2004L0017 — HU — 01.07.2013 — 012.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/17/EK IRÁNYELVE

(2004. március 31.)

a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról

(HL L 134, 30.4.2004, p.1)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  No

page

date

 M1

A BIZOTTSÁG 1874/2004/EK RENDELETE (2004. október 28.)

  L 326

17

29.10.2004

►M2

A BIZOTTSÁG 2005/51/EK IRÁNYELVE EGT vonatkozású szöveg (2005. szeptember 7.)

  L 257

127

1.10.2005

 M3

A BIZOTTSÁG 2083/2005/EK RENDELETE (2005. december 19.)

  L 333

28

20.12.2005

 M4

A TANÁCS 2006/97/EK IRÁNYELVE (2006. november 20.)

  L 363

107

20.12.2006

 M5

A BIZOTTSÁG 1422/2007/EK RENDELETE (2007. december 4.)

  L 317

34

5.12.2007

►M6

A BIZOTTSÁG 213/2008/EK RENDELETE (2007. november 28.)

  L 74

1

15.3.2008

►M7

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2008. december 9.)

  L 349

1

24.12.2008

►M8

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 596/2009/EK RENDELETE (2009. június 18.)

  L 188

14

18.7.2009

►M9

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2009. július 13.)

  L 216

76

20.8.2009

 M10

A BIZOTTSÁG 1177/2009/EK RENDELETE (2009. november 30.)

  L 314

64

1.12.2009

►M11

A BIZOTTSÁG 1251/2011/EU RENDELETE (2011. november 30.)

  L 319

43

2.12.2011

►M12

A TANÁCS 2013/16/EU IRÁNYELVE (2013. május 13.)

  L 158

184

10.6.2013




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/17/EK IRÁNYELVE

(2004. március 31.)

a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról



AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, valamint 55. és 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 4 ), az egyeztetőbizottság által 2003. december 9-én jóváhagyott közös szövegtervezet alapján,

mivel:

(1)

A vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/38/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) új módosításai nyomán, – amelyek az ajánlatkérők és a gazdasági szereplők által a Bizottság 1996. november 27-én elfogadott zöld könyvére válaszként megfogalmazott, egyszerűsítés és korszerűsítés iránti kérelmek teljesítése céljából szükségesek –, az irányelvet az érthetőség érdekében át kell dolgozni. Ez az irányelv a Bíróság joggyakorlatán alapul, különösen a szerződések odaítélésének szempontjaira vonatkozó joggyakorlatán, amely tisztázza az ajánlatkérőknek az adott közszükségletek kielégítésére vonatkozó lehetőségeit, beleértve a környezetvédelmi és/vagy a szociális kérdéseket is, feltéve, hogy e szempontok kapcsolódnak a szerződés tárgyához, nem biztosítanak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő számára, kifejezett említést nyernek, és megfelelnek a 9. preambulumbekezdésben említett alapelveknek.

(2)

A szerződések odaítélésére irányuló eljárások összehangolását szolgáló szabályoknak a szóban forgó ágazatokban történő bevezetését indokolja egyrészt főként az, hogy a nemzeti szervek különböző módszerekkel befolyásolhatják az ajánlatkérők magatartását, beleértve az ajánlatkérők jegyzett tőkéjében való részesedést és az ügyvezető, döntéshozó, illetve felügyeleti testületeikben való képviseletet.

(3)

Az ezen ágazatokban működő szervezetek által alkalmazott beszerzési eljárások összehangolásának szükségességét másrészt főként az indokolja, hogy a tagállamok által az adott szolgáltatás teljesítéséhez szükséges hálózatoknak történő szállításra, e hálózatok szolgáltatására vagy működtetésére vonatkozóan megadott, különleges, illetve kizárólagos jogok miatt, működési piacaik jellege zárt.

(4)

A közösségi jogszabályok, és különösen a légiközlekedési ágazat vállalkozásaira vonatkozó versenyszabályok alkalmazásával kapcsolatos eljárás megállapításáról szóló, 1987. december 14-i 3975/87/EGK tanácsi rendelet ( 6 ), valamint a Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének a légiközlekedési ágazaton belüli megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 1987. december 14-i 3976/87/EGK tanácsi rendelet ( 7 ) célja az, hogy nagyobb mértékű versenyt teremtsen az utazóközönség számára légi közlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek között. Nem indokolt tehát e szervezeteket ezen irányelv hatálya alá vonni. A közösségi tengeri hajózásban érvényesülő versenyre tekintettel szintén nem indokolt az ebben az ágazatban odaítélt szerződéseket ezen irányelv szabályainak hatálya alá vonni.

(5)

A 93/38/EGK irányelv hatálya jelenleg kiterjed egyes, a távközlési ágazatban működő ajánlatkérők által odaítélt szerződésekre. Megtörtént a távközlési szabályozás végrehajtásáról szóló, 1998. november 25-i negyedik jelentésben említett, a távközlési ágazat megnyitását szolgáló jogszabályi keret elfogadása. Ennek egyik következménye volt a jogilag és gyakorlatilag egyaránt valódi verseny megjelenése az említett ágazatban. Tájékoztatásul és e helyzet tükrében, a Bizottság közzétette azon távközlési szolgáltatások jegyzékét ( 8 ), amelyek az említett irányelv 8. cikkének értelmében már kizárhatók az irányelv alkalmazási köréből. A távközlési szabályozás végrehajtásáról szóló, 2001. november 26-i hetedik jelentés további előrelépésről számolt be. Ezért a továbbiakban nem szükséges az ezen ágazatban működő szervezetek beszerzéseinek a szabályozása.

(6)

Ezért a továbbiakban nem indokolt fenntartani a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló, 1990. szeptember 17-i 90/531/EGK tanácsi irányelvvel ( 9 ) létrehozott, távközlési beszerzések tanácsadó bizottságát.

(7)

Indokolt azonban folytatni a távközlési ágazatban bekövetkező fejlemények nyomon követését és újra megvizsgálni a helyzetet, amennyiben megállapítást nyer, hogy már nincs hatékony verseny a távközlési ágazatban.

(8)

A 98/38/EGK irányelv kizárja alkalmazási köréből a beszédalapú telefonszolgáltatás, a telex-, mobiltelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatások igénybevételét. E kizárást az tette szükségessé, hogy a hatékony verseny hiánya és a különleges, illetve kizárólagos jogok megléte miatt a kérdéses szolgáltatásokat egy adott földrajzi területen gyakran csak egyetlen szolgáltató nyújtja. A hatékony verseny bevezetése a távközlési ágazatban megszünteti e kizárás indokoltságát. Ezért e távközlési szolgáltatások igénybevételét ezen irányelv alkalmazási körébe kell vonni.

(9)

A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők által odaítélt közbeszerzési szerződések verseny előtt történő megnyitásának biztosítása érdekében tanácsos rendelkezéseket kidolgozni egy bizonyos érték feletti szerződések közösségi koordinációjára. Ez a koordináció az EK-Szerződés 14., 28. és 49. cikkéből, valamint az Euratom-Szerződés 97. cikkéből következő követelményeken alapul, nevezetesen az egyenlő bánásmód elvén, amelynek a megkülönböztetés-mentesség elve csupán egy konkrét kifejeződése, a kölcsönös elismerés elvén, az arányosság elvén és az átláthatóság elvén. Tekintetbe véve az említett koordináció által érintett ágazatok jellegét, a koordinációnak – a fenti elvek alkalmazásának garantálása mellett – meg kell teremtenie a tisztességes kereskedelmi gyakorlat keretét, és maximális rugalmasságot kell lehetővé tennie.

A közösségi összehangoló rendelkezések alkalmazását szükségessé tevő értéket el nem érő közbeszerzési szerződések esetében helyénvaló felidézni a Bíróság által kialakított joggyakorlatot, amely szerint a Szerződések fent említett szabályai és elvei alkalmazandók.

(10)

A piac tényleges megnyitása érdekében, valamint a beszerzési szabályoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban történő alkalmazásában megvalósuló tisztességes egyensúly biztosítása érdekében az érintett ajánlatkérőket nem a jogállásuk alapján, hanem más szempontok szerint kell meghatározni. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a közszektorban és a magánszektorban működő ajánlatkérőkkel szemben tanúsított egyenlő bánásmód ne sérüljön. A Szerződés 295. cikkével összhangban arról is gondoskodni kell, hogy a tagállamok tulajdoni rendjére irányadó szabályok megsértésére ne kerüljön sor.

(11)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ha egy szerződés odaítélésére irányuló eljárásban egy közjogi intézmény ajánlattevőként vesz részt, ez a magánjog hatálya alá tartozó ajánlattevők tekintetében ne torzítsa a versenyt.

(12)

A Szerződés 6. cikke értelmében a környezetvédelmi követelményeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni a Szerződés 3. cikkében említett közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába. Ezért ez az irányelv meghatározza, hogyan járulhatnak hozzá az ajánlatkérők a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, ugyanakkor biztosítja számukra a lehetőséget arra, hogy szerződéseik keretében az általuk teljesített ellenszolgáltatásért a legjobb szolgáltatást kapják.

(13)

Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg olyan intézkedések bevezetését, illetve végrehajtását, amelyek a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme érdekében szükségesek, különös tekintettel a fenntartható fejlődésre, feltéve, hogy a szóban forgó intézkedések összhangban vannak a Szerződéssel.

(14)

Az Uruguayi Forduló többoldalú tárgyalásai (1986–1994) során elért megállapodásoknak az Európai Közösség hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozat ( 10 ) jóváhagyta különösen a közbeszerzésről szóló WTO-megállapodást (a továbbiakban: a Megállapodás), amelynek célja a közbeszerzési szerződésekkel összefüggő, kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek multilaterális keretének létrehozása, a világkereskedelem liberalizálása és növekedése céljából. Figyelemmel azokra a nemzetközi szintű jogokra és kötelezettségvállalásokra, amelyek a Közösség számára a Megállapodás elfogadásából származnak, az aláíró harmadik országok ajánlattevőire és termékeire a Megállapodás által meghatározott szabályozás alkalmazandó. A Megállapodásnak nincs közvetlen hatálya. Ezért a Megállapodás hatálya alá tartozó azon ajánlatkérőknek, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek és az irányelvet olyan harmadik országok gazdasági szereplőire alkalmazzák, amelyek a Megállapodást aláírták, meg kell felelniük a Megállapodásnak. Helyénvaló továbbá, hogy ez az irányelv a közösségi gazdasági szereplők számára olyan feltételeket biztosítson a közbeszerzésben való részvétel tekintetében, amelyek legalább annyira kedvezőek, mint a Megállapodást aláíró harmadik országok gazdasági szereplői számára fenntartott feltételek.

(15)

Beszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérők – technikai párbeszéd keretében – az ajánlattételhez szükséges dokumentáció elkészítése során felhasználható tanácsot kérhetnek és fogadhatnak el, feltéve azonban, hogy az adott tanácsnak nincs versenyt akadályozó hatása.

(16)

Az építési beruházásra irányuló szerződések sokféleségét figyelembe véve, az ajánlattevők számára lehetővé kell tenni, hogy az építési beruházás tervezésére és kivitelezésére vonatkozóan akár külön-külön, akár együttesen ítéljenek oda szerződéseket. Ennek az irányelvnek nem célja, hogy megszabja a szerződések külön-külön, illetve együttesen történő odaítélését. A szerződések külön-külön vagy együttesen történő odaítélésére vonatkozó döntést minőségi és gazdasági szempontok alapján kell meghozni, amelyeket a nemzeti jog határozhat meg.

A szerződés csak akkor minősül építési beruházásra irányuló szerződésnek, ha tárgya kifejezetten a XII. mellékletben felsorolt tevékenységek elvégzésére vonatkozik, még abban az esetben is, ha a szerződés e tevékenységek elvégzéséhez szükséges egyéb szolgáltatások teljesítését is tartalmazza. A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések – különösen az ingatlankezelési szolgáltatások területén – bizonyos esetben építési munkát is tartalmazhatnak. Azonban ha az építési munka a szerződés fő tárgyához képest mellékes és annak csupán lehetséges következménye vagy kiegészítése, az a tény, hogy a szerződés építési munkát is tartalmaz, nem indokolja a szerződés építési beruházásra irányuló szerződésként történő minősítését.

Az építési beruházásra irányuló szerződés becsült értékének kiszámítása céljából helyénvaló magának az építési beruházásnak az értékét venni alapul, valamint azon árubeszerzések és szolgáltatások – amennyiben vannak ilyenek – becsült értékét, amelyeket az ajánlatkérők az ajánlattevők rendelkezésére bocsátanak, amennyiben e szolgáltatások, illetve árubeszerzések az adott építési beruházás kivitelezése szempontjából szükségesek. Megállapítandó, hogy e bekezdés alkalmazásában azokról a szolgáltatásokról van szó, amelyeket az ajánlatkérők saját alkalmazottaik révén nyújtanak. Másrészt a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések értékének kiszámítása – függetlenül attól, hogy az adott szolgáltatást az építési beruházás későbbi kivitelezéséhez az ajánlattevő rendelkezésére bocsátották-e vagy sem – a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre vonatkozó szabályok alapján történik.

(17)

Ezen irányelv eljárási szabályainak alkalmazása céljából és ellenőrzési célból, a szolgáltatások köre a legjobban egy közös osztályozás egyes rovatainak megfelelő kategóriákra történő felosztás, és e kategóriáknak két mellékletben, a XIIA. és a XVIIB. mellékletben történő összefoglalása segítségével – a rájuk vonatkozó szabályozásnak megfelelően – határozható meg. A XVIIB. mellékletben szereplő szolgáltatások tekintetében ezen irányelv vonatkozó rendelkezései nem sérthetik az adott szolgáltatásokra vonatkozó közösségi szabályok alkalmazását.

(18)

A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében ezen irányelv teljes körű alkalmazását egy átmeneti időszak erejéig olyan szerződésekre kell korlátozni, amelyek esetében az irányelv rendelkezései lehetővé teszik a megnövekedett, határokon átnyúló kereskedelem teljes potenciáljának kihasználását. Ezen átmeneti időszak során az egyéb szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket ellenőrzésnek kell alávetni, mielőtt határozat nem születik ezen irányelv teljes körű alkalmazásáról. E tekintetben meg kell határozni az ellenőrzés mechanizmusát. A mechanizmusnak lehetővé kell tennie az érdekeltek számára, hogy a megfelelő információkhoz hozzáférhessenek.

(19)

A szabad szolgáltatásnyújtás akadályait meg kell szüntetni. A szolgáltatók tehát mind természetes, mind jogi személyek lehetnek. Ez az irányelv azonban nem sértheti a valamely tevékenység vagy szakma folytatásának feltételeire vonatkozó szabályok nemzeti szintű alkalmazását, feltéve, hogy azok összeegyeztethetők a közösségi joggal.

(20)

Egyes új, elektronikus beszerzési módszerek folyamatosan fejlődnek. E módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés egyszerűsítését, különösen azáltal, hogy e módszerek alkalmazásával idő és pénz takarítható meg. Az ajánlatkérők alkalmazhatnak elektronikus beszerzési módszereket, feltéve, hogy azok alkalmazása megfelel ezen irányelv szabályainak, valamint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség és az átláthatóság elvének. Ha e feltételek teljesülnek, az ajánlattevő által – különösen valamely keretmegállapodás értelmében vagy dinamikus beszerzési rendszer keretében – benyújtott ajánlat az adott ajánlattevő elektronikus katalógusában is megtestesülhet, amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által a 48. cikkel összhangban kiválasztott kommunikációs eszközt használja.

(21)

Tekintetbe véve az elektronikus beszerzési rendszerek gyors terjedését, megfelelő szabályokat kell bevezetni annak érdekében, hogy az ajánlatkérők teljes mértékben kihasználhassák az e rendszerek kínálta lehetőségeket. Ezért meg kell határozni egy teljes mértékben elektronikus, dinamikus beszerzési rendszert a gyakori beszerzések számára, és konkrét szabályokat kell megállapítani egy ilyen rendszer kiépítésére és működtetésére vonatkozóan annak érdekében, hogy minden csatlakozni kívánó gazdasági szereplő számára biztosított legyen a tisztességes bánásmód. Minden olyan gazdasági szereplő számára, amely az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak megfelelően nyújt be előzetes ajánlatot és megfelel a kiválasztási szempontoknak, lehetővé kell tenni az ilyen rendszerhez történő csatlakozást. Ez a beszerzési módszer lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy a már kiválasztott ajánlattevők jegyzékének létrehozásával és az új ajánlattevőknek a csatlakozásra adott lehetőséggel – a rendelkezésre álló elektronikus eszközök segítségével – az ajánlatok különlegesen széles választékához jusson hozzá, és a széles körű verseny révén biztosítsa a pénzeszközök optimális felhasználását.

(22)

Lévén, hogy az elektronikus árverés módszerét a jövőben várhatóan egyre többen veszik igénybe, ki kell dolgozni az ilyen árverés közösségi fogalommeghatározását, és szabályozni kell ezt a módszert annak érdekében, hogy alkalmazása teljes mértékben összhangban legyen az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség és az átláthatóság elvével. E célból rendelkezni kell arról, hogy az elektronikus árverés csak olyan építési beruházásra, árubeszerzésre, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében legyen alkalmazható, amelyeknél pontos ajánlattételhez szükséges dokumentációt lehet készíteni. Ez különösen az ismétlődő árubeszerzési, építési beruházási és szolgáltatási szerződéseket illetően lehetséges. Ugyanezen célból gondoskodni kell arról, hogy az ajánlattevők rangsorát az elektronikus árverés bármely szakaszában meg lehessen állapítani. Az elektronikus árverés alkalmazása révén az ajánlatkérők az ajánlattevőket új, lefelé korrigált árak előterjesztésére, és – amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat benyújtójának ítélik oda –, az ajánlatok árakon kívüli egyéb elemeinek javítására kérhetik. Az átláthatóság elvének való megfelelés biztosítása érdekében csak az automatikusan, elektronikus eszközökkel és az ajánlatkérő beavatkozása és/vagy értékelése nélkül történő elbírálásra alkalmas elemek képezhetik elektronikus árverés tárgyát, azaz csak a számszerűsíthető elemek, amelyek számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők. Másrészt az ajánlatok azon vonatkozásai, amelyek esetében nem számszerűsíthető elemek értékelése szükséges, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát. Következésképpen egyes, építési beruházásra, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések, amelyek tárgya valamely szellemi teljesítmény, mint például egy építési beruházás terve, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát.

(23)

A tagállamokban kifejlesztettek bizonyos központosított beszerzési módszereket. Számos ajánlatkérőnek az a feladata, hogy beszerzéseket bonyolítson vagy szerződéseket/keretmegállapodásokat kössön más ajánlatkérő nevében. Tekintetbe véve a beszerzések nagy mennyiségét, e módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés egyszerűsítését. Rendelkezni kell tehát az ajánlatkérők által igénybe vett központi beszerző szervek közösségi fogalommeghatározásáról. Meg kell határozni továbbá azokat a feltételeket, amelyek alapján – a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvével összhangban – a központi beszerző szerveken keresztül építési beruházásra, árubeszerzésre és/vagy szolgáltatásra irányuló szerződést kötő ajánlatkérők úgy tekinthetők, mint amelyek megfeleltek ennek az irányelvnek.

(24)

A tagállamokban fennálló eltérő körülmények figyelembevétele érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy eldöntsék, az ajánlatkérők alkalmazhatnak-e az ezen irányelv által meghatározott és szabályozott központi beszerző szerveket, dinamikus beszerzési rendszereket, illetve elektronikus árverést.

(25)

Megfelelő módon meg kell határozni a különleges, illetve kizárólagos jogok fogalmát. A meghatározás következményeképpen az a tény, hogy hálózatok vagy kikötői, illetve repülőtéri létesítmények építése céljából valamely szervezet kisajátítási eljárást vagy használati jog alapítására irányuló eljárást vehet igénybe, vagy a hálózat berendezését az állami autópályán, az alatt vagy afelett helyezheti el, ezen irányelv értelmében önmagában nem keletkeztet kizárólagos, illetve különleges jogokat. Hasonlóképpen ezen irányelv értelmében önmagában az a tény sem keletkeztet kizárólagos vagy különleges jogokat, hogy valamely szervezet ivóvizet, villamos energiát, gázt vagy hőenergiát szállít egy olyan hálózatnak, amelyet valamely, az érintett tagállam illetékes hatósága által megadott különleges vagy kizárólagos jogokat élvező szervezet üzemeltet. A valamely tagállam által bármilyen formában – a koncessziót is beleértve –, objektív, arányos és megkülönböztetés-mentes szempontok alapján, korlátozott számú vállalkozás számára megadott jogok, amennyiben bármely, e szempontoknak megfelelő érdekelt számára lehetővé teszik e jogok gyakorlását, szintén nem tekinthetők különleges, illetve kizárólagos jogoknak.

(26)

Helyénvaló, hogy az ajánlatkérők közös beszerzési eljárásokat alkalmazzanak a vízügyi vonatkozású tevékenységeik során, és hogy az ilyen szabályok alkalmazására akkor is sor kerüljön, amikor az ezen irányelv szerinti ajánlatkérők a vízépítés, az öntözés, a vízrendezés, valamint a szennyvízelvezetés és -kezelés terén megvalósuló projektjeikre ítélnek oda szerződéseket. Azonban az árubeszerzésre vonatkozóan javasolt beszerzési szabályok alkalmatlanok a víz vásárlására, figyelembe véve azt az igényt, hogy a vizet a felhasználási helyhez közeli forrásokból szükséges beszerezni.

(27)

Egyes, autóbusszal végzett közlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek már a 93/38/EGK irányelv hatálya alól is ki voltak zárva. Ezeket a szervezeteket ezen irányelv hatálya alól is ki kell zárni. Annak elkerülése érdekében, hogy a kizárólag egyes ágazatokra alkalmazandó különleges rendelkezések sokasága jöjjön létre, a verseny előtt történő megnyitás hatásainak figyelembevételét lehetővé tevő általános eljárást valamennyi olyan, autóbusszal végzett közlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetre is alkalmazni kell, amely a 93/38/EGK irányelv 2. cikkének (4) bekezdése alapján nincs kizárva az említett irányelv alkalmazási köréből.

(28)

Figyelembe véve a közösségi postai szolgáltatások további liberalizációját, valamint azt a tényt, hogy e szolgáltatásokat mind az ajánlatkérők és az állami cégek, mind pedig az egyéb vállalkozások valamely hálózaton keresztül nyújtják, a postai szolgáltatásokat nyújtó ajánlatkérők által odaítélt szerződéseket ezen irányelv szabályainak – beleértve a 30. cikkben foglaltakat – kell alávetni, amelyek, garantálva a 9. preambulumbekezdésben említett elvek alkalmazását, keretet teremtenek a tisztességes kereskedelmi gyakorlathoz és nagyobb mértékű rugalmasságot biztosítanak, mint az építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ). A kérdéses tevékenységek meghatározásához figyelembe kell venni a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 12 ) szereplő fogalom-meghatározásokat.

Jogállásuktól függetlenül a postai szolgáltatásokat nyújtó szervezetek jelenleg nem tartoznak a 93/38/EGK irányelvben meghatározott szabályok hatálya alá. A közbeszerzési eljárások ezen irányelvhez történő igazításának végrehajtása ezért ezeknél a szervezeteknél több időt vehet igénybe, mint azoknál a szervezeteknél, amelyek már az említett szabályok hatálya alá tartoznak, és eljárásaikat mindössze az ezen irányelv által bevezetett módosításokhoz kell igazítaniuk. Ezért engedélyezni kell ezen irányelv alkalmazásának elhalasztását a kiigazításhoz szükséges további idő biztosítása érdekében. Az ilyen szervezetek eltérő helyzetét figyelembe véve, biztosítani kell a tagállamok számára annak lehetőségét, hogy a postai szolgáltatások ágazatában működő ajánlatkérők számára átmeneti időszakot állapítsanak meg ezen irányelv alkalmazására.

(29)

Olyan szerződések odaítélésére is sor kerülhet, amelyek többféle tevékenységre vonatkozó, adott esetben különböző jogrendek alá tartozó követelmények teljesítését célozzák. Egyértelművé kell tenni, hogy abban az esetben, ha egy szerződés többféle tevékenységre irányul, a szerződés fő tárgyát képező tevékenységre vonatkozó szabályok fogják meghatározni azt, hogy az ilyen szerződésre mely jogrend lesz alkalmazandó. A szerződés fő tárgyát képező tevékenységnek a meghatározása alapulhat az adott szerződés révén teljesítendő követelményeknek az elemzésén, amelyet az ajánlattevő a szerződési érték becslése és az ajánlattételhez szükséges dokumentáció összeállítása céljából végzett. Bizonyos esetekben, például ha valamely berendezés egyetlen darabját olyan tevékenységek végzése céljából vásárolják meg, amelyekhez nem áll rendelkezésre a hasznosulás mértékének becslését lehetővé tévő információ, objektíve lehetetlen meghatározni, hogy mely tevékenység képezi a szerződés fő tárgyát. Rendelkezni kell az ilyen esetekre vonatkozó szabályokról.

(30)

A Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásainak sérelme nélkül, egyszerűsíteni kell ezen irányelv végrehajtását, különösen az értékhatárok egyszerűsítése által és azáltal, hogy valamennyi ajánlatkérő tekintetében – működési ágazatától függetlenül – alkalmazni kell azokat a rendelkezéseket, amelyek a résztvevők számára adandó, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban hozott döntésekkel és az eljárások eredményeivel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkoznak. Továbbá, a monetáris unió keretében az említett értékhatárokat euróban kell megállapítani olyan módon, hogy az egyszerűsítse e rendelkezések alkalmazását, és ugyanakkor biztosítsa a Megállapodásban foglalt, különleges lehívási jogban (SDR) kifejezett értékhatároknak való megfelelést. Ebben az összefüggésben arról is rendelkezni kell, hogy az euróban kifejezett értékhatárokat rendszeresen vizsgálják felül és szükség esetén – az euro SDR-hez viszonyított értékében bekövetkező esetleges változásoknak megfelelően – igazítsák ki. Továbbá, a tervpályázatokra alkalmazandó értékhatároknak meg kell egyezniük a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre alkalmazandó értékhatárokkal.

(31)

Rendelkezni kell azokról az esetekről, amelyekben nemzetbiztonsági vagy államtitokkal kapcsolatos okból, vagy azért, mert csapatok állomásoztatására vonatkozó nemzetközi megállapodásokból származó, vagy nemzetközi szervezetekre érvényes, különleges szerződés-odaítélési szabályok alkalmazandók, el lehet tekinteni az eljárások összehangolására vonatkozó intézkedések alkalmazásától.

(32)

Indokolt kizárni egyes olyan, szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló szerződéseket, amelyeket olyan kapcsolt vállalkozásnak ítélnek oda, amelynek fő tevékenysége ilyen szolgáltatás, árubeszerzés vagy építési beruházás teljesítése azon csoport részére, amelyhez tartozik, ahelyett, hogy azokat a piacon kínálná fel. Szintén indokolt kizárni egyes olyan szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló szerződéseket, amelyeket az ajánlatkérő olyan közös vállalatnak ítélt oda, amelyet több ajánlatkérő az ezen irányelv által szabályozott tevékenységek végzése céljából hozott létre, és amelynek az adott ajánlatkérő is tagja. Helyénvaló azonban biztosítani, hogy ez a kizárás ne vezessen a versenynek az ajánlatkérőkhöz kapcsolt vállalkozások, illetve közös vállalatok javára történő torzulásához; indokolt megfelelő szabályrendszert megállapítani különösen azon felső határ tekintetében, amelyen belül a vállalkozások bevételük egy részét a piacon szerezhetik meg és amely felett elveszítenék annak lehetőségét, hogy pályázati felhívás nélkül szerződéseket nyerjenek el, továbbá a közös vállalatok alapítása tekintetében, valamint e közös vállalatok és az azokat alkotó ajánlatkérők közötti kapcsolatok stabilitása tekintetében.

(33)

A szolgáltatások esetében, az ingatlan vagy az ahhoz kapcsolódó jog megszerzésére vagy bérletére irányuló szerződések olyan egyedi jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek a beszerzési szabályok alkalmazását indokolatlanná teszik.

(34)

A választottbírói és békéltetési szolgáltatásokat általában olyan szervek vagy magánszemélyek nyújtják, amelyeket, illetve akiket a beszerzési szabályok hatálya alá nem vonható módon jelöltek vagy választottak ki.

(35)

A Megállapodással összhangban, az ezen irányelv hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatások között nem szerepelnek az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátására, vételére, eladására, illetve átruházására irányuló szerződések; különösen, az ajánlatkérők által pénzeszközök vagy tőke előteremtése érdekében bonyolított ügyletek nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(36)

Ennek az irányelvnek csak az olyan szolgáltatásnyújtásra kell kiterjednie, amely szerződésen alapul.

(37)

A Szerződés 163. cikke értelmében a kutatás és a technológiafejlesztés ösztönzése eszközül szolgál a közösségi ipar tudományos és technológiai alapjainak erősítéséhez, és a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések megnyitása hozzájárul ehhez a célhoz. Ennek az irányelvnek nem kell kiterjednie a kutatási és fejlesztési programok társfinanszírozására: a kutatási és fejlesztési szolgáltatások – kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, és feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg – nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(38)

A kizárólag egyes ágazatokra alkalmazandó egyedi szabályok túlburjánzásának megelőzése céljából, a 93/38/EGK irányelv 3. cikkével bevezetett jelenlegi különös szabályokat, valamint a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 13 ) 12. cikkével bevezetett jelenlegi különös szabályokat, a földrajzi területeket kőolaj, földgáz, szén és egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárása vagy kitermelése céljából hasznosító szervezetek tekintetében, fel kell váltania annak az általános eljárásnak, amely a versenynek közvetlenül kitett ágazatok mentesítését lehetővé teszi. Biztosítani kell azonban, hogy ez ne sértse a földrajzi területek kőolaj vagy földgáz feltárása vagy kitermelése céljából történő hasznosításának a 90/531/EGK tanácsi irányelv 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott tevékenységtől való, Hollandiában érvényes eltérése megállapításáról, valamint az ilyen tevékenységet végző szervezeteknek az irányelv 2. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti különleges vagy kizárólagos jogok alapján működő szervezetektől való, Hollandiában érvényes eltérése megállapításáról szóló, 1993. december 10-i 93/676/EGK bizottsági határozatot ( 14 ), a földrajzi területek kőolaj vagy földgáz feltárása vagy kitermelése céljából történő hasznosításának a 93/38/EGK tanácsi irányelv 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott tevékenységtől való, az Egyesült Királyságban érvényes eltérése megállapításáról, valamint az ilyen tevékenységet végző szervezeteknek az irányelv 2. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti különleges vagy kizárólagos jogok alapján működő szervezetektől való, az Egyesült Királyságban érvényes eltérése megállapításáról szóló, 1997. május 30-i 97/367/EK bizottsági határozatot ( 15 ), az Ausztriának a 93/38/EGK irányelv 3. cikkében előírt különös szabályozás iránti kérelméről szóló, 2002. március 4-i 2002/205/EK bizottsági határozatot ( 16 ) és a Németországnak a 93/38/EGK irányelv 3. cikkében megállapított különleges eljárás alkalmazása iránti kérelméről szóló, 2004/73/EK bizottsági határozatot ( 17 ).

(39)

A foglalkoztatás és a munkavégzés az egyenlő esélyek biztosításának kulcsfontosságú eleme és hozzájárul a társadalomba történő beilleszkedéshez. Ebben az összefüggésben a védett műhelyek és a védett munkahely-teremtési programok hatékonyan járulnak hozzá a fogyatékossággal élők munkaerőpiacra történő beilleszkedéséhez vagy újrabeilleszkedéséhez. Előfordulhat azonban, hogy ezek a műhelyek a szokásos versenyfeltételek mellett nem tudnak szerződéshez jutni. Következésképpen indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok a szerződés-odaítélési eljárásban való részvétel jogát ilyen műhelyek számára tarthassák fenn, vagy a szerződések teljesítését a védett munkahely-teremtési programok keretébe illesztéshez köthessék.

(40)

Ezt az irányelvet sem a 3–7. cikkben említett tevékenység folytatására irányuló szerződésekre, sem ilyen tevékenységek folytatására szervezett tervpályázatokra nem kell alkalmazni, ha abban a tagállamban, ahol a tevékenységet folytatják, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. Indokolt tehát olyan, az ezen irányelv által szabályozott valamennyi ágazatra alkalmazandó eljárást bevezetni, amely lehetővé teszi a versenypiac jelenlegi vagy jövőbeli megnyitása hatásainak figyelembevételét. Az ilyen eljárásnak jogbiztonságot kell nyújtania az érintett szervezetek számára, valamint megfelelő döntéshozatali eljárást kell magában foglalnia, amely rövid határidőn belül teszi lehetővé a közösségi jog e téren történő egységes alkalmazását.

(41)

A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit. Az egy adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő közösségi jogszabályok végrehajtását és alkalmazását úgy kell tekinteni, mint amely megfelelő alapot biztosít annak feltételezéséhez, hogy a kérdéses piacra szabad a belépés. Ezeket a megfelelő jogszabályokat a Bizottság által frissíthető mellékletben kell megjelölni. A frissítés során a Bizottság különösen azon rendelkezések lehetséges elfogadását veszi figyelembe, amelyek olyan, a XI. mellékletben említett jogszabályok által szabályozottaktól eltérő ágazatok verseny előtti megnyitását vonják maguk után, mint például a vasúti közlekedésé. Ha az adott piacra történő szabad belépés nem a megfelelő közösségi jogszabályok végrehajtásából következik, bizonyítani kell, hogy e belépés ténylegesen és jogilag is szabad. E célból, ha egy tagállam valamely ágazat verseny előtti megnyitásáról szóló irányelvet – így például a 94/22/EK irányelvet – egy másik ágazatra, például a szénágazatra alkalmaz, ez olyan körülmény, amelyet a 30. cikk alkalmazásában figyelembe kell venni.

(42)

A beszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását. Ennek megfelelően lehetővé kell tenni a műszaki leírásoknak a teljesítmény és a funkcionális követelmények tekintetében történő kidolgozását, és amennyiben az európai szabványra vagy annak hiányában a nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérőnek el kell bírálnia az olyan más, egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat, amelyek megfelelnek az ajánlatkérő által támasztott követelményeknek és a biztonságosság tekintetében egyenértékűek. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevők számára a bizonyítékok minden formájának használatát engedélyezni kell. Az ajánlatkérőnek minden olyan döntését meg kell tudnia indokolni, amely szerint az adott esetben az egyenértékűség nem áll fenn. Azok az ajánlatkérők, amelyek környezetvédelmi követelményeket kívánnak meghatározni egy adott szerződés műszaki leírásában, környezetvédelmi jellemzőket állapíthatnak meg, mint például valamely gyártási módszer és/vagy a termékcsoportok vagy szolgáltatások konkrét környezeti hatásai. Alkalmazhatnak – de nem kötelező alkalmazniuk – megfelelő, az ökocímkékben – például az európai ökocímkében, a nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékben vagy bármely más ökocímkében – meghatározott leírásokat, feltéve, hogy a címke követelményeit tudományos adatok alapján, olyan eljárás során dolgozzák ki és fogadják el, amelyben az érdekeltek, azaz kormányzati szervek, fogyasztók, gyártók, forgalmazók és környezetvédelmi szervezetek is részt vehetnek, továbbá feltéve, hogy a címke hozzáférhető és minden érdekelt félnek a rendelkezésére áll. Amennyiben lehetséges, az ajánlatkérőnek olyan műszaki leírást kell megállapítania, amely figyelembe veszi a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjait és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást. A műszaki leírást egyértelműen kell megfogalmazni, hogy minden ajánlattevő tudja, mit tartalmaznak az ajánlatkérő által megállapított követelmények.

(43)

A kis- és középvállalkozások közbeszerzési szerződésekben való részvételének ösztönzése érdekében tanácsos rendelkezni az alvállalkozásról.

(44)

A szerződésteljesítési feltételek akkor egyeztethetők össze az irányelvvel, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, és szerepelnek a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem vagy a környezetvédelem. Például megemlíthetők a hosszú ideje munka nélkül lévők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményei rendelkezéseinek tényleges betartására – feltételezve, hogy ezeket a rendelkezéseket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több fogyatékos személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek.

(45)

Azokat a – mind nemzeti, mind pedig közösségi szintű – törvényeket, rendeleteket és kollektív szerződéseket, amelyek a munkavégzési feltételek és a munkahelyi biztonság terén hatályosak, alkalmazni kell a szerződés teljesítése során, feltéve, hogy e szabályok és azok alkalmazása a közösségi jognak megfelelnek. Olyan esetben, amikor az egyik tagállamból származó munkavállaló szerződés teljesítése céljából egy másik tagállamban nyújt szolgáltatást, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK euró pai parlamenti és tanácsi irányelv ( 18 ) állapítja meg azokat a minimumfeltételeket, amelyeket a fogadó országnak e kiküldött munkavállalók tekintetében be kell tartania. Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, e kötelezettségek be nem tartása súlyos kötelességszegésnek vagy az érintett gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek minősülhet, amely akár ahhoz is vezethet, hogy az adott gazdasági szereplőt kizárják a szerződés-odaítélési eljárásból.

(46)

Szem előtt tartva az információtechnológia és a távközlési technológia fejlődését és azt, hogy e fejlődés milyen mértékben egyszerűsítheti le a szerződések közzétételének folyamatát és teheti hatékonnyá és átláthatóvá a beszerzési eljárásokat, az elektronikus eszközöket ugyanúgy kell kezelni, mint a kommunikáció és az információcsere hagyományos eszközeit. A választott eszköznek és technológiának a lehetséges mértékben összeegyeztethetőnek kell lennie a más tagállamokban használt technológiákkal.

(47)

Az elektronikus eszközök használatával idő takarítható meg. Következésképpen rendelkezni kell a minimum-határidők elektronikus eszközök használata esetében történő csökkentéséről, azonban arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek a közösségi szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal. Biztosítani kell ugyanakkor, hogy a határidők csökkentésének kumulatív hatása ne eredményezzen túlzottan rövid határidőket.

(48)

Az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 19 ), valamint a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) ( 20 ) ezen irányelv összefüggésében az információ elektronikus úton történő továbbítására kell alkalmazni. A közbeszerzési eljárások és a szolgáltatásnyújtásra irányuló pályázatokra irányadó szabályok az említett irányelvekben előírtnál magasabb biztonsági és titkossági szintet tesznek szükségessé. Ennek megfelelően az ajánlatok, részvételi jelentkezések, valamint tervek és projektek elektronikus átvételéhez használt eszközöknek további különleges követelményeknek kell megfelelniük. E célból az elektronikus aláírások, különösen a fokozott biztonságú elektronikus aláírások használatát a lehetséges mértékben ösztönözni kell. Emellett az önkéntes akkreditációs rendszerek megléte kedvező keretrendszert biztosíthat az ilyen eszközök esetében igénybe vett tanúsítási szolgáltatás színvonalának emeléséhez.

(49)

Indokolt, hogy a szerződés-odaítélési eljárások résztvevőit olyan határidőn belül tájékoztassák a keretmegállapodás megkötésére vagy szerződés odaítélésére, illetve az eljárás mellőzésére vonatkozó döntésekről, amely kellően rövid ahhoz, hogy legyen lehetőség jogorvoslat iránti kérelmek benyújtására; ennek a tájékoztatásnak tehát a lehető leghamarabb, általában a döntéshozatalt követő 15 napon belül meg kell történnie.

(50)

Egyértelművé kell tenni, hogy azoknak az ajánlatkérőknek, amelyek nyílt eljárásban kiválasztási szempontokat állapítanak meg, ezt objektív szabályok és szempontok alapján kell tenniük, ahogyan a meghívásos és tárgyalásos eljárásokban alkalmazott kiválasztási szempontoknak is objektíveknek kell lenniük. Ezen objektív szabályok és szempontok, akár a kiválasztási szempontok, nem szükségszerűen jelentik súlyozás alkalmazását.

(51)

Fontos figyelembe venni a Bíróság joggyakorlatát olyan esetekben, amikor a gazdasági szereplő más szervezetek gazdasági, pénzügyi vagy műszaki kapacitására támaszkodik – a közötte és e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül – annak érdekében, hogy megfeleljen a kiválasztási szempontoknak vagy hogy – minősítési rendszer keretében – minősítés iránti kérelmét alátámassza. Ez utóbbi esetben a gazdasági szereplő feladata bizonyítani, hogy ezek az erőforrások a minősítés érvényességének teljes időtartama alatt ténylegesen rendelkezésére fognak állni. E minősítés alkalmazása céljából az ajánlatkérő ezért meghatározhatja a követelmények betartandó szintjét és – például amikor a gazdasági szereplő egy másik szervezet pénzügyi kapacitására támaszkodik – megkövetelheti különösen e másik szervezet – szükség esetén akár – egyetemleges felelősségét.

A minősítési rendszereket objektív szabályokkal és szempontokkal összhangban kell működtetni, amelyek – az ajánlatkérők választása alapján – vonatkozhatnak a gazdasági szereplők képességeire és/vagy a rendszer által szabályozott építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásra. Minősítés céljából az ajánlatkérők saját vizsgálatokat folytathatnak, hogy értékeljék az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőit, különösen az összeegyeztethetőség és biztonságosság tekintetében.

(52)

Az oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló, megfelelő közösségi szabályok akkor alkalmazandók, ha a közbeszerzési eljárásban vagy a tervpályázatban való részvételhez egy adott képesítés igazolása szükséges.

(53)

Indokolt esetben, amikor az építési beruházás és/vagy szolgáltatás jellege indokolttá teszi környezetvédelmi vezetési intézkedések vagy környezetgazdálkodási rendszerek alkalmazását a szerződés teljesítése során, ilyen intézkedések vagy rendszerek alkalmazása előírható. A környezetgazdálkodási rendszerek, függetlenül attól, hogy nyilvántartásba vették-e azokat olyan közösségi jogi eszközök alapján, mint például a 761/2001/EK rendelet (EMAS) ( 21 ), igazolhatják, hogy a gazdasági szereplőnek megvan a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága. Továbbá, a gazdasági szereplő által a környezetvédelem azonos szintjének biztosítása céljából végrehajtott intézkedések leírását a nyilvántartásba vett környezetvédelmi vezetési rendszerek alternatívájaként egyfajta bizonyítékként kell elfogadni.

(54)

Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Lévén, hogy azok az ajánlatkérők, amelyek nem ajánlatkérő szervek, nem feltétlenül férhetnek hozzá az ügy vitathatatlan bizonyítékaihoz, indokolt ezen ajánlatkérőkre bízni annak eldöntését, hogy alkalmazzák-e a 2004/18/EK irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kizárási szempontokat. A 45. cikk (1) bekezdése alkalmazásának kötelezettsége ezért csak azokat az ajánlatkérőket terheli, amelyek ajánlatkérő szervek. Adott esetben az ajánlatkérőknek fel kell hívniuk a minősítést kérelmezőket, részvételre jelentkezőket, illetve ajánlattevőket arra, hogy nyújtsák be a vonatkozó dokumentumokat, és – amennyiben az ajánlatkérőknek kétségük támad e gazdasági szereplők személyes helyzetét illetően – együttműködés végett az érintett tagállam illetékes hatóságát is megkereshetik. E gazdasági szereplőket akkor kell kizárni, ha az ajánlatkérő szerv tudomást szerez az e bűncselekmények tekintetében a nemzeti joggal összhangban meghozott jogerős ítéletről.

Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, a környezetvédelmi jogszabályok vagy a jogellenes megállapodásokat tartalmazó közbeszerzési szerződésekről szóló jogszabályok megsértése, amelyről jogerős ítélet vagy azzal azonos hatályú határozat született, az adott gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek vagy súlyos kötelességszegésnek minősülhet.

A 2000/78/EK ( 22 ) és a 76/207/EGK ( 23 ) tanácsi irányelvet a munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód tekinteté ben végrehajtó nemzeti rendelkezések megsértése, amely ről jogerős ítélet vagy azzal azonos hatályú határozat született, az adott gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek vagy súlyos kötelességszegésnek minősülhet.

(55)

A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását, és garantálják, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el. Ennek eredményeképpen helyénvaló, hogy csupán két szerződés-odaítélési szempont, „a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás” és „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” alkalmazása legyen megengedett.

Az egyenlő bánásmód elvének a szerződések odaítélése során történő alkalmazását biztosítandó, helyénvaló arra vonatkozó – a joggyakorlatban kialakított – kötelezettséget megállapítani, hogy biztosítani kell a szükséges átláthatóságot annak érdekében, hogy valamennyi ajánlattevő ésszerű mértékig tájékozott legyen azon szempontok és szabályok tekintetében, amelyeket a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztására alkalmazni fognak. Ezért az ajánlatkérők feladata, hogy a szerződés odaítélésének szempontjait és e szempontok relatív súlyozását kellő időben az ajánlattevők tudomására hozzák, hogy ez utóbbiak az ajánlat elkészítésekor ezekkel tisztában legyenek. Az ajánlatkérők – kellően indokolt esetben, amelyre magyarázatot kell tudniuk adni – mellőzhetik a szerződés-odaítélési szempontok súlyozásának feltüntetését, amennyiben a súlyozás, különösen a szerződés összetettsége miatt, előre nem állapítható meg. Ebben az esetben fel kell tüntetniük a szempontok csökkenő fontossági sorrendjét.

Ha az ajánlatkérő úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, úgy kell elbírálnia az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. Ennek érdekében meg kell határoznia azokat a gazdasági és minőségi szempontokat, amelyek összességükben véve lehetővé teszik annak megállapítását, hogy az ajánlatkérő számára melyik a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a szerződés-odaítélési szempontoknak lehetővé kell tenniük az ajánlatok objektív összehasonlítását és elbírálását. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a szerződés odaítélésének gazdasági és minőségi szempontjai, mint például a környezetvédelmi követelmények teljesítése, lehetővé tehetik az ajánlatkérő számára, hogy kielégítse az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott közszükségleteket. Ugyanezen feltételek mellett az ajánlatkérő alkalmazhat olyan szempontokat is, amelyek célja szociális követelményeknek való megfelelés, különösen azon hátrányos helyzetű csoportok ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott igényeinek kielégítése végett, amelyekbe a szerződés tárgyát képező áruk fogyasztói, illetve építési beruházás vagy szolgáltatás igénybevevői tartoznak.

(56)

A szerződés odaítélésének szempontjai nem érinthetik egyes szolgáltatások, például az építészmérnökök, mérnökök és ügyvédek által nyújtott szolgáltatások díjazásáról szóló nemzeti rendelkezések alkalmazását.

(57)

Az ebben az irányelvben szereplő határidők kiszámítására az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletet ( 24 ) kell alkalmazni.

(58)

Ez az irányelv nem sértheti a Közösség és a tagállamok fennálló nemzetközi kötelezettségeit, valamint a Szerződés, különösen az annak 81. és 86. cikkében foglalt rendelkezések alkalmazását.

(59)

Ez az irányelv nem sértheti azokat a XXV. mellékletben megállapított határidőket, amelyeken belül a tagállamoknak át kell ültetniük és alkalmazniuk kell a 93/38/EGK irányelvet.

