Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

(1)

Európai területi együttműködési csoportosulás (a továbbiakban: a csoportosulás) hozható létre az Unió területén, az e rendeletben meghatározott feltételek és szabályok szerint.

(2)

A csoportosulás célja, hogy az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése céljából a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint tagjai között elősegítse és előmozdítsa különösen a területi együttműködést, ideértve a határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködési formák közül egyet vagy többet.

(3)

A csoportosulás jogi személyiséggel rendelkezik.

(4)

A csoportosulás minden tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet vagy azzal rendelkezhet és személyzetet foglalkoztathat, valamint bíróság előtt eljárhat.

(5)

A csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelyének olyan tagállamban kell lennie, amelynek joga szerint hozták létre a csoportosulás legalább egy tagját.

(1)

A csoportosulás szerveinek aktusait a következők szabályozzák:

e rendelet;

a 8. cikkben említett egyezmény, amennyiben e rendelet azt kifejezetten megengedi; valamint

az e rendeletben nem, vagy csak részben szabályozott kérdések esetében azon tagállam nemzeti joga, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található.

Amennyiben az alkalmazandó jognak az uniós joggal vagy a nemzetközi magánjoggal összhangban történő meghatározására van szükség, a csoportosulást azon tagállam jogalanyának kell tekinteni, amelyben a létesítő okirat szerinti székhelye található.

(1a)

A csoportosulásoknak a 7. cikk (2) és (3) bekezdésében említett feladatok Unión belüli ellátásával kapcsolatos tevékenységeire a 8. cikkben említett egyezményben meghatározott alkalmazandó uniós jogot, illetve nemzeti jogot kell alkalmazni.

A csoportosulások uniós költségvetésből társfinanszírozott tevékenységeinek meg kell felelniük az alkalmazandó uniós jogi előírásoknak, illetve az ezen uniós jog alkalmazására vonatkozó nemzeti jognak.

(2)

Ha valamely tagállam több olyan területet foglal magában, amely saját szabályokkal bír az alkalmazandó jog tekintetében, az (1) bekezdés c) pontja szerinti alkalmazandó jog magában foglalja az adott területek jogszabályait is, figyelembe véve az érintett tagállam alkotmányos rendjét.

(1)

A következő jogalanyok válhatnak egy csoportosulás tagjává:

tagállamok vagy nemzeti szintű hatóságok;

regionális hatóságok;

helyi hatóságok;

a 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett közvállalkozások vagy a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 1. cikke (9) bekezdésének második albekezdése értelmében vett közjogi intézmények;

az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások;

▼C1

harmadik országok nemzeti, regionális vagy helyi hatóságai, vagy a harmadik országoknak a d) és e) pontban említettekkel egyenértékű intézményei vagy vállalkozásai, a 3a. cikkben meghatározott feltételek mellett;

▼B

E kategóriák egyikébe vagy közülük többe tartozó szervezetekből álló társulások szintén tagok lehetnek.

(2)

A csoportosulás olyan tagokból áll, amelyek legalább két tagállam területén helyezkednek el, kivéve a 3a. cikk (2) és (5) bekezdésében foglalt esetben.

Harmadik országokból, vagy tengerentúli országokból vagy területekről (TOT-okból) származó tagok csatlakozása

(1)

A 4. cikk (3a) bekezdésével összhangban a csoportosulás legalább két tagállam és egy vagy több, legalább az egyik tagállammal – ideértve annak legkülső régióit is – határos harmadik ország területén elhelyezkedő tagokból állhat, amennyiben az érintett tagállamok és harmadik országok közösen területi együttműködésben megvalósuló fellépéseket vagy az Unió által támogatott programokat hajtanak végre.

E rendelet alkalmazásában egy harmadik ország vagy TOT akkor tekinthető egy tagállammal – ideértve annak legkülső régióit is – határosnak, ha a harmadik országnak vagy TOT-nak, és az említett tagállamnak közös szárazföldi határa van, vagy ha a harmadik ország vagy TOT és a tagállam is támogatható az európai területi együttműködési célkitűzés hatálya alá tartozó közös, határokon átnyúló vagy transznacionális tengeri program keretében, vagy egyéb, határokon átnyúló, tengereken átívelő vagy tengeri medencéket érintő együttműködési program keretében, ideértve azt is, ha nemzetközi vizek választják el őket egymástól.

(2)

A csoportosulás állhat olyan tagokból, amelyek csak egy tagállam területén és egy vagy több, az említett tagállammal – ideértve annak legkülső régióit is – határos harmadik ország területén helyezkednek el, amennyiben az adott tagállam az ilyen csoportosulást összeegyeztethetőnek tartja az érintett harmadik országokkal kialakított, határokon átnyúló vagy transznacionális együttműködés vagy kétoldalú kapcsolatok keretében megvalósuló területi együttműködésének tárgykörével.

(3)

Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában valamely tagállammal – ideértve annak legkülső régióit is – határos harmadik országok magukban foglalják az érintett országok közötti tengeri határokat is.

(4)

A 4a. cikkel összhangban és az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a csoportosulás állhat továbbá olyan tagokból is, amelyek legalább két tagállam – ideértve azok legkülső régióit is –, valamint egy vagy több TOT területén helyezkednek el, egy vagy több harmadik országból származó tagok részvételével vagy anélkül.

(5)

A 4a. cikkel összhangban és az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a csoportosulás állhat továbbá olyan tagokból is, amelyek csak egy tagállam – ideértve annak legkülső régióit is –, valamint egy vagy több TOT területén helyezkednek el, egy vagy több harmadik országból származó tagok részvételével vagy anélkül.

(6)

Csoportosulás nem hozható létre csupán egyetlen tagállamból, és egy vagy több, ugyanezen tagállamhoz kapcsolódó TOT-ból származó tagokból.

(1)

A csoportosulás létrehozására irányuló határozat meghozatalát annak leendő tagjai kezdeményezik.

(2)

Valamennyi leendő tag:

a csoportosulásban való részvételi szándékáról értesíti azt a tagállamot, amelynek a joga alapján a tag létrejött; és

eljuttatja az e rendelet 8. és 9. cikkében említett egyezmény- és alapszabály-javaslat egy másolatát e tagállamhoz.

(3)

A leendő tag által a (2) bekezdés értelmében küldött értesítést követően az értesítést kézhez vevő tagállam az alkotmányos rendjének figyelembevételével jóváhagyja az egyezményt és a leendő tag részvételét a csoportosulásban, kivéve, ha ez a tagállam úgy ítéli meg, hogy:

a részvétel vagy az egyezmény nem felel meg az alábbiak valamelyikének:

e rendeletnek;

ii.

a csoportosulás aktusaira és tevékenységeire vonatkozó egyéb uniós jognak;

iii.

a leendő tag jogaira és hatáskörére vonatkozó nemzeti jognak;

a részvétel az adott tagállam közérdeke vagy közrendje alapján nem indokolt; vagy

az alapszabály nincs összhangban az egyezménnyel.

A jóváhagyás megtagadása esetén a tagállamnak meg kell indokolnia a jóváhagyás megtagadását, és – adott esetben – javaslatot kell tennie az egyezmény szükséges módosításaira.

A tagállamnak a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított hat hónapon belül kell döntenie a jóváhagyásról. Amennyiben az értesítést kézhez vevő tagállam az említett határidőn belül nem emel kifogást, a leendő tag részvételét és az egyezményt jóváhagyottnak kell tekinteni. Ahhoz azonban, hogy a csoportosulás létrejöhessen, annak a tagállamnak, amelynek a területén a csoportosulás javasolt létesítő okirat szerinti székhelye lesz, formálisan jóvá kell hagynia az egyezményt.

Ha a tagállam további tájékoztatást kér a leendő tagtól, a harmadik albekezdésben említett határidő megszakad. A határidő az azon időpontot követő napon szakad meg, amikor a tagállam elküldte észrevételeit a leendő tagnak, és addig nyugszik, amíg a leendő tag nem válaszolt ezekre az észrevételekre.

Nem szakad azonban meg a harmadik albekezdésben említett határidő, ha a leendő tag a határidő megszakadásának kezdetét követő tíz munkanapon belül választ nyújt be a tagállami észrevételekre.

A leendő tagok csoportosulásban való részvételére vonatkozó döntés meghozatala során a tagállamok alkalmazhatják saját nemzeti szabályaikat.

(3a)

Olyan csoportosulás esetében, amelynek leendő tagjai között van egy vagy több harmadik országokból származó tag is, azon tagállam, amelynek területén a csoportosulás javasolt létesítő okirat szerinti székhelye lesz – a többi érintett tagállammal konzultálva – meggyőződik arról, hogy a 3a. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e, és hogy minden egyes harmadik ország jóváhagyta-e a leendő tagok részvételét az alábbiak valamelyikével összhangban:

az e rendeletben foglalt feltételekkel és eljárásokkal egyenértékű feltételek és eljárások; vagy

az említett harmadik ország és legalább egy olyan tagállam közötti megállapodás, amelynek joga szerint valamely leendő tagot létrehozták.

(4)

A tagállamok kijelölik a (2) bekezdésben foglalt értesítések és dokumentumok kézhezvételére illetékes hatóságokat.

(5)

A tagok megállapodnak a 8. cikkben említett egyezményről, és biztosítják, hogy az egyezmény összhangban álljon az e cikk (3) bekezdése szerinti jóváhagyással.

(6)

A csoportosulás értesíti az egyezmény vagy az alapszabály bármely módosításáról azon tagállamokat, amelyek joga szerint a csoportosulás tagjait létrehozták. Az egyezmény bármely módosítását a szóban forgó tagállamok az e cikkben foglalt eljárás keretében hagyják jóvá, kivéve kizárólag azokat az eseteket, amikor a (6a) bekezdés a) pontja alapján új tag csatlakozik.

(6a)

A következő rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben, ha új tagok csatlakoznak valamely meglévő csoportosuláshoz:

abban az esetben, ha olyan tagállamból származó új tag csatlakozik, amely már jóváhagyta az egyezményt, a csatlakozást csak annak a tagállamnak kell a (3) bekezdésben foglalt eljárás keretében jóváhagynia, amelynek joga szerint az új tagot létrehozták, és a jóváhagyásról értesíteni kell azt a tagállamot, ahol a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található;

abban az esetben, ha olyan tagállamból származó új tag csatlakozik, amely még nem hagyta jóvá az egyezményt, a (6) bekezdésben meghatározott eljárást kell alkalmazni;

abban az esetben, ha egy már létező csoportosuláshoz egy harmadik országból származó új tag csatlakozik, annak a tagállamnak, ahol a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található, a (3a) bekezdésben meghatározott eljárás keretében meg kell vizsgálnia ezt a csatlakozást.

Olyan csoportosulás esetében, amelynek egyik leendő tagja valamelyik TOT-ból származik, az a tagállam, amelyhez a TOT kapcsolódik, meggyőződik arról, hogy teljesülnek-e a 3a. cikkben foglalt feltételek, és a TOT-tal fennálló kapcsolatának figyelembevétele mellett:

(1)

Az egyezményt és az alapszabályt és azok bármely későbbi módosítását abban a tagállamban kell bejegyezni vagy közzétenni (vagy mindkettőt), az e tagállamban alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található. A csoportosulás az egyezmény és az alapszabály bejegyzésének vagy közzétételének napján – attól függően, hogy melyik történik előbb – szerez jogi személyiséget. A tagok tájékoztatják az érintett tagállamokat és a Régiók Bizottságát az egyezmény és az alapszabály bejegyzéséről vagy közzétételéről.

(2)

A csoportosulás gondoskodik arról, hogy az egyezmény és az alapszabály bejegyzését vagy közzétételét követő tíz munkanapon belül az e rendelet mellékletében foglalt minta szerint készített kérelmet küldjenek a Régiók Bizottságának. A Régiók Bizottsága ezt követően továbbítja ezt a kérelmet az Európai Unió Kiadóhivatalához, hogy az közleményt tegyen közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában, amely bejelenti a csoportosulás létrehozatalát, az e rendelet mellékletében foglalt adatokkal együtt.

(1)

A közalapok csoportosulás általi kezelésének ellenőrzését annak a tagállamnak az illetékes hatóságai szervezik meg, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található. Az a tagállam, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található, e feladat elvégzésére illetékes hatóságot jelöl ki, a csoportosulásban való részvételnek a 4. cikk értelmében történő jóváhagyását megelőzően.

(2)

Amennyiben a többi érintett tagállam nemzeti jogszabályai azt előírják, annak a tagállamnak a hatóságai, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található, meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a többi érintett tagállam illetékes hatóságai számára lehetővé tegyék a csoportosulás e tagállamokban végzett cselekményeinek a területükön való ellenőrzését, valamint a megfelelő információk cseréjét.

(3)

Valamennyi ellenőrzésnek a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardok szerint kell lezajlania.

(4)

E cikk (1), (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben valamely csoportosulásnak a 7. cikk (3) bekezdésében említett feladatai az Unió által társfinanszírozott fellépésekre is kiterjednek, az uniós alapok ellenőrzésére vonatkozó megfelelő jogszabályokat kell alkalmazni.

(5)

Az a tagállam, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található, tájékoztatja a többi érintett tagállamot az ellenőrzések során felmerülő valamennyi nehézségről.

(1)

A csoportosulás végrehajtja azokat a feladatokat, amelyeket a tagjai e rendelettel összhangban a hatáskörébe utalnak. Feladatait a tagok által elfogadott egyezmény állapítja meg, a 4. és 8. cikkel összhangban.

(2)

A csoportosulás a rábízott feladatok – vagyis az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítését célzó területi együttműködés elősegítése és előmozdítása, illetve a belső piaci akadályok elhárítása – határain belül köteles eljárni. Az egyes feladatokat a csoportosulás tagjainak úgy kell meghatározniuk, hogy azok minden tag hatáskörének részét képezzék, kivéve, ha a tagállam vagy a harmadik ország annak ellenére hagyja jóvá a nemzeti joga alapján létrehozott tag részvételét, hogy ez a tag nem rendelkezik hatáskörrel az egyezményben meghatározott valamennyi feladat vonatkozásában.

(3)

A csoportosulás a tagjai közötti területi együttműködés keretén belül egyedi fellépéseket hajthat végre az 1. cikk (2) bekezdésében említett cél érdekében, az Unió pénzügyi támogatásával vagy anélkül.

A csoportosulás feladatai alapvetően az együttműködési programoknak vagy azok egyes részeinek, illetve az Unió által az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és/vagy a Kohéziós Alap révén támogatott műveleteknek a végrehajtását érinthetik.

A tagállamok korlátozhatják a feladatok azon körét, amelyeket a csoportosulások az Unió pénzügyi támogatása nélkül végezhetnek. A 13. cikk sérelme nélkül a tagállamok azonban nem zárhatják ki a(z) 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 7. cikkében említett beruházási prioritásokra vonatkozó feladatokat.

(4)

A csoportosulásra a tagjai által bízott feladatok nem érintik a közjog által rájuk ruházott hatáskörök gyakorlását, és az állam vagy egyéb közigazgatási hatóságok általános érdekeinek védelmét célzó feladatok – például a rendőrségi és szabályozói hatáskörök, igazságügyi és külpolitikai feladatok – ellátását.

Az alkalmazandó uniós és nemzeti joggal összhangban a csoportosulásnak a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közgyűlése azonban meghatározhatja a csoportosulás által kezelt infrastrukturális elem használatának feltételeit vagy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának feltételeit, beleértve a felhasználók által fizetendő tarifákat és díjakat is.

(5)

A csoportosulás tagjai egyhangúlag úgy határozhatnak, hogy a feladatok végrehajtására felhatalmazzák a tagok egyikét.

(1)

A csoportosulást a tagjai által a 4. cikkel összhangban, egyhangúlag kötött egyezmény szabályozza.

(2)

Az egyezménynek meg kell határoznia az alábbiakat:

a csoportosulás neve és létesítő okirat szerinti székhelye;

az a terület, ahol a csoportosulás elláthatja feladatait;

a csoportosulás célkitűzése és feladatai;

▼C1

a csoportosulás működésének időtartama és megszűnésének feltételei;

▼M1

a csoportosulás tagjainak jegyzéke;

a csoportosulás szerveinek jegyzéke és azok hatásköre;

az egyezmény értelmezése és végrehajtása tekintetében alkalmazandó uniós jog és azon tagállam e tekintetben alkalmazandó nemzeti joga, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található;

az alkalmazandó uniós jog és azon tagállam alkalmazandó nemzeti joga, amelyben a csoportosulás szervei működnek;

adott esetben a harmadik országokból, vagy TOT-okból származó tagok részvételére vonatkozó megállapodások, ideértve az alkalmazandó jog meghatározását is, amennyiben a csoportosulás harmadik országokban, vagy TOT-okban lát el feladatokat;

az egyezményben meghatározott feladatok keretében a csoportosulás által végzett tevékenységekre közvetlenül vonatkozó, alkalmazandó uniós jog és nemzeti jog;

a csoportosulás személyzetére alkalmazandó szabályok, valamint a személyzeti ügyek irányításával és a felvételi eljárásokkal kapcsolatos megállapodásokra irányadó alapelvek;

a csoportosulás és tagjai felelősségére vonatkozó megállapodások a 12. cikkel összhangban;

a kölcsönös elismerésre vonatkozó megfelelő megállapodások, beleértve a közalapok kezelésének pénzügyi ellenőrzésére vonatkozó megfelelő megállapodásokat is; és

az alapszabály elfogadására, valamint az egyezmény módosítására vonatkozó eljárások, amelyeknek meg kell felelniük a 4. és 5. cikkben foglalt kötelezettségeknek.

(3)

Abban az esetben, ha a csoportosulás feladatai csak egy a(z) 1299/2013/EU rendelet keretében megvalósuló együttműködési programnak vagy annak egy részének irányításával kapcsolatosak, vagy ha a csoportosulás interregionális együttműködésre vagy hálózatokra vonatkozik, a (2) bekezdés b) pontjában foglalt információ megadása nem szükséges.

(1)

A csoportosulás alapszabályát az egyezmény alapján és azzal összhangban a tagok egyhangúlag fogadják el.

(2)

A csoportosulás alapszabálya legalább az alábbiakat tartalmazza:

a csoportosulás szerveinek működésére és hatáskörére vonatkozó rendelkezések, valamint a tagok képviselőinek száma az érintett szervekben;

a csoportosulás döntéshozatali eljárásai;

a csoportosulás munkanyelve vagy munkanyelvei;

a csoportosulás működésével kapcsolatos megállapodások;

a csoportosulás személyzeti ügyeinek irányításával és a felvételi eljárásokkal kapcsolatos eljárások;

a tagok pénzügyi hozzájárulásának szabályai;

a tagjai tekintetében alkalmazandó számviteli és költségvetési szabályok;

a csoportosulás pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát végző független külső könyvvizsgáló kijelölése; és

az alapszabálya módosítására vonatkozó eljárások, amelyeknek meg kell felelniük a 4. és 5. cikkben foglalt kötelezettségeknek.

(1)

A csoportosulás legalább a következő szervekből áll:

a csoportosulás tagjainak képviselőiből álló közgyűlés;

a csoportosulás képviseletét ellátó és annak nevében eljáró igazgató.

(2)

Az alapszabály rendelkezhet egyértelműen meghatározott hatáskörrel bíró további szervekről is.

(3)

A csoportosulás felel szervei cselekményeiért harmadik felek irányában, még abban az esetben is, ha e cselekmények nem tartoznak a csoportosulás feladatai közé.

(1)

A csoportosulás éves költségvetést állít össze, amelyet a közgyűlés fogad el, és amely tartalmazza különösen a folyó költségeket, és amennyiben szükséges, a működési költségeket.

(2)

A pénzügyi kimutatások elkészítésére, beleértve – amennyiben kötelező – a kísérő éves jelentést is, valamint a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára és közzétételére azon tagállam nemzeti joga irányadó, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található.

Felszámolás, fizetésképtelenség, átutalások teljesítésének felfüggesztése és felelősség

(1)

Felszámolás, fizetésképtelenség, átutalások teljesítésének felfüggesztése és hasonló eljárások esetén, amennyiben a (2) és a (3) bekezdés másként nem rendelkezik, a csoportosulásra azon tagállam jogszabályai az irányadóak, amelyben annak létesítő okirat szerinti székhelye található.

(2)

A (3) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben a csoportosulás vagyona nem elegendő pénzügyi kötelezettségei teljesítésére, a csoportosulás tartozásaiért – függetlenül azok jellegétől – a csoportosulás tagjai tartoznak felelősséggel, pénzügyi hozzájárulásuk arányában. A pénzügyi hozzájárulás szabályait az alapszabály tartalmazza.

Az alapszabályban a csoportosulás tagjai rögzíthetik, hogy csoportosulásbeli tagságuk megszűnése után is felelősséget vállalnak azokért a kötelezettségekért, amelyek a csoportosulásnak a tagságuk ideje alatt folytatott tevékenységei nyomán keletkeztek.

(2a)

Ha a csoportosulás legalább egyik, valamely tagállamból származó tagjának felelőssége korlátozott azon nemzeti jog következtében, amelynek alapján létrehozták, az egyezményben a többi tag is korlátozhatja felelősségét, amennyiben az e rendeletet végrehajtó nemzeti jog erre lehetőséget biztosít.

Annak a csoportosulásnak a nevében, amelynek tagjai korlátolt felelősséggel rendelkeznek, fel kell tüntetni a „korlátolt” szót.

A korlátolt felelősségű tagokból álló csoportosulás egyezményének, alapszabályának és pénzügyi kimutatásainak közzétételére vonatkozó követelményeknek legalább egyenértékűeknek kell lenniük azokkal a követelményekkel, amelyek a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye szerinti tagállam jogszabályai alapján más korlátolt felelősségű jogalanyokra vonatkoznak.

A csoportosulás tevékenységeivel járó kockázatok fedezése céljából, korlátolt felelősségű tagokból álló csoportosulás esetében az érintett tagállamok bármelyike megkövetelheti, hogy a csoportosulás megfelelő biztosítással vagy valamely tagállamban székhellyel rendelkező bank, illetve egyéb pénzügyi intézmény által nyújtott garanciával, vagy közigazgatási intézmény, illetve valamely tagállam által nyújtott garanciakeret által biztosított fedezettel rendelkezzen.

(3)

A csoportosulásnak strukturális és/vagy kohéziós alapokból nyújtott támogatással kapcsolatos tagállami pénzügyi felelősség sérelme nélkül e rendelet értelmében a tagállamok nem tartoznak pénzügyi felelősséggel azon csoportosulás vonatkozásában, amelynek nem tagjai.

Amennyiben a csoportosulás egy tagállam közrendre, közbiztonságra, közegészségügyre vagy közerkölcsre vonatkozó rendelkezéseit, vagy egy tagállam közérdekét sértő tevékenységet folytat, a tagállam valamely illetékes szerve megtilthatja a területén folyó ilyen tevékenységet, vagy előírhatja a joga alapján létrehozott tagok kilépését a csoportosulásból, kivéve, ha a csoportosulás felhagy a kérdéses tevékenységgel.

E tilalmak nem képezhetik az önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a csoportosulás tagjai közötti területi együttműködés rejtett korlátozását. Lehetővé kell tenni ezen illetékes szerv döntésének igazságügyi hatóság általi felülvizsgálatát.

(1)

Az egyezményben foglalt, megszüntetésre vonatkozó rendelkezésektől eltérve, bármely, jogos érdekkel rendelkező illetékes hatóság kérelmére annak a tagállamnak az illetékes bírósága, vagy illetékes hatósága, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található, elrendeli a csoportosulás megszüntetését, ha úgy találja, hogy a csoportosulás nem felel meg az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésében vagy a 7. cikkben foglalt előírásoknak, különösen, amennyiben a csoportosulás a 7. cikkben megállapított feladatoktól eltérő módon jár el. Az illetékes bíróság vagy hatóság tájékoztatja a csoportosulás megszüntetésére irányuló bármely kérelemről valamennyi tagállamot, amelynek joga alapján a tagok létrejöttek.

(2)

Az illetékes bíróság vagy hatóság határidőt szabhat a csoportosulás részére a helyzet kiigazítására. Amennyiben a csoportosulás a megadott határidőn belül ezt nem teszi meg, az illetékes bíróság vagy hatóság elrendeli megszüntetését.

(1)

Azon harmadik felek, amelyek úgy ítélik meg, hogy a csoportosulás intézkedései vagy mulasztásai által sérelmet szenvedtek, jogosultak bírósági eljárás keretében érvényt szerezni követelésüknek.

(2)

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a joghatóságról szóló uniós jogot kell alkalmazni a csoportosulást érintő jogvitákban. Bármely olyan esetben, amelyről az említett uniós jog nem rendelkezik, a jogvita rendezésére illetékes bíróságok annak a tagállamnak a bíróságai, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található.

A 4. cikk (3) vagy (6) bekezdésével, vagy a 13. cikkel kapcsolatos jogviták rendezésére illetékes bíróságok azon tagállam bíróságai, amelynek döntése tekintetében fellebbezést nyújtottak be.

(3)

E rendelet nem rendelkezik olyan elemekkel, amelyek megfosztják a polgárokat nemzeti alkotmányos fellebbezési jogaik gyakorlásától olyan közjogi testületekkel szemben, amelyek a csoportosulás tagjai, a következők tekintetében:

közigazgatási határozatok a csoportosulás által folytatott tevékenységek tekintetében;

a szolgáltatásokhoz a saját nyelven történő hozzáférés; és

az információkhoz való hozzáférés.

Ezekben az esetekben az illetékes bíróságok azon tagállam bíróságai, amelynek alkotmánya a fellebbezési jogokat keletkezteti.

(1)

A tagállamok jogi és közigazgatási szabályaikkal összhangban meghozzák az e rendelet hatékony alkalmazásának biztosításához szükséges rendelkezéseket, többek között a jóváhagyási eljárásban illetékes hatóságok meghatározása tekintetében is.

Amennyiben valamely tagállam nemzeti joga megköveteli, a tagállam összeállíthat egy átfogó jegyzéket, amely tartalmazza a csoportosulás adott tagállam joga alapján létrejött, 3. cikk (1) bekezdése szerinti tagjainak az e tagállamon belüli területi együttműködést illetően már létező feladatait.

A tagállam benyújtja a Bizottságnak az e cikk értelmében elfogadott bármely rendelkezését és azok bármely módosítását. A Bizottság e rendelkezéseket megküldi a többi tagállamnak és a Régiók Bizottságának.

(1a)

Amennyiben olyan tagállamra vonatkoznak, amelyhez TOT kapcsolódik, az (1) bekezdésben említett rendelkezéseknek – a tagállam TOT-tal fennálló kapcsolatának figyelembevétele mellett – azon TOT vonatkozásában is biztosítaniuk kell e rendelet hatékony alkalmazását, amely más tagállamokkal vagy azok legkülső régióival határos.

(2)

A tagállamok az egyezmény és az alapszabály bejegyzésével kapcsolatosan előírhatják díjak fizetését. E díjak azonban nem léphetik túl a bejegyzés adminisztratív költségeit.

A Bizottság 2018. augusztus 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának e rendelet alkalmazásáról, ►C1 amelyben indikátorok alapján értékeli e rendelet eredményességét ◄ , hatékonyságát, relevanciáját, európai hozzáadott értékét és az egyszerűsítés lehetőségét.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az első bekezdésben említett mutatók jegyzékének meghatározása céljából.

(1)

A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)

A Bizottság 17. cikk második bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2013 december 21-tól kezdődő hatállyal.

(3)

Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikk második bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)

A 17. cikk második bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. augusztus 1-jétől kell alkalmazni a 16. cikk kivételével, amelyet 2006. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS (CSOPORTOSULÁS) LÉTREHOZÁSA

Annak a csoportosulásnak a nevében, amelynek tagjai korlátolt felelősséggel rendelkeznek, fel kell tüntetni a „korlátolt” szót. (12. cikk (2a) bekezdés)

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004.március 31.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 114. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1299/2013/EU rendelete (2013 december 17) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről (HL 347 2013.12.20., o. 259.)

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1302/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.)	L 347	303	20.12.2013