2003L0037 — HU — 09.04.2014 — 008.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/37/EK IRÁNYELVE (2003. május 26.) a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 171, 9.7.2003, p.1) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 168 |
35 |
1.5.2004 |
||
|
A BIZOTTSÁG 2005/13/EK IRÁNYELVE EGT vonatkozású szöveg (2005. február 21.) |
L 55 |
35 |
1.3.2005 |
|
|
A BIZOTTSÁG 2005/67/EK IRÁNYELVE EGT vonatkozású szöveg (2005. október 18.) |
L 273 |
17 |
19.10.2005 |
|
|
L 363 |
81 |
20.12.2006 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1137/2008/EK RENDELETE (2008. október 22.) |
L 311 |
1 |
21.11.2008 |
|
|
A BIZOTTSÁG 2010/22/EU IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2010. március 15.) |
L 91 |
1 |
10.4.2010 |
|
|
A BIZOTTSÁG 2010/62/EU IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2010. szeptember 8.) |
L 238 |
7 |
9.9.2010 |
|
|
L 158 |
172 |
10.6.2013 |
||
|
A BIZOTTSÁG 2014/44/EU IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2014. március 18.) |
L 82 |
20 |
20.3.2014 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/37/EK IRÁNYELVE
(2003. május 26.)
a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről
(EGT vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ),
mivel:|
(1) |
A típus-jóváhagyási eljárások harmonizálásával összefüggésben lényegessé vált a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1974. március 4-i 74/150/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) rendelkezéseinek összehangolása a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv ( 5 ), valamint a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló, 1992. június 30-i 92/61/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) rendelkezéseivel. |
|
(2) |
A 74/150/EGK irányelv jelenleg a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokra korlátozza a közösségi típus-jóváhagyási eljárás hatályát. Ezért az említett irányelv hatályát ki kell terjeszteni a mezőgazdasági vagy erdészeti járművek más kategóriáira is. Ez az irányelv tehát az első lépést jelenti az egyéb mezőgazdasági gépjárművek szabályozásával kapcsolatban. |
|
(3) |
Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy mentességi eljárást kell bevezetni egyes korlátozott számban gyártott járművekre, amelyek sorozatgyártása kifutóban van, illetve amelyek gyártása során olyan új technológiát alkalmaznak, amelyre külön irányelv nem vonatkozik. |
|
(4) |
Mivel ez az irányelv teljes harmonizációt ír elő, az EK-típusjóváhagyás kötelezővé válását megelőző időszaknak elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy e járművek gyártói átálljanak a harmonizált eljárásokra. |
|
(5) |
Az Európai Közösségnek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodásához („1958. évi felülvizsgált megállapodás”) való csatlakozásáról szóló, 1997. november 27-i 97/836/EK tanácsi határozat ( 7 ) alapján meg kell felelni azoknak a különböző nemzetközi szabályozásoknak, amelyekhez a Közösség csatlakozott. Továbbá bizonyos vizsgálatokat össze kell hangolni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szabályzatában meghatározott vizsgálatokkal. |
|
(6) |
Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 8 ) összhangban kell elfogadni. |
|
(7) |
Ez az irányelv tiszteletben tartja különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert alapvető jogokat és alapelveket, amely a közösségi jog általános elveiként szolgál. |
|
(8) |
A 74/150/EGK irányelvet számos szempontból lényegesen módosították, ezért azt az érthetőség és az ésszerűség érdekében át kell dolgozni, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Hatály
(1) Ezt az irányelvet a járművek típusjóváhagyására kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a járműveket egy vagy több szakaszban gyártják. Ezt az irányelvet azokra a 2. cikk d) pontjában meghatározott járművekre kell alkalmazni, amelyek legnagyobb tervezési sebessége legalább 6 km/h.
Ezt az irányelvet azoknak a rendszereknek, alkatrészeknek és önálló műszaki egységeknek az EK-típusjóváhagyására is alkalmazni kell, amelyeket e járművekben akarnak felhasználni.
(2) Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni:
a) az egyes járművek jóváhagyására;
Ez az eljárás azonban alkalmazható olyan járműkategóriákra, amelyek ezen irányelv hatálya alá tartoznak, és amelyekkel kapcsolatban kötelező az EK-típusjóváhagyás;
b) azokra a munkagépekre, amelyeket kifejezetten erdészeti felhasználásra terveztek, például az ISO 6814:2000 szabványban meghatározott rönkvontató csörlők és szállítók;
c) azokra az erdészeti munkagépekre, amelyeket az ISO 6165:2001 szabvány szerint a földmunkagépek alvázára szereltek fel;
d) azokra a cserélhető munkagépekre, amelyek teljesen felemelt állásban vannak, amikor a közúti forgalomban használják azokat a járműveket, amelyekre ezeket felszerelték.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
a) „EK-típusjóváhagyás”: az az eljárás, amelynek során egy tagállam igazolja, hogy a jármű típusa, rendszere, alkatrésze vagy önálló műszaki egysége teljesíti ezen irányelv megfelelő műszaki követelményeit; a rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek EK-típusjóváhagyását „EK-alkatrész-típusjóváhagyásként” is lehet említeni;
b) „többlépcsős EK-típusjóváhagyás”: az az eljárás, amelynek során egy vagy több tagállam igazolja, hogy a gyártási állapottól függően egy befejezetlen vagy befejezett jármű teljesíti ezen irányelv megfelelő műszaki követelményeit;
c) „az egyes járművek jóváhagyása”: az az eljárás, amelynek során egy tagállam igazolja, hogy az egyedileg jóváhagyott jármű megfelel a nemzeti követelményeknek;
d) „jármű”: a mezőgazdaságban vagy erdészetben felhasználandó traktor, pótkocsi vagy cserélhető vontatott munkagép, függetlenül attól, hogy az teljes, befejezetlen vagy befejezett jármű;
e) „járműkategória”: azoknak a járműveknek az összessége, amelyek azonos tervezési jellemzőkkel rendelkeznek;
f) „járműtípus”: egy meghatározott kategória járművei, amelyek a II. melléklet A. fejezetében említett alapvető jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól; egy járműtípusnak a II. melléklet A. fejezetében meghatározottak szerint különböző változatai és kivitelei lehetnek;
g) „alapjármű”: olyan befejezetlen jármű, amelynek a jármű-azonosítási száma a többlépcsős EK-típus-jóváhagyási eljárás egymást követő szakaszai során megmarad;
h) „befejezetlen jármű”: olyan jármű, amelynek elkészítéséhez még legalább egy gyártási szakaszra van szükség annak érdekében, hogy teljesítse ezen irányelv összes vonatkozó követelményét;
i) „befejezett jármű”: olyan jármű, amely a többlépcsős EK-típus-jóváhagyási eljárás eredményeként teljesíti ezen irányelv összes vonatkozó követelményét;
j) „traktor”: olyan gépi meghajtású, kerekes vagy lánctalpas mezőgazdasági vagy erdészeti traktor, amelynek legalább két tengelye van, legnagyobb tervezési sebessége legalább 6 km/h, fő funkciója pedig a vonóerejének felhasználása, s kifejezetten arra tervezték, hogy bizonyos, mezőgazdasági vagy erdészeti munkálatok elvégzésére tervezett cserélhető berendezéseket vontasson, toljon, szállítson és felemeljen, illetve hogy mezőgazdasági és erdészeti pótkocsikat vontasson; a mezőgazdasági vagy erdészeti munkálatok keretében teherszállításra is átalakítható, és/vagy utasülésekkel szerelhető fel;
k) „pótkocsi”: olyan vontatott mezőgazdasági vagy erdészeti pótkocsi, amelynek fő funkciója a teherszállítás, és mezőgazdasági vagy erdészeti célból traktor általi vontatásra tervezték; ebbe a kategóriába tartoznak azok a pótkocsik is, amelyeknél a szállított teher egy része a vontató járműre esik; a mezőgazdasági és erdészeti pótkocsik közé tartoznak azok a járművek is, amelyek egy traktorra vannak kapcsolva, és egy munkaeszközzel vannak felszerelve, amennyiben az adott jármű műszakilag megengedett össztömegének és terheletlen tömegének aránya nagyobb vagy egyenlő 3,0-mal, a járművet pedig nem az anyagok feldolgozására tervezték;
l) „cserélhető vontatott gép”: a mezőgazdaságban vagy erdészetben alkalmazott eszköz, amelyet traktorral történő vontatásra terveztek, és amely kiegészíti vagy megváltoztatja annak funkcióját; el lehet látni olyan rakfelülettel, amelyet az e célból szükséges szerszámok és készülékek befogadására, valamint a munka során termelt vagy szükséges anyagok átmeneti tárolására tervezték és alakították ki; a cserélhető vontatott gépek közé tartoznak azok a járművek is, amelyeket egy traktor általi vontatásra terveztek, és állandó jelleggel munkaeszközzel vannak felszerelve, illetve amelyeket anyagok feldolgozására terveztek, amennyiben az adott jármű műszakilag megengedett össztömegének és terheletlen tömegének aránya kevesebb vagy egyenlő 3,0-mal;
m) „rendszer”: azoknak a berendezéseknek az összessége, amelyeket egy különleges funkció végrehajtása érdekében állítanak össze a járműben;
n) „alkatrész”: olyan berendezés, amely rendeltetése szerint a jármű részét képezi, és amelyre a járműtől függetlenül típusjóváhagyás adható ki;
o) „önálló műszaki egység”: olyan berendezés, amely rendeltetése szerint a jármű részét képezi, és amelyre külön típusjóváhagyás adható ki, azonban csak egy vagy több meghatározott járműtípus tekintetében;
p) „gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki az EK jóváhagyó hatósággal szemben felelős a típus-jóváhagyási eljárás minden kérdéséért és a gyártásmegfelelőség biztosításáért, függetlenül attól, hogy az adott személy közvetlenül részt vesz-e a jármű, a rendszer, az alkatrész vagy az önálló műszaki egység valamennyi gyártási szakaszában; gyártónak tekintik a következőket is:
i. minden olyan természetes vagy jogi személy, aki saját használatára tervez, tervezett, gyárt vagy gyártott járművet, rendszert, alkatrészt vagy önálló műszaki egységet;
ii. minden olyan természetes vagy jogi személy, aki felelős ezen irányelv követelményei teljesítésének biztosításáért abban az időpontban, amikor a járművet, a rendszert, az alkatrészt vagy önálló műszaki egységet forgalomba hozzák, vagy üzembe helyezik;
A gyártó képviselője az a közösségi székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy, akit a gyártó szabályszerűen nevezett ki, hogy képviselje őt az illetékes hatósággal szemben, és hogy az ezen irányelv által szabályozott területen a nevében eljárjon.
A továbbiakban a „gyártóra” történő hivatkozás esetén e kifejezés alatt a gyártót vagy annak képviselőjét kell érteni.
q) „forgalomba helyezés”: azoknak a járműveknek a rendeltetés szerinti első felhasználása a Közösségen belül, amelyeket az első felhasználás előtt a gyártónak vagy az általa kijelölt harmadik félnek nem kell összeszerelnie vagy beállítania; a nyilvántartásba vétel vagy az első forgalomba hozatal időpontját a forgalomba helyezés időpontjának kell tekinteni;
r) „EK jóváhagyó hatóság”: egy tagállamnak az a hatósága, amelyik felelős a járműtípus, a rendszer, az alkatrész vagy az önálló műszaki egység típusjóváhagyásának minden kérdéséért, kiállítja, illetve szükség esetén visszavonja az EK-típusjóváhagyásokat, kapcsolatot tart a többi tagállam EK jóváhagyó hatóságaival, és ellenőrzi a gyártó által a termék megfelelőségének biztosítása érdekében tett intézkedéseket;
s) „műszaki szolgálat”: az a szervezet vagy testület, amelyet mint vizsgálati laboratóriumot jelöltek ki abból a célból, hogy az EK jóváhagyó hatóság nevében vizsgálatokat és ellenőrzéseket végezzen egy tagállamban; ezt a feladatot maga az EK jóváhagyó hatóság is elvégezheti;
t) „külön irányelvek”: a II. melléklet B. fejezetében felsorolt irányelvek;
u) „EK-típusbizonyítvány”: a II. melléklet C. fejezetében, illetve egy külön irányelv megfelelő mellékletében szereplő formanyomtatvány, amely meghatározza az EK jóváhagyó hatóság által szolgáltatandó adatokat;
v) „adatközlő lap”: az I. mellékletben vagy egy külön irányelv megfelelő mellékletében szereplő formanyomtatvány, amely meghatározza a kérelmező által szolgáltatandó adatokat;
w) „adatközlő mappa”: az a teljes mappa vagy fájl, amely tartalmazza különösen az I. mellékletben előírt adatokat, rajzokat és fényképeket, és amelyet egy külön irányelvben vagy ezen irányelvben előírt adatközlő lapnak megfelelően a kérelmező a műszaki szolgálatnak vagy az EK jóváhagyó hatóságnak nyújt be;
x) „információs csomag”: az adatközlő mappa, valamint az összes olyan vizsgálati jelentés vagy más okmány, amelyet a feladataik végrehajtása során a műszaki szolgálatok vagy az EK jóváhagyó hatóság mellékelt az adatközlő mappához;
y) „az információs csomag tartalomjegyzéke”: az információs csomag tartalmát meghatározó irat, amelyet megfelelő számozással vagy más jelölésekkel látnak el annak érdekében, hogy egyértelműen azonosítsák az egyes oldalakat;
z) „megfelelőségi igazolás”: a III. mellékletben meghatározott okmány, amelyet a gyártó nyújt be annak igazolása érdekében, hogy egy ezen irányelvnek megfelelően jóváhagyott jármű a gyártása időpontjában megfelel az összes alkalmazandó szabályozási eszköz követelményeinek, továbbá megállapítja, hogy a járművet további kiegészítő ellenőrzés nélkül nyilvántartásba lehet venni vagy forgalomba lehet helyezni valamennyi tagállamban.
3. cikk
Az EK-típusjóváhagyás iránti kérelem
(1) A gyártó a jármű EK-típusjóváhagyása iránt kérelmet nyújt be a tagállam jóváhagyó hatóságához. A kérelemhez mellékelni kell az I. mellékletben előírt adatokat tartalmazó adatközlő mappát.
A rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek EK-típusjóváhagyásával kapcsolatban az adatközlő mappát az EK-típusjóváhagyás megadásáig, illetve elutasításáig az EK jóváhagyó hatóságnak is a rendelkezésére kell bocsátani.
(2) A többlépcsős EK-típusjóváhagyás esetén a következő adatokat kell benyújtani:
a) az első lépcsőben: az adatközlő mappának azokat a részeit és azokat az EK-típusbizonyítványokat, amelyek az alapjármű gyártási állapotának megfelelően egy teljes járműhöz szükségesek;
b) a második és az azt követő lépcsőkben: az adatközlő mappának azokat a részeit és azokat EK-típusbizonyítványokat, amelyek a gyártás adott szakaszában szükségesek, valamint a befejezetlen járműre vonatkozóan a korábbi lépcsőben kiadott EK-típusbizonyítvány másolatát; ezenkívül a gyártó egy részletes jegyzéket nyújt be a befejezetlen járművön végrehajtott változtatásokról és kiegészítésekről.
(3) Egy rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyása iránt a gyártó kérelmet nyújt be a tagállam EK jóváhagyó hatóságához. Ehhez a külön irányelv követelményeinek megfelelően adatközlő mappát kell mellékelni.
(4) Egy járműtípus, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység EK-típus-jóváhagyási kérelmét csak egy tagállamban lehet benyújtani. Minden jóváhagyandó típusra külön kérelmet kell benyújtani.
4. cikk
Az EK-típus-jóváhagyási eljárás
(1) Valamennyi tagállam megadja:
a) az EK-típusjóváhagyást azokra a járműtípusokra, amelyek megfelelnek az adatközlő mappa adatainak, és amelyek a saját kategóriájuknak megfelelően teljesítik az összes, a II. melléklet B. fejezetében meghatározott külön irányelv műszaki követelményeit;
b) a többlépcsős EK-típusjóváhagyást azokra a befejezetlen vagy befejezett alapjárművekre, amelyek megfelelnek az adatközlő mappa adatainak, és amelyek teljesítik az összes, a II. melléklet B. fejezetében meghatározott külön irányelv műszaki követelményeit;
c) a rendszerre, az alkatrészre vagy önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyást a rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek összes olyan típusára, amelyek megfelelnek az adatközlő mappa adatainak, és amelyek teljesítik a II. melléklet B. fejezetében megadott megfelelő külön irányelv műszaki követelményeit;
Amennyiben a jóváhagyandó rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység csak a jármű más részeivel együtt teljesíti a funkcióját, illetve csak így állnak rendelkezésre a különleges jellemzői, továbbá ha emiatt egy vagy több követelmény teljesítése csak úgy ellenőrizhető, hogy a jóváhagyandó rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység a jármű más – akár tényleges, akár szimulált – részeivel együtt működik, akkor a rendszer, az alkatrész vagy önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyásának hatályát ennek megfelelően korlátozni kell.
Ebben az esetben az ilyen rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység EK-típusbizonyítványában megjelölik a felhasználásra vonatkozó korlátozásokat és a beszerelésükre vonatkozó feltételeket. E korlátozások és feltételek teljesítését a jármű EK-típusjóváhagyásakor ellenőrizni kell.