(60)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 25 ) összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:



TARTALOMJEGYZÉK

I. CÍM

Szerződésekre és tervpályázatokra alkalmazandó általános rendelkezések

I. Fejezet

Alapfogalmak

1. cikk

Fogalommeghatározások

II. Fejezet

Az irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek és szervezetek

1. szakasz

Szervezetek

2. cikk

Ajánlatkérők

2. szakasz

Tevékenységek

3. cikk

Gáz, hő és villamos energia

4. cikk

Víz

5. cikk

Közlekedési szolgáltatások

6. cikk

Postai szolgáltatások

7. cikk

Kőolaj, földgáz, szén és más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése; kikötők és repülőterek

8. cikk

Ajánlatkérők jegyzéke

9. cikk

Több tevékenységre is irányuló szerződések

III. Fejezet

Általános elvek

10. cikk

A szerződések odaítélésének elvei

II. CÍM

Szerződésekre alkalmazandó szabályok

I. Fejezet

Általános rendelkezések

11. cikk

Gazdasági szereplők

12. cikk

A Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött megállapodásokra vonatkozó feltételek

13. cikk

Titoktartás

14. cikk

Keretmegállapodások

15. cikk

Dinamikus beszerzési rendszerek

II. Fejezet

Értékhatárok és kizáró rendelkezések

1. szakasz

Értékhatárok

16. cikk

Szerződési értékhatárok

17. cikk

A szerződések, keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek becsült értékének kiszámításához használt módszerek

2. szakasz

Szerződések és koncessziók, valamint különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések

1. alszakasz

18. cikk

Építési és szolgáltatási koncessziók

2. alszakasz

Valamennyi ajánlatkérőre és valamennyi szerződéstípusra vonatkozó kizárások

19. cikk

Harmadik személyek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt szerződések

20. cikk

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenység folytatásától eltérő célra vagy ilyen tevékenység harmadik országban történő folytatására odaítélt szerződések

21. cikk

Titkos vagy különleges biztonsági intézkedéseket igénylő szerződések

22. cikk

Nemzetközi szabályok értelmében odaítélt szerződések

22a. cikk

Szerződések a honvédelem és a biztonság területén

23. cikk

Kapcsolt vállalkozás, közös vállalat vagy közös vállalatban tagsággal rendelkező ajánlatkérő számára odaítélt szerződések

3. alszakasz

Valamennyi ajánlatkérőre, de csak a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre vonatkozó kizárások

24. cikk

Az ezen irányelv alkalmazási köréből kizárt egyes szolgáltatásokra vonatkozó szerződések

25. cikk

Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések

4. alszakasz

Csak bizonyos ajánlatkérőkre vonatkozó kizárások

26. cikk

Bizonyos ajánlatkérők által víz vásárlására és energiatermelés céljából történő energia- vagy tüzelőanyag-ellátásra odaítélt szerződések

5. alszakasz

Különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések, központi beszerző szervekre vonatkozó rendelkezések, valamint a versenynek való közvetlen kitettség esetére vonatkozóan alkalmazandó általános eljárás

27. cikk

Különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések

28. cikk

Fenntartott szerződések

29. cikk

Központi beszerző szervek által odaítélt szerződések és keretmegállapodások

30. cikk

Eljárás egy adott tevékenység versenynek való közvetlen kitettségének megállapítására

III. Fejezet

Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre alkalmazandó szabályok

31. cikk

A XVIIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések

32. cikk

A XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések

33. cikk

Vegyes, a XVIIA. és a XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására egyaránt irányuló szerződések

IV. Fejezet

A leírásokra és az ajánlattételhez szükséges dokumentációra irányadó különös szabályok

34. cikk

Műszaki leírás

35. cikk

Műszaki leírások közzététele

36. cikk

Változatok

37. cikk

Alvállalkozás

38. cikk

Szerződésteljesítési feltételek

39. cikk

Adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségek

V. Fejezet

Eljárások

40. cikk

Nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárás alkalmazása

VI. Fejezet

A közzététel és az átláthatóság szabályai

1. szakasz

A hirdetmények közzététele

41. cikk

Időszakos előzetes tájékoztatók és a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmények

42. cikk

Pályázati felhívásként használt hirdetmények

43. cikk

Szerződés odaítéléséről szóló hirdetmények

44. cikk

A hirdetmények közzétételének formája és módja

2. szakasz

Határidők

45. cikk

A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők

46. cikk

Nyílt eljárások: ajánlattételhez szükséges dokumentáció, kiegészítő iratok és további információ

47. cikk

Ajánlattételre vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívások

3. szakasz

Kommunikáció és tájékoztatás

48. cikk

A kommunikációra vonatkozó szabályok

49. cikk

A minősítést kérelmezők, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

50. cikk

Az odaítélt szerződésekre vonatkozóan tárolandó adatok

VII. Fejezet

Az eljárás menete

51. cikk

Általános rendelkezések

1. szakasz

Minősítés és minőségi kiválasztás

52. cikk

Adminisztratív, műszaki és pénzügyi feltételek, valamint tanúsítványok, vizsgálatok és bizonyítékok kölcsönös elismerése

53. cikk

Minősítési rendszerek

54. cikk

A minőségi kiválasztás szempontjai

2. szakasz

A szerződés odaítélése

55. cikk

A szerződés odaítélésének szempontjai

56. cikk

Az elektronikus árverés alkalmazása

57. cikk

Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat

3. szakasz

Harmadik országból származó termékekre vonatkozó ajánlatok és az ezen országokkal fennálló kapcsolatok

58. cikk

Harmadik országokból származó termékekre vonatkozó ajánlatok

59. cikk

Harmadik országokkal építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében fennálló kapcsolatok

III. CÍM

Szolgáltatásnyújtásra irányuló tervpályázatokra irányadó szabályok

60. cikk

Általános rendelkezés

61. cikk

Értékhatárok

62. cikk

Kizárt tervpályázatok

63. cikk

A közzététel és az átláthatóság szabályai

64. cikk

Kommunikációs eszközök

65. cikk

A tervpályázatok megszervezésének szabályai, a résztvevők kiválasztása és a bírálóbizottság

66. cikk

A bírálóbizottság döntései

IV. CÍM

Statisztikai kötelezettségek, végrehajtási hatáskörök és záró rendelkezések

67. cikk

Statisztikai kötelezettségek

68. cikk

Bizottsági eljárás

69. cikk

Az értékhatárok felülvizsgálata

70. cikk

Módosítások

71. cikk

Az irányelv végrehajtása

72. cikk

Ellenőrző mechanizmusok

73. cikk

Hatályon kívül helyezés

74. cikk

Hatálybalépés

75. cikk

Címzettek

I. melléklet

Ajánlatkérők a gáz- és hőenergia-szállítási, illetve -elosztási ágazatban

II. melléklet

Ajánlatkérők a villamosenergia-előállítási, -szállítási, illetve -elosztási ágazatban

III. melléklet

Ajánlatkérők az ivóvíz-előállítási, -szállítási, illetve -elosztási ágazatban

IV. melléklet

Ajánlatkérők a vasúti szolgáltatások területén

V. melléklet

Ajánlatkérők a városi vasúti szolgáltatások, villamossal, trolibusszal és autóbusszal végzett szolgáltatások területén

VI. melléklet

Ajánlatkérők a postai szolgáltatások ágazatában

VII. melléklet

Ajánlatkérők az olaj-, illetve gázfeltárás és -kitermelés ágazatában

VIII. melléklet

Ajánlatkérők a szén és egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárásának és kitermelésének ágazataiban

IX. melléklet

Ajánlatkérők a tengeri vagy belvízi kikötői, illetve egyéb terminállétesítmények területén

X. melléklet

Ajánlatkérők a repülőtéri létesítmények területén

XI. melléklet

A 30. cikk (3) bekezdésében említett közösségi jogszabályok jegyzéke

XII. melléklet

Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységek jegyzéke

XIII. melléklet

A hirdetményekben feltüntetendő adatok:

A. Nyílt eljárás

B. Meghívásos eljárás

C. Tárgyalásos eljárás

D. Dinamikus beszerzési rendszerben használt egyszerűsített hirdetmény

XIV. melléklet

Minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményben feltüntetendő adatok

XVA. melléklet

Az időszakos előzetes tájékoztatóban feltüntetendő adatok

XVB. melléklet

A nem pályázati felhívásként alkalmazott időszakos tájékoztató hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló hirdetményben feltüntetendő adatok

XVI. melléklet

A szerződés odaítéléséről szóló hirdetményben feltüntetendő adatok

XVIIA. melléklet

A 31. cikk szerinti szolgáltatások

XVIIB. melléklet

A 32. cikk szerinti szolgáltatások

XVIII. melléklet

A tervpályázatra vonatkozó hirdetményben feltüntetendő adatok

XIX. melléklet

A tervpályázat eredményére vonatkozó hirdetményben feltüntetendő adatok

XX. melléklet

A közzététel jellemzői

XXI. melléklet

Egyes műszaki leírások meghatározása

XXII. melléklet

A 45. cikkben megállapított határidők összefoglaló táblázata

XXIII. melléklet

Az 59. cikk (4) bekezdése szerinti nemzetközi munkajogi rendelkezések

XXIV. melléklet

Az ajánlatok, részvételi jelentkezések, minősítés iránti kérelmek, valamint pályázatra benyújtott tervek és projektek elektronikus átvételéhez szükséges eszközökre vonatkozó követelmények

XXV. melléklet

Az átültetés és a végrehajtás határideje

XXVI. melléklet

Megfelelési táblázat



I. CÍM

SZERZŐDÉSEKRE ÉS TERVPÁLYÁZATOKRA ALKALMAZANDÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK



I. FEJEZET

Alapfogalmak

1. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  Ezen irányelv alkalmazásában az e cikkben megállapított fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

(2)  

a) „Árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés”: a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott, egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több vállalkozó, szállító, vagy szolgáltató által írásban megkötött visszterhes szerződés;

b) „építési beruházásra irányuló szerződés”: olyan szerződés, amelynek tárgya a XII. melléklet szerinti tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó építési projekt vagy egy építmény kivitelezése, illetve kivitelezése és tervezése együtt, vagy az ajánlatkérő által megállapított követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetve módon történő kivitelezése. Az „építmény” magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan összességében vett eredményét jelenti, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére;

c) „árubeszerzésre irányuló szerződés”: a b) pontban említett szerződéstől eltérő szerződés, amelynek tárgya termékek megvétele, bérlete, haszonbérlete, részletvétele vagy pénzügyi lízingje, vételi joggal vagy anélkül.

Azt a szerződést, amelynek tárgya termékek szállítása, és amely – mellékesen – beállítási és üzembe helyezési műveletekre is kiterjed, „árubeszerzésre irányuló szerződés”-nek kell tekinteni;

d) „szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés”: olyan, az építési beruházásra és az árubeszerzésre irányuló szerződéstől eltérő szerződés, amelynek tárgya a XVII. mellékletben említett szolgáltatások nyújtása.

Azt a szerződést, amelynek tárgya árubeszerzést és a XVII. melléklet szerinti szolgáltatásnyújtást is magában foglal, „szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés”-nek kell tekinteni abban az esetben, ha az érintett szolgáltatások értéke meghaladja a szerződésben szereplő árubeszerzés értékét.

Azt a szerződést, amelynek tárgya a XVII. melléklet szerinti valamely szolgáltatás, és amely a XII. melléklet szerinti tevékenységeket a szerződés fő tárgyához képes csak járulékos elemként foglal magában, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek kell tekinteni.

(3)  

a) „Építési koncesszió”: az építési beruházásra irányuló szerződéssel azonos típusú szerződés, kivéve azt a jellemzőjét, hogy a kivitelezendő építési beruházás ellenszolgáltatása vagy kizárólag az építmény hasznosításának joga, vagy e jog pénzbeli ellenszolgáltatással együtt;

b) „szolgáltatási koncesszió”: a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéssel azonos típusú szerződés, kivéve azt a jellemzőjét, hogy a szolgáltatás ellenszolgáltatása vagy kizárólag a szolgáltatás hasznosításának joga, vagy e jog pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

(4)  „Keretmegállapodás”: a 2. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodás, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az előirányzott mennyiségekre vonatkozóan.

(5)  „Dinamikus beszerzési rendszer”: olyan, gyakori beszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői – a piacon általában rendelkezésre álló formában – megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, és érvényességi ideje alatt bármely olyan gazdasági szereplő számára nyitott, aki, illetve amely megfelel a kiválasztás szempontjainak és benyújtotta az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát.

(6)  „Elektronikus árverés”: olyan ismétlődő folyamat, amelyben elektronikus eszköz segítségével mutatják be az új – lefelé kiigazított – árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket, és amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után történik, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását. Következésképpen egyes szolgáltatásnyújtásra és egyes építési beruházásra irányuló szerződések, amelyek tárgya szellemi teljesítmény, például egy építési terv, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát.

(7)  „Vállalkozó”, „szállító” vagy „szolgáltató”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve a 2. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti ajánlatkérő, vagy e személyek és/vagy szervezetek csoportja, amely a piacon építési beruházás és/vagy építmény kivitelezését, termékeket, illetve szolgáltatásokat kínál.

A „gazdasági szereplő” fogalom magában foglalja a vállalkozó, a szállító és a szolgáltató fogalmát is. Használatára csak az egyszerűsítés érdekében kerül sor.

Az „ajánlattevő” ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő, a „részvételre jelentkező” pedig az a gazdasági szereplő, amely meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban való részvételre történő meghívásért folyamodik.

(8)  „Központi beszerző szerv”: a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérő szerv vagy a 2004/18/EK irányelv 1. cikkének (9) bekezdése szerinti ajánlatkérő szerv, amely:

 ajánlatkérőknek szánt árukat szerez be és/vagy szolgáltatásokat rendel meg, vagy

 ajánlatkérőknek szánt építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződéseket ítél oda vagy ilyen keretmegállapodásokat köt.

(9)  „Nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárás”: az ajánlatkérő által alkalmazott beszerzési eljárások, amelyek révén:

a) a nyílt eljárás esetében bármely érdekelt gazdasági szereplő tehet ajánlatot;

b) a meghívásos eljárás esetében bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét, de csak az ajánlatkérő által meghívott jelentkezők tehetnek ajánlatot;

c) a tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatkérő a saját maga által kiválasztott gazdasági szereplőkkel konzultál, és közülük eggyel vagy többel tárgyalja meg a szerződés feltételeit.

(10)  „Tervpályázat”: olyan eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő számára – főként a területrendezés, városrendezés, építészet, építés és adatfeldolgozás területén – egy olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki.

(11)  „Írásbeli” vagy „írásban”: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető. Tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is.

(12)  „Elektronikus út”: elektronikus berendezés használata olyan adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést) és tárolására, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik.

(13)  „Közös közbeszerzési szójegyzék (CPV)”: a közös közbeszerzési szójegyzékről (CPV) szóló, 2002. november 5-i 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 26 ) elfogadott, közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, az egyéb létező nómenklatúráknak való megfelelést biztosító referencia-nómenklatúra.

Ezen irányelv alkalmazási körének eltérő értelmezése esetén, amely a CPV-nómenklatúra és a XII. mellékletben szereplő NACE-nómenklatúra, illetve a CPV-nómenklatúra és a XVII. mellékletben szereplő CPC-nómenklatúra (ideiglenes változat) közötti esetleges eltérésekből következik, a NACE-, illetve a CPC-nómenklatúra élvez elsőbbséget.



II. FEJEZET

Az irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek és szervezetek



1. szakasz

Szervezetek

2. cikk

Ajánlatkérők

(1)  Ezen irányelv alkalmazásában:

a)

„ajánlatkérő szerv”

az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, a közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen szerv, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás.

„Közjogi intézmény” minden olyan intézmény,:

 amely kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű,

 amely jogi személyiséggel rendelkezik, valamint

 amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz, vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki;

b)

„közvállalkozás”

olyan vállalkozás, amely felett az ajánlatkérő szervek közvetlenül vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak tulajdonjoguknál, pénzügyi részvételüknél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva.

Az ajánlatkérő szerv meghatározó befolyását kell vélelmezni akkor, ha a szerv valamely vállalkozás vonatkozásában közvetlenül vagy közvetve:

 a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségével rendelkezik, vagy

 a vállalkozás által kibocsátott részvények által megtestesített szavazatok többségével rendelkezik, vagy

 a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak többségét kinevezheti.

(2)  Ezt az irányelvet olyan ajánlatkérőkre kell alkalmazni,:

a) amelyek ajánlatkérő szervek vagy közvállalkozások, és a 3–7. cikkben említett tevékenységek valamelyikét folytatják;

b) amelyek, amennyiben nem ajánlatkérő szervek vagy közvállalkozások, egy vagy több olyan tevékenységet is folytatnak, amely a 3–7. cikkben említettek között szerepel, és valamely tagállam illetékes hatósága által adott különleges vagy kizárólagos jogok alapján működnek.

(3)  Ezen irányelv alkalmazásában „különleges vagy kizárólagos jogok” az érintett tagállam illetékes hatósága által törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések útján adott jogok, amelyek hatása az, hogy a 3–7. cikkben említett tevékenységek gyakorlását egy vagy több szervezet számára tartják fenn, és jelentősen befolyásolják más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit.



2. szakasz

Tevékenységek

3. cikk

Gáz, hő és villamos energia

(1)  A gázt és hőt illetően ezt az irányelvet a következő tevékenységekre kell alkalmazni:

a) olyan rögzített hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése a gáz vagy hő előállítása, szállítása vagy elosztása terén; vagy

b) gáz vagy hő szállítása ilyen hálózatok számára.

(2)  Gáz vagy hő szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként működő ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha:

a) a gáznak vagy hőnek az érintett szervezet általi előállítása elkerülhetetlen következménye egy, az e cikk (1) vagy (3) bekezdésében, illetve a 4–7. cikkben említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzésének; és

b) a nyilvános hálózat részére történő szállítás kizárólag az ilyen termelés gazdasági hasznosítására irányul, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlagát figyelembe véve nem haladja meg a szervezet forgalmának 20 %-át.

(3)  A villamos energiát illetően ezt az irányelvet a következő tevékenységekre kell alkalmazni:

a) olyan rögzített hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése a villamos energia előállítása, szállítása vagy elosztása terén; vagy

b) villamos energia szállítása ilyen hálózatok számára.

(4)  Villamos energia szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként működő ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető a (3) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha:

a) az érintett szervezet azért állít elő villamos energiát, mert annak fogyasztására egy, az e cikk (1) vagy (3) bekezdésében, illetve a 4–7. cikkben említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzéséhez van szüksége; és

b) a nyilvános hálózat részére történő szállítás csak a szervezet saját fogyasztásától függ, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlagát figyelembe véve nem lépte túl a szervezet össz-energiatermelésének 30 %-át.

4. cikk

Víz

(1)  Ezt az irányelvet alkalmazni kell a következő tevékenységekre:

a) olyan rögzített hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése az ivóvíz előállítása, szállítása vagy elosztása terén; vagy

b) ivóvíz szállítása ilyen hálózatok számára.

(2)  Ezt az irányelvet azokra a szerződésekre, illetve tervpályázatokra is alkalmazni kell, amelyeket az (1) bekezdésben említett tevékenységet folytató szervezet ítél oda, illetve szervez, és amelyek:

a) vízépítési projektekkel, öntözéssel vagy termőföld-lecsapolással kapcsolatosak, feltéve, hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projektek vagy az öntöző, illetve lecsapoló létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint 20 %-a; vagy

b) szennyvízelvezetéssel vagy -kezeléssel kapcsolatosak.

(3)  Ivóvíz szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként működő ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha:

a) az érintett szervezet azért állít elő ivóvizet, mert annak fogyasztására egy, a 3–7. cikkben említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzéséhez van szüksége; és

b) a nyilvános hálózat részére történő szállítás csak a szervezet saját fogyasztásától függ, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlagát figyelembe véve nem lépte túl a szervezet által előállított ivóvíz mennyiségének 30 %-át.

5. cikk

Közlekedési szolgáltatások

(1)  Ezt az irányelvet alkalmazni kell a lakosság számára vasúton, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén szolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátásával vagy üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre.

A közlekedési szolgáltatások esetében akkor lehet hálózat létezéséről beszélni, ha a szolgáltatást valamely tagállam illetékes hatósága által meghatározott üzemeltetési feltételek, például az útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó közlekedési kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján végzik.

(2)  Ezt az irányelvet nem lehet alkalmazni azokra a szervezetekre, amelyek az utazóközönség számára autóbusszal végzett olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket a 93/38/EGK irányelv alkalmazási köréből az említett irányelv 2. cikkének (4) bekezdése kizárt.

6. cikk

Postai szolgáltatások

(1)  Ezt az irányelvet alkalmazni kell a postai szolgáltatások és – a (2) bekezdés c) pontjában megállapított feltételek fennállása esetén – a postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységekre.

(2)  Ezen irányelv alkalmazásában és a 97/67/EK irányelv sérelme nélkül:

a)

„postai küldemény” : végleges, szállítandó formájában megcímzett küldemény, tömegétől függetlenül. A levélküldeményeken kívül ilyen küldemények például a könyvek, katalógusok, hírlapok, folyóiratok és a kereskedelmi értékkel rendelkező vagy nem rendelkező árucikket tartalmazó postai csomagok, tömegüktől függetlenül;

b)

„postai szolgáltatások” :

olyan szolgáltatások, amelyek postai küldemények gyűjtését, feldolgozását, szállítását és kézbesítését foglalják magukban. E szolgáltatások közé tartoznak a következők:

 „fenntartott postai szolgáltatások”: a 97/67/EK irányelv 7. cikke alapján fenntartott vagy fenntartható postai szolgáltatások,

 „egyéb postai szolgáltatások”: a 97/67/EK irányelv 7. cikke alapján fenn nem tartható postai szolgáltatások;

c)

„a postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások” :

a következő területeken nyújtott szolgáltatások:

 postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (a feladást megelőző és azt követő szolgáltatások, például a „mailroom management services”),

 elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-értékű szolgáltatások (beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos továbbítását, a címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott elektronikus levelek továbbítását),

 az a) pontban nem szereplő postai küldeményekhez, így például címzés nélküli közvetlen küldeményhez, kapcsolódó szolgáltatások,

 a XVIIA. melléklet 6. kategóriájában és a 24. cikk c) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások, beleértve különösen a postai pénzesutalványokat és a postai elszámolási számlákról történő átutalásokat,

 bélyeggyűjtői szolgáltatások, valamint

 logisztikai szolgáltatások (a fizikai kézbesítést és/vagy a raktározást egyéb, nem postai funkciókkal vegyítő szolgáltatások),

feltéve, hogy e szolgáltatásokat olyan szervezet nyújtja, amely a b) pont első vagy második francia bekezdése szerinti postai szolgáltatásokat is nyújt, és feltéve, hogy a 30. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek az említett francia bekezdésekben szereplő szolgáltatások tekintetében nem teljesülnek.

7. cikk

Kőolaj, földgáz, szén és más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése; kikötők és repülőterek

Ezt az irányelvet alkalmazni kell azokra a tevékenységekre, amelyek valamely földrajzi területnek a következő célból történő hasznosításával kapcsolatosak:

a) kőolaj, földgáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése; vagy

b) repülőtér és tengeri vagy belvízi kikötő vagy más terminállétesítmény rendelkezésre bocsátása légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók részére.

8. cikk

Ajánlatkérők jegyzéke

Az ezen irányelv szerinti ajánlatkérők nem kimerítő jegyzékét az I–X. melléklet tartalmazza. A tagállamok a jegyzékeikben bekövetkezett minden változásról rendszeresen értesítik a Bizottságot.

9. cikk

Több tevékenységre is irányuló szerződések

(1)  Az egyszerre több tevékenységre is vonatkozó szerződés a szerződés fő célját képező tevékenységre alkalmazandó szabályok hatálya alá tartozik.

Azonban az egyetlen szerződés odaítélése és a több önálló szerződés odaítélése közötti választásnak nem lehet az a célja, hogy a szerződést kizárja ezen irányelv vagy adott esetben a 2004/18/EK irányelv alkalmazási köréből.

(2)  Amennyiben azon tevékenységek egyike, amelyekre a szerződés irányul, ezen irányelv hatálya alá tartozik, a másik tevékenység pedig a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozik, és lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést a fent említett 2004/18/EK irányelvvel összhangban kell odaítélni.

(3)  Amennyiben azon tevékenységek egyike, amelyekre a szerződés irányul, ezen irányelv hatálya alá tartozik és a másik tevékenység pedig sem ezen irányelv, sem a fent említett 2004/18/EK irányelv hatálya alá nem tartozik, és lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést ezen irányelvvel összhangban kell odaítélni.



III. FEJEZET

Általános elvek

10. cikk

A szerződések odaítélésének elvei

Az ajánlatkérők a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódban részesítik, és átlátható módon járnak el.



II. CÍM

SZERZŐDÉSEKRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK



I. FEJEZET

Általános rendelkezések

11. cikk

Gazdasági szereplők

(1)  Azok a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők, akik, illetve amelyek a letelepedésük helye szerinti tagállam joga értelmében jogosultak az adott szolgáltatási tevékenység végzésére, nem utasíthatók el kizárólag azon az alapon, hogy a szerződés odaítélése szerinti tagállam joga értelmében természetes vagy jogi személynek kellene lenniük.

Azonban a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat és/vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló szerződések esetében a jogi személyektől megkövetelhető, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak nevét és megfelelő szakképesítését.

(2)  Gazdasági szereplők csoportjai is tehetnek ajánlatot, illetve jelentkezhetnek részvételre. E csoportok számára az ajánlatkérők nem írhatják elő, hogy meghatározott társasági formát hozzanak létre az ajánlattétel, illetve a részvételre jelentkezés benyújtása érdekében, azonban a kiválasztott csoporttól, miután a szerződést elnyerte, ez megkövetelhető annyiban, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

12. cikk

A Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött megállapodásokra vonatkozó feltételek

A szerződések ajánlatkérők általi odaítélése céljából a tagállamok kapcsolataikban ugyanolyan kedvező feltételeket alkalmaznak, mint amilyeneket harmadik országok gazdasági szereplői tekintetében a Megállapodás végrehajtásának részeként alkalmaznak. A tagállamok e célból a közbeszerzési tanácsadó bizottságban konzultálnak egymással a Megállapodás értelmében meghozandó intézkedésekről.

13. cikk

Titoktartás

(1)  A műszaki leírások érdekelt gazdasági szereplők részére történő átadásával, a gazdasági szereplők minősítésével és kiválasztásával, valamint a szerződések odaítélésével összefüggésben az ajánlatkérő követelményeket határozhat meg azzal a céllal, hogy megőrizze az általa rendelkezésre bocsátott adatok bizalmas jellegét.

(2)  Ezen irányelv rendelkezéseinek – különösen az odaítélt szerződések közzétételére, valamint a részvételre jelentkezők és ajánlattevők 43. és 49. cikkben előírt tájékoztatására vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezések – sérelme nélkül, és az ajánlatkérőre irányadó nemzeti joggal összhangban, az ajánlatkérő nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek; ilyen adatok különösen a műszaki vagy kereskedelmi titkok és az ajánlatok bizalmas vonatkozásai.

14. cikk

Keretmegállapodások

(1)  Az ajánlatkérő valamely keretmegállapodást az 1. cikk (2) bekezdése szerinti szerződésnek tekinthet, és azt ezen irányelvvel összhangban ítélheti oda.

(2)  Amennyiben az ajánlatkérő egy keretmegállapodást ezen irányelvvel összhangban ítélt oda, a keretmegállapodáson alapuló szerződés odaítélésekor alkalmazhatja a 40. cikk (3) bekezdésének i) pontját.

(3)  Amennyiben egy keretmegállapodást nem ezen irányelvvel összhangban ítéltek oda, az ajánlatkérő nem alkalmazhatja a 40. cikk (3) bekezdésének i) pontját.

(4)  Az ajánlatkérő nem élhet vissza a keretmegállapodással a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából.

15. cikk

Dinamikus beszerzési rendszerek

(1)  A tagállamok rendelkezhetnek a dinamikus beszerzési rendszerek ajánlatkérők általi használatának lehetőségéről.

(2)  Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása céljából az ajánlatkérő a nyílt eljárás szabályait követi annak minden szakaszában, egészen az e rendszer keretében megkötendő szerződések odaítéléséig. Valamennyi, a kiválasztási szempontokat teljesítő, az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak és az esetleges kiegészítő iratoknak megfelelő előzetes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt fel kell venni a rendszerbe; az előzetes ajánlatok bármikor javíthatók, feltéve, hogy továbbra is megfelelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak. A rendszer létrehozása és a szerződések e rendszer keretében történő odaítélése céljából az ajánlatkérő, a 48. cikk (2)–(5) bekezdésével összhangban, csak elektronikus eszközöket használhat.

(3)  A dinamikus beszerzési rendszer létrehozása céljából az ajánlatkérő:

a) hirdetményt tesz közzé, amelyben egyértelműen közli, hogy dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz;

b) az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltünteti egyebek mellett az e rendszerben előirányzott beszerzések jellegét, továbbá a beszerzési rendszerrel, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásaival kapcsolatos valamennyi szükséges információt;

c) a hirdetmény közzétételétől kezdve és a rendszer érvényességének időtartama alatt, elektronikus úton korlátlan, közvetlen és teljes körű hozzáférést nyújt az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és minden kiegészítő irathoz, a hirdetményben pedig feltünteti azt az internetcímet, amelyen e dokumentumok megtekinthetők.

(4)  Az ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszer működésének teljes időtartama alatt biztosítja valamennyi gazdasági szereplő számára annak lehetőségét, hogy a (2) bekezdésben említett feltételek mellett előzetes ajánlatot nyújtson be és felvételt nyerjen a rendszerbe. Az ajánlatkérő az előzetes ajánlat benyújtásától számított legfeljebb 15 napon belül elvégzi az értékelést. Az értékelés időtartamát azonban meghosszabbíthatja, feltéve, hogy ez idő alatt nem bocsát ki ajánlati felhívást.

Az ajánlatkérő az első albekezdésben említett ajánlattevőt a lehető leghamarabb értesíti a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételéről, illetve előzetes ajánlatának elutasításáról.

(5)  Valamennyi szerződés ajánlati felhívás alapján jön létre. Az ajánlati felhívás kibocsátása előtt az ajánlatkérő egyszerűsített ajánlati felhívást tesz közzé, amelyben valamennyi érdekelt gazdasági szereplőt arra hívja fel, hogy a (4) bekezdéssel összhangban, az egyszerűsített felhívás elküldésétől számított 15 napnál nem rövidebb határidőn belül nyújtsa be előzetes ajánlatát. Az ajánlatkérő addig nem folytathatja az ajánlattételi felhívási eljárást, amíg valamennyi, az említett határidőn belül beérkezett előzetes ajánlat értékelését be nem fejezte.

(6)  Az ajánlatkérő a rendszerben odaítélendő minden egyes szerződés tekintetében a rendszerbe felvett valamennyi ajánlattevőt felhívja arra, hogy nyújtsa be ajánlatát. Az ajánlatok benyújtására határidőt állapít meg.

Az ajánlatkérő annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely, illetve aki a dinamikus beszerzési rendszer létrehozásáról szóló hirdetményben megállapított bírálati szempontok alapján a legjobb ajánlatott tette. E szempontokat adott esetben az első albekezdésben említett felhívásban pontosítani is lehet.

(7)  A dinamikus beszerzési rendszer működése legfeljebb négy évig tarthat, kivéve a kellően indokolt, rendkívüli eseteket.

Az ajánlatkérő nem használhatja ezt a rendszert a verseny akadályozására, korlátozására vagy torzítására.

Az érdekelt gazdasági szereplők, illetve a rendszerben részt vevők terhére semmilyen díj nem számolható fel.



II. FEJEZET

Értékhatárok és kizáró rendelkezések



1. szakasz

Értékhatárok

16. cikk

Szerződési értékhatárok

Ezt az irányelvet olyan szerződésekre kell alkalmazni, amelyek a 19–26. cikkben foglalt kizárások alapján vagy a 30. cikknek megfelelően az adott tevékenység folytatása tekintetében nincsenek kizárva, és amelyek becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke eléri a következő értékhatárt:

a) árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében ►M11  400 000 EUR ◄ ;

b) építési beruházásra irányuló szerződések esetében ►M11  5 000 000 EUR ◄ .

17. cikk

A szerződések, keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek becsült értékének kiszámításához használt módszerek

(1)  Egy szerződés becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő által becsült, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. E számítás során figyelembe kell venni a becsült teljes összeget, beleértve az opció bármely formáját és a szerződés esetleges meghosszabbítását.

Amennyiben az ajánlatkérő a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

(2)  Az ajánlatkérő nem kerülheti meg ennek az irányelvnek az alkalmazását az építési beruházási projektek, a bizonyos mennyiséget elérő árubeszerzések és/vagy szolgáltatások felosztásával, illetve a szerződések becsült értékének kiszámítására szolgáló különleges módszerek alkalmazásával.

(3)  A keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek tekintetében a figyelembe veendő becsült érték a megállapodás vagy a rendszer teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legnagyobb becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke.

(4)  A 16. cikk alkalmazásában az ajánlatkérő az építési beruházásra irányuló szerződés becsült értékébe beleszámítja mind az építési munkálatok költségét, mind pedig az építési munka kivitelezéséhez szükséges, általa az ajánlattevő részére teljesített árubeszerzés, illetve szolgáltatás értékét.

(5)  Annak az árubeszerzésnek vagy szolgáltatásnak az értéke, amely nem szükséges egy adott építési beruházásra irányuló szerződés teljesítéséhez, nem adható hozzá az építési beruházásra irányuló szerződés értékéhez, amennyiben ennek az lenne az eredménye, hogy kivonná a szóban forgó áru beszerzését vagy szolgáltatás megrendelését ezen irányelv hatálya alól.

(6)  

a) Amennyiben egy építési projekt vagy valamely szolgáltatások igénybevétele egy időben odaítélt, több részből álló szerződés odaítélését eredményezheti, az összes ilyen tétel becsült összértékét figyelembe kell venni.

Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 16. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell.

Az ajánlatkérő azonban eltérhet az említett alkalmazástól azoknál a részeknél, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke a szolgáltatások esetében 80 000 EUR-nál, az építési beruházások esetében pedig 1 millió EUR-nál kevesebb, feltéve, hogy e részek egybeszámított értéke nem haladja meg az összes rész egybeszámított értékének 20 %-át.

b) Amennyiben egy hasonló áruk beszerzésére irányuló ajánlat egy időben odaítélt, több részből álló szerződést eredményezhet, a 16. cikk alkalmazásakor az összes rész becsült összértékét figyelembe kell venni.

Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 16. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell.

Az ajánlatkérő azonban eltérhet az említett alkalmazástól azoknál a részeknél, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke 80 000 EUR-nál kevesebb, feltéve, hogy e részek egybeszámított értéke nem haladja meg az összes rész egybeszámított értékének 20 %-át.

(7)  Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló olyan szerződések esetében, amelyek rendszeres jellegűek vagy amelyek egy adott időszakon belül megújíthatók, a szerződés becsült értékét a következők alapján kell kiszámítani:

a) vagy az előző tizenkét hónap vagy költségvetési év során odaítélt, egymást követő, azonos típusú szerződések tényleges, lehetőség szerint az első szerződést követő 12 hónap folyamán bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változások figyelembevételével kiigazított összértéke;

b) vagy az első szállítást követő 12 hónap, illetve költségvetési év – amennyiben az 12 hónapnál hosszabb – folyamán odaítélt, egymást követő szerződések becsült összértéke.

(8)  Az árubeszerzést és szolgáltatást egyaránt tartalmazó szerződés becsült értéke kiszámításának alapja az árubeszerzések és szolgáltatások teljes értéke, függetlenül azok arányától. E számítás magában foglalja a beállítási és üzembe helyezési műveletek értékét is.

(9)  Olyan árubeszerzésre irányuló szerződés esetében, amely termékek bérletére, haszonbérletére, pénzügyi lízingjére vagy részletvételére irányul, a becsült szerződési érték kiszámításának alapjául vett érték a következő:

a) határozott időtartamú szerződés esetében, ha annak időtartama 12 hónap vagy annál kevesebb, a szerződés tartamára vonatkozó becsült összérték, ha időtartama meghaladja a 12 hónapot, a becsült maradványértéket is magában foglaló összérték;

b) határozatlan időtartamú szerződés esetében, illetve amikor a szerződés időtartama nem határozható meg, a havi érték 48-szorosa.

(10)  A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés becsült szerződési értékének kiszámításához szükség szerint a következő összegeket kell figyelembe venni:

a) biztosítási szolgáltatások esetén a fizetendő biztosítási díj és a díjazás egyéb módjai;

b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások esetén a díjak, jutalékok, kamat és a díjazás egyéb módjai;

c) tervezési feladatokat is magukban foglaló szerződések esetén a fizetendő díjak és jutalékok, valamint a díjazás egyéb módjai.

(11)  Olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében, amelyben nem tüntetik fel a teljes árat, a becsült szerződési érték kiszámításának alapja a következő:

a) határozott időtartamú szerződés esetében, ha annak időtartama 48 hónap vagy annál kevesebb: a szerződés teljes időtartamára szóló összérték;

b) határozatlan időtartamú vagy 48 hónapot meghaladó időtartamú szerződéseknél: a havi érték 48-szorosa.



2. szakasz

Szerződések és koncessziók, valamint különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések



1. ALSZAKASZ

18. cikk

Építési és szolgáltatási koncessziók

Ez az irányelv nem alkalmazható olyan, építési és szolgáltatási koncessziókra, amelyeket a 3–7. cikkben említett egy vagy több tevékenységet folytató ajánlatkérők ítélnek oda, amennyiben az ilyen koncesszió megadása e tevékenységek végzésére irányul.



2. ALSZAKASZ

Valamennyi ajánlatkérőre és valamennyi szerződéstípusra vonatkozó kizárások

19. cikk

Harmadik személyek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt szerződések

(1)  Ez az irányelv nem alkalmazható a harmadik személyek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt szerződésekre, feltéve, hogy az ajánlatkérő semmiféle különleges vagy kizárólagos jogot nem élvez az ilyen szerződések tárgyának eladásával vagy bérbeadásával kapcsolatban, és feltéve, hogy más szervezetek az ajánlatkérőével azonos feltételek mellett szabadon értékesíthetik vagy adhatják bérbe az ilyen szerződések tárgyát.

(2)  Az ajánlatkérők a Bizottságot kérésére tájékoztatják mindazokról a termék-, illetve tevékenységcsoportokról, amelyeket nem tekintenek az (1) bekezdés hatálya alá tartozónak. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában azon termék-, illetve tevékenységcsoportok jegyzékét, amelyeket nem tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan szenzitív üzleti szempontot, amelyre az ajánlatkérők ezen információk továbbításakor felhívják a figyelmet.

20. cikk

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenység folytatásától eltérő célra vagy ilyen tevékenység harmadik országban történő folytatására odaítélt szerződések

(1)  Ez az irányelv nem alkalmazható olyan szerződésekre, amelyeket az ajánlatkérő a 3–7. cikkben leírt tevékenységei folytatásától eltérő célra, vagy ilyen tevékenységeknek valamely harmadik országban történő, a Közösségen belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával nem járó körülmények között történő folytatására ítél oda.

(2)  Az ajánlatkérők a Bizottságot kérésére tájékoztatják mindazokról a tevékenységekről, amelyeket nem tekintenek az (1) bekezdés hatálya alá tartozónak. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában azoknak a tevékenységcsoportoknak a jegyzékét, amelyeket nem tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan szenzitív üzleti szempontot, amelyre az ajánlatkérők ezen információk továbbításakor felhívják a figyelmet.

21. cikk

Titkos vagy különleges biztonsági intézkedéseket igénylő szerződések

Ez az irányelv nem alkalmazható olyan szerződésekre, amelyeket a tagállamok titkosnak nyilvánítanak, illetve amelyek teljesítését az érintett tagállamban hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések szerint különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, illetve amelyek esetében az adott tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme ezt igényli.

22. cikk

Nemzetközi szabályok értelmében odaítélt szerződések

Ez az irányelv nem alkalmazható azokra a szerződésekre, amelyekre különböző eljárási szabályok irányadók, és amelyek odaítélése:

a) egy tagállam és egy vagy több harmadik ország által a Szerződésnek megfelelően kötött, és valamely projektnek az aláíró államok általi közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatásra vagy tervpályázatra vonatkozó nemzetközi megállapodás alapján történt; minden megállapodásról értesíteni kell a Bizottságot, amely konzultálhat a 68. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottsággal;

b) csapatok állomásoztatására vonatkozó és valamely tagállam vagy harmadik ország vállalkozásait érintő nemzetközi megállapodás alapján történt;

c) valamely nemzetközi szervezet egyedi eljárása alapján történt.

▼M9

22a. cikk

Szerződések a honvédelem és a biztonság területén

A honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 27 ) hatálya alá tartozó, valamint az említett irányelv 8., 12. és 13. cikke alapján annak hatálya alól kizárt szerződésekre ez az irányelv nem alkalmazandó.

▼B

23. cikk

Kapcsolt vállalkozás, közös vállalat vagy közös vállalatban tagsággal rendelkező ajánlatkérő számára odaítélt szerződések

(1)  E cikk alkalmazásában „kapcsolt vállalkozás” az a vállalkozás, amelynek éves beszámolóját a Szerződés 44. cikke (2) bekezdésének g) pontja alapján az összevont (konszolidált) beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelv ( 28 ) ( 29 ) követelményei szerint összevonják az ajánlatkérő beszámolójával, illetve – az említett irányelv hatálya alá nem tartozó szervezetek esetében – az a vállalkozás, amely felett az ajánlatkérő közvetlenül vagy közvetve, ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében meghatározó befolyást gyakorolhat, vagy amely meghatározó befolyást gyakorolhat az ajánlatkérő felett, vagy amely az ajánlatkérővel közösen egy másik vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll, ez utóbbi tulajdonjogánál, pénzügyi részvételénél vagy a rá irányadó szabályoknál fogva.

(2)  Feltéve, hogy teljesülnek a (3) bekezdésben foglalt feltételek, ez az irányelv nem alkalmazható olyan szerződésekre, amelyeket:

a) valamely ajánlatkérő egy kapcsolt vállalkozásnak ítél oda; vagy

b) valamely, kizárólag ajánlatkérőkből álló, a 3–7. cikk szerinti tevékenység végzése céljából létrehozott közös vállalat ítél oda egy olyan vállalkozásnak, amely ezen ajánlatkérők valamelyikéhez kapcsolódik.

(3)  A (2) bekezdést:

a) szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre akkor kell alkalmazni, ha a szolgáltatások tekintetében a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 80 %-a e szolgáltatások azon vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik;

b) árubeszerzésre irányuló szerződésekre akkor kell alkalmazni, ha az áruszállítások tekintetében a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 80 %-a ilyen árubeszállítások azon vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik;

c) építési beruházásra irányuló szerződésekre akkor kell alkalmazni, ha az építési beruházások tekintetében a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 80 %-a ilyen építési beruházások azon vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik.

Amennyiben a kapcsolt vállalkozás létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó forgalmi adat, elegendő, ha a vállalkozás – főként üzleti előrejelzések segítségével – bizonyítja, hogy az a), a b) vagy a c) pontban említett forgalmi adatok valószínűsíthetőek.

Amennyiben egynél több, az ajánlatkérőhöz kapcsolt vállalkozás ugyanolyan vagy hasonló szolgáltatást nyújt, árut szállít, illetve építési beruházást kivitelez, a fenti százalékokat az e kapcsolt vállalkozások által teljesített szolgáltatásokból, áruszállításokból, illetve építési beruházásokból származó összforgalom figyelembevételével kell kiszámítani.

(4)  Ez az irányelv nem alkalmazható azokra a szerződésekre, amelyeket:

a) valamely, kizárólag ajánlatkérőkből álló, a 3–7. cikk szerinti tevékenység végzése céljából létrehozott közös vállalat ítél oda ezen ajánlatkérők valamelyikének; vagy

b) valamely ajánlatkérő ítél oda egy olyan közös vállalatnak, amelynek tagja, feltéve, hogy a közös vállalatot azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és feltéve, hogy a közös vállalatot létrehozó alapító okirat kiköti, hogy a vállalatot alkotó ajánlatkérők legalább ugyanennyi időn keresztül a vállalat tagjai maradnak.

(5)  Az ajánlatkérők a (2), a (3) és a (4) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban a Bizottságot kérésére a következőkről tájékoztatják:

a) az érintett vállalkozások vagy közös vállalatok neve;

b) az érintett szerződések jellege és értéke;

c) olyan bizonyítékok, amelyeket a Bizottság szükségesnek ítél arra vonatkozóan, hogy a szerződést elnyerő vállalkozás vagy közös vállalat és az ajánlatkérő közötti kapcsolat megfelel e cikk követelményeinek.



3. ALSZAKASZ

Valamennyi ajánlatkérőre, de csak a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre vonatkozó kizárások

24. cikk

Az ezen irányelv alkalmazási köréből kizárt egyes szolgáltatásokra irányuló szerződések

Ez az irányelv nem alkalmazható azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre, amelyek tárgya:

a) a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése; az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely formában kötött, pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak;

b) választottbírói és békéltetési szolgáltatás;

c) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás, különösen az ajánlatkérő által pénzeszközök vagy tőke előteremtése érdekében bonyolított ügylet;

d) munkaviszony;

e) kutatási és fejlesztési szolgáltatás – kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során –, feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg.

25. cikk

Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések

Ez az irányelv nem alkalmazható arra a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésre, amelyet olyan szervezetnek ítélnek oda, amely a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében maga is ajánlatkérő szerv, vagy amelyet ajánlatkérő szervek társulásának ítélnek oda, olyan kizárólagos jog alapján, amelyet a Szerződéssel összeegyeztethető, kihirdetett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés értelmében e szervek élveznek.



4. ALSZAKASZ

Csak bizonyos ajánlatkérőkre vonatkozó kizárások

26. cikk

Bizonyos ajánlatkérők által víz vásárlására és energiatermelés céljából történő energia- vagy tüzelőanyag-ellátásra odaítélt szerződések

Ez az irányelv nem alkalmazható a következőkre:

a) víz vásárlására irányuló szerződésre akkor, ha azt a 4. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek egyikét vagy mindkettőt folytató ajánlatkérő ítéli oda;

b) energiatermelés céljából energia- vagy tüzelőanyag-ellátásra irányuló szerződésre akkor, ha azt a 3. cikk (1) bekezdésében, a 3. cikk (3) bekezdésében vagy a 7. cikk a) pontjában említett tevékenységek valamelyikét folytató ajánlatkérő ítéli oda.



5. ALSZAKASZ

Különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések, központi beszerző szervekre vonatkozó rendelkezések, valamint a versenynek való közvetlen kitettség esetére vonatkozóan alkalmazandó általános eljárás

27. cikk

Különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések

A 30. cikk sérelme nélkül, a Holland Királyság, az Egyesült Királyság, az Osztrák Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság – engedélyezési feltételek vagy más megfelelő intézkedések révén – biztosítja, hogy a 93/676/EGK, a 97/367/EGK, a 2002/205/EK és a 2004/73/EK határozatban említett ágazatokban működő valamennyi szervezet:

a) tartsa be a megkülönböztetés-mentesség és a versenyen alapuló beszerzés elveit az árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélése során, különösen azon információkat illetően, amelyeket a szervezet a beszerzési szándékaival kapcsolatban a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsát;

b) tájékoztassa a Bizottságot az odaítélt szerződésekről, a földrajzi területeket kőolaj, földgáz, szén és egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárása vagy kitermelése céljából hasznosító ajánlatkérőknek az általuk odaítélt szerződésekkel kapcsolatos információk Bizottság számára történő közlésére vonatkozó kötelezettségére irányadó feltételek meghatározásáról szóló, 93/327/EGK bizottsági határozatban ( 30 ) meghatározott feltételek szerint.

28. cikk

Fenntartott szerződések

A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek számára, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a közbeszerzési szerződéseket a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, amennyiben az érintett alkalmazottak többsége fogyatékos személy, akik – fogyatékosságuk jellege vagy súlyossága miatt – szokásos körülmények között nem folytathatnak keresőtevékenységet.

A pályázati felhívásként használt hirdetményben hivatkozni kell erre a cikkre.

29. cikk

Központi beszerző szervek által odaítélt szerződések és keretmegállapodások

(1)  A tagállamok előírhatják, hogy az ajánlatkérők valamely központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelhessenek meg építési beruházást, vásárolhassanak árukat és/vagy rendelhessenek meg szolgáltatásokat.

(2)  Azokat az ajánlatkérőket, amelyek az 1. cikk (8) bekezdésében említett esetekben valamely központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelnek meg építési beruházást, vásárolnak árut és/vagy rendelnek meg szolgáltatást, úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek, amennyiben a központi beszerző szerv is megfelel az irányelvnek, illetve adott esetben a 2004/18/EK irányelvnek.

30. cikk

Eljárás egy adott tevékenység versenynek való közvetlen kitettségének megállapítására

(1)  A 3–7. cikkben említett tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozhat ezen irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában, az arra vonatkozó kérdést, hogy valamely tevékenység közvetlenül ki van-e téve a versenynek, olyan szempontok alapján kell eldönteni, amelyek megfelelnek a Szerződés versennyel kapcsolatos rendelkezéseinek, mint például az érintett áruk vagy szolgáltatások jellemzői, a helyettesítő áruk vagy szolgáltatások megléte, az árak, valamint az, hogy van-e ténylegesen vagy potenciálisan az érintett árunak, illetve szolgáltatásnak egynél több szállítója, illetve szolgáltatója.

(3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy valamely piacra a belépés nem korlátozott, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazza a XI. mellékletben említett közösségi jogszabályok rendelkezéseit.

Ha az első albekezdés alapján nem vélelmezhető az adott piacra történő szabad belépés, bizonyítani kell, hogy az érintett piacra való belépés ténylegesen és jogilag is szabad.

(4)  Ha egy tagállam úgy ítéli meg, hogy – a (2) és a (3) bekezdésnek megfelelően – az (1) bekezdés alkalmazandó egy adott tevékenységre, erről értesíti a Bizottságot és tájékoztatja minden lényeges tényről, különösen az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek való megfeleléssel kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésről vagy megállapodásról, szükség esetén az adott tevékenységgel kapcsolatban illetékes független nemzeti szerv állásfoglalásával együtt.

Az érintett tevékenység folytatását lehetővé tevő szerződések a továbbiakban nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, ha a Bizottság:

 a (6) bekezdéssel összhangban és az abban előírt határidőn belül az (1) bekezdés alkalmazhatóságát megállapító határozatot fogadott el, vagy

 az említett határidőn belül nem fogadott el az alkalmazhatóságról szóló határozatot.

Ha azonban a (3) bekezdés első albekezdése alapján vélelmezett az adott piacra való szabad belépés, és amennyiben az érintett tevékenység tekintetében illetékes független nemzeti szerv megállapította az (1) bekezdés alkalmazhatóságát, az érintett tevékenység folytatását lehetővé tevő szerződések a továbbiakban nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, amennyiben a Bizottság a (6) bekezdésnek megfelelően és az abban meghatározott határidőn belül elfogadott határozattal nem állapította meg az (1) bekezdés alkalmazhatatlanságát.

(5)  Ha az érintett tagállamban jogszabály úgy rendelkezik, az ajánlatkérők kérhetik a Bizottságtól, hogy a (6) bekezdésnek megfelelő határozattal állapítsa meg az (1) bekezdésnek egy adott tevékenységre történő alkalmazhatóságát. Ebben az esetben a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamot.

Ez a tagállam – a (2) és a (3) bekezdés figyelembevételével – tájékoztatja a Bizottságot minden lényeges tényről, különösen az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek való megfeleléssel kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésről vagy megállapodásról, szükség esetén az adott tevékenységgel kapcsolatban illetékes független nemzeti szerv állásfoglalásával együtt.

A Bizottság saját kezdeményezésére is megkezdheti az (1) bekezdésnek egy adott tevékenységre történő alkalmazhatóságát megállapító határozat elfogadására irányuló eljárást. Ebben az esetben a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamot.

Ha a (6) bekezdésben megállapított időtartam végéig a Bizottság nem fogadott el az (1) bekezdésnek egy adott tevékenységre történő alkalmazhatóságával kapcsolatos határozatot, az (1) bekezdést alkalmazandónak kell tekinteni.

(6)  A Bizottság számára az értesítés vagy a kérelem beérkezése napját követő első munkanapon kezdődő három hónapos időtartamot kell biztosítani az e cikk szerinti határozat elfogadására, a 68. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban. Ez az időtartam azonban kellően indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb három hónappal meghosszabbítható, különösen, ha az értesítésben vagy a kérelemben, vagy az ahhoz csatolt dokumentumban szereplő információ hiányos vagy pontatlan, illetve, ha a korábban közölt tények tekintetében lényeges változás következett be. Ez a meghosszabbítás csak egy hónap lehet abban az esetben, ha a (4) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott esetekben az adott tevékenységgel kapcsolatban illetékes független nemzeti szerv megállapította az (1) bekezdés alkalmazhatóságát.

Ha valamely tevékenység egy adott tagállamban már az e cikk szerinti eljárás tárgyát képezi, az ugyanazon tagállamban, ugyanazon tevékenységre vonatkozó további kérelmeknek az első kérelem tekintetében megkezdődött időtartam lejárta előtt történő benyújtása nem vezet új eljárás megindításához, és az ilyen kérelmet az első kérelem elbírálása keretében kell elbírálni.

A 68. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság elfogadja a (4), az (5) és a (6) bekezdés alkalmazásának részletes szabályait.

E szabályoknak legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a) az első albekezdésben említett három hónapos időtartam kezdete időpontjának és, amennyiben ezt az időtartamot meghosszabbítják, a meghosszabbítás időpontjának és időtartamának közzététele a Hivatalos Lapban, tájékoztatás céljából;

b) annak közzététele, hogy az (1) bekezdés a (4) bekezdés második vagy harmadik albekezdésével, vagy az (5) bekezdés negyedik albekezdésével összhangban alkalmazható; és

c) az érintett tevékenységgel kapcsolatban illetékes független szerv által az (1) és a (2) bekezdésre vonatkozó kérdések tekintetében elfogadott állásfoglalás továbbításának szabályai.



III. FEJEZET

Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre alkalmazandó szabályok

31. cikk

A XVIIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések

A XVIIA. mellékletben felsorolt szolgáltatásokra irányuló szerződéseket a 34–59. cikkel összhangban kell odaítélni.

32. cikk

A XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések

A XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatásokra irányuló szerződések odaítélésére kizárólag a 34. és a 43. cikket kell alkalmazni.

33. cikk

Vegyes, a XVIIA. és a XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására egyaránt irányuló szerződések

Azt a szerződést, amelynek egyszerre tárgya a XVIIA. mellékletben szereplő szolgáltatás és a XVIIB. mellékletben szereplő szolgáltatás, a 34–59. cikkel összhangban kell odaítélni, amennyiben a XVIIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások értéke nagyobb, mint a XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatásoké. Egyéb esetekben a szerződést a 34. és a 43. cikkel összhangban kell odaítélni.



IV. FEJEZET

A leírásokra és az ajánlattételhez szükséges dokumentációra irányadó különös szabályok

34. cikk

Műszaki leírás

(1)  A XXI. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a szerződési dokumentációban, így az ajánlati felhívásban, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, illetve kiegészítő dokumentumokban. Amennyire lehetséges, ezt a műszaki leírást a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjai és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás figyelembevételével kell meghatározni.

(2)  A műszaki leírásnak egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie valamennyi ajánlattevő számára, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a közbeszerzés verseny előtti megnyitását.

(3)  A közösségi joggal összeegyeztethető, jogilag kötelező erejű nemzeti műszaki szabályok sérelme nélkül, a műszaki leírást a következőképpen kell kidolgozni:

a) vagy a XXI. mellékletben meghatározott műszaki leírásra való hivatkozással és – a következő sorrendben – a következőkre történő hivatkozással: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint a termékek felhasználására vonatkozó európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki leírások. Valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie;

b) vagy a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények alapján; ez utóbbi környezetvédelmi jellemzőket is tartalmazhat. E paramétereknek azonban kellően pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának meghatározását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését;

c) vagy a b) pontban említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények alapján, az e teljesítménynek, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé tevő, az a) pontban említett leírásokra történő hivatkozással;

d) vagy egyes jellemzők tekintetében az a) pontban említett leírásokra történő hivatkozással, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban említett teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre történő hivatkozással.

(4)  Ha az ajánlatkérő él a (3) bekezdés a) pontjában említett leírásokra történő hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg az általa hivatkozott leírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában az ajánlatkérő számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásokban meghatározott követelményeknek.

Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés.

(5)  Ha az ajánlatkérő él a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények megállapításának a (3) bekezdésben meghatározott lehetőségével, nem utasíthat vissza olyan, termékre, szolgáltatásra vagy építési beruházásra irányuló ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt átültető nemzeti szabványnak, európai műszaki tanúsítványnak, közös műszaki leírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszernek, amennyiben ezek a leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak.

Az ajánlattevőnek az ajánlatában – az ajánlatkérő számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel – bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeinek.

Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés

(6)  Amennyiben az ajánlatkérők környezetvédelmi jellemzőket állapítanak meg a (3) bekezdés b) pontjában említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, használhatják az európai vagy nemzeti (illetve nemzetközi) ökocímkék vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokat, vagy szükség esetén azok egy részét, feltéve, hogy:

 ezek a leírások megfelelőek a szerződés tárgyát képező árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására,

 a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg,

 az ökocímkét olyan eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél – így kormányzati szerv, fogyasztó, gyártó, forgalmazó és környezetvédelmi szervezet – részt vehetett, és

 a leírások valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők.

Az ajánlatkérők jelezhetik, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében vélelmezik az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megállapított műszaki leírásnak való megfelelést; el kell fogadniuk valamennyi megfelelő bizonyítási eszközt, mint például a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentést.

(7)  „Elismert szervek”: e cikk értelmében olyan vizsgáló és kalibráló laboratóriumok, valamint tanúsító és ellenőrző szervek, amelyek megfelelnek az alkalmazandó európai szabványoknak.

Az ajánlatkérők elfogadják a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervek által kiadott tanúsítványokat.

(8)  A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével, a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan adott márkára vagy forrásra, illetve különleges eljárásra, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának (3) és (4) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása; az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie.

35. cikk

Műszaki leírások közlése

(1)  Az ajánlatkérő kérésre a szerződés megszerzésében érdekelt gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátja az árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseiben rendszeresen említett műszaki leírásokat vagy azokat a műszaki leírásokat, amelyeket a 41. cikk (1) bekezdése szerinti időszakos előzetes tájékoztató hirdetmények tárgyát képező szerződésekhez alkalmazni kíván.

(2)  Amennyiben e műszaki leírások az érdekelt gazdasági szereplők rendelkezésére álló dokumentumokon alapulnak, elegendő az e dokumentumokra való hivatkozás.

36. cikk

Változatok

(1)  Ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szolgál a szerződés odaítélésének szempontjául, az ajánlatkérő figyelembe veheti az ajánlattevő által benyújtott és az ajánlatkérő által megállapított minimumkövetelményeknek megfelelő változatokat.

Az ajánlatkérő az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározza, hogy engedélyezi-e változatok benyújtását, és ha igen, a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni.

(2)  Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélési eljárásai esetében azok az ajánlatkérők, amelyek az (1) bekezdés alapján engedélyezték változatok benyújtását, nem utasíthatnak el valamely változatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott változat, amennyiben sikeres, inkább szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést eredményezne, mint árubeszerzésre irányulót, vagy inkább árubeszerzésre irányuló szerződést eredményezne, mint szolgáltatásnyújtásra irányulót.

37. cikk

Alvállalkozás

Az ajánlattételhez szükséges dokumentációban az ajánlatkérő kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérőt arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat. Ennek megjelölése nem érinti a fő gazdasági szereplő felelősségének a kérdését.

38. cikk

Szerződésteljesítési feltételek

Az ajánlatkérő különleges feltételeket állapíthat meg valamely szerződés teljesítésére vonatkozóan, feltéve, hogy e feltételek összeegyeztethetők a közösségi joggal és szerepelnek a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. A szerződés teljesítésére irányadó feltételek különösen szociális és környezetvédelmi tárgyúak lehetnek.

39. cikk

Adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségek

(1)  Az ajánlatkérő az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megnevezheti – vagy valamely tagállam által kötelezhető arra, hogy megnevezze – azt a szervet vagy szerveket, amelytől, illetve amelyektől a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat a szolgáltatás teljesítése szerinti tagállamban, régióban vagy településen hatályos, adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségekről, amelyeket az építési területen végzendő építési munkákra, illetve a szerződés teljesítése során nyújtott szolgáltatásokra alkalmazni kell.

(2)  Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást adó ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket vagy a közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkezőket arra, hogy nyilatkozzanak arról, hogy ajánlatuk elkészítésénél figyelembe vették a szolgáltatásnyújtás helyén hatályos munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségeket.

Az első albekezdés nem sérti az 57. cikk alkalmazását.



V. FEJEZET

Eljárások

40. cikk

Nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárás alkalmazása

(1)  Árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélésekor az ajánlatkérő az ezen irányelv céljaihoz igazított eljárásokat alkalmazza.

(2)  Az ajánlatkérő az 1. cikk (9) bekezdésének a), b) és c) pontjában leírt eljárások bármelyikét választhatja, amennyiben, a (3) bekezdésre is figyelemmel, a 42. cikknek megfelelően pályázati felhívásra került sor.

(3)  Az ajánlatkérő a következő esetekben előzetes pályázati felhívás nélkül is alkalmazhat szerződés-odaítélési eljárást:

a) amennyiben egy előzetes pályázati felhívással induló eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen;

b) ha valamely szerződés kizárólag kutatás, kísérlet, tanulmány vagy fejlesztés célját szolgálja, és nem nyereségszerzésre vagy a kutatási és fejlesztési költségek fedezésére irányul, és amennyiben az ilyen szerződés odaítélése nem sérti azoknak a későbbi szerződéseknek a versenytárgyalás alapján történő odaítélését, amelyek kifejezetten ezeket a célokat szolgálják;

c) ha műszaki vagy művészeti, illetve a kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okokból a szerződést csak egy meghatározott gazdasági szereplő teljesítheti;

d) amennyiben feltétlenül szükséges, ha az ajánlatkérő által előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos és az előzetes pályázati felhívással induló tárgyalásos eljárások határideje nem tartható be;

e) a korábbi nyertes szállító általi olyan kiegészítő szállításokra irányuló árubeszerzési szerződés esetén, amelynek célja vagy a mindennapi áruk, illetve felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk, illetve felszerelések kibővítése, amennyiben a szállító megváltozása esetén az ajánlatkérő arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagot szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne;

f) a legelőször odaítélt projektben vagy az elsőként megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt a szerződés teljesítéséhez szükségessé vált kiegészítő építési munkák vagy szolgáltatások esetében, azzal a feltétellel, hogy a szerződést az eredeti szerződést teljesítő vállalkozónak, illetve szolgáltatónak ítélik oda:

 amennyiben az ilyen kiegészítő építési munkák, illetve szolgáltatások műszaki vagy gazdasági szempontból nem választhatók külön a fő szerződéstől anélkül, hogy az ne okozna jelentős nehézségeket az ajánlatkérő számára, vagy

 amennyiben az ilyen kiegészítő építési munkák, illetve szolgáltatások, bár az eredeti szerződés teljesítésétől különválaszthatók, feltétlenül szükségesek annak későbbi munkafázisaihoz;

g) építési beruházásra irányuló szerződések esetében, olyan új építési munkákat illetően, amelyek attól a vállalkozótól megrendelt munkák megismétléséből állnak, akinek, illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő már odaítélt egy korábbi szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amelyre az első szerződést pályázati felhívást követően ítélték oda; amint az első projektre ajánlati felhívást tettek közzé, közölni kell, hogy ez az eljárás alkalmazható, és az ajánlatkérő a 16. és a 17. cikk rendelkezéseinek alkalmazásakor figyelembe veszi a későbbi építési munkák becsült összköltségét;

h) árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében;

i) a keretmegállapodás alapján odaítélendő szerződések esetében, feltéve, hogy a 14. cikk (2) bekezdésében említett feltétel teljesül;

j) előnyös vásárlások esetében, amennyiben az árubeszerzésnél alkalom nyílik egy nagyon rövid ideig fennálló, különösen előnyös lehetőség kihasználására, amelynél az ár a rendes piaci áraknál lényegesen alacsonyabb;

k) akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető szállítótól, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás vagyonfelügyelőjétől vagy felszámolójától – csődeljárás, felszámolási eljárás vagy csődegyezség keretében, vagy a nemzeti törvények vagy rendeletek szerinti más, hasonló eljárás keretében – különösen előnyös feltételek mellett történő árubeszerzés esetében;

l) amennyiben a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés egy, az ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően szervezett tervpályázatot követő folyamat részét képezi, és a szerződést az alkalmazandó szabályok értelmében a pályázat nyertesének vagy egyik nyertesének kell odaítélni; ez utóbbi esetben az összes nyertest meg kell hívni a tárgyalásokban való részvételre.



VI. FEJEZET

A közzététel és az átláthatóság szabályai



1. szakasz

A hirdetmények közzététele

41. cikk

Időszakos előzetes tájékoztatók és a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmények

(1)  Az ajánlatkérő – a XVA. mellékletben említett és a Bizottság által közzétett vagy a XX. melléklet 2. pontjának b) alpontjában leírt „felhasználói oldalán” általa közzétett, időszakos előzetes tájékoztató útján – évente legalább egyszer nyilvánosságra hozza a következőket:

a) árubeszerzésre irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét termékcsoportonként, amelyeket a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni, amennyiben a becsült összérték – figyelembe véve a 16. és a 17. cikk rendelkezéseit – legalább 750 000 EUR.

A termékcsoportot az ajánlatkérő a CPV-nómenklatúrára való hivatkozással állapítja meg;

b) szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét a XVIIA. mellékletben felsorolt minden egyes szolgáltatáskategóriában, amelyeket az ajánlatkérő a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni, amennyiben a becsült összérték – figyelembe véve a 16. és a 17. cikk rendelkezéseit – legalább 750 000 EUR;

c) építési beruházásra irányuló szerződések esetében azon, építési beruházásra irányuló szerződések vagy keretmegállapodások alapvető jellemzőit, amelyeket az ajánlatkérő a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni, és amelyek becsült összértéke – figyelembe véve a 17. cikk rendelkezéseit – a 16. cikkben megállapított értékhatárt eléri.

Az a) és a b) pontban említett hirdetményeket a költségvetési év kezdete után a lehető leghamarabb el kell küldeni a Bizottságnak, vagy közzé kell tenni a felhasználói oldalon.

A c) pontban említett hirdetményt az ajánlatkérő által odaítélni kívánt építési beruházásra irányuló szerződés vagy keretmegállapodás tervét jóváhagyó döntés után a lehető leghamarabb el kell küldeni a Bizottságnak, vagy közzé kell tenni a felhasználói oldalon.

A felhasználói oldalukon időszakos előzetes tájékoztatót közzétevő ajánlatkérők elektronikus formában hirdetményt küldenek a Bizottságnak az időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételéről, a hirdetmények elektronikus továbbításának a XX. melléklet 3. pontjában feltüntetett formátumával és eljárásával összhangban.

Az a), a b) és a c) pontban említett hirdetmények közzététele csak akkor kötelező, ha az ajánlatkérő él az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő csökkentésének a 45. cikk (4) bekezdésében megállapított lehetőségével.

Ez a bekezdés nem alkalmazható az előzetes pályázati felhívás nélküli eljárásoknál.

(2)  Az ajánlatkérő különösen a jelentősebb projektjeire vonatkozó időszakos előzetes tájékoztatókat teheti közzé anélkül – vagy intézkedhet arról, hogy a Bizottság közzétegye azokat anélkül –, hogy megismételné a valamely időszakos előzetes tájékoztató hirdetményben korábban már közzétett információkat, feltéve, hogy egyértelműen felhívja a figyelmet arra, hogy ezek kiegészítő hirdetmények.

(3)  Ha az ajánlatkérő az 53. cikkel összhangban minősítési rendszert kíván bevezetni, a rendszerről a XIV. mellékletben említett hirdetményt kell készíteni, feltüntetve a minősítési rendszer célját és a működésére vonatkozó szabályokhoz való hozzáférési lehetőséget. Ha a minősítési rendszer működésének időtartama három évnél hosszabb, a hirdetményt évente közzé kell tenni. Ha a minősítési rendszer alkalmazása rövidebb időtartamra szól, elegendő az első hirdetmény.

42. cikk

Pályázati felhívásként használt hirdetmények

(1)  Az árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében a pályázati felhívás a következőképpen tehető közzé:

a) a XVA. mellékletben említett időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény útján; vagy

b) a XIV. mellékletben említett, minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény útján; vagy

c) a XIII. melléklet A., B. vagy C. pontjában említett hirdetmény útján.

(2)  Dinamikus beszerzési rendszer esetében, a magára a rendszerre vonatkozó pályázati felhívás az (1) bekezdés c) pontjában említett hirdetmény útján történik, míg az ilyen rendszeren alapuló szerződésre vonatkozó pályázati felhívás a XIII. melléklet D. pontjában említett egyszerűsített hirdetmény útján történik.

(3)  Amennyiben a pályázati felhívás időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény útján történik, a hirdetmény:

a) konkrétan megjelöli az odaítélendő szerződés tárgyát képező árubeszerzést, építési beruházást vagy szolgáltatást;

b) tartalmazza azt, hogy a szerződést pályázati felhívásról szóló hirdetmény további közzététele nélküli meghívásos vagy tárgyalásos eljárás útján ítélik oda, és felkéri az érdekelt gazdasági szereplőket, hogy részvételi szándékukat írásban közöljék; valamint

c) közzétételére a XX. melléklettel összhangban, legfeljebb 12 hónappal a 47. cikk (5) bekezdésében említett felhívás elküldésének napja előtt kerül sor. Ezenkívül az ajánlatkérő betartja a 45. cikkben megállapított határidőket.

43. cikk

Szerződés odaítéléséről szóló hirdetmények

(1)  Az az ajánlatkérő, amely szerződést vagy keretmegállapodást ítélt oda, a szerződés vagy keretmegállapodás odaítélésétől számított két hónapon belül és a Bizottság által a 68. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően megállapítandó feltételek alapján, a szerződés odaítéléséről szóló, a XVI. mellékletben említett hirdetményt küld.

A 14. cikk (2) bekezdése szerinti, keretmegállapodás alapján odaítélt szerződések esetében az ajánlatkérő nem köteles az említett megállapodáson alapuló minden egyes szerződés esetében hirdetményt küldeni a szerződés-odaítélési eljárás eredményéről.

Az ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt az egyes szerződések odaítélését követő két hónapon belül küldi meg. E hirdetményeket azonban negyedévente össze is vonhatja. Ebben az esetben az egyes negyedévek végétől számított két hónapon belül küldi meg az összevont hirdetményeket.

(2)  A XVI. melléklettel összhangban szolgáltatott és közzétételre szánt adatokat a XX. melléklettel összhangban kell közzétenni. Ezzel összefüggésben a Bizottság minden olyan szenzitív üzleti szempontot tiszteletben tart, amelyre az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatok számára, a gazdasági szereplők személyére, illetve az árakra vonatkozó adatok továbbításakor esetleg felhívja a figyelmet.

(3)  Ha az ajánlatkérő kutatási és fejlesztési szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést (a továbbiakban: K + F szerződés) ítél oda a 40. cikk (3) bekezdése b) pontjának megfelelő, pályázati felhívás nélküli eljárás útján, a XVI. cikkel összhangban a teljesített szolgáltatások jellegére és mennyiségére vonatkozóan szolgáltatandó adatok körében elegendő, ha „kutatási és fejlesztési szolgáltatások”-at említ.

Ha az ajánlatkérő olyan K + F szerződést ítél oda, amely a 40. cikk (3) bekezdése b) pontjának megfelelő, pályázati felhívás nélküli eljárás útján nem ítélhető oda, az üzleti titoktartás alapján korlátozhatja a XVI. melléklettel összhangban a teljesített szolgáltatások jellegére és mennyiségére vonatkozóan szolgáltatandó adatok körét.

Ilyen esetben az ajánlatkérő biztosítja, hogy az e bekezdés alapján közzétett adatok legalább olyan részletesek legyenek, mint a 42. cikk (1) bekezdésével összhangban közzétett, pályázati felhívásról szóló hirdetményben szereplő adatok.

Ha az ajánlatkérő minősítési rendszert alkalmaz, a fent említett esetben biztosítja, hogy az ilyen adatok legalább olyan részletesek legyenek, mint a minősített szolgáltatók 53. cikk (7) bekezdésével összhangban összeállított jegyzékében említett kategória.

(4)  A XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatásokra vonatkozóan odaítélt szerződések esetében az ajánlatkérőnek fel kell tüntetnie a hirdetményben, hogy beleegyezik annak közzétételébe.

(5)  A XVI. melléklettel összhangban szolgáltatott és közzétételre nem szánt adatok egyszerűsített formában és a XX. melléklettel összhangban csak statisztikai célokra tehetők közzé.

44. cikk

A hirdetmények közzétételének formája és módja

(1)  A hirdetményeknek a XIII., a XIV., a XVA., a XVB. és a XVI. mellékletben említett adatokat és adott esetben bármely más, az ajánlatkérő által hasznosnak ítélt adatot, a Bizottság által a 68. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott szabvány-formanyomtatványok formájában kell tartalmazniuk.

(2)  Az ajánlatkérők által a Bizottságnak küldött hirdetményeket vagy a XX. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton, vagy más módon kell elküldeni.

A 41., a 42. és a 43. cikkben említett hirdetményeket a XX. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontjában megállapított közzétételi technikai jellemzőknek megfelelően kell közzétenni.

(3)  A XX. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton készített és továbbított hirdetményeket elküldésük után legkésőbb öt nappal közzé kell tenni.

Azokat a hirdetményeket, amelyeket nem elektronikus úton, nem a XX. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban továbbítanak, elküldésük után legkésőbb 12 nappal kell közzétenni. Azonban kivételes esetben a 42. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett hirdetményt az ajánlatkérő kérésére öt napon belül közzé kell tenni, feltéve, hogy a hirdetményt telefaxon küldték.

(4)  A hirdetményt teljes terjedelmében, a Közösség valamely, az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelvén kell közzétenni, és ez az eredeti nyelvi változat tekintendő az egyetlen hiteles szövegnek. A többi hivatalos nyelven az egyes hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását kell közzétenni.

A hirdetmények Bizottság általi közzétételének költségeit a Közösség viseli.

(5)  A hirdetmény és annak tartalma a Bizottság részére történő elküldésének időpontja előtt nemzeti szinten nem tehető közzé.

A nemzeti szinten közzétett hirdetmények nem tartalmazhatnak a Bizottságnak elküldött vagy a 41. cikk (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a felhasználói oldalon közzétett hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de meg kell említeniük a hirdetmény Bizottság részére történő feladásának vagy a felhasználói oldalon történő közzétételének az időpontját.

Az időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény az ebben a formában történt közzétételéről szóló hirdetménynek a Bizottság részére történő feladása előtt nem tehető közzé a felhasználói oldalon; és tartalmaznia kell e feladás időpontját.

(6)  Az ajánlatkérőnek tudnia kell bizonyítani a hirdetmények feladásának időpontját.

(7)  A Bizottság visszaigazolja az ajánlatkérőnek az elküldött adatok közzétételét, megemlítve e közzététel időpontját. Ez a visszaigazolás a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.

(8)  Az ajánlatkérő az (1)–(7) bekezdéssel összhangban közzétehet olyan hirdetményeket, amelyek nem tartoznak az ezen irányelvben megállapított közzétételi követelmények hatálya alá.



2. szakasz

Határidők

45. cikk

A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők

(1)  A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az ajánlatkérő különös figyelmet fordít a szerződés összetettségére és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időre, az e cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.

(2)  Nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlati felhívás feladásának napjától számított 52 nap.

(3)  Előzetes pályázati felhívással induló meghívásos és tárgyalásos eljárásnál a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) a 42. cikk (1) bekezdésnek c) pontja alapján közzétett hirdetményre vagy egy ajánlatkérőnek a 47. cikk (5) bekezdése szerinti felhívására benyújtott részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidő általános szabályként a hirdetmény, illetve felhívás feladásának időpontjától számított legalább 37 nap, és semmiképpen nem lehet 22 napnál kevesebb, ha a hirdetményt nem elektronikus úton vagy telefaxon küldik meg közzétételre, illetve 15 napnál kevesebb, ha a hirdetményt ilyen módon továbbították;

b) az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidőt az ajánlatkérő és a kiválasztott jelentkezők kölcsönös megállapodással rögzíthetik, feltéve, hogy az összes jelentkezőnek azonos idő áll rendelkezésére az ajánlatok elkészítésére és benyújtására;

c) amennyiben nincs lehetőség megállapodásra az ajánlatok beérkezési határidejére vonatkozóan, az ajánlatkérő jelöl ki egy, főszabályként legalább 24 napos határidőt, amely semmiképpen nem lehet kevesebb az ajánlati felhívás időpontjától számított 10 napnál.

(4)  Ha az ajánlatkérő a 41. cikk (1) bekezdésében említett időszakos előzetes tájékoztató hirdetményt tett közzé a XX. melléklettel összhangban, az ajánlatok beérkezésének minimális határideje nyílt eljárásban általános szabályként legalább 36 nap, de semmiképpen nem lehet a hirdetmény elküldésének napjától számított 22 napnál rövidebb.

Ezek a csökkentett határidők akkor megengedettek, ha az időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény a XVA. melléklet I. részében előírt adatokon kívül tartalmazza a XVA. melléklet II. részében előírt valamennyi adatot, amennyiben ez utóbbi adatok a hirdetmény közzétételekor rendelkezésre állnak, és a hirdetményt a 42. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett hirdetmény elküldése előtt legalább 52 nappal és legfeljebb 12 hónappal közzétételre megküldték.

(5)  Amennyiben a hirdetményeket – az adattovábbításnak a XX. melléklet 3. pontjában leírt formátumával és eljárásaival összhangban – elektronikus úton készítik el és továbbítják, a meghívásos és tárgyalásos eljárásokban a részvételi jelentkezések és a nyílt eljárásokban az ajánlatok beérkezésének határideje hét nappal csökkenthető.

(6)  Kivéve a (3) bekezdés b) pontjával összhangban, kölcsönös megállapodás útján rögzített határidők esetét, a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárások során az ajánlatok beérkezésének határideje további öt nappal csökkenthető, amennyiben az ajánlatkérő – a XX. melléklettel összhangban – elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és bármely más kiegészítő irathoz a pályázati felhívásként használt hirdetmény közzétételének az időpontjától. A hirdetménynek tartalmaznia kell azt az internetcímet, amelyen e dokumentáció elérhető.

(7)  Nyílt eljárásoknál a (4), az (5) és a (6) bekezdésben előírt csökkentések kumulatív hatása semmiképpen nem eredményezheti azt, hogy az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő a hirdetmény elküldésétől számított 15 napnál rövidebb legyen.

Ha azonban a hirdetményt nem telefaxon vagy elektronikus úton továbbítják, a (4), az (5) és a (6) bekezdésben előírt csökkentések kumulatív hatása a nyílt eljárásban semmiképpen nem eredményezheti azt, hogy az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő a hirdetmény elküldésétől számított 22 napnál rövidebb legyen.

(8)  A (4), az (5) és a (6) bekezdésben előírt csökkentések kumulatív hatása semmiképpen nem eredményezheti azt, hogy a 42. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint közzétett hirdetményre vagy az ajánlatkérőnek a 47. cikk (5) bekezdése szerinti felhívására küldött részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidő a hirdetmény, illetve a felhívás elküldésétől számított 15 napnál rövidebb legyen.

Meghívásos és tárgyalásos eljárások esetében a (4), az (5) és a (6) bekezdésben előírt csökkentések kumulatív hatása semmiképpen nem eredményezheti azt, hogy az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő – kivéve a (3) bekezdés b) pontjával összhangban, kölcsönös megállapodás útján rögzített határidőt – az ajánlati felhívás elküldésétől számított 10 napnál rövidebb legyen.

(9)  Ha bármely okból az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és a kiegészítő iratok vagy további információ rendelkezésre bocsátása, bár időben kérték, a 46. és a 47. cikkben említett határidőn belül nem történt meg, vagy amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése, vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, az ajánlatok beérkezésének határidejét ennek megfelelően meg kell hosszabbítani – kivéve a (3) bekezdés b) pontjával összhangban, kölcsönös megállapodás útján rögzített határidőket –, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról.

(10)  Az e cikkben megállapított határidők összefoglaló táblázata a XXII. mellékletben található.

46. cikk

Nyílt eljárások: ajánlattételhez szükséges dokumentáció, kiegészítő iratok és további információ

(1)  Nyílt eljárások esetében, amennyiben az ajánlatkérő nem nyújt a 45. cikk (6) bekezdésével összhangban, elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és bármely kiegészítő irathoz, az ajánlattételhez szükséges dokumentációt és a kiegészítő iratokat a kérelem beérkezésétől számított hat napon belül meg kell küldeni a gazdasági szereplőknek, feltéve, hogy azt az ajánlattétel határideje előtt kellő időben kérték.

(2)  Az ajánlattételhez szükséges dokumentációra vonatkozó további információt, feltéve, hogy kellő időben kérték, az ajánlatkérő vagy az illetékes szervezeti egység az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal bocsátja rendelkezésre.

47. cikk

Ajánlattételre vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívások

(1)  A meghívásos és a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott jelentkezőket ajánlattételre, illetve a tárgyalásban való részvételre. A jelentkezőknek küldött felhívás a következők valamelyikét tartalmazza:

 vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és az esetleges kiegészítő iratok egy-egy példányát, vagy

 az első francia bekezdésben említett, ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és kiegészítő iratokhoz való hozzáférésre történő hivatkozást, amennyiben azokat a 45. cikk (6) bekezdésével összhangban elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetővé tették.

(2)  Ha az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és/vagy bármely kiegészítő irat a szerződés-odaítélési eljárásért felelős ajánlatkérőtől eltérő szervezetnél található, a felhívásnak tartalmaznia kell azt a címet, ahonnan az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és az említett iratok megkérhetők, tartalmaznia kell adott esetben az ezen iratok megkérésére vonatkozó határidőt, az iratokért fizetendő összeget és a fizetés módját. Az illetékes szervezeti egység a kérés beérkezése után haladéktalanul megküldi a dokumentációt a gazdasági szereplőnek.

(3)  Az ajánlattételhez szükséges dokumentációra vagy a kiegészítő iratokra vonatkozó további információkat, feltéve, hogy azokat kellő időben kérték, az ajánlatkérő vagy az illetékes szervezeti egység az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal küldi meg.

(4)  Ezenkívül a felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) adott esetben a kiegészítő iratok megkérésének határidejét, valamint az ilyen iratokért fizetendő összeg nagyságát és a fizetési feltételeket;

b) az ajánlatok beérkezésének utolsó napját, a címet, amelyre az ajánlatokat küldeni kell, és az ajánlattétel nyelvét vagy nyelveit;

c) bármely közzétett hirdetményre való hivatkozást;

d) a csatolandó iratok megnevezését;

e) a szerződés odaítélésének szempontjait, ha a pályázati felhívásként használt, minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményben nem szerepelnek;

f) a szerződés-odaítélési szempontok relatív súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben a hirdetmény, a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció ezt az információt nem tartalmazza.

(5)  Amennyiben a pályázati felhívás eszköze időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény, az ajánlatkérő a későbbiekben valamennyi jelentkezőt felhívja arra, hogy az ajánlattevők vagy a tárgyalásban részt vevők kiválasztásának megkezdése előtt az adott szerződésre vonatkozó részletes tájékoztatás alapján erősítse meg részvételi szándékát.

Ennek a felhívásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) jelleg és mennyiség, beleértve a kiegészítő szerződésekre vonatkozó valamennyi opciót, és – amennyiben lehetséges – az ezen opciók gyakorlására várhatóan rendelkezésre álló idő; megújítható szerződések esetében a jelleg és a mennyiség, valamint – amennyiben lehetséges – a közbeszerzés tárgyát képező építési beruházásra, árubeszerzésre, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló pályázatok jövőbeli hirdetményei közzétételének várható időpontja;

b) az eljárás típusa: meghívásos vagy tárgyalásos;

c) adott esetben az áruszállítás vagy az építési beruházás, illetve a szolgáltatások teljesítése megkezdésének vagy befejezésének időpontja;

d) az ajánlati felhívás iránti kérelem beküldésének végső határideje és a cím, amelyre e kérelmeket küldeni kell, valamint a kérelem nyelve vagy nyelvei;

e) a szerződést odaítélő szervezet címe, valamint az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és az egyéb iratok megszerzéséhez szükséges információ;

f) a gazdasági szereplőktől megkövetelt gazdasági és technikai feltételek, pénzügyi biztosítékok és adatok;

g) a közbeszerzési eljárással összefüggő iratok megszerzéséért fizetendő összeg nagysága és a fizetés módja;

h) az ajánlati felhívás tárgyát képező szerződés formája: adásvétel, bérlet, lízing vagy részletvétel, illetve ezek bármilyen kombinációja; és

i) a szerződés-odaítélési szempontok és azok súlyozása vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendje, amennyiben az előzetes tájékoztató hirdetmény vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció, illetve az ajánlati vagy a tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívás ezt az információt nem tartalmazza.



3. szakasz

Kommunikáció és tájékoztatás

48. cikk

A kommunikációra vonatkozó szabályok

(1)  Az e címben említett valamennyi kommunikáció és információcsere – az ajánlatkérő választása szerint – postai úton, telefaxon, a (4) és az (5) bekezdésnek megfelelően elektronikus úton, a (6) bekezdésben említett esetekben és körülmények között telefonon, vagy pedig e módokat kombinálva bonyolítható.

(2)  A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, és így nem korlátozhatják a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését.

(3)  A kommunikációt, az információcserét és az adattárolást olyan módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok sértetlenségének, valamint az ajánlatok és részvételi jelentkezések bizalmasságának megőrzését, továbbá azt, hogy az ajánlatkérő csak azután vizsgálja meg az ajánlatok és a részvételi jelentkezések tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.

(4)  Az elektronikus úton történő kommunikációhoz használandó eszközöknek és azok műszaki jellemzőinek biztosítaniuk kell a megkülönböztetés-mentességet, valamint általánosan elérhetőnek és a széles körben használt információtechnológiai és kommunikációs technológiai termékekkel együttműködőképesnek kell lenniük.

(5)  Az ajánlatok elektronikus továbbításához és átvételéhez használt eszközökre, valamint a részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásához szükséges leírásokra vonatkozó információt – az adatvédelmi kódolást is beleértve – az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani. Ezen kívül az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközöknek meg kell felelniük a XXIV. mellékletben szereplő követelményeknek;

b) a tagállamok az 1999/93/EK irányelv 5. cikkének megfelelően előírhatják, hogy az elektronikus ajánlatokat – az említett cikk (1) bekezdésével összhangban – fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni;

c) a tagállamok önkéntes akkreditációs rendszereket vezethetnek be vagy tarthatnak fenn, amelyek célja, hogy az ilyen eszközök esetében igénybe vett tanúsítási szolgáltatás színvonalát emeljék;

d) az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők vállalják, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések benyújtására megállapított határidő lejárta előtt benyújtják az 52. cikk (2) és (3) bekezdésében, az 53. és az 54. cikkben említett dokumentumokat, tanúsítványokat és nyilatkozatokat, amennyiben azok elektronikus formátumban nem állnak rendelkezésre.

(6)  A részvételi jelentkezések továbbítására a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a közbeszerzési eljárásban való részvételre vonatkozó jelentkezést írásban vagy telefonon kell megtenni;

b) ha a részvételi jelentkezést telefonon teszik meg, azt a beérkezésére megállapított határidő lejárta előtt írásban meg kell erősíteni;

c) az ajánlatkérő megkövetelheti, hogy a telefaxon küldött részvételi jelentkezést postai vagy elektronikus úton erősítsék meg, amennyiben jogi bizonyítás céljából szükséges. Az ajánlatkérőnek minden ilyen követelményt – a megerősítés postai vagy elektronikus úton történő elküldésének határidejével együtt – fel kell tüntetnie a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy a 47. cikk (5) bekezdésében említett felhívásban.

49. cikk

A minősítést kérelmezők, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

(1)  Az ajánlatkérő a lehető leghamarabb tájékoztatja az érintett gazdasági szereplőket a keretmegállapodás megkötésével, szerződés odaítélésével vagy dinamikus beszerzési rendszerbe való felvétellel kapcsolatos döntésekről, beleértve a keretmegállapodás megkötésének mellőzésére, a pályázat tárgyát képező szerződés odaítélésének mellőzésére, az eljárás újraindítására és a dinamikus beszerzési rendszer bevezetésének mellőzésére vonatkozó döntések indokát; ezt a tájékoztatást az ajánlatkérőnek – kérésre – írásban kell megadnia.

(2)  Az érintett fél kérésére az ajánlatkérő a lehető leghamarabb tájékoztatást ad:

 a sikertelen jelentkezőnek jelentkezése elutasításának indokairól,

 a sikertelen ajánlattevőnek ajánlata elutasításának indokairól, beleértve – a 34. cikk (4) és (5) bekezdésében említett esetekben – az egyenértékűség hiányára vonatkozó döntésének, illetve arra vonatkozó döntésének indokait, hogy az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás nem felel meg a teljesítménybeli vagy funkcionális követelményeknek,

 minden olyan ajánlattevőnek, aki elfogadható ajánlatott tett, a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről, valamint a sikeres ajánlattevőnek vagy a keretmegállapodás részes feleinek nevéről.

Az erre rendelkezésre álló idő semmiképpen nem haladhatja meg az írásbeli kérelem beérkezésétől számított 15 napot.

Az ajánlatkérő azonban dönthet úgy, hogy egyes, az (1) bekezdésben említett, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére, illetve dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételre vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információ közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy bizonyos – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, beleértve azon gazdasági szereplő érdekeit, amelynek, illetve akinek a szerződést odaítélték, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

(3)  Minősítési rendszert létrehozó és működtető ajánlatkérők hat hónapon belül tájékoztatják a kérelmezőket a minősítésre vonatkozó döntésükről.

Ha a döntéshozatal a kérelem benyújtásától számított négy hónapnál több időt vesz igénybe, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül tájékoztatja a kérelmezőt a hosszabb időtartam indokairól és kérelme elfogadásának vagy elutasításának időpontjáról.

(4)  Azon kérelmezőket, amelyek minősítését elutasítják, a lehető leghamarabb – mindenképpen a döntéshozataltól számított legfeljebb 15 napon belül – tájékoztatni kell erről a döntésről és az elutasítás okairól. Az okoknak az 53. cikk (2) bekezdésében említett minősítési szempontokon kell alapulniuk.

(5)  Minősítési rendszert létrehozó és működtető ajánlatkérő valamely gazdasági szereplő minősítését csak az 53. cikk (2) bekezdésben említett minősítési szempontokon alapuló okok miatt szüntetheti meg. A minősítés megszüntetésére vonatkozó szándékot előzetesen – a minősítés várható megszüntetése előtt legalább 15 nappal, a javasolt intézkedés indokával vagy indokaival együtt – írásban kell közölni a gazdasági szereplővel.

50. cikk

Az odaítélt szerződésekre vonatkozóan tárolandó adatok

(1)  Az ajánlatkérő minden egyes szerződés tekintetében azokat a megfelelő adatokat őrzi meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy egy későbbi időpontban indokolni tudja a következőkkel kapcsolatos döntéseket:

a) a gazdasági szereplők minősítése és kiválasztása, valamint a szerződések odaítélése;

b) előzetes pályázati felhívás nélküli eljárások alkalmazása, a 40. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

c) az I. cím II. fejezetében és az e cím II. fejezetében előírt eltérések értelmében e cím III–VI. fejezete alkalmazásának mellőzése.

Az ajánlatkérő megteszi a megfelelő lépéseket az elektronikus úton folytatott szerződés-odaítélési eljárások menetének dokumentálása érdekében.

(2)  Az adatokat a szerződés odaítélésének időpontjától számított legalább négy éven keresztül meg kell őrizni annak érdekében, hogy ezen időszak alatt az ajánlatkérő a Bizottságnak – kérésére – meg tudja adni a szükséges felvilágosítást.



VII. FEJEZET

Az eljárás menete

51. cikk

Általános rendelkezések

(1)  A közbeszerzési eljárások résztvevőinek kiválasztása céljából:

a) az az ajánlatkérő, amely az 54. cikk (1), (2) vagy (4) bekezdésével összhangban szabályokat és szempontokat határozott meg az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők kizárására, kizárja azokat a gazdasági szereplőket, amelyek megfelelnek e szabályoknak és szempontoknak;

b) az említett ajánlatkérő az 54. cikk alapján megállapított objektív szabályokkal és szempontokkal összhangban választja ki az ajánlattevőket és a részvételre jelentkezőket;

c) meghívásos és pályázati felhívással induló tárgyalásos eljárásoknál az említett ajánlatkérő adott esetben az 54. cikkel összhangban csökkenti az a) és a b) pont alapján kiválasztott jelentkezők számát.

(2)  Amennyiben a pályázati felhívás minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény útján és a pályázati felhívás tárgyát képző egyes szerződések odaítélésére irányuló eljárásban részt vevők kiválasztása céljából történik, az ajánlatkérő:

a) az 53. cikk rendelkezéseivel összhangban minősíti a gazdasági szereplőket;

b) az ekként minősített gazdasági szereplőkre alkalmazza az (1) bekezdés azon rendelkezéseit, amelyek meghívásos vagy tárgyalásos eljárásokra vonatkoznak.

(3)  Az ajánlatkérő ellenőrzi, hogy a kiválasztott ajánlattevők által benyújtott ajánlatok megfelelnek-e az ajánlatokra alkalmazandó szabályoknak és követelményeknek, és az 55. és 57. cikkben megállapított szempontok alapján ítéli oda a szerződést.



1. szakasz

Minősítés és minőségi kiválasztás

52. cikk

Adminisztratív, műszaki és pénzügyi feltételek, valamint tanúsítványok, vizsgálatok és bizonyítékok kölcsönös elismerése

(1)  A meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban történő részvételre való kiválasztáskor, a minősítésre vonatkozó döntés meghozatalakor, illetve a szempontok és szabályok naprakésszé tételekor az ajánlatkérő:

a) nem alkalmaz egyes gazdasági szereplők esetében olyan adminisztratív, műszaki vagy pénzügyi feltételeket, amelyeket más gazdasági szereplők esetében nem alkalmazna;

b) nem követel meg olyan vizsgálatokat vagy bizonyítékokat, amelyek egy már rendelkezésre álló objektív bizonyítékot szolgáltatnának.

(2)  Ha az ajánlatkérő a gazdasági szereplő bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítványt kér, akkor a tanúsítással kapcsolatos európai szabványsorozatnak megfelelő szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia.

Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. A gazdasági szereplőktől el kell fogadnia az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is.

(3)  Építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseknél és csak indokolt esetekben, az ajánlatkérő a gazdasági szereplő műszaki alkalmasságának ellenőrzése érdekében megkövetelheti azon környezetvédelmi vezetési intézkedések feltüntetését, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítésekor alkalmazni tud. Ilyen esetben, ha az ajánlatkérő a gazdasági szereplő bizonyos környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor az EMAS-ra, vagy a tanúsítással kapcsolatos közösségi jogszabályoknak, illetve a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak megfelelő szervek által tanúsított, vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia.

Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. A gazdasági szereplőktől el kell fogadnia az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is.

53. cikk

Minősítési rendszerek

(1)  Az ajánlatkérő, ha kívánja, a gazdasági szereplők minősítésére szolgáló rendszert hozhat létre és működtethet.

A minősítési rendszert létrehozó és működtető ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy a gazdasági szereplők bármikor kérhessék minősítésüket.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti rendszer különböző minősítési fokozatokból állhat.

A rendszert az ajánlatkérő által megállapítandó objektív minősítési szempontok és szabályok alapján kell működtetni.

Amennyiben e szempontok és szabályok műszaki leírásokat is tartalmaznak, a 34. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. A szempontok és szabályok igény szerint frissíthetők.

(3)  A (2) bekezdésben említett minősítési szempontok és szabályok tartalmazhatják a 2004/18/EK irányelv 45. cikkében felsorolt kizárási szempontokat, az abban megállapított feltételek szerint.

Amennyiben az ajánlatkérő a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérő szerv, e szempontoknak és szabályoknak tartalmazniuk kell a 2004/18/EK irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kizárási szempontokat.

