett helyszíni ellenőrzésről, kivéve, ha vészhelyzetben születik döntés a helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról, amely esetben a központi szerződő fél illetékes hatósága a döntés meghozatalát követően haladéktalanul tájékoztatja az ESMA-t. Az ESMA kérheti, hogy meghívják a helyszíni ellenőrzésekre.
Amennyiben az ESMA második albekezdés szerinti kérését követően a központi szerződő fél illetékes hatósága megtagadja az ESMA helyszíni ellenőrzésre való meghívását, ezt meg kell indokolnia.
A második és harmadik albekezdés sérelme nélkül a központi szerződő fél illetékes hatósága továbbítja az ESMA-nak és a 18. cikkben említett kollégium tagjainak a központi szerződő féltől az általa végzett valamennyi helyszíni ellenőrzéssel kapcsolatban kapott releváns információkat.
A jelentés egy naptári évre vonatkozik, és azt a következő naptári év március 30-ig kell benyújtani az ESMA-nak és a 18. cikkben említett kollégiumnak. A jelentésről a 18. cikkben említett kollégium a 19. cikk szerinti véleményt, az ESMA pedig a 24a. cikk (7) bekezdése első albekezdésének bc) pontja szerinti véleményt bocsát ki, a 17b. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően.
Az ESMA eseti megbeszélést kérhet a központi szerződő féllel és annak illetékes hatóságával. Az ESMA bármelyik alábbi esetben kérheti ezt a megbeszélést:
a 24. cikk szerinti vészhelyzet esetén;
amennyiben az ESMA lényeges aggályokat tárt fel a központi szerződő fél e rendelet követelményeinek való megfelelésével kapcsolatban;
amennyiben az ESMA úgy ítéli meg, hogy a központi szerződő fél tevékenysége határokon átnyúló kedvezőtlen hatást gyakorolhat klíringtagjaira vagy azok ügyfeleire.
A 18. cikkben említett kollégiumot tájékoztatják a tervezett megbeszélésről, és annak főbb eredményeiről összefoglalót kap.
2.
FEJEZET
A központi szerződő felek felügyelete és ellenőrzése
22. cikk
Illetékes hatóságok
Amennyiben a tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki, egyértelműen meg kell határoznia az egyes hatóságok feladatkörét, és ki kell jelölnie egy hatóságot, amely a Bizottsággal, az EÉPH-val, más tagállamok illetékes hatóságaival, valamint az EBH-val és a KBER érintett tagjaival a 23., 24., 83. és 84. cikkel összhangban folytatott együttműködés és információcsere koordinálásáért felelős.
Ezen intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és magukban foglalhatják bizonyos korrekciós intézkedések adott határidőn belüli meghozatalának az előírását is.
3.
FEJEZET
Együttműködés
23. cikk
A hatóságok együttműködése
23a. cikk
Az engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti együttműködés az illetékes hatóságok és az ESMA között
Az ESMA koordinációs szerepet tölt be az illetékes hatóságok és a kollégiumok között a következők érdekében:
közös felügyeleti kultúra és egységes felügyeleti gyakorlat kialakítása;
egységes eljárások és következetes megközelítések biztosítása;
a felügyeleti eredmények következetességének erősítése, különös tekintettel azokra a felügyeleti területekre, amelyek határokon átnyúló dimenzióval vagy lehetséges határokon átnyúló hatással bírnak;
vészhelyzetekben a koordináció megerősítése a 24. cikkel összhangban;
a kockázatok értékelése az illetékes hatóságok részére a (2) bekezdés szerinti, arra vonatkozóvélemények kiadásakor, hogy a központi szerződő felek megfelelnek-e e rendelet követelményeinek az azonosított, határokon átnyúló kockázatokkal vagy az Unió pénzügyi stabilitásával kapcsolatos kockázatok tekintetében, továbbá az azzal kapcsolatos ajánlások kiadásakor, hogy a központi szerződő félnek hogyan kell csökkentenie ezeket a kockázatokat.
Az illetékes hatóságok azt megelőzően is benyújthatják az ESMA-hoz véleményezésre határozataik tervezetét, hogy a 22. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladataikkal összhangban egyéb jogi aktusokat vagy intézkedéseket fogadnának el.
23b. cikk
Közös nyomonkövetési mechanizmus
A közös nyomonkövetési mechanizmus a következőkből áll:
az ESMA képviselői;
az EBH és az EIOPA képviselői;
az ERKT és – az 1024/2013/EU rendelettel összhangban ráruházott, az egységes felügyeleti mechanizmus keretében a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatok körében – az EKB képviselői; valamint
azon kibocsátó központi bankok képviselői, amelyek olyan, az eurótól eltérő pénznemeket bocsátanak ki, amelyekben a 7a. cikk (6) bekezdésében említett származtatott ügyleteket denominálják.
Az e bekezdés második albekezdésében említett szervezeteken kívül a 7a. cikk (6) bekezdésében említett, az említett második albekezdés d) pontjában felsoroltaktól eltérő származtatott ügyletek denominálási pénznemeit kibocsátó központi bankok, a 7a. cikk szerinti kötelezettséget felügyelő illetékes nemzeti hatóságok – tagállamonként legfeljebb egy hatóság –, valamint a Bizottság megfigyelőként szintén részt vehetnek a közös nyomonkövetési mechanizmusban.
A közös nyomonkövetési mechanizmus igazgatását és elnökletét az ESMA látja el. A közös nyomonkövetési mechanizmus elnöke a többi tag kérésére vagy saját kezdeményezésére más hatóságokat is meghívhat az üléseken való részvételre, amennyiben az a megvitatandó témák tekintetében releváns.
A közös nyomonkövetési mechanizmus:
nyomon követi a 7a. és 7c. cikkben meghatározott követelmények összesített uniós szinten történő végrehajtását, beleértve az alábbiak mindegyikét:
a 25. cikk (2c) bekezdése szerint azonosított, rendszerszinten jelentős elszámolási szolgáltatásokkal szembeni teljes kitettség és a kitettségek csökkentése;
a 14. cikk szerint engedélyezett központi szerződő felek általi elszámolással és az ügyfelek ilyen központi szerződő felek által végzett elszámoláshoz való hozzáférésével kapcsolatos fejlemények, beleértve az ilyen központi szerződő felek által a számlák 7a. cikk szerinti létrehozásáért felszámított díjakat, valamint a klíringtagok által az ügyfeleiknek a 7a. cikk szerint a számlák létrehozásáért és az elszámolás lebonyolításáért felszámított díjakat;
az elszámolási gyakorlatok egyéb olyan jelentős fejleményei, amelyek hatással vannak a 14. cikk szerint engedélyezett központi szerződő feleknél történő elszámolás szintjére;
nyomon követi az ügyfelek elszámolási kapcsolatainak határokon átnyúló következményeit, beleértve a hordozhatóságot, valamint a klíringtagok és az ügyfelek más pénzügyi piaci infrastruktúrákkal való kölcsönös függőségeit és kölcsönhatásait;
hozzájárul a központi szerződő felek rezilienciájára vonatkozó uniós szintű értékelések kidolgozásához, amelyek a központi szerződő feleket, klíringtagokat és ügyfeleket érintő likviditási, hitel- és működési kockázatokra összpontosítanak;
azonosítja az uniós pénzügyi piacok integrációjából eredő koncentrációs kockázatokat, különösen az ügyfélklíring esetében, beleértve azt az esetet is, amikor több központi szerződő fél, klíringtag vagy ügyfél ugyanazt a szolgáltatót veszi igénybe;
nyomon követi az uniós központi szerződő felek vonzerejének növelését, az uniós központi szerződő feleknél történő elszámolás ösztönzését és a határokon átnyúló kockázatok nyomon követésének javítását célzó intézkedések hatékonyságát.
A közös nyomonkövetési mechanizmusban részt vevő szervek, a 18. cikkben említett kollégium és az illetékes nemzeti hatóságok együttműködnek és megosztják egymással az e bekezdés első albekezdésében említett feladatok elvégzéséhez szükséges információkat.
Amennyiben ezek az információk – köztük a 7a. cikk (9) bekezdésében említett információk – nem állnak a közös nyomonkövetési mechanizmus rendelkezésére, az engedélyezett központi szerződő felek, azok klíringtagjai és ügyfelei érintett illetékes hatósága rendelkezésre bocsátja az ahhoz szükséges információkat, hogy az ESMA és a közös nyomonkövetési mechanizmusban részt vevő egyéb szervek elvégezhessék az e bekezdés első albekezdésében említett feladatokat.
Az első albekezdésben említett jelentés tartalmazhat ajánlásokat az azonosított horizontális kockázatok kezelésére irányuló lehetséges uniós szintű fellépésekre vonatkozóan.
Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 17. cikkével összhangban jár el, abban az esetben, ha a közös nyomonkövetési mechanizmus keretében kapott információk alapján és az annak keretében folytatott megbeszéléseket követően az ESMA:
úgy véli, hogy az illetékes hatóságok nem biztosítják, hogy a klíringtagok és az ügyfelek megfeleljenek a 7a. cikkben meghatározott követelménynek; vagy
megállapítja, hogy az uniós jog állítólagos megsértése vagy alkalmazásának elmulasztása kockázatot jelent az Unió pénzügyi stabilitására nézve.
Mielőtt az ESMA az ezen bekezdés első albekezdésével összhangban eljárna, az 1095/2010/EU rendelet 16. cikke alapján iránymutatásokat vagy ajánlásokat bocsáthat ki.
24. cikk
Vészhelyzetek
A központi szerződő fél illetékes hatósága vagy bármely más érintett hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az ESMA-t, a 18. cikkben említett kollégiumot, a KBER megfelelő tagjait, a Bizottságot és más érintett hatóságokat a valamely központi szerződő félhez kapcsolódó vészhelyzetről, beleértve az alábbiakat:
olyan helyzetek vagy események, amelyek hatással vannak vagy valószínűleg hatással lesznek a 14. cikkel összhangban engedélyezett központi szerződő felek, azok klíringtagjai vagy ügyfelei prudenciális vagy pénzügyi stabilitására vagy alkalmazkodóképességére;
a központi szerződő fél az (EU) 2021/23 rendelet 9. cikke alapján életbe kívánja léptetni helyreállítási tervét, az illetékes hatóság az említett rendelet 18. cikke szerinti korai beavatkozási intézkedést hozott, vagy az illetékes hatóság az említett rendelet 19. cikke alapján előírta a központi szerződő fél felső vezetésének vagy igazgatóságának teljes vagy részleges leváltását;
a pénzügyi piacokon vagy más olyan piacokon, ahol a központi szerződő fél elszámolási szolgáltatásokat nyújt, olyan fejlemények következnek be, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a piaci likviditásra, a monetáris politika transzmissziójára, a fizetési rendszerek zavartalan működésére vagy a pénzügyi rendszer stabilitására bármely olyan tagállamban, ahol a központi szerződő fél vagy annak valamely klíringtagja letelepedett.
Vészhelyzet esetén – kivéve, ha a szanálási hatóság az (EU) 2021/23 rendelet 21. cikke alapján szanálási intézkedést hoz vagy hozott egy központi szerződő féllel kapcsolatban – az illetékes hatóságok válaszainak koordinálása céljából a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság eseti üléseit:
a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke összehívhatja;
a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság két tagjának kérésére a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke összehívja.
Adott esetben meg kell hívni a következő hatóságok valamelyikét a (4) bekezdésben említett ad hoc ülésre, figyelembe véve az említett ülésen megvitatandó kérdéseket:
az érintett kibocsátó központi bankok;
a klíringtagok felügyeletéért felelős érintett illetékes hatóságok, beleértve adott esetben az EKB-t is az 1024/2013/EU rendelettel összhangban ráruházott, az egységes felügyeleti mechanizmus keretében a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatok körében;
a kereskedési helyszínek felügyeletéért felelős érintett illetékes hatóságok;
az ügyfelek felügyeletét ellátó érintett illetékes hatóságok, amennyiben ismertek;
az (EU) 2021/23 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt illetékes szanálási hatóságok;
a 18. cikkben említett kollégium bármely olyan tagja, amelyre ezen bekezdés a)–d) pontja még nem terjed ki.
Amennyiben az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vészhelyzetet követően kerül sor ülésre, a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke felkéri az érintett kibocsátó központi bankokat, hogy vegyenek részt az ülésen.
Amennyiben egy érintett illetékes hatóság rendelkezik a kért információkkal, azokat indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az ESMA-nak.
Amennyiben az érintett illetékes hatóság nem rendelkezik a kért információkkal, előírja a 14. cikkel összhangban engedélyezett központi szerződő felek, klíringtagjaik vagy ügyfeleik, az összekapcsolt pénzügyi piaci infrastruktúrák vagy amennyiben releváns, adott esetben a velük kapcsolatban álló olyan harmadik felek számára, amelyekhez az említett központi szerződő felek működési funkciókat vagy tevékenységeket szerveztek ki, hogy bocsássák rendelkezésére ezeket az információkat, és erről tájékoztatja az ESMA-t. Amint az érintett illetékes hatóság megszerzi a kért információt, indokolatlan késedelem nélkül továbbítja azt az ESMA-nak.
A harmadik albekezdésben említett információk lekérése helyett az érintett illetékes hatóság lehetővé teheti az ESMA számára, hogy ezeket az információkat közvetlenül az érintett szervezettől kérje. Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül továbbít az érintett illetékes hatóságnak minden információt, amelyet az adott szervezettől kapott.
Amennyiben az ESMA 48 órán belül nem kapja meg az első albekezdéssel összhangban megkövetelt információkat, egyszerű kéréssel előírhatja az engedélyezett központi szerződő felek, klíringtagjaik és ügyfeleik, az összekapcsolt pénzügyi piaci infrastruktúrák és a velük kapcsolatban álló olyan harmadik felek számára, amelyekhez az említett központi szerződő felek működési funkciókat vagy tevékenységeket szerveztek ki, hogy indokolatlan késedelem nélkül bocsássák rendelkezésére ezeket az információkat. Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül továbbít az érintett illetékes hatóságnak minden információt, amelyet az ilyen szervezetektől kap.
3A.
FEJEZET
A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság
24a. cikk
A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság
A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság a következő tagokból áll:
az elnök, aki szavazati joggal rendelkezik;
két független tag, akik szavazati joggal rendelkeznek;
az engedélyezett központi szerződő féllel rendelkező tagállamok e rendelet 22. cikkében említett illetékes hatóságai, amelyek szavazati joggal rendelkeznek; ha egy tagállam több illetékes hatóságot jelölt ki, e tagállam kijelölt illetékes hatóságainak mindegyike dönthet úgy, hogy e pont alapján kinevez egy képviselőt a részvétel céljára, a 24c. cikkben meghatározott szavazási eljárás tekintetében azonban az adott tagállam képviselői közösen tekintendők egy szavazati joggal rendelkező tagnak;
a következő kibocsátó központi bankok:
amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság harmadik országbeli központi szerződő felekkel összefüggésben ül össze, minden olyan, a 2. szintű központi szerződő felekkel kapcsolatos, az e cikk (10) bekezdésében említett cikkek szerinti, illetve a 25. cikk (2a) bekezdése szerinti határozat előkészítésével kapcsolatban, azok a 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett kibocsátó központi bankok, amelyek tagként való felvételüket kérték a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságba; e tagok nem rendelkeznek szavazati joggal;
amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság a 14. cikkel összhangban engedélyezett központi szerződő felekkel összefüggésben ül össze, az e cikk (7) bekezdése szerinti megbeszélésekkel összefüggésben az engedélyezett központi szerződő felek által elszámolt pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó azon központi bankok, amelyek tagként való felvételüket kérték a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságba; e tagok nem rendelkeznek szavazati joggal.
Az i. és ii. alpont esetében a tagságot az elnöknek címzett egyszeri írásbeli kérelem alapján automatikusan kell engedélyezni.
A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének és független tagjainak kinevezését megelőzően és a felügyeleti tanács általi kiválasztástól számított egy hónapon belül – amely felügyeleti tanács megküldi a kiválasztott és a nemek egyensúlyának tiszteletben tartásával előválogatott jelöltek listáját az Európai Parlamentnek – az Európai Parlament a kiválasztott jelöltek meghallgatását követően jóváhagyja vagy elutasítja őket.
Amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke vagy a független tagjainak valamelyike már nem felel meg a feladatai teljesítéséhez szükséges feltételeknek, vagy súlyos kötelességszegést követett el, a Tanács a Bizottság – Európai Parlament által jóváhagyott – javaslata alapján végrehajtási határozattal felmentheti az érintettet megbízatása alól. A Tanács minősített többséggel jár el.
Az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztathatja a Bizottságot arról, hogy álláspontjuk szerint a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke vagy független tagjainak valamelyike esetében teljesülnek a hivatalból való felmentés feltételei, amely tájékoztatásra a Bizottság válaszol.
A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének és független tagjainak megbízatása öt évre szól, és egyszer meghosszabbítható.
A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökét és független tagjait sem a tagállamok, sem az uniós intézmények vagy szervek, sem bármely más köz- vagy magánjogi szerv nem kísérelheti meg befolyásolni feladataik ellátása során.
A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke és független tagjai – az 1095/2010/EU rendelet 68. cikkében említett személyzeti szabályzattal összhangban – megbízatásuk megszűnését követően is kötelesek tisztességes és körültekintő magatartást tanúsítani bizonyos megbízatások vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban.
►M18 A 14. cikkel összhangban engedélyezett vagy engedélyt kérő központi szerződő felekkel kapcsolatban a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak a 23a. cikk alkalmazásában határozatokat kell készítenie és el kell végeznie a 23a. cikk és a következő pontok által az ESMA-ra ruházott és az alábbi pontokban meghatározott feladatokat: ◄
az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkével összhangban legalább évente el kell végeznie az összes illetékes hatóság felügyeleti tevékenységeinek partneri felülvizsgálatát a központi szerződő felek engedélyezését és felügyeletét illetően;
az 1095/2010/EU rendelet 32. cikkének (2) bekezdésével összhangban legalább évente kezdeményeznie és koordinálnia kell a központi szerződő felek kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni alkalmazkodóképességének az Unió egészére kiterjedő értékelését, lehetőség szerint figyelembe véve a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó intézkedéseknek az Unió pénzügyi stabilitására gyakorolt összesített hatását;
legalább évente megvitatja és azonosítja az e rendelet 14. cikkével összhangban engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti prioritásokat annak érdekében, hogy hozzájáruljon az uniós stratégiai felügyeleti prioritások ESMA általi, az 1095/2010/EU rendelet 29a. cikkével összhangban történő kidolgozásához;
az 1024/2013/EU rendelet szerinti egységes felügyeleti mechanizmus keretében végzett feladatainak ellátása során az EBH-val, az EIOPA-val és az EKB-val együttműködve mérlegeli a központi szerződő felek tevékenységeiből eredő, határokon átnyúló kockázatokat, többek között azokat is, amelyek a határokon átnyúló kapcsolatokból adódó összeköttetések, összekapcsolódások és koncentrációs kockázatok miatt merülnek fel;
elkészíti a felügyeleti tanács által a 17. és 17b. cikkel összhangban elfogadandó véleménytervezeteket, a felügyeleti tanács által a 49. cikkel összhangban elfogadandó jóváhagyástervezeteket, valamint a felügyeleti tanács által a 49a. cikkel összhangban elfogadandó határozattervezeteket;
a 17a. cikk alapján adatokat szolgáltat az illetékes hatóságoknak;
a 17. cikk (3c) bekezdésével és a 17b. cikk (4) bekezdésével összhangban tájékoztatja a felügyeleti tanácsot, ha az illetékes hatóság nem felel meg vagy nem kíván megfelelni az ESMA véleményeinek vagy az azokban foglalt feltételeknek vagy ajánlásoknak, többek között az illetékes hatóság indokolásáról is;
elő kell segítenie az e rendelet 22. cikke (1) bekezdésével összhangban kijelölt illetékes hatóságok közötti rendszeres információcserét és egyeztetést az alábbiakról:
mindazon felügyeleti tevékenységek, illetve határozatok, amelyeket a 22. cikkben említett illetékes hatóságok a területükön engedélyezett központi szerződő felek engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos e rendelet szerinti feladataik ellátása során folytatnak, illetve elfogadnak;
az illetékes hatóságok által a 23a. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban az EÉPH-nak benyújtott határozattervezetek;
az illetékes hatóságok által a 23a. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban az EÉPH-nak önkéntes alapon benyújtott határozattervezetek;
a kapcsolódó piaci fejlemények, ideértve az olyan helyzeteket vagy eseményeket is, amelyek hatással vannak vagy valószínűleg hatással lesznek a 14. cikkel összhangban engedélyezett központi szerződő felek vagy azok klíringtagjai prudenciális vagy pénzügyi stabilitására vagy alkalmazkodóképességére;
a kollégiumok által az e rendelet 19. cikke alapján elfogadott véleményekről és ajánlásokról tájékoztatást kell kapnia, és azokat meg kell vitatnia, hogy ezáltal hozzájáruljon a kollégiumok következetes és koherens működéséhez, és elősegítse e rendeletnek a kollégiumok általi, egymáshoz képest koherens alkalmazását.
Az illetékes hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül el kell látniuk az EÉPH-t minden, az első albekezdés a)–d) pontjának alkalmazása céljából szükséges információval és dokumentációval.
Az ESMA évente jelentést tesz a Bizottságnak a központi szerződő felek első albekezdés bb) pontjában említett tevékenységeiből eredő, határokon átnyúló kockázatokról.
Ezenfelül a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság:
a (7) bekezdés a)–d) pontjában foglalt tevékenységei alapján kérheti a felügyeleti tanácstól annak megvizsgálását, hogy az e rendelet alkalmazására vonatkozó, az illetékes hatóságok és a kollégiumok közötti konvergencia vagy koherencia hiányának orvoslásához szükség van-e arra, hogy az EÉPH iránymutatásokat, ajánlásokat, illetve véleményeket fogadjon el. A felügyeleti tanács kellő körültekintéssel mérlegeli az ilyen megkereséseket, és megfelelő választ ad;
véleményeket nyújthat be a felügyeleti tanácsnak az 1095/2010/EU rendelet 44. cikkével összhangban meghozandó határozatokhoz kapcsolódóan, az említett rendelet 17. és 19. cikkében említett határozatok kivételével, amelyek az e rendelet 22. cikkében említett illetékes hatóságokra ruházott feladatkörbe tartoznak.
A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságot az EÉPH kifejezetten e célra kijelölt, megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szakértelemmel rendelkező munkavállalói segítik:
a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság üléseinek előkészítésében;
a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság feladatainak ellátásához szükséges elemzések elkészítésében;
a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság nemzetközi együttműködésének adminisztratív szintű támogatásában.
24b. cikk
Konzultáció a kibocsátó központi bankokkal
24c. cikk
Döntéshozatal a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságon belül
A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság a szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű többségével hozza meg határozatait. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
24d. cikk
Döntéshozatal a felügyeleti tanácson belül
Azokban az esetekben, amikor a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság e rendelet 25. cikkének (2) bekezdése, 25. cikkének (2a) bekezdése, 25. cikkének (2b) bekezdése, 25. cikkének (2c) bekezdése, 25. cikkének (5) bekezdése, 25p. cikke, 85. cikkének (6) bekezdése és 89. cikkének (3b) bekezdése alapján, továbbá amikor – kizárólag a 2. szintű központi szerződő felekre vonatkozóan – e rendelet 41., 44., 46., 50. és 54. cikkével összhangban nyújt be határozattervezeteket a felügyeleti tanácsnak, a felügyeleti tanácsnak az említett határozattervezetekről az 1095/2010/EU rendelet 44. cikkével összhangban 10 munkanapon belül határoznia kell.
Azokban az esetekben, amikor a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság az első albekezdésben említett cikkeken kívüli, egyéb cikkek alapján nyújt be határozattervezetet a felügyeleti tanácsnak, a felügyeleti tanácsnak az 1095/2010/EU rendelet 44. cikkével összhangban három munkanapon belül határoznia kell e határozattervezetekről.
24e. cikk
Elszámoltathatóság
4.
FEJEZET
Kapcsolatok harmadik országokkal
25. cikk
Harmadik országokbeli központi szerződő felek elismerése
Az EÉPH elismerheti – a (3) bekezdésben említett hatóságokkal folytatott konzultációt követően – a bizonyos elszámolási szolgáltatások nyújtása vagy elszámolási tevékenység végzése céljából elismerés iránti kérelmet benyújtott, harmadik országbeli székhellyel rendelkező központi szerződő felet, ha:
a Bizottság a (6) bekezdéssel összhangban végrehajtási jogi aktust fogadott el;
az adott központi szerződő fél engedéllyel rendelkezik az adott harmadik országban, és az ott alkalmazandó prudenciális követelményeknek való teljes körű megfelelést biztosító, hatékony felügyelet és végrehajtás alá tartozik;
létrejöttek a (7) bekezdés szerinti együttműködési megállapodások;
a központi szerződő fél olyan harmadik országban telepedett le vagy rendelkezik engedéllyel, melynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszerét a Bizottság szerint az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 20 ) megfelelően nem jellemzik olyan stratégiai hiányosságok, amelyek jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve;
a központi szerződő félről a (2a) bekezdésnek megfelelően nem állapították meg, hogy rendszerszintű jelentőséggel bíró, vagy valószínűsíthetően rendszerszintű jelentőséggel bíróvá válik, ezért 1. szintű központi szerződő félnek minősül.
Az EÉPH-nak – az ERKT-vel és a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankokkal folytatott konzultációt követően – meg kell állapítania, hogy a harmadik országbeli központi szerződő fél az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőséggel bír-e, vagy valószínűsíthetően rendszerszintű jelentőséggel bíróvá válik-e (2. szintű központi szerződő fél), és ennek során figyelembe kell vennie a következő szempontok mindegyikét:
a központi szerződő fél Unión belüli és kívüli üzleti tevékenységeinek jellege, nagyságrendje és összetettsége, amennyiben tevékenysége rendszerszintű hatást gyakorolhat az Unióra vagy annak egy vagy több tagállamára, egyebek mellett a következők tekintetében:
a központi szerződő fél által elszámolt ügyletek összesített és uniós pénznemek szerint bontott értéke vagy az elszámolási tevékenységeket folytató központi szerződő félnek a klíringtagjaival, valamint a rendelkezésre álló információk mértékéig azoknak az Unióban székhellyel rendelkező ügyfeleivel és közvetett ügyfeleivel szembeni összesített kitettsége, többek között abban az esetben is, ha a tagállamok a 2013/36/EU irányelv 131. cikkének (3) bekezdése értelmében ezek bármelyikét egyéb rendszerszinten jelentős intézménynek (O-SII) minősítették; és
a központi szerződő fél kockázati profilja, egyebek mellett a jogi, működési és üzleti kockázatokat figyelembe véve;
a központi szerződő fél csődje vagy a tevékenységében beálló fennakadások által az alábbiakra gyakorolt hatás:
a pénzügyi piacok; beleértve a kiszolgált piacok likviditását;
a pénzügyi intézmények;
a tágabb értelemben vett pénzügyi rendszer; vagy
az Unió vagy egy vagy több tagállamának pénzügyi stabilitása;
a központi szerződő fél klíringtagsági struktúrája, beleértve a rendelkezésre álló információk mértékéig a klíringtagjainak az Unióban székhellyel rendelkező ügyfeleiből és közvetett ügyfeleiből álló hálózat struktúráját;
az a mérték, amennyiben a más központi szerződő felek által nyújtott alternatív elszámolási szolgáltatások uniós pénznemekben denominált pénzügyi eszközökben rendelkezésre állnak a klíringtagok számára, valamint a rendelkezésre álló információk mértékéig azoknak az Unióban székhellyel rendelkező ügyfelei és közvetett ügyfelei számára;
a központi szerződő fél más pénzügyi piaci infrastruktúrákkal, más pénzügyi intézményekkel és a tágabb értelemben vett pénzügyi rendszerrel fennálló kapcsolatai, kölcsönös függősége vagy egyéb kölcsönhatásai, amennyiben ezek valószínűsíthetően hatással vannak az Uniónak, illetve egy vagy több tagállamának a pénzügyi stabilitására.
A Bizottság 2021. január 2-ig a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az első albekezdésben említett szempontok részletes meghatározása érdekében.
Az elismerési folyamat eredményének sérelme nélkül az EÉPH-nak az első albekezdésben említett értékelés elvégzése után, 30 munkanappal azt követően, hogy a (4) bekezdés második albekezdésével összhangban megállapította, hogy a központi szerződő fél a kérelmet hiánytalanul nyújtotta be, tájékoztatnia kell a kérelmező központi szerződő felet arról, hogy 1. szintű központi szerződő félnek minősül-e.
Ha az EÉPH a (2a) bekezdésnek megfelelően megállapítja, hogy a központi szerződő fél rendszerszinten jelentős vagy valószínűleg azzá válik (2. szintű központi szerződő fél), akkor csak abban az esetben ismerheti el a központi szerződő felet bizonyos elszámolási szolgáltatások vagy tevékenységek végzésére, ha a (2) bekezdés a)–d) pontjában említett feltételek mellett teljesülnek a következő feltételek is:
a központi szerződő fél az elismerés időpontjában, majd azt követően folyamatosan megfelel a 16. cikkben, valamint a IV. és az V. címben meghatározott követelményeknek. A központi szerződő fél 41., 44., 46., 50. és 54. cikknek való megfelelőségét illetően az EÉPH-nak – a 24b. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban – konzultálnia kell a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankokkal. Az EÉPH-nak a 25a. cikkel összhangban figyelembe kell vennie, hogy a központi szerződő fél mennyiben felel meg az említett követelményeknek azáltal, hogy megfelel a harmadik országban alkalmazandó hasonló követelményeknek;
a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankok írásbeli megerősítést küldtek az EÉPH-nak 30 munkanappal annak megállapítását követően, hogy a harmadik országbeli központi szerződő fél a (2a) bekezdéssel összhangban nem 1. szintű központi szerződő fél, vagy annak az (5) bekezdéssel összhangban történő felülvizsgálata alapján, hogy a központi szerződő fél megfelel az alábbi követelményeknek, amelyeket a szóban forgó kibocsátó központi bankok adott esetben a monetáris politikai feladataik ellátása keretében írtak elő:
minden olyan információ benyújtása, amelyet a kibocsátó központi bank, indokolással ellátva, esetlegesen kér, amennyiben az adott információt az EÉPH nem kapta meg más úton;
teljeskörű és megfelelő együttműködés a kibocsátó központi bankkal a központi szerződő fél kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni alkalmazkodóképességének a 25b. cikk (3) bekezdésével összhangban elvégzett értékelésével összefüggésben;
egynapos betéti számla nyitása a kibocsátó központi banknál a vonatkozó hozzáférési kritériumokkal és követelményekkel összhangban, vagy a számla nyitására irányuló szándék jelzése;
megfelelés a kibocsátó központi bank által rendkívüli körülmények között alkalmazott azon követelményeknek, amelyeket a kibocsátó központi bank a monetáris transzmissziós mechanizmust vagy a pénzforgalmi rendszerek zökkenőmentes működését érintő, átmeneti rendszerszintű likviditási kockázatok kezelésére vonatkozó hatásköre keretében ír elő, és amelyek a likviditási kockázatok kezelésével, a biztosítéki követelményekkel, a biztosítékokkal, az elszámolási megoldásokkal vagy az interoperabilitási megoldásokkal kapcsolatosak.
A iv. alpontban említett követelményeknek biztosítaniuk kell a központi szerződő felek hatékonyságát, stabilitását és alkalmazkodóképességét, és ezeket a követelményeket hozzá kell igazítani az e rendelet 16. cikkében, valamint IV. és V. címében meghatározott követelményekhez.
A iv. alpontban említett követelmények alkalmazása egy korlátozott, legfeljebb hathónapos időtartamra vonatkozóan lehet az elismerés feltétele. Ha ezen időtartam végén a kibocsátó központi bank úgy ítéli meg, hogy a rendkívüli körülmények továbbra is fennállnak, akkor az elismerés feltételeként szabott követelmények alkalmazása egy alkalommal, legfeljebb hathónapos időtartammal meghosszabbítható.
A iv. alpontban említett követelmények előírását vagy alkalmazásának meghosszabbítását megelőzően a kibocsátó központi banknak tájékoztatnia kell az EÉPH-t, a (3) bekezdés f) pontjában említett többi kibocsátó központi bankot, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégium tagjait, és ismertetnie kell velük, hogy az általa előírni kívánt követelmények hogyan fognak hozzájárulni a központi szerződő felek hatékonyságához, stabilitásához és alkalmazkodóképességéhez, valamint meg kell indokolnia, hogy az említett követelmények miért szükségesek és arányosak ahhoz, hogy az általa kibocsátott pénznem vonatkozásában biztosított legyen a monetáris politika transzmissziója, illetve a pénzforgalmi rendszerek zökkenőmentes működése. Az EÉPH-nak az adott követelmény bevezetésére vagy alkalmazásának meghosszabbítására vonatkozó tervezet továbbításától számított tíz munkanapon belül véleményt kell nyilvánítania a kibocsátó központi bank részére. Vészhelyzet esetén a fent említett határidő legfeljebb 24 óra lehet. Az EÉPH-nak a véleményében mérlegelnie kell különösen azt, hogy a bevezetendő, illetve tovább alkalmazandó követelmények milyen hatást gyakorolnak a központi szerződő fél hatékonyságára, stabilitására és alkalmazkodóképességére. A (3) bekezdés f) pontjában említett többi kibocsátó központi bank szintén a fent említett határidőn belül nyilváníthat véleményt. A konzultációs időszak lezárultakor a kibocsátó központi banknak kellően figyelembe kell vennie az EÉPH, illetve a (3) bekezdés f) pontjában említett központi bankok véleményében javasolt módosításokat.
Mielőtt meghosszabbítja a iv. alpontban említett követelmények alkalmazását, a kibocsátó központi banknak az Európai Parlamentet és a Tanácsot is tájékoztatnia kell.
A kibocsátó központi banknak folyamatosan együtt kell működnie és tájékoztatást kell nyújtania az EÉPH és a (3) bekezdés f) pontjában említett többi központi bank számára a iv. alpontban említett követelményekkel kapcsolatban, különösen a rendszerszintű likviditási kockázatok felmérését, illetve az előírt követelményeknek a központi szerződő fél hatékonyságára, stabilitására és alkalmazkodóképességére gyakorolt hatásait illetően.
Ha egy kibocsátó központi bank egy 2. szintű központi szerződő fél elismerését követően írja elő az e pontban említett követelmények valamelyikét, akkor a szóban forgó követelmény teljesítését az elismerés feltételének kell tekinteni, és a kibocsátó központi bankoknak 90 munkanapon belül írásbeli megerősítést kell adniuk az EÉPH részére arra vonatkozóan, hogy a központi szerződő fél megfelel az adott követelménynek.
Ha az érintett kibocsátó központi bank a határidőn belül nem bocsátja az EÉPH rendelkezésére az írásbeli megerősítést, akkor az EÉPH úgy tekintheti, hogy az említett követelmény teljesül;
a központi szerződő fél
a jogi képviselője által aláírt írásbeli nyilatkozatot küldött az EÉPH-nak, amelyben feltétel nélkül hozzájárul ahhoz, hogy:
az EÉPH rendelkezésére bocsátotta egy független jogi szakértő indokolással ellátott jogi véleményét, amely megerősíti, hogy a megadott hozzájárulás a vonatkozó hatályos jogszabályok értelmében érvényes és végrehajtható;
a központi szerződő fél minden szükséges intézkedést végrehajtott, továbbá minden szükséges eljárást kialakított az a) és a c) pontban meghatározott követelményeknek való tényleges megfelelés érdekében;
a Bizottság nem fogadott el a (2c) bekezdésnek megfelelő végrehajtási jogi aktust.
Az EÉPH – az ERKT-val való konzultációt követően, valamint a 24b. cikk (3) bekezdésével összhangban a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankok egyetértésével, továbbá a központi szerződő fél e cikk (2a) bekezdése szerinti rendszerszintű jelentősége mértékének megfelelően – teljeskörűen megindokolt értékelés alapján megállapíthatja, hogy a központi szerződő fél vagy annak elszámolási szolgáltatásainak egy része olyan nagy rendszerszintű jelentőséggel bír, hogy az adott központi szerződő félnek bizonyos elszámolási szolgáltatások nyújtása vagy elszámolási tevékenység végzése céljából történő elismerésére nem kerülhet sor. A kibocsátó központi bank egyetértése csak az általa kibocsátott pénznemre – és nem az e bekezdés második albekezdésében említett ajánlás egészére – vonatkozhat. Az EÉPH-nak az értékelésében továbbá:
ki kell fejtenie, hogy a (2b) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés miért nem lenne elegendő az Uniót vagy egy vagy több uniós tagállamot érintő pénzügyi stabilitási kockázat kezelésére;
ismertetnie kell a központi szerződő fél által nyújtott elszámolási szolgáltatások jellemzőit, többek között az említett szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó likviditási, illetve fizikai elszámolási követelményeket;
számszerű technikai elemzést kell készítenie arról, hogy milyen költségekkel és haszonnal, illetve milyen következményekkel jár a központi szerződő félnek bizonyos elszámolási szolgáltatások nyújtása vagy elszámolási tevékenység végzése céljából való el nem ismerése, figyelembe véve az alábbiakat:
az érintett elszámolási szolgáltatásokat helyettesítő potenciális alternatív szolgáltatások rendelkezésre állása a klíringtagok, illetve – amennyiben az erre vonatkozó információ elérhető – az Unióban székhellyel rendelkező ügyfeleik és közvetett ügyfeleik számára az érintett pénznemekben;
a központi szerződő félnél meglévő még nyitott ügyleteknek a végrehajtási jogi aktus hatálya alá történő besorolásának lehetséges következményei.
Az értékelése alapján az EÉPH-nak arra vonatkozó ajánlást kell tennie, hogy a Bizottság fogadjon el egy azt megerősítő végrehajtási jogi aktust, hogy a szóban forgó központi szerződő fél nem kaphat elismerést bizonyos elszámolási szolgáltatások nyújtására vagy elszámolási tevékenység végzésére.
A Bizottság számára legalább 30 munkanapot kell biztosítani az EÉPH ajánlásának értékelésére.
A második albekezdésben említett ajánlás benyújtását követően a Bizottság végső megoldásként végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben:
kiköti, hogy a Bizottság által az ezen albekezdés b) pontjával összhangban meghatározott alkalmazkodási időszak után az adott harmadik országbeli központi szerződő fél kizárólag azt követően nyújthatja elszámolási szolgáltatásait vagy azok egy részét az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, hogy arra a 14. cikkel összhangban engedélyt kapott;
megfelelő alkalmazkodási időszakot határoz meg a központi szerződő fél, annak klíringtagjai és azok ügyfelei számára. Az alkalmazkodási időszak nem haladhatja meg a kétéves időtartamot, és kizárólag egy alkalommal, egy további hathónapos időtartammal hosszabbítható meg, amennyiben még mindig fennállnak az alkalmazkodási időszak engedélyezésének indokai;
meghatározza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a központi szerződő fél a b) pontban említett alkalmazkodási időszak folyamán továbbra is nyújthat bizonyos elszámolási szolgáltatásokat vagy végezhet bizonyos elszámolási tevékenységeket;
meghatározza az alkalmazkodási időszak folyamán annak érdekében meghozandó intézkedéseket, hogy korlátozni lehessen a – különösen az Unióban székhellyel rendelkező – klíringtagok és ügyfeleik potenciális költségeit.
A Bizottság e szolgáltatásoknak, illetve alkalmazkodási időszaknak a negyedik albekezdés a) és b) pontjában említett meghatározásakor:
figyelembe veszi a központi szerződő fél által kínált szolgáltatások jellegét és helyettesíthetőségét;
megfontolja, hogy a lezáratlan elszámolt ügyeleteket bevonja-e, illetve hogy milyen mértékben vonja be a végrehajtási jogi aktus hatálya alá, figyelembe véve a végrehajtási jogi aktus hatálya alá vonás jogi és gazdasági következményeit;
felméri a klíringtagokat és – amennyiben az erre vonatkozó információ rendelkezésre áll – az ügyfeleiket érintő potenciális költségvonzatokat, mindenekelőtt az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és ügyfelek vonatkozásában.
Az említett végrehajtási jogi aktust a 86. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Annak megállapítása során, hogy a (2) bekezdés a)–d) pontjában említett feltételek teljesülnek-e, az EÉPH-nak a következőkkel kell konzultálnia:
a központi szerződő fél választása szerinti azon tagállam illetékes hatósága, amelyben a központi szerződő fél elszámolási szolgáltatást nyújt vagy szándékozik nyújtani;
a központi szerződő fél azon klíringtagjainak felügyeletéért felelős illetékes hatóságok, amelyek székhelye a központi szerződő félnek a 42. cikkben említett garanciaalapjához éves szinten összesített alapon ténylegesen vagy a központi szerződő fél előrejelzése szerint a legnagyobb mértékben hozzájáruló három tagállamban található;
a központi szerződő felek által kiszolgált vagy kiszolgálandó, az Unióban található kereskedési helyszínek felügyeletéért felelős illetékes hatóságok;
az azon unióbeli székhellyel rendelkező központi szerződő feleket felügyelő illetékes hatóságok, amelyek interoperabilitási megállapodást kötöttek;
a KBER azon érintett tagjai, amelyek tagállamában a központi szerződő fél elszámolási szolgáltatást nyújt vagy szándékozik nyújtani, valamint a KBER azon érintett tagjai, amelyek az interoperabilitási megállapodást kötött központi szerződő felek felügyeletéért felelnek;
a központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó központi bankok.
A kérelmező központi szerződő félnek minden, az elismeréshez szükséges információt közölnie kell az EÉPH-val. A kézhezvételt követő 30 munkanapon belül az EÉPH-nak értékelnie kell, hogy a kérelmet hiánytalanul nyújtották-e be. Ha a kérelem hiányos, az EÉPH-nak határidőt kell kitűznie, amelynek leteltéig a kérelmező központi szerződő félnek be kell nyújtania a hiányzó információkat. Az EÉPH-nak a kérelmet benyújtó központi szerződő féltől kapott összes információt haladéktalanul továbbítania kell a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumnak.
Az elismeréssel kapcsolatos határozatnak az 1. szintű központi szerződő felek esetében a (2) bekezdésben, a 2. szintű központi szerződő felek esetében pedig a (2) bekezdés a)–d) pontjában, valamint a (2b) bekezdésben szereplő feltételeken kell alapulnia. Az ESMA – az attól számított 180 munkanapon belül, hogy a második albekezdéssel összhangban megállapította, hogy a kérelem hiánytalan – írásban értesíti a kérelmező központi szerződő felet arról, hogy megadta-e az elismerést, csatolva határozatának teljes körű indokolását.
Az EÉPH-nak a honlapján közzé kell tennie az e rendelettel összhangban elismert központi szerződő felek listáját, megjelölve 1. vagy 2. szintű központi szerződő félként való besorolásukat.
Az EÉPH-nak a következő esetekben a (3) bekezdésben említett hatóságokkal és intézményekkel folytatott konzultációt követően felül kell vizsgálnia a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerését:
ha a központi szerződő fél bővíteni vagy szűkíteni kívánja az Unióban végzett tevékenységeinek és szolgáltatásainak körét, mely esetben a központi szerződő félnek tájékoztatnia kell erről az EÉPH-t és minden szükséges információt be kell nyújtania; valamint
legalább ötévenként mindenképpen.
Ezt a felülvizsgálatot a (2)–(4) bekezdésnek megfelelően kell elvégezni.
Amennyiben a felülvizsgálatra az e bekezdés első albekezdésének b) pontjával összhangban kerül sor, a központi szerződő fél nem kötelezhető arra, hogy elismerésre irányuló új kérelmet nyújtson be, de az ESMA rendelkezésére kell bocsátania az elismerése felülvizsgálatához szükséges valamennyi információt. Amennyiben az ESMA az e bekezdés első albekezdésének b) pontjával összhangban felülvizsgálja a harmadik országban letelepedett központi szerződő fél elismerését, az ESMA ezt a felülvizsgálatot nem kezelheti az érintett elismert központi szerződő fél elismerése iránti kérelemként.
Amennyiben az EÉPH az első albekezdésben említett felülvizsgálatot követően megállapítja, hogy egy korábban 1. szintű központi szerződő félként besorolt harmadik országbeli központi szerződő felet 2. szintű központi szerződő félként kell besorolni, akkor 18 hónapot meg nem haladó, megfelelő alkalmazkodási időszakot kell megállapítania, amelynek végéig a központi szerződő félnek eleget kell tennie a (2b) bekezdésben említett követelményeknek. Az EÉPH a központi szerződő fél vagy a klíringtagok felügyeletéért felelős illetékes hatóság által küldött, indokolással ellátott kérésre legfeljebb további hat hónappal meghosszabbíthatja az alkalmazkodási időszakot, amennyiben ezt a hosszabbítást rendkívüli körülmények vagy az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokra gyakorolt hatások indokolják.
A Bizottság a 182/2011/EU rendelet 5. cikke értelmében végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy:
a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek mindenkor olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket teljesítsenek, amelyek egyenértékűek az e rendelet IV. címében megállapított követelményekkel;
az említett központi szerződő felek az adott harmadik országban folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alatt állnak;
az adott harmadik ország jogi keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek elismeréséhez.
A Bizottság az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktus alkalmazásának feltételéül szabhatja, hogy a harmadik ország folyamatosan és ténylegesen teljesítse az abban meghatározott követelményeket, és hogy az EÉPH képes legyen ténylegesen gyakorolni hatásköreit a (2) és a (2b) bekezdés alapján elismert harmadik országbeli központi szerződő felek vagy a (6b) bekezdésben említett nyomon követés tekintetében, ideértve a (7) bekezdésben említett együttműködési megállapodások megkötését és végrehajtását is.
Amennyiben az Unió érdeke úgy kívánja, – az Unió pénzügyi stabilitását érintő, az Unióban letelepedett klíringtagoknak és kereskedési helyszíneknek a harmadik országban letelepedett központi szerződő felekben való várható részvételéből eredő potenciális kockázatokat figyelembe véve – a Bizottság elfogadhatja az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktust, függetlenül attól, hogy teljesül-e az említett albekezdés c) pontja.
Az EÉPH-nak folyamatosan nyomon kell követnie az azon harmadik országokban bekövetkezett szabályozási és felügyeleti fejleményeket, amelyek vonatkozásában a (6) bekezdés alapján végrehajtási jogi aktusok elfogadására került sor.
Ha az ESMA az említett harmadik országokban olyan szabályozási vagy felügyeleti fejleményt észlel, amely hatással lehet az Uniónak vagy egy vagy több tagállamának pénzügyi stabilitására, az EÉPH-nak erről haladéktalanul tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó, a 25c. cikkben említett kollégiumot. Minden ilyen információt bizalmasan kell kezelni.
Az EÉPH-nak évente bizalmas jelentést kell benyújtania a Bizottság és a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó, a 25c. cikkben említett kollégium tagjai számára az első albekezdésben említett harmadik országokban bekövetkezett szabályozási és felügyeleti fejleményekről.
Amennyiben az ESMA még nem határozta meg a központi szerződő fél szintjét, vagy ha az ESMA megállapította, hogy az érintett harmadik országbeli központi szerződő felek mindegyike vagy némelyike 1. szintű központi szerződő fél, a (7) bekezdésben említett együttműködési megállapodásoknak figyelembe kell venniük az elszámolási szolgáltatások e központi szerződő felek általi nyújtásával járó kockázatot, és meg kell határozniuk a következőket:
az ESMA, a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankok és az érintett harmadik országok illetékes hatóságai közötti éves információcsere mechanizmusa annak érdekében, hogy az ESMA:
biztosíthassa a központi szerződő fél megfelelését a (2) bekezdés szerinti elismerési feltételeknek;
azonosíthassa az Unió, illetve egy vagy több tagállama piaci likviditására vagy pénzügyi stabilitására gyakorolt esetleges lényeges hatásokat; valamint
nyomon követhesse az Unióban letelepedett klíringtagok vagy az Unióban összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoport részét képező klíringtagok egy vagy több, harmadik országban letelepedett központi szerződő félnél végzett elszámolási tevékenységeit;
a negyedéves információcsere kivételes esetben alkalmazható mechanizmusa, amely a (2a) bekezdésben említett szempontokra és különösen a kockázati modellek és paraméterek jelentős változásaira, a központi szerződő fél tevékenységeinek és szolgáltatásainak kiterjesztésére, valamint az ügyfélszámla-struktúra változásaira vonatkozó részletes információkat követel meg annak feltárása céljából, hogy egy központi szerződő fél potenciálisan megközelíti-e a rendszerszintű jelentőséget az Unió, vagy egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitása szempontjából, vagy valószínűsíthetően szert tehet-e ilyen jelentőségre, valamint az olyan piaci fejleményekre vonatkozó információcsere mechanizmusa, amelyek következményekkel járhatnak az Unió pénzügyi stabilitására nézve;
az ESMA azonnali értesítésére vonatkozó mechanizmus arra az esetre, ha egy harmadik országbeli illetékes hatóság úgy véli, hogy egy általa felügyelt központi szerződő fél megszegte az engedélyében vagy valamely egyéb, rá nézve kötelező jogszabályban foglalt feltételeket;
az ESMA harmadik országbeli illetékes hatóság általi azonnali értesítésére vonatkozó mechanizmus arra az esetre, ha egy, az adott illetékes hatóság által felügyelt, harmadik országbeli központi szerződő fél ki kívánja terjeszteni vagy csökkenteni kívánja elszámolási szolgáltatásait vagy tevékenységeit;
a harmadik ország szabályozási és felügyeleti fejleményeinek hatékony nyomon követéséhez szükséges eljárások;
az ESMA-nak, a 25c. cikkben említett, harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumnak, valamint a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankoknak az elismert központi szerződő feleket érintő vészhelyzetekről – így az Unió vagy egy uniós tagállam piaci likviditására és pénzügyi rendszerének stabilitására potenciálisan kedvezőtlen hatást gyakorló pénzügyi piaci fejleményekről – történő, indokolatlan késedelem nélküli értesítésére vonatkozó mechanizmus, valamint az ilyen fejlemények kezelésére szolgáló eljárások és vészhelyzeti tervek;
az ESMA által a 25f. cikkel, a 25j. cikkel, a 25k. cikk (1) bekezdésének b) pontjával, valamint a 25l., a 25m. és a 25p. cikkel összhangban hozott határozatok harmadik országbeli hatóságok által történő hatékony végrehajtásának biztosítására szolgáló eljárások;
a harmadik ország hatóságainak hozzájárulása az általuk az együttműködési megállapodás értelmében szolgáltatott információknak a (3) bekezdésben említett hatóságokhoz és a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégium tagjainak való továbbításához, a 83. cikkben meghatározott szakmai titoktartási követelményeknek megfelelően.
Amennyiben az ESMA megállapítja, hogy egy érintett harmadik országban legalább egy központi szerződő fél 2. szintű központi szerződő fél, a (7) bekezdésben említett együttműködési megállapodásoknak e 2. szintű központi szerződő felekkel kapcsolatban legalább a következőket kell meghatározniuk:
a (7a) bekezdés a), c), e), f) és h) pontjában említett elemek, amennyiben az érintett harmadik országgal még nem jöttek létre az említett bekezdés szerinti együttműködési megállapodások;
adott esetben az ESMA, a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankok és az érintett harmadik országok illetékes hatóságai közötti legalább havi információcsere mechanizmusa, beleértve az ESMA által a központi szerződő fél (2b) bekezdésben említett követelményeknek való megfelelésének biztosítása érdekében kért valamennyi információhoz való hozzáférést;
a felügyeleti tevékenységek koordinációjával kapcsolatos eljárások, ideértve a harmadik országbeli hatóságok beleegyezését a 25g. és a 25h. cikk szerinti vizsgálatokba, illetve helyszíni ellenőrzésekbe;
az ESMA által a 25b., a 25f–25m., a 25p. és a 25q. cikkel összhangban hozott határozatok harmadik országbeli hatóságok által történő hatékony végrehajtásának biztosítására szolgáló eljárások;
azon eljárások, amelyek révén a harmadik országbeli hatóságok:
konzultálnak az ESMA-val az Unió vagy egy vagy több tagállama tekintetében releváns szempontokkal kapcsolatos helyreállítási tervek készítéséről és értékeléséről, illetve szanálási tervek készítéséről;
indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják az ESMA-t az Unió vagy egy vagy több tagállama tekintetében releváns szempontokkal kapcsolatos helyreállítási és szanálási tervek kidolgozásáról, valamint az említett tervek későbbi lényeges módosításairól;
indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják az ESMA-t, ha a 2. szintű központi szerződő fél életbe kívánja léptetni helyreállítási tervét, vagy ha a harmadik országbeli hatóságok megállapították, hogy olyan vészhelyzetre utaló jelek merülnek fel, amely hatással lehet az adott központi szerződő fél működésére, különösen az elszámolási szolgáltatások nyújtására való képességére, vagy ha a harmadik országbeli hatóságok a közeljövőben szanálási intézkedést terveznek hozni.
Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.
25a. cikk
Összehasonlításon alapuló megfelelés
Az ESMA részben vagy egészben elismeri az összehasonlításon alapuló megfelelést, amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett, indokolással ellátott kérelem alapján úgy határoz, hogy úgy tekinthető, hogy a 2. szintű központi szerződő fél a harmadik országban alkalmazandó vonatkozó követelményeknek való megfelelése révén megfelel a 16. cikkben, valamint a IV. és V. címben meghatározott követelményeknek, és ezáltal eleget tesz a 25. cikk (2b) bekezdésének a) pontja szerinti elismerési követelménynek.
Az ESMA teljes mértékben vagy egy adott követelmény tekintetében visszavonja az összehasonlításon alapuló megfelelést, amennyiben a 2. szintű központi szerződő fél már nem teljesíti az összehasonlításon alapuló megfelelés feltételeit, és amennyiben az érintett központi szerződő fél a meghatározott határidőn belül nem hozta meg az ESMA által kért korrekciós intézkedéseket. Amikor meghatározza az összehasonlításon alapuló megfelelést visszavonó határozat hatálybalépésének időpontját, az ESMA arra törekszik, hogy 6 hónapot meg nem haladó, megfelelő alkalmazkodási időszakot írjon elő.
Amennyiben az ESMA összehasonlításon alapuló megfelelést ismer el, továbbra is felelős az e rendelet – különösen a 25. és a 25b. cikk – szerinti feladatköreinek ellátásáért és feladatainak teljesítéséért, és továbbra is gyakorolja a 25c., a 25d., a 25f–25 m., valamint a 25p. és a 25q. cikkben említett hatásköreit.
Az e rendelet szerinti feladatai teljesítésére való képességének sérelme nélkül az ESMA az összehasonlításon alapuló megfelelés elismerése esetén adminisztratív megállapodásokat köt a harmadik országbeli hatósággal annak érdekében, hogy biztosítsa a megfelelő információcserét és együttműködést, amely lehetővé teszi az ESMA számára annak nyomon követését, hogy az összehasonlításon alapuló megfelelés követelményei folyamatosan teljesülnek-e.
A Bizottság – annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett értékelés ténylegesen tükrözze a 16. cikkben, valamint a IV. és V. címben meghatározott követelmények szabályozási céljait, valamint az Unió egészének érdekeit – felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következők meghatározására:
az e cikk (1) bekezdésének alkalmazása céljából értékelendő kötelező elemek;
az értékelés végrehajtásának módozatai és feltételei.
A Bizottság 2021. január 2-ig a 82. cikknek megfelelően elfogadja az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktust.
25b. cikk
Az elismerési feltételeknek való folyamatos megfelelés
Az ESMA minden 2. szintű központi szerződő féltől bekéri a következőket:
legalább évente annak megerősítése, hogy továbbra is teljesülnek a 25. cikk (2b) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett követelmények;
rendszeres időközönként információk és adatok, annak biztosítása céljából, hogy az ESMA képes legyen felügyelni az adott központi szerződő felek megfelelését a 25. cikk (2b) bekezdésének a) pontjában említett követelményeknek.
Amennyiben a 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett valamelyik kibocsátó központi bank úgy ítéli meg, hogy egy 2. szintű központi szerződő fél már nem teljesíti a 25. cikk (2b) bekezdésének b) pontjában említett feltételt, erről haladéktalanul értesítenie kell az EÉPH-t.
25c. cikk
A harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégium
A kollégium a következő tagokból áll:
a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke, aki a kollégium elnöke;
a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság két független tagja;
a 22. cikkben említett illetékes hatóságok; amennyiben egy tagállam a 22. cikknek megfelelően több illetékes hatóságot jelölt ki, e hatóságoknak meg kell állapodniuk közös képviselőjük személyéről;
az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok felügyeletéért felelős illetékes hatóságok;
a központi szerződő felek által kiszolgált vagy kiszolgálandó, az Unióban székhellyel rendelkező kereskedési helyszínek felügyeletéért felelős illetékes hatóságok;
az Unióban székhellyel rendelkező olyan központi értéktárakat felügyelő illetékes hatóságok, amelyekkel a központi szerződő felek kapcsolatban állnak vagy kapcsolatban kívánnak állni;
a KBER tagjai.
25d. cikk
Díjak
Az EÉPH-nak az alábbi díjakat kell alkalmaznia a harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek vonatkozásában e rendelettel és a (3) bekezdés alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban:
a 25. cikk szerinti elismerés iránti kérelmekkel kapcsolatos díjak;
az EÉPH e rendelet szerinti, a 25. cikkel összhangban elismert központi szerződő felekkel kapcsolatos feladataival összefüggő éves díjak.
A Bizottság a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az alábbiak részletes meghatározása érdekében:
díjtípusok;
díjköteles ügyek;
a díjak összege;
a következők által fizetendő díjak megfizetésének módja:
elismerést kérelmező központi szerződő felek;
a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban 1. szintű központi szerződő félként besorolt, elismert központi szerződő felek;
a 25. cikk (2b) bekezdésével összhangban 2. szintű központi szerződő félként besorolt, elismert központi szerződő felek.
25e. cikk
A 25f–25h. cikkben említett hatáskörök gyakorlása
A 25f–25h. cikk által az EÉPH-ra, az EÉPH valamely tisztviselőjére vagy az előbbiek által felhatalmazott bármely más személyre ruházott hatáskörök nem használhatók fel olyan információk vagy dokumentumok nyilvánosságra hozatalának az előírására, amelyek esetében a felhasználására jogosultak köre jogilag korlátozott.
25f. cikk
Információkérés
Az első albekezdésben említett egyszerű megkereséssel kért információ lehet időszakos vagy egyszeri jellegű.
Az (1) bekezdés szerinti egyszerű információkérés megküldésekor az EÉPH-nak fel kell tüntetnie a következőket:
erre a cikkre mint a kérés jogalapjára való hivatkozás;
a kérés célja;
a kért információk;
az információnyújtás határideje;
az információszolgáltatásra kért személynek szóló tájékoztatás, miszerint az nem köteles megadni az információkat, viszont amennyiben önkéntesen válaszol a kérésre, a nyújtott információ nem lehet a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető;
a III. melléklet V. szakaszának a) pontjával összefüggésben a 25j. cikkben arra az esetre előírt pénzbírság, ha a kérdésekre adott válasz nem felel meg a valóságnak, vagy félrevezető.
Az (1) bekezdés szerinti határozattal előírt információkérés esetén az EÉPH-nak fel kell tüntetnie a következőket:
erre a cikkre mint a kérés jogalapjára való hivatkozás;
a kérés célja;
a kért információk;
az információnyújtás határideje;
a 25k. cikkben arra az esetre előírt időszakos kényszerítő bírságok, ha a nyújtott információ hiányos;
a III. melléklet V. szakaszának a) pontjával összefüggésben a 25j. cikkben arra az esetre előírt pénzbírság, ha a kért információ szolgáltatását elmulasztják, vagy a kérdésekre adott válaszok nem felelnek meg a valóságnak, vagy félrevezetőek; valamint
az arra vonatkozó tájékoztatás, hogy az 1095/2010/EU rendelet 60. és 61. cikkével összhangban a határozat ellen fellebbezni lehet az EÉPH fellebbviteli tanácsa előtt, és a határozat felülvizsgálata kérhető az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) előtt.
25 g. cikk
Általános vizsgálatok
Az EÉPH az e rendelet szerinti feladatai ellátása érdekében elvégezheti a 2. szintű központi szerződő felek és a velük kapcsolatban álló olyan harmadik felek szükséges vizsgálatát, amelyekhez az említett központi szerződő felek bizonyos operatív funkciókat, szolgáltatásokat vagy tevékenységeket kiszerveztek. E célból az EÉPH által felhatalmazott tisztviselők és más személyek jogosultak az alábbiakra:
a feladatai végrehajtása szempontjából lényeges nyilvántartások, adatok, eljárások és egyéb anyagok megvizsgálása, az adathordozótól függetlenül;
az ilyen nyilvántartásokból, adatokból, eljárásokból és egyéb anyagokból hiteles másolatok vagy kivonatok készítése vagy bekérése;
a 2. szintű központi szerződő feleknek, képviselőjüknek vagy személyzetük tagjainak felszólítása a személyes megjelenésre, és tőlük szóbeli vagy írásbeli magyarázat kérése az ellenőrzés tárgyával és céljával összefüggő tényekkel és dokumentumokkal kapcsolatban, valamint a válaszok rögzítése;
bármely olyan egyéb, természetes vagy jogi személy kikérdezése, aki ehhez hozzájárul, valamely vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából;
a telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérése.
A 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett kibocsátó központi bankok az EÉPH-hoz intézett, indokolással ellátott kérés alapján részt vehetnek az említett vizsgálatokban, amennyiben azok relevánsak a monetáris politikai feladataik végrehajtása szempontjából.
A 25c. cikkben említett, harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumot indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell minden olyan megállapításról, amely a feladatai elvégzése szempontjából releváns lehet.
25h. cikk
Helyszíni ellenőrzések
A 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett kibocsátó központi bankok indokolással ellátott kérelmet nyújthatnak be az EÉPH-hoz annak érdekében, hogy részt vehessenek ezekben a helyszíni ellenőrzésekben, amennyiben ez a monetáris politikai feladataik elvégzése szempontjából releváns.
A 25c. cikkben említett, harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumot indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell minden olyan megállapításról, amely a feladatai elvégzése szempontjából releváns lehet.
Az EÉPH által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek hatáskörüket az ellenőrzés tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás felmutatásával gyakorolják, amelyben fel kell tüntetni a 25k. cikkben arra az esetre előírt időszakos kényszerítő bírságokat, ha az érintett személyek nem vetik alá magukat az ellenőrzésnek.
25i. cikk
A felügyeleti intézkedések meghozatalának és a pénzbírságok kivetésének eljárási szabályai
A vizsgálatvezető a feladatainak elvégzése érdekében jogosult a 25f. cikknek megfelelően információt kérni, valamint a 25 g. és a 25h. cikkel összhangban vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezni. A vizsgálatvezetőnek e jogkör gyakorlása közben teljesítenie kell a 25e. cikkben foglaltakat.
A vizsgálatvezető feladatai ellátása során hozzáférhet minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet az EÉPH a tevékenységei során összegyűjtött.
Az érintett személyek védekezéshez való jogát az e cikk alapján végzett vizsgálatok során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.
25j. cikk
Pénzbírságok
A központi szerződő fél által elkövetett jogsértés akkor minősül szándékos jogsértésnek, ha az EÉPH olyan objektív tényezőket talál, amelyek bizonyítják, hogy a központi szerződő fél vagy annak felső vezetése kifejezetten a jogsértés elkövetésének szándékával járt el.
A megfelelő súlyosbító együtthatókat egyesével kell az alapösszegre alkalmazni. Ha több súlyosbító együttható is alkalmazandó, az alapösszeghez az alapösszeg és az egyes súlyosbító együtthatók alkalmazásával kapott összegek különbözeteit kell hozzáadni.
A megfelelő enyhítő együtthatókat egyesével kell az alapösszegre alkalmazni. Ha több enyhítő együttható is alkalmazandó, az alapösszegből az alapösszeg és az egyes enyhítő együtthatók alkalmazásával kapott összegek különbözeteit kell kivonni.
Amennyiben a központi szerződő fél által elkövetett cselekmények, illetve mulasztások által a III. mellékletben felsorolt több jogsértés is megvalósult, csak egy jogsértés után kell kiszabni bírságot, mégpedig a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban kiszámított pénzbírságok közül a magasabbat.
25k. cikk
Időszakos kényszerítő bírságok
Az EÉPH-nak határozatban időszakos kényszerítő bírságot kell kiszabnia annak érdekében, hogy kötelezze:
a 2. szintű központi szerződő felet a jogsértés megszüntetésére, összhangban a 25q. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján hozott határozattal;
a 25f. cikk (1) bekezdésében említett személyt a 25f. cikk szerinti határozatban kért információk hiánytalan szolgáltatására;
a 2. szintű központi szerződő felet:
arra, hogy a 25 g. cikk szerinti határozattal elrendelt vizsgálatnak vesse alá magát és különösen, hogy hiánytalanul adja át az abban előírt nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat, illetve pótolja és helyesbítse a vizsgálat keretében benyújtott egyéb információkat; vagy
arra, hogy vesse alá magát a 25h. cikk szerinti határozattal elrendelt helyszíni ellenőrzésnek.
25 l. cikk
Az érintett személyek meghallgatása
E bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó, ha sürgős intézkedésre van szükség a pénzügyi rendszert fenyegető súlyos és közvetlen veszély elhárítása érdekében. Ilyen esetekben az EÉPH ideiglenes határozatot fogadhat el, a határozathozatal után pedig a lehető leghamarabb biztosítania kell a meghallgatási lehetőséget az érintett személyek számára.
25m. cikk
A pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok közzététele, jellege, behajtása és elhelyezése
A végrehajtásra annak a tagállamnak vagy harmadik országnak a hatályos polgári eljárásjogi szabályai az irányadók, amelynek területén arra sor kerül.
25n. cikk
A Bíróság általi felülvizsgálat
A Bíróság korlátlan joghatósággal rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben az EÉPH pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot szabott ki. A Bíróság törölheti, csökkentheti vagy megnövelheti a kiszabott pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot.
25o. cikk
A III. és IV. melléklet módosításai
A 16. cikk, valamint a IV. és V. cím módosításainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak biztosítása érdekében, hogy a III. melléklet szerinti jogsértések megfeleljenek a 16. cikk, valamint a IV. és V. cím szerinti követelményeknek.
A pénzügyi piaci fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet módosítására vonatkozóan.
25p. cikk
Az elismerés visszavonása
A 25q. cikk sérelme nélkül és a következő bekezdésektől függően, az EÉPH a 25. cikk (3) bekezdésében említett hatóságokkal és szervezetekkel folytatott konzultációt követően visszavonja a 25. cikkel összhangban elfogadott elismerési határozatot, amennyiben:
az érintett központi szerződő fél hat hónapon belül nem élt az elismeréssel, kifejezetten lemond az elismerésről, vagy több mint hat hónapja nem végez üzleti tevékenységet;
az érintett központi szerződő fél hamis nyilatkozattal vagy más szabálytalan módon szerezte meg az elismerést;
az érintett központi szerződő fél súlyosan és rendszeresen megsértette az e rendeletben megállapított bármely vonatkozó követelményt vagy a 25. cikkben előírt elismerési feltételek bármelyikét már nem teljesíti, és a megfelelően megállapított, de legfeljebb egyéves határidőn belül nem hozta meg az ESMA által előírt korrekciós intézkedéseket;
az EÉPH nem képes ténylegesen ellátni az érintett központi szerződő féllel kapcsolatos, e rendelet szerinti feladatait, mivel a központi szerződő fél harmadik országbeli felügyeleti hatósága nem nyújtotta be az EÉPH-nak a releváns információkat vagy nem működött együtt az EÉPH-val a 25. cikk (7) bekezdésével összhangban;
a 25. cikk (6) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktust visszavonták vagy felfüggesztették, vagy az ahhoz csatolt feltételek bármelyike már nem teljesül.
Az EÉPH az elismerés visszavonását egy adott szolgáltatásra, tevékenységre vagy pénzügyieszköz-kategóriára is korlátozhatja.
Az elismerést visszavonó határozat hatálybalépési időpontjának meghatározásakor az EÉPH-nak törekednie kell arra, hogy minimálisra csökkentse a piaci zavarok lehetőségét, és elő kell írnia egy legfeljebb kétéves megfelelő alkalmazkodási időszakot.
Ha az ESMA megállapítja, hogy az e cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban meghatározott határidőn belül nem került sor korrekciós intézkedésre, vagy a meghozott intézkedés nem megfelelő, a 25. cikk (3) bekezdésében említett hatóságokkal folytatott konzultációt követően visszavonja az elismerési határozatot.
25q. cikk
Az EÉPH felügyeleti intézkedései
Amennyiben a 25i. cikk (5) bekezdésével összhangban az EÉPH megállapítja, hogy egy 2. szintű központi szerződő fél elkövette a III. mellékletben felsorolt valamely jogsértést, egyet vagy többet meg kell hoznia az alábbi döntések közül, amelyek értelmében:
kötelezi a központi szerződő felet a jogsértés megszüntetésére;
kiszabja a 25j. cikk szerinti pénzbírságokat;
nyilvános közleményt ad ki;
a 25p. cikk alapján visszavonja a központi szerződő fél elismerését, illetve egy adott szolgáltatásra, tevékenységre vagy pénzügyieszköz-kategóriára vonatkozó elismerését.
Az (1) bekezdésben említett határozatok meghozatalakor az EÉPH figyelembe veszi a jogsértés jellegét és súlyosságát, tekintettel a következő szempontokra:
a jogsértés időtartama és gyakorisága;
a jogsértés fényt derített-e súlyos vagy rendszerszintű hiányosságokra a központi szerződő fél eljárásaiban, irányítási rendszereiben vagy belső ellenőrzési mechanizmusaiban;
a jogsértés okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve betudható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a jogsértésnek;
a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el.
Az EÉPH a határozatnak az első albekezdés szerinti közzétételekor azt is közzéteszi, hogy az érintett központi szerződő fél jogosult a határozat ellen jogorvoslattal élni, valamint adott esetben közzéteszi a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét, ezzel egyidejűleg közölve, hogy a jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, valamint azt, hogy az EÉPH fellebbviteli tanácsa az 1095/2010/EU rendelet 60. cikkének (3) bekezdésével összhangban felfüggesztheti a vitatott határozat alkalmazását.
IV.
CÍM
A KÖZPONTI SZERZŐDŐ FELEKKEL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK
1.
FEJEZET
Szervezeti követelmények
26. cikk
Általános rendelkezések
Az V. cím szerinti interoperabilitási megállapodások vagy a befektetési politikája 47. cikk szerinti gyakorlása sérelme nélkül, a központi szerződő fél nem lehet klíringtag, ügyfél, vagy nem válhat azzá, és nem köthet közvetett elszámolási megállapodást klíringtaggal azzal a céllal, hogy központi szerződő félnél elszámolási tevékenységeket végezzen.
▼M17 —————
Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.
27. cikk
Felsővezetés és igazgatóság
A központi szerződő fél igazgatóságának tagjai, beleértve a független igazgatósági tagokat is, kellően jó hírnévvel és megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a pénzügyi szolgáltatások, a kockázatkezelés és az elszámolási szolgáltatások terén.
28. cikk
Kockázatkezelési bizottság
29. cikk
Nyilvántartás
Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.
Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelő elfogadására.
30. cikk
Minősített részesedéssel rendelkező részvényesek és tagok
31. cikk
Az illetékes hatóságok tájékoztatása
Amennyiben az igazgatóság valamely tagjának viselkedése káros hatást gyakorolhat a központi szerződő fél megbízható és körültekintő irányítására, az illetékes hatóság meghozza a megfelelő intézkedéseket, amelyek kiterjedhetnek az adott tag igazgatóságból való eltávolítására is.
Minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely döntést hozott egy központi szerződő félben fennálló minősített részesedésének közvetlen vagy közvetett elidegenítéséről (a továbbiakban: a részesedést elidegeníteni kívánó személy), ezt a részesedés nagyságának megjelölésével először írásban bejelenti az illetékes hatóságnak. E személy hasonlóképpen bejelentést tesz az illetékes hatóságnak akkor is, ha minősített részesedésének oly mértékű csökkentéséről döntött, hogy ezáltal szavazati jogának vagy az általa birtokolt tőkerészesedésnek az aránya 10, 20, 30 vagy 50 % alá csökkenne, vagy a központi szerződő fél megszűnne leányvállalata lenni.
Az illetékes hatóság azonnal, és minden esetben az e bekezdésben említett bejelentés, valamint az e cikk (3) bekezdésében említett információk kézhezvételét követő két munkanapon belül írásban elismeri az átvételt a részesedést szerezni vagy elidegeníteni kívánó személy felé, továbbá megosztja az információkat az ESMA-val és a 18. cikkben említett kollégiummal.
Az illetékes hatóság a bejelentés és a 32. cikk (4) bekezdésében említett lista alapján előírt, a bejelentéshez csatolandó valamennyi dokumentum átvétele írásos elismerésének napjától számított 60 munkanapon belül (a továbbiakban: az értékelési időszak) elvégzi a 32. cikk (1) bekezdésében előírt értékelést (a továbbiakban: az értékelés). A 18. cikkben említett kollégium az értékelési időszak alatt a 19. cikk szerinti véleményt, az ESMA pedig a 24a. cikk (7) bekezdése első albekezdésének bc) pontja szerinti véleményt ad ki, a 17b. cikk szerinti eljárással összhangban.
Az illetékes hatóság az átvétel elismerésekor tájékoztatja a részesedést szerezni vagy elidegeníteni kívánó személyt az értékelési időszak lejártának időpontjáról.
Az illetékes hatóság általi információkérés napja és a részesedést szerezni kívánó személy arra adott válaszának átvétele közötti időszakban az értékelési időszakot meg kell szakítani. A megszakítás nem tarthat tovább húsz munkanapnál. Az illetékes hatóság bármely – az információ kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kéréséről szabad mérlegelése szerint dönt, ez azonban nem járhat az értékelési időszak megszakításával.