(2) Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy egy, az (1) bekezdés rendelkezéseit teljesítő jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység mégis komoly kockázatot jelent a közúti közlekedésbiztonságra, a környezetre vagy a munkahelyi biztonságra, akkor a tagállam elutasíthatja az EK-típusjóváhagyás kiadását. Erről haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot, s indokolja döntését.
(3) Minden olyan járműtípussal kapcsolatban, amelyre megadták, megtagadták, vagy visszavonták a típusjóváhagyást, az adott tagállam jóváhagyó hatósága egy hónapon belül a II. melléklet C. fejezetében felsorolt mellékletekkel együtt továbbítja az EK-típusbizonyítvány egy példányát a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak.
(4) Az adott tagállam jóváhagyó hatósága minden hónapban egy jegyzéket küld a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak azoknak az EK-típusjóváhagyásoknak a VI. mellékletben feltüntetett adatairól, amelyeket a szóban forgó hónapban a rendszerekkel, alkatrészekkel vagy önálló műszaki egységekkel kapcsolatban megadott, megtagadott vagy visszavont.
Egy másik tagállam EK jóváhagyó hatóságának kérelmére e hatóságok haladéktalanul továbbítják az adott rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyásának másolatát és/vagy annak a rendszernek, alkatrésznek vagy önálló műszaki egységnek az információs csomagját, amelyekre vonatkozóan kiállították, megtagadták vagy visszavonták az EK-típusjóváhagyást.
5. cikk
Az EK-típusjóváhagyások módosítása
(1) Az EK-típusjóváhagyást kiállító tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy tájékoztassák az információs csomag adataiban bekövetkező változásokról.
(2) Az EK-típusjóváhagyás módosítása iránti kérelmet kizárólag ahhoz a tagállamhoz lehet benyújtani, amely megadta az eredeti EK-típusjóváhagyást.
(3) Amennyiben egy EK-típusjóváhagyás esetében megváltozik az információs csomag valamelyik adata, akkor annak a tagállamnak az EK jóváhagyó hatósága, amely az eredeti EK-típusjóváhagyást kiadta, szükség esetén kiállítja az információs csomag felülvizsgált lapjait, amelyek egyértelműen megjelölik a változás jellegét és újbóli kiállítás időpontját.
E követelményt az információs csomag egységes szerkezetbe foglalt, frissített változata is teljesíti, amelyhez mellékelték a módosítások részletes ismertetését.
(4) Amennyiben módosított lapokat vagy egységes szerkezetbe foglalt, frissített változatot állítanak ki, akkor módosítani kell az EK-típusbizonyítványhoz csatolt információs csomag tartalomjegyzékét is annak érdekében, hogy látható legyen a legutóbbi módosítás vagy az egységes szerkezetbe foglalt, frissített változat kiállításának időpontja.
(5) A következő esetekben a módosításokat „kiterjesztésként” kell értelmezni, és annak a tagállamnak a jóváhagyó hatósága, amelyik kiadta az eredeti EK-típusjóváhagyást, egy olyan kiterjesztési számot tartalmazó felülvizsgált EK-típusbizonyítványt állít ki, amely egyértelműen meghatározza a kiterjesztés okát és az újbóli kiállítás időpontját:
a) ha további ellenőrzés szükséges;
b) ha az EK-típusbizonyítvány adatai megváltoztak (kivéve a mellékleteket);
c) ha annak a külön irányelvnek a követelményei, amelyet abban az időpontban alkalmaztak, amikortól az első forgalomba helyezés tilos, attól az időponttól kezdődően megváltoztak, amely jelenleg szerepel a jármű EK-típusbizonyítványában.
(6) Amennyiben az eredeti EK-típusjóváhagyást kiadó tagállam EK jóváhagyó hatósága megállapítja, hogy az információs csomag módosítása további ellenőrzést, illetve új vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket igényel, akkor tájékoztatja erről a gyártót, a (3), (4) és (5) bekezdésben említett okmányokat pedig csak akkor állítja ki, ha a vizsgálatok vagy ellenőrzések megfelelő eredménnyel zárultak.
6. cikk
Megfelelőségi igazolás és az EK-típus-jóváhagyási jel
(1) A jármű EK-típusbizonyítványának jogosultjaként a gyártó e minőségében megfelelőségi igazolást állít ki.
Ezt az igazolást, amelynek mintáit a III. melléklet tartalmazza, az összes, a jóváhagyott járműtípusnak megfelelően gyártott teljes vagy befejezetlen járműhöz mellékelik.
(2) A járművek adóztatása vagy nyilvántartásba vétele érdekében a tagállamok – a Bizottságnak és a többi tagállamnak biztosított legalább három hónapos értesítési határidőt követően – a megfelelőségi igazolásban szereplő adatokon túl olyan adatokat is kérhetnek, amelyek nem szerepelnek a III. mellékletben, feltéve hogy ezek az adatok egyértelműen meg vannak adva az információs csomagban, illetve annak adataiból egyszerűen kiszámíthatók.
(3) Egy rendszerre, alkatrészre vagy önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusbizonyítvány jogosultjaként a gyártó e minőségében az összes, a jóváhagyott típusnak megfelelően gyártott alkatrészt vagy egységet ellátja a kereskedelmi nevével vagy védjegyével és/vagy – amennyiben a külön irányelv előírja – az EK-típus-jóváhagyási jellel vagy számmal.
(4) Egy olyan EK-típusbizonyítvány jogosultjaként, amely a 4. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően korlátozza a szóban forgó rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység felhasználását, a gyártó e minőségében minden rendszerhez, alkatrészhez vagy önálló műszaki egységhez megadja a korlátozással kapcsolatos részletes adatokat és a beszerelésre vonatkozó feltételeket.
7. cikk
Nyilvántartásba vétel, értékesítés és forgalomba helyezés
(1) A tagállamok csak akkor veszik nyilvántartásba a típus-jóváhagyási eljárás keretében meghatározott új járműveket és engedélyezik azok értékesítését vagy forgalomba helyezését a szerkezeti felépítésük és működésük alapján, ha a járművekhez érvényes megfelelőségi igazolást mellékeltek.
A tagállamok engedélyezhetik a befejezetlen járművek értékesítését, azonban megtagadhatják állandó nyilvántartásba vételüket és forgalomba helyezésüket, amíg azok befejezetlen járművek.
(2) A tagállamok csak akkor engedélyezik a rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek értékesítését vagy forgalomba helyezését, ha e rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek teljesítik a külön irányelvek megfelelő követelményeit és a 6. cikk (3) bekezdésében említett követelményeket.
8. cikk
Mentességek
(1) A 7. cikk (1) bekezdésének követelményeit nem kell alkalmazni a fegyveres erők, a polgári védelem, a tűzoltóság vagy közrend fenntartásáért felelős testületek általi használatra szánt járművekre, illetve azokra a járművekre, amelyek típusjóváhagyását e cikk (2) bekezdése szerint állították ki.
(2) A gyártó kérésére a tagállamok mentesíthetik a 9., 10. és 11. cikkben említett járműveket egy vagy több külön irányelv egy vagy több rendelkezése alól.
A tagállamok minden évben továbbítják a Bizottságnak és a többi tagállamnak a megadott mentességek jegyzékét.
9. cikk
Kis sorozatban gyártott járművek
A kis sorozatban gyártott járművekkel kapcsolatban az egyes tagállamokban évente nyilvántartásba vett, értékesítésre ajánlott vagy forgalomba helyezett járművek számát az V. melléklet A. fejezetében megadott legnagyobb darabszámra korlátozzák.
A tagállamok minden évben elküldik a Bizottságnak e járművek EK-típusjóváhagyásának jegyzékét. Az ilyen EK-típusjóváhagyást kiadó tagállam továbbítja az adatközlő lapok és az EK-típusbizonyítvány, valamint azok összes mellékletének másolatát a gyártó által kijelölt többi tagállam jóváhagyó hatóságainak, amelyben megadják a biztosított mentesség jellegét. Három hónapon belül e tagállamok határoznak a területükön a nyilvántartásba bejegyzendő járművek EK-típusjóváhagyásának elfogadásáról és adott esetben e járművek számáról.
10. cikk
Sorozatgyártásból kifutó járművek
(1) A sorozatgyártásból kifutó járművekkel kapcsolatban a gyártó kérésére a tagállamok az V. melléklet B. fejezetében meghatározott mennyiségi korlátozásokon belül a harmadik albekezdésben megállapított korlátozott időtartamra engedélyezhetik azoknak az új járműveknek a nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését, amelyek megfelelnek egy olyan járműtípusnak, amelyek típusjóváhagyása már nem érvényes.
Az első albekezdést kizárólag azokra a járművekre kell alkalmazni:
a) amelyek a Közösség területén vannak; és
b) amelyekhez olyan érvényes megfelelőségi igazolást mellékeltek, amelyet akkor állítottak ki, amikor az adott jármű EK-típusjóváhagyása még érvényes volt, azonban a jármű nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése nem történt meg az említett típusjóváhagyás érvényessége alatt.
Ezt a lehetőséget a teljes járművek esetében az EK-típusjóváhagyás lejártától számított huszonnégy hónapos, a befejezett járművek esetében pedig harminc hónapos időszakra korlátozzák.
(2) Annak érdekében, hogy egy meghatározott kategóriában egy vagy több járműtípusra alkalmazzák az (1) bekezdést, a gyártójuknak kérelmet kell benyújtania az összes olyan tagállam illetékes hatóságához, amelyet érint az adott járműtípus forgalomba helyezése. A kérelemben meg kell adni a kérelem alapjául szolgáló műszaki és/vagy gazdasági okokat.
A tagállamok három hónapon belül határoznak az adott járműtípus nyilvántartásba vételének engedélyezéséről a területükön és adott esetben e járművek számáról.
Az e járműtípusok forgalomba helyezése tekintetében érintett tagállamok felelősek annak biztosításáért, hogy a járművek gyártója megfeleljen az V. melléklet B fejezete követelményeinek.
11. cikk
A járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek összeegyeztethetetlensége
Azokkal a járművekkel, rendszerekkel, alkatrészekkel vagy önálló műszaki egységekkel kapcsolatban, amelyeket egy vagy több külön irányelv egy vagy több követelményével összeegyeztethetetlen technológiák és elvek szerint terveztek:
a) a tagállam ideiglenes EK-típusjóváhagyást adhat ki. Ebben az esetben e tagállamnak egy hónapon belül továbbítania kell az EK-típusbizonyítvány és annak mellékleteinek másolatát a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak és a Bizottságnak. Egyidejűleg továbbítania kell a Bizottságnak egy engedély iránti kérelmet is, amely az EK-típusjóváhagyásnak az ezen irányelv alapján történő megadására vonatkozik.
A kérelemhez a következő információkat tartalmazó dossziét kell mellékelni:
i. azok az okok, amelyek alapján a szóban forgó eljárások vagy elvek összeegyeztethetetlenek a járműre, rendszerre, alkatrészre vagy önálló műszaki egységre vonatkozó külön irányelvek követelményeivel;
ii. az ezzel kapcsolatban felmerülő biztonsági, környezetvédelmi vagy munkahelyi biztonsági kérdések ismertetése, valamint a meghozott intézkedések;
iii. azoknak a vizsgálatoknak és eredményeiknek az ismertetése, amelyek igazolják, hogy a biztosított biztonsági, környezetvédelmi és munkahelyi biztonsági szint legalább egyenértékű azzal a szinttel, amelyet egy vagy több különálló irányelv követelményei biztosítanak;
b) a teljes dosszié kézhezvételétől számított három hónapon belül a Bizottság egy határozattervezetet terjeszt a 20. cikk (1) bekezdésében említett bizottság elé. A 20. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság határoz annak engedélyezéséről, hogy ezen irányelv alapján a tagállam megadhatja-e az EK-típusjóváhagyást.
Kizárólag az engedély iránti kérelmet és a határozattervezetet küldik el a tagállamoknak a nemzeti nyelvükön;
c) amennyiben a kérelmet jóváhagyják, a tagállam ezen irányelv alapján megadhatja az az EK-típusjóváhagyást. Ebben az esetben a határozatnak azt is tartalmaznia kell, hogy korlátozták-e az EK-típusjóváhagyás érvényességét. Az EK-típusjóváhagyás érvényességi ideje semmiképpen sem lehet kevesebb harminchat hónapnál;
d) amennyiben a külön irányelveket úgy igazítják hozzá a műszaki fejlődéshez, hogy az e cikk alapján jóváhagyott járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek típusai megfelelnek a módosított irányelveknek, akkor a tagállamok az így megadott típusjóváhagyásokat az ezen irányelv alapján kiállított típusjóváhagyásokra alakítják át, miközben elegendő időt hagynak az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek szükséges változtatásaira, különös tekintettel a korlátozásokra vagy mentességekre vonatkozó hivatkozások eltávolítására;
e) amennyiben a meghatározott külön irányelvekhez való hozzáigazítással kapcsolatban nem tettek intézkedéseket, az e cikk alapján megadott EK-típusjóváhagyás érvényessége egy másik bizottsági határozattal meghosszabbítható, amelyet az EK-típusjóváhagyást megadó tagállam kérelmez;
f) az e cikk alapján először megadott mentesség a 20. cikk (1) bekezdésében említett bizottság számára hivatkozási alapul szolgálhat a további azonos jellegű kérelmek elbírálásakor.
12. cikk
Egyenértékűség
(1) A Bizottság javaslatára a Tanács minősített többséggel elismerheti az egyenértékűséget a járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek EK-típusjóváhagyására vonatkozó, ezen irányelv, valamint a külön irányelvek által megállapított feltételek vagy rendelkezések, továbbá a nemzetközi szabályozások, illetve a Közösség és a harmadik országok között létrejött többoldalú vagy kétoldalú megállapodások keretében a harmadik országok szabályozása által megállapított eljárások között.
(2) A 70/156/EGK irányelvben meghatározott gépjárművekre az ezen irányelv II. melléklete B. fejezetének II-A. részében felsorolt külön irányelvek alapján kiállított EK-típusjóváhagyások egyenértékűségét elismerik.
(3) Az ezen irányelv II. melléklete B. fejezetének II-B. részében felsorolt, a felülvizsgált 1958. évi megállapodáshoz csatolt ENSZ/EGB rendeletek alapján kiállított típusjóváhagyások egyenértékűségét elismerik.
(4) Az ezen irányelv II. melléklete B. fejezetének II-C. részében felsorolt szabványosított OECD-kódexek alapján elkészített vizsgálati értesítőket egyenértékűnek tekintik a külön irányelvek alapján kidolgozott vizsgálati jelentésekkel.
13. cikk
Intézkedések a termelés megfelelőségének biztosítása érdekében
(1) Az EK-típusjóváhagyást megadó tagállam e típusjóváhagyással kapcsolatban meghozza a IV. mellékletben említett intézkedéseket annak érdekében, hogy – adott esetben a többi tagállam EK jóváhagyó hatóságával együttműködve – ellenőrizze, hogy meghozták-e a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a gyártott járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.
(2) Az EK-típusjóváhagyást megadó tagállam e típusjóváhagyással kapcsolatban meghozza a IV. mellékletben említett intézkedéseket annak érdekében, hogy – adott esetben a többi tagállam EK jóváhagyó hatóságával együttműködve – ellenőrizze, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedések továbbra is megfelelőek-e, a gyártott járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek pedig továbbra is megfelelnek-e a jóváhagyott típusnak.
Annak ellenőrzését, hogy a termékek megfelelnek-e a jóváhagyott típusnak, a IV. melléklet 2. pontjában meghatározott eljárásokra kell korlátozni.
14. cikk
Tájékoztatási kötelezettség
A tagállamok illetékes EK jóváhagyó hatóságai egy hónapon belül tájékoztatják egymást az EK-típusjóváhagyások visszavonásáról, valamint ezeknek az intézkedéseknek az indoklásáról.
15. cikk
Védzáradék
(1) Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy egy bizonyos típus járművei, rendszerei, alkatrészei vagy önálló műszaki egységei annak ellenére, hogy érvényes megfelelőségi igazolással és megfelelő típus-jóváhagyási jellel vannak ellátva, súlyos kockázatot jelentenek a közúti közlekedésbiztonságra vagy a munkahelyi biztonságra, akkor legfeljebb hat hónapra megtagadhatja e járművek nyilvántartásba vételét, illetve saját területén megtilthatja e járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek értékesítését vagy forgalomba helyezését.
A tagállam haladéktalanul értesíti erről a többi tagállamot és a Bizottságot, s megindokolja döntését.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a Bizottság a lehető legrövidebb időn belül konzultációt kezdeményez az érintett felekkel.
Amennyiben a konzultációt követően a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy
a) az intézkedés indokolt, akkor haladéktalanul értesíti erről az intézkedést kezdeményező tagállamot és a többi tagállamot;
b) az intézkedés nem indokolt, akkor haladéktalanul értesíti erről az intézkedést kezdeményező tagállamot és a gyártót.
Amennyiben az (1) bekezdésben említett döntést az egyik külön irányelv szabályozási hiányossága indokolja, akkor a döntés fenntartásával kapcsolatos határozatot a 20. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban kell elfogadni.
16. cikk
Eltérés a jóváhagyott típustól
(1) A jóváhagyott típustól való eltérés akkor következik be, ha olyan eltéréseket állapítanak meg az EK-típusbizonyítványban és/vagy az információs csomagban szereplő jellemzőktől, amelyet az EK-típusjóváhagyást megadó tagállam az 5. cikk (3) bekezdése alapján nem engedélyezett.