(4)  Amennyiben a (2) bekezdésben említett minősítési szempontok és szabályok a gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitására vonatkozó követelményeket tartalmaznak, a gazdasági szereplő szükség esetén egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a közötte és e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő számára, hogy ezek az erőforrások a minősítési rendszer érvényességének teljes időtartama alatt rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 11. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

(5)  Amennyiben a (2) bekezdésben említett minősítési szempontok és szabályok a gazdasági szereplő műszaki és/vagy szakmai alkalmasságára vonatkozó követelményeket tartalmaznak, a gazdasági szereplő szükség esetén egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a közötte és e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő számára, hogy ezek az erőforrások a minősítési rendszer érvényességének teljes időtartama alatt rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a szükséges erőforrásokat a gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátják.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 11. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

(6)  A (2) bekezdésben említett minősítési szempontokat és szabályokat kérésre a gazdasági szereplők rendelkezésére kell bocsátani. E szempontok és szabályok frissítéséről az érdekelt gazdasági szereplőket tájékoztatni kell.

Ha az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy bizonyos egyéb szervezetek vagy szervek minősítési rendszere megfelel saját követelményeinek, akkor az érdekelt gazdasági szereplőkkel közli e szervezetek vagy szervek nevét.

(7)  A minősített gazdasági szereplőkről írásbeli nyilvántartást kell vezetni; e nyilvántartás a minősítés hatálya alá tartozó szerződéstípusok szerint kategóriákra osztható.

(8)  Minősítési rendszer létrehozásakor, illetve működtetésekor az ajánlatkérőnek különösen a következő rendelkezéseket kell tiszteletben tartania: a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményekre vonatkozóan a 41. cikk (3) bekezdését, a minősítés iránti kérelmet benyújtott gazdasági szereplők tájékoztatására vonatkozóan a 49. cikk (3), (4) és (5) bekezdését, a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény útján történő pályázati felhívás esetén a résztvevők kiválasztására vonatkozóan az 51. cikk (2) bekezdését, továbbá az adminisztratív, műszaki és pénzügyi feltételek, valamint tanúsítványok, vizsgálatok és bizonyítékok kölcsönös elismerése vonatkozásában az 52. cikket.

(9)  Amennyiben a pályázati felhívás minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény útján történik, a meghívásos eljárásban részt vevő ajánlattevőket, illetve a tárgyalásos eljárás résztvevőit az ilyen rendszerrel összhangban, a minősített jelentkezők közül kell kiválasztani.

54. cikk

A minőségi kiválasztás szempontjai

(1)  A nyílt eljáráshoz kiválasztási szempontokat meghatározó ajánlatkérő a szempontok meghatározását a gazdasági szereplők rendelkezésére álló objektív szabályokkal és szempontokkal összhangban végzi.

(2)  A meghívásos vagy tárgyalásos eljáráshoz részvételre jelentkezőket kiválasztó ajánlatkérő a jelentkezők kiválasztását az általa meghatározott és a gazdasági szereplők rendelkezésére álló objektív szabályok és szempontok szerint végzi.

(3)  Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásnál a szempontok alapulhatnak azon az objektív szükségleten, hogy az ajánlatkérőnek a jelentkezők számát a közbeszerzési eljárás sajátos jellemzői és az eljárás lefolytatásához szükséges erőforrások egyensúlyának szükségessége által indokolt szintre kell csökkentenie. A kiválasztott jelentkezők számával kapcsolatban azonban figyelembe kell venni a megfelelő verseny biztosításának szükségességét is.

(4)  Az (1) és a (2) bekezdésben említett szempontok tartalmazhatják a 2004/18/EK irányelv 45. cikkében felsorolt kizárási szempontokat, az abban megállapított feltételek szerint.

Amennyiben az ajánlatkérő a 2 cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérő szerv, az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett szempontoknak és szabályoknak tartalmazniuk kell a 2004/18/EK irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kizárási szempontokat.

(5)  Amennyiben az (1) és a (2) bekezdésben említett szempontok a gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitására vonatkozó követelményeket tartalmaznak, a gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a közötte és az e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 11. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

(6)  Amennyiben az (1) és a (2) bekezdésben említett szempontok a gazdasági szereplő műszaki és/vagy szakmai alkalmasságára vonatkozó követelményeket tartalmaznak, a gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a közötte és az e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő számára, hogy a szerződés teljesítéséhez ezek az erőforrások a rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a szükséges erőforrásokat a gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátják.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 11. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.



2. szakasz

A szerződés odaítélése

55. cikk

A szerződés odaítélésének szempontjai

(1)  Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő a szerződéseket a következő szempontok alapján ítéli oda:

a) ha a szerződés odaítélése az ajánlatkérő szempontjából gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján történik, a kérdéses szerződés tárgyától függően olyan különböző szempontok alapján, mint például a szállítási vagy a teljesítési határidő, a folyó költségek, a költséghatékonyság, a minőség, az esztétikai és a funkcionális jellemzők, a műszaki érték, a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a pótalkatrészek biztosítására vonatkozó kötelezettség, az ellátás biztonsága és az ár; egyébként pedig

b) kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján.

(2)  A harmadik albekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását.

Ezeket a súlyozásokat – megfelelő maximális terjedelem megadása mellett – egy skálán lehet kifejezni.

Amennyiben az ajánlatkérő véleménye szerint a súlyozás bizonyítható okokból nem lehetséges, az ajánlatkérőnek a szempontokat csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie.

A relatív súlyozást, illetve a fontossági sorrendet – az esetnek megfelelően – a pályázati felhívásként használt hirdetményben, a 47. cikk (5) bekezdésében említett, szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, az ajánlati vagy tárgyalási felhívásban, vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban kell feltüntetni.

56. cikk

Az elektronikus árverés alkalmazása

(1)  A tagállamok rendelkezhetnek az elektronikus árverés ajánlatkérők általi alkalmazásának lehetőségéről.

(2)  Előzetes pályázati felhívással induló nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy a szerződés odaítélését elektronikus árverés előzze meg, amennyiben a szerződési feltételek pontosan meghatározhatók.

Ugyanilyen körülmények között az elektronikus árverés megtartható a 15. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződésekre vonatkozó pályázat kiírásakor is.

Az elektronikus árverés a következőkön alapul:

a) vagy kizárólag az árakon, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján ítélik oda;

b) vagy az árakon és/vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltüntetett ajánlati összetevők új értékein, amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik oda.

(3)  Az elektronikus árverés tartása mellett döntő ajánlatkérőnek e tényt fel kell tüntetnie a pályázati felhívásként használt hirdetményben.

Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció többek között a következőket foglalja magában:

a) azon összetevők, amelyek értéke elektronikus árverés tárgyát képezi, feltéve, hogy ezek az összetevők számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;

b) a benyújtható értékeknek esetleges felső határa, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó leírásból következik;

c) az elektronikus árverés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;

d) az elektronikus árverés menetére vonatkozó lényeges információk;

e) az ajánlattevők árverésen való részvételének feltételei, és különösen a licitáláshoz adott esetben megkövetelt minimális eltérések;

f) a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályozásokkal és műszaki leírásokkal kapcsolatos lényeges információk.

(4)  Az ajánlatkérő, mielőtt elektronikus árverést tartana, a meghatározott szerződés-odaítélési szemponttal/szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését.

Minden, elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy nyújtson be új árakat és/vagy új értékeket; a felhívásnak tartalmaznia kell minden szükséges információt az alkalmazott elektronikus berendezéshez történő egyéni csatlakozással kapcsolatban, és meg kell jelölnie az elektronikus árverés kezdetének napját és időpontját. Az elektronikus árverés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árverés legkorábban a felhívások feladása után két munkanappal kezdődhet meg.

(5)  Amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz az adott ajánlatnak az 55. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt súlyozással összhangban végzett teljes körű értékelése eredményét csatolni kell.

A felhívásnak azt az elektronikus árverés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához szükséges. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő súlyozását; e célból bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni.

Amennyiben a változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell előírni.

(6)  Az ajánlatkérőnek az elektronikus árverés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul elegendő információval kell ellátnia ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő egyéb benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó információt is közölhet, feltéve, hogy ennek lehetősége szerepel az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. Ezen kívül bármikor közzéteheti az árverés adott szakaszában részt vevők számát. Azonban az elektronikus árverés egyik szakaszában sem fedheti fel az ajánlattevők kilétét.

(7)  Az ajánlatkérő az elektronikus árverést a következő variációk közül egy vagy több módszert alkalmazva zárja le:

a) az árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltünteti az előre megállapított napot és időpontot;

b) lezárja abban az esetben, ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó követelményeknek. Ilyenkor az ajánlatkérő az elektronikus árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltünteti, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árverés lezárásáig;

c) lezárja, ha az elektronikus árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban megállapított árverési szakaszok befejeződtek.

Amennyiben az ajánlatkérő úgy döntött, hogy az elektronikus árverést a c) ponttal összhangban – esetleg azt a b) pontban megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva – zárja le, az árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetni minden egyes árverési szakasz ütemtervét.

(8)  Az elektronikus árverés lezárása után az ajánlatkérő a szerződést az 55. cikkel összhangban, az elektronikus árverés eredményei alapján ítéli oda.

(9)  Az ajánlatkérő nem élhet vissza az elektronikus árverés alkalmazásával és azt nem használhatja úgy, hogy ezáltal a versenyt akadályozza, korlátozza vagy torzítsa, vagy a szerződésnek a pályázati felhívásként használt hirdetményben és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott tárgyát megváltoztassa.

57. cikk

Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat

(1)  Ha egy adott szerződés esetében az ajánlatok az áruhoz, építményhez vagy szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaznak, az ajánlatkérő – mielőtt elutasítaná ezeket az ajánlatokat – írásban megkéri az ajánlat általa lényegesnek ítélt alkotóelemeinek jellemzőit.

Ezek a jellemzők különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a) a gyártási folyamat, a nyújtott szolgáltatások és az építési módszerek gazdaságossága;

b) a választott műszaki megoldások és/vagy az ajánlattevő számára az áruk leszállításához, a szolgáltatásnyújtáshoz vagy az építési beruházás kivitelezéséhez rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;

c) az ajánlattevő által kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházás eredetisége;

d) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelés;

e) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.

(2)  Az ajánlatkérő az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján és a benyújtott bizonyítékok figyelembevételével ellenőrzi ezeket az alkotóelemeket.

(3)  Amennyiben az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatást törvényesen szerezte. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő erről a tényről köteles tájékoztatni a Bizottságot.



3. szakasz

Harmadik országból származó termékekre vonatkozó ajánlatok, és az ezen országokkal fennálló kapcsolatok

58. cikk

Harmadik országokból származó termékekre vonatkozó ajánlatok

(1)  Ezt a cikket azokra az ajánlatokra kell alkalmazni, amelyek olyan harmadik országokból származó termékekre vonatkoznak, amelyekkel a Közösség nem kötött olyan többoldalú vagy kétoldalú megállapodást, amely a közösségi vállalkozások számára az e harmadik országok piacaihoz való összehasonlítható és tényleges hozzáférést biztosítana. E cikk nem sérti a Közösség és a tagállamok harmadik országokkal szemben fennálló kötelezettségeit.

(2)  Bármely, árubeszerzésre irányuló szerződés odaítélése érdekében tett ajánlat elutasítható, ha a harmadik országokból származó termékeknek a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelettel ( 31 ) összhangban meghatározott aránya meghaladja az ezen ajánlat részét képező termékek összértékének 50 %-át. E cikk alkalmazásában a távközlési hálózati berendezésekben alkalmazott szoftvereket termékeknek kell tekinteni.

(3)  A második albekezdésre is figyelemmel, amennyiben az 55. cikkben meghatározott szerződés-odaítélési szempontok alapján két vagy több ajánlat egyenértékűnek tekinthető, azokat az ajánlatokat kell előnyben részesíteni, amelyeket a (2) bekezdés alapján nem lehet elutasítani. Az ezen ajánlatokban szereplő árakat e cikk alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni, amennyiben az árkülönbség nem haladja meg a 3 %-ot.

Mindazonáltal egy ajánlat nem részesíthető előnyben egy másik ajánlattal szemben az első albekezdés értelmében, ha annak elfogadása esetén az ajánlatkérő arra kényszerülne, hogy olyan, a meglévő felszereléstől eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagot szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, az üzemeltetésben és a karbantartásban műszaki nehézségeket, illetve aránytalanul nagy költségeket eredményezne.

(4)  E cikk alkalmazásában nem lehet figyelembe venni a harmadik országokból származó termékek (2) bekezdésben említett arányának meghatározásánál azokat a harmadik országokat, amelyekre az (1) bekezdésnek megfelelően ezen irányelv rendelkezéseinek hatályát egy tanácsi határozattal kiterjesztették.

(5)  A Bizottság a Tanács részére – első alkalommal az ezen irányelv hatálybalépését követő első év második felében – éves beszámolót készít az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken a közösségi vállalkozások harmadik országok piacaihoz való hozzáférésével kapcsolatban folytatott többoldalú vagy kétoldalú tárgyalások során elért előrelépésről, illetve minden olyan eredményről, amelyet ilyen tárgyalások útján értek el, továbbá a megkötött megállapodások gyakorlati végrehajtásáról.

A Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva – e fejlemények fényében – módosíthatja e cikk rendelkezéseit.

59. cikk

Harmadik országokkal építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében fennálló kapcsolatok

(1)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan általános – akár jogi, akár ténybeli – nehézségről, amellyel vállalkozásaik szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések harmadik országokban történő elnyerése tekintetében szembesültek, és amelyekről beszámoltak.

(2)  A Bizottság a Tanács részére 2005. december 31-ig, majd azt követően rendszeres időközönként jelentést készít a harmadik országokbeli szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekhez való hozzájutásról és az ezen országokkal e tárgykörben, különösen a WTO keretében folyó tárgyalások során elért előrehaladásról.

(3)  A Bizottság az érintett harmadik ország megkeresése révén törekszik orvosolni a helyzetet, amennyiben – akár a (2) bekezdésben említett jelentések, akár más információk alapján – megállapítja, hogy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélésével kapcsolatban valamely harmadik ország:

a) nem biztosít a közösségi vállalkozások számára a piachoz való olyan tényleges hozzáférést, amely hasonló ahhoz, amelyet a Közösség biztosít az adott ország vállalkozásai számára; vagy

b) nem biztosít a közösségi vállalkozások számára nemzeti bánásmódot vagy a nemzeti vállalkozások rendelkezésére álló versenylehetőségekkel azonos lehetőségeket; vagy

c) az egyéb harmadik országokból származó vállalkozásokat kedvezőbb bánásmódban részesíti, mint a közösségi vállalkozásokat.

(4)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan – akár jogi, akár ténybeli –, a XXIII. mellékletben felsorolt nemzetközi munkajogi rendelkezések be nem tartásából következő nehézségről, amellyel vállalkozásaik akkor szembesültek, amikor megpróbáltak harmadik országban elnyerni szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseket, és amelyekről e vállalkozások beszámoltak.

(5)  A (3) és a (4) bekezdésben említett körülmények között a Bizottság bármikor javasolhatja a Tanácsnak, hogy hozzon olyan határozatot, amellyel a határozatban megállapítandó időtartamra felfüggeszti vagy korlátozza a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseknek a következők részére történő odaítélését:

a) az érintett harmadik ország joga által szabályozott vállalkozások;

b) az a) pontban említett vállalkozásokhoz kapcsolt vállalkozásként működő, a Közösségben bejegyzett székhellyel rendelkező, de tagállam gazdaságával közvetlen és tényleges kapcsolatban nem álló vállalkozások;

c) olyan ajánlatokat benyújtó vállalkozások, amelyek tárgya az érintett harmadik országból származó szolgáltatás.

A Tanács haladéktalanul és minősített többséggel jár el.

A Bizottság ezeket az intézkedéseket saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére javasolhatja.

(6)  E cikk nem sérti a Közösségnek harmadik országokkal szemben fennálló, a közbeszerzésről szóló, különösen a WTO keretrendszerében kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségeit.



III. CÍM

SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁSRA IRÁNYULÓ TERVPÁLYÁZATOKRA IRÁNYADÓ SZABÁLYOK

60. cikk

Általános rendelkezés

(1)  A tervpályázat szervezésére vonatkozó szabályoknak összhangban kell lenniük e cikk (2) bekezdésével, valamint a 61. és a 63–66. cikkel, és e szabályokat a pályázaton való részvételben érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani.

(2)  A tervpályázaton való részvétel nem korlátozható:

a) valamely tagállam területére vagy területének egy részére tett hivatkozással;

b) azon az alapon, hogy annak a tagállamnak a joga szerint, amelyben a pályázatot szervezik, a résztvevőknek természetes vagy jogi személyeknek kell lenniük.

61. cikk

Értékhatárok

(1)  Ezt a címet azokra a közbeszerzési eljárás részeként szervezett, szolgáltatásnyújtásra irányuló tervpályázatokra kell alkalmazni, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke legalább ►M11  400 000 EUR ◄ . E bekezdés alkalmazásában „értékhatár” a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke, beleértve a résztvevőket illető esetleges díjakat és/vagy a részükre kifizetendő összegeket.

(2)  Ezt a címet alkalmazni kell valamennyi olyan tervpályázatra, amelynél a résztvevőket illető pályázati díjak és a részükre teljesítendő kifizetések teljes összege legalább ►M11  400 000 EUR ◄ .

E bekezdés alkalmazásában „értékhatár” a díjak és kifizetések teljes összege, beleértve azon, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés hozzáadottérték-adó nélküli becsült értékét, amely a későbbiekben a 40. cikk (3) bekezdése alapján köthető meg, ha az ajánlatkérő a pályázati felhívásban nem zárja ki hasonló szerződések odaítélését.

62. cikk

Kizárt tervpályázatok

Ez a cím nem alkalmazható:

1. a 20., a 21. és a 22. cikkben említettekkel azonos esetben, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés odaítélése érdekében szervezett pályázatok tekintetében;

2. az érintett tagállamban olyan tevékenység végzésére szervezett tervpályázatok tekintetében, amelynél bizottsági határozat állapította meg a 30. cikk (1) bekezdésének alkalmazhatóságát, vagy az említett rendelkezés ugyanazon cikk (4) bekezdésének második vagy harmadik albekezdése, illetve (5) bekezdésének negyedik albekezdése alapján minősül alkalmazandónak.

63. cikk

A közzététel és az átláthatóság szabályai

(1)  A tervpályázatot szervezni kívánó ajánlatkérő a pályázati felhívást pályázati hirdetmény útján teszi meg. A tervpályázatot szervező ajánlatkérő az eredményt hirdetmény útján teszi közzé. A pályázati felhívásnak a XVIII. mellékletben szereplő adatokat, a tervpályázat eredményéről szóló hirdetménynek pedig a XIX. mellékletben szereplő adatokat kell tartalmaznia, a Bizottság által a 68. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárással összhangban elfogadott formátumnak és szabvány-formanyomtatványnak megfelelően.

A tervpályázat eredményéről szóló hirdetményt a tervpályázat lezárását követő két hónapon belül, a Bizottság által a 68. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárással összhangban megállapítandó feltételek szerint kell eljuttatni a Bizottság részére. Ezzel összefüggésben a Bizottság minden olyan szenzitív üzleti szempontot tiszteletben tart, amelyre az ajánlatkérő – a beérkezett projektek vagy tervek számára, a gazdasági szereplők személyére vagy az ajánlatban szereplő árakra vonatkozó adatok továbbításakor – esetleg felhívja a figyelmet.

(2)  A 44. cikk (2)–(8) bekezdését a tervpályázatokkal kapcsolatos hirdetményekre is alkalmazni kell.

64. cikk

Kommunikációs eszközök

(1)  A 48. cikk (1), (2) és (4) bekezdését a pályázatokkal kapcsolatos valamennyi közlésre alkalmazni kell.

(2)  Az adattovábbításnak, az információcserének és az adattárolásnak olyan módon kell történnie, hogy biztosítsa a pályázati résztvevők által szolgáltatott valamennyi adat sértetlenségének és bizalmas jellegének megőrzését, és azt, hogy a bírálóbizottság a tervek és projektek tartalmát csak az azok beadására vonatkozó határidő lejárta után ismerje meg.

(3)  A tervek és projektek elektronikus átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a tervek és projektek elektronikus benyújtásához szükséges, leírásokra vonatkozó információnak – az adatvédelmi kódolást is beleértve – az érdekelt felek rendelkezésére kell állnia. Ezen kívül, a tervek és projektek elektronikus átvételéhez használt eszközöknek meg kell felelniük a XXIV. melléklet követelményeinek;

b) a tagállamok önkéntes akkreditációs rendszereket vezethetnek be vagy tarthatnak fenn, amelyek célja, hogy az ilyen eszközök esetében igénybe vett tanúsítási szolgáltatás színvonalát emeljék.

65. cikk

A tervpályázatok megszervezésének szabályai, a résztvevők kiválasztása és a bírálóbizottság

(1)  Tervpályázatok szervezésekor az ajánlatkérő az ezen irányelv rendelkezéseihez hozzáigazított eljárásokat alkalmazza.

(2)  Amennyiben a tervpályázaton korlátozott számban vehetnek részt pályázók, az ajánlatkérőnek világos és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat kell meghatároznia. A részvételre felhívott jelöltek számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy tényleges verseny jöjjön létre.

(3)  A bírálóbizottság kizárólag a pályázat résztvevőitől független természetes személyekből állhat. Ha a pályázat résztvevőitől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a résztvevőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel.

66. cikk

A bírálóbizottság döntései

(1)  A bírálóbizottság önállóan hozza meg döntéseit és alakítja ki véleményét.

(2)  A pályázók által benyújtott terveket és projekteket a bírálóbizottság névtelenül és kizárólag a pályázati felhívásban meghatározott szempontok alapján vizsgálja meg.

(3)  A bírálóbizottság a tagjai által aláírt jelentésben állapítja meg a projektek rangsorolását, amelyet az egyes projektek pozitív jellemzői alapján határoz meg, és a jelentésben feltünteti megjegyzéseit, valamint a tisztázást igénylő kérdéseket.

(4)  A névtelenséget a bírálóbizottság véleményének kinyilvánításáig, illetve döntésének meghozataláig kell tiszteletben tartani.

(5)  A pályázókat szükség esetén fel lehet kérni, hogy a projektek bármely vonatkozásának tisztázása érdekében válaszoljanak a bírálóbizottság által a jegyzőkönyvben rögzített kérdésekre.

(6)  A bírálóbizottság tagjai és a pályázók közötti párbeszédről teljes körű jegyzőkönyvet kell készíteni.



IV. CÍM

STATISZTIKAI KÖTELEZETTSÉGEK, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

67. cikk

Statisztikai kötelezettségek

(1)  A tagállamok a 68. cikk (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően meghatározandó szabályok szerint gondoskodnak arról, hogy a Bizottság évente kapjon tagállamok szerinti és a I–X. mellékletben említett tevékenységcsoportok szerinti bontású statisztikai jelentést a 16. cikkben megállapított értékhatárok alatt odaítélt olyan szerződések összértékéről, amelyek, ha az értékhatárokat figyelmen kívül lehetne hagyni, ezen irányelv hatálya alá tartoznának.

(2)  A tagállamok a II., a III., az V., a IX. és a X. mellékletben említett tevékenységcsoportok tekintetében gondoskodnak arról, hogy az előző évben odaítélt szerződésekről legkésőbb 2004. október 31-ig – és azt követően minden évben október 31-ig – a Bizottság statisztikai jelentést kapjon, a 68. cikk (2) bekezdésében előírt eljárás szerint megállapítandó szabályokkal összhangban. A statisztikai jelentésnek tartalmaznia kell a Megállapodás megfelelő alkalmazásáról való meggyőződéshez szükséges információkat.

Az első albekezdésben előírt információk nem foglalják magukban a XVIIA. melléklet 8. kategóriájában szereplő K + F szolgáltatásokra, a XVIIA. melléklet 5. kategóriájában szereplő olyan távközlési szolgáltatásokra, amelyek CPV-rovata megegyezik a 7524-es, a 7525-ös és a 7526-os CPC-hivatkozási számmal, valamint a XVIIB. mellékletben szereplő szolgáltatásokra irányuló szerződésekre vonatkozó információkat.

(3)  Az (1) és a (2) bekezdés szerinti szabályokat olyan módon kell megállapítani, hogy biztosítsák azt, hogy:

a) az adminisztráció egyszerűsítése érdekében az alacsonyabb értékű szerződések kizárhatók legyenek, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a statisztikák használhatóságát;

b) a szolgáltatott információ bizalmas jellegét tiszteletben tartsák.

▼M8

68. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a 71/306/EGK tanácsi határozattal ( 32 ) létrehozott bizottság segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdésének b) pontját, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, valamint (4) bekezdésének b) és e) pontjában meghatározott határidő sorrendben négy, két, illetve hat hét.

(5)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

▼B

69. cikk

Az értékhatárok felülvizsgálata

(1)   ►M8  A Bizottság 2004. április 30-tól kétévente megvizsgálja és, amennyiben a második albekezdésre tekintettel szükséges, felülvizsgálja a 16. cikkben megállapított értékhatárokat. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 68. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 68. cikk (5) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja. ◄

Ezen értékhatárok nagyságának a kiszámítása az eurónak a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, SDR-ben kifejezett átlagos napi értékén alapul. Az ilyen módon felülvizsgált értékekhatárokat szükség esetén lefelé kell kerekíteni a legközelebbi ezer euróra, a Megállapodásban előírt, hatályos, SDR-ben kifejezett értékhatárok tiszteletben tartása érdekében.

(2)   ►M8  Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat elvégzésével egy időben a Bizottság a 61. cikkben (tervpályázatok) megállapított értékhatárokat a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre alkalmazandó, felülvizsgált értékhatárhoz igazítja. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 68. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 68. cikk (5) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja. ◄

Az (1) bekezdéssel összhangban megállapított, a monetáris unióban tagsággal nem rendelkező tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett értékhatárok nagyságát főszabály szerint 2004. január 1-jétől kétévente felül kell vizsgálni. Ezen értékek kiszámítása e pénznemeknek a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, euróban kifejezett átlagos napi értékén alapul.

(3)  Az (1) bekezdésben említett felülvizsgált értékhatárokat, azok nemzeti pénznemben kifejezett értékét és a (2) bekezdésben említett kiigazított értékhatárokat a Bizottság a felülvizsgálatot követő november hónap elején közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

▼M8

70. cikk

Módosítások

(1)  A Bizottság a 68. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban módosíthatja a következőket:

a) az adatküldés és -közzététel XX. mellékletben említett eljárásait, a műszaki fejlődés miatt vagy adminisztratív okokból;

b) a 41., a 42., a 43. és a 63. cikkben említett hirdetmények elkészítésének, továbbításának, átvételének, lefordításának, összegyűjtésének és szétküldésének eljárásait;

c) a 67. cikk (3) bekezdésében előírt adminisztratív egyszerűsítés érdekében a 67. cikk (1) és (2) bekezdésében említett statisztikai jelentések elkészítésének, továbbításának, átvételének, lefordításának, összegyűjtésének és szétküldésének eljárásait.

(2)  A Bizottság módosíthatja az alábbi elemeket:

a) az ajánlatkérők I–X. mellékletben található jegyzékeit, hogy azok megfeleljenek a 2–7. cikkben megállapított szempontoknak;

b) a CPV-nómenklatúra meghatározott rovataira a hirdetményekben történő konkrét hivatkozás módját;

c) a XVII. mellékletben található nómenklatúra hivatkozási számait, amennyiben az nem változtatja meg az irányelv tárgyi hatályát, valamint a hirdetményekben a nómenklatúrának az említett melléketekben szereplő szolgáltatáskategóriákon belüli meghatározott rovataira történő hivatkozás módját;

d) a XII. mellékletben található nómenklatúra hivatkozási számait, amennyiben az nem változtatja meg az irányelv tárgyi hatályát, valamint a hirdetményekben a nómenklatúra meghatározott rovataira történő konkrét hivatkozás módját;

e) a XI. mellékletet;

f) az elektronikus átvételre szolgáló eszközöknek a XXIV. melléklet a), f) és g) pontjában említett műszaki adatait és jellemzőit;

g) a 69. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében és a 69. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított számítási módszerek technikai részleteit.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 68. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 68. cikk (5) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja.

▼B

71. cikk

Az irányelv végrehajtása

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2006. január 31-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Az első albekezdésben előírt határidő lejárta után a tagállamok az ezen irányelv 6. cikkének való megfeleléshez szükséges rendelkezések bevezetésére egy legfeljebb 35 hónapos további időtartamot vehetnek igénybe.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

A 30. cikk rendelkezéseit 2004. április 30-tól kell alkalmazni.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

72. cikk

Ellenőrző mechanizmusok

A vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelvnek ( 33 ) megfelelően, a tagállamok eredményes, elérhető és átlátható mechanizmusok segítségével biztosítják ennek az irányelvnek a végrehajtását.

E célra – egyebek mellett – független szervet jelölhetnek ki vagy hozhatnak létre.

73. cikk

Hatályon kívül helyezés

A tagállamoknak a XXV. mellékletben megállapított, a nemzeti jogba való átültetés határidejére vonatkozó kötelezettségei sérelme nélkül, a 93/38/EGK irányelv hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a XXVI. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

74. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

75. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

▼M7




I. MELLÉKLET

Ajánlatkérők a gáz- és hőenergia-szállítási, illetve -elosztási ágazatban

Belgium

 Distrigaz

 Települési önkormányzatok és társulásaik, tevékenységük e része tekintetében.

 Fluxys

Bulgária

A „Закона за енергетиката (обн., ДВ, бр.107/9.12.2003)” 39. cikkének (1) bekezdése alapján hőenergia termelésére vagy szállítására vonatkozó engedéllyel rendelkező szervezetek:

 АЕЦ Козлодуй – ЕАД

 Брикел – ЕАД

 „Бул Еко Енергия” ЕООД

 „ГЕРРАД” АД

 Девен АД

 ТЕЦ „Марица 3” – АД

 „Топлина електроенергия газ екология” ООД

 Топлофикация Бургас – ЕАД

 Топлофикация Варна – ЕАД

 Топлофикация Велико Търново – ЕАД

 Топлофикация Враца – ЕАД

 Топлофикация Габрово – ЕАД

 Топлофикация Казанлък – ЕАД

 Топлофикация Лозница – ЕАД

 Топлофикация Перник – ЕАД

 ЕВН България Топлофикация – Пловдив – ЕАД

 Топлофикация Плевен – ЕАД

 Топлофикация Правец – ЕАД

 Топлофикация Разград – ЕАД

 Топлофикация Русе – ЕАД

 Топлофикация Сливен – ЕАД

 Топлофикация София – ЕАД

 Топлофикация Шумен – ЕАД

 Топлофикация Ямбол – ЕАД

A „Закона за енергетиката (обн., ДВ, бр.107/9.12.2003)” 39. cikkének (1) bekezdése alapján földgáz szállítására, elosztására vagy kiskereskedelmi szolgáltatására vonatkozó engedéllyel rendelkező szervezetek:

 Булгаргаз ЕАД

 Булгартрансгаз ЕАД

 Балкангаз 2000 АД

 Бургасгаз ЕАД

 Варнагаз АД

 Велбъждгаз АД

 Газо-енергийно дружество – Елин Пелин ООД

 Газинженеринг ООД

 Газоснабдяване Асеновград АД

 Газоснабдяване Бургас ЕАД

 Газоснабдяване Враца ЕАД

 Газоснабдяване Нова Загора АД

 Газоснабдяване Нови Пазар АД

 Газоснабдяване Попово АД

 Газоснабдяване Първомай АД

 Газоснабдяване Разград АД

 Газоснабдяване Русе ЕАД

 Газоснабдяване Стара Загора ООД

 Добруджа газ АД

 Дунавгаз АД

 Каварна газ ООД

 Камено-газ ЕООД

 Кнежа газ ООД

 Кожухгаз АД

 Комекес АД

 Консорциум Варна Про Енерджи ООД

 Костинбродгаз ООД

 Ловечгаз 96 АД

 Монтанагаз АД

 Овергаз Инк. АД

 Павгаз АД

 Плевенгаз АД

 Правецгаз 1 АД

 Примагаз АД

 Промишлено газоснабдяване ООД

 Раховецгаз 96 АД

 Рилагаз АД

 Севлиевогаз-2000 АД

 Сигаз АД

 Ситигаз България АД

 Софиягаз ЕАД

 Трансгаз Енд Трейд АД

 Хебросгаз АД

 Централ газ АД

 Черноморска технологична компания АД

 Ямболгаз 92 АД

Csehország

A gáz- és a távhőágazatban szolgáltatást nyújtó valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint.

Példák az ajánlatkérőkre:

 RWE Transgas Net, s.r.o.

 Pražská plynárenská, a.s.

 Severomoravská plynárenská, a.s.

 Plzeňská teplárenská, a.s.

 Pražská teplárenská a.s.

Dánia

 A „lov om varmeforsyning” 4. §-a alkalmazásában kiadott engedély alapján gáz-, illetve hőenergia-elosztást végző szervezetek, l. az említett törvényt egységes szerkezetbe foglaló 2005. július 17-i 347. sz. törvényt.

 A „lov om naturgasforsyning” 10. §-a alkalmazásában kiadott engedély alapján gázszállítást végző szervezetek, l. az említett törvényt egységes szerkezetbe foglaló 2006. május 8-i 1116. sz. törvényt.

 A „bekendtgørelse nr. 361 om rørledningsanlæg på dansk kontinentalsokkelområde til transport af kulbrinter” (2006. április 25.) alkalmazásában kiadott engedély alapján gázszállítást végző szervezetek.

 Az Energinet Danmark vagy az Energinet Danmark saját kizárólagos tulajdonban lévő leányvállalatai által a „lov om Energinet Danmark § 2, stk. 2 og 3” alapján végzett gázszállítás, l. a 2004. december 20-i 1384. sz. törvényt.

Németország

A legutóbb 2006. december 9-én módosított, 1998. április 24-i„Gesetz über die Elektrizitäts- und Gasversorgung (Energiewirtschaftsgesetz)” 3. cikkének (18) bekezdése értelmében más vállalkozásokat energiával ellátó, energia-ellátóhálózatot működtető, illetve tulajdonosként energia-ellátóhálózat felett rendelkezési joggal rendelkező települési önkormányzatok, közjogi intézmények vagy közjogi intézmények társulásai, illetve állami tulajdonban lévő vállalkozások.

Észtország

 A közbeszerzésről szóló törvény (RT I 21.2.2007, 15, 76) 10. cikkének (3) bekezdése és a versenytörvény (RT I 2001, 56 332) 14. cikke alapján működő szervezetek.

 AS Kohtla-Järve Soojus;

 AS Kuressaare Soojus;

 AS Võru Soojus.

Írország

 Bord Gáis Éireann

 Egyéb olyan szervezetek, amelyek a „Gas Acts 1976 to 2002” rendelkezései alapján a Commission for Energy Regulationtól engedélyt szerezhetnek földgáz elosztására és szállítására.

 Az „Electricity Regulation Act 1999” alapján engedéllyel rendelkező olyan szervezetek, amelyek „kombinált hőenergia- és elektromosáram-termelő erőmű” üzemeltetőjeként hőenergia-elosztást végeznek.

Görögország

 A 2528/97., a 2593/98. és a 2773/99. sz. törvénnyel módosított 2364/95. sz. törvény értelmében földgázszállítást és -elosztást végző „Δημόσια Επιχείρηση Αερίου (Δ.ΕΠ.Α.) Α.Ε.”.

 Διαχειριστής Εθνικού Συστήματος Φυσικού Αερίου (ΔΕΣΦΑ) Α.Ε.

Spanyolország

 Enagas, S.A.

 Bahía de Bizkaia Gas, S.L.

 Gasoducto Al Andalus, S.A.

 Gasoducto de Extremadura, S.A.

 Infraestructuras Gasistas de Navarra, S.A.

 Regasificadora del Noroeste, S.A.

 Sociedad de Gas de Euskadi, S.A

 Transportista Regional de Gas, S.A.

 Unión Fenosa de Gas, S.A.

 Bilbogas, S.A.

 Compañía Española de Gas, S.A.

 Distribución y Comercialización de Gas de Extremadura, S.A.

 Distribuidora Regional de Gas, S.A.

 Donostigas, S.A.

 Gas Alicante, S.A.

 Gas Andalucía, S.A.

 Gas Aragón, S.A.

 Gas Asturias, S.A.

 Gas Castilla – La Mancha, S.A.

 Gas Directo, S.A.

 Gas Figueres, S.A.

 Gas Galicia SDG, S.A.

 Gas Hernani, S.A.

 Gas Natural de Cantabria, S.A.

 Gas Natural de Castilla y León, S.A.

 Gas Natural SDG, S.A.

 Gas Natural de Alava, S.A.

 Gas Natural de La Coruña, S.A.

 Gas Natural de Murcia SDG, S.A.

 Gas Navarra, S.A.

 Gas Pasaia, S.A.

 Gas Rioja, S.A.

 Gas y Servicios Mérida, S.L.

 Gesa Gas, S.A.

 Meridional de Gas, S.A.U.

 Sociedad del Gas Euskadi, S.A.

 Tolosa Gas, S.A.

Franciaország

 Az 1946. április 8-i, módosított „Loi no46-628 sur la nationalisation de l'électricité et du gaz” alapján létrehozott és működő Gaz de France.

 A földgázszállító hálózatot üzemeltető GRT Gaz.

 Az 1946. április 8-i, módosított „Loi no46-628 sur la nationalisation de l'électricité et du gaz” 23. cikkében említett földgázelosztást végző szervezetek (vegyes gazdasági hátterű elosztóvállalatok, „régie”-k és más hasonló, regionális vagy települési önkormányzatok tárulásaként létrejött szolgáltatók), pl. Gaz de Bordeaux, Gaz de Strasbourg.

 Hőenergia-elosztást végző települési önkormányzatok és társulásaik.

▼M12

Horvátország

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny 90/11) 6. cikke szerinti ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően olyan rögzített hálózatokat építenek (bocsátanak rendelkezésre) vagy üzemeltetnek, melyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése gáz- vagy hőenergia előállítása, szállítása vagy elosztása terén, illetőleg gáz- vagy hőenergia szállítása ilyen hálózatok számára: úgymint azok a szervek, amelyek az említett tevékenységekben az energiatörvénnyel (Hivatalos Közlöny 120/12) összhangban kiadott, energiával kapcsolatos tevékenységek ellátására vonatkozó engedély birtokában vesznek részt.

▼M7

Olaszország

 Az „SNAM Rete Gas SpA, SGM e EDISON T. e S.” földgázszállító vállalat.

 Az 1925. október 15-i„Regio Decreto No2578”-cal, az 1986. október 4-i„D.P.R. No902”-vel és a 2000. május 23-i„Decreto Legislativo No164” 14. és 15. cikkével elfogadott, a települési és megyei önkormányzatok által a közüzemi szolgáltatások felett gyakorolt közvetlen ellenőrzésre irányadó jogszabályok kodifikált szövege alapján működő földgázelosztó szervezetek.

 A „Norme sul contenimento dei consumi energici, lo sviluppo delle fonti rinnovabili di energia, l'esercizio di centrali elettriche alimentate con combustibili dagli idrocarburi” című, 1982. május 29-i 308. sz. törvény 10. cikke értelmében lakossági hőenergia-elosztást végző szervezetek.

 Olyan települési önkormányzatok és települési önkormányzatok olyan társulásai, amelyek lakossági hőenergia-elosztást végeznek.

 Azok a „Società di trasporto regionale”-k, amelyek díjszabását az „Autorità per l'energia elettrica ed il gas” jóváhagyta.

Ciprus

Lettország

 Akciju sabiedrība „Latvijas gāze”.

 Települési önkormányzatok hőenergia-szolgáltatással foglalkozó közjogi szervezetei.

Litvánia

 Akcinė bendrovė „Lietuvos dujos”.

 A Litván Köztársaság közbeszerzési törvénye (Hivatalos Közlöny 84-2000. sz., 1996.; 4-102. sz., 2006.) 70. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeket kielégítő, a Litván Köztársaság földgázról szóló törvénye (Hivatalos Közlöny 89-2743. sz., 2000.; 43-1626. sz., 2007.) alapján gázszállítási, -elosztási vagy -ellátási tevékenységet folytató egyéb szervezetek.

 A Litván Köztársaság közbeszerzési törvénye (Hivatalos Közlöny 84-2000. sz., 1996.; 4-102. sz., 2006.) 70. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeket kielégítő, a Litván Köztársaság távhőszolgáltatásról szóló törvénye (Hivatalos Közlöny 51-2254. sz., 2003.; 130-5259. sz., 2007.) alapján hőellátási tevékenységet folytató szervezetek.

Luxemburg

 Société de transport de gaz SOTEG S.A.

 Gaswierk Esch-Uelzecht S.A.

 Service industriel de la Ville de Dudelange.

 Service industriel de la Ville de Luxembourg.

 Hőenergia-elosztást végző települési önkormányzatok és társulásaik.

Magyarország

 A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 162–163. §-ának megfelelően, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény alkalmazásában kiadott engedély alapján földgázszállítást vagy -elosztást végző szervezetek.

 A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 162–163. §-ának megfelelően, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény alkalmazásában kiadott engedély alapján távhőszállítást vagy -elosztást végző szervezetek.

Málta

 Korporazzjoni Enemalta (Enemalta Corporation)

Hollandia

 A „Gemeentewet” alkalmazásában települési önkormányzatok által kiadott engedély („vergunning”) alapján gáz előállítását, szállítását, illetve elosztását végző szervezetek. Például: NV Nederlandse Gasunie

 A „Gemeentewet” vagy a „Provinciewet” alapján gázszállítást vagy -elosztást végző települési, illetve tartományi szervek.

 Lakossági hőenergia-elosztást végző települési önkormányzatok és társulásaik.

Ausztria

 Az „Energiewirtschaftsgesetz, dRGBl. I, pp. 1451-1935” és a módosított „Gaswirtschaftgesetz, BGBl. I No 121/2000” alapján gázszállításra vagy gázelosztásra jogosult szervezetek.

 A módosított „Gewerbeordnung, BGBl. No 194/1994” alapján hőenergia-szállításra vagy -elosztásra jogosult szervezetek.

Lengyelország

Az „ustawa z dnia 10 kwietnia 1997 r. Prawo energetyczne” értelmében vett energetikai társaságok, köztük egyebek mellett a következők:

 Dolnośląska Spółka Gazownictwa Sp. z o.o. we Wrocławiu

 Europol Gaz S.A Warszawa

 Gdańskie Przedsiębiorstwo Energetyki Cieplnej Sp. z o.o.

 Górnośląska Spółka Gazownictwa Sp. z o.o., Zabrze

 Karpacka Spółka Gazownictwa Sp. z o.o. w Tarnowie

 Komunalne Przedsiębiorstwo Energetyki Cieplnej Sp. z o.o., Karczew

 Mazowiecka Spółka Gazownictwa Sp. z o.o. Warszawa

 Miejskie Przedsiębiorstwo Energetyki Cieplnej S. Α., Tarnów

 OPEC Grudziądz Sp. z o.o.

 Ostrowski Zakład Ciepłowniczy S.A., Ostrów Wielkopolski

 Pomorska Spółka Gazownictwa Sp. z o.o., Gdańsk

 Przedsiębiorstwo Energetyki Cieplnej – Gliwice Sp. z o,o.

 Przedsiębiorstwo Energetyki Cieplnej w Dąbrowie Górniczej S.A.

 Stołeczne Przedsiębiorstwo Energetyki Cieplnej S.A., Warszawa

 Wielkopolska Spółka Gazownictwa Sp. z o.o, Poznań

 Wojewódzkie Przedsiębiorstwo Energetyki Cieplnej w Legnicy S.A.

 Zakład Energetyki Cieplnej w Wołominie Sp. z o.o.

 Zespół Elektrociepłowni Bydgoszcz S.A.

 Zespół Elektrociepłowni Bytom S.A.

 Elektrociepłownia Zabrze S.A.

 Ciepłownia Łańcut Sp. z.ο.ο.

Portugália

A következő jogszabályok alapján gázszállítást és gázelosztást végző szervezetek:

 Decreto-Lei no 30/2006, de 15 de Fevereiro, que estabelece os princípios gerais de organização e funcionamento do Sistema Nacional de Gás Natural (SNGN), bem como o exercício das actividades de recepção, armazenamento, transporte, distribuição e comercialização de gás natural;

 Decreto-Lei no 140/2006, de 26 de Julho, que desenvolve os princípios gerais relativos à organização e funcionamento do SNGN, regulamentando o regime jurídico aplicável ao exercício daquelas actividades.

Románia

 „Societatea Națională de Transport Gaze Naturale Transgaz – SA Mediaș”

 SC Distrigaz Sud SA

 E. ON Gaz România SA

 E.ON Gaz Distribuție SA – Societăți de distribuție locală

Szlovénia

Az „Energetski zakon (Uradni list RS, 79/99)” alapján gáz szállításával vagy elosztásával foglalkozó szervezetek, valamint helyhatósági határozatok alapján hőenergia szállításával vagy elosztásával foglalkozó szervezetek:



Mat. št.

Naziv

Poštna št.

Kraj

5226406

Javno Podjetje Energetika Ljubljana D.O.O.

1000

Ljubljana

5796245

Podjetje Za Oskrbo Z Energijo Ogrevanje Piran D.O.O. Piran

6330

Piran – Pirano

5926823

Jeko – In, Javno Komunalno Podjetje, D.O.O., Jesenice

4270

Jesenice

1954288

Geoplin Plinovodi D.O.O.

1000

Ljubljana

5034477

Plinarna Maribor, Družba Za Proizvodnjo, Distribucijo Energentov, Trgovino In Storitve D.D.

2000

Maribor

5705754

Petrol Energetika D.O.O. Ravne Na Koroškem

2390

Ravne Na Koroškem

5789656

Javno Podjetje Plinovod Sevnica

8290

Sevnica

5865379

Adriaplin Podjetje Za Distribucijo Zemeljskega Plina D.O.O. Ljubljana

1000

Ljubljana

5872928

Mestni Plinovodi Distribucija Plina D.O.O.

6000

Koper – Capodistria

5914531

Energetika Celje Javno Podjetje D.O.O.

3000

Celje

5015731

Javno Komunalno Podjetje Komunala Trbovlje D.O.O.

1420

Trbovlje

5067936

Komunala D.O.O. Javno Podjetje Murska Sobota

9000

Murska Sobota

5067804

Javno Komunalno Podjetje Komunala Kočevje D.O.O.

1330

Kočevje

1574558

Oks Občinske Komunalne Storitve D.O.O. Šempeter Pri Gorici

5290

Šempeter Pri Gorici

1616846

Energetika Preddvor, Energetsko Podjetje D.O.O.

4205

Preddvor

5107199

Javno Podjetje Toplotna Oskrba, D.O.O., Maribor

2000

Maribor

5231787

Javno Podjetje Komunalna Energetika Nova Gorica D.O.O.

5000

Nova Gorica

5433215

Toplarna Železniki, Proizvodnja In Distribucija Toplotne Energije D.O.O.

4228

Železniki

5545897

Toplarna Hrastnik, Javno Podjetje Za Proizvodnjo, Distribucijo In Prodajo Toplotne Energije, D.O.O.

1430

Hrastnik

5615402

Spitt D.O.O. Zreče

3214

Zreče

5678170

Energetika Nazarje D.O.O.

3331

Nazarje

5967678

Javno Podjetje Dom Nazarje, Podjetje Za Oskrbo Z Energijo In Vodo Ter Upravljanje Z Mestnimi Napravami D.O.O.

3331

Nazarje

5075556

Loška Komunala, Oskrba Z Vodo In Plinom, D.D. Škofja Loka

4220

Škofja Loka

5222109

Komunalno Podjetje Velenje D.O.O. Izvajanje Komunalnih Dejavnosti D.O.O.

3320

Velenje

5072107

Javno Komunalno Podjetje Slovenj Gradec D.O.O.

2380

Slovenj Gradec

5073162

Komunala Slovenska Bistrica, Podjetje Za Komunalne In Druge Storitve, D.O.O.

2310

Slovenska Bistrica

Szlovákia

 A 656/2004. sz. törvénynek (Gyűjt.) megfelelően engedély alapján gáz előállítását, elosztását, szállítását, tárolását és gázzal való ellátást végző vagy ilyen infrastruktúrát üzemeltető szervezetek.

 A 657/2004. sz. törvénynek (Gyűjt.) megfelelően engedély alapján hőenergia előállítását, elosztását és gázzal való ellátást végző vagy ilyen infrastruktúrát üzemeltető szervezetek.

 Például:

 

 Slovenský plynárenský priemysel, a.s.

Finnország

A „maakaasumarkkinalaki//naturgasmarknadslagen (508/2000)” 3. fejezetének 1. cikke vagy 6. fejezetének 1. cikke alkalmazásában engedély alapján gázhálózati szállítórendszert üzemeltető és gáz szállítását vagy elosztását végző közjogi vagy egyéb szervezetek; valamint hőenergia előállítását, szállítását vagy elosztását végző, illetve hálózatokba hőenergiát betápláló települési szervezetek vagy állami vállalatok.

Svédország

 A „lagen (1978:160) om vissa rörledningar” alkalmazásában koncesszió alapján gáz vagy hőenergia szállítását, illetve elosztását végző szervezetek.

Egyesült Királyság

 A „Gas Act 1986” 7. szakaszának (1) bekezdésében meghatározott, gáz szállításával foglalkozó állami szervezet.

 A „Gas (Northern Ireland) Order 1996” 8. cikke alapján gázellátást biztosító vállalkozónak minősülő személy.

 Azok a települési önkormányzatok, amelyek olyan rögzített hálózatot bocsátanak rendelkezésre vagy üzemeltetnek, amely a fogyasztók számára hőenergia előállításával, szállításával vagy elosztásával összefüggő szolgáltatást nyújt vagy fog nyújtani.

 Az „Electricity Act 1989” 6. szakasza (1) bekezdésének a) pontja alapján engedéllyel rendelkező olyan személy, amelynek engedélye tartalmazza a törvény 10. szakaszának (3) bekezdése szerinti rendelkezéseket.




II. MELLÉKLET

Ajánlatkérők a villamosenergia-előállítási, -szállítási, illetve -elosztási ágazatban

Belgium

 Települési önkormányzatok és társulásaik, tevékenységük e része tekintetében.

 Société de Production d'Electricité/ Elektriciteitsproductie Maatschappij.

 Electrabel/ Electrabel

 Elia

Bulgária

A „Закона за енергетиката (обн., ДВ, бр.107/9.12.2003)” 39. cikkének (1) bekezdése alapján villamos energia előállítására, szállítására, elosztására vagy kiskereskedelmi szolgáltatására vonatkozó engedéllyel rendelkező szervezetek:

 АЕЦ Козлодуй – ЕАД

 Болкан Енерджи АД

 Брикел – ЕАД

 Българско акционерно дружество Гранитоид АД

 Девен АД

 ЕВН България Електроразпределение АД

 ЕВН България Електроснабдяване АД

 ЕЙ И ЕС – 3С Марица Изток 1

 Енергийна компания Марица Изток III – АД

 Енерго-про България – АД

 ЕОН България Мрежи АД

 ЕОН България Продажби АД

 ЕРП Златни пясъци АД

 ЕСО ЕАД

 ЕСП „Златни пясъци” АД

 Златни пясъци-сервиз АД

 Калиакра Уинд Пауър АД

 НЕК ЕАД

 Петрол АД

 Петрол Сторидж АД

 Пиринска Бистрица-Енергия АД

 Руно-Казанлък АД

 Сентрал хидроелектрик дьо Булгари ЕООД

 Слънчев бряг АД

 ТЕЦ – Бобов Дол ЕАД

 ТЕЦ – Варна ЕАД

 ТЕЦ „Марица 3” – АД

 ТЕЦ Марица Изток 2 – ЕАД

 Топлофикация Габрово – ЕАД

 Топлофикация Казанлък – ЕАД

 Топлофикация Перник – ЕАД

 Топлофикация Плевен – ЕАД

 ЕВН България Топлофикация – Пловдив – ЕАД

 Топлофикация Русе – ЕАД

 Топлофикация Сливен – ЕАД

 Топлофикация София – ЕАД

 Топлофикация Шумен – ЕАД

 Хидроенергострой ЕООД

 ЧЕЗ България Разпределение АД

 ЧЕЗ Електро България АД

Csehország

A villamosenergia-ágazatban szolgáltatást nyújtó valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének c) pontja szerint.

Példák az ajánlatkérőkre:

 ČEPS, a.s.

 ČEZ, a. s.

 Dalkia Česká republika, a.s.

 PREdistribuce, a.s.

 Plzeňská energetika a.s.

 Sokolovská uhelná, právní nástupce, a.s.

Dánia

 A „lov om elforsyning” 10. §-a alkalmazásában kiadott engedély alapján villamosenergia-előállítást végző szervezetek, l. az említett törvényt egységes szerkezetbe foglaló 2006. november 8-i 1115. sz. kodifikációs törvényt).

 A „lov om elforsyning” 19. §-a alkalmazásában kiadott engedély alapján villamosenergia-szállítást végző szervezetek, l. az említett törvényt egységes szerkezetbe foglaló 2006. november 8-i 1115. sz. törvényt.

 Az Energinet Danmark vagy az Energinet Danmark saját kizárólagos tulajdonban lévő leányvállalatai által a „lov om Energinet Danmark § 2, stk. 2 og 3” alapján végzett villamosenergia-szállítás, l. a 2004. december 20-i 1384. sz. törvényt.

Németország

A legutóbb 2006. december 9-én módosított, 1998. április 24-i„Gesetz über die Elektrizitäts- und Gasversorgung (Energiewirtschaftsgesetz)” 3. cikkének (18) bekezdése értelmében más vállalkozásokat energiával ellátó, energia-ellátóhálózatot működtető, illetve tulajdonosként energia-ellátóhálózat felett rendelkezési joggal rendelkező települési önkormányzatok, közjogi intézmények vagy közjogi intézmények társulásai, illetve állami tulajdonban lévő vállalkozások.

Észtország

 A közbeszerzésről szóló törvény (RT I 21.2.2007, 15, 76) 10. cikkének (3) bekezdése és a versenytörvény (RT I 2001, 56 332) 14. cikke alapján működő szervezetek:

 AS Eesti Energia,

 OÜ Jaotusvõrk (Jaotusvõrk LLC);

 AS Narva Elektrijaamad;

 OÜ Põhivõrk.

Írország

 The Electricity Supply Board

 ESB Independent Energy [ESBIE – villamosenergia-ellátás]

 Synergen Ltd. [villamosenergia-termelés]

 Viridian Energy Supply Ltd.[villamosenergia-ellátás]

 Huntstown Power Ltd.[villamosenergia-termelés]

 Bord Gáis Éireann [villamosenergia-ellátás]

 Az „Electricity Regulation Act 1999” alapján engedéllyel rendelkező, villamosenergia-ellátással és -előállítással foglalkozó szervezetek

 EirGrid plc

Görögország

Az 1468/1950. sz. törvénnyel (περί ιδρύσεως της ΔΕΗ) létrehozott, a 2773/1999. sz. törvénnyel, valamint a 333/1999. sz. elnöki rendelettel összhangban működő „Δημόσια Επιχείρηση Ηλεκτρισμού Α.Ε.”.

Spanyolország

 Red Eléctrica de España, S.A.

 Endesa, S.A.

 Iberdrola, S.A.

 Unión Fenosa, S.A.

 Hidroeléctrica del Cantábrico, S.A.

 Electra del Viesgo, S.A.

 Egyéb olyan szervezetek, amelyek a „Ley 54/1997, de 27 de noviembre, del Sector eléctrico” és végrehajtási jogszabályai alapján villamos energia előállítását, szállítását és elosztását végzik.

Franciaország

 Az 1946. április 8-i, módosított „Loi no46-628 sur la nationalisation de l'électricité et du gaz” alapján létrehozott és működő Électricité de France.

 A villamosenergia-szállító hálózatot üzemeltető RTE.

 Az 1946. április 8-i, módosított „Loi no46-628 sur la nationalisation de l'électricité et du gaz” 23. cikkében említett villamosenergia-elosztást végző szervezetek (vegyes gazdasági hátterű elosztóvállalatok, „régie”-k és más hasonló, regionális és települési önkormányzatok tárulásaként létrejött szolgáltatók), pl. Gaz de Bordeaux, Gaz de Strasbourg.

 Compagnie nationale du Rhône

 Electricité de Strasbourg

▼M12

Horvátország

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny 90/11) 6. cikke szerinti ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően olyan rögzített hálózatokat építenek (bocsátanak rendelkezésre) vagy üzemeltetnek, melyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése villamos energia előállítása, szállítása vagy elosztása terén, illetőleg villamos energia szállítása ilyen hálózatok számára: úgymint azok a szervek, amelyek az említett tevékenységekben az energiatörvénnyel (Hivatalos Közlöny 120/12) összhangban kiadott, energiával kapcsolatos tevékenységek ellátására vonatkozó engedély birtokában vesznek részt.

▼M7

Olaszország

 A Gruppo Enelhez tartozó azon társaságok, amelyek az 1999. március 16-i, később módosított és kiegészített „Decreto Legislativo No79” értelmében villamos energia előállítására, szállítására és elosztására jogosultak.

 TERNA- Rete elettrica nazionale SpA

 Az 1999. március 16-i„Decreto Legislativo No79” alkalmazásában koncesszió alapján működő egyéb vállalkozások.

Ciprus

 Η Αρχή Ηλεκτρισμού Κύπρου established by the περί Αναπτύξεως Ηλεκτρισμού Νόμο, Κεφ. 171.

 A „Περί Ρύθμισης της Αγοράς Ηλεκτρισμού Νόμου 122(Ι) του 2003” 57. cikke alapján létrehozott „Διαχειριστής Συστήματος Μεταφοράς”.

Egyéb olyan személyek, szervezetek vagy vállalkozások, amelyek a 2004/17/EK irányelv 3. cikkében meghatározott tevékenységek valamelyikét folytatják, és amelyek a „περί Ρύθμισης της αγοράς Ηλεκτρισμού Νόμου του 2003 {Ν. 122(Ι)/2003}” 34. cikke alapján kiadott engedéllyel működnek.

Lettország

A VAS „Latvenergo” és minden olyan, villamos energia előállítását, átvitelét és elosztását végző vállalkozás, amely a „Par iepirkumu sabiedrisko pakalpojumu sniedzēju vajadzībām” törvény alapján beszerzéseket bonyolít.

Litvánia

 Az Ignalina Atomerőmű állami vállalkozás

 Akcinė bendrovė „Lietuvos energija”

 Akcinė bendrovė „Lietuvos elektrinė”

 Akcinė bendrovė Rytų skirstomieji tinklai

 Akcinė bendrovė „VST”

 A Litván Köztársaság közbeszerzési törvénye (Hivatalos Közlöny 84-2000. sz., 1996.; 4-102. sz., 2006.) 70. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeket kielégítő, a Litván Köztársaság villamosenergia-törvénye (Hivatalos Közlöny 66-1984. sz., 2000.; 107-3964. sz., 2004.) és a Litván Köztársaság atomenergia-törvénye (Hivatalos Közlöny 119-2771. sz., 1996) alapján villamosenergia-előállítási, -szállítási vagy -elosztási tevékenységet folytató egyéb szervezetek.

Luxemburg

 Az 1927. november 11-én kelt, az 1928. január 4-i törvénnyel jóváhagyott „convention concernant l'établissement et l'exploitation des réseaux de distribution d'énergie électrique dans le Grand-Duché du Luxembourg” értelmében villamos energia előállítását, illetve elosztását végző „Compagnie grand-ducale d'électricité de Luxembourg (CEGEDEL)”.

 Villamos energia szállítását, illetve elosztását végző települési önkormányzatok.

 Société électrique de l'Our (SEO).

 Syndicat de communes SIDOR

Magyarország

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 162–163. §-ának és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvénynek megfelelően villamosenergia-előállítást, -szállítást vagy -elosztást végző szervezetek.

Málta

Korporazzjoni Enemalta (Enemalta Corporation)

Hollandia

A „Provinciewet” alkalmazásában tartományi hatóság által kiadott engedély („vergunning”) alapján villamos energia elosztását végző szervezetek. Például:

 Essent

 Nuon

Ausztria

A módosított „Elektrizitätswirtschafts- und Organisationsgesetz, BGBl. I No 143/1998” vagy a kilenc szövetségi tartomány („Länder”) által elfogadott „Elektrizitätswirtschafts(wesen)gesetze” alapján átviteli vagy elosztóhálózatot üzemeltető szervezetek.

Lengyelország

Az „ustawa z dnia 10 kwietnia 1997 r. Prawo energetyczne” értelmében vett energetikai társaságok, köztük egyebek mellett a következők:

 BOT Elektrownia „Opole” S.A., Brzezie

 BOT Elektrownia Bełchatów S.A,

 BOT Elektrownia Turów S.A., Bogatynia

 Elbląskie Zakłady Energetyczne S.A. w Elblągu

 Elektrociepłownia Chorzów „ELCHO” Sp. z o.o.

 Elektrociepłownia Lublin – Wrotków Sp. z o.o.

 Elektrociepłownia Nowa Sarzyna Sp. z o.o.

 Elektrociepłownia Rzeszów S.A.

 Elektrociepłownie Warszawskie S.A.

 Elektrownia „Kozienice” S.A.

 Elektrownia "Stalowa „Wola” S.A.

 Elektrownia Wiatrowa, Sp. z o.o., Kamieńsk

 Elektrownie Szczytowo-Pompowe S.A., Warszawa

 ENEA S.A., Poznań

 Energetyka Sp. z o.o, Lublin

 EnergiaPro Koncern Energetyczny S.A., Wrocław

 ENION S.A., Kraków

 Górnośląski Zakład Elektroenergetyczny S.A., Gliwice

 Koncern Energetyczny Energa S.A., Gdańsk

 Lubelskie Zakłady Energetyczne S.A.

 Łódzki Zakład Energetyczny S.A,

 PKP Energetyka Sp. z o.o., Warszawa

 Polskie Sieci Elektroenergetyczne S.A., Warszawa

 Południowy Koncern Energetyczny S.A., Katowice

 Przedsiębiorstwo Energetyczne w Siedlcach Sp. z o.o.

 PSE-Operator S.A., Warszawa

 Rzeszowski Zakład Energetyczny S.A,

 Zakład Elektroenergetyczny „Elsen” Sp. z o.o., Częstochowa

 Zakład Energetyczny Białystok S.A,

 Zakład Energetyczny Łódź-Teren S, A.

 Zakład Energetyczny Toruń S.A.

 Zakład Energetyczny Warszawa-Teren

 Zakłady Energetyczne Okręgu Radomsko-Kieleckiego S.A.

 Zespół Elektrociepłowni Bydgoszcz S.A.

 Zespół Elektrowni Dolna Odra S.A., Nowe Czarnowo

 Zespół Elektrowni Ostrołęka S.A.

 Zespół Elektrowni Pątnów-Adamów-Konin S.A.

 Polskie Sieci Elektroenergetyczne S.A,

 Przedsiębiorstwo Energetyczne MEGAWAT Sp. Z.ο.ο.

 Zespół Elektrowni Wodnych Niedzica S.A.

 Energetyka Południe S.A.

Portugália

(1)   Villamosenergia-előállítás

A következő jogszabályok alapján villamos energia előállítását végző szervezetek:

 Decreto-Lei no29/2006, de 15 de Fevereiro que estabelece as bases gerais da organização e o funcionamento dos sistema eléctrico nacional (SEN), e as bases gerais aplicáveis ao exercício das actividades de produção, transporte, distribuição e comercialização de electricidade e à organização dos mercados de electricidade;

 Decreto-Lei no 172/2006, de 23 de Agosto, que desenvolve os princípios gerais relativos à organização e ao funcionamento do SEN, regulamentando o diploma a trás referido.

 A „Decreto-Lei no 189/88 de 27 de Maio, com a redacção dada pelos Decretos-Lei no 168/99, de 18 de Maio, no 313/95, de 24 de Novembro, no 538/99, de 13 de Dezembro, no 312/2001 e no 313/2001, ambos de 10 de Dezembro, Decreto-Lei no 339-C/2001, de 29 de Dezembro, Decreto-Lei no 68/2002, de 25 de Março, Decreto-Lei no 33-A/2005, de 16 de Fevereiro, Decreto-Lei no 225/2007, de 31 de Maio e Decreto-Lei no 363/2007, de 2 Novembro” értelmében külön szabályozás alapján villamos energia előállítását végző szervezetek.

(2)   Villamosenergia-szállítás

A következő jogszabályok alapján villamos energia szállítását végző szervezetek:

 Decreto-Lei no29/2006, de 15 de Fevereiro e do Decreto-lei no 172/2006, de 23 de Agosto.

(3)   Villamosenergia-elosztás

 A „Decreto-Lei no29/2006, de 15 de Fevereiro, e do Decreto-lei no 172/2006, de 23 de Agosto” alapján villamos energia elosztását végző szervezetek.

 A „Decreto-Lei no 184/95, de 27 de Julho, com a redacção dada pelo Decreto-Lei no 56/97, de 14 de Março e do Decreto-Lei no 344-B/82, de 1 de Setembro, com a redacção dada pelos Decreto-Lei no 297/86, de 19 de Setembro, Decreto-Lei no 341/90, de 30 de Outubro e Decreto-Lei no 17/92, de 5 de Fevereiro” alapján villamos energia elosztását végző szervezetek.

Románia

 Societatea Comercială de Producere a Energiei Electrice Hidroelectrica-SA București

 Societatea Națională „Nuclearelectrica” SA

 Societatea Comercială de Producere a Energiei Electrice și Termice Termoelectrica SA

 S. C. Electrocentrale Deva S.A.

 S.C. Electrocentrale București S.A.

 SC Electrocentrale Galați SA

 S.C. Electrocentrale Termoelectrica SA

 SC Complexul Energetic Craiova SA

 SC Complexul Energetic Rovinari SA

 SC Complexul Energetic Turceni SA

 Compania Națională de Transport a Energiei Electrice Transelectrica SA București

 Societatea Comercială Electrica SA, București

 S.C. Filiala de Distribuție a Energiei Electrice

 „Electrica Distribuție Muntenia Nord” S.A

 S.C. Filiala de Furnizare a Energiei Electrice

 „Electrica Furnizare Muntenia Nord” S.A

 S.C. Filiala de Distribuție și Furnizare a Energiei Electrice Electrica Muntenia Sud

 S.C. Filiala de Distribuție a Energiei Electrice

 „Electrica Distribuție Transilvania Sud” S.A

 S.C. Filiala de Furnizare a Energiei Electrice

 „Electrica Furnizare Transilvania Sud” S.A

 S.C. Filiala de Distribuție a Energiei Electrice

 „Electrica Distribuție Transilvania Nord” S.A

 S.C. Filiala de Furnizare a Energiei Electrice

 „Electrica Furnizare Transilvania Nord” S.A

 Enel Energie

 Enel Distribuție Banat

 Enel Distribuție Dobrogea

 E.ON Moldova SA

 CEZ Distribuție

Szlovénia

Az „Energetski zakon (Uradni list RS, 79/99)” alapján villamos energia előállítását, szállítását vagy elosztását végző szervezetek.



Mat. št.

Naziv

Poštna št.

Kraj

1613383

Borzen D.O.O.

1000

Ljubljana

5175348

Elektro Gorenjska D.D.

4000

Kranj

5223067

Elektro Celje D.D.

3000

Celje

5227992

Elektro Ljubljana D.D.

1000

Ljubljana

5229839

Elektro Primorska D.D.

5000

Nova Gorica

5231698

Elektro Maribor D.D.

2000

Maribor

5427223

Elektro – Slovenija D.O.O.

1000

Ljubljana

5226406

Javno Podjetje Energetika Ljubljana, D.O.O.

1000

Ljubljana

1946510

Infra D.O.O.

8290

Sevnica

2294389

Sodo Sistemski Operater Distribucijskega Omrežja Z Električno Energijo, D.O.O.

2000

Maribor

5045932

Egs-Ri D.O.O.

2000

Maribor

Szlovákia

A módosított 656/2004. sz. törvénynek (Gyűjt.) megfelelően engedély alapján villamos energia előállítását, átviteli rendszeren keresztül történő szállítását és az elosztási rendszeren keresztül történő elosztását, valamint elosztási rendszeren keresztül lakossági villamosenergia-ellátást végző szervezetek.

Például:

 Slovenské elektrárne, a.s.

 Slovenská elektrizačná prenosová sústava, a.s.

 Západoslovenská energetika, a.s.

 Stredoslovenská energetika, a.s.

 Východoslovenská energetika, a.s.

Finnország

A „sähkömarkkinalaki/elmarknadslagen (386/1995)” 4. vagy 16. szakasza, valamint a „laki vesi- ja energiahuollon, liikenteen ja postipalvelujen alalla toimivien yksiköiden hankinnoista (349/2007)/lag om upphandling inom sektorerna vatten, energi, transporter och posttjänster (349/2007)” alkalmazásában engedély alapján villamos energia termelését végző települési önkormányzati szervezetek és állami tulajdonú vállalkozások, valamint villamosenergia-szállító vagy -elosztó hálózat fenntartásáért és a villamos energia szállításáért vagy a villamosenergia-rendszerért felelős szervezetek.

Svédország

Az „ellagen (1997:857)” alkalmazásában koncesszió alapján villamos energia szállítását vagy elosztását végző szervezetek.

Egyesült Királyság

 Az „Electricity Act 1989” 6. szakasza alapján engedéllyel rendelkező személy.

 Az „Electricity (Northern Ireland) Order 1992” 10. cikkének (1) bekezdése alapján engedéllyel rendelkező személy.

 National Grid Electricity Transmission plc

 System Operation Northern Irland Ltd

 Scottish & Southern Energy plc

 SPTransmission plc




III. MELLÉKLET

Ajánlatkérők az ivóvíz-előállítási, -szállítási, illetve -elosztási ágazatban

Belgium

 Települési önkormányzatok és társulásaik, tevékenységük e része tekintetében

 Société Wallonne des Eaux

 Vlaams Maatschappij voor Watervoorziening

Bulgária

 „Тузлушка гора” – ЕООД, Антоново

 „В И К – Батак” – ЕООД, Батак

 „В и К – Белово” – ЕООД, Белово

 „Водоснабдяване и канализация Берковица” – ЕООД, Берковица

 „Водоснабдяване и канализация” – ЕООД, Благоевград

 „В и К – Бебреш” – ЕООД, Ботевград

 „Инфрастрой” – ЕООД, Брацигово

 „Водоснабдяване” – ЕООД, Брезник

 „Водоснабдяване и канализация” – ЕАД, Бургас

 „Лукойл Нефтохим Бургас” АД, Бургас

 „Бързийска вода” – ЕООД, Бързия

 „Водоснабдяване и канализация” – ООД, Варна

 „ВиК” ООД, к.к. Златни пясъци

 „Водоснабдяване и канализация Йовковци” – ООД, Велико Търново

 „Водоснабдяване, канализация и териториален водоинженеринг” – ЕООД, Велинград

 „ВИК” – ЕООД, Видин

 „Водоснабдяване и канализация” – ООД, Враца

 „В И К” – ООД, Габрово

 „В И К” – ООД, Димитровград

 „Водоснабдяване и канализация” – ЕООД, Добрич

 „Водоснабдяване и канализация – Дупница” – ЕООД, Дупница

 ЧПСОВ, в.с. Елени

 „Водоснабдяване и канализация” – ООД, Исперих

 „Аспарухов вал” ЕООД, Кнежа

 „В И К – Кресна” – ЕООД, Кресна

 „Меден кладенец” – ЕООД, Кубрат

 „ВИК” – ООД, Кърджали

 „Водоснабдяване и канализация” – ООД, Кюстендил

 „Водоснабдяване и канализация” – ООД, Ловеч

 „В и К – Стримон” – ЕООД, Микрево

 „Водоснабдяване и канализация” – ООД, Монтана

 „Водоснабдяване и канализация – П” – ЕООД, Панагюрище

 „Водоснабдяване и канализация” – ООД, Перник

 „В И К” – ЕООД, Петрич

 „Водоснабдяване, канализация и строителство” – ЕООД, Пещера

 „Водоснабдяване и канализация” – ЕООД, Плевен

 „Водоснабдяване и канализация” – ЕООД, Пловдив

 „Водоснабдяване–Дунав” – ЕООД, Разград

 „ВКТВ” – ЕООД, Ракитово

 ЕТ „Ердуван Чакър”, Раковски

 „Водоснабдяване и канализация” – ООД, Русе

 „Екопроект-С” ООД, Русе

 „УВЕКС” – ЕООД, Сандански

 „ВиК-Паничище” ЕООД, Сапарева баня

 „Водоснабдяване и канализация” – ЕАД, Свищов

 „Бяла” – ЕООД, Севлиево

 „Водоснабдяване и канализация” – ООД, Силистра

 „В и К” – ООД, Сливен

 „Водоснабдяване и канализация” – ЕООД, Смолян

 „Софийска вода” – АД, София

 „Водоснабдяване и канализация” – ЕООД, София

 „Стамболово” – ЕООД, Стамболово

 „Водоснабдяване и канализация” – ЕООД, Стара Загора

 „Водоснабдяване и канализация-С” – ЕООД, Стрелча

 „Водоснабдяване и канализация – Тетевен” – ЕООД, Тетевен

 „В и К – Стенето” – ЕООД, Троян

 „Водоснабдяване и канализация” – ООД, Търговище

 „Водоснабдяване и канализация” – ЕООД, Хасково

 „Водоснабдяване и канализация” – ООД, Шумен

 „Водоснабдяване и канализация” – ЕООД, Ямбол

Csehország

A vízgazdálkodási ágazatban vízellátást végző valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének d) és e) pontja szerint.

Példák az ajánlatkérőkre:

 Veolia Voda Česká Republika, a.s.

 Pražské vodovody a kanalizace, a.s.

 Severočeská vodárenská společnost a.s.

 Severomoravské vodovody a kanalizace Ostrava a.s.

 Ostravské vodárny a kanalizace a.s. Severočeská vodárenská společnost a.s.

Dánia

 A „lov om vandforsyning m.v.” 3. §-ának (3) bekezdése értelmében vízellátást végző szervezetek, l. az említett törvényt egységes szerkezetbe foglaló 2007. január 17-i 71. sz. törvényt.

Németország

 A szövetségi tartományok által elfogadott „Eigenbetriebsverordnungen” vagy „Eigenbetriebsgesetze” alapján víz előállítását vagy elosztását végző szervezetek (közművállalatok),

 a szövetségi tartományok által elfogadott „Gesetze über die kommunale Gemeinschaftsarbeit oder Zusammenarbeit” alapján víz előállítását vagy elosztását végző szervezetek,

 a legutóbb 2002. május 15-én módosított, 1991. február 12-i„Gesetz über Wasser- und Bodenverbände” alapján víz előállítását végző szervezetek,

 a szövetségi tartományok által elfogadott „Kommunalgesetze”, különösen a „Gemeindeverordnungen” alapján víz előállítását vagy elosztását végző szervezetek,

 a legutóbb 2007. január 5-én módosított, 1965. szeptember 6-i„Aktiengesetz” vagy a legutóbb 2006. november 10-én módosított, 1892. április 20-i„GmbH-Gesetz” alapján létrehozott vagy betéti társaságnak („Kommanditgesellschaft”) minősülő, regionális vagy települési önkormányzattal kötött különleges szerződés alapján víz előállítását vagy elosztását végző vállalkozások.

Észtország

 A közbeszerzésről szóló törvény (RT I 21.2.2007, 15, 76) 10. cikkének (3) bekezdése és a versenytörvény (RT I 2001, 56 332) 14. cikke alapján működő szervezetek:

 AS Haapsalu Veevärk;

 AS Kuressaare Veevärk;

 AS Narva Vesi;

 AS Paide Vesi;

 AS Pärnu Vesi;

 AS Tartu Veevärk;

 AS Valga Vesi;

 AS Võru Vesi.

Írország

A „Local Government [Sanitary Services] Act 1878 to 1964” alapján víz előállításával vagy elosztásával foglalkozó szervezetek.

Görögország

 „Εταιρεία Υδρεύσεως και Αποχετεύσεως Πρωτευούσης Α.Ε.” („Ε.Υ.Δ.Α.Π.” vagy „Ε.Υ.Δ.Α.Π. Α.Ε.”). A társaság jogállására a 2190/1920. sz. kodifikált törvény és a 2414/1996. sz. törvény rendelkezései, továbbá az 1068/80. sz. és a 2744/1999. sz. törvény rendelkezései irányadók.

 A 2937/2001. sz. törvény (Görög Hivatalos Közlöny, 169. A’) és a 2651/1998. sz. törvény (Görög Hivatalos Közlöny, 248. A’) rendelkezéseivel szabályozott „Εταιρεία Ύδρευσης και Αποχέτευσης Θεσσαλονίκης Α.Ε.” („Ε.Υ.Α.Θ. Α.Ε.”).

 A 890/1979. sz. törvény alapján működő „Δημοτική Επιχείρηση Ύδρευσης και Αποχέτευσης Μείζονος Περιοχής Βόλου” („ΔΕΥΑΜΒ”).

 Az 1980. augusztus 23-i 1069/80. sz. törvény alapján víz előállítását és elosztását végző „Δημοτικές Επιχειρήσεις Ύδρευσης – Αποχέτευσης” (települési vízellátó és szennyvíz-gazdálkodási társaságok).

 A 410/1995. sz. elnöki rendelet alapján, a „Κώδικoς Δήμων και Κοινοτήτων”-nal összhangban működő „Σύνδεσμοι Ύδρευσης” (települési és lakóközösségi vízellátó társulások).

 A 410/1995. sz. elnöki rendelet alapján, a Κώδικoς Δήμων και Κοινοτήτων-nal összhangban működő „Δήμοι και Κοινότητες” (települési és lakóközösségi önkormányzatok).

Spanyolország

 Mancomunidad de Canales de Taibilla.

 Aigües de Barcelona S.A., y sociedades filiales

 Canal de Isabel II

 Agencia Andaluza del Agua

 Agencia Balear de Agua y de la Calidad Ambiental

 Az autonóm körzetek („comunidades autónomas”) és az alsóbb szintű közigazgatási egységek („corporaciones locales”) részeként vagy azoktól függően működő egyéb olyan közjogi intézmények, amelyek ivóvízelosztást végeznek.

 Az alsóbb szintű közigazgatási egységek („corporaciones locales”) jóvoltából az ivóvízelosztás területén különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkező egyéb magánszektorbeli szervezetek.

Franciaország

Ivóvíz előállításával és elosztásával foglalkozó regionális és települési önkormányzatok, helyi közjogi intézmények.

 „Régies des eaux” (pl. Régie des eaux de Grenoble, régie des eaux de Megève, régie municipale des eaux et de l'assainissement de Mont-de-Marsan, régie des eaux de Venelles).

 Víz szállításával, elosztásával és előállításával foglalkozó szervezetek (pl. Syndicat des eaux d'Ile de France, syndicat départemental d'alimentation en eau potable de la Vendée, syndicat des eaux et de l'assainissement du Bas-Rhin, syndicat intercommunal des eaux de la région grenobloise, syndicat de l'eau du Var-est, syndicat des eaux et de l'assainissement du Bas-Rhin).

▼M12

Horvátország

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny 90/11) 6. cikke szerinti ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően olyan rögzített hálózatokat építenek (bocsátanak rendelkezésre) vagy üzemeltetnek, melyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése ivóvíz előállítása, szállítása vagy elosztása terén, illetőleg ivóvíz szállítása ilyen hálózatok számára: úgymint azok a szervek, amelyeket a helyi önkormányzatok az ivóvízre vonatkozó törvény (Hivatalos Közlöny 153/09 és 130/11) alapján, ivóvíz-szolgáltatással és vízelvezetéssel foglalkozó közszolgáltatóként hoztak létre.

▼M7

Olaszország

 Az 1925. október 15-i„Regio Decreto No2578”-cal, az 1986. október 4-i„D.P.R. No902”-vel és a települési önkormányzatok szervezetére irányadó jogi rendelkezések kodifikált szövegének megállapításáról szóló, 2000. augusztus 18-i 267. sz. törvényerejű rendelettel és különösen annak 112. és 116. cikkével elfogadott, a települési és megyei önkormányzatok által a közüzemi szolgáltatások felett gyakorolt közvetlen ellenőrzésre irányadó jogszabályok kodifikált szövege alapján a vízszolgáltatás különböző szakaszaiért felelős szervek.

 Acquedotto Pugliese S.p.A. (D.lgs. 11.5.1999 n. 141)

 Az 1979. szeptember 4-i„Legge Regionale No2/2”-vel és a 2004. május 31-i„Legge Regionale No9 (art. 1)”-gyel „in liquidazione”1980. augusztus 9-i„Legge Regionale No81”-gyel létrehozott „ente acquedotti siciliani”.

 Az 1963. július 5-i 9. sz. törvénnyel létrehozott „Ente sardo acquedotti e fognature”. Poi ESAF S.p.A. nel 2003 – confluita in ABBANOA S.p.A: : ente soppresso il 29.7.2005 e posto in liquidazione con L.R. 21.4.2005 no7 (art. 5, comma 1)- Legge finanziaria 2005

Ciprus

 A településeken és egyéb területeken a „περί Υδατοπρομήθειας Δημοτικών και Άλλων Περιοχών Νόμου, Κεφ. 350” alapján vízelosztást végző „Τα Συμβούλια Υδατοπρομήθειας”.

Lettország

 Olyan, ivóvíz előállítását, szállítását és vízvezetékrendszerekbe történő elosztását végző magán- és közjogi jogalanyok, amelyek a „Par iepirkumu sabiedrisko pakalpojumu sniedzēju vajadzībām” törvény alapján beszerzéseket bonyolítanak.

Litvánia

 A Litván Köztársaság közbeszerzési törvénye (Hivatalos Közlöny 84-2000. sz., 1996.; 4-102. sz., 2006.) 70. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeket kielégítő, a Litván Köztársaság ivóvízről és szennyvízgazdálkodásról szóló törvénye (Hivatalos Közlöny 82-3260. sz., 2006.) alapján ivóvíz-előállítási, -szállítási vagy -elosztási tevékenységet folytató szervezetek.

Luxemburg

 A települési önkormányzatok vízelosztással foglalkozó szervezeti egységei.

 Az 1958. december 23-i és az 1981. július 29-i törvénnyel módosított és kiegészített, 2001. február 23-i„loi concernant la création des syndicats de communes”, valamint az 1962. július 31-i„loi ayant pour objet le renforcement de l'alimentation en eau potable du Grand-Duché du Luxembourg à partir du réservoir d'Esch-sur-Sûre” alapján létrehozott, víz előállításával vagy elosztásával foglalkozó települési önkormányzati társulások.

 Syndicat de communes pour la construction, l’exploitation et l’entretien de la conduite d’eau du Sud-Est – SESE

 Syndicat des Eaux du Barrage d’Esch-sur-Sûre – SEBES

 Syndicat intercommunal pour la distribution d’eau dans la région de l’Est – SIDERE

 Syndicat des Eaux du Sud – SES

 Syndicat des communes pour la construction, l’exploitation et l’entretien d’une distribution d’eau à Savelborn-Freckeisen

 Syndicat pour la distribution d’eau dans les communes de Bous, Dalheim, Remich, Stadtbredimus et Waldbredimus – SR

 Syndicat de distribution d’eau des Ardennes – DEA

 Syndicat de communes pour la construction, l’exploitation et l’entretien d’une distribution d’eau dans les communes de Beaufort, Berdorf et Waldbillig

 Syndicat des eaux du Centre – SEC

Magyarország

 A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 162–163. §-ának és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek megfelelően ivóvíz-előállítást, -szállítást vagy -elosztást végző szervezetek.

Málta

 Korporazzjoni għas-Servizzi ta’ l-Ilma (Water Services Corporation)

 Korporazzjoni għas-Servizzi ta’ Desalinazzjoni (Water Desalination Services)

Hollandia

A „Waterleidingwet” alapján víz előállítását vagy elosztását végző szervezetek.

Ausztria

A kilenc szövetségi tartomány („Länder”) által elfogadott „Wasserversorgungsgesetze” alapján ivóvíz előállítását, szállítását vagy elosztását végző települési önkormányzatok és társulásaik.

Lengyelország

Az „ustawa z dnia 7 czerwca 2001 r., o zbiorowym zaopatrzeniu w wodę i zbiorowym odprowadzaniu ścieków” értelmében vett olyan, víz- és szennyvíz-ágazatbeli társaságok, amelyek lakossági vízszolgáltatással vagy szennyvíz-elvezetési szolgáltatással összefüggő gazdasági tevékenységet végeznek, köztük egyebek mellett a következők:

 AQUANET S.A., Poznań

 Górnośląskie Przedsiębiorstwo Wodociągów S.A. w Katowicach

 Miejskie Przedsiębiorstwo Wodociągów i Kanalizacji S.A. w Krakowie

 Miejskie Przedsiębiorstwo Wodociągów i Kanalizacji Sp. z o.o. Wrocław

 Miejskie Przedsiębiorstwo Wodociągów i Kanalizacji w Lublinie Sp. z o.o.

 Miejskie Przedsiębiorstwo Wodociągów i Kanalizacji w m. st. Warszawie S.A.

 Rejonowe Przedsiębiorstwo Wodociągów i Kanalizacji w Tychach S.A,

 Rejonowe Przedsiębiorstwo Wodociągów i Kanalizacji Sp. z o.o. w Zawierciu

 Rejonowe Przedsiębiorstwo Wodociągów i Kanalizacji w Katowicach S.A.

 Wodociągi Ustka Sp. z o.o.

 Zakład Wodociągów i Kanalizacji Sp. z o.o. Łódź

 Zakład Wodociągów i Kanalizacji Sp. z o.o., Szczecin

Portugália

 Több településre kiterjedő rendszerek – Olyan vállalkozások, amelyekben az állam vagy más közjogi szervezetek többségi részesedéssel rendelkeznek, valamint a magánvállalkozások, a „Decreto-Lei No 379/93 do 5 de Novembro 1993, alterado pelo Decreto-Lei No 176/99 do 25 de Outubro 1999, Decreto-Lei No 439-A/99 do 29 de Outubro 1999” és a „Decreto-Lei No 103/2003 do 23 de Maio 2003” szerint. Az állam általi közvetlen irányítás megengedhető.

 Települési rendszerek – A települési önkormányzatok és társulásaik, a települési önkormányzati szolgáltatók, olyan vállalkozások, amelyek az állam tulajdonában vannak vagy jegyzett tőkéjükben az állam többségi részesedéssel rendelkezik, valamint a magánvállalkozások, a „Lei 53-F/2006, do 29 de Dezembro 2006”, valamint az 1999. október 25-i„Decreto-Lei No 176/99”, „Decreto-Lei No 439-A/99 do 29 de Outubro 1999 e Decreto-Lei No 103/2003 do 23 de Maio 2003”-mal módosított „Decreto-Lei No 379/93 do 5 de Novembro 1993” szerint.

Románia

Departamente ale Autorităților locale și Companii care produc, transportă și distribuie apă (önkormányzatok és vállalatok víz előállítását, szállítását és elosztását végző szervezeti egységei), például:

 S.C. APA – C.T.T.A. S.A. Alba Iulia, Alba

 S.C. APA – C.T.T.A. S.A. Filiala Alba Iulia SA., Alba Iulia, Alba

 S.C. APA – C.T.T.A. S.A Filiala Blaj, Blaj, Alba

 Compania de Apă Arad

 S.C. Aquaterm AG 98 S.A. Curtea de Argeș, Argeș

 S.C. APA Canal 2000 S.A. Pitești, Argeș

 S.C. APA Canal S.A. Onești, Bacău

 Compania de Apă-Canal, Oradea, Bihor

 R.A.J.A. Aquabis Bistrița, Bistrița-Năsăud

 S.C. APA Grup SA Botoșani, Botoșani

 Compania de Apă, Brașov, Brașov

 R.A. APA, Brăila, Brăila

 S.C. Ecoaquasa Sucursala Călărași, Călărași, Călărași

 S.C. Compania de Apă Someș S.A., Cluj, Cluj-Napoca

 S.C. Aquasom S.A. Dej, Cluj

 Regia Autonomă Județeană de Apă, Constanța, Constanța

 R.A.G.C. Târgoviște, Dâmbovița

 R.A. APA Craiova, Craiova, Dolj

 S.C. Apa-Canal S.A., Bailești, Dolj

 S.C. Apa-Prod S.A. Deva, Hunedoara

 R.A.J.A.C. Iași, Iași

 Direcția Apă-Canal, Pașcani, Iași

 Societatea Națională a Apelor Minerale (SNAM)

Szlovénia

A „Zakon o varstvu okolja (Uradni list RS, 32/93, 1/96)” alkalmazásában és a helyhatósági határozatok értelmében adott koncesszió alapján ivóvíz előállításával, szállításával vagy elosztásával foglalkozó szervezetek.



Mat. št.

Naziv

Poštna št.

Kraj

5015731

Javno Komunalno Podjetje Komunala Trbovlje D.O.O.

1420

Trbovlje

5067936

Komunala D.O.O. Javno Podjetje Murska Sobota

9000

Murska Sobota

5067804

Javno Komunalno Podjetje Komunala Kočevje D.O.O.

1330

Kočevje

5075556

Loška Komunala, Oskrba Z Vodo In Plinom, D.D. Škofja Loka

4220

Škofja Loka

5222109

Komunalno Podjetje Velenje D.O.O. Izvajanje Komunalnih Dejavnosti D.O.O.

3320

Velenje

5072107

Javno Komunalno Podjetje Slovenj Gradec D.O.O.

2380

Slovenj Gradec

1122959

Komunala Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Gornji Grad

3342

Gornji Grad

1332115

Režijski Obrat Občine Jezersko

4206

Jezersko

1332155

Režijski Obrat Občine Komenda

1218

Komenda

1357883

Režijski Obrat Občine Lovrenc Na Pohorju

2344

Lovrenc Na Pohorju

1563068

Komuna, Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Beltinci

9231

Beltinci

1637177

Pindža Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Petrovci

9203

Petrovci

1683683

Javno Podjetje Edš – Ekološka Družba, D.O.O. Šentjernej

8310

Šentjernej

5015367

Javno Podjetje Kovod Postojna, Vodovod, Kanalizacija, D.O.O., Postojna

6230

Postojna

5015707

Komunalno Podjetje Vrhnika Proizvodnja In Distribucija Vode, D.D.

1360

Vrhnika

5016100

Komunalno Podjetje Ilirska Bistrica

6250

Ilirska Bistrica

5046688

Javno Podjetje Vodovod – Kanalizacija, D.O.O. Ljubljana

1000

Ljubljana

5062403

Javno Podjetje Komunala Črnomelj D.O.O.

8340

Črnomelj

5063485

Komunala Radovljica, Javno Podjetje Za Komunalno Dejavnost, D.O.O.

4240

Radovljica

5067731

Komunala Kranj, Javno Podjetje, D.O.O.

4000

Kranj

5067758

Javno Podjetje Komunala Cerknica D.O.O.

1380

Cerknica

5068002

Javno Komunalno Podjetje Radlje D.O.O. Ob Dravi

2360

Radlje Ob Dravi

5068126

Jkp, Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Slovenske Konjice

3210

Slovenske Konjice

5068134

Javno Komunalno Podjetje Žalec D.O.O.

3310

Žalec

5073049

Komunalno Podjetje Ormož D.O.O.

2270

Ormož

5073103

Kop Javno Komunalno Podjetje Zagorje Ob Savi, D.O.O.

1410

Zagorje Ob Savi

5073120

Komunala Novo Mesto D.O.O., Javno Podjetje

8000

Novo Mesto

5102103

Javno Komunalno Podjetje Log D.O.O.

2390

Ravne Na Koroškem

5111501

Okp Javno Podjetje Za Komunalne Storitve Rogaška Slatina D.O.O.

3250

Rogaška Slatina

5112141

Javno Podjetje Komunalno Stanovanjsko Podjetje Litija, D.O.O.

1270

Litija

5144558

Komunalno Podjetje Kamnik D.D.

1241

Kamnik

5144574

Javno Komunalno Podjetje Grosuplje D.O.O.

1290

Grosuplje

5144728

Ksp Hrastnik Komunalno – Stanovanjsko Podjetje D.D.

1430

Hrastnik

5145023

Komunalno Podjetje Tržič D.O.O.

4290

Tržič

5157064

Komunala Metlika Javno Podjetje D.O.O.

8330

Metlika

5210461

Komunalno Stanovanjska Družba D.O.O. Ajdovščina

5270

Ajdovščina

5213258

Javno Komunalno Podjetje Dravograd

2370

Dravograd

5221897

Javno Podjetje Komunala D.O.O. Mozirje

3330

Mozirje

5227739

Javno Komunalno Podjetje Prodnik D.O.O.

1230

Domžale

5243858

Komunala Trebnje D.O.O.

8210

Trebnje

5254965

Komunala, Komunalno Podjetje D.O.O., Lendava

9220

Lendava – Lendva

5321387

Komunalno Podjetje Ptuj D.D.

2250

Ptuj

5466016

Javno Komunalno Podjetje Šentjur D.O.O.

3230

Šentjur

5475988

Javno Podjetje Komunala Radeče D.O.O.

1433

Radeče

5529522

Radenska-Ekoss, Podjetje Za Stanovanjsko, Komunalno In Ekološko Dejavnost, Radenci D.O.O.

9252

Radenci

5777372

Vit-Pro D.O.O. Vitanje; Komunala Vitanje, Javno Podjetje D.O.O.

3205

Vitanje

5827558

Komunalno Podjetje Logatec D.O.O.

1370

Logatec

5874220

Režijski Obrat Občine Osilnica

1337

Osilnica

5874700

Režijski Obrat Občine Turnišče

9224

Turnišče

5874726

Režijski Obrat Občine Črenšovci

9232

Črenšovci

5874734

Režijski Obrat Občine Kobilje

9223

Dobrovnik

5881820

Režijski Obrat Občina Kanal Ob Soči

5213

Kanal

5883067

Režijski Obrat Občina Tišina

9251

Tišina

5883148

Režijski Obrat Občina Železniki

4228

Železniki

5883342

Režijski Obrat Občine Zreče

3214

Zreče

5883415

Režijski Obrat Občina Bohinj

4264

Bohinjska Bistrica

5883679

Režijski Obrat Občina Črna Na Koroškem

2393

Črna Na Koroškem

5914540

Vodovod – Kanalizacija Javno Podjetje D.O.O. Celje

3000

Celje

5926823

Jeko – In, Javno Komunalno Podjetje, D.O.O., Jesenice

4270

Jesenice

5945151

Javno Komunalno Podjetje Brezovica D.O.O.

1352

Preserje

5156572

Kostak, Komunalno In Stavbno Podjetje D.D. Krško

8270

Krško

1162431

Vodokomunalni Sistemi Izgradnja In Vzdrževanje Vodokomunalnih Sistemov D.O.O. Velike Lašče

 

Velike Lašče

1314297

Vodovodna Zadruga Golnik, Z.O.O.

4204

Golnik

1332198

Režijski Obrat Občine Dobrovnik

9223

Dobrovnik – Dobronak

1357409

Režijski Obrat Občine Dobje

3224

Dobje Pri Planini

1491083

Pungrad, Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Bodonci

9265

Bodonci

1550144

Vodovodi In Kanalizacija Nova Gorica D.D.

5000

Nova Gorica

1672860

Vodovod Murska Sobota Javno Podjetje D.O.O.

9000

Murska Sobota

5067545

Komunalno Stanovanjsko Podjetje Brežice D.D.

8250

Brežice

5067782

Javno Podjetje – Azienda Publica Rižanski Vodovod Koper D.O.O. – S.R.L.

6000

Koper – Capodistria

5067880

Mariborski Vodovod Javno Podjetje D.D.

2000

Maribor

5068088

Javno Podjetje Komunala D.O.O. Sevnica

8290

Sevnica

5072999

Kraški Vodovod Sežana Javno Podjetje D.O.O.

6210

Sežana

5073251

Hydrovod D.O.O. Kočevje

1330

Kočevje

5387647

Komunalno-Stanovanjsko Podjetje Ljutomer D.O.O.

