Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(1) Ez az irányelv megállapítja az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység folytatására vonatkozó szabályokat, amely céljából a tagállamok a következő elektronikuspénz-kibocsátó intézménykategóriákat ismerik el:

a) a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek, ideértve a nemzeti jognak megfelelően az említett irányelv 4. cikkének 3. pontja szerinti fióktelepét is, amennyiben az ilyen fióktelep a Közösségben található, és a központi irodája pedig a Közösségen kívül van, az említett irányelv 38. cikkével összhangban;

b) az ezen irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, ideértve ezen irányelv 8. cikkének és a nemzeti jognak megfelelően azok fióktelepét is, amennyiben az ilyen fióktelep a Közösségben található, és a központi irodája pedig a Közösségen kívül van;

d) az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok, amennyiben nem monetáris hatósági vagy egyéb hatósági jogkörben járnak el;

(2) Ezen irányelv II. címe megállapítja az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdésére, folytatására és prudenciális felügyeletére vonatkozó szabályokat.

(3) A tagállamok ezen irányelv II. címe rendelkezéseinek vagy ezek egy részének alkalmazását a 2006/48/EK irányelv 2. cikkében említett intézmények vonatkozásában mellőzhetik, kivéve a szóban forgó cikk első és a második francia bekezdésében említett intézményeket.

(4) Ez az irányelv nem alkalmazandó a 2007/64/EK irányelv 3. cikkének k) pontjában meghatározottak szerint mentesített eszközökön tárolt monetáris értékre.

(5) Ez az irányelv nem alkalmazandó a 2007/64/EK irányelv 3. cikkének l) pontjában meghatározottak szerint mentesített fizetési műveletekre használt monetáris értékre.

Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározások érvényesek:

AZ ELEKTRONIKUSPÉNZ-KIBOCSÁTÓ INTÉZMÉNYEK TEVÉKENYSÉGÉNEK MEGKEZDÉSÉRE, FOLYTATÁSÁRA ÉS PRUDENCIÁLIS FELÜGYELETÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

(1) Ezen irányelv sérelme nélkül, az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 5. cikke és 11–17. cikke, 19. cikkének (5) és (6) bekezdése, valamint 20–31. cikke – a 15. cikk (4) bekezdése a 28. cikk (5) bekezdése és a 29. cikk (7) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat is beleértve – értelemszerűen alkalmazandó az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek előzetesen tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságokat, a kibocsátott elektronikus pénz ellenében átvett pénzeszközök megóvása érdekében hozott intézkedések tekintetében bekövetkező minden jelentős változásról.

(3) Bármely természetes vagy jogi személy, aki/amely döntést hozott egy elektronikuspénz-kibocsátó intézményben való, a 2006/48/EK irányelv 4. cikke 11. pontja értelmében vett befolyásoló részesedés közvetett vagy közvetlen megszerzéséről vagy elidegenítéséről, illetve e befolyásoló részesedés további közvetett vagy közvetlen növeléséről vagy csökkentéséről, amely eredményeképpen szavazati jogainak aránya elérné vagy meghaladná a 20 %, 30 % vagy 50 %-ot, illetve 20 %, 30 % vagy 50 % alá csökkenne, vagy amelynek következtében az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a leányvállalatává válna vagy megszűnne a leányvállalata lenni, minden ilyen felvásárlást, elidegenítést, növelést vagy csökkentést megelőzően tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat erről a szándékáról.

A részesedést szerezni kívánó személynek tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot e részesedés nagyságáról, valamint a 2006/48/EK irányelv 19a. cikkének (4) bekezdésében említett vonatkozó információkról.

Amennyiben a második albekezdésben említett személyek által gyakorolt befolyás valószínűsíthetően az intézmény megbízható és körültekintő vezetésének rovására érvényesül, az illetékes hatóságok ezt ellenezhetik vagy egyéb szükséges intézkedést hoznak az ilyen helyzet megszüntetése érdekében. Ezek az intézkedések lehetnek az igazgatókkal vagy az ügyvezetőkkel szemben elrendelt ideiglenes intézkedések, szankciók, vagy az illető részvényesek vagy tagok részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok gyakorlásának felfüggesztése.

