Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 62. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 66. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

mivel:

(1)

Az EU külső határaival kapcsolatos közösségi politika célja egy olyan, az ellenőrzés és a határőrizet egységes és magas szintjét biztosító integrált irányítás megvalósítása, amely a személyek Európai Unión belüli szabad mozgásának szükséges következménye, és amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség alapvető alkotóeleme. Ennek érdekében meg kell állapítani a külső határok ellenőrzésére irányuló előírásokra és eljárásokra vonatkozó közös szabályokat.

(2)	A közös szabályok hatékony végrehajtása a tagállamok közötti operatív együttműködés fokozottabb összehangolását igényli.

(3)

Ezért figyelembe véve a Tanács keretében működő külső határszakértők közös egységének tapasztalatait, létre kell hozni egy, a tagállamok közötti operatív együttműködés összehangolásának javításáért felelős különleges szakértői csoportot az Európai Unió Tagállamainak Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) formájában.

(4)

A külső határok ellenőrzésének és őrizetének felelőssége a tagállamokat terheli. Az Ügynökség megkönnyíti a külső határok igazgatására vonatkozó meglévő és jövőbeli közösségi intézkedések alkalmazását azáltal, hogy biztosítja a tagállamok ezen intézkedések végrehajtása tekintetében tett lépéseinek összehangolását.

(5)

A külső határok hatékony ellenőrzése és őrizete rendkívüli fontossággal bír a tagállamok számára földrajzi helyzetüktől függetlenül. Ennek megfelelően a külső határok igazgatása terén elő kell mozdítani a tagállamok közötti szolidaritást. Az Ügynökség létrehozása, amely segíti a tagállamokat a külső határok igazgatása operatív vonatkozásainak végrehajtásában – beleértve a tagállamokban illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldését is – fontos lépés ennek megvalósítása felé.

(6)

Egy közös, integrált kockázatelemzési modell alapján – a külső határok integrált igazgatásának javítására figyelemmel – az Ügynökség kockázatelemzést végez annak érdekében, hogy a megfelelő intézkedések meghozatalához, illetve az azonosított veszélyek és kockázatok kezeléséhez szükséges információkat a Közösség és a tagállamok számára biztosítani tudja.

(7)

Az Ügynökség európai szinten folyó képzést biztosít a határőrök nemzeti oktatói számára, valamint további képzéseket és szemináriumokat szervez az illetékes nemzeti szolgálatok tisztviselői számára a külső határok ellenőrzésére és őrizetére, illetve a tagállamokban illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozóan. Az Ügynökség a tagállamokkal együttműködve képzési programokat szervezhet a tagállamok területén.

(8)	Az Ügynökség figyelemmel kíséri a működési területére vonatkozó tudományos kutatási eredményeket, és az ilyen információkat továbbítja a Bizottság és a tagállamok felé.

(9)	Az Ügynökség kezeli a tagállamok által biztosított műszaki eszközök jegyzékeit, hozzájárulva ezáltal az anyagi források „összegyűjtéséhez”.

(10)	Az Ügynökség emellett támogatást nyújt a tagállamok részére a külső határoknál fokozottabb technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülmények esetén.

(11)

A tagállamokban illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének operatív vonatkozásai a legtöbb tagállamban a külső határok ellenőrzéséért felelős hatóságok hatáskörébe tartoznak. Mivel e feladatok európai szinten történő megvalósítása egyértelműen hozzáadott értékkel bír, az Ügynökség ennek megfelelően – a közösségi visszatérési politikára is figyelemmel – biztosítja a szükséges segítséget a tagállamok közös visszatérési műveleinek megszervezéséhez, és meghatározza az útiokmányok megszerzésének, illetve a tagállamok területén illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének helyes gyakorlatát.

(12)

Feladatának teljesítése érdekében és a feladatának teljesítéséhez szükséges mértékben az Ügynökség – a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban megkötött munkamegállapodások keretében – együttműködhet az Europollal, harmadik országok illetékes hatóságaival, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben illetékes nemzetközi szervezetekkel. Az Ügynökség az Európai Unió külkapcsolati politikájának keretében megkönnyíti a tagállamok és a harmadik államok közötti operatív együttműködést.

(13)

A külső határszakértők közös egysége, illetve a szárazföldi, légi és tengeri határok ellenőrzésének és őrizetének különböző vonatkozásaira szakosodott, a tagállamok által felállított operatív és képzési központok tapasztalatai alapján az Ügynökség maga is létrehozhat a szárazföldi, légi és tengeri határokért felelős szakosodott részlegeket.

(14)

Az Ügynökség a technikai ügyek tekintetében független, valamint jogi, igazgatási és pénzügyi autonómiával rendelkezik. Ennek érdekében szükséges és helyénvaló, hogy az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkező olyan közösségi szerv legyen, amely gyakorolja az e rendelet által ráruházott végrehajtási jogköröket.

(15)

A Bizottság és a tagállamok az Ügynökség feladatainak hatékony ellenőrzése érdekében az Igazgatótanácsban képviseltetik magukat. Az Igazgatótanács lehetőség szerint a határőrizeti igazgatásért felelős nemzeti szolgálatok operatív vezetőiből vagy azok képviselőiből áll. Az Igazgatótanácsot fel kell ruházni a költségvetés megállapításához, annak végrehajtása ellenőrzéséhez, a megfelelő pénzügyi szabályok elfogadásához, az Ügynökség döntéshozatalának átlátható eljárási és működési szabályzatának megállapításához, valamint az ügyvezető igazgató és annak helyettese kinevezéséhez szükséges hatáskörökkel.

(16)

Az Ügynökség teljes autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében részére önálló költségvetést kell megállapítani, amelynek bevételei alapvetően a Közösségtől származó hozzájárulásból erednek. A közösségi hozzájárulást és az Európai Unió általános költségvetést terhelő egyéb támogatásokat illetően a közösségi költségvetési eljárást kell alkalmazni. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszék végzi.

(17)

Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 3 ) korlátozások nélkül alkalmazni kell az Ügynökségre, amelynek csatlakoznia kell az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz ( 4 ).

(18)	Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK ( 5 ) európai parlamenti és tanácsi rendeletet alkalmazni kell az Ügynökségre.

(19)

A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 6 ) alkalmazni kell a személyes adatok Ügynökség által való feldolgozására.

(20)	A külső határok ellenőrzésére és őrizetére vonatkozó politika és jogszabályok kidolgozása továbbra is az EU-intézmények, különösen a Tanács hatáskörébe tartozik. Biztosítani kell az Ügynökség és ezen EU intézmények közötti szoros együttműködést.

(21)

A Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvével összhangban a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ezért azok az Európai Unió tagállamainak külső határain való operatív együttműködés integrált igazgatása megteremtésének szükségessége miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatók. Ez a rendelet az e célok megvalósításának érdekében szükséges minimumra szorítkozik, és nem lépi túl az ahhoz feltétlenül szükséges mértéket.

(22)	Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdése által elismert, és az Európai Unió Alapjogi Chartájában kifejezett elveket.

(23)

Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek a továbbfejlesztését képezi, amelyek az e megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat ( 7 ) 1. cikkének A) pontjában említett területre vonatkoznak. Következésképpen az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság küldöttségei tagként vesznek részt az Ügynökség Igazgatótanácsának munkájában, bár szavazati joguk korlátozott. Az Izlandi Köztársaságnak és a Norvég Királyságnak az Ügynökség tevékenységében való teljes körű részvételét lehetővé tevő további szabályok meghatározása érdekében a Közösség és ezen államok egy további megállapodást kötnek egymással.

(24)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása rá nézve nem kötelező. Mivel az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik része IV. címének rendelkezései értelmében e rendelet a schengeni vívmányokra épül, az említett jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia e rendelet Tanács általi elfogadását követő hat hónapon belül határoz arról, hogy azt átülteti-e nemzeti jogába, vagy sem.

(25)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyeknek alkalmazásában az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatnak ( 8 ) megfelelően nem vesz részt. Az Egyesült Királyság ezért nem vesz részt annak elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása rá nézve nem kötelező.

(26)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyeknek alkalmazásában Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatnak ( 9 ) megfelelően nem vesz részt. Írország ezért nem vesz részt annak elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása rá nézve nem kötelező.

(27)

Az Ügynökség – az Igazgatótanács által eseti alapon meghatározott szabályokkal összhangban – megkönnyíti az olyan operatív fellépések megszervezését, amelyben a tagállamok igényt tarthatnak az Írország és az Egyesült Királyság által esetlegesen felajánlott szakértelemre és eszközökre. Ennek érdekében Írország és az Egyesült Királyság képviselőit meg kell hívni az Igazgatótanács üléseire azért, hogy az ilyen operatív fellépéseket előkészítő tanácskozásokon teljes mértékben részt tudjanak venni.

(28)	Gibraltár határainak megállapítása a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság között vita tárgyát képezi.

(29)	E rendelet Gibraltár határaira való alkalmazhatóságának felfüggesztése nem jelent semmiféle változást az érintett államok helyzetére nézve,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

(1) Az Európai Unió tagállamai külső határainak integrált igazgatásának javítása céljából létrejön a Külső határokon Való Operatív Együttműködési Felelős Európai Ügynökség (az Ügynökség).

(2) Figyelembe véve azt, hogy a külső határok ellenőrzése és őrizete a tagállamok felelőssége, az Ügynökség az e rendelet 15. cikkében meghatározott uniós szervként és e rendelet 19. cikkével összhangban megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a külső határok igazgatására vonatkozó meglévő és jövőbeli uniós intézkedések, különösen az 562/2006/EK rendelettel ( 10 ) létrehozott Schengeni határ-ellenőrzési kódex alkalmazását. Ezt azáltal teszi, hogy biztosítja a tagállamok ezen intézkedések végrehajtása folyamán tett lépéseinek összehangolását, és ezzel hozzájárul a személyek ellenőrzésének és a tagállamok külső határai őrizetének hatékony, magas és egységes szintű megteremtéséhez.

Az Ügynökség a vonatkozó uniós jog, többek között az Európai Unió Alapjogi Chartája (Alapjogi Charta); a vonatkozó nemzetközi jog, többek között a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. július 28-án Genfben megkötött egyezmény (a genfi egyezmény); a nemzetközi védelemhez való hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek, különösen a visszaküldés tilalmának elve és az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásával látja el feladatait, figyelembe véve a jelen rendelet 26a. cikkében említett konzultatív fórum jelentéseit is.

(3) Az Ügynökség továbbá biztosítja a Bizottság és a tagállamok számára a külső határok igazgatásához szükséges technikai támogatást és szakértelmet, és előmozdítja a – különösen a sajátos vagy aránytalan nyomással szembesülő – tagállamok közötti szolidaritást.

(1a) Az uniós és nemzetközi joggal összhangban egyetlen személy sem szállítható partra olyan országban, vagy adható át egyéb módon olyan ország hatóságainak, amely megsérti a visszaküldés tilalmára vonatkozó elvet, vagy ahol fennáll egy a visszaküldés tilalmának elvét megsértő más országba való kitoloncolás vagy visszaküldés veszélye. Az uniós és nemzetközi joggal összhangban figyelmet kell fordítani a gyermekek, a csempészet áldozatai, az orvosi segítségre szoruló személyek, a nemzetközi védelemre szoruló személyek, továbbá más kiszolgáltatott személyek különleges szükségleteire.

(2) Az Ügynökség hatáskörének sérelme nélkül a tagállamok operatív szinten továbbra is együttműködhetnek a külső határokon a többi tagállammal és /vagy harmadik államokkal, amennyiben ez az együttműködés kiegészíti az Ügynökség munkáját.

A tagállamok tartózkodnak minden olyan tevékenységtől, amely veszélyeztetheti az Ügynökség működését vagy céljainak megvalósítását.

A tagállamok tájékoztatják az Ügynökséget a külső határokon az Ügynökség keretén kívül végzett ilyen operatív tevékenységekről. Az Ügynökség ügyvezető igazgatója („ügyvezető igazgató”) rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja az Ügynökség igazgatótanácsát („igazgatótanács”) ezekről a tevékenységekről.

Az Ügynökség kidolgoz és továbbfejleszt egy, az Ügynökség által összehangolt valamennyi műveletre alkalmazandó magatartási kódexet. A magatartási kódex meghatározza a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása elve betartásának biztosítását célzó, az Ügynökség tevékenységében részt vevő minden személyre alkalmazandó eljárásokat, különös hangsúlyt fektetve a kísérő nélküli kiskorúakra és a kiszolgáltatott személyekre, valamint a nemzetközi védelmet kereső személyekre.

Az Ügynökség a magatartási kódexet a 26a. cikkben említett konzultatív fórummal együttműködésben dolgozza ki.

(1) Az Ügynökség értékeli, jóváhagyja és összehangolja a tagállamok közös műveletekre és kísérleti projektekre irányuló javaslatait, beleértve a tagállamoknak a fokozottabb technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel kapcsolatos kérelmeit, különösen sajátos vagy aránytalan nyomás esetén.

Az Ügynökség önmaga is kezdeményezhet és végrehajthat közös műveleteket és kísérleti projekteket az érintett tagállamokkal együttműködve és a fogadó tagállamokkal egyetértésben.

Az Ügynökség dönthet úgy, hogy műszaki eszközeit a közös műveletekben vagy kísérleti projektben részt vevő tagállamok rendelkezésére bocsátja.

A közös műveleteket és kísérleti projekteket alapos kockázatelemzés előzi meg.

(1a) Az Ügynökség az érintett tagállam tájékoztatását követően megszüntetheti a közös műveleteket és kísérleti projekteket, amennyiben már nem állnak fenn e közös műveletek vagy kísérleti projektek végzésének feltételei.

A közös műveletben vagy kísérleti projektben részt vevő tagállamok kérhetik, hogy az Ügynökség szüntesse meg az adott közös műveletet vagy kísérleti projektet.

A származási tagállam nemzeti jogával összhangban gondoskodik a megfelelő fegyelmi vagy egyéb intézkedésekről az alapvető jogoknak és a nemzetközi védelemmel kapcsolatos kötelezettségeknek a közös művelet vagy kísérleti projekt során történő megsértése esetén.

Az ügyvezető igazgató részben vagy egészben felfüggeszti, illetve részben vagy egészben megszünteti a közös műveleteket és kísérleti projekteket, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a fent említett jogsértések súlyos természetűek vagy várhatóan tartósan fenn fognak állni.

(1b) Az Ügynökség – a 3b. cikkel összhangban – létrehoz egy „európai határőrcsapatok” elnevezésű, határőrökből álló bázist az (1) bekezdésben említett közös műveletek és kísérleti projektek keretében történő esetleges kiküldés céljából. Az emberi erőforrások és műszaki eszközök kiküldéséről a 3a. és 7. cikkel összhangban határoz.

(2) A közös műveletek és kísérleti projektek gyakorlati megszervezése során az Ügynökség a 16. cikkben meghatározott szakrészlegein keresztül is működhet.

(3) Az Ügynökség értékeli a közös műveletek és kísérleti projektek eredményeit, és a részletes értékelő jelentéseket a 26a. cikkben említett alapjogi tiszt észrevételeivel együtt az ilyen műveletek és projektek végét követő 60 napon belül továbbítja az igazgatótanács részére. Az Ügynökség az eredményekről átfogó összehasonlító elemzést készít a jövőbeli közös műveletek és kísérleti projektek minőségének, összehangoltságának és hatékonyságának javítása céljából, és azt belefoglalja a 20. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott általános jelentésébe.

(4) Az Ügynökség a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a saját költségvetéséből származó támogatásokkal finanszírozza vagy társfinanszírozza az (1) bekezdésben említett közös műveleteket és kísérleti projekteket.

(5) Az (1a) és a (4) bekezdés a gyorsreagálású műveletekre is alkalmazandó.

(1) Az ügyvezető igazgató operatív tervet dolgoz ki a 3. cikk (1) bekezdésében említett közös műveletekre és kísérleti projektekre vonatkozóan. Az ügyvezető igazgató és a fogadó tagállam a közös művelet vagy kísérleti projekt tervezett megkezdése előtt kellő időben, a közös műveletben vagy kísérleti projektben részt vevő tagállamokkal konzultálva, megállapodik a szervezési vonatkozásokat részletesen tartalmazó operatív tervben.

Az operatív terv a közös művelet vagy kísérleti projekt végrehajtásához szükségesnek ítélt valamennyi vonatkozásra kiterjed, beleértve a következőket:

(2) Az operatív terv bármilyen módosításához vagy kiigazításához az ügyvezető igazgató és a fogadó tagállam egyetértése szükséges. A módosított vagy kiigazított operatív terv egy másolatát az Ügynökség haladéktalanul megküldi a részt vevő tagállamoknak.

(3) Az Ügynökség – az összehangolással kapcsolatos feladatai részeként – biztosítja valamennyi szervezési vonatkozás operatív végrehajtását, beleértve az Ügynökség valamely alkalmazottjának az e cikkben említett közös műveletek és kísérleti projektek során való jelenlétét.

(1) Az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező tagjai abszolút többségével határoz az európai határőrcsapatok számára rendelkezésre bocsátandó határőrök profiljairól és összlétszámáról. A profilokban és az összlétszámban utóbb beálló bármely változás tekintetében ugyanezen eljárás alkalmazandó. Az európai határőrcsapatokhoz a tagállamok a meghatározott különféle profilok alapján, egy nemzeti bázison keresztül járulnak hozzá a kívánt profiloknak megfelelő határőrök kinevezésével.

(2) A tagállamok részéről a határőreik tekintetében, meghatározott közös műveletekre és kísérleti projektekre irányulóan tett, a következő évre szóló hozzájárulásokat az Ügynökség és a tagállamok között létrejött éves kétoldalú tárgyalások és megállapodások alapján kell megtervezni. E megállapodásokkal összhangban a tagállamok az Ügynökség kérelmére a határőröket kiküldés céljából rendelkezésre bocsátják, kivéve, ha a nemzeti feladatok ellátását jelentősen érintő rendkívüli helyzettel szembesülnek. Az Ügynökségnek ezt a kérelmet a szándékolt kiküldés előtt legalább negyvenöt nappal kell benyújtania. Ez nem befolyásolja a származási tagállam önállóságát a személyzet kiválasztása és kiküldetésük időtartamának megválasztása terén.

(3) Az Ügynökség is hozzájárul az európai határőrcsapatokhoz a 17. cikk (5) bekezdése értelmében a tagállamok által nemzeti szakértőkként kirendelt hozzáértő határőrökkel. A tagállamok részéről a határőreiknek az Ügynökséghez való kirendelése tekintetében tett, a következő évre szóló hozzájárulásokat az Ügynökség és a tagállamok között létrejött éves kétoldalú tárgyalások és megállapodások alapján kell megtervezni.

E megállapodásokkal összhangban a tagállamok a határőröket kirendelés céljából rendelkezésre bocsátják, kivéve, ha ez súlyosan befolyásolná a nemzeti feladatok ellátását. Ilyen helyzetben a tagállamok visszahívhatják kirendelt határőreiket.

Az ilyen kirendelések maximális időtartama 12 hónapos időszakonként nem haladhatja meg a hat hónapot. A kirendelt határőröket e rendelet alkalmazásában kiküldött határőröknek kell tekinteni, és a 10. cikkben meghatározott feladatokkal és hatáskörökkel rendelkeznek. A 3c., 10. és 10b. cikk alkalmazásában a szóban forgó határőröket kirendelő tagállamot kell az 1a. cikk 3. pontjában meghatározott származási tagállamnak tekinteni. Az Ügynökség által ideiglenesen alkalmazott, határ-ellenőrzési feladatok elvégzésére irányuló képzettséggel nem rendelkező egyéb személyzet a közös műveletek és kísérleti projektek során kizárólag az összehangolással kapcsolatos feladatok teljesítésére küldhető ki.

(4) Az európai határőrcsapatok tagjai a feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során teljes mértékben tiszteletben tartják az alapvető jogokat, köztük a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférést és az emberi méltóságot. A feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során hozott valamennyi intézkedésnek arányosnak kell lennie az általuk elérni kívánt céllal. Feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során senkivel szemben nem alkalmazhatnak megkülönböztetést neme, faji vagy etnikai származása, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága alapján.