9240

Ljutomer

5817978

Vodovodna Zadruga Preddvor, Z.B.O.

4205

Preddvor

5874505

Režijski Obrat Občina Laško

 

Laško

5880076

Režijski Obrat Občine Cerkno

5282

Cerkno

5883253

Režijski Obrat Občine Rače Fram

2327

Rače

5884624

Vodovodna Zadruga Lom, Z.O.O.

4290

Tržič

5918375

Komunala, Javno Podjetje, Kranjska Gora, D.O.O.

4280

Kranjska Gora

5939208

Vodovodna Zadruga Senično, Z.O.O.

4294

Križe

1926764

Ekoviz D.O.O.

9000

Murska Sobota

5077532

Komunala Tolmin, Javno Podjetje D.O.O.

5220

Tolmin

5880289

Občina Gornja Radgona

9250

Gornja Radgona

1274783

Wte Wassertechnik Gmbh, Podružnica Kranjska Gora

4280

Kranjska Gora

1785966

Wte Bled D.O.O.

4260

Bled

1806599

Wte Essen

3270

Laško

5073260

Komunalno Stanovanjsko Podjetje D.D. Sežana

6210

Sežana

5227747

Javno Podjetje Centralna Čistilna Naprava Domžale – Kamnik D.O.O.

1230

Domžale

1215027

Aquasystems Gospodarjenje Z Vodami D.O.O.

2000

Maribor

1534424

Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Mežica

2392

Mežica

1639285

Čistilna Naprava Lendava D.O.O.

9220

Lendava – Lendva

5066310

Nigrad Javno Komunalno Podjetje D.D.

2000

Maribor

5072255

Javno Podjetje-Azienda Pubblica Komunala Koper, D.O.O. – S.R.L.

6000

Koper – Capodistria

5156858

Javno Podjetje Komunala Izola, D.O.O. Azienda Pubblica Komunala Isola, S.R.L.

6310

Izola – Isola

5338271

Gop Gradbena, Organizacijska In Prodajna Dejavnost, D.O.O.

8233

Mirna

5708257

Stadij, D.O.O., Hruševje

6225

Hruševje

5144647

Komunala, Javno Komunalno Podjetje Idrija, D.O.O.

5280

Idrija

5105633

Javno Podjetje Okolje Piran

6330

Piran – Pirano

5874327

Režijski Obrat Občina Kranjska Gora

4280

Kranjska Gora

1197380

Čista Narava, Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Moravske Toplice

9226

Moravske Toplice

Szlovákia

 Az 525/2003. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 364/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt.), az 587/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt.) és a 230/2005. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 442/2002. sz. törvény (Gyűjt.) alapján kiadott működési engedély és lakossági ivóvízellátó rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos szakmai alkalmassági bizonyítvány alapján a lakosság részére történő ivóvíz-előállítással vagy -szállítással és -elosztással összefüggésben lakossági vízellátó rendszereket üzemeltető szervezetek.

 A 287/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt.) és a 230/2005. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 364/2004. sz. törvényben (Gyűjt.) meghatározott feltételekkel az 52/1982. sz. törvénnyel (Gyűjt.), az 595/1990. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 128/1991. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 238/1993. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 416/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.) és az 533/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 135/1994. sz. törvény (Gyűjt.) alkalmazásában kiadott engedély alapján vízművet üzemeltető és ezzel egyidejűleg az 525/2003. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 364/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt.), az 587/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt.) és a 230/2005. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 442/2002. sz. törvény (Gyűjt.) alapján ivóvízszállítást és -elosztást végző szervezetek.

Például:

 Bratislavská vodárenská spoločnosť, a.s.

 Západoslovenská vodárenská spoločnosť, a.s.

 Považská vodárenská spoločnosť, a.s.

 Severoslovenské vodárne a kanalizácie, a.s.

 Stredoslovenská vodárenská spoločnosť, a.s.

 Podtatranská vodárenská spoločnosť, a.s.

 Východoslovenská vodárenská spoločnosť, a.s.

Finnország

 A „vesihuoltolaki/lagen om vattentjänster (119/2001)” 3. szakaszának hatálya alá tartozó vízellátó szervezetek.

Svédország

A „lagen (2006:412) om allmänna vatten- och avloppsanläggningar” alapján ivóvíz előállítását, szállítását vagy elosztását végző települési önkormányzatok és önkormányzati gazdasági társaságok.

Egyesült Királyság

 A „Water Industry Act 1991” értelmében vízügyi vállalkozóként („water undertaker”) vagy csatornaüzemeltetési vállalkozóként („sewerage undertaker”) kijelölt társaság.

 A „Local Government etc (Scotland) Act 1994” 62. szakasza értelmében létrehozott víz- és szennyvízügyi hatóság („water and sewerage authority”).

 The Department for Regional Development (Northern Ireland)




IV. MELLÉKLET

Ajánlatkérők a vasúti szolgáltatások területén

Belgium

 SNCB Holding / NMBS Holding

 Société nationale des Chemins de fer belges//Nationale Maatschappij der Belgische Spoorwegen.

 Infrabel

Bulgária

 Национална компания „Железопътна инфраструктура”

 „Български държавни железници” ЕАД

 „БДЖ – Пътнически превози” ЕООД

 „БДЖ – Тягов подвижен състав (Локомотиви)” ЕООД

 „БДЖ – Товарни превози” ЕООД

 „Българска Железопътна Компания” АД

 „Булмаркет – ДМ” ООД

Csehország

A vasúti szolgáltatások területén szolgáltatást nyújtó valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének f) pontja szerint.

Példák az ajánlatkérőkre:

 ČD Cargo, a.s.

 České dráhy, a.s

 Správa železniční dopravní cesty, státní organizace

Dánia

 DSB

 DSB S-tog A/S

 Metroselskabet I/S

Németország

 Deutsche Bahn AG.

 A legutóbb 2008. február 26-án módosított, 1993. december 27-i„Allgemeines Eisenbahngesetz” 2. cikkének (1) bekezdése alapján lakossági vasúti személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó egyéb vállalkozások.

Észtország

 A közbeszerzésről szóló törvény (RT I 21.2.2007, 15, 76) 10. cikkének (3) bekezdése és a versenytörvény (RT I 2001, 56 332) 14. cikke alapján működő szervezetek.

 AS Eesti Raudtee;

 AS Elektriraudtee.

Írország

 Iarnród Éireann [/Irish Rail]

 Railway Procurement Agency

Görögország

 „Oργανισμός Σιδηροδρόμων Ελλάδος Α.Ε.” („Ο.Σ.Ε. Α.Ε.”), a 2671/98. sz. törvény alapján.

 „ΕΡΓΟΣΕ Α.Ε.”, a 2366/95. sz. törvény alapján.

Spanyolország

 Ente público Administración de Infraestructuras Ferroviarias (ADIF).

 Red Nacional de los Ferrocarriles Españoles (RENFE).

 Ferrocarriles de Vía Estrecha (FEVE).

 Ferrocarrils de la Generalitat de Catalunya (FGC).

 Eusko Trenbideak (Bilbao).

 Ferrocarrils de la Generalitat Valenciana. (FGV).

 Serveis Ferroviaris de Mallorca (Ferrocarriles de Mallorca).

 Ferrocarril de Soller

 Funicular de Bulnes

Franciaország

 A „Société nationale des chemins de fer français” és egyéb, az 1982. december 30-i„Loi d'orientation des transports intérieurs no 82-1153” II. címének 1. fejezete értelmében az utazóközönség rendelkezésére álló vasúthálózatok.

 Az 1997. február 13-i 97-135. sz. törvénnyel létrehozott „Réseau ferré de France” állami tulajdonú társaság.

▼M12

Horvátország

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően a lakosság számára nyújtott vasúti közlekedési szolgáltatás céljára hálózatokat bocsátanak rendelkezésre vagy üzemeltetnek.

▼M7

Olaszország

 Ferrovie dello Stato S. p. A. és a „le Società partecipate”.

 A „le ferrovie concesse all'industria privata, le tramvie a trazione meccanica e gli automobili” tárgyú jogi rendelkezések kodifikált szövegének jóváhagyásáról szóló, 1912. május 9-i 1447. sz. királyi rendelet 10. cikke alkalmazásában koncesszió alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok és vállalkozások.

 A „Concorso dello Stato per la riattivazione dei pubblici servizi di trasporto in concessione” című, 1949. június 4-i 410. sz. törvény 4. cikke alkalmazásában koncesszió alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok és vállalkozások.

 A „Provvedimenti per l'esercizio ed il potenziamento di ferrovie di altre linee di trasporto in regime di concessione” című, 1952. augusztus 2-i 1221. sz. törvény 14. cikke alkalmazásában koncesszió alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok, vállalkozások és települési önkormányzatok.

 Az 1999. szeptember 20-i„decreto legislativo No400”-zal és a 2002. augusztus 1-jei„Legge No166” 45. cikkével módosított, „Conferimento alle regioni ed agli enti locali di funzioni e compiti in materia di trasporto pubblico locale, a norma dell'articolo 4, comma 4, della L. 15 marzo 1997, n. 9” című, 1997. november 19-i„decreto legislativo No422” 8. és 9. cikke alapján tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok és vállalkozások.

Ciprus

Lettország

 Valsts akciju sabiedrība „Latvijas dzelzceļš”.

 Valsts akciju sabiedrība „Vaiņodes dzelzceļš”.

Litvánia

 Akcinė bendrovė „Lietuvos geležinkeliai”

 A Litván Köztársaság közbeszerzési törvénye (Hivatalos Közlöny 84-2000. sz., 1996.; 4-102. sz., 2006.) 70. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeket kielégítő, a Litván Köztársaság vasúti fuvarozásról szóló törvénye (Hivatalos Közlöny 72-2489. sz., 2004.) alapján a vasúti szolgáltatások területén működő egyéb szervezetek.

Luxemburg

 Chemins de fer luxembourgeois (CFL).

Magyarország

 A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 162–163. §-ának és a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénynek megfelelően, a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló 45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet alkalmazásában kiadott engedély alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek.

 Például:

 

 Magyar Államvasutak (MÁV)

Málta

Hollandia

A vasúti szolgáltatások területén működő ajánlatkérők. Például:

 Nederlandse Spoorwegen

 ProRail

Ausztria

 Österreichische Bundesbahn.

 Schieneninfrastrukturfinanzierungs-Gesellschaft mbH sowie.

 A módosított „Eisenbahngesetz, BGBl. No 60/1957” alapján közlekedési szolgáltatások nyújtására jogosult szervezetek.

Lengyelország

Az „ustawa o komercjalizacji, restrukturyzacji i prywatyzacji przedsiębiorstwa państwowego »Polskie Koleje Państwowe« z dnia 8 września 2000 r.” alapján működő, vasúti fuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, köztük egyebek mellett a következők:

 PKP Intercity Sp, z o.o.

 PKP Przewozy Regionalne Sp. z o.o.

 PKP Polskie Linie Kolejowe S.A.

 „Koleje Mazowieckie – KM” Sp. z o.o.

 PKP Szybka Kolej Miejska w Trójmieście Sp. z ο.ο.

 PKP Warszawska Kolej Dojazdowa Sp. z o.o.

Portugália

 A CP – Caminhos de Ferro de Portugal, E.P., a „Decreto-Lei No 109/77 do 23 de Março 1977” alapján.

 A REFER, E.P., a „Decreto-Lei No 104/97 do 29 de Abril 1997” alapján.

 A RAVE, S.A., a 2000. december 19-i„Decreto-Lei No 323-H/2000” alapján.

 A Fertagus, S.A., a 2005. április 13-i„Decreto-Lei 78/2005” alapján.

 A „Lei No 10/90 do 17 de Março 1990” alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó közigazgatási szervek és közvállalkozások.

 A „Lei No 10/90 do 17 de Março 1990” alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozások, amennyiben különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkeznek.

Románia

 Compania Națională Căi Ferate – CFR

 Societatea Națională de Transport Feroviar de Marfă „CFR – Marfă”,– Societatea Națională de Transport Feroviar de Călători „CFR – Călători”

Szlovénia



Mat. št.

Naziv

POŠTNA ŠT.

KRAJ

5142733

Slovenske železnice, d. o. o.

1000

LJUBLJANA

Szlovákia

 A 152/1997. sz. törvénnyel (Gyűjt.) és a 259/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 258/1993. sz. törvény (Gyűjt.) alapján vasutat, kötélpályát és kapcsolódó létesítményeket üzemeltető szervezetek.

 Az 58/1997. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 260/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 416/2001. sz. törvénnyel és a 114/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 164/1996. sz. törvény (Gyűjt.), valamint a 2004. július 7-i 662. sz. kormányrendelet alapján lakossági vasúti személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek.

Például:

 Železnice Slovenskej republiky, a.s.

 Železničná spoločnosť Slovensko, a.s.

Finnország

VR Osakeyhtiö/ /VR Aktiebolag

Svédország

 A „järnvägslagen (2004:519)” és a „järnvägsförordningen (2004:526)” szerint vasúti szolgáltatásokat nyújtó közjogi szervezetek. – A „lagen (1997:734) om ansvar för viss kollektiv persontrafik” alapján regionális vagy helyi vasútvonalakat üzemeltető regionális vagy helyi közjogi szervezetek.

 A „förordningen (1996:734) om statens spåranläggningar” alkalmazásában kiadott engedély alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozások, amennyiben ez az engedély megfelel az irányelv 2. cikke (3) bekezdésének.

Egyesült Királyság

 Network Rail plc

 Eurotunnel plc

 Northern Ireland Transport Holding Company

 Northern Ireland Railways Company Limited

 A Department of Transporttól vagy más hatáskörrel rendelkező hatóságtól kapott különleges vagy kizárólagos engedély alapján működő vasúti szolgáltatók.




V. MELLÉKLET

Ajánlatkérők a városi vasúti szolgáltatások, villamossal, trolibusszal és autóbusszal végzett szolgáltatások területén

Belgium

 Société des Transports intercommunaux de Bruxelles/Maatschappij voor intercommunaal Vervoer van Brussel

 Société régionale wallonne du Transport et ses sociétés d'exploitation (TEC Liège–Verviers, TEC Namur–Luxembourg, TEC Brabant wallon, TEC Charleroi, TEC Hainaut)/ Société régionale wallonne du Transport en haar exploitatiemaatschappijen (TEC Liège–Verviers, TEC Namur–Luxembourg, TEC Brabant wallon, TEC Charleroi, TEC Hainaut)

 Vlaamse Vervoermaatschappij (De Lijn)

 Különleges vagy kizárólagos jogokat élvező magántársaságok

Bulgária

 „Метрополитен” ЕАД, София

 „Столичен електротранспорт” ЕАД, София

 „Столичен автотранспорт” ЕАД, София

 „Бургасбус” ЕООД, Бургас

 „Градски транспорт” ЕАД, Варна

 „Тролейбусен транспорт” ЕООД, Враца

 „Общински пътнически транспорт” ЕООД, Габрово

 „Автобусен транспорт” ЕООД, Добрич

 „Тролейбусен транспорт” ЕООД, Добрич

 „Тролейбусен транспорт” ЕООД, Пазарджик

 „Тролейбусен транспорт” ЕООД, Перник

 „Автобусни превози” ЕАД, Плевен

 „Тролейбусен транспорт” ЕООД, Плевен

 „Градски транспорт Пловдив” ЕАД, Пловдив

 „Градски транспорт” ЕООД, Русе

 „Пътнически превози” ЕАД, Сливен

 „Автобусни превози” ЕООД, Стара Загора

 „Тролейбусен транспорт” ЕООД, Хасково

Csehország

A városi vasúti szolgáltatások, valamint a villamossal, trolibusszal és autóbusszal végzett szolgáltatások területén szolgáltatást nyújtó valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének f) pontja szerint.

Példák az ajánlatkérőkre:

 Dopravní podnik hl.m. Prahy, akciová společnost

 Dopravní podnik města Brna, a. s.

 Dopravní podnik Ostrava a.s.

 Plzeňské městské dopravní podniky, a.s.

 Dopravní podnik města Olomouce, a.s.

Dánia

 DSB

 DSB S-tog A/S

 A „lov om buskørsel” alkalmazásában kiadott engedély alapján lakossági autóbuszos (menetrend szerinti) személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, l. az említett törvényt egységes szerkezetbe foglaló 2003. február 19-i 107. sz. törvényt.

 Metroselskabet I/S

Németország

A legutóbb 2006. október 31-én módosított, 1961. március 21-i„Personenbeförderungsgesetz” alapján az utazóközönség részére engedéllyel rövid távolságú személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások.

Észtország

 A közbeszerzésről szóló törvény (RT I 21.2.2007, 0,15, 76) 10. cikkének (3) bekezdése és a versenytörvény (RT I 2001, 56 332) 14. cikke alapján működő szervezetek.

 AS Tallinna Autobussikoondis;

 AS Tallinna Trammi- ja Trollibussikoondis;

 Narva Bussiveod AS;

Írország

 Iarnród Éireann [Irish Rail]

 Railway Procurement Agency

 Luas [Dublin Light Rail]

 Bus Éireann [Irish Bus]

 Bus Átha Cliath [Dublin Bus]

 A módosított „Road Transport Act 1932” értelmében lakossági személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek.

Görögország

 A 768/1970. sz. törvényerejű rendelet (Α'273.), az 588/1977. sz. törvény (Α'148.) és a 2669/1998. sz. törvény (Α'283.) alapján létrehozott és működő „Ηλεκτροκίνητα Λεωφορεία Περιοχής Αθηνών – Πειραιώς Α.Ε.” („Η.Λ.Π.Α.Π. Α.Ε.”, Athens–Pireaeus Trolley Buses S.A.).

 A 352/1976. sz. törvény (Α'147.) és a 2669/1998. sz. törvény (Α'283.) alapján létrehozott és működő „Ηλεκτρικοί Σιδηρόδρομοι Αθηνών – Πειραιώς” („Η.Σ.Α.Π. Α.Ε.”, Athens–Piraeus Electric Railways).

 A 2175/1993. sz. törvény (Α'211.) és a 2669/1998. sz. törvény (Α'283.) alapján létrehozott és működő „Οργανισμός Αστικών Συγκοινωνιών Αθηνών Α.Ε.” („Ο.Α.ΣΑ. Α.Ε.”, Athens Urban Transport Organization S.A.).

 A 2175/1993. sz. törvény (Α'211.) és a 2669/1998. sz. törvény (Α'283.) alapján létrehozott és működő „Εταιρεία Θερμικών Λεωφορείων Α.Ε.” („Ε.Θ.Ε.Λ. Α.Ε.”, Company of Thermal Buses S.A.).

 Az 1955/1991. sz. törvény alapján létrehozott és működő „Αττικό Μετρό Α.Ε.” (Attiko Metro S.A).

 A 3721/1957. sz. rendelet, a 716/1970. sz. törvényerejű rendelet, a 866/79. sz. törvény és a 2898/2001. sz. törvény (Α'71.) alapján létrehozott és működő „Οργανισμός Αστικών Συγκοινωνιών Θεσσαλονίκης” („Ο.Α.Σ.Θ.”).

 A 2963/2001. sz. törvény (Α'268.) alapján működő „Κοινό Ταμείο Είσπραξης Λεωφορείων” („Κ.Τ.Ε.Λ.”).

 A 2963/2001. sz. törvény (A'268.) alapján működő „Δημοτικές Επιχειρήσεις Λεωφορείων Ρόδου και Κω”, más néven „ΡΟΔΑ”, illetve „ΔΕΑΣ ΚΩ”.

Spanyolország

 Az 1985. április 2-i„Ley 7/1985 Reguladora de las Bases de Régimen Local” és a „Real Decreto legislativo 781/1986, de 18 de abril, por el que se aprueba el texto refundido de las disposiciones legales vigentes en materia de régimen local”, valamint az esetleg irányadó regionális jogszabályok alapján városi tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek.

 A „Ley 16/1987, de 30 de julio, de Ordenación de los Transportes Terrestres” harmadik átmeneti rendelkezése alapján lakossági autóbuszos személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek.

 Például:

 

 Empresa Municipal de Transportes de Madrid

 Empresa Municipal de Transportes de Málaga

 Empresa Municipal de Transportes Urbanos de Palma de Mallorca

 Empresa Municipal de Transportes Públicos de Tarragona

 Empresa Municipal de Transportes de Valencia

 Transporte Urbano de Sevilla, S.A.M. (TUSSAM)

 Transporte Urbano de Zaragoza, S.A. (TUZSA)

 Entitat Metropolitana de Transport – AMB

 Eusko Trenbideak, s.a.

 Ferrocarril Metropolitá de Barcelona, sa

 Ferrocariles de la Generalitat Valenciana

 Consorcio de Transportes de Mallorca

 Metro de Madrid

 Metro de Málaga, S.A.,

 Red Nacional de los Ferrocarriles Españoles (Renfe)

Franciaország

 Az 1982. december 30-i„Loi d'orientation des transports intérieurs no 82-1153” 7-II. cikke alapján lakossági személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek.

 Régie des transports de Marseille

 RDT 13 Régie départementale des transports des Bouches du Rhône

 Régie départementale des transports du Jura

 RDTHV Régie départementale des transports de la Haute-Vienne

 A „Régie autonome des transports parisiens”, a „Société nationale des chemins de fer français”, valamint az 1959. január 7-i, módosított „Ordonnance no59-151” és az Ile-de-France régióbeli személyfuvarozás szervezése tekintetében elfogadott végrehajtási rendeletei értelmében a „Syndicat des transports d'Ile-de-France” által kiadott engedély alapján személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó egyéb szervezetek.

 Az 1997. február 13-i 97-135. sz. törvénnyel létrehozott „Réseau ferré de France” állami tulajdonú társaság.

 Olyan regionális vagy települési önkormányzatok és társulásaik, amelyek közlekedésszervezési hatóságnak minősülnek (pl. Communauté urbaine de Lyon).

▼M12

Horvátország

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően a városi vasúttal, automatizált rendszerekkel, villamossal, autóbusszal, trolibusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén a lakosság számára szolgáltatást nyújtó hálózatokat bocsátanak rendelkezésre vagy üzemeltetnek: úgymint azok a szervek, amelyek az említett tevékenységeket közszolgáltatásként látják el a közszolgáltatási törvénnyel (Hivatalos Közlöny, 36/95, 70/97, 128/99, 57/00, 129/00, 59/01, 26/03, 82/04, 110/04, 178/04, 38/09, 79/09, 153/09, 49/11, 84/11, 90/11) összhangban.

▼M7

Olaszország

A vasúton, automatizált rendszerrel, villamossal, trolibusszal vagy autóbusszal tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó, valamint a megfelelő infrastruktúrát országos, regionális vagy települési szinten üzemeltető szervezetek, társaságok és vállalkozások.

Ilyenek például:

 A „Regolamento recante riordino dei servizi automobilistici interregionali di competenza statale” című, 2006. december 1-jei 316. sz. közlekedési miniszteri rendelet alapján engedéllyel tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok és vállalkozások.

 Az „Approvazione del testo unico della legge sull'assunzione diretta dei pubblici servizi da parte dei comuni e delle province” című, 1925. október 15-i„Regio Decreto No 2578” 1. cikkének (4) vagy (15) bekezdése alapján lakossági személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok és vállalkozások.

 Az 1999. szeptember 20-i„Decreto Legislativo No400”-zal és a 2002. augusztus 1-jei„Legge No166” 45. cikkével módosított, „Conferimento alle regioni ed agli enti locali di funzioni e compiti in materia di trasporto pubblico locale” című, az 1997. március 15-i„Legge N 59” 4. cikkének (4) bekezdésén alapuló 1997. november 19-i„Decreto Legislativo No422” alapján lakossági személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok és vállalkozások.

 A települési önkormányzatok szervezetére irányadó jogi rendelkezéseknek a 2001. december 28-i„Legge No448” 35. cikkével módosított, 2000. augusztus 18-i„Legge No267”-tel jóváhagyott kodifikált szövege 113. cikke alapján tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok és vállalkozások.

 A „le ferrovie concesse all'industria privata, le tramvie a trazione meccanica e gli automobili” tárgyú jogi rendelkezések kodifikált szövegének jóváhagyásáról szóló, 1912. május 9-i„Regio Decreto No1447” 242. vagy 256. cikke alkalmazásában koncesszió alapján működő szervezetek, társaságok és vállalkozások.

 A „Concorso dello Stato per la riattivazione dei pubblici servizi di trasporto in concessione” című, 1949. június 4-i„Legge No410” 4. cikke alkalmazásában koncesszió alapján működő nyújtó szervezetek, társaságok, vállalkozások és települési önkormányzatok.

 A „Provvedimenti per l'esercizio ed il potenziamento di ferrovie di altre linee di trasporto in regime di concessione” című, 1952. augusztus 2-i„Legge No1221” 14. cikke alkalmazásában koncesszió alapján működő szervezetek, társaságok és vállalkozások.

Ciprus

Lettország

A magán és a közjog olyan alanyai, amelyek autóbusszal, trolibusszal és/vagy villamossal személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtanak legalább a következő városok valamelyikében: Riga, Jurmala Liepaja, Daugavpils, Jelgava, Rezekne és Ventspils.

Litvánia

 Akcinė bendrovė „Autrolis”

 Uždaroji akcinė bendrovė „Vilniaus autobusai”

 Uždaroji akcinė bendrovė „Kauno autobusai”

 Uždaroji akcinė bendrovė „Vilniaus troleibusai”

 A Litván Köztársaság közbeszerzési törvénye (Hivatalos Közlöny 84-2000. sz., 1996.; 4-102. sz., 2006.) 70. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeket kielégítő, a Litván Köztársaság közúti közlekedésről szóló törvénye (Hivatalos Közlöny 119-2772. sz., 1996.) alapján a városi vasúti szolgáltatások vagy a villamossal, a trolibusszal vagy az autóbusszal végzett szolgáltatások területén működő egyéb szervezetek.

Luxemburg

 Chemins de fer luxembourgeois (CFL).

 Service communal des autobus municipaux de la Ville de Luxembourg.

 Transports intercommunaux du canton d'Esch–sur–Alzette (TICE).

 Az 1978. február 3-i„règlement grand-ducal concernant les conditions d'octroi des autorisations d'établissement et d'exploitation des services de transports routiers réguliers de personnes rémunérées” alapján működő, autóbusszal végzett szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások.

Magyarország

 A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 162–163. §-ának és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénynek megfelelően menetrend szerinti helyi és távolsági lakossági személyfuvarozási szolgáltatást nyújtó szervezetek.

 A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 162–163. §-ának és a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénynek megfelelően országos vasúti személyfuvarozási szolgáltatást nyújtó szervezetek.

Málta

 L-Awtorita' dwar it-Trasport ta' Malta (Malta Transport Authority)

Hollandia

A „Wet Personenvervoer” II. fejezete („Openbaar Vervoer”) alapján lakossági személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek. Például:

 RET (Rotterdam)

 HTM (Den Haag)

 GVB (Amsterdam)

Ausztria

 A módosított „Eisenbahngesetz, BGBl. No 60/1957” vagy a módosított „Kraftfahrliniengesetz, BGBl. I No 203/1999” alapján közlekedési szolgáltatások nyújtására jogosult szervezetek.

Lengyelország

(1) Az „ustawa z dnia 28 marca 2003 r. o transporcie kolejowym” alkalmazásában koncesszió alapján működő, városi vasúti szolgáltatást nyújtó szervezetek,

(2) Az „ustawa z dnia 6 września 2001 r. o transporcie drogowym” alkalmazásában kiadott engedély alapján működő, lakossági városi autóbuszos személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, valamint a lakossági városi személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek,

köztük egyebek mellett a következők:

 Komunalne Przedsiębiorstwo Komunikacyjne Sp. z o.o, Białystok

 Komunalny Zakład Komunikacyjny Sp. z o.o Białystok

 Miejski Zakład Komunikacji Sp. z o.o Grudziądz

 Miejski Zakład Komunikacji Sp. z o.o w Zamościu

 Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne – Łódź Sp. z o.o.

 Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne Sp. z o.o. Lublin

 Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne S.A., Kraków

 Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne SA., Wrocław

 Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne Sp. z o.o., Częstochowa

 Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne Sp. z ο.ο., Gniezno

 Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne Sp. z ο,ο., Olsztyn

 Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne Sp. z o.o., Radomsko

 Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne Sp. z ο.ο, Wałbrzych

 Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne w Poznaniu Sp. z o.o.

 Miejskie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne Sp. z o.o. w Świdnicy

 Miejskie Zakłady Komunikacyjne Sp. z o.o, Bydgoszcz

 Miejskie Zakłady Autobusowe Sp. z o.o., Warszawa

 Opolskie Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej S.A. w Opolu

 Polbus – PKS Sp. z o.o., Wrocław

 Polskie Koleje Linowe Sp. z o.o Zakopane

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Miejskiej Sp. z o.o., Gliwice

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Miejskiej Sp. z o.o. w Sosnowcu

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej Leszno Sp. z o.o.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej S.A, Kłodzko

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej SA, Katowice

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Brodnicy S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Dzierżoniowie S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Kluczborku Sp. z o.o.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Krośnie S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Raciborzu Sp. z o.o.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Rzeszowie S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Strzelcach Opolskich S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej Wieluń Sp. z o.o.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Kamiennej Górze Sp. z.ο.ο

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Białymstoku S.A

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Bielsku Białej S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Bolesławcu Sp. z. o.o.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Cieszynie Sp. z.ο,ο.

 Przedsiębiorstwo Przewozu Towarów Powszechnej Komunikacji Samochodowej S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Bolesławcu Sp. z.ο.ο

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Mińsku Mazowieckim S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Siedlcach S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej „SOKOŁÓW” w Sokołowie Podlaskim S.A

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Garwolinie S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Lubaniu Sp. z. o.o.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Łukowie S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Wadowicach S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Staszowie Sp. z. o.o.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Krakowie S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Dębicy S.A,

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Zawierciu S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Żyrardowie S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Pszczynie Sp. z. o.o.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Płocku S.A.

 Przedsiębiorstwo Spedycyjno-Transportowe „Transgór” Sp. z. o.o.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Stalowej Woli S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Jarosławiu S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Ciechanowie S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Mławie S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Nysie Sp. z, o.o.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Ostrowcu Świętokrzyskim S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Kielcach S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Końskich S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Jędrzejowie Spółka Akcyjna

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Oławie Spółka Akcyjna

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Wałbrzychu Sp. z. o.o

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Busku Zdroju S.A

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Ostrołęce S.A.

 Tramwaje Śląskie S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Olkuszu S.A

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Przasnyszu S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Nowym Sączu S.A

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej Radomsko Sp. z o.o

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Myszkowie Sp. z.ο.ο.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Lublińcu Sp. z o.o

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Głubczycach Sp. z. o.o

 PKS w Suwałkach S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Koninie S.A

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Turku S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Zgorzelcu Sp. z o.o

 PKS Nowa Sól Sp. z. o.o

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej Zielona Góra Sp. z o.o

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej Sp. z o.o, w Przemyślu

 Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej, Koło

 Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej, Biłgoraj

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej Częstochowa S.A

 Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej, Gdańsk

 Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej, Kalisz

 Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej, Konin

 Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej, Nowy Dwór Mazowiecki

 Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej, Starogard Gdański

 Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej, Toruń

 Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej, Warszawa

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Białymstoku S.A.

 Przedsiębiorstwo Komunikacji Samochodowej w Cieszynie Sp, z o.o.

 Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej w Gnieźnie

 Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej w Krasnymstawie

 Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej w Olsztynie

 Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej w Ostrowie Wlkp.

 Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej w Poznaniu

 Przedsiębiorstwo Państwowej Komunikacji Samochodowej w Zgorzelcu Sp. z o.o.

 Szczecińsko-Polickie Przedsiębiorstwo Komunikacyjne Sp. z o.o.

 Tramwaje Śląskie S.A., Katowice

 Tramwaje Warszawskie Sp. z o.o.

 Zakład Komunikacji Miejskiej w Gdańsku Sp. z o.o.

Portugália

 A Metropolitano de Lisboa, E.P., a „Decreto-Lei No 439/78 do 30 de Dezembro de 1978” alapján.

 Az 1998. augusztus 18-i 58/98. sz. törvény értelmében a települési önkormányzatok, a települési önkormányzati szolgáltatók és a települési önkormányzatok vállalkozásai abban az esetben, ha a „Lei No 159/99 do 14 de Septembro 1999” alapján közlekedési szolgáltatásokat nyújtanak.

 A „do 17 de Março 1990” 10/90. sz. törvény alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó közigazgatási szervek és közvállalkozások.

 A „Regulamento de Transportes em Automóveis” („Decreto No 37272 do 31 de Dezembro 1948”) 98. cikke alapján tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek.

 A „Lei No 688/73 do 21 de Dezembro 1973” alapján tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek.

 A „Decreto-Lei No 38144 do 31 de Dezembro 1950” alapján tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek.

 A Metro do Porto, S.A., a „Decreto-Lei No 261/2001 do 26 September 2001”-gyel módosított „Decreto-Lei No 394-A/98 do 15 de Dezembro 1998” alapján.

 A Normetro, S.A., a „Decreto-Lei No 261/2001 do 26 de Septembro 2001”-gyel módosított, 1998. december 15-i„Decreto-Lei No 394-A/98” alapján.

 A Metropolitano Ligeiro de Mirandela, S.A., a „Decreto-Lei No 24/95 do 8 de Fevereiro 1995” alapján.

 A Metro do Mondego, S.A., a „Decreto-Lei No 10/2002 do 24 de Janeiro 2002” alapján.

 A Metro Transportes do Sul, S.A., a „Decreto-Lei No 337/99 do 24 de Agosto 1999” alapján.

 A „Lei No 159/99 do 14 de Septembro 1999” alapján közlekedési szolgáltatásokat nyújtó települési önkormányzatok és települési önkormányzatok ilyen szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásai.

Románia

 S.C. de Transport cu Metroul București – „Metrorex” SA

 Regii Autonome Locale de Transport Urban de Călători

Szlovénia

A „Zakon o prevozih v cestnem prometu (Uradni list RS, 72/94, 54/96, 48/98 in 65/99)” alapján lakossági városi autóbuszos személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó társaságok.



Mat. Št.

Naziv

POŠTNA ŠT.

KRAJ

1540564

AVTOBUSNI PREVOZI RIŽANA D.O.O. Dekani

6271

DEKANI

5065011

AVTOBUSNI PROMET Murska Sobota D.D.

9000

MURSKA SOBOTA

5097053

Alpetour Potovalna Agencija

4000

Kranj

5097061

ALPETOUR, Špedicija In Transport, D.D. Škofja Loka

4220

ŠKOFJA LOKA

5107717

INTEGRAL BREBUS Brežice D.O.O.

8250

BREŽICE

5143233

IZLETNIK CELJE D.D. Prometno In Turistično Podjetje Celje

3000

CELJE

5143373

AVRIGO DRUŽBA ZA AVTOBUSNI PROMET IN TURIZEM D.D. NOVA GORICA

5000

NOVA GORICA

5222966

JAVNO PODJETJE LJUBLJANSKI POTNIŠKI PROMET D.O.O.

1000

LJUBLJANA

5263433

CERTUS AVTOBUSNI PROMET MARIBOR D.D.

2000

MARIBOR

5352657

I & I – Avtobusni Prevozi D.D. Koper

6000

KOPER – CAPODISTRIA

5357845

Meteor Cerklje

4207

Cerklje

5410711

KORATUR Avtobusni Promet In Turizem D.D. Prevalje

2391

PREVALJE

5465486

INTEGRAL, Avto. Promet Tržič, D.D.

4290

TRŽIČ

5544378

KAM-BUS Družba Za Prevoz Potnikov, Turizem In Vzdrževanje Vozil, D.D. Kamnik

1241

KAMNIK

5880190

MPOV Storitve In Trgovina D.O.O. Vinica

8344

VINICA

Szlovákia

 Az 58/1997. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 260/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 416/2001. sz. törvénnyel és a 114/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 164/1996. sz. törvény (Gyűjt.) 23. cikke alapján engedéllyel villamossal, trolibusszal, különleges vasúton vagy kötélpályán lakossági személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek.

 A 386/1996. sz. törvénnyel (Gyűjt.), az 58/1997. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 340/2000. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 416/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.), az 506/2002. sz. törvénnyel (Gyűjt.), az 534/2003. sz. törvénnyel (Gyűjt.) és a 114/2004. sz. törvénnyel módosított 168/1996. sz. törvény (Gyűjt.) alkalmazásában kiadott, az autóbuszos szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély és az adott útvonalon történő fuvarozásra feljogosító engedély alapján vagy a Szlovák Köztársaság teljes területén, vagy ezen túlmenően részben külföldi állam területén is, vagy a Szlovák Köztársaság területének meghatározott részén menetrend szerinti lakossági autóbuszos személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó fuvarozók.

 Például:

 

 Dopravný podnik Bratislava, a.s.

 Dopravný podnik mesta Košice, a.s.

 Dopravný podnik mesta Prešov, a.s.

 Dopravný podnik mesta Žilina, a.s.

Finnország

A „laki luvanvaraisesta henkilöliikenteestä tiellä/ lagen om tillståndspliktig persontrafik på väg (343/1991)” alkalmazásában különleges vagy kizárólagos engedély alapján menetrend szerinti távolsági autóbuszos szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, valamint autóbusszal, vasúttal vagy földalatti vasúttal tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó, illetve ilyen szolgáltatások teljesítése céljából hálózatot fenntartó települési közlekedési szervek és közvállalkozások.

Svédország

 A „lagen (1997:734) om ansvar för viss kollektiv persontrafik” és a „lagen (1990:1157) säkerhet vid tunnelbana och spårväg” értelmében városi vasúti vagy villamoshálózatokat üzemeltető szervezetek.

 A „lagen (1997:734) om ansvar för viss kollektiv persontrafik” és az „yrkestrafiklagen (1998:490)” értelmében trolibusszal vagy autóbusszal végzett szolgáltatásokat nyújtó köz- vagy magánjogi szervezetek.

Egyesült Királyság

 London Regional Transport

 London Underground Limited

 Transport for London

 A „Greater London Authority Act 1999” 424. szakaszának (1) bekezdése értelmében a Transport for London leányvállalata.

 Strathclyde Passenger Transport Executive

 Greater Manchester Passenger Transport Executive

 Tyne and Wear Passenger Transport Executive

 Brighton Borough Council

 South Yorkshire Passenger Transport Executive

 South Yorkshire Supertram Limited

 Blackpool Transport Services Limited

 Conwy County Borough Council

 A „Greater London Authority Act 1999” 179. szakaszának (1) bekezdésében meghatározott londoni helyi szolgáltatást (autóbuszos szolgáltatást) a törvény 156. szakaszának (2) bekezdése alapján a Transport for London által kötött megállapodás értelmében vagy a törvény 169. szakaszában meghatározott, leányvállalattal kötött közlekedési megállapodás értelmében nyújtó személy

 Northern Ireland Transport Holding Company

 A „Transport Act (Northern Ireland) 1967” 4. szakaszának (1) bekezdése alapján közúti szolgáltatásra vonatkozóan engedéllyel rendelkező, ezen engedély értelmében menetrend szerinti közlekedési szolgáltatás nyújtására jogosult személy.




VI. MELLÉKLET

Ajánlatkérők a postai szolgáltatások ágazatában

Belgium

 De Post//La Poste

Bulgária

 „Български пощи” ЕАД"

Csehország

A postai ágazatban szolgáltatást nyújtó valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének g) és h) pontja szerint.

Példák az ajánlatkérőkre:

 Česká Pošta, s.p.

Dánia

 Post Danmark, l. a Post Danmark A/S-ről szóló, 2002. június 6-i 409. sz. törvényt.

Németország

Észtország

 AS Eesti Post

Írország

 An Post plc

Görögország

 A 496/70. sz. törvényerejű rendelettel létrehozott, a 2668/98. sz. törvény alapján működő „Ελληνικά Ταχυδρομεία ΕΛ.ΤΑ” („ELTA”).

Spanyolország

 Correos y Telégrafos, S.A.

Franciaország

 La Poste

 La Poste interarmées

▼M12

Horvátország

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően postai szolgáltatásokat és az említett törvény 112. cikkének (4) bekezdése szerinti, postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásokat nyújtanak.

▼M7

Olaszország

 Poste Italiane S.p.A.

Ciprus

 Τμήμα Ταχυδρομικών Υπηρεσιών

Lettország

 VAS „Latvijas Pasts”

Litvánia

 Akcinė bendrovė „Lietuvos paštas”

 A Litván Köztársaság közbeszerzési törvénye (Hivatalos Közlöny 84-2000. sz., 1996.; 4-102. sz., 2006.) 70. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeket kielégítő, a Litván Köztársaság postatörvénye (Hivatalos Közlöny 36-1070. sz., 1999.; 61-2125. sz., 2004.) alapján a postai szolgáltatások területén működő egyéb szervezetek.

Luxemburg

 Entreprise des Postes et Télécommunications Luxembourg

Magyarország

 A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 162–163. §-ának és a postáról szóló 2003. évi CI. törvénynek megfelelően postai szolgáltatásokat nyújtó szervezetek.

 Például:

 

 Magyar Posta

Málta

 Maltapost plc

Hollandia

 TNT

Ausztria

 Österreichische Post AG

Lengyelország

 Państwowe Przedsiębiorstwo Użyteczności Publicznej „Poczta Polska”

Portugália

 CTT – Correios de Portugal

Románia

 Compania Națională „Poșta Română SA”

Szlovénia



Mat. št.

Naziv

POŠTNA ŠT.

KRAJ

5881447

Pošta Slovenije, d.o.o.

2000

Maribor

Szlovákia

Az 507/2001. sz. törvény (Gyűjt.) alkalmazásában kiadott engedély alapján meghatározott postai szolgáltatások nyújtása tekintetében kizárólagos joggal rendelkező szervezetek.

Például:

 Slovenská pošta, a.s.

Finnország

Itella Oyj

Svédország

 Posten Meddelande AB

 Posten Logistik AB

Egyesült Királyság

The Royal Mail Group Ltd.




VII. MELLÉKLET

Ajánlatkérők az olaj-, illetve gázfeltárás és -kitermelés ágazatában

Belgium

Bulgária

A „Закона за подземните богатства (обн., ДВ, бр.23/12.3.1999)” vagy a „Закона за концесиите (обн., ДВ, бр. 36/2.5.2006)” alapján kőolaj- vagy földgázfeltárást vagy -kitermelést végző szervezetek:

 „Дайрект Петролеум България” – ЕООД, София

 „Петреко-България” – ЕООД, София

 „Проучване и добив на нефт и газ” – АД, София

 „Мерлоуз Рисорсиз” – ООД, Люксембург

 „Мерлоуз Рисорсиз САРЛ”, Люксембург

 „ОМВ (България) Извънтериториално проучване” – ООД, Виена, Австрия

 „Джей Кей Екс България Лимитид” – Лондон, Англия

 „Рамко България Лимитид” – Абърдийн, Шотландия

 „Болкан Експлорърс (България) Лимитид” – Дъблин, Ирландия

 ОАО „Башкиргеология”, Уфа, Руска федерация

 „Винтидж Петролеум България, Инк.” – Кайманови острови

Csehország

A meghatározott földrajzi területeket kőolaj- vagy földgázfeltárás vagy -kitermelés céljából hasznosító ágazatokban működő valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének i) pontja szerint.

Példák az ajánlatkérőkre:

 Moravské naftové doly, a.s.

Dánia

A következő jogszabályokban meghatározott szervezetek:

 „lov om Danmarks undergrund”, l. az említett törvényt egységes szerkezetbe foglaló 2007. július 4-i 889. sz. törvényt,

 „lov om kontinentalsoklen”, l. az említett törvényt egységes szerkezetbe foglaló 2005. november 18-i 1101. sz. törvényt.

Németország

 A legutóbb 2006. december 9-én módosított, 1980. augusztus 13-i„Bundesberggesetz” szerinti vállalkozások.

Észtország

 A közbeszerzésről szóló törvény (RT I 21.2.2007, 15, 76) 10. cikkének (3) bekezdése és a versenytörvény (RT I 2001, 56 332) 14. cikke alapján működő szervezetek.

Írország

 Az alábbi jogszabályok értelmében kőolaj és földgáz feltárására vagy kitermelésére vonatkozó engedéllyel, illetve koncesszióval rendelkező szervezetek:

 „Continental Shelf Act 1968”

 „Petroleum and Other Minerals Development Act 1960”

 „Licensing Terms for Offshore Oil and Gas Exploration and Development 1992”

 „Petroleum (Production) Act (NI) 1964”

Görögország

 „Ελληνικά Πετρέλαια Α.Ε.”, a „για την αναδιοργάνωση της Δ.Ε.Π. Α.Ε. και των θυγατρικών της εταιρειών, το καταστατικό αυτής και άλλες διατάξεις” című, 2593/98. sz. törvény alapján.

Spanyolország

 BG International Limited Quanum, Asesores & Consultores, S.A.

 Cambria Europe, Inc.

 CNWL oil (España), S.A.

 Compañía de investigación y explotaciones petrolíferas, S.A.

 Conoco limited.

 Eastern España, S.A.

 Enagas, S.A.

 España Canadá resources Inc.

 Fugro – Geoteam, S.A.

 Galioil, S.A.

 Hope petróleos, S.A.

 Locs oil compay of Spain, S.A.

 Medusa oil Ltd.

 Murphy Spain oil company

 Onempm España, S.A.

 Petroleum oil & gas España, S.A.

 Repsol Investigaciones petrolíferas, S.A.

 Sociedad de hidrocarburos de Euskadi, S.A.

 Taurus petroleum, AN.

 Teredo oil limited

 Unión Fenosa gas exploración y producción, S.A.

 Wintersahll, AG

 YCI España, L.C.

 A „Ley 34/1998, de 7 de octubre, del Sector hidrocarburos” és végrehajtási jogszabályai alapján működő egyéb szervezetek.

Franciaország

 A „Code minier” és végrehajtási szabályai, különösen az 1995. április 19-i„Décret no95-427” és a 2006. június 2-i„Décret no2006-648 relatif aux titres miniers et aux titres de stockage souterrain” értelmében kőolaj, illetve földgáz feltárását és kitermelését végző szervezetek.

▼M12

Horvátország

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően valamely földrajzi területnek kőolaj és földgáz feltárása és kitermelése céljából történő hasznosításával foglalkoznak: úgymint azok a szervek, amelyek az említett tevékenységeket a bányászatról szóló törvénnyel (Hivatalos Közlöny, 75/09 és 49/11) összhangban látják el.

▼M7

Olaszország

Az alábbi jogszabályok értelmében kőolaj és földgáz feltárására vagy kitermelésére, illetve földgáz földfelszín alatti tárolására vonatkozó engedéllyel, illetve koncesszióval rendelkező szervezetek:

 az 1953. február 10-i 136. sz. törvény,

 az 1967. július 21-i 613. sz. törvénnyel módosított 1957. január 11-i 6. sz. törvény,

 az 1991. január 9-i 9. sz. törvény,

 az 1996. november 25-i 625. sz. törvényerejű rendelet,

 a 2000. május 23-i 164. sz. törvényerejű rendelettel módosított, 1974. április 26-i 170. sz. törvény.

Ciprus

Lettország

Minden olyan társaság, amely kőolaj vagy földgáz feltárására vagy kitermelésére engedélyt kapott, és ezt a tevékenységét megkezdte.

Litvánia

 A „Geonafta” nyilvánosan működő részvénytársaság

 A „Minijos nafta” litván–dán zártkörűen működő részvénytársaság

 A „Genčių nafta” litván–svéd zártkörűen működő vegyes részvénytársaság

 A „Geobaltic” zártkörűen működő részvénytársaság

 A „Manifoldas” zártkörűen működő részvénytársaság

 A Litván Köztársaság közbeszerzési törvénye (Hivatalos Közlöny 84-2000. sz., 1996.; 4-102. sz., 2006.) 70. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményekkel összhangban a Litván Köztársaságnak a föld méhéről szóló törvénye (Hivatalos Közlöny 53-1582. sz., 1995.; 35-1164. sz., 2001.) alapján a kőolaj- és a földgázfeltárási és -kitermelési ágazatban működő egyéb szervezetek.