Az illetékes hatóság a (3) bekezdés második albekezdésében említett megszakítást legfeljebb 30 munkanapra meghosszabbíthatja, amennyiben a részesedést szerezni vagy elidegeníteni kívánó személy:
székhelye az Unión kívül található vagy az Unión kívüli szabályozás alá tartozik;
olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem tartozik e rendelet, a 73/239/EGK irányelv, az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosításokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/49/EGK tanácsi irányelv ( 22 ) vagy a 2002/83/EK, a 2003/41/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK, a 2006/48/EK, a 2009/65/EK vagy a 2011/61/EU irányelv szerinti felügyelet hatálya alá.
32. cikk
Értékelés
A 31. cikk (2) bekezdésében előírt bejelentés és a 31. cikk (3) bekezdésében említett információ értékelésekor az illetékes hatóság – a részesedésszerzés tárgyát képező központi szerződő fél stabil és prudens irányítása érdekében és a részesedést szerezni kívánó személynek a központi szerződő félre gyakorolt valószínűsíthető befolyását figyelembe véve – az alábbiak alapján értékeli a részesedést szerezni kívánó személy alkalmasságát és a szándékolt részesedésszerzés pénzügyi megalapozottságát:
a részesedést szerezni kívánó személy jó hírneve és megfelelő pénzügyi helyzete;
a szándékolt részesedésszerzést követően a központi szerződő fél üzleti tevékenységét irányító bármely személy jó hírneve és tapasztalata;
képes lesz-e a központi szerződő fél továbbra is megfelelni az e rendeletben foglaltaknak;
a szándékolt részesedésszerzése alapján feltételezhető, hogy pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni a 2005/60/EK irányelv 1. cikke értelmében, vagy hogy a szándékolt részesedésszerzés növelheti ennek kockázatát.
A részesedést szerezni kívánó személy megfelelő pénzügyi helyzetének értékelése során az illetékes hatóság különös figyelmet fordít a részesedésszerzés tárgyát képező központi szerződő fél által folytatott és tervezett üzleti tevékenység típusára.
Annak értékelése során, hogy a központi szerződő fél képes-e megfelelni e rendeletnek, az illetékes hatóság különös figyelmet fordít arra, hogy azon csoport struktúrája, amelynek a központi szerződő fél részévé válik, lehetővé teszi-e a felügyeleti jogkör hatékony gyakorlását, az információk illetékes hatóságok közötti hatékony cseréjét, valamint a felelősségi körök illetékes hatóságok közötti megosztását.
Az illetékes hatóság által a 31. cikk (2) bekezdésében előírt bejelentéssel és a 31. cikk (3) bekezdésében említett információkkal kapcsolatban végzett értékelésről a 18. cikkben említett kollégium a 19. cikk szerinti véleményt, az ESMA pedig a 24a. cikk (7) bekezdése első albekezdésének bc) pontja szerinti véleményt ad ki, a 17b. cikkben meghatározott eljárással összhangban.
Az érintett illetékes hatóságok az értékeléskor egymással szorosan együttműködnek, amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy az alábbiak egyike:
másik központi szerződő fél, más tagállamban engedélyezett hitelintézet, életbiztosító, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás, piacműködtető, értékpapírkiegyenlítésirendszer-működtető, ÁÉKBV-kezelő társaság vagy alternatívbefektetésialap-kezelő;
másik központi szerződő fél, más tagállamban engedélyezett hitelintézet, életbiztosító, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás, piacműködtető, értékpapírkiegyenlítésirendszer-működtető, ÁÉKBV-kezelő társaság vagy alternatívbefektetésialap-kezelő anyavállalata;
másik központi szerződő felet, más tagállamban engedélyezett hitelintézetet, életbiztosító, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozást, piacműködtetőt, értékpapírkiegyenlítésirendszer-működtetőt, ÁÉKBV-kezelő társaságot vagy alternatívbefektetésialap-kezelőt ellenőrző természetes vagy jogi személy.
33. cikk
Összeférhetetlenség
Az (1) bekezdéssel összhangban létrehozott írásos szabályok tartalmazzák:
azokat a körülményeket, amelyek egy vagy több klíringtag vagy ügyfél érdekei sérülésének lényeges kockázatát magában hordozó összeférhetetlenséget eredményeznek vagy eredményezhetnek;
az összeférhetetlenségek kezeléséhez követendő eljárásokat és hozandó intézkedéseket.
34. cikk
Az üzletmenet folytonossága
Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.
35. cikk
Kiszervezés
Amennyiben a központi szerződő fél kiszervez egyes működéséhez kapcsolódó feladatokat, szolgáltatásokat vagy tevékenységeket, teljes mértékben felelős marad az e rendelet értelmében fennálló valamennyi kötelezettségének teljesítéséért, és folyamatosan megfelel a következő feltételeknek:
a kiszervezés nem eredményezi a felelősség átruházását;
a központi szerződő félnek a klíringtagjaival, illetve adott esetben azok ügyfeleivel való kapcsolata és az azokkal szembeni kötelezettségei nem módosulnak;
a központi szerződő fél engedélyezésének feltételei ténylegesen nem változnak;
a kiszervezés nem akadályozza a felügyeleti és ellenőrzési funkciók gyakorlását, így a megbízás teljesítéséhez szükséges bármilyen releváns információkhoz való helyszíni hozzáférést sem;
a kiszervezés nem fosztja meg a központi szerződő felet a kockázatok kezeléséhez szükséges rendszerektől és kontrollmechanizmusoktól;
a szolgáltató olyan üzletmenet-folytonossági követelményeket vezet be, amelyek egyenértékűek azokkal, amelyeket a központi szerződő félnek e rendelet értelmében teljesítenie kell;
a központi szerződő fél megtartja a nyújtott szolgáltatások minőségének, valamint a szolgáltató szervezeti és tőkemegfelelésének értékeléséhez, továbbá a kiszervezett funkciók hatékony felügyeletéhez és a kiszervezéshez kapcsolódó kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelmet és erőforrásokat, és folyamatosan felügyeli e feladatokat és kezeli e kockázatokat;
a központi szerződő fél közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a kiszervezett feladatok releváns információihoz;
a szolgáltató együttműködik az illetékes hatósággal a kiszervezett tevékenységek vonatkozásában;
a szolgáltató biztosítja a központi szerződő félhez, annak klíringtagjaihoz és ügyfeleihez kapcsolódó valamennyi bizalmas információ védelmét, vagy – amennyiben a szolgáltató székhelye harmadik országban található – garantálja, hogy az érintett harmadik ország adatvédelmi normái vagy az érintett felek közötti megállapodásban részletezett adatvédelmi normák egyenértékűek az Unióban hatályos adatvédelmi normákkal.
A kockázatkezeléshez kapcsolódó fontosabb tevékenységeket a központi szerződő fél nem szervezheti ki, kivéve, ha azt az illetékes hatóság jóváhagyja. Az illetékes hatóság határozatáról a 18. cikkben említett kollégium a 19. cikk szerinti véleményt, az ESMA pedig a 24a. cikk (7) bekezdése első albekezdésének bc) pontja szerinti véleményt ad ki, a 17b. cikkben meghatározott eljárással összhangban.
2.
FEJEZET
Az üzletvitel szabályai
36. cikk
Általános rendelkezések
37. cikk
Részvételi követelmények
A nem pénzügyi szerződő feleket klíringtagként elfogadó központi szerződő fél illetékes hatósága rendszeresen felülvizsgálja a központi szerződő fél által az első albekezdésben foglalt feltétel teljesülésének nyomon követésére hozott intézkedéseket. A központi szerződő fél illetékes hatósága évente jelentést tesz a 18. cikkben említett kollégiumnak az említett nem pénzügyi szerződő felek által elszámolt termékekről, teljes kitettségükről és az azonosított kockázatokról.
A központi szerződő fél klíringtagjaként eljáró nem pénzügyi szerződő fél csak az adott nem pénzügyi szerződő féllel azonos csoporthoz tartozó nem pénzügyi szerződő felek számára nyújthat ügyfélklíring szolgáltatásokat, és a központi szerződő félnél csak a saját számlája javára vagy az említett nem pénzügyi szerződő felek számlája javára tartott eszközökre és pozíciókra vonatkozóan vezethet számlát.
Az ESMA eseti szakértői értékelést követően véleményt vagy ajánlást adhat ki az ilyen megállapodások megfelelőségéről.
A központi szerződő fél tájékoztatja az illetékes hatóságot bármely klíringtagjának a kockázati profilja tekintetében bekövetkező bármely jelentős negatív fejleményről, amelyet a központi szerződő félnek az első albekezdésben említett értékelése vagy bármely egyéb, hasonló következtetéssel járó értékelés során állapítottak meg, beleértve a bármely klíringtag által a központi szerződő félre nézve képviselt kockázat olyan fokozódását is, amely a központi szerződő fél megítélése szerint potenciálisan nemteljesítési eljáráshoz vezethet.
Az ESMA az EBH-val és a KBER-rel folytatott konzultációt követően szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az olyan esetekben figyelembe veendő elemek pontosítására, amikor egy központi szerződő fél:
megállapítja az (1) bekezdésben említett befogadási kritériumokat;
értékeli, hogy a klíringtagként eljáró nem pénzügyi szerződő felek képesek-e teljesíteni az (1a) bekezdésben említett, a biztosítékokra vonatkozó követelményeket és garanciaalap-hozzájárulásokat.
E szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásakor az ESMA a következőket veszi figyelembe:
azok a módozatok és sajátosságok, amelyek révén a nem pénzügyi szerződő felek hozzáférhetnek vagy már most is hozzáférnek az elszámolási szolgáltatásokhoz, többek között közvetlen klíringtagként a szponzorált modellekben;
annak igénye, hogy könnyebb legyen a nem pénzügyi szerződő felek prudenciálisan körültekintő közvetlen hozzáférése a központi szerződő felek elszámolási szolgáltatásaihoz és tevékenységeihez;
az arányosság biztosításának szükségessége;
a hatékony kockázatkezelés biztosításának szükségessége.
Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
38. cikk
Átláthatóság
A központi szerződő fél külön számolja el az általa nyújtott szolgáltatások költségeit és bevételeit, és ezeket az adatokat közli az ESMA-val és az illetékes hatósággal.
A központi szerződő fél összesített alapon nyilvánosságra hozza az egyes eszközkategóriák esetében a közös szerződő fél által elszámolt tranzakciók volumenét.
A központi szerződő fél egyértelmű és átlátható módon tájékoztatja klíringtagjait az általa használt, alapletétre vonatkozó modellekről, beleértve az esetleges pufferekre vonatkozó módszereket is. E tájékoztatásnak:
világosan ismertetnie kell az alapletétre vonatkozó modell kialakítását és működésének módját, többek között piaci stresszhelyzetben is;
világosan ismertetnie kell az alapletétre vonatkozó modell főbb feltételezéseit és korlátait, valamint azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén az említett feltevések már nem érvényesek;
dokumentáltnak kell lennie.
Az elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtagok és az elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfelek legalább a következőket biztosítják ügyfeleik számára:
a központi szerződő fél biztosítéki modelljei működésének módjára vonatkozó információk;
információk azokról a helyzetekről és feltételekről, amelyek biztosítéki lehívásokat válthatnak ki;
az ügyfelek által befizetendő összeg megállapításához használt eljárásokra vonatkozó információk; illetve a
azon biztosítéki követelmények szimulációja, amelyek az ügyfelekre különböző forgatókönyvek esetén vonatkozhatnak.
A d) pont alkalmazásában a biztosítéki követelmények szimulációja magában foglalja mind a központi szerződő fél által előírt biztosítékokat, mind pedig a klíringtagok és az elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfelek által előírt további biztosítékokat. E szimulációk eredményei nem kötelező erejűek.
A klíringtag kérésére a központi szerződő fél indokolatlan késedelem nélkül az adott klíringtag rendelkezésére bocsátja az annak érdekében kért információkat, hogy a klíringtag megfeleljen az e bekezdés első albekezdésének, kivéve, ha az (1)–(7) bekezdés alapján már rendelkezésre bocsátották ezt az információt. Amennyiben a klíringtag vagy az ügyfél elszámolási szolgáltatásokat nyújt, adott esetben továbbítja ezeket az információkat ügyfeleinek.
Az ESMA az EBH-val és a KBER-rel konzultálva szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők további pontosítására:
azon követelmények, amelyeknek a szimulációs eszköznek meg kell felelnie és a (6) bekezdés szerinti eredmény típusa;
a központi szerződő felek által a klíringtagoknak a biztosítéki modellek (7) bekezdés szerinti átláthatóságáról nyújtandó információk;
a klíringtagok és az ügyfeleiknek elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfelek által a (7) és (8) bekezdés alapján nyújtandó információk; illetve a
az ügyfeleknek nyújtandó biztosíték-szimulációra vonatkozó követelmények és a (8) bekezdés szerinti eredmény típusa.
Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
39. cikk
Elkülönítés és hordozhatóság
A központi szerződő félnél a számlákon az eszközök és pozíciók elkülönítésére vonatkozó követelmény akkor teljesül, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
az eszközök és a pozíciók külön számlákon vannak nyilvántartva;
nem lehetséges a különböző számlákon nyilvántartott pozíciók nettósítása;
a valamely számlán nyilvántartott pozíciók fedezetéül szolgáló eszközök nincsenek kitéve más számlán nyilvántartott pozíciókhoz kapcsolódó veszteségeknek.
3.
FEJEZET
Prudenciális követelmények
40. cikk
Kitettségkezelés
A központi szerződő fél közel valós időben méri és értékeli az egyes klíringtagokkal és adott esetben más olyan központi szerződő felekkel szembeni likviditási és hitelkockázatát, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött. A központi szerződő fél kellő időben és megkülönböztetésmentes módon fér hozzá az érintett árazási adatforrásokhoz, hogy hatékonyan mérni tudja kitettségét. Ezt ésszerű költségalapon kell elvégezni.
Az 1. cikk (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül, valamint a közszektorbeli szervezetek központi elszámolásának megkönnyítése céljából az ESMA 2026. június 25-ig iránymutatásokat bocsát ki az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban, meghatározva az e rendelet 14. cikke alapján engedélyezett központi szerződő felek által adott esetben a kitettségek és a központi szerződő felek pénzügyi forrásaihoz a közszektorbeli szervezetek által nyújtott hozzájárulások kiszámításához alkalmazandó módszert, miközben megfelelően figyelembe veszi a közszektorbeli szervezetek megbízatását.
41. cikk
Biztosítéki követelmények
Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.
42. cikk
Garanciaalap
A központi szerződő fél meghatározza azt a minimális összeget, amely alá a garanciaalap mértéke nem csökkenhet.
Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.
43. cikk
Egyéb pénzügyi források
44. cikk
Eszközök a likviditási kockázat kezelésére
A központi szerződő fél napi szinten méri potenciális likviditási szükségletét. Figyelembe veszi legalább az azon két szervezet nemteljesítése által jelentett likviditási kockázatot, amelyekkel szemben kitettsége a legnagyobb és amelyek klíringtagok vagy likviditásszolgáltatók, kivéve a központi bankokat.
Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
45. cikk
Többlépcsős veszteségfedezés
Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
45a. cikk
Átmeneti korlátozások jelentős nemteljesítésen kívüli esemény bekövetkeztekor
Az (EU) 2021/23 rendelet 2. cikkének 9. pontjában meghatározott jelentős nemteljesítésen kívüli esemény esetén az illetékes hatóság előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy az illetékes hatóság által meghatározott, öt évet meg nem haladó ideig tartózkodjon a következő intézkedésektől:
osztalékfizetés vagy osztalékfizetésre szóló visszavonhatatlan kötelezettségvállalás, kivéve az (EU) 2021/23 rendeletben kifejezetten említett, kártalanítási célú osztalékjogosultságot;
törzsrészvények visszavásárlása;
a következők fizetésére vonatkozó kötelezettség keletkeztetése: a központi szerződő félnek az e rendelet 26. cikkének (5) bekezdése szerinti javadalmazási politikájában meghatározott változó javadalmazás, nem kötelező nyugdíjjuttatások vagy végkielégítési csomagok az e rendelet 2. cikkének 29. pontjában meghatározott felsővezetés számára.
Az illetékes hatóság nem korlátozhatja a központi szerződő felet az első albekezdésben említett intézkedések bármelyikének meghozatalában, ha a központi szerződő félnek jogi kötelezettsége ezen intézkedés meghozatala, és a kötelezettség korábban keletkezett az első albekezdés szerinti eseményeknél.
46. cikk
A biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények
A központi szerződő fél - a vonatkozó feltételek teljesülése esetén - elfogadhat állami garanciákat, állami bank által nyújtott vagy kereskedelmi banki garanciákat, feltéve, hogy azok a 41. cikkben említett likviditási időszakon belül kérésre feltétel nélkül rendelkezésre állnak.
A központi szerződő fél működési szabályzatában meghatározza az általa elfogadott garanciák biztosítékkal történő fedezésének minimális elfogadható szintjét, és meghatározhatja, hogy el tudja fogadni a biztosítékkal teljes mértékben fedezetlen állami bank által nyújtott vagy kereskedelmi banki garanciákat. A központi szerződő fél csak a nem pénzügyi szerződő félnek minősülő klíringtagokkal vagy klíringtagok ügyfeleivel szembeni kezdeti és folyamatos kitettségének fedezésére fogadhat el állami garanciákat, állami bank által nyújtott vagy kereskedelmi banki garanciákat, állami vagy kereskedelmi bank által nyújtott garanciákat, feltéve, hogy ezek az ügyfelek nem pénzügyi szerződő felek.
Amennyiben egy központi szerződő félnek eszközöket, állami garanciákat, állami bank által nyújtott garanciákat vagy kereskedelmi banki garanciákat nyújtanak, a központi szerződő félnek:
az állami bank által nyújtott garanciákat vagy a kereskedelmi banki garanciákat figyelembe kell vennie az azokat kibocsátó, egyben klíringtag bankkal szembeni kitettsége kiszámításakor;
koncentrációs határértékek hatálya alá kell vonnia a biztosítékkal nem fedezett állami bank által nyújtott garanciákat vagy kereskedelmi banki garanciákat;
megfelelő levonásokat (haircut) kell alkalmaznia az eszközök értékére, az állami garanciákra, az állami bank által nyújtott garanciákra és a kereskedelmi banki garanciákra, hogy garantálja annak megjelenítését, hogy az adott értékek mennyivel csökkenhetnek az utolsó újraértékelésük és azon időpont között, amikorra adott esetben a megszüntetésük vagy lehívásuk észszerűen feltételezhető;
figyelembe kell vennie a valamely piaci résztvevő nemteljesítését követően jelentkező likviditási kockázatot, valamint a bizonyos eszközökhöz kapcsolódó koncentrációs kockázatot, amikor az elfogadható biztosítékeszközök és a központi szerződő fél számára releváns levonásokat megállapítja;
figyelembe kell vennie azt, hogy az ilyen felülvizsgálatok esetleges prociklikus hatásait a lehető legkisebbre kell csökkenteni a biztosítékként elfogadott eszközökre, állami garanciákra, állami bank által nyújtott garanciákra és kereskedelmi banki garanciákra alkalmazott levonások szintjének felülvizsgálatakor.
Az ESMA az EBH-val együttműködve és az ERKT-vel, valamint a KBER tagjaival folytatott konzultációt követően szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a következőket:
a magas likviditásúnak tekinthető biztosítékeszközök típusa – számlapénz, arany, államkötvények és kiváló minőségű vállalati kötvények, fedezeti kötvények;
az (1) bekezdésben említett levonások, figyelembe véve a prociklikusságuk korlátozására irányuló célkitűzést; és
azok a releváns feltételek, amelyek mellett az (1) bekezdés értelmében az állami garanciák, az állami bank által nyújtott garanciák és a kereskedelmi banki garanciák biztosítékként elfogadhatók, ideértve a megfelelő koncentrációs határértékeket, a hitelminőségi követelményeket és az állami bank által nyújtott garanciákra és a kereskedelmi bankok által nyújtott garanciákra vonatkozó szigorú rossz irányú kockázati követelményeket.
Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
47. cikk
Befektetési politika
Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
48. cikk
Nemteljesítési eljárások
Amennyiben az a klíringtag, amelyre az eszközöket és pozíciókat az e bekezdés első albekezdésében említettek szerint átruházták, az 575/2013/EU rendelet hatálya alá tartozik, meg kell felelnie a klíringtagok ügyfelekkel szembeni kitettségeire vonatkozó, az említett rendelet szerinti tőkekövetelményeknek az illetékes hatósággal egyeztetett határidőn belül, amely nem haladhatja meg az eszközök és pozíciók említett átruházásának időpontjától számított három hónapot.
49. cikk
A modellek felülvizsgálata, stresszteszt és visszamérés
Amennyiben a központi szerződő fél az első albekezdésben említett modellt vagy paramétert módosítani kívánja, a következők egyikét kell tennie:
amennyiben a központi szerződő fél úgy ítéli meg, hogy a tervezett változtatás az (1i) bekezdés értelmében jelentős, az e cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kérelmezi a módosítás jóváhagyását;
amennyiben a központi szerződő fél úgy ítéli meg, hogy a tervezett változtatás e cikk (1i) bekezdése értelmében nem jelentős, a 49a. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kérelmezi a módosítás jóváhagyását.
A 18. cikkben említett kollégium e cikknek megfelelően véleményt ad az elfogadott modellekről és paraméterekről, valamint azok jelentős módosításairól.
Az ESMA gondoskodik arról, hogy az európai felügyeleti hatóságok, a KBER és az Egységes Szanálási Testület megkapják a stressztesztek eredményeire vonatkozó információkat annak érdekében, hogy értékelhessék a pénzügyi vállalkozásoknak a nemteljesítő központi szerződő felekkel szembeni kitettségét.
A kérelem benyújtásától számított két munkanapon belül a központi adatbázison keresztül átvételi elismervényt kell küldeni a központi szerződő félnek.
Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága vagy az ESMA arra a következtetésre jut, hogy nem nyújtottak be minden előírt dokumentumot vagy információt, a központi szerződő fél illetékes hatósága felkéri a kérelmező központi szerződő felet, hogy a központi adatbázison keresztül nyújtson be további, általa vagy az ESMA által hiányzóként azonosított dokumentumokat vagy információkat. Az e bekezdés első albekezdésében meghatározott határidő ebben az esetben legfeljebb 10 munkanappal meghosszabbítható. A kérelmet el kell utasítani, ha a központi szerződő fél illetékes hatósága vagy az ESMA arra a következtetésre jut, hogy a központi szerződő fél nem tett eleget a kérésnek, és ilyen esetben az a hatóság, amely arra a megállapításra jutott, hogy a kérelmet el kell utasítani, tájékoztatja erről a másik hatóságot. A központi szerződő fél illetékes hatósága a központi adatbázison keresztül tájékoztatja a központi szerződő felet a kérelem elutasításáról szóló határozatokról, valamint tájékoztatja a központi szerződő felet a hiányzóként azonosított dokumentumokról vagy információkról is.
Az összes dokumentum és információ (1c) bekezdés szerinti benyújtásának megállapítását követő 40 munkanapon belül:
az illetékes hatóság elvégzi a jelentős módosítás kockázatértékelését, és jelentését benyújtja az ESMA-nak és a 18. cikkben említett kollégiumnak; valamint
az ESMA elvégzi a jelentős módosítás kockázatértékelését, és jelentését benyújtja a központi szerződő fél illetékes hatóságának és a 18. cikkben említett kollégiumnak.
Az e bekezdés első albekezdésében említett időszak alatt a központi szerződő fél illetékes hatósága, az ESMA vagy a 18. cikkben említett kollégium bármely tagja a központi adatbázison keresztül kérdéseket nyújthat be közvetlenül a kérelmező központi szerződő félnek, és kiegészítő információkat kérhet tőle, és határidőt állapít meg, ameddig a kérelmező központi szerződő félnek meg kell adnia ezeket az információkat.
Az első albekezdésben említett jelentések kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül a 18. cikkben említett kollégium a 19. cikknek megfelelően véleményt fogad el, és azt továbbítja az ESMA-nak és az illetékes hatóságnak. Az (1g) bekezdéssel összhangban engedélyezett ideiglenes elfogadás ellenére, az illetékes hatóság és az ESMA a 18. cikkben említett kollégium véleményének elfogadásáig nem fogadhatja el a modellek és paraméterek jelentős módosítását jóváhagyó vagy elutasító határozatát, kivéve, ha a kollégium a határidő lejártáig nem fogadta el a véleményét.
Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága vagy az ESMA nem ért egyet a 18. cikkben említett kollégium véleményével, beleértve az abban foglalt feltételeket vagy ajánlásokat is, határozatának teljes körű indokolást kell tartalmaznia, továbbá magyarázatot az említett véleménytől, feltételektől vagy ajánlásoktól való bármely jelentős eltérésre.
Az első albekezdéstől eltérve, a központi szerződő fél kérésére az illetékes hatóság megfelelően indokolt esetben és az ESMA egyetértésével a jóváhagyást megelőzően is engedélyezheti egy modell vagy paraméter jelentős módosításának ideiglenes elfogadását. Ilyen ideiglenes módosítás csak a központi szerződő fél illetékes hatósága és az ESMA által közösen meghatározott időtartamra engedélyezhető. Ezen időszak lejárta után a központi szerződő fél a változtatást kizárólag akkor alkalmazhatja, ha e cikk szerint jóváhagyták.
Egy módosítás akkor tekintendő jelentősnek, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:
a módosítás a központi szerződő fél összes előfinanszírozott pénzügyi forrásának jelentős csökkenését vagy növekedését eredményezi, beleértve a biztosítéki követelményeket, a garanciaalapot és a 45. cikk (4) bekezdésében említett elkülönített saját forrásokat;
a biztosítéki modell struktúrája vagy strukturális elemei megváltoznak;
a biztosítéki modell egy összetevőjét, beleértve a biztosítéki paramétert vagy a többletet is, olyan módon vezetik be, távolítják el vagy módosítják, amely a központi szerződő fél szintjén a biztosítéki modell kibocsátásának jelentős csökkenését vagy növekedését eredményezi;
az ellenirányú ügylet miatti biztosítékkedvezmények kiszámításához használt módszertan megváltozik, ami az e pénzügyi eszközökre vonatkozó teljes biztosítéki követelmény jelentős csökkenését vagy növekedését eredményezi a portfólión belül;
a központi szerződő fél nemteljesítési alapjai méretének és az egyes klíringtagok e nemteljesítési alapokhoz való hozzájárulásának a meghatározására és kalibrálására szolgáló stresszteszt-forgatókönyvek meghatározására szolgáló módszertan megváltozik, ami a garanciaalapok vagy az egyéni garanciaalap-hozzájárulások méretének jelentős csökkenéséhez vagy növekedéséhez vezet;
a likviditási kockázat értékelésére alkalmazott módszertan megváltozik, ami bármely pénznemben a becsült likviditási igény vagy a teljes likviditási igény jelentős csökkenéséhez vagy növekedéséhez vezet;
a központi szerződő fél egyedi szerződő féllel szembeni koncentrációs kockázatának meghatározására alkalmazott módszertan oly módon módosul, hogy a központi szerződő fél adott szerződő féllel szembeni teljes kitettsége jelentősen csökken vagy nő;
a biztosítékeszközök értékelésére vagy a biztosítékeszközökre vonatkozó levonás kalibrálására alkalmazott módszertan oly módon módosul, hogy a biztosítékeszközök összértéke jelentősen csökken vagy nő;
a módosítás lényeges hatással lehet a központi szerződő fél általános kockázatára.
E cikk következetes alkalmazása érdekében az EÉPH az EBH-val, más érintett illetékes hatóságokkal és a KBER tagjaival folytatott konzultációt követően kidolgozza a következőket meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét:
a pénzügyi eszközök és portfóliók különböző kategóriái esetében végrehajtandó tesztek típusai;
a klíringtagok vagy más felek részvétele a tesztekben;
a tesztek gyakorisága;
a tesztek időhorizontja;
a (3) bekezdésben említett kulcsfontosságú információk.
Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az alábbiak további pontosítása érdekében:
mi minősül jelentős növekedésnek vagy csökkenésnek az (1i) bekezdés a) pontjának és c)–h) pontjának alkalmazásában;
azok az elemek, amelyeket figyelembe kell venni annak értékelésekor, hogy az (1i) bekezdésben említett feltételek egyike teljesül-e;
a modellek egyéb olyan változtatásai, amelyek a jóváhagyott modell által már lefedettnek tekinthetők, és ezért nem minősülnek modellváltoztatásnak, és nem tartoznak az e cikkben vagy a 49a. cikkben meghatározott eljárások hatálya alá; valamint
az engedély ezen cikk (1c) bekezdése és a 49a. cikk szerinti jóváhagyása iránti kérelemhez csatolandó szükséges dokumentumok jegyzékei, valamint azok az információk, amelyeket e dokumentumoknak tartalmazniuk kell annak bizonyítása céljából, hogy a központi szerződő fél teljesíti e rendelet valamennyi vonatkozó követelményét;
A szükséges dokumentumoknak és az információk szintjének arányosnak kell lennie a modelljóváhagyás típusával, de kellően részletesnek kell lennie a változás megfelelő elemzésének biztosításához.
Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában az ESMA eltérő értékeket állapíthat meg az (1i) bekezdés különböző pontjaira vonatkozóan.
Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.
49a. cikk
Gyorsított eljárás a központi szerződő fél modelljeinek és paramétereinek nem jelentős változtatásaira
A gyorsított eljárás akkor alkalmazandó a modell vagy paraméter javasolt változtatására, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
a központi szerződő fél kérte az e cikk alapján értékelendő változtatás jóváhagyását; és
a központi szerződő fél illetékes hatósága és az ESMA egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt változtatás a (4) bekezdés értelmében nem jelentős.
A kérelem benyújtásától számított két munkanapon belül a központi adatbázison keresztül átvételi elismervényt kell küldeni a központi szerződő félnek.
A központi szerződő fél illetékes hatósága a (4) bekezdés szerinti határozat meghozatalától számított két munkanapon belül a központi adatbázison keresztül értesíti a kérelmező központi szerződő felet, teljes körű indokolással ellátott magyarázattal együtt. Az értesítés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül a központi szerződő fél visszavonja a kérelmet, vagy kiegészíti azt a 49. cikk szerinti kérelemre vonatkozó követelmények teljesítése érdekében.
Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága és az ESMA a (4) bekezdéssel összhangban úgy határoz, hogy a változás nem jelentős, a döntéstől számított három munkanapon belül mindegyikük:
megadja a jóváhagyást, amennyiben a központi szerződő fél megfelel e rendeletnek, vagy elutasítja azt, ha a központi szerződő fél nem felel meg e rendeletnek; valamint
írásban tájékoztatják egymást arról, hogy a jóváhagyást megadták-e vagy elutasították-e, teljes körű indokolással ellátott magyarázattal együtt.
Ha valamelyikük nem hagyta jóvá a modell jóváhagyását, a jóváhagyást meg kell tagadni.
50. cikk
Kiegyenlítés
4.
FEJEZET
Számítások és adatszolgáltatás a(z) 575/2013/EU rendelet alkalmazásában
50a. cikk
KCCP kiszámítása
A központi szerződő feleknek a következőképpen kell kiszámítaniuk a feltételezett tőkét:
ahol:
|
KCCP |
= |
a feltételezett tőke; |
|
i |
= |
a klíringtagot jelölő index; |
|
EADi |
= |
a központi szerződő fél i-edik klíringtaggal szembeni kitettségének összege, beleértve a klíringtag saját ügyleteit a központi szerződő féllel, a klíringtag által garantált ügyféltranzakciókat, valamint a központi szerződő fél által az említett ügyletekkel szemben tartott biztosítékok teljes értékét – beleértve a klíringtag előre befizetett alapértelmezett garancialap-hozzájárulását is –, a szabályozói jelentéskészítési nap végi, az utolsó pótlólagosletét-bekérés keretében bekért letét teljesítése előtti értékeléssel figyelembe véve; |
|
RW |
= |
20 %-os kockázati súly; és |
|
tőkemegfelelési mutató (capital ratio) |
= |
8 %. |
Az EBH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben a (3) bekezdés alkalmazása céljára részletesen meghatározza a következőket:
a (2) bekezdésben előírt számítás gyakorisága és időpontjai;
azok a helyzetek, amelyek fennállása esetén egy klíringtagként eljáró intézmény illetékes hatósága az a) pontban említettnél nagyobb gyakoriságot írhat elő a számítások és az adatszolgáltatás tekintetében.
Az EBH 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.
50b. cikk
A KCCP kiszámítására vonatkozó általános szabályok
Az 50a. cikk (2) bekezdésében említett KCCP kiszámítása céljából a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
a központi szerződő feleknek a következőképpen kell kiszámítaniuk a klíringtagjaikkal szembeni kitettségeik értékét:
az 575/2013/EU rendelet 301. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt szerződésekből és ügyletekből eredő kitettségek esetében a központi szerződő feleknek az említett rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 3. szakaszában meghatározott módszernek megfelelően kell kiszámítaniuk az értéket, 10 munkanapos letéti kockázati periódus alkalmazásával;
az 575/2013/EU rendelet 301. cikke (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt szerződésekből és ügyletekből eredő kitettségek esetében a központi szerződő feleknek az (EADi) értéket a következő képlet szerint kell kiszámítaniuk:
EADi= max{EBRMi - IMi - DFi;0}
ahol:
|
EADi |
= |
a kitettségérték; |
|
i |
= |
a klíringtagot jelölő index; |
|
EBRMi |
= |
a kockázatmérséklés előtti kitettségérték, amely a központi szerződő félnek az i-edik klíringtaggal fennálló szerződéseiből és ügyleteiből fakadó, az említett klíringtaggal szembeni kitettségének értéke az említett klíringtag által nyújtott biztosíték figyelembevétele nélkül; |
|
IMi |
= |
az i-edik klíringtag által a központi szerződő félnek nyújtott alapletét; |
|
DFi |
= |
az i-edik klíringtag előre befizetett garancialap-hozzájárulása. |
E képlet valamennyi értékét a nap végi, az utolsó pótlólagosletét-bekérés keretében bekért letét teljesítése előtti értékeléssel kell figyelembe venni;
az 575/2013/EU rendelet 301. cikke (1) bekezdése második albekezdésének harmadik mondatában említett esetekben a központi szerződő feleknek az említett albekezdés első mondatában említett ügyletek értékét az e cikk a) pontjának ii. alpontjában szereplő képlettel kell kiszámítaniuk, és az EBRMi értékét az említett rendelet harmadik részének V. címével összhangban kell meghatározniuk;
az 575/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó intézmények esetében a nettósítási halmazok azonosak az említett rendelet 272. cikkének 4. pontjában meghatározottakkal;
egy vagy több központi szerződő féllel szembeni kitettségekkel rendelkező központi szerződő félnek az ilyen kitettségeket úgy kell kezelnie, mintha azok klíringtagokkal szembeni kitettségek lennének, és az érintett központi szerződő felektől kapott esetleges letéteket és előre befizetett hozzájárulásokat figyelembe kell vennie a KCCP számításában;
egy olyan központi szerződő félnek, amely szerződéses megállapodást kötött a klíringtagjaival, amelynek alapján a klíringtagoktól kapott alapletétek egészét vagy egy részét úgy használhatja fel, mintha azok előre befizetett hozzájárulások lennének, ezeket az alapletéteket előre befizetett hozzájárulásként, és nem alapletétként kell figyelembe vennie az (1) bekezdés szerinti számítás során;
a központi szerződő feleknek az olyan biztosítékok esetében, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 301. cikkének (1) bekezdésében említett több szerződés- és ügylettípust is tartalmazó számlával szemben tartanak, a klíringtagjaik vagy ügyfeleik által nyújtott alapletétet értelemszerűen a szerződések és ügyletek adott típusainak megfelelően az e cikk a) pontjával összhangban kiszámított nemteljesítéskori kitettségértékeivel arányosan kell elosztaniuk, a számításban az alapletét figyelembevétele nélkül;
az egynél több garanciaalappal rendelkező központi szerződő feleknek minden egyes garanciaalap esetében külön kell elvégezniük a számítást;
amennyiben a klíringtag ügyfélklíring szolgáltatásokat nyújt, és a klíringtag ügyfeleinek ügyleteit és biztosítékait a klíringtag saját üzleti tevékenységének alszámláitól különálló alszámlákon tartják, a központi szerződő feleknek minden egyes alszámla tekintetében külön-külön el kell végezniük az EADi kiszámítását, és a klíringtag teljes EADi értékét pedig az ügyfelek alszámláira vonatkozó EAD-értékek és a klíringtag saját üzleti tevékenységének alszámlája EAD-értékének összegeként kell kiszámítaniuk;
az f) pont alkalmazásakor, amennyiben a DFi nem oszlik meg az ügyfelek alszámlái és a klíringtag saját üzleti tevékenységének alszámlái között, a központi szerződő feleknek a DFi értéket aszerint kell alszámlánként felosztaniuk, hogy az adott alszámla alapletéte mekkora hányadát teszi ki a klíringtag által vagy a klíringtag számlájára nyújtott teljes alapletétnek;
a központi szerződő felek nem végezhetik el az 50a. cikk (2) bekezdésének megfelelő számítást, ha a garanciaalap csak készpénzügyletekre vonatkozik.
E cikk a) pontja ii. alpontjának alkalmazásakor a központi szerződő félnek az 575/2013/EU rendelet 223. cikkében meghatározott módszert kell alkalmaznia az említett rendelet 224. cikkében meghatározott felügyeleti volatilitási korrekciókkal együtt a kitettségérték kiszámítására.
50c. cikk
Adatszolgáltatás
A 575/2013/EU rendelet 308. cikkének alkalmazásában a központi szerződő félnek adatot kell szolgáltatnia az intézménynek minősülő klíringtagjai és azok illetékes hatóságai számára a következőkről:
a feltételezett tőke (KCCP) nagysága;
az előre finanszírozott hozzájárulások összege (DFCM);
az előre finanszírozott pénzügyi forrásainak az az összege, amelyet – jogszabály vagy a klíringtagokkal kötött megállapodás alapján – egy vagy több klíringtagjának nemteljesítése esetén még a többi klíringtag által a garanciaalapba befizetett hozzájárulások (DFCCP) felhasználását megelőzően kell a veszteségei fedezésére fordítania.
▼M13 —————
Ha a központi szerződő fél több garanciaalappal rendelkezik, akkor mindegyik garanciaalapra vonatkozóan külön-külön jelentenie kell az első albekezdésben meghatározott információkat.
Az EBH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők részletes meghatározása céljából:
az (1) bekezdésben meghatározott információk jelentésére szolgáló egységes formátum;
a (2) bekezdésben előírt tájékoztatás gyakorisága és időpontjai;
azok a helyzetek, amelyek fennállása esetén egy klíringtagként eljáró intézmény illetékes hatósága a b) pontban említettnél nagyobb gyakoriságot írhat elő a tájékoztatás tekintetében.
Az EBH 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.
50d. cikk
A központi szerződő fél által jelentendő egyes értékek kiszámítása
Az 50c. cikk végrehajtása céljára a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
ha a központi szerződő fél szabályzata előírja, hogy pénzügyi forrásainak egy részét vagy egészét a klíringtagjai előre finanszírozott hozzájárulásaival párhuzamosan úgy kell felhasználnia, hogy azok a klíringtagok előre finanszírozott hozzájárulásaival egyenértékűek legyenek abban a tekintetben, hogy hogyan viselik a központi szerződő félnél felmerült veszteségeket egy vagy több klíringtagjának nemteljesítése vagy fizetésképtelensége esetén, akkor a központi szerződő félnek az említett források megfelelő összegét hozzá kell adnia a DFCM-hez;
▼M13 —————
V.
CÍM
INTEROPERABILITÁSI MEGÁLLAPODÁSOK
51. cikk
Interoperabilitási megállapodások
52. cikk
Kockázatkezelés
Az interoperabilitási megállapodást kötő központi szerződő felek:
a megállapodásból származó kockázatok hatékony azonosítására, felügyeletére és kezelésére szolgáló megfelelő politikákat, eljárásokat és rendszereket hoznak létre, hogy kellő időben tudják teljesíteni kötelezettségeiket;
megállapodnak jogaikról és kötelezettségeikről, beleértve a kapcsolatukra irányadó jog meghatározását is;
azonosítják, felügyelik és hatékonyan kezelik a hitel- és a likviditási kockázatot, annak érdekében, hogy az egyik központi szerződő fél klíringtagjának nemteljesítése ne legyen hatással az interoperábilis központi szerződő félre;
azonosítják, felügyelik és kezelik az interoperabilitási megállapodásból származó potenciális kölcsönös függéseket és korrelációkat, amelyek hatással lehetnek a klíringtagok koncentrációjához és a pénzügyi források összevonásához kapcsolódó hitel- és likviditási kockázatokra.
Az első albekezdés b) pontja alkalmazásában a központi szerződő felek adott esetben a 98/26/EK irányelvben rögzítettekkel azonos szabályokat alkalmazzák az átutalási megbízások rendszereikbe történő bevitelének, illetve a visszavonhatatlanságnak az időpontja tekintetében.
Az első albekezdés c) pontja alkalmazásában a megállapodás feltételei rögzítik valamely, az interoperabilitási megállapodásban részt vevő központi szerződő fél nemteljesítése következményeinek kezelésére vonatkozó eljárást.
Az első albekezdés d) pontja alkalmazásában a központi szerződő feleknek robusztus eszközökkel kell rendelkezniük a klíringtagok biztosítékeszközének a megállapodás keretében történő ismételt felhasználásának ellenőrzésére, amennyiben ezt illetékes hatóságaik engedélyezik. A megállapodás rögzíti, hogy e kockázatok hogyan kerülnek kezelésre, figyelembe véve a biztosítékeszközök elegendőségét és a továbbterjedés korlátozásának szükségességét.
53. cikk
Központi szerződő felek közötti biztosíték nyújtásának szabályai
54. cikk
Az interoperabilitási megállapodások jóváhagyása
Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. december 25-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.
VI.
CÍM
A KERESKEDÉSI ADATTÁRAK NYILVÁNTARTÁSA ÉS FELÜGYELETE
1.
FEJEZET
A kereskedési adattárak nyilvántartásba vételének feltételei és eljárásai
55. cikk
A kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele
56. cikk
Nyilvántartásba vétel iránti kérelem
Az 55. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a kereskedési adattár köteles benyújtani az ESMA-hoz a következők egyikét:
a nyilvántartásba vétel iránti kérelem;
a nyilvántartásba vétel kiterjesztése iránti kérelem, amennyiben a kereskedési adattárat az (EU) 2015/2365 rendelet III. fejezete alapján már nyilvántartásba vették.
Ha a kérelem hiányos, az EÉPH határidőt szab meg, amelynek leteltéig a kereskedési adattárnak pótlólagos információkat kell nyújtania.
Az EÉPH azt követően, hogy megállapította a kérelem hiánytalanságát, ennek megfelelően értesíti a kereskedési adattárat.
E cikk következetes alkalmazása érdekében az ESMA kidolgozza – az IKT-kockázatkezelésre vonatkozó követelmények kivételével – az (1) bekezdésben említett, nyilvántartásba vétel iránti kérelem részleteit meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét.
a nyilvántartásba vétel iránti, az (1) bekezdés a) pontjában említett kérelem részletei;
a nyilvántartásba vétel kiterjesztése iránti, az (1) bekezdés b) pontjában említett egyszerűsített kérelem részletei.
Az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2020. június 18-ig be kell nyújtania a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.
Az (1) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA-nak ki kell dolgoznia az alábbiakat meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezeteket:
a nyilvántartásba vétel iránti, az (1) bekezdés a) pontjában említett kérelem formátuma;
a nyilvántartásba vétel kiterjesztése iránti, az (1) bekezdés b) pontjában említett kérelem formátuma.
Az első albekezdés b) pontjára figyelemmel az ESMA-nak egyszerűsített formátumot kell kidolgoznia.
Az ESMA-nak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2020. június 18-ig be kell nyújtania a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.
57. cikk
Az illetékes hatóságok nyilvántartásba vételt megelőző értesítése és a velük folytatandó konzultáció
58. cikk
A kérelem megvizsgálása
59. cikk
Értesítés az EÉPH nyilvántartásba vételre vonatkozó határozatáról
Az EÉPH indokolatlan késedelem nélkül értesíti határozatáról az 57. cikk (1) bekezdésében említett érintett illetékes hatóságot.
60. cikk
A 61–63. cikkben említett hatáskörök gyakorlása
A 61–63. cikk által az EÉPH-ra vagy az EÉPH valamely tisztviselőjére vagy az EÉPH által felhatalmazott valamely személyre ruházott hatáskörök nem használhatók fel olyan információk vagy dokumentumok kiszolgáltatásának az előírására, amelyek esetében a felhasználására jogosultak köre jogilag korlátozott.
61. cikk
Információkérés
Az (1) bekezdés szerinti egyszerű kérés megküldésekor az EÉPH:
a kérés jogalapjaként e cikket jelöli meg;
meghatározza a kérés célját;
részletesen meghatározza az igényelt információt;
meghatározza az információnyújtás határidejét;
tájékoztatja azt a személyt, akitől az információt kéri, hogy nem köteles megadni az információt, viszont amennyiben önkéntesen válaszol a kérésre, a nyújtott információ nem lehet a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető; és
felhívja a figyelmet a 65. cikkben és az I. melléklet IV. szakaszának a) pontjában arra az esetre előírt pénzbírságra, ha a kérdésre adott válasz nem felel meg a valóságnak, vagy félrevezető.
Az (1) bekezdés szerinti, határozat útján történő információkérés esetén az EÉPH:
a kérés jogalapjaként e cikket jelöli meg;
meghatározza a kérés célját;
részletesen meghatározza az igényelt információt;
meghatározza az információnyújtás határidejét;
felhívja a figyelmet a 66. cikkben arra az esetre előírt időszakos kényszerítő bírságra, ha a nyújtott információ hiányos;
felhívja a figyelmet a 65. cikkben és az I. melléklet IV. szakaszának a) pontjában arra az esetre előírt pénzbírságra, ha a kérdésre adott válasz nem felel meg a valóságnak, vagy félrevezető; valamint
felhívja a figyelmet arra, hogy az 1095/2010/EU rendelet 60. és 61. cikke értelmében a határozat ellen fellebbezni lehet az EÉPH fellebbviteli tanácsa előtt, és a határozat felülvizsgáltatható az Európai Unió Bíróságával.
62. cikk
Általános vizsgálatok
Az EÉPH a 61. cikk (1) bekezdésében említett személyekre irányuló minden olyan vizsgálatot elvégezhet, amely az e rendeletből fakadó feladatai ellátásához szükséges. E célból az EÉPH által felhatalmazott tisztviselők és más személyek jogosultak az alábbiakra:
a feladatainak végrehajtása szempontjából lényeges nyilvántartások, adatok, eljárások és egyéb anyagok megvizsgálása, az adathordozótól függetlenül;
az ilyen nyilvántartásokból, adatokból, eljárásokból és egyéb anyagokból hiteles másolatok vagy kivonatok készítése vagy bekérése;
a 61. cikk (1) bekezdésében említett bármely személynek, képviselőjének vagy személyzete tagjainak berendelése, és szóbeli vagy írásbeli magyarázat kérése az ellenőrzés tárgyával és céljával összefüggő tényekkel és dokumentumokkal kapcsolatban, valamint a válaszok rögzítése;
bármely olyan egyéb, természetes vagy jogi személy kikérdezése, aki ezt vállalja, valamely vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából;
a telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérése.
63. cikk
Helyszíni ellenőrzések
64. cikk
A felügyeleti intézkedések meghozatalának és a pénzbírságok kivetésének eljárási szabályai
A vizsgálatvezető a feladatainak elvégzése érdekében jogosult a 61. cikknek megfelelően információt kérni, valamint a 62. és a 63. cikknek megfelelően vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezni. A vizsgálatvezetőnek e jogkörének gyakorlása közben teljesítenie kell a 60. cikkben foglaltakat.
A vizsgálatvezető a feladatainak végzése során hozzáférhet minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet az EÉPH a felügyeleti tevékenységei során összegyűjtött.
Az érintett személyek védekezéshez való jogát az e cikk alapján történő vizsgálatok során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.
Az első albekezdésben említett szabályokat a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kell elfogadni.
65. cikk
Pénzbírságok
A kereskedési adattár által elkövetett jogsértés akkor minősül szándékos jogsértésnek, ha az EÉPH olyan objektív tényezőket talál, amelyek bizonyítják, hogy a kereskedési adattár vagy annak felső vezetése kifejezetten a jogsértés elkövetésének szándékával járt el.
Az (1) bekezdésben említett pénzbírság alapösszegét az alábbi értékhatárokon belül kell megállapítani:
az I. melléklet I. szakaszának c) pontjában, az I. melléklet II. szakaszának c)–g) pontjában, valamint az I. melléklet III. szakaszának a) és b) pontjában említett jogsértések esetén a pénzbírságok összege legalább 10 000 EUR és legfeljebb ►M12 200 000 EUR ◄ ;
az I. melléklet I. szakaszának a), b) és d)–k) pontjában, valamint az I. melléklet II. szakaszának a), b) és h) pontjában említett jogsértések esetén a pénzbírságok összege legalább 5 000 EUR és legfeljebb 100 000 EUR;
az I. melléklet IV. szakaszában említett jogsértések esetén a pénzbírságok összege legalább 5 000 EUR és legfeljebb 10 000 EUR.
Annak eldöntéséhez, hogy a bírság alapösszege az első albekezdésben meghatározott tartományon belül az alsó, közép- vagy felső határértéknek feleljen-e meg, az EÉPH figyelembe veszi az érintett kereskedési adattár előző üzleti évi éves árbevételét. Az alapösszeg az alsó határérték olyan kereskedési adattárak esetében, amelyek éves árbevétele kevesebb mint 1 millió EUR, a középérték olyan kereskedési adattárak esetében, amelyek éves árbevétele 1–5 millió EUR, és a felső határérték olyan kereskedési adattárak esetében, amelyek éves árbevétele meghaladja az 5 millió EUR-t.
A megfelelő súlyosbító együtthatókat egyesével kell az alapösszegre alkalmazni. Ha több súlyosbító együttható is alkalmazandó, az alapösszeghez hozzá kell adni azokat az értékeket, amelyeket az alapösszeg és az alapösszegnek az egyes súlyosbító együtthatók alkalmazásával kapott mennyiségek különbségeiként kapunk.
A megfelelő enyhítő együtthatókat egyesével kell az alapösszegre alkalmazni. Ha több enyhítő együttható is alkalmazandó, az alapösszegből ki kell vonni azokat az értékeket, amelyeket az alapösszeg és az alapösszegnek az egyes enyhítő együtthatók alkalmazásával kapott mennyiségek különbségeiként kapunk.
Amennyiben a kereskedési adattár által elkövetett cselekmények, illetve mulasztások az I. mellékletben felsorolt több jogsértésnek minősülnek, csak egy jogsértés után kell kiszabni bírságot, mégpedig a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban kiszámított pénzbírságok közül a magasabbat.
66. cikk
Időszakos kényszerítő bírságok
Az EÉPH határozatban időszakos kényszerítő bírságot szab ki annak érdekében, hogy kötelezze:
a kereskedési adattárat a jogsértés megszüntetésére, összhangban a 73. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján hozott határozattal; vagy
a 61. cikk (1) bekezdésében említett személyt:
a 61. cikk szerinti határozatban kért információk hiánytalan szolgáltatására;
arra, hogy vesse alá magát vizsgálatnak és különösen, hogy hiánytalanul adja át az előírt nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat, illetve pótolja és helyesbítse a 62. cikk szerinti határozattal elrendelt vizsgálat keretében benyújtott egyéb információkat; vagy
arra, hogy vesse alá magát a 63. cikk szerinti határozattal elrendelt helyszíni ellenőrzésnek.
67. cikk
Az érintett személyek meghallgatása
Az e bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó a 73. cikk (1) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett határozatokra akkor, ha sürgős intézkedésre van szükség a pénzügyi rendszert fenyegető súlyos és közvetlen veszély megelőzése, illetve a pénzügyi piacok integritását, átláthatóságát, hatékonyságát és zavartalan működését, többek között a kereskedési adattárnak szolgáltatott adatok stabilitását és pontosságát fenyegető súlyos és közvetlen veszély megelőzése érdekében. Ilyen esetekben az ESMA ideiglenes határozatot fogadhat el, és a határozathozatalát követően a lehető leghamarabb biztosítania kell a meghallgatási lehetőséget az érintett személyek számára.
68. cikk
A pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok közzététele, jellege, behajtása és elhelyezése
A behajtásra annak az államnak a hatályos polgári eljárásjogi szabályai vonatkoznak, amelynek területén arra sor kerül. A határozatot végrehajtási záradékkal az a hatóság látja el – a határozat hitelességének vizsgálatán kívül minden más alakiságot mellőzve –, amelyet az egyes tagállamok kormányai erre a célra kijelölnek, és amelyről az EÉPH-t és az Európai Unió Bíróságát tájékoztatják.
Ha ezeknek az alaki követelményeknek az érintett fél kérelmére eleget tettek, a fél a nemzeti jognak megfelelően közvetlenül az illetékes szervtől kérheti a végrehajtást.
A végrehajtást csak az Európai Unió Bíróságának határozata alapján lehet felfüggeszteni. A végrehajtási eljárás szabálytalanságára vonatkozó panaszok tekintetében azonban a tagállami igazságszolgáltatási szervek rendelkeznek joghatósággal.
69. cikk
Az Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálat
Az Európai Unió Bírósága korlátlan jogkörrel rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben az EÉPH pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki. Az Európai Unió Bírósága törölheti, csökkentheti vagy emelheti a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot.
70. cikk
A II. melléklet módosításai
A pénzügyi piaci folyamatok figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítására vonatkozóan.
71. cikk
Törlés a nyilvántartásból
Az EÉPH a 73. cikk sérelme nélkül törli a kereskedési adattárat a nyilvántartásból, amennyiben a kereskedési adattár:
kifejezetten lemond a nyilvántartásról, vagy az elmúlt hat hónap során nem nyújtott szolgáltatást;
a nyilvántartásba vételt hamis nyilatkozatok adásával vagy egyéb szabálytalan módon érte el;
már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek mellett nyilvántartásba vételére sor került.
72. cikk
Felügyeleti díjak
73. cikk
Az EÉPH felügyeleti intézkedései
Amennyiben a 64. cikk (5) bekezdésével összhangban az EÉPH megállapítja, hogy egy kereskedési adattár elkövette az I. mellékletben felsorolt valamely jogsértést, az alábbi egy vagy több határozatot hozza:
a kereskedési adattár kötelezése a jogsértés megszüntetésére;
pénzbírság kiszabása az 65. cikk szerint;
hirdetmény kiadása;
végső esetben a kereskedési adattár törlése a nyilvántartásból.
Az (1) bekezdésben említett határozatok meghozatalakor az EÉPH figyelembe veszi a jogsértés természetét és súlyosságát, tekintettel a következő kritériumokra:
a jogsértés időtartama és gyakorisága;
a jogsértés fényt derített-e súlyos vagy rendszerszintű hiányosságokra a vállalkozás eljárásaiban, irányítási rendszereiben vagy belső ellenőrzési mechanizmusaiban;
a jogsértés okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve tulajdonítható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a jogsértésnek;
a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el.
Az EÉPH a határozatnak az első albekezdés szerinti nyilvánosságra hozatalakor arról is nyilvános tájékoztatást ad, hogy az érintett kereskedési adattár jogosult a határozat ellen jogorvoslattal élni, valamint adott esetben közzéteszi a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét, és ezzel egyidejűleg közli, hogy a jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, valamint azt, hogy az EÉPH fellebbviteli tanácsa az 1095/2010/EU rendelet 60. cikkének (3) bekezdésével összhangban felfüggesztheti a vitatott határozat alkalmazását.
74. cikk
A feladatok EÉPH általi átruházása az illetékes hatóságokra
Az EÉPH a feladatok átruházását megelőzően konzultál az érintett illetékes hatósággal. E konzultációk különösen az alábbiakra vonatkoznak:
az átruházandó feladatok köre;
a feladatok elvégzésének ütemezése, valamint
a szükséges információknak az EÉPH részéről, illetve az EÉPH részére történő átadása.
2.
FEJEZET
Kapcsolatok harmadik országokkal
75. cikk
Egyenértékűség és nemzetközi egyezmények
A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti rendszere biztosítja, hogy:
a szóban forgó harmadik országban engedélyezett kereskedési adattárak olyan jogilag kötelező érvényű követelményeket teljesítenek, amelyek egyenértékűek az e rendeletben előírt követelményekkel;
a harmadik országban folyamatos a kereskedési adattárak hatékony felügyelete és a rájuk vonatkozó követelmények hatékony betartatása; valamint
léteznek legalább az e rendeletben meghatározottakkal egyenértékű szakmai titoktartási garanciák, beleértve a hatóságok által harmadik felekkel közölt üzleti titkok védelmét.
A Bizottság e végrehajtási jogi aktust a 86. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban fogadja el.
Az EÉPH a (2) bekezdésben említett megállapodások megkötését követően, azokkal összhangban kialakítja az együttműködés kereteit az adott harmadik országok illetékes hatóságaival. Ezek a keretek meghatározzák legalább:
az egyrészről az EÉPH, illetve bármely más, e rendelettel összhangban feladatköreit gyakorló uniós hatóság, másrészről az érintett harmadik ország illetékes hatóságai közötti információcsere mechanizmusát; valamint
a felügyeleti tevékenységek koordinációjára vonatkozó eljárásokat.
76. cikk
Az együttműködés keretei
Azon harmadik országok érintett hatóságai, amelyeknek joghatósága területén nincsenek székhellyel rendelkező kereskedelmi adattárak, az EÉPH-hoz fordulhatnak azzal a céllal, hogy kialakítsák az együttműködés kereteit annak érdekében, hogy hozzáférjenek az uniós kereskedelmi adattárakban tárolt, származtatott ügyletekre vonatkozó információkhoz.
Az EÉPH együttműködési kereteket alakíthat ki ezen érintett hatóságokkal az Unió kereskedelmi adattáraiban tárolt, származtatott ügyletekre vonatkozó azon információkhoz való hozzáférés tekintetében, amelyekre az említett hatóságoknak feladataik és megbízatásaik teljesítéséhez szükségük van, feltéve, hogy a szakmai titoktartás garanciái – beleértve a hatóságok által harmadik felekkel megosztott üzleti titkok védelmét is – fennállnak.
76a. cikk
Kölcsönös közvetlen hozzáférés az adatokhoz
Az e cikk (1) bekezdésében említett hatósági kérelem benyújtása esetén a Bizottság a 86. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja, hogy annak a harmadik országnak a jogi kerete, amelynek hatósága a megkereséssel élt, megfelel-e az alábbi feltételek mindegyikének:
az adott harmadik országban székhellyel rendelkező kereskedési adattárak megfelelő engedéllyel rendelkeznek;
az adott harmadik országban folyamatosan biztosított a kereskedési adattárak hatékony felügyelete és kötelezettségeik hatékony betartatása;
léteznek szakmai titoktartási garanciák, beleértve a hatóságok által harmadik felekkel közölt üzleti titkok védelmét, és amelyek legalább az e rendeletben meghatározottakkal egyenértékűek;
az adott harmadik országban engedélyezett kereskedési adattárakra jogilag kötelező erejű és végrehajtható kötelezettség hárul, amelynek értelmében közvetlen és azonnali hozzáférést kell biztosítaniuk az adatokhoz a 81. cikk (3) bekezdésében említett jogalanyok számára.
77. cikk
A kereskedési adattárak elismerése
Az (1) bekezdésben említett kereskedési adattár benyújtja elismerési kérelmét, és ehhez minden szükséges információt mellékel, többek között legalább az annak ellenőrzéséhez szükséges információkat, hogy engedéllyel rendelkezik és hatékony felügyelet alá tartozik egy olyan harmadik országban:
amellyel kapcsolatban a Bizottság a 75. cikk (1) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktussal elismerte, hogy egyenértékű és betartatható szabályozási és felügyeleti kerettel rendelkezik;
amely a 75. cikk (2) bekezdése szerint nemzetközi megállapodást kötött az Unióval; valamint
amely együttműködési megállapodásokat kötött a 75. cikk (3) bekezdésének megfelelően annak biztosítására, hogy az Unió hatóságai, beleértve az EÉPH-t is, azonnali és folyamatos hozzáféréssel rendelkezzenek a szükséges információkhoz.
A kérelem kézhezvételét követő 30 munkanapon belül az EÉPH értékeli, hogy a kérelmet hiánytalanul nyújtották-e be. Ha a kérelem hiányos, az EÉPH határidőt szab meg, amelynek leteltéig a kérelmező kereskedési adattárnak be kell nyújtania a hiányzó információkat.
Az EÉPH a hiánytalan kérelem benyújtásától számított 180 munkanapon belül írásban értesíti a kérelmező kereskedési adattárat arról, hogy megadta-e az elismerést, csatolva határozatának megalapozott indokolással ellátott magyarázatát.
Az EÉPH a honlapján közzéteszi az e rendelettel összhangban elismert kereskedési adattárak listáját.
VII.
CÍM
A KERESKEDÉSI ADATTÁRAKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK
78. cikk
Általános követelmények
A kereskedési adattár köteles kidolgozni a következő eljárásokat és politikákat:
a kereskedési adattárak közötti hatékony adategyeztetésre vonatkozó eljárások;
a bejelentett adatok teljességének és pontosságának ellenőrzésére vonatkozó eljárások;
az adatoknak a 9. cikkben említett szerződő felek vagy központi szerződő felek kérésére vagy egyéb szükséges okból más kereskedési adattárak felé történő szabályos átadására vonatkozó politikák.
E cikk következetes alkalmazása érdekében az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az alábbiak meghatározására:
a kereskedési adattárak közötti adategyeztetésre vonatkozó eljárások;
a kereskedési adattár által annak ellenőrzése érdekében alkalmazandó eljárások, hogy a bejelentő szerződő fél vagy a benyújtó jogalany megfelel-e a jelentéstételi követelményeknek, továbbá hogy a 9. cikk értelmében bejelentett adatok teljesek és pontosak-e.
Az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2020. június 18-ig be kell nyújtania a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadás révén kiegészítse ezt a rendeletet.
79. cikk
Működési megbízhatóság
80. cikk
Adatvédelem és -rögzítés
▼M17 —————
A kereskedési adattárban nyilvántartott bizalmas információkat nem használhatják fel más, a kereskedési adattárral anya- vagy leányvállalati kapcsolatban lévő természetes vagy jogi személyek.
81. cikk
Átláthatóság és az adatok rendelkezésre állása
A kereskedési adattár a következő szervezetek számára köteles elérhetővé tenni a szükséges információkat annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra feladataik és megbízatásaik ellátását:
az ESMA;
az EBH;
az EIOPA;
az ERKT;
a kereskedési adattárhoz hozzáférő központi szerződő feleket felügyelő illetékes hatóság;
a bejelentett ügyletek kereskedési helyszíneit felügyelő illetékes hatóság;
a KBER érintett tagjai, ideértve az 1024/2013/EU tanácsi rendelet ( 25 ) szerinti egységes felügyeleti mechanizmus keretébe tartozó feladatait ellátó EKB-t;
azon harmadik országok érintett hatóságai, amelyek a 75. cikk szerinti nemzetközi megállapodást kötöttek az Unióval;
a 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 26 ) 4. cikke értelmében kijelölt felügyeleti hatóságok;
azok az érintett uniós értékpapír-piaci hatóságok, amelyek felügyeleti feladatai és megbízatása az e rendelet hatálya alá tartozó ügyletekre, piacokra, résztvevőkre és alapul szolgáló eszközökre terjednek ki;
azon harmadik országok érintett hatóságai, amelyek a 76. cikkben említett együttműködési megállapodást kötöttek az ESMA-val;
a 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 27 ) létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége;
a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 28 ) 3. cikke szerint kijelölt szanálási hatóságok;
a 806/2014/EU rendelet által létrehozott Egységes Szanálási Testület;
az 1024/2013/EU és a 909/2014/EU rendelet, valamint a 2003/41/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU és a 2014/65/EU irányelv értelmében vett illetékes hatóságok vagy nemzeti illetékes hatóságok, továbbá a 2009/138/EK irányelv értelmében vett felügyeleti hatóságok;
az e rendelet 10. cikkének (5) bekezdése szerint kijelölt illetékes hatóságok;
annak a harmadik országnak az illetékes hatóságai, amelynek tekintetében a 76a. cikk értelmében végrehajtási jogi aktust fogadtak el;
az (EU) 2021/23 rendelet 3. cikke szerint kijelölt szanálási hatóságok;
a makroprudenciális politika irányításával megbízott nemzeti hatóságok.
A kereskedési adattár ezeket az adatokat a 600/2014/EU rendelet ( 29 ) 26. cikke szerinti előírásoknak megfelelően továbbítja az illetékes hatóságoknak.
E cikk következetes alkalmazása érdekében az ESMA-nak – a KBER tagjaival folytatott konzultációt követően – ki kell dolgoznia a következők meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardtervezeteket:
az (1) és a (3) bekezdéssel összhangban közzéteendő vagy rendelkezésre bocsátandó információk;
az (1) bekezdésben említett információk közzétételének gyakorisága;
az adatok kereskedési adattárak közötti összesítéséhez és összehasonlításához, valamint a (3) bekezdésben említett jogalanyok számára az információkhoz való hozzáféréshez szükséges működési standardok;
azok a feltételek, szabályok és szükséges dokumentumok, amelyek alapján a kereskedési adattárak hozzáférést biztosítanak a (3) bekezdésben említett jogalanyok számára.
Az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2020. június 18-ig be kell nyújtania a Bizottságnak.
Az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben említett információk közzététele ne fedje fel egyetlen ügylet egyetlen szerződő felének kilétét sem.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.
82. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
VIII.
CÍM
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
83. cikk
Szakmai titoktartás
84. cikk
Információcsere
IX.
CÍM
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
85. cikk
Jelentések és felülvizsgálat
Az ESMA-nak 2023. június 17-ig jelentést kell benyújtania a Bizottságnak a következőkről:
az (EU) 2019/834 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 30 ) a pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felek általi elszámolás szintjére gyakorolt hatása, valamint az elszámolás megoszlása a szerződő felek minden egyes típusán belül, különösen az olyan pénzügyi szerződő felek tekintetében, amelyek tevékenysége a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacán korlátozott volumenű, és tekintettel a 10. cikk (4) bekezdésében említett elszámolási értékhatárok megfelelőségére;
az (EU) 2019/834 rendeletnek a kereskedési adattáraknak szolgáltatott adatok minőségére és hozzáférhetőségére, valamint a kereskedési adattárak által rendelkezésre bocsátott információk minőségére gyakorolt hatása;
a jelentéstételi keretrendszer változásai, ideértve a 9. cikk (1a) bekezdésében foglalt jelentéstétel átruházásának () bevezetését és végrehajtását is, és különösen ezek hatása az elszámolási kötelezettség hatálya alá nem tartozó nem pénzügyi szerződő felekre nehezedő jelentéstételi teherre;
az elszámolási szolgáltatások elérhetősége, és mindenekelőtt az, hogy az elszámolási szolgáltatások közvetetten vagy közvetlenül, a 4. cikk (3a) bekezdésében említett tisztességes, észszerű, megkülönböztetésmentes és átlátható kereskedelmi feltételekkel történő nyújtására irányuló kötelezettség hatékonyan segítette-e elő az elszámoláshoz való hozzáférést.
▼M18 —————
A Bizottság 2020. december 18-ig jelentést készít, amelyben értékeli a következőket:
a 600/2014/EU rendelet 26. cikke és az e rendelet szerinti ügyletjelentési kötelezettség nem eredményez-e kettős ügyletjelentési kötelezettséget a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan, és hogy a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételt lehet-e minden szerződő fél számára indokolatlan információvesztés nélkül csökkenteni vagy egyszerűsíteni;
szükséges és helyénvaló-e összehangolni a származtatott ügyletekre vonatkozó, a 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedési kötelezettséget és a származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettségnek az (EU) 2019/834 rendelet szerinti változásait, különösen az olyan jogalanyok körét illetően, amelyek elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak;
az olyan kereskedések, amelyek közvetlenül a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatásokból – ideértve a portfólió-tömörítést is – származnak, mentesüljenek-e a 4. cikk (1) bekezdésében említett elszámolási kötelezettség alól, figyelembe véve azt, hogy ezek a szolgáltatások milyen mértékben csökkentik a kockázatot, mindenekelőtt a partner-hitelkockázatot és a működési kockázatot, valamint az elszámolási kötelezettség említett ügyleteken keresztül történő megkerülésének lehetőségét és a központi elszámolástól való esetleges eltántorítást.
A Bizottság az első albekezdésben említett jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Az ESMA-nak 2020. május 18-ig jelentést kell benyújtania a Bizottságnak. A jelentésben értékelnie kell a következőket:
a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó 600/2014/EU rendelet, illetve az e rendelet 9. cikke szerinti jelentéstételi követelmények közötti összhang, mind a bejelentendő származtatott ügyletek adatait, mind az adatokhoz való, érintett jogalanyok általi hozzáférést, továbbá ezen követelmények összehangolhatóságát illetően;
a jelentéstételi lánc további egyszerűsítésének megvalósíthatósága minden szerződő fél vonatkozásában, beleértve az összes közvetett ügyfelet is, figyelemmel az időben történő jelentéstétel szükségességére és e rendelet 4. cikkének (4) bekezdése, valamint a 600/2014/EU rendelet 30. cikkének (2) bekezdése értelmében elfogadott intézkedésekre;
a származtatott ügyletekre vonatkozó, a 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedési kötelezettség összehangolása a származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettségnek az (EU) 2019/834 rendelet szerinti változásaival, különösen az olyan jogalanyok körét illetően, amelyek elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak;
az ERKT-vel együttműködésben azt, hogy azon kereskedések, amelyek közvetlenül a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatásokból – ideértve a portfólió-tömörítést is – származnak, mentesüljenek-e a 4. cikk (1) bekezdésében említettelszámolási kötelezettség alól. E jelentésnek:
meg kell vizsgálnia a portfólió-tömörítést és egyéb olyan nem árképző hatású, kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatásokat, amelyek a származtatottügylet-portfóliók nem piaci kockázatát a portfóliók piaci kockázatainak változtatása, például az ügyletek kiegyensúlyozása nélkül csökkentik;
ki kell fejtenie az említett kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások céljait és működését is, azt, hogy ezek milyen mértékben csökkentik a kockázatokat, különösen a partner-hitelkockázatot és a működési kockázatot, továbbá meg kell vizsgálnia, hogy szükséges-e az ilyen ügyletek elszámolása, vagy hogy mentesüljenek-e ezek az elszámolás alól, a rendszerszintű kockázat kezelése érdekében; és
értékelnie kell, hogy az elszámolási kötelezettség alóli mentesítés milyen mértékben eredményezheti a központi elszámolás gyengülését, és azt, hogy a szerződő felek kijátsszák az elszámolási kötelezettséget;
a 47. cikkel összhangban magas likviditásúnak és minimális piaci- és hitelkockázatúnak tekintett pénzügyi eszközök listája kibővíthető-e, és hogy ez a lista tartalmazhat-e az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 31 ) összhangban engedélyezett egy vagy több pénzpiaci alapot.
▼M18 —————
A Bizottság az első albekezdésben említett jelentés megküldésétől számított 12 hónapon belül jelentést készít az érintett végrehajtási jogi aktus rendelkezéseinek alkalmazásáról. A Bizottság ezt a jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
▼M18 —————
Az ESMA 2027. december 25-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet hatálya alá tartozó pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felek származtatott ügyletekkel kapcsolatos általános tevékenységéről, és ebben a jelentésben megadja többek között az alábbi információkat e pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felekről, megkülönböztetve azok pénzügyi és nem pénzügyi jellegét:
az EU pénzügyi stabilitását fenyegető lehetséges kockázatok, amelyek az ilyen típusú tevékenységekből adódhatnak;
a tőzsdén kívüli árualapú származtatott ügyletekben 1 milliárd eurót meghaladó pozíciók, ezek pontos összegének meghatározásával;
a kereskedett származtatott energiaügyletek teljes volumene, adott esetben megkülönböztetve a fedezeti célra használt kereskedett származtatott energiaügyleteket és a nem fedezeti célra használt kereskedett származtatott energiaügyleteket;
a kereskedett mezőgazdasági származtatott ügyletek teljes volumene, adott esetben megkülönböztetve a fedezeti célú kereskedett mezőgazdasági származtatott ügyleteket és a nem fedezeti célú kereskedett mezőgazdasági származtatott ügyleteket;
azon tőzsdén kívüli és tőzsdén kereskedett energia- vagy mezőgazdasági származtatott ügyletek aránya, amelyeket fizikailag kiegyenlítenek a kereskedett származtatott energiaügyletek vagy a kereskedett mezőgazdasági származtatott ügyletek teljes volumenében.
Az ESMA 2026. december 25-ig, az ERKT-vel együttműködve jelentést nyújt be a Bizottságnak. A jelentés:
részletesen meghatározza a prociklikusság fogalmát a 41. cikkel összefüggésben a központi szerződő fél által lehívott biztosítékok és a 46. cikkel összefüggésben a központi szerződő fél által tartott biztosítékeszközökre alkalmazott levonások tekintetében;
értékeli, hogy az évek során hogyan alkalmazták e rendelet és a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 33 ) prociklikusság elleni rendelkezéseit, és hogy szükség van-e további intézkedésekre a prociklikusság elleni eszközök használatának javítása érdekében;
tájékoztat arról, hogy a prociklikusság elleni eszközök hogyan eredményezhetnek vagy nem eredményezhetnek olyan biztosítéknövekedést, amely nagyobb lenne, mint az említett eszközök alkalmazása nélkül, figyelembe véve a központi szerződő fél e rendelet alapján alkalmazható esetleges többleteit vagy ellentételezéseit.
A jelentés elkészítése során az ESMA értékeli a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó szabályokat és gyakorlatokat, valamint a prociklikussággal kapcsolatos nemzetközi fejleményeket is.
Az értékelésnek különösen a következőket kell megállapítania:
az (EU) 2024/2987 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 34 ) által bevezetett változtatások elérték-e a kívánt hatást az uniós központi szerződő felek versenyképességének növelése és a rájuk nehezedő szabályozási terhek csökkentése tekintetében;
az (EU) 2024/2987 rendelet által bevezetett módosítások csökkentették-e az új elszámolási szolgáltatások és termékek forgalomba hozatali idejét anélkül, hogy negatívan befolyásolták volna a központi szerződő felek, klíringtagjaik vagy ügyfeleik kockázatát;
a 15a. cikkben említett változtatások közvetlen végrehajtására vonatkozó lehetőség központi szerződő felek számára való bevezetése negatívan befolyásolta-e kockázati profiljukat, vagy növelte-e az Unió általános pénzügyi stabilitási kockázatait, és kell-e módosítani ezt a lehetőséget.
Az ESMA jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az értékelés eredményéről.
Az ESMA 2028. december 25-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak. A jelentés az ERKT-val együttműködve értékeli, hogy:
a PTTR-szolgáltatásokat rendszerszinten jelentősnek kell-e tekinteni;
a PTRR-szolgáltatók által nyújtott PTRR-szolgáltatások fokozott kockázatot eredményeztek-e az uniós pénzügyi ökoszisztémára nézve; valamint azt, hogy
a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség megkerülését eredményezte-e a mentesség.
Az első albekezdésben említett jelentés megküldésétől számított 18 hónapon belül a Bizottság jelentést készít az ESMA által a jelentésében ismertetett szempontokról. A Bizottság ezt a jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
86. cikk
Bizottsági eljárás
87. cikk
A 98/26/EK irányelv módosítása
A 98/26/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése az alábbi albekezdéssel egészül ki:
„Amennyiben a rendszerüzemeltető egy interoperábilis rendszerrel kapcsolatban nyújtott biztosítékeszközt egy másik rendszerüzemeltetőnek, a biztosítékeszközt nyújtó rendszer-üzemeltetőnek a nyújtott biztosítékeszközhöz fűződő jogait nem érintik a biztosítékeszközt kapó rendszerüzemeltető ellen indított fizetésképtelenségi eljárások.”
Amikor a tagállamok elfogadják az említett rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell a 98/26/EK irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
88. cikk
Honlapok
Az EÉPH honlapot tart fenn, amely a következők részleteit tartalmazza:
az elszámolási kötelezettség teljesítésére az 5. cikk alapján alkalmas szerződések;
a 4., 5. és 7–11. cikkek megsértése miatt kiszabott büntetések;
az Unióban szolgáltatások nyújtására vagy tevékenységek végzésére jogosult azon központi szerződő felek, amelyek az Unióban székhellyel rendelkeznek, valamint azon szolgáltatások és tevékenységek, amelyek nyújtására, illetve végzésére engedélyt kaptak, beleértve az engedély által lefedett pénzügyieszköz-kategóriákat is;
a IV. és V. címek megsértése miatt kiszabott büntetések;
a harmadik országban székhellyel rendelkező, az Unióban szolgáltatások nyújtására vagy tevékenységek végzésére jogosult központi szerződő felek, valamint azon szolgáltatások és tevékenységek, amelyek nyújtására, illetve végzésére engedélyt kaptak, beleértve az engedély által lefedett pénzügyieszköz-kategóriákat is;
az Unióban szolgáltatások nyújtására vagy tevékenységek végzésére jogosult kereskedési adattárak;
a 65. és 66. cikkek szerint kiszabott büntetések és bírságok;
a 6. cikkben említett nyilvános jegyzék.
89. cikk
Átmeneti rendelkezések
A 4. cikkben megállapított elszámolási kötelezettség nem vonatkozik továbbá az e bekezdés első albekezdésében említett olyan tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyeket a nyugdíjkonstrukció-rendszerek a 2018. augusztus 17-től2019. június 16-ig terjedő időszakban kötöttek.
Azokra az e szervezetek által az említett időszakban kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyek máskülönben a 4. cikk szerinti elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznának, a 11. cikkben meghatározott követelmények vonatkoznak.
Az EÉPH közzéteszi a honlapján a 2. cikk 10. pontjának c) és d) alpontjában említett azon szervezettípusok és nyugdíjkonstrukciórendszer-típusok listáját, amelyek az első albekezdésnek megfelelően mentességben részesültek. A felügyeleti eredmények következetességének fokozása érdekében az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkével összhangban évente elvégzi a listán szereplő szervezetek partneri felülvizsgálatát.
Az a harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő fél, amely számára a 16., 26., 29., 34., 41., 42., 44., 45., 47. és 49. cikk szerinti szabályozástechnikai standardok mindegyikének Bizottság általi elfogadását megelőzően valamely tagállam nemzeti jogával összhangban engedélyezték, hogy elszámolási szolgáltatásokat nyújtson e tagállamban, a 16., 26., 29., 34., 41., 42., 44., 45., 47. és 49. cikk szerinti összes szabályozástechnikai standard hatálybalépését követő 6 hónapon belül köteles e rendelettel összhangban a 25. cikk szerinti elismerésért folyamodni.
Amennyiben az EÉPH az e bekezdés első albekezdésében említett felülvizsgálatot követően megállapítja, hogy a 2020. január 1-je előtt elismert valamely központi szerződő felet a 25. cikk (2a) bekezdésének megfelelően 2. szintű központi szerződő félként kell besorolni, akkor meg kell állapítania egy legfeljebb 18 hónapos, megfelelő alkalmazkodási időszakot, amelyen belül a központi szerződő félnek eleget kell tennie a 25. cikk (2b) bekezdésében említett követelményeknek. Az EÉPH a központi szerződő fél által vagy az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok felügyeletéért felelős bármely illetékes hatóság által küldött, indokolással ellátott kérésre legfeljebb további hat hónappal meghosszabbíthatja az alkalmazkodási időszakot, amennyiben ezt a hosszabbítást rendkívüli körülmények vagy az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokra gyakorolt hatások indokolják.
Ha valamely illetékes hatóság egy harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felet a 16., 26., 29., 34., 41., 42., 45., 47. és 49. cikk szerinti összes szabályozástechnikai standard Bizottság általi elfogadását megelőzően az adott tagállam nemzeti joga szerint elismert, akkor az adott tagállam illetékes hatósága az 5. cikk (1) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardok hatálybalépésének napját követő 1 hónapon belül értesíti az EÉPH-t az elismerésről.
Az 575/2013/EU rendelet 497. cikkében meghatározott átmeneti időszak során az említett cikkben említett központi szerződő félnek az e rendelet 50c. cikkének (1) bekezdésével összhangban történő adatszolgáltatás keretében az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 140. pontjában meghatározott, klíringtagjaitól kapott alapletét teljes összegét közölnie kell, feltéve hogy mindkét alábbi feltétel teljesül:
a központi szerződő félnek nincs garanciaalapja;
a központi szerződő fél nem kötött olyan kötelező érvényű megállapodást a klíringtagjaival, amelynek alapján a klíringtagoktól kapott alapletét egészét vagy egy részét úgy használhatja fel, mintha azok előre befizetett hozzájárulások lennének.
Az a harmadik országban székhellyel rendelkező kereskedési adattár, amely számára a valamely tagállamban lebonyolított származtatott ügyletek nyilvántartásának összegyűjtését és vezetését az adott tagállam nemzeti jogával összhangban a 9., 56. és 81. cikk szerinti összes szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standard Bizottság általi elfogadását megelőzően engedélyezték, az említett szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok hatálybalépését követő 6 hónapon belül a 77. cikk szerinti elismerésért folyamodik.
A harmadik országban székhellyel rendelkező kereskedési adattár, amely az 56. és 81. cikk szerinti szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok Bizottság általi elfogadása előtt az adott tagállam nemzeti jogával összhangban kapott olyan elismerést, amelynek értelmében elvégezheti az adott tagállamban lebonyolított származtatott ügyletek nyilvántartásának összegyűjtését és vezetését, a jelen rendelet szerinti nyilvántartásba vételéről szóló határozat megszületéséig igénybe vehető a 9. cikk szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésére.
A 37. cikk (1) bekezdésétől eltérve a központi szerződő fél engedélyezheti más olyan központi szerződő felek vagy elszámolóházak számára, amelyek 2023. december 31-én közvetlenül vagy közvetve klíringtagjai voltak, hogy legkésőbb 2026. december 25-ig maradjanak klíringtagjai.
A 14. cikk alapján engedélyezett központi szerződő fél és a 14. cikk alapján nem engedélyezett vagy a 25. cikk szerint nem elismert központi szerződő fél között létrejött interoperabilitási megállapodást 2025. június 25. előtt meg kell szüntetni. Ha azt a központi szerződő felet, amellyel az interoperabilitási megállapodást létrehozták, a 14. cikk alapján vagy a 25. cikk alapján 2025. június 25. előtt engedélyezik, az említett interoperabilitási megállapodásban részes központi szerződő felek az 54. cikkel összhangban 2027. június 25. előtt kérik illetékes hatóságaik jóváhagyását.
90. cikk
Az ESMA személyzete és erőforrásai
Az ESMA-nak 2027. december 25-ig értékelnie kell az e rendelet alapján rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és erről jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.
91. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
A 65. cikk (1) bekezdésében említett jogsértések listája
Szervezeti követelménnyel, illetve összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogsértések:
a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (1) bekezdését, mivel nem rendelkezik olyan megbízható vállalatirányítási rendszerrel, amely áttekinthető szervezeti felépítést, egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket, valamint megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, többek között megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat foglal magában, amelyek megakadályozzák a bizalmas adatok közlését;
a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem tart fenn, illetve nem működtet hatékony, írásban rögzített szervezeti és adminisztratív szabályokat a vezetőivel, alkalmazottaival, valamint a szoros kapcsolat révén hozzá közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó más személyekkel kapcsolatban felmerülő potenciális összeférhetetlenségek felismerésére és kezelésére;
a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (3) bekezdését, mivel nem dolgozta ki a megfelelő politikákat és eljárásokat annak biztosítására, hogy az adattár, ideértve vezetőit és munkavállalóit is, e rendelet minden rendelkezésének megfeleljen;
a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem tart fenn, illetve nem működtet olyan szervezeti struktúrát, amely biztosítja az adattár szolgáltatásnyújtásának és tevékenységvégzésének folyamatosságát és rendes működését;
a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy a kiegészítő szolgáltatásokat nem különíti el operatív szinten azon funkciójától, amely a származtatott ügyletekre vonatkozó nyilvántartások központosított összegyűjtésére és vezetésére terjed ki;
a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem ügyel arra, hogy stabil és prudens irányításának biztosítása érdekében a felső vezetés és az igazgatóság tagjai kellően jó hírnevű és tapasztalt személyek legyenek;
a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem ír elő és hoz nyilvánosságra objektív és megkülönböztetésmentes követelményeket a 9. cikk szerinti bejelentési kötelezettség alá eső szolgáltatók és vállalkozások általi hozzáférésre;
a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (8) bekezdését, mivel nem hozza nyilvánosságra az általa e rendelet szerint nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó árakat és díjakat, nem teszi lehetővé a bejelentést végző jogalanyok számára az egyes szolgáltatások külön-külön igénybevételét, vagy az általa felszámított árak és díjak nincsenek összhangban a költségekkel;
a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (9) bekezdésének a) pontját azáltal, hogy nem hoz létre megfelelő eljárásokat a kereskedési adattárak közötti hatékony adategyeztetés céljára;
a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (9) bekezdésének b) pontját azáltal, hogy nem hoz létre megfelelő eljárásokat a bejelentett adatok teljességének és pontosságának ellenőrzésére;
a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (9) bekezdésének c) pontját azáltal, hogy nem alakít ki megfelelő szabályokat az adatok más kereskedési adattárakhoz való rendezett továbbítására, amennyiben ezt a 9. cikkben említett szerződő felek és központi szerződő felek kérik, vagy amennyiben egyéb okból szükséges.
A működési követelményekhez kapcsolódó jogsértések:
a kereskedési adattár megsérti a 79. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem azonosítja a működési kockázat forrásait, és nem minimalizálja azokat a megfelelő rendszerek, ellenőrzések és eljárások kidolgozása révén, beleértve az (EU) 2022/2554 rendelettel összhangban kezelt IKT-rendszereket is;
a kereskedési adattár megsérti a 79. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre, nem hajt végre és nem tart fenn az (EU) 2022/2554 rendelettel összhangban bevezetett megfelelő üzletmenet-folytonossági politikát és vészhelyzeti helyreállítási tervet annak céljából, hogy biztosítsa a kereskedési adattár funkcióinak fenntartását, a műveletek időben történő helyreállítását és a kötelezettségeinek teljesítését;
▼M17 —————
a kereskedési adattár megsérti a 80. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy az általa e rendelet alapján megszerzett adatokat az érintett szerződő felek hozzájárulása nélkül használja fel kereskedelmi célokra;
a kereskedési adattár megsérti a 80. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem rögzíti azonnal a 9. cikk értelmében kapott információkat, és nem őrzi meg azokat a vonatkozó ügyletek lezárását követően legalább tíz évig, illetve azáltal, hogy nem alkalmaz gyors és hatékony nyilvántartási eljárásokat a rögzített információ változásainak dokumentálására;
a kereskedési adattár megsérti a 80. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem számítja ki a pozíciókat származtatottügylet-kategóriánként és a jelentést tevő jogalanyok szerinti bontásban a származtatott ügyletek 9. cikkel összhangban bejelentett adatai alapján;
a kereskedési adattár megsérti a 80. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem teszi lehetővé az ügyletben részes felek számára, hogy időben hozzáférjenek az adott ügylethez kapcsolódó információkhoz és javítsák azokat;
a kereskedési adattár megsérti a 80. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem tesz meg minden ésszerű lépést a rendszereiben tárolt információkkal való visszaélések megelőzésére.
Az átláthatósággal és az információk rendelkezésre állásával összefüggő jogsértések:
a kereskedési adattár megsérti a 81. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem teszi közzé rendszeresen, könnyen elérhető módon a neki bejelentett ügyletek aggregált pozícióit származtatottügylet-kategóriák szerinti bontásban;
a kereskedési adattár megsérti a 81. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem biztosít közvetlen és azonnali hozzáférést a 81. cikk (3) bekezdésében említett jogalanyok számára a származtatott ügyletek azon adataihoz, amelyek a feladataik és megbízásaik ellátásához szükségesek.
A felügyeleti tevékenységek akadályozásával összefüggő jogsértések:
a kereskedési adattár megsérti az 61. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy az EÉPH 61. cikk (2) bekezdése szerinti egyszerű információkérésére vagy az EÉPH 61. cikk (3) bekezdése alapján információnyújtást előíró határozatára adott válaszában a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető információt nyújt;
a kereskedési adattár a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető választ ad az 62. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján feltett kérdésekre;
a kereskedési adattár nem teljesíti időben az EÉPH által a 73. cikk szerint hozott felügyeleti intézkedést;
a kereskedési adattár megsérti az 55. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem értesíti az ESMA-t megfelelő időben a nyilvántartásba vételének feltételeiben bekövetkezett bármilyen lényeges változásokról.
II. MELLÉKLET
Az 65. cikk (3) bekezdésének alkalmazására vonatkozó súlyosbító és enyhítő tényezőkhöz kapcsolódó együtthatók listája
Az e rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett alapösszegekre kumulatív módon az alábbi korrekciós együtthatókat kell alkalmazni:
Súlyosbító tényezőkhöz kapcsolódó korrekciós együtthatók:
amennyiben a jogsértést többször elkövették, minden elkövetés esetére újabb 1,1-szeres ►C1 együttható ◄ alkalmazandó;
ha a jogsértés elkövetésének időtartama meghaladja a 6 hónapot, az alkalmazandó ►C1 együttható ◄ 1,5;
ha a jogsértés rendszerszintű hiányosságot tárt fel a kereskedési adattár szervezetében, különösen annak eljárásaiban, az irányítási rendszereiben vagy a belső ellenőrzési mechanizmusokban, az alkalmazandó ►C1 együttható ◄ 2,2;
ha a jogsértés negatív hatással van a tárolt adatok minőségére, az alkalmazandó ►C1 együttható ◄ 1,5;
a jogsértés szándékos elkövetése esetén alkalmazandó ►C1 együttható ◄ 2;
ha a jogsértés ilyenként való azonosítása óta nem tettek semmilyen lépést annak orvoslására, az alkalmazandó ►C1 együttható ◄ 1,7;
ha a kereskedési adattár felső vezetése nem működött együtt az EÉPH-val annak vizsgálatai lefolytatásában, az alkalmazandó ►C1 együttható ◄ 1,5.
Enyhítő tényezőkhöz kapcsolódó korrekciós együtthatók:
ha a jogsértés elkövetésének időtartama nem éri el a 10 munkanapot, az alkalmazandó ►C1 együttható ◄ 0,9;
ha a kereskedési adattár felső vezetése bizonyítani tudja, hogy minden szükséges lépést megtettek a jogsértés megakadályozására, az alkalmazandó ►C1 együttható ◄ 0,7;
ha a kereskedési adattár gyorsan, hatékonyan és maradéktalanul az EÉPH tudomására hozta a jogsértést, az alkalmazandó ►C1 együttható ◄ 0,4;
ha a kereskedési adattár önkéntes intézkedéseket hozott annak biztosítására, hogy a jövőben ne kerülhessen sor hasonló jogsértés elkövetésére, az alkalmazandó ►C1 együttható ◄ 0,6.
III. MELLÉKLET
A 25j. cikk (1) bekezdésében említett jogsértések
A tőkekövetelményekhez kapcsolódó jogsértések:
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 16. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik legalább 7,5 millió EUR összegű állandó és rendelkezésre álló indulótőkével;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 16. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan összegű tőkével – beleértve az eredménytartalékokat és a tartalékokat is –, amely arányban áll a tevékenységeiből eredő kockázattal, és mindenkor elegendő egyrészt annak biztosítására, hogy a tevékenységek felszámolása vagy szerkezetátalakítása megfelelő időn belül, rendezett módon megtörténjen, másrészt arra, hogy a központi szerződő félnek megfelelő védelmet jelentsen mindazon hitel-, partner-, piaci, működési, jogi és üzleti kockázatokkal szemben, amelyeket nem fedeznek a 41-44. cikkben említett konkrét pénzügyi források.
Szervezeti követelményekkel, illetve összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogsértések:
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan megbízható irányítási rendszerrel, amely jól meghatározott, átlátható és következetes felelősségi köröket, hatékony eljárásokat foglal magában azon kockázatok azonosítására, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére, amelyeknek ki van vagy ki lehet téve, valamint megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, beleértve a megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat, vagy azáltal, hogy klíringtaggá, ügyféllé válik, vagy közvetett elszámolási megállapodásokat köt egy klíringtaggal egy másik központi szerződő félnél elszámolási tevékenységek végzése céljából, kivéve, ha az ilyen elszámolási tevékenységekre az V. cím szerinti interoperabilitási megállapodás keretében kerül sor, vagy ha a 47. cikk szerinti befektetési politikáit folytatja;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (2) bekezdését, azáltal, hogy nem fogad el olyan megfelelő szabályzatokat és eljárásokat, amelyek kellően hatékonyak az e rendeletnek való megfelelés biztosítására, ideértve a vezetői és alkalmazottai e rendeletnek való megfelelését;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (3) bekezdését, azáltal, hogy nem tart fenn vagy nem működtet olyan szervezeti struktúrát, amely biztosítja szolgáltatásainak és tevékenységeinek folyamatosságát és szabályos működését, vagy nem alkalmaz megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat vagy eljárásokat, beleértve az (EU) 2022/2554 rendelettel összhangban kezelt IKT-rendszereket is;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem választja el egymástól egyértelműen a kockázatkezelési beszámolási láncot és a működésének más területei tekintetében érvényes beszámolási láncot;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem fogad el, hajt végre vagy tart fenn olyan javadalmazási politikát, amely elősegíti a hatékony és eredményes kockázatkezelést, amely nem hoz létre a kockázati előírások lazítása irányába ható ösztönzőket;
▼M17 —————
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem teszi nyilvánosan és ingyenesen hozzáférhetővé irányítási rendszerét, a rá irányadó szabályokat vagy a klíringtagság felvételi kritériumait;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (8) bekezdését azáltal, hogy nem képezi gyakori független audit tárgyát, vagy az említett auditok eredményeit nem közli az igazgatósággal, vagy az eredményeket nem bocsátja az EÉPH rendelkezésére;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 27. cikk (1) bekezdését vagy a 27. cikk (2) bekezdésének második albekezdését, mivel nem ügyel arra, hogy megbízható és prudens irányításának biztosítása érdekében a felső vezetés és az igazgatóság tagjai kellően jó hírnévvel és elegendő tapasztalattal rendelkezzenek;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 27. cikk (2) bekezdését, mivel nem biztosítja, hogy az igazgatóság tagjainak legalább egyharmada, de legalább két tag független legyen, vagy hogy a klíringtagok ügyfeleinek képviselőit meghívják a 38. és 39. cikk hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos igazgatósági ülésekre, vagy a központi szerződő fél független és más, nem ügyvezető funkciót betöltő tagjainak díjazását a központi szerződő fél üzleti teljesítményéhez köti;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 27. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg egyértelműen az igazgatóság szerepét és felelősségi körét, vagy az igazgatóság ülésének jegyzőkönyvét nem bocsátja az EÉPH vagy az ellenőrök rendelkezésére;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre kockázatkezelési bizottságot, vagy a kockázatkezelési bizottságot nem klíringtagjaiból, a független igazgatósági tagokból és a központi szerződő fél ügyfeleinek képviselőiből állítja össze; vagy a kockázatkezelési bizottságot oly módon hozza létre, hogy a képviselők valamely említett csoportja többséget alkot a kockázatkezelési bizottságban; vagy ha nem tájékoztatja megfelelően az EÉPH-t a kockázatkezelési bizottság azon tevékenységeiről és határozatairól, amelyek kapcsán az EÉPH megfelelő tájékoztatást kért;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg egyértelműen megbízatását és a függetlenségét biztosító irányítási rendelkezéseket, az operatív eljárásokat, a kockázatkezelési bizottság tagjaira vonatkozó felvételi kritériumokat vagy kiválasztási mechanizmust, vagy nem teszi nyilvánosan hozzáférhetővé ezeket az irányítási rendelkezéseket, vagy nem határozza meg, hogy a kockázatkezelési bizottság elnökségét egy független igazgatósági tag látja el, a bizottság közvetlenül az igazgatóságnak tartozik beszámolni, és rendszeresen ülésezik;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (3) bekezdését, mivel nem teszi lehetővé a kockázatkezelési bizottság számára, hogy tanáccsal lássa el az igazgatóságot olyan intézkedésekkel összefüggésben, amelyek hatással lehetnek a központi szerződő fél kockázatkezelésére, vagy vészhelyzetben nem tesz észszerű erőfeszítéseket a kockázatkezelési bizottsággal való konzultációra a központi szerződő fél kockázatkezelésére hatást gyakorló fejleményekkel kapcsolatban;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja haladéktalanul az EÉPH-t minden olyan döntésről, amelyben az igazgatóság nem követi a kockázatkezelési bizottság tanácsát;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 29. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem őrzi meg legalább tíz éven keresztül az általa nyújtott szolgáltatásokra és végzett tevékenységekre vonatkozó azon adatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az EÉPH ellenőrizhesse a központi szerződő fél e rendeletnek való megfelelését;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 29. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy egy ügylet lezárását követően nem őrzi meg legalább tíz éven keresztül az általa feldolgozott ügyletre vonatkozó valamennyi információt úgy, hogy lehetséges legyen a tranzakció eredeti, a központi szerződő fél általi elszámolást megelőző feltételeinek azonosítása;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 29. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy kérés ellenére sem bocsátja az EÉPH és a KBER érintett tagjai rendelkezésére a 29. cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatokat és információkat, vagy – a tranzakció végrehajtásának helyszínétől függetlenül – az elszámolt ügyletek pozíciójára vonatkozó minden információt;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 30. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja, illetőleg hibásan vagy nem teljeskörűen tájékoztatja az EÉPH-t a minősített részesedéssel rendelkező közvetlen vagy közvetett részvényeseinek vagy tagjainak kilétéről, legyenek akár természetes vagy jogi személyek, és arról, hogy milyen mértékű tulajdonrésszel rendelkeznek;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 30. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy lehetővé teszi a 30. cikk (1) bekezdésében említett személyek számára olyan befolyás gyakorlását, amely káros hatással lehet a központi szerződő fél megbízható és prudens irányítására;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 31. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja, illetőleg hibásan vagy nem teljeskörűen tájékoztatja az EÉPH-t a vezetésében bekövetkező minden változásról, vagy nem bocsátja az EÉPH rendelkezésére a 27. cikk (1) bekezdésének vagy a 27. cikk (2) bekezdése második albekezdésének való megfelelés értékeléséhez szükséges valamennyi információt;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tart fenn vagy nem működtet hatékony, írásban rögzített szervezeti és adminisztratív szabályokat a közötte (ideértve vezetőit, alkalmazottait, valamint a közvetlen vagy közvetett ellenőrzés vagy szoros kapcsolat révén hozzá kapcsolódó más személyeket) és klíringtagjai vagy azoknak a központi szerződő fél számára ismert ügyfelei között felmerülő potenciális összeférhetetlenségek azonosítására és kezelésére, illetve nem tart fenn vagy nem hajt végre az esetleges összeférhetetlenségek megoldását célzó megfelelő eljárásokat;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy – mielőtt újabb tranzakciókat fogadna el az adott klíringtagtól – nem hozza világosan a klíringtag, vagy – amennyiben a központi szerződő fél előtt ismert az ügyfél – az adott klíringtaghoz tartozó érintett ügyfél tudomására az összeférhetetlenség általános jellegét vagy forrását, amennyiben az összeférhetetlenség kezelésére szolgáló szervezeti vagy adminisztratív szabályai nem tudják kellő megbízhatósággal elkerülni a klíringtagok vagy azok ügyfelei érdeksérülésének kockázatát;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy írott szabályaiban nem vesz figyelembe minden olyan körülményt, amelyről tudomása van vagy tudomása kellene, hogy legyen, és amely a vele anya- vagy leányvállalati kapcsolatban lévő más vállalkozások struktúrájából vagy üzleti tevékenységéből adódóan összeférhetetlenséget eredményezhet;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (5) bekezdését, mivel nem tesz meg minden észszerű lépést annak érdekében, hogy megakadályozza a rendszereiben tárolt információkkal való bármely visszaélést vagy ezen információk más üzleti tevékenységekhez való felhasználását, illetőleg a központi szerződő félnél nyilvántartott bizalmas információknak a központi szerződő féllel szoros kapcsolatban álló természetes személy vagy a központi szerződő féllel anya- vagy leányvállalati kapcsolatban lévő jogi személy általi kereskedelmi célra történő felhasználását (kivéve, ha az az ügyfél, amelyre a bizalmas információ vonatkozik, ehhez előzetesen hozzájárul);
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem jár el tisztességesen és szakszerűen, klíringtagjainak és azok ügyfeleinek legfőbb érdekeivel összhangban;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 36. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik hozzáférhető, átlátható és tisztességes szabályokkal a panaszok időben történő kezeléséhez;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 37. cikk (1) vagy (2) bekezdését azáltal, hogy folyamatosan megkülönböztető, nem átlátható vagy szubjektív felvételi kritériumokat alkalmaz, vagy egyéb módon nem biztosít folyamatosan méltányos és nyílt hozzáférést szolgáltatásaihoz, vagy azáltal, hogy nem biztosítja folyamatosan, hogy klíringtagjai elegendő pénzügyi forrással és működési kapacitással rendelkezzenek a központi szerződő félben való részvételből eredő kötelezettségeik teljesítéséhez, vagy azáltal, hogy nem rendelkezik olyan befogadási kritériumokkal, amelyek biztosítják, hogy a központi szerződő felek vagy elszámolóházak ne legyenek közvetlenül vagy közvetve a központi szerződő fél klíringtagjai, vagy azáltal hogy nem végzi el évente a klíringtagjai átfogó megfelelőségi felülvizsgálatát;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 37. cikk (1a) bekezdését azáltal, hogy nem pénzügyi szerződő feleket fogad el klíringtagként, amennyiben ezek a szerződő felek nem bizonyították, hogy miként kívánják teljesíteni a biztosítéki követelményeket és a garanciaalaphoz való hozzájárulást, vagy azáltal, hogy nem vizsgálja felül az annak nyomon követésére létrehozott intézkedéseket, hogy teljesül-e azon feltétel, amely szerint az ilyen nem pénzügyi szerződő felek klíringtagként járhatnak el;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik objektív és átlátható eljárásokkal azon klíringtagok felfüggesztésére és rendezett kizárására, amelyek már nem teljesítik a 37. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 37. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy megtagadja a 37. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat teljesítő klíringtag számára a részvételt, amennyiben a hozzáférés megtagadását nem átfogó kockázatelemzésre alapozza, és nem indokolja meg megfelelően írásban;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem teszi lehetővé klíringtagjainak ügyfelei számára az általa nyújtott konkrét szolgáltatások külön-külön történő igénybevételét;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem kínál észszerű kereskedelmi feltételek mellett az adott bekezdésben említett különböző szintű elkülönítést.
A működési követelményekhez kapcsolódó jogsértések:
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 34. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre, hajt végre vagy tart fenn az (EU) 2022/2554 rendelettel összhangban bevezetett megfelelő üzletmenet-folytonossági politikát és vészhelyzeti helyreállítási tervet annak céljából, hogy biztosítsa a központi szerződő fél működőképességének fenntartását, a műveletek időben történő helyreállítását és a kötelezettségeinek teljesítését, ami lehetővé teszi legalább a zavar bekövetkezésekor folyamatban lévő valamennyi tranzakció helyreállítását, hogy a központi szerződő fél biztonsággal folytatni tudja működését, és a tervezett időpontban le tudja zárni az ügyleteket;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 34. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre, hajt végre vagy tart fenn olyan megfelelő eljárást, amely biztosítja az ügyfél és a klíringtagok eszközeinek és pozícióinak időben történő és szabályos elszámolását vagy átruházását, amennyiben az elismerést a 25. cikk szerinti határozatnak megfelelően visszavonják;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 35. cikk (1) bekezdésének második albekezdését azáltal, hogy az adott központi szerződő fél kockázatkezeléséhez kapcsolódó fontosabb tevékenységeket kiszervez az EÉPH jóváhagyása nélkül;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem vezet olyan elkülönített nyilvántartást és számlákat, amelyek lehetővé teszik számára, hogy mindenkor és késedelem nélkül egyértelműen megkülönböztesse a nála vezetett számlákon egy klíringtag javára tartott eszközöket és pozíciókat a más klíringtagok javára tartott eszközöktől és pozícióktól, valamint a saját eszközeitől;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem kínál, illetőleg kérés esetén nem biztosít olyan elkülönített nyilvántartást és számlavezetést, amellyel minden klíringtag számára lehetővé válik a központi szerződő félnél vezetett számlákon az adott klíringtag által tartott eszközöknek és pozícióknak az egyértelmű megkülönböztetése az ügyfelei javára tartott eszközöktől és pozícióktól;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem kínál, illetőleg kérés esetén nem biztosít olyan elkülönített nyilvántartást és számlavezetést, amellyel minden klíringtag számára lehetővé válik a központi szerződő félnél vezetett számlákon az ügyfél javára tartott eszközök és pozíciók egyértelmű megkülönböztetése a más ügyfelek javára tartott eszközöktől és pozícióktól, vagy nem kínálja fel klíringtagjainak, hogy kérés esetén több, saját nevükre szóló számlát nyithassanak ügyfeleik javára;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 40. cikket azáltal, hogy nem méri és értékeli közel valós időben az egyes klíringtagokkal és adott esetben más olyan központi szerződő felekkel szembeni likviditási és hitelkockázatát, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött, vagy nincs hozzáférése azon releváns árazási forrásokhoz, amelyek révén a kitettségeit észszerű költségalapon hatékonyan mérni tudja;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 41. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a hitelkockázati kitettség korlátozására nem ír elő, hív le és gyűjt be biztosítékot a klíringtagoktól vagy adott esetben az interoperabilitási megállapodással rendelkező központi szerződő felektől, vagy nem ír elő, hív le és gyűjt be olyan biztosítékokat, amelyek elegendők azon potenciális kockázatok fedezésére, amelyek a központi szerződő fél becslése szerint az érintett pozíciók lezárásáig felmerülhetnek, vagy a kitettség megfelelő időszak alatti változásainak legalább 99 %-ából eredő veszteségek fedezésére, vagy annak biztosításához, hogy a központi szerződő fél legalább napi szinten teljes egészében biztosítékeszközzel fedezze kitettségét valamennyi klíringtagjával, és adott esetben azon központi szerződő felekkel szemben, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött, vagy azáltal, hogy elmulasztja folyamatosan nyomon követni és felülvizsgálni a biztosítékok szintjét annak érdekében, hogy tükrözzék a mindenkori piaci feltételeket, figyelembe véve az esetleges prociklikus hatásokat;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 41. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy biztosítéki követelményeinek kidolgozása során nem alkalmaz olyan modelleket és paramétereket, amelyek megfelelnek az elszámolt termékek kockázati jellemzőinek, és figyelembe veszik a biztosítékok beszedése között eltelt időszakokat, a piac likviditását, és a tranzakciók időtartama során bekövetkező változások lehetőségét;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 41. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem hívja le és nem szedi be a biztosítékokat napközbeni alapon, legalább az előre meghatározott értékhatárok átlépése esetén, vagy a napközbeni árkülönbözet-kifizetéseket azt követően tartja, hogy az összes esedékes kifizetést beszedte, ahelyett, hogy lehetőség szerint továbbhárítaná azokat;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 42. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem tart fenn olyan garanciaalapot, amely legalább azt lehetővé teszi, hogy a központi szerződő fél – rendkívüli, de valószerű piaci körülmények között is – képes legyen ellensúlyozni azon klíringtag nemteljesítését, amellyel szemben a kitettsége a legnagyobb, illetve a második és harmadik legnagyobb klíringtag nemteljesítését, amennyiben az azokkal szembeni összkitettsége nagyobb, vagy azáltal, hogy olyan forgatókönyvet dolgoz ki, amely nem tartalmazza azokat az időszakokat, amikor a legnagyobb volatilitás volt tapasztalható azokon a piacokon, amelyek számára a központi szerződő fél szolgáltatásokat nyújt, sem azokat a különböző lehetséges jövőbeli forgatókönyveket, amelyek figyelembe veszik a pénzügyi erőforrások hirtelen értékesítésének és a piaci likviditás gyors csökkenéseinek lehetőségét;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 43. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a 42. cikkben említett garanciaalapja és a 43. cikk (1) bekezdésében említett egyéb pénzügyi forrásai nem elegendőek arra, hogy a központi szerződő fél rendkívüli, de valószerű piaci körülmények között ellensúlyozni tudja legalább azon két klíringtag nemteljesítését, amelyekkel szemben a legnagyobb a kitettsége;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 44. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tud mindenkor hozzájutni a szolgáltatásai és tevékenységei teljesítéséhez szükséges megfelelő likviditáshoz vagy nem méri napi szinten potenciális likviditási szükségletét;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 45. cikk (1), (2) és (3) bekezdését azáltal, hogy a veszteségek fedezésére nem a nemteljesítő klíringtag által befizetett biztosítékot használja fel először, más pénzügyi források igénybevétele előtt;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 45. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy a teljesítő klíringtagok garanciaalaphoz való hozzájárulásainak igénybevétele előtt nem használja fel elkülönített saját forrásait;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 45a. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy meghozza az említett bekezdés a), b) és c) pontjában felsorolt bármely intézkedést, amennyiben az ESMA arra kötelezte a központi szerződő felet, hogy az ESMA által meghatározott ideig tartózkodjon az ilyen intézkedések meghozatalától;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a nagymértékben likvid, minimális piaci és hitelkockázatú biztosítékeszközöktől eltérő eszközt fogad el a klíringtagokkal szembeni kezdeti vagy folyamatos kitettség fedezésére, amennyiben a 46. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktus keretében más biztosíték nem megengedett;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy állami garanciákat, állami bank által nyújtott garanciákat vagy kereskedelmi banki garanciákat fogad el, amennyiben ezek a garanciák a 41. cikkben említett likviditási időszakon belül kérésre nem állnak rendelkezésre feltétel nélkül, vagy azáltal, hogy működési szabályzatában nem határozza meg az elfogadott garanciák fedezetének minimális elfogadható szintjét, vagy azáltal, hogy állami garanciákat, állami bank által nyújtott garanciákat vagy kereskedelmi banki garanciákat fogad el a nem pénzügyi szerződő fél klíringtagjaival vagy a klíringtagok ügyfeleivel szembeni kezdeti és folyamatos kitettségeitől eltérő kitettségek fedezésére, feltéve, hogy a klíringtagok említett ügyfelei nem pénzügyi szerződő felek, vagy azáltal, hogy – amennyiben a központi szerződő félnek állami garanciát, állami bank által nyújtott garanciát vagy kereskedelmi banki garanciát nyújtanak – nem felel meg az említett bekezdés harmadik albekezdésének a)–e) pontjában meghatározott követelményeknek;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy pénzügyi forrásait pénzeszközöktől vagy magas likviditású és minimális piaci és hitelkockázatú, gyorsan, minimális negatív árhatással értékesíthető pénzügyi instrumentumoktól eltérő eszközökbe fekteti;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy a biztosítékként, illetve a garanciaalaphoz való hozzájárulásként befizetett pénzügyi eszközöket nem olyan értékpapírkiegyenlítésirendszer-üzemeltetőknél helyezi el biztosítékként, amelyek biztosítják az említett pénzügyi eszközök teljeskörű védelmét, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak, vagy nem alkalmaz engedélyezett pénzügyi intézményekkel kialakított más, nagy fokú biztonságot nyújtó megállapodásokat;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy készpénzletéteit az engedélyezett pénzügyi intézményekkel kialakított, nagy fokú biztonságot nyújtó megállapodásoktól, vagy a központi bankok által biztosított letéti rendelkezésre állástól, illetve a központi bankok által kínált más hasonló eszközök igénybevételétől eltérő módon helyezi el;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy úgy helyez el harmadik félnél biztosítékba eszközöket, hogy nem biztosítja a klíringtagok által biztosítékba helyezett eszközök megkülönböztethetőségét a központi szerződő fél eszközeitől és az említett harmadik fél eszközeitől, úgy, hogy a harmadik fél könyveiben eltérő névvel ellátott számlán vezeti azokat, vagy nem alkalmaz más egyenértékű, azonos szintű védelmet biztosító intézkedéseket, vagy szükség esetén nem jut hozzá azonnal a pénzügyi eszközökhöz;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy tőkéjét vagy a 41–44. cikkben meghatározott követelményekből származó összegeket saját értékpapírjaiba, illetve anya- vagy leányvállalatának értékpapírjaiba fekteti be;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik részletes eljárásokkal arra az esetre, ha valamely klíringtag nem teljesíti a 37. cikkben meghatározott, részvételre vonatkozó követelményeket az előírt határidőn belül és a központi szerződő fél által kidolgozott eljárásoknak megfelelően, vagy nem határozza meg részletesen az abban az esetben követendő eljárásokat, ha a klíringtag nemteljesítését nem a központi szerződő fél állapítja meg, vagy évente nem vizsgálja felül az említett eljárásokat;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem hoz haladéktalanul intézkedéseket a klíringtag nemteljesítéséből származó veszteségek és likviditási nyomás korlátozására, és annak biztosítására, hogy bármely klíringtag pozícióinak zárása ne okozzon zavart a működésben, és ne tegye ki a teljesítő tagokat olyan veszteségeknek, amelyeket azok nem tudnak előre jelezni vagy kezelni;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja az EÉPH-t haladéktalanul, még a nemteljesítési eljárás bejelentése vagy megindítása előtt;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem ellenőrzi nemteljesítési eljárásainak végrehajthatóságát, és nem tesz meg minden észszerű lépést annak biztosítására, hogy törvényes jogkörrel rendelkezzen a nemteljesítő klíringtag saját számlás pozícióinak likviddé tételéhez, valamint a nemteljesítő klíringtag ügyfélpozícióinak áthelyezéséhez vagy likviddé tételéhez;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 49. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül rendszeresen a biztosítéki követelmények, a garanciaalaphoz való hozzájárulások, a biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények kiszámításához alkalmazott modelleket és paramétereket, továbbá a kockázat kézben tartására szolgáló többi mechanizmust; nem veti alá a modelleket szigorú és gyakori stressztesztnek, hogy értékelni tudja rendkívüli, de valószerű piaci körülményekhez való alkalmazkodóképességüket; nem hajt végre utótesztelést az elfogadott módszertan megbízhatóságának értékelésére; nem szerez be független szereplő általi jóváhagyást; nem tájékoztatja az EÉPH-t az elvégzett tesztek eredményeiről, vagy nem szerzi meg az EÉPH jóváhagyását a modellek és paraméterek bármely jelentős módosításának elfogadása előtt, amennyiben az EÉPH nem engedélyezte az említett módosításnak az EÉPH általi jóváhagyását megelőző ideiglenes elfogadását;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 49. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem teszteli rendszeresen nemteljesítési eljárásainak alapvető aspektusait, vagy nem tesz meg minden észszerű lépést annak biztosítására, hogy valamennyi klíringtag tisztában legyen azokkal, és nem rendelkezik megfelelő eljárásokkal a nemteljesítés esetére való reagáláshoz;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy – amennyiben lehetőség lenne rá – nem használ központi banki pénzt a tranzakciók kiegyenlítéséhez, illetőleg, ha nem használ központi banki pénzt, nem teszi meg a készpénz-kiegyenlítési kockázat szigorú korlátozásához szükséges lépéseket;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy – amennyiben pénzügyi eszközök átadásának megtételére vagy fogadására vonatkozó kötelezettsége van – „fizetés ellenében történő átadás” mechanizmusa révén nem küszöböli ki a lehető legnagyobb mértékben az elsődleges kockázatot;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50a. vagy 50b. cikket azáltal, hogy a KCCP-t nem az említett cikkben meghatározottak szerint számítja ki, vagy nem tartja be a KCCP kiszámítására vonatkozóan az 50a. cikk (2) bekezdésében, az 50b. cikkben és az 50d. cikkben meghatározott szabályokat;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50a. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy a KCCP-t a negyedéves vagy az EÉPH által az 50a. cikk (3) bekezdésével összhangban előírt gyakoriságnál ritkábban számítja ki;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 51. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik megkülönböztetésmentes hozzáféréssel sem az adott kereskedési helyszíntől származó, feladatainak ellátásához szükséges adatokhoz, amennyiben megfelel az adott kereskedési helyszín által megállapított működési és technikai követelményeknek, sem az érintett kiegyenlítési rendszerhez;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 52. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy úgy köt interoperabilitási megállapodást, hogy nem teljesíti az említett bekezdés a)–d) pontjában meghatározott követelmények bármelyikét;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 53. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem különbözteti meg a számlákon az azon központi szerződő felek javára tartott eszközöket és pozíciókat, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 54. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy az ESMA előzetes jóváhagyása nélkül köt interoperabilitási megállapodást vagy lényegesen módosítja az V. cím szerinti jóváhagyott interoperabilitási megállapodást.
Az átláthatósággal és az információk rendelkezésre állásával összefüggő jogsértések:
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem teszi közzé elkülönítve az általa nyújtott szolgáltatások árait és díjait, ideértve az árengedményeket és kedvezményeket, továbbá nem teszi közzé az említett árengedmények és kedvezmények igénybevételének feltételeit;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem közli az EÉPH-val az általa nyújtott szolgáltatások költségeire és bevételeire vonatkozó adatokat;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja a klíringtagokat és az ügyfeleket a nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázatokról;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem ismerteti klíringtagjaival vagy az EÉPH-val a klíringtagokkal szembeni nap végi kitettségeinek kiszámításához használt árinformációkat, vagy nem hozza nyilvánosságra az egyes eszközök esetében a központi szerződő fél által összesítve elszámolt tranzakciók volumenét;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem teszi nyilvánossá a harmadik felekkel való kapcsolattartásban általa használt tartalmi és üzenetformátumokra vonatkozó kommunikációs protokollokkal kapcsolatos működési és technikai követelményeket, beleértve a 7. cikkben említetteket is;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem hozza nyilvánosságra, ha a klíringtagok megsértik a 37. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat vagy a 38. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeket, kivéve, ha az EÉPH úgy ítéli meg, hogy a nyilvánosságra hozatal fenyegetné a pénzügyi stabilitást vagy a piacba vetett bizalmat, illetőleg súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat, vagy aránytalan károkat okozna az érintett feleknek;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem bocsát a klíringtagok rendelkezésére szimulációs eszközt, amely lehetővé tenné számukra a központi szerződő fél által új ügylet elszámolásakor adott esetben bekért további alapletét összegének portfoliószintű meghatározását, ideértve azon biztosítéki követelmények szimulációját, amelyek különböző forgatókönyvek esetén vonatkozhatnának rájuk, vagy azáltal hogy ezt az eszközt nem teszi elérhetővé biztonságos hozzáférés alapján;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem látja el a klíringtagjait az említett bekezdés a), b) és c) pontjában ismertetettek szerinti, egyértelmű és átlátható tájékoztatással az általa alkalmazott, alapletétre vonatkozó modellekről;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (8) bekezdését azáltal, hogy a klíringtag kérésére nem bocsátja rendelkezésre vagy jelentős késedelemmel bocsátja rendelkezésre az annak érdekében kért információkat, hogy a klíringtag megfeleljen az említett bekezdés első albekezdésének, kivéve, ha már rendelkezésre bocsátották ezt az információt;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem teszi nyilvánossá az általa biztosított egyes elkülönítési szinteknek megfelelő védelmi szintet és költségeket;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 49. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem hozza nyilvánosságra a kockázatkezelési modelljével kapcsolatos kulcsfontosságú szempontokat vagy a 49. cikk (1) bekezdésében említett stresszteszt elvégzésénél alkalmazott feltételezéseket;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem mutatja be egyértelműen a pénzügyi eszközök átadására vonatkozó kötelezettségeit, ideértve azt is, hogy kötelezettsége a pénzügyi eszköz átadásának megtételére vagy fogadására vonatkozik-e, illetve, hogy kártalanítja-e a résztvevőket az átadási folyamat során keletkezett veszteségekért;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50c. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem közli az 50c. cikk (1) bekezdésének a)–e) pontjában említett adatokat az intézménynek minősülő klíringtagjaival, vagy azok illetékes hatóságaival;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50c. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy intézménynek minősülő klíringtagjait a negyedéves vagy az 50c. cikk (2) bekezdésének megfelelően az EÉPH által előírt gyakoriságnál ritkábban tájékoztatja.
A felügyeleti tevékenységek akadályozásával összefüggő jogsértések:
a központi szerződő fél megsérti a 25f. cikket azáltal, hogy a 25f. cikk (3) bekezdése szerinti, információnyújtást előíró határozatra nem szolgáltatja a kért információt, vagy az EÉPH-nak a 25f. cikk (2) bekezdése szerinti egyszerű információkérésére, illetve a 25f. cikk (3) bekezdése szerinti, információnyújtást előíró határozatára adott válaszában a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető információt szolgáltat;
a 2. szintű központi szerződő fél vagy képviselői a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető választ adnak a 25g. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján feltett kérdésekre;
a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 25g. cikk (1) bekezdésének e) pontját azáltal, hogy nem teljesíti az ESMA-nak a telefon- és adatforgalmi nyilvántartásokra vonatkozó kérelmét;
a 2. szintű központi szerződő fél nem tesz eleget időben az EÉPH által a 25q. cikk szerint elfogadott határozatban előírt felügyeleti intézkedésnek;
a 2. szintű központi szerződő fél nem veti alá magát az EÉPH által a 25h. cikk szerint elfogadott vizsgálati határozatban előírt helyszíni ellenőrzésnek.
IV. MELLÉKLET
A 25j. cikk (3) bekezdésének alkalmazására vonatkozó súlyosbító és enyhítő tényezőkhöz kapcsolódó együtthatók listája
A 25j. cikk (2) bekezdésében említett alapösszegekre kumulatív módon az alábbi korrekciós együtthatókat kell alkalmazni:
Súlyosbító tényezőkhöz kapcsolódó korrekciós együtthatók:
amennyiben a jogsértést többször elkövették, minden elkövetés esetére újabb 1,1 -szeres együttható alkalmazandó;
ha a jogsértés elkövetésének időtartama meghaladja a 6 hónapot, az alkalmazandó együttható 1,5 ;
ha a jogsértés rendszerszintű hiányosságot tárt fel a központi szerződő fél szervezetében, különösen annak eljárásaiban, az irányítási rendszereiben vagy belső ellenőrzési mechanizmusaiban, az alkalmazandó korrekciós együttható 2,2 ;
ha a jogsértés negatív hatással van a központi szerződő fél tevékenységeinek és szolgáltatásainak minőségére, az alkalmazandó korrekciós együttható 1,5 ;
a jogsértés szándékos elkövetése esetén alkalmazandó együttható 2;
ha a jogsértés ilyenként való azonosítása óta nem tettek semmilyen lépést annak orvoslására, az alkalmazandó együttható 1,7 ;
ha a központi szerződő fél felső vezetése nem működött együtt az EÉPH-val annak vizsgálatai lefolytatásában, az alkalmazandó korrekciós együttható 1,5 .
Enyhítő tényezőkhöz kapcsolódó korrekciós együtthatók:
ha a jogsértés elkövetésének időtartama nem éri el a 10 munkanapot, az alkalmazandó együttható 0,9 ;
ha a központi szerződő fél felső vezetése bizonyítani tudja, hogy minden szükséges lépést megtett a jogsértés megakadályozására, az alkalmazandó korrekciós együttható 0,7 ;
ha a központi szerződő fél gyorsan, hatékonyan és maradéktalanul az EÉPH tudomására hozta a jogsértést, az alkalmazandó korrekciós együttható 0,4 ;
ha a központi szerződő fél önkéntes intézkedéseket hozott annak biztosítására, hogy a jövőben ne kerülhessen sor hasonló jogsértés elkövetésére, az alkalmazandó korrekciós együttható 0,6 .