(5) Az Ügynökség a 8g. cikkel összhangban koordinátort nevez ki minden olyan közös műveletre vagy kísérleti projektre, amelynek keretében az európai határőrcsapatok tagjainak kiküldésére kerül sor.

A koordinátor feladata a fogadó és részt vevő tagállamok együttműködésének és összhangjának elősegítése.

(6) Az Ügynökség – a 8h. cikkel összhangban – fedezi a tagállamoknak a határőreik európai határőrcsapatok számára – e cikk (1) bekezdésének megfelelően – való rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban felmerült költségeit.

(7) Az Ügynökség évente tájékoztatja az Európai Parlamentet az egyes tagállamok által az európai határőrcsapatok számára e cikkel összhangban biztosított határőrök számáról.

(1) Az európai határőrcsapatok kiküldetése alatt a csapatok számára a fogadó tagállam ad utasításokat a 3a. cikk (1) bekezdésében említett operatív tervvel összhangban.

(2) Az ügynökség a 3b. cikk (5) bekezdésében említett koordinátora útján közölheti a fogadó tagállammal az (1) bekezdésben említett utasításokkal kapcsolatos véleményét. Amennyiben így jár el, a fogadó tagállam figyelembe veszi ezt a véleményt.

(3) A 8g. cikkel összhangban a fogadó tagállam minden szükséges támogatást megad a koordinátornak, ideértve az európai határőrcsapatokhoz való korlátlan hozzáférést a kiküldetés teljes időtartama alatt.

(4) Feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során az európai határőrcsapatok tagjaira továbbra is származási tagállamuk fegyelmi előírásai vonatkoznak.

Az Ügynökség közös integrált kockázatelemzési modellt dolgoz ki és alkalmaz.

Az Ügynökség a Tanács és a Bizottság részére továbbítandó, általános és egyedi esetre vonatkozó kockázatelemzést egyaránt készít.

Kockázatelemzés céljából az Ügynökség – az érintett tagállamokkal folytatott előzetes konzultációt követően – értékelheti a tagállamok felmerülő kihívásokkal – beleértve a tagállamok külső határainál felmerülő, jelenlegi és jövőbeli fenyegetésekkel és nyomásokkal – szembeni ellenálló képességét, elsősorban azon tagállamok tekintetében, amelyek sajátos vagy aránytalan nyomással szembesülnek. Ennek érdekében az Ügynökség értékelheti a tagállamok határellenőrzéssel kapcsolatos eszközeit és forrásait. Az értékelés az érintett tagállamok által biztosított információ, valamint a közös műveletekről, kísérleti projektekről, gyorsreagálású műveletekről és az Ügynökség egyéb tevékenységeiről készült jelentések és azok eredményei alapján történik. Ezen értékelések nem érintik a schengeni értékelési mechanizmust.

A tagállamok e cikk céljából biztosítják az Ügynökség számára a külső határokon tapasztalható helyzetre és esetleges fenyegetésekre vonatkozó valamennyi szükséges információt.

Az Ügynökség a közös integrált kockázatelemzési modell eredményeit felhasználja a határőrök képzésének az 5. cikkben említett egységes alaptantervei kidolgozásakor.

Az európai határőrcsapatok tagjai közé tartozó határőrök számára az Ügynökség a feladataikkal és hatásköreikkel összefüggő továbbképzéseket biztosít, valamint a továbbképzéseknek és gyakorlatoknak az Ügynökség éves munkaprogramjában említett ütemtervével összhangban számukra rendszeres gyakorlatokat tart.

Az Ügynökség megteszi továbbá az annak biztosításához szükséges kezdeményezéseket, hogy a tagországok minden határőre és egyéb személyzete, amely részt vesz az európai határőrcsapatokban, valamint az Ügynökség személyzete az Ügynökség által szervezett operatív tevékenységekben való részvételt megelőzően képzésben részesüljön a vonatkozó uniós és nemzetközi jogszabályokról, beleértve az alapvető jogokat és a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, valamint azokat az iránymutatásokat, amelyek célja, hogy azonosítsák a védelmet kereső személyeket és a megfelelő intézményekhez irányítsák őket.

Az Ügynökség elkészíti és továbbfejleszti a határőrök képzésének egységes alaptanterveit, illetve európai szinten képzést biztosít a tagállamok nemzeti határőreinek oktatói részére, beleértve az alapvető jogokkal, a nemzetközi védelemhez való hozzáféréssel, valamint a vonatkozó tengerjoggal kapcsolatos képzést is.

Az Ügynökség a 26a. cikkben említett konzultatív fórummal folytatott konzultációt követően készíti el az egységes alaptanterveket.

A tagállamok felhasználják az egységes alaptanterveket nemzeti határőreik képzése során.

A tagállamok illetékes nemzeti szolgálatai tisztviselőinek részére az Ügynökség a külső határok ellenőrzésének és őrizetének, illetve a harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének tárgyához kapcsolódó további képzéseket és szemináriumokat is biztosít.

Az Ügynökség a tagállamokkal együttműködve képzési programokat szervezhet a tagállamok területén.

Az Ügynökség létrehoz egy csereprogramot, amely lehetővé teszi az európai határőrcsapatokban részt vevő határőrök számára, hogy a külföldi tapasztalatokat és bevált gyakorlatokat megismerve tudást és speciális szakismereteket szerezzenek azáltal, hogy egy a sajátjukétól különböző tagállamban dolgoznak együtt határőrökkel.

Az Ügynökség proaktívan figyelemmel kíséri és elősegíti a külső határok ellenőrzésének és őrizetének szempontjából jelentőséggel bíró kutatási fejleményeket, és ezeket az információkat továbbítja a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(1) Az Ügynökség a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a külső határok ellenőrzésére szolgáló, a közös műveletek, kísérleti projektek, gyorsreagálású és közös visszatérési műveletek vagy technikai segítségnyújtási projektek során kiküldendő műszaki eszközöket szerezhet be – egyedül vagy valamely tagállammal közös tulajdonban – vagy bérelhet. Az Ügynökség számára jelentős költségekkel járó eszközbeszerzésekre vagy -bérlésekre alapos szükséglet- és költség–haszonelemzést követően kerülhet sor. Az ilyen kiadásoknak szerepelniük kell az Ügynökségnek az igazgatótanács által a 29. cikk (9) bekezdésével összhangban elfogadott költségvetésében. Amennyiben az Ügynökség jelentős műszaki eszközöket, például nyílt tengeri vagy parti járőrhajókat vagy járműveket szerez be, illetve bérel, azt a következő feltételekkel teheti meg:

Az Ügynökség által készített megállapodásminta alapján a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam és az Ügynökség megállapodik a közös tulajdonban levő eszközök Ügynökség számára való teljes körű rendelkezésre állásának időszakait biztosító szabályokról, valamint az eszközök használatának feltételeiről.

A nyilvántartásba vétel szerinti tagállam vagy a műszaki eszközök beszállítója biztosítja a szükséges szakértőket és műszaki személyzetet a műszaki eszközök jogi szempontból megfelelő és biztonságos üzemeltetése érdekében.

(2) Az Ügynökség a külső határok ellenőrzésére szolgáló, a tagállamok vagy az Ügynökség tulajdonát képező, illetve a tagállamok és az Ügynökség közös tulajdonában lévő eszközökből álló műszakieszköz-bázisban található eszközökről központi nyilvántartást hoz létre és vezet. A műszakieszköz-bázis tartalmazza az e cikk (5) bekezdésében említett műszaki eszközök típusonkénti minimális számát. A műszakieszköz-bázisban szereplő eszközöket a 3., 8a. és 9. cikkben említett tevékenységek során küldik ki.

(3) A tagállamok hozzájárulnak a (2) bekezdésben említett műszakieszköz-bázishoz. A tagállamok részéről a bázishoz tett hozzájárulásokat, valamint a műszaki eszközök meghatározott műveletekhez való kiküldését az Ügynökség és a tagállamok között létrejött éves kétoldalú tárgyalások és megállapodások alapján kell megtervezni. E megállapodásokkal összhangban, valamint amennyiben az eszköz egy adott évre előírt minimális számú műszaki eszköz részét képezi, a tagállamok – az Ügynökség kérelmére – műszaki eszközeiket kiküldés céljából rendelkezésre bocsátják, kivéve, ha a nemzeti feladatok ellátását jelentősen érintő rendkívüli helyzettel szembesülnek. Az Ügynökségnek ezt a kérelmet a szándékolt kiküldés előtt legalább negyvenöt nappal kell benyújtania. A műszakieszköz-bázishoz való hozzájárulásokat évente felülvizsgálják.

(4) Az Ügynökség a következőképpen vezeti a műszakieszköz-bázisra vonatkozó nyilvántartást:

(5) Az Ügynökség finanszírozza azon műszaki eszközök kiküldését, amelyek egy adott tagállam által egy adott év tekintetében biztosított minimális számú műszaki eszköz részét képezik. A minimális számú műszaki eszközök körébe nem tartozó műszaki eszközök kiküldését az Ügynökség a támogatható kiadások legfeljebb 100 %-áig társfinanszírozza, figyelembe véve az ilyen műszaki eszközöket kiküldő tagállamok sajátos körülményeit.

Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára a 24. cikkel összhangban évente meghatározza a műszaki eszközökre vonatkozó szabályokat, beleértve a műszaki eszközök minimálisan szükséges típusonkénti összesített darabszámát, a kiküldési feltételeket, valamint a költségek visszatérítését. Költségvetési okokból ezt a döntést az igazgatótanácsnak minden év március 31-éig kell meghoznia.

A műszaki eszközök minimális darabszámára az Ügynökség tesz javaslatot szükségletei alapján, különösen annak érdekében, hogy a szóban forgó évre vonatkozó munkaprogramjával összhangban el tudja végezni a közös műveleteket, kísérleti projekteket, gyorsreagálású és közös visszatérési műveleteket.

Ha a műszaki eszközök minimális darabszáma elégtelennek bizonyul a közös műveletek, kísérleti projektek, gyorsreagálású vagy közös visszatérési műveletek tekintetében megállapított operatív terv teljesítéséhez, akkor azt az Ügynökség az indokolt szükségletek, valamint a tagállamokkal történő megállapodás alapján felülvizsgálja.

(6) Az Ügynökség havonta jelenti az igazgatótanácsnak a műszakieszköz-bázis részét képező eszközök összetételét és kiküldését. Amennyiben a műszaki eszközök (5) bekezdésben említett minimális darabszámát nem érik el, az ügyvezető igazgató haladéktalanul tájékoztatja az igazgatótanácsot. Az igazgatótanács sürgősen döntést hoz a műszaki eszközök kiküldésének elsőbbségi rendjéről, és a megállapított hiányosságok orvoslása érdekében megteszi a megfelelő lépéseket. Az igazgatótanács tájékoztatja a Bizottságot a megállapított hiányosságokról és a megtett lépésekről. A Bizottság ezt követően – saját értékelésével együtt – tájékoztatja erről az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(7) Az Ügynökség évente tájékoztatja az Európai Parlamentet az egyes tagállamok által a műszakieszköz-bázis számára e cikkel összhangban szolgáltatott műszaki eszközök darabszámáról.

A külső határokon fokozott technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesülő tagállamok támogatása

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 78. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, egy vagy több tagállam támogatást kérhet az Ügynökségtől, amennyiben a külső határok ellenőrzéséhez és őrizetéhez kapcsolódó kötelezettségei teljesítése során sajátos vagy aránytalan nyomással, valamint fokozott technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesül. Az Ügynökség a 3. cikkel összhangban megszervezi a megfelelő technikai és operatív segítségnyújtást a kérelmező tagállam(ok) részére.

(2) Az (1) bekezdésben említett körülmények fennállása esetén az Ügynökség:

(3) Az Ügynökség a külső határok ellenőrzéséhez és őrizetéhez műszaki eszközöket szerezhet be a szakértői által, valamint a gyorsreagálású műveletek keretében azok ideje alatt történő alkalmazás céljából.

Sürgős és rendkívüli nyomást jelentő helyzettel szembesülő tagállam kérésére, különösen akkor, ha a külső határok bizonyos pontjaira nagyszámú olyan harmadik országbeli állampolgár érkezik, aki az adott tagállam területére illegálisan próbál belépni, az Ügynökség korlátozott időtartamra egy vagy több európai határőrcsapatot (a továbbiakban: „csapat”/„csapatok”) küldhet ki megfelelő időtartamra a kérelmező tagállam területére a 863/2007/EK rendelet 4. cikkével összhangban.

(1) A 8a. cikkben leírt helyzetben a tagállamok az ügynökség kérelmére haladéktalanul közlik azon határőrök számát, nevét és profilját, akiket nemzeti bázisukból csapatok felállítása céljából öt napon belül rendelkezésre tudnak bocsátani. A tagállamok az ügynökség kérésére a határőröket kiküldés céljából rendelkezésre bocsátják, kivéve ha a nemzeti feladatok ellátását jelentősen érintő rendkívüli helyzettel szembesülnek.

(2) Az ügyvezető igazgató a kiküldendő csapatok összetételének meghatározásakor figyelembe veszi azokat a különös körülményeket, amelyekkel a kérelmező tagállamnak szembe kell néznie. A csapat összetételének összhangban kell lennie a 8e. cikk szerint elkészített operatív tervvel.

A 863/2007/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett gyorsreagálású bázis tagjai közé tartozó határőrök számára az ügynökség a feladataikkal összefüggő továbbképzéseket biztosít, valamint a továbbképzéseknek és gyakorlatoknak az ügynökség éves munkaprogramjában említett ütemtervével összhangban rendszeres gyakorlatokat is tart.

1. A csapatok kiküldésére vonatkozó, 8a. cikk szerinti kérelemnek tartalmaznia kell a helyzet leírását, a lehetséges célokat és a kiküldéssel kapcsolatos tervezett igényeket. Az ügyvezető igazgató a kérelmező tagállam külső határain fennálló helyzet felmérésére szükség esetén szakértőket küldhet az ügynökségtől.

(2) Az ügyvezető igazgató haladéktalanul tájékoztatja az igazgatótanácsot a csapatok kiküldetésére irányuló tagállami kérelmekről.

(3) Valamely tagállam kérelméről való döntés során az ügyvezető igazgató figyelembe veszi az ügynökség kockázatelemzéseinek eredményeit, valamint a kérelmező tagállam és bármely más tagállam által szolgáltatott minden más vonatkozó információt.

(4) Az ügyvezető igazgató a csapatok kiküldetésére irányuló kérelemről a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől számított öt munkanapon belül dönt. Az ügyvezető igazgató a kérelmező tagállamot és az igazgatótanácsot határozatáról egyidejűleg, írásban értesíti. A határozat tartalmazza az alapjául szolgáló főbb indokokat.

(5) Amennyiben az ügyvezető igazgató egy vagy több csapat kiküldéséről dönt, úgy az Ügynökség a kérelmező tagállammal együtt a 8e. cikkel összhangban haladéktalanul, de legkésőbb a döntés napját követő öt munkanapon belül operatív tervet készít.

(6) Az operatív terv elfogadását követően az ügyvezető igazgató tájékoztatja a tagállamokat a csapatok keretében kiküldendő határőrök kért számáról és profiljáról. Ezt a tájékoztatást írásban kell elküldeni a 8f. cikk alapján felállított nemzeti kapcsolattartóknak, és meg kell jelölni a kiküldetés tervezett időpontját. Egyidejűleg meg kell küldeni számukra az operatív terv másolatát is.

(7) Az ügyvezető igazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén a csapatok kiküldetésével kapcsolatos határozatokat az ügyvezető igazgató helyettese hozza meg.

(8) A tagállamok az ügynökség kérésére a határőröket kiküldés céljából rendelkezésre bocsátják, kivéve, ha a nemzeti feladatok ellátását jelentősen érintő rendkívüli helyzettel szembesülnek.

(9) A csapatokat legkésőbb öt munkanappal azt követően küldik ki, hogy az ügyvezető igazgató és a kérelmező tagállam az operatív tervet elfogadta.

(1) Az ügyvezető igazgató és a kérelmező tagállam operatív tervet fogad el, amely részletesen meghatározza a csapatok kiküldetésének pontos feltételeit. Az operatív tervet tartalmazza az alábbiakat:

(2) Az operatív terv bármilyen módosítását vagy kiigazítását az ügyvezető igazgatónak és a kérelmező tagállamnak egyaránt jóvá kell hagynia. A módosított vagy kiigazított operatív terv egy másolatát az ügynökség haladéktalanul megküldi a résztvevő tagállamoknak.

A tagállamok a csapatokkal kapcsolatos ügyekben az ügynökséggel folytatott kommunikáció céljából nemzeti kapcsolattartót jelölnek ki. A nemzeti kapcsolattartó bármikor elérhető.

(1) Az ügyvezető igazgató az ügynökség személyzetéből egy vagy több szakértőt koordinátornak jelöl ki. Az ügyvezető igazgató a fogadó tagállamot értesíti a kijelölésről.

(2) A koordinátor a csapatok kiküldetésének valamennyi vonatkozásában az ügynökség nevében jár el. A koordinátor különösen:

(3) A 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjával összhangban az ügyvezető igazgató felhatalmazhatja a koordinátort, hogy közreműködjék a csapat operatív tervének végrehajtásával és a csapat kiküldetésével kapcsolatos nézeteltérések feloldásában.

(4) A koordinátor feladatainak ellátása során utasításokat kizárólag az ügynökségtől fogadhat el.

(1) Az ügynökség teljes mértékben fedezi a tagállamoknak a határőreik 8a. és 8c. cikkekben említett célokra való rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban felmerült alábbi költségeit:

(2) A csapatok tagjainak járó napidíj kifizetésére vonatkozó részletes szabályokat az igazgatótanács állapítja meg.

(1) Az Ügynökség – az Unió visszatérési politikájára és különösen a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre ( 16 ) is figyelemmel, és a kiutasítási határozatok érdemi vizsgálata nélkül – megadja a szükséges segítséget, valamint a részt vevő tagállamok kérelmére biztosítja a tagállamok közös visszatérési műveleteinek összehangolását vagy megszervezését, beleértve légi járművek bérbevételét is ilyen műveletek céljaira. Az Ügynökség a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a saját költségvetéséből származó támogatásokkal finanszírozza vagy társfinanszírozza az e bekezdésben említett műveleteket és projekteket. Az Ügynökség igénybe veheti a visszatérés terén rendelkezésre álló uniós pénzügyi eszközöket is. Az Ügynökség gondoskodik arról, hogy a tagállamokkal kötött támogatási megállapodásaiban bármely pénzügyi támogatást az Alapjogi Charta teljes tiszteletben tartásától tegyen függővé.

(1a) Az Ügynökség az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó magatartási kódexet dolgoz ki, amelyet az Ügynökség által összehangolt valamennyi közös visszatérési művelet során alkalmazni kell. A kódex leírja azokat a közös, egységesített eljárásokat, amelyek leegyszerűsítik a közös visszatérési műveletek megszervezését, illetve biztosítják, hogy a visszatérésre emberséges módon, valamint az alapvető jogok – különösen az emberi méltóság, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmának, a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, és a megkülönböztetés tilalmának elve – teljes körű tiszteletben tartásával kerüljön sor.

(1b) A magatartási kódex különös figyelmet fordít egyrészt a 2008/115/EK irányelv 8. cikkének (6) bekezdésében megállapított azon kötelezettségre, hogy gondoskodni kell a kitoloncolás hatékony ellenőrzési rendszeréről, másrészt az e rendelet 26a. cikkének (1) bekezdésében említett alapjogi stratégiára. A közös visszatérési műveletek figyelemmel kísérésének objektív és átlátható kritériumok alapján kell történnie, és ki kell terjednie az adott közös visszatérési művelet egészére, az indulást megelőző szakasztól a visszatérő személyek visszafogadó államnak történő átadásáig.

(1c) A tagállamok rendszeresen tájékoztatják az Ügynökséget arról, hogy milyen mértékben van szükségük az Ügynökség segítségére vagy összehangoló szerepére. Az Ügynökség gördülő operatív tervet dolgoz ki, hogy biztosítsa a kérelmező tagállamok számára a szükséges operatív támogatást, beleértve a 7. cikk (1) bekezdésében említett műszaki eszközöket is. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára a 24. cikkel összhangban meghatározza a gördülő operatív terv tartalmát és működési rendjét.

(2) Az Ügynökség együttműködik a 14. cikkben említett harmadik országok illetékes hatóságaival az úti okmányok beszerzésének és az illegálisan jelen lévő harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének helyes gyakorlatának megállapítása érdekében.

(1) A kiküldött határőröknek képeseknek kell lenniük valamennyi olyan, határforgalom-ellenőrzésekhez vagy határőrizethez szükséges feladat elvégzésére és hatáskör gyakorlására, a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 17 ) összhangban, amely szükséges az említett rendelet céljainak megvalósításához.

(2) A kiküldött határőrök feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során betartják az uniós és a nemzetközi jogot, továbbá tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a fogadó tagállam nemzeti jogát.

(3) A kiküldött határőrök kizárólag a fogadó tagállam határőrének utasítására, és általános szabályként ilyen határőr jelenlétében végzik feladataikat és gyakorolják hatáskörüket.

(4) A kiküldött határőrök feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során saját egyenruhájukat viselik. Az egyenruhán az Európai Unió és az ügynökség jelével ellátott kék karszalagot viselnek, amely jelzi, hogy közös műveletben vagy kísérleti projektben vesznek részt. A kiküldött határőrök a fogadó tagállam nemzeti hatóságaival és polgáraival szembeni azonosítás céljából mindig maguknál tartják a 10a. cikk szerinti akkreditációs igazolványt, amelyet kérésre felmutatnak.

(5) A (2) bekezdéstől eltérve, feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során a kiküldött határőrök a fogadó tagállam nemzeti joga által engedélyezetteknek megfelelően szolgálati fegyvert, lőszert és felszerelést viselhetnek, illetve tarthatnak maguknál. A fogadó tagállam azonban megtilthatja bizonyos szolgálati fegyverek, lőszerek és felszerelés viselését, illetve tartását, feltéve, hogy saját joga ugyanígy rendelkezik saját határőreire vonatkozóan. A fogadó tagállam a kiküldött határőrök kiküldése előtt értesíti az ügynökséget az engedélyezhető szolgálati fegyverekről, lőszerekről és felszerelésről, valamint használatuk feltételeiről. Az ügynökség ezt az információt a tagállamok számára hozzáférhetővé teszi.

(6) A (2) bekezdéstől eltérően, a kiküldött határőrök feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során a származás szerinti és a fogadó tagállam beleegyezésével, a fogadó tagállam határőreinek jelenlétében és nemzeti jogával összhangban alkalmazhatnak erőszakot, a szolgálati fegyverek, lőszerek és felszerelések használatát is ideértve.

(7) A (6) bekezdéstől eltérve, a fogadó tagállam nemzeti jogával összhangban a szolgálati fegyverek, lőszer és felszerelés használata a jogos önvédelem, valamint a kiküldött határőrök és mások jogos védelme érdekében engedélyezett.

(8) Ezen rendelet alkalmazásában a fogadó tagállam engedélyezheti a kiküldött határőröknek, hogy a határforgalom-ellenőrzéshez és a határőrizethez szükséges nemzeti és európai adatbázisaiba betekinthessenek. A kiküldött határőrök csak azokba az adatokba tekinthetnek be, amelyek feladataik ellátásához és hatáskörük gyakorlása szükségesek. A fogadó tagállam a kiküldött határőrök kiküldése előtt értesíti az ügynökséget azon nemzeti és európai adatbázisokról, amelyekbe be lehet tekinteni. Az ügynökség ezt az információt a kiküldetésben részt vevő valamennyi tagállamnak rendelkezésére bocsátja.

(9) A (8) bekezdésben említett betekintést az adatvédelemre vonatkozó közösségi joggal, valamint a fogadó tagállam e területen hatályos nemzeti jogszabályaival összhangban kell végezni.

(10) A beléptetésnek az 562/2006/EK rendelet 13. cikke szerinti megtagadásáról kizárólag a fogadó tagállam határőre dönthet.

(1) Az ügynökség, a fogadó tagállammal együttműködésben, a fogadó tagállam hivatalos nyelvén és az Európai Unió intézményeinek valamely másik hivatalos nyelvén igazolványt állít ki a kiküldött határőrök részére, amelynek révén azonosítani lehet őket, és amely bizonyítja a tulajdonosnak az 10. cikk (1) bekezdésében említett feladatok és hatáskörök ellátására, illetve gyakorlására való jogosultságát. Az igazolvány a kiküldött határőrre vonatkozóan az alábbi adatokat tartalmazza:

(2) Az igazolványt a közös művelet vagy a kísérleti projekt befejeztével vissza kell szolgáltatni az ügynökségnek.

(1) Amikor kiküldött határőrök egy fogadó tagállamban működnek, a műveleteik teljesítése során általuk okozott minden kárért a fogadó tagállam felel, nemzeti jogával összhangban.

(2) Amennyiben e kár súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés eredménye, a fogadó tagállam a származás szerinti tagállamhoz fordulhat a sértetteknek vagy a nevükben eljárni jogosult személyeknek a származás szerinti tagállam által fizetett összegek visszatérítéséért.

(3) Harmadik személyekkel szemben fennálló jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a súlyos gondatlanság vagy a szándékos kötelezettségszegés esetei kivételével minden tagállam lemond az esetleg elszenvedett károk megtérítése iránti, fogadó tagállammal vagy bármely egyéb tagállammal szembeni valamennyi követeléséről.

(4) A tagállamok között a (2) és (3) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban felmerülő, egymás között tárgyalás útján nem rendezhető vitás kérdéseket a tagállamok a Szerződés 239. cikkével összhangban az Európai Közösségek Bírósága elé terjesztik.

(5) A kiküldetés időtartama alatt az ügynökség felszerelésében okozott kárral kapcsolatos költségeket – a harmadik személyekkel szemben fennálló jogok gyakorlásának sérelme nélkül – az ügynökség fedezi, a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés eseteinek kivételével.

A közös művelet vagy a kísérleti projekt során a kiküldött tisztviselők bármely, ellenük vagy általuk elkövetett bűncselekmény tekintetében a fogadó tagállam tisztviselőivel azonos elbírálás alá esnek.

Az Ügynökség minden szükséges intézkedést megtehet annak érdekében, hogy megkönnyítse a feladatai szempontjából lényeges információk cseréjét a Bizottsággal és a tagállamokkal, és adott esetben, a 13. cikkben említett uniós ügynökségekkel. Kifejleszti és működteti a minősített információknak, közöttük a 11a., a 11b., és a 11c. cikkben említett személyes adatoknak a fent említett szereplőkkel történő cseréjére alkalmas információs rendszert.

Az Ügynökség minden szükséges intézkedést megtehet annak érdekében, hogy megkönnyítse a feladatai szempontjából lényeges információk cseréjét az Egyesült Királysággal és Írországgal azon tevékenységekkel kapcsolatban, amelyekben a 12. cikkel és a 20. cikk (5) bekezdésével összhangban részt vesznek.

A személyes adatok Ügynökség általi feldolgozására a 45/2001/EK rendeletet kell alkalmazni.

Az igazgatótanács megállapítja a 45/2001/EK rendelet Ügynökség általi alkalmazásához szükséges intézkedéseket, köztük az ügynökség adatvédelmi tisztviselőjére vonatkozókat is. Ezeket az intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően állapítják meg. Az Ügynökség a személyes adatokat – a 11b. és a 11c. cikk sérelme nélkül – adminisztratív célokra dolgozhatja fel.

(1) Az Ügynökség a tagállamok közös visszatérési műveleteinek megszervezésével és összehangolásával kapcsolatos, 9. cikkben említett feladatainak ellátása során feldolgozhatja az ezen közös visszatérési műveletek alanyainak személyes adatait.

(2) E személyes adatok feldolgozása során tiszteletben kell tartani a szükségesség és arányosság elvét. A feldolgozásnak többek között szigorúan a közös visszatérési művelet céljaira szükséges személyes adatokra kell korlátozódnia.

(3) A személyes adatokat a gyűjtésük céljának megvalósítását követően azonnal, de legkésőbb a közös visszatérési művelet végét követő 10 napon belül törölni kell.

(4) Ha egy tagállam nem továbbítja a személyes adatokat az adathordozóra, akkor az Ügynökség továbbíthatja ezeket az adatokat.

(5) Ez a cikk a 11a. cikkben említett intézkedésekkel összhangban alkalmazandó.

A közös műveletek, kísérleti projektek és gyorsreagálású műveletek során gyűjtött személyes adatok feldolgozása

(1) A tagállamoknak a személyes adatok közös műveletek, kísérleti projektek és gyorsreagálású műveletek keretében történő gyűjtésével kapcsolatos hatásköre sérelme nélkül, valamint a (2) és (3) bekezdésben előírt korlátozásokra figyelemmel az Ügynökség a tagállamok által a fent említett operatív tevékenységek során gyűjtött és az Ügynökség számára továbbított személyes adatokat további feldolgozás alá vetheti a tagállamok külső határainak biztonságához való hozzájárulás érdekében.

(2) A személyes adatok Ügynökség általi ezen további feldolgozását olyan személyek személyes adataira kell korlátozni, akiket a tagállamok illetékes hatóságai megalapozottan határokon átnyúló bűnözésben való részvétellel, illetve illegális bevándorláshoz vagy emberkereskedelemhez nyújtott segítséggel gyanúsítanak a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról szóló, 2002. november 28-i 2002/90/EK tanácsi irányelv ( 18 ) 1. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának meghatározása szerint.

(3) A (2) bekezdésben említett személyes adatok Ügynökség általi további feldolgozása kizárólag az alábbi célokra történhet:

(4) A személyes adatokat azonnal törölni kell, mihelyt megtörtént továbbításuk az Europol vagy más uniós szerv számára, illetve felhasználásuk a 4. cikkben említett kockázatelemzések elkészítéséhez. A tárolás időtartama semmilyen esetben sem haladhatja meg az adatok gyűjtésének napját követő három hónapot.

(5) E személyes adatok feldolgozása során tiszteletben kell tartani a szükségesség és arányosság elvét. A személyes adatokat az Ügynökség nem használhatja fel a továbbra is a tagállamok illetékes hatóságai hatáskörében maradó nyomozások céljaira.

A feldolgozásnak többek között szigorúan a (3) bekezdésben említett célokra szükséges személyes adatokra kell korlátozódnia.

(6) Az 1049/2001/EK rendelet sérelme nélkül tilos az Ügynökség által feldolgozott ezen személyes adatok továbbítása vagy másfajta átadása harmadik országok és más harmadik felek számára.

(7) Ez a cikk a 11a. cikkben említett intézkedésekkel összhangban alkalmazandó.

Az Ügynökség személyes adatokat az 1052/2013/EU rendelet+ 12a. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint dolgozhat fel, amelyet az e rendelet 11a. cikkében említett intézkedésekkel összhangban kell alkalmazni. Ezen adatok feldolgozása során tiszteletben kell tartani a szükségesség és az arányosság elvét is, továbbá tilos az Ügynökség által feldolgozott személyes adatok harmadik országok számára történő továbbadása vagy másfajta közlése.

A minősített információk és a nem minősített érzékeny információk védelmére vonatkozó biztonsági szabályok

(1) Az Ügynökség alkalmazza a Bizottság eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat ( 19 ) mellékletében megállapított biztonsági szabályokat. Ezek a szabályok többek között a minősített információk cseréjére, feldolgozására és tárolására vonatkoznak.

(2) Az Ügynökség alkalmazza a nem minősített érzékeny információk feldolgozására vonatkozó, az ezen cikk (1) bekezdésében említett határozatban megállapított és a Bizottság által végrehajtott biztonsági elveket. Az igazgatótanács intézkedéseket hoz ezen biztonsági elvek alkalmazása érdekében.

(1) Az Ügynökség a tevékenységi körébe tartozó kérdésekben és a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatai teljesítéséhez szükséges mértékben elősegíti a tagállamok operatív együttműködését Írországgal és az Egyesült Királysággal.

(2) Az Ügynökség által a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja alapján nyújtandó támogatás kiterjed az olyan közös visszatérési műveletek megszervezésére is, amelyekben Írország vagy az Egyesült Királyság, illetve mindkét állam részt vesz.

(3) E rendelet Gibraltár határaira való alkalmazását addig az időpontig fel kell függeszteni, amíg megállapodás születik a személyeknek a tagállamok külső határain való átlépésére vonatkozó intézkedések alkalmazási köréről.

Együttműködés az Unió ügynökségeivel és szerveivel, valamint a nemzetközi szervezetekkel

Az Ügynökség együttműködhet az Europollal, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével („Alapjogi Ügynökség”) és az Unió más ügynökségeivel és szerveivel, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben illetékes nemzetközi szervezetekkel az e szervezetekkel kötött munkamegállapodások keretében, az EUMSZ vonatkozó rendelkezéseivel és az e szervezetek hatásköréről szóló rendelkezésekkel összhangban. Az Ügynökség minden esetben tájékoztatja az Európai Parlamentet az ilyen megállapodásokról.

Az Ügynökség által feldolgozott személyes adatok továbbítása vagy másfajta átadása más uniós ügynökségek vagy szervek számára a személyes adatok cseréjére vonatkozó egyedi munkamegállapodások hatálya alá esik, és csak az európai adatvédelmi biztos előzetes hozzájárulásával lehetséges.

Az Ügynökség emellett az érintett tagállam(ok) egyetértésével meghívhatja az Unió ügynökségei és szervei, valamint nemzetközi szervezetek megfigyelőit, hogy vegyenek részt az Ügynökségnek a 3., 4. és 5. cikkben említett tevékenységeiben, amennyiben jelenlétük összhangban van e tevékenységek célkitűzéseivel, hozzájárulhat az együttműködés és a helyes gyakorlatok cseréje javításához, és nem sérti e tevékenységek általános biztonságát. E megfigyelők részvételére a 4. és 5. cikkben említett tevékenységek tekintetében kizárólag az érintett tagállam(ok), a 3. cikkben említett tevékenységek tekintetében pedig kizárólag a fogadó tagállam egyetértésével kerülhet sor. A megfigyelők részvételére vonatkozó részletes szabályokat be kell építeni a 3a. cikk (1) bekezdésében említett operatív tervbe. E megfigyelőket az Ügynökség részvételüket megelőzően megfelelő képzésben részesíti.

A harmadik országokkal való operatív együttműködés és a harmadik országok illetékes hatóságaival való együttműködés elősegítése

(1) A tevékenységi körébe tartozó ügyekben és a feladatai teljesítéséhez szükséges mértékben az Ügynökség elősegíti a tagállamok és harmadik országok közötti operatív együttműködést az Unió külkapcsolati politikájának keretében, így az emberi jogok vonatkozásában is.

Az Ügynökség és a tagállamok az uniós jogban foglaltakkal legalább egyenértékű szabályokat és előírásokat kötelesek betartani akkor is, ha a harmadik országokkal folytatott együttműködésre az utóbbiak területén kerül sor.

A harmadik országokkal folytatott együttműködés kialakítása az alapvető jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartására is kiterjedő európai határigazgatási előírások előmozdítását szolgálja.

(2) Az Ügynökség együttműködhet a harmadik országok e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben illetékes hatóságaival az ezen hatóságokkal kötött munkamegállapodások keretében, az EUMSZ vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. E munkamegállapodások kizárólag pusztán a műveleti együttműködés irányítására vonatkozhatnak.

(3) Az Ügynökség összekötő tisztviselőket küldhet ki harmadik országokba, akik feladataik ellátása érdekében a lehető legmagasabb szintű védelemben részesülnek. Az Ügynökség összekötő tisztviselői a tagállamok bevándorlási összekötő tisztviselőinek a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló, 2004. február 19-i 377/2004/EK tanácsi rendelet ( 20 ) alapján létrehozott helyi vagy regionális együttműködési hálózatának részét képezik. Összekötő tisztviselők kizárólag olyan harmadik országokba küldhetők ki, amelyek határigazgatási gyakorlata megfelel a minimális emberi jogi előírásoknak. Kiküldésüket az igazgatótanács hagyja jóvá. Az Unió külkapcsolati politikájának keretében a kiküldés tekintetében elsőbbséget kell biztosítani azoknak a harmadik országoknak, amelyek kockázatelemzés alapján az illegális migráció vonatkozásában származási vagy tranzitországnak minősülnek. Az Ügynökség kölcsönösségi alapon az adott harmadik országokból kiküldött összekötő tisztviselőket is fogadhat határozott időtartamra. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára és a 24. cikkel összhangban évente fogadja el az elsőbbségi jegyzéket.

(4) Az Ügynökség összekötő tisztviselőinek feladata többek között – az uniós jog betartása mellett és az alapvető jogokkal összhangban – kapcsolatok kiépítése és fenntartása a kirendelésük szerinti harmadik országok illetékes hatóságaival az illegális bevándorlás megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az illegális migránsok visszaküldésének elősegítése céljából.

(5) Az Ügynökség – az Unió külkapcsolati politikáját támogató, megfelelő eszközök rendelkezéseivel összhangban – uniós finanszírozásban részesülhet. Technikai segítségnyújtási projekteket indíthat és finanszírozhat harmadik országokban az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben.

(6) Az Ügynökség emellett az érintett tagállam(ok) egyetértésével meghívhatja harmadik országok megfigyelőit, hogy vegyenek részt az Ügynökségnek a 3., 4. és 5. cikkben említett tevékenységeiben, amennyiben jelenlétük összhangban van e tevékenységek célkitűzéseivel, hozzájárulhat az együttműködés és a helyes gyakorlatok cseréje javításához, és nem sérti e tevékenységek általános biztonságát. E megfigyelők részvételére a 4. és 5. cikkben említett tevékenységek tekintetében kizárólag az érintett tagállam(ok), a 3. cikkben említett tevékenységek tekintetében pedig kizárólag a fogadó tagállam egyetértésével kerülhet sor. A megfigyelők részvételére vonatkozó részletes szabályokat be kell építeni a 3a. cikk (1) bekezdésében említett operatív tervbe. E megfigyelőket az Ügynökség – részvételüket megelőzően – megfelelő képzésben részesíti.

(7) Kétoldalú megállapodások harmadik országokkal történő, a 2. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelő megkötésekor a tagállamok az Ügynökség szerepére és hatásköreire vonatkozó rendelkezéseket is belefoglalhatnak azokba, különösen az Ügynökség által a 3. cikkben említett közös műveletek vagy kísérleti projektek során kiküldött csapatok tagjai végrehajtási jogköreinek gyakorlására vonatkozóan.

(8) Az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett tevékenységekhez a Bizottság előzetes véleménye szükséges és az Európai Parlamentet a lehető legrövidebb időn belül teljes körűen tájékoztatni kell ezekről a tevékenységekről.

Az Ügynökség valamennyi tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá eljárhat bíróság előtt.

Az Ügynökségnek a székhelye szerinti tagállamban biztosítandó elhelyezésére és az ezen tagállam által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges szabályokat, valamint az Ügynökség ügyvezető igazgatójára, ügyvezetőigazgató-helyettesére, igazgatótanácsának tagjaira, személyzetére és családtagjaikra az Ügynökségnek otthont adó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat az Ügynökség és a székhelye szerinti tagállam közötti székhely-megállapodásban kell meghatározni. A székhely-megállapodás az igazgatótanács jóváhagyását követően köthető meg. Az Ügynökség székhelye szerinti tagállamnak a lehető legkedvezőbb feltételeket – így többnyelvű, európai szemléletű iskolázatást és megfelelő közlekedési kapcsolatokat is – kell biztosítania az Ügynökség megfelelő működésének biztosítása érdekében.

Az Ügynökség Igazgatótanácsa megvizsgálja a szakrészlegek felállításának szükségességét a tagállamokban, és a tagállamok egyetértésétől függően határoz azok létrehozásáról, figyelembe véve, hogy kellő elsőbbséget kell élveznie a már létrehozott és a szárazföldi, légi és tengeri határok ellenőrzésének és őrizetének különböző vonatkozásaira szakosított operatív és képzési központoknak.

Az Ügynökség szakrészlegei kidolgozzák a helyes gyakorlatokat azon egyes külső határtípusok tekintetében, amelyekért felelősek. Az Ügynökség biztosítja ezen helyes gyakorlatok összhangját és egységességét.

Az egyes szakrészlegek részletes éves jelentést nyújtanak be tevékenységükről az ügyvezető igazgatónak, valamint rendelkezésre bocsátanak az operatív együttműködés összehangolása szempontjából lényeges bármely egyéb információt.

(1) Az Ügynökség személyzetére az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei, illetve az említett személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazására vonatkozó, az Európai Közösségek intézményei által közösen elfogadott szabályok vonatkoznak.

(2) Az Ügynökség gyakorolja a saját személyzete tekintetében a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott jogköröket.

(3) A 3b. cikk (5) bekezdésének végrehajtása céljából kizárólag az Ügynökségnek az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatának hatálya alá tartozó alkalmazottja, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek II. címe alapján alkalmazott személy jelölhető ki a 8g. cikk szerinti koordinátornak. A 3b. cikk (3) bekezdésének végrehajtása céljából kizárólag a tagállamok által az Ügynökséghez kirendelt nemzeti szakértők rendelhetők az európai határőrcsapatokhoz. Az Ügynökség az említett cikkel összhangban kijelöli azokat a nemzeti szakértőket, akik az európai határőrcsapatokhoz rendelendők.

(4) Az igazgatótanács – a Bizottsággal egyetértésben – elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 110. cikkének megfelelően.

(5) Az igazgatótanács elfogadhatja azokat a rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a tagállamok nemzeti szakértői ügynökséghez történő kirendelését. Ezek a rendelkezések figyelembe veszik a 3b. cikk (3) bekezdésének követelményeit, különösen azt, hogy a nemzeti szakértőket kiküldött határőröknek kell tekinteni, valamint hogy a 10. cikkben meghatározott feladatokkal és hatáskörökkel rendelkeznek. Ezek a rendelkezések a kiküldés feltételeire is kiterjednek.

Az Ügynökségre az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

(1) Az Ügynökség szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg.

(2) Az Ügynökség által megkötött szerződések választottbírósági kikötései alapján a felmerülő jogvitákban az Európai Közösségek Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(3) A szerződésen kívüli felelősség esetén az Ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy alkalmazottai által feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4) A Bíróság rendelkezik hatáskörrel a (3) bekezdésben említett károkra vonatkozó kártérítésből eredő jogviták tekintetében.

(5) Az Ügynökség alkalmazottainak az Ügynökséggel szembeni személyes felelősségét a személyzeti szabályzat vagy az alkalmazási feltételek rendelkezései határozzák meg.

(3) A valamely tagállam külső határán vagy annak közvetlen közelében végrehajtandó különös feladatokra vonatkozó határozati javaslatok elfogadásához az adott tagállamot képviselő igazgatótanácsi tag támogató szavazata szükséges.

(4) Az igazgatótanács tanácsot adhat az ügyvezető igazgatónak bármely, a külső határok operatív igazgatásának kialakításához szorosan kapcsolódó kérdésben, beleértve a 6. cikkben meghatározott, kutatásokkal kapcsolatos tevékenységeket is.

(5) Írországnak és/vagy az Egyesült Királyságnak az Ügynökség tevékenységeiben való részvételre irányuló kérelméről az Igazgatótanács határoz.

Az Igazgatótanács határozatát eseti alapon, a szavazásra jogosult tagok abszolút többségével hozza meg. A határozat meghozatalakor az Igazgatótanács figyelembe veszi, hogy Írország és/vagy az Egyesült Királyság részvétele elősegíti-e a kérdéses tevékenységek megvalósítását. A határozatban meg kell határozni Írország és/vagy az Egyesült Királyság azon tevékenységhez való pénzügyi hozzájárulását, amelyre a részvételi kérelem vonatkozott.

(6) Az Igazgatótanács az értékelési eljárások eredménye szempontjából lényeges információkat évente továbbítja a költségvetési hatóságnak.

(7) Az Igazgatótanács Ügyvezető Irodát állíthat fel, amely az Igazgatótanács által elfogadandó határozatok, programok és tevékenységek előkészítésében segíti az Igazgatótanácsot és az ügyvezető igazgatót, és amely adott esetben, sürgősség esetén az Igazgatótanács nevében előzetes határozatokat hoz.

(1) A (3) bekezdés sérelme nélkül, az Igazgatótanács valamennyi tagállam részéről egy-egy, a Bizottság részéről pedig két képviselőből áll. Ennek érdekében minden tagállam kinevez egy igazgatótanácsi tagot, valamint egy póttagot, aki az igazgatótanácsi tagot annak távollétében képviseli. A Bizottság két tagot, és azok póttagjait nevezi ki. A hivatali idő négy év. ►M2 A hivatali idő meghosszabbítható. ◄

(2) Az Igazgatótanács tagjait a határigazgatási operatív együttműködés terén szerzett tapasztalataik és szakértelmük magas szintje alapján kell kinevezni.

(3) A schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részt vesznek az Ügynökségben. Ezen országok mindegyike egy képviselővel és egy póttaggal rendelkezik az igazgatótanácsban. Társulási megállapodásaik vonatkozó rendelkezései alapján szabályokat dolgoztak ki, amelyek meghatározzák ezen országok Ügynökség munkájában való részvételének jellegét és mértékét, valamint annak részletes szabályait, beleértve a pénzügyi hozzájárulásokra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket is.

(1) Az Igazgatótanács tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt annak akadályoztatása esetén feladatai elvégzésében.

(2) Az elnök és az elnökhelyettes hivatali ideje akkor jár le, amikor megszűnik az igazgatótanácsi tagságuk. E rendelkezésre is figyelemmel, az elnök vagy elnökhelyettes hivatali ideje két év. A hivatali időt egy alkalommal meg lehet hosszabbítani.

(3) Az Igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Ezen túlmenően az Igazgatótanács az elnök kezdeményezésére vagy tagjai egyharmadának kérésére ül össze.

(4) Írország és az Egyesült Királyság meghívást kap az Igazgatótanács üléseire.

(5) Az Igazgatótanács az üléseire megfigyelőként meghívhat bármely egyéb olyan személyt, akinek véleménye érdeklődésre tarthat számot.

(6) Az Igazgatótanács tagjait – eljárási szabályzatának rendelkezéseire figyelemmel – munkájukban tanácsadók vagy szakértők segíthetik.

(1) A 20. cikk (2) bekezdésének c) pontja, valamint a 26. cikk (2) és (4) bekezdésének sérelme nélkül, az Igazgatótanács határozatait szavazásra jogosult tagjai abszolút többségével hozza meg.

(2) Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Az Ügynökség ügyvezető igazgatója nem vesz részt a szavazásban. Valamely tag távollétében annak póttagja jogosult a szavazati jog gyakorlására.

(3) Az eljárási szabályzat megállapítja a szavazás részletes szabályait, különösen valamely tag egy másik tag nevében való eljárása, és adott esetben a határozatképesség feltételeit.

(1) Az Ügynökséget a feladatai ellátása során teljes mértékben független ügyvezető igazgató irányítja. A Bizottság, az Igazgatótanács és az Ügyvezető Iroda vonatkozó hatásköreinek sérelme nélkül, az ügyvezető igazgató sem kormányoktól sem más szervektől nem kérhet vagy fogadhat el utasításokat.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács felhívhatja az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatainak elvégzéséről, különösen az alapjogi stratégia végrehajtásáról és figyelemmel kíséréséről, az Ügynökség előző évi általános jelentéséről, következő évre vonatkozó munkaprogramjáról és az Ügynökségnek a 20. cikk (2) bekezdésének i) pontjában említett többéves tervéről.

(3) Az ügyvezető igazgató a következő feladatokat látja el, és a következő hatáskörökkel rendelkezik:

(4) Az ügyvezető igazgató a tevékenységéért az Igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(1) A Bizottság a tisztségnek a Hivatalos Lapban és más sajtóorgánumban vagy adott esetben internetes weboldalon való meghirdetését követően összeállított lista alapján jelölteket javasol az ügyvezető igazgatói tisztségre.

(2) Az Ügynökség ügyvezető igazgatóját az Igazgatótanács nevezi ki érdemei, dokumentált igazgatási és vezetői képességei, valamint a külső határok igazgatása terén szerzett tapasztalatai alapján. Az Igazgatótanács határozatát a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével hozza meg.

Az ügyvezető igazgató felmentése ugyanezen eljárás szerint az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik.

(3) Az ügyvezető igazgatót feladatainak ellátásában az ügyvezetőigazgató-helyettes segíti. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető igazgatót az ügyvezetőigazgató-helyettes helyettesíti.

(4) Az ügyvezetőigazgató-helyettest az Igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára nevezi ki érdemei, dokumentált igazgatási és vezetői képességei, valamint a külső határok igazgatása terén szerzett tapasztalatai alapján. Az Igazgatótanács határozatát a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével hozza meg.

Az ügyvezetőigazgató-helyettes felmentése ugyanezen eljárás szerint az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik.

(5) Az ügyvezető igazgató és az ügyvezetőigazgató-helyettes hivatali ideje öt év. Hivatali idejüket az Igazgatótanács egy alkalommal, legfeljebb egy újabb ötéves időszakra meghosszabbíthatja.

(1) Az Ügynökség kidolgozza, továbbfejleszti és végrehajtja alapjogi stratégiáját. Az Ügynökség hatékony mechanizmust hoz létre annak figyelemmel kísérésére, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartása az Ügynökség valamennyi tevékenységében érvényesül-e.

(2) Az Ügynökség konzultatív fórumot hoz létre, amely az alapvető jogokat érintő kérdésekben segítséget nyújt az ügyvezető igazgató és az igazgatótanács számára. Az Ügynökség felkéri az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt, az Alapjogi Ügynökséget, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosát és egyéb érintett szervezeteket, hogy vegyenek rész a konzultatív fórumban. Az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatótanács határoz a konzultatív fórum összetételéről és munkamódszereiről, valamint a konzultatív fórum számára történő információtovábbítás részletes szabályairól.

A konzultatív fórummal egyeztetni kell az alapjogi stratégia, a magatartási kódex és az egységes alaptantervek továbbfejlesztéséről és végrehajtásáról.

A konzultatív fórum tevékenységeiről éves jelentést készít. E jelentést nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(3) Az alapjogi tisztet az igazgatótanács jelöli ki. Az alapjogi tiszt megfelelő képesítéssel és tapasztalattal rendelkezik az alapvető jogok terén. Alapjogi tiszti feladatainak ellátása során független, és közvetlenül az igazgatótanácsnak és a konzultatív fórumnak tesz jelentést. Az alapjogi tiszt rendszeresen jelentést tesz, és ennek révén hozzájárul az alapvető jogok figyelemmel kísérésének mechanizmusához.

(4) Az alapjogi tiszt és a konzultatív fórum az Ügynökség minden tevékenysége tekintetében hozzáféréssel rendelkezik az alapvető jogok tiszteletben tartását érintő valamennyi információhoz.

(1) Az Ügynökségre az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. rendelet ( 22 ) rendelkezései vonatkoznak.

(2) A Szerződés 290. cikke alapján hozott határozatok sérelme nélkül a 20. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett éves tevékenységi jelentést és munkatervet a Közösség összes hivatalos nyelvén el kell készíteni.

(3) Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

(1) A rendelet hatálybalépését követő hat hónap elteltével az Ügynökségnek a dokumentumokhoz való hozzáférések tárgyában hozzá érkező kérelmek kezelése során alkalmaznia kell az 1049/2001/EK rendeletet.

(2) Az Ügynökség a feladatkörébe tartozó területeken saját kezdeményezésére is tájékoztatást nyújthat. Az Ügynökség biztosítja különösen, hogy a 20. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott közleményeken túl a tevékenységével kapcsolatban a nyilvánosság és bármely érdekelt fél számára gyors, objektív, megbízható, és könnyen érthető tájékoztatást nyújtson.

(3) Az Igazgatótanács megállapítja az (1) és (2) bekezdés alkalmazásához szükséges gyakorlati rendelkezéseket.

(4) Bármely természetes vagy jogi személynek jogában áll a Szerződés 314. cikkében említett bármelyik nyelven írásban az Ügynökséghez fordulnia. E személyek jogában áll, hogy ugyanazon nyelven kapjanak választ.

(5) Az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján az Ügynökség által hozott határozatok ellen – a Szerződés 195., illetve 230. cikkében meghatározott feltételek szerint – panasszal lehet fordulni az ombudsmanhoz vagy keresetet lehet benyújtani az Európai Közösségek Bíróságához.

(1) Az egyéb bevételi források sérelme nélkül az Ügynökség bevételei a következők:

(2) Az Ügynökség kiadásai tartalmazzák a személyzeti, az igazgatási, az infrastrukturális és a működési költségeket.

(3) Az ügyvezető igazgató előirányzatot készít az Ügynökség következő pénzügyi évre vonatkozó bevételeiről és kiadásairól, amelyet egy létszámtervvel együtt továbbít az Igazgatótanácsnak.

(5) Az Igazgatótanács elfogadja a tervezett előirányzatot, a létszámtervre vonatkozó javaslatot és az előzetes munkaprogramot, majd legkésőbb március 31-ig mindezt továbbítja a Bizottságnak, valamint a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országoknak.

(6) Az előirányzatot a Bizottság – az Európai Unió előzetes költségvetési tervezetével együtt – megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban: költségvetési hatóság).

(7) Az előirányzat alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott összegeket, valamint az általános költségvetés terhére juttatott támogatási összeget felveszi az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetébe, amelyet a Szerződés 272. cikkének megfelelően beterjeszt a költségvetési hatóság elé.

(8) A költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek juttatandó támogatási előirányzatokat.

(9) Az Ügynökség költségvetését az Igazgatótanács fogadja el. Az Ügynökség költségvetése az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Adott esetben az Ügynökség költségvetését ennek megfelelően módosítani kell.

(10) A költségvetés bármilyen módosítása esetén, beleértve a létszámterv módosítását is, ugyanezt az eljárást kell követni.

(11) Az Igazgatótanács, a lehető legkorábban, értesíti a költségvetési hatóságot, ha bármilyen olyan projekt megvalósítását tervezi, amely a költségvetési finanszírozást lényegesen érintheti, különös tekintettel az ingatlanokkal kapcsolatos projektekre, mint amilyen például épületek bérlete, illetve vétele. Az Igazgatótanács erről a Bizottságot és a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országokat is tájékoztatja.

Ha a költségvetési hatóság valamely ága jelzi véleményezési szándékát, akkor véleményét a projektről szóló értesítést követő hat héten belül megküldi az Igazgatótanácsnak.

(2) Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője az előzetes beszámolót és az arra a pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést legkésőbb minden pénzügyi évet követő március 1-ig átadja a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az intézmények és a decentralizált szervek előzetes beszámolóit az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 23 ) (a továbbiakban: általános költségvetési rendelet) 128. cikke szerint összevonja.

(3) Legkésőbb a pénzügyi évet követő március 31-ig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az Ügynökség előzetes beszámolóját és az arra a pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentését megküldi a Számvevőszéknek. Az arra a pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is továbbítani kell.

(4) A költségvetési rendelet 129. cikke alapján az Ügynökség előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségi körében elkészíti az Ügynökség végleges beszámolóját, és azt véleményezésre benyújtja az Igazgatótanács elé.

(5) Az Igazgatótanács véleményezi az Ügynökség végleges beszámolóját.

(6) Az ügyvezető igazgató a végleges beszámolót, az Igazgatótanács véleményével együtt, legkésőbb a következő év július 1-jéig megküldi a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, továbbá a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országoknak.

(8) A Számvevőszék észrevételeire az ügyvezető igazgató legkésőbb szeptember 30-ig megküldi válaszát. Ezt a választ az ügyvezető igazgató az Igazgatótanácsnak is megküldi.

(9) A Tanács ajánlására az Európai Parlament N+2 év április 30-a előtt mentesíti az Ügynökség ügyvezető igazgatóját az N évre vonatkozó költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól.

(1) A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek leküzdése érdekében az 1073/1999/EK rendeletet korlátozások nélkül kell alkalmazni.

(2) Az Ügynökség csatlakozik az 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és haladéktalanul kiadja az Ügynökség valamennyi alkalmazottját érintő megfelelő rendelkezéseket.

(3) A finanszírozásra vonatkozó döntések és a végrehajtási megállapodások valamint az ezekből eredő jogi eszközök kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket folytathat azoknál, akik az Ügynökségtől pénzügyi támogatást kaptak, és azoknál a megbízottaknál, akik azt kiutalták.

Az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az Igazgatótanács fogadja el. E szabályok nem térhetnek el az általános költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek tekintetében a költségvetési keretrendeletről szóló, 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletben ( 24 ) foglaltaktól, kivéve ha az eltérés az Ügynökség működéséhez kifejezetten szükséges, és azt a Bizottság előzetesen jóváhagyta.

(1) Az Ügynökség tevékenységének megkezdését követő három éven belül, azt követően pedig ötévente az Igazgatótanács megbízást ad e rendelet végrehajtásának független, külső értékelésére.

(2) Az értékelés során meg kell vizsgálni, hogy az Ügynökség milyen hatékonysággal tesz eleget célkitűzéseinek. Az értékelés során fel kell mérni az Ügynökség munkamódszereit és tevékenységének hatását is. Az értékelés során figyelembe kell venni az érdekelt felek véleményét európai és tagállami szinten egyaránt.

(2a) A Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. október 25-i 1168/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 25 ) hatálybalépését követő első értékelésben elemzik a tagállamok külső határai igazgatásának további fokozottabb összehangolására vonatkozó igényeket is, beleértve az európai határőr rendszer létrehozásának megvalósíthatóságát is.

(2b) Az értékelés külön elemzést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ezen rendelet alkalmazása során miként tartották be az Alapjogi Chartát.

(3) Az értékelés megállapításait át kell adni az Igazgatótanácsnak, amely elkészíti az e rendelettel, az Ügynökséggel és az Ügynökség munkamódszereivel kapcsolatos változtatásokra vonatkozó ajánlásait a Bizottság felé, és azt a Bizottság a saját véleményével, és esetleges javaslataival együtt továbbítja a Tanácsnak. Adott esetben a fentieket egy ütemtervvel ellátott cselekvési tervvel kell kiegészíteni. Az értékelés megállapításait, és az abban foglalt ajánlásokat nyilvánosságra kell hozni.

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.

( 2 ) 2004. március 9-i vélemény. A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

( 10 ) A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 105., 2006.4.13., 1. o.).

( 11 ) A gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 199., 2007.7.31., 30. o.).

( 12 ) A Tanács 2005. március 16-i 2005/267/EK határozata egy biztonságos, webalapú információs és koordinációs hálózat létrehozásáról a tagállamok migrációigazgatási szolgálatai részére (HL L 83., 2005.4.1., 48. o.).

( 13 ) Az Európai Parlamenti és a Tanács 1052/2013/EU rendelete az 2013. október 22. európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról (HL L 295., 2013.11.6., p. 11. o.).

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 656/2014/EU rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 189., 2014.6.27., 93. o.).

( 15 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 656/2014/EU rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 189., 2014.6.27., 93. o.).

( 22 ) HL L 17., 1958.10.6., 385. o. A 2003-as Csatlakozási Okmánnyal módosított rendelet.

		Hivatalos Lap
		No	page	date
►M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 863/2007/EK RENDELETE (2007. július 11.)	L 199	30	31.7.2007
►M2	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1168/2011/EU RENDELETE (2011. október 25.)	L 304	1	22.11.2011
►M3	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1052/2013/EU RENDELETE (2013. október 22.)	L 295	11	6.11.2013
►M4	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 656/2014/EU RENDELETE (2014. május 15.)	L 189	93	27.6.2014