Hasonló intézkedéseket kell alkalmazni azokra a természetes vagy jogi személyekre, akik/amelyek elmulasztják az ezen bekezdésben meghatározott előzetes tájékoztatási kötelezettség teljesítését.

Ha a befolyásszerzés az illetékes hatóságok ellenzése ellenére megtörténik, ezen hatóságoknak – függetlenül bármely más, meghozandó szankciótól – rendelkezniük kell a vonatkozó szavazati jogok felfüggesztéséről, vagy a leadott szavazatok semmissé nyilvánításáról, vagy semmissé nyilvánításuk lehetővé tételéről.

A tagállamok teljesen vagy részlegesen mellőzhetik, vagy megengedhetik az illetékes hatóságok számára, hogy teljesen vagy részlegesen mellőzzék az ezen bekezdésben meghatározott kötelezettségek alkalmazását, a 6. cikk (1) bekezdés e) pontjában felsorolt tevékenységeket folytató elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tekintetében.

(4) A tagállamok engedélyezik az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek az elektronikus pénz értékesítését és visszaváltását a nevükben eljáró természetes vagy jogi személyeken keresztül. Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egy másik tagállamban ilyen természetes vagy jogi személyeken keresztül értékesít elektronikus pénzt, a (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv 27–31. cikkét – a 29. cikk (4) és (5) bekezdésében szereplő rendelkezések kivételével – értelemszerűen alkalmazni kell az ilyen elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre, beleértve a 28. cikk (5) bekezdésével és a 29. cikk (7) bekezdésével összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat is.

(5) Az e cikk (4) bekezdése ellenére, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények nem bocsáthatnak ki elektronikus pénzt pénzforgalmi közvetítőkön keresztül. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények az ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújthatnak pénzforgalmi közvetítőkön keresztül az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikkében meghatározott feltételek alapján.

A tagállamok megkövetelik az elektronikuspénz-kibocsátó intézményektől, hogy az engedélyezés időpontjában a 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a) és b) pontjában megadott elemekből összetevődő, legalább 350 000 EUR összegű indulótőkével rendelkezzenek.

(1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a 2006/48/EK irányelv 57–61., 63., 64. és 66. cikkében meghatározottak szerinti szavatolótőkéje nem csökkenhet az ezen irányelv e cikkének (2)–(5) bekezdése vagy a 4. cikke által előírt összegek közül a magasabb összeg alá.

(2) A 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az elektronikuspénz-kibocsátáshoz nem kapcsolódó tevékenységekre az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények szavatolótőkéjére vonatkozó követelményeket a 2007/64/EK irányelv 8. cikke (1) és (2) bekezdésében meghatározott három módszer (A, B, vagy C) valamelyikével kell kiszámítani. A megfelelő módszert a nemzeti jogszabályoknak megfelelően az illetékes hatóság állapítja meg.

Az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységhez az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények szavatolótőkéjére vonatkozó követelményeket a (3) bekezdésben meghatározott D. módszerrel kell kiszámítani.

Az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek mindenkor legalább az első és második albekezdésben említett követelményeknek megfelelő összegű szavatolótőkével kell rendelkezniük.

(3) D. módszer: Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények szavatolótőkéje az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységhez legalább az átlagosan kintlevő elektronikus pénz 2 %-a.

(4) Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az elektronikuspénz-kibocsátáshoz nem kapcsolódó vagy a 6. cikk (1) bekezdésének b)–e) pontjában említett tevékenységek bármelyikét végzi, és a kintlevő elektronikus pénz mennyisége előre nem meghatározható, az illetékes hatóságok megengedik ezen elektronikuspénz-kibocsátó intézmény számára, hogy a szavatolótőke-követelményeit olyan reprezentatív hányad alapján számíthassa ki, amely hányad feltételezése szerint elektronikus pénz kibocsátására kerül felhasználásra, feltéve, hogy ez a reprezentatív hányad a korábbi adatok alapján és az illetékes hatóságok számára reálisan megbecsülhető. Abban az esetben, ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem teljesített elegendő működési időszakot, ezt a szavatolótőke-követelményeit az üzleti terv által igazolt tervezett kintlévő elektronikus pénz alapján kell kiszámítani, figyelembe véve az illetékes hatóságok által a tervben kért esetleges kiigazításokat.