A járművet nem kell a jóváhagyott típustól eltérőnek tekinteni, ha az eltérések a külön irányelvekben megállapított megengedett tűréshatárokon belül vannak.
(2) Amennyiben az EK-típusjóváhagyást megadó tagállam megállapítja, hogy a megfelelőségi igazolással vagy EK-típus-jóváhagyási jellel ellátott járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek nem felelnek meg az általa jóváhagyott típusnak, akkor meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a gyártott járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.
Az említett tagállam EK jóváhagyó hatósága tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot a meghozott intézkedésekről, amelyek az EK-típusjóváhagyás visszavonását is előírhatják.
(3) A jármű EK-típusjóváhagyásáért felelős hatóság felkéri azt a tagállamot, amelyik megadta a típusjóváhagyást az érintett rendszerre, alkatrészre, önálló műszaki egységre vagy a befejezetlen járműre, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a gyártott járművek megfeleljenek a jóváhagyott típusnak, mégpedig a következő esetekben:
a) olyan EK-típusjóváhagyás esetében, ahol a jármű nem megfelelősége kizárólag a rendszer, az alkatrész vagy az önálló műszaki egység nem megfelelőségéből adódik; vagy
b) olyan többlépcsős EK-típusjóváhagyás esetében, ahol a befejezett jármű nem megfelelősége kizárólag a befejezetlen jármű rendszerének, alkatrészének vagy önálló műszaki egységének, illetve magának a befejezetlen járműnek a nem megfeleléséből adódik.
A hatóság haladéktalanul tájékoztatja erről a Bizottságot, és a (2) bekezdést alkalmazzák.
17. cikk
A nem megfelelőség ellenőrzése
Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy a megfelelőségi igazolással vagy EK-típus-jóváhagyási jellel ellátott járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek nem felelnek meg a jóváhagyott típusnak, akkor felkérheti az EK-típusjóváhagyást megadó tagállamot annak ellenőrzésére, hogy a gyártott járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek megfelelnek-e a jóváhagyott típusnak.
Ezt az intézkedést a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a kérelem időpontjától számított hat hónapon belül kell meghozni.
18. cikk
Értesítés a határozatokról és a jogorvoslati lehetőségekről
Az EK-típusjóváhagyást megtagadó vagy visszavonó határozatokban, a nyilvántartásba vételt megtagadó határozatokban, illetve az forgalomba helyezést vagy az értékesítést tiltó határozatokban, amelyeket ezen irányelv végrehajtása során elfogadott rendelkezések alapján fogadtak el, megadják az e határozat alapjául szolgáló indokokat.
E határozatról értesíteni kell az érintett felet, s ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell a tagállam hatályos jogszabályai alapján a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről és a jogorvoslattal kapcsolatos határidőkről.
19. cikk
Ezen irányelv mellékleteinek, illetve a külön irányelvek módosítása
(1) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges, ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló alábbi intézkedéseket, amelyek a továbbiakban említett területekkel kapcsolatosak, a Bizottság fogadja el, a 20. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban.
a) az ezen irányelv mellékleteinek kiigazításához szükséges változtatások; vagy
b) a külön irányelvek műszaki rendelkezéseinek kiigazításához szükséges változtatások; vagy
c) az önálló műszaki egységek EK-típusjóváhagyására vonatkozó rendelkezések beépítése a külön irányelvekbe.
(2) A Bizottság kiigazítja az ezen irányelv mellékletét, amennyiben a 97/836/EK határozat alapján új szabályozásokat, illetve olyan meglévő szabályozások módosítását vezetik be, amelyekhez a Közösség csatlakozott. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 20. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
20. cikk
A bizottság
(1) A Bizottság munkáját a bizottság segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikkének rendelkezéseire.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.
(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
21. cikk
Az EK jóváhagyó hatóságok és a műszaki szolgálatok bejelentése
(1) A tagállamok közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal a következő intézmények nevét és címét:
a) az EK jóváhagyó hatóságok és szükség esetén azok a területek, amelyekért felelősek; és
b) az általuk kijelölt műszaki szolgálatok, s megadják azokat a vizsgálati eljárásokat, amelyekre ezeket a testületeket kijelölték.
A bejelentett műszaki szolgálatoknak a következő feltételek mellett meg kell felelniük a vizsgálati laboratóriumokra vonatkozó EN – ISO/IEC 17025:2000 harmonizált szabványnak:
i. a gyártó kizárólag akkor jelölhető ki műszaki szolgálatnak, ha a külön irányelvek vagy az azoknak megfelelő szabályozások ezt kifejezetten előírják;
ii. a vizsgáló állomáson kívüli berendezéseknek a műszaki szolgálat általi használata az EK jóváhagyó hatóság beleegyezésével engedélyezett.
(2) Abból kell kiindulni, hogy a bejelentett műszaki szolgálat megfelel az (1) bekezdés b) pontjában említett harmonizált szabványnak.
Adott esetben a Bizottság felkérheti a tagállamokat a megfelelő bizonyítékok benyújtására.
(3) A harmadik országok szolgálatai kizárólag akkor jelenthetők be kijelölt műszaki szolgálatként, ha ezt a Közösség és a szóban forgó harmadik ország között létrejött kétoldalú vagy többoldalú megállapodás előírja.
22. cikk
Végrehajtás
(1) A tagállamok elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2004. december 31-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Ezeket a rendelkezéseket 2005. július 1-jétől alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
23. cikk
Az EK-típusjóváhagyásra vonatkozó intézkedések végrehajtása
(1) A T1, T2 és T3 kategóriába tartozó járművek tekintetében a tagállamok a következőképpen alkalmazzák ezt az irányelvet:
a) az új járműtípusokra 2005. július 1-jétől;
b) az összes forgalomba helyezett járműre 2009. július 1-jétől.
(2) Amennyiben egy, a II. mellékletben meghatározott járműkategória tekintetében az összes külön irányelvet elfogadják, az (1) bekezdésben említett kategóriáktól eltérő kategóriákra a tagállamok a következőképpen alkalmazzák ezt az irányelvet:
a) annak az utolsó külön irányelvnek a hatálybalépésétől számított három év elteltével, amelyet az új járműtípusok tekintetében még el kell fogadni;
b) annak az utolsó külön irányelvnek a hatálybalépésétől számított hat év elteltével, amelyet az összes forgalomba helyezett jármű tekintetében még el kell fogadni.
(3) A gyártók kérésére a tagállamok az összes vonatkozó külön irányelv hatálybalépésétől alkalmazhatják ezt az irányelvet az összes új járműtípusra.
24. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1) A 74/150/EGK irányelv 2005. július 1-jétől hatályát veszti.
(2) A 74/150/EGK irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásnak tekintik, és ezen irányelv VIII. mellékletében megadott megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni azokat.
25. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
26. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
|
I. melléklet |
Az adatközlő lapok mintája |
|
II. melléklet: |
|
|
– A. fejezet |
A járműkategóriák és járműtípusok fogalommeghatározása |
|
– B. fejezet |
A járművek EK-típusjóváhagyására alkalmazandó követelmények jegyzéke |
|
1. függelék |
A különleges felhasználású járművek meghatározása és a járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó követelmények jegyzéke; a külön irányelvek alkalmazhatósága a különleges felhasználású járművekre |
|
2. függelék |
A járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó eljárások |
|
– C. fejezet |
A járművek EK-típusbizonyítványa |
|
1. függelék |
Az EK-típusbizonyítványok számkiosztási rendszere |
|
III. melléklet |
Az EK megfelelőségi igazolás |
|
IV. melléklet |
A gyártásmegfelelőséget biztosító eljárások |
|
V. melléklet |
A kis sorozatban gyártott és a sorozatgyártásból kifutó járművekre vonatkozó korlátozások |
|
VI. melléklet |
A külön irányelvek alapján kiállított EK-típusjóváhagyások jegyzéke |
|
VII. melléklet |
A többlépcsős EK-típusjóváhagyás során alkalmazandó eljárások |
|
VIII. melléklet |
Megfelelési táblázat |
I. MELLÉKLET ( 9 )
AZ ADATKÖZLŐ LAPOK MINTÁJA
(Az összes, ebben az irányelvben és a külön irányelvekben említett adatközlő lap kizárólag ennek a kimerítő listának a kivonata lehet, és ugyanezt a számkiosztási rendszert használja.)
A következő információkat adott esetben három eredeti példányban kell benyújtani, amelyekhez tartalomjegyzéket kell mellékelni. A rajzokat megfelelő léptékben és részletezettséggel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra hajtogatva kell benyújtani. Amennyiben fényképeket is mellékelnek, azoknak megfelelő részletezettséggel kell rendelkezniük.
A. MINTA
Kimerítő lista
Az A. mintát akkor kell kitölteni, ha nem áll rendelkezésre a tárgyra vonatkozó külön irányelv alapján megadott EK-típusbizonyítvány.
0. ÁLTALÁNOS ADATOK
0.1 Gyártmány/gyártmányok (gyártó által bejegyeztetett védjegy)…
0.2 Típus (sorolja fel a változatokat és kiviteleket) …
0.2.0 A jármű gyártási állapota:
teljes/befejezett/befejezetlen járművek esetén ( 10 )
A befejezett járművek esetében meg kell adni az előző gyártó nevét és címét, valamint a befejezetlen vagy teljes jármű típus-jóváhagyási számát.
0.2.1 Kereskedelmi név/nevek (ha van): …
0.3 A típus azonosítására szolgáló jelölés, ha az fel van tüntetve a típuson:
0.3.1 A gyári tábla (elhelyezése és a rögzítés módja):…
0.3.2 Alváz-azonosítási szám (elhelyezése):…
0.4 Járműkategória ( 11 )…
0.5 A gyártó neve és címe: …
0.6 Az előírt táblák és feliratok elhelyezése és rögzítésük módja (fénykép vagy rajz):…
0.7 Az EK-típus-jóváhagyási jel elhelyezése a rendszereken, alkatrészeken és önálló műszaki egységeken és a rögzítés módja:…
0.8 Az összeszerelő üzem/üzemek neve/nevei és címe/címei: …
1. A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZŐI
(Csatolni kell a reprezentatív kivitelről készült fényképet vagy rajzot, amely ¾-részben elölről és ¾-részben hátulról ábrázolja azt, valamint az egész jármű méretezett rajzát)
1.1 A tengelyek és kerekek száma: …
1.1.1 A ikerkerekes tengelyek száma és elhelyezése (ha van ilyen): …
1.1.2 A kormányzott tengelyek száma és elhelyezése:…
1.1.3 A meghajtott tengelyek (száma, elhelyezése, összekapcsolása):…
1.1.4 A fékezett tengelyek (száma, elhelyezése):…
1.2 A motor elhelyezése és elrendezése:…
1.3 A kormánykerék elhelyezése: jobb/bal/középső ( 12 )
1.4 Megfordítható vezetőhely: igen/nem (12)
1.5 Alváz: gerincalváz/hossztartóval felszerelt/csuklós alváz/egyéb (12)
1.6 A jármű jobb-/baloldali (12) közúti közlekedésre tervezett:
2. TÖMEGEK ÉS MÉRETEK ( 13 ) (kg-ban és mm-ben) (adott esetben fel kell tüntetni a rajzokon)
2.1 Terheletlen tömeg/tömegek:
2.1.1 Terheletlen tömeg/tömegek üzemkész állapotban ( 14 )
(a különböző külön irányelvek hivatkozási pontjaként szolgál) (beleértve a borulás hatása elleni védőszerkezetet is a kiegészítő tartozékok nélkül, de hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal, tüzelőanyaggal, szerszámokkal, a járművezetővel együtt): ( 15 )
— legnagyobb:…
— legkisebb:…
2.1.1.1 E tömeg/tömegek megoszlása a tengelyek között, a félpótkocsi (vagy cserélhető vontatott munkagép), illetve a középtengelyes pótkocsi (vagy cserélhető vontatott munkagép) esetében pedig a terhelés a csatolási ponton: …
2.2 A gyártó által bejelentett legnagyobb tömeg:…
2.2.1 A jármű műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege a gumiabroncsok műszaki előírásai alapján:…
2.2.2 E tömeg/tömegek megoszlása a tengelyek között, a félpótkocsi (vagy cserélhető vontatott munkagép), illetve a középtengelyes pótkocsi (vagy cserélhető vontatott munkagép) esetében pedig a terhelés a csatolási ponton:…
2.2.3 E tömeg/tömegek tengelyek közötti megoszlására vonatkozó határérték (százalékos értékként meg kell adni az első és hátsó tengelyre eső legkisebb határértékeket), a félpótkocsi (vagy cserélhető vontatott munkagép), illetve a középtengelyes pótkocsi (vagy cserélhető vontatott munkagép) esetében pedig a terhelés a csatolási ponton:…
2.2.3.1 Tömeg/tömegek és gumiabroncs/gumiabroncsok:
2.2.4 Hasznos teher/terhek (15) : …
2.3 Az ellensúlyok tömege (teljes súly, anyag, az alkatrészek száma): …
2.3.1 E tömeg/tömegek megoszlása a tengelyek között: …
2.4 Műszakilag megengedett vontatható tömeg (a vonószerkezet típusa szerint)
2.4.1 Fékezetlen vontatmány megengedett legnagyobb tömege: …
2.4.2 Függetlenül fékezett vontatmány megengedett legnagyobb tömege: …
2.4.3 Ráfutófékkel fékezett vontatmány megengedett legnagyobb tömege: …
2.4.4 Átmenő fékberendezéssel (hidraulikusan vagy pneumatikusan) fékezett vontatmány legnagyobb tömege: …
2.4.5 A traktorpótkocsi-szerelvény műszakilag megengedett össztömege a pótkocsi fékezésének módja szerint: …
2.4.6 A vonópont elhelyezése
2.4.6.1 Talajtól mért távolság
2.4.6.1.1 legnagyobb: …
2.4.6.1.2 legkisebb: …
2.4.6.2 A hátsó tengely középvonalán átmenő függőleges síktól mért távolság:
2.4.6.2.1 legnagyobb: …
2.4.6.2.2 legkisebb: …
2.4.6.3 A vonóponton fellépő legnagyobb függőleges statikus terhelés/műszakilag megengedett tömeg:
— traktornál: …
— félpótkocsinál (cserélhető vontatott munkagép) vagy középtengelyes pótkocsinál (cserélhető vontatott munkagép): …
2.5 Tengelytáv ( 16 ):
2.5.1 Félpótkocsiknál (cserélhető vontatott munkagép):
— a királycsap és a hozzá legközelebb eső hátsó tengely közötti távolság:…
— a királycsap és a félpótkocsi (cserélhető vontatott munkagép) leghátsó pontja közötti távolság: …
2.6 Az egyes tengelyek legnagyobb és legkisebb nyomtávja (a szokásos módon felszerelt egyes vagy ikergumiabroncsok szimmetriasíkjai között mérve) (a gyártó adja meg) ( 17 ): …
2.7 A jármű mérettartománya (általános és közúti felhasználás):
2.7.1 A felépítmény nélküli alvázra vonatkozóan:
2.7.1.1 Hossz ( 18 ): …
2.7.1.1.1 A teljes jármű legnagyobb megengedett hossza: …
2.7.1.1.2 A teljes jármű legkisebb megengedett hossza: …
2.7.1.2 Szélesség ( 19 ): …
2.7.1.2.1 A befejezett jármű legnagyobb megengedett szélessége: …
2.7.1.2.2 A befejezett jármű legkisebb megengedett szélessége: …
2.7.1.3 Magasság (menetkész állapotban) ( 20 ) (az állítható magasságú felfüggesztéseknél a szokásos üzemi helyzet megadásával): …
2.7.1.4 Túlnyúlás előre ( 21 ): …
2.7.1.4.1 Megközelítési szög: … fok
2.7.1.5 Túlnyúlás hátra ( 22 ): …
2.7.1.5.1 Elhagyási szög: … fok
2.7.1.5.2 A csatolási pont legkisebb és legnagyobb megengedett túlnyúlása ( 23 ): …
2.7.1.6 Szabad magasság ( 24 ):
2.7.1.6.1 A tengelyek között: …
2.7.1.6.2 Az első tengely/tengelyek alatt: …
2.7.1.6.3 A hátsó tengely/tengelyek alatt: …
2.7.1.7 A felépítmény és/vagy a belső berendezés és/vagy a berendezések és/vagy a hasznos teher tömegközéppontjának rendkívüli esetben megengedett helyzete: …
2.7.2 A traktor fő méretei a vonószerkezettel együtt
3.2.2. Légszennyezés elleni intézkedések
3.2.2.1. Forgattyúházból származó kibocsátások visszavezetésére szolgáló eszköz: van/nincs (1)
3.2.2.2. További légszennyezés-csökkentő berendezések (ha vannak ilyenek, és más cím alatt nem szerepelnek)
3.2.2.2.1. Katalizátor: van/nincs (1)
3.2.2.2.1.1. Gyártmány(ok): …
3.2.2.2.1.2. Típus(ok): …
3.2.2.2.1.3. A katalizátorok és elemek száma: …
3.2.2.2.1.4. A katalizátor(ok) mérete és térfogata: …
3.2.2.2.1.5. A katalitikus reakció típusa: …
3.2.2.2.1.6. Teljes nemesfémtöltet: …
3.2.2.2.1.7. Relatív koncentráció: …
3.2.2.2.1.8. Hordozó (szerkezete és anyaga): …
3.2.2.2.1.9. Cellasűrűség: …
3.2.2.2.1.10. A katalizátor(ok) házának típusa: …
3.2.2.2.1.11. A katalizátor(ok) elhelyezése (helye és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolsága): …
3.2.2.2.1.12. Szokásos üzemi tartomány (K): …
3.2.2.2.1.13. Fogyó reagens (ha van): …
3.2.2.2.1.13.1. A katalitikus folyamathoz szükséges reagens típusa és koncentrációja: …
3.2.2.2.1.13.2. A reagens szokásos üzemi hőmérséklet-tartománya: …
3.2.2.2.1.13.3. Nemzetközi szabvány (ha van): …
3.2.2.2.1.14. NOx-érzékelő: van/nincs (1)
3.2.2.2.2. Oxigénérzékelő: van/nincs (1)
3.2.2.2.2.1. Gyártmány(ok): …
3.2.2.2.2.2. Típus: …
3.2.2.2.2.3. Elhelyezés: …
3.2.2.2.3. Légbefúvás: van/nincs (1)
3.2.2.2.3.1. Típus (rezgőszelep, levegőszivattyú stb.): …
3.2.2.2.4. Kipufogógáz-visszavezetés: van/nincs (1)
3.2.2.2.4.1. Jellemzők (hűtött/nem hűtött, magas/alacsony nyomás stb.): …
3.2.2.2.5. Részecskecsapda: van/nincs (1)
3.2.2.2.5.1. A részecskecsapda mérete és térfogata: …
3.2.2.2.5.2. A részecskecsapda típusa és kialakítása: …
3.2.2.2.5.3. Elhelyezés (hely és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolság): …
3.2.2.2.5.4. A regenerálás módja vagy rendszere, leírás, illetve rajz: …
3.2.2.2.5.5. Szokásos üzemi hőmérséklet- (K) és nyomástartomány (kPa): …
3.2.2.2.6. Más rendszerek: vannak/nincsenek (1)
3.2.2.2.6.1. Leírás és működés: …
|
Alapmotor (1) |
A motorcsaládba tartozó motorok (2) |
||||
|
Motortípus |
|||||
|
Hengerek száma |
|||||
|
Névleges fordulatszám (fordulat/perc) |
|||||
|
Löketenkénti tüzelőanyag-szállítás (mm3) dízelmotorok esetében, tüzelőanyag-áram (g/h) benzinmotorok esetében, a névleges hasznos teljesítmény mellett |
|||||
|
Névleges hasznos teljesítmény (kW) |
|||||
|
Legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám (fordulat/perc) |
|||||
|
Legnagyobb hasznos teljesítmény (kW) |
|||||
|
A legnagyobb nyomatékhoz tartozó fordulatszám (fordulat/perc) |
|||||
|
Löketenkénti tüzelőanyag-szállítás (mm3) dízelmotorok esetében, tüzelőanyag-áram (g/h) benzinmotorok esetében, a legnagyobb nyomaték mellett |
|||||
|
Legnagyobb nyomaték (Nm) |
|||||
|
Alsó alapjárati fordulatszám (fordulat/perc) |
|||||
|
Henger-lökettérfogat (az alapmotor %-ában) |
100 |
||||
|
(1) A további részleteket lásd a 3.2. pontban. (2) A további részleteket lásd a 3.4. pontban. |
|||||
3.4.2. Légszennyezés elleni intézkedések
3.4.2.1. Forgattyúházból származó kibocsátások visszavezetésére szolgáló eszköz: van/nincs (1) …
3.4.2.2. További légszennyezés-csökkentő berendezések (ha vannak ilyenek, és más cím alatt nem szerepelnek):
3.4.2.2.1. Katalizátor: van/nincs (1)
3.4.2.2.1.1. Gyártmány(ok): …
3.4.2.2.1.2. Típus(ok): …
3.4.2.2.1.3. A katalizátorok és elemek száma: …
3.4.2.2.1.4. A katalizátor(ok) mérete és térfogata: …
3.4.2.2.1.5. A katalitikus reakció típusa: …
3.4.2.2.1.6. Teljes nemesfémtöltet: …
3.4.2.2.1.7. Relatív koncentráció: …
3.4.2.2.1.8. Hordozó (szerkezete és anyaga): …
3.4.2.2.1.9. Cellasűrűség: .…
3.4.2.2.1.10. A katalizátor(ok) házának típusa: …
3.4.2.2.1.11. A katalizátor(ok) elhelyezése (helye és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolsága): …
3.4.2.2.1.12. Szokásos üzemi tartomány (K): …
3.4.2.2.1.13. Fogyó reagens (ha van): …
3.4.2.2.1.13.1. A katalitikus folyamathoz szükséges reagens típusa és koncentrációja: …
3.4.2.2.1.13.2. A reagens szokásos üzemi hőmérséklet-tartománya: …
3.4.2.2.1.13.3. Nemzetközi szabvány (ha van): …
3.4.2.2.1.14. NOx-érzékelő: van/nincs (1)
3.4.2.2.2. Oxigénérzékelő: van/nincs (1)
3.4.2.2.2.1. Gyártmány(ok): .…
3.4.2.2.2.2. Típus: .…
3.4.2.2.2.3. Elhelyezés: …
3.4.2.2.3. Légbefúvás: van/nincs (1)
3.4.2.2.3.1. Típus (rezgőszelep, levegőszivattyú stb.): …
3.4.2.2.4. Kipufogógáz-visszavezetés: van/nincs (1)
3.4.2.2.4.1. Jellemzők (hűtött/nem hűtött, magas/alacsony nyomás stb.): …
3.4.2.2.5. Részecskecsapda: van/nincs (1)
3.4.2.2.5.1. A részecskecsapda mérete és térfogata: …
3.4.2.2.5.2. A részecskecsapda típusa és kialakítása: .…
3.4.2.2.5.3. Elhelyezés (hely és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolság): …
3.4.2.2.5.4. A regenerálás módja vagy rendszere, leírás, illetve rajz: .…
3.4.2.5.5. Szokásos üzemi hőmérséklet- (K) és nyomástartomány (kPa): .…
3.4.2.2.6. Más rendszerek: vannak/nincsenek (1)
3.4.2.2.6.1. Leírás és működés: …
3.5. Motorteljesítmény
3.5.1. A motor legnagyobb hasznos teljesítménye: … kW, … fordulat/perc fordulatszámon (a 97/68/EK irányelvnek ( 29 ) megfelelően)
3.5.2. A motor névleges hasznos teljesítménye: … kW, … fordulat/perc fordulatszámon (a 97/68/EK irányelvnek megfelelően)
3.5.3. Szabadon választható adat: az erőleadó tengelynél (PTO) (ha van erőleadó tengely) a névleges fordulatszám mellett mért teljesítmény (az OECD 2. kódexe, illetve az ISO 789-1:1990 szabvány szerint)
|
Az erőleadó tengely szabványos fordulatszáma (fordulat/perc) |
Az ennek megfelelő motorfordulatszám (fordulat/perc) |
Teljesítmény (kW) |
|
1-540 |
||
|
2-1 000 |
||
|
3-540 ECO |
||
|
4-1 000 ECO |
4. ERŐÁTVITELI RENDSZER ( 30 )
4.1 Az erőátviteli rendszer rajza: …
4.2 Típusa (mechanikus, hidraulikus, elektromos stb.): …
4.2.1 Az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid ismertetése (ha van): …
4.3 A motor lendkerekének tehetetlenségi nyomatéka:…
4.3.1 További tehetetlenségi nyomaték, ha az erőátvitel szétkapcsolt állapotban van: …
4.4 Tengelykapcsoló (típusa) (ha van): …
4.4.1 Legnagyobb átvitt nyomaték (ha van): …
4.5 Sebességváltó (típusa, közvetlen kapcsolódású, vezérlési mód) (ha van):
4.6 A sebességváltó áttételei (ha van), osztóművel és osztómű nélkül ( 31 )
4.6.1 Gumiabroncsok legnagyobb mérete a meghajtott tengelyeken: …
4.7 A traktor számított legnagyobb tervezési sebessége a legmagasabb sebességfokozatban (a számítás során alkalmazott tényezőket ismertetni kell) (31) : … km/h
4.7.1 A legnagyobb mért sebesség: …km/h
4.8 Ténylegesen megtett távolság a meghajtott kerekek egy teljes fordulata alatt: …
4.9 Sebességszabályozó: van/nincs ( 32 )
4.9.1 Leírás: …
4.10 Sebességmérő, fordulatszámmérő és üzemóra-számláló (ha fel van szerelve)
4.10.1 Sebességmérő (ha fel van szerelve)
4.10.1.1 A meghajtás működési módja és leírása: …
4.10.1.2 Műszerállandó: …
4.10.1.3 A mérőszerkezet tűréshatára: …
4.10.1.4 Teljes áttételi viszonyszám: …
4.10.1.5 A műszer számlapjának vagy más kijelző egységek kialakítása: …
4.10.1.6 Az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid ismertetése: …
4.10.2 Fordulatszámmérő és üzemóra-számláló (ha fel van szerelve): van/nincs (32)
4.11 Differenciálzár (ha fel van szerelve): van/nincs (32)
4.12 Erőleadó tengely/tengelyek (fordulatszám/perc, valamint e szám aránya a motorfordulatszámhoz) (a tengelyek száma, típusa és elhelyezése)
— a fő erőleadó tengely/tengelyek: …
— egyéb/egyebek: …
4.12.3 Az erőleadó tengely/tengelyek védőberendezése/védőberendezései (leírás, méretek, rajzok, fényképek): …
4.13 A motor alkatrészeinek, a kiálló részek és a kerekek védelme (leírások, tervrajzok, vázlatok, fényképek):
4.13.1 Egyrétegű felületvédelem …
4.13.2 Többrétegű felületvédelem: …
4.13.3 Védelem teljes tokozással: …
4.14 Az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid ismertetése (ha van): …
5. TENGELYEK
5.1 Az egyes tengelyek leírása: …
5.2 Gyártmány (ha van): …
5.3 Típus (ha van): …
6. FELFÜGGESZTÉS (ha van)
6.1 A gumiabroncs/kerék kombináció szélső értékei (ha van) (méretek, jellemzők, a gumiabroncs nyomása közúti felhasználáshoz, legnagyobb megengedett terhelés, a kerék méretei, valamint az első és hátsó kerekek kombinációi): …
6.2 A felfüggesztés típusa (ha van) az egyes tengelyeknél vagy kerekeknél: …
6.2.1 Szintbeállítás: van/nincs/választható ( 33 )
6.2.2 Az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha vannak): …
6.3 Egyéb berendezések (ha vannak): …
7. KORMÁNYBERENDEZÉS (vázlat)
7.1 A kormányberendezés típusa: kézi/rásegítős/szervokormány (33)
7.1.1 Megfordítható vezetőhely (leírás): …
7.2 Erőátvitel és vezérlés
7.2.1 A kormánymű erőátviteli berendezésének típusa (adott esetben meg kell adni külön az első és hátsó kerekekre is): …
7.2.2 Kormányzás és átvitel a kerekekre (beleértve a mechanikus átviteltől eltérőt is; adott esetben meg kell adni külön az első és hátsó kerekekre is): …
7.2.2.1 Az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha vannak): …
7.2.3 Rásegítő típusa, ha van: …
7.2.3.1 Működési mód és működési rajz, gyártmány/gyártmányok és típus/típusok: …
7.2.4 A kormányberendezés egészének rajza, amely megadja a kormányozhatóságot befolyásoló egyes berendezések elhelyezését a járművön: …
7.2.5 A kormányberendezés kapcsolási rajza: …
7.2.6 A kormányberendezés beállítási tartománya és beállítása, ha van ilyen: …
7.3 Kerekek legnagyobb fordulási szöge (ha van):
|
Jobbra: … fok |
Kormánykerék fordulatainak száma: … |
|
Balra: … fok |
Kormánykerék fordulatainak száma: … |
7.4 Legkisebb fordulókör (fékezés nélkül) ( 34 )
7.4.1 Jobbra: … mm
7.4.2 Balra: … mm
7.5 Kormányberendezés beállítási módja (ha van): …
7.6 Az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha vannak): …
8. FÉKEK (általános vázlat és működési vázlat) ( 35 )
8.1 Üzemi fékrendszer: …
8.2 Biztonsági fékrendszer (ha fel van szerelve): …
8.3 Rögzítőfék: …
8.4 További fékberendezés/fékberendezések (különösen a lassítófékek): …
8.5 Blokkolásgátló fékrendszerrel felszerelt járműveknél a rendszer működésének leírása (beleértve az elektronikus részeket is), elektromos kapcsolási rajz, a hidraulikus, illetve pneumatikus körök tervrajza: …
8.6 A fékrendszer alkatrészeinek jegyzéke a megfelelő azonosítással: …
8.7 A fékezett tengelyeken a legnagyobb megengedett gumiabroncs mérete: …
8.8 A fékrendszer kiszámítása (a kerekek kerületén fellépő teljes fékezőerő és a fékműködtető erő arányának meghatározása): …
8.9 Bal- és jobboldali fékműködtető reteszelése: …
8.10 Külső energiaforrások (ha vannak) (jellemzők, az energiatárolók kapacitása, a legnagyobb és legkisebb nyomás, a manométer és a legkisebb nyomásra figyelmeztető jelzést adó készülékek a műszerfalon, vákuumtartályok és tápszelep, tápkompresszor, a nyomástartó berendezésekre vonatkozó rendelkezések betartása): …
8.11 Járművek, amelyek pótkocsija fel van szerelve fékberendezéssel
8.11.1 A pótkocsi fékeit működtető berendezés (leírás, jellemzők): …
8.11.2 Mechanikus/hidraulikus/pneumatikus fékcsatlakozó ( 36 )
8.11.3 Csatlakozások, csatlakozók, biztonsági berendezések (leírás, rajz, vázlat): …
8.11.4 Egy- vagy kétvezetékes fék (36)
8.11.4.1 Túlnyomás a vezetékben (egyvezetékes fék): … kPa
8.11.4.2 Túlnyomás a vezetékben (kétvezetékes fék): … kPa
9. LÁTÓMEZŐ, ÜVEGEZÉS, SZÉLVÉDŐTÖRLŐK ÉS VISSZAPILLANTÓ TÜKRÖK
9.1 Látómező
9.1.1 Az első látómezőben lévő rajzok vagy fényképek, amelyek mutatják az alkatrészek elhelyezését:…
9.2 Üvegezés
9.2.1 A referenciapont gyors meghatározásához szükséges adatok: …
9.2.2 Szélvédő/szélvédők
9.2.2.1 Alkalmazott anyagok: …
9.2.2.2 A rögzítés módja:…
9.2.2.3 Dőlésszög/dőlésszögek: … fok
9.2.2.4 EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel/jelek: …
9.2.2.5 A szélvédő tartozékai, azok elhelyezése és az esetleges elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása: …
9.2.3 Egyéb szélvédő/szélvédők
9.2.3.1 Elhelyezés: …
9.2.3.2 Alkalmazott anyag: …
9.2.3.3 EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel/jelek: …
9.2.3.4 Az ablakemelő-szerkezet elektromos/elektronikus alkatrészeinek rövid leírása (ha van): …
9.3 Ablaktörlők: van/nincs ( 37 ) (leírás, darabszám, működési sebesség): …
9.4 Visszapillantó tükör/tükrök
9.4.1 Osztály/osztályok: …
9.4.2 EK-típus-jóváhagyási jel/jelek: …
9.4.3 Elhelyezése a járműn (rajzok):…
9.4.4 A rögzítés módja:…
9.4.5 Kiegészítő berendezések, amelyek korlátozhatják a hátsó látómezőt: …
9.4.6 A beállító rendszer elektromos/elektronikus alkatrészeinek rövid leírása (ha van): …
9.5 Jégmentesítő és párátlanító berendezések
9.5.1 Műszaki leírás: …
10. A BORULÁS HATÁSA ELLENI VÉDŐSZERKEZETEK (ROPS), IDŐJÁRÁS ELLENI VÉDELEM, ÜLÉSEK, RAKFELÜLETEK
10.1 ROPS (méretezett rajzok, adott esetben fényképek, leírás)
10.1.1 Keret/keretek:
10.1.1.0 Keretek: van/nincs (37)
10.1.1.1 Védjegy/védjegyek: …
10.1.1.2 EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel/jelek: …
10.1.1.3 Belső és külső méretek: …
10.1.1.4 Anyagok és szerkezet: …
10.1.2 Vezetőfülke/vezetőfülkék
10.1.2.0 Vezetőfülkék: van/nincs (37)
10.1.2.1 Védjegy/védjegyek: …
10.1.2.2 EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel/jelek: …
10.1.2.3 Ajtók (száma, méretei, nyitási irány, ajtózárak és csuklópántok): …
10.1.2.4 Ablakok és vészkijárat/vészkijáratok (száma, méretei, helyzete): …
10.1.2.5 Más, időjárás elleni védőberendezések (leírás): …
10.1.2.6 Belső és külső méretek: …
10.1.3.0 Bukóívek: van/nincs (38)
10.1.3.1 Leírás (helyzet, rögzítés stb.): …
10.1.3.2 Védjegy/védjegyek vagy név/nevek: …
10.1.3.3. EK-típus-jóváhagyási jel/jelek: …
10.1.3.4 Méretek: …
10.1.3.5 Anyag/anyagok és szerkezet: …
10.2 Kezelőtér és a vezetőfülke megközelítése (leírás, jellemzők, méretezett rajzok):…
10.3 Ülések és lábtámaszok
10.3.1 Vezetőülés/vezetőülések (rajzok, fényképek, leírás): …
10.3.1.1 Védjegy/védjegyek vagy név/nevek: …
10.3.1.2. EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel/jelek: …
10.3.1.3 Az üléstípus kategóriája: A. kategória, I./II./III. osztály, B. kategória (38) :
10.3.1.4 Elhelyezés és fő jellemzők: …
10.3.1.5 Beállítórendszer: …
10.3.1.6 Elmozdító- és reteszelőrendszer: …
10.3.2 Utasülések (száma, mérete, elhelyezése és jellemzői): …
10.3.3 Lábtámaszok (száma, mérete és elhelyezése): …
10.4 Rakfelület
10.4.1 Méretei: … mm
10.4.2 Elhelyezése: …
10.4.3 Műszakilag megengedett terhelés: … kg
10.4.4 A terhelés megoszlása a tengelyek között: … kg
10.5 Rádiózavar-elhárítás
10.5.1 Leírások és rajzok/fényképek a karosszéria azon részének formájáról és anyagáról, amely a motorházat és az utastér motorházzal határos részeit foglalja magában: …
10.5.2 A motortérben elhelyezett fém alkatrészek helyzetét bemutató rajzok és fényképek (pl. fűtőberendezések, pótkerék, légszűrő, kormányberendezés stb.): …
10.5.3 A rádiózavar-szűrő berendezés táblázata és rajza:…
10.5.4 A névleges ellenállásra vonatkozó adatok egyenáramnál, ellenállásos gyújtókábelek esetén pedig a kábel névleges ellenállása egy méteren: …
11. VILÁGÍTÓ- ÉS FÉNYJELZŐ BERENDEZÉSEK (méretezett rajzok a jármű külső formájáról, amelyek feltüntetik az összes ilyen berendezés átvilágított felületének helyzetét; a berendezések számát, huzalozását, EK-típus-jóváhagyási jelét és a kibocsátott fények színét)
11.1 Kötelező berendezések
11.1.1 Tompított fényszórók: …
11.1.2 Első (oldalsó) helyzetjelző lámpák: …
11.1.3 Hátsó helyzetjelző lámpák: …
11.1.4 Irányjelző lámpák:
— elöl: …
— hátul: …
— oldalt: …
11.1.5 Hátsó fényvisszaverők: …
11.1.6 Hátsó rendszámtábla-világítás: …
11.1.7 Féklámpák: …
11.1.8 Elakadásjelző lámpák: …
11.2 Nem kötelező berendezések:
11.2.1 Távolsági fényszórók: …
11.2.2 Első ködlámpák: …
11.2.3 Hátsó ködlámpák: …
11.2.4 Hátrameneti lámpa: …
11.2.5 Munkahely-megvilágító lámpák: …
11.2.6 Várakozást jelző lámpák:…
11.2.7 Méretjelző lámpák: …
11.2.8 A pótkocsi irányjelző lámpájának működését ellenőrző visszajelző: …
11.3 A lámpákon kívüli egyéb elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha vannak): …
12. EGYEBEK
12.1 Hangjelző berendezés/berendezések (elhelyezés): …
12.1.1 EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel/jelek: …
12.2 Mechanikus kapcsolószerkezetek a traktor és a vontatott jármű között
12.2.1 A kapcsolószerkezet típusa: …
12.2.2 Védjegy/védjegyek: …
12.2.3 EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel/jelek: …
12.2.4 kg legnagyobb vízszintes terhelésre és (ha van) … kg legnagyobb függőleges terhelésre tervezett berendezés ( 39 )
12.3 Hidraulikus emelőberendezés – hárompontos felfüggesztés: van/nincs ( 40 )
12.4 Ellátó összeköttetések a pótkocsi világító- és fényjelző berendezéseinek áramellátásához (leírás):…
12.5 A kezelőszervek telepítése, elhelyezése, működése és megjelölése (leírás, fényképek és rajzok):…
12.6 A hátsó rendszámtábla elhelyezése (formája és méretei): …
12.7 Első csatlakozóberendezés (méretezett rajz): …
12.8 A járműre szerelt vagy a járművel vontatott eszközök működtetéséhez és vezérléséhez használt fedélzeti elektronika leírása: …
B. MINTA
Egyszerűsített adatközlő lap a járművek EK-típusjóváhagyásához
I. RÉSZ
A B. mintát akkor kell alkalmazni, ha egy vagy több, a külön irányelvek alapján kiállított EK-típusjóváhagyás vagy EK-alkatrész-típusbizonyítvány áll rendelkezésre.
A megfelelő EK-típusjóváhagyások vagy EK-alkatrész-típusbizonyítványok számát a III. rész táblázatában kell megadni.
A III. mellékletben említett információt (megfelelőségi igazolás) a következő 1–12. fejezet mindegyikében, továbbá a jármű minden egyes típusa/változata/kivitele tekintetében meg kell adni.
Amennyiben nem áll rendelkezésre külön irányelvek alapján kiállított EK-típusjóváhagyás vagy EK-alkatrész-típusbizonyítvány, a megfelelő fejezetekben az adatközlő lap A. mintája szerinti információkat kell megadni.
|
0. |
ÁLTALÁNOS ADATOK |
|
0.1 |
Gyártmány/gyártmányok (gyártó által bejegyeztetett védjegy): … |
|
0.2 |
Típus (sorolja fel a változatokat és kiviteleket): … |
|
0.2.0 |
A jármű gyártási állapota: teljes/befejezett/befejezetlen járművek esetén (1) A befejezett jármű esetén meg kell adni az előző gyártó nevét és címét, valamint a befejezetlen vagy teljes jármű típus-jóváhagyási számát. |
|
0.2.1 |
Kereskedelmi név/nevek (ha van): … |
|
0.3 |
A típus azonosítására szolgáló jelölés, ha az fel van tüntetve a típuson: |
|
0.3.1 |
A gyári tábla (elhelyezése és a rögzítés módja):… |
|
0.3.2 |
Alvázszám (elhelyezése): … |
|
0.4 |
Járműkategória (1): … |
|
0.5 |
A gyártó neve és címe: … |
|
0.7 |
A típus-jóváhagyási jel elhelyezése az alkatrészeken és az önálló műszaki egységeken és a rögzítés módja: … |
|
0.8 |
Az összeszerelő üzem/üzemek neve/nevei és címe/címei: … |
|
1. |
A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZŐI (Csatolni kell a jellemző kivitelről készült fényképet vagy rajzot, amely ¾-részben elölről és ¾-részben hátulról ábrázolja azt, valamint az egész jármű méretezett rajzát) |
|
2. |
TÖMEGEK ÉS MÉRETEK |
|
3. |
MOTOR |
|
4. |
ERŐÁTVITEL |
|
5. |
TENGELYEK |
|
6. |
FELFÜGGESZTÉS |
|
7. |
KORMÁNYBERENDEZÉS |
|
8. |
FÉKEK |
|
9. |
LÁTÓMEZŐ, ÜVEGEZÉS, SZÉLVÉDŐTÖRLŐK ÉS VISSZAPILLANTÓ TÜKRÖK |
|
10. |
A BORULÁS HATÁSA ELLENI VÉDŐSZERKEZETEK (ROPS), IDŐJÁRÁS ELLENI VÉDELEM, ÜLÉSEK, RAKFELÜLETEK |
|
11. |
VILÁGÍTÓ- ÉS FÉNYJELZŐ BERENDEZÉSEK |
|
12. |
EGYEBEK |
|
(1) Osztályozás a 2003/37/EK irányelv II. melléklete A. fejezetének meghatározásai szerint. |
|
II. RÉSZ
A táblázat az I. részben említett alkatrészek különböző kiviteleinek engedélyezett kombinációit összesíti, amelyekre több bejegyzés vonatkozik. Minden ilyen alkatrészre vonatkozó bejegyzés betűjelet kap, amely egy adott kivitelben alkalmazható különleges alkatrész vagy alkatrészek tekintetében lehetővé teszi a táblázat bejegyzésének vagy bejegyzéseinek azonosítását.
Az adott típus mindegyik kivitelére külön táblázatot kell összeállítani.
Azt a többszörös bejegyzést, amelyeknek az adott kivitelen belüli kombinációira nem írtak elő korlátozást, az „Összes kivitel” oszlopban kell feltüntetni.
Az információkat más formátumban is be lehet nyújtani, ha az megfelel az eredeti célnak.
Minden változatot és kivitelt numerikus vagy alfanumerikus kóddal kell azonosítani, s ezt fel kell tüntetni az érintett jármű megfelelőségi igazolásában is (III. melléklet).
III. RÉSZ
A külön irányelvek alapján megadott EK-típus-jóváhagyási számok
A következő táblázatban meg kell adni a járműre alkalmazandó szempontokhoz ( 41 ) szükséges információkat.
Az EK-típusjóváhagyás céljából az összes típusbizonyítványt vagy EK-alkatrész-típusbizonyítványt (és azok mellékleteit) fel kell sorolni, és be kell nyújtani a jóváhagyó hatóságoknak.
|
Tárgy |
EK-típus-jóváhagyási vagy EK-alkatrész-típusjóváhagyási szám |
Az EK-típusjóváhagyás vagy az EK-alkatrész-típusjóváhagyás dátuma |
A szabályozott típus/típusok, változat/változatok és kivitel/kivitelek |
|
Példa |
|||
|
Fékberendezések |
E1*76/432*97/54*0026*00 |
2000.2.3. |
MF/320/U |
|
E4*76/432*97/54*0039*00 |
2000.3.1. |
MF/320/F |
Aláírás: …
Beosztás a szervezeten belül: …
Kelt: …
II. MELLÉKLET
A. FEJEZET
A járműkategóriák és járműtípusok fogalommeghatározása
A. A járműkategóriák fogalommeghatározása a következő:
1. T kategória: Kerekes traktorok
— T1 kategória: kerekes traktor, amelynek legnagyobb tervezési sebessége nem több, mint 40 km/h, a járművezetőhöz ( 42 ) legközelebb eső tengelyének legkisebb nyomtávja legalább 1 150 mm, menetkész állapotban a terheletlen tömege meghaladja a 600 kg-ot, a szabad magassága pedig legfeljebb 1 000 mm,
— T2 kategória: kerekes traktor, amelynek legnagyobb tervezési sebessége nem több, mint 40 km/h, a legkisebb nyomtávja 1 150 mm-nél kisebb, menetkész állapotban a terheletlen tömege meghaladja a 600 kg-ot, a szabad magassága pedig legfeljebb 600 mm. Amennyiben a traktor tömegközéppontja ( 43 ) (a talajhoz viszonyított) magasságának és az egyes tengelyek átlagos legkisebb nyomtávjának hányadosa több, mint 0,90, akkor a legnagyobb tervezési sebességet 30 km/h-ra korlátozzák,
— T3 kategória: kerekes traktor, amelynek legnagyobb tervezési sebessége nem több, mint 40 km/h, menetkész állapotban pedig a terheletlen tömege nem haladja meg a 600 kg-ot,
— T4 kategória: különleges felhasználású kerekes traktor, amelynek legnagyobb tervezési sebessége nem több, mint 40 km/h (az 1. függelék meghatározása szerint),
— T5 kategória: kerekes traktor, amelynek legnagyobb tervezési sebessége több, mint 40 km/h.
2. C kategória: lánctalpas traktorok
Lánctalpas traktorok azok a járművek, amelyek meghajtása és kormányzása egy lánctalpon keresztül történik, és amelyek C1–C5 kategóriáját a T1–T5 kategóriával analóg módon határozzák meg.
3. R kategória: pótkocsik
— R1 kategória: olyan pótkocsik, amelyeknél a tengelyenkénti műszakilag megengedett tömegek összege nem haladja meg az 1 500 kg-ot,
— R2 kategória: olyan pótkocsik, amelyeknél a tengelyenkénti műszakilag megengedett tömegek összege meghaladja az 1 500 kg-ot, de nem haladja meg a 3 500 kg-ot,
— R3 kategória: olyan pótkocsik, amelyeknél a tengelyenkénti műszakilag megengedett tömegek összege meghaladja a 3 500 kg-ot, de nem haladja meg a 21 000 kg-ot,
— R4 kategória: olyan pótkocsik, amelyeknél a tengelyenkénti műszakilag megengedett tömegek összege meghaladja a 21 000 kg-ot.
A pótkocsi-kategóriákat el kell látni a tervezési sebességre utaló „a” vagy „b” indexszel is:
— az „a” index azokat a pótkocsikat jelöli, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 40 km/h vagy kevesebb,
— a „b” azokat a pótkocsikat jelöli, amelyek legnagyobb tervezési sebessége több, mint 40 km/h.
Példa: az Rb3 olyan pótkocsi-kategória, amelynél a tengelyenkénti műszakilag megengedett tömegek összege meghaladja a 3 500 kg-ot, de nem haladja meg a21 000 kg-ot, és amely a T5 kategóriába tartozó traktorral vontatható.
4. S kategória: cserélhető vontatott gépek
— S1 kategória: azok a mezőgazdasági vagy erdészeti felhasználású cserélhető vontatott gépek, amelyeknél a tengelyenkénti műszakilag megengedett tömegek összege nem haladja meg a 3 500 kg-ot,
— S2 kategória: azok a mezőgazdasági vagy erdészeti felhasználású cserélhető vontatott gépek, amelyeknél a tengelyenkénti műszakilag megengedett tömegek összege meghaladja a 3 500 kg-ot.
A cserélhető vontatott gépek kategóriáit el kell látni a tervezési sebességre utaló „a” vagy „b” indexszel is:
— az „a” index azokat a cserélhető vontatott gépeket jelöli, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 40 km/h vagy kevesebb,
— a „b” index azokat a cserélhető vontatott gépeket jelöli, amelyek legnagyobb tervezési sebessége több, mint 40 km/h.
Példa: az Sb2 a cserélhető vontatott gépek olyan kategóriája, amelynél a tengelyenkénti műszakilag megengedett tömegek összege meghaladjaa 3 500 kg-ot, és amely a T5 kategóriába tartozó traktorral vontatható.
B. A járműtípusok meghatározása
1. Kerekes traktorok:
Ezen irányelv alkalmazásában:
„típus”: azok az azonos kategóriába tartozó traktorok, amelyek legalább a következő alapvető szempontok alapján nem térnek el a többitől:
— gyártó,
— a gyártó típusmegjelölése,
— alapvető szerkezeti és tervezési jellemzők:
—— gerincalváz/hossztartóval felszerelt/csuklós alváz (nyilvánvaló és alapvető különbségek),
— motor (belsőégésű/elektromos/hibrid),
— tengelyek (száma),
„változat”: azok az azonos kategóriába tartozó traktorok, amelyek legalább a következő alapvető szempontok alapján nem térnek el a többitől:
— motor:
—— működési elv,
— a hengerek száma és elrendezése,
— a teljesítménykülönbség legfeljebb 30 % (a legnagyobb teljesítmény a legkisebb teljesítménynek legfeljebb 1,3-szerese),
— a hengerűrtartalmak különbsége legfeljebb 20 % (a legnagyobb érték a legkisebb értéknek legfeljebb 1,2-szerese),
— a meghajtott tengelyek (száma, elhelyezése, összekapcsolása),
— a kormányzott tengelyek (száma és elhelyezése),
— a legnagyobb terhelt tömeg eltérése legfeljebb 10 %,
— erőátvitel (típusa),
— borulás hatása elleni védőszerkezetek,
— fékezett tengelyek (száma),
„kivitel”: a változat kivitele az a traktor, amely az I. mellékletnek megfelelő adatközlő lap szerinti tételek kombinációiból áll.
