1998L0056 — HU — 30.06.2014 — 003.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

A TANÁCS 98/56/EK IRÁNYELVE

(1998. július 20.)

a dísznövények szaporítóanyagainak forgalmazásáról

(HL L 226, 13.8.1998, p.16)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  No

page

date

►M1

A TANÁCS 806/2003/EK RENDELETE (2003. április 14.)

  L 122

1

16.5.2003

►M2

A TANÁCS 2003/61/EK IRÁNYELVE (2003. június 18.)

  L 165

23

3.7.2003

►M3

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 652/2014/EU RENDELETE (2014. május 15.)

  L 189

1

27.6.2014




▼B

A TANÁCS 98/56/EK IRÁNYELVE

(1998. július 20.)

a dísznövények szaporítóanyagainak forgalmazásáról



AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

(1)

mivel a dísznövények termesztése fontos helyet foglal el a Közösség mezőgazdaságában;

(2)

mivel a dísznövények termesztésének kielégítő eredménye nagymértékben függ a szaporításukhoz felhasznált anyag minőségétől és egészségétől;

(3)

mivel a Közösség szintjén összehangolt feltételek biztosítani fogják, hogy a vásárlók a Közösség egészében egészséges és jó minőségű szaporítóanyaghoz jussanak;

(4)

mivel a növényegészségügy tekintetében ezeknek a harmonizált feltételeknek összhangban kell lenniük a növények vagy növényi eredetű termékek károsító szervezeteinek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 1976. december 21-i 77/93/EGK tanácsi irányelvvel ( 4 );

(5)

mivel helyénvaló közösségi szabályok kidolgozása a dísznövények valamennyi nemzetségére és fajára a Közösségben, a vadon élő állat- és növényfajoknak a kereskedelmük szabályozása által biztosított védelméről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletben ( 5 ) foglaltak kivételével;

(6)

mivel – a 77/93/EGK irányelv növény-egészségügyi rendelkezéseinek sérelme nélkül – nem célszerű alkalmazni a szaporítóanyag forgalmazására vonatkozó közösségi szabályokat, ha bizonyítani lehet, hogy ezt az anyagot és a növényeket harmadik országokba irányuló kivitelre szánják, mivel az ott alkalmazandó szabályok különbözhetnek az ezen irányelvben foglaltaktól;

(7)

mivel a dísznövények egy adott nemzetségére vagy fajára vonatkozó növény-egészségügyi és minőségi előírások meghatározása hosszadalmas és részletes technikai és tudományos megfontolást igényel; mivel ennek megfelelően eljárást kell kidolgozni e minőségi előírások meghatározására;

(8)

mivel elsősorban a szaporítóanyag szállítója felelős biztosítani, hogy termékeik teljesítsék az ezen irányelvben megállapított feltételeket;

(9)

mivel a tagállamok illetékes hatóságainak az ellenőrzések és vizsgálatok végrehajtásakor biztosítani kell, hogy a szállítók teljesítsék e feltételeket;

(10)

mivel közösségi ellenőrző intézkedéseket kell bevezetni az ezen irányelvben megállapított minőségi előírások valamennyi tagállamban egységes alkalmazásának biztosítására;

(11)

mivel a szaporítóanyagok vevőinek érdeke, hogy a növények fajtáinak vagy csoportjainak nevei ismertek legyenek, és azonosságuk biztosított legyen;

(12)

mivel a dísznövényágazatban működő iparra jellemző tulajdonságok bonyolító tényezőt jelentenek; mivel ennek megfelelően a fent említett célt leginkább a fajta közismertségén keresztül vagy, növényfajták, illetve -csoportok esetében a szállítók által összeállított és fenntartott ismertető hozzáférhetőségén keresztül lehet elérni;

(13)

mivel a szaporítóanyag azonosságának és szabályos forgalmazásának biztosítása érdekében közösségi szabályokat kell alkotni a tételek elkülönítésére és jelölésére; mivel a címkéken szerepeltetni kell a hivatalos ellen- őrzéshez és a termelő tájékoztatásához szükséges adatokat is;

(14)

mivel meg kell határozni olyan szabályokat, amelyek ideiglenes ellátási nehézségek esetében lehetővé teszik az ezen irányelvben foglaltaknál enyhébb követelményeknek megfelelő szaporítóanyagok forgalmazását;

(15)

mivel rendelkezni kell a harmadik országokban előállított szaporítóanyagok Közösségen belüli forgalmazásának engedélyezéséről, amennyiben az a Közösségben termelt szaporítóanyaggal minden tekintetben egyenértékű garanciát nyújt, és megfelel a közösségi szabályoknak;

(16)

mivel a tagállamokban alkalmazott technikai vizsgálómódszerek harmonizálása, valamint a Közösségben termelt szaporítóanyagnak a harmadik országokban termeltekkel történő összehasonlítása érdekében összehasonlító kísérleteket kell végezni annak ellenőrzésére, hogy a szaporítóanyagok az ezen irányelvben foglalt követelményeknek megfelelnek-e;

(17)

mivel ezen irányelv hatékony érvényesülésének megkönnyítése érdekében a Bizottságot meg kell bízni a végrehajtását szolgáló intézkedések elfogadásával; mivel ezeket az intézkedéseket a Bizottság és a tagállamok szoros együttműködését magában foglaló eljárással kell elfogadni a Dísznövény-szaporítóanyagok Állandó Bizottságának keretein belül;

(18)

mivel a dísznövény-szaporítóanyagok és a dísznövények forgalmazásáról szóló, 1991. december 19-i 91/682/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) közösségi szinten harmonizált feltételeket határozott meg annak biztosítására, hogy a vásárlók a Közösség egészében egészséges és jó minőségű szaporítóanyaghoz és dísznövényekhez jussanak;

(19)

mivel a tagállamok nehézségeket tapasztaltak az említett irányelv értelmezése és átültetése során;

(20)

mivel az említett irányelvet alkalmasnak tartották a SLIM Kezdeményezésbe (a belső piacra vonatkozó egyszerűbb jogszabályok) történő beillesztésre, amelyet a Bizottság 1996 májusában indított;

(21)

mivel a SLIM dísznövényekkel foglalkozó csapata különböző javaslatokat tett az említett irányelv egyszerűsítésére; mivel ezeket a javaslatokat tartalmazza a Tanácsnak és a Parlamentnek szóló bizottsági közlemény a SLIM kezdeményezésről;

(22)

mivel azok a javaslatok az említett irányelv által ellen- őrzendő személyekre, az azon irányelv hatálya alá tartozó fajokra, a fajták eredetiségére, a 77/93/EGK irányelv és a harmadik országok szabályozásának kapcsolatára vonatkoztak;

(23)

mivel azon javaslatok megfontolását követően kívánatos a 91/682/EGK irányelv bizonyos rendelkezéseinek módosítása; mivel az ilyen módosítások számát tekintve az említett irányelvet újra kell fogalmazni az egyértelműség érdekében,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:



I. CÍM

HATÁLY

1. cikk

(1)  Ez az irányelv a dísznövények szaporítóanyagainak Közösségen belüli forgalmazására alkalmazandó. Ez az irányelv nem érinti a vadonélő növényfajokra a 338/97/EK rendeletben megállapított szabályokat, a csomagolásra és a csomagolási hulladékokra a 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 7 ) megállapított szabályokat, illetve, amennyiben ez az irányelv, vagy más, ez alapján hozott előírás másképp nem rendelkezik, a 77/93/EGK irányelvben megállapított növény-egészségügyi szabályokat.

(2)  Ez az irányelv nem alkalmazandó:

 azon szaporítóanyagokra, amelyeket bizonyítottan harmadik országokba irányuló kivitelre szántak, és amelyet ilyenként azonosítottak, továbbá kellőképp elkülönítettek,

 azon szaporítóanyagokra, amelyek termékeit nem díszítési célokra szánják, ha ezek az ilyen anyagok forgalmazásáról szóló más közösségi jogszabály hatálya alá tartoznak.

(3)  A 17. cikkben megállapított eljárással összhangban határozni lehet arról, hogy ezen irányelv követelményei közül néhány vagy valamennyi ne vonatkozzon a növények bizonyos fajainak vagy csoportjainak vetőmagjaira, amennyiben azokat további szaporítóanyag előállítására szánják, és amennyiben nincs jelentős összefüggés az ilyen vetőmag minősége és az abból termesztett anyag minősége között.



II. CÍM

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. „szaporítóanyag”: az a növényi anyag, amelyet:

 dísznövények szaporítására, vagy

 dísznövények termesztésére szántak; egész növényekből történő termesztés esetében azonban ez a meghatározás csak akkor alkalmazható, ha az előállított dísznövényt további értékesítésre szánják.

„szaporítás”: vegetatív vagy más módon történő szaporodás;

2. „szállító”: szaporítóanyag forgalmazásával vagy behozatalával hivatásszerűen foglalkozó bármely természetes vagy jogi személy;

3. „forgalmazás”: egy szállító által másik személynek történő értékesítés vagy szállítás. Az „értékesítés” magában foglalja a rendelkezésre vagy készleten tartást, az értékesítési célú megjelenítést, valamint az értékesítésre felkínálást;

4. „illetékes hivatalos szerv”:

a) a tagállam nemzeti kormányának felügyelete alatt felállított vagy kijelölt hatóság, amely minőségi kérdésekben illetékes;

b) bármely állami hatóság, amelyet

 nemzeti szinten, vagy

 regionális szinten a nemzeti hatóságok felügyelete alatt, az érintett tagállam alkotmánya által meghatározott keretek közt hoztak létre.

A fentiekben meghatározott szervek nemzeti jogszabályaik alapján átruházhatják az ezen irányelvben megállapított, nekik alárendelve és az ő felügyeletük alatt teljesítendő feladatokat bármely közjogi vagy magánjogi jogi személyre, amely hivatalosan jóváhagyott alapszabálya szerint kizárólag meghatározott közfeladatok ellátásáért felelős, feltéve hogy e személynek és tagjainak az általa hozott intézkedésekhez nem fűződik személyes érdeke.

Továbbá a 17. cikkben megállapított eljárással összhangban az a) pontban meghatározott szerv részéről létrehozott és e szervnek alárendelt és felügyelete alatt működő jogi személyek is elfogadhatók, feltéve hogy e személynek az általa hozott intézkedésekhez nem fűződik személyes érdeke.

A tagállamok értesítik a Bizottságot illetékes hivatalos szerveikről. A Bizottság továbbítja ezt az információt a többi tagállamhoz;

5. „tétel”: azonos fajta áruegységek csoportja, amelyet összetételének és eredetének homogenitása alapján lehet azonosítani.



III. CÍM

A SZAPORÍTÓANYAGRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

3. cikk

(1)  A szállítók csak olyan szaporítóanyagot forgalmazhatnak, amely megfelel az ezen irányelvben megállapított követelményeknek.

(2)  Az (1) bekezdés nem vonatkozik azokra a szaporítóanyagokra, amelyeket:

a) kísérletekre vagy tudományos célra;

b) nemesítésre; vagy

c) a genetikai sokféleség megőrzésére szántak.

(3)  A (2) bekezdés alkalmazásának részletes szabályait a 17. cikkben megállapított eljárással összhangban lehet elfogadni.

4. cikk

A szaporítóanyagnak adott esetben meg kell felelnie a 77/93/EGK irányelvben megállapított növény-egészségügyi szabályoknak.

5. cikk

(1)  Az 1. cikk és a 4. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a szaporítóanyag forgalmazása során:

 legalább a szemrevételezéses ellenőrzés alapján alapvetően mentesnek kell lennie a minőséget rontó bármely károsító szervezettől, vagy annak bármiféle jelétől vagy tünetétől, ami hasznosíthatóságát csökkenti,

 alapvetően mentesnek kell lennie minden fogyatékosságtól, mely minőségét szaporítóanyagként felhasználva vélhetően rontaná,

 szaporítóanyagként való felhasználhatósága szempontjából kielégítő életképességgel és nagysággal kell rendelkeznie,

 vetőmagvak esetében kielégítő csíraképességgel kell rendelkeznie,

 amennyiben a 9. cikk alapján, valamely fajtára való hivatkozással forgalmazzák, kielégítő fajtaazonossággal és -tisztasággal kell rendelkeznie.

(2)  Bármely szaporítóanyagot, amely látható jelek és tünetek alapján alapvetően nem mentes a károsító szervezetektől, megfelelően kezelnek vagy szükség esetén eltávolítanak.

(3)  A citrusfélék anyaga esetében az alábbi követelményeknek kell megfelelni:

a) olyan kiinduló anyagból származik, amelyet ellenőriztek és bármiféle vírus, vírusszerű szervezet vagy betegség tüneteitől mentesnek találtak;

b) az anyagokat ellenőrizték, és ilyen vírusoktól, vírusszerű szervezetektől vagy betegségtől alapvetően mentesnek találták a legutóbbi vegetációs időszak kezdete óta; és

c) oltás esetében a viroidokra nem érzékeny alanyra oltották őket.

(4)  Virághagymák esetében az alábbi követelménynek is teljesülnie kell:

 a szaporítóanyag közvetlenül olyan anyagból származik, amelyet a növényzet növekedési szakaszában ellenőriztek, és mindenfajta káros szervezettől vagy betegségtől, azok jeleitől és tüneteitől alapvetően mentesnek találtak.

(5)  A 18. cikkben megállapított eljárással összhangban egy bizonyos nemzetség vagy faj tekintetében jegyzéket lehet kidolgozni, amely a szaporítóanyag forgalmazására vonatkozóan további feltételeket határoz meg. A nemzetséget vagy fajt csak akkor veszik fel a jegyzékbe, ha a kiegészítő szabályozás bizonyítottan szükséges. A szükségességet az alábbi kritériumok alapján állapítják meg:

 az érintett nemzetség vagy faj szaporítóanyagának minőségével kapcsolatos problémák, amelyeket csak jogi eszközökkel lehet kielégítően megoldani,

 az érintett nemzetség vagy faj szaporítóanyagának gazdasági jelentősége,

 a szabályozott, egészségügyi zárlattal nem érintett kártevőkre vonatkozó nemzetközi szabványokkal való összhang.



IV. CÍM

A SZAPORÍTÓANYAGOK SZÁLLÍTÓIRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

6. cikk

(1)  A (2) bekezdés sérelme nélkül a szállítókat hivatalosan bejegyzik az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységeikkel kapcsolatban. Az illetékes hivatalos szerv úgy tekintheti a 77/93/EGK irányelv alapján már bejegyzett szállítókat, mint akik be vannak jegyezve ezen irányelv céljából. Ezek a szállítók mindazonáltal betartják ezen irányelv követelményeit.

(2)  Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni azokra a szállítókra, akik a terméket kizárólag dísznövények vagy szaporítóanyagok előállításával vagy értékesítésével nem hivatásszerűen foglalkozó személyeknek forgalmazzák. Ezek a szállítók mindazonáltal betartják ezen irányelv követelményeit.

7. cikk

(1)  A szaporítóanyagok előállításával foglalkozó szállítók:

 azonosítják és megfigyelik termelési folyamatuk kritikus pontjait, amelyek befolyásolják az anyag minőségét,

 vizsgálat céljából megőrzik az első francia bekezdésben megállapított megfigyelésre vonatkozó információkat arra az esetre, ha az illetékes hivatalos szerv azt kérné,

 szükség esetén a megfelelő eszközökkel és szakértelemmel rendelkező laboratóriumban végzendő vizsgálathoz mintákat vesznek,

 biztosítják, hogy a termelés során a szaporítóanyagok tételei elkülönülten azonosíthatóak maradjanak.

(2)  Abban az esetben, ha a szaporítóanyagok előállításával foglalkozó szállító területén a 77/93/EGK irányelvben vagy az 5. cikk (5) bekezdése alapján készített jegyzékben felsorolt károsító szervezet jelenik meg, azt a szállító jelenti az illetékes hivatalos szervnek, és végrehajtja az adott szerv által hozott intézkedéseket.

(3)  A szaporítóanyagok forgalmazásakor a bejegyzett szállítók legalább 12 hónapig megtartják az értékesítésükről vagy beszerzéseikről szóló nyilvántartást.

(4)  A fenti (1) bekezdés alkalmazására vonatkozó szabályokat a 17. cikkben megállapított eljárással összhangban lehet meghatározni.



V. CÍM

A SZAPORÍTÓANYAGOK FORGALMAZÁSA ÉS CÍMKÉZÉSE

8. cikk

(1)  A szaporítóanyagokat tételekben forgalmazzák. A különböző tételek szaporítóanyagait azonban egy szállítmányként lehet forgalmazni, feltéve hogy a szállító nyilvántartást vezet a különböző tételek összetételéről és eredetéről.

(2)  A szaporítóanyagokat forgalmazásuk során a szállító által kitöltött címke vagy más okmány kíséri.

(3)  A 17. cikkben megállapított eljárással összhangban meghatározzák a (2) bekezdésben említett címkékre vagy okmányokra vonatkozó követelményeket. A dísznövények vagy szaporítóanyagok előállításával vagy értékesítésével nem hivatásszerűen foglalkozó személyek felé történő értékesítés esetén a címkézésre vonatkozó követelményeket a megfelelő termékismertetésre lehet szűkíteni. A szaporítóanyag csomagolására vonatkozó követelményeket ugyanazon eljárás alapján lehet elfogadni.

(4)  Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a dísznövények vagy szaporítóanyagok előállításával vagy értékesítésével nem hivatásszerűen foglalkozó személyeknek értékesített szaporítóanyagokra.

9. cikk

(1)  Szaporítóanyagot csak akkor lehet fajtára történő hivatkozással forgalmazni, ha az érintett fajta:

 növényfajta-oltalom által az új fajták védelmére vonatkozó rendelkezések szerint jogilag védett, vagy

 hivatalosan bejegyzett, vagy

 közismert, vagy

 részletes leírásával és megnevezésével együtt szerepel egy, a szállító által vezetett jegyzékben. Ezeket a jegyzékeket az elfogadott nemzetközi iránymutatások szerint állítják össze, amennyiben ezek alkalmazhatók. A jegyzéket kérésre az érintett tagállam illetékes hivatalos szervének a rendelkezésére bocsátják.

(2)  A 17. cikk rendelkezéseivel összhangban elfogadott végrehajtási intézkedésekkel vagy – ezek hiányában – az elfogadott nemzetközi iránymutatásokkal összhangban lehetőleg valamennyi fajtának ugyanazt az elnevezést kell viselnie valamennyi tagállamban.

(3)  Amennyiben a szaporítóanyagot az (1) bekezdésben említett fajta helyett a növények egy csoportjára való hivatkozással forgalmazzák, a szállítónak a növények csoportját oly módon kell megjelölnie, hogy a más fajtamegnevezéssel való összetévesztést elkerüljék.

(4)  Az (1) bekezdés negyedik francia bekezdésére vonatkozó további végrehajtási rendelkezéseket a 17. cikkben megállapított eljárással összhangban lehet elfogadni.



VI. CÍM

ENYHÉBB KÖVETELMÉNYEKNEK MEGFELELŐ SZAPORÍTÓANYAGOK

10. cikk

Az ezen irányelv követelményeit kielégítő szaporítóanyagok kínálatának – a Közösségen belül áthidalhatatlan – időszakos nehézségei esetén a 17. cikkben megállapított eljárással összhangban szabályokat lehet elfogadni enyhébb követelményeknek megfelelő szaporítóanyagok forgalmazására vonatkozóan.



VII. CÍM

HARMADIK ORSZÁGOKBAN ELŐÁLLÍTOTT SZAPORÍTÓANYAGOK

11. cikk

(1)  A 17. cikkben megállapított eljárással összhangban határoznak arról, hogy a harmadik országban előállított szaporítóanyag minden vonatkozásban egyenértékű garanciát nyújt-e a Közösségben az ezen irányelvvel összhangban termelt anyaggal.

(2)  Az (1) bekezdésben említett határozattól függően harmadik országokból csak akkor importálható szaporítóanyag, ha az importőr szállító az importálás előtt biztosítja, hogy az importálandó anyag minden vonatkozásban a Közösségben az ezen irányelvvel összhangban termelt anyaggal egyenértékű garanciát nyújt, különösen a minőség, az azonosítás és a növényegészségügy vonatkozásában.

(3)  Az importőr értesíti az illetékes hivatalos szerveket a (2) bekezdés alapján importált anyagokról, és megőrzi a harmadik országbeli szállítóval kötött szerződésével kapcsolatos iratokat.

(4)  Az importőr által követendő eljárásra vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket és az általa teljesítendő további követelményeket a 17. cikkben megállapított eljárással összhangban lehet elfogadni.



VIII. CÍM

ELLENŐRZŐ INTÉZKEDÉSEK ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

12. cikk

(1)  A tagállamok megkövetelik, hogy a szállítók tegyenek meg minden szükséges intézkedést az irányelv követelményei betartásának garantálásához. E célból a tagállamok biztosítják, hogy a szaporítóanyagot hivatalosan vizsgálják:

 legalább szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel, és

 legalább a dísznövények vagy szaporítóanyagok előállításával vagy értékesítésével hivatásszerűen foglalkozó személyeknek történő értékesítés vonatkozásában

a követelmények betartásának ellenőrzésére. A tagállamok vehetnek mintákat is a megfelelés ellenőrzése érdekében. A felügyelet és ellenőrzés során a szállítók létesítményeik minden részéhez minden ésszerű időpontban szabad hozzáférést biztosítanak az illetékes hivatalos szervek számára.

A Bizottság 2002. december 31-ig jelentést nyújt be a Tanácsnak az e cikkben tervezett ellenőrzési rendelkezésekről, bármiféle megfelelő javaslattal együtt, amely adott esetben további javaslatokat tartalmazhat az irányelv követelményeinek visszavonására a kiskereskedelemre vonatkozóan.

(2)  Az irányelv keretében végzett hivatalos vizsgálatokra vonatkozó részletes végrehajtási eljárásokat a 17. cikkben megállapított eljárással összhangban lehet meghatározni.

13. cikk

(1)  Ha a 12. cikkben meghatározott hivatalos vizsgálatok vagy a 14. cikkben említett kísérletek során kiderül, hogy a szaporítóanyag nem felel meg az irányelv követelményeinek, az illetékes hivatalos szerv biztosítja, hogy a szállító megtegyen minden szükséges helyesbítő lépést vagy, ha ez nem lehetséges, megtiltja annak a szaporítóanyagnak a Közösségben történő forgalmazását.

(2)  Amennyiben kiderül, hogy egy bizonyos szállító által forgalmazott szaporítóanyag nem felel meg az irányelv követelményeinek, az érintett tagállam biztosítja, hogy azzal a szállítóval kapcsolatban megtegyék a megfelelő intézkedéseket.

(3)  A (2) bekezdés alapján tett bármely intézkedést visszavonják, amint megfelelő bizonyossággal megállapításra került, hogy a szállító által forgalmazandó szaporítóanyag a jövőben meg fog felelni ezen irányelv követelményeinek és feltételeinek.

▼M2

14. cikk

(1)  Adott esetben a tagállamokban mintákon végzett kísérleteket vagy vizsgálatokat kell végezni annak ellenőrzésére, hogy a szaporítóanyagok teljesítik-e ezen irányelv követelményeit és feltételeit. A Bizottság megszervezheti a kísérleteknek a tagállamok és a Bizottság képviselői által végzett ellenőrzését.

(2)  Közösségi összehasonlító vizsgálatok és kísérletek végezhetők a Közösségen belül az ezen irányelv akár kötelező erejű, akár szabad belátás szerint alkalmazható rendelkezései – beleértve a növényegészségüggyel kapcsolatosakat is – értelmében forgalomba hozott dísznövény-szaporítóanyag vagy dísznövények mintáinak utólagos vizsgálata érdekében. Az összehasonlító vizsgálatok és kísérletek a következőkre terjedhetnek ki:

 harmadik országokban előállított szaporítóanyagok,

 biogazdálkodásra alkalmas szaporítóanyagok,

 a genetikai változatosság megőrzésének elősegítését célzó intézkedésekkel kapcsolatosan forgalomba hozott szaporítóanyagok.

(3)  Ezeket az összehasonlító vizsgálatokat és kísérleteket a dísznövények szaporítóanyagaira vonatkozó vizsgálatok technikai módszereinek összehangolására és a szaporítóanyag által teljesítendő feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére használják.

(4)  A Bizottság a 17. cikkben említett eljárással összhangban megállapítja az elvégzendő összehasonlító vizsgálatok és kísérletek szükséges szabályait. A Bizottság tájékoztatja a 17. cikkben említett bizottságot a vizsgálatok és kísérletek végrehajtásának technikai szabályairól, valamint azok eredményeiről. Amennyiben problémák merülnek fel a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK irányelv ( 8 ) tárgyát képező szervezetekkel kapcsolatban, akkor a Bizottság tájékoztatja a Növény-egészségügyi Állandó Bizottságot, amellyel konzultálni kell olyan közösségi kísérletek jegyzőkönyvei kapcsán is, amelyek érintik a 2000/29/EK irányelv tárgyát képező szervezeteket.

(5)  A Közösség pénzügyi hozzájárulást nyújthat a (2) és a (3) bekezdés szerinti vizsgálatokhoz és kísérletekhez.

A pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a költségvetési hatóság által meghatározott éves előirányzatokat.

(6)  A közösségi pénzügyi hozzájárulás által támogatható vizsgálatok és kísérletek körét, valamint a pénzügyi hozzájárulás nyújtásának részletes szabályait a 17. cikkben megállapított eljárással összhangban kell meghatározni.

(7)  A (2) és a (3) bekezdés szerinti vizsgálatokat és kísérleteket kizárólag állami hatóságok vagy az állam felelőssége alatt eljáró jogi személyek végezhetik.

▼B

15. cikk

Az irányelv követelményeinek megfelelő szaporítóanyagok forgalmazására az irányelvben megállapítottakon kívül nem vonatkoznak a szállítóra, a minőségre, a növényegészségügyre, a címkézésre és a csomagolásra vonatkozó további korlátozások.

16. cikk

A 17. cikkben megállapított eljárással összhangban egy tagállam saját kérésére és bizonyos feltételek mellett egészében vagy részlegesen mentesülhet az irányelvben foglalt kötelezettségek alól bizonyos nemzetségek vagy fajok szaporítóanyagának olyan típusai vonatkozásában, amelyek termelése a tagállam területén minimális gazdasági jelentőséggel bír, kivéve ha ez ellentétes a 15. cikkel.



IX. CÍM

BIZOTTSÁGI ELJÁRÁSOK

▼M1

17. cikk

▼M3

(1)  A Bizottság munkáját a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) értelmében vett bizottságnak minősül.

▼M1

(2)  Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 11 ) 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam egy hónap.

(3)  A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

18. cikk

▼M3

(1)  A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

▼M1

(2)  Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 12 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

▼B



X. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1999. július 1-jéig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2)  Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

20. cikk

(1)  A 91/682/EGK irányelv 1999. július 1-jei hatállyal hatályát veszti az ezen irányelv melléklete A. részében megállapított átültetési és végrehajtási időszakkal kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

(2)  A hatályon kívül helyezett 91/682/EGK irányelvre történt hivatkozásokat az ezen irányelvre vonatkozó hivatkozásként, a melléklet B. részében foglalt megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

(3)  A 91/682/EGK irányelv értelmében elfogadott végrehajtási rendelkezések továbbra is hatályosak, ha új végrehajtási rendelkezések nem módosítják vagy nem helyezik hatályon kívül őket.

21. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.




MELLÉKLET

A. RÉSZ



A nemzeti jogba történő átültetés és a végrehajtás határideje

Irányelv

Átültetés határideje

Végrehajtás határideje

91/682/EGK (HL L 376., 1991.12.31., 21. o.)

1992. december 31.

5–11., 14., 15., 17., 19. és 24. cikk (valamennyi nemzetségre és fajra) 1993. december 31.

B. RÉSZ



Megfelelési táblázat

Ezen irányelv

91/682/EGK irányelv

1. cikk

1. és 2. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk

8. cikk

4. cikk

5. cikk

4. cikk

6. cikk

6. cikk

7. cikk

5. cikk

8. cikk

10. és 11. cikk

9. cikk

9. cikk

10. cikk

13. cikk

11. cikk

16. cikk

12. cikk

17. és 18. cikk

13. cikk

19. cikk

14. cikk

20. cikk

15. cikk

14. cikk

16. cikk

17. cikk

21. cikk

18. cikk

22. cikk

19. cikk

20. cikk

21. cikk



( 1 ) HL C 50., 1998.2.17., 8. o.

( 2 ) HL C 104., 1998.4.6., 40. o.

( 3 ) HL C 157., 1998.5.25., 3. o.

( 4 ) HL L 26., 1977.1.31., 20. o. A legutóbb a 98/2/EK bizottsági irányelvvel módosított irányelv (HL L 15., 1998.1.21., 34. o.)

( 5 ) HL L 61., 1997.3.3., 1. o. A legutóbb a 938/97/EK bizottsági rendelettel módosított rendelet (HL L 140., 1997.5.30., 1. o.)

( 6 ) HL L 376., 1991.12.31., 21. o.

( 7 ) HL L 365., 1994.12.31., 10. o.

( 8 ) HL L 169., 2000.7.10., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított irányelv.

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

( 11 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 12 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.