(5) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kockázatkezelési folyamatainak, kockázati veszteség-adatbázisainak, valamint belső ellenőrzési mechanizmusainak értékelése alapján az illetékes hatóságok megkövetelhetik az elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől, hogy minimálisan olyan összegű szavatolótőkével rendelkezzen, amely legfeljebb 20 %-kal magasabb, mint a (2) bekezdésnek megfelelő, vonatkozó módszer alkalmazásából következő összeg, vagy engedélyezhetik az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, hogy olyan összegű szavatolótőkével rendelkezzen, amely legfeljebb 20 %-kal alacsonyabb, mint a (2) bekezdésnek megfelelő vonatkozó módszer alkalmazásából következő összeg.

(6) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a szavatolótőke képzésekor figyelembe vehető elemek többszörös felhasználásának megakadályozása érdekében:

a) ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egy másik elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, hitelintézettel, pénzforgalmi intézménnyel, befektetési vállalkozással, alapkezelő társasággal vagy biztosítóval vagy viszontbiztosítóval azonos csoportba tartozik;

(7) Amennyiben a 2006/48/EK irányelv 69. cikkében meghatározott feltételek teljesülnek, a tagállamok vagy illetékes hatóságaik úgy is dönthetnek, hogy nem alkalmazzák e cikk (2) és (3) bekezdését azokra az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre, amelyek nem tartoznak a hitelintézeti anyavállalat összevont (konszolidált) alapú felügyelete alá a 2006/48/EK irányelv értelmében.

(1) Az elektronikus pénz kibocsátásán kívül az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények a következő tevékenységek végzésére jogosultak:

b) a 2007/64/EK irányelv mellékletének 4., 5. vagy 7. pontjában említett pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos hitelnyújtás, amennyiben teljesülnek az említett irányelv 16. cikkének (3) és (5) bekezdésében megállapított feltételek;

c) az elektronikus pénz kibocsátásához vagy az a) pontban említett pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó működési szolgáltatások és szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtása;

d) a 2007/64/EK irányelv 4. cikke 6. pontjában meghatározott fizetési rendszerek működtetése ugyanezen irányelv 28. cikkének sérelme nélkül;

e) a vonatkozó nemzeti és közösségi jog keretein belül az elektronikuspénz kibocsátásán kívüli egyéb üzleti tevékenységek.

Az első albekezdés b) pontjában említett hitel nem nyújtható az elektronikus pénz kibocsátása ellenében átvett és a 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően tartott pénzeszközökből.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények nem folytathatnak betétgyűjtést vagy más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtésére irányuló üzletszerű tevékenységet a 2006/48/EK irányelv 5. cikke értelmében.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények által az elektronikuspénz-birtokostól átvett pénzeszközöket haladéktalanul át kell váltani elektronikus pénzre. A nyilvánosságtól kapott ilyen pénzeszközök nem minősülnek sem a 2006/48/EK irányelv 5. cikkében említett betétnek, sem más visszafizetendő pénzeszköznek.

(4) A 2007/64/EK irányelv 16. cikkének (2) és (4) bekezdését alkalmazni kell az ezen cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységhez nem kapcsolódó tevékenységért kapott pénzösszegekre.

(1) A tagállamok megkövetelik, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények a 2007/64/EK irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdésnek megfelelően gondoskodjanak a kibocsátott elektronikus pénz ellenében átvett pénzeszközök megóvásáról. A fizetési eszköz használatával történő fizetések formájában átvett pénzeszközöket nem kell megóvni mindaddig, amíg azokat elektronikuspénz-kibocsátó intézmények fizetési számláira jóvá nem írták, vagy egyéb módon az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény rendelkezésére nem bocsátották, adott esetben a 2007/64/EK irányelvben meghatározott végrehajtási határidőre vonatkozó előírásokkal összhangban. Az ilyen pénzeszközöket azonban minden esetben az elektronikus pénz kibocsátását követő legkésőbb öt munkanapig kell megóvni, az említett irányelv 4. cikkének 27. pontjában meghatározottak szerint.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a biztonságos, alacsony kockázatú eszközök olyan eszköztételek, amelyek a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló, 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) ( 2 ) I. melléklete 14. pontjának 1. táblázatában szereplő kategóriák valamelyikébe sorolhatók, ahol az egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény – az ugyanezen melléklet 15. pontjában meghatározott egyéb minőségi tételeket leszámítva – legfeljebb 1,6 %.

Az (1) bekezdés alkalmazásában biztonságos, alacsony kockázatú eszközök továbbá az átruházható értékpapírokkal foglalkozó olyan kollektív befektetési vállalkozásokban (ÁÉKBV) való részesedések, amelyek kizárólag az első albekezdésben meghatározott eszközökbe fektetnek be.

Kivételes körülmények között és megfelelő indokolás mellett, az illetékes hatóságok a biztonság, a futamidő, az érték és az első és második albekezdésben említett egyéb kockázati elemek értékelése alapján meghatározhatják, hogy ezen eszközök közül melyek azok, amelyek az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősülnek biztonságos, alacsony kockázatú eszköznek.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre az ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységhez nem kapcsolódó tevékenységek tekintetében a 2007/64/EK irányelv 9. cikke alkalmazandó.

(4) Az (1) és (3) bekezdés alkalmazásában a tagállamok vagy azok illetékes hatóságai a nemzeti jogszabályokkal összhangban meghatározhatják, melyik módszert kell alkalmazniuk az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek a pénzeszközök megóvása érdekében.

(1) Tevékenysége megkezdésekor vagy folytatásakor a Közösségen kívül központi irodával rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fióktelepére a tagállamok nem alkalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek kedvezőbb bánásmódot eredményeznek, mint amelyben azon elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részesül, amelynek központi irodája a Közösségben található.

(2) Az illetékes hatóságok bejelentenek a Bizottságnak minden olyan fióktelepre vonatkozó engedélyt, amelyet a Közösségen kívül központi irodával rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmények kaptak.

(3) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, egy vagy több harmadik országgal kötött megállapodásokban a Közösség hozzájárulhat olyan rendelkezések alkalmazásához, amelyek a Közösségen kívül központi irodával rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmények fióktelepei számára azonos bánásmódot biztosítanak a Közösség egészében.

(1) A 2007/64/EK irányelv 20., 22., 23. és 24. cikkének kivételével, a tagállamok teljesen vagy részlegesen mellőzhetik az ezen irányelv 3., 4., 5. és 7. cikkében meghatározott eljárások és feltételek alkalmazását, vagy megengedhetik az illetékes hatóságok számára, hogy ezek alkalmazását teljesen vagy részlegesen mellőzzék, és lehetővé tehetik jogi személyek felvételét az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények nyilvántartásába, amennyiben a következő két feltétel mindegyike teljesül:

a) a teljes üzleti tevékenység által eredményezett kintlevő elektronikus pénz átlagosan nem haladja meg a tagállam által meghatározott határértéket, amely azonban semmiképpen sem lehet több, mint 5 000 000 EUR; és

b) az üzleti tevékenység irányításáért vagy működtetéséért felelős természetes személyek egyikét sem ítélték el korábban pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos bűncselekmény vagy egyéb pénzügyi bűncselekmény miatt.

Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az elektronikuspénz-kibocsátáshoz nem kapcsolódó vagy a 6. cikk (1) bekezdésének b)–e) pontjában említett tevékenységek bármelyikét végzi, és a kintlevő elektronikus pénz mennyisége előre nem meghatározható, az illetékes hatóságok lehetővé teszik ezen elektronikuspénz-kibocsátó intézmény számára, hogy ezt a bekezdést olyan reprezentatív hányad alapján alkalmazhassa, amely hányad feltételezése szerint elektronikus pénzkibocsátásra kerül felhasználásra, feltéve, hogy ez a reprezentatív hányad korábbi adatok alapján és az illetékes hatóságok számára reálisan megbecsülhető; abban az esetben, ha egy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem teljesített elegendően hosszú működési időszakot, ezt az előírást az üzleti terv által igazolt tervezett kintlevő elektronikus pénz alapján kell értékelni, figyelembe véve az illetékes hatóságok által a tervben kért esetleges kiigazításokat.

A tagállamok előírhatják továbbá, hogy az e cikk szerinti választható mentességek biztosítása olyan további előírások figyelembevételével történjen, amelyek a fogyasztónak az elektronikus pénz tárolására használt fizetési eszközén vagy fizetési számláján tárolható legmagasabb összegre vonatkozik.