|
2. |
Lánctalpas traktorok: mint a kerekes erőgépek. |
|
3. |
Pótkocsik: „típus”: azok az azonos kategóriába tartozó pótkocsik, amelyek legalább a következő alapvető szempontok alapján nem térnek el a többitől: — gyártó, — a gyártó típusmegjelölése, — alapvető szerkezeti és tervezési jellemzők, — gerincalváz/hossztartóval felszerelt/csuklós alváz (nyilvánvaló és alapvető különbségek), — tengelyek (száma), „változat”: azok az azonos kategóriába tartozó pótkocsik, amelyek legalább a következő alapvető szempontok alapján nem térnek el a többitől: — kormányzott tengelyek (száma, elhelyezése, összekapcsolása), — a legnagyobb terhelt tömeg eltérése legfeljebb 10 %, — fékezett tengelyek (száma). |
|
4. |
Cserélhető vontatott gépek: mint a pótkocsik. |
B. FEJEZET
A járművek EK-típusjóváhagyására alkalmazandó követelmények jegyzéke
1. rész
A külön irányelvek jegyzéke
|
Szám |
Tárgy |
Az alapirányelv és mellékletei |
HL L |
Alkalmazhatóság (a T4 és C4 tekintetében lásd az 1. függeléket) |
||||||
|
T1 |
T2 |
T3 |
T5 |
C |
R |
S |
||||
|
1.1 |
Legnagyobb terhelt tömeg |
74/151/EGK I |
84., 1974.3.28., 25. o. |
× |
× |
× |
× |
(×) |
(×) |
(×) |
|
1.2 |
Rendszámtábla |
74/151/EGK II |
– |
× |
× |
× |
× |
I |
(×) |
(×) |
|
1.3 |
Tüzelőanyag-tartály |
74/151/EGK III |
– |
× |
× |
× |
× |
I |
– |
– |
|
1.4 |
Az ellensúly tömege |
74/151/EGK IV |
– |
× |
× |
(×) |
I |
– |
– |
|
|
1.5 |
Hangjelző berendezés |
74/151/EGK V |
– |
× |
× |
× |
× |
I |
– |
– |
|
1.6 |
Zajszint (külső) |
74/151/EGK VI |
– |
× |
× |
× |
(×) |
I |
– |
– |
|
2.1 |
Legnagyobb sebesség |
74/152/EGK Melléklet, 1. pont |
84., 1974.3.28., 33. o. |
× |
× |
× |
(×) |
I |
– |
– |
|
2.2 |
Rakfelület |
74/152/EGK Melléklet, 2. pont |
– |
× |
× |
× |
(×) |
I |
– |
– |
|
3.1 |
Visszapillantó tükrök |
74/346/EGK |
191., 1974.7.15., 1. o. |
× |
× |
(×) |
I |
– |
– |
|
|
4.1 |
Látómező és szélvédőtörlők |
74/347/EGK |
191., 1974.7.15., 5. o. |
× |
× |
× |
(×) |
I |
– |
– |
|
5.1 |
Kormányberendezés |
75/321/EGK |
147., 1975.6.9., 24. o. |
× |
× |
× |
(×) |
(×) |
– |
– |
|
6.1 |
Elektromágneses összeférhetőség |
75/322/EGK |
147., 1975.6.9., 28. o. |
× |
× |
× |
× |
I |
– |
– |
|
7.1 |
Fékberendezések |
76/432/EGK |
122., 1976.5.8., 1. o. |
× |
× |
× |
– |
(×) |
(×) |
(×) |
|
71/320/EGK |
202., 1971.9.6., 37. o. |
– |
– |
– |
× |
– |
– |
– |
||
|
8.1 |
Utasülések |
76/763/EGK |
262., 1976.9.27., 135. o. |
× |
– |
× |
(×) |
I |
– |
– |
|
9.1 |
Zajszint (belső) |
77/311/EGK |
105., 1977.4.28., 1. o. |
× |
× |
× |
(×) |
I |
– |
– |
|
10.1 |
ROPS |
77/536/EGK |
220., 1977.8.29., 1. o. |
× |
– |
– |
(×) |
(×) |
– |
– |
|
12.1 |
Vezetőülés |
78/764/EGK |
255., 1978.9.18., 1. o. |
× |
× |
× |
(×) |
(×) |
– |
– |
|
13.1 |
Világítóberendezések beszerelése |
78/933/EGK |
325., 1978.11.20., 16. o. |
× |
× |
× |
(×) |
I |
(×) |
(×) |
|
14.1 |
Világító- és fényjelző berendezések |
79/532/EGK |
145., 1979.6.13., 16. o. |
× |
× |
× |
× |
× |
(×) |
(×) |
|
15.1 |
Csatlakozóberendezés és hátrameneti berendezés |
79/533/EGK |
145., 1979.6.13., 20. o. |
× |
× |
× |
(×) |
I |
– |
– |
|
16.1 |
ROPS (statikus vizsgálat) |
79/622/EGK |
179., 1979.7.17., 1. o. |
× |
– |
– |
(×) |
I |
– |
– |
|
17.1 |
Kezelőtér és a vezetőfülke megközelítése |
80/720/EGK |
194., 1980.7.28., 1. o. |
× |
– |
× |
(×) |
I |
– |
– |
|
18.1 |
Erőleadó tengelyek |
86/297/EGK |
186., 1986.7.8., 19. o. |
× |
× |
× |
►M7 × ◄ |
I |
– |
– |
|
19.1 |
Hátul felszerelt ROPS (kis nyomtávú traktorok) |
86/298/EGK |
186., 1986.7.8., 26. o. |
– |
× |
– |
(×) |
I |
– |
– |
|
20.1 |
Működtetőberendezések elhelyezése |
86/415/EGK |
240., 1986.8.26., 1. o. |
× |
× |
× |
(×) |
I |
– |
– |
|
21.1 |
Elöl felszerelt ROPS (kis nyomtávú erőgépek) |
87/402/EGK |
220., 1987.8.8., 1. o. |
– |
× |
– |
(×) |
I |
– |
– |
|
22.1 |
Méretek és a pótkocsi tömege |
89/173/EGK I |
67., 1989.3.10., 1. o. |
× |
× |
× |
(×) |
I |
(×) |
(×) |
|
22.2 |
Üvegezés |
89/173/EGK III |
– |
× |
× |
× |
– |
I |
– |
– |
|
92/22/EGK |
129., 1992.5.14., 11. o. |
– |
– |
– |
× |
– |
– |
– |
||
|
22.3 |
Sebességregulátor |
89/173/EGK II, 1 |
– |
× |
× |
× |
(×) |
I |
– |
– |
|
22.4 |
Hajtóelemek védelme |
89/173/EGK II, 2 |
– |
× |
× |
× |
(×) |
I |
– |
– |
|
22.5 |
Mechanikus kapcsolószerkezet |
89/173/EGK IV |
– |
× |
× |
× |
(×) |
I |
(×) |
(×) |
|
22.6 |
Előírt tábla |
89/173/EGK V |
– |
× |
× |
× |
(×) |
I |
(×) |
(×) |
|
22.7 |
Pótkocsi-fékcsatlakozó |
89/173/EGK VI |
– |
× |
× |
× |
(×) |
I |
(×) |
(×) |
|
23.1 |
Szennyezőanyag-kibocsátás |
2000/25/EK |
173., 2000.7.12., 1. o. |
× |
× |
× |
× |
× |
– |
– |
|
24.1 |
Gumiabroncsok (1) |
[…/…/EK] |
– |
× |
× |
× |
× |
– |
(×) |
(×) |
|
25.1 |
Stabilitás (1) |
[…/…/EK] |
– |
– |
– |
– |
SD |
– |
– |
– |
|
26.1 |
76/115/EGK |
24., 1976.1.30., 6. o. |
× |
× |
× |
× |
× |
– |
– |
|
|
27.1 |
Biztonsági övek |
77/541/EGK |
220., 1977.8.29., 95. o. |
– |
– |
– |
× |
– |
– |
– |
|
28.1 |
Hátramenet és sebességmérő |
75/443/EGK |
196., 1975.7.26., 1. o. |
– |
– |
– |
× |
– |
– |
– |
|
29.1 |
Felcsapódó víz elleni védőrendszer |
91/226/EGK |
103., 1991.4.23., 5. o. |
– |
– |
– |
× |
– |
(×) |
– |
|
30.1 |
Sebességkorlátozó berendezés |
92/24/EGK |
129., 1992.5.14., 154. o. |
– |
– |
– |
× |
– |
– |
– |
|
31.1 |
Hátsó védőszerkezetek (1) |
[…/…/EK] |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
SD |
– |
|
32.1 |
Oldalsó védelem |
89/297/EGK |
124., 1989.5.5. |
– |
– |
– |
× |
– |
(×) |
– |
|
(1) A gumiabroncsokra, a stabilitásra és a hátsó védőszerkezetekre vonatkozó irányelvek elfogadásáig az, hogy ezekre nem vonatkozik külön irányelv, nem akadályozza a jármű egészének típusjóváhagyását. (2) Az EK-típusjóváhagyás az irányelv módosítását követően adható meg. (3) A menetirányba néző középső ülésekkel rendelkező N3 kategóriájú gépjárművek esetében a 76/115/EGK irányelv I. melléklete 1. függelékében előírtak értelmében a T1, T2, T3, C1, C2 és C3 kategóriába tartozó traktorok tekintetében a minimális rögzítési pontok száma kettő. Az ezen N3 kategóriájú gépjárműveket illető irányelv I. melléklete 5.4.3. és 5.4.4. pontjában előírt vizsgálati terhelések e kategóriába tartozó traktorokra alkalmazandók. Jelmagyarázat:X = az irányelv jelenlegi változata alkalmazandó (X) = a módosított irányelv alkalmazandó (2) SD = külön irányelv – = nem alkalmazandó I = mint a T esetében, a kategóriának megfelelően |
||||||||||
II. A. rész
A következő táblázatban a „gépjárművekre” vonatkozó külön irányelvek (az EK-típusjóváhagyás időpontjában hatályos változat) alkalmazhatóak a „mezőgazdasági és erdészeti traktorokra” vonatkozó megfelelő külön irányelvek helyett.
|
Az I. részben megadott szám (külön irányelvek) |
A „gépjárművekre” vonatkozó alapirányelv száma |
HL L |
|
|
1.5 |
Hangjelző berendezés |
70/388/EGK |
176., 1970.8.10., 12. o. |
|
1.6 |
Zajszint (külső) |
70/157/EGK |
42., 1970.2.23., 16. o. |
|
4.1 |
Látómező és szélvédőtörlők |
77/649/EGK |
284., 1978.10.10., 11. o. |
|
5.1 |
Kormányberendezés |
70/311/EGK |
133., 1970.6.18., 10. o. |
|
6.1 |
Rádiózavar-elhárítás |
72/245/EGK |
152., 1972.7.6., 15. o. |
|
7.1 |
Fékberendezések |
71/320/EGK |
202., 1971.9.6., 37. o. |
|
14.1 |
Hátsó fényvisszaverők |
76/757/EGK |
262., 1976.9.27., 32. o. |
|
14.1 |
Hátsó lámpák |
76/758/EGK |
262., 1976.9.27., 54. o. |
|
14.1 |
Irányjelző |
76/759/EGK |
262., 1976.9.27., 71. o. |
|
14.1 |
A rendszámtábla megvilágítása |
76/760/EGK |
262., 1976.9.27., 85. o. |
|
14.1 |
Fényszórók |
76/761/EGK |
262., 1976.9.27., 96. o. |
|
14.1 |
Tompított fényszórók |
76/761/EGK |
– |
|
14.1 |
Első ködlámpák |
76/762/EGK |
262., 1976.9.27., 122. o. |
|
14.1 |
Hátsó ködlámpák |
77/538/EGK |
220., 1977.8.29., 60. o. |
|
14.1 |
Hátrameneti lámpák |
77/539/EGK |
220., 1977.8.29., 72. o. |
|
22.2 |
Biztonsági üvegezés |
92/22/EGK |
129., 1992.5.14., 11. o. |
|
23.1 |
Szennyezőanyag-kibocsátás |
88/77/EGK |
36., 1988.2.9., 33. o. |
II. B. rész
Azok a felülvizsgált 1958. évi megállapodás mellékletében szereplő szabályozások, amelyek legutóbbi változatait a Közösség az említett megállapodás szerződő feleként az EK-típusjóváhagyás időpontjában a megfelelő külön irányelv szerint elismeri, a II. A. rész táblázatában a „mezőgazdasági traktorokra” és „gépjárművekre” vonatkozó külön irányelvek helyett alkalmazhatóak.
|
Az I. rész táblázatában megadott szám (külön irányelvek) |
Az ENSZ/EGB rendelet száma |
|
|
1.5 |
Hangjelző berendezés |
R 28 |
|
1.6 |
Zajszint (külső) |
R 51 |
|
4.1 |
Látómező és szélvédőtörlők |
R 71 |
|
5.1 |
Kormányberendezés |
R 79 |
|
6.1 |
Rádiózavar-elhárítás |
R 10 |
|
7.1 |
Fékberendezések |
R 13 |
|
13.1 |
Világítóberendezések beszerelése |
R 86 (1) |
|
14.1 |
Hátsó fényvisszaverők |
R 3 |
|
14.1 |
Hátsó lámpák |
R 7 |
|
14.1 |
Irányjelző |
R 6 |
|
14.1 |
A rendszámtábla megvilágítása |
R 4 |
|
14.1 |
Fényszórók |
R 1 – R 8 – R 20 – R 98 |
|
14.1 |
Tompított fényszórók |
R 1 – R 8 – R 20 – R 98 |
|
14.1 |
Első ködlámpák |
R 19 |
|
14.1 |
Hátsó ködlámpák |
R 38 |
|
14.1 |
Hátrameneti lámpák |
R 23 |
|
22.2 |
Biztonsági üvegezés |
R 43 (2) |
|
23.1 |
Szennyezőanyag-kibocsátás |
R 49/R 96 (3) |
|
(1) Csak a megfelelő irányelvben említett berendezésekre. (2) Kivéve a szilárdított üvegből készült szélvédőket. (3) Csak a megfelelő irányelvben említett szakaszokra. |
||
II. C. rész
Megfelelés a szabványosított OECD-kódexeknek
A megfelelő különálló irányelvek szerint elkészített vizsgálati jelentések helyett az alábbi OECD-kódexeknek megfelelő (teljes) vizsgálati jelentések alkalmazhatók.
|
Az I. rész táblázatában megadott szám (külön irányelvek) |
Tárgy |
OECD-kódexek (1) |
|
|
10.1. |
77/536/EGK |
Mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok védőszerkezeteinek hivatalos vizsgálatai (dinamikus vizsgálat) |
3. kódex |
|
26.1. |
76/115/EGK |
||
|
16.1. |
79/622/EGK |
Mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok védőszerkezeteinek hivatalos vizsgálatai (statikus vizsgálat) |
4. kódex |
|
26.1. |
76/115/EGK |
||
|
19.1. |
86/298/EGK |
A kis nyomtávú mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok hátul felszerelt védőszerkezeteinek hivatalos vizsgálatai |
7. kódex |
|
26.1. |
76/115/EGK |
||
|
21.1. |
87/402/EGK |
A kis nyomtávú mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok elöl felszerelt védőszerkezeteinek hivatalos vizsgálatai |
6. kódex |
|
26.1. |
76/115/EGK |
||
|
SD (2) |
A lánctalpas mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok védőszerkezeteinek hivatalos vizsgálatai |
8. kódex |
|
|
26.1. |
76/115/EGK |
||
|
(1) A vizsgálati jelentéseknek meg kell felelniük a 2008. októberi C(2008) 128 OECD tanácsi határozatnak. A vizsgálati jelentések egyenértékűsége csak akkor ismerhető el a biztonsági öv rögzítései esetében, ha azokat megvizsgálták. A legutóbb a C(2005) 1 OECD tanácsi határozattal módosított C(2000) 59 OECD tanácsi határozat által meghatározott kódexnek megfelelő vizsgálati jelentések érvényesek maradnak. Ezen irányelv átültetését követően az új vizsgálati jelentések a kódex új változatán fognak alapulni. (2) SD: külön irányelv szabályozza. |
|||
1. függelék
I. RÉSZ
A KÜLÖNLEGES FELHASZNÁLÁSÚ JÁRMŰVEK MEGHATÁROZÁSA ÉS A JÁRMŰVEK EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK JEGYZÉKE
A különleges körülmények közötti üzemeltetés érdekében a következő különleges felhasználású járművek léteznek:
1. T4 traktorok
1.1 T4.1 Nagy szabad magasságú traktorok
Magas művelésű növények, például szőlőültetvények művelésére tervezett traktorok. Jellemzőjük a megemelt alváz vagy alvázrész, amely lehetővé teszi, hogy a gépek a kerekeik között egy vagy több ültetvénysort közrefogjanak, s azokkal párhuzamosan haladjanak. Kifejezetten olyan eszközök szállítására vagy működtetésére tervezték, amelyek elöl, a tengelyek között, hátul vagy a rakfelületen vannak felszerelve. A traktor szabad magassága az ültetvénysorra merőlegesen mérve meghaladjaaz 1 000 mm-t. Amennyiben a traktor tömegközéppontja magasságának ( 44 ) (a talajhoz viszonyítva, rendes gumiabroncsokkal felszerelt járműnél), valamint az összes tengely legkisebb átlagos nyomtávjának hányadosa több, mint 0,90, a legnagyobb tervezési sebesség nem haladhatja meg a 30 km/h-t.
1.2 T4.2 Különlegesen széles traktorok
Nagy méretű traktorok, amelyeket elsősorban nagy mezőgazdasági területek művelésére terveztek.
1.3 T4.3 Kis szabad magasságú traktorok
Négykerék-meghajtású mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, amelyek cserélhető berendezéseit mezőgazdasági vagy erdészeti felhasználásra terveztek, és egy vagy több erőleadó tengellyel szereltek fel, műszakilag megengedett tömegük nem haladja meg a 10 tonnát, a műszakilag megengedett tömeg és a menetkész állapotban mért legnagyobb terheletlen tömeg aránya pedig kevesebb, mint 2,5. Továbbá e traktorok tömegközéppontjának magassága (44) (a talajhoz viszonyítva, rendes gumiabroncsokkal felszerelt járműnél) kevesebb, mint 850 mm.
2. C4 kategória
C4.1: Nagy szabad magasságú lánctalpas traktorok: a fogalommeghatározás analóg a T4.1 kategória fogalommeghatározásával.
II. RÉSZ
A KÜLÖN IRÁNYELVEK ALKALMAZHATÓSÁGA A KÜLÖNLEGES FELHASZNÁLÁSÚ JÁRMŰVEKRE
|
Szám |
Tárgy |
Az alapirányelv és mellékletei |
Alkalmazhatóság |
|||
|
T4.1 |
T4.2 |
T4.3 |
C4.1 |
|||
|
1.1 |
Legnagyobb terhelt tömeg |
74/151/EGK I |
× |
× |
× |
× |
|
1.2 |
Rendszámtábla |
74/151/EGK II |
(×) |
(×) |
× |
(×) |
|
1.3 |
Tüzelőanyag-tartály |
74/151/EGK III |
× |
× |
× |
× |
|
1.4 |
Az ellensúly tömege |
74/151/EGK IV |
× |
× |
× |
× |
|
1.5 |
Hangjelző berendezés |
74/151/EGK V |
× |
× |
× |
× |
|
1.6 |
Zajszint (külső) |
74/151/EGK VI |
(×) |
(×) |
× |
(×) |
|
2.1 |
Legnagyobb sebesség |
74/152/EGK Melléklet, 1. pont |
× |
× |
× |
× |
|
2.2 |
Rakfelület |
74/152/EGK Melléklet, 2. pont |
(×) |
× |
►M7 × ◄ |
(×) |
|
3.1 |
Visszapillantó tükrök |
74/346/EGK |
(×) |
× |
× |
(×) |
|
4.1 |
Látómező és szélvédőtörlők |
74/347/EGK |
(×) |
(×) |
× |
(×) |
|
5.1 |
Kormányberendezés |
75/321/EGK |
× |
× |
× |
SD |
|
6.1 |
Elektromágneses interferencia |
75/322/EGK |
× |
× |
× |
× |
|
7.1 |
Fékberendezések |
76/432/EGK |
(×) |
× |
× |
(×) |
|
8.1 |
Utasülések |
76/763/EGK |
× |
× |
× |
× |
|
9.1 |
Zajszint (belső) |
77/311/EGK |
(×) |
× |
× |
(×) |
|
10.1 |
ROPS |
77/536/EGK |
SD |
× |
× |
SD |
|
12.1 |
Vezetőülés |
78/764/EGK |
(×) |
× |
× |
(×) |
|
13.1 |
Világítóberendezések beszerelése |
78/933/EGK |
(×) |
(×) |
× |
(×) |
|
14.1 |
Világító- és fényjelző berendezések |
79/532/EGK |
× |
× |
× |
× |
|
15.1 |
Csatlakozóberendezés és hátrameneti berendezés |
79/533/EGK |
(×) |
× |
× |
(×) |
|
16.1 |
ROPS (statikus vizsgálat) |
79/622/EGK |
SD |
× |
× |
SD |
|
17.1 |
Kezelőtér és a vezetőfülke megközelítése |
80/720/EGK |
(×) |
(×) |
►M7 × ◄ |
(×) |
|
18.1 |
Erőleadó tengelyek |
86/297/EGK |
× |
× |
× |
× |
|
19.1 |
Hátoldalra szerelt ROPS (keskeny nyomtávú erőgépek) |
86/298/EGK |
– |
– |
– |
– |
|
20.1 |
Kezelőszervek elhelyezése |
86/415/EGK |
× |
× |
× |
× |
|
21.1 |
Hátul felszerelt ROPS (kis nyomtávú traktorok) |
87/402/EGK |
– |
– |
– |
– |
|
22.1 |
Méretek és a pótkocsi tömege |
89/173/EGK I |
(×) |
× |
× |
(×) |
|
22.2 |
Üvegezés |
89/173/EGK III |
× |
× |
× |
× |
|
22.3 |
Sebességregulátor |
89/173/EGK II, 1 |
× |
× |
× |
× |
|
22.4 |
Hajtóelemek védelme |
89/173/EGK II, 2 |
(×) |
× |
× |
(×) |
|
22.5 |
Mechanikus kapcsolószerkezet |
89/173/EGK IV |
× |
(×) |
× |
× |
|
22.6 |
Előírt tábla |
89/173/EGK V |
× |
× |
× |
× |
|
22.7 |
Pótkocsi-fékcsatlakozó |
89/173/EGK VI |
× |
(×) |
× |
× |
|
23.1 |
Szennyezőanyag-kibocsátás |
2000/25/EK |
× |
× |
× |
× |
|
24.1 |
Gumiabroncsok (1) |
[…/…/EK] |
SD |
SD |
SD |
– |
|
25.1 |
Stabilitás (2) |
[…/…/EK] |
SD |
– |
– |
SD |
|
(1) A gumiabroncsokra és a stabilitásra vonatkozó irányelvek elfogadásáig az, hogy ezekre nem vonatkozik külön irányelv, nem akadályozza a jármű egészének típusjóváhagyását. (2) Az EK-típusjóváhagyás az irányelv módosítását követően adható meg. Jelmagyarázat:× = az irányelv jelenlegi változata alkalmazandó (×) = a módosított irányelv alkalmazandó (2) SD = külön irányelv szükséges – = nem alkalmazandó |
||||||
2. függelék
A JÁRMŰVEK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
1. A 3. cikk alapján benyújtott kérelem esetén (az I. melléklet B. mintája szerint) az EK jóváhagyó hatóság:
a) ellenőrzi, hogy az EK-alkatrész-típusjóváhagyások és a külön irányelvek alapján kiállított EK-típusjóváhagyások alkalmazandók-e, és gondoskodik arról, hogy elvégezzék azokat a külön irányelvekben előírt vizsgálatokat és ellenőrzéseket, amelyeket e típusjóváhagyások nem szabályoznak;
b) a benyújtott dokumentáció alapján megbizonyosodik arról, hogy azok a járműre vonatkozó műszaki előírások és adatok, amelyeket a jármű adatközlő lapjának I. részében ismertettek, szerepelnek-e az információs csomagban, illetve a vonatkozó külön irányelvek szerinti típus-jóváhagyási jelentésekben, továbbá ha az adatközlő lap I. részében megadott pontszám nem szerepel egyik külön irányelv információs csomagjában sem, akkor ellenőrzi, hogy az adott rész vagy jellemző megfelel-e az adatközlő mappa adatainak;
c) a jóváhagyandó típus járművei közül kiválasztott mintán elvégzi, illetve elvégezteti a járműrészek és -rendszerek ellenőrzését annak felülvizsgálata érdekében, hogy a külön irányelvek szerinti típusjóváhagyások tekintetében a járműveket a hitelesített információs csomagban megadott adatoknak megfelelően építették-e;
d) adott esetben ellenőrzi vagy ellenőrizteti az önálló műszaki egységek beszerelését.
2. Az 1. c) pont alkalmazásában ellenőrizendő járművek számát úgy határozzák meg, hogy a következő kritériumokkal összhangban megfelelően ellenőrizhessék a különböző jóváhagyandó kombinációkat:
— motor,
— sebességváltó,
— a meghajtott tengelyek (száma, elhelyezése, összekapcsolása),
— a kormányzott tengelyek (száma és elhelyezése),
— a fékezett tengelyek (száma),
— a borulás hatása elleni védőszerkezet.
3. A 3. cikk alapján benyújtott kérelem esetén (az I. melléklet A. mintája szerint) az EK jóváhagyó hatóság:
a) gondoskodik a vonatkozó külön irányelvekben előírt vizsgálatok és ellenőrzések elvégzéséről;
b) ellenőrzi, hogy a jármű megfelel-e az adatközlő mappa adatainak, és teljesíti-e az egyes külön irányelvek műszaki követelményeit;
c) adott esetben ellenőrzi vagy ellenőrizteti az önálló műszaki egységek beszerelését.
II. RÉSZ
VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
(az EK jóváhagyó hatóság tölti ki, és csatolja a traktor EK-típusbizonyítványához)
1. A (külső) zajszinttel kapcsolatos vizsgálatok eredményei
Az alapirányelv és az azt módosító legutóbbi irányelv száma, amely alapján megadták az EK-típusjóváhagyást. A két vagy több lépésben alkalmazott irányelveknél meg kell adni az adott alkalmazási szakaszt is: …
|
Változat/kivitel: |
… |
… |
… |
|
Menet közben: |
… dB(A) |
… dB(A) |
… dB(A) |
|
Statikus helyzetben: |
… dB(A) |
… dB(A) |
… dB(A) |
|
A motor fordulatszáma: |
… min-1 |
… min-1 |
… min-1 |
2. A kipufogógáz-kibocsátási vizsgálatok eredményei
Az alapirányelv és az azt módosító legutóbbi irányelv száma, amely alapján megadták az EK-típusjóváhagyást. Két vagy több alkalmazási szakasszal rendelkező irányelv esetén meg kell jelölni az alkalmazott szakaszt:
…
Változat/kivitel: …
a) NRSC/ESC/WHSC (44) végleges vizsgálati eredmények, a romlási tényezők figyelembevételével (g/kWh)
|
Változat/kivitel: |
Változat/kivitel: |
Változat/kivitel: |
|
|
CO |
… g/kWh |
… g/kWh |
… g/kWh |
|
HC |
… g/kWh |
… g/kWh |
… g/kWh |
|
NOx |
… g/kWh |
… g/kWh |
… g/kWh |
|
HC+NOx |
… g/kWh |
… g/kWh |
… g/kWh |
|
Részecskék |
… g/kWh |
… g/kWh |
… g/kWh |
|
CO2 |
… g/kWh |
… g/kWh |
… g/kWh |
b) NRTC/ETC/WHTC ( 45 ) végleges vizsgálati eredmények, a romlási tényezők figyelembevételével (g/kWh) ( 46 )
|
Változat/kivitel: |
Változat/kivitel: |
Változat/kivitel: |
|
|
CO |
… g/kWh |
… g/kWh |
… g/kWh |
|
HC |
… g/kWh |
… g/kWh |
… g/kWh |
|
NOx |
… g/kWh |
… g/kWh |
… g/kWh |
|
NMHC |
… g/kWh |
… g/kWh |
… g/kWh |
|
CH4 |
… g/kWh |
… g/kWh |
… g/kWh |
|
Részecskék |
… g/kWh |
… g/kWh |
… g/kWh |
|
Melegindításos NRTC ciklus CO2-kibocsátása |
… g/kWh |
… g/kWh |
… g/kWh |
|
Melegindításos NRTC ciklusmunkája |
… kWh |
… kWh |
… kWh |
3. A vezető által érzékelt zajszint
Az alapirányelv és az azt módosító legutóbbi irányelv száma, amely alapján megadták az ek-tÍpusjóváhagyást. a két vagy több lépésben alkalmazott irányelveknél meg kell adni az adott alkalmazási szakaszt is: …
|
Változat/kivitel: |
… |
… |
… |
|
… dB(A) |
… dB(A) |
… dB(A) |
|
|
Alkalmazott vizsgálati módszer (a 77/311/EGK tanácsi irányelv I. vagy II. melléklete) |
– |
– |
– |
1. függelék
AZ EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNYOK SZÁMOZÁSA
Az EK-típusbizonyítványokat a következő módszer szerint kell számozni.
|
1. |
Az típus-jóváhagyási szám a teljes járművek esetében négy részből, a rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egység esetében pedig öt részből tevődik össze a következő követelmények szerint. Az alkatrészeket és önálló műszaki egységeket a megfelelő külön irányelvek szerint jelölik. A típus-jóváhagyási szám egyes szakaszait csillaggal választják el egymástól. — 1. szakasz: kis „e” betű, utána annak a tagállamnak a megkülönböztető számjele, amely megadta a típusjóváhagyást: — 1 – Németország; 2 – Franciaország; 3 – Olaszország; 4 – Hollandia; 5 – Svédország; 6 – Belgium; ►M1 7 – Magyarország; 8 – Cseh Köztársaság; ◄ 9 – Spanyolország; 11 – Egyesült Királyság; 12 – Ausztria; 13 – Luxemburg; 17 – Finnország; 18 – Dánia; ►M4 19 – Románia; ◄ ►M1 20 – Lengyelország; ◄ 21 – Portugália; 23 – Görögország; 24 – Írország ►M1 ; ►M8 25 – Horvátország; ◄ 26 – Szlovénia; 27 – Szlovákia; 29 – Észtország; 32 – Lettország; ►M4 34 – Bulgária; ◄ 36 – Litvánia; CY – Ciprus; MT – Málta ◄ . — 2. szakasz: az alapirányelv száma: … — 3. szakasz: a típusjóváhagyásra alkalmazandó utolsó módosító irányelv száma: … — Járművek típusjóváhagyása esetén a 2003/37/EK irányelv valamelyik cikkét/cikkeit módosító legutóbbi irányelvet kell megadni. — A külön irányelvek szerinti típusjóváhagyás esetében azt a legutóbbi irányelvet kell megadni, amely olyan különleges rendelkezéseket ír elő, amelyeket a rendszernek, alkatrésznek vagy önálló műszaki egységnek teljesítenie kell. — Amennyiben az irányelv különböző időpontokat ír elő a különböző műszaki szabványok hatálybalépésével kapcsolatban, a típus-jóváhagyási szám egy betűvel egészül ki. Ez a betű határozza meg azt a különleges műszaki követelményt, amelynek alapján a típusjóváhagyást megadták. — 4. szakasz: négy számjegyből álló sorszám (szükség esetén az elöl álló nullákkal) az alap típus-jóváhagyási szám jelölésére. Minden alapirányelv esetében a számozás 0001-től indul. — 5. szakasz: két számjegyből álló sorszám (szükség esetén az elöl álló nullákkal) a típusjóváhagyás meghosszabbításának jelölésére. Minden alapirányelv esetében a számozás 00-tól indul. |
|
2. |
Jóváhagyott jármű esetében a 2. szakaszt el kell hagyni. |
|
3. |
Az 5. szakaszt kizárólag az előírt tábláról kell elhagyni. |
|
4. |
Példa: egy rendszer Franciaország által kiállított harmadik típusjóváhagyása a 80/720/EGK irányelv alapján (amelyet eddig még nem hosszabbítottak meg): e 2*80/720*88/414*0003*00 olyan irányelv esetében, amelyet két végrehajtási szakaszban vesznek át (A. és B. szakasz). |
|
5. |
Példa: az Egyesült Királyság által kiállított negyedik jármű-típusjóváhagyás második meghosszabbítása: e 11*97/54*0004*02 ahol a 97/54/EK irányelv volt az az irányelv, amely a keretirányelv rendelkezéseit legutóbb módosította. |
|
6. |
Példa: a járművek előírt táblájára pecsételt típus-jóváhagyási szám: e 11*97/54*0004. |
III. MELLÉKLET
EK-MEGFELELŐSÉGI IGAZOLÁS
I. RÉSZ
Minták
[legnagyobb formátum: A4 (210 mm × 297 mm) vagy A4-es méretre hajtogatva]
(Ezt az igazolást a hamisítás elkerülése érdekében a gyártó fejléces papírján kell elkészíteni. Ezért színes grafikai elemekkel vagy a gyártó azonosító jelét ábrázoló, vízjellel ellátott papírt használnak.)
EK-MEGFELELŐSÉGI IGAZOLÁS
teljes/befejezett járművekre ( 47 )
II. RÉSZ
Minták
[legnagyobb formátum: A4 (210 mm × 297 mm) vagy A4-es méretre hajtogatva]
(Ezt az igazolást a hamisítás elkerülése érdekében a gyártó fejléces papírján kell elkészíteni. Ezért színes grafikai elemekkel vagy a gyártó azonosító jelét ábrázoló, vízjellel ellátott papírt használnak.)
EK-MEGFELELŐSÉGI IGAZOLÁS
befejezetlen járművekre
IV. MELLÉKLET
A GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉGET BIZTOSÍTÓ ELJÁRÁSOK
1. KEZDETI ÉRTÉKELÉS
1.1 Az EK-típusjóváhagyás megadása előtt a tagállam EK jóváhagyó hatósága ellenőrzi azoknak a rendelkezéseknek és eljárásoknak a meglétét, amelyek annak ellenőrzésére szolgálnak, hogy a gyártott alkatrészek, rendszerek, önálló műszaki egységek vagy járművek megfelelnek-e a jóváhagyott típusnak.
1.2 Az EK-típusjóváhagyást megadó hatóság ellenőrzi az 1.1. pont követelményeinek teljesülését. Ezt az ellenőrzést az EK-típusjóváhagyást megadó hatóság nevében egy másik tagállam EK jóváhagyó hatósága is elvégezheti. Ebben az esetben ez utóbbi hatóság állítja ki a megfelelőségi nyilatkozatot, amely megjelöli azokat a területeket és gyártóberendezéseket, amelyek véleménye szerint a jóváhagyandó termékek szempontjából jelentőséggel bírnak.
1.3 Az EK jóváhagyó hatóság az 1.1. pont követelményeinek teljesítéseként elfogadja a gyártó igazolását, amelyet az EN ISO 9001:2000 harmonizált szabvány alapján – amely adott esetben kizárja „A fogyasztói elégedettség és a folyamatos tökéletesítés” című 7.3. pontnak a tervezési és fejlesztési elvekre vonatkozó követelményeit (amelyek a típusjóváhagyásra kerülő terméket szabályozzák) –, illetve más akkreditált szabvány alapján állítottak ki. A gyártó megadja a nyilvántartással kapcsolatos adatokat, és kötelezettséget vállal arra, hogy tájékoztatja a jóváhagyó hatóságokat azok érvényességének és hatályának módosításáról.
1.4 Az EK jóváhagyó hatóság kérésre továbbítja a másik tagállam hatóságának az 1.2. pontban említett megfelelőségi nyilatkozatot, illetve tájékoztatja arról, hogy nem áll módjában kiállítani ezt a nyilatkozatot.
