2009R1120 — HU — 01.01.2012 — 002.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

A BIZOTTSÁG 1120/2009/EK RENDELETE

(2009. október 29.)

a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

(HL L 316, 2.12.2009, p.1)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  No

page

date

►M1

A BIZOTTSÁG 730/2010/EU RENDELETE (2010. augusztus 13.)

  L 214

1

14.8.2010

►M2

A BIZOTTSÁG 331/2011/EU RENDELETE (2011. április 6.)

  L 93

16

7.4.2011

►M3

A BIZOTTSÁG 1126/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2011. november 7.)

  L 289

24

8.11.2011




▼B

A BIZOTTSÁG 1120/2009/EK RENDELETE

(2009. október 29.)

a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról



AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 36. cikkére, 39. cikke (2) bekezdésére, 41. cikke (4) bekezdésére, 43. cikke (3) bekezdésére, 57. cikke (2) bekezdésére, 68. cikke (7) bekezdésére, 69. cikke (6) bekezdése első albekezdésének a) pontjára, 69. cikke (7) bekezdésének negyedik albekezdésére, 71. cikke (6) bekezdésének második albekezdésére, 71. cikke (10) bekezdésére, 142. cikke c), d), f), g), h) és q) pontjára, valamint 147. és 148. cikkére,

mivel:

(1)

A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 795/2004/EK bizottsági rendelet ( 2 ) lényegesen módosult. Ezt követően került sor a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a különleges támogatás tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. július 22-i 639/2009/EK bizottsági rendelet ( 3 ) elfogadására. Mivel a 795/2004/EK rendelettel kapcsolatban további módosításokat kell elvégezni, az áttekinthetőség érdekében indokolt a 795/2004/EK rendeletet és a 639/2009/EK rendeletet egyetlen rendeletbe foglalni, amely tartalmazza a 73/2009/EK rendelet III. címének végrehajtására vonatkozó valamennyi részletes szabályt.

(2)

A jogbiztonság és az áttekinthetőség érdekében helyénvaló néhány fogalmat meghatározni. A rövid életciklusú erdei fákat illetően célszerű lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy meghatározzák a területükre jellemző éghajlati és agronómiai feltételek szempontjából megfelelő fajtákat.

(3)

A 73/2009/EK rendelet 28. cikke előírja a betartandó minimumkövetelményeket, de a 28. cikk (1) bekezdése első albekezdése b) pontjának alkalmazása nem megfelelő azokra a mezőgazdasági termelőkre nézve, akik termeléstől függő valamilyen támogatási program alapján még mindig részesülnek közvetlen kifizetésekben, de egyetlen hektár területtel sem rendelkeznek. Jellegüknél fogva az említett rendelet IV. címe 1. fejezetének 10. szakaszában említett, a juh- és kecskehúságazatra vonatkozó támogatások, illetve ugyanazon rendelet IV. címe 1. fejezetének 11. szakaszában említett, a marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatások tekintendők ilyen, termeléstől függő támogatásnak. Az említett mezőgazdasági termelők helyzete azonos a különleges jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelőkével, és ezért őket a támogatási rendszerek teljes hatékonyságának biztosítása érdekében a rendelet 28. cikke (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából helyénvaló ugyanolyan elbánásban részesíteni, mint a különleges jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelőket.

(4)

A támogatási jogosultságok egységértéke számításának elősegítésére célszerű meghatározni a számjegyek kerekítésének egyértelmű szabályait és azt, hogy a meglévő támogatási jogosultságokat meg lehessen osztani abban az esetben, ha a bejelentett, illetve a jogosultsággal átruházott parcella csak tört hektárszámú, valamint helyénvaló egyértelmű szabályokat megállapítani a jogosultságok és a töredékrészek összevonására vonatkozóan.

(5)

A 73/2009/EK rendelet 51. cikkének (1) bekezdése lehetőséget biztosít a gyümölcs- és zöldségágazatnak az egységes támogatási rendszerbe történő késleltetett integrációjára. A késleltetés lehetővé tétele céljából helyénvaló előírni a megfelelő szabályokat. Konkrétan az említett rendelkezés harmadik albekezdése teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy az egységes támogatási rendszerbe történő gyorsabb integráció biztosítása érdekében felülvizsgálják az 1782/2003/EK tanácsi rendelet ( 4 ) 68b. cikke alapján hozott határozatot. A 73/2009/EK rendelet 38. cikkének figyelembevételével azonban – a rendelet 51. cikke (1) bekezdése harmadik albekezésének végrehajtása érdekében – az érintett területeknek az egységes támogatási rendszer keretében támogathatónak kell lenniük. Ezért helyénvaló lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy felülvizsgálják az 1782/2003/EK rendelet 51. cikkének második albekezdése alapján hozott határozatot.

(6)

Különös rendelkezéseket kell megállapítani a nemzeti tartalékok kezelésére vonatkozóan.

(7)

A 73/2009/EK rendelet 41. cikkének (2) és (3) bekezdése meghatározza a támogatási jogosultságok nemzeti tartalékból történő kiosztásának lehetőségeit. Célszerű meghatározni az ilyen módon kiosztandó támogatási jogosultságok számának és értékének kiszámítására vonatkozó szabályokat. Annak érdekében, hogy bizonyos rugalmasságot biztosítsanak azoknak a tagállamoknak, amelyek a legkedvezőbb helyzetben vannak ahhoz, hogy értékeljék az ilyen intézkedéseket kérelmező egyes mezőgazdasági termelők helyzetét, a kiosztandó jogosultságok maximális száma nem haladhatja meg a bejelentett hektárok számát, és azok értéke nem haladhat meg egy, a tagállamok által objektív kritériumok alapján meghatározandó összeget.

(8)

Bizonyos körülmények között – például a takarmánytermő terület közös használata esetén vagy a bérlet lejárta miatt – a mezőgazdasági termelők több jogosultsággal rendelkezhetnek annál a földterületnél, amelyek azok aktiválására szolgálnak. Ezért célszerűnek tűnik egy olyan mechanizmus meghatározása, amely a fennmaradó rendelkezésre álló hektárszámra koncentrálva biztosítja a mezőgazdasági termelő folyamatos támogatását. A mechanizmussal való visszaélés elkerülése érdekében azonban indokolt meghatározni a mechanizmus igénybevételének feltételeit.

(9)

A 73/2009/EK rendelet szerint a nemzeti tartalékot fel nem használt jogosultságokkal, illetve – a tagállamok szabad választása alapján – a támogatási jogosultságok eladásánál vagy az olyan eladásoknál alkalmazott visszatartás révén töltik fel, amelyekre a tagállamok által a kifizetéseknek a termeléstől történő további függetlenítésekor meghatározott bizonyos időpont előtt került sor. Ezért meg kell határozni egy olyan időpontot, amely után a fel nem használt jogosultságok visszakerülnek a nemzeti tartalékba.

(10)

A támogatási jogosultságok eladásánál alkalmazott visszatartás esetén helyénvaló maximális százalékarányokat és alkalmazási kritériumokat meghatározni, valamint azokat differenciálni az átruházások és az átruházásra kerülő támogatási jogosultságok fajtájának figyelembevétele érdekében. Az említett visszatartás egyetlen esetben sem idézheti elő a támogatási jogosultságok átruházásának jelentős akadályozását vagy tilalmát. A vegyes modellen belüli regionális alkalmazás esetén azonban a visszatartás nem befolyásolhatja a támogatási jogosultságok regionális alapértékét, hanem csak a korábbi referenciákhoz kapcsolódó összegeket.

(11)

A nemzeti tartalék igazgatásának megkönnyítése érdekében célszerű meghatározni a nemzeti tartalék regionális szintű irányítását, kivéve a 73/2009/EK rendelet 41. cikkének (2) bekezdésében, valamint adott esetben az említett rendelet 41. cikkének (4) bekezdésében említett eseteket, amikor a tagállamok kötelesek támogatási jogosultságokat kiosztani.

(12)

A 73/2009/EK rendelet 33. cikkének (2) bekezdése meghatározza, hogy a mezőgazdasági termelők az egységes támogatási rendszer keretében támogatási jogosultságok kiosztása vagy átruházása révén juthatnak támogatáshoz. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági üzem jogállásában bekövetkező változásokat ne lehessen kibúvóként használni a mezőgazdasági üzemnek a kapcsolódó referenciaösszegekkel együtt történő rendes átruházásával kapcsolatos szabályok alkalmazása alól, indokolt a várható vagy tényleges örökség, az egyesülés és a szétválás esetében bizonyos feltételeket alkalmazni.

(13)

A 73/2009/EK rendelet 62. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy azon új tagállam mezőgazdasági termelője, amely bevezette az egységes támogatási rendszert, csak abban az esetben ruházhatja át támogatási jogosultságát földterület nélkül, ha az említett rendelet 34. cikke értelmében a támogatási jogosultságainak legalább 80 %-át legalább egy naptári évben felhasználta. Az egységes támogatási rendszer alkalmazását megelőző időszakban végrehajtott földterület-átruházások figyelembevétele érdekében indokolt a mezőgazdasági üzemnek, illetve egy részének a jövőbeni támogatási jogosultságokkal együtt történő átruházását az említett rendelet 43. cikkének értelmében a támogatási jogosultságok földterülettel együtt történő érvényes átruházásának tekinteni, bizonyos feltételekre is figyelemmel, így különösen arra, hogy az eladónak kérelmeznie kell a támogatási jogosultságok megállapítását, mivel az említett rendelet előírja, hogy csak azok számára legyen hozzáférhető a rendszer, akik a referencia-időszakban közvetlen támogatásban részesültek.

(14)

A 73/2009/EK rendelet 41. cikkének (4) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot azon különleges helyzetek meghatározására, amelyek referenciaösszegek megállapítását teszik lehetővé olyan mezőgazdasági termelők számára, akik e helyzetek folytán teljesen vagy részben akadályoztatva voltak abban, hogy a referencia-időszakban a közvetlen támogatásokból részesüljenek. Ezért célszerű felsorolni az említett különleges helyzeteket és meghatározni azokat a szabályokat, amelyekkel megelőzhető a támogatási jogosultságok kiosztásának különféle lehetőségeiből származó kedvezmények egyazon mezőgazdasági termelőnél történő felhalmozódása, azon lehetőség érintése nélkül, hogy a Bizottság szükség esetén ezt a különleges helyzeteket tartalmazó listát kiegészítse. A tagállamok számára ezenkívül helyénvaló kellő rugalmasságot hagyni arra, hogy megállapítsák a kiosztásra kerülő referenciaösszeget.

(15)

Amennyiben egy tagállamban a nemzeti jog vagy jól megalapozott szokásos gyakorlat alapján a hosszú lejáratú bérlet fogalmába az 5 évre szóló bérlet is beletartozik, indokolt lehetővé tenni a tagállam számára, hogy ezt a rövidebb időszakot alkalmazza.

(16)

Amennyiben a mezőgazdasági termelő nyugdíjba vonul vagy elhalálozik, és a mezőgazdasági üzemét vagy annak egy részét olyan családtagra ruházza át, illetve úgy rendelkezik, hogy az olyan örökösre szálljon át, aki e mezőgazdasági üzemben folytatni kívánja a mezőgazdasági tevékenységet, célszerű gondoskodni arról, hogy a mezőgazdasági üzem vagy annak egy részének családon belüli átruházása, illetve átszállása egyszerűen végbemehessen, különösen, ha az átruházott, illetve átszálló földterületet a referencia-időszak folyamán egy harmadik személynek adták bérbe annak előzetes megítélése nélkül, hogy az örökös folytatni fogja-e a mezőgazdasági tevékenységet.

(17)

Indokolt előírni, hogy a jogosultságok kiosztásából azok a mezőgazdasági termelők is részesülhessenek, akik olyan beruházásokat hajtottak végre, amelyek eredményeként növekedhetett volna a közvetlen támogatások azon összege, amelyet akkor kaphattak volna meg, ha nem vezették volna be az egységes támogatási rendszert, vagy ha az érintett ágazatban nem végezték volna el a támogatások termeléstől való függetlenítését. Helyénvaló egyedi szabályokat meghatározni a támogatási jogosultságok kiszámítására abban az esetben, ha egy mezőgazdasági termelő már rendelkezik támogatási jogosultsággal vagy nem rendelkezik hektárszámmal. Az is lehetséges, hogy azok a mezőgazdasági termelők, akik földterületet vásároltak vagy béreltek, vagy olyan nemzeti termelésátalakítási programokban vettek részt, amelyek esetében a referencia-időszak alatt az egységes támogatási rendszer alapján közvetlen támogatást lehetett volna adni, eleshetnek a támogatási jogosultságtól, jóllehet földterületet szereztek, illetve részt vettek ilyen programokban olyan mezőgazdasági tevékenység gyakorlása érdekében, amely után a későbbiekben még jogosulttá válhat bizonyos közvetlen támogatásokra. Ezért az említett esetekben is célszerű rendelkezni támogatási jogosultságok kiosztásáról.

(18)

A rendszer megfelelő igazgatása érdekében helyénvaló szabályokat meghatározni az átruházásokra, valamint a jogosultságok módosításának, különösen a jogosultságok törtrészei összevonásának lehetővé tételére vonatkozóan.

(19)

A 73/2009/EK rendelet 43. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a támogatási jogosultságokat csak egyazon régión belül lehessen átruházni, illetve felhasználni. A gyakorlati problémák megelőzése érdekében egyedi szabályokat kell meghatározni az olyan mezőgazdasági üzemek esetében, amelyek területe két vagy több régióra is kiterjed.

(20)

A 73/2009/EK rendelet 39. cikke bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi kender termesztését. Szükség van a támogatható fajták jegyzékének létrehozására, valamint az adott fajták minősítésének előírására.

(21)

Különleges jogosultságok megállapítása esetén egyedi szabályokat kell meghatározni a számosállat-egység kiszámításához, a marha-, borjú-, juh- és kecskehúságazatra meghatározott meglévő átváltási táblázatra való utalással.

(22)

Amennyiben egy tagállam úgy határoz, hogy igénybe veszi az egységes támogatási rendszer regionális alkalmazásának lehetőségét, egyedi rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy elősegítsék a regionális referenciaösszeg kiszámítását a két vagy több régió határán elhelyezkedő mezőgazdasági üzemek esetében, valamint annak érdekében, hogy a rendszer alkalmazásának első évében garantálják a regionális összeg maradéktalan kiosztását. Az e rendeletben meghatározott rendelkezések egy részét – nevezetesen azokat, amelyek a nemzeti tartalék létrehozására, a támogatási jogosultságok első kiosztására és a támogatási jogosultságok átruházására vonatkoznak – célszerű kiigazítani azért, hogy a regionális modellben is alkalmazhatók legyenek.

(23)

Helyénvaló egy olyan közös keretet létrehozni, amely a kifizetéseknek a termeléstől történő további függetlenítését követően előforduló helyzetekre vonatkozó egyedi megoldásokra vonatkozik.

(24)

A 73/2009/EK rendelet III. címének 5. fejezete a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó különleges támogatásról rendelkezik. Az említett fejezet végrehajtására vonatkozóan célszerű részletes szabályokat megállapítani.

(25)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (6) bekezdésének megfelelően az említett cikk alapján nyújtott különleges támogatásnak összhangban kell lennie az egyéb közösségi támogatási intézkedésekkel, illetve az állami támogatásokból finanszírozott intézkedésekkel. A támogatási rendszerek szabályos irányítása érdekében helyénvaló gondoskodni arról, hogy hasonló intézkedések ne legyenek kétszeresen finanszírozhatók, azaz a különleges támogatási rendszer és más közösségi támogatási rendszer alapján egyaránt. A különleges támogatás végrehajtására ajánlott választási lehetőségek sokfélesége miatt az összhang biztosításáért egyébként a tagállamoknak kell felelősséget vállalniuk, azon határozatnak megfelelően, amelyet – a 73/2009/EK rendeletben megállapított kereten belül, és az e rendeletben megállapított feltételekkel összhangban – a különleges támogatási intézkedések végrehajtására hoznak.

(26)

Mivel a mezőgazdasági termelőknek mindig be kell tartaniuk a jogi követelményeket, a különleges támogatás nem szolgálhat az e követelményeknek való megfelelésért nyújtott ellenszolgáltatásként.

(27)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében különleges támogatás nyújtható a mezőgazdasági termelés olyan különös típusaira, amelyek környezetvédelmi szempontból vagy a környezeti állapot javítása szempontjából bírnak jelentőséggel. Annak érdekében, hogy fennmaradjon a tagállamok mérlegelési jogköre, miközben biztosítható az intézkedések megfelelő irányítása, a mezőgazdasági termelés különös típusainak meghatározásához kapcsolódó felelősséget helyénvaló a tagállamokra bízni, az intézkedéseknek mindazonáltal nem elhanyagolható és mérhető környezeti előnyökkel kell járniuk.

(28)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében különleges támogatás nyújtható a mezőgazdasági termékek minőségének javítására. A tagállamok segítése érdekében helyénvaló megállapítani a teljesítendő feltételek indikatív listáját.

(29)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja értelmében különleges támogatás nyújtható a mezőgazdasági termékek forgalmazásának javítására, az említett rendelet 68. cikke (2) bekezdésének c) pontjára is figyelemmel, amely előírja, hogy a támogatásnak eleget kell tennie a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2007. december 17-i 3/2008/EK tanácsi rendelet ( 5 ) 2–5. cikkében megállapított kritériumoknak. Helyénvaló rendelkezni a támogatható intézkedések tartalmának pontosításáról, valamint a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló 3/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 5-i 501/2008/EK bizottsági rendelet ( 6 ) alkalmazandó rendelkezéseiről.

(30)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja értelmében különleges támogatás nyújtható magasabb szintű állatjóléti előírások gyakorlati megvalósítására. A magasabb szintű állatjóléti előírások megvalósítása érdekében célszerű rendelkezni arról, hogy a tagállamok felelősek egy olyan rendszer létrehozásáért, amely lehetővé teszi a kérelmező különböző állatjóléti szempontok kezelésére irányuló terveinek értékelését.

(31)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának v. alpontja értelmében különleges támogatás nyújtható további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységekre. A 68. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a támogatás különösen akkor nyújtható, ha azt a Bizottság jóváhagyta. Ezért rendelkezni kell annak a részletes keretrendszernek a meghatározásáról, amelynek a tagállamoknak meg kell felelniük a támogatásra való jogosultság kritériumainak megállapítása során. Helyénvaló rendelkezni az intézkedés bejelentésére, értékelésére és Bizottság általi jóváhagyására vonatkozó eljárás létrehozásáról is.

(32)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében különleges támogatás nyújtható a gazdasági szempontból sérülékeny vagy környezeti szempontból érzékeny területeken konkrét ágazatokban a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok kezelésére, vagy az adott ágazatokban a mezőgazdasági termelés gazdaságilag érzékeny típusaira. A tagállamok hatáskörének fenntartása, és eközben az intézkedések megfelelő irányításának biztosítása érdekében helyénvaló rendelkezni arról, hogy a tagállamok felelőssége legyen a támogatásra jogosult területek és/vagy mezőgazdasági termeléstípusok meghatározása és a megfelelő szint megállapítása. A piac torzulásának elkerülése érdekében a kifizetések azonban nem alapulhatnak a piaci árak ingadozásain, illetve nem lehetnek egyenértékűek olyan veszteségtérítési rendszerrel, amelyben a tagállamok a hazai mezőgazdasági támogatást az irányár és a belföldi piaci ár közötti különbség alapján fizetik a mezőgazdasági termelőknek.

(33)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében különleges támogatás nyújtható a szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési program hatálya alatt álló területeken a termőterületek termelésből való kivonásának megakadályozása és/vagy az adott területen a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok ellentételezése érdekében. Helyénvaló rendelkezni különösen a támogatható mezőgazdasági termelőnkénti referenciaösszegek megállapítása, a támogatási jogosultságok elosztása és értéknövekedésük kiszámítása, valamint azon programok tagállamok általi ellenőrzése tekintetében, amelyeknek az összhang érdekében a nemzeti tartalékból származó összegek elosztására megállapított rendelkezéseket kell követnie.

(34)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében különleges támogatás nyújtható a termény-, állat- és növénybiztosítási díjakhoz való pénzügyi hozzájárulás formájában. Helyénvaló létrehozni egy olyan minimális keretrendszert, amelyen belül a tagállamok – a termény-, állat- és növénybiztosítási díjakhoz való pénzügyi hozzájárulás elosztásának módját meghatározó nemzeti jogszabályaikkal összhangban – szabályokat állapítanak meg a hozzájárulások megfelelő szinten tartásának biztosítása érdekében, garantálva eközben a mezőgazdasági termelői közösség érdekeit.

(35)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének e) pontja részletezi azt a különleges támogatást, amelynek célja, hogy az állat- és növénybetegségek, valamint környezetvédelmi események esetére létrehozott segélyalapokhoz való pénzügyi hozzájárulás útján kompenzálja a mezőgazdasági termelőket bizonyos gazdasági veszteségekért. Indokolt létrehozni egy olyan minimális keretrendszert, amelyen belül a tagállamok – a segélyalapokhoz való pénzügyi hozzájárulás megszervezésének módját meghatározó nemzeti jogszabályaikkal összhangban – szabályokat állapítanak meg a hozzájárulások megfelelő szinten tartásának biztosítása érdekében, garantálva eközben a mezőgazdasági termelői közösség érdekeit.

(36)

A 73/2009/EK rendelet 69. cikke (6) bekezdésének a) pontjában említett összegeket a Bizottság számítja ki, az adott cikk (7) bekezdésével összhangban. Ezért helyénvaló rendelkezni az érintett összegek egyes tagállamok számára történő megállapításáról, valamint az ezen összegek Bizottság általi felülvizsgálatára alkalmazandó feltételekről.

(37)

A 73/2009/EK rendelet 46. cikke előírja, hogy a tagállamok objektív kritériumok alapján határozzák meg a régiókat, 47. cikke pedig arról rendelkezik, hogy a tagállamok – kellően megalapozott esetekben és objektív kritériumok alapján – megvalósíthatják az egységes támogatási rendszer regionális alkalmazását. Ezért célszerű előírni, hogy minden szükséges adatot és információt a vonatkozó határidő lejárta előtt közölni kell.

(38)

Helyénvaló meghatározni a Bizottság értesítésére vonatkozó határidőket azokban az esetekben, amikor egy tagállam úgy dönt, hogy a 73/2009/EK rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdésében, 38. cikkében, 41. cikkének (2)–(5) bekezdésében, 45. cikkének (1) és (3) bekezdésében, 46. cikkének (1) és (3) bekezdésében, 47. cikkének (1)–(4) bekezdésében, 49. cikkében, 51. cikkének (1) bekezdésében, 67. cikkének (1) bekezdésében, 68–72. cikkében és a 136. cikkében meghatározott lehetőségek valamelyikét igénybe veszi.

(39)

Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának értékeléséhez célszerű meghatározni a Bizottság és a tagállamok közötti információcserére vonatkozó részletes szabályokat és határidőket, valamint tájékoztatni a Bizottságot azokról a területekről, amelyekre nemzeti és adott esetben regionális szinten a támogatást kifizették.

(40)

Ezért a 795/2004/EK és a 639/2009/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(41)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:



I. CÍM

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg a 73/2009/EK rendelet III. címében meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A 73/2009/EK rendelet III. címének, valamint e rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) „szántóterület”: növénytermesztés céljából megművelt vagy a 73/2009/EK rendelet 6. cikkével összhangban jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartott földterület, függetlenül attól, hogy az üvegház, illetve más rögzített vagy mobil fedél alatti földterület;

b) „állandó kultúrák”: az állandó legelőtől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek öt évig, illetve ennél hosszabb ideig foglalják el a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat és a rövid rotációs idejű sarjerdőt is;

c) „állandó legelő”: gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövények természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt éve nem szereplő földterület, kivéve a 2078/92/EGK tanácsi rendelet ( 7 ) szerinti pihentetés alatt álló területeket, az 1257/1999/EK tanácsi rendelet ( 8 ) 22., 23. és 24. cikke szerinti pihentetés alatt álló területeket és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet ( 9 ) 39. cikke szerinti pihentetés alatt álló területeket; és e célból a „gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövények”: a tagállamokban a természetes gyepekben hagyományosan található egynyári növények vagy a gyepek vagy legelők magkeverékeiben rendes esetben megtalálható egynyári növények (akár használják állatok legeltetésére, akár nem). A tagállamok idevehetik az I. mellékletben felsorolt szántóföldi növényeket;

d) „gyepterület”: (ültetett vagy természetes) fű termesztésére használt szántóterület; a 73/2009/EK rendelet 49. cikkének alkalmazásában a gyepterület az állandó legelőt is magában foglalja;

e) „eladás”: földterület tulajdonjogának, illetve támogatási jogosultságoknak az eladása, illetve egyéb végleges átruházása; a meghatározás nem foglalja magában a földterület eladását akkor, ha a földterületet hatóságok részére és/vagy közérdekű használatra ruházzák át és az átruházást nem mezőgazdasági célokból hajtják végre;

f) „bérlet”: bérlet vagy hasonló jellegű ideiglenes ügylet;

g) „támogatási jogosultság átruházása vagy eladása vagy bérbeadása földterülettel együtt”: e rendelet 27. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül a támogatási jogosultság eladása vagy bérbeadása az átruházó által birtokolt, a 73/2009/EK rendelet 34. cikke értelmében támogatható megfelelő hektárszám eladásával, illetve bérbeadásával. A 73/2009/EK rendelet 44. cikke szerinti, a mezőgazdasági termelő által birtokolt valamennyi különleges jogosultság átruházását a támogatási jogosultságok földterülettel együtt történő átruházásának kell tekinteni;

h) „egyesülés”: két vagy több különálló – a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének a) pontja értelmében vett – mezőgazdasági termelő egyesülése egyetlen új – az említett cikk szerinti – mezőgazdasági termelővé, amely az irányítás, haszon és pénzügyi kockázat tekintetében a mezőgazdasági üzemeket eredetileg irányító mezőgazdasági termelők, illetve valamelyikük ellenőrzése alatt áll;

i) „szétválás”:

i. egyetlen – a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének a) pontja értelmében vett – mezőgazdasági termelő szétválása legalább két különálló – az említett cikk szerinti – mezőgazdasági termelővé, amelyek közül legalább egyet továbbra is a mezőgazdasági üzemet eredetileg irányító jogi, illetve természetes személyek közül legalább egy ellenőriz az irányítás, haszon és pénzügyi kockázat tekintetében; vagy

ii. egyetlen – a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének a) pontja értelmében vett – mezőgazdasági termelő szétválása legalább egy új különálló – az említett cikk szerinti – mezőgazdasági termelővé, miközben a másik az irányítás, haszon és pénzügyi kockázatok tekintetében a mezőgazdasági üzemet eredetileg irányító mezőgazdasági termelő ellenőrzése alatt marad;

j) „termelési egység”: legalább egy olyan terület, amely az érintett referencia-időszak során közvetlen támogatásokra vonatkozó igényt alapozott meg, ideértve a takarmánytermő területet is, vagy egy olyan állat, amely a referencia-időszak alatt közvetlen támogatásokra vonatkozó igényt alapozott volna meg, adott esetben megfelelő jövedelemtámogatási joggal párosulva;

k) „takarmánytermő terület”: a mezőgazdasági üzem azon területe, amely az egész naptári év folyamán rendelkezésre áll állattartásra, ideértve a közösen használt és a vegyes művelés alatt álló területeket; nem számítandók a takarmánytermő területbe a következők:

 épületek, erdők, tavak és utak,

 egyéb közösségi támogatásra jogosult növénykultúrák, állandó kultúrák vagy kerti növények termelésére használt területek,

 az egyes szántóföldi növények termelői részére megállapított támogatási rendszer keretében nyújtott támogatásra jogosult, a szárított takarmányra vonatkozó támogatási rendszer keretében hasznosított vagy nemzeti területpihentetési rendszer hatálya alá vont területek;

l) a 73/2009/EK rendelet 41. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában „mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági termelők”: olyan természetes vagy jogi személyek, akik/amelyek nem folytattak saját nevükben és saját kockázatukra mezőgazdasági tevékenységet, illetve nem álltak mezőgazdasági tevékenységet gyakorló jogi személy ellenőrzése alatt az új mezőgazdasági tevékenység megkezdése előtti 5 évben.