Az e bekezdésnek megfelelően bejegyzett jogi személy e cikkel összhangban csak abban az esetben nyújthat az elektronikus pénz kibocsátásához nem kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatásokat, amennyiben a 2007/64/EK irányelv 26. cikkében említett feltételek teljesülnek.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően bejegyzett jogi személynek abban a tagállamban kell a központi irodáját fenntartania, amelyben üzleti tevékenységét ténylegesen folytatja.

(3) Az (1) bekezdésnek megfelelően bejegyzett jogi személyt elektronikuspénz-kibocsátó intézményként kell kezelni. Mindazonáltal a 2007/64/EK irányelv 10. cikkének (9) bekezdése és 25. cikke rá nem alkalmazandó.

(4) A tagállamok rendelkezhetnek úgy is, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően bejegyzett jogi személy kizárólag a 6. cikk (1) bekezdésében felsorolt bizonyos tevékenységeket folytathat.

a) értesíti az illetékes hatóságokat a helyzetében bekövetkező minden olyan változásról, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket érintik; és

b) legalább évente, az illetékes hatóságok által meghatározott időpontban jelentést készít az átlagos kintlevő elektronikus pénzről.

(6) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy amennyiben az (1), (2) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek már nem teljesülnek, az érintett jogi személy a 3. cikkel összhangban 30 naptári napon belül engedélyt kérelmezzen. Azokat a személyeket, akik ezen időszak alatt nem folyamodnak engedélyért, a 10. cikkel összhangban el kell tiltani az elektronikuspénz-kibocsátástól.

(7) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megfelelő hatáskörrel rendelkeznek az e cikkben meghatározott előírásoknak való folyamatos megfelelés ellenőrzésére.

(8) Ez a cikk nem alkalmazandó a 2005/60/EK irányelv rendelkezései vagy a pénzmosás elleni nemzeti rendelkezések tekintetében.

(9) Ha valamely tagállam az (1) bekezdésben meghatározott mentesítési lehetőség mellett dönt, erről 2011. április 30-ig értesíti a Bizottságot. A tagállam bármilyen későbbi változásról is haladéktalanul értesíti a Bizottságot. A tagállam tájékoztatja továbbá a Bizottságot az (1) bekezdéssel érintett jogi személyek számáról, valamint évente, a minden naptári év december 31-ig kibocsátott, kintlevő elektronikus pénz összértékéről, összhangban az (1) bekezdésben foglaltakkal.

A 18. cikk sérelme nélkül, a tagállamok megtiltják az elektronikus pénz kibocsátását olyan természetes vagy jogi személyek számára, akik/amelyek nem elektronikuspénz-kibocsátók.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az elektronikuspénz-kibocsátók pénzeszközök átvétele ellenében névértéken bocsátják ki az elektronikus pénzt.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó az elektronikuspénz-birtokos kérésére bármikor névértéken visszaváltsa a birtokában lévő elektronikus pénz monetáris értékét.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó és az elektronikuspénz-birtokos közötti szerződés egyértelműen és világosan meghatározza a visszaváltás feltételeit, beleértve az arra vonatkozó esetleges díjakat, és az elektronikuspénz-birtokost tájékoztatni kell e feltételekről még azt megelőzően, hogy őt bármilyen szerződés vagy ajánlat kötelezné.

(4) A visszaváltás esetén csak akkor számítható fel díj, ha azt a szerződésben a (3) bekezdéssel összhangban rögzítették, és kizárólag a következő esetek valamelyike áll fenn:

b) ha a szerződésben lejárati időt rögzítenek, és az elektronikuspénz-birtokos ezen időpont előtt felmondja a szerződést; vagy

Az ilyen díjnak arányban kell állnia és összemérhetőnek kell lennie az elektronikuspénz-kibocsátó ténylegesen felmerült költségeivel.

(5) Amennyiben a visszaváltást a szerződés megszűnését megelőzően kérik, úgy az elektronikuspénz-birtokos kérheti az elektronikus pénz teljes vagy részleges visszaváltását.

(6) Amennyiben a visszaváltást az elektronikuspénz-birtokos a szerződés lejáratakor vagy a szerződés lejártát követően legkésőbb egy évvel kéri:

b) amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egy vagy több, a 6. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett tevékenységet folytat, és előre nem meghatározható, hogy a pénzeszközök mely arányát fogja elektronikus pénzként használni, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek az elektronikuspénz-birtokos által követelt valamennyi pénzeszközt vissza kell váltania.

(7) A (4), (5) és (6) bekezdés ellenére, a fogyasztótól eltérő, elektronikus pénzt elfogadó személy visszaváltásra vonatkozó jogára az elektronikuspénz-kibocsátó és ezen személy között létrejött szerződéses megállapodás vonatkozik.

A tagállamok megtiltják a kamat vagy más juttatás fizetését azon időszakra vonatkozóan, amely során az elektronikuspénz-birtokos az elektronikus pénz birtokában van.

Ezen irányelv sérelme nélkül, a 2007/64/EK irányelv IV. címének 5. fejezete értelemszerűen alkalmazandó az elektronikuspénz-kibocsátókra az e címből eredő kötelezettségeik vonatkozásában.

(1) A Bizottság elfogadhat olyan intézkedéseket, amelyek ezen irányelv rendelkezéseinek naprakésszé tételéhez szükségesek az infláció vagy a technológiai és a piaci fejlődés figyelembevétele érdekében. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2) A Bizottság intézkedéseket fogad el az 1. cikk (4) és (5) bekezdésében említett mentességek következetes alkalmazásának biztosítására. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A Bizottság munkáját a 2007/64/EK irányelv 85. cikke által létrehozott pénzforgalmi bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre tett hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és a 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire is.

(1) Az 1. cikk (3) bekezdésének, a 3. cikk (3) bekezdése hatodik albekezdésének, az 5. cikk (7) bekezdésének, a 7. cikk (4) bekezdésének, a 9. cikknek és a 18. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben ez az irányelv harmonizált rendelkezéseket tartalmaz, a tagállamok az ezen irányelvben meghatározottakon kívül nem tarthatnak fenn és nem fogadhatnak el rendelkezéseket.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az elektronikuspénz-kibocsátók az elektronikuspénz-birtokosok kárára ne térjenek el az ezen irányelv rendelkezéseit végrehajtó vagy azoknak megfelelő nemzeti jogi rendelkezésektől, kivéve, ha azok kifejezetten tartalmaznak ilyen lehetőséget.

A Bizottság legkésőbb 2012. november 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és az Európai Központi Banknak ezen irányelv végrehajtásáról és hatásáról, különös tekintettel az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények prudenciális követelményeinek alkalmazására, indokolt esetben felülvizsgálati javaslat kíséretében.

(1) A tagállamok megengedik, hogy azok az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, amelyek tevékenységüket még 2011. április 30. előtt a 2000/46/EK irányelvet átültető nemzeti jog értelmében kezdték meg abban a tagállamban, ahol központi irodájuk található, tevékenységeiket az adott tagállamban és a 2000/46/EK rendeletben meghatározott kölcsönös elismerési megállapodásokkal összhangban bármely más tagállamban és az ezen irányelv 3. cikkében előírt engedély nélkül tovább folytathassák anélkül, hogy arra köteleznék őket, hogy eleget tegyenek az ezen irányelv II. címében található vagy ott említett más rendelkezéseknek.

A tagállamok megkövetelik az ilyen elektronikuspénz-kibocsátó intézményektől, hogy minden lényeges információt bocsássanak az illetékes hatóságok rendelkezésére annak érdekében, hogy a hatóságok 2011. október 30-ig értékelhessék, hogy az intézmények megfelelnek-e az irányelvben meghatározott követelményeknek, illetve milyen intézkedéseket kell tenniük a megfelelés érdekében, vagy indokolt-e az engedély visszavonása.

A követelményeknek megfelelő elektronikuspénz-kibocsátó intézmények engedélyt kapnak és bekerülnek a nyilvántartásba, valamint egyebekben kötelesek megfelelni a II. címben foglalt előírásoknak. Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény 2011. október 30-ig sem felel meg az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek, akkor el kell tiltani az elektronikus pénz kibocsátásától.

(2) A tagállamok rendelkezhetnek úgy is, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény automatikusan engedélyt kap és automatikusan bekerül a 3. cikkben meghatározott nyilvántartásba, ha az illetékes hatóságok előtt már bizonyított, hogy az érintett elektronikuspénz-kibocsátó intézmény teljesíti a 3., 4. és 5. cikkben megállapított követelményeket. Az illetékes hatóságok az engedély megadása előtt tájékoztatják az érintett elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket.

(3) A tagállamok megengedik, hogy azok az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, amelyek a 2000/46/EK irányelv 8. cikkét átültető nemzeti jogszabálynak megfelelően végzett tevékenységüket még 2011. április 30. előtt kezdték meg az érintett tagállamban a 2000/46/EK irányelvvel összhangban, 2012. április 30-ig anélkül folytassák az említett tevékenységeket, hogy a 3. cikkben előírt engedélyhez folyamodnának vagy arra köteleznék őket, hogy megfeleljenek az ezen irányelv II. címében található vagy ott említett más rendelkezéseknek. Az említett időszak folyamán a 9. cikk szerint se nem engedélyezett, se nem mentesített elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket el kell tiltani az elektronikuspénz-kibocsátástól.

(4) A tagállamok lehetővé teszik az ezen irányelv és a 2007/64/EK irányelv szerinti tevékenységeiket a központi ügyintézésük helye szerinti tagállamban 2018. január 13-át megelőzően megkezdő elektronikuspénz-kibocsátó intézmények számára, hogy 2018. július 13-ig folytassák ezeket a tevékenységeket az említett tagállamban vagy más tagállamban anélkül, hogy be kellene szerezniük az ezen irányelv 3. cikke szerinti engedélyt vagy meg kellene felelniük az ezen irányelv II. címében meghatározott vagy említett egyéb követelményeknek.

A tagállamok előírják az első albekezdésben említett elektronikuspénz-kibocsátó intézmények számára, hogy bocsássanak az illetékes hatóságok rendelkezésére minden lényeges információt annak érdekében, hogy a hatóságok 2018. július 13-ig értékelhessék, hogy az említett elektronikuspénz-kibocsátó intézmények megfelelnek-e az ezen irányelv II. címében meghatározott követelményeknek, és amennyiben nem felelnek meg, milyen intézkedéseket kell tenniük az előírásoknak való megfelelés érdekében, illetve indokolt-e az engedély visszavonása.

Az első albekezdésben említett azon elektronikuspénz-kibocsátó intézmények számára, amelyek az illetékes hatóságok ellenőrzése alapján megfelelnek a II. címben rögzített követelményeknek, meg kell adni az engedélyt, és azokat fel kell venni a nyilvántartásba. Amennyiben az említett elektronikuspénz-kibocsátó intézmények 2018. július 13-ig nem felelnek meg a II. címben rögzített követelményeknek, meg kell számukra tiltani az elektronikuspénz-kibocsátást.

„a) a hitelintézettől eltérő vállalkozás, amelynek tevékenységi körébe a 2006/48/EK irányelv I. mellékletének 2–12. és 14. pontjában felsorolt egy vagy több művelet elvégzése tartozik; ez magában foglalja a pénzváltási tevékenységeket (»bureaux de change«);”.

„d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( *1 ) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott elektronikus pénz, ha a hordozóeszközön elektronikusan tárolt összeg – ha az nem újra feltölthető – legfeljebb 250 EUR, vagy – ha újra feltölthető – az egy naptári évben összesen felhasználható összeg legfeljebb 2 500 EUR, kivéve, ha az elektronikuspénz-birtokos a 2009/110/EK irányelv 11. cikkével összhangban legalább 1 000 EUR összeget ugyanazon évben, a saját elhatározásából visszavált. A belföldi fizetési műveletekre vonatkozóan a tagállamok vagy azok illetékes hatóságai az e pontban említett 250 EUR összeget legfeljebb 500 EUR-ra emelhetik.

Ezen irányelv 18. cikk (1) és (3) bekezdésének sérelme nélkül a 2000/46/EK irányelv 2011. április 30-án hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni.

(1) A tagállamok legkésőbb 2011. április 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegéről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337, 2015.12.23., 35. o.).

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/2366 IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2015. november 25.)	L 337	35	23.12.2015