2. A GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG
|
2.1 |
Az ezen irányelv vagy az egyik külön irányelv alapján jóváhagyott járműveket, rendszereket, alkatrészeket vagy önálló műszaki egységeket úgy gyártják, hogy teljesítsék ezen irányelv, illetve a II. melléklet B. fejezetében teljes körűen felsorolt külön irányelvek egyikének követelményeit, s ezáltal megfeleljenek a jóváhagyott típusnak. |
|
2.2 |
Az adott tagállam EK jóváhagyó hatósága minden egyes EK-típusjóváhagyás során a gyártóval egyeztetve meggyőződik arról, hogy meghozták-e azokat a szükséges intézkedéseket, és írásban rögzítették-e azokat az ellenőrzési terveket, amelyek alapján meghatározott időközönként elvégzik a jóváhagyott típusnak való megfelelőségre vonatkozó vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket, adott esetben beleértve a külön irányelvekben előírt vizsgálatokat is. |
|
2.3 |
Az EK-típusjóváhagyás jogosultja: 2.3.1 biztosítja, hogy rendelkezésre álljanak azok az eljárások, amelyek alapján hatékonyan ellenőrizni lehet, hogy a termékek (járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek) megfelelnek-e az EK-típusjóváhagyásnak; 2.3.2 rendelkezésre bocsátja az egyes jóváhagyott típusoknak való megfelelőség ellenőrzéséhez használt vizsgálati berendezéseket; 2.3.3 gondoskodik a vizsgálati eredmények rögzítéséről, valamint arról, hogy a mellékletek az EK jóváhagyó hatósággal egyetértésben megállapított időpontig továbbra is rendelkezésre álljanak; ez az időszak nem lehet hosszabb 10 évnél; 2.3.4 kiértékeli az összes vizsgálat eredményeit annak érdekében, hogy az ipari termelés tűréshatárainak figyelembevételével ellenőrizze és biztosítsa a termék jellemzőinek állandóságát; 2.3.5 biztosítja, hogy minden terméktípus tekintetében elvégezzék legalább az ebben az irányelvben előírt ellenőrzéseket, valamint a II. mellékletben kimerítően felsorolt, külön irányelvekben előírt vizsgálatokat; 2.3.6 biztosítja, hogy ha a mintakészlet vagy a vizsgálati minta az adott vizsgálat alapján nem megfelelő, további mintákat vegyenek, és ismét elvégezzék a vizsgálatokat. Eközben meg kell tennie a gyártásmegfelelőség helyreállításához szükséges lépéseket; 2.3.7 A járművek EK-típusjóváhagyása során a 2.3.5. pontban említett ellenőrzéseket az EK-típusjóváhagyásban szereplő műszaki előírásoknak való megfelelőség ellenőrzésére korlátozzák. |
|
2.4 |
Az EK-típusjóváhagyást megadó hatóság bármikor felülvizsgálhatja az egyes gyártóberendezések gyártásmegfelelőségének ellenőrzésére alkalmazott módszereket. Ezeknek a felülvizsgálatoknak a gyakorisága megfelel az e függelék 1.2. vagy 1.3. pontjában elfogadott megállapodásoknak, és az említett hatóság biztosítja, hogy a vizsgálatokat az illetékes hatóság által szükségesnek ítélt időközönként megismétlik. 2.4.1 Az ellenőrzések során az ellenőr rendelkezésére kell bocsátani a vizsgálati és gyártási adatokat. 2.4.2 Amennyiben a vizsgálatok jellege lehetővé teszi, az ellenőr véletlenszerűen választja ki a mintákat, amelyeket a gyártó laboratóriumában (illetve a külön irányelv rendelkezései szerint a vizsgálatért felelős hatóság laboratóriumában) vizsgálnak meg. A vizsgálathoz legalább szükséges minták száma a gyártó saját vizsgálatainak eredményei alapján állapítható meg. 2.4.3 Amennyiben az ellenőrzés nem kielégítő, illetve szükségessé válik a 2.4.2. pont szerint elvégzett vizsgálatok érvényességének felülvizsgálata, az ellenőr mintákat választ ki, s továbbítja azokat az EK-típusvizsgálatért felelős hatóságnak. 2.4.4 Az EK jóváhagyó hatóság elvégezheti az ebben az irányelvben, illetve a II. melléklet B. fejezetében kimerítően felsorolt külön irányelvekben előírt vizsgálatokat. 2.4.5 Amennyiben az ellenőrzések eredményei nem megfelelőek, az EK jóváhagyó hatóság biztosítja, hogy a lehető legrövidebb időn belül meghozzák a gyártásmegfelelőség helyreállításához szükséges intézkedéseket. |
V. MELLÉKLET
A – A KIS SOROZATBAN GYÁRTOTT JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK
|
Kategória |
Egységek (típusonként) |
|
T |
150 |
|
C |
50 |
|
R |
75 |
|
S |
50 |
B – A SOROZATGYÁRTÁSBÓL KIFUTÓ JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK
Egy vagy több típusnak az egyes tagállamokban a 10. cikkben előírt eljárással összhangban forgalomba helyezett járműveinek száma nem haladhatja meg az összes típus azon járműveinek 10 %-át, amelyeket az előző két évben helyezték forgalomba az adott tagállamban; ez a szám azonban nem lehet kevesebb 20-nál.
Az ezzel az eljárással összhangban forgalomba helyezett járműveket külön megjelölik a megfelelőségi igazolásban.
VI. MELLÉKLET
A KÜLÖN IRÁNYELVEK ALAPJÁN KIÁLLÍTOTT EK–TÍPUSJÓVÁHAGYÁSOK JEGYZÉKE
Jegyzékszám: …
Az érintett időszak: …-tól …-ig
A fent említett időszakban megadott, megtagadott vagy visszavont EK-típusjóváhagyásokkal kapcsolatban a következő információkat kell megadni:
Gyártó: …
EK-típus-jóváhagyási szám: …
Gyártmány: …
Típus: …
A kiállítás időpontja: …
Az első kiállítás időpontja (kiterjesztés esetén): …
VII. MELLÉKLET
A TÖBBLÉPCSŐS EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS SORÁN ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁSOK
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
|
1.1 |
A többlépcsős EK-típus-jóváhagyási eljárás hatékony elvégzéséhez az érintett gyártók összehangolt tevékenysége szükséges. Ezért az első vagy egy későbbi gyártási szakasz EK-típusjóváhagyásának megadása előtt az EK jóváhagyó hatóság meggyőződik arról, hogy az érintett gyártók meghozták-e a megfelelő intézkedéseket a dokumentációk és az információk kölcsönös átadásáról és az információcseréről, hogy a teljes jármű megfeleljen a II. melléklet B. fejezetében felsorolt külön irányelvek követelményeinek. Ezen információk közé tartoznak az adott rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyására, valamint azokra a járműrészekre vonatkozó adatok, amelyek a befejezetlen jármű részét képezik, de még nem rendelkeznek típusjóváhagyással. |
|
1.2 |
Az e melléklet szerinti típusjóváhagyásokat a járműtípus gyártási állapota alapján adják meg, s tartalmazzák a korábbi szakaszban megadott EK-típusjóváhagyásokat is. |
|
1.3 |
A többlépcsős EK-típus-jóváhagyási eljárás során a gyártók felelősek az általuk gyártott, illetve a korábbi gyártási szakaszban az általuk beépített rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek EK-típusjóváhagyásáért és gyártásmegfelelőségéért. Nem felelősek azonban azokért a gyártási szakaszokért, amelyeket a korábbi lépcsőben már jóváhagytak, kivéve ha olyan mértékben módosítják a járműrészeket, hogy a korábban megadott EK-típusjóváhagyás érvénytelenné válik. |
2. ELJÁRÁSOK
A 4. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott kérelem esetén az EK jóváhagyó hatóságok:
a) ellenőrzik, hogy a külön irányelvek szerinti típusjóváhagyások alkalmazhatók-e a külön irányelvekben felsorolt szabványokra;
b) biztosítják, hogy az adatközlő mappa tartalmazza a vonatkozó adatokat, figyelemmel a jármű gyártási állapotára;
c) a benyújtott dokumentáció alapján meggyőződnek arról, hogy a járművekre vonatkozó műszaki előírások és adatok, amelyeket az adatközlő lap I. része tartalmaz, szerepelnek-e az információs csomagokban vagy a külön irányelvek alapján kiállított EK-típusbizonyítványokban, a befejezett járművek esetében pedig – amennyiben az adatközlő mappa I. részében szereplő pontszámot nem adják meg a külön irányelvek információs csomagjában – igazolják, hogy az adott rész vagy jellemző megfelel az adatközlő mappa adatainak;
d) a jóváhagyandó járműtípusból vett mintán elvégzik vagy elvégeztetik a járműrészek és a rendszerek ellenőrzését annak felülvizsgálata érdekében, hogy a járműveket a külön irányelvek szerinti jóváhagyások tekintetében hitelesített információs csomagban megadott adatoknak megfelelően építették-e össze;
e) szükség esetén ellenőrzik vagy ellenőriztetik az önálló műszaki egységek beszerelését.
3. AZ ELLENŐRIZENDŐ JÁRMŰVEK SZÁMA
A 2. d) pont alkalmazásában ellenőrizendő járművek számát úgy határozzák meg, hogy a gyártási állapottal és a következő kritériumokkal összhangban megfelelően ellenőrizhessék a különböző jóváhagyandó kombinációkat:
— motor,
— sebességváltó,
— a meghajtott tengelyek (száma, elhelyezése, összekapcsolása),
— kormányzott tengelyek (száma és elhelyezése),
— fékezett tengelyek (száma),
— a borulás hatása elleni védőszerkezet.
4. A JÁRMŰ AZONOSÍTÁSA
A második és az azt követő lépcsőben a gyártók a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok egyes alkatrészeire és jellemzőire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/173/EGK tanácsi irányelvben ( 48 ) előírt táblán kívül egy másik táblát is elhelyeznek a járművön.
A táblát szilárdan, jól látható és könnyen elérhető helyen rögzítik egy olyan járműrészen, amelyet a felhasználás során nem cserélnek ki. A táblán jól olvashatóan és kitörölhetetlenül a következő adatokat tüntetik fel az alábbi sorrendben:
— a gyártó neve,
— az EK-típus-jóváhagyási szám 1., 3. és 4. szakasza,
— az EK-típusjóváhagyás megfelelő lépcsője,
— a jármű sorozatszáma,
— a jármű legnagyobb megengedett terhelt tömege,
— a legnagyobb vontatható tömeg,
— a járműszerelvény legnagyobb megengedett terhelt tömege (ha a jármű pótkocsit vontathat) ( 49 ),
— a legnagyobb megengedett tömeg tengelyenként, az első tengelytől kezdve, (49)
— a csatlakozási pontra eső legnagyobb megengedett függőleges terhelés. (49)
VIII. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
|
A 74/150/EGK irányelv |
Ezen irányelv |
|
1. cikkének (1) bekezdése |
2. cikke |
|
1. cikkének (2) bekezdése |
1. cikke |
|
2. cikke |
– |
|
3. cikke |
3. cikke. |
|
4. cikke |
4. cikke |
|
5. cikkének (1) bekezdése |
4. cikkének (4) bekezdése |
|
5. cikkének (2) és (3) bekezdése |
6. cikke |
|
6. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése |
5. cikke |
|
6. cikkének (4) bekezdése |
10. cikke |
|
7. cikkének (1) bekezdése |
7. cikkének (1) bekezdése |
|
7. cikke (2) bekezdésének első albekezdése |
15. cikke |
|
7. cikke (2) bekezdésének második albekezdése |
16. cikkének (1) bekezdése |
|
8. cikkének (1) bekezdése |
16. cikkének (2) bekezdése |
|
8. cikkének (2) bekezdése |
14. cikke |
|
8. cikkének (3) bekezdése |
– |
|
9. cikke |
15. cikke |
|
9. cikkének a) pontja |
4. cikkének (1) bekezdése |
|
10. cikke |
– |
|
11. cikke |
19. cikke |
|
12. és 13. cikke |
20. cikke |
|
14. cikke |
18. cikke |
|
15. cikke |
22. cikke |
|
16. cikke |
26. cikke |
|
I. melléklete |
I. melléklete |
|
II. melléklete |
II. melléklete |
|
III. melléklete |
III. melléklete |
( 1 ) HL C 151. E, 2002.6.25., 1. o.
( 2 ) HL C 221., 2002.9.17., 5. o.
( 3 ) Az Európai Parlament 2002. április 9-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2002. december 16-i közös álláspontja (HL C 84. E, 2003.4.8., 1. o.) és az Európai Parlament 2003. április 8-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
( 4 ) HL L 84., 1974.3.28., 10. o. A legutóbb a 2001/3/EK bizottsági irányelvvel (HL L 28., 2001.1.30., 1. o.) módosított irányelv.
( 5 ) HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2001/116/EK bizottsági irányelvvel (HL L 18., 2002.1.21., 1. o.) módosított irányelv.
( 6 ) HL L 225., 1992.8.10., 72. o. A legutóbb a 2000/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 106., 2000.5.3., 1. o.) módosított irányelv.
( 7 ) HL L 346., 1997.12.17., 78. o.
( 8 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
( 9 ) Amennyiben a járműrészre megadták a típusjóváhagyást, akkor nem szükséges az adott járműrész leírása, ha hivatkoznak erre a típusjóváhagyásra. Hasonlóképpen nem szükséges azoknak az alkatrészeknek a leírása, amelyek szerkezeti jellemzőit az adatközlő laphoz csatolt rajzok vagy vázlatok megfelelően bemutatják. Azoknál a rovatoknál, amelyekhez rajzot vagy fényképet kell csatolni, meg kell adni a megfelelő melléklet számát.
( 10 ) A nem kívánt rész törlendő.
( 11 ) Az osztályozás a 2003/37/EK irányelv II. melléklete A. fejezetének meghatározásai szerint.:
( 12 ) A nem kívánt rész törlendő.
( 13 ) Az ISO 612:1978 és az ISO 1176:1990 szabvány.
( 14 ) A kért információt az összes lehetséges változatra meg kell adni.
( 15 ) A vezető tömegét 75 kg-nak tekintik.
( 16 ) ISO 612/-6.4:1978 szabvány.
( 17 ) ISO 4004:1983 szabvány.
( 18 ) ISO 612/-6.1:1978 szabvány.
( 19 ) ISO 612/-6.2:1978 szabvány.
( 20 ) ISO 612/-6.3:1978 szabvány.
( 21 ) ISO 612/-6.6:1978 szabvány.
( 22 ) ISO 612/-6.7:1978 szabvány.
( 23 ) ISO 612/-6.7:1978 szabvány.
( 24 ) ►M6 ISO 612/-6.8:1978 szabvány. ◄
( 25 ) ISO 612/-6.1:1978 szabvány.
( 26 ) ISO 612/-6.2:1978 szabvány.
( 27 ) ISO 612/-6.3:1978 szabvány.
( 28 ) ISO 612/-6.6:1978 szabvány.
( 29 ) HL L 59., 1998.2.27., 1. o.
( 30 ) A kért információt az összes lehetséges változatra meg kell adni.
( 31 ) 5 %-os tűréshatár engedélyezett. A mért sebesség a 3 km/h tűréshatár mellett nem haladhatja meg a 43 km/h-t (lásd a 98/89/EK irányelvet).
( 32 ) A nem kívánt rész törlendő.
( 33 ) A nem kívánt rész törlendő.
( 34 ) ISO 789-3:1993 szabvány.
( 35 ) Minden fékberendezéssel kapcsolatban meg kell adni a következő adatokat:
— a fékek típusa és kialakítása (méretezett vázlat) (dob- vagy tárcsafék stb., a fékezett kerekek, a fékerő átvitele a kerékre, a súrlódó felületek, azok tulajdonságai és a hatékony fékezőfelület, a dobok, pofák vagy tárcsák sugara, a dobok súlya és a beállító rendszer),
— erőátvitel és vezérlés (csatolni kell az ábrát) (szerkezeti felépítés, beállítás, a fékkarok aránya, a vezérlés elérhetősége, elhelyezése, mechanikus erőátvitelnél a reteszelő működtetése, az erőátvitel fő elemeinek jellemzői, a főfékhenger és dugattyúk, fékhengerek).
( 36 ) A nem kívánt rész törlendő.
( 37 ) A nem kívánt rész törlendő.
( 38 ) A nem kívánt rész törlendő.
( 39 ) A csatlakozóberendezés mechanikai szilárdságára vonatkozó értékek.
( 40 ) A nem kívánt rész törlendő.
( 41 ) A megfelelő járműrész típusbizonyítványában szereplő információkat nem kell újra megadni.
( 42 ) A megfordítható vezetőhellyel ellátott traktorok esetében (megfordítható ülés és kormánykerék) a vezetőhöz legközelebb eső tengelynek a legnagyobb átmérőjű gumiabronccsal felszerelt kerekekkel rendelkező tengelyt kell tekinteni.
( 43 ) Az ISO 789-6:1982 szabvány szerint.
( 44 ) Az ISO 789-6:1982 szabvány szerint.
( 45 ) A nem kívánt rész törlendő.
( 46 ) Értelemszerűen.
( 47 ) A nem kívánt törlendő.
( 48 ) HL L 67., 1989.3.10., 1. o. A legutóbb a 2000/1/EK bizottsági irányelvvel (HL L 21., 2000.1.26., 16. o.) módosított irányelv.
( 49 ) Kizárólag akkor, ha az érték az EK-típusjóváhagyás jelenlegi lépcsőjében megváltozott.