Jogi személy esetében az a természetes személy, aki ellenőrzést gyakorol a jogi személy fölött, nem folytathatott mezőgazdasági tevékenységet a saját nevében és saját kockázatára, illetve nem állhatott mezőgazdasági tevékenységet folytató jogi személy ellenőrzése alatt a mezőgazdasági tevékenységnek az adott jogi személy általi megkezdését megelőző 5 év folyamán;

m) „faiskolák”: a 2000/115/EK bizottsági határozat ( 10 ) I. mellékletének G/5. pontjában meghatározott faiskolák;

n) „rövid életciklusú erdei fák”: a 0602 90 41 KN-kód alá tartozó három fafajjal beültetett területek, amely fajokat olyan erdei évelő növények alkotják, amelyek gyökere, illetve töve a kivágást követően a talajban marad, a következő szezonban pedig új hajtásokat hoznak, és amelyek a 2010-től a tagállamok által összeállítandó, azon fajok és maximális kivágási ciklusuk jegyzékében szerepelnek, amelyek alkalmasak rövid életciklusú erdei faként való felhasználásra; valamint

o) „különleges támogatási intézkedések”: a 73/2009/EK rendelet 68. cikkének (1) bekezdésében előírt különleges támogatást végrehajtó intézkedés:

p) „más közösségi támogatási eszközök”:

i. az 1698/2005/EK, az 509/2006/EK ( 11 ), az 510/2006/EK ( 12 ), a 834/2007/EK ( 13 ), az 1234/2007/EK ( 14 ) és a 3/2008/EK tanácsi rendeletben meghatározott intézkedések; valamint

ii. az 1290/2005/EK tanácsi rendelet ( 15 ) 3. cikke alapján az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott intézkedések, az állat-egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedéseket is beleértve.



II. CÍM

VÉGREHAJTÁS



1. FEJEZET

Általános rendelkezések



1. szakasz

A jogosultságok aktiválása és a földterület támogathatósága

3. cikk

Öröklés és várható öröklés

(1)  Amennyiben az öröklés, illetve a várható öröklés befolyásolná a támogatási jogosultságok kiosztását, azon mezőgazdasági termelő, aki megkapta a mezőgazdasági üzemet, illetve a mezőgazdasági üzem egy részét, saját nevében kérelmezi, hogy a támogatási jogosultságokat a kapott mezőgazdasági üzemre, illetve mezőgazdasági üzemrészre kiszámítsák.

A referenciaösszeget az örökölt termelési egységek alapján állapítják meg.

(2)  Visszavonható várható öröklés esetén az egységes támogatási rendszerhez való hozzáférést az egységes támogatási rendszer szerinti kifizetés iránti kérelem benyújtásának határidejéig csak egyszer biztosítják a kijelölt örökös számára.

A szerződéses bérletben történő jogutódlást vagy az öröklést, illetve várható öröklést, amely egy olyan mezőgazdasági termelőtől történik, aki természetes személy, és aki az érintett referencia-időszak során olyan mezőgazdasági üzem, illetve üzemrész bérlője volt, amely támogatási jogosultságra való, illetve a támogatási jogosultságok értékének növelése iránti igényt alapozna meg, a mezőgazdasági üzem örökléseként kell kezelni.

(3)  Azokban az esetekben, amikor az (1) bekezdésben említett mezőgazdasági termelő támogatási jogosultságokra, illetve a támogatási jogosultságok értékének növelésére már jogosult, a referenciaösszeg a termelő eredeti mezőgazdasági üzemével, illetve a megörökölt termelési egységekkel kapcsolatos referenciaösszegek összege alapján kerülnek meghatározásra.

(4)  E rendelet alkalmazásában az „öröklés” és „várható öröklés” fogalmak nemzeti jogszabályokban szereplő meghatározása használandó.

4. cikk

A jogállásban, illetve elnevezésben bekövetkező változások

A jogállásban vagy az elnevezésben bekövetkező változások esetében a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági üzemet eredetileg irányító mezőgazdasági termelőével megegyező feltételekkel férhet hozzá az egységes támogatási rendszerhez az eredeti mezőgazdasági üzem számára kiosztandó támogatási jogosultságok határán belül, illetve a támogatási jogosultságok kiosztása vagy a támogatási jogosultságok értékének növelése esetén az eredeti mezőgazdasági üzem esetében alkalmazandó határértékeken belül állapítják meg.

Amennyiben egy jogi személy jogállásában következik be változás, vagy egy természetes személy jogi személyre, illetve jogi személy természetes személyre változik, az új mezőgazdasági üzemet irányító mezőgazdasági termelő az a mezőgazdasági termelő, aki az irányítás, haszon és pénzügyi kockázat szempontjából az eredeti mezőgazdasági üzem fölött ellenőrzést gyakorolt.

5. cikk

Egyesülés és szétválás

Ha egy egyesülés vagy szétválás befolyásolja a támogatási jogosultságok kiosztását vagy növeli a támogatási jogosultság értékét, az új mezőgazdasági üzemet vezető mezőgazdasági termelő vagy termelők ugyanolyan feltételek mellett juthatnak támogatáshoz az egységes támogatási rendszer keretében, mint az eredeti mezőgazdasági üzemeket vezető mezőgazdasági termelők.

A referenciaösszeget az eredeti mezőgazdasági üzem vagy üzemek termelési egységei alapján állapítják meg.

6. cikk

Minimumkövetelmények

A 73/2009/EK rendelet 28. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok által megszabott küszöbérték alatti hektárszámmal rendelkező, a rendelet IV. címe 1. fejezetének 10. szakaszában említett, a juh- és kecskehúságazatra vonatkozó támogatásban vagy a rendelet IV. címe 1. fejezetének 11. szakaszában említett, marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatásban részesülő mezőgazdasági termelőket ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint a rendelet 44. cikkének (1) bekezdésében említett, különleges jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelőket.

7. cikk

A támogatási jogosultságok egységértékének kiszámítása

(1)  A támogatási jogosultságokat három tizedesjegyre számítják és a legközelebbi második tizedesjegyre kerekítik fel, illetve le. Amennyiben a számítás éppen a kettő közötti tizedesjegyet eredményez, az összeget a legközelebbi második tizedesjegyre kerekítik fel.

(2)  Amennyiben a 73/2009/EK rendelet 43. cikke szerint, a jogosultsággal együtt átruházott parcella mérete egy hektár töredékét teszi ki, a mezőgazdasági termelő ugyanazon hányad mértékéig számított értéken a földdel együtt átruházhatja az érintett jogosultságrészt is. A jogosultság fennmaradó része az ennek megfelelően számított értéken továbbra is a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll.

A rendelet 43. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a mezőgazdasági termelő a föld nélkül ruházza át a jogosultság törtrészét, a két rész értékét arányosan kell kiszámítani.

(3)  A tagállamok a mezőgazdasági termelő által birtokolt azonos típusú jogosultságok törtrészeinek összevonása révén módosíthatják a támogatási jogosultságokat. Az ilyen összevonás eredményére az (1) bekezdés vonatkozik.

8. cikk

Támogatási jogosultságok bejelentése és felhasználása

(1)  A támogatási jogosultságokat kifizetés teljesítésére évente csak egyszer jelentheti be az 1122/2009/EK bizottsági rendelet ( 16 ) 11. cikkével összhangban az egységes kérelem benyújtására vonatkozó legkésőbbi időpontban azokat birtokló termelő.

Amennyiben azonban egy termelő az említett rendelet 14. cikkével összhangban igénybe veszi az egységes kérelem módosításának lehetőségét, egyúttal a módosítások illetékes hatóságnak történő bejelentésének időpontjában birtokában lévő támogatási jogosultságokat is bejelentheti, feltéve, hogy az érintett támogatási jogosultságokat ugyanannak az évnek a vonatkozásában nem jelenti be egy másik termelő.

Amennyiben a termelő az érintett támogatási jogosultságokat átruházás útján egy másik termelőtől szerzi meg, és az említett másik termelő már bejelentette azokat a támogatási jogosultságokat, az említett támogatási jogosultságok további bejelentését csak akkor lehet megengedni, ha az átruházó az e rendelet 12. cikkével összhangban már tájékoztatta az átruházásról az illetékes hatóságot, és az érintett támogatási jogosultságokat az 1122/2009/EK rendelet 14. cikkében meghatározott, vonatkozó határidőkön belül visszavonja a saját egységes kérelméből.

(2)  Amennyiben egy mezőgazdasági termelő – miután a 73/2009/EK 35. cikkének (1) bekezdésének megfelelően nyilatkozott a rendelkezésére álló, összes osztatlan támogatási jogosultsághoz tartozó parcelláról – még mindig rendelkezik egy hektártörtrésznek megfelelő parcellával, újabb osztatlan támogatási jogosultságot jelenthet be, ami a parcella méretével arányosan kiszámított támogatásra jogosítja fel. A támogatási jogosultságot azonban az említett rendelet 42. cikkének alkalmazásában teljes mértékben felhasználtnak kell tekinteni.

9. cikk

Elsődlegesen mezőgazdasági célú használat

A 73/2009/EK rendelet 34. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában, ha egy mezőgazdasági üzem mezőgazdasági földterületét nem mezőgazdasági tevékenység céljára is használják, az adott terület elsősorban mezőgazdasági célra használt területnek minősül, feltéve, hogy a mezőgazdasági célú használatot a nem mezőgazdasági tevékenység intenzitása, jellege, időtartama és ütemezése nem akadályozza jelentős mértékben.

Az első albekezdésben foglaltaknak az egyes tagállamok területén történő alkalmazására vonatkozó kritériumokat a tagállamok állapítják meg.



2. szakasz

Egyedi támogathatósági kritériumok

▼M2

10. cikk

Kendertermesztés

A 73/2009/EK rendelet 39. cikkének alkalmazásában a kendertermő területekre vonatkozó jogosultságok kifizetésének feltétele, hogy a támogatás tárgyévének március 15-én érvényben lévő, a 2002/53/EK tanácsi irányelv ( 17 ) 17. cikkével összhangban közzétett Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében felsorolt fajták vetőmagjait használják. Mindazonáltal a Finola fajtát használó területek csak Finnországban, míg a Tiborszállási fajtát használó területek csak Magyarországon jogosítanak támogatásra. A vetőmagoknak a 2002/57/EK tanácsi irányelvvel ( 18 ) összhangban minősített vetőmagoknak kell lenniük.

▼B

11. cikk

A gyümölcs- és zöldségágazatnak az egységes támogatási rendszerbe történő késleltetett integrációja

(1)  Azon tagállamok, amelyek igénybe vették a 73/2009/EK rendelet 51. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott lehetőségek egyikét, 2010. december 31-ig lehetővé tehetik másodvetésű növénykultúráknak a támogatható hektárszámon történő művelését egy, minden év augusztus 15-én vagy a II. mellékletben az érintett tagállam és régió számára megállapított napon kezdődő, legfeljebb három hónapos időszakban.

(2)  Ha egy tagállam alkalmazta a 73/2009/EK rendelet 51. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott lehetőségek egyikét, e rendelet hatálybalépésétől számított két héten belül szükség esetén felülvizsgálhatja az 1782/2003/EK rendelet 51. cikkének második albekezdése alapján hozott határozatot.



3. szakasz

A jogosultságok átruházása

12. cikk

A támogatási jogosultságok átruházása

(1)  Támogatási jogosultságok az év során bármikor átruházhatók.

(2)  Az átruházó a tagállam által megállapítandó időn belül tájékoztatja az átruházás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát az átruházásról.

(3)  A tagállam előírhatja az átruházónak, hogy az átruházás helye szerinti tagállam illetékes hatóságával legkorábban az átruházás előtt hat héttel közölje az átruházás tényét, amihez a pontos határidőt az említett tagállam határozza meg az egységes támogatási rendszer szerinti kérelem benyújtása utolsó időpontjának figyelembevételével. Az átruházásra a bejelentésben foglaltak szerint kerül sor, kivéve, ha az illetékes hatóság kifogásolja azt és erről az említett időszakon belül értesíti az átruházót.

Az illetékes hatóság csak akkor kifogásolhatja az átruházást, ha az nem áll összhangban a 73/2009/EK rendelet, valamint e rendelet rendelkezéseivel.

(4)  A 73/2009/EK rendelet 62. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a mezőgazdasági termelő által felhasznált támogatási jogosultságok százalékos értékét azoknak a támogatási jogosultságoknak az alapján számítják ki, amelyeket az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében ítéltek oda számára, kivéve a földdel együtt eladott támogatási jogosultságokat; a jogosultságokat egy naptári év alatt kell felhasználni.

13. cikk

Regionális korlátozás

(1)  A 73/2009/EK rendelet 50. cikke (1) bekezdésének és 62. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben egy tagállam él az említett rendelet 43. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott lehetőséggel, a tagállamok – objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot biztosító, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulását megakadályozó módon – meghatározzák a megfelelő területi szintű régiót.

(2)  A tagállam legkésőbb egy hónappal a tagállam által a 73/2009/EK rendelet 35. cikke alapján megállapított időpont előtt, az ugyanazon rendelet 43. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében biztosított lehetőség alkalmazásának első évében meghatározza az (1) bekezdésben említett régiót.

Az a mezőgazdasági termelő, akinek mezőgazdasági üzeme az érintett régióban található, az 1782/2003/EK rendelet 46. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében vagy a 73/2009/EK rendelet 43. cikkének (1) bekezdésében meghatározott lehetőség alkalmazása első évében általa bejelentett hektárszámnak megfelelő támogatási jogosultságait nem ruházhatja át, illetve nem használhatja fel az adott régión kívül.

Az a mezőgazdasági termelő, akinek mezőgazdasági üzeme részben az érintett régióban található, a lehetőség alkalmazásának első évében általa bejelentett, az adott régióban található hektárszámnak megfelelő támogatási jogosultságait nem ruházhatja át, illetve nem használhatja fel az adott régión kívül.

(3)  A támogatási jogosultságok átruházásának a 73/2009/EK rendelet 43. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett korlátozása nem alkalmazható olyan támogatási jogosultságok tényleges, illetve várható öröklésére, amelyekhez nem kapcsolódik egyenértékű támogatható hektárszám.



4. szakasz

Különleges jogosultságok

14. cikk

A számosállat-egységek kiszámítása a különleges jogosultságok megállapításához

(1)  A 73/2009/EK rendelet 44. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a referencia-időszakban végzett, számosállat-egységben (SZÁE) kifejezett mezőgazdasági tevékenység a 795/2004/EK rendelet 30. cikkének megfelelően kiszámított tevékenység.

(2)  A 73/2009/EK rendelet 65. cikkének alkalmazásában, valamint az 1782/2003/EK rendelet 67. és 68. cikkének alkalmazása során végzett, a 73/2009/EK rendelet 44. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett számosállat-egységben (SZÁE) kifejezett mezőgazdasági tevékenység számítása céljából a következő átváltási táblázatot kell alkalmazni arra az átlagos állatszámra, amely az érintett referencia-időszakban az 1782/2003/EK rendelet 67. és 68. cikkében említett közvetlen támogatás odaítélése érdekében került meghatározásra.



Hímivarú szarvasmarhafélék és üszők 24 hónapos kor felett; anyatehenek; tejelő tehenek

1,0 SZÁE

Hímivarú szarvasmarhafélék és üszők 6 hónapos kortól 24 hónapos korig

0,6 SZÁE

6 hónapnál fiatalabb nőivarú és hímivarú szarvasmarhafélék

0,2 SZÁE

Juh

0,15 SZÁE

Kecske

0,15 SZÁE

A vágási támogatás esetében, amennyiben nem áll rendelkezésre az állatok korára vonatkozó szükséges adat, a tagállam az SZÁE-re történő átváltáshoz bikák, tinók, tehenek és üszők esetében 0,7-es együtthatót, borjak esetében pedig 0,25-ös együttható alkalmazhat.

Amennyiben egyazon állat többféle támogatásban részesült, az alkalmazandó együttható a különféle támogatásokra vonatkozó együtthatók átlaga.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben említett számosállat-egységek számát azon támogatási jogosultságok arányában kell kiszámítani, amelyek vonatkozásában a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik támogatható hektárszámmal a termeléstől függő támogatási rendszer egységes támogatási rendszerbe való integrálásának vagy az egységes támogatási rendszer végrehajtásának évében, valamint amelyek vonatkozásában a mezőgazdasági termelő különös feltételekhez kötött jogosultságok kiosztását kérelmezi. Az alkalmazást a legalacsonyabb értékű támogatási jogosultsággal kell kezdeni.

Ez a kérelem csak a termeléstől függő támogatási rendszer egységes támogatási rendszerbe való integrálásának vagy az egységes támogatási rendszer végrehajtásának első évében nyújtható be. A tagállamok rögzítik a kérelem benyújtására vonatkozó időpontot. A kérelem a további években megújítható a 73/2009/EK rendelet 44. cikkében említett, ez előző évvel megegyező számú különleges jogosultságra, vagy a támogatási jogosultságok egy részének átruházása, avagy a támogatási jogosultságok megfelelő számú hektárral együtt történő bejelentése esetén az említett támogatási jogosultságok fennmaradó részére vonatkozóan.

Ezekben az esetekben a számosállat-egységek számát újra kell számolni azoknak a mezőgazdasági termelő által kérelmezett, fennmaradó támogatási jogosultságoknak az arányában, amelyek különös feltételekhez kötöttek.

A 73/2009/EK rendelet 44. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül a 73/2009/EK rendelet 44. cikkében említett feltételek újbóli megállapítására irányuló kérelmet nem lehet beadni a támogatási jogosultságokra vonatkozóan, ha már egy egyenlő számú hektárral együtt bejelentették őket vagy átruházták őket.

(4)  Annak ellenőrzése érdekében, hogy a számosállat-egységben kifejezett minimum mezőgazdasági tevékenységet betartják-e, a tagállamok alkalmazzák a (2) bekezdésben meghatározott átváltási táblázatot, és a következő módszerek egyikének megfelelően határozzák meg az állatok darabszámát:

a) a tagállamok felkérnek minden egyes termelőt arra, hogy a mezőgazdasági üzem nyilvántartása alapján a tagállam által meghatározandó határidőig, de legkésőbb a kifizetés időpontjáig jelentsék be a számosállat-egységek számát; és/vagy

b) a tagállamok az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 19 ) összhangban létrehozott számítógépes adatbázis segítségével határozzák meg a számosállat-egységek számát, feltéve, hogy az adatbázis a tagállam számára megfelelő biztosítékokat szolgáltat az egységes támogatási rendszer alkalmazásában a tartalmát képező adatok hitelességét illetően.

(5)  A minimális mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó minimumkövetelmény abban az esetben teljesül, ha a számosállat-egységek száma a tagállamok által meghatározandó időszak alatt vagy bizonyos időpontokban eléri az 50 %-ot. Ennek megállapításához az érintett naptári év során értékesített, illetve levágott valamennyi állatot figyelembe veszik.

(6)  A tagállamok megteszik a 73/2009/EK rendelet 30. cikkének alkalmazásához szükséges intézkedéseket az olyan termelők esetében, akik az év egy részében a szokásosnál magasabb számú számosállat-egységek útján mesterségesen teremtik meg a minimális mezőgazdasági tevékenység követelményének való megfeleléshez szükséges feltételeket.



2. FEJEZET

Nemzeti tartalék



1. szakasz

A nemzeti tartalékba történő visszaszolgáltatás

15. cikk

Fel nem használt támogatási jogosultságok

(1)  Vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével a fel nem használt támogatási jogosultságok az egységes támogatási rendszer szerinti kérelem azon naptári évben történő módosítására nyitva álló határidő utolsó napját követő napon kerülnek vissza a nemzeti tartalékba, amelyben a 73/2009/EK rendelet 28. cikkének (3) bekezdésében és 42. cikkében említett időszak lejár.

A támogatási jogosultság akkor tekintendő fel nem használtnak, ha az első albekezdésben említett időszak folyamán nem történt kifizetés az adott jogosultságra. Azok a támogatási jogosultságok, amelyekre kérelmet nyújtanak be és azok valamely, az 1122/2009/EK rendelet 2. cikkének 23. pontja szerinti meghatározott területhez kapcsolódnak, felhasználtnak tekintendők.

Amennyiben az egységes támogatási rendszer céljából meghatározott terület kisebb a bejelentett területnél, az alábbiakat kell alkalmazni annak meghatározására, hogy mely támogatási jogosultságot kell visszautalni a nemzeti tartalékba a 73/2009/EK rendelet 42. cikkével összhangban:

a) a meghatározott területet a legnagyobb értékű támogatási jogosultsággal kezdve kell figyelembe venni;

b) a legnagyobb értékű támogatási jogosultságokat először el kell számolni a szóban forgó területre, majd az értékben következő jogosultsággal kell folytatni.

(2)  A mezőgazdasági termelők önkéntesen lemondhatnak támogatási jogosultságaikról a nemzeti tartalék javára.

16. cikk

A támogatási jogosultságok eladásából történő visszatartás

(1)  Amennyiben egy tagállam él a 73/2009/EK rendelet 43. cikkének (3) bekezdésében meghatározott lehetőséggel, a tagállam dönthet úgy, hogy a következők visszakerülnek a nemzeti tartalékba:

a) támogatási jogosultságok földterület nélkül történő eladása esetén az egyes támogatási jogosultságok értékének legfeljebb 30 %-a, illetve az azzal egyenértékű összeg a támogatási jogosultságok számában kifejezve. Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első 3 évében azonban a 30 %-os arány helyébe 50 % léphet; és/vagy

b) támogatási jogosultságok földterülettel együtt történő eladása esetén az egyes támogatási jogosultságok értékének legfeljebb 10 %-a, illetve az azzal egyenértékű összeg a támogatási jogosultságok számában kifejezve; és/vagy

c) támogatási jogosultságok egész mezőgazdasági üzemmel együtt történő eladása esetén az egyes támogatási jogosultságok értékének legfeljebb 5 %-a és/vagy az azzal egyenértékű összeg a támogatási jogosultságok számában kifejezve.

Támogatási jogosultságok földterülettel vagy anélkül olyan mezőgazdasági termelő részére történő eladása esetén, aki mezőgazdasági tevékenységbe kezd, valamint támogatási jogosultságok tényleges, illetve várható öröklése esetén a visszatartás nem alkalmazható.

(2)  Az (1) bekezdésben említett százalékok rögzítésekor a tagállamok – objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot biztosító, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulását megakadályozó módon – az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett valamely eseten belül differenciálhatják a százalékarányt.

(3)  Amennyiben az 1782/2003/EK rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban egy tagállam regionálisan alkalmazta az egységes támogatási rendszert vagy élt a 73/2009/EK rendelet 48. cikkének (1) bekezdésében meghatározott lehetőséggel, és úgy dönt, hogy igénybe veszi a 73/2009/EK rendelet 43. cikkének (3) bekezdése szerinti lehetőséget, az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott csökkentési százalékokat azt követően kell alkalmazni, hogy a támogatási jogosultságok értékéből levonnak egy olyan mentes összeget, amely egyenlő az 1782/2003/EK rendelet 59. cikkének (2), illetve (3) cikkével, vagy a 73/2009/EK rendelet 46. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban számított regionális egységértékkel.



2. szakasz

A támogatási jogosultságok nemzeti tartalékból történő kiosztása

17. cikk

A támogatási jogosultságok megállapítása

(1)  Amennyiben egy tagállam él a 73/2009/EK rendelet 41. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott lehetőségekkel, a mezőgazdasági termelők az e szakaszban megállapított feltételekkel összhangban, valamint az érintett tagállam által megállapított objektív kritériumoknak megfelelően támogatási jogosultságot kaphatnak a nemzeti tartalékból.

(2)  Amennyiben egy támogatási jogosultsággal nem rendelkező mezőgazdasági termelő támogatási jogosultságot kérelmez a nemzeti tartalékból, csak az adott időpontban birtokában lévő (tulajdonában lévő vagy bérelt) hektárszámot meg nem haladó számú támogatási jogosultságot kaphat.

(3)  Amennyiben támogatási jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelő igényel támogatási jogosultságot a nemzeti tartalékból, nem kaphat több támogatási jogosultságot a birtokában lévő azon hektárszámnál, amely esetében nem rendelkezik támogatási jogosultsággal.

A már tulajdonában lévő minden egyes támogatási jogosultság egységértéke növelhető.

(4)  A (2) vagy (3) bekezdéssel – kivéve a (3) bekezdés második albekezdését – összhangban megkapott minden egyes támogatási jogosultság értékét a tagállam által – objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot biztosító, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulását megakadályozó módon – megállapított referenciaösszegnek a kiosztandó jogosultságok számával történő elosztásával számítják ki.

18. cikk

A 73/2009/EK rendelet 41. cikke (3) bekezdésének alkalmazása, amennyiben a hektárszám nem éri el a támogatási jogosultságok számát

(1)  Amennyiben egy tagállam él a 73/2009/EK rendelet 41. cikkének (3) bekezdésében meghatározott lehetőséggel, akkor többek között lehetősége van arra, hogy kérésre – e cikkel összhangban – támogatási jogosultságokat osszon ki az érintett területeken olyan mezőgazdasági termelők részére, akik kisebb hektárszámot jelentenek be azon támogatási jogosultságoknak megfelelő számnál, mint amelyeket részükre az 1782/2003/EK rendelet 43. és 59. cikkével összhangban kiosztottak.

Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő a nemzeti tartalék javára lemond mindazokról a támogatási jogosultságokról, amelyeket birtokol, illetve amelyeket ki kellett volna osztani, a 73/2009/EK rendelet 44. cikkében említett feltételekhez kötött támogatási jogosultságok kivételével.

E cikk alkalmazásában a „támogatási jogosultság” csak a tagállamok által az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében felosztott támogatási jogosultságokat jelenti, beleértve a termeléstől függő támogatási rendszer integrálásának bármely évét.

(2)  A nemzeti tartalékból kiosztott támogatási jogosultságok száma megegyezik a mezőgazdasági termelő által a kérelem benyújtásának évében bejelentett hektárszámmal.

(3)  A nemzeti tartalékból kiosztott támogatási jogosultságok egységértékének kiszámítása úgy történik, hogy a mezőgazdasági termelő referenciaösszegét elosztják az általa bejelentett hektárszámmal.

(4)  Az (1), a (2) és a (3) bekezdés nem alkalmazandó azon mezőgazdasági termelők esetében, akik a referencia-időszakban általuk birtokolt (bérelt vagy tulajdonukban lévő) összes hektárszámnak kevesebb mint 50 %-át jelentik be.

(5)  Az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazásában az eladással vagy bérlet útján átruházott hektárokat, amelyeket nem helyettesítenek ugyanolyan hektárszámmal, beszámítják azokba a hektárszámokba, amelyeket a mezőgazdasági termelő bejelent.

(6)  Az érintett mezőgazdasági termelő az összes hektárszámot bejelenti, amely a kérelem időpontjában birtokában van.

19. cikk

Általános rendelkezések különleges helyzetben lévő mezőgazdasági termelők számára

(1)  A 73/2009/EK rendelet 41. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában a „különleges helyzetben lévő mezőgazdasági termelők” az e rendelet 20–23. cikkében említett mezőgazdasági termelők.

(2)  Abban az esetben, ha egy különleges helyzetben lévő mezőgazdasági termelő teljesíti a 20., 21. és 22. cikk közül legalább kettő alkalmazási feltételeit, a 17. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően meghatározott számú támogatási jogosultságot kap, amelynek értéke az a legmagasabb érték, amelyhez hozzájuthat azon cikkek egyenkénti alkalmazása esetén, amelyek esetében eleget tesz a feltételeknek.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő a ►M1  17. cikk ◄ alapján is részesül a jogosultságok kiosztásából, a kiosztandó jogosultságok teljes száma nem haladhatja meg az említett cikknek megfelelően meghatározott számot.

(3)  Azokban az esetekben, amikor a 20. és a 22. cikkben említett bérlet az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében a rendszerben való részvétel iránti kérelem benyújtási határideje után jár le, az érintett mezőgazdasági termelő a bérlet lejárta után kérheti támogatási jogosultságainak megállapítását a tagállamok által rögzítendő határidőig, de legkésőbb a következő évben a támogatás iránti kérelmek módosítására rendelkezésre álló határidő utolsó napjáig.

(4)  Amennyiben nemzeti jogukkal, illetve jól bevált, szokásos gyakorlatukkal összhangban a hosszú lejáratú bérlet meghatározása öt évre szóló bérletet is magában foglal, a tagállamok határozhatnak úgy, hogy az említett bérletekre vonatkozóan alkalmazzák a 20., a 21. és a 22. cikket.

20. cikk

Bérbe adott földterület átruházása

(1)  Azon mezőgazdasági termelő, aki ingyenes vagy szimbolikus áron történő átruházással, eladás vagy hat évre, illetve ennél hosszabb időre szóló bérlet vagy tényleges, illetve várható örökség címén a referencia-időszak során harmadik személy részére bérbe adott mezőgazdasági üzemet, illetve mezőgazdasági üzemrészt kapott egy olyan mezőgazdasági termelőtől, aki az egységes támogatási rendszerben való részvétel iránti kérelemnek a rendszer alkalmazása első évében történő benyújtására előírt határidő előtt abbahagyta a mezőgazdasági tevékenységet vagy elhalálozott, olyan módon kiszámított támogatási jogosultságokat szerezhet, amely szerint a tagállam által – objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot biztosító, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulását megakadályozó módon – megállapított referenciaösszeget elosztják egy olyan hektárszámmal, amely nem magasabb, mint a mezőgazdasági termelő által kapott mezőgazdasági üzem, illetve mezőgazdasági üzemrész hektárszáma.

(2)  Az (1) bekezdésben említett mezőgazdasági termelő bármely olyan személy lehet, aki az (1) bekezdésben említett mezőgazdasági üzemet, illetve mezőgazdasági üzemrészt tényleges vagy várható öröklés útján megszerezheti.

21. cikk

Beruházások

(1)  A tagállamok – objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a verseny torzulásának megakadályozását biztosító módon – növelhetik a jogosultságok értékét vagy támogatási jogosultságokat oszthatnak ki azon mezőgazdasági termelők esetében, akik olyan ágazattal kapcsolatban hajtottak végre beruházást, amely a 73/2009/EK rendelet III. címének 4. fejezete alapján az egységes támogatási rendszerbe történő integrálás körébe tartozik.

A tagállamok az első albekezdésben említett kritériumok meghatározásakor figyelembe veszik az érintett ágazat integrálásához alkalmazott referencia-időszakot és/vagy egyéb kritériumokat.

(2)  A 73/2009/EK rendelet 122. cikke szerinti egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazásának lejárta esetén az (1) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

22. cikk

Bérbevétel és bérbe adott földterület megvásárlása

(1)  Az a mezőgazdasági termelő, aki az egységes támogatási rendszer bevezetésére vonatkozó, érintett referencia-időszak végétől – ami az egységes támogatási rendszer 2009 előtti, illetve a 73/2009/EK rendelet III. címe 3. fejezetének alkalmazása esetében 2009. január 31. előtti bevezetését illeti – 2004. május 15-ig terjedő időszakban hat évre vagy ennél hosszabb időre olyan mezőgazdasági üzemet, illetve mezőgazdasági üzemrészt vett bérbe, amelynek bérleti feltételei nem igazíthatók ki, olyan módon számított támogatási jogosultságot kaphat, amely szerint a tagállam által – objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők között egyenlő bánásmódot biztosító, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulását megakadályozó módon – megállapított referenciaösszeget elosztják egy olyan hektárszámmal, amely nem magasabb a mezőgazdasági termelő által bérbe vett hektárszámnál.

A tagállamok az első albekezdésben említett kritériumok meghatározásakor különösen azokat a helyzeteket veszik figyelembe, amikor a mezőgazdasági termelők a bérelt hektárokon kívül nem rendelkeznek hektárokkal.

(2)  Az (1) bekezdés azokra a mezőgazdasági termelőkre alkalmazandó, akik – ami az egységes támogatási rendszer 2009 előtti bevezetését illeti, vagy a rendszer bevezetésére vonatkozó referencia-időszakban, vagy 2004. május 15. előtt, illetve a 73/2009/EK rendelet III. címe 3. fejezetének alkalmazása esetében 2009. január 31. előtt – olyan mezőgazdasági üzemet, illetve mezőgazdasági üzemrészt vásároltak, amelynek a földterülete az érintett referencia-időszak folyamán bérlet alatt állt, és akik a bérlet lejártát követő egy éven belül mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, illetve kiterjesztik azt.

Az első bekezdés alkalmazásában a „bérelt föld” kifejezés olyan földet jelöl, amely a vétel idején, vagy azután olyan bérlet alatt állt, amit sohasem hosszabbítottak meg, kivéve azt az esetet, amikor a meghosszabbítást jogszabály kötelezően írta elő.

23. cikk

Igazgatási jogi aktusok és bírósági döntések

Amennyiben egy mezőgazdasági termelő egy végleges bírósági döntés vagy egy tagállam illetékes hatóságának végleges igazgatási jogi aktusa értelmében jogosult lenne támogatási jogosultságokat kapni vagy a meglévőket növelni, a termelő megkapja az abban a döntésben vagy aktusban megállapított számú és értékű támogatási jogosultságot a tagállam által meghatározott időpontban, de nem később, mint az egységes támogatási rendszer keretében benyújtandó kérelembeadására vonatkozó, annak a döntésnek vagy aktusnak az időpontját követő legkésőbbi időpontja, és figyelembe véve a 73/2009/EK rendelet 34. és/vagy 35. cikkének alkalmazását.



3. szakasz

Regionális igazgatás

24. cikk

Regionális tartalékok

(1)  A tagállamok regionális szinten is igazgathatják a nemzeti tartalékot.

Ez esetben a tagállamok – objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon – a nemzeti szinten rendelkezésre álló összegeket teljesen vagy részben regionális szintre utalhatják.

(2)  Az egyes regionális szintekre kiosztott összegek csak az érintett régión belül tekinthetők kiosztásra hozzáférhetőnek, kivéve a 73/2009/EK rendelet 41. cikkének (4) bekezdésében említett eseteket, vagy amennyiben a tagállam az említett rendelet 41. cikke (2) bekezdésének alkalmazása mellett dönt.



III. CÍM

A TÁMOGATÁSI JOGOSULTSÁGOK KIOSZTÁSA



1. FEJEZET

Általános rendelkezések

25. cikk

Kérelmek

(1)  A mezőgazdasági termelő kérelme alapján kiosztott támogatási jogosultságok értéke és száma, illetve növelése lehet ideiglenes. A végleges értéket és számot legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazásának vagy a termeléstől függő támogatás integrálásának első évét követő év április 1-jéig állapítják meg azt követően, hogy a 73/2009/EK rendelet 20. cikke szerinti, vonatkozó ellenőrzésekre sor került.

(2)  A mezőgazdasági termelők – a jogosultságok végleges megállapítására is figyelemmel – az egységes támogatási rendszer keretében kérelmet nyújthatnak be az ideiglenesen megállapított jogosultságok alapján, vagy amennyiben egy tagállam él a 26. és 27. cikkben biztosított lehetőséggel, az azon cikkekben említett magánjogi szerződéses kikötések szerint szerzett jogosultságok alapján.

(3)  A kérelmező a tagállam számára meggyőző módon bizonyítja, hogy a támogatási jogosultságok iránti kérelem időpontjában a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének a) pontja értelmében vett mezőgazdasági termelőként tevékenykedik.

(4)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy megállapítanak egy mezőgazdasági üzemenkénti, mezőgazdasági területben kifejezett minimális méretet, amelyre a támogatási jogosultság megállapítása kérhető. Ez a minimális méret azonban nem lehet nagyobb, mint a 73/2009/EK rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott mérethatár.

A 73/2009/EK rendelet 60. vagy 65. cikkében említett különleges támogatási jogosultságok megállapítására semmilyen, az említett rendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerinti minimális méret nem kerül meghatározásra.

26. cikk

Magánjogi szerződéses kikötés adásvétel esetén

(1)  Amennyiben legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében vagy a termeléstől függő támogatás integrálásának évében az adott rendszer szerinti kérelem benyújtásának határidejéig megkötött vagy módosított adásvételi szerződés előírja, hogy a mezőgazdasági üzem egészét vagy annak egy részét teljes egészében vagy részben eladják az átruházott mezőgazdasági üzem, illetve mezőgazdasági üzemrész hektárszáma tekintetében kiosztandó támogatási jogosultságokkal vagy a támogatási jogosultságok értékének növekedésével együtt, a tagállam az adásvételi szerződést a támogatási jogosultságok földterülettel együtt történő átruházásának tekintheti.

(2)  Az eladó kérelmezi a támogatási jogosultságok kiosztását vagy növelését, és kérelméhez csatolja az adásvételi szerződés másolatát, valamint megjelöli azon termelési egységeket és hektárszámot, amelyek tekintetében a támogatási jogosultságot át kívánja ruházni.

(3)  A tagállam engedélyezheti a vevő számára, hogy az eladó nevében és az eladó kifejezett engedélyével kérelmezze a támogatási jogosultságok kiosztását. Ebben az esetben a tagállam megvizsgálja, hogy az eladó az átruházás idején teljesíti-e a jogosultsági kritériumokat és különösen a 25. cikk (3) bekezdésében említett feltételt. A vevő kérelmezi az egységes támogatási rendszer szerinti kifizetést, és kérelméhez csatolja az adásvételi szerződés másolatát.

(4)  A tagállamok előírhatják, hogy a vevő és az eladó kérelmeiket együttesen nyújtsák be, vagy hogy a második kérelem tartalmazzon hivatkozást az elsőre.

27. cikk

Magánjogi szerződéses kikötés bérlet esetén

(1)  Egy bérleti szerződésben szereplő olyan kikötés, amely a bérbe adott hektárszámot nem meghaladó számú jogosultságoknak az átruházását írja elő, a 73/2009/EK rendelet 43. cikke (2) bekezdésének értelmében támogatási jogosultságok földterülettel együtt történő bérbeadásának tekinthető azokban az esetekben, amikor:

a) egy mezőgazdasági termelő legkésőbb az egységes támogatási rendszerben való részvétel iránti kérelmeknek a rendszer alkalmazása első évében vagy a termeléstől függő támogatás integrálásának évében való benyújtása határidejéig adta bérbe mezőgazdasági üzemét, illetve annak egy részét egy másik mezőgazdasági termelő részére;

b) a bérleti szerződés az egységes támogatási rendszerben való részvétel iránti kérelmek benyújtásának határideje után jár le; továbbá

c) a mezőgazdasági termelő úgy határoz, hogy annak a mezőgazdasági termelőnek adja bérbe támogatási jogosultságait, akinek bérbe adta a mezőgazdasági üzemet, illetve annak egy részét.

(2)  A bérbeadó kérelmezi a támogatási jogosultságok kiosztását vagy növelését, és kérelméhez csatolja az adásvételi szerződés másolatát, valamint megjelöli azt a hektárszámot, amely tekintetében a támogatási jogosultságot át kívánja ruházni.

(3)  A bérlő kérelmezi az egységes támogatási rendszer szerinti kifizetést, és a kérelemhez csatolja a bérleti szerződés másolatát.

(4)  A tagállamok előírhatják, hogy a bérlő és a bérbeadó kérelmeit együttesen nyújtsák be, vagy hogy a második kérelem tartalmazzon hivatkozást az elsőre.



2. FEJEZET

Az egységes támogatási rendszer végrehajtása az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamokban

28. cikk

Általános rendelkezések

(1)  Amennyiben e fejezet másként nem rendelkezik, e rendeletet az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok esetében kell alkalmazni.

(2)  E rendeletben a 73/2009/EK rendelet 41. cikkére történő bármilyen hivatkozást az említett rendelet 57. cikkére történő hivatkozásként kell értelmezni.

(3)  A 73/2009/EK rendelet 57. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában az új tagállamok meghatározhatnak egy, az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évét megelőző reprezentatív időszakot.

(4)  Az e rendeletben a „referencia-időszakra” tett utalás az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évére vagy a 73/2009/EK rendelet 59. cikkének (3) bekezdése szerinti referencia-időszakra tett utalásnak tekintendő.

29. cikk

A támogatási jogosultságok első kiosztása

(1)  A 73/2009/EK rendelet 59. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, az említett rendelet 59. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az új tagállamok a szóban forgó bekezdésben említett támogatható hektárszámot az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében a támogatási jogosultságok megállapítása céljából bejelentett hektárszám felhasználásával állapítják meg.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve az új tagállamok a 73/2009/EK rendelet 59. cikkének (2) bekezdésében említett támogatható hektárszámot az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évét megelőző évben bejelentett hektárszám felhasználásával is megállapíthatják.

Amennyiben a mezőgazdasági termelők által az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében bejelentett támogatható hektárszám alacsonyabb az első albekezdéssel összhangban megállapított támogatható hektárszámnál, az új tagállam az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében kiosztott mindegyik támogatási jogosultság kiegészítéseként teljesen vagy részben újra kioszthatja azokat az összegeket, amelyek a nyilatkozatban nem szerepeltetett összegeknek felelnek meg. A kiegészítés kiszámítása úgy történik, hogy az érintett összeget elosztják a kiosztott támogatási jogosultságok számával.

(3)  Amennyiben egy tagállam él a 73/2009/EK rendelet 59. cikkének (3) bekezdésében meghatározott lehetőséggel, az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évét megelőző naptári évtől kezdődően elkezdheti a támogatásra jogosult mezőgazdasági termelők kijelölését, a szóban forgó bekezdésben említett hektárszámok ideiglenes megállapítását, valamint az e rendelet 25. cikkének (3) bekezdésében említett feltételek előzetes vizsgálatát.

A 73/2009/EK rendelet 61. cikkének sérelme nélkül a jogosultságok értékének kiszámítása úgy történik, hogy az említett rendelet 59. cikkének (1) bekezdése szerinti összeget elosztják az e bekezdésnek megfelelően kiosztott jogosultságok teljes számával.

(4)  A mezőgazdasági termelőket a kérelem benyújtásához rendelkezésre álló, a 73/2009/EK rendelet 56. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározott határidő előtt legalább egy hónappal tájékoztatják az ideiglenesen megállapított jogosultságokról.

A 73/2009/EK rendelet 44. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett számosállat-egységben (SZÁE) kifejezett mezőgazdasági tevékenység kiszámítása céljából a tagállamok által meghatározott időszak alatt a mezőgazdasági termelő által tartott állatok számát a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott átváltási táblázat segítségével számítják át SZÁE-re. A 73/2009/EK rendelet 44. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti minimális mezőgazdasági tevékenység új tagállamok esetében történő ellenőrzése céljából a 14. cikk (4), (5) és (6) bekezdését kell alkalmazni.



3. FEJEZET

A termeléstől függő támogatás integrálása



1. szakasz

A zöldség- és gyümölcságazat integrálása az egységes támogatási rendszerbe

30. cikk

Általános szabályok

(1)  A zöldség- és gyümölcságazatnak az egységes támogatási rendszerbe történő integrálásával összefüggésben az összeg kiszámítása és a támogatási jogosultság meghatározása céljából a 73/2009/EK rendelet IX. mellékletének A. szakaszát e rendelet 31. cikkére és – amennyiben a tagállam élt az 1782/2003/EK rendelet 59. cikkében biztosított lehetőséggel – 32. cikkére is figyelemmel kell alkalmazni.

(2)  Az adott esetnek megfelelően a 73/2009/EK rendelet 40. cikke alkalmazandó a zöldség- és gyümölcstámogatás integrálása előtt meglévő valamennyi támogatási jogosultság értékére, valamint a zöldség- és gyümölcstámogatásra vonatkozóan kiszámított referenciaösszegekre.

(3)  E rendeletnek a zöldség- és gyümölcságazat vonatkozásában való alkalmazásában az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első éve a 73/2009/EK rendelet IX. mellékletének A. szakaszában említett összegek és a támogatható hektárszám tagállamonkénti meghatározásának éve, tekintettel az említett szakasz 2. pontjának második albekezdése szerinti, választható hároméves átmeneti időszakra.

31. cikk

Különös szabályok

(1)  Ha egy mezőgazdasági termelő a támogatási jogosultságok meghatározásának igénylési határidejéig nem rendelkezik támogatási jogosultsággal, illetve csak különleges támogatási jogosultsággal rendelkezik, a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet IX. melléklete A. szakaszának megfelelően kiszámított támogatási jogosultságokat kap.

Az első albekezdésben foglaltakat akkor is alkalmazni kell, ha a termelő az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első éve és a zöldség- és gyümölcságazat integrálásának éve között támogatási jogosultságot vett haszonbérbe.

(2)  Ha a mezőgazdasági termelőnek a támogatási jogosultságok meghatározásának igénylési határidejéig támogatási jogosultságokat ítéltek oda, vagy a mezőgazdasági termelő támogatási jogosultságokat vásárolt vagy kapott, a tulajdonában lévő támogatási jogosultságok értékét és számát a következők szerint kell kiszámítani:

a) a támogatási jogosultságok számát a termelő tulajdonában lévő támogatási jogosultságok száma és a 73/2009/EK rendelet IX. melléklete A. szakaszának 3. pontja alapján a zöldség- és gyümölcsfélék, az áruburgonya és a faiskolák vonatkozásában megállapított hektárszám összegeként kell kiszámítani;

b) az értéket a termelő tulajdonában lévő támogatási jogosultságok összértékét és a 73/2009/EK rendelet IX. melléklete A. szakaszának 2. pontja alapján a zöldség- és gyümölcsfélék támogatása vonatkozásában megállapított referenciaösszeget összeadva, majd az így kapott mennyiséget az e bekezdés a) pontja szerint meghatározott számmal elosztva kell meghatározni.

A különleges jogosultságokat az e bekezdésben említett számítás során nem lehet figyelembe venni.

(3)  Az egységes támogatási rendszer szerinti kérelmek benyújtási határideje előtt bérbe adott támogatási jogosultságokat a (2) bekezdésben említett számítás elvégzésekor figyelembe kell venni. Azonban a 27. cikkben említett szerződéses kikötés értelmében bérbe adott támogatási jogosultságokat az e cikk (2) bekezdésében említett számítás elvégzésekor csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha a bérlet feltételei kiigazíthatók.

32. cikk

Regionális szintű végrehajtás

(1)  Ha egy tagállam élt az 1782/2003/EK rendelet 59. cikke (1) bekezdésében meghatározott lehetőséggel, a mezőgazdasági termelők a 2008-ban az egységes kérelemben a gyümölcs- és zöldségfélék, az áruburgonya és a faiskolák tekintetében bejelentett, újonnan rendelkezésre álló, támogatható hektárok számával megegyező számú támogatási jogosultságot kapnak.

A jogosultságok értékét objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján kell meghatározni.

(2)  Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve a tagállamok a 73/2009/EK rendelet IX. mellékletének A. szakaszával összhangban lévő objektív kritériumok alapján a gyümölcs- és zöldségfélék, az áruburgonya és a faiskolák vonatkozásában meghatározhatják a támogatási jogosultságok mezőgazdasági termelőnkénti kiegészítő számát.



2. szakasz

Bor



1. alszakasz

A borágazatra vonatkozó támogatási programokból az egységes támogatási rendszerbe történő átcsoportosítás

33. cikk

Általános szabályok

(1)  A borágazatra vonatkozó támogatási programokból az egységes támogatási rendszerbe történő átcsoportosítással összefüggésben az összeg kiszámítása és a támogatási jogosultság meghatározása céljából a 73/2009/EK rendelet IX. mellékletének C. szakaszában foglalt rendelkezéseket az e rendelet 34. cikkére és – amennyiben a tagállam élt az 1782/2003/EK rendelet 59. vagy 71f. cikkében említett lehetőséggel, illetve a 73/2009/EK rendelet 47. vagy 58. cikkében foglaltakkal – az e rendelet 35. cikkére is figyelemmel kell alkalmazni.

(2)  A tagállamok 2009. január 1-jétől láthatnak hozzá azon támogatásra jogosult mezőgazdasági termelők azonosításához, akik részére a borágazatra vonatkozó támogatási programokból az egységes támogatási rendszerbe történő átcsoportosítással támogatási jogosultság ítélhető oda.

(3)  E rendelet 18. cikkének a borágazattal összefüggésben történő alkalmazásában az egységes támogatási rendszer alkalmazása első évének az az év tekintendő, amikor egy adott tagállam a 73/2009/EK rendelet IX. mellékletének C. szakasza szerinti összegeket és támogatható hektárszámot meghatározza.

34. cikk

Különös szabályok

(1)  Ha egy mezőgazdasági termelő az e rendelettel összhangban rögzített támogatási jogosultságok meghatározásának igénylési határidejéig nem rendelkezik támogatási jogosultsággal, illetve csak különleges támogatási jogosultsággal rendelkezik, a borra vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet IX. melléklete C. szakaszának megfelelően kiszámított támogatási jogosultságokat kap.

Az első albekezdésben foglaltakat akkor is alkalmazni kell, ha a termelő az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első éve és a támogatási programokból történő átcsoportosítás éve között támogatási jogosultságot vett haszonbérbe.

(2)  Ha a mezőgazdasági termelőnek az e rendelettel összhangban rögzített támogatási jogosultságok meghatározásának igénylési határidejéig támogatási jogosultságokat ítéltek oda, illetve ha a termelő ilyen jogosultságokat vásárolt vagy kapott, támogatási jogosultságainak értékét és számát a következők szerint kell újraszámítani:

a) a támogatási jogosultságok számát a termelő tulajdonában lévő támogatási jogosultságok száma és a 73/2009/EK rendelet IX. mellékletének C. szakasza alapján megállapított hektárszám összegeként kell kiszámítani;

b) az értéket a termelő tulajdonában lévő támogatási jogosultságok összértékét és a 73/2009/EK rendelet IX. mellékletének C. szakasza alapján megállapított referenciaösszeget összeadva, majd az így kapott mennyiséget az e bekezdés a) pontja szerint meghatározott számmal elosztva kell meghatározni.

A különleges jogosultságokat az e bekezdésben említett számítás során nem lehet figyelembe venni.

(3)  Az e rendelettel összhangban rögzített, az egységes támogatási rendszer szerinti kérelmek benyújtási határideje előtt haszonbérbe adott támogatási jogosultságokat a (2) bekezdésben említett számítás elvégzésekor figyelembe kell venni.

35. cikk

Regionális szintű végrehajtás

(1)  Amennyiben egy tagállam él az 1782/2003/EK rendelet 59. vagy 71f. cikkében meghatározott lehetőséggel, illetve a 73/2009/EK rendelet 47. vagy 58. cikkében foglaltakkal, a mezőgazdasági termelők részére kiosztható támogatási jogosultságok száma megegyezik a 2009-ben az egységes kérelemben bejelentett, a szőlőültetvények tekintetében újonnan rendelkezésre álló, támogatható hektárszámmal.

A támogatási jogosultságok értékét objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján kell meghatározni.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok az egy mezőgazdasági termelőnek odaítélhető jogosultságok számát a 73/2009/EK rendelet IX. mellékletének C. szakaszával összhangban, objektív kritériumok alapján határozhatják meg.



2. alszakasz

Kivágás

36. cikk

Regionális átlag

A 73/2009/EK rendelet IX. melléklete B. szakaszának alkalmazásában megállapított támogatási jogosultságok értékének meghatározása céljából a regionális átlagot az egyes tagállamok állapítják meg a megfelelő területi szinteken. Az átlagot egy, a tagállamok által rögzítendő időpontban állapítják meg. Az átlag évenként felülvizsgálható. Alapjául az érintett régióban a mezőgazdasági termelők részére kiosztott támogatási jogosultságok értéke szolgál. Az átlagot nem differenciálják termelési ágazatonként.



IV. CÍM

KÜLÖNLEGES TÁMOGATÁS



1. FEJEZET

Általános szabályok

37. cikk

A különleges támogatási intézkedésekre való jogosultság

(1)  A tagállamok a különleges támogatási intézkedésekre való jogosultsági kritériumokat a 73/2009/EK rendeletben és az e címben meghatározott keretrendszerrel összhangban állapítják meg.

(2)  A tagállamok e címet és különösen az (1) bekezdést objektív kritériumoknak megfelelően és oly módon hajtják végre, hogy biztosítható legyen a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmód, és elkerülhetők legyenek a piac és a verseny torzulásai.

38. cikk

A támogatások összhangja és halmozása

(1)  A tagállamok biztosítják a következők közötti összhangot:

a) különleges támogatási intézkedések és más közösségi támogatási eszközök alapján végrehajtott intézkedések;

b) különböző különleges támogatási intézkedések;

c) különleges támogatási intézkedések és állami támogatásokból finanszírozott intézkedések.

A tagállamok különösen azt biztosítják, hogy a különleges támogatási intézkedések ne ütközzenek más közösségi támogatási eszközök alapján végrehajtott intézkedések vagy állami támogatásokból finanszírozott intézkedések megfelelő működésével.

(2)  Amennyiben valamely, különleges támogatási intézkedés alapján nyújtható támogatás más közösségi támogatási eszközök keretében végrehajtott intézkedések, illetve másik különleges támogatási intézkedés alapján is odaítélhető, a tagállamok biztosítják, hogy adott mezőgazdasági termelő valamely meghatározott műveletre csak egy ilyen intézkedés alapján részesülhessen támogatásban.

39. cikk

A támogatási intézkedésekre vonatkozó feltételek

(1)  A különleges támogatási intézkedések nem helyettesíthetik a kötelezően előírt kötelezettségek és különösen a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet II. és III. mellékletében foglalt előírások, illetve az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében említett többi követelmény betartását.

(2)  A különleges támogatási intézkedések nem finanszíroznak adókat.

(3)  A tagállamok biztosítják az általuk végrehajtott különleges támogatási intézkedések igazolhatóságát és ellenőrizhetőségét.



2. FEJEZET

Különös szabályok

40. cikk

A mezőgazdasági termelés olyan különös típusai, amelyek környezetvédelmi szempontból vagy a környezeti állapot javítása szempontjából bírnak jelentőséggel

A tagállamok meghatározzák azokat a környezetvédelmi szempontból vagy a környezeti állapot javítása szempontjából jelentőséggel bíró különös mezőgazdasági termeléstípusokat, amelyekre a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja éves kiegészítő kifizetést ír elő. E különös mezőgazdasági termeléstípusok nem elhanyagolható és mérhető környezeti előnyökkel járnak.

41. cikk

A mezőgazdasági termékek minőségének javítása

A mezőgazdasági termékek minőségének javítására a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában előírt éves kiegészítő kifizetés lehetővé teheti a mezőgazdasági termelők számára különösen azt, hogy:

a) eleget tegyenek a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt jogi aktusokban, valamint az 1898/2006/EK ( 20 ), az 1216/2007/EK ( 21 ), a 889/2008/EK ( 22 ) és a 114/2009/EK bizottsági rendeletben ( 23 ) megállapítottak szerinti közösségi élelmiszer-minőségi rendszerekhez való csatlakozáshoz szükséges feltételeknek; vagy

b) magánszektorbeli vagy nemzeti élelmiszerminőség-tanúsítási rendszerekhez csatlakozzanak.

Amennyiben a különleges támogatási intézkedéseket az első bekezdés b) pontjának alkalmazása céljából nyújtják, az 1974/2006/EK bizottsági rendelet ( 24 ) 22. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményeket értelemszerűen kell alkalmazni.

42. cikk

A mezőgazdasági termékek forgalmazásának javítása

(1)  A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában előírt, a mezőgazdasági termékek forgalmazásának javítása érdekében a mezőgazdasági termelőnek nyújtott éves kiegészítő kifizetésnek arra kell ösztönöznie a mezőgazdasági termelőket, hogy úgy javítsák mezőgazdasági termékeik forgalmazását, hogy jobb tájékoztatást és/vagy promóciós tevékenységet nyújtsanak a termékek, illetve a termelési módszereik minőségéről vagy sajátosságairól.

(2)  Az 501/2008/EK rendelet 4., 5. és 6. cikkét, valamint I. és II. mellékletét értelemszerűen kell alkalmazni.

43. cikk

Magasabb szintű állatjóléti előírások gyakorlati megvalósítása

(1)  A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában foglalt magasabb szintű állatjóléti előírásokat a gyakorlatban megvalósító mezőgazdasági termelőknek nyújtott különleges támogatás jogosultsági feltételeinek megállapításakor a tagállamok adott esetben figyelembe veszik:

a) a mezőgazdasági termelés típusát;

b) a mezőgazdasági üzem méretét az állatok száma és állománysűrűsége, valamint a munkaerő vonatkozásában; továbbá

c) az alkalmazandó gazdálkodási rendszert.

(2)  A magasabb szintű állatjólléti gyakorlatok túlmutatnak az alkalmazandó közösségi és nemzeti jogszabályokban – különösen a 73/2009/EK rendelet II. mellékletének C. pontjában említett jogi aktusokban – megállapított minimumkövetelményeken. E gyakorlatok magukban foglalhatják az 1974/2006/EK rendelet 27. cikkének (7) bekezdésében említett korszerűsített előírásokat.

44. cikk

További agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységek

(1)  A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának v. alpontjában foglalt, további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységeket folytató mezőgazdasági termelőknek nyújtott különleges támogatás jogosultsági feltételeinek megállapításakor a tagállamok figyelembe veszik:

a) annak a régiónak a környezetvédelmi célkitűzéseit, amelyben az intézkedés alkalmazásra kerül; valamint

b) más közösségi támogatási eszközök, más különleges támogatási intézkedések vagy állami támogatásokból finanszírozott intézkedések alapján nyújtott bármely támogatást.

(2)  Az 1974/2006/EK rendelet 27. cikkének (2)–(6), (8), (9) és (13) bekezdését, 48. cikkét és 53. cikkét a további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységeket folytató mezőgazdasági termelőknek nyújtott különleges támogatásra értelemszerűen kell alkalmazni.

(3)  A Bizottság a tagállamok által bejelentett, további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységeket folytató mezőgazdasági termelőknek javasolt különleges támogatási intézkedéseket a 73/2009/EK rendeletnek és az e rendeletnek való megfelelés szempontjából értékeli.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a javasolt intézkedések megfelelnek, a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerinti intézkedéseket az e rendelet 50. cikkének (3) bekezdésével összhangban szolgáltatott információk kézhezvételétől számított négy hónapon belül jóváhagyja.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a javasolt intézkedések nem felelnek meg, felkéri a tagállamokat arra, hogy megfelelően vizsgálják felül a javasolt intézkedéseket, és az átdolgozott intézkedésekről értesítsék a Bizottságot. Az intézkedéseket a Bizottság akkor hagyja jóvá, ha úgy ítéli meg, hogy azokat megfelelő módon felülvizsgálták.

45. cikk

A tej-, a marha- vagy borjúhús-, a juh- és a kecskehúságazatban, illetve a rizságazatban a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok

(1)  A gazdasági szempontból sérülékeny vagy környezeti szempontból érzékeny területeken a tej-, a marha- vagy borjúhús-, a juh- és a kecskehúságazatban, illetve a rizságazatban a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok kezelésére, vagy ugyanezen ágazatokban a mezőgazdasági termelés gazdaságilag érzékeny típusaira szánt, a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése b) pontja szerinti különleges támogatásra való jogosultság feltételeinek megállapításakor a tagállamok meghatározzák a – támogatható – gazdasági szempontból sérülékeny és/vagy környezeti szempontból érzékeny területeket és/vagy a mezőgazdasági termelés gazdaságilag érzékeny típusait, figyelembe véve különösen a vonatkozó termelési struktúrákat és feltételeket.

(2)  A különleges támogatás nem alapulhat a piaci árak ingadozásain, illetve nem lehet egyenértékű veszteségtérítési rendszerrel.

46. cikk

Szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési programok hatálya alatt álló területek

(1)  A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt, a szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési programok hatálya alatt álló területeken a termőterületek termelésből való kivonásának megakadályozására és/vagy az adott területeken a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok kezelésére szánt különleges támogatási intézkedésekre való jogosultság feltételei különösen:

a) azt állapítják meg, hogy a támogatható mezőgazdasági termelők számára hogyan kell rögzíteni az egyéni referenciamennyiségeket; valamint

b) megállapítják a szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési programokat és/vagy az azok jóváhagyásához szükséges feltételeket.

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett támogatást igénylő mezőgazdasági termelő nem rendelkezik támogatási jogosultsággal, a javára odaítélhető támogatási jogosultságok száma nem haladhatja meg az adott időpontban általa birtokolt (tulajdonában álló vagy bérelt) hektárok számát.

Amennyiben az (1) bekezdésben említett támogatást igénylő mezőgazdasági termelő rendelkezik támogatási jogosultsággal, a javára odaítélhető támogatási jogosultságok száma nem haladhatja meg az általa birtokolt azon hektárok számát, amelyek vonatkozásában nem rendelkezik támogatási jogosultsággal.

A mezőgazdasági termelő által már megszerzett minden egyes támogatási jogosultság egységértéke növelhető.

A harmadik albekezdés kivételével az e bekezdéssel összhangban szerzett minden egyes támogatási jogosultság értékét a tagállam által megállapított egyéni referenciaérték és a második albekezdésben említett jogosultságok számának hányadosaként kell kiszámítani.

(3)  A 73/2009/EK rendelet 131. cikkének (2) bekezdésében említett, egységes területalapú támogatási rendszer keretében nyújtott hektáronkénti összegek növekményét a mezőgazdasági termelő referenciaösszegének és az általa az egységes támogatási rendszer keretében kifizetésre bejelentett, támogatható hektárok számának hányadosaként kell kiszámítani.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési programok hatálya alatt álló területeken a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányokat, amelyekre a különleges támogatást nyújtják, ugyanilyen célt szolgáló programok semmilyen más rendelkezése alapján ne kompenzálják.

47. cikk

Termény-, növény- és állatbiztosítás

(1)  A tagállamok a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említettek szerint megállapítják a termény-, állat- és növénybiztosítási díjakhoz való pénzügyi hozzájárulás útján különleges támogatásra való jogosultságra vonatkozó szerződések feltételeit.

(2)  A szerződések meghatározzák:

a) azokat a konkrét kockázatokat, amelyekre biztosítást kötöttek;

b) a fedezett konkrét gazdasági veszteségeket; valamint

c) az adókat nem tartalmazó, kifizetett díjat.

(3)  A szerződések nem vonatkoznak egy évnél hosszabb időszak termelésére. Amennyiben egy szerződéses időszak két naptári év részeire vonatkozik, a tagállamok biztosítják, hogy ugyanazon szerződés tekintetében kétszer ne nyújtsanak kompenzációt.

(4)  A tagállamok a 73/2009/EK rendelet 70. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadják a mezőgazdasági termelő éves átlagtermelésén belül elpusztult hányad kiszámítására alkalmazandó szabályokat.

(5)  A mezőgazdasági termelő minden évben tájékoztatja a tagállamot biztosítási kötvényeinek számáról, továbbá benyújtja a szerződés másolatát és a díjfizetési igazolást.

48. cikk

Állat- és növénybetegségek, valamint környezetvédelmi események esetére létrehozott segélyalapok

(1)  A tagállamok által a 73/2009/EK rendelet 71. cikkének (9) bekezdésével összhangban, a szóban forgó rendelet 68. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett állat- és növénybetegségek, valamint környezetvédelmi események esetére létrehozott segélyalapokra meghatározott szabályok különösen a következőket foglalják magukban:

a) a segélyalap finanszírozásának feltételei;

b) olyan állat- és növénybetegségek kitörése, vagy környezeti események bekövetkezése, amelyek a mezőgazdasági termelőknek fizetendő kompenzációra adhatnak okot, beleértve adott esetben a földrajzi kiterjedést is;

c) annak értékelésére szolgáló kritériumok, hogy egy adott esemény okot adhat-e a mezőgazdasági termelőknek szánt kompenzáció kifizetésére;

d) a 73/2009/EK rendelet 71. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében gazdasági veszteséget képező többletköltségek kiszámítására szolgáló módszerek;

e) a 73/2009/EK rendelet 71. cikkének (6) bekezdésében említett igazgatási költségek kiszámítása;

f) a 73/2009/EK rendelet 71. cikke (7) bekezdésének második albekezdése alapján alkalmazott pénzügyi hozzájárulásra jogosult költségek bármely korlátozása;

g) valamely adott segélyalap nemzeti jog szerinti akkreditációs eljárása;

h) eljárási szabályok; valamint

i) azok a megfelelőségi és végelszámolási ellenőrzések, amelyeket a segélyalapnál az akkreditációját követően el kell végezni.

(2)  Amennyiben a segélyalap által fizetendő pénzbeni kompenzáció kereskedelmi hitel, minimális, illetve maximális futamideje 1, illetve 5 év.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy mezőgazdasági termelői közösségeik tudomására hozzák:

a) az összes akkreditált segélyalapot;

b) valamely adott segélyalapban való tagság feltételeit; valamint

c) a segélyalapok finanszírozási rendelkezéseit.

49. cikk

A különleges támogatási intézkedésekre vonatkozó pénzügyi rendelkezések

(1)  A 73/2009/EK rendelet 69. cikke (6) bekezdésének a) pontjában említett összegeket e rendelet III. melléklete állapítja meg.

(2)  A 73/2009/EK rendelet 69. cikke (7) bekezdése negyedik albekezdésének alkalmazásában a tagállamok 2010-től bármely adott naptári év augusztus 1-jéig kérhetik az e cikk (1) bekezdésében említett összegek felülvizsgálatát, amennyiben a kérdéses pénzügyi évre vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet 69. cikke (7) bekezdésének első albekezdésében meghatározott számítás alkalmazásából származó összeg több mint 20 %-kal eltér az e rendelet III. mellékletében megállapított összegtől.

A Bizottság által előírt bármely felülvizsgált összeg a kérelem évét követő naptári évtől alkalmazandó.



V. CÍM

ÉRTESÍTÉSEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK



1. FEJEZET

Értesítések

50. cikk

Értesítés a határozatokról

(1)  Amennyiben egy tagállam él a 73/2009/EK rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdésében, 38. cikkében, 41. cikkének (2)–(5) bekezdésében, 45. cikkének (1) és (3) bekezdésében, 46. cikkének (1) és (3) bekezdésében, 47. cikkének (1)–(4) bekezdésében, 48. cikkében, 49. cikkében, 51. cikkének (1) bekezdésében és 67. cikkében, valamint e rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott lehetőségekkel, közli a Bizottsággal a meghozott döntéssel kapcsolatos részleteket, valamint az adott lehetőség igénybevételére vonatkozó döntés alapjául szolgáló indokokat és objektív kritériumokat:

a) a 2010-re vonatkozó döntések esetében a következőktől számított két héten belül:

i. e rendelet hatálybalépésének napja; vagy

ii. a döntés meghozatalának napja, amennyiben erre a rendelet hatálybalépésének napját követően kerül sor; valamint

b) minden más esetben 2010. augusztus 1-jéig.

Amennyiben egy tagállam új döntést hoz a 73/2009/EK rendelet 41. cikkének (2)–(5) bekezdésben meghatározott lehetőségek igénybevételével kapcsolatban, a döntés meghozatalának napjától számított két héten belül közli a Bizottsággal a meghozott döntéssel kapcsolatos részleteket, valamint az adott lehetőség igénybevételére vonatkozó döntés alapjául szolgáló indokokat és objektív kritériumokat.

(2)  Ha egy tagállam a 73/2009/EK rendelet 122. cikkének (3) bekezdése értelmében meg kívánja szüntetni az egységes támogatási rendszer alkalmazását, legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évét megelőző év augusztus 1-jéig közli a Bizottsággal az egységes támogatási rendszer végrehajtásának, és ezen belül is az említett rendelet 55. cikkének (3) bekezdése, 57. cikkének (3)–(6) bekezdése, 59. cikkének (3) bekezdése és 61. cikke szerinti lehetőségek igénybevételének részleteit, valamint az említett döntés alapjául szolgáló objektív kritériumokat.

(3)  A tagállamok az általuk alkalmazni kívánt különleges támogatási intézkedésekről a szóban forgó intézkedések alkalmazásának első évét megelőző év augusztus 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot.

A tájékoztatás tartalmának összhangban kell lennie a IV. melléklet A. részével, a további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységekre nyújtott különleges támogatási intézkedések kivételével, amelyek tekintetében a tájékoztatást az említett melléklet B. részével összhangban kell benyújtani.

51. cikk

Statisztika és jelentés

A tagállamok a következő információkról elektronikus úton, a Bizottság által rendelkezésükre bocsátott formanyomtatvány felhasználásával tájékoztatják a Bizottságot:

1. legkésőbb a tárgyév szeptember 1-jéig:

a) a folyó évre vonatkozó, az egységes támogatási rendszer keretében benyújtott kérelmek összes száma, a támogatási jogosultságok megfelelő teljes összegével és a kapcsolódó támogatható összes hektárszámmal együtt; az egységes támogatási rendszer regionális végrehajtása esetében az említett adatokat régiónként kell megadni. Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évére vonatkozóan az információk alapját az ideiglenes támogatási jogosultságok képezik;

b) a 73/2009/EK rendelet 68. cikke szerinti intézkedések alkalmazása esetén a tagállamok közlik a folyó évre vonatkozón minden egyes intézkedés esetében kérelmezett támogatás teljes összegét, és adott esetben az érintett ágazatokat;

2. legkésőbb a következő év május 1-jéig az egységes támogatási rendszer első évére vonatkozóan az 1. pont a) alpontjában említettekkel megegyező, de a végleges támogatási jogosultságokon alapuló információk;

3. legkésőbb a következő év szeptember 15-éig:

a) a meglévő, az adott évben aktivált vagy nem aktivált támogatási jogosultságok összértéke, valamint az aktiválásra bejelentett hektárszám. Az egységes támogatási rendszer regionális végrehajtása esetében az említett adatokat jogosultsági típusonként és régiónként kell megadni;

b) az egységes támogatási rendszer keretében benyújtott, az előző évre elfogadott kérelmek összes számával kapcsolatos végleges adatok, valamint az odaítélt kifizetések megfelelő végösszege, adott esetben a 73/2009/EK rendelet 7., 9., cikkében, 11. cikkének (1) és (2) bekezdésében, 21., 22. és 23. cikkében említett intézkedések alkalmazása után, valamint az előző év december 31-ig a nemzeti tartalékban megmaradó összegek végösszege és a kapcsolódó, támogatható hektárszám; adott esetben, az egységes támogatási rendszer regionális végrehajtása esetén az említett adatokat régiónként kell megadni;

c) a 73/2009/EK rendelet 68. cikkének végrehajtását illetően az előző évre vonatkozóan az összes kedvezményezett száma és az intézkedésenként, valamint adott esetben az érintett egyes ágazatonként odaítélt kifizetések összege; valamint

d) a tagállamok által a 73/2009/EK rendelet 71. cikkének végrehajtására vonatkozóan a Bizottsághoz eljuttatandó éves jelentés, amelynek tartalmaznia kell az e rendelet V. mellékletében felsorolt információkat;

4. legkésőbb 2012. október 1-jéig a 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben végrehajtott különleges támogatási intézkedésekről, a célkitűzéseikre gyakorolt hatásukról, valamint bármely felmerült problémáról szóló jelentés.



2. FEJEZET

Záró rendelkezések

52. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 795/2004/EK rendelet és a 639/2009/EK rendelet hatályát veszti.

A 2010. január 1. előtt kezdődő támogatási időszakokkal összefüggő támogatási kérelmekre vonatkozóan azonban továbbra is az említett rendeleteket kell alkalmazni.

53. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2010. január 1-jétől kell alkalmazni, kivéve a 11. cikk (2) bekezdését és az 50. cikk (1) bekezdésének a) pontját, amelyeket e rendelet hatálybalépésétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

A 2. cikk c) pontjában említett szántóföldi növények jegyzéke



KN-kód

és megnevezés

I.  GABONAFÉLÉK

1001 10 00

Durumbúza

1001 90

Durumbúzán kívüli búza és kétszeres

1002 00 00

Rozs

1003 00

Árpa

1004 00 00

Zab

1005

Kukorica

1007 00

Cirokmag

1008

Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle

0709 90 60

Csemegekukorica

II.  OLAJNÖVÉNYEK

1201 00

Szójabab

ex12 05 00

Repcemag

ex120600 10

Napraforgómag

III.  FEHÉRJENÖVÉNYEK

0713 10

Borsó

0713 50

Lóbab

ex120929 50

Édes csillagfürt

IV.  LEN

ex12 04 00

Lenmag (Linum usitatissimum L.)

ex530110 00

Rostlen, nyersen vagy áztatva (Linum usitatissimum L.)

V.  KENDER

ex530210 00

Rostkender, nyersen vagy áztatva (Cannabis sativa L.)




II. MELLÉKLET

A 11. cikk (1) bekezdésében említett időpont



Tagállam és régiók

Időpont

Spanyolország: Castilla-La-Mancha

június 1.

Spanyolország: Aragón, Asturias, Baleares, Cantabria, Castilla y León, Cataluña, Galicia, Madrid, Murcia, País Vasco, la Rioja, Comunidad Valenciana

július 1.

Spanyolország: Andalúzia

szeptember 1.

Spanyolország: Extremadura

szeptember 15.

Spanyolország: Navarra

augusztus 15.

Franciaország: Aquitaine, Midi-Pyrénées és Languedoc-Roussillon

július 1.

Franciaország: Alsace, Auvergne, Bourgogne, Bretagne, Centre, Champagne-Ardenne, Corse, Franche-Comté, Île-de-France, Limousin, Lorraine, Nord-Pas-de-Calais, Basse-Normandie, Haute-Normandie, Pays-de-la-Loire (kivéve Loire-Atlantique és Vendée megyét), Picardie, Poitou-Charentes, Provence-Alpes-Côte-d’Azur és Rhône-Alpes

július 15.

Franciaország: Loire-Atlantique és Vendée megyék

október 15.

Ausztria

június 30.




III. MELLÉKLET

A 73/2009/EK rendelet 69. cikke (6) bekezdésének a) pontja alapján kiszámított, a 49. cikk (1) bekezdésében említett összegek



(millió EUR)

Belgium

8,6

▼M3

Dánia

23,25

▼B

Németország

42,6

Írország

23,9

Görögország

74,3

Spanyolország

144,4

Franciaország

97,4

Olaszország

144,9

Luxemburg

0,8

Málta

0,1

Hollandia

31,7

Ausztria

11,9

Portugália

21,7

▼M3

Finnország

6,19

Szlovénia

3,52

▼B

Svédország

13,9

Egyesült Királyság

42,8




IV. MELLÉKLET

Az 50. cikk (3) bekezdése szerint a Bizottságnak benyújtandó tájékoztatás tartalma

A. RÉSZ

A tájékoztatás a további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységekre vonatkozó intézkedések kivételével valamennyi különleges támogatási intézkedés esetében a következőket tartalmazza:

a) az egyes intézkedések címe, a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének vonatkozó rendelkezésére történő hivatkozással;

b) az egyes intézkedések leírása, beleértve legalább a következőket:

i. az érintett ágazatok;

ii. az intézkedés időtartama;

iii. az intézkedés célkitűzései;

iv. az alkalmazandó jogosultsági feltételek;

v. indikatív támogatási szintje;

vi. az intézkedésre megállapított teljes összeg;

vii. a kapcsolódó költségvetési felső határok megállapításához szükséges információk; valamint

viii. az intézkedéshez tartozó pénzeszközök forrása;

c) más közösségi támogatási rendszerek alapján, vagy a különleges támogatási intézkedéssel megegyező területen vagy ágazatban állami támogatásokból finanszírozott intézkedések alapján alkalmazott bármely meglévő intézkedés, és adott esetben a közöttük lévő határvonal;

d) adott esetben a következők leírása:

i. a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett, a környezetvédelmi szempontból vagy a környezeti állapot javítása szempontjából jelentőséggel bíró különös mezőgazdasági termeléstípusok;

ii. a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett magasabb szintű állatjóléti előírások;

iii. a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, gazdasági szempontból sérülékeny és/vagy környezeti szempontból érzékeny területek és/vagy a mezőgazdasági termelés gazdaságilag érzékeny típusai, valamint a termelésnek az említett rendelet 68. cikke (3) bekezdésében említett jelenlegi szintje;

iv. a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési programok.

B. RÉSZ

A tájékoztatás a további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységekre vonatkozó különleges támogatási intézkedések esetében a következőket tartalmazza:

a) az intézkedés címe;

b) az intézkedés hatálya alá tartozó földrajzi terület;

c) a javasolt intézkedés, valamint a környezeti szükségletekkel és prioritásokkal kapcsolatos várt környezeti hatás leírása, továbbá a konkrét ellenőrizhető célkitűzések;

d) a beavatkozás indokolása, a hatály, valamint a fellépések, a mutatók, a számszerűsített célok és adott esetben a kedvezményezettek;

e) azok a kritériumok és igazgatási szabályok, amelyek biztosítják, hogy a műveleteket más közösségi támogatási rendszerek ne támogassák;

f) az 1974/2006/EK rendelet 48. cikkének (2) bekezdésében említett bizonyíték, amely lehetővé teszi a Bizottság számára a számítások következetességének és valószínűségének ellenőrzését;

g) az 1974/2006/EK rendelet II. melléklete A. részének 5.3.2.1. pontjában említett, a műtrágya és növényvédő szerek használatára vonatkozó minimumkövetelmények és egyéb releváns, kötelező követelmények nemzeti végrehajtásának részletes leírása;

h) a következőket igazoló számításokhoz kiindulópontként használt módszertan, valamint agronómiai feltevések és paraméterek ismertetése (beleértve az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke (3) bekezdésében megállapítottak szerinti, az egyes kötelezettségvállalás-típusok szempontjából lényeges alapkövetelmények ismertetését is): a kötelezettségvállalásból származó a) további költségek és b) elmaradt jövedelem; e módszertannak adott esetben figyelembe kell vennie a 73/2009/EK rendelet alapján nyújtott támogatást; adott esetben az 1974/2006/EK rendelet 27. cikkének (9) bekezdésével összhangban más egységekhez használt átváltási módszert;

i) a támogatási összegek;

j) adott esetben az 1974/2006/EK rendelet II. melléklete A. része 5.3.2.1.4. pontjának ötödik és hatodik francia bekezdésében említett információk.




V. MELLÉKLET

Az 51. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett, a segélyalapokra vonatkozó éves jelentésbe belefoglalandó tájékoztatás tartalma

Ez az információ magában foglalja a következőket:

a) az akkreditált segélyalapok felsorolása és a tagként belépett mezőgazdasági termelők száma alaponként;

b) adott esetben az új segélyalapok létrehozásánál felmerült igazgatási költségek;

c) a 73/2009/EK rendelet 69. cikke (6) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti finanszírozás forrása, és adott esetben az alkalmazott lineáris csökkentés összege, valamint az érintett kifizetések;

d) az egyes akkreditált alapok által és a 73/2009/EK rendelet 71. cikkének (1) bekezdésében említett okok miatt kompenzált gazdasági veszteségek típusai;

e) az egyes akkreditált alapok által és a 73/2009/EK rendelet 71. cikkének (1) bekezdésében említett okok miatt kompenzált mezőgazdasági termelők száma alaponként és gazdasági veszteségtípusonként;

f) az egyes akkreditált alapok kiadásai gazdasági veszteségtípusonként;

g) az egyes alapok által a 73/2009/EK rendelet 71. cikkének (7) bekezdésében említett pénzügyi hozzájáruláshoz fizetett százalékos arány és összeg; valamint

h) a segélyalapokra vonatkozó különleges támogatási intézkedés végrehajtása során szerzett bármely tapasztalat.



( 1 ) HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

( 2 ) HL L 141., 2004.4.30., 1. o.

( 3 ) HL L 191., 2009.7.23., 17. o.

( 4 ) HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

( 5 ) HL L 3., 2008.1.5., 1. o.

( 6 ) HL L 147., 2008.6.6., 3. o.

( 7 ) HL L 215., 1992.7.30., 85. o.

( 8 ) HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

( 9 ) HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

( 10 ) HL L 38., 2000.2.12., 1. o.

( 11 ) HL L 93., 2006.3.31., 1. o.

( 12 ) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

( 13 ) HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

( 14 ) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

( 15 ) HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

( 16 ) Lásd e Hivatalos Lap 65. oldalát.

( 17 ) HL L 193., 2002.7.20., 1. o.

( 18 ) HL L 193., 2002.7.20., 74. o.

( 19 ) HL L 204., 2000.8.11., 1. o.

( 20 ) HL L 369., 2006.12.23., 1. o.

( 21 ) HL L 275., 2007.10.19., 3. o.

( 22 ) HL L 250., 2008.9.18., 1. o.

( 23 ) HL L 38., 2009.2.7., 26. o.

( 24 ) HL L 368., 2006.12.23., 15. o.