(1)

A.eu felső szintű domain (TLD) létrehozása az Európai Tanács által a 2000. március 23-án és 24-én Lisszabonban tartott ülésen jóváhagyott „e-Európa” kezdeményezés keretében az elektronikus kereskedelem fellendítésére irányuló egyik célként szerepel.

(2)

A Bizottságnak az Internet szervezéséről és igazgatásáról a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett közleménye említi a.eu TLD létrehozását, és az Internet szervezéséről és igazgatásáról szóló, 2000. október 3-i tanácsi állásfoglalás ( 4 ) azzal bízza meg a Bizottságot, hogy ösztönözze az Internet igazgatásával kapcsolatos politikák összehangolását.

(3)

A TLD-k az Internet infrastruktúrájának szerves részét képezik. A World Wide Web („www” vagy „világháló”) globális együttműködési képességéhez alapvető elemek. A domain-nevek és az azokhoz kapcsolódó címek kiosztásával lehetővé tett csatlakozás és jelenlét lehetővé teszi a felhasználók számára a számítógépek és weboldalak megtalálását a világhálón. A TLD-k továbbá minden internetes e-mail címnek is szerves részét képezik.

(4)

A.eu TLD-nek elő kell mozdítania az internetes hálózatok és az Interneten alapuló virtuális piac használatát, és az azokhoz való hozzáférést – a Szerződés 154. cikkének (2) bekezdésével összhangban – azáltal, hogy a meglévő, országkód szerinti felső szintű domainekhez (ccTLD-k) vagy az általános felső szintű domainekhez kiegészítő regisztrációs domaint biztosít, és ebből következően növelnie kell a felhasználók rendelkezésére álló választékot és a versenyt.

(5)

A.eu TLD-nek a Szerződés 154. és 155. cikkével összhangban – a.eu névszerverek Közösségen belüli rendelkezésre állásának biztosítása révén – javítania kell a transz-európai hálózatok együttműködési képességét. Ez befolyásolni fogja az európai Internet topológiáját és műszaki infrastruktúráját, amelynek előnyére fog válni a további névszerverek létrejötte a Közösségben.

(6)

A.eu TLD révén láthatóbbá kell válnia annak, hogy a belső piac jelen van az Interneten alapuló virtuális piacon. A.eu TLD-nek biztosítania kell az egyértelműen azonosítható kapcsolódást a Közösséghez, annak jogi keretéhez és az európai piachoz. Lehetővé kell tennie a regisztrációt a Közösségen belüli vállalkozások, szervezetek és természetes személyek számára egy olyan konkrét domainen, amely nyilvánvalóvá teszi ezt a kapcsolódást. Maga a.eu TLD nemcsak az európai elektronikus kereskedelem kulcsfontosságú építőköve lesz, hanem a Szerződés 14. cikkének célkitűzéseit is támogatni fogja.

(7)

A.eu TLD Európa egészében felgyorsíthatja az információs társadalom előnyeinek terjedését, szerepet játszhat a jövőbeni tagállamok Európai Unióba történő integrációjában, és segíthet leküzdeni annak veszélyét, hogy a szomszédos országok tekintetében digitális szakadék alakuljon ki. Ezért várható ennek a rendeletnek az Európai Gazdasági Térségre történő kiterjesztése, valamint az Európai Unió és az európai harmadik országok között fennálló megállapodások módosítására való törekvés azzal a céllal, hogy a.eu TLD követelményeit úgy alakítsák, hogy e harmadik országok szervezetei is részt vehessenek benne.

(8)

Ez a rendelet nem sérti a személyes adatok védelmére vonatkozó közösségi jogot. E rendeletet a magánélet és a személyes adatok védelmével kapcsolatos elveknek megfelelően kell végrehajtani.

(9)

Az Internet igazgatása általában a be nem avatkozás, az önigazgatás és az önszabályozás elvén alapul. A lehetséges mértékben és a közösségi jog sérelme nélkül, ezeket az elveket kell alkalmazni a.eu ccTLD-re is. A.eu TLD bevezetésekor figyelembe vehető az ebben a tekintetben legjobb gyakorlat, és a bevezetést adott esetben megkönnyíthetik az önkéntes iránymutatások vagy magatartási kódexek.

(10)

A.eu TLD létrehozásának hozzá kell járulnia az Európai Unió arculatának népszerűsítéséhez a világméretű információs hálózatokon, és a nemzeti ccTLD-k mellett az internetes névadási rendszerben hozzáadott értéket kell képviselnie.

(11)

E rendelet célja az, hogy a.eu TLD bevezetésének feltételeit megállapítsa, nyilvántartó kijelöléséről rendelkezzen, és létrehozza azt az általános keretet, amelyben a nyilvántartó működni fog. E rendelet nem terjed ki a nemzeti ccTLD-kre.

(12)

A nyilvántartó a.eu TLD szervezésével, kezelésével és igazgatásával megbízott szervezet, amelynek feladatkörébe tartozik a megfelelő adatbázisok vezetése és az azokkal összefüggő, nyilvános lekérdezési szolgáltatások nyújtása, a regisztrátorok akkreditálása, az akkreditált regisztrátorok által kért domain-nevek bejegyzése, a TLD névszerverek üzemeltetése és a TLD zónafájlok terjesztése. A TLD-vel összefüggő nyilvános lekérdezési szolgáltatások „Who is” lekérdezésnek nevezett szolgáltatások. A „Who is” típusú adatbázisoknak meg kell felelniük az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó közösségi jognak. Az ilyen adatbázisokhoz való hozzáférés adatot szolgáltat a domain-név birtokosáról, és a felhasználói bizalom fellendítésének lényeges eszköze.

(13)

Az érdeklődésnyilvánítási felhívásnak az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételét követően a Bizottságnak nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási eljárás alapján kell kijelölnie a nyilvántartót. A Bizottságnak olyan szerződést kell kötnie a kiválasztott nyilvántartóval, amely meghatározza a nyilvántartóra a.eu TLD szervezésével, kezelésével és igazgatásával kapcsolatban alkalmazandó feltételeket, továbbá amely határozott időre jön létre, és megújítható.

(14)

A Bizottság – a Közösség nevében eljárva – kérte az „eu” kód kijelölését egy internetes ccTLD létrehozása céljából. 2000. szeptember 25-én az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) állásfoglalást adott ki, amelyben úgy rendelkezett, hogy „az alfa-2 kódok csak abban az esetben adhatók ki ccTLD-ként, ha az ISO-3166 fenntartó hivatala, – a kivételes fenntartások általa vezetett jegyzékében – a kódra olyan fenntartást jegyzett be, amely kiterjed az ISO-3166–1 minden olyan alkalmazására, amelyhez az érintett ország, terület vagy övezet nevének kódolt megjelenítésére van szükség”. Az „eu” kód ezeknek a feltételeknek megfelel, és ennél fogva a Közösségnek kiadható.

(15)

Az ICANN feladata jelenleg az, hogy a ccTLD-ket képviselő kódok nyilvántartóknak történő kiadását összehangolja. A 2000. október 3-i tanácsi állásfoglalás ösztönzi a kormányzati tanácsadó bizottság (GAC) által elfogadott, a ccTLD nyilvántartókra alkalmazandó alapelvek alkalmazását. A nyilvántartónak a GAC alapelveit tiszteletben tartva kell szerződést kötnie az ICANN-nel.

(16)

A domain-nevek spekulatív és visszaélésszerű bejegyzésére irányuló általános politika elfogadása során rendelkezni kell arról, hogy a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert, illetve a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett korábbi jogok jogosultjai és az állami szervek számára olyan meghatározott időtartam („sunrise period”) álljon rendelkezésre, amelynek során domain-nevük bejegyzését kizárólag a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert, illetve a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett korábbi jogok ilyen jogosultjainak és az állami szervezeteknek tartják fenn.

(17)

A domain-neveket nem lehet önkényesen visszavonni. Visszavonásra azonban sor kerülhet különösen abban az esetben, ha egy domain-név nyilvánvalóan a közrendbe ütközik. Ugyanakkor rendelkezni kell a visszavonás megfelelő és hatékony mechanizmusáról.

(18)

Szabályokat kell elfogadni a gazdátlan javakra vonatkozóan, az olyan domain-nevek státusza tárgyában, amelyek bejegyzését nem újítják meg, illetve amelyeknek például a jogutódlásra vonatkozó szabályok alapján nincs jogosultjuk.

(19)

Az új.eu TLD nyilvántartót nem lehet felhatalmazni arra, hogy országokat jelölő alfa-2 kódokat alkalmazva második szintű domaineket hozzon létre.

(20)

Az e rendelettel létrehozott keretrendszeren belül, továbbá a vonatkozó általános politikán belül a.eu TLD bevezetésére és funkcióira irányadó szabályok és a bejegyzésre irányadó alapelvek keretében, a bejegyzési politika kialakításakor különféle választási lehetőségeket kell megvizsgálni, közöttük az érkezési sorrendben történő kiszolgálás módszerét is.

(21)

Ha az érdekelt felekre történik utalás, rendelkezni kell olyan konzultációról, amelyben részt vesznek különösen az állami hatóságok, a vállalkozások, a szervezetek és a természetes személyek. A nyilvántartó létrehozhat az ilyen konzultáció megszervezését végző tanácsadó szervet.

(22)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket, beleértve a nyilvántartó kiválasztására irányuló eljárás kritériumait, a nyilvántartó kijelölését, valamint az általános szabályok elfogadását, a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 5 ) összhangban kell elfogadni.

(23)

Mivel a tervezett intézkedés célját, – vagyis a.eu TLD bevezetését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme és hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket,