02010L0040 — HU — 09.01.2018 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/40/EU IRÁNYELVE (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről (HL L 207, 2010.8.6., 1. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
L 340 |
1 |
20.12.2017 |
||
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/40/EU IRÁNYELVE
(2010. július 7.)
az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről
(EGT-vonatkozású szöveg)
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez az irányelv keretet hoz létre az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) uniós, különösen a tagállami határokon átnyúló, összehangolt és egységes kiépítésének és használatának támogatására, és meghatározza az e célból szükséges általános feltételeket.
(2) Ez az irányelv rendelkezik az 2. cikkben említett kiemelt területekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó előírások, valamint adott esetben a szükséges szabványok kidolgozásáról.
(3) Ezt az irányelvet a közúti közlekedés területén valamennyi ITS-alkalmazásra és szolgáltatásra, valamint azoknak a más közlekedési módokkal való kapcsolódási pontjaira kell alkalmazni, a nemzetbiztonsági kérdések vagy a védelmi érdekek szempontjából szükséges megfontolások sérelme nélkül.
2. cikk
Kiemelt területek
(1) Ezen irányelv alkalmazásában a következők minősülnek kiemelt területnek az előírások és a szabványok kidolgozása és alkalmazása tekintetében:
— I. a közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása,
— II. a forgalom- és teherszállítási irányítási ITS-szolgáltatások folyamatossága,
— III. a közúti közlekedési biztonsággal és óvintézkedésekkel kapcsolatos ITS- alkalmazások,
— IV. a járműveknek a közlekedési infrastruktúrával való összekapcsolása.
(2) A kiemelt területek hatályát az I. melléklet tartalmazza.
3. cikk
Kiemelt intézkedések
A kiemelt területeken belül a következők minősülnek kiemelt intézkedésnek az I. melléklet szerinti előírások és a szabványok kidolgozása és alkalmazása tekintetében:
a) az EU egészére kiterjedő multimodális utazási információs szolgáltatások;
b) az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások;
c) a felhasználók számára térítésmentes, a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információs szolgáltatások nyújtásához szükséges adatok és eljárások;
d) az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható, harmonizált e-segélyhívó szolgáltatások;
e) a tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó információs szolgáltatások nyújtása;
f) a tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó foglalási szolgáltatások nyújtása.
4. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
|
1. |
„intelligens közlekedési rendszerek (ITS)” : olyan rendszerek, amelyekben információs és kommunikációs technológiákat alkalmaznak a közúti közlekedés területén, beleértve az infrastruktúrát, a járműveket és a felhasználókat is, a forgalomirányításban és a mobilitás kezelésében, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódási pontok vonatkozásában; |
|
2. |
„kölcsönös átjárhatóság” (interoperabilitás) : a rendszerek és az alapjukat képező üzleti megoldások adatcserére, valamint információk és ismeretek megosztására való képessége; |
|
3. |
„ITS-alkalmazás” : az ITS alkalmazásához tartozó üzemeltetési eszköz; |
|
4. |
„ITS-szolgáltatás” : valamely ITS-alkalmazás jól meghatározott szervezeti és üzemeltetési keret segítségével történő biztosítása a felhasználói biztonsághoz, a hatékonysághoz, a kényelemhez való hozzájárulásnak és/vagy a közlekedési és utazási műveletek megkönnyítésének vagy támogatásának a céljával; |
|
5. |
„ITS-szolgáltató” : bármely köz-, vagy magánszektorbeli ITS-szolgáltató; |
|
6. |
„ITS-felhasználó” : ITS-alkalmazások vagy szolgáltatások bármely felhasználója, beleértve az utazókat, a veszélyeztetett úthasználókat, a közúti közlekedési infrastruktúrák használóit és üzemeltetőit, a flottakezelőket és a sürgősségi feladatokat ellátó szolgáltatókat; |
|
7. |
„veszélyeztetett úthasználók” : nem motorizált úthasználók, például a gyalogosok, a kerékpárosok, a motorkerékpárosok és a fogyatékkal élő, illetve mozgáskorlátozott és csökkent tájékozódóképességű személyek; |
|
8. |
„nomád készülék” : olyan hordozható kommunikációs vagy információs berendezés, amely a vezetési feladat és/vagy a közlekedési műveletek támogatására bármikor a jármű belső terébe vihető; |
|
9. |
„platform” : az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások kiépítését, biztosítását, kiaknázását és integrálását lehetővé tévő fedélzeti vagy külső egység; |
|
10. |
„architektúra” : előtervezés, amely meghatározza egy adott rendszer felépítését, a viselkedését és a környezetébe történő integrációját; |
|
11. |
„interfész” : a rendszerek közötti felület, amely biztosítja az összekapcsolódást és interakciót lehetővé tévő közvetítő eszközt; |
|
12. |
„kompatibilitás” : az eszközök vagy a rendszerek általános képessége más eszközökkel vagy rendszerekkel – módosítás nélkül – való együttműködésre; |
|
13. |
„a szolgáltatás folyamatossága” : zavartalan szolgáltatások biztosításának képessége az Unió egészének közlekedési hálózatán; |
|
14. |
„közúti adat” : a közúti infrastruktúra jellemzőire vonatkozó adatok, beleértve az állandó forgalmi jelzéseket és azoknak a jogszabályok által előírt biztonsági jellemzőit is; |
|
15. |
„forgalmi adat” : korábbi időszakokban gyűjtött és valósidejű adatok a közúti forgalom jellemzőiről; |
|
16. |
„utazási adatok” : alapvető adatok (úgymint közforgalmi közlekedési menetrendek és díjszabások), amelyek szükségesek a multimodális utazásra vonatkozó, az utazás megtervezését, lefoglalását és módosítását lehetővé tévő utazás előtti és alatti információs szolgáltatás nyújtásához; |
|
17. |
„előírás” : követelményeket, eljárásokat és egyéb vonatkozó szabályokat tartalmazó rendelkezéseket meghatározó, kötelező erejű intézkedés; |
|
18. |
„szabvány” : a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 1. cikkének 6. pontjában meghatározott szabvány. |
5. cikk
ITS-kiépítés
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a Bizottság által a 6. cikknek megfelelően elfogadott előírásokat a II. mellékletben foglalt elvekkel összhangban alkalmazzák az ITS-alkalmazásokra és -szolgáltatásokra azok kiépítése során. Ez nem érinti az egyes tagállamoknak az említett alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak a saját területükön való kiépítésére vonatkozó döntéshez való jogát. E jog nem sérti a 6. cikk (2) bekezdésének második albekezdése értelmében elfogadott jogalkotási aktusokat.
(2) A tagállamok továbbá erőfeszítéseket tesznek a kiemelt területeken folyó együttműködés érdekében, amennyiben nem kerülnek előírások elfogadásra.
6. cikk
Előírások
(1) A Bizottság először elfogadja az ITS kiépítése és gyakorlati használata tekintetében érvényesülő kompatibilitás, kölcsönös átjárhatóság és folyamatosság biztosításához szükséges előírásokat a kiemelt intézkedések vonatkozásában.
(2) A Bizottság törekszik arra, hogy 2013. február 27-ig elfogadja az egy vagy több kiemelt intézkedésre vonatkozó előírásokat.
A Bizottság legkésőbb 12 hónappal a kiemelt intézkedésre vonatkozó szükséges előírások elfogadását követően az EUMSz. 294. cikkével összhangban – és adott esetben költség-haszon elemzést is magában foglaló hatásvizsgálat elvégzését követően – javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az adott kiemelt intézkedés megvalósítására vonatkozóan.
(3) A kiemelt intézkedésekre vonatkozó szükséges előírások elfogadását követően a Bizottság elfogadja az ITS kiépítése és gyakorlati használata tekintetében érvényesülő kompatibilitás, kölcsönös átjárhatóság és folyamatosság biztosításához szükséges előírásokat a kiemelt területeken elvégzendő egyéb intézkedések tekintetében.
(4) Adott esetben és az előírás hatályától függően az előírásnak tartalmaznia kell legalább egyet a következő rendelkezéstípusok közül:
a) funkcionális rendelkezések, amelyek leírják a különböző érdekeltek szerepét és a közöttük folyó információáramlást;
b) technikai rendelkezések, amelyek előírják a funkcionális rendelkezések végrehajtásához szükséges technikai eszközöket;
c) szervezési rendelkezések, amelyek meghatározzák a különböző érdekeltek eljárási kötelezettségeit;
d) szolgáltatási rendelkezések, amelyek tartalmazzák a szolgáltatások különböző szintjeinek és tartalmának a leírását az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások tekintetében.
(5) A 98/34/EK irányelv szerinti eljárások sérelme nélkül az előírások adott esetben meghatározzák azon feltételeket, amelyek fennállása esetén a tagállamok a Bizottság értesítését követően további szabályokat hozhatnak létre az ITS-szolgáltatásoknak a területükön vagy területük egy részén való nyújtására vonatkozóan, feltéve, hogy az ilyen szabályok nem akadályozzák a kölcsönös átjárhatóságot.
(6) Az előírásoknak adott esetben a 8. cikkben említett szabványokra kell alapulniuk.
Az előírások adott esetben rendelkeznek a 768/2008/EK határozattal összhangban lévő megfelelőségértékelésről.
Az előírásoknak meg kell felelniük a II. mellékletben foglalt elveknek.
(7) Az előírások elfogadását megelőzően a Bizottság egy költség-haszon elemzést is magában foglaló hatásvizsgálatot végez.
7. cikk
Felhatalmazáson alapuló aktusok
(1) A Bizottság az EUMSz. 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az előírások tekintetében. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseivel, különösen a 6. cikkel valamint a II. melléklettel, összhangban jár el.
(2) Valamennyi kiemelt intézkedés tekintetében önálló, felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadni.
(3) Az e cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tekintetében a 12., a 13. és a 14. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.
8. cikk
Szabványok
(1) A kiemelt területeken és a kiemelt intézkedések vonatkozásában ki kell dolgozni az ITS kiépítése és gyakorlati használata tekintetében érvényesülő kompatibilitás, kölcsönös átjárhatóság és folyamatosság biztosításához szükséges szabványokat. A Bizottság e célból a 15. cikkben említett bizottsággal folytatott konzultációt követően, és a 98/34/EK irányelvben meghatározott eljárással összhangban felkéri az érintett szabványügyi testületeket az e szabványok elfogadásához szükséges valamennyi intézkedés mielőbbi megtételére.
(2) A szabványügyi testületek megbízatásának kiadásakor tiszteletben kell tartani a II. mellékletben foglalt elveket és a 6. cikk értelmében elfogadott előírásban szereplő funkcionális rendelkezéseket.
9. cikk
Nem kötelező erejű intézkedések
A Bizottság iránymutatásokat és egyéb nem kötelező erejű intézkedéseket fogadhat el, amelyek lehetővé teszik a kiemelt területeken, a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban folyó tagállami együttműködést.
10. cikk
A magánélet védelmére, a közlekedés biztonságára és az információk újrafelhasználására vonatkozó szabályok
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a személyes adatoknak az ITS-felhasználások és szolgáltatások működésének összefüggésében történő feldolgozása a magánszemélyek alapvető jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó uniós szabályokkal, különösen a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban történjen.
(2) A tagállamok biztosítják különösen a személyes adatok visszaélés – azon belül a jogellenes hozzáférés, módosítás vagy adatvesztés – elleni védelmét.
(3) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a magánélet védelme érdekében adott esetben ösztönözni kell az anonim adatok használatát az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások működéséhez.
A 95/46/EK irányelv sérelme nélkül, személyes adatok feldolgozására csak az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások működéséhez szükséges mértékben kerül sor.
(4) A 95/46/EK irányelv alkalmazása tekintetében és különösen abban az esetben, ha az adatfeldolgozás személyes adatok különleges kategóriáit is érinti, a tagállamok biztosítják az e személyes adatok feldolgozásához való hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések tiszteletben tartását is.
(5) A 2003/98/EK irányelvet alkalmazni kell.
11. cikk
A felelősségre vonatkozó szabályok
A tagállamok biztosítják, hogy a 6. cikkel összhangban elfogadott előírásokban meghatározott ITS-alkalmazások és -szolgáltatások kiépítésére és használatára vonatkozó felelősséggel kapcsolatos kérdések kezelése megfeleljen az uniós jognak – beleértve különösen a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelvet ( 2 ) –, valamint a vonatkozó nemzeti jogszabályoknak.
12. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 7. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól, 2017. augusztus 27-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 7. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
▼M1 —————
15. cikk
A bizottsági eljárás
(1) A Bizottság munkáját az európai ITS-bizottság (EIC) segíti.
(2) E bekezdésre való hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire.
16. cikk
Az európai ITS-tanácsadó csoport
A Bizottság európai ITS-tanácsadó csoportot hoz létre, amely őt az ITS Unión belüli kiépítésének és használatának üzleti és műszaki szempontjaival kapcsolatos tanácsokkal segíti. A csoport az érintett ITS-szolgáltatók, a felhasználói szervezetek, a fuvarozók és a létesítmény-üzemeltetők, a gyártóipar, a szociális partnerek, a szakmai szervezetek, a helyi önkormányzatok és egyéb érintett fórumok magas szintű képviselőiből áll.
17. cikk
Jelentéstétel
(1) A tagállamok 2011. augusztus 27-ig benyújtják a Bizottságnak a kiemelt területekre vonatkozó nemzeti tevékenységeikről és projektjeikről szóló jelentésüket.
(2) A tagállamok 2012. augusztus 27-ig ismertetik a Bizottsággal az elkövetkezendő ötéves időszakra szóló nemzeti ITS-intézkedésekre vonatkozó terveiket.
A tagállamok jelentéstételére vonatkozó iránymutatásokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(3) Az első jelentést követően a tagállamok háromévente jelentést tesznek az (1) bekezdésben említett intézkedések végrehajtásában elért haladásról.
(4) A Bizottság háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtása terén történt haladásról. A jelentés tartalmazza az 5–11. cikk és a 16. cikk alkalmazása és végrehajtása terén elért haladást bemutató elemzést, beleértve a szükséges és a felhasznált pénzügyi forrásokat, valamint adott esetben megvizsgálja az ezen irányelv módosításának szükségességét.
(5) A Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében 2011. február 27-ig munkaprogramot fogad el. A munkaprogramnak tartalmaznia kell a program évenkénti végrehajtására vonatkozó célokat és időpontokat, és szükség esetén megfelelő kiigazításokat kell javasolnia.
A Bizottság 2019. január 10-ig és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazásnak a 12. cikk (2) bekezdésének megfelelő valamennyi későbbi ötéves meghosszabbítása előtt frissíti a munkaprogramot a 6. cikk (3) bekezdése szerinti intézkedések tekintetében.
18. cikk
Nemzeti jogba való átültetés
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2012. február 27-ig megfeleljenek.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját és szövegét a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
19. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
20. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
KIEMELT TERÜLEK ÉS INTÉZKEDÉSEK
(2. és 3. cikk)
— I. kiemelt terület: A közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása
A közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználására vonatkozó előírások és szabványok tartalmazzák a következőket:
1. Az a) kiemelt intézkedésre vonatkozó előírások
Az EU egészére kiterjedő multimodális utazási információs szolgáltatások pontossá és az ITS-felhasználók számára határokon keresztül elérhetővé tételéhez szükséges követelmények meghatározása a következők alapján:
— a multimodális utazási információkhoz felhasznált meglévő és pontos közúti és valós idejű forgalmi adatok rendelkezésre állása és hozzáférhetősége az ITS-szolgáltatók számára, a biztonsági és a közlekedésirányítási követelmények sérelme nélkül,
— a hatáskörrel rendelkező hatóságok és érdekelt felek, valamint az érintett ITS-szolgáltatók közötti, határokon átnyúló elektronikus adatcsere elősegítése,
— a multimodális utazási információkhoz használt rendelkezésre álló közúti és forgalmi adatok kellő időben történő naprakésszé tétele a hatáskörrel rendelkező hatóságok és érdekelt felek által,
— a multimodális utazási információk kellő időben történő naprakésszé tétele az ITS-szolgáltatók által.
2. A b) kiemelt intézkedésre vonatkozó előírások
Az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások pontossá és az ITS-felhasználók számára határokon keresztül elérhetővé tételéhez szükséges követelmények meghatározása a következők alapján:
— a valós idejű forgalmi információkhoz felhasznált meglévő és pontos közúti és valós idejű forgalmi adatok rendelkezésre állása és hozzáférhetősége az ITS-szolgáltatók számára, a biztonsági és közlekedésirányítási követelmények sérelme nélkül,
— a hatáskörrel rendelkező hatóságok és érdekelt felek, valamint az érintett ITS-szolgáltatók közötti, határokon átnyúló elektronikus adatcsere elősegítése,
— a valós idejű forgalmi információkhoz használt rendelkezésre álló közúti és forgalmi adatok kellő időben történő naprakésszé tétele a hatáskörrel rendelkező hatóságok és érdekelt felek által,
— a valós idejű forgalmi információk kellő időben történő naprakésszé tétele az ITS-szolgáltatók által.
3. Az a) és b) kiemelt intézkedésre vonatkozó előírások
3.1. Az ahhoz szükséges követelmények meghatározása, hogy a közúti és forgalmi adatokat (pl. a forgalmi terveket, a forgalomszabályozásokat és az ajánlott útvonalakat, főleg a nehéz tehergépjárművekre vonatkozóan) a hatáskörrel rendelkező hatóságok és/vagy adott esetben a magánjogi jogalanyok összegyűjthessék és az ITS-szolgáltatók rendelkezésére bocsássák, az alábbiak alapján:
— a hatáskörrel rendelkező hatóságok és/vagy a magánjogi jogalanyok által összegyűjtött, meglévő közúti és forgalmi adatok (pl. a forgalmi tervek, a forgalomszabályozások és az ajánlott útvonalak) hozzáférhetősége az ITS-szolgáltatók számára,
— a hatáskörrel rendelkező hatóságok és az ITS-szolgáltatók közötti elektronikus adatcsere megkönnyítése,
— a közúti és forgalmi adatok (pl. a forgalmi tervek, a forgalomszabályozásoknak és az ajánlott útvonalaknak) kellő időben történő naprakésszé tétele a hatáskörrel rendelkező hatóságok és/vagy adott esetben a magánjogi jogalanyok által,
— az ezen közúti és forgalmi adatokat használó ITS-szolgáltatások és -alkalmazások kellő időben történő naprakésszé tétele az ITS-szolgáltatók által.
3.2. A digitális térképekhez használt közúti, forgalmi és közlekedési adatok pontossá és a digitálistérkép-gyártók és -szolgáltatók számára elérhetővé tételéhez szükséges követelmények meghatározása a következők alapján:
— a digitális térképekhez használt, meglévő közúti és forgalmi adatok elérhetősége a digitálistérkép-gyártók és -szolgáltatók számára,
— a hatáskörrel rendelkező hatóságok és érdekelt felek, valamint a magánjogi digitálistérkép-gyártók és -szolgáltatók közötti elektronikus adatcsere elősegítése,
— a digitális térképekhez használt közúti és forgalmi adatok kellő időben történő naprakésszé tétele a hatáskörrel rendelkező hatóságok és érdekelt felek által,
— a digitális térképek kellő időben történő naprakésszé tétele a digitálistérkép-gyártók és -szolgáltatók által.
4. A c) kiemelt intézkedésre vonatkozó előírások
A valamennyi felhasználó számára díjmentesen hozzáférhető, közúti közlekedési biztonsággal kapcsolatos „általános közlekedési információk” minimum követelményeinek (ahol ez lehetséges) és minimális tartalmának meghatározása az alábbiak alapján:
— a közlekedési biztonsághoz kapcsolódó forgalmi események („általános közlekedési üzenetek”) egységesített jegyzékének meghatározása és használata, amely az ITS-felhasználók számára díjmentesen hozzáférhetővé tehető,
— az „általános közlekedési üzenetek” kompatibilitása és ITS-szolgáltatásokba való integrálása a valós idejű közlekedési és multimodális utazási információk biztosítása érdekében.
— II. kiemelt terület: A forgalmi és teherszállítási irányításhoz kapcsolódó ITS-szolgáltatások folyamatossága
A – különösen TEN-T hálózaton belüli – forgalmi- és teherszállítási irányítási szolgáltatások folyamatosságára és kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó előírások és szabványok tartalmazzák a következőket:
1. Az egyéb intézkedésekre vonatkozó előírások
1.1. Az uniós ITS-architektúra kifejlesztéséhez szükséges intézkedések meghatározása, amelyek különösen az ITS-szel kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságra, a szolgáltatások folyamatosságára és a multimodalitás szempontjaira – ideértve például a multimodális, átjárható jegykezelést – irányulnak, amely keretében a tagállamok és a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok a magánjogi jogalanyokkal együttműködve kialakíthatják a nemzeti, regionális vagy helyi szintű mobilitást elősegítő saját ITS-architektúrájukat.
1.2. A különböző közlekedési módokon történő utasforgalom irányítását segítő – különösen a határon átnyúló – ITS-szolgáltatások folyamatosságához szükséges minimális követelmények meghatározása az alábbiak alapján:
— a forgalmi adatok és információk határokon és adott esetben régiókon keresztüli, illetve a városon belüli és városok közötti elektronikus cseréjének megkönnyítése az érintett forgalmi információs és/vagy forgalomirányító központok és a különböző érdekelt felek között,
— egységesített információáramlás vagy forgalomirányító interfészek használata az érintett forgalmi információs és/vagy forgalomirányító központok és a különböző érdekelt felek között.
1.3. A közlekedési folyosók mentén és különböző közlekedési módokon folyó teherszállítások irányítására irányuló ITS-szolgáltatások folyamatosságához szükséges minimális követelmények meghatározása az alábbiak alapján:
— a forgalmi adatok és információk határokon és adott esetben régiókon keresztüli, illetve a városon belüli és városok közötti elektronikus cseréjének megkönnyítése az érintett forgalmi információs és/vagy forgalomirányító központok és a különböző érdekelt felek között,
— egységesített információáramlás vagy forgalomirányító interfészek használata az érintett forgalmi információs és/vagy forgalomirányító központok és a különböző érdekelt felek között.
1.4. A teherszállítási logisztikára irányuló ITS-alkalmazások (e-Freight) (nevezetesen a teheráru nyomon követése és visszakövetése a teljes útvonalon és a különböző közlekedési módokon keresztül) megvalósításához szükséges intézkedések meghatározása az alábbiak alapján:
— a megfelelő ITS-technológiák elérhetősége és használata az ITS-alkalmazások fejlesztői számára,
— a helymeghatározási eredmények integrálása a forgalomirányítási eszközökbe és központokba.
1.5. A városi és az európai ITS-architektúrák közötti átjárhatóság és kompatibilitás biztosítására szolgáló interfészek meghatározása az alábbiak alapján:
— a közforgalmú közlekedésre, az utazástervezésre, a közlekedés iránti igényre vonatkozó, valamint a forgalmi és parkolási adatok hozzáférhetősége a városi irányító központok és szolgáltatók számára,
— a különböző városi irányító központok és szolgáltatók közötti elektronikus adatcsere elősegítése a közforgalmú- és egyéni közlekedésre vonatkozóan és minden lehetséges közlekedési mód esetében,
— minden releváns adat és információ beillesztése egyetlen architektúrába.
— III. kiemelt terület: A közúti biztonsággal és óvintézkedésekkel kapcsolatos ITS-alkalmazások
A közúti biztonsággal és óvintézkedésekkel kapcsolatos ITS-alkalmazásokra vonatkozó előírások és szabványok tartalmazzák a következőket:
1. A d) kiemelt intézkedésre vonatkozó előírások
A kölcsönösen átjárható, az EU egészére kiterjedő intelligens segélyhívó szolgáltatási rendszerre vonatkozó, (e-Call) összehangolt rendelkezések meghatározása, beleértve a következőket:
— a járművön belüli, az adatcseréhez szükséges ITS-adatok hozzáférhetősége,
— a járművekből kibocsátott adatok vételéhez szükséges berendezések rendelkezésre állása a segélyhívó központokban,
— a járművek és a segélyhívó központok közötti elektronikus adatcsere megkönnyítése.
2. Az e) kiemelt intézkedésre vonatkozó előírások
A tehergépkocsik és a haszongépjárművek számára védett és biztonságos parkolóhelyekre – különösen a leálló- és pihenőhelyekre – irányuló ITS-alapú információs rendszerek biztosításához szükséges intézkedések meghatározása az alábbiak alapján:
— a közúti parkolási információk hozzáférhetősége a felhasználók számára,
— a közúti parkolóhelyek, a központok és a járművek közötti elektronikus adatcsere elősegítése.
3. Az f) kiemelt intézkedésekre vonatkozó előírások
A tehergépkocsik és a haszongépjárművek számára védett és biztonságos parkolóhelyekre irányuló ITS-alapú foglalási rendszerek biztosításához szükséges intézkedések meghatározása az alábbiak alapján:
— a közúti parkolási információk hozzáférhetősége a felhasználók számára,
— a közúti parkolóhelyek, a központok és a járművek közötti elektronikus adatcsere elősegítése,
— a rendelkezésre álló parkolóhelyekre vonatkozó információk frissítését lehetővé tevő, megfelelő ITS-technológiák beépítése a járművekbe és a közúti parkolási létesítményekbe helyfoglalás céljából.
4. Az egyéb intézkedésekre vonatkozó előírások
4.1. Az úthasználók biztonságának elősegítéséhez szükséges intézkedések meghatározása a fedélzeti jármű/járművezető-interfész, valamint a vezetést és/vagy a közlekedést, illetve a járművön belüli kommunikáció biztonságosságát segítő nomád készülékek tekintetében.
4.2. A veszélyeztetett úthasználók biztonságának és kényelmének növeléséhez szükséges intézkedések meghatározása valamennyi ITS-alkalmazás esetében.
4.3. A fejlett, vezetést segítő információs rendszereknek a 2007/46/EK, 2002/24/EK és 2003/37/EK irányelv hatálya alá nem tartozó járművekbe és közúti infrastruktúrába való integrálásához szükséges intézkedések meghatározása.
— IV. Kiemelt terület: A jármű összekapcsolása a közlekedési infrastruktúrával
A járműnek a közlekedési infrastruktúrával való összekapcsolódására vonatkozó előírások és szabványok tartalmazzák a következő intézkedéseket:
1. Egyéb intézkedésekre vonatkozó előírások:
1.1. A különböző ITS-alkalmazások nyílt fedélzeti platformba történő integrálásához szükséges intézkedések meghatározása a következők alapján:
— a meglévő vagy tervezett ITS-alkalmazások működési követelményeinek azonosítása,
— egy olyan nyílt rendszerű architektúra kidolgozása, amely meghatározza az infrastrukturális rendszerekkel és létesítményekkel való kölcsönös átjárhatósághoz/összekapcsolódáshoz szükséges funkciókat és interfészeket,
— a jövőbeli új vagy újabb verziójú ITS-alkalmazások automatikus felismerése és konfigurálása (plug and play) a nyílt fedélzeti platform által,
— szabványosítási eljárás az architektúra és a nyílt fedélzeti rendszerekre vonatkozó előírások elfogadásához.
1.2. a kooperatív (jármű-jármű, jármű-infrastruktúra, infrastruktúra-infrastruktúra) rendszerek kifejlesztésében és bevezetésében bekövetkező további előrelépésekhez szükséges intézkedések meghatározása az alábbiak alapján:
— az egyes járművek közötti, az egyes infrastruktúrák közötti, valamint a járművek és az infrastruktúra közötti adat- vagy információcsere elősegítése,
— az adatcsere tárgyát képező megfelelő adatok, illetve információk hozzáférhetősége a járművekben vagy közúti infrastruktúrákban érdekelt felek számára,;
— egységesített üzenetformátum használata a jármű és az infrastruktúra közötti adat- vagy információcseréhez,
— a kommunikációs infrastruktúra meghatározása a járművek közötti, az egyes infrastruktúrák közötti, illetve a járművek és infrastruktúrák közötti adat- vagy információcseréhez,
— szabványosítási eljárások alkalmazása a vonatkozó architektúrák elfogadásához.
II. MELLÉKLET
AZ ITS ELŐÍRÁSAIRA ÉS KIÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ELVEK
(5., 6. és 8. cikk)
Az előírások elfogadásának, a szabványokra vonatkozó megbízások kiadásának valamint az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások kiválasztásának és kiépítésének valamennyi érdekelt fél szükségleteinek értékelésén kell alapulnia, és meg kell felelnie az alábbi elveknek. Az intézkedéseknek a következő követelményeknek kell eleget tenniük:
|
a) |
hatékonyság – hozzá kell járulniuk az európai közúti közlekedést érintő kulcsfontosságú kihívások megoldásához (pl. a közúti torlódások csökkentéséhez, a káros anyag kibocsátások mérsékléséhez, az energiahatékonyság javításához, a magasabb szintű biztonság és védelem eléréséhez – a veszélyeztetett úthasználók számára is); |
|
b) |
költséghatékonyság – optimalizálniuk kell a költségek és az eredmények arányát a célok elérése tekintetében; |
|
c) |
arányosság – szükség szerint rendelkezniük kell az elérhető szolgáltatási minőség és kiépítettség különböző szintjeiről a helyi, regionális, nemzeti és európai szintű sajátosságok figyelembevételével; |
|
d) |
a szolgáltatások folyamatosságának elősegítése – az ITS-szolgáltatások kiépítése során biztosítaniuk kell a szolgáltatások zavartalanságát az Unió egészében – különösen a transzeurópai hálózatokon – és ha lehetséges, az Unió külső határain. A szolgáltatások folyamatosságát az országokat országokkal, és ha lehetséges, régiókat régiókkal és a városokat a vidéki településekkel összekötő közlekedési hálózatok jellemzőihez igazított szinten kell biztosítani; |
|
e) |
a kölcsönös átjárhatóság kiépítése – a hatékony ITS-szolgáltatás nyújtása érdekében biztosítaniuk kell, hogy a rendszerek és az alapul szolgáló üzleti megoldások között lehetséges legyen az adatcsere, valamint az információk és az ismeretek megosztása; |
|
f) |
a visszamenőleges kompatibilitás elősegítése – adott esetben biztosítaniuk kell, hogy az ITS-rendszerek képesek legyenek az ugyanazon célt szolgáló már meglévő rendszerekkel való együttes üzemelésre az új technológiák kifejlesztésének akadályozása nélkül; |
|
g) |
a meglévő nemzeti infrastruktúrák és hálózati jellemzők tiszteletben tartása – figyelembe kell venniük a közlekedési hálózati jellemzőkben – különösen a forgalom nagyságában és az időjárástól függő útviszonyokban – rejlő eredendő különbségeket; |
|
h) |
az egyenlő hozzáférés elősegítése – a veszélyeztetett úthasználók számára az ITS-alkalmazásokhoz és -szolgáltatásokhoz való akadálytalan és hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosítása; |
|
i) |
a kiforrottság biztosítása – megfelelő kockázatértékelést követően, a megfelelő szintű műszaki fejlesztések és a műveleti kihasználtság segítségével be kell mutatniuk az innovatív ITS-rendszerek szilárdságát; |
|
j) |
jó minőségű idő- és helymeghatározás – a globális, folyamatos, pontos és garantált idő- és helymeghatározást igénylő ITS-alkalmazások és -szolgáltatások céljára műholdas infrastruktúrákat vagy egyéb, azzal egyenértékű pontosságot biztosító technológiát kell használniuk; |
|
k) |
az intermodalitás megkönnyítése – az ITS kiépítésekor, adott esetben, figyelembe kell venniük a különféle közlekedési módok közti koordinációt; |
|
l) |
az egységesség tiszteletben tartása – az ITS területén releváns, már meglévő uniós szabályok, politikák és tevékenységek figyelembevétele, különösen a szabványosítás területén. |
( 1 ) HL L 204., 1998.7.21., 37. o.
( 2 ) HL L 210., 1985.8.7., 29. o.