Luxemburg

Magyarország

 A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alkalmazásában engedély vagy koncesszió alapján kőolaj vagy földgáz feltárását vagy kitermelését végző szervezetek.

Málta

 A „Petroleum (Production) Act” (156. fejezet) és származékos jogszabályai, valamint a „Continental Shelf Act” (194. fejezet) és származékos jogszabályai.

Hollandia

 A „Mijnbouwwet” (2003. január 1.) szerinti szervezetek.

Ausztria

 A módosított „Mineralrohstoffgesetz, BGBl. I No 38/1999” alapján kőolaj vagy földgáz feltárására vagy kitermelésére jogosult szervezetek.

Lengyelország

Az „ustawa z dnia 4 lutego 1994 r. Prawo geologiczne i górnicze” alapján a földgáz, a kőolaj és természetes származékai, a barnaszén, a szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok kutatásával, feltárásával vagy kitermelésével összefüggő tevékenységet végző szervezetek, köztük egyebek mellett a következők:

 Polskie Górnictwo Naftowe i Gazownictwo S.A.

 Petrobaltic S.A.

 Zakład Odmetanowienia Kopalń Sp. z. o.o.

 Operator Gazociągów Przesyłowych GAZ-SYSTEM Spółka Akcyjna

Portugália

A következő jogszabályok alapján kőolaj és földgáz feltárására és kitermelésére vonatkozó engedéllyel vagy koncessziós szerződéssel rendelkező szervezetek:

 Decreto-Lei no 109/94, de 26 de Abril; Declaração de rectificação no 64/94, de 94-05-31 e Portaria no 790/94, de 5 de Setembro;

 Despacho no 82/94 de 94-08-24 e Despacho Conjunto no A-87/94-XII, de 17 de Janeiro;

 Aviso, D.R. III, no 167, de 94-07-21 e Aviso, DR III no 60, de 02-03-12

Románia

 Societatea Națională „Romgaz” S.A. Mediaș

 S.C. PETROM S.A

Szlovénia

A „Zakon o rudarstvu (Uradni list RS, 56/99)” alapján kőolajkutatást és -kitermelést végző szervezetek.



Mat. št.

Naziv

POŠTNA ŠT.

KRAJ

1328255

Nafta Lendava

9220

Lendava

Szlovákia

 A 656/2004. sz. törvény (Gyűjt.) alkalmazásában engedéllyel földgázkitermelést végző szervezetek.

 A 499/1991. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 154/1995. sz. törvénnyel (Gyűjt.), az 58/1998. sz. törvénnyel, az 533/2004. sz törvénnyel (Gyűjt.) és a 214/2002. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 51/1988. sz. törvény (Gyűjt.) alkalmazásában bányászati engedély alapján kőolajlelőhelyek földtani feltárását vagy kitermelését végző szervezetek.

Finnország

Svédország

A „minerallagen (1991:45)” értelmében kőolaj vagy földgáz feltárására vagy kitermelésére vonatkozó koncesszióval rendelkező, illetve a „lagen (1966:314) om kontinentalsockeln” alapján engedéllyel rendelkező szervezetek.

Egyesült Királyság

 A „Petroleum Act 1998” alapján kiadott vagy azzal azonos joghatású engedély alapján működő személy.

 A „Petroleum (Production) Act (Northern Ireland) 1964” alapján engedéllyel rendelkező személy.




VIII. MELLÉKLET

Ajánlatkérők a szén és egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárásának és kitermelésének ágazataiban

Belgium

Bulgária

A „Закона за подземните богатства (обн., ДВ, бр.23/12.3.1999)” vagy a „Закона за концесиите (обн., ДВ, бр. 36/2.5.2006)” alapján szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárását vagy kitermelését végző szervezetek:

 „Балкан МК” – ЕООД

 „Въгледобив Бобов дол” – ЕООД

 „Въглища Перник” – ООД

 „Геология и геотехника” – ООД

 „Елшица-99” – АД

 „Енемона” – АД

 „Карбон Инвест” – ООД

 „Каусто-голд” – АД

 „Мес Ко ММ5” – ЕООД

 „Мина Балкан – 2000” – АД

 „Мина Бели брег” – АД

 „Мина Открит въгледобив” – АД

 „Мина Станянци” – АД

 „Мина Черно море – Бургас” – ЕАД

 „Мина Чукурово” – АД

 „Мининвест” – ООД

 „Мини Марица-изток” – ЕАД

 „Минно дружество Белоградчик” – АД

 „Рекоул” – АД

 „Руен Холдинг” – АД

 „Фундаментал” – ЕООД

Csehország

A meghatározott földrajzi területeket szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárása vagy kitermelése céljából hasznosító ágazatokban működő valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének i) pontja szerint.

Példák az ajánlatkérőkre:

 Mostecká uhelná a. s

 OKD, a.s.

 Severočeské doly a.s.

 Sokolovská uhelná, právní nástupce, a.s.

Dánia

 A vonatkozó törvényt egységes szerkezetbe foglaló 2007. június 21-i 784. sz. törvény értelmében szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárását és kitermelését végző szervezetek.

Németország

 A legutóbb 2006. december 9-én módosított, 1980. augusztus 13-i„Bundesberggesetz” szerinti vállalkozások.

Észtország

 AS Eesti Põlevkivi

Írország

 A „Turf Development Act 1946 to 1998” alapján létrehozott és működő Bord na Mona plc.

Görögország

 Az 1976. április 27-i törvénnyel módosított, 1973. évi bányászati törvénykönyv értelmében szén és egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárását és kitermelését végző „Δημόσια Επιχείρηση Ηλεκτρισμού”.

Spanyolország

 Alto Bierzo, S.A.

 Antracitas de Arlanza, S.A.

 Antracitas de Gillon, S.A.

 Antracitas de La Granja, S.A.

 Antracitas de Tineo, S.A.

 Campomanes Hermanos, S.A.

 Carbones de Arlanza, S.A.

 Carbones de Linares, S.A.

 Carbones de Pedraforca, S.A.

 Carbones del Puerto, S.A.

 Carbones el Túnel, S.L.

 Carbones San Isidro y María, S.A.

 Carbonífera del Narcea, S.A.

 Compañía Minera Jove, S.A.

 Compañía General Minera de Teruel, S.A.

 Coto minero del Narcea, S.A.

 Coto minero del Sil, S.A.

 Empresa Nacional Carbonífera del Sur, S.A.

 Endesa, S.A.

 González y Díez, S.A.

 Hijos de Baldomero García, S.A.

 Hullas del Coto Cortés, S.A.

 Hullera Vasco-leonesa, S.A.

 Hulleras del Norte, S.A.

 Industrial y Comercial Minera, S.A.

 La Carbonífera del Ebro, S.A.

 Lignitos de Meirama, S.A.

 Malaba, S.A.

 Mina Adelina, S.A.

 Mina Escobal, S.A.

 Mina La Camocha, S.A.

 Mina La Sierra, S.A.

 Mina Los Compadres, S.A.

 Minas de Navaleo, S.A.

 Minas del Principado, S.A.

 Minas de Valdeloso, S.A.

 Minas Escucha, S.A.

 Mina Mora primera bis, S.A.

 Minas y explotaciones industriales, S.A.

 Minas y ferrocarriles de Utrillas, S.A.

 Minera del Bajo Segre, S.A.

 Minera Martín Aznar, S.A.

 Minero Siderúrgica de Ponferrada, S.A.

 Muñoz Sole hermanos, S.A.

 Promotora de Minas de carbón, S.A.

 Sociedad Anónima Minera Catalano-aragonesa.

 Sociedad minera Santa Bárbara, S.A.

 Unión Minera del Norte, S.A.

 Union Minera Ebro Segre, S.A.

 Viloria Hermanos, S.A.

 Virgilio Riesco, S.A.

 A „Ley 22/1973, de 21 de julio, de Minas” és végrehajtási jogszabályai alapján működő egyéb szervezetek.

Franciaország

 A „Code minier” és végrehajtási szabályai, különösen az 1995. április 19-i„Décret no95-427” és a 2006. június 2-i„Décret no2006-648 relatif aux titres miniers et aux titres de stockage souterrain” értelmében szén és egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárását és kitermelését végző szervezetek.

▼M12

Horvátország

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően valamely földrajzi területnek szén és egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárása és kitermelése céljából történő hasznosításával foglalkoznak: úgymint azok a szervek, amelyek az említett tevékenységeket a bányászatról szóló törvénnyel (Hivatalos Közlöny, 75/09 és 49/11) összhangban látják el.

▼M7

Olaszország

 Carbosulcis S.p.A.

Ciprus

Lettország

Litvánia

 A Litván Köztársaság közbeszerzési törvénye (Hivatalos Közlöny 84-2000. sz., 1996.; 4-102. sz., 2006.) 70. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeket kielégítő, a Litván Köztársaságnak a föld méhéről szóló törvénye (Hivatalos Közlöny 63-1582. sz., 1995.; 35-1164. sz., 2001.) alapján a szén és egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárásával és kitermelésével foglalkozó ágazatban működő szervezetek.

Luxemburg

Magyarország

 A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alkalmazásában engedély vagy koncesszió alapán szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárását vagy kitermelését végző szervezetek.

Málta

Hollandia

 A „Mijnbouwwet” (2003. január 1.) szerinti szervezetek.

Ausztria

 A módosított „Mineralrohstoffgesetz, BGBl. I No 38/1999” alapján szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárására vagy kitermelésére jogosult szervezetek.

Lengyelország

Az „ustawa z dnia 4 lutego 1994 r. Prawo geologiczne i górnicze” alapján a földgáz, a kőolaj és természetes származékai, a barnaszén, a szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok kutatásával, feltárásával vagy kitermelésével összefüggő tevékenységet végző szervezetek, köztük egyebek mellett a következők:

 Kompania Węglowa S.A.

 Jastrzębska Spółka Węglowa S.A.

 Katowicki Holding Węglowy S.A,

 Kopalnia Węgla Kamiennego Sobieski Jaworzno Ш

 Lubelski Węgiel Bogdanka" S.A.

 Kopalnia Węgla Kamiennego Budryk S.A.

 Kopalnia Węgla Kamiennego Kazimierz-Juliusz Spółka z o.o.

 Kopalnia Węgla Brunatnego Bełchatów S.A.

 Kopalnia Węgla Brunatnego Turów S.A.

 Kopalnia Węgla Brunatnego „Konin” S.A.

 Kopalnia Węgla Brunatnego „Sieniawa” S.A.

 Kopalnia Węgla Brunatnego „Adamów” S.A w Turku

 Kopalnia Węgla Brunatnego Konin w Kleczewie S.A,

 Południowy KoncernWęglowy S.A.

Portugália

 Empresa de Desenvolvimento Mineiro, SA, nos termos dos Decretos-Lei no 90/90 e no 87/90, ambos de 16 de Março.

Románia

 Compania Națională a Huilei – SA Petroșani

 Societatea Națională a Lignitului Oltenia – SA

 Societatea Națională a Cărbunelui – SA Ploiești

 Societatea Comercială Minieră „Banat-Anina” SA

 Compania Națională a Uraniului SA București

 Societatea Comercială Radioactiv Mineral Măgurele

Szlovénia

A „Zakon o rudarstvu (Uradni list RS, 56/99)” alapján szénkutatást és -kitermelést végző szervezetek.



Mat. št.

Naziv

POŠTNA ŠT.

KRAJ

5920850

RTH, RUDNIK TRBOVLJE-HRASTNIK, D.O.O.

1420

TRBOVLJE

5040361

Premogovnik Velenje

3320

VELENJE

Szlovákia

A 499/1991. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 154/1995. sz. törvénnyel (Gyűjt.), az 58/1998. sz. törvénnyel, az 533/2004. sz törvénnyel (Gyűjt.) és a 214/2002. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 51/1988. sz. törvény (Gyűjt.) alkalmazásában bányászati engedély alapján szénlelőhelyek földtani feltárását vagy kitermelését végző szervezetek.

Finnország

A „laki oikeudesta luovuttaa valtion kiinteistövarallisuutta/ /lagn om rätt att överlåta statlig fastighetsförmögenhet (973/2002)” alkalmazásában szilárd tüzelőanyagok feltárására vagy kitermelésére vonatkozó különleges koncesszióval rendelkező szervezetek.

Svédország

A „minerallagen (1991:45)” vagy a „lagen (1985:620) om vissa torvfyndigheter” értelmében szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárására vagy kitermelésére vonatkozó koncesszióval rendelkező, illetve a „lagen (1966:314) om kontinentalsockeln” értelmében engedéllyel rendelkező szervezetek.

Egyesült Királyság

 Minden engedéllyel rendelkező gazdasági szereplő (a „Coal Industry Act 1994” értelmében).

 The Department of Enterprise, Trade and Investment (Northern Ireland)

 A „Mineral Development Act (Northern Ireland) 1969” 57. szakaszának (1) bekezdésében meghatározott kutatási engedély vagy bányászati engedély alapján működő személy.




IX. MELLÉKLET

Ajánlatkérők a tengeri vagy belvízi kikötői, illetve egyéb terminállétesítmények területén

Belgium

 Gemeentelijk Havenbedrijf van Antwerpen

 Havenbedrijf van Gent

 Maatschappij der Brugse Zeevaartinrichtigen

 Port autonome de Charleroi

 Port autonome de Namur

 Port autonome de Liège

 Port autonome du Centre et de l'Ouest

 Société régionale du Port de Bruxelles/Gewestelijk Vennootschap van de Haven van Brussel

 Waterwegen en Zeekanaal

 De Scheepvaart

Bulgária

ДП „Пристанищна инфраструктура”

A „Закона за морските пространства, вътрешните водни пътища и пристанищата на Република България (обн., ДВ, бр.12/11.2.2000)” 103a. cikkének 1. sz. mellékletében felsorolt országos jelentőségű közforgalmú kikötőket vagy ilyen kikötők meghatározott részeit különleges vagy kizárólagos jog alapján hasznosító szervezetek:

 „Пристанище Варна” ЕАД

 „Порт Балчик” АД

 „БМ Порт” АД

 „Пристанище Бургас” ЕАД

 „Пристанищен комплекс – Русе” ЕАД

 „Пристанищен комплекс – Лом” ЕАД

 „Пристанище Видин” ЕООД

 „Драгажен флот – Истър” АД

 „Дунавски индустриален парк” АД

A „Закона за морските пространства, вътрешните водни пътища и пристанищата на Република България (обн., ДВ, бр.12/11.2.2000)” 103a. cikkének 2. sz. mellékletében felsorolt regionális jelentőségű közforgalmú kikötőket vagy ilyen kikötők meghatározott részeit különleges vagy kizárólagos jog alapján hasznosító szervezetek:

 „Фиш Порт” АД

 Кораборемонтен завод „Порт – Бургас” АД

 „Либърти металс груп” АД

 „Трансстрой – Бургас” АД

 „Одесос ПБМ” АД

 „Поддържане чистотата на морските води” АД

 „Поларис 8” ООД

 „Лесил” АД

 „Ромпетрол – България” АД

 „Булмаркет – ДМ” ООД

 „Свободна зона – Русе” ЕАД

 „Дунавски драгажен флот” – АД

 „Нарен” ООД

 „ТЕЦ Свилоза” АД

 НЕК ЕАД – клон „АЕЦ – Белене”

 „Нафтекс Петрол” ЕООД

 „Фериботен комплекс” АД

 „Дунавски драгажен флот Дуним” АД

 „ОМВ България” ЕООД

 СО МАТ АД – клон Видин

 „Свободна зона – Видин” ЕАД

 „Дунавски драгажен флот Видин”

 „Дунав турс” АД

 „Меком” ООД

 „Дубъл Ве Ко” ЕООД

Csehország

A meghatározott földrajzi területeket tengeri vagy belvízi kikötőknek vagy egyéb terminállétesítményeknek a légi közlekedésben, illetőleg a tengeri vagy a belvízi hajózásban működő fuvarozók számára történő rendelkezésre bocsátása céljából hasznosító ágazatokban működő valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének i) pontja szerint.

Példák az ajánlatkérőkre:

 České přístavy, a.s.

Dánia

 A „lov om havne” 1. §-ában meghatározott kikötők, l. az 1999. május 28-i 326. sz. törvényt.

Németország

 A teljes egészében vagy részben területi szervek (Länder, Kreise, Gemeinden) tulajdonában lévő tengeri kikötők.

 A szövetségi tartományok (Länder) vízügyi jogszabályai (Wassergesetze) értelmében a „Hafenordnung” hatálya alá tartozó belvízi kikötők.

Észtország

 A közbeszerzésről szóló törvény (RT I 21.2.2007, 15, 76) 10. cikkének (3) bekezdése és a versenytörvény (RT I 2001, 56 332) 14. cikke alapján működő szervezetek:

 AS Saarte Liinid;

 AS Tallinna Sadam

Írország

 A „Harbours Acts 1946 to 2000” alapján működő kikötők

 A „Fishguard and Rosslare Railways and Harbours Acts 1899” alapján működő Rosslare Harbour kikötő

Görögország

 „Οργανισμός Λιμένος Ηγουμενίτσας Ανώνυμη Εταιρεία” („Ο.Λ.ΗΓ. Α.Ε.”), a 2932/01. sz. törvény alapján.

 „Οργανισμός Λιμένος Βόλου Ανώνυμη Εταιρεία” („Ο.Λ.Β. Α.Ε.”), a 2932/01. sz. törvény alapján.

 „Οργανισμός Λιμένος Ηγουμενίτσας Ανώνυμη Εταιρεία” („Ο.Λ.ΗΓ. Α.Ε.”), a 2932/01. sz. törvény alapján.

 „Οργανισμός Λιμένος Πατρών Ανώνυμη Εταιρεία” („Ο.Λ.ΠΑ. Α.Ε.”), a 2932/01. sz. törvény alapján.

 „Οργανισμός Λιμένος Καβάλας Ανώνυμη Εταιρεία” („Ο.Λ.Κ. Α.Ε.”), a 2932/01. sz. törvény alapján.

 „Οργανισμός Λιμένος Κέρκυρας Ανώνυμη Εταιρεία” („Ο.Λ.ΚΕ. Α.Ε.”), a 2932/01. sz. törvény alapján.

 „Οργανισμός Λιμένος Πατρών Ανώνυμη Εταιρεία” („Ο.Λ.ΠΑ. Α.Ε.”), a 2932/01. sz. törvény alapján.

 „Οργανισμός Λιμένος Λαυρίου Ανώνυμη Εταιρεία” („Ο.Λ.Λ. Α.Ε.”), a 2932/01. sz. törvény alapján.

 „Οργανισμός Λιμένος Ραφήνας Ανώνυμη Εταιρεία” („Ο.Λ.Ρ. Α.Ε”), a 2932/01. sz. törvény alapján.

 (Kikötői hatóságok)

 A 649/1977. sz. elnöki rendelet, a 2987/02. sz. törvény, a 362/97. sz. elnöki rendelet és a 2738/99. sz. törvény alapján működő egyéb kikötők és „Δημοτικά και Νομαρχιακά Ταμεία” (városi és kormányzósági kikötők).

Spanyolország

 Ente público Puertos del Estado

 Autoridad Portuaria de Alicante

 Autoridad Portuaria de Almería – Motril

 Autoridad Portuaria de Avilés

 Autoridad Portuaria de la Bahía de Algeciras

 Autoridad Portuaria de la Bahía de Cádiz

 Autoridad Portuaria de Baleares

 Autoridad Portuaria de Barcelona

 Autoridad Portuaria de Bilbao

 Autoridad Portuaria de Cartagena

 Autoridad Portuaria de Castellón

 Autoridad Portuaria de Ceuta

 Autoridad Portuaria de Ferrol – San Cibrao

 Autoridad Portuaria de Gijón

 Autoridad Portuaria de Huelva

 Autoridad Portuaria de Las Palmas

 Autoridad Portuaria de Málaga

 Autoridad Portuaria de Marín y Ría de Pontevedra

 Autoridad Portuaria de Melilla

 Autoridad Portuaria de Pasajes

 Autoridad Portuaria de Santa Cruz de Tenerife

 Autoridad Portuaria de Santander

 Autoridad Portuaria de Sevilla

 Autoridad Portuaria de Tarragona

 Autoridad Portuaria de Valencia

 Autoridad Portuaria de Vigo

 Autoridad Portuaria de Villagarcía de Arousa

 Andalúzia, Asztúria, Baleár-szigetek, Baszkföld, Galicia, Kanári-szigetek, Kantábria, Katalónia, Murcia és Valencia autonóm körzetek egyéb kikötői hatóságai.

Franciaország

 Az 1968. október 24-i„Loi no68-917 relative au port autonome de Paris” alapján létrehozott „Port autonome de Paris”.

 Az 1923. május 20-án kelt, az 1924. április 26-i törvénnyel jóváhagyott „convention entre l'État et la ville de Strasbourg relative à la construction du port rhénan de Strasbourg et à l'exécution de travaux d'extension de ce port” alapján létrehozott „Port autonome de Strasbourg”.

 A „Code des ports maritimes” L. 111-1. cikke és azt követő cikkei alapján működő jogi személy autonóm kikötők („ports autonomes”):

 

 Port autonome de Bordeaux

 Port autonome de Dunkerque

 Port autonome de La Rochelle

 Port autonome du Havre

 Port autonome de Marseille

 Port autonome de Nantes-Saint-Nazaire

 Port autonome de Pointe-à-Pitre

 Port autonome de Rouen

 Az állam tulajdonában lévő, jogi személynek nem minősülő azon kikötők („décret no2006-330 fixant la liste des ports des départements d'outre-mer exclus du transfert prévu à l'article 30 de la loi du 13 août 2004 relative aux libertés et responsabilités locales”, 2006. március 20.), amelyek kezelését az állam átengedte a helyi kereskedelmi és iparkamaráknak („chambres de commerce et d'industrie”):

 

 Port de Fort de France (Martinique)

 Port de Dégrad des Cannes (Guyane)

 Port-Réunion (île de la Réunion)

 Ports de Saint-Pierre et Miquelon

 Azok a jogi személynek nem minősülő kikötők, amelyek tulajdonjogát az állam átengedte a regionális vagy települési önkormányzatoknak, és amelyek kezelését helyi kereskedelmi és iparkamarák („chambres de commerce et d'industrie”) végzik (a 2006. december 30-i„Loi no2006-1771”-gyel módosított, 2004. augusztus 13-i„Loi no2004-809 relative aux libertés et responsabilités locales” 30. cikke):

 

 Port de Calais

 Port de Boulogne-sur-Mer

 Port de Nice

 Port de Bastia

 Port de Sète

 Port de Lorient

 Port de Cannes

 Port de Villefranche-sur-Mer

 Az 1990. december 29-i, módosított „Loi no90-1168” 124. cikkének hatálya alá tartozó „Voies navigables de France” közjogi intézmény.

▼M12

Horvátország

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően valamely földrajzi területnek tengeri vagy folyami kikötő vagy más terminállétesítmény tengeri vagy folyami fuvarozók részére történő rendelkezésre bocsátása céljából történő hasznosításával foglalkoznak: úgymint azok a szervek, amelyek az említett tevékenységeket a tengerészeti ügyekről és tengeri kikötőkről szóló törvénnyel (Hivatalos Közlöny, 158/03, 100/04, 141/06 és 38/09) összhangban látják el.

▼M7

Olaszország

 Az 1942. március 30-i Codice della navigazione, Regio Decreto No327 alapján a „Capitaneria di Porto” által fenntartott állami kikötők (Porti statali) és egyéb kikötők.

 Az 1942. március 30-i„Codice della navigazione, Regio Decreto No327” alapján külön jogszabállyal létrehozott autonóm kikötők (enti portuali).

Ciprus

Η Αρχή Λιμένων Κύπρου established by the περί Αρχής Λιμένων Κύπρου Νόμο του 1973.

Lettország

A „Likumu par ostām” törvény szerinti kikötőfelügyeleti hatóságok:

 Rīgas brīvostas pārvalde

 Ventspils brīvostas pārvalde

 Liepājas speciālas ekonomiskās zona pārvalde

 Salacgrīvas ostas pārvalde

 Skultes ostas pārvalde

 Lielupes ostas pārvalde

 Engures ostas pārvalde

 Mērsraga ostas pārvalde

 Pāvilostas ostas pārvalde

 Rojas ostas pārvalde

Egyéb olyan, a „Likumu par ostām” törvény szerinti kikötőfelügyeleti intézmények, amelyek a „Par iepirkumu sabiedrisko pakalpojumu sniedzēju vajadzībām” törvény alapján beszerzéseket bonyolítanak.

Litvánia

 A Litván Köztársaságnak a Klaipėda State Sea Port Admistrationról szóló törvénye (Hivatalos Közlöny 53-1245. sz., 1996.) alapján működő „Klaipėda State Sea Port Administration” állami vállalkozás.

 A Litván Köztársaság belvízi hajózásról szóló törvénye (Hivatalos Közlöny 105-2393. sz., 1996.) alapján működő „Vidaus vandens kelių direkcija” állami vállalkozás.

 A Litván Köztársaság közbeszerzési törvénye (Hivatalos Közlöny 84-2000. sz., 1996.; 4-102. sz., 2006.) 70. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeket kielégítő, a Litván Köztársaság belvízi hajózásról szóló törvénye alapján a tengeri és a belvízi kikötők és egyéb terminállétesítmények területén működő egyéb szervezetek.

Luxemburg

 Az 1963. július 22-i, módosított „loi relative à l'aménagement et à l'exploitation d'un port fluvial sur la Moselle” alapján létrehozott és üzemelő „Port de Mertert”.

Magyarország

 A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 162–163. §-ának és a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvénynek megfelelően működő kikötők.

Málta

 L-Awtorita' Marittima ta' Malta (Malta Maritime Authority)

Hollandia

A tengeri kikötői, a belvízi kikötői és az egyéb terminállétesítmények területén működő ajánlatkérők. Például:

 Havenbedrijf Rotterdam

Ausztria

 A teljes egészében vagy részben a „Länder” és/vagy a „Gemeinden” tulajdonában lévő belvízi kikötők.

Lengyelország

Az „ustawa z dnia 20 grudnia 1996 r. o portach i przystaniach morskich” alapján létrehozott szervezetek, köztük egyebek mellett a következők:

 Zarząd Morskiego Portu Gdańsk S.A,

 Zarząd Morskiego Portu Gdynia S.A.

 Zarząd Portów Morskich Szczecin i Świnoujście S.A.

 Zarząd Portu Morskiego Darłowo Sp. z o.o.

 Zarząd Portu Morskiego Elbląg Sp. z o.o.

 Zarząd Portu Morskiego Kołobrzeg Sp. z o.o.

 Przedsiębiorstwo Państwowe Polska Żegluga Morska

Portugália

 Az APDL – Administração dos Portos do Douro e Leixões, S.A., a „Decreto-Lei No 335/98 do 3 de Novembro 1998” alapján.

 Az APL – Administração do Porto de Lisboa, S.A., a „Decreto-Lei No 336/98 do 3 de Novembro 1998” alapján.

 Az APS – Administração do Porto de Sines, S.A., a „Decreto-Lei No 337/98 do 3 de Novembro 1998” alapján.

 Az APSS – Administração dos Portos do Setúbal e Sesimbra, S.A., a „Decreto-Lei No 338/98 do 3 de Novembro 1998” alapján.

 Az APA – Administração do Porto de Aveiro, S.A., a „Decreto-Lei No 339/98 do 3 de Novembro 1998” alapján.

 Az Instituto Portuário dos Transportes Marítimos, I.P. (IPTM, I.P.) a „Decreto-Lei No 146/2007, do 27 de Abril 2007” alapján.

Románia

 Compania Națională „Administrația Porturilor Maritime” SA Constanța

 Compania Națională „Administrația Canalelor Navigabile SA”

 Compania Națională de Radiocomunicații Navale „RADIONAV” SA

 Regia Autonomă „Administrația Fluvială a Dunării de Jos”

 Compania Națională „Administrația Porturilor Dunării Maritime”

 Compania Națională „Administrația Porturilor Dunării Fluviale” SA

 Porturile: Sulina, Brăila, Zimnicea și Turnul-Măgurele

Szlovénia

A „Pomorski Zakonik (Uradni list RS, 56/99)” alapján gazdasági közszolgáltatást nyújtó, teljes vagy részleges állami tulajdonban lévő tengeri kikötők.



Mat. št.

Naziv

POŠTNA ŠT.

KRAJ

5144353

LUKA KOPER D.D.

6000

KOPER – CAPODISTRIA

5655170

Sirio d.o.o.

6000

KOPER

Szlovákia

Az 57/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.) és az 580/2003. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 338/2000. sz. törvény (Gyűjt.) alkalmazásában az állami szerv hozzájárulásával folyami fuvarozási szolgáltatások fuvarozók általi nyújtása céljából nem nyilvános belvízi kikötőket üzemeltető szervezetek és az állami szerv által nyilvános folyami kikötők üzemeltetése céljából létrehozott szervezetek.

Finnország

 A „laki kunnallisista satamajärjestyksistä ja liikennemaksuista/” alapján működő kikötők.

 „lagen om kommunala hamnanordningar och trafikavgifter (955/1976)”, valamint a „laki yksityisistä yleisistä satamista/lagen om privata allmänna hamnar (1156/1994)” 3. szakasza alkalmazásában engedély alapján létrehozott kikötők.

 Saimaan kanavan hoitokunta/Förvaltningsnämnden för Saima kanal.

Svédország

A „lagen (1983:293) om inrättande, utvidgning och avlysning av allmän farled och allmän hamn” és a „förordningen (1983:744) om trafiken på Göta kanal” szerinti kikötők és terminállétesítmények.

Egyesült Királyság

 Meghatározott földrajzi területet tengeri vagy belvízi kikötői, illetve egyéb terminállétesítmények tengeren vagy belvízi úton fuvarozók számára történő biztosítása céljából hasznosító települési önkormányzat.

 A „Harbours Act 1964” 57. szakasza szerinti kikötői hatóság.

 British Waterways Board

 A „Harbours Act (Northern Ireland) 1970” 38. szakaszának (1) bekezdésében meghatározott kikötői hatóság.




X. MELLÉKLET

Ajánlatkérők a repülőtéri létesítmények területén

Belgium

 Brussels International Airport Company

 Belgocontrol

 Luchthaven Antwerpen

 Internationale Luchthaven Oostende-Brugge

 Société Wallonne des Aéroports

 Brussels South Charleroi Airport

 Liège Airport

Bulgária

Главна дирекция „Гражданска въздухоплавателна администрация”

ДП „Ръководство на въздушното движение”

A „Закона на гражданското въздухоплаване (обн., ДВ, бр.94/1.12.1972)” 43. cikkének (3) bekezdése alapján a Minisztertanács által kijelölt közforgalmú polgári repülőtereket üzemeltető szervezetek:

 „Летище София” ЕАД

 „Фрапорт Туин Стар Еърпорт Мениджмънт” АД

 „Летище Пловдив” ЕАД

 „Летище Русе” ЕООД

 „Летище Горна Оряховица” ЕАД

Csehország

A meghatározott földrajzi területeket repülőterek rendelkezésre bocsátása és üzemeltetése céljából hasznosító ágazatokban működő valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 137/2006. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének i) pontja szerint.

Példák az ajánlatkérőkre:

 Česká správa letišť, s.p.

 Letiště Karlovy Vary s.r.o.

 Letiště Ostrava, a.s.

 Správa Letiště Praha, s. p.

Dánia

 A „lov om luftfart” 55. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában kiadott engedély alapján üzemelő repülőterek, l. az említett törvényt egységes szerkezetbe foglaló 2007. június 21-i 731. sz. törvényt.

Németország

 A legutóbb 2007. január 5-én módosított, 1964. június 19-i„Luftverkehrs-Zulassungs-Ordnung” 38. cikke (2) bekezdésének 1. pontjában meghatározott repülőterek.

Észtország

 A közbeszerzésről szóló törvény (RT I 21.2.2007, 15, 76) 10. cikkének (3) bekezdése és a versenytörvény (RT I 2001, 56 332) 14. cikke alapján működő szervezetek:

 AS Tallinna Lennujaam;

 Tallinn Airport GH AS

Írország

 Az Aer Rianta – Irish Airports által igazgatott dublini, corki és shannoni repülőterek.

 Az „Air Navigation and Transport (Amendment) Act 1998”-cal módosított „Irish Aviation Authority Act 1993” értelmében kiadott közforgalmi használati engedély alapján üzemelő olyan repülőterek, amelyeken minden légiközlekedési szolgáltatást utasok, postai küldemények vagy áru közforgalmi fuvarozására szolgáló légi járművekkel teljesítenek.

Görögország

 Az 1340/83. sz. törvénnyel módosított 714/70. sz. törvényerejű rendelet alapján működő „Υπηρεσία Πολιτικής Αεροπορίας” („ΥΠΑ”); a társaság szervezeti felépítését a később módosított 56/89. sz. elnöki rendelet állapítja meg.

 A „Κύρωση Σύμβασης Ανάπτυξης του Νέου Διεθνούς Αεροδρομίου της Αθήνας στα Σπάτα, »ίδρυση της εταιρείας« Διεθνής Αερολιμένας Αθηνών Α.Ε. »έγκριση περιβαλλοντικών όρων και άλλες διατάξεις«” című 2338/95. sz. törvényerejű rendelet alapján működő, spatai „Διεθνής Αερολιμένας Αθηνών” társaság.

 „Φορείς Διαχείρισης”, az „Ίδρυση, κατασκευή, εξοπλισμός, οργάνωση, διοίκηση, λειτουργία και εκμε- τάλλευση πολιτικών αερολιμένων από φυσικά πρόσωπα, νομικά πρόσωπα ιδιωτικού δικαίου και Οργανισμούς Τοπικής Αυτοδιοίκησης” című 158/02. sz. elnöki rendelettel (Görög Hivatalos Közlöny, A 137.) összhangban.

Spanyolország

 Ente público Aeropuertos Españoles y Navegación Aérea (AENA)

Franciaország

 A „Code de l'aviation civile” L.251-1., L.260-1. és L.270-1. cikke alapján állami tulajdonú társaságok által üzemeltetett repülőterek.

 A „Code de l'aviation civile” R.223-2. cikke alapján állami koncesszióban működő repülőterek.

 „Arrêté préfectoral portant autorisation d'occupation temporaire” alapján működő repülőterek.

 Állami szerv által létrehozott, a „Code de l'aviation civile” L.221-1. cikke értelmében egyezmény hatálya alá tartozó repülőterek.

 Olyan repülőterek, amelyek tulajdonjogát a 2004. augusztus 13-i„Loi no2004-809 relative aux libertés et responsabilités locales” és különösen annak 28. cikke alapján regionális vagy települési önkormányzat vagy ilyen önkormányzatok társulása vette át:

 

 Aérodrome d'Ajaccio Campo-dell'Oro

 Aérodrome d'Avignon

 Aérodrome de Bastia-Poretta

 Aérodrome de Beauvais-Tillé

 Aérodrome de Bergerac-Roumanière

 Aérodrome de Biarritz-Anglet-Bayonne

 Aérodrome de Brest Bretagne

 Aérodrome de Calvi-Sainte-Catherine

 Aérodrome de Carcassonne en Pays Cathare

 Aérodrome de Dinard-Pleurthuit-Saint-Malo

 Aérodrome de Figari-Sud Corse

 Aérodrome de Lille-Lesquin

 Aérodrome de Metz-Nancy-Lorraine

 Aérodrome de Pau-Pyrénées

 Aérodrome de Perpignan-Rivesaltes

 Aérodrome de Poitiers-Biard

 Aérodrome de Rennes-Saint-Jacques

 Olyan állami tulajdonú polgári repülőterek, amelyek kezelését az állam kereskedelmi és iparkamarának („chambre de commerce et d'industrie”) engedte át (a 2005. április 21-i„Loi no2005-357 relative aux aéroports” 7. cikke, a 2007. február 23-i„Décret no2007-444 relatif aux aérodromes appartenant à l'Etat”).

 

 Aérodrome de Marseille-Provence

 Aérodrome d'Aix-les-Milles et Marignane-Berre

 Aérodrome de Nice Côte-d'Azur et Cannes-Mandelieu

 Aérodrome de Strasbourg-Entzheim

 Aérodrome de Fort-de France-le Lamentin

 Aérodrome de Pointe-à-Pitre-le Raizet

 Aérodrome de Saint-Denis-Gillot

 Olyan egyéb állami tulajdonú polgári repülőterek, amelyek a 2005. augusztus 24-i, módosított „Décret no2005-1070” értelmében nem engedhetők át regionális vagy helyi hatóságnak:

 

 Aérodrome de Saint-Pierre Pointe Blanche

 Aérodrome de Nantes Atlantique et Saint-Nazaire-Montoir

 Aéroports de Paris („Loi no2005-357”, 2005. április 20.; „Décret no2005-828”, 2005. július 20.)

▼M12

Horvátország

A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett ajánlatkérők, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően valamely földrajzi területnek repülőtér vagy más terminállétesítmények légi fuvarozók részére történő rendelkezésre bocsátása céljából történő hasznosításával foglalkoznak: úgymint azok a szervek, amelyek az említett tevékenységeket a repülőterekről szóló törvénnyel (Hivatalos Közlöny, 19/98 és 14/11) összhangban látják el.

▼M7

Olaszország

 1996. január 1-jétől kezdődően a „relativo alla trasformazione dell’Azienda autonoma di assistenza al volo per il traffico aereo generale in ente pubblico economico, denominato ENAV, Ente nazionale di assistenza al volo” című, 1995. november 25-i, többször módosított, majd törvény formájában („Legge No 665”, 1996. december 21.) is kihirdetett „Decreto Legislativo No497” véglegesen rendelkezik arról, hogy az említett szervezet 2001. január 1-jei hatállyal részvénytársasággá (S.p.A.) alakul.

 Külön jogszabállyal létrehozott üzemeltető szervezetek.

 A „Codice della navigazione” című, 1942. március 30-i„Regio Decreto No327” 694. cikke alkalmazásában koncesszió alapján repülőtéri létesítményeket üzemeltető szervezetek.

 A repülőtéri szervezetek, ideértve az SEA (Milánó) és az ADR (Fiumicino) üzemeltető vállalatokat is.

Ciprus

Lettország

 Valsts akciju sabiedrība „Latvijas gaisa satiksme”

 Valsts akciju sabiedrība „Starptautiskā lidosta »Rīga«”

 SIA „Aviasabiedrība »Liepāja«”

Litvánia

 A „Vilnius International Airport” állami vállalkozás

 A „Kaunas Airport” állami vállalkozás

 A „Palanga International Airport” állami vállalkozás

 Az „Oro navigacija” állami vállalkozás

 A „Šiaulių oro uostas” települési önkormányzati vállalkozás

 A Litván Köztársaság közbeszerzési törvénye (Hivatalos Közlöny 84-2000. sz., 1996.; 4-102. sz., 2006.) 70. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeket kielégítő, a Litván Köztársaság légi közlekedésről szóló törvénye (Hivatalos Közlöny 94-2918. sz., 2000.) alapján a repülőtéri létesítmények területén működő egyéb szervezetek.

Luxemburg

 Aéroport du Findel.

Magyarország

 A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 162–163. §-ának és a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvénynek megfelelően működő repülőterek.

 A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, valamint a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó és a légiforgalmi szakszemélyzet képzését végző szervezetről szóló 83/2006. (XII. 13.) GKM rendelet alapján a Budapest Airport Rt. kezelésében lévő Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér.

Málta

 L-Ajruport Internazzjonali ta' Malta (Malta International Airport)

Hollandia

A „Luchtvaartwet” 18. és azt követő cikkei szerint működő repülőterek. Például:

 Luchthaven Schiphol

Ausztria

 A módosított „Luftfahrtgesetz, BGBl. No 253/1957” alapján repülőtéri létesítmények üzemeltetésére jogosult szervezetek.

Lengyelország

 Az „ustawa z dnia 23 października 1987 r. o przedsiębiorstwie państwowym »Porty Lotnicze«” alapján működő „Porty Lotnicze” közvállalkozás

 Port Lotniczy Bydgoszcz S.A.

 Port Lotniczy Gdańsk Sp. z o.o.

 Górnośląskie Towarzystwo Lotnicze S.A. Międzynarodowy Port Lotniczy Katowice

 Międzynarodowy Port Lotniczy im. Jana Pawła II Kraków – Balice Sp. z o.o

 Lotnisko Łódź Lublinek Sp. z o.o.

 Port Lotniczy Poznań – Ławica Sp. z o.o.

 Port Lotniczy Szczecin – Goleniów Sp. z o.o.

 Port Lotniczy Wrocław S.A.

 Port Lotniczy im. Fryderyka Chopina w Warszawie

 Port Lotniczy Rzeszów – Jasionka

 Porty Lotnicze „Mazury- Szczytno” Sp. z o.o. w Szczytnie

 Port Lotniczy Zielona Góra – Babimost

Portugália

 A „Decreto-Lei No 404/98 do 18 de Dezembro 1998” alapján létrehozott „ANA – Aeroportos de Portugal, S.A.”.

 A „Decreto-Lei No 404/98 do 18 de Dezembro 1998” alapján létrehozott „NAV – Empresa Pública de Navegação Aérea de Portugal, E. P.”.

 A „Decreto-Lei No 453/91 do 11 de Dezembro 1991” alapján létrehozott „ANAM – Aeroportos e Navegação Aérea da Madeira, S. A.”.

Románia

 Compania Națională „Aeroporturi București” SA

 Societatea Națională „Aeroportul Internațional Mihail Kogălniceanu-Constanța”

 Societatea Națională „Aeroportul Internațional Timișoara-Traian Vuia”-SA

 Regia Autonomă Administrația Română a Serviciilor de Trafic Aerian ROMAT SA

 Aeroporturile aflate în subordinea Consiliilor Locale

 SC Aeroportul Arad SA

 Regia Autonomă Aeroportul Bacău

 Regia Autonomă Aeroportul Baia Mare

 Regia Autonomă Aeroportul Cluj Napoca

 Regia Autonomă Aeroportul Internațional Craiova

 Regia Autonomă Aeroportul Iași

 Regia Autonomă Aeroportul Oradea

 Regia Autonomă Aeroportul Satu-Mare

 Regia Autonomă Aeroportul Sibiu

 Regia Autonomă Aeroportul Suceava

 Regia Autonomă Aeroportul Târgu Mureș

 Regia Autonomă Aeroportul Tulcea

 Regia Autonomă Aeroportul Caransebeș

Szlovénia

A „Zakon o letalstvu (Uradni list RS, 18/01)” alapján üzemelő nyilvános polgári repülőterek.



Mat. št.

Naziv

Poštna št.

Kraj

1589423

Letalski Center Cerklje Ob Krki

8263

Cerklje Ob Krki

1913301

Kontrola Zračnega Prometa D.O.O.

1000

Ljubljana

5142768

Aerodrom Ljubljana D.D.

4210

Brnik-Aerodrom

5500494

Aerodrom Portorož, D.O.O.

6333

Sečovlje – Sicciole

Szlovákia

Az 57/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 37/2002. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 136/2004. sz. törvénnyel és az 544/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 143/1998. sz. törvény (Gyűjt.) alkalmazásában állami szerv hozzájárulásával repülőteret üzemeltető szervezetek vagy légi távközlési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek.

Például:

 Letisko M.R.Štefánika, a.s., Bratislava

 Letisko Poprad – Tatry, a.s.

 Letisko Košice, a.s.

Finnország

Az „Ilmailulaitos Finavia/Luftfartsverket Finavia” által, valamint az „ilmailulaki/luftfartslagen (1242/2005)” és az „Ilmailulaitoksesta/lag om Luftfartsverket (1245/2005)” alapján települési önkormányzati vagy állami vállalkozás által üzemeltetett repülőterek.

Svédország

 A „luftfartslagen (1957:297)” szerinti köztulajdonban lévő és állami üzemeltetésű repülőterek.

 Az említett törvény értelmében üzemeltetési engedéllyel rendelkező, magántulajdonban lévő és magánüzemeltetésű repülőterek, amennyiben üzemeltetési engedélyük megfelel az irányelv 2. cikkének (3) bekezdésében foglalt szempontoknak.

Egyesült Királyság

 Meghatározott földrajzi területet repülőtér vagy egyéb terminállétesítmények légifuvarozók számára történő rendelkezésre bocsátása céljából hasznosító települési önkormányzat.

 Az „Airports Act 1986” szerinti olyan repülőtér-üzemeltető, amely a repülőteret a törvény IV. része szerinti gazdasági szabályok alapján irányítja.

 Highland and Islands Airports Limited

 Az „Airports (Northern Ireland) Order 1994” szerinti repülőtér-üzemeltető.

 BAA Ltd.

▼B




XI. MELLÉKLET

A 30. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

A.   GÁZ VAGY HŐ SZÁLLÍTÁSA, ILLETVE ELOSZTÁSA

Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/30/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról ( 34 )

B.   VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSE, SZÁLLÍTÁSA, ILLETVE ELOSZTÁSA

Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 19-i 96/92/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról ( 35 )

C.   IVÓVÍZ ELŐÁLLÍTÁSA, SZÁLLÍTÁSA VAGY ELOSZTÁSA

D.   AJÁNLATKÉRŐK A VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN

E.   AJÁNLATKÉRŐK A VÁROSI VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK, A VILLAMOSSAL, TROLIBUSSZAL VAGY AUTÓBUSSZAL VÉGZETT SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN

F.   AJÁNLATKÉRŐK A POSTAI SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN

Az Európai Parlament és a Tanács 1997. december 15-i 97/67/EK irányelve a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról ( 36 )

G.   OLAJ VAGY GÁZ FELTÁRÁSA ÉS KITERMELÉSE

Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-i 94/22/EK irányelve a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről ( 37 )

H.   SZÉN VAGY EGYÉB SZILÁRD TÜZELŐANYAGOK FELTÁRÁSA ÉS KITERMELÉSE

I.   AJÁNLATKÉRŐK A TENGERI VAGY BELVÍZI KIKÖTŐI, ILLETVE EGYÉB TERMINÁLLÉTESÍTMÉNYEK TERÜLETÉN

J.   AJÁNLATKÉRŐK A REPÜLŐTÉRI LÉTESÍTMÉNYEK TERÜLETÉN




XII. MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJÁBAN EMLÍTETT TEVÉKENYSÉGEK JEGYZÉKE ( 38 )

▼M6



NACE (1)

CPV-kód

F. ÁGAZAT

ÉPÍTŐIPAR

Osztály

Csoport

Alcsoport

Tárgy

Megjegyzések

45

 
 

Építőipar

Ez az osztály az alábbiakat foglalja magában:

új épületek és építmények építése, helyreállítás és általános javítási munkálatok

45000000

 

45.1

 

Építési terület előkészítése

 

45100000

 
 

45.11

Épületbontás, földmunka

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

— épületek és egyéb szerkezetek bontása

— építési területek megtisztítása

— földmunkák: földkiemelés, területfeltöltés, építési területek kiegyenlítése és planírozása, árokásás, kövek eltávolítása, robbantás stb.

— bányászati terület előkészítése:

— 

— takaróréteg eltávolítása, bányatulajdon és bányászati területek egyéb módon történő feltárása és előkészítése

Ez az alcsoport az alábbiakat is tartalmazza:

— építési terület lecsapolása

— mezőgazdasági vagy erdőterület lecsapolása

45110000

 
 

45.12

Talajmintavétel, próbafúrás

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

— építési, geofizikai, geológiai vagy hasonló célokból végzett próbafúrás és talajmintavétel

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

— olaj- vagy gázkutak létesítése céljából történő fúrás, lásd 11.20

— vízkútfúrás, lásd 45.25

— aknamélyítés, lásd 45.25

— olaj- és földgázmező feltárása, geofizikai, geológiai és szeizmikus felmérés, lásd 74.20

45120000

 

45.2

 

Szerkezetkész épületek, illetve épületrészek építése, mélyépítés

 

45200000

 
 

45.21

Általános építési és mélyépítési munkák

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

— valamennyi építménytípus építése

— mélyépítési munkák:

— 

— hidak – az autópályahidakat is beleértve – viaduktok, alagutak és aluljárók

— nagy távolságú csővezetékek, távközlési és villamosvezetékek

— városi csővezetékek, városi távközlési és villamosvezetékek

— kiegészítő városi munkák

— előre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelése és felállítása

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

— olaj- és gázkitermeléshez kapcsolódó járulékos szolgáltatói tevékenységek, lásd 11.20

— saját gyártású, nem betonból készült elemekből teljes, előre gyártott szerkezetek felállítása, lásd a 20-as, a 26-os és a 28-as osztályt

— stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, lásd 45.23

— épületgépészeti szerelés, lásd 45.3

— befejező építés, lásd 45.4

— építészeti és építőmérnöki tevékenységek, lásd 74.20

— építési projektirányítás, lásd 74.20

45210000

kivéve:

– 45213316

– 45220000

– 45231000

– 45232000

 
 

45.22

Tetőszerkezet- és tetőépítés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

— tetőszerkezet-építés

— tetőfedés

— víz és nedvesség elleni szigetelés

45261000

 
 

45.23

Autópálya, út, repülőtér és sportlétesítmény építése

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

— autópályák, utcák, utak és egyéb jármű- vagy gyalogosforgalom céljára szánt utak építése

— vasútépítés

— repülőtéri kifutópályák építése

— stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka

— útburkolatok és parkolóhelyek jelzéseinek felfestése

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

— előzetes földmunkák, lásd 45.11

45212212 és DA03

45230000

kivéve:

– 45231000

– 45232000

– 45234115

 
 

45.24

Vízi létesítmény építése

Ez az alcsoport az alábbiak építését foglalja magában:

— vízi utak, kikötői és folyami építmények, sportkikötők, hajózsilipek stb.

— védőgátak és töltések

— kotrás

— felszín alatti munkálatok

45240000

 
 

45.25

Egyéb építési szakmunkák

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

— szaktudást vagy különleges berendezést igénylő, a különböző szerkezettípusok esetében megegyező, építési munkákkal kapcsolatos szaktevékenységek:

— 

— alapzat építése, a cölöpverést is beleértve

— vízkútfúrás és -építés, aknamélyítés

— nem saját gyártású acélelemek felállítása

— acélhajlítás

— falazás és kőrakás

— állványzat és munkapadozat felállítása és szétszerelése, az állványzat és munkapadozat bérlését is beleértve

— kémények és ipari kemencék építése

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

— állványzat bérlése felállítás és szétszerelés nélkül, lásd 71.32

45250000

45262000

 

45.3

 

Épületgépészeti szerelés

 

45300000

 
 

45.31

Villanyszerelés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

a következők szerelése épületekben vagy egyéb építményekben:

— elektromos vezetékek és szerelvények

— távközlési rendszerek

— elektromos fűtési rendszerek

— lakossági antennák

— tűzriasztók

— betörésvédelmi riasztók

— felvonók és mozgólépcsők

— villámhárítók stb.

45213316

45310000

kivéve:

– 45316000

 
 

45.32

Szigetelés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

— hő-, hang-, illetve rezgésszigetelés épületekben vagy egyéb építményekben

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

— víz és nedvesség elleni szigetelés, lásd 45.22

45320000

 
 

45.33

Víz-, gáz-, fűtésszerelés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

— a következők beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe:

— 

— csővezetékek és szaniterberendezések

— gázszerelvények

— fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák

— spinklerrendszerek

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

— elektromos fűtési rendszerek beszerelése, lásd 45.31

45330000

 
 

45.34

Egyéb épületgépészeti szerelés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

— utak, vasutak, repülőterek és kikötők világítási és jelzőrendszerének szerelése

— máshová be nem sorolt szerelvények és berendezési tárgyak beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe

45234115

45316000

45340000

 

45.4

 

Befejező építés

 

45400000

 
 

45.41

Vakolás

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

— külső és belső vakolat vagy stukkó alkalmazása épületekben vagy egyéb építményekben, beleértve az ehhez szükséges vakolattartó anyagokat

45410000

 
 

45.42

Épületasztalos-munka

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

— fából vagy egyéb anyagból készült, nem saját gyártású ajtók, ablakok, ajtó- és ablakkeretek, beépített konyhák, lépcsők, üzletberendezések és hasonlók beszerelése

— belső befejező munkálatok, például mennyezetek, fából készült falburkolatok, mozgatható térelválasztók stb.

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

— parketta és egyéb, fából készült padlóburkoló anyagok lefektetése, lásd 45.43

45420000

 
 

45.43

Padló- és falburkolás

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

— a következők lefektetése, burkolóanyagként való alkalmazása, felfüggesztése vagy rögzítése épületekben vagy egyéb építményekben:

— 

— kerámiából, betonból vagy csiszolt kőből készült fal-, illetve padlóburkoló lapok

— parketta és egyéb, fából készült padlóburkolat

— szőnyegek és linóleumból készült padlóburkoló anyagok, a gumit és a műanyagot is beleértve

— mozaik, márvány, gránit vagy pala padló- vagy falburkolatok

— tapéta

45430000

 
 

45.44

Festés és üvegezés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

— az épületek belső és külső festése

— mélyépítési szerkezetek festése

— üveg, tükör stb. szerelése

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

— ablakok beillesztése, lásd 45.42

45440000

 
 

45.45

Egyéb befejező építés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

— magán úszómedencék építése

— tisztítás gőzsugárral, homoksugár-fúvatás és hasonló kültéri munkák

— egyéb, máshová be nem sorolt befejező építési munkák

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

— épületek és egyéb építmények belső tisztítása, lásd 74.70

45212212 és DA04

45450000

 

45.5

 

Építési eszköz bérlése, személyzettel

 

45500000

 
 

45.50

Építési eszköz bérlése, személyzettel

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

— építési és bontási eszköz és gép bérlése személyzet nélkül, lásd 71.32

45500000

(1)   A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.). A 761/93/EGK bizottsági rendelettel (HL L 83., 1993.4.3., 1. o.) módosított rendelet.

▼B




XIII. MELLÉKLET

A HIRDETMÉNYEKBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

A.   NYÍLT ELJÁRÁS

1.

Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, elektronikus címe, telefonszáma, telex- és telefaxszáma.

2.

Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn vagy hogy az védett munkahely-teremtési programok keretében teljesíthető.

3.

A szerződés jellege (árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló, és – adott esetben – annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról vagy dinamikus beszerzési rendszerről van-e szó).

A szolgáltatás csoportja a XVIIA. vagy a XVIIB. melléklet értelmében és a szolgáltatás leírása (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)).

Adott esetben annak feltüntetése, hogy az ajánlatot adásvételre, bérletre, haszonbérletre, pénzügyi lízingre vagy részletvételre, illetve ezek bármilyen kombinációjára kérték-e.

4.

Rendeltetési hely, a kivitelezés, illetve a szolgáltatás teljesítésének helye.

5.

Árubeszerzés és építési beruházás esetében:

a) A szállítandó áruk jellege és mennyisége (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)). Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – a beszerzendő árukra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése, vagy pedig a teljesítendő szolgáltatások jellege és terjedelme, valamint az építmény általános jellege (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)).

b) Annak feltüntetése, hogy a szállítók néhány és/vagy az összes igényelt árura tehetnek-e ajánlatot.

Amennyiben az építési beruházásra irányuló szerződések esetében az építmény vagy a szerződés több részre oszlik, a különböző részek nagyság alapján felállított sorrendje és tájékoztatás arról, hogy lehet-e egy, vagy több, vagy valamennyi részre ajánlatot tenni.

c) Építési beruházásra irányuló szerződés esetében: az építmény rendeltetésére vagy a szerződés céljára vonatkozó információ, ha az utóbbi a tervezést is magában foglalja.

6.

Szolgáltatás esetében:

a) A szállítandó áruk jellege és mennyisége. Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – az igényelt szolgáltatásokra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése.

b) Annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn.

c) A törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás.

d) Annak jelzése, hogy jogi személyeknek meg kell-e adniuk a szolgáltatás teljesítéséért felelős természetes személyek nevét és szakképesítését.

e) Tájékoztatás arról, hogy a szolgáltatók tehetnek-e ajánlatot az adott szolgáltatás egy részére.

7.

Amennyiben ismert, annak feltüntetése, hogy engedélyezett-e többváltozatú ajánlatok benyújtása.

8.

Szállítási vagy teljesítési határidő, vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama és, amennyiben lehetséges, a kezdés időpontja.

9.

a) A cím, ahonnan az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és a kiegészítő dokumentáció beszerezhető.

b) Adott esetben, az ilyen dokumentációért fizetendő összeg nagysága és a fizetési feltételek.

10.

a) Az ajánlattételi határidő, illetve – dinamikus beszerzési rendszer bevezetése esetében – az előzetes ajánlat beérkezésének határideje.

b) Az a cím, amelyre az ajánlatokat küldeni kell.

c) Az ajánlatok nyelve vagy nyelvei.

11.

a) Adott esetben, az ajánlatok felbontásán való részvételre felhatalmazott személyek.

b) Az ajánlatok felbontásának napja, ideje és helye.

12.

Adott esetben, a kikötött óvadék és biztosítékok.

13.

A finanszírozás és fizetés főbb feltételei és/vagy az ilyen feltételeket tartalmazó rendelkezésekre történő hivatkozások.

14.

Adott esetben, a szerződést elnyerő gazdasági szereplők csoportosulása által létrehozandó gazdasági társasági forma.

15.

A szerződést elnyerő gazdasági szereplőtől megkövetelt minimális gazdasági és műszaki követelmények.

16.

Az ajánlati kötöttség időtartama.

17.

Adott esetben, a szerződés teljesítésének egyedi feltételei.

18.

A szerződés odaítélésének az 55. cikkben említett szempontjai: „a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás”, illetve „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”. Meg kell említeni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban.

19.

Adott esetben, a szerződésben említett előzetes tájékoztató hirdetménynek vagy az e hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételére vonatkozó hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele időpontjára való utalás.

20.

A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

21.

A hirdetmény ajánlatkérő általi feladásának napja.

22.

A hirdetmény Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala általi kézhezvételének időpontja (ezt az említett Hivatalnak kell megadnia).

23.

Bármely egyéb vonatkozó információ.

B.   MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS

1.

Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, elektronikus címe, telefonszáma, telex- és telefaxszáma.

2.

Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn vagy hogy az védett munkahely-teremtési program keretében teljesíthető.

3.

A szerződés jellege (árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló, és – adott esetben – annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó).

A szolgáltatás kategóriája a XVIIA. vagy a XVIIB. melléklet értelmében és a szolgáltatás leírása (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)).

Adott esetben annak feltüntetése, hogy az ajánlatot adásvételre, bérletre, haszonbérletre, pénzügyi lízingre vagy részletvételre, illetve ezek bármilyen kombinációjára kérték-e.

4.

Rendeltetési hely, a kivitelezés, illetve a szolgáltatás teljesítésének helye.

5.

Árubeszerzés és építési beruházás esetében:

a) A szállítandó áruk jellege és mennyisége (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)). Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – a beszerzendő árukra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése, vagy pedig a teljesítendő szolgáltatások jellege és terjedelme, valamint az építmény általános jellege (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)).

b) Annak feltüntetése, hogy a szállítók néhány és/vagy az összes igényelt árura tehetnek-e ajánlatot.

Ha az építési beruházásra irányuló szerződések esetében az építmény vagy a szerződés több részre oszlik, a különböző részek nagyság alapján felállított sorrendje, továbbá tájékoztatás arról, hogy lehetséges-e egy, vagy több, vagy valamennyi részre ajánlatot tenni.

c) Az építmény rendeltetésére vagy a szerződés céljára vonatkozó információ, ha az utóbbi a tervezést is magában foglalja.

6.

Szolgáltatás esetében:

a) A szállítandó áruk jellege és mennyisége. Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – az igényelt szolgáltatásokra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése.

b) Annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn.

c) A törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás.

d) Tájékoztatás arról, hogy jogi személyeknek meg kell-e adniuk a szolgáltatás teljesítéséért felelős természetes személyek nevét és szakképesítését.

e) Annak feltüntetése, hogy a szolgáltatók tehetnek-e ajánlatot az adott szolgáltatás egy részére.

7.

Amennyiben ismert, annak feltüntetése, hogy engedélyezett-e többváltozatú ajánlatok benyújtása.

8.

Szállítási vagy teljesítési határidő, vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama és, amennyiben lehetséges, a kezdés határideje.

9.

Adott esetben, a szerződést elnyerő gazdasági szereplők csoportosulása által létrehozandó gazdasági társasági forma.

10.

a) A részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó határidő.

b) Az a cím, amelyre a részvételi jelentkezést küldeni kell.

c) A részvételi jelentkezés nyelve vagy nyelvei.

11.

Az ajánlati felhívás feladásának határnapja.

12.

Adott esetben, a kikötött óvadék és biztosítékok.

13.

A finanszírozás és fizetés főbb feltételei és/vagy az ilyen feltételeket tartalmazó rendelkezésekre történő hivatkozások.

14.

A gazdasági szereplő helyzetére és a tőle megkövetelt minimális gazdasági és műszaki feltételekre vonatkozó információk.

15.

A szerződés odaítélésének az 55. cikkben említett szempontjai: „a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás”, illetve „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”. Meg kell említeni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, vagy nem tüntetik fel azokat az ajánlati felhívásban.

16.

Adott esetben, a szerződés teljesítésének egyedi feltételei.

17.

Adott esetben, a szerződésben említett előzetes tájékoztató hirdetménynek vagy az e hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételére vonatkozó hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele időpontjára való utalás.

18.

A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

19.

A hirdetmény ajánlatkérő általi feladásának napja.

20.

A hirdetmény Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala általi kézhezvételének időpontja (ezt az említett Hivatalnak kell megadnia).

21.

Bármely egyéb vonatkozó információ.

C.   TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

1.

Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, elektronikus címe, telefonszáma, telex- és telefaxszáma.

2.

Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn vagy hogy az védett munkahely-teremtési program keretében teljesíthető.

3.

A szerződés jellege (árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló, és – adott esetben – annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó).

A szolgáltatás csoportja a XVIIA. vagy a XVIIB. melléklet értelmében és a szolgáltatás leírása (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)).

Adott esetben annak feltüntetése, hogy az ajánlatot adásvételre, bérletre, haszonbérletre, pénzügyi lízingre vagy részletvételre, illetve ezek bármilyen kombinációjára kérték-e.

4.

Rendeltetési hely, a kivitelezés, illetve a szolgáltatás teljesítésének helye.

5.

Árubeszerzés és építési beruházás esetében:

a) A szállítandó áruk jellege és mennyisége (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)). Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – a beszerzendő árukra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése, vagy pedig a teljesítendő szolgáltatások jellege és terjedelme, valamint az építmény általános jellege (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)).

b) Annak feltüntetése, hogy a szállítók néhány és/vagy az összes igényelt árura tehetnek-e ajánlatot.

Ha az építési beruházásra irányuló szerződések esetében az építmény vagy a szerződés több részre oszlik, a különböző részek nagyság alapján felállított sorrendje, továbbá tájékoztatás arról, hogy lehetséges-e egy, vagy több, vagy valamennyi részre ajánlatot tenni.

c) Építési beruházásra irányuló szerződés esetében: az építmény rendeltetésére vagy a szerződés céljára vonatkozó információ, ha az utóbbi a tervezést is magában foglalja.

6.

Szolgáltatás esetében:

a) A szállítandó áruk jellege és mennyisége. Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – az igényelt szolgáltatásokra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése.

b) Annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn.

c) A törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás.

d) Annak jelzése, hogy a jogi személyeknek meg kell-e adniuk a szolgáltatás teljesítéséért felelős természetes személyek nevét és szakképesítését.

e) Annak jelzése, hogy a szolgáltatók tehetnek-e ajánlatot az adott szolgáltatás egy részére.

7.

Amennyiben ismert, annak feltüntetése, hogy engedélyezett-e többváltozatú ajánlatok benyújtása.

8.

Szállítási vagy teljesítési határidő, vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama és, amennyiben lehetséges, a kezdés határideje.

9.

Adott esetben, a szerződést elnyerő gazdasági szereplők csoportosulása által létrehozandó gazdasági társasági forma.

10.

a) A részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó határidő.

b) Az a cím, amelyre a részvételi jelentkezést küldeni kell.

c) A részvételi jelentkezés nyelve vagy nyelvei.

11.

Adott esetben, a kikötött óvadék és biztosítékok.

12.

A finanszírozás és fizetés főbb feltételei és/vagy az ilyen feltételeket tartalmazó rendelkezésekre való hivatkozások.

13.

A gazdasági szereplő helyzetére és a tőle megkövetelt minimális gazdasági és műszaki feltételekre vonatkozó információk.

14.

A szerződés odaítélésének az 55. cikkben említett szempontjai: „a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás”, illetve „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”. Meg kell említeni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, vagy nem tüntetik fel azokat a tárgyalási felhívásban.

15.

Adott esetben, az ajánlatkérő által már kiválasztott gazdasági szereplők neve és címe.

16.

Adott esetben, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett korábbi hirdetmények időpontja(i).

17.

Adott esetben, a szerződés teljesítésének egyedi feltételei.

18.

Adott esetben, a szerződésben említett előzetes tájékoztató hirdetménynek vagy az e hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételére vonatkozó hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele időpontjára való utalás.

19.

A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

20.

A hirdetmény ajánlatkérő általi feladásának napja.

21.

A hirdetmény Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala általi kézhezvételének időpontja (ezt az említett Hivatalnak kell megadnia).

22.

Bármely egyéb vonatkozó információ.

D.   DINAMIKUS BESZERZÉSI RENDSZERBEN HASZNÁLT EGYSZERŰSÍTETT HIRDETMÉNY ( 39 )

1.

Az ajánlatkérő országa.

2.

Az ajánlatkérő neve és e-mail címe.

3.

A dinamikus beszerzési rendszerről szóló hirdetmény közzétételére történő hivatkozás.

4.

Az az e-mail cím, amelyen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó kiegészítő dokumentáció rendelkezésre áll.

5.

A szerződés tárgya: leírás a CPV-nómenklatúra hivatkozási számával/számaival, továbbá az odaítélendő szerződés mennyisége vagy terjedelme.

6.

Az előzetes ajánlatok benyújtásának határideje.




XIV. MELLÉKLET

MINŐSÍTÉSI RENDSZER MEGLÉTÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, elektronikus címe, telefonszáma, telex- és telefaxszáma.

2. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn vagy hogy az védett munkahely-teremtési program keretében teljesíthető.

3. A minősítési rendszer célja (a rendszer keretében beszerzendő áruknak, szolgáltatásoknak, illetve építési beruházásoknak, vagy azok kategóriáinak a leírása – nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)).

4. A gazdasági szereplők által a rendszernek megfelelően történő minősítésük céljából teljesítendő feltételek és az egyes feltételek vizsgálatának a módszerei. Amennyiben e feltételek és vizsgálati módszerek leírása terjedelmes és az érdekelt gazdasági szereplők rendelkezésére álló dokumentumokon alapul, elegendő a fő feltételek és módszerek összefoglalása és az e dokumentumokra történő hivatkozás.

5. A minősítési rendszer érvényességének időtartama és az időtartam meghosszabbításának alaki követelményei.

6. Utalás arra a tényre, hogy a hirdetmény pályázati felhívásnak minősül.

7. Az a cím, ahonnan a minősítési rendszerre vonatkozó további információ és dokumentumok beszerezhetők (amennyiben eltér az 1. pontban említett címtől).

8. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

9. Amennyiben ismertek, a szerződés odaítélésének az 55. cikkben említett szempontjai: „a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás”, illetve „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”. Meg kell említeni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, vagy nem tüntetik fel azokat az ajánlati, illetve tárgyalási felhívásban.

10. Bármely egyéb vonatkozó információ.




XVA. MELLÉKLET

AZ IDŐSZAKOS ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

I.   MINDEN ESETBEN KITÖLTENDŐ ROVATOK

1.

Az ajánlatkérőnek vagy annak a szervezetnek a neve, címe, távirati címe, elektronikus címe, telefonszáma, telex- és telefaxszáma, amelytől a kiegészítő információk beszerezhetők.

2.

a) Árubeszerzésre irányuló szerződés esetében: a teljesítendő szolgáltatások vagy a szállítandó termékek jellege és mennyisége vagy értéke (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)).

b) Építési beruházásra irányuló szerződés esetében: a teljesítendő szolgáltatások jellege és terjedelme, az építmény vagy a részek általános jellemzői az építményre való hivatkozással (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)).

c) Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében: a XVIIA. mellékletben felsorolt egyes szolgáltatáskategóriákban tervezett összes beszerzés (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)).

3.

A hirdetmény vagy e hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló hirdetmény feladásának időpontja.

4.

A hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala általi kézhezvételének időpontja (ezt az említett Hivatalnak kell megadnia).

5.

Bármely egyéb vonatkozó információ.

II.   A HIRDETMÉNY PÁLYÁZATI FELHÍVÁSKÉNT VALÓ ALKALMAZÁSA ESETÉN, ILLETVE AZ AJÁNLATOK BEÉRKEZÉSÉNEK HATÁRIDEJÉRE VONATKOZÓ CSÖKKENTÉST LEHETŐVÉ TEVŐ HIRDETMÉNY ESETÉBEN BENYÚJTANDÓ ADATOK

6.

Utalás arra, hogy az érdekelt szállítóknak közölniük kell az ajánlatkérővel, hogy érdekeltek a szerződésben vagy szerződésekben.

7.

Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn, vagy hogy az védett munkahely-teremtési program keretében teljesíthető.

8.

Az ajánlati, illetve tárgyalási felhívásra benyújtott ajánlatok beérkezésének határideje.

9.

A szállítandó áruk jellege és mennyisége, vagy az építmény általános jellege, vagy a XVIIA. melléklet szerinti szolgáltatáskategória, valamint ismertetés, feltüntetve, hogy várható(k)-e keretmegállapodás(ok). Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén a későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése.

10.

Annak feltüntetése, hogy adásvételről, bérletről, haszonbérletről, pénzügyi lízingről vagy részletvételről, illetve ezek bármilyen kombinációjáról van-e szó.

11.

Szállítási vagy teljesítési határidő, vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama és, amennyiben lehetséges, a kezdés határideje.

12.

Az a cím, amelyre az érdekelt vállalkozásoknak írásbeli szándéknyilatkozatukat küldeniük kell.

A szándéknyilatkozatok beérkezésének határideje.

A benyújtandó jelentkezés, illetve ajánlat engedélyezett nyelve vagy nyelvei.

13.

A szállítóktól megkövetelt gazdasági és műszaki feltételek, valamint gazdasági és műszaki biztosítékok.

14.

a) A szerződés vagy szerződések odaítélési eljárása megkezdésének becsült időpontja (amennyiben ismert).

b) A szerződés-odaítélési eljárás típusa (meghívásos vagy tárgyalásos).

c) A konzultációval kapcsolatos dokumentációért fizetendő összeg nagysága és a fizetési feltételek.

15.

Adott esetben, a szerződés teljesítésének egyedi feltételei.

16.

A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

17.

Amennyiben ismertek, a szerződés odaítélésének az 55. cikkben említett szempontjai: „a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás”, illetve „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”. Meg kell említeni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, vagy nem tüntetik fel azokat a 47. cikk (5) bekezdésében említett, szándék megerősítésére vonatkozó, illetve az ajánlati vagy tárgyalási felhívásban.




XVB. MELLÉKLET

A NEM PÁLYÁZATI FELHÍVÁSKÉNT ALKALMAZOTT IDŐSZAKOS TÁJÉKOZTATÓ HIRDETMÉNY FELHASZNÁLÓI OLDALON TÖRTÉNŐ KÖZZÉTÉTELÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

1. Az ajánlatkérő országa.

2. Az ajánlatkérő neve.

3. A „felhasználói oldal” internetcíme (URL).

4. CPV-nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok).




XVI. MELLÉKLET

A SZERZŐDÉS ODAÍTÉLÉSÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

I.   Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételre szánt adatok ( 40 )

1. Az ajánlatkérő neve és címe.

2. A szerződés jellege (árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés és a nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)); adott esetben annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó).

3. A termékek, az építmények vagy a teljesítendő szolgáltatások jellegének legalább összefoglaló megjelölése.

4. 

a) A pályázati felhívás formája (minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény; időszakos hirdetmény; ajánlati felhívás).

b) Hivatkozás a hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételére.

c) Előzetes pályázati felhívás nélkül odaítélt szerződések esetében a 40. cikk (3) bekezdésében vagy a 32. cikkben foglalt vonatkozó rendelkezés feltüntetése.

5. A szerződés-odaítélési eljárás (nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos).

6. A beérkezett ajánlatok száma.

7. A szerződés odaítélésének időpontja.

8. A 40. cikk (3) bekezdésének j) pontja szerinti előnyös vásárlások esetében fizetett ár.

9. A gazdasági szereplő(k) neve és címe.

10. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződés alvállalkozás tárgyát képezte-e, illetve képezheti-e.

11. A szerződés odaítélésekor figyelembe vett kifizetett ár vagy a legdrágább és a legolcsóbb ajánlat árai.

12. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

13. Nem kötelező adatok:

 a szerződés harmadik személyeknek alvállalkozásba kiadott, illetve kiadható része és annak értéke,

 szerződés-odaítélési szempontok.

II.   Közzétételre nem szánt adatok

14. Az odaítélt szerződések száma (amennyiben valamely szerződést egynél több szállító között osztottak fel).

15. Az egyes odaítélt szerződések értéke.

16. A termék vagy szolgáltatás származási országa (közösségi vagy nem közösségi eredetű; utóbbi esetben harmadik országok szerint lebontva).

17. Mely szerződés-odaítélési szempontot alkalmazták (gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat; legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás)?

18. A szerződést olyan ajánlattevőnek ítélték-e oda, aki a 36. cikk (1) bekezdésének megfelelően többváltozatú ajánlatot nyújtott be?

19. Zártak-e ki ajánlatot azon az alapon, hogy az 57. cikk szerint kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazott?

20. A hirdetmény ajánlatkérő általi továbbításának napja.

21. A XVIIB. mellékletben felsorolt szolgáltatásokra vonatkozó szerződések esetében az ajánlatkérőnek a hirdetmény közzétételére vonatkozó beleegyezése (43. cikk (4) bekezdése).




XVIIA. MELLÉKLET ( 41 )

A 31. CIKK SZERINTI SZOLGÁLTATÁSOK

▼M6



Kategória száma

Tárgy

CPC-hivatkozási szám (1)

CPV-hivatkozási szám

1

Karbantartási és javítási szolgáltatások

6112, 6122, 633, 886

50100000-6-tól 50884000-5-ig (kivéve 50310000-1-től 50324200-4-ig és 50116510-9, 50190000-3, 50229000-6, 50243000-0) és 51000000-9-től 51900000-1-ig

2

Szárazföldi szállítási szolgáltatások (2), ideértve a páncélozott autós és futárszolgálatot, kivéve a postai küldemények szállítását

712 (kivéve 71235), 7512, 87304

60100000-9-től 60183000-4-ig (kivéve 60160000-7, 60161000-4, 60220000-6) és 64120000-3-tól 64121200-2-ig

3

Légiutas- és áruszállítási szolgáltatások, kivéve a postai küldemények szállítását

73 (kivéve 7321)

60410000-5-től 60424120-3-ig

(kivéve 60411000-2, 60421000-5) és 60500000-3

60440000-4-től 60445000-9-ig

4

Postai küldemények továbbítása szárazföldi (2) és légi úton

71235, 7321

60160000-7, 60161000-4

60411000-2, 60421000-5

5

Távközlési szolgáltatások

752

64200000-8-tól 64228200-2-ig,

72318000-7 és

72700000-7-től 72720000-3-ig

6

Pénzügyi szolgáltatások:

a)  biztosítási szolgáltatások

b)  banki és befektetési szolgáltatások (3)

ex 81, 812, 814

66100000-1-től 66720000-3-ig (3)

7

Számítógépes és azzal kapcsolatos szolgáltatások

84

50310000-1-től 50324200-4-ig,

72000000-5-től 72920000-5-ig

(kivéve 72318000-7 és 72700000-7-től 72720000-3-ig), 79342410-4

8

Kutatási és fejlesztési szolgáltatások (4)

85

73000000-2-től 73436000-7-ig

(kivéve 73200000-4, 73210000-7, 73220000-0

9

Számviteli, könyvvizsgálói és könyvvelői szolgáltatások

862

79210000-9-től 79223000-3-ig

10

Piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások

864

79300000-7-től 79330000-6-ig és

79342310-9, 79342311-6

11

Vezetési tanácsadási szolgáltatások (5) és ezzel összefüggő szolgáltatások

865, 866

73200000-4-től 73220000-0-ig,

79400000-8-tól 79421200-3-ig

és

79342000-3, 79342100-4

79342300-6, 79342320-2

79342321-9, 79910000-6, 79991000-7

98362000-8

12

Építészeti szolgáltatások: mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások; várostervezési és tájépítészeti szolgáltatások; az ezekkel összefüggő tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatások, műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások

867

71000000-8-tól 71900000-7-ig (kivéve 71550000-8) és 79994000-8

13

Reklámszolgáltatások

871

79341000-6-tól 79342200-5-ig

(kivéve 79342000-3 és 79342100-4

14

Épülettakarítási és ingatlankezelési szolgáltatások

874, 82201–82206

70300000-4-től 70340000-6-ig, és

90900000-6-tól 90924000-0-ig

15

Kiadói vagy nyomdai szolgáltatások eseti vagy szerződéses alapon

88442

79800000-2-től 79824000-6-ig

79970000-6-tól 79980000-7-ig

16

Szennyvíz- és hulladékkezelési szolgáltatások, fertőtlenítési és hasonló szolgáltatások

94

90400000-1-től 90743200-9-ig (kivéve 90712200-3

90910000-9-től 90920000-2-ig és

50190000-3, 50229000-6

50243000-0

(1)   A 92/50/EGK irányelv alkalmazási körének meghatározására használt CPC-nómenklatúra (ideiglenes változat).

(2)   A CPC prov. 18. kategóriájába tartozó vasúti szállítás kivételével.

(3)   Az értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatásokra irányuló szerződések, valamint a jegybanki szolgáltatásra vonatkozó szerződések kivételével. Kivéve még a földnek, meglévő épületnek vagy más ingatlannak bármilyen pénzügyi eszköz segítségével történő megvásárlására vagy bérlésére vagy az ezekkel kapcsolatos jogokra vonatkozó szerződéseket; mindazonáltal a vételi vagy bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg, vagy az ilyen szerződés megkötése előtt vagy után bármilyen formában megkötött, pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés ezen irányelv hatálya alá tartozik.

(4)   A kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatásra irányuló szerződések kivételével, kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérő szervnél és/vagy az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, és feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét az ajánlatkérő szerv és/vagy az ajánlatkérő teljes mértékben megfizeti.

(5)   A választottbírói és békéltetési szolgáltatás kivételével.

▼B




XVIIB. MELLÉKLET

A 32. CIKK SZERINTI SZOLGÁLTATÁSOK

▼M6



Kategória száma

Tárgy

CPC hivatkozási szám (1)

CPV hivatkozási szám

17

Szállodai és éttermi szolgáltatások

64

55100000-1-től 55524000-9-ig és 98340000-8-tól 98341100-6-ig

18

Vasúti közlekedési szolgáltatások

711

60200000-0-tól 60220000-6-ig

19

Vízi közlekedési szolgáltatások

72

60600000-4-től 60653000-0-ig és 63727000-1-től 63727200-3-ig

20

Közlekedési mellék- és kiegészítő szolgáltatások

74

63000000-9-től 63734000-3-ig

(kivéve 63711200-8, 63712700-0, 63712710-3 és 63727000-1-től 63727200-3-ig) és

98361000-1

21

Jogi szolgáltatások

861

79100000-5-től 79140000-7-ig

22

Személyzetelhelyezési és -ellátási szolgáltatások (2)

872

79600000-0-tól 79635000-4-ig

(kivéve 79611000-0, 79632000-3, 79633000-0) és 98500000-8-tól 98514000-9-ig

23

Nyomozási és biztonsági szolgáltatások, kivéve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat

873 (kivéve 87304)

79700000-1-től 79723000-8-ig

24

Oktatási és szakképzési szolgáltatások

92

80100000-5-től 80660000-8-ig (kivéve 80533000-9, 80533100-0, 80533200-1

25

Egészségügyi és szociális szolgáltatások

93

79611000-0 és 85000000-9-től 85323000-9-ig (kivéve 85321000-5 és 85322000-2

26

Szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások (3)

96

79995000-5-től 79995200-7-ig és 92000000-1-től 92700000-8-ig

(kivéve 92230000-2, 92231000-9, 92232000-6

27

Egyéb szolgáltatások

 
 

(1)   A 92/50/EGK irányelv alkalmazási körének meghatározására használt CPC-nómenklatúra (ideiglenes változat).

(2)   Irányelv: a munkaszerződések kivételével.

(3)   Irányelv: a műsorközvetítők által programanyagok megvételére, fejlesztésére, gyártására vagy közös gyártására vonatkozó szerződések és a közvetítési időre vonatkozó szerződések kivételével

▼B




XVIII. MELLÉKLET

A TERVPÁLYÁZATRA VONATKOZÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

1. Az ajánlatkérő és azon szervezet neve, címe, távirati címe, elektronikus címe, telefon-, telex- és telefaxszáma, ahonnan a kiegészítő dokumentumok beszerezhetők.

2. A projekt leírása (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)).

3. A pályázat jellege: nyílt vagy meghívásos.

4. Nyílt pályázatok esetében: a projektek beérkezésének végső határideje.

5. Meghívásos pályázatok esetében:

a) a résztvevők tervezett száma vagy keretszáma;

b) adott esetben, a már kiválasztott résztvevők neve;

c) a résztvevők kiválasztásának szempontjai;

d) a részvételi jelentkezések beérkezésének határnapja.

6. Adott esetben, annak feltüntetése, hogy a részvétel egy meghatározott szakmára korlátozódik-e.

7. A projektek értékelésekor alkalmazandó szempontok.

8. Adott esetben, a bírálóbizottság kiválasztott tagjainak neve.

9. Annak jelzése, hogy a bírálóbizottság döntése az ajánlatkérőre nézve kötelező-e.

10. Adott esetben, az odaítélendő díjak száma és értéke.

11. Adott esetben, az összes résztvevő részére történő kifizetések részletei.

12. Annak jelzése, hogy a díjnyertes résztvevők jogosultak-e későbbi szerződésekre.

13. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

14. A hirdetmény feladásának időpontja.

15. A hirdetmény Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala általi kézhezvételének időpontja.

16. Bármely egyéb vonatkozó információ.




XIX. MELLÉKLET

A TERVPÁLYÁZAT EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, valamint telefon-, telex- és telefaxszáma.

2. A projekt leírása (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)).

3. A résztvevők összlétszáma.

4. A külföldi résztvevők száma.

5. A pályázat nyertese(i).

6. Adott esetben, a díj(ak) feltüntetése.

7. Egyéb információk.

8. A tervpályázati kiírásra történő hivatkozás.

9. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

10. A hirdetmény feladásának időpontja.

11. A hirdetmény Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala általi kézhezvételének időpontja.




XX. MELLÉKLET

A KÖZZÉTÉTEL JELLEMZŐI

1.   A hirdetmények közzététele

a)  ►M2  A 41., a 42., a 43. és a 63. cikkben említett hirdetményeket az ajánlatkérőknek abban a formátumban kell megküldeniük az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatalához, amelyet a Bizottságnak a 68. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással elfogadandó végrehajtási intézkedései előírnak. ◄ A 41. cikk (1) bekezdésében említett, a (2) bekezdés b) pontja szerinti felhasználói oldalon közzétett időszakos előzetes tájékoztató esetében is, valamint az e közzétételről szóló hirdetmény esetében is az említett formátumot kell használni.

b) A 41., a 42., a 43. és a 63. cikkben említett hirdetményeket az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, illetve – a felhasználói oldalon a 41. cikk (1) bekezdésével összhangban közzétett időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény esetében – az ajánlatkérő teszi közzé.

Ezen kívül az ajánlatkérők ezeket az információkat az Interneten, a (2) bekezdés b) pontjában említett „felhasználói oldalon” is közzétehetik;

c) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala a 44. cikk (7) bekezdésében említett visszaigazolást küld az ajánlatkérőnek.

2.   A kiegészítő, illetve további információ közzététele

a) Az ajánlatkérőket arra ösztönzik, hogy az ajánlattételhez szükséges dokumentációt és a kiegészítő iratokat teljes egészében közzétegyék az Interneten.

b) A felhasználói oldal tartalmazhat a 41. cikk (1) bekezdésében említett időszakos előzetes tájékoztató hirdetményeket, a folyamatban lévő ajánlati felhívásokra, a tervezett beszerzésekre, a megkötött szerződésekre és a megszüntetett eljárásokra vonatkozó információkat, valamint bármely hasznos általános információt, mint például kapcsolattartó pontot, telefon- és telefaxszámot, postai címet és e-mail címet.

3.   A hirdetmények elektronikus továbbításának formátuma és eljárásai

A hirdetmények elektronikus elküldéséhez szükséges formátum és eljárás a „http://simap.eu.int” internetcímen érhető el.




XXI. MELLÉKLET

EGYES MŰSZAKI LEÍRÁSOK MEGHATÁROZÁSA

Ezen irányelv alkalmazásában,

1. 

a) „műszaki leírás”: szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre irányuló szerződések esetében azon dokumentumban szereplő leírás, amely meghatározza a termék, illetve szolgáltatás tekintetében megkövetelt jellemzőket, így a minőség színvonalát, a környezetvédelmi teljesítmény színvonalát, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítást, továbbá a megfelelőség-értékelést, a teljesítményt, a termék rendeltetését, a biztonságot és a méreteket, beleértve a termék kereskedelmi nevére, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre és címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre, valamint a megfelelőség-értékelési eljárásokra vonatkozó követelményeket;

b) „műszaki leírás”: építési beruházásra irányuló szerződés esetében azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyek különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szerepelnek, és amelyek meghatározzák valamely anyag, termék vagy áru megkövetelt jellemzőit, és lehetővé teszik az anyag, a termék vagy az áru oly módon történő leírását, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. E jellemzők közé tartozik a környezetvédelmi teljesítmény színvonala, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítás és a megfelelőség-értékelés, a teljesítmény, a biztonság és a méretek, beleértve a minőségbiztosítási eljárásokat, a terminológiát, a jeleket, a vizsgálatot és vizsgálati módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, a használati utasítást, valamint a gyártási folyamatokat és módszereket. Tartalmazzák továbbá a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételeket, az építési eljárásokat, illetve technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal;

2. „szabvány”: valamely elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljából elfogadott műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező és amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

„nemzetközi szabvány” : valamely nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány,

„európai szabvány” : valamely európai szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány,

„nemzeti szabvány” : valamely nemzeti szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány;

3. „európai műszaki tanúsítvány”: valamely termék használatra való alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési beruházási munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek a termék belső tulajdonságai és a meghatározott üzembe helyezési és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul. Az európai műszaki tanúsítványt a tagállam által e célra kijelölt tanúsító szerv bocsátja ki;

4. „közös műszaki leírás”: olyan műszaki leírás, amelyet a tagállamok által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek;

5. „műszaki referencia”: európai szabványügyi szervezet által a piaci szükségletek alakulásához igazított eljárásnak megfelelően előállított bármely, a hivatalos szabványoktól eltérő termék.




XXII. MELLÉKLET

A 45. CIKKBEN MEGÁLLAPÍTOTT HATÁRIDŐK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA



Nyílt eljárás

Az ajánlatok beérkezésének határideje – időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény nélkül

Határidő

A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása

Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció

Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges „elektronikus” dokumentáció

A (7) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás

A (7) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás

52

45

47

40

nincs

nincs

Időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény közzétételével

A: A határidő általában

A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása

Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció

Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges „elektronikus” dokumentáció

A (7) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás

A (7) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás

36

29

31

24

nincs

nincs

B: Minimális határidő

A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása

Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció

Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges „elektronikus” dokumentáció

A (7) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás

A (7) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás

22

15

17

10

A 10 napos határidő 15 napra hosszabbodik

A 17 napos határidő 22 napra hosszabbodik



Meghívásos és tárgyalásos eljárás

A részvételi jelentkezés beérkezésének határideje:

Általános határidő

A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása

Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció

Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges „elektronikus” dokumentáció

A (8) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás

A (8) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás

37

30

Nem alkalmazható (n.a.)

n.a.

nincs

n.a.

Minimális határidő

A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása

Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció

Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges „elektronikus” dokumentáció

A (8) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás

A (8) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás

22

15

n.a.

n.a.

nincs

n.a.

Minimális határidő

A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása

Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció

Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges „elektronikus” dokumentáció

A (8) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás

A (8) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás

15

8

n.a.

n.a.

A 8 napos határidő 15 napra hosszabbodik

n.a.

Az ajánlatok beérkezésének határideje

A: A határidő általában

A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása

Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció

Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges „elektronikus” dokumentáció

A (8) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás

A (8) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás

24

n.a.

19

n.a.

n.a.

nincs

B: Minimális határidő

A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása

Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció

Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges „elektronikus” dokumentáció

A (8) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás

A (8) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás

10

n.a.

5

n.a.

n.a.

Az 5 napos határidő 10 napra hosszabbodik

C: Megállapodás útján megjelölt határidő

A hirdetmény elektronikus úton történő továbbítása

Elektronikus úton elérhető, ajánlattételhez szükséges dokumentáció

Elektronikus továbbítás és ajánlattételhez szükséges „elektronikus” dokumentáció

A (8) bekezdés első albekezdésére gyakorolt hatás

A (8) bekezdés második albekezdésére gyakorolt hatás

 

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.




XXIII. MELLÉKLET

AZ 59. CIKK (4) BEKEZDÉSE SZERINTI NEMZETKÖZI MUNKAJOGI RENDELKEZÉSEK

 87. számú egyezmény az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről,

 98. számú egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról,

 29. számú egyezmény a kényszer- vagy kötelező munkáról,

 105. számú egyezmény a kényszermunka felszámolásáról,

 138. számú egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról,

 111. számú egyezmény a foglalkoztatásból és foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről,

 100. számú egyezmény a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén egyenlő díjazásáról,

 182. számú egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről.




XXIV. MELLÉKLET

AZ AJÁNLATOK, RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK, MINŐSÍTÉS IRÁNTI KÉRELMEK, VALAMINT PÁLYÁZATRA BENYÚJTOTT TERVEK ÉS PROJEKTEK ELEKTRONIKUS ÁTVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az ajánlatok, részvételi jelentkezések, minősítés iránti kérelmek, valamint pályázatra benyújtott tervek és projektek elektronikus úton történő benyújtásához szükséges eszközöknek – műszakilag és megfelelő eljárások segítségével – biztosítaniuk kell legalább a következőket:

a) az ajánlatokhoz, részvételi jelentkezésekhez és minősítés iránti kérelmekhez, valamint a tervek és projektek beküldéséhez kapcsolódó elektronikus aláírások megfelelnek az 1999/93/EK irányelv ( 42 ) alapján elfogadott nemzeti rendelkezéseknek;

b) az ajánlatok, részvételi jelentkezések, minősítés iránti kérelmek beérkezésének, valamint a tervek és projektek benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható;

c) ésszerű módon biztosítható, hogy a megállapított határidők előtt senki ne férhessen hozzá az e követelmények szerint továbbított adatokhoz;

d) amennyiben az említett hozzáférési tilalmat megsértik, ésszerű módon biztosítható a tilalom megsértésének egyértelmű felderíthetősége;

e) csak az arra jogosult személyek állapíthatják meg, illetve változtathatják meg a beérkezett adatok megnyitásának időpontját;

f) a minősítési eljárás, a szerződés-odaítélési eljárás vagy a pályázat különböző szakaszai folyamán a benyújtott adatok összességéhez vagy egy részéhez való hozzáférés csak az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése révén lehetséges;

g) a jogosultsággal rendelkező személyek egyidejű intézkedése csak az előírt időpontot követően biztosíthat hozzáférést a továbbított adatokhoz;

h) az e követelményeknek megfelelően beérkezett és megnyitott adatok csak az azok megismerésére jogosult személyek számára maradnak hozzáférhetők.




XXV. MELLÉKLET

AZ ÁTÜLTETÉS ÉS A VÉGREHAJTÁS HATÁRIDEJE



Irányelv

Átültetés határideje

Végrehajtás határideje

93/38/EGK (HL L 199., 1993.8.9., 84. o.)

1994.7.1.

Spanyolország: 1997.1.1.;

Görögország és Portugália: 1998.1.1.

98/4/EK (HL L 101., 1998.4.1., 1. o.)

1999.2.16.

Görögország és Portugália: 2000.2.16.




XXVI. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT ( 43 )



Ez az irányelv

A 93/38/EGK irányelv

 

Az 1. cikk (1) bekezdése

Az 1. cikk (1) bekezdésének első mondata

 

Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja

Az 1. cikk (4) bekezdésének első mondata

Kiigazítva

Az 1. cikk (2) bekezdése b) pontjának első mondata

Az 1. cikk (4) bekezdése b) pontjának első mondata

Módosítva

Az 1. cikk (2) bekezdése b) pontjának második mondata

A 14. cikk (10) bekezdésének második mondata

Kiigazítva

Az 1. cikk (2) bekezdése c) pontjának első albekezdése

Az 1. cikk (4) bekezdésének a) pontja

Kiigazítva

Az 1. cikk (2) bekezdése c) pontjának második albekezdése

 

Új

Az 1. cikk (2) bekezdése d) pontjának első albekezdése

Az 1. cikk (4) bekezdése c) pontjának első része

Kiigazítva

Az 1. cikk (2) bekezdése d) pontjának második albekezdése

Az 1. cikk (4) bekezdésének második albekezdése

Kiigazítva

Az 1. cikk (2) bekezdése d) pontjának harmadik albekezdése

 

Új

Az 1. cikk (3) bekezdésének a) pontja

 

Új

Az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontja

 

Új

Az 1. cikk (4) bekezdése

Az 1. cikk (5) bekezdése

Kiigazítva

Az 1. cikk (5) bekezdése

 

Új

Az 1. cikk (6) bekezdése

 

Új

Az 1. cikk (7) bekezdésének első albekezdése

Az 1. cikk (6) bekezdése, in fine

Módosítva

Az 1. cikk (7) bekezdésének második albekezdése

 

Új

Az 1. cikk (7) bekezdésének harmadik albekezdése

Az 1. cikk (6) bekezdésének első mondata

Kiigazítva

Az 1. cikk (8) bekezdése

 

Új

Az 1. cikk (9) bekezdésének a)–c) pontja

Az 1. cikk (7) bekezdése

Kiigazítva

Az 1. cikk (9) bekezdésének d) pontja

Az 1. cikk (16) bekezdése

Kiigazítva

Az 1. cikk (10) bekezdése

 

Új

Az 1. cikk (11) bekezdése

 

Új

Az 1. cikk (12) bekezdése

 

Új

 

Az 1. cikk (14) és (15) bekezdése

Törölve

A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja

Az 1. cikk (1) bekezdése

 

A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja

Az 1. cikk (2) bekezdése

 

A 2. cikk (2) bekezdése

A 2. cikk (1) bekezdése

Kiigazítva

A 2. cikk (3) bekezdése

A 2. cikk (3) bekezdése

Módosítva

A 3. cikk (1) bekezdése

A 2. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontja

Kiigazítva

A 3. cikk (2) bekezdése

A 2. cikk (5) bekezdésének b) pontja

Kiigazítva

A 3. cikk (3) bekezdése

A 2. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja

Kiigazítva

A 3. cikk (4) bekezdése

A 2. cikk (5) bekezdésének a) pontja

Kiigazítva

A 4. cikk (1) bekezdése

A 2. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontja

Kiigazítva

A 4. cikk (2) bekezdése

A 6. cikk (2) bekezdése

Kiigazítva

A 4. cikk (3) bekezdése

A 2. cikk (5) bekezdésének a) pontja

Kiigazítva

Az 5. cikk (1) bekezdése

A 2. cikk (2) bekezdésének c) pontja

Módosítva

Az 5. cikk (2) bekezdése

A 2. cikk (4) bekezdése

Módosítva

6. cikk

 

Új

7. cikk

A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontja