2005L0036 — HU — 01.07.2013 — 007.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/36/EK IRÁNYELVE

(2005. szeptember 7.)

a szakmai képesítések elismeréséről

(EGT vonatkozású szöveg)

(HL L 255, 30.9.2005, p.22)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  No

page

date

►M1

A TANÁCS 2006/100/EK IRÁNYELVE (2006. november 20.)

  L 363

141

20.12.2006

►M2

A BIZOTTSÁG 1430/2007/EK RENDELETE (2007. december 5.)

  L 320

3

6.12.2007

►M3

A BIZOTTSÁG 755/2008/EK RENDELETE (2008. július 31.)

  L 205

10

1.8.2008

►M4

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1137/2008/EK RENDELETE (2008. október 22.)

  L 311

1

21.11.2008

►M5

A BIZOTTSÁG 279/2009/EK RENDELETE (2009. április 6.)

  L 93

11

7.4.2009

►M6

A BIZOTTSÁG 213/2011/EU RENDELETE (2011. március 3.)

  L 59

4

4.3.2011

►M7

A BIZOTTSÁG 623/2012/EU RENDELETE (2012. július 11.)

  L 180

9

12.7.2012


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 271, 16.10.2007, o 18  (2005/36)

►C2

Helyesbítés, HL L 093, 4.4.2008, o 28  (2005/36)




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/36/EK IRÁNYELVE

(2005. szeptember 7.)

a szakmai képesítések elismeréséről

(EGT vonatkozású szöveg)



AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 40. cikkére, 47. cikke (1) bekezdésére, 47. cikke (2) bekezdésének első és harmadik mondatára, valamint 55. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ),

mivel:

(1)

A Szerződés 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a személyek és a szolgáltatások tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályok eltörlése a Közösség egyik célkitűzése. Ez a tagállamok állampolgárai számára biztosítja különösen azt a jogot, hogy önálló vállalkozóként vagy munkavállalóként valamely szakmát egy attól eltérő tagállamban gyakoroljanak, mint ahol szakmai képesítésüket megszerezték. Ezenkívül, a Szerződés 47. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy irányelveket kell kibocsátani az oklevelek, a bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismerése céljából.

(2)

A 2000. március 23—24-i lisszaboni Európai Tanácsot követően a Bizottság közleményt fogadott el „Belső piaci stratégia a szolgáltatások terén” címmel, amelynek célja különösen, hogy a Közösségen belül a szabad szolgáltatásnyújtást olyan egyszerűvé tegye, mint amilyen az egyes tagállamokon belül. A Bizottságnak a „Mindenki számára nyitott, mindenki számára hozzáférhető új európai munkaerőpiacok” című közleménye nyomán a 2001. március 23—24-i stockholmi Európai Tanács megbízta a Bizottságot, hogy a 2002 tavaszi Európai Tanács ülésére terjesszen elő konkrét javaslatokat egy egységesebb, átláthatóbb és rugalmasabb képesítéselismerési rendszerre vonatkozóan.

(3)

Az ezen irányelv által arra vonatkozóan nyújtott garancia, hogy a valamely tagállamban szakmai képesítést szerzett személy egy másik tagállamban — ugyanazon jogokat élvezve, mint e másik tagállam állampolgárai — megkezdhesse ugyannak a szakmának a gyakorlását és gyakorolhassa azt, nem érinti a migráns szakember azon kötelezettségét, hogy a szakma gyakorlásának ez utóbbi tagállam által megállapított, megkülönböztetés-mentes feltételeit teljesítse, feltéve hogy ezek objektíve indokoltak és arányosak.

(4)

A szabad szolgáltatásnyújtás megkönnyítése érdekében olyan különös szabályokra van szükség, amelyek célja a szakmai tevékenységek eredeti szakmai cím használata mellett történő gyakorlása lehetőségének kiterjesztése. Az információs társadalommal összefüggő, távollévők között nyújtott szolgáltatások esetében a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) rendelkezései is alkalmazandók.

(5)

Tekintetbe véve, hogy különböző rendszerek léteznek egyrészt a határon átnyúló átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtásra, másrészt a letelepedésre vonatkozóan, egyértelművé kell tenni, hogy milyen szempontok alapján lehet különbséget tenni e két fogalom között, amikor a szolgáltatásnyújtó helyét a fogadó tagállam területére változtatja meg.

(6)

A szolgáltatásnyújtást a közegészség, a közbiztonság és a fogyasztóvédelem messzemenő tiszteletben tartása mellett kell megkönnyíteni. Ezért különös rendelkezéseket kell előirányozni az olyan közegészségügyi és közbiztonsági vonatkozásokkal rendelkező szabályozott szakmák tekintetében, amelyek keretében határon átnyúló átmeneti vagy alkalmi szolgáltatásnyújtásra kerül sor.

(7)

A fogadó tagállamok — szükség szerint és a közösségi joggal összhangban — előírhatnak nyilatkozattételi követelményeket. Ezek a követelmények nem róhatnak aránytalan terheket a szolgáltatásnyújtókra, és nem akadályozhatják, illetve nem tüntethetik fel kevésbé vonzónak a szabad szolgáltatásnyújtás gyakorlását. E követelmények szükségességét a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés közösségi keretének kialakításában elért előrehaladás fényében rendszeresen felül kell vizsgálni.

(8)

A szolgáltatásnyújtóra alkalmazni kell a fogadó tagállamnak a szakmai képesítésekhez közvetlenül és konkrétan kapcsolódó fegyelmi szabályait, így a szakma meghatározására, a szakma keretébe tartozó vagy a szakma számára fenntartott tevékenységek körére, a címek használatára, valamint a fogyasztók védelméhez és biztonságához közvetlenül és konkrétan kapcsolódó súlyos szakmai mulasztásokra vonatkozó szabályokat.

(9)

Fenntartva a letelepedés szabadsága tekintetében a különböző hatályos elismerési rendszerek alapjául szolgáló elveket és biztosítékokat, e rendszerek szabályait a tapasztalatok tükrében tökéletesíteni kell. Ezenkívül, a vonatkozó irányelveket számos alkalommal módosították, és rendelkezéseiket az alkalmazandó elvek egységesítése útján át kell szervezni és ésszerűsíteni. Ezért a szakmai képesítések elismerésének általános rendszerére vonatkozó 89/48/EGK ( 5 ) és 92/51/EGK tanácsi irányelv ( 6 ), valamint 1999/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ), továbbá az általános ápolói, a fogorvosi, az állatorvosi, a szülésznői, az építészmérnöki, a gyógyszerészi, illetve az orvosi szakmára vonatkozó, 77/452/EGK ( 8 ), 77/453/EGK ( 9 ), 78/686/EGK ( 10 ), 78/687/EGK ( 11 ), 78/1026/EGK ( 12 ), 78/1027/EGK ( 13 ), 80/154/EGK ( 14 ), 80/155/EGK ( 15 ), 85/384/EGK ( 16 ), 85/432/EGK ( 17 ), 85/433/EGK ( 18 ), illetve 93/16/EGK ( 19 ) tanácsi irányelv helyébe ezeket egyesítő, egyetlen szövegnek kell lépnie.

(10)

Ez az irányelv nem gátolja a tagállamokat abban, hogy saját szabályozásukkal összhangban elismerjék azokat a szakmai képesítéseket, amelyeket harmadik országbeli állampolgárok az Európai Unió területén kívül szereztek meg. Az elismerés keretében minden esetben be kell tartani az egyes szakmákra vonatkozó képzési minimumkövetelményeket.

(11)

Azon szakmák esetében, amelyekre a képesítések elismerésének általános rendszere (a továbbiakban: általános rendszer) kiterjed, a tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy megállapítsák a képesítésnek a területükön nyújtott szolgáltatások minőségének biztosításához szükséges minimális szintjét. Azonban a Szerződés 10., 39. és 43. cikke értelmében, a tagállamok nem követelhetik meg egy tagállam állampolgárától, hogy olyan képesítéseket szerezzen, amelyeket a tagállamok általában csak a saját nemzeti oktatási rendszerükben szerezhető oklevelekre hivatkozással határoznak meg, amennyiben az érintett személy e képesítéseket egészben vagy részben egy másik tagállamban már megszerezte. Következésképpen elő kell írni, hogy minden olyan fogadó tagállam, amely egy szakmát szabályoz, vegye figyelembe a másik tagállamban szerzett képesítéseket, és vizsgálja meg, hogy azok megfelelnek-e az általa megkövetelt képesítéseknek. Ez az általános elismerési rendszer azonban nem zárja ki azt, hogy egy tagállam minden olyan személy felé, aki az adott tagállamban szakmát gyakorol, külön követelményeket támasszon, amelyek alapját a közérdek által igazolt foglalkozási szabályok képezik. Ezek különösen a szakma szabályozásával, a szakmai normákkal kapcsolatos szabályokat érintik, beleértve az etikai, felügyeleti és felelősségi előírásokat. Végül, ennek az irányelvnek nem célja beavatkozni a tagállamok azon jogos érdekébe, hogy megakadályozzák, hogy egyes állampolgárai visszaélésszerűen kivonják magukat a nemzeti jog alkalmazása alól a foglalkoztatás területén.

(12)

Ez az irányelv a más tagállamokban megszerzett szakmai képesítés tagállamok általi elismerését szabályozza. Nem vonatkozik azonban a más tagállamok által ezen irányelvre hivatkozással meghozott elismerési határozatok tagállamok általi elismerésére. Következésképpen az a személy, akinek a szakmai képesítését ezen irányelv alapján elismerték, nem hivatkozhat erre az elismerésre a saját tagállamában olyan jogok igénybevétele céljából, amelyek nem az ebben a tagállamban megszerzett szakmai képesítésből vezethetők le, kivéve, ha bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy a fogadó tagállamban további képesítést szerzett.

(13)

Az általános rendszer szerinti elismerési mechanizmus meghatározása érdekében a különböző nemzeti oktatási és képzési rendszereket különböző szintekbe kell csoportosítani. E szinteknek, amelyeket csak az általános rendszer működése céljából hoznak létre, nincs hatásuk a nemzeti oktatási és képzési struktúrákra, illetve a tagállamok e területen meglévő illetékességére.

(14)

A 89/48/EGK és a 92/51/EGK irányelv által létrehozott elismerési mechanizmus változatlan marad. Következésképpen, legalább egyéves középfokú végzettségre épülő képzés sikeres teljesítését igazoló diploma birtokosának engedélyezni kell, hogy szabályozott szakmát kezdjen olyan tagállamban, ahol a munkavállalás négyéves felsőfokú vagy egyetemi képzés sikeres teljesítését igazoló diplomától függ, függetlenül attól, hogy a fogadó tagállamban megkövetelt diploma milyen szintbe tartozik. Hasonló módon, ha egy szabályozott szakma esetében a munkavállalás több mint négyéves felsőfokú vagy egyetemi képzés sikeres teljesítésétől függ, az ilyen munkavállalás csak legalább hároméves felsőfokú vagy egyetemi képzés sikeres teljesítését igazoló diploma birtokosai számára engedélyezhető.

(15)

Az általános rendszerben szabályozott szakmák gyakorlásának megkezdéséhez szükséges képzési minimumkövetelmények harmonizációjának hiányában, a fogadó tagállam számára lehetővé kell tenni kompenzációs intézkedés elrendelését. Ennek az intézkedésnek arányosnak kell lennie, és figyelembe kell vennie különösen a kérelmező szakmai gyakorlatát. A tapasztalat azt mutatja, hogy az a követelmény, amely szerint a migránsnak választania kell az alkalmassági vizsga és az alkalmazkodási időszak közül, megfelelő garanciát nyújt a migráns képesítésének szintjére vonatkozóan, ezért az e választási lehetőségtől való eltérést minden esetben a közérdekkel összefüggő feltétlen szükségszerűséggel kell indokolni.

(16)

A szakemberek szabad mozgásának elősegítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a különféle szakmai szövetségek és szervezetek, illetve a tagállamok — a képesítés megfelelő szintjét biztosítva — európai szinten közös követelményrendszereket javasolhassanak. Ennek az irányelvnek bizonyos feltételek mellett — összhangban a tagállamok arra vonatkozó hatáskörével, hogy meghatározzák a területükön az egyes szakmák gyakorlásához szükséges képesítéseket, valamint oktatási és szakmai képzési rendszerük tartalmát és szervezetét, továbbá összhangban a közösségi joggal, és különösen a közösségi versenyjoggal — figyelembe kell vennie az ilyen kezdeményezéseket, ugyanakkor elő kell segítenie ezzel összefüggésben azt, hogy az általános rendszerben fokozódjon az elismerés feltétel nélküli jellege. Azoknak a szakmai szövetségeknek, amelyeknek módjuk van közös követelményrendszereket előterjeszteni, nemzeti és európai szinten reprezentatívnak kell lenniük. A közös követelményrendszer olyan szempontok összessége, amelyek a tagállamok legalább kétharmadában — köztük az adott szakmát szabályozó valamennyi tagállamban — azonosított, a képzési követelmények közötti lényeges eltérések legszélesebb körének kompenzálását teszik lehetővé. E szempontok között szerepelhetnek például olyan követelmények, mint a kiegészítő képzés, az alkalmazkodási időszak alatt, felügyelet mellett folytatott szakmai gyakorlat, az alkalmassági vizsga, vagy a szakmai gyakorlat előírt minimális szintje, vagy ezek kombinációi.

(17)

Annak érdekében, hogy valamennyi olyan helyzetet figyelembe lehessen venni, amelyre vonatkozóan még nincs rendelkezés a szakmai képesítések elismerésével kapcsolatban, az általános rendszert ki kell terjeszteni azokra az esetekre, amelyek nem tartoznak egy különös rendszer hatálya alá sem, vagy azért, mert a szakma nem tartozik egyik ilyen rendszer hatálya alá sem, vagy azért, mert bár a szakmára kiterjed valamelyik különös rendszer hatálya, a kérelmező valamilyen különleges és kivételes okból nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek által a rendszert igénybe vehetné.

(18)

Számos ipari, kereskedelmi és kézművesipari tevékenység tekintetében egyszerűsíteni kell azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik a tevékenység gyakorlásának megkezdését azokban a tagállamokban, amelyekben ezeket a szakmákat szabályozzák, amennyiben e tevékenységeket egy másik tagállamban kellő ideig és a kellően közeli múltban végezték, miközben fenn kell tartani e tevékenységek tekintetében a szakmai tapasztalaton alapuló, feltétel nélküli elismerés rendszerét.

(19)

A mozgás szabadságát, valamint az orvosok, általános ápolók, fogorvosok, állatorvosok, szülésznők, gyógyszerészek és építészmérnökök előírt képesítése megszerzését tanúsító okiratok kölcsönös elismerését az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratoknak az összehangolt képzési minimumkövetelményeken alapuló feltétel nélküli elismerésének alapelvére kell alapozni. Emellett, a tagállamokban az orvosi, általános ápolói, fogorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakma gyakorlásának megkezdését attól kell függővé tenni, hogy az érintett személy rendelkezzen egy adott képesítéssel, ami garantálja, hogy olyan képzésben részesült, amely a minimumkövetelményeknek megfelel. Ezt a rendszert ki kell egészíteni számos, a megfelelően képesített szakembereket bizonyos feltételek mellett megillető szerzett joggal.

(20)

Az orvosok és fogorvosok képzési rendszere sajátosságainak és a kölcsönös elismerés terén a vonatkozó közösségi helyzet figyelembevételéhez indokolt minden, az ezen irányelv elfogadásának időpontjában elismert szakirány esetében a feltétel nélküli elismerést azokon az orvosi és fogorvosi szakterületen megtartani, amelyek legalább két tagállamban léteznek. Ezzel szemben a rendszer egyszerűsítése érdekében a feltétel nélküli elismerés új orvosi szakterületekre való kiterjesztését az ezen irányelv hatálybalépése után olyan szakterületekre kell korlátozni, amelyek a tagállamok legalább kétötödében léteznek. Továbbá, ez az irányelv nem zárja ki a tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy egymás között — a saját szabályaik szerint — bizonyos, mindegyiküknél létező, és ezen irányelv szerinti feltétel nélküli elismerés tárgyát nem képező orvosi és fogorvosi szakterületek tekintetében feltétel nélküli elismerésről rendelkezzenek.

(21)

Az előírt általános orvosi képesítés feltétel nélküli elismerése nem érinti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy döntsenek arról, hogy e képesítést szakmai tevékenységekhez kapcsolják-e vagy sem.

(22)

A fogorvosi szakmát minden tagállamnak olyan önálló szakmaként kell elismernie, amely elkülönül az orvosi szakmától, függetlenül attól, hogy a fogorvos szakosodott-e a fog- és szájbetegségek tudományára. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogorvosok képzése olyan készségek elsajátítását teszi lehetővé, amelyek a fogak, a száj, az állkapcsok és a kapcsolódó szövetek rendellenességeinek és betegségeinek megelőzéséhez, diagnosztizálásához és kezeléséhez szükségesek. Fogorvosi szakmai tevékenységet csak az ezen irányelvben meghatározott fogorvosi képesítéssel rendelkező személy végezhet.

(23)

Nem merült fel a szülésznőképzés valamennyi tagállamra nézve kötelező egységesítésének szükségessége. Ellenkezőleg, a tagállamoknak a lehető legnagyobb szabadsággal kell rendelkezniük a képzés megszervezése terén.

(24)

Ezen irányelv egyszerűsítése céljából a „gyógyszerész” fogalmat kell használni a képesítések feltétel nélküli elismerésére vonatkozó rendelkezések alkalmazási körének behatárolásához, az e tevékenységeket szabályozó nemzeti szabályozás sajátos jellemzőinek sérelme nélkül.

(25)

A gyógyszerészi képesítéssel rendelkező személyek szakemberek a gyógyszerek terén, és elvben az összes tagállamban biztosítani kell számukra, hogy a gyógyszerészeti tevékenységek minimális körébe tartozó tevékenységeket végezhessék. E minimális kör meghatározásakor ennek az irányelvnek nem lehet az a hatása, hogy korlátozza a tagállamokban a gyógyszerészek által végezhető tevékenységek körét — különösen az orvosbiológiai analízisek tekintetében —, de nem is adhat e szakképzett személyeknek kizárólagosságot, mivel ez utóbbi továbbra is kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem érintik a tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy kiegészítő képzési feltételeket írjanak elő a tevékenységek összehangolt minimális körén kívül eső tevékenységek megkezdéséhez. Ez azt jelenti, hogy a fogadó tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket a feltételeket azoktól az állampolgároktól is megkövetelje, akik az ezen irányelv szerinti, feltétel nélküli elismerés tárgyát képező képesítéssel rendelkeznek.

(26)

Ez az irányelv nem hangolja össze a gyógyszerészeti tevékenységek megkezdésének és folytatásának valamennyi feltételét. Különösen, a gyógyszertárak földrajzi elosztásáról és a gyógyszerek kiadásának monopóliumáról továbbra is a tagállamok döntenek. Ez az irányelv érintetlenül hagyja a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, amelyek tiltják bizonyos gyógyszerészeti tevékenységek cégek általi gyakorlását, vagy az ilyen tevékenységek végzését bizonyos feltételekhez kötik.

(27)

Az építészeti tervezés, az épületek minősége, és a környezetükbe történő harmonikus beilleszkedésük, a természetes és a városi tájkép iránti tisztelet, valamint a köz- és magántulajdonban lévő kulturális örökség tiszteletben tartása közérdek. A képesítések kölcsönös elismerésének ezért olyan minőségi és mennyiségi szempontokon kell alapulnia, amelyek biztosítják azt, hogy az elismert képesítések birtokosai megértik és a gyakorlatba át is tudják ültetni az egyéneknek, a társadalmi csoportoknak és a hatóságoknak a területrendezéssel, az épületek tervezésével, elrendezésével és megépítésével, valamint az építészeti örökség megőrzésével és kiaknázásával, továbbá a természetes egyensúly megóvásával kapcsolatos igényeit.

(28)

Az építészetre, valamint az építészmérnöki szakmai tevékenység megkezdésére és végzésére vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazási körüket tekintve sokfélék. A legtöbb tagállamban az építészeti tevékenységeket jogi értelemben vagy ténylegesen olyan személyek végzik, akik az építészmérnöki címet vagy önmagában, vagy egy másik címmel együtt viselik, anélkül, hogy e tevékenységek folytatására kizárólagos joguk lenne, kivéve, ha jogszabály ezzel ellentétesen rendelkezik. Ezeket a tevékenységeket, vagy közülük néhányat, más szakképzett személyek is végezhetik, különösen olyan mérnökök, akik építőipari vagy építőművészeti szakképzésben részesültek. Ezen irányelv egyszerűsítése céljából az „építészmérnök” fogalmat kell használni az építészeti képesítések feltétel nélküli elismerésére vonatkozó rendelkezések alkalmazási körének behatárolásához, az e tevékenységeket szabályozó nemzeti szabályok sajátos jellemzőinek sérelme nélkül.

(29)

Ha egy szabályozott szakma nemzeti vagy európai szintű szakmai szervezete vagy szövetsége indokolt kérelmet terjeszt elő a képesítések elismerésének különös rendelkezéseire a minimális képzési feltételek összehangolása alapján, a Bizottság felméri az ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslat elfogadásának szükségességét.

(30)

A szakmai képesítések elismerésére szolgáló rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében, a rendszer alkalmazásához szükséges az egységes formai követelmények és eljárási szabályok, valamint a szakma gyakorlásával kapcsolatos bizonyos részletek meghatározása.

(31)

Lévén, hogy a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködés várhatóan elősegíti ennek az irányelvnek a végrehajtását és az ezen irányelv alapján fennállló kötelezettségek teljesítését, meg kell állapítani az együttműködés módját.

(32)

A szakmai igazolványoknak reprezentatív szakmai szövetségek vagy szakmai egyesületek általi európai szintű bevezetése megkönnyítheti az érintett szakmák tagjainak a mobilitását, különösen felgyorsíthatja a saját tagállam és a letelepedési tagállam közötti információcserét. Ez a szakmai igazolvány lehetővé kell, hogy tegye a szakma különböző tagállamokban letelepedő tagjai szakmai pályafutásának nyomon követését. Az adatvédelmi rendelkezések teljes körű tiszteletben tartása mellett, az igazolvány tartalmazhatja a szakma tagjainak képzettségéről (elvégzett egyetem vagy képzési intézmények, képesítések) és szakmai tapasztalatáról szóló információkat, valamint a szakmát érintő, ellene kiszabott szankciókat és az adott illetékes hatóság adatait.

(33)

Az információs szolgálatok hálózatának létrehozása, amely szolgálatok feladata az lesz, hogy a tagállamok állampolgárainak felvilágosítást és segítséget nyújtsanak, lehetővé fogja tenni az elismerési rendszer átláthatóságának biztosítását. Ezek az információs szolgálatok minden azt kérő állampolgárnak, valamint a Bizottságnak megadnak az elismerési eljárással kapcsolatos minden tájékoztatást és címet. Az, hogy a hálózaton belül minden tagállam egyetlen információs szolgálatot jelöl ki, nem érinti a hatáskörök nemzeti szintű megosztását. Különösen nem akadályozza azt, hogy nemzeti szinten több irodát jelöljenek ki, miközben a fent említett hálózaton belül kijelölt információs szolgálat feladata ezen irodák működésének összehangolása és az állampolgárok szükség szerinti tájékoztatása a megfelelő illetékes iroda részletes adatairól.

(34)

Az ágazati irányelvek által létrehozott különböző elismerési rendszerek és az általános rendszer irányítása nehézkesnek és bonyolultnak bizonyult. A tudományos és műszaki fejlődésre figyelemmel az irányítást ezért egyszerűsíteni, ezt az irányelvet pedig aktualizálni kell, különösen ahol a minimális képzési feltételeket a képesítések automatikus elismerése érdekében összehangolják. Erre a célra a szakképesítések elismerésére egyedüli bizottságot kell létrehozni, és biztosítani kell a szakmai szervezetek képviselőinek megfelelő részvételét európai szinten is.

(35)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak ( 20 ) megfelelően kell elfogadni.

(36)

Az, hogy a tagállamok ezen irányelv végrehajtásáról statisztikai adatokat tartalmazó rendszeres jelentést készítenek, lehetővé fogja tenni a szakmai képesítések elismerésére szolgáló rendszer hatásának felmérését.

(37)

Megfelelő eljárást kell kialakítani abból a célból, hogy amennyiben ezen irányelv bármely rendelkezésének alkalmazása valamely tagállamban jelentős nehézségekbe ütközne, átmeneti intézkedéseket lehessen elfogadni.

(38)

Ezen irányelv rendelkezései nem sértik a tagállamoknak a saját nemzeti szociális biztonsági rendszerük megszervezésére vonatkozó hatáskörét, valamint arra vonatkozó hatáskörüket, hogy meghatározzák, mely tevékenységeket kötelező e rendszer keretében gyakorolni.

(39)

A technológiai változások és a tudományos haladás gyors ütemét tekintve, az egész életen át tartó tanulás számos szakmában különösen fontos. Ezzel összefüggésben a tagállamokra tartozik azon részletes szabályok elfogadása, amelyekkel összhangban a szakképzett személyek, megfelelő folyamatos képzés révén, lépést tarthatnak a műszaki és tudományos haladással.

(40)

Mivel ezen irányelv céljait — azaz a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó szabályok racionalizálását, egyszerűsítését és tökéletesítését — a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(41)

Ez az irányelv nem előzi meg a Szerződés 39. cikkének (4) bekezdése és 45. cikke alkalmazását. mindenekelőtt a közjegyzők vonatkozásában.

(42)

Ezt az irányelvet a letelepedési jog és a szolgáltatásnyújtás tekintetében a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó egyéb különös — így a közlekedési ágazatra, a biztosításközvetítőkre és a bejegyzett könyvvizsgálókra irányadó — jogszabályi rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni. Ez az irányelv nem érinti az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1977. március 22-i 77/249/EGK tanácsi irányelv ( 21 ), és az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1998. február 16-i 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 22 ) alkalmazását. Az ügyvédi szakmai képesítéseknek a fogadó tagállambeli szakmai cím használatával történő azonnali letelepedés céljára való elismerésére ennek az irányelvnek ki kell terjednie.

(43)

Szabályozásuk mértékétől függően, ez az irányelv kiterjed azon szabad foglalkozásokra, amelyeket — ezen irányelv szerint — különleges szakmai képesítések alapján személyesen, saját felelősségre és szakmailag függetlenül szellemi-gondolati szolgáltatásokat végzők biztosítanak a megbízó és a nyilvánosság számára. Foglalkozásukat a tagállamban — a Szerződésnek megfelelően — szokásosan szakmai jogi kötelezettségeknek megfelelően végzik az állami törvényhozás és az ebben a keretben az adott szakmai képviselet által autonóm módon meghozott jog szerint, amely biztosítja, és továbbfejleszti a szakszerűséget, a minőséget és az ügyfél felé fennálló bizalmi viszonyt.

(44)

Ez az irányelv nem érinti az egészség- és fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához szükséges intézkedéseket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:



I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél

Ez az irányelv megállapítja azokat a szabályokat, amelyek szerint az a tagállam, amely a területén egy szabályozott szakma gyakorlásának megkezdését, illetve gyakorlását ahhoz köti, hogy az érintett személy egy adott szakmai képesítéssel rendelkezzen (a továbbiakban: fogadó tagállam), az adott szakma gyakorlásának megkezdése és gyakorlása érdekében el kell, hogy ismerje azokat a szakmai képesítéseket, amelyeket egy vagy több más tagállamban (a továbbiakban: saját tagállam) szereztek, és amelyek feljogosítják az adott képesítéssel rendelkező személyt a fogadó tagállam területén ugyanazon szakma gyakorlására.

2. cikk

Hatály

(1)  Ezt az irányelvet a tagállamok minden olyan állampolgárára alkalmazni kell, aki önálló vállalkozóként vagy munkavállalóként, beleértve a szabadfoglalkozásúakat, egy attól eltérő tagállamban kíván egy szabályozott szakmát gyakorolni, mint amelyben szakmai képesítését szerezte.

(2)  Saját szabályozásának megfelelően minden tagállam lehetővé teheti a tagállamok azon állampolgárai számára, akik nem valamely tagállamban szerzett szakmai képesítésről szóló okirattal rendelkeznek, hogy területén a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti szabályozott szakmát gyakoroljanak. A III. cím III. fejezetének hatálya alá tartozó szakmák esetében ennek az elsődleges elismerésnek tiszteletben kell tartania az ugyanazon fejezetben megállapított képzési minimumkövetelményeket.

(3)  Amennyiben egy adott szabályozott szakma tekintetében valamely önálló közösségi jogi aktus a szakmai képesítések elismerésével közvetlenül összefüggő egyéb, különös rendelkezést állapít meg, ennek az irányelvnek a vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  Ezen irányelv alkalmazásában:

a) „szabályozott szakma”: olyan szakmai tevékenység vagy szakmai tevékenységek csoportja, amely gyakorlásának a megkezdése, gyakorlása vagy gyakorlásának valamelyik módja, közvetlenül vagy közvetve, meghatározott szakmai képesítéssel való rendelkezéshez kötött törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján; a gyakorlás módjának minősül különösen a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések által adott szakmai képesítéssel rendelkező személyek számára fenntartott szakmai cím használata. Amennyiben e meghatározás első mondata nem alkalmazható, a (2) bekezdésben említett szakmát szabályozott szakmának kell tekinteni;

b) „szakmai képesítés”: előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal, a 11. cikk a) pontjának i. alpontjában említett képzettségi tanúsítvánnyal és/vagy szakmai tapasztalattal tanúsított képesítés;

c) „előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat”: olyan oklevél, bizonyítvány vagy egyéb okirat, amelyet egy tagállamban, e tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései alapján kijelölt hatóság bocsátott ki, és amely igazolja a túlnyomóan Közösségen belüli szakképzés sikeres elvégzését. Amennyiben e meghatározás első mondata nem alkalmazható, az előírt képesítés megszerzését tanúsító, a (3) bekezdésben említett okiratot előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratnak kell tekinteni;

d) „illetékes hatóság”: képzési bizonyítványok és egyéb dokumentumok vagy információk kiállítására, illetve átvételére, valamint a jelen irányelv hatálya alá tartozó kérvények elfogadására és határozatok meghozatalára a tagállamok által kifejezetten feljogosított hatóság vagy szervezet;

e) „szabályozott képzés”: minden olyan képzés, amely kifejezetten egy adott szakma gyakorlásának elsajátítására irányul, és amely egy vagy több kurzusból áll, amelyet szükség szerint szakmai képzés, próbaidős gyakorlat vagy szakmai gyakorlat egészít ki.

A szakmai képzés, a próbaidős gyakorlat vagy a szakmai gyakorlat felépítését és szintjét az érintett tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései határozzák meg, illetve ezeket az e célra kijelölt hatóság felügyeli, illetve hagyja jóvá.

f) „szakmai tapasztalat”: az adott szakma tényleges és jogszerű gyakorlása valamely tagállamban.

g) „alkalmazkodási időszak”: szabályozott szakma gyakorlása a fogadó tagállamban, az adott szakmában megfelelő képesítéssel rendelkező személy felügyelete mellett; az ilyen, felügyelet alatt folytatott gyakorlattal töltött időszak adott esetben továbbképzést is magában foglalhat. A felügyelet alatt folytatott gyakorlattal töltött időszakot értékelni kell. Az alkalmazkodási időszakot és annak értékelését szabályozó részletes szabályokat, valamint a felügyelet alatt lévő migráns jogállását a fogadó tagállam illetékes hatósága állapítja meg.

A felügyelet alatt folytatott gyakorlatát töltő személy fogadó tagállambeli jogállását — különösen a tartózkodási jog, a kötelezettségek, a szociális jogok és az ellátások, juttatások és javadalmazás tekintetében — a fogadó tagállam illetékes hatóságai az alkalmazandó közösségi joggal összhangban állapítják meg.

h) „alkalmassági vizsga”: a kérelmező szakmai tudására korlátozott, a fogadó tagállam illetékes hatóságai által lefolytatott vizsga, amelynek célja annak felmérése, hogy a kérelmező alkalmas-e az adott tagállamban valamely szabályozott szakma gyakorlására. A vizsga lefolytatása érdekében az illetékes hatóságok listát készítenek azokról a szakterületekről, amelyekre — a fogadó tagállamban megkövetelt képzés és a kérelmező által végzett képzés összehasonlítása alapján — a kérelmező oklevele vagy az előírt képesítés megszerzését tanúsító egyéb okirata nem vonatkozik.

Az alkalmassági vizsgának figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy a kérelmező a saját tagállamában vagy abban a tagállamban, ahonnan érkezett, szakképzett személy. A vizsgának a listáról kiválasztott olyan szakterületeket kell átfognia, amelyek ismerete a szakmának a fogadó tagállamban való gyakorlásához feltétlenül szükséges. A vizsga kiterjedhet az érintett tevékenységekre a fogadó tagállamban alkalmazandó szakmai szabályok ismeretére is.

Az alkalmassági vizsga alkalmazásának részleteit, valamint a fogadó tagállamban alkalmassági vizsgára készülő kérelmezőnek a fogadó tagállambeli jogállását a fogadó tagállam illetékes hatóságai határozzák meg;

i) „vállalkozás vezetője”: aki egy vállalkozásban az adott foglalkozási ágban a következő tevékenységet végzi:

i. vállalkozás vezetője vagy vállalkozás fióktelepének vezetője; vagy

ii. a vállalkozás tulajdonosának vagy vezetőjének a helyettese, amennyiben ez a beosztás a vállalkozás tulajdonosának vagy a vezetőjének felelősségével egyenértékű felelősséggel párosul; vagy

iii. kereskedelmi és/vagy technikai jellegű feladatokkal együtt járó vezető beosztásban van, és a vállalkozás egy vagy több osztályáért felelős.

(2)  Az I. mellékletben szereplő valamely szövetség vagy szervezet tagjai által gyakorolt szakma szabályozott szakmának minősül.

Az első albekezdésben említett szövetségek, illetve szervezetek célja különösen az érintett szakmai terület magas színvonalának elősegítése és fenntartása. Ennek érdekében ezeket a szövetségeket és szervezeteket a tagállamok különös formában ismerik el, e szövetségek és szervezetek pedig a tagjaik részére előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot állítanak ki, gondoskodnak arról, hogy a tagjaik tiszteletben tartsák az általuk megállapított szakmai magatartási szabályokat, továbbá feljogosítják tagjaikat egy bizonyos cím, vagy azzal együtt viselhető rövidítés használatára, vagy arra, hogy az adott előírt képesítésnek megfelelő jogállás előnyeiből részesüljenek.

Ha egy tagállam az első bekezdésben említett valamely szövetséget vagy szervezetet elismer, erről tájékoztatja a Bizottságot, a Bizottság pedig megfelelő értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)  A harmadik ország által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratnak kell tekinteni, amennyiben annak birtokosa az érintett szakmában annak a tagállamnak a területén, amely a szóban forgó, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot a 2. cikk (2) bekezdésének megfelelően elismerte, hároméves, az említett tagállam által tanúsított szakmai tapasztalatot szerzett.

4. cikk

Az elismerés joghatásai

(1)  A szakmai képesítésnek a fogadó tagállam általi elismerése révén a jogosult a fogadó tagállamban megkezdheti annak a szakmának a gyakorlását, amelyre vonatkozóan a saját tagállamában képzettséggel rendelkezik, és ezt a szakmát a fogadó tagállamban ugyanolyan feltételek mellett gyakorolhatja, mint a fogadó tagállam állampolgárai.

(2)  Ezen irányelv alkalmazásában az a szakma, amelyet a kérelmező a fogadó tagállamban gyakorolni kíván, azonos azzal, amelyre vonatkozóan a saját tagállamában képzettséggel rendelkezik, feltéve hogy az érintett tevékenységek hasonlóak.



II. CÍM

SZABAD SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS

5. cikk

A szabad szolgáltatásnyújtás elve

(1)  A közösségi jog különös rendelkezéseinek, valamint ezen irányelv 6. és 7. cikkének sérelme nélkül a tagállamok semmilyen, szakmai képesítéssel kapcsolatos okból nem korlátozhatják a szabad szolgáltatásnyújtást egy másik tagállamban:

a) ha a szolgáltatásnyújtó jogszerűen letelepedett egy tagállamban azzal a céllal, hogy ott ugyanazt a szakmát gyakorolja (a továbbiakban: „letelepedés szerinti tagállam”), valamint

b) a szolgáltatásnyújtó helyváltoztatása esetén, amennyiben az adott szakmát a letelepedés szerinti tagállamban a szolgáltatásnyújtást megelőző tíz év folyamán legalább két évig gyakorolta, abban az esetben, ha a szakma abban a tagállamban nem szabályozott. A szakma két évig tartó gyakorlását előíró feltétel nem alkalmazható, ha akár a szakma, akár a szakmára felkészítő képzés szabályozott.

(2)  E cím rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha a szolgáltatásnyújtó az (1) bekezdésben említett szakma átmeneti és alkalmi jellegű gyakorlása céljából megy a fogadó tagállam területére.

A szolgáltatásnyújtás átmeneti és alkalmi jellegét — különösen a szolgáltatás időtartama, gyakorisága, rendszeressége és folytonossága alapján — esetenként kell megállapítani.

(3)  A szolgáltatásnyújtó helyváltozatása esetén a fogadó tagállamnak az e tagállamban ugyanazt a szakmát gyakorló szakképzett személyekre vonatkozó, szakmai, jogi vagy közigazgatási jellegű, olyan szakmai magatartási szabályzata hatálya alá kerül, amelyek a szakmai képesítéssel közvetlenül összefüggnek, úgymint a szakma meghatározására, a címek használatára, valamint a fogyasztóbiztonsággal és a fogyasztóvédelemmel közvetlenül és konkrétan összefüggő súlyos szakmai mulasztásokra vonatkozó, valamint a fegyelmi rendelkezések.

6. cikk

Mentességek

Az 5. cikk (1) bekezdése alapján a fogadó tagállam a másik tagállamban letelepedett szolgáltatásnyújtót mentesíti a saját területén letelepedett szakképzett személyekkel szemben támasztott alábbi követelményeinek teljesítése alól:

a) szakmai szervezet vagy testület engedélyének beszerzése, szakmai szervezet vagy testület általi nyilvántartásba vétel, vagy szakmai szervezetben vagy testületben tagság betöltése. A tagállamok annak érdekében, hogy megkönnyítsék a területükön hatályos fegyelmi rendelkezéseknek az ezen irányelv 5. cikke (3) bekezdésével összhangban történő alkalmazását, előírhatják az érintett személynek egy ilyen szakmai szervezet vagy testület általi automatikus ideiglenes nyilvántartásba vételét, vagy formális tagságát egy ilyen szervezetben, illetve testületben, feltéve, hogy az ilyen nyilvántartásba vétel, illetve tagság nem késlelteti és semmilyen módon nem nehezíti a szolgáltatások nyújtását, valamint nem ró további költségeket a szolgáltatásnyújtóra. A 7. cikk (1) bekezdésében említett nyilatkozat és szükség szerinti megújított nyilatkozat egy példányát — amelyhez a 7. cikk (2) bekezdésében említett iratok egy példányát kell csatolni azon szakmák esetében, amelyeknek a 7. cikk (4) bekezdésében említett közegészségügyi és közbiztonsági vonatkozásai vannak, vagy amelyek a III. cím III. fejezete értelmében feltétel nélküli elismerésben részesülnek —, az illetékes hatóság megküldi az érintett szakmai szervezetnek vagy testületnek, és ez az említett célra szolgáló automatikus ideiglenes nyilvántartásba vételnek, illetve formális tagságnak minősül;

b) valamely társadalombiztosítási szervnél történő nyilvántartásba vétel, a biztosító intézményekkel a biztosított személyek javára végzett tevékenységekre vonatkozóan történő elszámolás céljából.

A szolgáltatásnyújtó azonban előzetesen, illetve sürgős esetben utólag tájékoztatni köteles a b) pontban említett szervet az általa nyújtott szolgáltatásokról.

7. cikk

A szolgáltatásnyújtó helyváltoztatása esetén előzetesen teendő nyilatkozat

(1)  A tagállamok megkövetelhetik, hogy a szolgáltatásnyújtó, amikor szolgáltatásnyújtás céljával első alkalommal megy egyik tagállamból egy másikba, a fogadó tagállam illetékes hatóságával előzetesen benyújtandó írásbeli nyilatkozatban ezt közölje, és ennek során tájékoztassa e hatóságot biztosítási fedezetének vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos egyéb egyéni vagy kollektív védelem formáinak adatairól. Ezt a nyilatkozatot évente meg kell újítani, ha a szolgáltatásnyújtó az adott év folyamán az adott tagállamban átmeneti vagy alkalmi jellegű szolgáltatást kíván nyújtani. A szolgáltatásnyújtó a nyilatkozatot bármilyen formában megteheti.

(2)  Ezenkívül, az első alkalommal történő szolgáltatásnyújtáskor, illetve ha az okiratokban ismertetett helyzetben érdemi változás következett be, a tagállamok megkövetelhetik a következő iratoknak a nyilatkozathoz való csatolását:

a) a szolgáltatásnyújtó állampolgárságát igazoló okmány;

b) igazolás arról, hogy a szolgáltatásnyújtó az érintett tevékenységek gyakorlása céljából jogszerűen letelepedett valamely tagállamban, és arról, hogy az igazolás benyújtásakor átmenetileg sincs eltiltva ezeknek a tevékenységeknek a gyakorlásától;

c) szakmai képesítés megszerzését tanúsító okirat;

d) az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekben, bármilyen bizonyítási eszköz, amely bizonyítja, hogy a szolgáltatásnyújtó az érintett tevékenységet a megelőző tíz év folyamán legalább két éven keresztül gyakorolta;

e) a biztonsági szektorban, amennyiben a saját tagállam megköveteli, a szolgáltatásnyújtó és munkatársai biztonsági szempontból releváns helyzetekben való megbízhatóságáról szóló igazolása.

(3)  A szolgáltatást a letelepedés szerinti tagállam szakmai címének használata mellett kell nyújtani, amennyiben abban a tagállamban létezik ilyen cím az adott szakmai tevékenységre. Ezt a címet a letelepedés szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek valamelyikén úgy kell feltüntetni, hogy a fogadó tagállam szakmai címével ne lehessen összetéveszteni. Amennyiben a letelepedés szerinti tagállamban nem létezik ilyen szakmai cím, a szolgáltatásnyújtónak előírt képesítését kell feltüntetnie e tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek valamelyikén. Kivételt képeznek a III. cím III. fejezetében említett esetek, amelyekben a szolgáltatást a fogadó tagállam szakmai címének használata mellett kell nyújtani.

(4)  Az első alkalommal történő szolgáltatásnyújtás esetében, ha olyan, közegészségügyi vagy közbiztonsági vonatkozású szabályozott szakmáról van szó, amelyre nem vonatkozik a III. cím III. fejezete szerinti feltétel nélküli elismerés, a fogadó tagállam illetékes hatósága az első szolgáltatásnyújtás előtt ellenőrizheti a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítéseit. Ez az előzetes ellenőrzés csak akkor lehetséges, ha annak célja az, hogy megakadályozza a szolgáltatás igénybevevője egészségének, illetve biztonságának a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének hiánya miatti súlyos károsodását, illetve sérelmét, és ha az ellenőrzés nem lépi túl a céljának eléréséhez szükséges mértéket.

Legkésőbb a nyilatkozat és a csatolt iratok beérkezését követő egy hónapon belül az illetékes hatóság igyekszik közölni a szolgáltatásnyújtóval vagy a képesítése ellenőrzésének mellőzéséről szóló határozatát, vagy az ellenőrzés eredményét. Amennyiben olyan nehézség merül fel, amely késedelmet okozna, az illetékes hatóság a szolgáltatásnyújtót az első hónapon belül értesíti a késedelem okáról és a határozat meghozatalának várható időpontjáról; a határozatot a teljes dokumentáció beérkezésétől számított második hónapon belül meg kell hozni.

Amennyiben lényeges eltérés van a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítése és a fogadó tagállamban megkövetelt képzés között, és ez az eltérés olyan mértékű, hogy az veszélyt jelent a közegészségre vagy a közbiztonságra, a fogadó tagállamnak lehetőséget kell adnia a szolgáltatásnyújtónak arra, hogy — különösen alkalmassági vizsga letételével — bizonyítsa, hogy megszerezte a hiányzó ismereteket vagy szaktudást. A szolgáltatás nyújtását az előző albekezdéssel összhangban hozott határozat keltétől számított egy hónapon belül minden esetben lehetővé kell tenni.

Amennyiben az illetékes hatóság az előző albekezdésekben rögzített határidőkön belül nem reagál, a szolgáltatásnyújtást meg lehet kezdeni.

Ha a képesítéseket e bekezdés alapján ellenőrizték, a szolgáltatást a fogadó tagállam szakmai címének használata mellett kell nyújtani.

8. cikk

Közigazgatási együttműködés

(1)  A fogadó tagállam illetékes hatóságai megkereshetik a letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságait minden egyes szolgáltatásnyújtás esetében, hogy adjanak tájékoztatást a szolgáltatásnyújtó letelepedésének jogszerűségére és helyes magaviseletére vonatkozóan, valamint arra vonatkozóan, hogy nem szabtak ki vele szemben szakmai jellegű fegyelmi vagy büntetőszankciót. A letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságai ezt a tájékoztatást az 56. cikk rendelkezéseivel összhangban adják.

(2)  Az illetékes hatóságok biztosítják minden olyan információ cseréjét, amely a szolgáltatás igénybevevőjének a szolgáltatásnyújtó ellen benyújtott panaszai elbírálásához szükséges. A szolgáltatás igénybevevőjével a panasz elbírálásának eredményét közölni kell.

9. cikk

A szolgáltatás igénybevevőinek tájékoztatása

Ha a szolgáltatásnyújtás a letelepedés szerinti tagállam szakmai címének használata mellett vagy a szolgáltatásnyújtó előírt képesítésének feltüntetése mellett történik, a közösségi jogban foglalt egyéb tájékoztatási követelmények teljesítésén kívül a fogadó tagállam illetékes hatóságai megkövetelhetik a szolgáltatásnyújtótól, hogy a szolgáltatás igénybevevőjének a következő adatok bármelyikét vagy összességét megadja:

a) ha a szolgáltatásnyújtó szerepel valamilyen cégnyilvántartásban vagy hasonló nyilvános jegyzékben, annak a nyilvántartásnak a neve, amelybe bejegyezték, a bejegyzés száma, vagy az adott nyilvántartásban szereplő, egyenértékű azonosító;

b) ha a tevékenység a letelepedés szerinti tagállamban engedélyköteles, az illetékes felügyeleti hatóság neve és címe;

c) olyan szakmai szövetség vagy hasonló testület, amely a szolgáltatásnyújtót nyilvántartásba vette;

d) a szakmai cím, vagy ha nincs ilyen cím, a szolgáltatásnyújtó előírt képesítése és az a tagállam, ahol azt megszerezte;

e) ha a szolgáltatásnyújtó HÉA-köteles tevékenységet folytat, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv ( 23 ) 22. cikkének (1) bekezdésében említett HÉA-azonosítószám;

f) a biztosítási fedezet, vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos egyéb egyéni vagy kollektív védelem formájával kapcsolatos adatok.



III. CÍM

A LETELEPEDÉS SZABADSÁGA



I. FEJEZET

A képzés elvégzését tanúsító okiratok elismerésének általános rendszere

10. cikk

Hatály

Ezt a fejezetet minden olyan szakmára alkalmazni kell, amely nem e cím II. és III. fejezetének hatálya alá tartozik, továbbá azon következő esetekben, amikor a kérelmező, különleges és kivételes okok miatt nem felel meg az említett fejezetekben megállapított feltételeknek:

a) a IV. mellékletben felsorolt tevékenységek tekintetében akkor, ha a migráns nem felel meg a 17., a 18. és a 19. cikkben megszabott követelményeknek;

b) általános orvosok, szakorvosok, általános ápolók, fogorvosok, fogszakorvosok, állatorvosok, szülésznők, gyógyszerészek és építészmérnökök tekintetében akkor, ha a migráns nem felel meg a tényleges és jogszerű szakmai gyakorlatra vonatkozóan a 23., a 27., a 33., a 37., a 39., a 43. és a 49. cikkben említett követelményeknek;

c) építészmérnökök tekintetében akkor, ha a migráns olyan, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, amelyet nem sorol fel az V. melléklet 5.7. pontja;

d) a 21. cikk (1) bekezdésének, valamint a 23. és a 27. cikknek a sérelme nélkül, azon előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező orvosok, ápolók, fogorvosok, állatorvosok, szülésznők, gyógyszerészek és építészmérnökök tekintetében, akik az V. melléklet 5.1.1., 5.2.2., 5.3.2., 5.4.2., 5.5.2., 5.6.2. és 5.7.1. pontjában felsorolt valamely cím megszerzéséhez vezető képzésben részt vettek ◄ , és ezekben az esetekben is kizárólag a szóban forgó szakosodás elismerése céljából;

e) olyan, előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező általános ápolók és szakápolók tekintetében, akik az V. melléklet 5.2.2. pontjában felsorolt valamely cím megszerzéséhez vezető képzésben részt vettek ◄ , akkor, ha a migráns ezt az okiratot egy olyan másik tagállamban kívánja elismertetni, ahol az érintett szakmai tevékenységeket általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók végzik;

▼C2

f) általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók tekintetében akkor, ha a migráns ezt az okiratot egy olyan másik tagállamban kívánja elismertetni, ahol az érintett szakmai tevékenységeket általános ápolók, általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók, vagy olyan, előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező szakápolók végzik, akik az V. melléklet 5.2.2. pontjában felsorolt címek megszerzéséhez vezető képzésben részt vettek;

▼B

g) azon migránsok esetében, akik megfelelnek a 3. cikk (3) bekezdésében foglalt követelményeknek.

11. cikk

Képesítési szintek

A 13. cikk alkalmazásában a szakmai képesítések az alábbiakban meghatározott szintek szerint csoportosíthatók:

a) olyan képzettségi tanúsítvány, amelyet a saját tagállamnak az e tagállam törvényi, rendeleti, vagy közigazgatási rendelkezései alapján kijelölt illetékes hatósága bocsátott ki, a következők alapján:

i. olyan képzés, amelyre a b), c), d) vagy e) pont szerinti bizonyítvány vagy oklevél nem vonatkozik, vagy előzetes képzés nélküli meghatározott vizsga, vagy a szakmának valamely tagállamban három egymást követő éven át teljes munkaidőben történő gyakorlása, vagy ezzel azonos időtartamban az előző tíz év folyamán részmunkaidőben történő gyakorlása, vagy

ii. általános vagy középiskolai végzettség, amely a bizonyítvány birtokosának általános műveltségét igazolja.

b) olyan bizonyítvány, amely olyan középfokú képzés sikeres elvégzését igazolja, amely

i. vagy általános jellegű, és azt a c) pontban említettektől eltérő tanulmányok vagy szakmai képzés, és/vagy az e tanulmányok mellett megkövetelt próbaidős vagy szakmai gyakorlat egészítik ki;

ii. vagy műszaki, illetve szakmai jellegű, és azt adott esetben az i. alpontban említett tanulmányok vagy szakmai képzés, és/vagy az e képzés mellett megkövetelt próbaidős vagy szakmai gyakorlat egészítik ki;

c) olyan oklevél, amely a következők sikeres elvégzését igazolja:

i. vagy a d) és az e) pontban említettől eltérő, legalább egyéves, vagy azzal egyenértékű időtartamú, részidős középfokú végzettségre épülő képzés, amely megkezdésének egyik feltétele főszabály szerint a középfokú tanulmányok egyetemi vagy felsőoktatási továbbtanulásra jogosító sikeres elvégzése, vagy ezzel egyenértékű, a középfokú iskolai képzés második ciklusának befejezése, valamint az e középfokú végzettségre épülő képzés mellett adott esetben megkövetelt szakmai képzés;

ii. vagy, szabályozott szakma esetében, az i. alpont szerinti képzési szinttel azonos szintű, a II. mellékletben szereplő speciális rendszerű képzés, amely hasonló szakmai színvonalat biztosít, és a hallgatót feladatkörök és funkciók hasonló szintjére készíti fel; ►M4  ————— ◄

d) olyan oklevél, amely középfokú végzettségre épülő, legalább három-, de legfeljebb négyéves vagy azzal egyenértékű időtartamú, részidős, egyetemen, vagy felsőoktatási intézményben, vagy más, azonos képzési szintet nyújtó egyéb intézményben folytatott képzés sikeres elvégzését, valamint az e középfokú végzettségre épülő képzés mellett adott esetben megkövetelt szakmai képzés sikeres elvégzését igazolja;

e) olyan oklevél, amely igazolja, hogy tulajdonosa legalább négyéves, vagy annak megfelelő ◄ időtartamú részidős felsőfokú képzést valamely egyetemen vagy más felsőoktatási intézményben vagy azonos szintű más intézményben sikeresen elvégzett, és adott esetben azt, hogy a felsőfokú képzés mellett előírt szakmai gyakorlatot sikeresen elvégezte.

▼M4

A Bizottság a II. mellékletben szereplő listát az első bekezdés c) pont ii. alpontjában említett követelményeknek megfelelő képzés figyelembevétele céljából kiigazíthatja. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 58. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

12. cikk

A képesítések egyenlő kezelése

A valamely tagállam illetékes hatósága által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot vagy okirategyüttest, amely egy képzésnek a Közösségben való sikeres elvégzését igazolja, és amelyet az adott tagállam azonos szintűnek ismer el és amely birtokosának ugyanazokat a jogokat biztosítja a szakma gyakorlásának megkezdése vagy gyakorlása tekintetében, vagy az érintett szakma gyakorlására készíti fel, az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat 11. cikkben szereplő típusaként kell kezelni, a szóban forgó szintet tekintve is.

Minden olyan szakmai képesítést, amely bár nem felel meg a saját tagállam hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseiben egy adott szakma gyakorlásának megkezdésére, illetve gyakorlására vonatkozóan előírt követelményeknek, de a képesítés birtokosára e rendelkezések erejénél fogva szerzett jogokat ruház, az első bekezdésben meghatározott feltételekkel azonos módon az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratként kell kezelni. Ez különösképpen akkor alkalmazandó, ha a saját tagállam megemeli valamely szakma elkezdéséhez, annak gyakorlásához szükséges képzés szintjét, és ha valaki számára, aki korábban már részt vett olyan képzésben, amely nem felel meg az új szakképesítési elvárásoknak, a nemzeti jogalkotási, szabályozó vagy közigazgatási rendelkezések erejénél fogva szerzett jogok előnyt biztosítanak; ilyen esetben a 13. cikk alkalmazása érdekében a korábbi képzést a fogadó tagállam, mint az új képzésnek megfelelőt fogadja el.

13. cikk

Az elismerés feltételei

(1)  Ha egy szabályozott szakma gyakorlásának megkezdését vagy gyakorlását a fogadó tagállam meghatározott szakmai képesítés megszerzéséhez köti, ennek a tagállamnak az illetékes hatósága a tagállam saját állampolgáraira alkalmazottakkal azonos feltételek mellett köteles engedélyezni az adott szakma gyakorlásának megkezdését és gyakorlását olyan kérelmezők számára, akik olyan képzettségi tanúsítvánnyal vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, amelyet egy másik tagállam követel meg ahhoz, hogy területén az adott szakma gyakorlását megkezdhessék, illetve az adott szakmát gyakorolhassák.

A képzettségi tanúsítványnak, illetve az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratnak a következő feltételeket kell kielégítenie:

a) valamely tagállamnak az e tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseivel összhangban kijelölt illetékes hatósága bocsátotta ki;

b) a fogadó tagállamban megkövetelt, a 11. cikkben leírt szakmai képesítési szintet közvetlenül megelőző alacsonyabb képesítési szinttel legalább egyenértékű szakmai képesítési szintet tanúsít.

(2)  A szakma (1) bekezdésben leírt gyakorlásának megkezdését és gyakorlását azon kérelmező számára is engedélyezni kell, aki az ugyanazon bekezdésben említett szakmát a megelőző tíz év folyamán két éven keresztül teljes munkaidőben gyakorolta egy, az adott szakmát nem szabályozó másik tagállamban, feltéve hogy egy vagy több képzettségi tanúsítvánnyal vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik.

A képzettségi tanúsítványnak, illetve az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratnak a következő feltételeket kell kielégítenie:

a) valamely tagállamnak az e tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseivel összhangban kijelölt illetékes hatósága bocsátotta ki;

b) a fogadó tagállamban megkövetelt, a 11. cikkben leírt szakmai képesítési szintet közvetlenül megelőző alacsonyabb képesítési szinttel legalább egyenértékű szakmai képesítési szintet tanúsít;

c) tanúsítja, hogy a birtokosa felkészült a szóban forgó szakma gyakorlására.

Az első albekezdésben említett kétéves szakmai tapasztalat nem szükséges azonban, ha a kérelmező képesítéseit tanúsító dokumentumok a 3. cikk (1) bekezdésének e) pontja értelmében a 11. cikk b), c), d) vagy e) pontjában meghatározott képesítési szintek szabályozott szakképzést igazolnak. A III. mellékletben felsorolt szabályozott képzési formákat a 11. cikk c) pontjában leírt szinten kell ilyen szabályozott képzésnek tekinteni. ►M4  A Bizottság a III. mellékletben szereplő listát a hasonló szakmai színvonalat biztosító, és a hallgatót hasonló szintű feladatkörökre és funkciókra felkészítő szabályozott képzés figyelembevétele céljából kiigazíthatja. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 58. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. ◄

(3)  E cikk (1) bekezdésének b) pontjától és a (2) bekezdésének b) pontjától eltérve a fogadó tagállam lehetővé teszi a szabályozott szakma megkezdését és gyakorlását olyan esetekben, ha a területén az adott szakma gyakorlásának megkezdése olyan képesítéshez kötött, amely a 11. cikk c) pontjában említett négy évet meghaladó időtartamú felsőfokú vagy egyetemi képzés sikeres elvégzését igazolja.

14. cikk

Kompenzációs intézkedések

(1)  A 13. cikk nem zárja ki azt, hogy a fogadó tagállam megkövetelje a kérelmezőtől maximum 3 éves alkalmazkodási időszak letöltését vagy alkalmassági vizsga letételét, ha:

a) annak a képzésnek az időtartama, amelynek elvégzéséről a 13. cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében okirattal rendelkezik, legalább egy évvel rövidebb, mint amelyet a fogadó tagállam megkövetel;

b) az általa elvégzett képzés a fogadó tagállam által megkövetelt, az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat tárgyát képező tantárgyaktól lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában;

c) a fogadó tagállamban a szabályozott szakma egy vagy több olyan szabályozott szakmai tevékenységet foglal magában, amely a kérelmező saját tagállamában a 4. cikk (2) bekezdése értelmében ennek megfelelő szakmában nem létezik, és ez az eltérés a fogadó tagállamban megkövetelt olyan meghatározott képzésben nyilvánul meg, amely a kérelmező képzettségi tanúsítványának vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratának tárgyát képező tantárgyaktól lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában.

(2)  Ha a fogadó tagállam él az (1) bekezdésben foglalt lehetőséggel, fel kell ajánlania a kérelmezőnek az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga közötti választás lehetőségét.

Ha egy tagállam egy adott szakma tekintetében úgy ítéli meg, hogy el kell térnie attól az előző albekezdésben foglalt követelménytől, amely szerint felajánlja a kérelmezőnek az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga közötti választás lehetőségét, erről előre tájékoztatnia kell a többi tagállamot és a Bizottságot, és az eltérést kellőképpen indokolnia kell.

Ha az összes szükséges információ megszerzését követően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a második albekezdésben említett eltérés nem helyénvaló, vagy nincs összhangban a közösségi joggal, három hónapon belül felkéri az érintett tagállamot arra, hogy tartózkodjon a tervezett intézkedés megtételétől. Amennyiben a Bizottság a fent említett határidőn belül nem ad választ, az eltérést alkalmazni lehet.

(3)  A kérelmező választási jogának a (2) bekezdésben megállapított elvétől eltérve, olyan szakmák esetében, amelyek gyakorlásához a nemzeti jog pontos ismerete szükséges, és amelyek tekintetében a nemzeti jogi tanácsadás és/vagy segítségnyújtás a szakmai tevékenység alapvető és állandó eleme, a fogadó tagállam maga választhat az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga között.

►C2  Ugyanez vonatkozik a 10. cikk b) és c) pontjában foglalt esetekre, a 10. cikk d) pontjában foglalt esetekre az orvosok és fogorvosok tekintetében, illetve a 10. cikk f) pontjában foglalt esetekre akkor, ha a migráns egy olyan másik tagállamban kéri az elismerést, ahol az érintett szakmai tevékenységeket általános ápolók, vagy pedig olyan, előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező szakápolók végzik, akik az V. melléklet 5.2.2. pontjában felsorolt címek megszerzéséhez vezető képzésben részt vettek ◄ , továbbá a 10. cikk g) pontjában foglalt esetekre.

A 10. cikk a) pontjában foglalt esetekben a fogadó tagállam alkalmazkodási időszak letöltését vagy alkalmassági vizsga letételét követelheti meg, ha a migráns önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként olyan szakmai tevékenységeket kíván gyakorolni, amelyekhez szükséges a hatályos különös nemzeti szabályok ismerete és alkalmazása, feltéve hogy e szabályok ismeretét és alkalmazását a fogadó tagállam illetékes hatóságai az ilyen tevékenységek gyakorlásának megkezdéséhez a tagállam saját állampolgáraitól is megkövetelik.

(4)  Az (1) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában, a „lényegesen eltérő tantárgyak” olyan tantárgyak, amelyek ismerete a szakma gyakorlásához feltétlenül szükséges, és amelyek tekintetében a migráns által végzett képzés jelentős eltéréseket mutat a fogadó tagállamban megkövetelt képzéstől időtartam vagy tartalom vonatkozásában.

(5)  Az (1) bekezdés alkalmazásánál kellő tekintettel kell lenni az arányosság elvére. Különösen, ha a fogadó tagállam alkalmazkodási időszak letöltését vagy alkalmassági vizsga letételét kívánja megkövetelni a kérelmezőtől, előbb meg kell győződnie arról, hogy a kérelmező által valamely tagállambeli vagy harmadik országbeli szakmai tapasztalata során szerzett ismeretek olyan jellegűek-e, hogy teljesen vagy részben áthidalják a (4) bekezdésben említett lényeges eltérést.

15. cikk

A kompenzációs intézkedések mellőzése közös követelményrendszerek alapján

(1)  E cikk alkalmazásában, a „közös követelményrendszer” olyan szakmai képesítési kritériumok egy csoportja, amelyek alkalmasak azoknak a lényeges eltéréseknek az ellensúlyozására, amelyeket egy adott szakma tekintetében a különböző tagállamokban létező képzési követelmények között állapítottak meg. Ezeket a lényeges eltéréseket úgy kell megállapítani, hogy legalább a tagállamok kétharmadában — köztük az adott szakmát szabályozó valamennyi tagállamban — össze kell hasonlítani a képzés időtartamát és tartalmát. A képzések tartalmi eltérései a szakmai tevékenységek tárgyának lényeges eltéréseiből eredhetnek.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott közös platformot a tagállamok vagy a nemzeti és európai szinten reprezentatív szakmai szövetségek vagy szervezetek terjeszthetnek be a Bizottsághoz. ►M4  Ha a Bizottságnak a tagállamokkal történt konzultációt követően az a véleménye, hogy a közös platformtervezet a szakképesítések kölcsönös elismerését előmozdítja, azok alkalmazása céljából intézkedéstervezetet terjeszthet elő. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ilyen intézkedéseket az 58. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. ◄

(3)  Amennyiben a kérelmező szakmai képesítése megfelel a (2) bekezdéssel összhangban elfogadott intézkedésben megállapított kritériumoknak, a fogadó tagállam mellőzi a 14. cikk szerinti kompenzációs intézkedések alkalmazását.

(4)  Az (1)—(3) bekezdések nem érintik a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy eldöntsék, hogy területükön az egyes szakmák gyakorlásához milyen képesítéseket követelnek meg, valamint, hogy döntsenek az oktatási és szakmai képzési rendszerük tartalmi elemeiről és szervezetéről.

▼M4

(5)  Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy, a (2) bekezdéssel összhangban elfogadott intézkedésben megállapított kritériumok már nem nyújtanak megfelelő biztosítékot a szakmai képesítés tekintetében, erről megfelelően tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság szükség szerint azok elfogadása céljából intézkedéstervezetet terjeszt elő. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést az 58. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

(6)  A Bizottság 2010. október 20-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz e cikk alkalmazásáról, és szükség szerint megfelelő javaslatot tesz e cikk módosítására.



II. FEJEZET

A szakmai tapasztalat elismerése

16. cikk

A szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmények

Ha egy tagállamban a IV. mellékletben felsorolt valamely tevékenység megkezdését vagy végzését általános, kereskedelmi vagy szakmai ismeretek és alkalmasság esetén engedélyezik, az érintett tagállam az ilyen ismeretek és alkalmasság elegendő bizonyítékaként fogadja el a tevékenységnek egy másik tagállamban való korábbi végzését. Ennek feltétele, hogy a tevékenység végzése a 17., a 18. és a 19. cikkel összhangban történt.

17. cikk

A IV. melléklet I. jegyzékében említett tevékenységek

(1)  A IV. melléklet I. jegyzékében említett tevékenységek végzésének megkövetelt időtartama:

a) hat egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként; vagy

b) három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, abban az esetben, ha a jogosult igazolja, hogy a kérdéses tevékenység tekintetében korábban legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

c) négy egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, abban az esetben, ha a jogosult igazolni tudja, hogy a kérdéses tevékenység tekintetében korábban legalább kétéves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

d) három egymást követő év önálló vállalkozóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy azt megelőzően legalább öt éven keresztül a szóban forgó tevékenységet munkavállalóként végezte; vagy

e) öt egymást követő év, vezető beosztásban, amelyből a jogosult legalább három évet technikai jellegű feladatokkal és a vállalkozás legalább egy osztályáért való felelősséggel együtt járó beosztásban töltött el, ha igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol.

(2)  Az a) és a d) pontban említett esetben feltétel, hogy a tevékenység végzése a hiánytalan kérelemnek az érintett személy által az 56. cikkben említett illetékes hatósághoz történő benyújtását megelőző 10 évnél nem régebben fejeződött be.

(3)  Az (1) bekezdés e) pontja nem alkalmazható az ISIC-nómenklatúra korábbi 855. csoportjába tartozó, fodrászatokban végzett tevékenységekre.

18. cikk

A IV. melléklet II. jegyzékében említett tevékenységek

(1)  A IV. melléklet II. jegyzékében említett tevékenységek végzésének megkövetelt időtartama:

a) öt egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként; vagy

b) három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

c) négy egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább kétéves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

d) három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy azt megelőzően legalább öt éven keresztül a kérdéses tevékenységet munkavállalóként végezte; vagy

e) öt egymást követő év munkavállalóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

f) hat egymást követő év munkavállalóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább kétéves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol.

(2)  Az a) és a c) pontban említett esetben feltétel, hogy a tevékenység végzése a hiánytalan kérelemnek az érintett személy által az 56. cikkben említett illetékes hatósághoz történő benyújtását megelőző 10 évnél nem régebben fejeződött be.

19. cikk

A IV. melléklet III. jegyzékében említett tevékenységek

(1)  A IV. melléklet III. jegyzékében említett tevékenységek végzésének megkövetelt időtartama:

a) három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként; vagy

b) két egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

c) két egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy azt megelőzően legalább három éven keresztül a kérdéses tevékenységet munkavállalóként végezte; vagy

d) három egymást követő év munkavállalóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol.

(2)  Az a) és a d) pontban említett esetben feltétel, hogy a tevékenység végzése a hiánytalan kérelemnek az érintett személy által az 56. cikkben említett illetékes hatósághoz történő benyújtását megelőző 10 évnél nem régebben fejeződött be.

▼M4

20. cikk

A IV. mellékletben szereplő tevékenységek jegyzékeinek kiigazítása

A Bizottság kiigazíthatja a IV. mellékletben felsorolt azon tevékenységek jegyzékeit, amelyek tekintetében a szakmai tapasztalat elismerésére a 16. cikk szerint kerül sor a nómenklatúra naprakésszé tétele vagy egyértelművé tétele céljából, feltéve hogy ez nem jelenti az egyes kategóriákba sorolt tevékenységek változását. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 58. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B



III. FEJEZET

A képzési minimumkövetelmények összehangolása alapján történő elismerés



1. szakasz

Általános rendelkezések

21. cikk

A feltétel nélküli elismerés elve

(1)  Minden tagállam elismeri azokat az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.6.2., illetve 5.7.1. pontjában szereplő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenységek megkezdésére jogosító orvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, gyógyszerészi, illetve építészmérnöki, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyek megfelelnek a 24., 25., 31., 34., 35., 38., 44., illetve 46. cikkben foglalt képzési minimumkövetelményeknek, és a szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott okiratokat.

Az ilyen, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot a tagállam illetékes szerveinek kell kibocsátania, és ahhoz szükség szerint az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.6.2., illetve 5.7.1. pontjában említett igazolást kell csatolni.

Az első és a második albekezdés rendelkezései nem érintik a 23., 27., 33., 37., 39. és 49. cikkben említett szerzett jogokat.

(2)  Minden tagállam, a háziorvosi praxisnak az adott tagállam szociális biztonsági rendszere keretében való gyakorlása céljából elismeri azokat az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyek az V. melléklet 5.1.4. pontjában szerepelnek, és amelyeket valamely tagállam állampolgára számára más tagállam bocsátott ki a 28. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményekkel összhangban.

Az előző albekezdés rendelkezései nem érintik a 30. cikkben említett szerzett jogokat.

(3)  Minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok részére más tagállamok által kibocsátott és az V. melléklet 5.5.2. pontjában szereplő, előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyek megfelelnek a 40. cikkben említett képzési minimumkövetelményeknek és a 41. cikkben meghatározott kritériumoknak, továbbá a szakmai tevékenységek megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott okiratokat. Ez a rendelkezés nem érinti a 23. és a 43. cikkben említett szerzett jogokat.

(4)  A tagállamok nem kötelesek az V. melléklet 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat figyelembe venni új, közforgalmú gyógyszertárak megnyitása esetében. E bekezdés alkalmazásában a három évnél rövidebb ideje működő gyógyszertárakat is új gyógyszertáraknak kell tekinteni.

(5)  Az V. melléklet 5.7.1. pontjában szereplő, előírt építészmérnöki képesítés megszerzését tanúsító okirat, amelyet az (1) bekezdés értelmében feltétel nélkül el kell ismerni, olyan képzés elvégzését igazolja, amely legkorábban az ugyanazon mellékletben említett referencia-tanév folyamán kezdődött.

(6)  Az orvosi, általános ápolói, fogorvosi, állatorvosi, szülésznői, illetve gyógyszerészi szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdését és gyakorlását minden tagállam az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirathoz köti, amely tanúsítja, hogy az érintett személy a képzése során megszerezte a 24. cikk (3) bekezdésében, a 31. cikk (6) bekezdésében, a 34. cikk (3) bekezdésében, a 38. cikk (3) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében, illetve a 44. cikk (3) bekezdésében említett ismereteket és készségeket.

▼M4

A Bizottság a 24. cikk (3) bekezdésében, a 31. cikk (6) bekezdésében, a 34. cikk (3) bekezdésében, a 38. cikk (3) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében és a 44. cikk (3) bekezdésében említett ismeretek és készségek körét hozzáigazíthatja a tudományos és technikai haladáshoz. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 58. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

Az ilyen naprakésszé tétel egy tagállamban sem vonhatja maga után azon meglévő jogszabályi alapelvek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak.

(7)  Minden tagállam közli a Bizottsággal azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyeket az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratoknak az e fejezet hatálya alá tartozó területen történő kibocsátását illetően fogad el. Továbbá, a 8. szakaszban említett terület előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratai esetében ezt az értesítést a többi tagállamhoz kell intézni.

▼C1

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában megfelelő közleményt tesz közzé, amely tartalmazza az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratoknak a tagállamok által elfogadott címeit, adott esetben az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot kibocsátó szerv megnevezését, az okiratot kísérő igazolás megnevezését és az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.1.3., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2., 5.6.2., illetve 5.7.1. pontjában említett, az előbbieknek megfelelő szakmai címeket.

▼B

22. cikk

A képzésre vonatkozó közös rendelkezések

A 24., 25., 28., 31., 34., 35., 38., 40., 44. és 46. cikkben említett képzés tekintetében:

▼C2

a) a tagállamok az illetékes hatóságok által megállapított feltételek mellett engedélyezhetik a nem teljes idejű képzést; ezek a hatóságok biztosítják, hogy az ilyen képzés teljes időtartama, szintje és minősége ne maradjon el a folyamatos teljes idejű nappali képzéséhez képest;

▼B

b) az egyes tagállamokra jellemző eljárásokkal összhangban, a szakmai továbbképzés biztosítja, hogy azok, akik tanulmányaikat befejezték, a biztonságos és tényleges gyakorlat fenntartásához szükséges mértékben lépést tudjanak tartani a szakmai haladással.

23. cikk

Szerzett jogok

(1)  Az érintett szakmák tekintetében szerzett meghatározott jogok sérelme nélkül, amennyiben tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére jogosító orvosi, továbbá általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok nem felelnek meg a 24., 25., 31., 34., 35., 38., 40. és 44. cikkben említett valamennyi képzési követelménynek, minden tagállam elegendő bizonyítékként ismeri el a tagállamok által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot annyiban, amennyiben az az okirat az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontjában megállapított referenciaidőpont előtt megkezdett képzés sikeres elvégzését tanúsítja, és amennyiben az okirathoz egy olyan igazolást csatoltak, amely szerint annak birtokosa a szóban forgó tevékenységet az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolta.

(2)  Ugyanezek a rendelkezések vonatkoznak a volt Német Demokratikus Köztársaság területén megszerzett, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére jogosító orvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokra, akkor is, ha nem felelnek meg a 24., 25., 31., 34., 35., 38., 40. és 44. cikkben említett valamennyi képzési minimumkövetelménynek, ha az ilyen okirat igazolja annak a képzésnek a sikeres elvégzését, amelyet az alábbi időpontot megelőzően kezdtek meg:

a) 1990. október 3-a az általános orvosok, általános ápolók, általános fogorvosok, fogszakorvosok, állatorvosok, szülésznők és gyógyszerészek esetében, valamint

b) 1992. április 3-a a szakorvosok esetében.

Az első albekezdésben említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat a birtokosát feljogosítja arra, hogy a szakmai tevékenységet Németország egész területén ugyanolyan feltételek mellett gyakorolja, mint amilyen feltételek mellett a tevékenység az illetékes német hatóságok által kibocsátott, az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat alapján gyakorolható.

(3)  A 37. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül, minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére feljogosító, továbbá általános ápolói, állatorvosi, szülésznői, gyógyszerészi és építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket a volt Csehszlovákia bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést — a Cseh Köztársaság és Szlovákia esetében — 1993. január 1-je előtt kezdték meg, amennyiben a fent említett két tagállam bármelyikének hatóságai tanúsítják, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító, kérdéses okirat — az általános orvosi és szakorvosi, általános ápolói, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek vonatkozásában, az építészmérnöki szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 48. cikkben említett tevékenységek vonatkozásában, valamint az e tevékenységek gyakorlása tekintetében — területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, illetve, az építészmérnökök tekintetében a VI. melléklet 6. pontjában e két tagállamra vonatkozóan megjelölt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat.

Az ilyen tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kibocsátott igazolást, amely igazolja, hogy ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.

(4)  Minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére feljogosító, továbbá általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői, gyógyszerészi és építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket a volt Szovjetunió bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést

a) Észtország esetében 1991. augusztus 20-a előtt;

b) Lettország esetében 1991. augusztus 21-e előtt;

c) Litvánia esetében 1990. március 11-e előtt

kezdték meg, amennyiben a fent említett három tagállam bármelyikének hatósága tanúsítja, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító, kérdéses okirat — az általános orvosi és szakorvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek vonatkozásában, az építészmérnöki szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 48. cikkben említett tevékenységek vonatkozásában, valamint az e tevékenységek gyakorlása tekintetében — területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, illetve, az építészmérnökök tekintetében a VI. melléklet 6. pontjában e három tagállamra vonatkozóan megjelölt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat.

Az ilyen tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kibocsátott igazolást, amely igazolja, hogy ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.

Azoknak az előírt állatorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratoknak az esetében, amelyeket a volt Szovjetunió bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést Észtország esetében 1991. augusztus 20-a előtt kezdték meg, az előző albekezdésben említett tanúsítványhoz csatolni kell az észt hatóságok által kibocsátott olyan igazolást, amely szerint ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző hét év folyamán legalább öt egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.

(5)  Minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére feljogosító, továbbá általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői, gyógyszerészi és építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket a volt Jugoszlávia bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést Szlovénia esetében 1991. június 25-e előtt kezdték meg, amennyiben a fent említett tagállam hatóságai tanúsítják, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító, kérdéses okirat — az általános orvosi és szakorvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek vonatkozásában, az építészmérnöki szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 48. cikkben említett tevékenységek vonatkozásában, valamint az e tevékenységek gyakorlása tekintetében — területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, illetve, az építészmérnökök tekintetében a VI. melléklet 6. pontjában e tagállamra vonatkozóan megjelölt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat.

Az ilyen tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kibocsátott igazolást, amely szerint ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.

(6)  Azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek a birtokában lévő orvosi, általános ápolói, fogorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat nem azt a címet tartalmazza, amelyet az adott tagállam vonatkozásában az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.1.3., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontja megad, minden tagállam elegendő bizonyítékként ismeri el az adott tagállam által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot abban az esetben, ha ahhoz az illetékes hatóságok vagy szervek által kibocsátott igazolást csatoltak.

Az első albekezdésben említett igazolásnak tartalmaznia kell, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat a 24., 25., 28., 31., 34., 35., 38., 40., illetve 44. cikknek megfelelő képzés sikeres elvégzését igazolja, valamint, hogy az okiratot az azt kibocsátó tagállam ugyanúgy kezeli, mint azokat a képesítéseket, amelyek címeit az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.1.3., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontja tartalmazza.

▼M1

23a. cikk

Sajátos körülmények

1.  Az ezen irányelvtől eltérve Bulgária engedélyezheti a Bulgáriában 1999. december 31. előtt szerzett „фелдшер” (felcser) oklevéllel rendelkezők számára, és e tevékenységet 2000. január 1-jén a bolgár állami szociális biztonsági rendszer keretében gyakorlók számára az említett tevékenység gyakorlását, annak ellenére, hogy tevékenységük egy része az ezen irányelv orvosokra illetve általános ápolókra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá esik.

2.  Az (1) bekezdésben említett „фелдшер” (felcser) bolgár képesítéssel rendelkezők ezen irányelv alapján nem szerezhetnek szakmai elismerést más tagállamban.

▼B



2. szakasz

Orvosok

24. cikk

Általános orvosi képzés

(1)  Az általános orvosi képzésre történő felvétel feltétele a szóban forgó egyetemi tanulmányok megkezdésére jogosító oklevél vagy bizonyítvány megléte.

(2)  Az általános orvosi képzésnek összesen legalább hatéves tanulmányi időszakot vagy 5 500 órányi elméleti és gyakorlati képzést kell magában foglalnia, amelyet egyetem nyújt, vagy amelyet egyetem felügyelete alatt nyújtanak.

Azok esetében, akik tanulmányaikat 1972. január 1-je előtt kezdték meg, az első albekezdésben említett képzés ►C2  hat hónapig tartó, teljes idejű, ◄ egyetemi szintű és az illetékes hatóságok által felügyelt gyakorlati képzést tartalmazhat.

(3)  Az általános orvosi képzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

a) megfelelő ismeretek az orvoslás alapját képező tudományokról, illetve a tudományos módszerek — ideértve a biológiai funkciók mérési elveit — helyes megértése, a tudományosan megalapozott tények értékelésének és az adatok elemzésének képessége;

b) az egészséges és beteg emberi test felépítésének, funkcióinak és viselkedésének, valamint az emberi egészség, illetve a fizikai és társadalmi környezet közötti kapcsolatnak megfelelő megértése;

c) a klinikai szakterületek és gyakorlatok megfelelő ismerete, amely egységes képet biztosít az orvos számára a mentális és fizikális betegségekről a betegségmegelőzés, a diagnózis és terápia, illetve az emberi szaporodás szempontjából;

d) kórházban, megfelelő felügyelet alatt elsajátított klinikai gyakorlat.

25. cikk

Szakorvosi képzés

(1)  A szakorvosi képzésre történő felvétel feltétele a 24. cikkben említett képzési program részét képező hatéves tanulmányi időszak befejezése és érvényes lezárása, amelynek során a hallgató elsajátította a megfelelő orvostudományi alapismereteket.

(2)  A szakorvosi képzés egyetemen, vagy gyakorló kórházban, vagy adott esetben az illetékes hatóságok vagy szervek által erre a célra engedélyezett egészségügyi intézményben zajló elméleti és gyakorlati képzésből áll.

A tagállamok biztosítják, hogy az V. melléklet 5.1.3. pontjában említett szakorvosi képzések minimális időtartama érje el az ugyanazon pontban előírt időtartamot. A képzés az illetékes hatóságok vagy szervek felügyelete alatt történik. A képzés keretében a szakorvosjelölt személyesen vesz részt az érintett egészségügyi szervezeti egységek tevékenységében és feladataiban.

(3)  A képzésre teljes munkaidőben, az illetékes hatóságok által elismert meghatározott intézményekben kerül sor. A képzés magában foglalja a képzést nyújtó osztály orvosi tevékenységeinek teljes körében való részvételt, beleértve az ügyelet ellátását is, oly módon, hogy a szakorvosjelölt, az illetékes hatóságok által megállapított eljárási rendnek megfelelően, a teljes munkahét alatt és az egész év folyamán a szakmai tevékenységét teljes egészében elméleti és gyakorlati képzésére fordítja. Ennek megfelelően, az ilyen beosztásban megfelelő javadalmazás jár.

(4)  A tagállamok a szakorvosi képzés elvégzését tanúsító okirat kibocsátását az V. melléklet 5.1.1. pontjában említett, általános orvosi képzés elvégzését tanúsító okirat meglétéhez kötik.

▼M4

(5)  A Bizottság az V. melléklet 5.1.3. pontjában említett minimális képzési időtartamokat hozzáigazíthatja a tudományos és technikai haladáshoz. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 58. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

26. cikk

A szakorvosi képzés típusai

A szakorvosi előírt képesítés megszerzését tanúsító, 21. cikkben említett okirat az V. melléklet 5.1.2. pontjában említett illetékes hatóságok vagy szervek által kibocsátott olyan okirat, amely az érintett szakorvosi képzés tekintetében megfelel az egyes tagállamokban használatos és az V. melléklet 5.1.3. pontjában említett valamely címnek.

▼M4

A Bizottság a nemzeti jogi szabályozás változásainak figyelembevétele céljából az V. melléklet 5.1.3. pontjába olyan új orvostudományi szakterületeket vehet fel, amelyek a tagállamok legalább kétötödében megtalálhatók. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ilyen intézkedést az 58. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

27. cikk

A szakorvosok szerzett jogai

(1)  A fogadó tagállam megkövetelheti azoktól a szakorvosoktól, akik nem teljes munkaidejű szakorvosi képzését 1975. június 20-tól hatályos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések szabályozták, és akik szakorvosi képzésüket legkésőbb 1983. december 31-ig kezdték meg, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratukhoz olyan igazolást csatoljanak, amely szerint a kérdéses tevékenységet az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.

(2)  Azokat a szakorvosi képesítéseket, amelyeket Spanyolország bocsátott ki olyan orvosok részére, akik szakorvosi képzésüket 1995. január 1-je előtt fejezték be, minden tagállam köteles akkor is elismerni, ha a szóban forgó képzés nem felel meg a 25. cikkben előírt képzési minimumkövetelményeknek, feltéve hogy ehhez a képesítéshez olyan, az illetékes spanyol hatóságok által kibocsátott igazolást csatolnak, amely szerint az érintett személy sikerrel tette le azt a meghatározott szakmai ismeretekre vonatkozó vizsgát, amely az 1497/99. sz. királyi rendeletben megállapított, rendkívüli elismerési intézkedések keretében zajlott, annak megvizsgálása céljából, hogy az érintett személy olyan szintű ismeretekkel és készségekkel rendelkezik, amely hasonló azon orvosokéhoz, akik az V. melléklet 5.1.2. és 5.1.3. pontjában Spanyolországra vonatkozóan meghatározott szakorvosi képesítéssel rendelkeznek.

(3)  Minden olyan tagállam, amely hatályon kívül helyezte az V. melléklet 5.1.2. és 5.1.3. pontjában említett, előírt szakorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratok kibocsátására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseit, és amely az állampolgárait megillető szerzett jogokra vonatkozó intézkedéseket fogadott el, más tagállamok állampolgárai számára is biztosítja, hogy az ilyen intézkedések kedvezményezettjei legyenek, amennyiben az adott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátására azt megelőzően került sor, hogy a fogadó tagállam az érintett szakterületre vonatkozóan az ilyen okiratok kibocsátását megszüntette.

Az említett rendelkezések hatályon kívül helyezésének időpontjait az V. melléklet 5.1.3. pontja tartalmazza.

28. cikk

Háziorvosi szakképzés

(1)  A háziorvosi szakképzésre történő felvétel feltétele a 24. cikkben említett képzési program részét képező hatéves tanulmányi időszak befejezése és érvényes lezárása.

(2)  A háziorvosi szakképzés, amelynek végén az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátására 2006. január 1-je előtt kerül sor, legalább két évig tartó, teljes munkaidejű képzés. Ha az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátására ezen időpont után kerül sor, a képzésnek legalább három évig tartó, teljes munkaidejű képzésnek kell lennie.

Amennyiben a 24. cikkben említett képzési program olyan gyakorlati képzést is tartalmaz, amelyre egy erre engedéllyel rendelkező, megfelelő háziorvosi felszereléssel és osztályokkal rendelkező kórházban, vagy egy erre engedéllyel rendelkező háziorvos praxisában folytatott gyakorlat részeként, vagy egy erre engedéllyel rendelkező, orvosi alapellátást nyújtó központban kerül sor, ennek a gyakorlati képzésnek a tartamát, de legfeljebb egy évet, be lehet számítani az első albekezdésben a 2006. január 1-jén vagy azt követően kibocsátott bizonyítványokra vonatkozóan előírt időtartamba.

A második albekezdésben foglalt lehetőség csak azon tagállamok számára áll rendelkezésre, amelyekben a háziorvosi szakképzés 2001. január 1-je óta kétéves időtartamú volt.

►C2  (3)  A háziorvosi szakképzés teljes időben, az illetékes hatóságok vagy szervek felügyelete alatt történik. ◄ A képzés inkább gyakorlati, mint elméleti.

A gyakorlati képzésnek egyrészt legalább hat hónapig kell tartania egy erre engedéllyel rendelkező, megfelelő felszereléssel és osztályokkal rendelkező kórházban, másrészt, legalább hat hónapig kell tartania egy erre engedéllyel rendelkező háziorvos praxisában folytatott gyakorlat részeként, vagy egy erre engedéllyel rendelkező, orvosi alapellátást nyújtó központban.

A gyakorlati képzést más, általános orvostudománnyal foglalkozó egészségügyi intézményekkel vagy rendszerekkel együttműködve kell megtartani. A második albekezdésben megállapított minimális időtartamok sérelme nélkül azonban a gyakorlati képzés legfeljebb hat hónapig tarthat az általános orvostudománnyal foglalkozó egyéb, erre engedéllyel rendelkező egészségügyi intézményben vagy rendszerben.

A képzés magában foglalja a hallgató személyes részvételét a vele együtt dolgozók szakmai tevékenységében és felelősségében.

(4)  A tagállamok a háziorvosi előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátását az V. melléklet 5.1.1. pontjában említett előírt általános orvosi képesítés megszerzését tanúsító okirat meglétéhez kötik.

(5)  A tagállamok kibocsáthatnak az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot olyan orvos részére, aki nem végezte el az e cikkben előírt képzést, de elvégzett egy attól eltérő, kiegészítő képzést, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat igazol. Azonban a hatóságok az okiratot csak akkor bocsáthatják ki, ha az okirat olyan ismereteket tanúsít, amelyek minőségileg egyenértékű szintűek az e cikkben előírt képzés során megszerezhető ismeretekkel.

A tagállamok meghatározzák többek között azt, hogy a kérelmező által már elvégzett kiegészítő képzés és már megszerzett szakmai tapasztalat milyen mértékig léphet az e cikkben előírt képzés helyébe.

A tagállamok csak akkor bocsáthatják ki az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot, ha a kérelmező legalább hat hónapos, általános orvosi tapasztalatot szerzett az e cikk (3) bekezdésében említett típusú háziorvosi praxis keretében vagy orvosi alapellátást nyújtó központban.

29. cikk

Háziorvosi szakmai tevékenységek gyakorlása

A szerzett jogokra vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel, a háziorvosi tevékenységeknek a nemzeti szociális biztonsági rendszer keretében történő gyakorlását minden tagállam az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat meglétéhez köti.

A tagállamok a háziorvosi szakképzésben éppen részt vevő személyeket e feltétel teljesítése alól mentesíthetik.

30. cikk

A háziorvosok szerzett jogai

(1)  Minden tagállam meghatározza a szerzett jogokat. Azonban szerzett jogként kell megadnia a háziorvosi tevékenységeknek a nemzeti szociális biztonsági rendszere keretében történő gyakorlására vonatkozó jogot — az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat hiányában is —, minden olyan orvosnak, aki ezt a jogot, az ugyanazon pontban meghatározott referenciaidőponttól, az általános orvosi szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdésére jogosító, az orvosi szakmára alkalmazandó rendelkezések erejénél fogva élvezi, és aki az említett időponttól a tagállam területén letelepedett, valamint a 21. vagy a 23. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozik.

Minden tagállam illetékes hatósága, kérelemre, az első albekezdés szerint szerzett jogokat élvező orvosok részére — az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat hiányában — olyan igazolást bocsát ki, amely szerint annak birtokosa jogosult a háziorvosi tevékenységeknek az adott tagállam nemzeti szociális biztonsági rendszere keretében történő gyakorlására.

(2)  Minden tagállam elismeri az (1) bekezdés második albekezdésében említett, valamely tagállam állampolgára számára egy másik tagállam által megadott igazolásokat, és azokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott, és a háziorvosi tevékenységeknek a nemzeti szociális biztonsági rendszere keretében történő gyakorlására feljogosító okiratokat.



3. szakasz

Általános ápolók

31. cikk

Általános ápolók képzése

(1)  Az általános ápolói képzésre történő felvétel feltétele vagy egy 10 éves általános és középiskolai oktatás elvégzése, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága vagy szerve által kibocsátott oklevél vagy bizonyítvány, vagy egyéb okirat igazol, vagy egy ápolóképző intézmény ezzel egyenértékű felvételi vizsgájának sikeres letételét tanúsító bizonyítvány.

(2)  Az általános ápolói képzés ►C2  teljes időben történik ◄ és legalább az V. melléklet 5.2.1. pontjában leírt programot tartalmazza.

▼M4

A Bizottság az V. melléklet 5.2.1. pontjában leírt tartalmat hozzáigazíthatja a tudományos és a technikai haladáshoz. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedést az 58. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

Az ilyen naprakésszé tétel egy tagállamban sem vonhatja maga után azon meglévő jogszabályi alapelvek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak.

(3)  Az általános ápolói képzés legalább hároméves vagy 4 600 órás elméleti képzést és klinikai gyakorlatot foglal magában, amelyen belül az elméleti képzés tartama a teljes képzés minimális időtartamának legalább egyharmadát, a klinikai gyakorlat pedig legalább a felét teszi ki. A tagállamok részlegesen mentesíthetik azokat, akik képzésének egy része olyan kurzusokon történt, amelyek legalább ezzel egyenértékű szintűek voltak.

A tagállamok biztosítják, hogy az ápolóképzéssel foglalkozó intézetek a tanulmányi program teljes időtartama alatt feleljenek az elméleti képzés és a klinikai gyakorlat összehangolásáért.

(4)  Az elméleti képzés az ápolóképzésnek az a része, amelynek során a hallgatók elsajátítják az általános egészségügyi ellátás szervezéséhez, szolgáltatásához és értékeléséhez szükséges szakmai ismereteket és készségeket. A képzést ápolásoktatók és más hozzáértő személyek tartják, ápolóképzőkben és más, az oktatási intézmény által kiválasztott képzési létesítményben.

(5)  A klinikai gyakorlat az ápolóképzésnek az a része, amelynek során a hallgatók megtanulják, hogy egy csoport tagjaként és az egészséges vagy beteg emberekkel és/vagy közösséggel közvetlen kapcsolatban, az általuk elsajátított ismeretek és képzés alapján hogyan szervezzék meg, hogyan végezzék, és hogyan értékeljék az igényelt teljes körű betegápolást. A hallgatók nemcsak azt tanulják meg, hogy hogyan dolgozzanak csoportban, hanem azt is, hogy hogyan vezessenek egy csoportot, és hogyan szervezzék meg egy egészségügyi intézetben vagy a közösségben az általános betegápolói munkát, beleértve egyének és kisebb csoportok egészségügyi oktatását.

A képzés kórházakban, más egészségügyi intézményekben és a közösségi ellátás során ápolásoktatók felügyelete alatt folyik, más szakképzett ápolókkal együttműködve és azok segítségével. A tanítási folyamatban más szakképzett munkaerő is részt vehet.

A hallgatók részt vesznek az érintett osztály munkájában, amennyiben az ilyen tevékenységek a képzésükhöz megfelelőek és lehetővé teszik számukra, hogy megtanulják a betegápolással járó felelősség vállalását.

(6)  Az általános ápolóképzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

a) az általános ápolói tevékenységek alapját képező tudományok megfelelő ismerete, beleértve az egészséges és beteg személyek alkatának, fiziológiai funkcióinak és viselkedésének, valamint az ember egészségi állapotának, a fizikai és szociális környezete közötti kapcsolatnak a megfelelő megértését;

b) a szakma jellegének és etikájának, valamint az egészségügy és az ápolói tevékenység általános elveinek a megfelelő ismerete;

c) megfelelő klinikai gyakorlat; az ilyen gyakorlatot, amelyet képzési jelentőségére tekintettel kell kiválasztani, szakképzett ápolói személyzet felügyelete alatt és olyan helyen kell megszerezni, ahol a szakképzett ápolói létszám és a berendezések alkalmasak a betegápolásra;

d) készség az egészségügyi személyzet gyakorlati képzésében való részvételre és szakmai tapasztalat az ilyen személyzettel végzett munka terén;

e) az egészségügyi ágazat más szakmáinak képviselőivel való együttműködés terén szerzett tapasztalat.

32. cikk

Általános ápolói szakmai tevékenységek gyakorlása

Ezen irányelv alkalmazásában, az általános ápolói szakmai tevékenységek a szakmaként gyakorolt és az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett tevékenységek.

33. cikk

Általános ápolók szerzett jogai

(1)  Amennyiben a szerzett jogokra vonatkozó általános szabályok az általános ápolókra alkalmazandók, a 23. cikkben említett tevékenységekhez a betegápolás tervezésével, szervezésével és elvégzésével kapcsolatos teljes felelősségnek kell kapcsolódnia.

(2)  Ami a lengyel általános ápolói képesítést illeti, csak a következő, szerzett jogokra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók. Azon tagállami állampolgárok esetében, akik előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okiratukat Lengyelországban 2004. május 1-je előtt szerezték, illetve akiknek a képzése Lengyelországban 2004. május 1-je előtt kezdődött meg, és akik nem felelnek meg a 31. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeknek, a tagállamok a következő, előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okiratokat elegendő bizonyítékként ismerik el, ha azokhoz olyan igazolást csatoltak, amely szerint az érintett tagállami állampolgárok az általános ápolói tevékenységet Lengyelországban az alábbiakban meghatározott időn keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták:

a) előírt ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat (dyplom licencjata pielęgniarstwa) — az okirat kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül gyakorolt tevékenység;

b) középfokú végzettségre épülő képzés elvégzését tanúsító, egészségügyi szakiskolában szerzett, előírt ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat (dyplom pielęgniarki albo pielęgniarki dyplomowanej) — az okirat kibocsátását megelőző hét év folyamán legalább öt egymást követő éven keresztül gyakorolt tevékenység.

Az említett tevékenységekhez a betegápolás tervezésével, szervezésével és elvégzésével kapcsolatos teljes felelősségnek kell kapcsolódnia.

(3)  Azokat az előírt ápolói képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket Lengyelországban a képzést 2004. május 1-je előtt elvégző ápolók részére, a 31. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeknek meg nem felelő képzés nyomán bocsátottak ki, amely képzést olyan felsőfokú alapképzési fokozatot tanúsító oklevél igazol, és amelyet az ápolói és a szülésznői szakmáról szóló törvény és egyéb jogszabályok módosításáról szóló, 2004. április 20-i törvény (A Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönyének 2004. április 30-i 92. száma, 885. tétel) 11. cikkében, valamint a középiskolai bizonyítvánnyal (záróvizsga — érettségi) rendelkező, az ápolói és szülésznői szakmát oktató egészségügyi líceumban és egészségügyi szakiskolában végzett ápolók és szülésznők képzésének részletes feltételeiről szóló, 2004. május 11-i egészségügyi miniszteri rendeletben (A Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönyének 2004. május 13-i 110. száma, 1170. tétel) szereplő különleges továbbképző program keretében szereztek, minden tagállam elismeri annak ellenőrzése céljából, hogy az érintett személy hasonló szintű ismeretekkel és szaktudással rendelkezik-e, mint azok az ápolók, akik az V. melléklet 5.2.2. pontjában Lengyelországra vonatkozóan meghatározott képesítéssel rendelkeznek.

▼M1

33a. cikk

Az általános ápolói tevékenység folytatására kiadott román képesítés tekintetében kizárólag a következő, szerzett jogokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni:

Azon tagállami állampolgárok esetében, akik előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okiratukat Romániában a csatlakozás előtt szerezték, illetve akiknek a képzése Romániában a csatlakozás előtt kezdődött meg, és akik nem felelnek meg a 31. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeknek, a tagállamok egy școală postliceală-ban folytatott felsőoktatási tanulmányok után az előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okiratot (Certificat de competențe profesionale de asistnt medical generalist) elegendő bizonyítékként ismerik el, ha azokhoz olyan igazolást csatoltak, amely szerint az érintett tagállami állampolgárok az általános ápolói tevékenységet Romániában az igazolás kibocsátását megelőző hét év folyamán legalább öt egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.

Az említett tevékenységek magukban foglalták az ápolási tevékenységgel összefüggő tervezési, szervezési és a beteg ellátásáért való teljes felelősséget.

▼B



4. szakasz

Fogorvosok

34. cikk

Fogorvosi alapképzés

(1)  A fogorvosi alapképzésre történő felvétel feltétele az érintett tanulmányok tekintetében valamely tagállamban egyetemre vagy azzal egyenértékű szintűként elismert felsőoktatási intézménybe történő felvételre jogosító bizonyítvány megléte.

(2)  A fogorvosi alapképzés összesen legalább ötéves időtartamú, ►C2  teljes idejű elméleti és gyakorlati ◄ — legalább az V. melléklet 5.3.1. pontjában leírt programot tartalmazó — tanulmányokat foglal magában, amelyekre egyetemen vagy azzal egyenértékű szintűként elismert képzést adó, vagy egyetem felügyelete alatt álló felsőoktatási intézményben kerül sor.

▼M4

A Bizottság az V. melléklet 5.3.1. pontjában leírt tartalmat hozzáigazíthatja a tudományos és a technikai haladáshoz. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedést az 58. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

Az ilyen naprakésszé tétel egy tagállamban sem vonhatja maga után azon meglévő jogszabályi alapelvek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak.

(3)  A fogorvosi alapképzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

a) a fogászat alapját képező tudományok megfelelő ismerete, valamint a tudományos módszerek — beleértve a biológiai funkciók mérésének alapelveit, a tudományosan megalapozott tények kiértékelését és adatok elemzését — helyes megértése;

b) az egészséges és beteg személyek felépítésére, fiziológiai funkcióira és viselkedésére, valamint a fizikai és társadalmi környezetnek az ember egészségi állapotát befolyásoló hatására vonatkozó megfelelő ismeretek, amennyiben ezek a tényezők érintik a fogászatot;

c) mind az egészséges, mind a beteg fogak, szájak, állkapcsok és kapcsolódó szöveteik szerkezetének és funkciójának, valamint azoknak a beteg általános egészségi állapotával, fizikai és szociális közérzetével való kapcsolatának megfelelő ismerete;

d) a klinikai szaktárgyak és módszerek megfelelő ismerete, amelyek a fogorvosnak egységes képet nyújtanak a fogak, a száj, az állkapcsok és a kapcsolódó szövetek rendellenességeiről, sérüléseiről és betegségeiről, valamint a preventív, diagnosztikus és terápiás fogászatról;

e) megfelelő felügyelet mellett szerzett megfelelő klinikai gyakorlat.

Ez a képzés a fogorvos számára a fogak, a száj, az állkapcsok és a kapcsolódó szövetek rendellenességeinek és betegségeinek megelőzésére, diagnózisára és kezelésére kiterjedő valamennyi tevékenység folytatásához szükséges készségeket biztosítja.

35. cikk

Fogszakorvosi képzés

(1)  A fogszakorvosi képzésre történő felvétel feltétele a 34. cikkben említett képzés keretében ötéves elméleti és gyakorlati tanulmányok elvégzése és érvényes lezárása, vagy a 23. és a 37. cikkben említett dokumentumok megléte.

(2)  A fogszakorvosi képzés elméleti és gyakorlati részből áll, amelyekre egyetemi intézetben, vagy gyógykezelést oktató és kutató központban, vagy — szükség szerint — az illetékes hatóságtól vagy szervtől erre engedéllyel rendelkező egészségügyi intézményben kerül sor.

A fogszakorvosi teljes munkaidejű képzés minimálisan három évig tart, az illetékes hatóságok vagy szervek felügyelete mellett. A képzés keretében a fogszakorvosnak készülő fogorvos személyesen vesz részt az érintett intézmény tevékenységében és feladataiban.

▼M4

A Bizottság a második albekezdésben említett minimális képzési időtartamot a tudományos és a technikai haladáshoz hozzáigazíthatja. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedést az 58. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

(3)  A tagállamok a fogszakorvosi képzés elvégzését tanúsító okirat kibocsátását az V. melléklet 5.3.2. pontjában említett, fogorvosi alapképzés elvégzését tanúsító okirat meglétéhez kötik.

36. cikk

Fogorvosi szakmai tevékenységek gyakorlása

(1)  Ezen irányelv alkalmazásában, a fogorvosi szakmai tevékenységek a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek, amelyek gyakorlása az V. melléklet 5.3.2. pontjában felsorolt szakmai képesítések alapján történik.

(2)  A fogorvosi szakma a 34. cikkben említett fogorvosi képzésen alapul és olyan önálló szakmának minősül, amely elkülönül az egyéb általános vagy szakosodott orvosi szakmáktól. A fogorvosi tevékenységek az V. melléklet 5.3.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat birtokában gyakorolhatók. Aki ilyen, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, azt ugyanúgy kell kezelni, mint azt, akire a 23. vagy a 37. cikk alkalmazandó.

(3)  A tagállamok — az V. melléklet 5.3.2. pontjában említett referenciaidőpontokban hatályos jogszabályi rendelkezésekre és szakmai etikai szabályokra kellő tekintettel — biztosítják, hogy a fogorvosoknak általánosan módjuk legyen a fogak, a száj, az állkapcsok és a kapcsolódó szövetek rendellenességeinek és betegségeinek megelőzésére, diagnózisára és kezelésére irányuló tevékenységek gyakorlásának megkezdésére és gyakorlására.

37. cikk

A fogorvosok szerzett jogai

(1)  A fogorvosi szakmai tevékenységeknek az V. melléklet 5.3.2. pontjában felsorolt képesítések alapján történő gyakorlása céljából, minden tagállam elismeri azokat az ►M1  Olaszországban, Spanyolországban, Ausztriában, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Romániában kibocsátott, ◄ előírt orvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket olyan személyek részére bocsátottak ki, akik orvosi tanulmányaikat az ugyanazon mellékletben az érintett tagállamra vonatkozóan megállapított referenciaidőpontban vagy azt megelőzően kezdték meg, és amelyekhez az adott tagállam illetékes hatósága által kibocsátott igazolást csatoltak.

Az igazolásnak a következő két feltétel teljesítését kell igazolnia:

a) hogy az érintett személyek a 36. cikkben említett tevékenységeket az adott tagállamban, az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen, jogszerűen és főtevékenységként gyakorolták;

b) hogy az érintett személyek az említett tevékenységeket ugyanolyan feltételek mellett jogosultak gyakorolni, mint azok, akik az V. melléklet 5.3.2. pontjában az adott tagállam tekintetében felsorolt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek.

Aki a tanulmányokból legalább három évet sikeresen elvégzett, és ennek a 34. cikkben említett képzéssel való egyenértékűségét az érintett tagállam illetékes hatósága igazolja, mentesül a második albekezdés a) pontjában említett hároméves szakmai tapasztalat követelménye alól.

A Cseh Köztársaság és Szlovákia tekintetében, a volt Csehszlovákiában szerzett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat ugyanolyan szinten kell elismerni, mint az előírt képesítés megszerzését tanúsító, cseh és szlovák okiratokat, és ugyanazon feltételek mellett, mint amelyeket az előző albekezdések tartalmaznak.

(2)  Minden tagállam elismeri azokat az előírt orvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket Olaszországban olyan személyek részére bocsátottak ki, akik orvosi egyetemi képzésüket 1980. január 28-a után és 1984. december 31-ig bezárólag kezdték meg, és amelyekhez az illetékes olasz hatóságok által kibocsátott igazolást csatoltak.

Az igazolásnak a következő három feltétel teljesítését kell igazolnia:

a) hogy az érintett személyek sikerrel tették le az illetékes olasz hatóságok által rendezett alkalmassági vizsgát, amelynek célja annak megállapítása volt, hogy az érintett személyek hasonló szintű ismeretekkel és készségekkel bírnak, mint azok, akik az V. melléklet 5.3.2. pontjában Olaszország tekintetében felsorolt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek;

b) hogy az érintett személyek a 36. cikkben említett tevékenységeket Olaszországban, az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen, jogszerűen és főtevékenységként gyakorolták;

c) hogy az érintett személyek a 36. cikkben említett tevékenységeket ugyanolyan feltételek mellett jogosultak gyakorolni, illetve ténylegesen, jogszerűen és főtevékenységként ugyanolyan feltételek mellett gyakorolják, mint azok, akik az V. melléklet 5.3.2. pontjában Olaszország tekintetében felsorolt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek.

Aki a tanulmányokból legalább három évet sikeresen elvégzett, és ennek a 34. cikkben említett képzéssel való egyenértékűségét az illetékes hatóság igazolja, mentesül a második albekezdés a) pontjában említett alkalmassági vizsga követelménye alól.

Aki az orvosi egyetemi tanulmányait 1984. december 31-e után kezdte meg, azt ugyanúgy kell kezelni, mint a fent említetteket, feltéve, hogy a fent említett hároméves tanulmányi időszak 1994. december 31-e előtt kezdődött meg.



5. szakasz

Állatorvosok

38. cikk

Állatorvosi képzés

(1)  Az állatorvosi képzés összesen ►C2  legalább ötéves, teljes idejű ◄ , elméleti és gyakorlati — legalább az V. melléklet 5.4.1. pontjában leírt tanulmányi programot tartalmazó — tanulmányokból áll, amelyre egyetemen, vagy egyetemivel egyenértékű szintűként elismert képzést adó, illetve egyetem felügyelete alatt álló felsőoktatási intézményben kerül sor.

▼M4

A Bizottság az V. melléklet 5.4.1. pontjában leírt tartalmat a tudományos és a technikai haladáshoz hozzáigazíthatja. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedést az 58. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

Az ilyen naprakésszé tétel egy tagállamban sem vonhatja maga után azon meglévő jogszabályi alapelvek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak.

(2)  Az állatorvosi képzésre történő felvétel feltétele olyan bizonyítvány megléte, amely az érintett tanulmányok tekintetében egyetemi intézménybe, vagy egy tagállam által az érintett tanulmányok szempontjából azzal egyenértékű szintűként elismert felsőoktatási intézménybe történő felvételre jogosít.

(3)  Az állatorvosi képzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

a) az állatorvosi tevékenység alapját képező tudományok megfelelő ismerete;

b) megfelelő ismeretek az egészséges állatok felépítéséről és funkcióiról, tenyésztésükről, szaporodásukról és higiéniájukról általában, valamint takarmányozásukról, beleértve a szükségleteiknek megfelelő takarmányok előállításával és tartósításával kapcsolatos technológiákat;

c) megfelelő ismeretek az állatok viselkedéséről és védelméről;

d) megfelelő ismeretek akár az egyed, akár az állatcsoport betegségeinek okairól, természetéről, lefolyásáról, hatásairól, diagnózisáról és kezeléséről, beleértve az emberekre is átterjedő betegségekről szerzett különleges ismereteket;

e) megfelelő ismeretek a preventív gyógyászatról;

f) megfelelő ismeretek az állati takarmányok vagy az emberi fogyasztásra szánt, állati eredetű élelmiszerek előállításával, gyártásával és forgalmazásával kapcsolatos higiéniáról és technológiákról;

g) megfelelő ismeretek a fent felsoroltakhoz kapcsolódó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről;

h) megfelelő felügyelet mellett szerzett, megfelelő klinikai gyakorlat és egyéb gyakorlati tapasztalat.

39. cikk

Az állatorvosok szerzett jogai

A 23. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek az előírt állatorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratát Észtország 2004. május 1-je előtt bocsátotta ki, illetve aki tanulmányaikat Észtországban 2004. május 1-je előtt kezdték meg, a tagállamok elismerik az ilyen előírt állatorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratot, ha ahhoz olyan igazolást csatoltak, amely szerint az érintett személy a kérdéses tevékenységeket Észtországban, az igazolás kibocsátását megelőző hét év folyamán legalább öt egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolta.



6. szakasz

Szülésznők

40. cikk

Szülésznőképzés

(1)  A szülésznőképzés összesen legalább a következőket tartalmazza:

a) meghatározott, ►C2  teljes idejű szülésznőképzés, ◄ amely — legalább az V. melléklet 5.5.1. pontjában leírt programot tartalmazó — legalább hároméves elméleti és gyakorlati tanulmányokból áll (I. irány); vagy

b) meghatározott, 18 hónapos ►C2  teljes idejű szülésznőképzés ◄ (II. irány), amely legalább az V. melléklet 5.5.1. pontjában leírt tanulmányi programot tartalmazza, és amely nem képezte tárgyát az általános ápolók egyenértékű képzésének.

A tagállamok biztosítják, hogy a szülésznőképzést folytató intézmények a tanulmányi program teljes időtartama alatt feleljenek az elméleti és a gyakorlati képzés összehangolásáért.

▼M4

A Bizottság az V. melléklet 5.5.1. pontjában leírt tartalmat a tudományos és a technikai haladáshoz hozzáigazíthatja. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedést az 58. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

Az ilyen naprakésszé tétel egy tagállamban sem vonhatja maga után azon meglévő jogszabályi alapelvek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak.

(2)  A szülésznőképzésre történő felvételt a következő feltételek valamelyikének teljesítéséhez kell kötni:

a) az I. irány esetében az általános iskolai és középiskolai oktatás legalább első tíz évének elvégzése; illetve

b) a II. irány esetében az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett, előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat megléte.

(3)  A szülésznőképzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

a) a szülésznői tevékenységek alapját képező tudományok megfelelő ismerete, különösen a szülészet és a nőgyógyászat terén;

b) a szakmai etika és a szakma jogi szabályozásának megfelelő ismerete;

c) a biológiai funkciók, az anatómia és élettan alapos ismerete a szülészet és az újszülött-ellátás terén, valamint az ember egészségi állapota, fizikai és szociális környezete, illetve viselkedése közötti kapcsolat ismerete;

d) erre engedéllyel rendelkező intézményekben szerzett megfelelő klinikai gyakorlat, a szülészet és nőgyógyászat terén képzett személyzet felügyelete alatt;

e) kellő hozzáértés az egészségügyi személyzet képzése terén és tapasztalat az ilyen személyzettel végzett munka terén.

41. cikk

Az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratok elismerésére irányuló eljárások

(1)  Az V. melléklet 5.5.2. pontjában említett, előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat a 21. cikk alapján feltétel nélkül el kell ismerni, amennyiben a következő kritériumok valamelyikének megfelelnek:

a) legalább hároméves, ►C2  teljes idejű szülésznőképzés ◄ :

i. feltétele olyan bizonyítvány vagy képesítés megszerzését tanúsító egyéb okirat, amely egyetemi vagy felsőoktatási intézménybeli tanulmányok megkezdésére jogosít, vagy egyébként az ezzel egyenértékű tudásszintet garantálja; vagy

ii. amelyet olyan, kétéves szakmai tapasztalat követ, amelyről a (2) bekezdéssel összhangban igazolást bocsátottak ki;

b) legalább kétéves vagy 3 600 órás, ►C2  teljes idejű szülésznőképzés ◄ , amelynek feltétele az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett, előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat megléte;

c) legalább 18 hónapos vagy 3 000 órás, ►C2  teljes idejű szülésznőképzés ◄ , amelynek feltétele az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett, előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat megléte, és amelyet olyan egyéves szakmai tapasztalat követett, amelyről a (2) bekezdéssel összhangban igazolást bocsátottak ki.

(2)  Az (1) bekezdésben említett igazolást a saját tagállam illetékes hatósága bocsátja ki. Ez igazolja, hogy birtokosa az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzését követően, kórházban vagy egy erre engedéllyel rendelkező egészségügyi intézményben, a megfelelő ideig kielégítő módon gyakorolta a szülésznői tevékenységek teljes körét.

42. cikk

A szülésznői szakmai tevékenységek gyakorlása

(1)  E szakasz rendelkezéseit az egyes tagállamok által a (2) bekezdés sérelme nélkül meghatározott és az V. melléklet 5.5.2. pontjában szereplő szakmai címek használata mellett gyakorolt szülésznői tevékenységekre kell alkalmazni.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a szülésznőknek módjuk legyen legalább a következő tevékenységek gyakorlásának megkezdésére és gyakorlására:

a) megfelelő tájékoztatás és tanácsadás a családtervezésről;

b) terhesség diagnosztizálása és normális terhesség figyelemmel kísérése, a normális terhesség figyelemmel kíséréséhez szükséges vizsgálatok elvégzése;

c) a veszélyeztetett terhesség lehető legkorábbi diagnózisához szükséges vizsgálatok előírása vagy azokról való tanácsadás;

d) szülői felkészítő program biztosítása és teljes felkészítés a gyermekszülésre, beleértve a higiénés és táplálkozási tanácsadást;

e) gyermekszülés közben az anya ellátása és segítése, illetve a magzat méhen belüli állapotának figyelemmel kísérése a megfelelő klinikai és műszaki eszközökkel;

f) spontán szülés levezetése, beleértve szükség szerint a gátmetszést igénylő eseteket, sürgős esetben pedig a farfekvéses szüléseket;

g) az anyával vagy a csecsemővel kapcsolatos, orvoshoz történő irányítást igénylő rendellenességek figyelmeztető jeleinek felismerése, és szükség esetén az orvosnak történő segítségnyújtás; az orvos távollétében megfelelő sürgősségi intézkedések megtétele, különösen a méhlepény manuális eltávolítása, melyet lehetőség szerint a méh manuális vizsgálata követ;

h) az újszülött vizsgálata és ellátása; szükséghelyzetben minden szükséges intézkedés megtétele, és ha szükséges, az újraélesztés azonnali megkezdése;

i) a gyermekágyas anya ellátása és állapotának figyelemmel kísérése a szülés utáni időszakban, illetve az anya ellátása a csecsemőgondozással kapcsolatos minden szükséges tanáccsal, hogy az újszülött optimális fejlődését biztosítani tudja;

j) az orvos által előírt kezelés végrehajtása;

k) a szükséges írásbeli esetjelentések elkészítése.

43. cikk

Szülésznők szerzett jogai

(1)  Azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirata megfelel a 40. cikkben megállapított valamennyi képzési minimumkövetelménynek, de a 41. cikk értelmében csak akkor ismerhető el, ha ahhoz a 41. cikk (2) bekezdése szerinti, szakmai tapasztalatról szóló igazolást csatoltak, minden tagállam elegendő bizonyítékként ismeri el az adott tagállam által az V. melléklet 5.5.2. pontjában említett referenciaidőpontot megelőzően kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot, ha ahhoz olyan igazolást csatoltak, amely szerint az érintett állampolgár a kérdéses tevékenységet az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább két egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolta.

(2)  Az (1) bekezdésben megállapított feltételeket kell alkalmazni azokra a tagállami állampolgárokra, akiknek az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirata a volt Német Demokratikus Köztársaság területén nyújtott képzés elvégzését igazolja, amely a 40. cikkben megállapított valamennyi képzési minimumkövetelménynek megfelel, de amely előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat a 41. cikk értelmében csak akkor ismerhető el, ha ahhoz a 41. cikk (2) bekezdése szerinti, szakmai tapasztalatról szóló igazolást csatoltak, és olyan képzést tanúsít, amelyet 1990. október 3. előtt kezdtek meg.

(3)  Az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító lengyel okiratok tekintetében csak a következő, szerzett jogokra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók.

Azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratát Lengyelország 2004. május 1-je előtt bocsátotta ki, vagy akiknek a képzése Lengyelországban 2004. május 1-je előtt kezdődött meg, és akik nem teljesítették a 40. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeket, a tagállamok akkor ismerik el a következő, előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, ha azokhoz olyan igazolást csatoltak, amely szerint ezek a személyek a szülésznői tevékenységet az alábbiakban meghatározott ideig ténylegesen és jogszerűen gyakorolták:

a) előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirat (dyplom licencjata położnictwa): az okirat kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül gyakorolt tevékenység;

b) középfokú végzettségre épülő képzés elvégzését tanúsító, egészségügyi szakiskolában szerzett, előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirat (dyplom położnej): az okirat kibocsátását megelőző hét év folyamán legalább öt egymást követő éven keresztül gyakorolt tevékenység.

(4)  Azokat az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket Lengyelországban a képzést 2004. május 1-je előtt befejező szülésznők részére, a 40. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeknek meg nem felelő képzés nyomán bocsátottak ki, amely képzést olyan felsőfokú alapképzési fokozatot tanúsító oklevél igazol, amelyet az ápolói és a szülésznői szakmáról szóló törvény és egyéb jogszabályok módosításáról szóló, 2004. április 20-i törvény (A Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönyének 2004. április 30-i 92. száma, 885. tétel) 11. cikkében, valamint a középiskolai bizonyítvánnyal (záróvizsga — érettségi) rendelkező, az ápolói és szülésznői szakmát oktató egészségügyi líceumban és egészségügyi szakiskolában végzett ápolók és szülésznők képzésének részletes feltételeiről szóló, 2004. május 11-i egészségügyi miniszteri rendeletben (A Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönyének 2004. május 13-i 110. száma, 1170. tétel) szereplő különleges továbbképző program keretében szereztek, minden tagállam elismeri annak megvizsgálása végett, hogy az érintett személy hasonló szintű ismeretekkel és szaktudással rendelkezik-e, mint azok a szülésznők, akik az V. melléklet 5.5.2. pontjában Lengyelországra vonatkozóan meghatározott képesítéssel rendelkeznek.

▼M1

43a. cikk

A román szülésznői képesítés tekintetében csak a következő, szerzett jogokra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók:

Azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek a szülészeti-nőgyógyászati ápolói (asistent medical obstetrică-ginecologie/szülészeti-nőgyógyászati ápoló) oklevelét, bizonyítványát és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványát a csatlakozás időpontját megelőzően Romániában állították ki, vagy akiknek a képzése ezen időpontot megelőzően Romániában kezdődött, és amelyek nem felelnek meg a 40. cikkben megállapított minimális képzési követelményeknek, a tagállamok elegendő bizonyítékként ismerik el a szülésznői tevékenység végzésének céljára az említett okleveleket, bizonyítványokat és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványokat, amennyiben az ezen okiratokhoz mellékelt igazolás értelmében az adott tagállami állampolgárok az igazolás kibocsátásának időpontját megelőző hét év során legalább öt egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen folytattak szülésznői tevékenységet Romániában.

▼B



7. szakasz

Gyógyszerészek

44. cikk

Gyógyszerészképzés

(1)  A gyógyszerészképzésre történő felvétel feltétele olyan bizonyítvány megléte, amely az érintett tanulmányok tekintetében valamely tagállamban egyetemre vagy azzal egyenértékű szintűként elismert felsőoktatási intézménybe történő felvételre jogosít.

(2)  Az előírt gyógyszerészi képesítés megszerzését tanúsító okirat legalább ötéves képzés elvégzését tanúsítja, amely legalább a következőket tartalmazza:

a) négyéves, ►C2  teljes idejű elméleti és gyakorlati képzés ◄ egyetemen, vagy azzal egyenértékű szintűként elismert, illetve egyetem felügyelete alatt álló felsőoktatási intézményben;

b) hat hónapos gyakorlat közforgalmú gyógyszertárban vagy kórházban az adott kórház gyógyszerészeti osztályának felügyelete alatt.

Az említett képzési ciklusnak legalább az V. melléklet 5.6.1. ►M4  A Bizottság az V. melléklet 5.6.1. pontjában leírt tartalmat hozzáigazíthatja a tudományos és a technikai haladáshoz. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedést az 58. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. ◄

Az ilyen naprakésszé tétel egy tagállamban sem vonhatja maga után azon meglévő jogszabályi alapelvek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak.

(3)  A gyógyszerészképzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

a) a gyógyszerek és a gyógyszergyártás során felhasznált anyagok megfelelő ismerete;

b) a gyógyszerészeti technológia és a gyógyszerek fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai vizsgálatának megfelelő ismerete;

c) az anyagcsere, a gyógyszerek és a mérgező anyagok hatásainak és a gyógyszeralkalmazás megfelelő ismerete;

d) a gyógyszerekre vonatkozó tudományos adatok értékelésének megfelelő ismerete annak érdekében, hogy ezen ismeret alapján megfelelő tájékoztatást lehessen adni;

e) a gyógyszerészet gyakorlásával kapcsolatos jogi és egyéb követelmények megfelelő ismerete.

45. cikk

A gyógyszerészi szakmai tevékenységek gyakorlása

(1)  Ezen irányelv alkalmazásában gyógyszerészi tevékenység az a tevékenység, amely gyakorlásának megkezdése és gyakorlása egy vagy több tagállamban szakmai képesítéshez kötött, és amelyet az gyakorolhat, aki az V. melléklet 5.6.2. pontjában felsorolt típusú, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az egyetemi szintű, vagy azzal egyenértékűnek tekintendő, a 44. cikk rendelkezéseinek megfelelő, előírt gyógyszerészi képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező személyeknek — szükség szerint a kiegészítő szakmai tapasztalat követelményére is figyelemmel — módjuk legyen legalább a következő tevékenységek gyakorlását megkezdeni, és e tevékenységeket gyakorolni:

a) gyógyszerek gyógyszerformájának elkészítése;

b) gyógyszerek gyártása és vizsgálata;

c) gyógyszerek tesztelése e célra szolgáló laboratóriumban;

d) gyógyszerek tárolása, tartósítása és nagykereskedelmi elosztása;

e) gyógyszerek készítése, tesztelése, tárolása és forgalmazása közforgalmú gyógyszertárakban;

f) gyógyszerek készítése, tesztelése, tárolása és forgalmazása kórházakban;

g) gyógyszerekkel kapcsolatos tájékoztatás és tanácsadás.

(3)  Ha egy tagállam valamely gyógyszerészi tevékenység gyakorlásának megkezdését vagy gyakorlását — az V. melléklet 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat meglétén felül — kiegészítő szakmai tapasztalathoz köti, ez a tagállam e tekintetben elegendő bizonyítékként ismeri el az érintett személy saját tagállamának illetékes hatóságai által kibocsátott olyan igazolást, amely szerint az érintett személy a kérdéses tevékenységet a saját tagállamban hasonló időtartamon keresztül gyakorolta.

(4)  A (3) bekezdésben említett elismerés nem alkalmazható a Luxemburgi Nagyhercegség által az állami közforgalmú gyógyszertári koncesszió megadásához megkövetelt kétéves szakmai tapasztalat esetében.

(5)  Ha 1985. szeptember 16-án valamely tagállamban olyan versenyvizsgarendszert alkalmaztak, amelynek célja a (2) bekezdés szerinti képesítéssel rendelkezők közül azok kiválasztása, akiket olyan új gyógyszertárak tulajdonjogának megszerzésére jogosítanak fel, amelyek létrehozásáról a nemzeti földrajzi elosztási rendszer keretében már döntés született, ez a tagállam az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérve megtarthatja ezt a vizsgát és az abban való részvételt előírhatja olyan, más tagállamokbeli állampolgárok számára, akik az V. melléklet 5.6.2. pontjában említett, előírt gyógyszerészi képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, vagy akikre a 23. cikk rendelkezései vonatkoznak.



8. szakasz

Építészmérnökök

46. cikk

Építészmérnökök képzése

(1)  Az építészmérnöki képzés összesen legalább ►C2  teljes idejű képzés, vagy legalább hároméves teljes idejű tanulmányi időszakot ◄ magában foglaló hatéves képzés, amely egyetemen vagy hasonló oktatási intézményben zajlik. A képzést sikeres egyetemi szintű vizsgával kell lezárni.

A képzésnek, amelynek egyetemi szintűnek kell lennie, és amelyben a fő összetevő az építészet kell legyen, egyensúlyt kell fenntartania az építészeti képzés elméleti és gyakorlati elemei között, valamint garantálnia kell a következő ismeretek és készségek megszerzését:

a) az esztétikai és műszaki követelményeket is kielégítő építészeti tervek elkészítésének képessége;

b) az építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó művészetek, technológiák és tudományok megfelelő ismerete;

c) az építészeti tervezés minőségére ható képzőművészetek ismerete;

d) a várostervezés és a tervezés megfelelő ismerete, a tervezési folyamathoz szükséges képességek megléte;

e) az emberek és épületek, az épületek és a környezet közötti kapcsolat ismerete, valamint annak a szükségszerűségnek a megértése, hogy az épületeket és a közöttük lévő teret az emberi igényekhez és mértékekhez kell igazítani;

f) az építészmérnöki szakma és az építészmérnök társadalmon belüli szerepének megértése, különösen a társadalmi tényezőket figyelembe vevő előzetes tervek készítésében;

g) tervezési projektekhez szükséges vizsgálati módszerek és vázlatkészítés ismerete;

h) a szerkezettervezés és az épülettervezéssel kapcsolatos építési és műszaki problémák megértése;

i) a fizikai problémák és technológiák, valamint az épületek funkcióinak ismerete, hogy azokban kényelmes és az éghajlat elleni védelmet biztosító belső feltételeket lehessen teremteni;

j) a szükséges tervezési szakértelem, amely kielégíti a felhasználók igényeit a költségtényezők és az építési előírások korlátai között;

k) azoknak az iparágaknak, szervezeteknek, szabályozásoknak és eljárásoknak a megfelelő ismerete, amelyek szerepet játszanak a tervezést követő kivitelezésben, valamint a tervek általános tervbe történő foglalásában.

(2)   ►M4  A Bizottság az (1) bekezdésben felsorolt ismeretek és készségek körét hozzáigazíthatja a tudományos és a technikai haladáshoz. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedést az 58. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. ◄

Az ilyen naprakésszé tétel egy tagállamban sem vonhatja maga után azon meglévő jogszabályi alapelvek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak.

47. cikk

Eltérések az építészmérnöki képzés feltételeitől

(1)  A 46. cikktől eltérve, a következőket szintén a 21. cikknek megfelelőként kell elismerni: azt az 1985. augusztus 5-től létező, a Németországi Szövetségi Köztársaságban a „Fachhochschulen”-ben zajló, hároméves képzést, amely megfelel a 46. cikkben foglalt követelményeknek és ebben a tagállamban a 48. cikkben említett tevékenységeknek „építészmérnök” szakmai cím használata mellett történő gyakorlása megkezdésére jogosít, feltéve, hogy a képzést a Németországi Szövetségi Köztársaságban szerzett négyéves szakmai tapasztalat követte, amelyről az a szakmai szövetség adott ki igazolást, amelynek a névjegyzékében az ezen irányelv rendelkezéseivel élni kívánó építészmérnök neve szerepel.

A szakmai szövetségnek előbb meg kell győződnie arról, hogy az érintett építészmérnök által az építészet terén végzett munka a 46. cikk (1) bekezdésében említett ismeretek és készségek teljes körének meggyőző alkalmazása. Az említett igazolást ugyanazon eljárás szerint kell kiadni, mint amely szerint a szakmai szövetség névjegyzékébe való felvétel történik.

(2)  A 46. cikktől eltérve, a következőket szintén a 21. cikknek megfelelőként kell elismerni: szociális fejlesztő programok vagy ►C2  nem teljes idejű egyetemi tanulmányok ◄ részét képező képzés, amely megfelel a 46. cikkben említett követelményeknek, ha ezt az igazolja, hogy olyan személy, aki legalább hét évet dolgozott az építészet területén egy építészmérnök vagy egy építész iroda felügyelete mellett, sikeres építészmérnöki vizsgát tett. A vizsgának egyetemi szintűnek kell lennie, és egyenértékűnek kell lennie a 46. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett záróvizsgával.

48. cikk

Az építészmérnöki szakmai tevékenységek gyakorlása

(1)  Ezen irányelv alkalmazásában építészmérnöki szakmai tevékenység az a tevékenység, amelyet az „építészmérnök” szakmai cím használata mellett rendszeresen végeznek.

(2)  Egy tagállam azon állampolgárait, akik az említett cím használatára olyan törvény erejénél fogva jogosultak, amely egy tagállam illetékes hatóságát felhatalmazza ennek a címnek olyan tagállami állampolgárok részére történő megadására, akik az építészet terén kiemelkedő eredményeket értek el, úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek az építészmérnöki tevékenységek „építészmérnök” szakmai cím használata mellett történő gyakorlásához szükséges feltételeknek. Az érintett személyek tevékenységének építészeti jellegét a saját tagállam által kibocsátott igazolás tanúsítja.

49. cikk

Az építészmérnökök szerzett jogai

►C2  (1)  Minden tagállam elfogadja a többi tagállam által kibocsátott, a VI. mellékletben felsorol ◄ t és az ugyanazon mellékletben említett referencia-tanévnél nem később kezdődött képzést tanúsító, előírt építészmérnöki képesítés megszerzését tanúsító okiratokat akkor is, ha azok nem felelnek meg a 46. cikkben megállapított minimumkövetelményeknek, továbbá az építészmérnöki szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt építészmérnöki képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott okiratokat.

Ilyen körülmények között, el kell ismerni azokat a Németországi Szövetségi Köztársaság illetékes hatóságai által kibocsátott igazolásokat, amelyek azt tanúsítják, hogy a Német Demokratikus Köztársaság illetékes hatóságai által 1945. május 8-án vagy azt követően kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok egyenértékűek az említett mellékletben felsorolt ilyen okiratokkal.

(2)  Az (1) bekezdés sérelme nélkül, minden tagállam elismeri a következő, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, továbbá az építészmérnöki szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzésének tanúsítása végett általa kibocsátott okiratokat: a tagállami állampolgárok részére olyan tagállamok által kibocsátott igazolások, amelyekben az építészmérnöki tevékenység gyakorlásának megkezdése és gyakorlása szabályozva volt a következő időpontoktól:

a) 1995. január 1. Ausztria, Finnország és Svédország esetében;

b) 2004. május 1. a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében;

c) 1987. augusztus 5. a többi tagállam esetében.

►C2  Az első albekezdésben említett igazolások tanúsítják, hogy birtokosuk legkésőbb a megfelelő időpontban jogosulttá vált az építészmérnöki szakmai cím használatára ◄ , és a kérdéses tevékenységet, az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül, a vonatkozó szabályok keretében ténylegesen gyakorolta.



IV. FEJEZET

A letelepedésre vonatkozó közös rendelkezések

50. cikk

Dokumentáció és formai követelmények

(1)  Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatóságai e cím alapján a kérdéses szabályozott szakma gyakorlására vonatkozó engedély iránti kérelmet bírálnak el, megkövetelhetik a VII. mellékletben felsorolt dokumentumok és igazolások bemutatását.

A VII. melléklet 1. pontjának d), e) és f) alpontjában felsorolt dokumentumok a benyújtásuk napján három hónapnál nem lehetnek régebbiek.

A tagállamok, szervek és más jogi személyek gondoskodnak a tudomásukra jutott adatok bizalmas kezeléséről.

(2)  Alapos kétség esetén a fogadó tagállam egy másik tagállam illetékes hatóságától kérheti, hogy igazolja az ez utóbbi tagállamban kiadott tanúsítványok és előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok hitelességét, valamint adott esetben azt, hogy a jogosult az e cím III. fejezetében említett szakmák tekintetében megfelel a 24., 25., 28., 31., 34., 35., 38., 40., 44., illetve 46. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeknek.

(3)  Alapos kétség esetén, ha a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot egy tagállam illetékes hatósága bocsátotta ki, és az olyan képzésre vonatkozik, amelyre részben vagy teljes egészében egy másik tagállam területén jogszerűen letelepedett intézményben került sor, a fogadó tagállam jogosult az okiratot kibocsátó tagállam illetékes szervéhez fordulni avégett, hogy meggyőződjön arról,

a) hogy a képzést folytató intézménynél tartott képzést hivatalosan igazolta-e az okiratot kibocsátó tagállamban található oktatási intézmény;

b) hogy a kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat azonos-e azzal, amelyet akkor adtak volna meg, ha a képzést teljes egészében a képesítő okiratot kibocsátó tagállamban végezték volna; valamint

c) hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat ugyanazokat a szakmai jogokat biztosítja-e a képesítő okiratot kibocsátó tagállam területén.

(4)  Amennyiben a fogadó tagállam a szabályozott szakma gyakorlásának megkezdéséhez az állampolgáraitól eskü vagy ünnepélyes nyilatkozat megtételét követeli meg, és amennyiben ennek az eskünek, illetve nyilatkozatnak a szövege a többi tagállam állampolgára tekintetében nem alkalmazható, a fogadó tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy az érintett személyek számára megfelelő és egyenértékű szöveg álljon rendelkezésre.

51. cikk

A szakmai képesítések kölcsönös elismerésére irányuló eljárás

(1)  A fogadó tagállam illetékes hatósága a kérelem beérkezését követő egy hónapon belül visszaigazolást küld a kérelem beérkezéséről, és adott esetben tájékoztatja a kérelmezőt a hiányzó iratokról.

(2)  A szabályozott szakma gyakorlására vonatkozó engedély iránti kérelmet vizsgáló eljárást a lehető leggyorsabban le kell folytatni, és a kérelmező teljes dokumentációjának benyújtása után legfeljebb három hónappal a fogadó tagállam illetékes hatóságának indokolással ellátott határozatával kell lezárni. Ez a határidő azonban az e cím I. és II. fejezetének hatálya alá tartozó esetekben egy hónappal meghosszabbítható.

(3)  A határozat ellen, illetve a döntés határidőn belüli meghozatalának elmulasztása esetén a nemzeti jog szerinti jogorvoslattal lehet élni.

52. cikk

Szakmai címek használata

(1)  Ha egy fogadó tagállamban az érintett szakma valamely tevékenységére vonatkozó szakmai cím használata szabályozott, a többi tagállamnak a III. cím alapján valamely szabályozott szakma gyakorlására jogosult állampolgárai a fogadó tagállamnak azt a szakmai címét használják, amely a másik tagállamban az érintett szakmának megfelel, és használják a szakmai cím rövidített formáját is.

(2)  Amennyiben egy szakmát a fogadó tagállamban a 3. cikk (2) bekezdése szerinti szövetség vagy szervezet szabályoz, a tagállamok állampolgárai csak akkor jogosultak az e szövetség vagy szervezet által odaítélt szakmai címnek, illetve e cím rövidített formájának a használatára, ha igazolják, hogy a szóban forgó szövetség vagy szervezet tagjai.

Amennyiben a szövetség vagy szervezet a tagfelvételt bizonyos képesítésektől teszi függővé, ezt más tagállamok szakmai képesítéssel rendelkező állampolgáraival szemben csak az ebben az irányelvben megállapított feltételek szerint teheti meg.



IV. CÍM

A SZAKMA GYAKORLÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

53. cikk

Nyelvismeret

A szakmai képesítések elismerésének hatálya alá tartozó személyeknek a szakmának a fogadó tagállamban való gyakorlásához szükséges nyelvismerettel kell rendelkezniük.

54. cikk

Képzettséghez kapcsolódó címek használata

A 7. és az 52. cikk sérelme nélkül, a fogadó tagállam gondoskodik arról, hogy az érintett személyek megkapják a jogot arra, hogy a saját tagállamukban megszerzett, képzettséghez kapcsolódó címüket, és lehetőség szerint annak rövidített formáját saját tagállamuk nyelvén használhassák. A fogadó tagállam megkövetelheti, hogy a kérelmező a cím viselésekor annak az oktatási intézménynek vagy vizsgabizottságnak a nevét és címét is feltüntesse, ahol a címet szerezte. Amennyiben a saját tagállamban használatos, képzettséghez kapcsolódó cím a fogadó tagállamban összetéveszthető egy olyan címmel, amelyhez ez utóbbi tagállamban a jogosult által el nem végzett kiegészítő képzés szükséges, a fogadó tagállam megkövetelheti a jogosulttól, hogy a saját tagállamban használatos, képzettséghez kapcsolódó címet a fogadó tagállam által megállapítandó megfelelő formában használja.

55. cikk

A társadalombiztosítási alapok általi jóváhagyás

Az 5. cikk (1) bekezdésének és a 6. cikk első albekezdése b) pontjának a sérelme nélkül, azok a tagállamok, amelyek a területükön szakmai képesítést szerzett személyektől a társadalombiztosítási alap általi jóváhagyás megszerzéséhez megkövetelik, hogy munkahelyi képzés keretében felkészítő időszakot töltsenek le és/vagy bizonyos ideig szakmai tapasztalatot szerezzenek, mellőzik e kötelezettség megkövetelését a más tagállamban megszerzett orvosi és fogorvosi szakmai képesítés megszerzéséről szóló okiratok birtokosai esetében.



V. CÍM

KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS VÉGREHAJTÁSI FELELŐSSÉG

56. cikk

Illetékes hatóságok

(1)  A fogadó tagállam és a saját tagállam illetékes hatóságai szorosan együttműködnek és kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak ezen irányelv alkalmazásának megkönnyítése érdekében. Gondoskodnak az egymásnak szolgáltatott adatok bizalmas kezeléséről.

(2)  A fogadó tagállam és a saját tagállam illetékes hatóságai — a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 24 ) és a az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) ( 25 ) előírt személyesadat-védelmi jogi rendelkezéseket tiszteletben tartva — adatokat szolgáltatnak egymásnak azokról a fegyelmi eljárásokról, büntetőjogi szankciókról, vagy bármely egyéb jelentős súlyú, konkrét körülményekről, amelyek az ezen irányelv alapján gyakorolt tevékenységek tekintetében várhatóan következményekkel járhatnak.

A saját tagállam megvizsgálja az ilyen körülmények valóságnak való megfelelését, és hatóságai döntenek arról, hogy milyen jellegű és milyen terjedelmű vizsgálatra van szükség, majd a saját tagállam tájékoztatja a fogadó tagállamot a rendelkezésére álló információkból levont következtetéseiről.

(3)  Legkésőbb 2007. október 20-án minden tagállam kijelöli azokat a hatóságokat és szerveket, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok és egyéb dokumentumok, illetve adatok kibocsátására, illetve átvételére, valamint azokat, amelyek hatáskörrel rendelkeznek a kérelmek fogadására és az ezen irányelvben említett határozatok meghozatalára, és erről a többi tagállamot és a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatja.

(4)  Az (1) bekezdésben említett hatóságok tevékenységei tekintetében minden tagállam kijelöl egy koordinátort, és erről a többi tagállamot és a Bizottságot tájékoztatja.

A koordinátorok feladatai a következők:

a) ezen irányelv egységes alkalmazásának elősegítése;

b) az ezen irányelv alkalmazása szempontjából fontos információk gyűjtése, így például arra vonatkozóan, hogy a tagállamokban milyen feltételekkel lehet megkezdeni a szabályozott szakmák gyakorlását.

A b) pontban leírt feladatok teljesítése céljából a koordinátorok segítséget igényelhetnek az 57. cikkben említett információs szolgálatoktól.

57. cikk

Információs szolgálatok

Minden tagállam legkésőbb 2007. október 20-ig kijelöl egy információs szolgálatot, amelynek feladata a következő lesz:

a) az állampolgárok és más tagállamok információs szolgálatai részére a szükséges tájékoztatás megadása a szakmai képesítések ezen irányelvben előírt kölcsönös elismerésére vonatkozóan, így a szakmákra és e szakmák gyakorlására irányadó nemzeti jogszabályi rendelkezésekre, közöttük a szociális rendelkezésekre és adott esetben az etikai szabályokra vonatkozó tájékoztatás;

b) az állampolgárok segítése az ezen irányelvvel rájuk ruházott jogok érvényesítésében, szükség szerint a fogadó tagállam más információs szolgálataival és illetékes hatóságával együttműködve.

A Bizottság kérésére az információs szolgálatok a kérés kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot azoknak a vizsgálatoknak az eredményéről, amelyeket a b) pont rendelkezései alapján folytatnak.

▼M4

58. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a szakmai képesítések elismerésével foglalkozó bizottság segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő két hónap.

(3)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

▼B

59. cikk

Konzultáció

A Bizottság megfelelő módon biztosítja a konzultációt az érintett szakmai csoportok szakértőivel, különösen az 58. cikkben említett bizottság munkájával kapcsolatban, és e konzultációkról indoklással ellátott jelentést készít a bizottság számára.



VI. CÍM

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

60. cikk

Jelentések

(1)  2007. október 20-tól kezdve, a tagállamok kétévente jelentést küldenek a Bizottságnak a rendszer alkalmazásáról. A jelentésnek az általános észrevételeken kívül tartalmaznia kell a meghozott határozatokra vonatkozó statisztikai kimutatást, valamint az ezen irányelv alkalmazása során felmerült főbb problémák ismertetését.

(2)  2007. október 20-tól kezdve, a Bizottság ötévente jelentést készít ezen irányelv végrehajtásáról.

61. cikk

Eltérési záradék

Ha ezen irányelv valamely rendelkezésének alkalmazása tekintetében egy tagállam egy meghatározott területen jelentős nehézségekbe ütközik, a Bizottság az érintett tagállammal együttműködve megvizsgálja ezeket a nehézségeket.

Szükség szerint a Bizottság az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban dönt arról, hogy az érintett tagállamnak korlátozott időtartamra engedélyt ad a szóban forgó rendelkezéstől való eltérésre.

62. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 77/452/EGK, 77/453/EGK, 78/686/EGK, 78/687/EGK, 78/1026/EGK, 78/1027/EGK, 80/154/EGK, 80/155/EGK, 85/384/EGK, 85/432/EGK, 85/433/EGK, 89/48/EGK, 92/51/EGK, 93/16/EGK és 1999/42/EK irányelv 2007. október 20-tól hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozást ezen irányelvre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a hatályon kívül helyezett irányelvek alapján elfogadott jogi aktusokat a hatályon kívül helyezés nem érinti.

63. cikk

Átültetés

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2007. október 20-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

64. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

65. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.




I. MELLÉKLET

Azon szakmai szövetségek és szervezetek jegyzéke, melyek teljesítik a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeket

ÍRORSZÁG ( 26 )

1. The Institute of Chartered Accountants in Ireland ( 27 )

2. The Institute of Certified Public Accountants in Ireland (27) 

3. The Association of Certified Accountants (27) 

4. Institution of Engineers of Ireland

5. Irish Planning Institute

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

1. Institute of Chartered Accountants in England and Wales

2. Institute of Chartered Accountants of Scotland

3. Institute of Chartered Accountants in Ireland

4. Chartered Association of Certified Accountants

5. Chartered Institute of Loss Adjusters

6. Chartered Institute of Management Accountants

7. Institute of Chartered Secretaries and Administrators

8. Chartered Insurance Institute

9. Institute of Actuaries

10. Faculty of Actuaries

11. Chartered Institute of Bankers

12. Institute of Bankers in Scotland

13. Royal Institution of Chartered Surveyors

14. Royal Town Planning Institute

15. Chartered Society of Physiotherapy

16. Royal Society of Chemistry

17. British Psychological Society

18. Library Association

19. Institute of Chartered Foresters

20. Chartered Institute of Building

21. Engineering Council

22. Institute of Energy

23. Institution of Structural Engineers

24. Institution of Civil Engineers

25. Institution of Mining Engineers

26. Institution of Mining and Metallurgy

27. Institution of Electrical Engineers

28. Institution of Gas Engineers

29. Institution of Mechanical Engineers

30. Institution of Chemical Engineers

31. Institution of Production Engineers

32. Institution of Marine Engineers

33. Royal Institution of Naval Architects

34. Royal Aeronautical Society

35. Institute of Metals

36. Chartered Institution of Building Services Engineers

37. Institute of Measurement and Control

38. British Computer Society




II. MELLÉKLET

A 11. cikk c) pontja ii. alpontjában említett speciális rendszerű képzések jegyzéke

1.   Egészségügyi és gyermekgondozási jellegű szakképzések

Az alábbiakra nyújtanak képzést:

Németországban:

▼M2

 egészségügyi és gyermekápoló („Gesundheits- und Kinderkrankenpfleger(in)”),

▼B

 fizioterapeuta/gyógytornász („Krankengymnast(in)/Physiotherapeut(in)”) ( 28 ),

 ergotherapeuta („Beschäftigungs- und Arbeitstherapeut/Ergotherapeut”),

 logopédus („Logopäde/Logopädin”),

 ortoptikus („Orthoptist(in)”),

 államilag elismert képesítésű gyermekgondozó („Staatlich anerkannte(r) Erzieher(in)”),

 államilag elismert képesítésű gyógypedagógus („Staatlich anerkannte(r) Heilpädagoge(-in)”),

 orvosi laboratóriumi asszisztens („medizinisch-technische(r) Laboratoriums- Assistent(in)”),

 radiológiai asszisztens („medizinisch-technische(r) Radiologie-Assistent(in)”),

 izotóp asszisztens („medizinisch-technische(r) Assistent(in) für Funktionsdiagnostik”),

 állat-egészségügyi technikus („veterinärmedizinisch-technische(r) Assistent(in)”),

 dietetikus („Diätassistent(in)”),

 gyógyszerész technikus („Pharmazieingenieur”), aki 1994. március 31. előtt vett részt képzésben a Német Demokratikus Köztársaságban vagy az új szövetségi tartományok területén,

▼M2 —————

▼B

 beszédterapeuta („Sprachtherapeut(in)”),

▼M2

 geriátriai szakápoló („Altenpflegerin und Altenpfleger”),

▼C1

amely képesítés megszerzéséhez összesen legalább tizenhárom éves oktatás és szakképzés szükséges, amely a következőket tartalmazza:

 legalább hároméves, vizsgával záruló szakképzés szakiskolában, bizonyos esetekben egy- vagy kétéves szaktanfolyammal kiegészítve, amely végén vizsgát kell tenni,

 vagy legalább két és fél éves, vizsgával záruló szakiskolai tanulmányok, amelyet legalább hat hónapos munkahelyi gyakorlat vagy legalább hat hónapos, elismert intézményben letöltendő szakmai gyakorlat egészít ki,

 vagy legalább kétéves, vizsgával záruló szakiskolai tanulmányok, amelyet legalább egyéves munkahelyi gyakorlat vagy legalább egyéves, jóváhagyott intézményben letöltendő szakmai gyakorlat egészít ki.

▼B

A Cseh Köztársaságban:

 egészségügyi asszisztens („zdravotnický asistent”),

a képzés teljes időtartama legalább 13 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy egészségügyi szakközépiskolában elvégzendő négyéves középfokú szakképzést, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul,

 táplálkozási asszisztens („nutriční asistent”),

a képzés teljes időtartama legalább 13 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy egészségügyi szakközépiskolában elvégzendő négyéves középfokú szakképzést, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul.

Olaszországban:

 fogtechnikus („odontotecnico”),

 látszerész („ottico”),

▼C1

amely képesítés megszerzéséhez összesen legalább 13 éves oktatás és szakképzés szükséges, amely a következőket tartalmazza:

 legalább hároméves, vizsgával záruló szakképzés szakiskolában, bizonyos esetekben egy- vagy kétéves szaktanfolyammal kiegészítve, amely végén vizsgát kell tenni,

 vagy legalább két és fél éves, vizsgával záruló szakiskolai tanulmányok, amelyet legalább hat hónapos munkahelyi gyakorlat vagy legalább hat hónapos, elismert intézményben letöltendő szakmai gyakorlat egészít ki,

 vagy legalább kétéves, vizsgával záruló szakiskolai tanulmányok, amelyet legalább egyéves munkahelyi gyakorlat vagy legalább egyéves, jóváhagyott intézményben letöltendő szakmai gyakorlat egészít ki.

▼B

Cipruson:

 fogtechnikus („οδοντοτεχνίτης”),

a képzés teljes időtartama legalább 14 év, beleértve legalább egy hatéves általános iskolai képzést, egy hatéves középiskolai képzést, az ezt követő kétéves felsőfokú szakképzést, és 1 év szakmai tapasztalatot,

 látszerész („τεχνικός oπτικός”),

a képzés teljes időtartama legalább 14 év, beleértve legalább egy hatéves általános iskolai képzést, egy hatéves középiskolai képzést, az ezt követő kétéves felsőfokú képzést, és 1 év szakmai tapasztalatot.

Lettországban:

 fogászati asszisztens („zobārstniecības māsa”),

a képzés teljes időtartama legalább 13 év, beleértve egy legalább tízéves általános iskolai képzést, egy kétéves, egészségügyi oktatási intézményben folytatott szakképzést,, valamint az ezt követő 3 év szakmai tapasztalatot, amelynek lezárásaként szakvizsgát kell tenni a bizonyítvány megszerzéséért.

 biomedikus laboratóriumi asszisztens („biomedicīnas laborants”),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább tízéves általános iskolai képzést, egy kétéves, egészségügyi oktatási intézményben folytatott szakképzést, valamint az ezt követő 2 év szakmai tapasztalatot, amelynek lezárásaként szakvizsgát kell tenni a bizonyítvány megszerzéséért,

 fogtechnikus („zobu tehniķis”),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább tízéves általános iskolai képzést, egy kétéves, egészségügyi oktatási intézményben folytatott szakképzést, valamint az ezt követő 2 év szakmai tapasztalatot, amelynek lezárásaként szakvizsgát kell tenni a bizonyítvány megszerzéséért,

 fizioterápiás asszisztens („fizioterapeita asistents”),

a képzés teljes időtartama legalább 13 év, beleértve egy legalább tízéves általános iskolai képzést, egy hároméves, egészségügyi oktatási intézményben folytatott szakképzést, valamint az ezt követő 2 év szakmai tapasztalatot, amelynek lezárásaként szakvizsgát kell tenni a bizonyítvány megszerzéséért.

Luxemburgban:

 radiológiai asszisztens („assistant(e) technique médical(e) en radiologie”),

 orvosi laboratóriumi asszisztens („assistant(e) technique médical(e) de laboratoire”),

 pszichiátriai szakápoló („infirmier/ière psychiatrique”),

 sebészasszisztens-technikus („assistant(e) technique médical(e) en chirurgie”),

▼M2

 gyermekgyógyászati ápoló („infirmier(ère) en pédiatrie”),

 aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló („infirmier(ère) en anesthésie et en réanimation”),

 masszőr („masseur”),

▼B

 gyermekgondozó („éducateur/trice”),

▼C1

amely képesítés megszerzéséhez összesen legalább 13 éves oktatás és szakképzés szükséges, amely a következőket tartalmazza:

 legalább hároméves, vizsgával záruló szakképzés szakiskolában, bizonyos esetekben egy- vagy kétéves szaktanfolyammal kiegészítve, amely végén vizsgát kell tenni,

 vagy legalább két és fél éves, vizsgával záruló szakiskolai tanulmányok, amelyet legalább hat hónapos munkahelyi gyakorlat vagy legalább hat hónapos, elismert intézményben letöltendő szakmai gyakorlat egészít ki,

 vagy legalább kétéves, vizsgával záruló szakiskolai tanulmányok, amelyet legalább egyéves munkahelyi gyakorlat vagy legalább egyéves, jóváhagyott intézményben letöltendő szakmai gyakorlat egészít ki.

▼B

Hollandiában:

 állatorvosi asszisztens („dierenartsassistent”),

▼C1

amely képesítés megszerzéséhez összesen legalább tizenhárom éves oktatás és szakképzés szükséges, amely a következőket tartalmazza: három év szakképzés szakiskolában („MBO” – rendszer), vagy három év szakképzés a duális gyakornoki rendszerben („LLW”), mindkettőt záróvizsga követi.

▼B

Ausztriában:

 gyermek- és ifjúsági szakápoló („spezielle Grundausbildung in der Kinder- und Jugendlichenpflege”),

▼M2

az általános képzés és a szakképzés összesen legalább tizenhárom évig tart, ezen belül legalább tíz év általános oktatásból és három év ápolóképző szakiskolában végzett szakképzésből áll, és sikeres vizsga esetén oklevél megszerzésével zárul,

▼B

 pszichiátriai szakápoló („spezielle Grundausbildung in der psychiatrischen Gesundheits- und Krankenpflege”),

▼M2

az általános képzés és a szakképzés összesen legalább tizenhárom évig tart, ezen belül legalább tíz év általános oktatásból és három év ápolóképző szakiskolában végzett szakképzésből áll, és sikeres vizsga esetén oklevél megszerzésével zárul,

▼B

 kontaktlencse-optikus („Kontaktlinsenoptiker”),

 pedikűrös („Fußpfleger”),

 hallókészülék-technikus („Hörgeräteakustiker”),

 gyógyáru-kereskedő („Drogist”),

az általános és a szakképzés teljes időtartama legalább tizennégy év, beleértve legalább ötéves képzést meghatározott képzési rendszerben, legalább három év időtartamú, részben a munkahelyen kapott képzésből, részben szakképzési intézményben biztosított képzésből álló szakmai képzésre, illetve szakmai gyakorlati és képzési időszakra osztva, amelyet szakvizsga követ a szakma gyakorlására és a gyakornokok képzésére való jogosultság megszerzéséért,

 masszőr (Masseur),

az általános és a szakképzés teljes időtartama legalább tizennégy év, beleértve ötéves képzést meghatározott képzési rendszerben, amely kétéves időtartamú szakmai képzést, kétéves szakmai gyakorlati és képzési időszakot és egyéves képzést foglal magában, amelyet szakvizsga követ a szakma gyakorlására és a gyakornokok képzésére való jogosultság megszerzéséért,

 óvodai dolgozó (Kindergärtner/in),

 gyermekgondozó (Erzieher),

az általános és a szakképzés teljes időtartama tizenhárom év, beleértve ötéves szakosított iskolai szakképzést, amely vizsgával zárul.

▼M6

 gyermek- és ifjúsági szakápoló (Sonderausbildung in der Kinder- und Jugendlichenpflege),

 pszichiátriai szakápoló (Sonderausbildung in der psychiatrischen Gesundheits- und Krankenpflege),

 intenzív szakápoló (Sonderausbildung in der Intensivpflege),

 intenzív gyermekszakápoló (Sonderausbildung in der Kinderintensivpflege),

 aneszteziológiai szakápoló (Sonderausbildung in der Anästhesiepflege),

 vesepótló kezelésekkel foglalkozó szakápoló (Sonderausbildung in der Pflege bei Nierenersatztherapie),

 műtős szakápoló (Sonderausbildung in der Pflege im Operationsbereich),

 kórház-higiéniai szakértő (Sonderausbildung in der Krankenhaushygiene),

 az egészségügyi ellátáshoz és betegápoláshoz kapcsolódó oktatási feladatok szakértője (Sonderausbildung für Lehraufgaben in der Gesundheits- und Krankenpflege),

 az egészségügyi ellátás és betegápolás igazgatási feladatainak szakértője (Sonderausbildung für Führungsaufgaben in der Gesundheits- und Krankenpflege),

az oktatás és képzés teljes időtartama legalább tizenhárom és fél év és tizennégy év között van, beleértve egy legalább tízéves általános oktatást, egy további hároméves alapképzést az egészségügyi ellátási és ápolási felsőfokú közszolgálatban, illetve egy hat–tizenkét hónapos szakirányú képzést egy szakterületet, tanári vagy igazgatási tevékenységet illetően.

▼B

Szlovákiában:

 alapfokú művészeti iskolai tánctanár („učiteľ v tanečnom odbore na základných umeleckých školách”),

a képzés teljes időtartama legalább 14,5 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, egy négyéves szakirányú középiskolai képzést, valamint 5 félév táncpedagógusi képzést,

 oktató speciális oktatási intézményben és szociális ellátási intézményben („vychovávatel' v špeciálnych výchovných zariadeniach a v zariadeniach sociálnych služieb”),

a képzés teljes időtartama legalább 14 év, beleértve 8/9 év általános iskolai képzést, egy négyéves időtartamú pedagógiai szakközépiskolai vagy egyéb középiskolai képzést, valamint egy további kétéves, ►C2  nem teljes idejű pedagógiai képzést. ◄

▼M5

 fogtechnikus („zubný technik”),

az oktatás és képzés időtartama legalább 14 év, beleértve legalább 8 vagy 9 év általános iskolai oktatást, 4 év középiskolai oktatást, amelyet 2 év, egészségügyi szakiskolában folytatott továbbképzés követ, majd egy általános, elméleti és gyakorlati záróvizsga („maturitné vysvedčenie”) zár le.

▼B

2.   Kézműipari ágazat „mester” szinten („Mester/Meister/Maître”), ezen irányelv III. címének II. fejezetében nem említett oktatás és szakképzés

A következőkre vonatkozó képzés:

▼M5 —————

▼B

Németországban:

 látszerész („Augenoptiker”),

 fogtechnikus („Zahntechniker”),

▼M2

 ortopédiai technikus („Orthopädietechniker”),

▼B

 hallókészülék-készítő („Hoergeraeteakustiker”),

▼M2 —————

▼B

 ortopédiai cipész („Orthopädieschuhmacher”).

Luxemburgban:

 látszerész („opticien”),

 fogtechnikus („mécanicien dentaire”),

 hallókészülék-készítő („audioprothésiste”),

 ortopédiai műszerész/ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő („mécanicien orthopédiste/bandagiste”),

 ortopédiai cipész („orthopédiste-cordonnier”),

a képzések teljes időtartama tizennégy év, beleértve a legalább ötéves, meghatározott képzési rendszerű képzést, amely a képzést nyújtó intézményben folytatott elméleti képzésből, valamint munkahelyi szakmai gyakorlatból áll, amely végén vizsgát kell tenni, amely a szakipari tevékenységnek önálló vállalkozóként vagy hasonló felelősségi szintű alkalmazottként való gyakorlására jogosít.

Ausztriában:

 ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő („Bandagist”),

 fűzőkészítő („Miederwarenerzeuger”),

 látszerész („Optiker”),

 ortopédiai cipész („Orthopädieschuhmacher”),

 ortopédiai technikus („Orthopädietechniker”),

 fogtechnikus („Zahntechniker”),

 kertész („Gärtner”),

az általános és szakképzés teljes időtartama legalább tizennégy év, beleértve legalább ötéves képzést meghatározott képzési rendszerben, legalább három év időtartamú, részben a munkahelyen folytatott képzésből, részben szakképzési intézetben folytatott képzésből álló gyakornoki képzésre, illetve legalább kétéves szakmai gyakorlati és képzési időszakra osztva, amelyet mestervizsga követ a szakma gyakorlására, gyakornokok képzésére és a „Meister” cím használatára való jogosultság megszerzése céljából,

mező- és erdőgazdasági mester, nevezetesen:

 mezőgazdasági mester („Meister in der Landwirtschaft”),

 a vidéki házi gazdálkodás mestere („Meister in der ländlichen Hauswirtschaft”),

 kertészeti mester („Meister im Gartenbau”),

 a piaci kertészet mestere („Meister im Feldgemüsebau”),

 gyümölcstermesztési és -feldolgozási mester („Meister im Obstbau und in der Obstverwertung”),

 szőlőtermesztési és borászmester („Meister im Weinbau und in der Kellerwirtschaft”),

 tejtermelő mester („Meister in der Molkerei- und Käsereiwirtschaft”),

 lótenyésztő mester („Meister in der Pferdewirtschaft”),

 haltenyésztő mester („Meister in der Fischereiwirtschaft”),

 baromfitenyésztő mester („Meister in der Geflügelwirtschaft”),

 méhészmester („Meister in der Bienenwirtschaft”),

 erdészmester („Meister in der Forstwirtschaft”),

 erdőtelepítési és erdőmérnök mester („Meister in der Forstgarten- und Forstpflegewirtschaft”),

 a mezőgazdasági raktározás mestere („Meister in der landwirtschaftlichen Lagerhaltung”),

az általános és szakképzés teljes időtartama legalább tizenöt év, beleértve legalább hatéves képzést meghatározott képzési rendszerben, legalább három év időtartamú, részben a munkahelyen folytatott képzésből, részben szakképzési intézetben folytatott képzésből álló szakmai képzésre, illetve hároméves szakmai gyakorlati és képzési időszakra osztva, amelyet mestervizsga követ a szakma gyakorlására, gyakornokok képzésére és a „Meister” cím használatára való jogosultság megszerzéséért.

Lengyelországban:

 gyakorlati szakképzési oktató („Nauczyciel praktycznej nauki zawodu”),

amely az alábbiakat foglalja magában:

i. 8 év általános iskolai képzés, 5 év középiskolai szakképzés vagy ezzel egyenértékű középiskolai képzés a megfelelő területen, amelyet egy összesen legalább 150 órából álló pedagógiai képzés, illetve munkavédelmi és munkaegészségügyi kurzus követ; továbbá kétéves szakmai tapasztalat azon a területen, amelyen az adott személy tanítani fog; vagy

ii. 8 év általános iskolai képzés, 5 év középiskolai szakképzés, valamint ezt követően egy felsőfokú pedagógiai oktatási intézmény elvégzését tanúsító oklevél; vagy

iii. 8 év általános iskolai képzés, 2—3 év alapszintű középiskolai szakképzés, legalább hároméves szakmai tapasztalat, amelyet az adott szakterületen szerzett mesterlevél igazol, valamint ezt követően egy összesen legalább 150 órából álló pedagógiai képzés.

Szlovákiában:

 szakoktató („majster odbornej výchovy”),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve 8 év általános iskolai képzést, egy négyéves időtartamú szakképzést (teljes középiskolai szakképzés és/vagy a megfelelő (hasonló) területen szakmai képzésben való részvétel vagy szakmai tanfolyam elvégzése), összesen legalább hároméves szakmai tapasztalat azon a területen, amelyen az adott személy a teljes képzést vagy szakmai képzést elvégezte, és kiegészítő pedagógiai tanulmányok végzése tanári képesítést nyújtó karon vagy a műszaki egyetemeken; vagy teljes középiskolai képzés és szakmai képzés a megfelelő (hasonló) szakképzés vagy szakmai kurzus keretében, legalább 3 év szakmai tapasztalat azon a területen, amelyen az adott személy a képzést vagy szakmai képzést elvégezte, és kiegészítő pedagógiai tanulmányok végzése tanári képesítést nyújtó karon, illetve 2005. szeptember 1-jével bezárólag speciális pedagógiai képzés, amelyet a módszertani központok speciális oktatási intézményekben szerveznek szakoktatók számára, kiegészítő pedagógiai tanulmányok nélkül .

▼M2

2a   Meister/Mester (a Meister/Mester cím használatára jogosító iskolai és szakképzés) a következő szakmákban:

Németországban:

 fémmunkás („Metallbauer”),

 orvosi műszerész („Chirurgiemechaniker”),

 karosszérialakatos- és autógyártó („Karosserie- und Fahrzeugbauer”),

 gépjárműtechnikus („Kraftfahrzeugtechniker”),

 kerékpár- és motorkerékpár-szerelő („Zweiradmechaniker”),

 hűtőberendezés-szerelő („Kälteanlagenbauer”),

 számítástechnikus („Informationstechniker”),

 mezőgazdaságigép-szerelő („Landmaschinenmechaniker”),

 puskaműves („Büchsenmacher”),

 bádogos („Klempner”),

 vízvezeték- és fűtésszerelő („Installateur und Heizungsbauer”),

 elektrotechnikus („Elektrotechniker”),

 villamosgépgyártó („Elektromaschinenbauer”),

 hajóépítő („Boots- und Schiffbauer”),

 kőműves és betonépítő („Maurer und Betonbauer”),

 tűzhely- és légfűtésépítő („Ofen- und Luftheizungsbauer”),

 ács („Zimmerer”),

 tetőfedő („Dachdecker”),

 útépítő („Straßenbauer”),

 hő- és hangszigetelő („Wärme-, Kälte- und Schallschutzisolierer”),

 kútépítő („Brunnenbauer”),

 kőfaragó és kőszobrász („Steinmetz und Steinbildhauer”),

 stukkókészítő („Stuckateur”),

 szobafestő és mázoló („Maler und Lackierer”),

 állványozó („Gerüstbauer”),

 kéményseprő („Schornsteinfeger”),

 finomműszerész („Feinwerkmechaniker”),

 asztalos („Tischler”),

 kötélverő („Seiler”),

 pék („Bäcker”),

 cukrász („Konditor”),

 hentes („Fleischer”),

 fodrász („Frisör”),

 üveges („Glaser”),

 üvegfúvó és üvegkészülék-gyártó („Glasbläser und Glasapparatebauer”),

 vulkanizáló és gumijavító („Vulkaniseur und Reifenmechaniker”);

Luxemburgban:

 pék-cukrász („boulanger-pâtissier”),

 cukrász, csokoládé- és fagylaltkészítő („pâtissier-chocolatier-confiseur-glacier”),

 hentes („boucher-charcutier”),

 lóhúsfeldolgozó hentes („boucher-charcutier-chevalin”),

 étkeztető („traiteur”),

 molnár („meunier”),

 szabó („tailleur-couturier”),

 kalapos („modiste-chapelier”),

 szűcs („fourreur”),

 csizmadia-cipész („bottier-cordonnier”),

 órás („horloger”),

 ékszerész-ötvös („bijoutier-orfèvre”),

 fodrász („coiffeur”),

 kozmetikus („esthéticien”),

 általános műszerész („mécanicien en mécanique générale”),

 felvonó-, teherfelvonó-, mozgólépcső- és árukezelőberendezés-szerelő („installateur d’ascenseurs, de monte-charges, d’escaliers mécaniques et de matériel de manutention”),

 puskaműves („armurier”),

 kovács („forgeron”),

 ipari és építőipari gépszerelő („mécanicien de machines et de matériels industriels et de la construction”),

 gépjármű- és motorkerékpár-szerelő és autóvillamossági műszerész („mécanicien-électronicien d’autos et de motos”),

 karosszériaépítő és -javító („constructeur réparateur de carosseries”),

 gépjármű karosszériajavító és festő („débosseleur-peintre de véhicules automoteurs”),

 csévélőmunkás („bobineur”),

 audiovizuális elektrotechnikus („électronicien d’installations et d’appareils audiovisuels”),

 kábelhálózat-építő és -javító („constructeur réparateur de réseaux de télédistribution”),

 irodafelszerelési és informatikai elektrotechnikus („électronicien en bureautique et en informatique”),

 mezőgazdasági és borászati gépész („mécanicien de machines et de matériel agricoles et viticoles”),

 rézműves („chaudronnier”),

 horganyzó („galvaniseur”),

 gépjárműszakértő („expert en automobiles”),

 építőipari vállalkozó („entrepreneur de construction”),

 útépítő vállalkozó („entrepreneur de voirie et de pavage”),

 betonaljzat-készítő („confectionneur de chapes”),

 hő-, hang- és vízszigetelő technikus („entrepreneur d'isolations thermiques, acoustiques et d’étanchéité”),

 fűtés- és vízvezetékszerelő („installateur de chauffage-sanitaire”),

 hűtőgépszerelő („installateur frigoriste”),

 villanyszerelő („électricien”),

 fényreklámszerelő („installateur d’enseignes lumineuses”),

 kommunikációs és informatikai elektrotechnikus („électronicien en bureautique et en informatique”),

 riasztó- és biztonságiberendezés-szerelő („installateur de systèmes d’alarmes et de sécurité”),

 műbútorasztalos („menuisier-ébéniste”),

 parkettázó („parqueteur”),

 előregyártottelem-beszerelő („poseur d’éléments préfabriqués”),

 ablaktábla-, zsalu-, ponyva- és redőnykészítő és -szerelő („fabricant poseur de volets, de jalousies, de marquises et de store”),

 fémszerkezet-gyártó („entrepreneur de constructions métalliques”),

 kemenceépítő („constructeur de fours”),

 tetőfedő-bádogos („couvreur-ferblantier”),

 ács („charpentier”),

 márvány- és kőfaragó („marbrier-tailleur de pierres”),

 hidegburkoló („carreleur”),

 álmennyezet- és homlokzatépítő („plafonneur-façadier”),

 festő-dekoratőr („peintre-décorateur”),

 üveges-tükörkészítő („vitrier-miroitier”),

 kárpitos-lakberendező („tapissier-décorateur”),

 kandalló- és cserépkályha-készítő, -építő („constructeur poseur de cheminées et de poêles en faïence”),

 nyomdász („imprimeur”),

 médiaoperátor („opérateur média”),

 szitanyomó („sérigraphe”),

 könyvkötő („relieur”),

 orvosi és sebészeti műszerész („mécanicien de matériel médico-chirurgical”),

 gépjárművezetés-oktató („instructeur de conducteurs de véhicules automoteurs”),

 fémborítás- és fémtetőkészítő, -szerelő („fabricant poseur de bardages et toitures métalliques”),

 fényképész („photographe”),

 hangszerkészítő, -javító („fabricant réparateur d'instruments de musique”),

 úszásoktató („instructeur de natation”);

Ausztriában:

 építésvezető („Baumeister hinsichtl. der ausführenden Tätigkeiten”),

 pék („Bäcker”),

 kútépítő („Brunnenmeister”),

 tetőfedő („Dachdecker”),

 elektrotechnikus („Elektrotechnik”),

 hentes („Fleischer”),

 fodrász és parókakészítő (stylist) („Friseur und Perückenmacher (Stylist)”),

 gáz- és vízvezeték-szerelő („Gas- und Sanitärtechnik”),

 üveges („Glaser”),

 üvegező és síküvegcsiszoló („Glasbeleger und Flachglasschleifer”),

 üvegfúvó és üvegkészülék-gyártó („Glasbläser und Glasinstrumentenerzeugung”),

 öblösüveg-csiszoló és -nemesítő (kapcsolt kézműipari tevékenység) („Hohlglasschleifer und Hohlglasveredler [verbundenes Handwerk]”),

 fazekas („Hafner”),

 fűtésszerelő („Heizungstechnik”),

 szellőzéstechnikus (kapcsolt kézműipari tevékenység) („Lüftungstechnik [verbundenes Handwerk]”),

 hűtő- és klímaberendezés-szerelő („Kälte- und Klimatechnik”),

 kommunikációs technikus („Kommunikationselektronik”),

 cukrász, beleértve a mézeskalács-, kandírozottgyümölcs-, fagylalt- és csokoládékészítőt („Konditor [Zuckerbäcker] einschl. der Lebzelter und der Kanditen- Gefrorenes- und -Schokoladewarenerzeugung”),

 gépjárműtechnikus („Kraftfahrzeugtechnik”),

 karosszérialakatos, beleértve a karosszériafestőt és -fényezőt (kapcsolt kézműipari tevékenység) („Karosseriebauer einschl. Karosseriespengler u. -lackierer [verbundenes Handwerk]”),

 műanyag-feldolgozó („Kunststoffverarbeitung”),

 szobafestő és mázoló („Maler und Anstreicher”),

 fényező („Lackierer”),

 aranyozó és díszítő („Vergolder und Staffierer”),

 táblakészítő (kapcsolt kézműipari tevékenység) („Schilderherstellung [verbundenes Handwerk]”),

 villamosgép-gyártási és automatizálási mechatronikus („Mechatroniker f. Elektromaschinenbau u. Automatisierung”),

 elektronikai mechatronikus („Mechatroniker f. Elektronik”),

 iroda- és számítástechnikus („Büro- und EDV-Systemtechnik”),

 gépipari és gyártástechnikai mechatronikus („Mechatroniker f. Maschinen- und Fertigungstechnik”),

 orvosiműszer-mechatronikus (kapcsolt kézműipari tevékenység) („Mechatroniker f. Medizingerätetechnik [verbundenes Handwerk]”),

 felületkezelő technikus („Oberflächentechnik”),

 fémműves tervező (kapcsolt kézműipari tevékenység) („Metalldesign [verbundenes Handwerk]”),

 lakatos („Schlosser”),

 kovács („Schmied”),

 mezőgazdaságigép-szerelő („Landmaschinentechnik”),

 vízvezeték-szerelő („Spengler”),

 rézműves (kapcsolt kézműipari tevékenység) („Kupferschmied [verbundenes Handwerk]”),

 kőfaragó, beleértve a műkőkészítőt és a mozaikkészítőt („Steinmetzmeister einschl. Kunststeinerzeugung und Terrazzomacher”),

 stukkókészítő és vakoló („Stukkateur und Trockenausbauer”),

 asztalos („Tischler”),

 modellépítő („Modellbauer”),

 kádár („Binder”),

 esztergályos („Drechsler”),

 hajóépítő („Bootsbauer”),

 szobrász (kapcsolt kézműipari tevékenység) („Bildhauer [verbundenes Handwerk]”),

 vulkanizáló („Vulkaniseur”),

 fegyverműves (puskaműves), beleértve a fegyverkereskedőt („Waffengewerbe [Büchsenmacher] einschl. des Waffenhandels”),

 hő- és hangszigetelő, tűzvédelmi szakember („Wärme-, Kälte-, Schall- und Branddämmer”),

 ácsmester („Zimmermeister hinsichtl. der ausführenden Tätigkeiten”),

az általános és a szakképzés teljes időtartama legalább tizenhárom év, beleértve egy legalább hároméves, részben a munkahelyen kapott képzésből, részben szakképzési intézményben biztosított képzésből álló szakmai képzést meghatározott képzési rendszerben, amelyet vizsga és elméleti, valamint gyakorlati képzésből álló, legalább egyéves mesterképzés követ. A kézműipari mestervizsga sikeres megszerzése feljogosít a szakma önálló vállalkozásban való gyakorlására, tanulók képzésére és a „Meister/Mester” cím viselésére.

▼B

3.   Tengerhajózási ágazat

▼M3

a) Tengeri fuvarozás

A következőkre vonatkozó képzés :

Lettországban:

 hajós elektrotechnikus tiszt („kuģu elektromehāniķis”),

 hűtőgépkezelő („kuģa saldēšanas iekārtu mašīnists”).

Hollandiában:

 VTS tisztviselő („VTS-functionaris”.

amelyekhez a következő képzés szükségesek:

 Lettországban:

 

i. a hajós elektrotechnikus tiszt („kuģu elektromehāniķis”) esetében,

1. legalább 18 éves életkor;

2. a képzés teljes időtartama legalább 12,5 év, ebből legalább 9 év általános iskolai és 3 év szakképzés. Ezenfelül legalább 6 hónapos tengeri szolgálat hajó-elektrotechnikusként vagy hajó-elektrotechnikus asszisztenseként olyan hajón, melyen legalább 750 kW-os generátor van. A szakképzést szakmai vizsga zárja le az illetékes hatóságok előtt a Közlekedési Minisztérium által jóváhagyott képzési programmal összhangban;

ii. a hűtőgépkezelő („kuģa saldēšanas iekārtu mašīnists”) esetében;

1. legalább 18 éves életkor;

2. a képzés teljes időtartama legalább 13 év, ebből legalább 9 év általános iskolai és 3 év szakképzés. Ezenfelül legalább 12 hónapos tengeri szolgálat asszisztensként a hajó hűtőgépész mérnöke mellett. A szakképzést szakmai vizsga zárja le az illetékes hatóságok előtt a Közlekedési Minisztérium által jóváhagyott képzési programmal összhangban.

 Hollandiában:

 Legalább tizenöt évig tartó képzés, amelyből legalább három év felsőszintű szakképzés („HBO”) vagy középszintű szakképzés („MBO”), és amelyet legalább tizenkét heti elméleti képzést tartalmazó nemzeti és regionális szakosító képzések követnek, amelyek mindegyikét záróvizsga követi.

▼B

b) Tengeri halászat:

A következőkre vonatkozó képzés:

Németországban:

 mélytengeri halászati kapitány („Kapitän BG/Fischerei”),

 part menti halászati kapitány („Kapitän BLK/Fischerei”),

 fedélzeti tiszt, mélytengeri halászat („Nautischer Schiffsoffizier BGW/Fischerei”),

 fedélzeti tiszt, part menti halászat („Nautischer Schiffsoffizier BK/Fischerei”),

Hollandiában:

 első tiszt/első géptiszt V („stuurman werktuig-kundige V”),

 gépész IV (halászhajó) („werktuigkundige IV visvaart”),

 első tiszt IV (halászhajó) („stuurman IV visvaart”),

 első tiszt/első géptiszt VI („stuurman werktuigkundige VI”),

amelyekhez a következő képzés szükséges:

 Németországban a teljes képzési idő 14—18 év, beleértve a hároméves szakmai alapképzést és egy év tengeren töltött szolgálati időt, amelyet egy- vagy kétéves szakképzés követ, adott esetben, kétéves navigációs gyakorlattal kiegészítve,

 Hollandiában a teljes képzési idő 13—15 év, amelyből legalább két évet szakképző intézményben kell eltölteni tizenkét hónapos szakmai gyakorlattal kiegészítve,

és amely képzéseknek a Torremolinosi egyezmény (Nemzetközi egyezmény a halászhajók biztonságáról, 1977) hatálya alatt elismert képzésnek kell lennie.

4.   Technikai ágazatok

A következőkre vonatkozó képzés:

A Cseh Köztársaságban:

 engedéllyel rendelkező technikus, engedéllyel rendelkező földmérő („autorizovaný technik, autorizovaný stavitel”),

a képzés teljes időtartama legalább 9 év, beleértve egy négyéves műszaki szakközépiskolai szakképzést, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul (műszaki szakközépiskolai vizsga), 5 év szakmai gyakorlat, és az építőipar egyes szakmai tevékenységeinek végzését lehetővé tevő szakmai képesítő vizsgával zárul (50/1976 Sb. sz. törvénynek (építésügyi törvény) és a 360/1992 Sb. sz. törvénynek megfelelően),

 teherautósofőr („fyzická osoba řídící drážní vozidlo”),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely egy „maturitní zkouška” vizsgával zárul, és a gépjárművek hajtóerejével kapcsolatos záróvizsgával végződik,

 teherautó karbantartó technikus („drážní revizní technik”),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy gépipari vagy egy elektrotechnikai szakközépiskolában elvégzendő legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul.

 gépjárművezető oktató („učitel autoškoly”),

legalább 24 éves életkor, a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy, a közlekedésre vagy a gépészetre specializálódott, legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul,

 államilag elismert gépjármű forgalombiztonság-vizsgáló technikus („kontrolní technik STK”),

legalább 21 éves életkor; a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul, és amelyet egy legalább kétéves műszaki gyakorlat követ; az érintett személy rendelkezik művezetői engedéllyel, és a bűnügyi nyilvántartásban nem szerepel, továbbá el kell végeznie egy legalább 120 órás speciális képzést államilag elismert technikusok számára, amelynek a végén sikeres vizsgát kell tennie,

 gépjármű károsanyagkibocsátás-vizsgáló szerelő („mechanik měření emisí”),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul; továbbá a jelöltnek el kell végeznie egy hároméves műszaki gyakorlatot és „a gépjárművek károsanyagkibocsátás-vizsgáló szerelők” számára szervezett nyolcórás speciális képzést, amelynek a végén sikeres vizsgát kell tennie,

 I. osztályú hajóskapitány („kapitán I. třídy”),

a képzés teljes időtartama legalább 15 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább hároméves szakképzést, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul, és egy alkalmassági bizonyítvány által igazolt vizsgával ér véget. Ezt a szakoktatást négyéves szakmai gyakorlat követi, amely vizsgával zárul,

 műemléki műkincs restaurátor („restaurátor památek, které jsou díly uměleckých řemesel”),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy teljes műszaki középiskolai szakképzést restaurátori szakon, vagy egy tíz-tizenkét éves képzést egy kapcsolódó szakon, és 5 év szakmai tapasztalat egy teljes műszaki szakközépiskolai képzés esetén, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul, vagy 8 év szakmai tapasztalatot abban az esetben, ha műszaki szakközépiskolai képzés egy szakmai záróvizsgával végződik,

 nem műemléki műkincs restaurátor múzeumi és kiállítási gyűjtemények és egyéb kulturális értékek számára („restaurátor děl výtvarných umění, která nejsou památkami a jsou uložena ve sbírkách muzeí a galerií, a ostatních předmětů kulturní hodnoty”),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év és 5 év szakmai tapasztalat egy teljes műszaki szakközépiskolai képzés esetén, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul,

 hulladékgazdálkodó („odpadový hospodář”),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul, és legalább ötéves tapasztalat a hulladékgazdálkodás terén a megelőző 10 év folyamán,

 robbantásvezető („technický vedoucí odstřelů”),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul,

amely kiegészül:

2 év föld alatti robbantói (föld alatti tevékenységre vonatkozóan) vagy 1 év külszíni (külszíni tevékenységre vonatkozóan) gyakorlat; beleértve hat hónapos robbantási asszisztensi tevékenységet,

százórás gyakorlati és elméleti képzés, amely az illetékes körzeti bányászati hatóság előtt tett vizsgával zárul,

legalább hat hónapos szakmai tapasztalat nagy volumenű robbantási munkák tervezéséről és kivitelezéséről,

32 órás gyakorlati és elméleti képzés, amely a cseh bányászati hatóság előtt tett vizsgával zárul.

▼M2 —————

▼B

Lettországban:

 vasútgépész szektor segédvezető („vilces līdzekļa vadītāja (mašīnista) palīgs”),

betöltött 18 éves életkor; a képzés teljes időtartama legalább 12 év, ebből 8 év általános iskolai és legalább 4 év szakképzés, a szakképzést a munkaadó szamai vizsgája zárja le, ezt követően az illetékes hatóság 5 évre szóló alkalmassági bizonyítványt állít ki.

Hollandiában:

 végrehajtó („gerechtsdeurwaarder”),

 műfogsorkészítő („tandprotheticus”),

amelyekhez a következő képzés szükséges:

i. a végrehajtó („gerechtsdeurwaarder”) esetében összesen tizenkilenc év, beleértve a nyolcéves kötelező oktatást, majd a nyolcéves középfokú oktatást és annak keretén belül négyéves műszaki képzést, amely befejezését követően záróvizsgát kell tenni, és amelyet hároméves elméleti és gyakorlati szakképzés egészít ki;

ii. műfogsorkészítő („tandprotheticus”) esetében összesen tizenöt év teljes idős és három év részidős képzés, beleértve a nyolc év alapfokú oktatást, majd a négy év középfokú oktatást, három év szakképzés teljesítését, amely fogtechnikusi elméleti és gyakorlati képzést tartalmaz, kiegészítve egy hároméves részidős műfogsor-készítői képzéssel, amelyet záróvizsga követ.

Ausztriában:

 erdész („Förster”),

 műszaki tanácsadó („Technisches Büro”),

 munkaerő-kölcsönzés („Überlassung von Arbeitskräften - Arbeitsleihe”),

 munkaközvetítő („Arbeitsvermittlung”),

 befektetési tanácsadó („Vermögensberater”),

 magánnyomozó („Berufsdetektiv”),

 biztonsági őr („Bewachungsgewerbe”),

 ingatlanügynök („Immobilienmakler”),

 ingatlankezelő („Immobilienverwalter”),

 építésvezető („Bauträger, Bauorganisator, Baubetreuer”),

 adósságbehajtó („Inkassoinstitut”),

a képzés időtartama legalább tizenöt év, beleértve nyolc év kötelező iskolai oktatást, amelyet legalább ötéves középfokú műszaki vagy kereskedelmi tanulmányok követnek, amelyet műszaki vagy kereskedelmi záróvizsga követ, kiegészítve legalább két év munkahelyi oktatással és képzéssel, amelyet a szakmai vizsga követ,

 biztosítási tanácsadó („Berater in Versicherungsangelegenheiten”),

a képzés időtartama legalább tizenöt év, beleértve legalább hatéves képzést meghatározott képzési rendszerben, hároméves szakiskolai képzésre, illetve hároméves szakmai gyakorlati és képzési időszakra osztva, amelyet záróvizsga követ,

 építőmester/tervezés és műszaki számítás („Planender Baumeister”),

 ácsmester/tervezés és műszaki számítás („Planender Zimmermeister”),

a képzés időtartama legalább tizennyolc év, beleértve legalább kilenc év szakképzést négy év középfokú műszaki képzésre, illetve ötéves szakmai gyakorlatra és képzésre osztva, amelyet szakmai vizsga követ a szakma gyakorlására, gyakornokok képzésére való jogosultság megszerzéséért, amennyiben e képzés az épületek tervezéséhez, műszaki számítások elvégzéséhez és az építési munka felügyeletéhez való jogosultsághoz kapcsolódik („a Mária Terézia-féle kiváltság”),

 kereskedelmi könyvelő („Gewerblicher Buchhalter”) a kereskedelmi és ipari tevékenységekről szóló osztrák törvény (Gewerbeordnung, 1994) alapján,

 egyéni könyvelő („Selbstaendiger Buchhalter”) a számvitel körébe tartozó szakmákról szóló osztrák törvény (Bundesgesetz über die Wirtschaftstreuhandberufe, 1999) alapján.

Lengyelországban:

 gépjárművek közúti alkalmasságának alapszintű vizsgálatát végző diagnosztikai technikus gépjárművizsgáztatási állomáson („diagnosta przeprowadzający badania techniczne w stacji kontroli pojazdów o podstawowym zakresie badań”),

a képzés egy nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy ötéves, gépjárművekre specializálódott középiskolai műszaki szakképzést foglal magában, továbbá szükséges még egy gépjármű-vizsgáztatási állomáson vagy egy gépjárműszerelő műhelyben eltöltött hároméves gyakorlat és a gépjárművek közúti alkalmasságának a vizsgálatáról szóló ötvenegy órás alaptanfolyam, és egy képesítő vizsga sikeres letétele,

 gépjárművek közúti alkalmasságának vizsgálatát végző diagnosztikai technikus a körzeti gépjárművizsgáztatási állomáson („diagnosta przeprowadzający badania techniczne pojazdu w okręgowej stacji kontroli pojazdów”),

a képzés egy nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy ötéves, gépjárművekre specializálódott műszaki középiskolai szakképzést foglal magában, továbbá szükséges még egy gépjármű-vizsgáztatási állomáson vagy egy gépjárműszerelő műhelyben eltöltött négyéves gyakorlat, és egy ötvenegy órás alaptanfolyam a gépjárművek közúti alkalmasságának a vizsgálatáról, és egy minősítő vizsga sikeres letétele,

 gépjárművek közúti alkalmasságának vizsgálatát végző diagnosztikai technikus gépjármű-vizsgáztatási állomáson („diagnosta wykonujący badania techniczne pojazdów w stacji kontroli pojazdów”),

a képzés a következőket foglalja magában:

i. egy nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy ötéves, gépjárművekre specializálódott műszaki középiskolai szakképzést, továbbá még egy gépjármű vizsgáztatási állomáson vagy egy gépjárműszerelő műhelyben eltöltött négyéves igazolt gyakorlatot; vagy

ii. egy nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy ötéves, nem gépjárművekre specializálódott műszaki középiskolai szakképzést, továbbá még egy gépjármű vizsgáztatási állomáson vagy egy gépjárműszerelő műhelyben eltöltött nyolcéves igazolt gyakorlatot; a teljes képzés, amely általános és szakképzést is tartalmaz, összesen 113 óra és minden tanulmányi egység vizsgával végződik.

Az órákban meghatározott időtartamot és a diagnosztikai technikusok részére előírt átfogó képzés keretében tartott szakképzés általános tartalmát a 2002. november 28-i infrastrukturális miniszteri rendelet a diagnosztikai technikusokra vonatkozó részletes követelményekről külön szabályozza (2002-es Hivatalos Közlöny 208. száma, 1769. tétel),

▼M7

 forgalmi szolgálattevő (dyżurny ruchu),

a képzés a következőket foglalja magában:

i. egy nyolcéves általános iskolai képzést és egy négyéves, vasútforgalmi középiskolai szakképzést, valamint egy negyvenöt napos forgalmi szolgálattevő képzést, továbbá a minősítő vizsga sikeres letételét; vagy

ii. egy nyolcéves általános iskolai képzést és egy ötéves, vasútforgalmi középiskolai szakképzést, valamint egy hatvanhárom napos forgalmi szolgálattevő képzést, továbbá a minősítő vizsga sikeres letételét; vagy

iii. egy nyolcéves általános iskolai képzést és egy ötéves, vasútforgalmi középiskolai szakképzést, valamint egy huszonkilenc napos forgalmi szolgálattevő képzést, egy ötnapos, felügyelet alatt végzett próbaidős szakmai gyakorlatot, továbbá a minősítő vizsga sikeres letételét; vagy

iv. egy hatéves általános iskolai és egy hároméves alsó középfokú képzést, valamint egy hároméves, vasútforgalmi középiskolai szakképzést, továbbá egy huszonkilenc napos forgalmi szolgálattevő képzést, egy ötnapos, felügyelet alatt végzett próbaidős szakmai gyakorlatot, valamint a minősítő vizsga sikeres letételét.

▼M7

 vonatmenedzser (kierownik pociągu),

a képzés a következőket foglalja magában:

i. egy nyolcéves általános iskolai képzést és egy ötéves, vasútforgalmi középiskolai szakképzést, valamint egy huszonkét napos vonatmenedzser képzést, egy háromnapos, felügyelet alatt végzett próbaidős szakmai gyakorlatot, valamint a minősítő vizsga sikeres letételét; vagy

ii. egy hatéves általános iskolai és egy hároméves alsó középfokú képzést, valamint egy hároméves, vasútforgalmi középiskolai szakképzést, továbbá egy huszonkét napos vonatmenedzser képzést, egy háromnapos, felügyelet alatt végzett próbaidős szakmai gyakorlatot, valamint a minősítő vizsga sikeres letételét.

 belvízi hajózási mérnök (mechanik statkowy żeglugi śródlądowej),

a képzés a következőket foglalja magában:

i. egy nyolcéves általános iskolai képzést és egy ötéves, belvízi hajózási mérnök szakirányú középiskolai szakképzést, továbbá egy huszonnégy hónapos szakmai gyakorlatot, mely egy legalább tizennyolc hónapos, belvízi hajókon, a gépi propulziós berendezések és kiegészítő rendszerek kezelésével töltött gyakorlatból és adott esetben egy hat hónapos, hajógyárban vagy hajójavító műhelyben töltött, a belsőégésű motorok javítását magában foglaló gyakorlatból áll, valamint a minősítő vizsga sikeres letételét; vagy

ii. egy nyolcéves általános iskolai képzést és egy hároméves alsó középfokú képzést, valamint egy négyéves, belvízi hajózási mérnök szakirányú középiskolai szakképzést, továbbá egy huszonnégy hónapos szakmai gyakorlatot, mely egy legalább tizennyolc hónapos, belvízi hajókon, a gépi propulziós berendezések és kiegészítő rendszerek kezelésével töltött gyakorlatból és adott esetben egy hat hónapos, hajógyárban vagy hajójavító műhelyben töltött, a belsőégésű motorok javítását magában foglaló gyakorlatból áll, valamint a minősítő vizsga sikeres letételét.

▼B

5.   Az Egyesült Királyságban akkreditált nemzeti szakmai képesítést (National Vocational Qualifications) nyújtó és skót szakmai képesítést (Scottish Vocational Qualifications) nyújtó akkreditált képzések

 regisztrált állatorvosi asszisztens („listed veterinary nurse”),

 bányavillamossági gépészmérnök („mine electrical engineer”),

 bányamérnök („mine mechanical engineer”),

▼C2

 fogász („dental therapist”),

▼B

 fogászati asszisztens („dental hygienist”),

 okleveles látszerész („dispensing optician”),

 bányászati megbízott („mine deputy”),

 felszámolóbiztos („insolvency practitioner”),

 tulajdonátruházási ügyekkel foglalkozó közjegyző („licensed conveyancer”),

▼M3 —————

▼B

 regisztrált hulladékkezelési szakember („certified technically competent person in waste management”).

A fenti képzések az Egyesült Királyság Nemzeti Szakmai Képesítési Rendszerének (United Kingdom National Framework of Vocational Qualifications) 3. és 4. szintű olyan szabályozott képzései, amelyek elvégzéséről olyan igazolást adnak ki, amelyet a Nemzeti Szakmai Képesítési Tanács Nemzeti Szakmai Képesítésként (National Vocational Qualifications, NVQ), illetve Skóciában Skóciai Szakmai Képesítésként (Scottish Vocational Qualifications) akkreditált.

Ezeket a képesítési szinteket a következők szerint határozták meg:

 3. szint: alkalmasság különféle komplex és nem rutinjellegű tevékenységek széles körének ellátására különféle helyzetekben. Nagyfokú felelősségvállalás és önállóság szükséges, gyakran mások munkájának az irányítása és ellenőrzése is.

 4. szint: alkalmasság komplex, műszaki vagy szakmai jellegű tevékenységek széles körének az elvégzésére különféle helyzetekben, nagyfokú felelősségvállalás és önállóság tanúsítása mellett, mely gyakran magában foglalja a mások munkájáért való felelősségvállalást és az erőforrásokkal való gazdálkodást is.




III. MELLÉKLET

A 13. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett szabályozott képzések jegyzéke

Az Egyesült Királyságban:

Az Egyesült Királyság Nemzeti Szakmai Képesítési Rendszerének (United Kingdom National Framework of Vocational Qualifications) 3. és 4. szintű olyan szabályozott képzései, amelyek elvégzéséről olyan igazolást adnak ki, amelyet a Nemzeti Szakmai Képesítési Tanács Nemzeti Szakmai Képesítésként (National Vocational Qualifications, NVQ), illetve Skóciában Skóciai Szakmai Képesítésként (Scottish Vocational Qualifications) akkreditált.

Ezeket a képesítési szinteket a következők szerint határozták meg:

 3. szint: alkalmasság különféle, komplex és nem rutinjellegű tevékenységek széles körének ellátására különféle helyzetekben, ahol nagyfokú felelősségvállalás és önállóság szükséges, gyakran mások munkájának az irányítása és ellenőrzése is.

 4. szint: alkalmasság komplex, műszaki vagy szakmai jellegű tevékenységek széles körének az elvégzésére különféle helyzetekben, nagyfokú felelősségvállalás és önállóság tanúsítása mellett, mely gyakran magában foglalja a mások munkájáért való felelősségvállalást és az erőforrásokkal való gazdálkodást is.

Németországban:

 a műszaki asszisztens („technische(r) Assistent(in)”), kereskedelmi asszisztens („kaufmaennische(r) Assistent(in)”), szociális szakmák („soziale Berufe”) és az államilag elismert légzés- és beszédtechnikai, hangképzési instruktor („staatlich gepruefte(r) Atem-, Sprech- und Stimmlehrer(in)”) szakmák gyakorlására előkészítő szabályozott képzések legalább tizenhárom év teljes időtartammal, amelyekhez a középfokú oktatás („mittlerer Bildungsabschluss”) sikeres elvégzése szükséges, és magukban foglalják a következőket:

 

i. legalább három év ( 29 ) szakosított iskolai („Fachschule”) szakképzés, amely záróvizsgával végződik, és ha lehetséges, egy- vagy kétéves szakosító képzéssel egészül ki, amely szintén záróvizsgával végződik; vagy

ii. legalább két és fél év szakosított iskolai („Fachschule”) szakképzés, amely záróvizsgával végződik, és hat hónapnál nem rövidebb szakmai gyakorlattal vagy hat hónapnál nem rövidebb, meghatározott intézményben eltöltött gyakornoki idővel egészül ki; vagy

iii. legalább két év szakosított iskolai („Fachschule”) szakképzés, amely záróvizsgával végződik, és egy évnél nem rövidebb szakmai gyakorlattal vagy egy évnél nem rövidebb, meghatározott intézményben eltöltött gyakornoki idővel egészül ki.

 az államilag elismert („staatlich gepruefte(r)”) technikus („Techniker(in)”), üzemgazdász („Betriebswirt(in)”), formatervező („Gestalter(in)”) és családgondozó („Familienpfleger(in)”) szakmákra vonatkozó szabályozott képzések összesen tizenhat évnél nem rövidebb időtartammal, amelyeknek része a (kilenc évnél nem rövidebb időtartamú) kötelező iskola vagy ezzel egyenértékű képzés sikeres elvégzése, és egy három évnél nem rövidebb szakiskolai („Berufsschule”) képzés sikeres elvégzése, és amelyek legalább két év szakmai gyakorlat, ►C2  két évnél nem rövidebb teljes idejű képzés vagy ennek megfelelő időtartamú, nem teljes idejű képzés teljesítését foglalják magukban, ◄

 szabályozott képzések és szabályozott munkavégzés közbeni képzések összesen tizenöt évnél nem rövidebb időtartammal, amelyeknek része a (kilenc évnél nem rövidebb időtartamú) kötelező iskola és szakképzés (általában három év) sikeres elvégzése, melyek általában magukban foglalnak legalább két év szakmai gyakorlatot (az esetek többségében három évet), és a munkavégzés közbeni képzés részeként egy vizsgát, amelyre a felkészítő képzés a szakmai gyakorlattal egy időben (legalább 1 000 órában) ►C2  vagy teljes idejű képzésben zajlik ◄ (legalább egy évig).

A német hatóságoknak a Bizottság és a többi tagállam részére meg kell küldeniük az e melléklet alá tartozó szakképzések jegyzékét.

Hollandiában:

▼M2

Mindazon szabályozott képzések, amelyek megfelelnek az oktatási és szakképzési törvény által létrehozott szakképzések nemzeti központi nyilvántartásában szereplő 3. vagy 4. képzési szintnek, vagy olyan korábbi képzéseknek, amelyeket az említett képzési szintekkel egyenértékűnek ismernek el.

A szakképesítési struktúra 3. és 4. szintje a következő leírásnak felel meg:

 3. szint: Felelősségvállalás szabványosított eljárások alkalmazásáért és kombinálásáért. Eljárások kombinálása vagy kidolgozása a munkaszervezésnek vagy a munka előkészítésének megfelelően. Alkalmasság a fenti tevékenységek munkatársak előtti megindokolására (nem hierarchikus viszonyban). Felelősségvállalás a munkahelyi hierarchiában az alkalmazásnak más szabványosított eljárásokkal vagy rutinszerű automatizált eljárásokkal való ellenőrzéséért és nyomon követéséért. Ezen a szinten a legtöbb esetben szakmai kompetenciák és ismeretek szükségesek.

 4. szint: Felelősségvállalás a kijelölt feladatok elvégzéséért, valamint az eljárások kombinálásáért vagy új eljárások kidolgozásáért. Alkalmasság a fenti tevékenységek munkatársak előtti megindokolására (nem hierarchikus viszonyban). Határozott felelősségvállalás hierarchikus viszonyban a termelési ciklus egészének tervezéséért és/vagy adminisztrálásáért és/vagy szervezéséért és/vagy kidolgozásáért. Ezen a szinten szakirányú és/vagy a szakmától független képességek és ismeretek szükségesek.

Mindkét szint esetében a szabályozott képzési szakaszok összesen legalább 15 évig tartanak, amelynek előfeltétele nyolc év általános iskolai képzés elvégzése, amelyet négy év középszintű szakmai előkészítő képzés követ („VMBO”), és amelyet legalább hároméves, 3. vagy 4. szintű képzés egészít ki középszintű szakképző iskolában, amelyet záróvizsga követ. (A középszintű szakképzés időtartama háromról két évre csökkenhet, ha a diák egyetemi képzés megkezdésére (14 év előzetes képzés) vagy felsőfokú szakképzés megkezdésére (13 év előzetes képzés) feljogosító végzettséggel rendelkezik.

A holland hatóságoknak a Bizottság és a többi tagállam részére meg kell küldeniük az e melléklet alá tartozó szakképzések jegyzékét.

▼B

Ausztriában:

 A felsőszintű szakiskolák („Berufsbildende Hoehere Schulen”), valamint mezőgazdasági és erdészeti felsőoktatási intézmények („Höhere Land- und Forstwirtschaftliche Lehranstalten”) képzései, beleértve a különleges formákat („einschliesslich der Sonderformen”), amelyek szerkezetét és szintjét a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések határozzák meg.

 E képzések teljes hossza legalább tizenhárom év, öt év szakképzést foglalnak magukban, és záróvizsga követi őket, amelynek letétele bizonyítja a szakmai alkalmasságot.

 A mesteriskolák („Meisterschulen”), mesterosztályok („Meisterklassen”), ipari mesteriskolák („Werkmeisterschulen”) és építőműves iskolák („Bauhandwerkerschulen”) képzései, amelyek szerkezetét és szintjét a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések határozzák meg.

 E képzések teljes hossza legalább tizenhárom év: kilenc év kötelező oktatást foglalnak magukban, amelyet legalább három év szakképzés követ szakosított iskolában vagy legalább három év képzés vállalatnál és párhuzamosan szakképző iskolában („Berufsschule”), amelyek mindegyikét záróvizsga követi, és legalább egyéves képzés elvégzése egészíti ki mesteriskolában („Meisterschulen”), mesterosztályban („Meisterklassen”), ipari mesteriskolában („Werkmeisterschulen”) vagy építőműves iskolában („Bauhandwerkerschulen”). Az esetek többségében a képzési idő legalább tizenöt év, beleértve a szakmai gyakorlat idejét, amely megelőzi a képzést ezekben az intézményekben, ►C2  vagy nem teljes idejű képzéssel ◄ együtt zajlik (legalább 960 órában).

Az osztrák hatóságoknak a Bizottság és a többi tagállam részére meg kell küldeniük az e melléklet alá tartozó szakképzések jegyzékét.




IV. MELLÉKLET

A 17., 18. és 19. cikkekben hivatkozott szakmai tapasztalat-kategóriákhoz tartozó tevékenységek

I. jegyzék

A 69/77/EGK, 68/366/EGK és 82/489/EGK irányelvekkel módosított 64/427/EGK irányelv alá tartozó főbb csoportok

1   64/427/EGK irányelv



főcsoport

23.

Textilanyagok gyártása

232

Textilanyagok gyártása és feldolgozása gyapjúfeldolgozó gépeken

233

Textilanyagok gyártása és feldolgozása pamutfeldolgozó gépeken

234

Textilanyagok gyártása és feldolgozása selyemfeldolgozó gépeken

235

Textilanyagok gyártása és feldolgozása len- és kenderfeldolgozó gépeken

236

Egyéb textilalapanyagokat (juta, keményrost stb.) feldolgozó ipar, kötélgyártás

237

Kötött és hurkolt termékek gyártása

238

Textilkészáru gyártása

239

Egyéb textilipari tevékenységek

főcsoport

24.

Lábbelik, ruházati kiegészítők és ágyneműk gyártása

241

Lábbeli gyártás (gumi- és facipők kivételével)

242

Egyedi méretes cipők gyártása és javítása

243

Ruhagyártás (a szőrmeáruk kivételével)

244

Matracok és ágyneműk gyártása

245

Bőr- és szőrmeipar

főcsoport

25.

Faipari termékek és parafa termékek gyártása a bútorgyártás kivételével

251

Fűrészáruk készítése és famegmunkálás

252

Félkész faáruk gyártása

253

Fa építőanyagok sorozatgyártása a parkettagyártást is beleértve

254

Fa tárolóeszközök gyártása

255

Egyéb faipari termékek gyártása (bútorok kivételével)

259

Szalmaáruk, parafa, kosártermékek, fonott áru és rattan termékek gyártása, kefegyártás

főcsoport

26.

260 Fabútorok gyártása

főcsoport

27.

Papírgyártás és papírtermékek gyártása

271

Papírmassza-, papír- és kartongyártás

272

Papír- és kartonfeldolgozás, cellulóztermékek gyártása

főcsoport

28.

280 Nyomdaipar, kiadói tevékenységek és azokhoz kapcsolódó tevékenységek

főcsoport

29.

Bőripar

291

Bőrgyártás (cserzés és bőrkikészítés)

292

Bőráru gyártása

korábbi. főcsoport

30

Gumi és műanyagtermékek, szintetikus szálak és keményítő alapanyagú termékek gyártása

301

Gumi és azbeszt feldolgozása

302

Műanyag feldolgozása

303

Műszálak gyártása

korábbi főcsoport

31.

Vegyipar

311

Vegyipari alapanyaggyártás és azok további feldolgozása

312

Vegyipari termékek különleges feldolgozása, különösen mezőgazdasági és ipari felhasználás céljaira (beleértve az ISIC 312. csoporthoz tartozó növényi vagy állati eredetű zsírokat és olajokat is)

313

Vegyipari termékek különleges feldolgozása, különösen háztartási vagy irodai használatra (a gyógyászati és gyógyszerészeti termékek kivételével) (korábbi ISIC 319 csoport)

főcsoport

32.

320 Ásványolajipar

főcsoport

33.

Nem fémtartalmú ásványok feldolgozása

331

Égetett építőanyag gyártása

332

Üveggyártás és üvegipari termékek gyártása

333

Kerámiatermékek gyártása, beleértve a finom kerámia és a hőálló termékek gyártását is

334

Cement-, mész- és gipszgyártás

335

Beton, cement és gipsz alapanyagú építőanyagok gyártása

339

Kőmegmunkálás és -feldolgozás és egyéb nem fémtartalmú ásványanyag termékek gyártása

főcsoport

34.

Vas- és fémgyártás és feldolgozás

341

Vas- és acélipar (az ESZAK-Szerződésben meghatározottak szerint, beleértve a kokszoló üzemeket is)

342

Acélcsőgyártás

343

Drótgyártás, hideghúzás, hidegen hengerelt szalaggyártás, hidegsajtolás

344

Fémgyártás és -feldolgozás

345

Fémöntöde

főcsoport

35.

Fémipari termékek gyártása (a gép- és járműgyártás kivételével)

351

Fémkovácsolás, sajtolás, préselés

352

Másodlagos átalakítás és felületkezelés

353

Fémszerkezetek gyártása

354

Kazán- és ipari edények gyártása

355

Szerszám és szerelvénygyártás, fém alapanyagú késztermékgyártás (kivéve az elektromos berendezéseket)

359

Kiegészítő lakatosipari tevékenységek

főcsoport

36.

Gépgyártás (elektromos gépek kivételével)

361

Mezőgazdasági gépek és traktorok gyártása

362

Irodagépgyártás

363

Fémfeldolgozó és egyéb szerszámgépek, valamint ezek tartozékai és egyéb gépi hajtású szerszámok gyártása

364

Textilipari gépek és tartozékaik gyártása, varrógépgyártás

365

Élelmiszer-ipari és italgyártó, valamint vegyipari és kapcsolódó iparági berendezések gyártása

366

Kohó-, hengerművi- és bányaipari berendezések gyártása, vas- és acélöntödék berendezéseinek, valamint építőipari berendezések gyártása, emelő berendezések és szállító eszközök gyártása

367

Erőátviteli berendezések gyártása (fogaskerék, gördülőcsapágy stb.)

368

Gépgyártás egyéb iparágak számára

369

Egyéb gépipari termékek gyártása

főcsoport

37.

Elektrotechnikai ipar

371

Villamosvezetékek és kábelek gyártása

372

Villanymotorok, -generátorok, -transzformátorok, -kapcsoló berendezések és a villamosenergia szolgáltatással kapcsolatos egyéb hasonló berendezések gyártása

373

Ipari elektromos eszközök, berendezések és felszerelések gyártása

374

Távközlési berendezések, mérőberendezések, egyéb mérő- és szabályozóeszközök és elektromos gyógyászati termékek gyártása

375

Elektromos eszközök és berendezések, rádió és televízió vevőkészülékek, elektro-akusztikai eszközök és berendezések gyártása

376

Háztartási berendezések és eszközök gyártása

377

Lámpák és világítóeszközök gyártása

378

Elem- és akkumulátorgyártás

379

Elektrotechnikai termékek javítása, összeszerelése és szakszerű beszerelése

korábbi főcsoport

38.

Járműgyártás

383

Gépjármű- és gépjárműalkatrész-gyártás

384

Gépjármű-, motorkerékpár- és kerékpárjavítás

385

Motorkerékpár- és kerékpárgyártás, illetve alkatrészgyártás

389

Egyéb járműgyártás

főcsoport

39.

Egyéb feldolgozó ipar

391

Finommechanikai műszerek, mérő és ellenőrző berendezések gyártása

392

Orvosi és ortopédiai segédeszközök gyártása (ortopéd cipők kivételével)

393

Fényképészeti és optikai készülékek és berendezések gyártása

394

Óragyártás és -javítás

395

Ékszerkészítés és drágakő-megmunkálás

396

Hangszerek gyártása és javítása

397

Játékok, sport- és szabadidőtermékek gyártása

399

Egyéb feldolgozó ipari ágazatok

főcsoport

40.

Építőipar

400

Építés (általános); bontás

401

Házépítés szerkezetkész állapotig (lakás célú vagy egyéb)

402

Mélyépítés, útépítés, hídépítés, vasútépítés stb.

403

Szerelés

404

Kulcsrakész átadás

2   68/366/EGK irányelv



főcsoport

20. A

200 Állati és növényi eredetű zsírok és olajok gyártása

20. B.

Élelmiszergyártó ágazatok (italgyártó ágazatok kivételével)

201

Vágóhidak, húsipar, húskonzerv ipar

202

Tej és tejtermékek gyártása

203

Gyümölcs és zöldség konzerválása, tartósítása

204

Halászati termékek konzerválása, tartósítása

205

Malomipari termékek

206

Sütőipari termékek, beleértve a cukrászatot és a hosszan eltartható sütőipari termékeket is

207

Cukoripar

208

Kakaó, csokoládé és cukorkagyártó ipar

209

Egyéb élelmiszer-ipari ágazat

főcsoport

21.

Italgyártás

211

Etilalkohol gyártása erjesztéssel, élesztő és szeszes italok gyártása

212

Bor és egyéb nem malátatartalmú szeszes italok gyártása

213

Sörgyártás és malátázás

214

Üdítőital-gyártás és ásványvíz-palackozás

korábbi 30.

Gumi- és műanyagfeldolgozás, műszálas és szintetikus fonalak, valamint keményítő alapanyagú termékek gyártása

304

Keményítő alapanyagú termékek gyártása

3   82/489/EGK irányelv



korábbi 855

Fodrászatok, a pedikűrösök és a kozmetikus- és fodrászképző intézetek tevékenységeinek kivételével

II. jegyzék

75/368/EGK, 75/369/EGK és 82/470/EGK irányelvek főcsoportjai

1   75/368/EGK irányelv (az 5. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek)



korábbi 04. főcsoport

Halászat

043

Belvízi halászat

korábbi 38. főcsoport

Jármű- és járműalkatrész-gyártás

381

Hajógyártás, hajójavítás

382

Vasúti járművek és vasúti járműalkatrészek gyártása

386

Repülőgépgyártás (beleértve az űrjárműveket is)

korábbi 71. főcsoport

A közlekedés kiegészítő tevékenységei, valamint egyéb tevékenységek:

711

Háló- és étkezőkocsi üzemeltetés; vasúti járművek karbantartása javítóműhelyben; vasúti kocsik takarítása

712

A városi, külvárosi és helyközi közlekedésben részt vevő járművek karbantartása

713

Egyéb, a közúti személyszállításban részt vevő járművek (gépjárművek, autóbuszok, taxik) karbantartása

714

Közúti kiegészítő berendezések üzemeltetése és karbantartása (díjköteles utak, alagutak és hidak, autóbusz-pályaudvarok, autóparkolók, autóbusz- és villamosgarázsok és remizek)

716

A belvízi hajózás kiegészítő tevékenységei (például vízi utak, kikötők és egyéb vízi közlekedési berendezések üzemeltetése és karbantartása, vontató és révkalauz szolgáltatások nyújtása a kikötőkben, bóják telepítése, hajók berakodása/kirakodása és egyéb hasonló szolgáltatások nyújtása, például hajómentés, csónakház vontatás és üzemeltetés)

73. főcsoport

Postai és távközlési szolgáltatások

korábbi 85. főcsoport

Személyi szolgáltatások

854

Mosoda, vegytisztító és kelmefestő szolgáltatás

856

Fényképészműtermek: portré fényképészet és kereskedelmi fényképészeti szolgáltatás a sajtófotózás kivételével

859

Egyéb személyi szolgáltatások (beleértve az épület- vagy helyiségfenntartási és -takarítási szolgáltatásokat is)

2   75/369/EGK irányelv (6. cikk: az ipari vagy kisipari jellegűnek tekintett tevékenységek)

A következő, nem helyhez kötött tevékenységek:

a) áruvásárlási és értékesítési tevékenységek:

 vándorkereskedők és házalók (korábbi ISIC 612 csoport),

 rögzített standok kivételével, fedett vagy nyitott piacokon kereskedők;

b) az ilyen tevékenységek nem helyhez kötött jellegű végzését kifejezetten kizáró vagy nem említő egyéb átmeneti intézkedések alá tartozó tevékenységek.

3   82/470/EGK irányelv (6. cikk (1) és (3) bekezdés)

A tevékenységek különösen a következő területeket érintik:

 bármilyen célú utazás vagy bizonyos részfeladat (utazás, elszállásolás, ellátás, kirándulások stb.) szervezése, ajánlata és közvetítése közvetlenül vagy jutalékért (2.B. cikk a) pontja),

 közvetítő szerep a különféle fuvarozók és az árukat küldő vagy küldött árut fogadó személyek között, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek elvégzése:

 

aa) a megbízó nevében szerződések megkötése a fuvarozókkal,

bb) a megbízó számára a legmegfelelőbbnek vélt fuvarozási mód, fuvarozó cég és útvonal kiválasztása,

cc) a fuvarozás műszaki szempontból történő előkészítése (például a fuvarozáshoz szükséges csomagolás); a fuvarozáshoz kapcsolódó különféle szolgáltatások nyújtása (például a hűtőszerelvények jéggel történő ellátása),

dd) a fuvarozáshoz szükséges formalitások elintézése, például menetlevelek kitöltése, szállítmányok összeállítása vagy szétválogatása,

ee) a fuvarozás különféle szakaszainak összehangolása, a tranzit biztosítása, az áruk átrakása, továbbszállítása és egyéb intézkedések megtétele,

ff) az áru előkészítése a speditőr, illetve a fuvarozó számára az árut küldő vagy a küldött árut fogadó személy számára fuvarlehetőség biztosítása,

 a fuvarozási költségek kiszámolása és a számítás ellenőrzése,

 alkalmanként vagy folyamatosan szolgáltatásokat nyújt a hajótulajdonos vagy a tengeri fuvarozó nevében vagy megbízásából (például kapcsolattartás a kikötőhatóságokkal vagy a vámszervekkel, a hajóellátó vállalkozóval stb.)

(A 2. cikk (A) bekezdésének a), b) és d) pontja alatt felsorolt tevékenységek).

III. jegyzék

64/222/EGK, 68/364/EGK, 68/368/EGK, 75/368/EGK, 75/369/EGK, 70/523/EGK és 82/470/EGK irányelvek

1   64/222/EGK irányelv

1. Egyéni vállalkozók nagykereskedelmi tevékenysége, kivéve a gyógyszerek, gyógyszerkészítmények, toxikus termékek, a kórokozók és a szén nagykereskedelmét (korábbi 611 csoport).

2. Egy vagy több személy megbízásából és utasítására tevékenykedő közvetítő szakmai tevékenységei kereskedelmi tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos szerződések megtárgyalása vagy megkötése céljából a megbízó(k) nevében és a megbízó(k) számlájára.

3. Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki bár nem rendelkezik állandó megbízással, kapcsolatot alakít ki olyan felek között, akik egymással közvetlenül kívánnak szerződni, vagy aki az ügyletet előkészíti, vagy segítséget nyújt a szerződés megkötésénél.

4. Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki saját nevében más számlájára köt kereskedelmi ügyleteket.

5. Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki mások számlájára árveréseken nagykereskedelmi értékesítést hajt végre.

6. Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki házról-házra járva gyűjti össze a megrendeléseket.

7. Egy vagy több kereskedelmi, ipari vagy kiskereskedelmi vállalkozás megbízásában álló közvetítő által nyújtott szolgáltatás.

2   68/364/EGK irányelv

korábbi ISIC 612. csoport Kiskereskedelem

Kizárt tevékenységek: 012 Mezőgazdasági gépek bérbeadása



012

Mezőgazdasági gépek bérbeadása

640

Ingatlan bérbeadás

713

Autók, kocsik és lovak bérbeadása

718

Vasúti kocsik és vagonok bérbeadása

839

Gépek bérbeadása kereskedelmi tevékenységek végzéséhez

841

Moziférőhelyek és mozifilmek bérbeadása

842

Színházi férőhelyek és színházi berendezések bérbeadása

843

Hajók, csónakok, kerékpárok, pénzérmével működő játékautomaták bérbeadása

853

Bútorozott helyiségek bérbeadása

854

Vászonnemű kölcsönzése

859

Ruhakölcsönzés

3   68/368/EGK irányelv

korábbi ISIC 85. főcsoport:



1.

éttermek, kávéházak, kisvendéglők és egyéb vendéglátó-ipari helyek (ISIC 852. csoport)

2.

szállodák, panziók, táborhelyek és egyéb szállásadó helyek (ISIC 853. csoport)

4   75/368/EGK irányelv (7. cikk)



korábbi 62. főcsoport

Bankok és egyéb pénzintézetek

korábbi 620

Szabadalmi hivatal és a találmányi díj elosztásáért felelős szervezetek

korábbi 71. főcsoport

Fuvarozás

korábbi 713

Közúti személyszállítás, kivéve a gépjárművekkel végzett szállítást

korábbi 719

Folyékony szénhidrogének és egyéb folyékony vegyi anyagok csővezetékes szállítása

korábbi 82. főcsoport

Közösségi szolgáltatások

827

Könyvtárak, múzeumok, botanikus kertek és állatkertek

korábbi 84. főcsoport

Szabadidős szolgáltatások

843

Egyéb szabadidős szolgáltatások

— sporttevékenységek (sportpályák üzemeltetése sportrendezvények szervezése stb.), az oktatói tevékenységek kivételével

— sportfogadás (versenyistállók, sportfogadási helyiségek, versenypályák stb.)

— egyéb szabadidős szolgáltatások (cirkuszok, vidámparkok, egyéb szórakozási célú létesítmények)

korábbi 85. főcsoport

Személyi szolgáltatások

korábbi 851

Háztartási szolgáltatások

korábbi 855

Fodrászatok, a pedikűrösök és a kozmetikus- és fodrászképző intézetek tevékenységeinek kivételével

korábbi 859

Egyéb személyi szolgáltatások, kivéve a sportcélú és természetgyógyász masszőröket és a hegyi vezetőket, a következő csoportok szerint:

— fertőtlenítés és kártevő mentesítés

— ruhakölcsönzés és tárgyak megőrzése

— házasságközvetítés és hasonló szolgáltatások

— asztrológia, jóslás stb.

— higiéniai szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó tevékenységek

— temetkezési és temetőfenntartási szolgáltatások

— utaskísérő és idegenforgalmi tolmácsok

5   75/369/EGK irányelv (5. cikk)

A következő nem helyhez kötött önálló tevékenységek:

a) áruvásárlási és értékesítési tevékenységek:

 vándorkereskedők és házalók (korábbi ISIC 612 csoport)

 rögzített standok kivételével, fedett vagy nyitott piacokon kereskedők;

b) az ilyen tevékenységek nem helyhez kötött jellegű végzését kifejezetten kizáró vagy nem említő egyéb átmeneti intézkedések alá tartozó tevékenységek.

6   70/523/EGK irányelv

Önálló vállalkozói tevékenység a szén nagykereskedelem terén és közvetítői tevékenység a szén ágazatban (korábbi ISIC 6112. csoport, ISIC-nómenklatúra).

7   82/470/EGK irányelv (6. cikk (2) bekezdés)

[A 2. cikk A. pont c) és e) pontja, B. pont b) pontja, valamint C. és D. pontja alá sorolt tevékenységek]

A tevékenységek különösen a következő területeket érintik:

 vasúti kocsik bérbeadása személy- vagy árufuvarozás céljaira,

 közvetítő tevékenység végzése hajók vásárlása, eladása vagy bérbeadása során,

 kivándorlók utaztatásával kapcsolatos szervezés, tárgyalás és szerződéskötés,

 letétbe helyezett tárgyak és áruk átvétele a letevő megbízásából, akár vámvizsgálattal, akár anélkül, áruraktárakban, raktárakban, bútorlerakatokban, hűtőházakban, gabonatárolókban stb.,

 áruátvételi bizonylat kiállítása a letevő számára a letétbe helyezett áruról vagy tárgyról,

 értékesítésre váró, a vevőhöz történő szállítás alatt álló vagy a piacról elszállításra kerülő élő állat szállítmányok esetén gondoskodás karámok, takarmány, elárusítóhely stb. biztosításáról,

 gépjárművek műszaki vizsgálati és felügyeleti feladatainak ellátása,

 áruk geometriai méreteinek és súlyának mérése.




V. MELLÉKLET

Elismerés a minimálisan kötelező képzési feltételek összehangolása alapján

V.1.   ORVOSOK

5.1.1.   Orvosi oklevelek megnevezései



Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás

Hivatkozási dátum

België/Belgique/ Belgien

Diploma van arts/Diplôme de docteur en médecine

— Les universités/De universiteiten

— Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française/De bevoegde Examencommissie van de Vlaamse Gemeenschap

 

1976. december 20.

▼M1

България

Диплома за висше образование на образователно-квалификационна степен „магистър” по „Медицина” и професионална квалификация „Магистър-лекар”

Медицински факултет във Висше медицинско училище (Медицински университет, Висш медицински институт в Република България)

 

2007. január 1.

▼B

Česká republika

Diplom o ukončení studia ve studijním programu všeobecné lékařství (doktor medicíny, MUDr.)

Lékářská fakulta univerzity v České republice

— Vysvědčení o státní rigorózní zkoušce

2004. május 1.

Danmark

Bevis for bestået lægevidenskabelig embedseksamen

Medicinsk universitetsfakultet

— Autorisation som læge, udstedt af Sundhedsstyrelsen og

— Tilladelse til selvstændigt virke som læge (dokumentation for gennemført praktisk uddannelse), udstedt af Sundhedsstyrelsen

1976. december 20.

Deutschland

— Zeugnis über die Ärztliche Prüfung

— Zeugnis über die Ärztliche Staatsprüfung und Zeugnis über die Vorbereitungszeit als Medizinalassistent, soweit diese nach den deutschen Rechtsvorschriften noch für den Abschluss der ärztlichen Ausbildung vorgesehen war

Zuständige Behörden

 

1976. december 20.

Eesti

Diplom arstiteaduse õppekava läbimise kohta

Tartu Ülikool

 

2004. május 1.

Ελλάς

Πτυχίo Iατρικής

— Iατρική Σχoλή Παvεπιστημίoυ,

— Σχoλή Επιστημώv Υγείας, Τμήμα Iατρικής Παvεπιστημίoυ

 

1981. január 1.

España

Título de Licenciado en Medicina y Cirugía

— Ministerio de Educación y Cultura

— El rector de una Universidad

 

1986. január 1.

France

Diplôme d'Etat de docteur en médecine

Universités

 

1976. december 20.

Ireland

Primary qualification

Competent examining body

Certificate of experience

1976. december 20.

Italia

Diploma di laurea in medicina e chirurgia

Università

Diploma di abilitazione all'esercizio della medicina e chirurgia

1976. december 20.

Κύπρος

Πιστοποιητικό Εγγραφής Ιατρού

Ιατρικό Συμβούλιο

 

2004. május 1.

Latvija

ārsta diploms

Universitātes tipa augstskola

 

2004. május 1.

Lietuva

Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą gydytojo kvalifikaciją

Universitetas

Internatūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą medicinos gydytojo profesinę kvalifikaciją

2004. május 1.

Luxembourg

Diplôme d'Etat de docteur en médecine, chirurgie et accouchements,

Jury d'examen d'Etat

Certificat de stage

1976. december 20.

Magyarország

Általános orvos oklevél (doctor medicinae univer- sae, röv.: dr. med. univ.)

Egyetem

 

2004. május 1.

Malta

Lawrja ta' Tabib tal-Medi- ċina u l-Kirurġija

Universita’ ta' Malta

Ċertifikat ta' reġistrazzjoni maħruġ mill-Kunsill Mediku

2004. május 1.

Nederland

Getuigschrift van met goed gevolg afgelegd artsexamen

Faculteit Geneeskunde

 

1976. december 20.

Österreich

1.  Urkunde über die Verleihung des akademischen Grades Doktor der gesamten Heilkunde (bzw. Doctor medicinae universae, Dr.med.univ.)

1.  Medizinische Fakultät einer Universität

 

1994. január 1.

2.  Diplom über die spezifische Ausbildung zum Arzt für Allgemeinmedizin bzw. Facharztdiplom

2.  Österreichische Ärztekammer

Polska

Dyplom ukończenia studiów wyższych na kierunku lekarskim z tytułem „lekarza”

1.  Akademia Medyczna

2.  Uniwersytet Medyczny

3.  Collegium Medicum Uniwersytetu Jagiellońskiego

Lekarski Egzamin Państwowy

2004. május 1.

Portugal

Carta de Curso de licenciatura em medicina

Universidades

Diploma comprovativo da conclusão do internato geral emitido pelo Ministério da Saúde

1986. január 1.

▼M1

România

Diplomă de licență de doctor medic

Universități

 

2007. január 1.

▼B

Slovenija

Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov „doktor medicine/doktorica medicine”

Univerza

 

2004. május 1.

Slovensko

Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu „doktor medicíny” („MUDr.”)

Vysoká škola

 

2004. május 1.

Suomi/ Finland

Lääketieteen lisensiaatin tutkinto/Medicine licentiatexamen

— Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

— Kuopion yliopisto

— Oulun yliopisto

— Tampereen yliopisto

— Turun yliopisto

Todistus lääkärin perusterveydenhuollon lisäkoulutuksesta/Examenbevis om tilläggsutbildning för läkare inom primärvården

1994. január 1.

Sverige

Läkarexamen

Universitet

Bevis om praktisk utbildning som utfärdas av Socialstyrelsen

1994. január 1.

United Kingdom

Primary qualification

Competent examining body

Certificate of experience

1976. december 20.

5.1.2.   Szakorvosi oklevelek megnevezései



Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

Hivatkozási dátum

België/Belgique/ Belgien

Bijzondere beroepstitel van geneesheer-specialist/Titre professionnel particulier de médecin spécialiste

Minister bevoegd voor Volksgezondheid/Ministre de la Santé publique

1976. december 20.

▼M1

България

Свидетелство за призната специалност

Медицински университет, Висш медицински институт или

Военномедицин-ска академия

2007. január 1.

▼B

Česká republika

Diplom o specializaci

Ministerstvo zdravotnictví

2004. május 1.

Danmark

Bevis for tilladelse til at betegne sig som speciallæge

Sundhedsstyrelsen

1976. december 20.

Deutschland

Fachärztliche Anerkennung

Landesärztekammer

1976. december 20.

Eesti

Residentuuri lõputunnistus eriarstiabi erialal

Tartu Ülikool

2004. május 1.

Ελλάς

Τίτλoς Iατρικής Ειδικότητας

1.  Νoμαρχιακή Αυτoδιoίκηση

1981. január 1.

2.  Νoμαρχία

España

Título de Especialista

Ministerio de Educación y Cultura

1986. január 1.

France

1.  Certificat d'études spéciales de médecine

1.  Universités

1976. december 20.

2.  Attestation de médecin spécialiste qualifié

2.  Conseil de l'Ordre des médecins

3.  Certificat d'études spéciales de médecine

3.  Universités

4.  Diplôme d'études spécialisées ou spécialisation complémentaire qualifiante de médecine

4.  Universités

Ireland

Certificate of Specialist doctor

Competent authority

1976. december 20.

Italia

Diploma di medico specialista

Università

1976. december 20.

Κύπρος

Πιστοποιητικό Αναγνώρισης Ειδικότητας

Ιατρικό Συμβούλιο

2004. május 1.

Latvija

„Sertifikāts”—kompetentu iestāžu izsniegts dokuments, kas apliecina, ka persona ir nokārtojusi sertifikācijas eksāmenu specialitātē

Latvijas Ārstu biedrība

Latvijas Ārstniecības personu profesionālo organizāciju savienība

2004. május 1.

Lietuva

Rezidentūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą gydytojo specialisto profesinę kvalifikaciją

Universitetas

2004. május 1.

Luxembourg

Certificat de médecin spécialiste

Ministre de la Santé publique

1976. december 20.

Magyarország

Szakorvosi bizonyítvány

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium illetékes testülete

2004. május 1.

Malta

Ċertifikat ta' Speċjalista Mediku

Kumitat ta' Approvazzjoni dwar Speċjalisti

2004. május 1.

Nederland

Bewijs van inschrijving in een Specialistenregister

— Medisch Specialisten Registratie Commissie (MSRC) van de Koninklijke Nederlandsche Maatschappij tot Bevordering der Geneeskunst

— Sociaal-Geneeskundigen Registratie Commissie van de Koninklijke Nederlandsche Maatschappij tot Bevordering der Geneeskunst

1976. december 20.

Österreich

Facharztdiplom

Österreichische Ärztekammer

1994. január 1.

Polska

Dyplom uzyskania tytułu specjalisty

Centrum Egzaminów Medycznych

2004. május 1.

Portugal

1.  Grau de assistente

1.  Ministério da Saúde

1986. január 1.

2.  Titulo de especialista

2.  Ordem dos Médicos

▼M1

România

Certificat de medic specialist

Ministerul Sănătății Publici

1 January 2007

▼B

Slovenija

Potrdilo o opravljenem specialističnem izpitu

1.  Ministrstvo za zdravje

2004. május 1.

2.  Zdravniška zbornica Slovenije

Slovensko

Diplom o špecializácii

Slovenská zdravotnícka univerzita

2004. május 1.

Suomi/ Finland

Erikoislääkärin tutkinto/Specialläkarexamen

1.  Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

1994. január 1.

2.  Kuopion yliopisto

3.  Oulun yliopisto

4.  Tampereen yliopisto

5.  Turun yliopisto

Sverige

Bevis om specialkompetens som läkare, utfärdat av Socialstyrelsen

Socialstyrelsen

1994. január 1.

United Kingdom

Certificate of Completion of specialist training

Competent authority

1976. december 20.

▼M1

5.1.3.   A szakorvosi képzések megnevezései



Ország

Aneszteziológia

Minimális képzési idő: 3 év

Általános sebészet

 Minimális képzési idő: 5 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Anesthésie-réanimation/Anesthesie reanimatie

Chirurgie/Heelkunde

България

Анестезиология и интензивно лечение

Хирургия

Česká republika

Anesteziologie a resuscitace

Chirurgie

Danmark

Anæstesiologi

Kirurgi eller kirurgiske sygdomme

Deutschland

Anästhesiologie

(Allgemeine) Chirurgie

Eesti

Anestesioloogia

Üldkirurgia

Ελλάς

Αvαισθησιoλoγία

Χειρoυργική

España

Anestesiología y Reanimación

Cirugía general y del aparato digestivo

France

Anesthésiologie-Réanimation chirurgicale

Chirurgie générale

Ireland

Anaesthesia

Cirugía general

Italia

Anestesia e rianimazione

Chirurgia generale

Κύπρος

Αναισθησιολογία

Γενική Χειρουργική

Latvija

Anestezioloģija un reanimatoloģija

Ķirurģija

Lietuva

Anesteziologija reanimatologija

Chirurgija

Luxembourg

Anesthésie-réanimation

Chirurgie générale

Magyarország

Aneszteziológia és intenzív terápia

Sebészet

Malta

Anesteżija u Kura Intensiva

Kirurġija Ġenerali

Nederland

Anesthesiologie

Heelkunde

Österreich

Anästhesiologie und Intensivmedizin

Chirurgie

Polska

Anestezjologia i intensywna terapia

Chirurgia ogólna

Portugal

Anestesiologia

Cirurgia geral

România

Anestezie și terapie intensivă

Chirurgie generală

Slovenija

Anesteziologija, reanimatologija in perioperativna intenzivna medicina

Splošna kirurgija

Slovensko

Anestéziológia a intenzívna medicína

Chirurgia

Suomi/Finland

Anestesiologia ja tehohoito/Anestesiologi och intensivvård

Yleiskirurgia/Allmän kirurgi

Sverige

Anestesi och intensivvård

Kirurgi

United Kingdom

Anaesthetics

General surgery



Ország

Idegsebészet

 Minimális képzési idő: 5 év

Szülészet-nőgyógyászat

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Neurochirurgie

Gynécologie — obstétrique/Gynaecologie en verloskunde

България

Неврохирургия

Акушерство, гинекология и репродуктивна медицина

Česká republika

Neurochirurgie

Gynekologie a porodnictví

Danmark

Neurokirurgi eller kirurgiske nervesygdomme

Gynækologi og obstetrik eller kvindesygdomme og fødselshjælp

Deutschland

Neurochirurgie

Frauenheilkunde und Geburtshilfe

Eesti

Neurokirurgia

Sünnitusabi ja günekoloogia

Ελλάς

Νευρoχειρoυργική

Μαιευτική-Γυvαικoλoγία

España

Neurocirugía

Obstetricia y ginecología

France

Neurochirurgie

Gynécologie — obstétrique

Ireland

Neurosurgery

Obstetrics and gynaecology

Italia

Neurochirurgia

Ginecologia e ostetricia

Κύπρος

Νευροχειρουργική

Μαιευτική — Γυναικολογία

Latvija

Neiroķirurģija

Ginekoloģija un dzemdniecība

Lietuva

Neurochirurgija

Akušerija ginekologija

Luxembourg

Neurochirurgie

Gynécologie — obstétrique

Magyarország

Idegsebészet

Szülészet-nőgyógyászat

Malta

Newrokirurġija

Ostetriċja u Ġinekoloġija

Nederland

Neurochirurgie

Verloskunde en gynaecologie

Österreich

Neurochirurgie

Frauenheilkunde und Geburtshilfe

Polska

Neurochirurgia

Położnictwo i ginekologia

Portugal

Neurocirurgia

Ginecologia e obstetricia

România

Neurochirurgie

Obstetrică-ginecologie

Slovenija

Nevrokirurgija

Ginekologija in porodništvo

Slovensko

Neurochirurgia

Gynekológia a pôrodníctvo

Suomi/Finland

Neurokirurgia/Neurokirurgi

Naistentaudit ja synnytykset/Kvinnosjukdomar och förlossningar

Sverige

Neurokirurgi

Obstetrik och gynekologi

United Kingdom

Neurosurgery

Obstetrics and gynaecology



Ország

Belgyógyászat

 Minimális képzési idő: 5 év

Szemészet

 Minimális képzési idő: 3 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Médecine interne/Inwendige geneeskunde

Ophtalmologie/Oftalmologie

България

Вътрешни болести

Очни болести

Česká republika

Vnitřní lékařství

Oftalmologie

Danmark

Intern medicin

Oftalmologi eller øjensygdomme

Deutschland

Innere Medizin

Augenheilkunde

Eesti

Sisehaigused

Oftalmoloogia

Ελλάς

Παθoλoγία

Οφθαλμoλoγία

España

Medicina interna

Oftalmología

France

Médecine interne

Ophtalmologie

Ireland

General medicine

Ophthalmic surgery

Italia

Medicina interna

Oftalmologia

Κύπρος

Παθoλoγία

Οφθαλμολογία

Latvija

Internā medicīna

Oftalmoloģija

Lietuva

Vidaus ligos

Oftalmologija

Luxembourg

Médecine interne

Ophtalmologie

Magyarország

Belgyógyászat

Szemészet

Malta

Mediċina Interna

Oftalmoloġija

Nederland

Interne geneeskunde

Oogheelkunde

Österreich

Innere Medizin

Augenheilkunde und Optometrie

Polska

Choroby wewnętrzne

Okulistyka

Portugal

Medicina interna

Oftalmologia

România

Medicină internă

Oftalmologie

Slovenija

Interna medicina

Oftalmologija

Slovensko

Vnútorné lekárstvo

Oftalmológia

Suomi/Finland

Sisätaudit/Inre medicin

Silmätaudit/Ögonsjukdomar

Sverige

Internmedicine

Ögonsjukdomar (oftalmologi)

United Kingdom

General (internal) medicine

Ophthalmology



Ország

Fül-orr-gégegyógyászat

 Minimális képzési idő: 3 év

Csecsemő- és gyermekgyógyászat

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Oto-rhino-laryngologie/Otorhinolaryngologie

Pédiatrie/Pediatrie

България

Ушно-носно-гърлени болести

Детски болести

Česká republika

Otorinolaryngologie

Dětské lékařství

Danmark

Oto-rhino-laryngologi eller øre-næse-halssygdomme

Pædiatri eller sygdomme hos børn

Deutschland

Hals-Nasen-Ohrenheilkunde

Kinder — und Jugendheilkunde

Eesti

Otorinolarüngoloogia

Pediaatria

Ελλάς

Ωτoριvoλαρυγγoλoγία

Παιδιατρική

España

Otorrinolaringología

PediatrÍa y sus áreas especÍfIcas

France

Oto-rhino-laryngologie

Pédiatrie

Ireland

Otolaryngology

Paediatrics

Italia

Otorinolaringoiatria

Pédiatria

Κύπρος

Ωτορινολαρυγγολογία

Παιδιατρική

Latvija

Otolaringoloģija

Pediatrija

Lietuva

Otorinolaringologija

Vaikų ligos

Luxembourg

Oto-rhino-laryngologie

Pédiatrie

Magyarország

Fül-orr-gégegyógyászat

Csecsemő- és gyermekgyógyászat

Malta

Otorinolaringoloġija

Pedjatrija

Nederland

Keel-, neus- en oorheelkunde

Kindergeneeskunde

Österreich

Hals-, Nasen-und Ohrenkrankheiten

Kinder — und Jugendheilkunde

Polska

Otorynolaryngologia

Pediatria

Portugal

Otorrinolaringologia

Pediatria

România

Otorinolaringologie

Pediatrie

Slovenija

Otorinolaringológija

Pediatrija

Slovensko

Otorinolaryngológia

Pediatria

Suomi/Finland

Korva-, nenä- ja kurkkutaudit/Öron-, näs- och halssjukdomar

Lastentaudit/Barnsjukdomar

Sverige

Öron-, näs- och halssjukdomar (oto-rhino-laryngologi)

Barn- och ungdomsmedicin

United Kingdom

Otolaryngology

Paediatrics



Ország

Tüdőgyógyászat

 Minimális képzési idő: 4 év

Urológia

 Minimális képzési idő: 5 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Pneumologie

Urologie

България

Пневмология и фтизиатрия

Урология

Česká republika

Tuberkulóza a respirační nemoci

Urologie

Danmark

Medicinske lungesygdomme

Urologi eller urinvejenes kirurgiske sygdomme

Deutschland

Pneumologie

Urologie

Eesti

Pulmonoloogia

Uroloogia

Ελλάς

Φυματιoλoγία- Πvευμovoλoγία

Ουρoλoγία

España

Neumología

Urología

France

Pneumologie

Urologie

Ireland

Respiratory medicine

Urology

Italia

Malattie dell'apparato respiratorio

Urologia

Κύπρος

Πνευμονολογία — Φυματιολογία

Ουρολογία

Latvija

Ftiziopneimonoloģija

Uroloģija

Lietuva

Pulmonologija

Urologija

Luxembourg

Pneumologie

Urologie

Magyarország

Tüdőgyógyászat

Urológia

Malta

Mediċina Respiratorja

Uroloġija

Nederland

Longziekten en tuberculose

Urologie

Österreich

Lungenkrankheiten

Urologie

Polska

Choroby płuc

Urologia

Portugal

Pneumologia

Urologia

România

Pneumologie

Urologie

Slovenija

Pnevmologija

Urologija

Slovensko

Pneumológia a ftizeológia

Urológia

Suomi/Finland

Keuhkosairaudet ja allergologia/Lungsjukdomar och allergologi

Urologia/Urologi

Sverige

Lungsjukdomar (pneumologi)

Urologi

United Kingdom

Respiratory medicine

Urology



Ország

Ortopédia

 Minimális képzési idő: 5 év

Patológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Chirurgie orthopédique/Orthopedische heelkunde

Anatomie pathologique/Pathologische anatomie

България

Ортопедия и травматология

Обща и клинична патология

Česká republika

Ortopedie

Patologická anatomie

Danmark

Ortopædisk kirurgi

Patologisk anatomi eller vævs- og celleundersøgelser

Deutschland

Orthopädie (und Unfallchirurgie)

Pathologie

Eesti

Ortopeedia

Patoloogia

Ελλάς

Ορθoπεδική

Παθoλoγική Αvατoμική

España

Cirugía ortopédica y traumatología

Anatomía patológica

France

Chirurgie orthopédique et traumatologie

Anatomie et cytologie pathologiques

Ireland

Trauma and orthopaedic surgery

Morbid anatomy and histopathology

Italia

Ortopedia e traumatologia

Anatomia patologica

Κύπρος

Ορθοπεδική

Παθολογοανατομία — Ιστολογία

Latvija

Traumatoloģija un ortopēdija

Patoloģija

Lietuva

Ortopedija traumatologija

Patologija

Luxembourg

Orthopédie

Anatomie pathologique

Magyarország

Ortopédia

Patológia

Malta

Kirurġija Ortopedika

Istopatoloġija

Nederland

Orthopedie

Pathologie

Österreich

Orthopädie und Orthopädische Chirurgie

Pathologie

Polska

Ortopedia i traumatologia narządu ruchu

Patomorfologia

Portugal

Ortopedia

Anatomia patologica

România

Ortopedie și traumatologie

Anatomie patologică

Slovenija

Ortopedska kirurgija

Anatomska patologija in citopatologija

Slovensko

Ortopédia

Patologická anatómia

Suomi/Finland

Ortopedia ja traumatologia/Ortopedi och traumatologi

Patologia/Patologi

Sverige

Ortopedi

Klinisk patologi

United Kingdom

Trauma and orthopaedic surgery

Histopathology



Ország

Neurológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Pszichiátria

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Neurologie

Psychiatrie de l'adulte/Volwassen psychiatrie

България

Нервни болести

Психиатрия

Česká republika

Neurologie

Psychiatrie

Danmark

Neurologi eller medicinske nervesygdomme

Psykiatri

Deutschland

Neurologie

Psychiatrie und Psychotherapie

Eesti

Neuroloogia

Psühhiaatria

Ελλάς

Νευρoλoγία

Ψυχιατρική

España

Neurología

Psiquiatría

France

Neurologie

Psychiatrie

Ireland

Neurology

Psychiatry

Italia

Neurologia

Psichiatria

Κύπρος

Νευρολογία

Ψυχιατρική

Latvija

Neiroloģija

Psihiatrija

Lietuva

Neurologija

Psichiatrija

Luxembourg

Neurologie

Psychiatrie

Magyarország

Neurológia

Pszichiátria

Malta

Newroloġija

Psikjatrija

Nederland

Neurologie

Psychiatrie

Österreich

Neurologie

Psychiatrie

Polska

Neurologia

Psychiatria

Portugal

Neurologia

Psiquiatria

România

Neurologie

Psihiatrie

Slovenija

Nevrologija

Psihiatrija

Slovensko

Neurológia

Psychiatria

Suomi/Finland

Neurologia/Neurologi

Psykiatria/Psykiatri

Sverige

Neurologi

Psykiatri

United Kingdom

Neurology

General psychiatry



Ország

Radiológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Sugárterápia

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Radiodiagnostic/Röntgendiagnose

Radiothérapie-oncologie/Radiotherapie-oncologie

България

Образна диагностика

Лъчелечение

Česká republika

Radiologie a zobrazovací metody

Radiační onkologie

Danmark

Diagnostik radiologi eller røntgenundersøgelse

Onkologi

Deutschland

(Diagnostische) Radiologie

Strahlentherapie

Eesti

Radioloogia

Onkoloogia

Ελλάς

Ακτιvoδιαγvωστική

Ακτιvoθεραπευτική — Ογκολογία

España

Radiodiagnóstico

Oncología radioterápica

France

Radiodiagnostic et imagerie médicale

Oncologie radiothérapique

Ireland

Diagnostic radiology

Radiation oncology

Italia

Radiodiagnostica

Radioterapia

Κύπρος

Ακτινολογία

Ακτινοθεραπευτική Ογκολογία

Latvija

Diagnostiskā radioloģija

Terapeitiskā radioloģija

Lietuva

Radiologija

Onkologija radioterapija

Luxembourg

Radiodiagnostic

Radiothérapie

Magyarország

Radiológia

Sugárterápia

Malta

Radjoloġija

Onkoloġija u Radjoterapija

Nederland

Radiologie

Radiotherapie

Österreich

Medizinische Radiologie-Diagnostik

Strahlentherapie — Radioonkologie

Polska

Radiologia i diagnostyka obrazowa

Radioterapia onkologiczna

Portugal

Radiodiagnóstico

Radioterapia

România

Radiologie-imagistică medicală

Radioterapie

Slovenija

Radiologija

Radioterapija in onkologija

Slovensko

Rádiológia

Radiačná onkológia

Suomi/Finland

Radiologia/Radiologi

Syöpätaudit/Cancersjukdomar

Sverige

Medicinsk radiologi

Tumörsjukdomar (allmän onkologi)

United Kingdom

Clinical radiology

Clinical oncology



Ország

Plasztikai sebészet

Minimum képzési idő: 5 év

Klinikai biológia

Minimum képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Chirurgie plastique, reconstructrice et esthétique/Plastische, reconstructieve en esthetische heelkunde

Biologie clinique/Klinische biologie

България

Пластично-възстановителна хирургия

Клинична лаборатория

Česká republika

Plastická chirurgie

 

Danmark

Plastikkirurgi

 

Deutschland

Plastische (und Ästhetische) Chirurgie

 

Eesti

Plastika- ja rekonstruktiivkirurgia

Laborimeditsiin

Ελλάς

Πλαστική Χειρoυργική

Χειρουργική Θώρακος

España

Cirugía plástica, estética y reparadora

Análisis clínicos

France

Chirurgie plastique, reconstructrice et esthétique

Biologie médicale

Ireland

Plastic, reconstructive and aesthetic surgery

 

Italia

Chirurgia plastica e ricostruttiva

Patologia clinica

Κύπρος

Πλαστική Χειρουργική

 

Latvija

Plastiskā ķirurģija

 

Lietuva

Plastinė ir rekonstrukcinė chirurgija

Laboratorinė medicina

Luxembourg

Chirurgie plastique

Biologie clinique

Magyarország

Plasztikai (égési) sebészet

Orvosi laboratóriumi diagnosztika

Malta

Kirurġija Plastika

 

Nederland

Plastische chirurgie

 

Österreich

Plastische Chirurgie

Medizinische Biologie

Polska

Chirurgia plastyczna

Diagnostyka laboratoryjna

Portugal

Cirurgia plástica e reconstrutiva

Patologia clínica

România

Chirurgie plastică — microchirurgie reconstructivă

Medicină de laborator

Slovenija

Plastična, rekonstrukcijska in estetska kirurgija

 

Slovensko

Plastická chirurgia

Laboratórna medicína

Suomi/Finland

Plastiikkakirurgia/Plastikkirurgi

 

Sverige

Plastikkirurgi

 

United Kingdom

Cirugía plástica

 



Ország

Mikrobiológia és bakteriológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Biokémia

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 
 

България

Микробиология

Биохимия

Česká republika

Lékařská mikrobiologie

Klinická biochemie

Danmark

Klinisk mikrobiologi

Klinisk biokemi

Deutschland

Mikrobiologie (Virologie) und Infektionsepidemiologie

Laboratoriumsmedizin

Eesti

 
 

Ελλάς

1.  Iατρική Βιoπαθoλoγία

2.  Μικρoβιoλoγία

 

España

Microbiología y parasitología

Bioquímica clínica

France

 
 

Ireland

Microbiology

Chemical pathology

Italia

Microbiologia e virologia

Biochimica clinica

Κύπρος

Μικροβιολογία

 

Latvija

Mikrobioloģija

 

Lietuva

 
 

Luxembourg

Microbiologie

Chimie biologique

Magyarország

Orvosi mikrobiológia

 

Malta

Mikrobijoloġija

Patoloġija Kimika

Nederland

Medische microbiologie

Klinische chemie

Österreich

Hygiene und Mikrobiologie

Medizinische und Chemische Labordiagnostik

Polska

Mikrobiologia lekarska

 

Portugal

 
 

România

 
 

Slovenija

Klinična mikrobiologija

Medicinska biokemija

Slovensko

Klinická mikrobiológia

Klinická biochémia

Suomi/Finland

Kliininen mikrobiologia/Klinisk mikrobiologi

Kliininen kemia/Klinisk kemi

Sverige

Klinisk bakteriologi

Klinisk kemi

United Kingdom

Medical microbiology and virology

Chemical pathology



Ország

Immunológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Mellkassebészet

 Minimális képzési idő: 5 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

Chirurgie thoracique/Heelkunde op de thorax (1)

България

Клинична имунология Имунология

Гръдна хирургия Кардиохирургия

Česká republika

Alergologie a klinická imunologie

Kardiochirurgie

Danmark

Klinisk immunologi

Thoraxkirurgi eller brysthulens kirurgiske sygdomme

Deutschland

 

Thoraxchirurgie

Eesti

 

Torakaalkirurgia

Ελλάς

 

Χειρουργική Θώρακος

España

Inmunología

Cirugía torácica

France

 

Chirurgie thoracique et cardiovasculaire

Ireland

Immunology (clinical and laboratory)

Thoracic surgery

Italia

 

Chirurgia toracica; Cardiochirurgia

Κύπρος

Ανοσολογία

Χειρουργική Θώρακος

Latvija

Imunoloģija

Torakālā ķirurģija

Lietuva

 

Krūtinės chirurgija

Luxembourg

Immunologie

Chirurgie thoracique

Magyarország

Allergológia és klinikai immunológia

Mellkassebészet

Malta

Immunoloġija

Kirurġija Kardjo-Toraċika

Nederland

 

Cardio-thoracale chirurgie

Österreich

Immunologie

 

Polska

Immunologia kliniczna

Chirurgia klatki piersiowej

Portugal

 

Cirurgia cardiotorácica

România

 

Chirurgie toracică

Slovenija

 

Torakalna kirurgija

Slovensko

Klinická imunológia a alergológia

Hrudníková chirurgia

Suomi/Finland

 

Sydän-ja rintaelinkirurgia/Hjärt- och thoraxkirurgi

Sverige

Klinisk immunologi

Thoraxkirurgi

United Kingdom

Immunology

Cardo-thoracic surgery

(1)   1 January 1983



Ország

Gyermeksebészet

 Minimális képzési idő: 5 év

Érsebészet

 Minimális képzési idő: 5 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

Chirurgie des vaisseaux/Bloedvatenheelkunde (1)

България

Детска хирургия

Съдова хирургия

Česká republika

Dětská chirurgie

Cévní chirurgie

Danmark

 

Karkirurgi eller kirurgiske blodkarsygdomme

Deutschland

Kinderchirurgie

Gefäßchirurgie

Eesti

Lastekirurgia

Kardiovaskulaarkirurgia

Ελλάς

Χειρoυργική Παίδωv

Αγγειoχειρoυργική

España

Cirugía pediátrica

Angiología y cirugía vascular

France

Chirurgie infantile

Chirurgie vasculaire

Ireland

Paediatric surgery

 

Italia

Chirurgia pediatrica

Chirurgia vascolare

Κύπρος

Χειρουργική Παίδων

Χειρουργική Αγγείων

Latvija

Bērnu ķirurģija

Asinsvadu ķirurģija

Lietuva

Vaikų chirurgija

Kraujagyslių chirurgija

Luxembourg

Chirurgie pédiatrique

Chirurgie vasculaire

Magyarország

Gyermeksebészet

Érsebészet

Malta

Kirurgija Pedjatrika

Kirurġija Vaskolari

Nederland

 
 

Österreich

Kinderchirurgie

 

Polska

Chirurgia dziecięca

Chirurgia naczyniowa

Portugal

Cirurgia pediátrica

Cirurgia vascular

România

Chirurgie pediatrică

Chirurgie vasculară

Slovenija

 

Kardiovaskularna kirurgija

Slovensko

Detská chirurgia

Cievna chirurgia

Suomi/Finland

Lastenkirurgia/Barnkirurgi

Verisuonikirurgia/Kärlkirurgi

Sverige

Barn- och ungdomskirurgi

 

United Kingdom

Paediatric surgery

 

(1)   1983. január 1.



Ország

Kardiológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Gasztroenterológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Cardiologie

Gastro-entérologie/Gastroenterologie

България

Кардиология

Гастроентерология

Česká republika

Kardiologie

Gastroenterologie

Danmark

Kardiologi

Medicinsk gastroenterologi eller medicinske mavetarmsygdomme

Deutschland

Innere Medizin und Schwerpunkt Kardiologie

Innere Medizin und Schwerpunkt Gastroenterologie

Eesti

Kardioloogia

Gastroenteroloogia

Ελλάς

Καρδιoλoγία

Γαστρεvτερoλoγία

España

Cardiología

Aparato digestivo

France

Pathologie cardio-vasculaire

Gastro-entérologie et hépatologie

Ireland

Cardiology

Gastro-enterology

Italia

Cardiologia

Gastroenterologia

Κύπρος

Καρδιολογία

Γαστρεντερολογία

Latvija

Kardioloģija

Gastroenteroloģija

Lietuva

Kardiologija

Gastroenterologija

Luxembourg

Cardiologie et angiologie

Gastro-enterologie

Magyarország

Kardiológia

Gasztroenterológia

Malta

Kardjoloġija

Gastroenteroloġija

Nederland

Cardiologie

Leer van maag-darm-leverziekten

Österreich

 
 

Polska

Kardiologia

Gastrenterologia

Portugal

Cardiologia

Gastrenterologia

România

Cardiologie

Gastroenterologie

Slovenija

 

Gastroenterologija

Slovensko

Kardiológia

Gastroenterológia

Suomi/Finland

Kardiologia/Kardiologi

Gastroenterologia/Gastroenterologi

Sverige

Kardiologi

Medicinsk gastroenterologi och hepatologi

United Kingdom

Cardiology

Gastro-enterology



Ország

Reumatológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Általános haematológia

 Minimális képzési idő: 3 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Rhumathologie/reumatologie

 

България

Ревматология

Трансфузионна хематология

Česká republika

Revmatologie

Hematologie a transfúzní lékařství

Danmark

Reumatologi

Hæmatologi eller blodsygdomme

Deutschland

Innere Medizin und Schwerpunkt Rheumatologie

Innere Medizin und Schwerpunkt Hämatologie und Onkologie

Eesti

Reumatoloogia

Hematoloogia

Ελλάς

Ρευματoλoγία

Αιματoλoγία

España

Reumatología

Hematología y hemoterapia

France

Rhumatologie

 

Ireland

Rheumatology

Haematology (clinical and laboratory)

Italia

Reumatologia

Ematologia

Κύπρος

Ρευματολογία

Αιματολογία

Latvija

Reimatoloģija

Hematoloģija

Lietuva

Reumatologija

Hematologija

Luxembourg

Rhumatologie

Hématologie

Magyarország

Reumatológia

Haematológia

Malta

Rewmatoloġija

Ematoloġija

Nederland

Reumatologie

 

Österreich

 
 

Polska

Reumatologia

Hematologia

Portugal

Reumatologia

Imuno-hemoterapia

România

Reumatologie

Hematologie

Slovenija

 
 

Slovensko

Reumatológia

Hematológia a transfúziológia

Suomi/Finland

Reumatologia/Reumatologi

Kliininen hematologia/Klinisk hematologi

Sverige

Reumatologi

Hematologi

United Kingdom

Rheumatology

Haematology



Ország

Endokrinológia

 Minimális képzési idő: 3 év

 Fizioterápia

 Minimális képzési idő: 3 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

Médecine physique et réadaptation/Fysische geneeskunde en revalidatie

България

Ендокринология и болести на обмяната

Физикална и рехабилитационна медицина

Česká republika

Endokrinologie

Rehabilitační a fyzikální medicína

Danmark

Medicinsk endokrinologi eller medicinske hormonsygdomme

 

Deutschland

Innere Medizin und Schwerpunkt Endokrinologie und Diabetologie

Physikalische und Rehabilitative Medizin

Eesti

Endokrinoloogia

Taastusravi ja füsiaatria

Ελλάς

Εvδoκριvoλoγία

Φυσική Iατρική και Απoκατάσταση

España

Endocrinología y nutrición

Medicina física y rehabilitación

France

Endocrinologie, maladies métaboliques

Rééducation et réadaptation fonctionnelles

Ireland

Endocrinology and diabetes mellitus

 

Italia

Endocrinologia e malattie del ricambio

Medicina fisica e riabilitazione

Κύπρος

Ενδοκρινολογία

Φυσική Ιατρική και Αποκατάσταση

Latvija

Endokrinoloģija

Rehabilitoloģija Fiziskā rehabilitācija

Fizikālā medicīna

Lietuva

Endokrinologija

Fizinė medicina ir reabilitacija

Luxembourg

Endocrinologie, maladies du métabolisme et de la nutrition

Rééducation et réadaptation fonctionnelles

Magyarország

Endokrinológia

Fizioterápia

Malta

Endokrinoloġija u Dijabete

 

Nederland

 

Revalidatiegeneeskunde

Österreich

 

Physikalische Medizin

Polska

Endokrynologia

Rehabilitacja medyczna

Portugal

Endocrinologia

Fisiatria ou Medicina física e de reabilitação

România

Endocrinologie

Recuperare, medicină fizică și balneologie

Slovenija

 

Fizikalna in rehabilitacijska medicina

Slovensko

Endokrinológia

Fyziatria, balneológia a liečebná rehabilitácia

Suomi/Finland

Endokrinologia/Endokrinologi

Fysiatria/Fysiatri

Sverige

Endokrina sjukdomar

Rehabiliteringsmedicin

United Kingdom

Endocrinology and diabetes mellitus

 



Ország

Neuropszichiátria

 Minimális képzési idő: 5 év

Bőr- és nemibeteg-gyógyászat

 Minimális képzési idő: 3 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Neuropsychiatrie (1)

Dermato-vénéréologie/Dermato-venerologie

България

 

Кожни и венерически болести

Česká republika

 

Dermatovenerologie

Danmark

 

Dermato-venerologi eller hud- og kønssygdomme

Deutschland

Nervenheilkunde (Neurologie und Psychiatrie)

Haut — und Geschlechtskrankheiten

Eesti

 

Dermatoveneroloogia

Ελλάς

Νευρoλoγία — Ψυχιατρική

Δερματoλoγία — Αφρoδισιoλoγία

España

 

Dermatología médico-quirúrgica y venereología

France

Neuropsychiatrie (2)

Dermatologie et vénéréologie

Ireland

 
 

Italia

Neuropsichiatria (3)

Dermatologia e venerologia

Κύπρος

Νευρολογία — Ψυχιατρική

Δερματολογία — Αφροδισιολογία

Latvija

 

Dermatoloģija un veneroloģija

Lietuva

 

Dermatovenerologija

Luxembourg

Neuropsychiatrie (4)

Dermato-vénéréologie

Magyarország

 

Bőrgyógyászat

Malta

 

Dermato-venerejoloġija

Nederland

Zenuw — en zielsziekten (5)

Dermatologie en venerologie

Österreich

Neurologie und Psychiatrie

Haut- und Geschlechtskrankheiten

Polska

 

Dermatologia i wenerologia

Portugal

 

Dermatovenereologia

România

 

Dermatovenerologie

Slovenija

 

Dermatovenerologija

Slovensko

Neuropsychiatria

Dermatovenerológia

Suomi/Finland

 

Ihotaudit ja allergologia/Hudsjukdomar och allergologi

Sverige

 

Hud- och könssjukdomar

United Kingdom

 
 

(1)   1987. augusztus 1., kivéve azon személyek esetében, akik képzésüket ezen időpontot megelőzően kezdték meg.

(2)   1971. december 31.

(3)   1999. október 31.

(4)   Szakmai képesítés megszerzését tanúsító okiratot nem adnak ki az 1982. március 5. után megkezdett képzések esetében.

(5)   1984. július 9.



Ország

Radiológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Gyermekpszichiátria

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

Psychiatrie infanto-juvénile/Kinder- en jeugdpsychiatrie

България

Радиобиология

Детска психиатрия

Česká republika

 

Dětská a dorostová psychiatrie

Danmark

 

Børne- og ungdomspsykiatri

Deutschland

Radiologie

Kinder- und Jugendpsychiatrie und -psychotherapie

Eesti

 
 

Ελλάς

Ακτιvoλoγία — Ραδιoλoγία

Παιδoψυχιατρική

España

Electroradiología

 

France

Electro-radiologie (1)

Pédo-psychiatrie

Ireland

Radiology

Child and adolescent psychiatry

Italia

Radiologia (2)

Neuropsichiatria infantile

Κύπρος

 

Παιδοψυχιατρική

Latvija

 

Bērnu psihiatrija

Lietuva

 

Vaikų ir paauglių psichiatrija

Luxembourg

Électroradiologie (3)

Psychiatrie infantile

Magyarország

Radiológia

Gyermek-és ifjúságpszichiátria

Malta

 
 

Nederland

Radiologie (4)

 

Österreich

Radiologie

 

Polska

 

Psychiatria dzieci i młodzieży

Portugal

Radiologia

Pedopsiquiatria

România

 

Psihiatrie pediatrică

Slovenija

 

Otroška in mladostniška psihiatrija

Slovensko

 

Detská psychiatria

Suomi/Finland

 

Lastenpsykiatria/Barnpsykiatri

Sverige

 

Barn- och ungdomspsykiatri

United Kingdom

 

Child and adolescent psychiatry

(1)   1971. december 3.

(2)   1993. október 31.

(3)   Szakmai képesítés megszerzését tanúsító okiratot nem adnak ki az 1982. március 5. után megkezdett képzések esetében.

(4)   1984. július 8.



Ország

Geriátria

 Minimális képzési idő: 4 év

Nefrológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 
 

България

Гериатрична медицина

Нефрология

Česká republika

Geriatrie

Nefrologie

Danmark

Geriatri eller alderdommens sygdomme

Nefrologi eller medicinske nyresygdomme

Deutschland

 

Innere Medizin und Schwerpunkt Nephrologie

Eesti

 

Nefroloogia

Ελλάς

 

Νεφρoλoγία

España

Geriatría

Nefrología

France

 

Néphrologie

Ireland

Geriatric medicine

Nephrology

Italia

Geriatria

Nefrologia

Κύπρος

Γηριατρική

Νεφρολογία

Latvija

 

Nefroloģija

Lietuva

Geriatrija

Nefrologija

Luxembourg

Gériatrie

Néphrologie

Magyarország

Geriátria

Nefrológia

Malta

Ġerjatrija

Nefroloġija

Nederland

Klinische geriatrie

 

Österreich

 
 

Polska

Geriatria

Nefrologia

Portugal

 

Nefrologia

România

Geriatrie și gerontologie

Nefrologie

Slovenija

 

Nefrologija

Slovensko

Geriatria

Nefrológia

Suomi/Finland

Geriatria/Geriatri

Nefrologia/Nefrologi

Sverige

Geriatrik

Medicinska njursjukdomar (nefrologi)

United Kingdom

Geriatrics

Renal medicine



Ország

Infektológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Társadalomorvostan és szociális orvostan

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 
 

България

Инфекциозни болести

Социална медицина и здравен мениджмънт

комунална хигиена

Česká republika

Infekční lékařství

Hygiena a epidemiologie

Danmark

Infektionsmedicin

Samfundsmedicin

Deutschland

 

Öffentliches Gesundheitswesen

Eesti

Infektsioonhaigused

 

Ελλάς

 

Κοινωνική Ιατρική

España

 

Medicina preventiva y salud pública

France

 

Santé publique et médecine sociale

Ireland

Infectious diseases

Public health medicine

Italia

Malattie infettive

Igiene e medicina preventiva

Κύπρος

Λοιμώδη Νοσήματα

Υγειονολογία/Κοινοτική Ιατρική

Latvija

Infektoloģija

 

Lietuva

Infektologija

 

Luxembourg

Maladies contagieuses

Santé publique

Magyarország

Infektológia

Megelőző orvostan és népegészségtan

Malta

Mard Infettiv

Saħħa Pubblika

Nederland

 

Maatschappij en gezondheid

Österreich

 

Sozialmedizin

Polska

Choroby zakaźne

Zdrowie publiczne, epidemiologia

Portugal

Infecciologia

Saúde pública

România

Boli infecțioase

Sănătate publică și management

Slovenija

Infektologija

Javno zdravje

Slovensko

Infektológia

Verejné zdravotníctvo

Suomi/Finland

Infektiosairaudet/Infektionssjukdomar

Terveydenhuolto/Hälsovård

Sverige

Infektionssjukdomar

Socialmedicin

United Kingdom

Infectious diseases

Public health medicine



Ország

Farmakológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Foglalkozás-orvostan

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

Médecine du travail/Arbeidsgeneeskunde

България

Клинична фармакология и терапия

Фармакология

Трудова медицина

Česká republika

Klinická farmakologie

Pracovní lékařství

Danmark

Klinisk farmakologi

Arbejdsmedicin

Deutschland

Pharmakologie und Toxikologie

Arbeitsmedizin

Eesti

 
 

Ελλάς

 

Iατρική thς Εργασίας

España

Farmacología clínica

Medicina del trabajo

France

 

Médecine du travail

Ireland

Clinical pharmacology and therapeutics

Occupational medicine

Italia

Farmacologia

Medicina del lavoro

Κύπρος

 

Ιατρική της Εργασίας

Latvija

 

Arodslimības

Lietuva

 

Darbo medicina

Luxembourg

 

Médecine du travail

Magyarország

Klinikai farmakológia

Foglalkozás-orvostan (üzemorvostan)

Malta

Farmakoloġija Klinika u t-Terapewtika

Mediċina Okkupazzjonali

Nederland

 

Arbeid en gezondheid, bedrijfsgeneeskunde

Arbeid en gezondheid, verzekeringsgeneeskunde

Österreich

Pharmakologie und Toxikologie

Arbeits- und Betriebsmedizin

Polska

Farmakologia kliniczna

Medycyna pracy

Portugal

 

Medicina do trabalho

România

Farmacologie clinică

Medicina muncii

Slovenija

 

Medicina dela, prometa in športa

Slovensko

Klinická farmakológia

Pracovné lekárstvo

Suomi/Finland

Kliininen farmakologia ja lääkehoito/Klinisk farmakologi och läkemedelsbehandling

Työterveyshuolto/Företagshälsovård

Sverige

Klinisk farmakologi

Yrkes- och miljömedicin

United Kingdom

Clinical pharmacology and therapeutics

Occupational medicine



Ország

Allergológia

 Minimális képzési idő: 3 év

Nukleáris medicina

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

Médecine nucléaire/Nucleaire geneeskunde

България

Клинична алергология

Нуклеарна медицина

Česká republika

Alergologie a klinická imunologie

Nukleární medicína

Danmark

Medicinsk allergologi eller medicinske overfølsomhedssygdomme

Klinisk fysiologi og nuklearmedicin

Deutschland

 

Nuklearmedizin

Eesti

 
 

Ελλάς

Αλλεργιoλoγία

Πυρηvική Iατρική

España

Alergología

Medicina nuclear

France

 

Médecine nucléaire

Ireland

 
 

Italia

Allergologia ed immunologia clinica

Medicina nucleare

Κύπρος

Αλλεργιολογία

Πυρηνική Ιατρική

Latvija

Alergoloģija

 

Lietuva

Alergologija ir klinikinė imunologija

 

Luxembourg

 

Médecine nucléaire

Magyarország

Allergológia és klinikai immunológia

Nukleáris medicina (izotóp diagnosztika)

Malta

 

Mediċina Nukleari

Nederland

Allergologie en inwendige geneeskunde

Nucleaire geneeskunde

Österreich

 

Nuklearmedizin

Polska

Alergologia

Medycyna nuklearna

Portugal

Imuno-alergologia

Medicina nuclear

România

Alergologie și imunologie clinică

Medicină nucleară

Slovenija

 

Nuklearna medicina

Slovensko

Klinická imunológia a alergológia

Nukleárna medicína

Suomi/Finland

 

Kliininen fysiologia ja isotooppilääketiede/Klinisk fysiologi och nukleärmedicin

Sverige

Allergisjukdomar

Nukleärmedicin

United Kingdom

 

Nuclear medicine



Ország

Arc- és állkapocs-sebészet (orvosi alapképzés)

Minimális képzési idő: 5 év

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

България

Лицево-челюстна хирургия

Česká republika

Maxilofaciální chirurgie

Danmark

 

Deutschland

 

Eesti

 

Ελλάς

 

España

Cirugía oral y maxilofacial

France

Chirurgie maxillo-faciale et stomatologie

Ireland

 

Italia

Chirurgia maxillo-facciale

Κύπρος

 

Latvija

Mutes, sejas un žokļu ķirurģija

Lietuva

Veido ir žandikaulių chirurgija

Luxembourg

Chirurgie maxillo-faciale

Magyarország

Szájsebészet

Malta

 

Nederland

 

Österreich

Mund- Kiefer- und Gesichtschirurgie

Polska

Chirurgia szczekowo-twarzowa

Portugal

Cirurgia maxilo-facial

România

 

Slovenija

Maxilofacialna kirurgija

Slovensko

Maxilofaciálna chirurgia

Suomi/Finland

 

Sverige

 

United Kingdom

 



Ország

Haematológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

България

Клинична хематология

Česká republika

 

Danmark

Klinisk blodtypeserologi (1)

Deutschland

 

Eesti

 

Ελλάς

 

España

 

France

Hématologie

Ireland

 

Italia

 

Κύπρος

 

Latvija

 

Lietuva

 

Luxembourg

Hématologie biologique

Magyarország

 

Malta

 

Nederland

 

Österreich

 

Polska

 

Portugal

Hematologia clinica

România

 

Slovenija

 

Slovensko

 

Suomi/Finland

 

Sverige

 

United Kingdom

 

(1)   1983. január 1., kivéve azokat, akik tanulmányaikat ezen időpont előtt kezdték meg és 1988 vége előtt fejezték be.



Ország

Sztomatológia

 Minimális képzési idő: 3 év

Bőrgyógyászat

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 
 

България

 
 

Česká republika

 
 

Danmark

 
 

Deutschland

 
 

Eesti

 
 

Ελλάς

 
 

España

Estomatología

 

France

Stomatologie

 

Ireland

 

Dermatology

Italia

Odontostomatologia (1)

 

Κύπρος

 
 

Latvija

 
 

Lietuva

 
 

Luxembourg

Stomatologie

 

Magyarország

 
 

Malta

 

Dermatoloġija

Nederland

 
 

Österreich

 
 

Polska

 
 

Portugal

Estomatologia

 

România

 
 

Slovenija

 
 

Slovensko

 
 

Suomi/Finland

 
 

Sverige

 
 

United Kingdom

 

Dermatology

(1)   1994. december 31.



Ország

Venerológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Trópusi betegségek

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 
 

България

 
 

Česká republika

 
 

Danmark

 
 

Deutschland

 
 

Eesti

 
 

Ελλάς

 
 

España

 
 

France

 
 

Ireland

Genito-urinary medicine

Tropical medicine

Italia

 

Medicina tropicale

Κύπρος

 
 

Latvija

 
 

Lietuva

 
 

Luxembourg

 
 

Magyarország

 

Trópusi betegségek

Malta

Mediċina Uro-ġenetali

 

Nederland

 
 

Österreich

 

Spezifische Prophylaxe und Tropenhygiene

Polska

 

Medycyna transportu

Portugal

 

Medicina tropical

România

 
 

Slovenija

 
 

Slovensko

 

Tropická medicína

Suomi/Finland

 
 

Sverige

 
 

United Kingdom

Genito-urinary medicine

Tropical medicine



Ország

Gasztroenterológia sebészet

 Minimális képzési idő: 5 év

Traumatológia

 Minimális képzési idő: 5 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Chirurgie abdominale/Heelkunde op het abdomen (1)

 

България

 

Спешна медицина

Česká republika

 

Traumatologie

Urgentní medicína

Danmark

Kirurgisk gastroenterologi eller kirurgiske mave-tarmsygdomme

 

Deutschland

Visceralchirurgie

 

Eesti

 
 

Ελλάς

 
 

España

Cirugía del aparato digestivo

 

France

Chirurgie viscérale et digestive

 

Ireland

 

Emergency medicine

Italia

Chirurgia dell'apparato digerente

 

Κύπρος

 
 

Latvija

 
 

Lietuva

Abdominalinė chirurgija

 

Luxembourg

Chirurgie gastro-entérologique

 

Magyarország

 

Traumatológia

Malta

 

Mediċina tal-Aċċidenti u l-Emerġenza

Nederland

 
 

Österreich

 
 

Polska

 

Medycyna ratunkowa

Portugal

 
 

România

 

Medicină de urgență

Slovenija

Abdominalna kirurgija

 

Slovensko

Gastroenterologická chirurgia

Úrazová chirurgia

Urgentná medicína

Suomi/Finland

Gastroenterologinen kirurgia/Gastroenterologisk kirurgi

 

Sverige

 
 

United Kingdom

 

Accident and emergency medicine

(1)   1983. január 1.



Ország

Klinikai neurofiziológia

 Minimális képzési idő: 4 év

Arc-állcsont-szájsebészet (orvosi és fogorvosi alapképzés) (1)

 Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

 

Stomatologie et chirurgie orale et maxillo-faciale/Stomatologie en mond-, kaak- en aangezichtschirurgie

България

 
 

Česká republika

 
 

Danmark

Klinisk neurofysiologi

 

Deutschland

 

Mund-, Kiefer- und Gesichtschirurgie

Eesti

 
 

Ελλάς

 
 

España

Neurofisiologia clínica

 

France

 
 

Ireland

Clinical neurophysiology

Oral and maxillo-facial surgery

Italia

 
 

Κύπρος

 

Στοματο-Γναθο-Προσωποχειρουργική

Latvija

 
 

Lietuva

 
 

Luxembourg

 

Chirurgie dentaire, orale et maxillo-faciale

Magyarország

 

Arc-állcsont-szájsebészet

Malta

Newrofiżjoloġija Klinika

Kirurġija tal-għadam tal-wiċċ

Nederland

 
 

Österreich

 
 

Polska

 
 

Portugal

 
 

România

 
 

Slovenija

 
 

Slovensko

 
 

Suomi/Finland

Kliininen neurofysiologia/Klinisk neurofysiologi

Suu- ja leukakirurgia/Oral och maxillofacial kirurgi

Sverige

Klinisk neurofysiologi

 

United Kingdom

Clinical neurophysiology

Oral and maxillo-facial surgery

(1)   Az arc-állcsont-szájsebészet szakorvosi képzés (általános orvosi és fogorvosi képzés) feltételezi az általános orvosi tanulmányok befejezését és érvényességét (24. cikk), valamint az alapvető fogorvosi tanulmányok befejezését és érvényességét is (34. cikk).

▼M6



Ország

Orvosi onkológia

Minimális képzési idő: 5 év

Orvosi genetika

Minimális képzési idő: 4 év

Cím

Cím

Belgique/België/Belgien

Oncologie médicale/ Medische oncologie

 

България

Медицинска онкология

Медицинска генетика

Česká republika

Klinická onkologie

Lékařská genetika

Danmark

 

Klinisk genetik

Deutschland

 

Humangenetik

Eesti

 

Meditsiinigeneetika

Ελλάς

Παθολογική Ογκολογία

 

España

 
 

France

Oncologie

Génétique médicale

Ireland

Medical oncology

Clinical genetics

Italia

Oncologia medica

Genetica medica

Κύπρος

Ακτινοθεραπευτική Ογκολογία

 

Latvija

Onkoloģija – ķīmijterapija

Medicīnas ģenētika

Lietuva

Chemoterapinė onkologija

Genetika

Luxembourg

Oncologie médicale

Médecine génétique

Magyarország

Klinikai onkológia

Klinikai genetika

Malta

 
 

Nederland

 

Klinische genetica

Österreich

 

Medizinische Genetik

Polska

Onkologia kliniczna

Genetyka kliniczna

Portugal

Oncologia médica

Genética médica

România

Oncologie medicala

Genetica medicala

Slovenija

Internistična onkologija

Klinična genetika

Slovensko

Klinická onkológia

Lekárska genetica

Suomi/Finland

 

Perinnöllisyyslääketiede/ Medicinsk genetik

Sverige

 
 

United Kingdom

Medical oncology

Clinical genetics

▼B

5.1.4.   Háziorvosi oklevelek megnevezései



Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Szakmai cím

Hivatkozási dátum

België/Belgique/Belgien

Ministerieel erkenningsbesluit van huisarts/Arrêté ministériel d'agrément de médecin généraliste

Huisarts/Médecin généraliste

1994. december 31.

▼M1

България

Свидетелство за призната специалност по Обща медицина

Лекар-специалист по Обща медицина

2007. január 1.

▼B

Česká republika

Diplom o specializaci „všeobecné lékařství”

Všeobecný lékař

2004. május 1.

Danmark

Tilladelse til at anvende betegnelsen alment praktiserende læge/Speciallægel i almen medicin

Almen praktiserende læge/Speciallæge i almen medicin

1994. december 31.

Deutschland

Zeugnis über die spezifische Ausbildung in der Allgemeinmedizin

Facharzt/Fachärztin für Allgemeinmedizin

1994. december 31.

Eesti

Diplom peremeditsiini erialal

Perearst

2004. május 1.

Ελλάς

Tίτλος ιατρικής ειδικότητας γενικής ιατρικής

Iατρός με ειδικότητα γενικής ιατρικής

1994. december 31.

España

Título de especialista en medicina familiar y comunitaria

Especialista en medicina familiar y comunitaria

1994. december 31.

France

Diplôme d'Etat de docteur en médecine (avec document annexé attestant la formation spécifique en médecine générale)

Médecin qualifié en médecine générale

1994. december 31.

Ireland

Certificate of specific qualifications in general medical practice

General medical practitioner

1994. december 31.

Italia

Attestato di formazione specifica in medicina generale

Medico di medicina generale

1994. december 31.

Κύπρος

Τίτλος Ειδικότητας Γενικής Ιατρικής

Ιατρός Γενικής Ιατρικής

2004. május 1.

Latvija

Ģimenes ārsta sertifikāts

Ģimenes (vispārējās prakses) ārsts

2004. május 1.

Lietuva

Šeimos gydytojo rezidentūros pažymėjimas

Šeimos medicinos gydytojas

2004. május 1.

Luxembourg

Diplôme de formation spécifique en medicine générale

Médecin généraliste

1994. december 31.

Magyarország

Háziorvostan szakorvosa bizonyítvány

Háziorvostan szakorvosa

2004. május 1.

Malta

Tabib tal-familja

Mediċina tal-familja

2004. május 1.

Nederland

Certificaat van inschrijving in het register van erkende huisartsen van de Koninklijke Nederlandsche Maatschappij tot bevordering der geneeskunst

Huisarts

1994. december 31.

Österreich

Arzt für Allgemeinmedizin

Arzt für Allgemeinmedizin

1994. december 31.

Polska

Diplôme: Dyplom uzyskania tytułu specjalisty w dziedzinie medycyny rodzinnej

Specjalista w dziedzinie medycyny rodzinnej

2004. május 1.

Portugal

Diploma do internato complementar de clínica geral

Assistente de clínica geral

1994. december 31.

▼M1

România

Certificat de medic specialist medicină de familie

Medic specialist medicină de familie

2007. január 1.

▼B

Slovenija

Potrdilo o opravljeni specializaciji iz družinske medicine

Specialist družinske medicine/Specialistka družinske medicine

2004. május 1.

Slovensko

Diplom o špecializácii v odbore „všeobecné lekárstvo”

Všeobecný lekár

2004. május 1.

Suomi/ Finland

Todistus lääkärin perusterveydenhuollon lisäkoulutuksesta/Bevis om tilläggsutbildning av läkare i primärvård

Yleislääkäri/Allmänläkare

1994. december 31.

Sverige

Bevis om kompetens som allmänpraktiserande läkare (Europaläkare) utfärdat av Socialstyrelsen

Allmänpraktiserande läkare (Europaläkare)

1994. december 31.

United Kingdom

Certificate of prescribed/equivalent experience

General medical practitioner

1994. december 31.

V.2.   ÁLTALÁNOS ÁPOLÓ

5.2.1.   Általános ápolók képzési programja

Az ápolói oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tanulmányi program a következő két részből áll.

A. Elméleti képzés

a. Ápolás:

 A szakma természete és etikája

 Az egészségügy és az ápolás általános alapelvei

 Az ápolás alapelvei az alábbiakra vonatkozólag:

 

 általános orvostan és szakorvostan

 általános sebészet és szaksebészet

 gyermekgondozás és gyermekgyógyászat

 terhesgondozás

 elmegyógyászat és pszichiátria

 idősek gondozása és geriátria

b. Alaptudományok:

 Anatómia és fiziológia

 Patológia

 Bakteriológia, virológia és parazitológia

 Biofizika, biokémia és radiológia

 Dietetika

 Higiénia:

 

 megelőző gyógyászat

 egészségügyi oktatás

 Farmakológia

c. Társadalomtudományok:

 Szociológia

 Pszichológia

 Közigazgatási alapelvek

 Oktatás alapelvei

 Szociális és egészségügyi jogi ismeretek

 Az ápolás jogi szempontjai

B. Klinikai gyakorlat

 Ápolás az alábbiakra vonatkozólag:

 

 általános orvostan és szakorvostan

 általános sebészet és szaksebészet

 gyermekgondozás és gyermekgyógyászat

 terhesgondozás

 elmegyógyászat és pszichiátria

 idősek gondozása és geriátria

 otthoni ápolás

Egy-két tantárgyat ezek közül más tudományág szövegösszefüggésében vagy azzal együtt is lehet tanulni.

Az elméleti és gyakorlati képzés megoszlásának kiegyensúlyozottnak és összehangoltnak kell lennie, hogy biztosítsa az ezen mellékletben hivatkozott tudás és tapasztalat megfelelő módon történő megszerzését.

5.2.2.   Az általános ápolói oklevelek megnevezései



Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

Szakmai cím

Hivatkozási dátum

België/Belgique/Belgien

— Diploma gegradueerde verpleger/verpleegster/Diplôme d'infirmier(ère) gradué(e)/Diplom eines (einer) graduierten Krankenpflegers (-pflegerin)

— Diploma in de ziekenhuisverpleegkunde/Brevet d'infirmier(ère) hospitalier(ère)/Brevet eines (einer) Krankenpflegers (-pflegerin)

— Brevet van verpleegassistent(e)/Brevet d'hospitalier(ère)/Brevet einer Pflegeassistentin

— De erkende opleidingsinstituten/Les établissements d'enseignement reconnus/Die anerkannten Ausbildungsanstalten

— De bevoegde Examencommissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française/Der zuständige Prüfungsausschüß der Deutschsprachigen Gemeinschaft

— Hospitalier(ère)/Verpleegassistent(e)

— Infirmier(ère) hospitalier(ère)/Ziekenhuisverpleger(-verpleegster)

1979. június 29.

▼M1

България

Диплома за висше образование на образователно-квалификационна степен „Бакалавър” с професионална квалификация „Медицинска сестра”

Университет

Медицинска сестра

2007. január 1.

▼B

Česká republika

1.  Diplom o ukončení studia ve studijním programu ošetřovatelství ve studijním oboru všeobecná sestra (bakalář, Bc.), accompanied by the following certificate: Vysvědčení o státní závěrečné zkoušce

1.  Vysoká škola zřízená nebo uznaná státem

1.  Všeobecná sestra

2004. május 1.

2.  Diplom o ukončení studia ve studijním oboru diplomovaná všeobecná sestra (diplomovaný specialista, DiS.), accompanied by the following certificate: Vysvědčení o absolutoriu

2.  Vyšší odborná škola zřízená nebo uznaná státem

2.  Všeobecný ošetřovatel

Danmark

Eksamensbevis efter gennemført sygeplejerskeuddannelse

Sygeplejeskole godkendt af Undervisningsministeriet

Sygeplejerske

1979. június 29.

Deutschland

Zeugnis über die staatliche Prüfung in der Krankenpflege

Staatlicher Prüfungsausschuss

Gesundheits- und Krankenpflegerin/Gesundheits- und Krankenpfleger

1979. június 29.

Eesti

Diplom õe erialal

1.  Tallinna Meditsiinikool

2.  Tartu Meditsiinikool

3.  Kohtla-Järve Meditsiinikool

õde

2004. május 1.

Ελλάς

1.  Πτυχίο Νοσηλευτικής Παν/μίου Αθηνών

1.  Πανεπιστήμιο Αθηνών

Διπλωματούχος ή πτυχιούχος νοσοκόμος, νοσηλευτής ή νοσηλεύτρια

1981. január 1.

2.  Πτυχίο Νοσηλευτικής Τεχνολογικών Εκπαιδευτικών Ιδρυμάτων (Τ.Ε.Ι.)

2.  Τεχνολογικά Εκπαιδευτικά Ιδρύματα Υπουργείο Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων

3.  Πτυχίο Αξιωματικών Νοσηλευτικής

3.  Υπουργείο Εθνικής 'Αμυνας

4.  Πτυχίο Αδελφών Νοσοκόμων πρώην Ανωτέρων Σχολών Υπουργείου Υγείας και Πρόνοιας

4.  Υπουργείο Υγείας και Πρόνοιας

5.  Πτυχίο Αδελφών Νοσοκόμων και Επισκεπτριών πρώην Ανωτέρων Σχολών Υπουργείου Υγείας και Πρόνοιας

5.  Υπουργείο Υγείας και Πρόνοιας

6.  Πτυχίο Τμήματος Νοσηλευτικής

6.  ΚΑΤΕΕ Υπουργείου Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων

España

Título de Diplomado universitario en Enfermería

— Ministerio de Educación y Cultura

— El rector de una universidad

Enfermero/a diplomado/a

1986. január 1.

France

— Diplôme d'Etat d'infirmier(ère)

— Diplôme d'Etat d'infirmier(ère) délivré en vertu du décret no 99-1147 du 29 décembre 1999

Le ministère de la santé

Infirmer(ère)

1979. június 29.

Ireland

Certificate of Registered General Nurse

An Bord Altranais (The Nursing Board)

Registered General Nurse

1979. június 29.

Italia

Diploma di infermiere professionale

Scuole riconosciute dallo Stato

Infermiere professionale

1979. június 29.

Κύπρος

Δίπλωμα Γενικής Νοσηλευτικής

Νοσηλευτική Σχολή

Εγγεγραμμένος Νοσηλευτής

2004. május 1.

Latvija

1.  Diploms par māsas kvalifikācijas iegūšanu

1.  Māsu skolas

Māsa

2004. május 1.

2.  Māsas diploms

2.  Universitātes tipa augstskola pamatojoties uz Valsts eksāmenu komisijas lēmumu

Lietuva

1.  Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą bendrosios praktikos slaugytojo profesinę kvalifikaciją

1.  Universitetas

Bendrosios praktikos slaugytojas

2004. május 1.

2.  Aukštojo mokslo diplomas (neuniversitetinės studijos), nurodantis suteiktą bendrosios praktikos slaugytojo profesine kvalifikaciją

2.  Kolegija

Luxembourg

— Diplôme d'Etat d'infirmier

— Diplôme d'Etat d'infirmier hospitalier gradué

Ministère de l'éducation nationale, de la formation professionnelle et des sports

Infirmier

1979. június 29.

Magyarország

1.  Ápoló bizonyítvány

1.  Iskola

Ápoló

2004. május 1.

2.  Diplomás ápoló oklevél

2.  Egyetem/főiskola

3.  Egyetemi okleveles ápoló oklevél

3.  Egyetem

Malta

Lawrja jew diploma fl-istudji tal-infermerija

Universita’ ta' Malta

Infermier Registrat tal-Ewwel Livell

2004. május 1.

Nederland

1.  Diploma's verpleger A, verpleegster A, verpleegkundige A

1.  Door een van overheidswege benoemde examencommissie

Verpleegkundige

1979. június 29.

2.  Diploma verpleegkundige MBOV (Middelbare Beroepsopleiding Verpleegkundige)

2.  Door een van overheidswege benoemde examencommissie

3.  Diploma verpleegkundige HBOV (Hogere Beroepsopleiding Verpleegkundige)

3.  Door een van overheidswege benoemde examencommissie

4.  Diploma beroepsonderwijs verpleegkundige — Kwalificatieniveau 4

4.  Door een van overheidswege aangewezen opleidingsinstelling

5.  Diploma hogere beroepsopleiding verpleegkundige — Kwalificatieniveau 5

5.  Door een van overheidswege aangewezen opleidingsinstelling

Österreich

1.  Diplom als „Diplomierte Gesundheits- und Krankenschwester, Diplomierter Gesundheits- und Krankenpfleger”

1.  Schule für allgemeine Gesundheits- und Krankenpflege

— Diplomierte Krankenschwester

— Diplomierter Krankenpfleger

1994. január 1.

2.  Diplom als „Diplomierte Krankenschwester, Diplomierter Krankenpfleger”

2.  Allgemeine Krankenpflegeschule

Polska

Dyplom ukończenia studiów wyższych na kierunku pielęgniarstwo z tytułem „magister pielęgniarstwa”

Instytucja prowadząca kształcenie na poziomie wyższym uznana przez właściwe władze

Pielegniarka

2004. május 1.

Portugal

1.  Diploma do curso de enfermagem geral

1.  Escolas de Enfermagem

Enfermeiro

1986. január 1.

2.  Diploma/carta de curso de bacharelato em enfermagem

2.  Escolas Superiores de Enfermagem

3.  Carta de curso de licenciatura em enfermagem

3.  Escolas Superiores de Enfermagem; Escolas Superiores de Saúde

▼M1

România

1.  Diplomă de absolvire de asistent medical generalist cu studii superioare de scurtă durată

1.  Universități

asistent medical generalist

2007. január 1.

2.  Diplomă de licență de asistent medical generalist cu studii superioare de lungă durată

2.  Universități

▼B

Slovenija

Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov „diplomirana medicinska sestra/diplomirani zdravstvenik”

1.  Univerza

2.  Visoka strokovna šola

Diplomirana medicinska sestra/Diplomirani zdravstvenik

2004. május 1.

Slovensko

1.  Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu „magister z ošetrovateľstva” („Mgr.”)

1.  Vysoká škola

Sestra

2004. május 1.

2.  Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu „bakalár z ošetrovateľstva” („Bc.”)

2.  Vysoká škola

3.  Absolventský diplom v študijnom odbore diplomovaná všeobecná sestra

3.  Stredná zdravotnícka škola

Suomi/ Finland

1.  Sairaanhoitajan tutkinto/Sjukskötarexamen

1.  Terveydenhuolto-oppilaitokset/ Hälsovårdsläroanstalter

Sairaanhoitaja/Sjukskötare

1994. január 1.

2.  Sosiaali- ja terveysalan ammattikorkeakoulututkinto, sairaanhoitaja (AMK)/Yrkeshögskoleexamen inom hälsovård och det sociala området, sjukskötare (YH)

2.  Ammattikorkeakoulut/ Yrkeshögskolor

Sverige

Sjuksköterskeexamen

Universitet eller högskola

Sjuksköterska

1994. január 1.

United Kingdom

Statement of Registration as a Registered General Nurse in part 1 or part 12 of the register kept by the United Kingdom Central Council for Nursing, Midwifery and Health Visiting

Various

— State Registered Nurse

— Registered General Nurse

1979. június 29.

V.3.   FOGORVOS

5.3.1.   Fogorvosok képzési programja

A fogorvosi oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tanulmányi programnak legalább a következő tantárgyakat kell tartalmaznia. Lehetséges egy vagy több tantárgynak más tantárgy részeként, vagy más tantárgyhoz kapcsolódóan történő oktatása.

A. Alap tantárgyak

 Kémia

 Fizika

 Biológia

B. Orvos-biológiai tantárgyak és általános orvosi tantárgyak

 anatómia

 embriológia

 sejttan, beleértve a citológiát is

 fiziológia

 biokémia (vagy fiziológiai kémia)

 patológiai anatómia

 általános patológia

 gyógyszertan

 mikrobiológia

 higiénia

 megelőző orvostudomány és járványtan

 radiológia

 fizioterápia

 általános sebészet

 belgyógyászat, beleértve a gyermekgyógyászatot is

 fül-, orr- és gégegyógyászat

 bőr- és nemibeteg gyógyászat

 általános pszichológia – pszichopatológia – neuropatológia

 aneszteziológia

C. Közvetlenül a fogászatra vonatkozó tantárgyak

 helyreállító fogászat

 fogászatban alkalmazott anyagok és berendezések

 megtartó fogászat

 preventív fogászat

 érzéstelenítés és nyugtatás a fogászatban

 speciális sebészet

 a szájüreg speciális patológiája

 klinikai gyakorlat

 gyermekfogászat

 fogszabályozástan

 parodontológia

 fogászati radiológia

 a szájüreg speciális fiziológiája

 szakmai szervezet, etika és jogalkotás

 a fogászati tevékenység szociális szempontjai

5.3.2.   Fogorvosi oklevelek megnevezései



Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás

Szakmai cím

Hivatkozási dátum

België/Belgique/Belgien

Diploma van tandarts/Diplôme licencié en science dentaire

— De universiteiten/Les universités

— De bevoegde Examen- commissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française

 

Licentiaat in de tandheelkunde/Licencié en science dentaire

1980. január 28.

▼M1

България

Диплома за висше образование на образователно-квалификационна степен „Магистър” по „Дентална медицина” с професионална квалификация „Магистър-лекар по дентална медицина”

Факултет по дентална медицина към Медицински университет

 

Лекар по дентална медицина

2007. január 1.

▼B

Česká republika

Diplom o ukončení studia ve studijním programu zubní lékařství ►C2   (doktor zubního lékařství, MDDr.) ◄

Lékařská fakulta univerzity v České republice

Vysvědčení o státní rigorózní zkoušce

Zubní lékař

2004. május 1.

Danmark

Bevis for tandlægeeksamen (odontologisk kandidateksamen)

Tandlægehøjskolerne, Sundhedsvidenskabeligt universitetsfakultet

Autorisation som tandlæge, udstedt af Sundhedsstyrelsen

Tandlæge

1980. január 28.

Deutschland

Zeugnis über die Zahnärztliche Prüfung

Zuständige Behörden

 

Zahnarzt

1980. január 28.

Eesti

Diplom hambaarstiteaduse õppekava läbimise kohta

Tartu Ülikool

 

Hambaarst

2004. május 1.

Ελλάς

Πτυχίo Οδovτιατρικής

Παvεπιστήμιo

 

Οδοντίατρος ή χειρούργος οδοντίατρος

1981. január 1.

España

Título de Licenciado en Odontología

El rector de una universidad

 

Licenciado en odontología

1986. január 1.

France

Diplôme d'Etat de docteur en chirurgie dentaire

Universités

 

Chirurgien-dentiste

1980. január 28.

Ireland

— Bachelor in Dental Science (B.Dent.Sc.)

— Bachelor of Dental Surgery (BDS)

— Licentiate in Dental Surgery (LDS)

— Universities

— Royal College of Surgeons in Ireland

 

— Dentist

— Dental practitioner

— Dental surgeon

1980. január 28.

Italia

Diploma di laurea in Odontoiatria e Protesi Dentaria

Università

Diploma di abilitazione all'esercizio della professione di odontoiatra

Odontoiatra

1980. január 28.

Κύπρος

Πιστοποιητικό Εγγραφής Οδοντιάτρου

Οδοντιατρικό Συμβούλιο

 

Οδοντίατρος

2004. május 1.

Latvija

Zobārsta diploms

Universitātes tipa augstskola

Rezidenta diploms par zobārsta pēcdiploma izglītības programmas pabeigšanu, ko izsniedz universitātes tipa augstskola un „Sertifikāts” — kompetentas iestādes izsniegts dokuments, kas apliecina, ka persona ir nokārtojusi sertifikācijas eksāmenu zobārstniecībā

Zobārsts

2004. május 1.

Lietuva

Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą gydytojo odontologo kvalifikaciją

Universitetas

Internatūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą gydytojo odontologo profesinę kvalifikaciją

Gydytojas odontologas

2004. május 1.

Luxembourg

Diplôme d'Etat de docteur en médecine dentaire

Jury d'examen d'Etat

 

Médecin-dentiste

1980. január 28.

Magyarország

Fogorvos oklevél (doctor medicinae dentariae, röv.: dr. med. dent.)

Egyetem

 

Fogorvos

2004. május 1.

Malta

Lawrja fil- Kirurġija Dentali

Universita’ ta Malta

 

Kirurgu Dentali

2004. május 1.

Nederland

Universitair getuigschrift van een met goed gevolg afgelegd tandartsexamen

Faculteit Tandheelkunde

 

Tandarts

1980. január 28.

Österreich

Bescheid über die Verleihung des akademischen Grades „Doktor der Zahnheilkunde”

Medizinische Fakultät der Universität

 

Zahnarzt

1994. január 1.

Polska

Dyplom ukończenia studiów wyższych z tytułem „lekarz dentysta”

1.  Akademia Medyczna,

2.  Uniwersytet Medyczny,

3.  Collegium Medicum Uniwersytetu Jagiellońskiego

Lekarsko — Dentystyczny Egzamin Państwowy

Lekarz dentysta

2004. május 1.

Portugal

Carta de curso de licenciatura em medicina dentária

— Faculdades

— Institutos Superiores

 

Médico dentista

1986. január 1.

▼M1

România

Diplomă de licență de medic dentist

Universități

 

medic dentist

2003. október 1.

▼B

Slovenija

Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov „doktor dentalne medicine/doktorica dentalne medicine”

— Univerza

Potrdilo o opravljenem strokovnem izpitu za poklic zobozdravnik/zobozdravnica

Doktor dentalne medicine/Doktorica dentalne medicine

2004. május 1.

Slovensko

Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu „doktor zubného lekárstva” („MDDr.”)

— Vysoká škola

 

Zubný lekár

2004. május 1.

Suomi/ Finland

Hammaslääketieteen lisensiaatin tutkinto/Odontologie licentiatexamen

— Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

— Oulun yliopisto

— Turun yliopisto

Terveydenhuollon oikeusturvakeskuksen päätös käytännön palvelun hyväksymisestä/Beslut av Rättskyddscentralen för hälsovården om godkännande av praktisk tjänstgöring

Hammaslääkäri/Tandläkare

1994. január 1.

Sverige

Tandläkarexamen

— Universitetet i Umeå

— Universitetet i Göteborg

— Karolinska Institutet

— Malmö Högskola

Endast för examensbevis som erhållits före den 1 juli 1995, ett utbildningsbevis som utfärdats av Socialstyrelsen

Tandläkare

1994. január 1.

United Kingdom

— Bachelor of Dental Surgery (BDS or B.Ch.D.)

— Licentiate in Dental Surgery

— Universities

— Royal Colleges

 

— Dentist

— Dental practitioner

— Dental surgeon

1980. január 28.

5.3.3.   Szakfogorvosi oklevelek megnevezései



Fogszabályozástan

Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

Hivatkozási dátum

België/Belgique/Belgien

Titre professionnel particulier de dentiste spécialiste en orthodontie/Bijzondere beroepstitel van tandarts specialist in de orthodontie

Ministre de la Santé publique/Minister bevoegd voor Volksgezondheid

2005. január 27.

▼M1

България

Свидетелство за призната специалност по „Ортодонтия”

Факултет по дентална медицина към Медицински университет

2007. január 1.

▼B

Danmark

Bevis for tilladelse til at betegne sig som specialtandlæge i ortodonti

Sundhedsstyrelsen

1980. január 28.

Deutschland

Fachzahnärztliche Anerkennung für Kieferorthopädie;

Landeszahnärztekammer

1980. január 28.

Eesti

Residentuuri lõputunnistus ortodontia erialal

Tartu Ülikool

2004. május 1.

Ελλάς

Τίτλoς Οδovτιατρικής ειδικότητας της Ορθoδovτικής

— Νoμαρχιακή Αυτoδιoίκηση

— Νoμαρχία

1981. január 1.

France

Titre de spécialiste en orthodontie

Conseil National de l'Ordre des chirurgiens dentistes

1980. január 28.

Ireland

Certificate of specialist dentist in orthodontics

Competent authority recognised for this purpose by the competent minister

1980. január 28.

Italia

Diploma di specialista in Ortognatodonzia

Università

2005. május 21.

Κύπρος

Πιστοποιητικό Αναγνώρισης του Ειδικού Οδοντιάτρου στην Ορθοδοντική

Οδοντιατρικό Συμβούλιο

2004. május 1.

Latvija

„Sertifikāts”— kompetentas iestādes izsniegts dokuments, kas apliecina, ka persona ir nokārtojusi sertifikācijas eksāmenu ortodontijā

Latvijas Ārstu biedrība

2004. május 1.

Lietuva

Rezidentūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą gydytojo ortodonto profesinę kvalifikaciją

Universitetas

2004. május 1.

Magyarország

Fogszabályozás szakorvosa bizonyítvány

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium illetékes testülete

2004. május 1.

Malta

Ċertifikat ta' speċjalista dentali fl-Ortodonzja

Kumitat ta' Approvazzjoni dwar Speċjalisti

2004. május 1.

Nederland

Bewijs van inschrijving als orthodontist in het Specialistenregister

Specialisten Registratie Commissie (SRC) van de Nederlandse Maatschappij tot bevordering der Tandheelkunde

1980. január 28.

Polska

Dyplom uzyskania tytułu specjalisty w dziedzinie ortodoncji

Centrum Egzaminów Medycznych

2004. május 1.

Slovenija

Potrdilo o opravljenem specialističnem izpitu iz čeljustne in zobne ortopedije

1.  Ministrstvo za zdravje

2.  Zdravniška zbornica Slovenije

2004. május 1.

Suomi/Finland

Erikoishammaslääkärin tutkinto, hampaiston oikomishoito/Specialtand-läkarexamen, tandreglering

— Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

— Oulun yliopisto

— Turun yliopisto

1994. január 1.

Sverige

Bevis om specialistkompetens i tandreglering

Socialstyrelsen

1994. január 1.

United Kingdom

Certificate of Completion of specialist training in orthodontics

Competent authority recognised for this purpose

1980. január 28.



Szájsebészet

Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

Hivatkozási dátum

▼M1

България

Свидетелство за призната специалност по „Орална хирургия”

Факултет по дентална медицина към Медицински университет

2007. január 1.

▼B

Danmark

Bevis for tilladelse til at betegne sig som specialtandlæge i hospitalsodontologi

Sundhedsstyrelsen

1980. január 28.

Deutschland

Fachzahnärztliche

Anerkennung für Oralchirurgie/Mundchirurgie

Landeszahnärztekammer

1980. január 28.

Ελλάς

Τίτλoς Οδovτιατρικής ειδικότητας της Γvαθoχειρoυργικής (up to 31 December 2002)

— Νoμαρχιακή Αυτoδιoίκηση

— Νoμαρχία

1981. január 1.

Ireland

Certificate of specialist dentist in oral surgery

Competent authority recognised for this purpose by the competent minister

1980. január 28.

Italia

Diploma di specialista in Chirurgia Orale

Università

2005. május 21.

Κύπρος

Πιστοποιητικό Αναγνώρισης του Ειδικού Οδοντιάτρου στην Στοματική Χειρουργική

Οδοντιατρικό Συμβούλιο

2004. május 1.

Lietuva

Rezidentūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą burnos chirurgo profesinę kvalifikaciją

Universitetas

2004. május 1.

Magyarország

Dento-alveoláris sebészet szakorvosa bizonyítvány

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium illetékes testülete

2004. május 1.

Malta

Ċertifikat ta' speċjalista dentali fil-Kirurġija tal-ħalq

Kumitat ta' Approvazzjoni dwar Speċjalisti

2004. május 1.

Nederland

Bewijs van inschrijving als kaakchirurg in het Specialistenregister

Specialisten Registratie Commissie (SRC) van de Nederlandse Maatschappij tot bevordering der Tandheelkunde

1980. január 28.

Polska

Dyplom uzyskania tytułu specjalisty w dziedzinie chirurgii stomatologicznej

Centrum Egzaminów Medycznych

2004. május 1.

Slovenija

Potrdilo o opravljenem specialističnem izpitu iz oralne kirurgije

1.  Ministrstvo za zdravje

2.  Zdravniška zbornica Slovenije

2004. május 1.

Suomi/ Finland

Erikoishammaslääkärin tutkinto, suu- ja leuka-kirurgia/Specialtandläkar-examen, oral och maxillofacial kirurgi

— Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

— Oulun yliopisto

— Turun yliopisto

1994. január 1.

Sverige

Bevis om specialist-kompetens i tandsystemets kirurgiska sjukdomar

Socialstyrelsen

1994. január 1.

United Kingdom

Certificate of completion of specialist training in oral surgery

Competent authority recognised for this purpose

1980. január 28.

V.4.   ÁLLATORVOS

5.4.1.   Képzési program állatorvosok részére

Az állatorvosi oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tanulmányi programnak legalább a következő tantárgyakat kell tartalmaznia.

Lehetséges egy vagy több tantárgynak más tantárgy részeként, vagy más tantárgyhoz kapcsolódóan történő oktatása.

A. Alaptantárgyak

 Fizika

 Kémia

 Állatélettan

 Növényélettan

 Biomatematika

B. Szaktantárgyak

a. Alaptudományok:

 anatómia (beleértve a szövettant és az embriológiát)

 fiziológia

 biokémia

 genetika

 gyógyszertan

 gyógyszerészet

 toxikológia

 mikrobiológia

 immunológia

 járványtan

 szakmai etika

b. Klinikai tudományok:

 szülészet

 patológia (beleértve a patológiai anatómiát is)

 parazitológia

 klinikai gyógyászat és sebészet (beleértve az aneszteziológiát is)

 klinikai előadások a különböző háziállatokról, szárnyasokról és más állatfajokról

 megelőző orvostudomány

 radiológia

 szaporodás és szaporodási rendellenességek

 állatjárványtani előírások

 állatorvosi jog és igazságügyi állatorvostan

 terapeutika

 propaedeutika

c. Állattartás

 állattartás

 takarmányozástan

 agronómia

 agrárgazdaságtan

 állattenyésztés

 állatorvosi higiénia

 állatetológia és -védelem

d. Élelmiszerhigiénia

 állati takarmányok vagy állati eredetű élelmiszerek vizsgálata és ellenőrzése

 élelmiszerhigiénia és -technológia

 gyakorlati munka (beleértve a vágóhidakon és az élelmiszerfeldolgozó helyeken végzett gyakorlati munkát)

A gyakorlati képzés elvégezhető szakmai gyakorlat formájában is, feltéve, hogy ►C2  a képzés teljes idejű, ◄ és az illetékes hatóság közvetlen ellenőrzése alatt történik, és az ötéves tanulmányi időszakon belül nem haladja meg a hat hónapot.

Az elméleti és gyakorlati képzés megoszlásának a különböző tantárgycsoportok között kiegyensúlyozottnak és összehangoltnak kell lennie, hogy biztosítsa a tudás és tapasztalat olyan megszerzését, amely lehetővé teszi az állatorvosok számára feladataik elvégzését.

5.4.2.   Állatorvosok formális képzésének bizonyítékai



Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás

Hivatkozás dátuma

België/Belgique/Belgien

Diploma van dierenarts/Diplôme de docteur en médecine vétérinaire

— De universiteiten/Les universités

— De bevoegde Examen-commissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française

 

1980. december 21.

▼M1

България

Диплома за висше образование на образователно-квалификационна

степен магистър по специалност Ветеринарна медицина с професионална квалификация Ветеринарен лекар

— Лесотехнически университет — Факултет по ветеринарна медицина

— Тракийски университет — Факултет по ветеринарна медицина

 

2007. január 1.

▼B

Česká republika

— Diplom o ukončení studia ve studijním programu veterinární lékařství (doktor veterinární medicíny, MVDr.)

— Diplom o ukončení studia ve studijním programu veterinární hygiena a ekologie (doktor veterinární medicíny, MVDr.)

Veterinární fakulta univerzity v České republice

 

2004. május 1.

Danmark

Bevis for bestået kandidateksamen i veterinærvidenskab

Kongelige Veterinær- og Landbohøjskole

 

1980. december 21.

Deutschland

Zeugnis über das Ergebnis ►C2  des Dritten Abschnitts ◄ der Tierärztlichen Prüfung und das Gesamtergebnis der Tierärztlichen Prüfung

Der Vorsitzende des Prüfungsausschusses für die Tierärztliche Prüfung einer Universität oder Hochschule

 

1980. december 21.

Eesti

Diplom: täitnud veterinaarmeditsiini õppekava

Eesti Põllumajandusülikool

 

2004. május 1.

Ελλάς

Πτυχίo Κτηvιατρικής

Πανεπιστήμιο Θεσσαλονίκης και Θεσσαλίας

 

1981. január 1.

España

Título de Licenciado en Veterinaria

— Ministerio de Educación y Cultura

— El rector de una universidad

 

1986. január 1.

France

Diplôme d'Etat de docteur vétérinaire

 
 

1980. december 21.

Ireland

— Diploma of Bachelor in/of Veterinary Medicine (MVB)

— Diploma of Membership of the Royal College of Veterinary Surgeons (MRCVS)

 
 

1980. december 21.

Italia

Diploma di laurea in medicina veterinaria

Università

Diploma di abilitazione all'esercizio della medicina veterinaria

1985. január 1.

Κύπρος

Πιστοποιητικό Εγγραφής Κτηνιάτρου

Κτηνιατρικό Συμβούλιο

 

2004. május 1.

Latvija

Veterinārārsta diploms

Latvijas Lauksaimniecības Universitāte

 

2004. május 1.

Lietuva

Aukštojo mokslo diplomas (veterinarijos gydytojo (DVM))

Lietuvos Veterinarijos Akademija

 

2004. május 1.

Luxembourg

Diplôme d'Etat de docteur en médecine vétérinaire

Jury d'examen d'Etat

 

1980. december 21.

Magyarország

Állatorvos doktor oklevél —

dr. med. vet.

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar

 

2004. május 1.

Malta

Liċenzja ta' Kirurgu Veterinarju

Kunsill tal-Kirurġi Veterinarji

 

2004. május 1.

Nederland

Getuigschrift van met goed gevolg afgelegd diergeneeskundig/veeartse-nijkundig examen

 
 

1980. december 21.

Österreich

— Diplom-Tierarzt

— Magister medicinae veterinariae

Universität

— Doktor der Veterinärmedizin

— Doctor medicinae veterinariae

— Fachtierarzt

1994. január 1.

Polska

Dyplom lekarza weterynarii

1.  Szkoła Główna Gospodarstwa Wiejskiego w Warszawie

2.  Akademia Rolnicza we Wrocławiu

3.  Akademia Rolnicza w Lublinie

4.  Uniwersytet Warmińsko-Mazurski w Olsztynie

 

2004. május 1.

Portugal

Carta de curso de licenciatura em medicina veterinária

Universidade

 

1986. január 1.

▼M1

România

Diplomă de licență de doctor medic veterinar

Universități

 

2007. január 1.

▼B

Slovenija

Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov „doktor veterinarske medicine/doktorica veterinarske medicine”

Univerza

Spričevalo o opravljenem državnem izpitu s področja veterinarstva

2004. május 1.

Slovensko

Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu „doktor veterinárskej medicíny” („MVDr.”)

Univerzita veterinárskeho lekárstva

 

2004. május 1.

Suomi/ Finland

Eläinlääketieteen lisensiaatin tutkinto/Veterinärmedicine licentiatexamen

Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

 

1994. január 1.

Sverige

Veterinärexamen

Sveriges Lantbruksuniversitet

 

1994. január 1.

United Kingdom

1.  Bachelor of Veterinary Science (BVSc)

1.  University of Bristol

 

1980. december 21.

2.  Bachelor of Veterinary Science (BVSc)

2.  University of Liverpool

3.  Bachelor of Veterinary Medicine (BvetMB)

3.  University of Cambridge

4.  Bachelor of Veterinary Medicine and Surgery (BVM&S)

4.  University of Edinburgh

5.  Bachelor of Veterinary Medicine and Surgery (BVM&S)

5.  University of Glasgow

6.  Bachelor of Veterinary Medicine (BvetMed)

6.  University of London

V.5.   SZÜLÉSZNŐ

5.5.1.   Képzési program szülésznők részére (I. és II. típusú képzések)

A szülésznői oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tanulmányi program a következő két részből áll.

A. Elméleti és technikai útmutatás

a. Általános tantárgyak

 Anatómiai és fiziológiai alapismeretek

 Patológiai alapismeretek

 Bakteriológiai, virológiai és parazitológiai alapismeretek

 Biofizikai, biokémiai és radiológiai alapismeretek

 Gyermekgyógyászat, különös tekintettel az újszülöttekre

 Higiénia, egészségügyi felvilágosítás, megelőző orvoslás, betegségek korai felismerése

 Táplálkozástudomány és dietetika, különös tekintettel a nőkre, újszülöttekre és csecsemőkre

 Szociológiai alapismeretek és szociál-egészségügyi kérdések

 A farmakológia alapjai

 Pszichológia

 A tanítás alapelvei és módszerei

►C2  

 Egészségügyi és szociális jogi szabályozás és az egészségügy szervezete

 ◄

 Szakmai etika és szakmai jogi szabályozás

 Szexuális felvilágosítás és családtervezés

 Az anya- és a gyermek jogi védelme

b. A szülésznők tevékenységével kapcsolatos szaktantárgyak

 Anatómia és fiziológia

 Embriológia és a magzat fejlődése

 Terhesség, szülés és puerperium

 Szülészeti és nőgyógyászati patológia

►C2  

 Felkészítés a szülésre és a szülővé válásra, a pszichológiai szempontok figyelembevételével

 ◄

 Felkészítés a szülésre (beleértve a nőgyógyászati eszközök használatát)

 Fájdalomcsillapítás, érzéstelenítés és újraélesztés

 Az újszülött fiziológiája és patológiája

 Az újszülött gondozása és felügyelete

 Pszichológiai és szociális tényezők

B. Gyakorlati képzés és klinikai gyakorlat

Ezt a képzést megfelelő felügyelet alatt kell teljesíteni:

 Terhesgondozás, legalább 100 szülés előtti vizsgálat végrehajtása.

 Legalább 40 terhes asszony gondozása és felügyelete.

 Legalább 40 szülés levezetése a hallgató által, ha ez nem teljesíthető a rendelkezésre álló asszonyok hiánya miatt, ez a szám minimum 30-ra csökkenthető, amennyiben a hallgató asszisztál további 20 szülésnél.

 Aktív részvétel farfekvéses szülésnél. Amennyiben ez nem lehetséges a farfekvéses szülések hiánya miatt, a gyakorlat végrehajtható szimulált helyzetben is.

 Bevezetés az epiziotómia kivitelezésébe és a varrat elkezdésébe. A varrás gyakorlása tartalmazza az epiziotómiát követő varrást és az egyszerű sebfelszakadás varrását. Végső esetben végrehajtható simulált helyzetben is.

 40 asszony felügyelete és gondozása veszélyeztetett terhesség vagy veszélyeztetett szülés vagy veszélyeztetett gyermekágyi időszak esetén.

 Legalább 100 gyermekágyas asszony és egészséges újszülött gondozása és felügyelete (a vizsgálatot is beleértve).

 Különleges gondozást igénylő újszülöttek felügyelete és gondozása, beleértve a koraszülött, túlhordott, alacsony súllyal született és beteg újszülötteket.

 Kóros szülészeti vagy nőgyógyászati tünetekkel rendelkező asszonyok gondozása.

 Bevezetés a gyógyászatba és a sebészetbe. A bevezetésnek tartalmaznia kell elméleti útmutatásokat és klinikai gyakorlatot.

Az elméleti és gyakorlati képzésnek (a képzési program A része) kiegyensúlyozottnak és összehangoltnak kell lennie a klinikai gyakorlattal (a képzési program B része), hogy a függelékben felsorolt tudás és tapasztalat megfelelő módon megszerezhető legyen.

A klinikai gyakorlatot kórházi osztályon vagy a megfelelő hatóság vagy személyek által felügyelt egészségügyi intézményben kell végrehajtani felügyelt szolgálatban töltött gyakorlat keretében. A gyakorlat részeként a szülésznő hallgatók részt kell, hogy vegyenek az érintett osztályok tevékenységében, olyannyira, amennyire ezek a tevékenységek hozzájárulnak képzésükhöz. Meg kell őket tanítani a szülésznők tevékenységének felelősségére.

5.5.2.   Szülésznői oklevelek megnevezései



Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás

Hivatkozás dátuma

België/Belgique/Belgien

Diploma van vroedvrouw/Diplôme d'accoucheuse

— De erkende opleidingsinstituten/Les établissements d'enseignement

— De bevoegde Examen- commissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française

Vroedvrouw/Accoucheuse

1983. január 23.

▼M1

България

Диплома за висше образование на образователно-квалификационна степен „Бакалавър” с професионална квалификация „Акушерка”

Университет

Акушеркa

2007. január 1.

▼B

Česká republika

1.  Diplom o ukončení studia ve studijním programu ošetřovatelství ve studijním oboru porodní asistentka (bakalář, Bc.)

— Vysvědčení o státní závěrečné zkoušce

1.  Vysoká škola zřízená nebo uznaná státem

Porodní asistentka/porodní asistent

2004. május 1.

2.  Diplom o ukončení studia ve studijním oboru diplomovaná porodní asistentka (diplomovaný specialista, DiS.)

— Vysvědčení o absolutoriu

2.  Vyšší odborná škola zřízená nebo uznaná státem

Danmark

Bevis for bestået jordemodereksamen

Danmarks jordemoderskole

Jordemoder

1983. január 23.

Deutschland

Zeugnis über die staatliche Prüfung für Hebammen und Entbindungspfleger

Staatlicher Prüfungsausschuss

— Hebamme

— Entbindungspfleger

1983. január 23.

Eesti

Diplom ämmaemanda erialal

1.  Tallinna Meditsiinikool

2.  Tartu Meditsiinikool

— Ämmaemand

2004. május 1.

Ελλάς

1.  Πτυχίο Τμήματος Μαιευτικής Τεχνολογικών Εκπαιδευτικών Ιδρυμάτων (Τ.Ε.Ι.)

1.  Τεχνολογικά Εκπαιδευτικά Ιδρύματα (Τ.Ε.Ι.)

— Μαία

— Μαιευτής

1983. január 23.

2.  Πτυχίο του Τμήματος Μαιών της Ανωτέρας Σχολής Στελεχών Υγείας και Κοινων. Πρόνοιας (ΚΑΤΕΕ)

2.  ΚΑΤΕΕ Υπουργείου Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων

3.  Πτυχίο Μαίας Ανωτέρας Σχολής Μαιών

3.  Υπουργείο Υγείας και Πρόνοιας

España

— Título de Matrona

— Título de Asistente obstétrico (matrona)

— Título de Enfermería obstétrica-ginecológica

Ministerio de Educación y Cultura

— Matrona

— Asistente obstétrico

1986. január 1.

France

Diplôme de sage-femme

L'Etat

Sage-femme

1983. január 23.

Ireland

Certificate in Midwifery

An Board Altranais

Midwife

1983. január 23.

Italia

Diploma d'ostetrica

Scuole riconosciute dallo Stato

Ostetrica

1983. január 23.

Κύπρος

Δίπλωμα στο μεταβασικό πρόγραμμα Μαιευτικής

Νοσηλευτική Σχολή

Εγγεγραμμένη Μαία

2004. május 1.

Latvija

Diploms par vecmātes kvalifikācijas iegūšanu

Māsu skolas

Vecmāte

2004. május 1.

Lietuva

1.  Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą bendrosios praktikos slaugytojo profesinę kvalifikaciją, ir profesinės kvalifikacijos pažymėjimas, nurodantis suteiktą akušerio profesinę kvalifikaciją

— Pažymėjimas, liudijantis profesinę praktiką akušerijoje

1.  Universitetas

Akušeris

2004. május 1.

2.  Aukštojo mokslo diplomas (neuniversitetinės studijos), nurodantis suteiktą bendrosios praktikos slaugytojo profesinę kvalifikaciją, ir profesinės kvalifikacijos pažymėjimas, nurodantis suteiktą akušerio profesinę kvalifikaciją

— Pažymėjimas, liudijantis profesinę praktiką akušerijoje

2.  Kolegija

3.  Aukštojo mokslo diplomas (neuniversitetinės studijos), nurodantis suteiktą akušerio profesinę kvalifikaciją

3.  Kolegija

Luxembourg

Diplôme de sage-femme

Ministère de l'éducation nationale, de la formation professionnelle et des sports

Sage-femme

1983. január 23.

Magyarország

Szülésznő bizonyítvány

Iskola/főiskola

Szülésznő

2004. május 1.

Malta

Lawrja jew diploma fl- Istudji tal-Qwiebel

Universita’ ta' Malta

Qabla

2004. május 1.

Nederland

Diploma van verloskundige

Door het Ministerie van Volksgezondheid, Welzijn en Sport erkende opleidings-instellingen

Verloskundige

1983. január 23.

Österreich

Hebammen-Diplom

— Hebammenakademie

— Bundeshebammenlehranstalt

Hebamme

1994. január 1.

Polska

Dyplom ukończenia studiów wyższych na kierunku położnictwo z tytułem „magister położnictwa”

Az

illetékes hatóságok által elismert felsőfokú oktatási intézmény

Położna

2004. május 1.

Portugal

1.  Diploma de enfermeiro especialista em enfermagem de saúde materna e obstétrica

1.  Ecolas de Enfermagem

Enfermeiro especialista em enfermagem de saúde materna e obstétrica

1986. január 1.

2.  Diploma/carta de curso de estudos superiores especializados em enfermagem de saúde materna e obstétrica

2.  Escolas Superiores de Enfermagem

3.  Diploma (do curso de pós-licenciatura) de especialização em enfermagem de saúde materna e obstétrica

3.  

— Escolas Superiores de Enfermagem

— Escolas Superiores de Saúde

▼M1

România

Diplomă de licență de moașă

Universități

Moașă

2007. január 1.

▼B

Slovenija

Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov „diplomirana babica/diplomirani babičar”

1.  Univerza

2.  Visoka strokovna šola

diplomirana babica/diplomirani babičar

2004. május 1.

Slovensko

1.  Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu „bakalár z pôrodnej asistencie” („Bc.”)

2.  Absolventský diplom v študijnom odbore diplomovaná pôrodná asistentka

1.  Vysoká škola

2.  Stredná zdravotnícka škola

Pôrodná asistentka

2004. május 1.

Suomi/ Finland

1.  Kätilön tutkinto/barnmorskeexamen

1.  Terveydenhuoltooppi-laitokset/hälsovårdsläroanstalter

Kätilö/Barnmorska

1994. január 1.

2.  Sosiaali- ja terveysalan ammattikorkeakoulututkinto, kätilö (AMK)/yrkeshögskoleexamen inom hälsovård och det sociala området, barnmorska (YH)

2.  Ammattikorkeakoulut/ Yrkeshögskolor

Sverige

Barnmorskeexamen

Universitet eller högskola

Barnmorska

1994. január 1.

United Kingdom

Statement of registration as a Midwife on part 10 of the register kept by the United Kingdom Central Council for Nursing, Midwifery and Health visiting

Various

Midwife

1983. január 23.

V.6.   GYÓGYSZERÉSZ

5.6.1.   Gyógyszerészek képzési programja

 Növény- és állatélettan

 Fizika

 Általános és szervetlen kémia

 Szerves kémia

 Analitikai kémia

▼C2

 Gyógyszerkémia, a gyógyszerek vizsgálatát is beleértve

▼B

 Általános és alkalmazott biokémia (orvosi)

 Anatómia és fiziológia; orvosi terminológia

 Mikrobiológia

 Farmakológia és farmakoterápia

 Farmakológiai technológia

 Toxikológia

 Farmakognózis

▼C2

 Jogi szabályozás és szakmai etika, ahol helyénvaló.

▼B

Az elméleti és a gyakorlati képzés közötti egyensúly minden tantárgy esetében úgy alakítandó, hogy az elméleti oktatás elég súlyt kapjon, hogy ezáltal fennmaradjon a képzés egyetemi jellege.

5.6.2.   Gyógyszerész oklevelek megnevezései



Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás

Hivatkozás dátuma

België/Belgique/Belgien

Diploma van apotheker/Diplôme de pharmacien

— De universiteiten/Les universités

— De bevoegde Examencommissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française

 

1987. október 1.

▼M1

България

Диплома за висше образование на образователно-квалификационна степен „Магистър” по „Фармация” с професионална квалификация „Магистър-фармацевт”

Фармацевтичен факултет към Медицински университет

 

2007. január 1.

▼B

Česká republika

Diplom o ukončení studia ve studijním programu farmacie (magistr, Mgr.)

Farmaceutická fakulta univerzity v České republice

Vysvědčení o státní závěrečné zkoušce

2004. május 1.

Danmark

Bevis for bestået farmaceutisk kandidateksamen

Danmarks Farmaceutiske Højskole

 

1987. október 1.

Deutschland

Zeugnis über die Staatliche Pharmazeutische Prüfung

Zuständige Behörden

 

1987. október 1.

Eesti

Diplom proviisori õppekava läbimisest

Tartu Ülikool

 

2004. május 1.

Ελλάς

Άδεια άσκησης φαρμακευτικού επαγγέλματος

Νομαρχιακή Αυτοδιοίκηση

 

1987. október 1.

España

Título de Licenciado en Farmacia

— Ministerio de Educación y Cultura

— El rector de una universidad

 

1987. október 1.

France

— Diplôme d'Etat de pharmacien

— Diplôme d'Etat de docteur en pharmacie

Universités

 

1987. október 1.

Ireland

Certificate of Registered Pharmaceutical Chemist

 
 

1987. október 1.

Italia

Diploma o certificato di abilitazione all'esercizio della professione di farmacista ottenuto in seguito ad un esame di Stato

Università

 

1993. november 1.

Κύπρος

Πιστοποιητικό Εγγραφής Φαρμακοποιού

Συμβούλιο Φαρμακευτικής

 

2004. május 1.

Latvija

Farmaceita diploms

Universitātes tipa augstskola

 

2004. május 1.

Lietuva

Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą vaistininko profesinę kvalifikaciją

Universitetas

 

2004. május 1.

Luxembourg

Diplôme d'Etat de pharmacien

Jury d'examen d'Etat + visa du ministre de l'éducation nationale

 

1987. október 1.

Magyarország

Okleveles gyógyszerész oklevél (magister pharmaciae, röv: mag. Pharm)

►C2  Egyetem ◄

 

2004. május 1.

Malta

Lawrja fil-farmaċija

Universita’ ta' Malta

 

2004. május 1.

Nederland

Getuigschrift van met goed gevolg afgelegd apothekersexamen

Faculteit Farmacie

 

1987. október 1.

Österreich

Staatliches Apothekerdiplom

Bundesministerium für Arbeit, Gesundheit und Soziales

 

1994. október 1.

Polska

Dyplom ukończenia studiów wyższych na kierunku farmacja z tytułem magistra

1.  Akademia Medyczna

2.  Uniwersytet Medyczny

3.  Collegium Medicum Uniwersytetu Jagiellońskiego

 

2004. május 1.

Portugal

Carta de curso de licenciatura em Ciências Farmacêuticas

Universidades

 

1987. október 1.

▼M1

România

Diplomă de licență de farmacist

Universități

 

2007. január 1.

▼B

Slovenija

Diploma, s katero se podeljuje strokovni naziv „magister farmacije/magistra farmacije”

Univerza

Potrdilo o opravljenem strokovnem izpitu za poklic magister farmacije/magistra farmacije

2004. május 1.

Slovensko

Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu „magister farmácie” („Mgr.”)

Vysoká škola

 

2004. május 1.

Suomi/ Finland

Proviisorin tutkinto/Provisorexamen

— Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

— Kuopion yliopisto

 

1994. október 1.

Sverige

Apotekarexamen

Uppsala universitet

 

1994. október 1.

United Kingdom

Certificate of Registered Pharmaceutical Chemist

 
 

1987. október 1.

V.7.   ÉPÍTÉSZMÉRNÖK

5.7.1.   A 46. cikk értelmében elismert építészmérnöki oklevelek



Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás

Tanév dátuma

België/ Belgique/ Belgien

1.  Architect/Architecte

2.  Architect/Architecte

3.  Architect

4.  Architect/Architecte

5.  Architect/Architecte

6.  Burgelijke ingenieur-architect

1.  Nationale hogescholen voor architectuur

2.  Hogere-architectuur-instituten

3.  Provinciaal Hoger Instituut voor Architectuur te Hasselt

4.  Koninklijke Academies voor Schone Kunsten

5.  Sint-Lucasscholen

6.  Faculteiten Toegepaste Wetenschappen van de Universiteiten

6.  „Faculté Polytechnique” van Mons

 

1988/1989

1.  Architecte/Architect

2.  Architecte/Architect

3.  Architect

4.  Architecte/Architect

5.  Architecte/Architect

6.  Ingénieur-civil — architecte

1.  Ecoles nationales supérieures d'architecture

2.  Instituts supérieurs d'architecture

3.  Ecole provinciale supérieure d'architecture de Hasselt

4.  Académies royales des Beaux-Arts

5.  Ecoles Saint-Luc

6.  Facultés des sciences appliquées des universités

6.  Faculté polytechnique de Mons

Danmark

Arkitekt cand. arch.

— Kunstakademiets Arkitektskole i København

— Arkitektskolen i Århus

 

1988/1989

Deutschland

Diplom-Ingenieur,

Diplom-Ingenieur Univ.

— Universitäten (Architektur/Hochbau)

— Technische Hochschulen (Architektur/Hochbau)

— Technische Universitäten (Architektur/Hochbau)

— Universitäten-Gesamthochschulen (Architektur/Hochbau)

— Hochschulen für bildende Künste

— Hochschulen für Künste

 

1988/1989

Diplom-Ingenieur,

Diplom-Ingenieur FH

— Fachhochschulen (Architektur/Hochbau) (1)

— Universitäten-Gesamthochschulen (Architektur/Hochbau) bei entsprechenden Fachhochschulstudiengängen

Eλλάς

Δίπλωμα αρχιτέκτονα — μηχανικού

— Εθνικό Μετσόβιο Πολυτεχνείο (ΕΜΠ), τμήμα αρχιτεκτόνων — μηχανικών

— Αριστοτέλειο Πανεπιστήμο Θεσσαλονίκης (ΑΠΘ), τμήμα αρχιτεκτόνων — μηχανικών της Πολυτεχνικής σχολής

Βεβαίωση που χορηγεί το Τεχνικό Επιμελητήριο Ελλάδας (ΤΕΕ) και η οποία επιτρέπει την άσκηση δραστηριοτήτων στον τομέα της αρχιτεκτονικής

1988/1989

▼C2

España

Título oficial de arquitecto

Rectores de las universidades enumeradas a continuación:

 

1988/1989

—  Universidad politécnica de Cataluña, escuelas técnicas superiores de arquitectura de Barcelona o del Vallès;

 

—  Universidad politécnica de Madrid, escuela técnica superior de arquitectura de Madrid;

 

—  Universidad politécnica de Las Palmas, escuela técnica superior de arquitectura de Las Palmas;

 

—  Universidad politécnica de Valencia, escuela técnica superior de arquitectura de Valencia;

 

—  Universidad de Sevilla, escuela técnica superior de arquitectura de Sevilla;

 

—  Universidad de Valladolid, escuela técnica superior de arquitectura de Valladolid;

 

—  Universidad de Santiago de Compostela, escuela técnica superior de arquitectura de La Coruña;

 

—  Universidad del País Vasco, escuela técnica superior de arquitectura de San Sebastián;

 

—  Universidad de Navarra, escuela técnica superior de arquitectura de Pamplona;

 

—  Universidad de Alcalá de Henares, escuela politécnica de Alcalá de Henares;

1999/2000

—  Universidad Alfonso X El Sabio, centro politécnico superior de Villanueva de la Cañada;

1999/2000

—  Universidad de Alicante, escuela politécnica superior de Alicante;

1997/1998

—  Universidad Europea de Madrid;

1998/1999

—  Universidad de Cataluña, escuela técnica superior de arquitectura de Barcelona;

1999/2000

—  Universidad Ramón Llull, escuela técnica superior de arquitectura de La Salle;

1998/1999

—  Universidad S.E.K. de Segovia, centro de estudios integrados de arquitectura de Segovia.

1999/2000

—  Universidad de Granada, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Granada

1994/1995

▼B

France

1.  Diplôme d'architecte DPLG, y compris dans le cadre de la formation professionnelle continue et de la promotion sociale.

1.  Le ministre chargé de l'architecture

 

1988/1989

2.  Diplôme d'architecte ESA

2.  Ecole spéciale d'architecture de Paris

3.  Diplôme d'architecte ENSAIS

3.  Ecole nationale supérieure des arts et industries de Strasbourg, section architecture

Ireland

1.  Degree of Bachelor of Architecture (B.Arch. NUI)

1.  National University of Ireland to architecture graduates of University College Dublin

 

1988/1989

2.  Degree of Bachelor of Architecture (B.Arch.)

(Previously, until 2002Degree standard diploma in architecture (Dip. Arch)

2.  Dublin Institute of Technology, Bolton Street, Dublin

(College of Technology, Bolton Street, Dublin)

3.  Certificate of associateship (ARIAI)

3.  Royal Institute of Architects of Ireland

4.  Certificate of membership (MRIAI)

4.  Royal Institute of Architects of Ireland

Italia

—  Laurea in architettura

— Università di Camerino

— Università di Catania — Sede di Siracusa

— Università di Chieti

— Università di Ferrara

— Università di Firenze

— Università di Genova

— Università di Napoli Federico II

— Università di Napoli II

— Università di Palermo

— Università di Parma

— Università di Reggio Calabria

— Università di Roma „La Sapienza”

— Universtià di Roma III

— Università di Trieste

— Politecnico di Bari

— Politecnico di Milano

— Politecnico di Torino

— Istituto universitario di architettura di Venezia

Diploma di abilitazione all'esercizo indipendente della professione che viene rilasciato dal ministero della Pubblica istruzione dopo che il candidato ha sostenuto con esito positivo l'esame di Stato davanti ad una commissione competente

1988/1989

—  Laurea in ingegneria edile — architettura

— Università dell'Aquilla

— Università di Pavia

— Università di Roma„La Sapienza”

Diploma di abilitazione all'esercizo indipendente della professione che viene rilasciato dal ministero della Pubblica istruzione dopo che il candidato ha sostenuto con esito positivo l'esame di Stato davanti ad una commissione competente

1998/1999

—  Laurea specialistica in ingegneria edile — architettura

— Università dell'Aquilla

— Università di Pavia

— Università di Roma „La Sapienza”

— Università di Ancona

— Università di Basilicata — Potenza

— Università di Pisa

— Università di Bologna

— Università di Catania

— Università di Genova

— Università di Palermo

— Università di Napoli Federico II

— Università di Roma — Tor Vergata

— Università di Trento

— Politecnico di Bari

— Politecnico di Milano

Diploma di abilitazione all'esercizo indipendente della professione che viene rilasciato dal ministero della Pubblica istruzione dopo che il candidato ha sostenuto con esito positivo l'esame di Stato davanti ad una commissione competente

2002/2003

▼C2

—  Laurea specialistica quinquennale in Architettura

—  Prima Facoltà di Architettura dell'Università di Roma „La Sapienza”

Diploma di abilitazione all'esercizo indipendente della professione che viene rilasciato dal ministero della Pubblica istruzione dopo che il candidato ha sostenuto con esito positivo l'esame di Stato davanti ad una commissione competente

1998/1999

—  Laurea specialistica quinquennale in Architettura

— Università di Ferrara

— Università di Genova

— Università di Palermo

— Politecnico di Milano

— Politecnico di Bari

Diploma di abilitazione all'esercizo indipendente della professione che viene rilasciato dal ministero della Pubblica istruzione dopo che il candidato ha sostenuto con esito positivo l'esame di Stato davanti ad una commissione competente

1999/2000

—  Laurea specialistica quinquennale in Architettura

—  Università di Roma III

Diploma di abilitazione all'esercizo indipendente della professione che viene rilasciato dal ministero della Pubblica istruzione dopo che il candidato ha sostenuto con esito positivo l'esame di Stato davanti ad una commissione competente

2003/2004

—  Laurea specialistica in Architettura

— Università di Firenze

— Università di Napoli II

— Politecnico di Milano II

Diploma di abilitazione all'esercizo indipendente della professione che viene rilasciato dal ministero della Pubblica istruzione dopo che il candidato ha sostenuto con esito positivo l'esame di Stato davanti ad una commissione competente

2004/2005

▼B

Nederland

1.  Het getuigschrift van het met goed gevolg afgelegde doctoraal examen van de studierichting bouwkunde, afstudeerrichting architectuur

1.  Technische Universiteit te Delft

Verklaring van de Stichting Bureau Architectenregister die bevestigt dat de opleiding voldoet aan de normen van artikel 46.

1988/1989

2.  Het getuigschrift van het met goed gevolg afgelegde doctoraal examen van de studierichting bouwkunde, differentiatie architectuur en urbanistiek

2.  Technische Universiteit te Eindhoven

3.  Het getuigschrift hoger beroepsonderwijs, op grond van het met goed gevolg afgelegde examen verbonden aan de opleiding van de tweede fase voor beroepen op het terrein van de architectuur, afgegeven door de betrokken examencommissies van respectievelijk:

— de Amsterdamse Hogeschool voor de Kunsten te Amsterdam

— de Hogeschool Rotterdam en omstreken te Rotterdam

— de Hogeschool Katholieke Leergangen te Tilburg

— de Hogeschool voor de Kunsten te Arnhem

— de Rijkshogeschool Groningen te Groningen

— de Hogeschool Maastricht te Maastricht

 

Österreich

1.  Diplom-Ingenieur, Dipl.-Ing.

1.  Technische Universität Graz (Erzherzog-Johann-Universität Graz)

 

1998/1999

2.  Dilplom-Ingenieur, Dipl.-Ing.

2.  Technische Universität Wien

3.  Diplom-Ingenieur, Dipl.-Ing.

3.  Universität Innsbruck (Leopold-Franzens-Universität Innsbruck)

4.  Magister der Architektur, Magister architecturae, Mag. Arch.

4.  Hochschule für Angewandte Kunst in Wien

5.  Magister der Architektur, Magister architecturae, Mag. Arch.

5.  Akademie der Bildenden Künste in Wien

6.  Magister der Architektur, Magister architecturae, Mag. Arch.

6.  Hochschule für künstlerishe und industrielle Gestaltung in Linz

▼C2

Portugal

Carta de curso de licenciatura em Arquitectura

— Faculdade de arquitectura da Universidade técnica de Lisboa

— Faculdade de arquitectura da Universidade do Porto

— Escola Superior Artística do Porto

 

1988/1989

Para os cursos iniciados a partir do ano académico de 1991/1992

—  Faculdade de Arquitectura e Artes da Universidade Lusíada do Porto

 

1991/1992

▼B

Suomi/Finland

Arkkitehdin tutkinto/Arkitektexamen

— Teknillinen korkeakoulu /Tekniska högskolan (Helsinki)

— Tampereen teknillinen korkeakoulu/Tammerfors

— tekniska högskola

— Oulun yliopisto/Uleåborgs universitet

 

1998/1999

Sverige

Arkitektexamen

Chalmers Tekniska Högskola AB

Kungliga Tekniska Högskolan

Lunds Universitet

 

1998/1999

United Kingdom

1.  Diplomas in architecture

1.  

— Universities

— Colleges of Art

— Schools of Art

Certificate of architectural education, issued by the Architects Registration Board.

The diploma and degree courses in architecture of the universities, schools and colleges of art should have met the requisite threshold standards as laid down in Article 46 of this Directive and in Criteria for validation published by the Validation Panel of the Royal Institute of British Architects and the Architects Registration Board.

EU nationals who possess the Royal Institute of British Architects Part I and Part II certificates, which are recognised by ARB as the competent authority, are eligible. Also EU nationals who do not possess the ARB-recognised Part I and Part II certificates will be eligible for the Certificate of Architectural Education if they can satisfy the Board that their standard and length of education has met the requisite threshold standards of Article 46 of this Directive and of the Criteria for validation.

1988/1989

2.  Degrees in architecture

2.  Universities

 

3.  Final examination

3.  Architectural Association

 

4.  Examination in architecture

4.  Royal College of Art

 

5.  Examination Part II

5.  Royal Institute of British Architects

 

(1)   Diese Diplome sind je nach Dauer der durch sie abgeschlossenen Ausbildung gemäß Artikel 47 Absatz 1 anzuerkennen.




VI. MELLÉKLET

A minimális képzési követelmények összehangolásától függően elismert szakmák tekintetében alkalmazandó szerzett jogok

►C2  ————— ◄    Építészmérnökökök előírt képesítésének megszerzését tanúsító okirat, melyekre a 49. cikk (1) bekezdése értelmében szerzett jogok hatályosak



Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Hivatkozási tanév dátuma

België/Belgique/Belgien

— az országos építészmérnöki főiskolák vagy az országos építészmérnöki intézmények által kiállított felsőfokú oklevelek (architecte-architect)

— a hasselti tartományi építészmérnöki főiskola által kiállított oklevelek (architect)

— a Királyi Képzőművészeti Akadémia által kiállított oklevelek (architecte-architect)

— az „écoles Saint-Luc” által kiállított oklevelek (architecte-architect)

— általános mérnöki végzettséget igazoló egyetemi diplomák, amelyekhez kapcsolódik egy, az építész szövetség által kiadott, a szakmai gyakorlatról szóló igazolás, és amely feljogosítja birtokosát az építész szakmai cím viselésére (architecte-architect)

— a központi vagy állami építészmérnöki vizsgabizottság által kiadott építészmérnöki diplomák (architecte-architect)

— általános mérnöki/építész oklevelek és építész/mérnöki oklevelek, amelyeket az egyetemi alkalmazott tudományok karai és a mons-i műszaki kar adnak ki (ingénieur-architecte, ingenieur-architect))

1987/1988

▼M1

България

Akkreditált felsőoktatási intézmények által kibocsátott oklevelek „архитект” (építész), „cтроителен инженер” (építőmérnök) vagy „инженер” (mérnök) képesítéssel, az alábbiak szerint:

— Университет за архитектура, строителство и геодезия – София: специалности „Урбанизъм” и „Архитектура” (Építészeti, Építőmérnöki és Geodéziai Egyetem – Szófia: „Urbanisztikai” és „Építészmérnöki” szakok) és az alábbi területek valamennyi mérnöki szakja: „конструкции на сгради и съоръжения” (épületkivitelezés és épületszerkezetek), „пътища” (útépítés), „транспорт” (közlekedés), „хидротехника и водно строителство” (hidrotechnika és vízépítés), „мелиорации и др.” (öntözés, stb.);

— műszaki egyetemek és felsőoktatási intézmények által odaítélt építőipari oklevelek az alábbi szakterületeken: „електро- и топлотехниката” (elektronikai- és termotechnológia), „съобщителна и комуникационна техника” (távközlési technika és technológia), „строителни технологии” (építőipari technológia), „приложна геодезия” (alkalmazott godézia) és „ландшафт и др.” (tájépítészet, stb.) az építőipar területén).

— Az építészeti és építőipari szakterületen belül tervezői tevékenység végzése céljából az oklevet az alábbi igazolásokkal kell kiegészíteni: „придружени от удостоверение за проектантска правоспособност” (Tervezői jogképesség igazolása), amelyet az „Камарата на архитектите” (Építészkamara) és a „Камарата на инженерите в инвестиционното проектиране” (Beruházási tervező mérnökök kamarája), amely beruházási tervezői tevékenység végzésére jogosít.

2009/2010

▼B

Česká republika

— a „České vysoké učení technické” (a prágai Cseh Műszaki Egyetem) karai által odaítélt oklevelek:

— 

„Vysoká škola architektury a pozemního stavitelství” (építészeti és építőmérnöki kar) (1951-ig),

„Fakulta architektury a pozemního stavitelství” (építészeti és építőmérnöki kar) (1951-től 1960-ig)

„Fakulta stavební” (építőmérnöki kar) (1960-tól) a következő szakirányokon: épület-kivitelezés és épületszerkezetek, épület-kivitelezés, kivitelezés és építészet, építészet (beleértve a várostervezést és a területrendezést), polgári, ipari és mezőgazdasági építkezések vagy építő- és építészmérnöki területen folytatott mérnöki tanulmányi programban

„Fakulta architektury” (építészmérnöki kar) (1976-tól) a következő szakirányokon: építészet, várostervezés és területrendezés, vagy a következő tanulmányi programban: építészet és várostervezés a következő szakirányokon: építészet, az építészeti tervezés elmélete, várostervezés és területrendezés, építészettörténet, történelmi építmények helyreállítása, vagy építészet és épület kivitelezés

— a „Vysoká škola stavitelství v Brně” (1951-től 1956-ig) által odaítélt oklevelek az építész- és építőmérnöki tanulmányok területén

— a „Vysoké učení technické v Brně”, és a „Fakulta architektury” (építészmérnöki kar) által (1956-tól) odaítélt oklevelek az építészmérnöki és várostervezési tanulmányok vagy „Fakulta stavební” (építőmérnöki kar) (1956-tól) a tervezési tanulmányok területén

— a „Vysoká škola báňská - Technická univerzita Ostrava”, „Fakulta stavební” (építőmérnöki kar) (1997-től) által odaítélt oklevelek a szerkezeti és az építészmérnöki tanulmányok, vagy az építőmérnöki tanulmányok területén

— a „Technická univerzita v Liberci”, „Fakulta architektury” (építészmérnöki kar) (1994-től) által odaítélt oklevelek az építészeti és a várostervezési tanulmányok keretében az építészmérnöki tanulmányok területén

— az „Akademie výtvarných umění v Praze” által odaítélt oklevelek a képzőművészeti program keretében az építészeti tervezés területén

— a „Vysoká škola umělecko-průmyslová v Praze” által odaítélt oklevelek a képzőművészeti program keretében az építészeti tanulmányok területén

— a „Česká komora architektů” által odaítélt engedély a szakterület megjelölése nélkül vagy az építőmérnöki területen.

2006 /2007

Danmark

— a koppenhágai és aarhusi nemzeti építészmérnöki iskolák által kiállított oklevelek (arkitekt)

— az 1975. május 28-i 202. törvény értelmében az Építészmérnöki Bizottság által kiadott bejegyzési igazolás (registreret arkitekt)

— az általános mérnöki főiskolák (bygningskonstruktor) által kiállított oklevelek, amelyekhez az illetékes hatóságok egy olyan igazolása kapcsolódik, amely tanúsítja, hogy az érintett személy letette a szakmai képesítéshez szükséges vizsgát, beleértve az ezen irányelv 48. cikkében említett tevékenységek legalább 6 évig tartó tényleges folytatása alatt megalkotott és végrehajott tervek értékelését

1987/1988

Deutschland

— a képzőművészeti főiskolák által kiállított oklevelek [Dipl.-Ing., Architekt (HfbK)]

— a „Technische Hochschulen” (Architektur/Hochbau), a műszaki egyetemek, és — amennyiben ezek az intézmények beolvadtak a „Gesamthochschulen”-be — a „Gesamthochschulen” építészmérnöki tanszékei által kiállított oklevelek (Dipl.-Ing. és minden egyéb cím, amely ezen oklevelek birtokosait később megilleti)

— a „Fachhochschulen” építészmérnöki tanszékei (Architektur/Hochbau), és — amennyiben ezek az intézmények beolvadtak a „Gesamthochschulen”-be — a „Gesamthochschulen” építészmérnöki tanszékei (Architektur/Hochbau) által kiállított oklevelek, amelyekhez — amennyiben a tanulmányi időszak kevesebb mint négy év, de legalább három év — olyan igazolások kapcsolódnak, amelyek a Német Szövetségi Köztársaság területén megszerzett négyéves szakmai gyakorlatot bizonyítják, és amely igazolást egy szakmai testület adja ki a 47. cikk (1) bekezdése alapján (Ingenieur grad. és minden egyéb cím, amely ezen oklevelek birtokosait később megilleti)

— az „Ingenieurschulen” és a „Werkkunstschulen” építészmérnöki tanszékei által 1973. január 1-je előtt kiállított oklevelek, amelyekhez az illetékes hatóságok egy olyan igazolása kapcsolódik, amely tanúsítja, hogy az érintett személy letette a szakmai képesítéshez szükséges vizsgát, beleértve az ezen irányelv 48. cikkében említett tevékenységek legalább 6 évig tartó tényleges folytatása alatt megalkotott és végrehajott tervek értékelését

1987/1988

Eesti

— diplom arhitektuuri erialal, väljastatud Eesti Kunstiakadeemia arhitektuuri teaduskonna poolt alates 1996 aastast (az Észt Művészeti Akadémia Építészmérnöki Kara által 1996. óta odaítélt építészeti oklevél), väljastatud Tallinna Kunstiülikooli poolt 1989-1995. (1989-1995. között a Tallini Művészeti Egyetem által odaítélt), väljastatud Eesti NSV Riikliku Kunstiinstituudi poolt 1951-1988. (az Észt SSR Állami Művészeti Intézete által 1951—1988. között odaítélt)

2006/2007

Eλλάς

— az athéni METSOVION POLYTECHNION által kiállított mérnöki/építész oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít

— a thessaloniki ARISTOTELION PANEPISTIMION által kiállított mérnöki/építész oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít

— az athéni METSOVION POLYTECHNION által kiállított mérnöki/általános mérnöki oklevelek a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít

— a thessaloniki ARISTOTELION PANEPISTIMION által kiállított mérnöki/általános mérnöki oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít

— a PANEPISTIMION THRAKIS által kiállított mérnöki/általános mérnöki oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít

— a PANEPISTIMION PATRON által kiállított mérnöki/általános mérnöki oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít