1997R0515 — HU — 01.09.2016 — 004.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

A TANÁCS 515/97/EK RENDELETE

(1997. március 13.)

a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről

(HL L 082, 1997.3.22., 1. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

 M1

A TANÁCS 807/2003/EK RENDELETE (2003. április 14.)

  L 122

36

16.5.2003

►M2

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 766/2008/EK RENDELETE (2008. július 9.)

  L 218

48

13.8.2008

►M3

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/1525 RENDELETE (2015. szeptember 9.)

  L 243

1

18.9.2015


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 289, 3.10.2014, o 23  (515/1997)




▼B

A TANÁCS 515/97/EK RENDELETE

(1997. március 13.)

a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről



1. cikk

(1)  E rendelet megállapítja, hogy a tagállamokban a vám- és mezőgazdasági jogszabályok végrehajtásáért felelős közigazgatási hatóságok e szabályok betartásának biztosítása érdekében hogyan működjenek együtt egymással és a Bizottsággal a közösségi rendszer keretében.

(2)  E rendelet rendelkezései nem alkalmazhatók ott, ahol átfedést okoznak a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásra, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok alkalmazása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködésével kapcsolatos különös rendelkezésekkel.

2. cikk

(1)  E rendelet alkalmazásában:

▼M3

  „vámjogszabályok”: a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 5. cikkének 2. pontjában meghatározott vámjogszabályok,

▼B

  „mezőgazdasági jogszabályok”: a közös mezőgazdasági politika keretében elfogadott rendelkezések és a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó árukra vonatkozóan elfogadott különleges szabályok,

  „megkereső hatóság”: a segítséget kérő tagállam illetékes hatósága,

  „megkeresett hatóság”: azon tagállam illetékes hatósága, amelyhez segítségért fordulnak,

  „közigazgatási vizsgálat”: minden olyan ellenőrzés, vizsgálat és az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott közigazgatási hatóság tisztviselői által, feladataik ellátása során meghozott egyéb intézkedés, melynek célja a vám- és mezőgazdasági jogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása, és adott esetben az ezen jogszabályokat megsérteni látszó műveletek szabálytalan jellegének ellenőrzése, kivéve, ha az intézkedés igazságügyi hatóság megkeresésére vagy felhatalmazására történik; a „közigazgatási vizsgálat” a 20. cikkben említett közösségi küldetésekre is kiterjed,

  „személyes adatok”: az azonosított vagy azonosítható magánszeméllyel kapcsolatos összes információ; azonosítható személy az, aki közvetlenül vagy közvetve azonosítható, különösen az azonosító számára vagy rá jellemző, egy vagy több, fizikai, pszichológiai, pszichikai, gazdasági, kulturális vagy szociális identitására vonatkozó tényezőre való hivatkozással,

▼M2

  „operatív elemzés”: azon műveletekre vonatkozó elemzés, amelyek a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokkal ellentétesek vagy ellentétesnek tűnnek, és amely az alábbi egymást követő szakaszokból áll:

 

a) információgyűjtés, beleértve a személyes adatokat;

b) az információforrás és az információk megbízhatóságának értékelése;

c) kutatás és az ezen információk közötti vagy ezen információk és más jelzésértékű adatok közötti kapcsolatok módszeres bemutatása és értelmezése;

d) megállapítások, hipotézisek vagy ajánlások megfogalmazása, amelyeket az illetékes hatóságok és a Bizottság közvetlenül felhasználhat kockázattal kapcsolatos információként a vám- és mezőgazdasági jogszabályokat sértő más műveletek megelőzésére és felderítésére, és/vagy az e műveletekbe bevont személy vagy vállalkozás pontos azonosítására,

  „stratégiai elemzés”: a vám- és mezőgazdasági jogszabályok megsértéseire vonatkozó általános tendenciák kutatása és bemutatása a vám- és mezőgazdasági jogszabályokba ütköző műveletek bizonyos formái által jelentett fenyegetés, e műveletek léptékének és hatásának felmérése révén, a prioritások későbbi meghatározása, a jelenség vagy fenyegetés jobb megértése, a fellépésnek a csalás megelőzése és felderítése irányába történő újra-összpontosítása, valamint a szolgáltatások szervezésének felülvizsgálata céljából. Stratégiai elemzéshez csak azonosításra alkalmas tényezőket nem tartalmazó adatok használhatók,

  „rendszeres automatikus adatcsere”: előre meghatározott információ előzetes kérelem nélküli, előre meghatározott, rendszeres időközönkénti közlése,

  „esetenkénti automatikus adatcsere”: előre meghatározott információ előzetes kérelem nélküli, az információ hozzáférhetővé válásakor történő, rendszeres közlése,

▼M3

  „az Unió vámterülete”: a 952/2013/EU rendelet 4. cikkében meghatározott uniós vámterület,

  „fuvarozók”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 40. pontja szerinti személyek.

▼B

(2)  Minden tagállam átadja a többi tagállamnak és a Bizottságnak az e rendelet alkalmazása céljából kijelölt illetékes hatóságainak jegyzékét.

E rendelet alkalmazásában az „illetékes hatóságok” az előző albekezdés szerint kijelölt hatóságok.

▼M2

2a. cikk

E rendelet más rendelkezéseinek sérelme nélkül, valamint annak célkitűzései elérésének érdekében, különösen abban az esetben, ha vám-árunyilatkozat vagy egyszerűsített árunyilatkozat nem kerül benyújtásra, vagy ha az hiányos, vagy ha okkal feltételezhető, hogy az abban közölt adatok hamisak, a Bizottság és az egyes tagállamok illetékes hatóságai kicserélhetik bármely más tagállam illetékes hatóságaival vagy a Bizottsággal a következő adatokat:

a) a vállalkozás neve;

b) kereskedelmi név;

c) a vállalkozás címe;

d) a vállalkozás héa-azonosító száma;

e) a jövedékiadó-azonosító szám ( 2 );

f) információ arról, hogy a héa-azonosító szám és/vagy a jövedékiadó-azonosító szám használatban van-e;

g) a vállalkozás középvezetőinek, igazgatóinak és, ha rendelkezésre áll, főrészvényeseinek neve;

h) a számla száma és kiállításának időpontja; és

i) a kiszámlázott összeg.

Ez a cikk csak a 2. cikk (1) bekezdésének első francia bekezdésében említett árumozgásokra alkalmazandó.

▼B

3. cikk

Amennyiben a nemzeti hatóságok úgy döntenek, hogy a közigazgatási segítségnyújtásra irányuló megkeresésre vagy az e rendeleten alapuló értesítésre válaszolva olyan intézkedéseket is magában foglaló lépést tesznek, amely csak igazságügyi hatóság felhatalmazásával vagy megkeresésére hajtható végre:

 az így kapott, a vám- és mezőgazdasági jogszabályok alkalmazására vonatkozó minden információt, vagy legalább

 az iratok azon lényeges részeit, amelyek a csalárd gyakorlat megállításához szükségesek

az e rendeletben előírt közigazgatási együttműködés keretében átadják.

Azonban minden ilyen értesítéshez szükség van az igazságügyi hatóság előzetes engedélyére, ha azt a nemzeti jog előírja.



I. CÍM

SEGÍTSÉGNYÚJTÁS MEGKERESÉS ALAPJÁN

4. cikk

(1)  A megkereső hatóság megkeresésére a megkeresett hatóság átad minden olyan információt, amellyel biztosítható a vám- és mezőgazdasági jogszabályok rendelkezéseinek betartása, különös tekintettel:

 a vámok és vámokkal azonos hatású díjak, valamint a közös agrárpolitika keretében vagy az egyes mezőgazdasági termékekből előállított termékekre vonatkozó külön rendelkezésekben előírt mezőgazdasági lefölözések és egyéb behozatali terhek alkalmazása,

 az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból történő finanszírozási rendszer részét képező tevékenységekre.

(2)  A kért információ beszerzése során a megkeresett hatóság vagy az a közigazgatási hatóság, amelyhez fordult, úgy jár el, mintha saját nevében vagy országa más hatóságának megkeresésére járna el.

5. cikk

A megkereső hatóság megkeresésére a megkeresett hatóság átad minden, a birtokában lévő vagy a 4. cikk (2) bekezdésében említett módon megszerzett, a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályok által szabályozott tevékenységekre vonatkozó tanúsítványt, dokumentumot vagy az ilyen dokumentum hiteles másolatát.

6. cikk

(1)  A megkereső hatóság megkeresésére a megkeresett hatóság a székhelye szerinti tagállamban hatályos jogszabályok figyelembevétele mellett tájékoztatja a címzettet, vagy gondoskodik a címzett tájékoztatásáról minden, a közigazgatási hatóságoktól származó, a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályok alkalmazására vonatkozó okiratról, illetve határozatról.

(2)  Azokhoz a kérelmekhez, amelyek megnevezik az átadásra kerülő okirat vagy határozat tárgyát, mellékelni kell a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy egyik hivatalos nyelvén készült fordítást, a megkeresett hatóság azon jogának sérelme nélkül, hogy lemondjon az ilyen fordításról.

7. cikk

A megkereső hatóság megkeresésére a megkeresett hatóság a működési területén lehetőség szerint különleges megfigyelést alkalmaz vagy gondoskodik az ilyen megfigyelésről:

a) a személyek, különösen mozgásuk tekintetében, ha nyomós okkal feltételezhető, hogy sértik a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokat;

b) az áruk tárolási helyei tekintetében, ha okkal feltételezhető, hogy ezeket a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokkal ellentétes szállítási műveletekre kívánják felhasználni;

c) az áruk mozgása tekintetében, ha feltehető, hogy azzal sérthetik a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokat;

d) a szállítási eszközök tekintetében, ha nyomós okkal feltételezhető, hogy azokat a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokat sértő műveletek lebonyolítására használják.

8. cikk

A megkereső hatóság megkeresésére a megkeresett hatóság átad minden birtokában lévő vagy a 4. cikk (2) bekezdésében említett módon megszerzett, a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokat sértő, észlelt vagy tervezett, vagy a megkereső hatóság számára sértőnek látszó tevékenységekre, valamint adott esetben a 7. cikk alapján végzett különleges megfigyelés eredményeire vonatkozó információt, különösen jelentéseket és más dokumentumokat vagy azok hitelesített másolatait vagy kivonatait.

Eredeti dokumentumokat és tárgyakat azonban csak akkor lehet átadni, ha ez nem ellentétes a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállamban hatályos jogszabályokkal.

9. cikk

(1)  A megkeresett hatóság a megkereső hatóság megkeresésére lefolytatja, vagy gondoskodik arról, hogy más hatóság lefolytassa a megfelelő közigazgatási vizsgálatot a vám- és mezőgazdasági jogszabályokat sértő vagy a megkereső hatóság számára sértőnek látszó tevékenységek tekintetében.

A megkeresett hatóság vagy az általa megkeresett közigazgatási hatóság a közigazgatási vizsgálatot úgy folytatja le, mintha saját nevében vagy országa más hatóságának megkeresésére járna el.

A megkeresett hatóság az ilyen közigazgatási eljárás eredményéről értesíti a megkereső hatóságot.

(2)  A megkereső hatóság és a megkeresett hatóság közötti megállapodás alapján a megkereső hatóság által kijelölt tisztviselők jelen lehetnek az (1) bekezdésben említett közigazgatási vizsgálat során.

A közigazgatási vizsgálatot mindig a megkeresett hatóság tisztviselői végzik. A megkereső hatóság tisztviselői saját kezdeményezésre nem vehetik át a megkeresett hatóság tisztviselőinek ellenőrzési hatáskörét. Azonban beléphetnek ugyanazokba a helyiségekbe, és megkaphatják ugyanazokat a dokumentumokat, mint a megkeresett hatóság tisztviselői, de csak azok közvetítése révén, kizárólag a folyamatban lévő közigazgatási vizsgálat céljából.

Amennyiben a büntetőeljárásokról szóló nemzeti rendelkezések bizonyos intézkedéseket a nemzeti jogszabályokban külön meghatározott tisztviselők számára tartanak fenn, a megkereső hatóság tisztviselői nem vehetnek részt az ilyen intézkedésekben. Házkutatásokban vagy a büntetőeljárás alá vont személyek hivatalos kihallgatásában semmilyen esetben sem vehetnek részt. A 3. cikkben meghatározott feltételek szerint szerzett információhoz azonban hozzáférhetnek.

10. cikk

A megkereső hatóság és a megkeresett hatóság közötti megállapodás alapján és a megkeresett hatóság által megállapított rendelkezések szerint, a megkereső hatóság által megfelelően felhatalmazott tisztviselők a számukra szükséges, a megkeresett hatóság tagállama szerinti közigazgatási hivatal tisztviselői rendelkezésére álló dokumentumokból származó információt kérhetnek a vám- és mezőgazdasági ügyekkel kapcsolatos jogalkalmazásról az ilyen hivataloktól. E tisztviselőknek jogukban áll az említett dokumentumokról másolatot készíteni.

11. cikk

A 9. és a 10. cikkel összhangban, a megkereső hatóság másik tagállamban lévő tisztviselőjének bármikor képesnek kell lennie arra, hogy olyan írásos meghatalmazást mutasson be, amelyből személyazonossága és hivatalos feladata kiderül.

▼M3

12. cikk

Az 51. cikk sérelme nélkül, a megkeresett hatóság tisztviselői által beszerzett és a 4–11. cikk szerinti segítségnyújtás során a megkereső hatóságnak átadott információ – ideértve a dokumentumokat, azok hitelesített másolatait, tanúsítványokat, a közigazgatási hatóságoktól származó valamennyi eszközt, illetve határozatot, jelentést és bármely adatot –, ahhoz hasonlóan, mintha az eljárás helye szerinti tagállamban szerezték volna be, felhasználható bizonyítéknak minősülhet:

a) a megkereső hatóság tagállamában indított közigazgatási eljárásban, beleértve a későbbi fellebbviteli eljárásokat is;

b) a megkereső hatóság tagállamában indított bírósági eljárásban, kivéve, ha a megkeresett hatóság az információ továbbítása során kifejezetten ennek ellenkezőjét kéri.

▼B



II. CÍM

ÖNKÉNTES SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

13. cikk

Az egyes tagállamok illetékes hatóságai a 14. és 15. cikkben megállapítottak szerint előzetes megkeresés nélkül is segítséget nyújtanak más tagállam illetékes hatóságainak.

14. cikk

Amennyiben a vám- vagy a mezőgazdasági jogszabályok betartásának biztosítása érdekében hasznos, valamennyi tagállam illetékes hatóságai:

a) lehetőség szerint különleges megfigyelést végeznek vagy végeztetnek a 7. cikkben leírtak szerint;

b) átadják a többi érintett tagállam illetékes hatóságainak a birtokukban lévő összes információt, különösen a vám- és mezőgazdasági jogszabályokat sértő vagy sértőnek látszó tevékenységekre vonatkozó jelentéseket és egyéb dokumentumokat vagy azok hitelesített másolatait vagy kivonatait.

15. cikk

►M2  (1) ◄   Az egyes tagállamok illetékes hatóságai haladéktalanul megküldik a többi tagállam illetékes hatóságainak a vám- és mezőgazdasági jogszabályokat sértő vagy sértőnek látszó tevékenységekre vonatkozó összes fontos információt, különös tekintettel az érintett árukra és az ilyen tevékenységek folytatásának új módjaira és eszközeire.

▼M2

(2)  Az egyes tagállamok illetékes hatóságai rendszeres automatikus adatcsere vagy esetenkénti automatikus adatcsere révén szintén közölhetnek bármely más érintett tagállam illetékes hatóságával a közösségi vámterület és más területek között az áruk belépésére, kilépésére, továbbítására, tárolására és végfelhasználására – beleértve a postai forgalmat – vonatkozóan, valamint nem közösségi és végfelhasználásra szánt áruk közösségi vámterületen belüli jelenlétére és mozgására vonatkozóan kapott információkat, amennyiben ez szükséges a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokkal ellentétes vagy ellentétesnek tűnő műveletek megelőzéséhez vagy felderítéséhez.

▼M3

16. cikk

Az 51. cikk sérelme nélkül, az adatközlő hatóság tisztviselői által beszerzett és a 13–15. cikk szerinti segítségnyújtás során a fogadó hatóságnak átadott információ – ideértve a dokumentumokat, azok hitelesített másolatait, tanúsítványokat, a közigazgatási hatóságoktól származó valamennyi eszközt, illetve határozatot, jelentést és bármely adatot –, ahhoz hasonlóan, mintha az eljárás helye szerinti tagállamban szerezték volna be, felhasználható bizonyítéknak minősülhet:

a) a fogadó hatóság szerinti tagállam közigazgatási eljárásában, beleértve a későbbi fellebbviteli eljárásokat is;

b) a fogadó hatóság szerinti tagállam bírósági eljárásában, kivéve, ha a adatközlő hatóság az információ továbbítása során kifejezetten ennek ellenkezőjét kéri.

▼B



III. CÍM

KAPCSOLAT A BIZOTTSÁGGAL

17. cikk

(1)  Az egyes tagállamok illetékes hatóságai haladéktalanul átadják a Bizottságnak:

a) az összes fontosnak tekintett információt:

 a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályok megsértésében szerepet játszó vagy vélhetően szerepet játszó árukról,

 a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályok megsértésére alkalmazott vagy vélhetően alkalmazott módszerekről vagy gyakorlatról,

 a vámok és a mezőgazdaság terén a csalási tendenciák feltárásához hozzájáruló segítségkérésekről, intézkedésekről és a 4-16. cikk alkalmazásával kapcsolatban az információcseréről;

b) minden, e rendelet alkalmazása során láthatóvá vált, vagy arra visszavezethető, a vám- és mezőgazdasági jogszabályok terén meglévő hiányosságokra vagy joghézagokra vonatkozó információt.

(2)  A Bizottság haladéktalanul átadja a tagállamok illetékes hatóságainak a vám- és mezőgazdasági jogszabályok érvényesítésében őket segítő, tudomására jutott információkat.

18. cikk

(1)  Ha egy tagállam illetékes hatóságainak olyan tevékenység jut tudomására, amely különösen fontos közösségi szintű vám- vagy mezőgazdasági jogszabályt sért, vagy sértőnek látszik, különösen:

▼M2

 ha az más tagállamban vagy harmadik országokban is következménnyel jár vagy járhat, vagy

▼B

 ha a fenti hatóságok valószínűsítik, hogy hasonló tevékenységeket más tagállamokban is folytathatnak,

haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a saját kezdeményezésre vagy a Bizottság indokolt megkeresésére válaszolva, az összes fontos információ, adott esetben okmányok vagy azok másolatai vagy kivonatai átadásával, a tények megállapítása céljából, hogy a Bizottság összehangolhassa a tagállamok által teendő lépéseket.

A Bizottság átadja ezen információkat a többi tagállam illetékes hatóságainak.

▼M2

A Bizottság által közölt információ átvételét követő hat hónapon belül a tagállamok illetékes hatóságai benyújtják a Bizottságnak az ezen információk alapján általuk hozott csalás elleni intézkedések összefoglalóját. A Bizottság az összefoglalók alapján rendszeresen jelentéseket készít és küld a tagállamoknak a tagállamok által hozott intézkedések eredményeiről.

▼B

(2)  Ha a tagállam illetékes hatóságai az (1) bekezdésre hivatkoznak, nem kell átadniuk a 14. cikk b) pontjában és a 15. cikkben meghatározott információt a többi érintett tagállam illetékes hatóságainak.

(3)  A Bizottság indokolt megkeresésére válaszolva, a tagállam illetékes hatóságai a 4-8. cikkben megállapított módon járnak el.

(4)  Ha a Bizottság úgy véli, hogy egy vagy több tagállamban szabálytalanság fordult elő, tájékoztatja erről a tagállamot vagy tagállamokat, és ez a tagállam vagy tagállamok mielőbb lefolytatja, illetve lefolytatják a vizsgálatot, amelynél a Bizottság tisztviselői jelen lehetnek az e rendelet 9. cikke (2) bekezdésében és 11. cikkében megállapítottak szerint.

Az érintett tagállam vagy tagállamok mielőbb tájékoztatják a Bizottságot a vizsgálat eredményeiről.

(5)  A Bizottság tisztviselői a 10. cikkben meghatározott információkat az e cikkben megállapított feltételek szerint közös megegyezéssel gyűjthetik össze.

(6)  E cikk nem érinti a Bizottság információkhoz és azok ellenőrzéséhez való más hatályos jogszabályok alapján fennálló jogát.

▼M2

(7)  A Közösségi Vámkódex a kockázatkezelés közös keretének felállítására vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Bizottság és a tagállamok között a 17. és 18. cikkek értelmében kicserélt adatok tárolhatók és felhasználhatók stratégiai vagy operatív elemzések céljára.

(8)  A tagállamok és a Bizottság kicserélhetik az e rendelet értelmében végzett operatív és stratégiai elemzések eredményeit.

18a. cikk

▼M3

(1)  A tagállamok hatásköreinek sérelme nélkül, továbbá annak érdekében, hogy a 29. cikkben említett hatóságok segítséget kapjanak olyan áruk mozgásának felderítésében, amelyek a vám- és mezőgazdasági jogszabályokat potenciálisan sértő műveletek tárgyát képezik, illetve olyan szállítóeszközök – beleértve a konténereket – mozgásának feltérképezésében, amelyeket e célra használnak fel, a Bizottság nyilvántartást hoz létre és kezel a fuvarozók által bejelentett adatokról (a továbbiakban: a szállítási nyilvántartás). A szállítási nyilvántartáshoz az említett hatóságok közvetlenül hozzáférhetnek. Ezek a hatóságok többek között adatok elemzésére és információk cseréjére használhatják a szállítási nyilvántartást, kizárólag az e rendelet szerinti célokból.

(2)  A szállítási nyilvántartás kezelése keretében a Bizottság jogosult:

a) az adatok tartalmához való hozzáférésre és annak kivonatolására és tárolására, ennek eszközétől és formájától függetlenül, valamint az adatoknak a szellemi tulajdonjogokra alkalmazandó jogszabályok tiszteletben tartásával történő felhasználására. A Bizottság megfelelő biztosítékokat hoz létre, köztük technikai és szervezési intézkedéseket, valamint az érintettekkel kapcsolatos átláthatósági követelményeket vezet be. Az érintetteknek jogosultsággal kell rendelkezniük az adatokba való betekintés és azok helyesbítése vonatkozásában;

b) a szállítási nyilvántartásban hozzáférhető vagy abból kinyert adatok összehasonlítására, szembeállítására, indexálására, más adatforrásokból történő bővítésére és elemzésére a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 3 ) megfelelően;

c) a szállítási nyilvántartásban található adatoknak az e rendelet 29. cikkében említett hatóságok részére elektronikus adatfeldolgozási technikák használatával történő rendelkezésre bocsátására.

▼M2

(3)  Az e cikkben említett adatok különösen a konténerek és/vagy szállítóeszközök, áruk mozgására, és az e mozgásokban érintett személyekre vonatkoznak. Az adatok magukban foglalják, ha rendelkezésre állnak, az alábbiakat:

a) a konténerek mozgása vonatkozásában:

 a konténer száma,

 a konténer rakodási állapota,

 a mozgás napja,

 a mozgás típusa (megrakva, üres, határon áthaladt, beérkezett, kiment, stb.),

 a hajó neve vagy a szállítóeszköz rendszáma,

 a hajóút/út száma,

 hely,

 fuvarlevél vagy más szállítási okmány;

b) szállítóeszközök mozgásánál:

 a hajó neve vagy a szállítóeszköz rendszáma,

 fuvarlevél vagy más szállítási okmány,

 a konténerek mennyisége,

 a rakomány súlya,

 az áruk leírása és/vagy kódja,

 a foglalás száma,

 a vámzár száma,

 az első rakodási hely,

 a végső kirakodási hely,

 az átrakodás helyei,

 a végső kirakodási helyre érkezés várható időpontja;

c) az a) és b) pontban említett mozgásokban közreműködő személyek esetében: név, leánykori név, utónevek, korábbi vezetéknevek, felvett nevek, születési idő és hely, állampolgárság, nem és cím;

d) az a) és b) pontban említett mozgásokban közreműködő vállalkozások esetében: a vállalkozás neve, a vállalkozás tevékenysége keretében használt név, a székhely, cégbejegyzési szám, héa-azonosító szám, jövedékiadó-azonosító szám, valamint a tulajdonosok, a szállítók, a címzettek, a szállítmányozók, a fuvarozók és a nemzetközi logisztikai láncban közreműködő más közvetítők vagy személyek címe.

▼M3

(4)  Az e cikk (3) bekezdésében említett konténermozgásokat illetően a Bizottság létrehozza és kezeli a jelentett konténerállapot-üzenetekre vonatkozó nyilvántartást (a továbbiakban: állapotüzenet-nyilvántartás). A állapotüzenet-nyilvántartáshoz a 29. cikkben említett hatóságok közvetlenül hozzáférhetnek Az e cikk(1) bekezdésében említett azon fuvarozók, amelyek a konténerek mozgásával és állapotával kapcsolatos adatokat tárolnak vagy amelyek megbízásából más szolgáltató ilyen adatokat tárol, a konténerállapot-üzeneteket az alábbiak bármelyike tekintetében jelentik a tagállami vámügyi hatóságoknak:

a) olyan konténerek, amelyeket valamely harmadik országból tengeri hajóval kívánnak behozni az Unió vámterületére, a következők kivételével:

 olyan konténerek, amelyek egy adott tengeri hajó fedélzetén maradnak annak útja során, és az Unió vámterületét ugyanazon tengeri hajó fedélzetén hagyják el, továbbá

 olyan konténerek, amelyeket az adott út során más áruk ki- és berakodásának lehetővé tétele érdekében kiraknak, majd újból felraknak ugyanazon tengeri hajó fedélzetére, és az Unió vámterületét ugyanazon tengeri hajó fedélzetén hagyják el;

b) olyan konténerek, amelyeket tengeri hajóval szállítanak az Unió vámterületéről egy harmadik országba, és amelyekben az áruk szállítmányai az alábbiak hatálya alá tartoznak:

 a 92/84/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) 2. cikke,

 a 2011/64/EU tanácsi irányelv ( 5 ) 2. cikke, vagy

 a 2003/96/EK tanácsi irányelv ( 6 ) 2. cikkének (1) bekezdése.

A fuvarozóknak közvetlenül az állapotüzenet-nyilvántartásba kell továbbítaniuk az adatokat.

▼M3

(5)  A konténerállapot-üzeneteket az alábbi időszakokban kell jelenteni:

a) attól az időponttól, amikor a konténert az uniós vámterületre való behozatala vagy az onnan való kivitele előtt üresnek jelentették, addig az időpontig, amikor a konténert ismét üresnek jelentik;

b) az Unió vámterületére való fizikai megérkezést legalább három hónappal megelőző időponttól az Unió vámterületére való belépést egy hónappal követő időpontig, azokban az esetekben, amikor a konténer kiürülésével kapcsolatos esemény meghatározásához szükséges konkrét konténerállapot-üzenetek egy adott esetben nem érhetők el a fuvarozók elektronikus nyilvántartásában; vagy

c) az Unió vámterületéről való kilépést követően legalább három hónapig, azokban az esetekben, amikor a konténer kiürülésével kapcsolatos esemény meghatározásához szükséges konténerállapot-üzenetek nem érhetők el a fuvarozó elektronikus nyilvántartásában.

(6)  A fuvarozók jelentik az alábbi eseményekre vagy azokkal egyenértékű eseményekre vonatkozó konténerállapot-üzeneteket, amennyiben ezek az események ismertek a fuvarozó számára, és amelyek vonatkozásában az adatokat az elektronikus nyilvántartásaikban létrehozták, összegyűjtötték, illetve tárolják:

 a foglalás visszaigazolása,

 megérkezés a be- vagy kirakodási helyre,

 indulás a be- vagy kirakodási helyről,

 szállító eszközre történő berakodás vagy arról történő kirakodás,

 csomagolási vagy kibontási utasítás,

 a csomagolás vagy kibontás visszaigazolása,

 a terminálon belüli mozgás,

 a terminálkapunál történő vizsgálat,

 nagyjavításra küldés.

Minden tagállam szankciókat határoz meg az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítésének, illetve a hiányos vagy valótlan adatszolgáltatásnak az esetére. Az ilyen szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(7)  A Bizottságon belül kizárólag az erre felhatalmazott elemzők dolgozhatják fel a (2) bekezdés b) és c) pontjában említett személyes adatokat.

Azokat a személyes adatokat, amelyek nem szükségesek az áruk mozgásának (1) bekezdésben említett felderítéséhez, azonnal törölni kell, vagy belőlük törölni kell az azonosításra alkalmas elemeket. Az adatok minden esetben legfeljebb három évig tárolhatók.

A Bizottság megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítése, véletlen elvesztése vagy engedély nélküli közlése, megváltoztatása vagy bármely más jogellenes feldolgozása elleni védelme érdekében.

(8)  A fuvarozóktól kapott adatokat csak az azon cél eléréséhez szükséges ideig szabad tárolni, amelyre azokat felvették, és nem tárolhatók öt évnél tovább.

(9)  A Bizottság és a tagállamok védelemben részesítik a fuvarozóktól kapott bizalmas üzleti információkat.

A Bizottság és a tagállamok a nemzeti és uniós joggal összhangban a legmagasabb szintű technikai, szervezési és személyzetbiztonsági jellegű szakmai titoktartási szabályokat vagy a bizalmas kezeléssel kapcsolatos egyéb előírásokat alkalmaznak a kijelölt szakértőik vonatkozásában.

Amennyiben valamely tagállam az állapotüzenet-nyilvántartáson keresztül megosztott egyes információk bizalmas kezelését kéri, a Bizottság és a többi tagállam biztosítja e kérés teljesítését.

▼M2

18b. cikk

(1)  A Bizottság jogosult arra, hogy harmadik országok, valamint európai és nemzetközi szervezetek és ügynökségek összekötő tisztjei részére képzést és – a pénzügyi támogatást kivéve – mindenfajta támogatást adjon.

(2)  A Bizottság szaktudást, technikai vagy logisztikai segítségnyújtást, képzési vagy kommunikációs tevékenységet, illetve más operatív támogatást bocsáthat a tagállamok rendelkezésére, e rendelet célkitűzéseinek elérése, valamint feladataik teljesítése érdekében az Európai Unióról szóló szerződés 29. és 30. cikkében említett vámügyi együttműködés végrehajtása keretében.

▼M3

18c. cikk

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezéseket fogad el a konténerállapot-üzenetek jelentési gyakoriságával, adatformátumával és továbbítási módjával kapcsolatban.

A végrehajtási jogi aktusokat a 43a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni, legkésőbb 2016. február 29-ig.

18d. cikk

(1)  A Bizottság létrehozza és kezeli a következőkre vonatkozó nyilvántartást (a továbbiakban: behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartás):

a) áruk behozatala;

b) áruk továbbítása; továbbá

c) áruk kivitele, amennyiben az e pontban említett áruk

i. a 92/84/EGK irányelv 2. cikke;

ii. a 2011/64/EU irányelv 2. cikke; vagy

iii. a 2003/96/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdése hatálya alá tartoznak.

A behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartást a 2454/93/EGK bizottsági rendelet ( 7 ) 37. és 38. mellékletében részletezett módon kell tárolni.

A Bizottság a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet alapján általa üzemeltetett forrásokból származó adatokról rendszeresen másolatot készít, amit aztán rögzíti a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartásban. A tagállamok az adatok és a tagállami információtechnológiai infrastruktúra meglététől függően az áruk egy adott tagállamon belüli továbbítására és a közvetlen kivitelre vonatkozó adatokat is benyújthatnak a Bizottságnak.

Az e rendelet 29. cikkében említett, a Bizottság által kijelölt szervezeti egységek és a 29. cikkben említett nemzeti hatóságok az e rendelet szerinti célokból felhasználhatják a nyilvántartást arra, hogy elemezzék az adatokat, valamint a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartásban foglalt adatokat összevessék az állapotüzenet-nyilvántartásba továbbított konténerállapot-üzenetekkel, és információt cserélhetnek az összevetés eredményéről.

(2)  A behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartáshoz az e rendelet 29. cikkében említett nemzeti hatóságok férhetnek hozzá. A Bizottságon belül kizárólag a kijelölt elemzők jogosíthatók fel a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartásban szereplő adatok feldolgozására.

A tagállamok közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a következőkhöz:

a) az érintett tagállamban kiállított és benyújtott összes vámáru-nyilatkozat adatai;

b) a 2454/93/EGK rendeletben meghatározott és az adott tagállam hatóságai által kiadott EORI-számmal rendelkező gazdasági szereplőkre vonatkozó adatok;

c) továbbítási adatok;

d) az e rendelet 41b. cikkének (2) bekezdése szerinti személyes adatok kivételével minden egyéb adat.

Azok az illetékes hatóságok, amelyek adatokat vettek fel az e rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett váminformációs rendszerbe, illetve az e rendelet 41b. cikkével összhangban vizsgálati fájlból származó adatot vettek fel az e rendelet 41a. cikkének (1) bekezdésében említett vámügyirat-azonosítási adatbázisba, az adott bejegyzéssel vagy fájllal kapcsolatos összes olyan adathoz hozzáférhetnek, amelyet a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartás tartalmaz.

(3)  A Bizottság által a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartásban szereplő adatok körében végzett személyesadat-feldolgozásra a 45/2001/EK rendelet alkalmazandó.

A Bizottságot a 45/2001/EK rendelet 2. cikke d) pontja értelmében vett adatkezelőnek kell tekinteni.

Az európai adatvédelmi biztos a 45/2001/EK rendelet 27. cikkének megfelelően előzetesen ellenőrzi a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartást.

A behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartásban szereplő adatok nem tárolhatók öt évnél tovább, mely időtartam indokolt esetben további két évvel meghosszabbítható.

(4)  A behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartás nem tartalmazhat a 45/2001/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése szerinti különleges adatkategóriákat.

A Bizottság megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítése, véletlen elvesztése vagy engedély nélküli közlése, megváltoztatása és hozzáférhetővé tétele vagy bármely más jogellenes feldolgozása elleni védelme érdekében.

(5)  A Bizottság és a tagállamok biztosítják a bizalmas üzleti információk védelmét. A Bizottság és a tagállamok a nemzeti és uniós joggal összhangban a legmagasabb szintű technikai, szervezési és személyzetbiztonsági jellegű szakmai titoktartási szabályokat vagy a bizalmas kezeléssel kapcsolatos egyéb előírásokat alkalmaznak a kijelölt szakértőik vonatkozásában.

Amennyiben valamely tagállam a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartáson keresztül megosztott egyes információk bizalmas kezelését kéri, a Bizottság és a többi tagállam biztosítja e kérés teljesítését.

18e. cikk

A Bizottság felkérheti a tagállamokat, hogy a vámjogszabályok végrehajtásával kapcsolatos vizsgálatok tekintetében továbbítsák részére az azon behozatali és kiviteli vámáru-nyilatkozatokat kísérő okmányokat, amelyekre vonatkozóan a gazdasági szereplők kísérő okmányokat készítettek vagy gyűjtöttek.

Az első bekezdésben említett megkeresést az illetékes hatóságokhoz kell intézni. Amennyiben valamely tagállam egynél több illetékes hatóságot jelölt ki, meg kell jelölnie a Bizottság megkeresésének megválaszolására illetékes közigazgatási egységet.

A tagállam a Bizottság megkeresésének kézhezvételétől számított négy héten belül:

 vagy indokolt esetben egy újabb hathetes időszakon belül megküldi a kért okmányokat,

 értesíti a Bizottságot arról, hogy a megkeresésnek nem lehetett eleget tenni, mert a gazdasági szereplő nem bocsátotta rendelkezésre a kért információkat, vagy

 valamely tagállami közigazgatási vagy igazságügyi hatóság a 3. cikk szerinti határozatára tekintettel elutasítja a megkeresést.

▼B



IV. CÍM

KAPCSOLATOK HARMADIK ORSZÁGOKKAL

▼M2

19. cikk

Amennyiben az érintett harmadik ország jogilag kötelezettséget vállal arra, hogy megadja a szükséges segítséget azon műveletek szabálytalan jellegét bizonyító elemek összegyűjtéséhez, amelyekről megállapították, hogy a vám- és mezőgazdasági jogszabályokba ütköznek, az e rendelet alkalmazásában megszerzett információk részére átadhatóak:

 vagy a Bizottság, illetve az érintett tagállam által, adott esetben azon tagállam illetékes hatóságainak előzetes beleegyezésével, amelyektől az adatok származnak,

 vagy közös fellépés keretében a Bizottság, illetve az érintett tagállamok által, ha az információk egynél több tagállamtól származnak, azon tagállamok illetékes hatóságainak előzetes beleegyezésével, amelyektől az adatok származnak.

A tagállamoktól származó tájékoztatások az adott tagállam személyes adatok harmadik országoknak történő átadására alkalmazandó belső szabályainak tiszteletben tartásával történnek.

Mindegyik esetben biztosítani kell, hogy az érintett harmadik ország szabályai a 45. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározottal azonos szintű védelmet biztosítsanak.

▼B

20. cikk

(1)  E rendelet céljának elérése érdekében a Bizottság a 19. cikkben meghatározott feltételek szerint közösségi közigazgatási és vizsgálati együttműködési küldetéseket hajthat végre harmadik országokban a tagállamok illetékes hatóságaival folytatott koordináció és szoros együttműködés keretében.

(2)  Az (1) bekezdésben említett, harmadik országokban végrehajtott közösségi küldetéseket a következő feltételek szabályozzák:

a) a küldetések közösségi kezdeményezésre jönnek létre, adott esetben, az Európai Parlament által adott információ, illetve egy vagy több tagállam kérése alapján;

b) a küldetéseket az e célra kinevezett közösségi tisztviselők, illetve az érintett tagállam(ok) által e célra kinevezett tisztviselők hajtják végre;

c) a küldetéseket a Bizottság és az érintett tagállamok közötti megállapodás alapján a Közösség nevében tagállami tisztviselők is végrehajthatják, különösen harmadik országgal kötött kétoldalú segítségnyújtási megállapodás keretében; ebben az esetben a Bizottságot tájékoztatni kell a küldetések eredményeiről.

▼M2 —————

▼B

(3)  A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat és az Európai Parlamentet az e cikk alapján végrehajtott küldetések eredményeiről.

21. cikk

▼M3

(1)  A 20. cikkben említett közösségi küldetések során feltárt megállapításokat és információkat és különösen az érintett harmadik országok illetékes hatóságai által átadott okmányokat, valamint a közigazgatási vizsgálatok során – többek között a Bizottság szervezeti egységei által – megszerzett információkat a 45. cikk szerint kell kezelni.

▼B

(2)  A 12. cikket értelemszerűen kell alkalmazni az (1) bekezdésben említett megállapításokra és információkra.

(3)  A 12. cikk szerinti felhasználás céljára kapott eredeti okmányokat vagy hitelesített másolataikat a Bizottság továbbítja a tagállamok illetékes hatóságainak, amennyiben ezt kérik.

22. cikk

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a harmadik országokkal megvalósuló kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás keretében kicserélt információkról minden olyan esetben, amikor a 18. cikk (1) bekezdése értelmében azok különösen fontosak az e rendelet szerinti vám- vagy mezőgazdasági jogszabályok hatékonysága szempontjából, és ezek az információk e rendelet hatálya alá taroznak.



V. CÍM

VÁMINFORMÁCIÓS RENDSZER



1. fejezet

A váminformációs rendszer létrehozása

23. cikk

(1)  A vám- vagy mezőgazdasági jogszabályok alkalmazásáért felelős közigazgatási hatóságok, valamint a Bizottság követelményeinek teljesítése érdekében létrejön az automatizált információs rendszer, a „váminformációs rendszer”, a továbbiakban „VIR”.

▼M2

(2)  E rendelet rendelkezéseivel összhangban a VIR célja az, hogy segítse a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokat sértő tevékenységek megelőzését, kivizsgálását és üldözését az adatok gyorsabb hozzáférhetővé tétele, és ily módon az e rendeletben említett illetékes hatóságok együttműködése és ellenőrzési eljárásai hatékonyságának fokozása révén.

▼B

(3)  A tagállami vámhatóságok a feladataik ellátása során felhasználhatják a VIR technikai infrastruktúráját az Európai Unióról szóló szerződés ►M2  29. és 30. cikkében ◄ említett vámügyi együttműködés keretében.

Ilyen esetben a Bizottság biztosítja az infrastruktúra technikai üzemeltetését.

▼M3

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mezőgazdasági jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos azon tevékenységek meghatározására, amelyek esetében információkat kell felvenni a VIR-be.

E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2016. február 29-ig el kell fogadni.

▼M2 —————

▼B

(6)  A tagállamok és a Bizottság, a továbbiakban „a VIR-partnerek”, az e címben megállapított feltételek szerint vesznek részt a VIR-ben.



2. fejezet

A VIR működése és használata

24. cikk

A VIR egy központi adatbázisból áll, amelyet az egyes tagállamok és a Bizottság termináljain keresztül lehet elérni. Ez kizárólag a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott cél eléréséhez szükséges adatokat tartalmazhat, beleértve a személyes adatokat is, a következő kategóriákban:

a) áruk;

b) szállító eszközök;

c) vállalkozások;

d) személyek;

e) csalások alakulása;

f) szakértelem rendelkezésre állása;

▼M2

g) visszatartott, lefoglalt vagy elkobozott áruk;

h) visszatartott, lefoglalt vagy elkobozott készpénz a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) 2. cikke szerint.

▼M2

25. cikk

▼M3

(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezéseket fogad el a 24. cikkben említett egyes kategóriák szerint a VIR-be felveendő adatok tekintetében, amennyiben erre szükség van a VIR céljának eléréséhez. A 24. cikk e) pontjában említett kategóriában nem tüntethetők fel személyes adatok. A végrehajtási jogi aktusokat a 43a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni, legkésőbb 2016. február 29-ig.

▼M2

(2)  A 24. cikk a)–d) pontjában említett kategóriákba csak a következő személyes adatokat lehet felvenni:

a) név, leánykori név, utónevek, korábbi családnevek és felvett nevek;

b) születési idő és hely;

c) állampolgárság;

d) nem;

e) a személyazonosító okmányok (útlevelek, személyazonosító kártyák, vezetői engedélyek) száma, kiadásának helye és ideje;

f) cím;

g) különös objektív és állandó fizikai jellemzők;

h) figyelmeztető kód, amely korábbi fegyveres, erőszakos cselekményre vagy szökésre utal;

i) az adatfelvétel oka;

j) javasolt intézkedés;

k) a szállítóeszköz rendszáma.

(3)  A 24. cikk f) pontjában szereplő kategóriákba személyes adatként csak a szakértők nevét és utónevét lehet felvenni.

(4)  A 24. cikk g) és h) pontjaiban szereplő kategóriákba csak a következő személyes adatokat lehet felvenni:

a) név, leánykori név, utónevek, korábbi családnevek és felvett nevek;

b) születési idő és hely;

c) állampolgárság;

d) nem;

e) cím.

(5)  Semmilyen esetben sem lehet olyan személyes adatokat felvenni, amelyek faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallásos vagy filozófiai meggyőződésre, szakszervezeti tagságra, egészségi állapotra vagy szexuális életre utalnak.

▼B

26. cikk

A VIR alkalmazása során, a személyes adatokkal kapcsolatban a következő elveket kell figyelembe venni:

a) személyes adatok gyűjtését és bármilyen feldolgozását tisztességes és jogszerű módon kell folytatni;

b) az adatokat a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott célra kell gyűjteni, és a későbbiekben sem lehet azokat oly módon feldolgozni, amely e célokkal nem összeegyeztethető;

c) az adatoknak a feldolgozási célokhoz képest megfelelőnek, jelentősnek kell lenniük és azokkal arányban kell állniuk;

d) az adatoknak pontosnak, és szükség esetén naprakésznek kell lenniük;

e) az adatokat olyan formában kell tárolni, amely csak addig teszi lehetővé az érintett személy azonosítását, amíg az az adott célhoz szükséges.

▼M2

27. cikk

(1)  A 24. cikkben említett kategóriákban szereplő személyes adatokat a VIR-be csak az alábbi javasolt fellépések céljából lehet felvenni:

a) megfigyelés és jelentéstétel;

b) leplezett megfigyelés;

c) célzott ellenőrzés; és

d) operatív elemzés.

(2)  A 24. cikkben említett kategóriákban szereplő személyes adatokat a VIR-be csak akkor lehet felvenni, ha különösen korábbi jogellenes cselekmények vagy segítségnyújtás keretében szolgáltatott információ alapján, tényleges jel utal arra, hogy az érintett személy olyan cselekményt követett el, követ el vagy készül elkövetni, amely sérti a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokat, és amely különösen fontos közösségi szinten.

▼B

28. cikk

(1)  Ha a 27. cikk (1) bekezdésében említett cselekményeket követik el, a következő információkat lehet egészben vagy részben összegyűjteni, és átadni az intézkedésre javaslatot tevő VIR-partnernek:

a) az a tény, hogy a jelentésben szereplő árut, szállítóeszközt, vállalkozást vagy személyt megtalálták;

b) az ellenőrzés helye, időpontja és indoka;

c) az útvonal és az úticél;

d) az érintett személyt kísérő személyek és a szállítóeszközben lévő személyek;

e) az alkalmazott szállítóeszköz;

f) a fuvarozott tárgyak;

g) az áru, a szállítóeszköz, a vállalkozás vagy a személy megtalálásának közelebbi körülményei.

Amennyiben ilyen információkat leplezett megfigyelés során gyűjtenek, gondoskodni kell annak biztosításáról, hogy a megfigyelés titkos jellege ne kerüljön veszélybe.

(2)  A 27. cikk (1) bekezdésében említett célzott ellenőrzések során a szállítóeszközöket és a tárgyakat azon tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai szerint megengedett mértékben lehet átvizsgálni, ahol ez az átvizsgálás történik. Ha a tagállam jogszabályai a célzott ellenőrzéseket nem engedik meg, akkor helyettük a tagállam automatikusan megszemlélést, jelentéstételt, vagy leplezett megfigyelést alkalmaz.

29. cikk

▼M3

(1)  A VIR-be felvett adatokhoz kizárólag az egyes tagállamok által kijelölt nemzeti hatóságok és a Bizottság által kijelölt szervezeti egységek férhetnek hozzá. Az említett nemzeti hatóságok a vámügyi hatóságok, de ide tartozhatnak egyéb illetékes, a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott cél elérése érdekében az adott tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai szerint eljáró más hatóságok is.

Az adatokat közlő VIR-partner jogosult meghatározni, hogy az ezen bekezdés első albekezdésében említett nemzeti hatóságok közül melyek férhetnek hozzá az általa a VIR-be felvett adatokhoz.

(2)  Minden tagállam megküldi a Bizottságnak az általa a VIR-adatokhoz való hozzáférésre kijelölt illetékes nemzeti hatóságok jegyzékét, minden hatóság esetében meghatározva, hogy milyen adatokhoz férhet hozzá és milyen célból.

A Bizottság az érintett tagállamokkal ellenőrzi a kijelölt illetékes nemzeti hatóságok jegyzékét a tekintetben, hogy a kijelölt hatóságok köre nem túlzott-e. Az ellenőrzést követően az érintett tagállamok megerősítik vagy módosítják a kijelölt illetékes nemzeti hatóságok jegyzékét. A Bizottság erről tájékoztatja a többi tagállamot. Emellett a Bizottság a VIR-hez való hozzáférésre jogosult szervezeti egységeire vonatkozó részletekről is tájékoztat minden tagállamot.

A kijelölt nemzeti hatóságoknak és a Bizottság kijelölt szervezeti egységeinek jegyzékét a Bizottság tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a jegyzék későbbi frissítéseit pedig az interneten teszi közzé.

▼B

(3)  Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseitől függetlenül, a Tanács a Bizottság javaslata alapján eljárva engedélyezheti nemzetközi vagy regionális szervezetek számára a VIR-hez való hozzáférést, amennyiben az érintett szervezetekkel egyidejűleg jegyzőkönyvet írnak alá a Közösség tagállamai között létrejött, az információtechnológia vámügyi célokra történő felhasználásáról szóló egyezmény 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően. A döntés meghozatalánál figyelembe kell venni minden ilyen kétoldalú vagy közösségi megállapodást és az adatvédelem megfelelő szintjét.

30. cikk

(1)  A VIR-partnerek a VIR-ből szerzett adatokat csak a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott cél elérése érdekében használhatják fel, de közigazgatási vagy más célra csak azon VIR-partner előzetes engedélyével, és az általa megállapított feltételek vagy adott esetben a Bizottság feltételei szerint, amely az adatokat a rendszerbe felvette. Az ilyen egyéb felhasználásnak összhangban kell állnia az adatokat felhasználni kívánó tagállam törvényeivel, rendeleteivel és eljárásaival, és adott esetben az ezzel kapcsolatos, a Bizottságra vonatkozó megfelelő rendelkezésekkel, és figyelembe kell vennie a mellékletben meghatározott elveket.

(2)  E cikk (1) és (4) bekezdésének és a 29. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, a VIR-ből szerzett adatokat csak az egyes tagállamok által kijelölt nemzeti hatóságok és a Bizottság által kijelölt illetékes szervezeti egységek használhatják fel, összhangban a rájuk vonatkozó törvényekkel, rendeletekkel és eljárásokkal, a 23. cikk (2) bekezdésében kitűzött cél elérése érdekében.

(3)  Minden tagállam megküldi a Bizottságnak a (2) bekezdésben említett hatóságok vagy szervezeti egységek jegyzékét.

A Bizottság ennek megfelelően tájékoztatja a többi tagállamot. Továbbá a Bizottság a VIR-hez való hozzáférésre jogosult szervezeti egységeire vonatkozó megfelelő részletekről is tájékoztat minden tagállamot.

▼M3

A kijelölt nemzeti hatóságok és szervezeti egységek jegyzékét a Bizottság tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a jegyzék későbbi frissítéseit pedig az interneten teszi közzé.

(4)  A VIR-ből szerzett adatokat – azon tagállam előzetes engedélyével és feltételeivel, amely ezeket a rendszerbe felvette – át lehet adni felhasználás céljára olyan, a (2) bekezdésben említettektől eltérő nemzeti hatóságok részére, illetve harmadik országoknak, nemzetközi vagy regionális szervezeteknek és/vagy uniós ügynökségeknek, amelyek hozzájárulnak az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez, valamint a vámjogszabályok helyes alkalmazásához. Minden tagállam külön intézkedéseket vezet be az ilyen adatok biztonságának biztosítására, amikor azokat átadják vagy elküldik a területükön kívül lévő szervezeti egységeknek.

E bekezdés első albekezdése értelemszerűen vonatkozik a Bizottságra, ha az vette fel az adatokat a rendszerbe.

▼B

31. cikk

(1)  Az adatok felvételét a VIR-be az azokat átadó tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai, és adott esetben a Bizottságra ezzel kapcsolatban vonatkozó megfelelő rendelkezések szabályozzák, kivéve, ha ez a rendelet szigorúbb rendelkezéseket állapít meg.

(2)  A VIR-ből szerzett adatok feldolgozását, beleértve az átadó VIR-partner által javasolt, a 27. cikk (1) bekezdése szerinti bármilyen intézkedés alkalmazását vagy végrehajtását, az ilyen adatokat feldolgozó vagy felhasználó tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai, valamint a Bizottságra ezzel kapcsolatban vonatkozó megfelelő rendelkezések szabályozzák.



3. fejezet

Az adatok módosítása

32. cikk

(1)  Csak az a VIR-partner jogosult a VIR-be felvett adatok módosítására, kiegészítésére, javítására vagy törlésére, aki az adatokat felvette.

(2)  Ha az a VIR-partner, aki az adatokat felvette, megállapítja, vagy felhívják figyelmét arra, hogy a felvett adatok ténylegesen pontatlanok, vagy e rendelettel ellentétes módon kerültek felvételre vagy tárolásra, akkor módosítja, kiegészíti, kijavítja vagy törli azokat, és ennek megfelelően tájékoztatja a többi VIR-partnert is.

(3)  Ha egy VIR-partner okkal feltételezheti, hogy egy adat ténylegesen pontatlan, vagy e rendelettel ellentétes módon került felvételre vagy tárolásra a VIR-ben, lehetőség szerint mielőbb tájékoztatja azon VIR-partnert, aki az adatokat felvette. Ez utóbbi ellenőrzi a szóban forgó adatot, és szükség esetén haladéktalanul kijavítja vagy törli azt. Azon VIR-partner, aki az adatokat felvette, minden javításról vagy törlésről tájékoztatja a többi partnert.

(4)  Ha az adatok VIR-be történő felvételekor valamely VIR-partner megállapítja, hogy a jelentés tartalmát vagy a javasolt intézkedést tekintve ütközik egy korábbi jelentéssel, haladéktalanul tájékoztatja a korábbi jelentést készítő partnert. A két partner ezután kísérletet tesz az ügy megoldására. Nézetkülönbség esetén az első jelentés fennmarad, de az új jelentés korábbival nem ütköző részeit felveszik a rendszerbe.

(5)  E rendelet egyéb rendelkezéseitől függően, amennyiben egy tagállamban bíróság vagy az e tagállamban ilyen célra kijelölt más hatóság végső határozatot hoz a VIR-ben szereplő adatok módosításáról, kiegészítéséről, javításáról vagy törléséről, a VIR-partnerek ehhez igazodva járnak el.

Ha a bíróságok vagy az e célra kijelölt egyéb hatóságok, beleértve a javítás vagy törlés céljából a 36. cikkben említetteket is, ilyen határozatai ellentmondásosak, akkor a kérdéses adatokat felvett tagállam törli azokat a rendszerből.

Az első albekezdésben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell, ha a VIR-be felvett adatokkal kapcsolatos bizottsági határozatot a Bíróság semmisnek nyilvánítja.



▼M3

4. fejezet

Az adatok tárolása

33. cikk

A VIR-be felvett adatokat csak az azon cél eléréséhez szükséges ideig szabad tárolni, amelyre azokat felvették, és nem tárolhatók öt évnél tovább. Ez az időtartam indokolt esetben további két évvel meghosszabbítható.

▼B



5. fejezet

A személyes adatok védelme

34. cikk

(1)  A VIR-ből személyes adatokat lehívni vagy oda személyes adatokat felvenni kívánó minden VIR-partner legkésőbb e rendelet alkalmazásának kezdetéig elfogadja azokat a nemzeti jogszabályokat, illetve a Bizottságra vonatkozó belső szabályokat, amelyek biztosítják a személyek jogainak és szabadságjogainak védelmét a személyes adatok feldolgozása során.

(2)  A VIR-partner csak akkor hívhat le személyes adatokat a rendszerből, illetve csak akkor vehet fel ilyen adatokat, ha hatályba léptek az (1) bekezdés szerint az ilyen adatok védelmére vonatkozó szabályok. Minden tagállam előzetesen kijelöli a 37. cikk szerinti nemzeti felügyeleti hatóságot vagy hatóságokat is.

▼M2

(3)  E rendelet személyes adatok védelmére irányuló rendelkezéseinek helyes alkalmazása céljából a tagállamok és a Bizottság személyes adatok kezelésére szolgáló rendszerként tekinti a VIR-t, melyre az alábbi szabályok vonatkoznak:

 a 95/46/EK irányelv végrehajtására irányuló nemzeti rendelkezések,

 a 45/2001/EK rendelet, és

 az e rendeletben meghatározott szigorúbb rendelkezések.

35. cikk

(1)  A 30. cikk (1) bekezdésére is figyelemmel a VIR-partnerek a VIR-ből lehívott személyes adatokat kizárólag a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott célra használhatják fel.

(2)  Az adatokat csak technikai célra lehet sokszorosítani, feltéve, hogy az ilyen másolás szükséges a 29. cikkben említett hatóságok részéről történő kereséshez.

(3)  Egy tagállam vagy a Bizottság által a VIR-be felvett személyes adatok nem másolhatóak ki olyan adatkezelő rendszerekbe, amelyek felügyelete a tagállamokhoz vagy a Bizottsághoz tartozik, kivéve a nemzeti szintű közvetlen vámellenőrzések irányításáért felelős kockázatkezelő rendszereket, illetve a fellépések közösségi szintű koordinálását lehetővé tevő operatív elemzési rendszert.

Ebben az esetben kizárólag az egyes tagállamok nemzeti hatóságai által, valamint a Bizottság szolgálatai által kijelölt elemzőknek van joguk a VIR-ből származó személyes adatok feldolgozására, a nemzeti hatóságok által végzett közvetlen vámellenőrzések irányításáért felelős kockázatkezelési rendszerekben, illetve a fellépések közösségi szintű koordinálását lehetővé tevő operatív elemzési rendszer keretében.

A tagállamok elküldik azoknak a kockázatkezelési szolgáltatásoknak a listáját, amelyek a VIR-be felvett személyes adatok másolására és feldolgozására engedéllyel rendelkező elemzőkhöz tartoznak. A Bizottság erről tájékoztatja a többi tagállamot. A Bizottság az operatív elemzéssel megbízott szolgálataira vonatkozó megfelelő információkról is tájékoztatja az összes tagállamot.

A kijelölt nemzeti hatóságoknak és a Bizottság szolgálatainak jegyzékét a Bizottság tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A VIR-ből másolt személyes adatokat csak azon cél eléréséhez szükséges ideig szabad tárolni, amelynek érdekében azokat kimásolták. Azon VIR-partner, aki az adatokat kimásolta, legalább évente felülvizsgálja, hogy szükséges-e még az adattárolás. A tárolási időszak nem haladja meg a tíz évet. Azokat a személyes adatokat, amelyek nem szükségesek az elemzés folytatásához, azonnal törölni kell, vagy el kell távolítani belőlük a személy esetleges azonosítását lehetővé tevő jellemzőket.

▼B

36. cikk

(1)  A VIR-ben tárolt személyes adatokkal kapcsolatban a személyek jogaira – különös tekintettel a hozzáférés jogára – a következőket kell alkalmazni:

 azon tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai, ahol az ilyen jogosultságot érvényesítik,

 a 34. cikk (1) bekezdésében említett Bizottságra vonatkozó belső szabályok.

Amennyiben az érintett tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai úgy állapítják meg, a 37. cikk szerinti nemzeti felügyeleti hatóság dönt arról, hogy az információt közöljék-e és, hogy milyen eljárás szerint.

►C1  (2)  Azon VIR-partner, akinél a személyes adatokhoz való hozzáférést kérelmezik, elutasíthatja az ilyen kérelmet, ha a tájékoztatás feltehetően sérelmes lenne a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokat sértő tevékenységek megelőzésére, kivizsgálására és üldözésére nézve. ◄ A tagállam akkor is elutasíthatja az adatokhoz való hozzáférést az ilyen esetekre vonatkozó törvényei, rendeletei és eljárásai szerint, ha egy ilyen elutasítás a nemzetbiztonság, a honvédelem, a közbiztonság és mások jogai és szabadságjogai védelméhez szükséges intézkedést jelent. A Bizottság elutasíthatja a hozzáférés iránti kérelmet, ha az ilyen elutasítás mások jogainak és szabadságjogainak védelméhez szükséges intézkedést jelent.

▼M2

A hozzáférés iránti kérelmet bármely olyan személyre nézve el lehet utasítani, akinek az adatait feldolgozzák, olyan időszakban, amikor megfigyelés és jelentéstétel, vagy leplezett megfigyelés céljából intézkedést hajtanak végre, valamint az operatív elemzés vagy a közigazgatási vizsgálat, illetve a bűnügyi nyomozás ideje alatt.

▼B

(3)  Ha a személyes adatokat, amelyekhez hozzáférést kérelmeznek, más VIR-partner vette fel, az adatokhoz való hozzáférés csak úgy lehetséges, ha az a partner, aki az adatokat felvette, lehetőséget kapott álláspontja kifejtésére.

(4)  Az egyes tagállamok törvényei, rendeletei és eljárásai, vagy a Bizottságra vonatkozó belső szabályok szerint bármely személy minden VIR-partnerrel kijavíttathatja vagy töröltetheti a rá vonatkozó személyes adatokat, ha ezek az adatok ténylegesen pontatlanok, vagy ha azokat a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott céllal ellentétes módon vették fel vagy tárolják a VIR-ben, vagy ha nem tartották tiszteletben a 26. cikkben említett elveket.

(5)  Minden tagállam területén bármely személy a kérdéses tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai szerint keresetet nyújthat be, vagy adott esetben panaszt tehet a bíróságnál vagy ilyen célra létrehozott hatóságoknál e törvények, rendeletek és eljárások szerint a VIR-ben tárolt, rá vonatkozó személyes adatokkal kapcsolatban, hogy:

a) a ténylegesen pontatlan személyes adatokat kijavítsák vagy töröljék;

b) az e rendelettel ellentétes módon a VIR-be felvett vagy ott tárolt személyes adatokat kijavítsák vagy töröljék;

c) a személyes adatokról felvilágosítást kapjon;

d) a 40. cikk (2) bekezdése szerint kártérítést kapjon.

A Bizottság által felvett adatok vonatkozásában a Szerződés 173. cikkével összhangban keresetet lehet benyújtani a Bírósághoz.

A tagállamok és a Bizottság kölcsönös erőfeszítéseket tesznek a bíróságok, a Bíróság, vagy az első albekezdés a), b) és c) pontjára vonatkozóan e célból kijelölt egyéb hatóság végső határozatainak végrehajtására.

(6)  E cikkben és a 32. cikk (5) bekezdésében a „végső határozatra” való hivatkozás nem foglal magában semmilyen kötelezettséget az egyik tagállam vagy a Bizottság részére arra vonatkozóan, hogy a bíróság vagy más, e célra kijelölt hatóság által hozott határozat ellen fellebbezzen.



6. fejezet

A személyes adatok védelmének felügyelete

37. cikk

(1)  Minden tagállam kijelöli a személyes adatok védelméért felelős nemzeti felügyelő hatóságot vagy hatóságokat a VIR-be felvett ilyen adatok független felügyeletének ellátására.

A felügyelő hatóságok a mindenkori nemzeti jogszabályaiknak megfelelően látják el a független felügyeletet és ellenőrzést annak biztosítása végett, hogy a VIR-ben tárolt adatok feldolgozása és felhasználása ne sértse az érintett személyek jogait. E célból a felügyeleti hatóságok hozzáférhetnek a VIR-hez.

▼M2

(2)  Bármely személy kérhet hozzáférési engedélyt a 95/46/EK irányelv 28. cikkében meghatározott bármely nemzeti hatóságtól, vagy a 45/2001/EK rendelet 41. cikke (2) bekezdésében meghatározott európai adatvédelmi biztostól, a rá vonatkozó személyes adatokat illetően, hogy meggyőződjön az adatok pontosságáról, valamint arról, hogy azokat kik használják, illetve használták fel. E jogot azon tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai szabályozzák, ahol a kérelmet benyújtották, valamint a 45/2001/EK rendelet. Ha az adatokat más tagállam vagy a Bizottság vette fel, az ellenőrzést e tagállam nemzeti felügyeleti hatóságával vagy az európai adatvédelmi biztossal szorosan együttműködve kell végezni.

▼B

(3)  A Bizottság a szervezeti egységeiben minden intézkedést megtesz, hogy biztosítsa a személyes adatok védelmének felügyeletét, amely az (1) bekezdéssel azonos szintű védelmet jelent.

▼M2

(3a)  Az európai adatvédelmi biztos felügyeli a VIR 45/2001/EK rendeletnek való megfelelését.

▼M2

(4)  Az európai adatvédelmi biztos évente legalább egyszer összehív egy találkozót a VIR-rel kapcsolatos felügyeleti kérdésekben illetékes összes nemzeti felügyeleti hatósággal.

▼M3

(5)  Az európai adatvédelmi biztos és a 2009/917/IB tanácsi határozat ( 9 ) alapján létrehozott közös ellenőrző hatóság a saját hatáskörükön belül eljárva együttműködnek a VIR koordinált felügyelete és ellenőrzése céljából.

▼B



7. fejezet

▼M2

Adatbiztonság

▼B

38. cikk

(1)  Minden, a biztonság fenntartásához szükséges, alkalmas technikai és szervezeti intézkedést meg kell tenniük:

a) a tagállamoknak és a Bizottságnak – amennyiben az rájuk tartozik – a területükön és a Bizottság szervezeti egységeiben található VIR-terminálok tekintetében;

▼M3 —————

▼M2

c) a Bizottságnak a közös kommunikációs hálózat közösségi elemei tekintetében.

▼M3

(2)  A tagállamok és a Bizottság egyaránt intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy:

a) megakadályozzák az illetéktelen személyek hozzáférését az adatfeldolgozásra használt berendezésekhez;

b) megakadályozzák az adatok és adathordozók illetéktelen személyek általi olvasását, másolását, módosítását és törlését;

c) megakadályozzák az illetéktelen adatbevitelt és az adatok illetéktelen lekérdezését, módosítását és törlését;

d) megakadályozzák, hogy illetéktelen személyek adatátviteli eszközök segítségével hozzáférjenek a VIR-ben tárolt adatokhoz;

e) biztosítsák, hogy a VIR használatára jogosult személyek csak a hatáskörükbe tartozó adatokhoz férhessenek hozzá;

f) biztosítsák, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, mely hatóságokhoz továbbíthatók adatok az adatátviteli eszközök segítségével;

g) biztosítsák, hogy utólagosan ellenőrizhető és megállapítható legyen, mely adatokat ki és mikor vett fel a VIR-be, és hogy figyelemmel lehessen kísérni az adatok lekérdezését;

h) megakadályozzák az adatátvitel és az adathordozók szállítása során az adatok illetéktelen olvasását, másolását, módosítását és törlését.

▼M3 —————

▼B

39. cikk

(1)  Minden tagállam kijelöl egy szervezeti egységet, amely a területén található terminálok tekintetében a 38. cikkben meghatározott biztonsági intézkedésekért, valamint a 33. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott vizsgálati funkciókért, és a törvényei, rendeletei és eljárásai szerint szükséges mértékben, általában e rendelet megfelelő végrehajtásért felelős.

(2)  A Bizottság a maga részéről kijelöli azokat a szervezeti egységeit, amelyek az (1) bekezdésben említett intézkedésekért felelnek.



8. fejezet

Felelősség és közzététel

40. cikk

(1)  Minden VIR-partner, aki adatokat vett fel a rendszerbe, felelős azért, hogy az adatok pontosak, naprakészek és jogszerűek legyenek. Minden tagállam, vagy adott esetben a Bizottság felel e rendelet 26. cikkében foglaltak betartásáért.

(2)  Minden VIR-partner a saját nemzeti törvényei, rendeletei és eljárásai vagy a megfelelő közösségi rendelkezések szerint felel bármely személynek az adott tagállamban vagy a Bizottságnál a VIR használatával okozott kárért.

Ugyanez érvényes, ha a kárt pontatlanul felvett vagy e rendelettel ellentétes adatokkal az a VIR-partner okozta, aki az adatokat felvette.

(3)  Ha a VIR-partner, aki ellen pontatlan adatok miatt keresetet nyújtottak be, nem vett fel ilyen adatokat, az érintett partnerek megállapodásra törekednek a tekintetben, hogy a kártérítésként kifizetett összeget – ha van ilyen – milyen arányban köteles az a partner visszafizetni a másik félnek, aki az adatokat felvette. Minden ilyen egyeztetett összeget kérésre vissza kell fizetni.

41. cikk

A Bizottság a VIR megvalósításáról közleményt tesz közzé az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.

▼M2



Va. CÍM

ÜGYIRAT-AZONOSÍTÁSI ADATBÁZIS



1. fejezet

Ügyirat-azonosítási adatbázis létrehozása

41a. cikk

(1)  A VIR tartalmaz egy külön adatbázist is, amelyet „ügyirat-azonosítási adatbázisnak” hívnak (a továbbiakban „FIDE”). E cím rendelkezéseinek fenntartása mellett e rendelet valamennyi VIR-re vonatkozó rendelkezése alkalmazandó a FIDE-re is, és minden VIR-re történő hivatkozás tartalmazza az említett adatbázist.

(2)  A FIDE célja a vámjogszabályokat és a Közösség vámterületére belépő vagy onnan kilépő árukra alkalmazandó mezőgazdasági jogszabályokat sértő műveletek megakadályozásának elősegítése, valamint ezen műveletek felderítésének és üldözésének a megkönnyítése és felgyorsítása.

(3)  A FIDE célja az, hogy a Bizottság, amikor a 18. cikk szerint megnyit egy együttműködési ügyet, vagy a 20. cikk szerint egy harmadik országba szóló közösségi küldetést készít elő, valamint amikor egy tagállam hatóságai, amelyek a 29. cikk szerint a leírt közigazgatási vizsgálatokban illetékesek, vizsgálatot indítanak, illetve egy vagy több egyén vagy vállalkozás tekintetében vizsgálatot folytatnak, azonosítani tudják más tagállamok vagy a Bizottság azon illetékes hatóságait, amelyek vizsgálatot folytatnak vagy folytattak az érintett egyénekkel vagy vállalkozásokkal kapcsolatban, a (2) bekezdésben említett céloknak a vizsgálatok iratainak meglétére vonatkozó információk útján való elérése céljából.

(4)  Ha a FIDE-ben vizsgálatot végző tagállamnak vagy a Bizottságnak részletesebb információkra van szüksége az egyénekre vagy vállalkozásokra vonatkozóan rögzített ügyiratokról, akkor attól a tagállamtól kér segítséget, amelyiktől az információk származnak.

(5)  A tagállamok vámhatóságai a FIDE-t az Európai Unióról szóló szerződés 29. és 30. cikkében meghatározott vámügyi együttműködés keretében használhatják fel. Ilyen esetben a Bizottság gondoskodik az adatbázis technikai üzemeltetéséről.



2. fejezet

A FIDE működése és használata

41b. cikk

(1)  Az illetékes hatóságok felvehetnek a FIDE-be az ügyiratokból származó adatokat a 41a. cikk (3) bekezdésében megállapított célokból olyan esetekre vonatkozóan, amelyek sértik a Közösség vámterületére belépő vagy onnan kilépő árukra alkalmazandó vámjogszabályokat vagy mezőgazdasági jogszabályokat, és amelyek különösen fontosak közösségi szinten. Ezen adatok csak a következő kategóriákat tartalmazzák:

a) olyan személyek vagy vállalkozások, akikkel/amelyekkel szemben egy tagállam illetékes hivatala közigazgatási vizsgálatot vagy bűnügyi nyomozást folytat vagy folytatott, és:

 akikről feltételezhető, hogy elkövetnek, elkövettek olyan cselekményt, amely ellentétes a vámjogszabályokkal és a mezőgazdasági jogszabályokkal, illetve részt vesznek, vagy részt vettek olyan cselekmény elkövetésében, amely ellentétes ezen jogszabályokkal,

 akik egy ilyen cselekménnyel kapcsolatos ténymegállapítás alanyai voltak, vagy

 akik egy ilyen cselekményt követő közigazgatási határozat vagy közigazgatási szankció vagy jogi szankció alanyai voltak;

b) az ügyiratban érintett terület;

c) név, állampolgárság és a tagállam vonatkozó szolgálatának elérhetőségei, valamint az ügyszám.

Az a), b) és c) pontban említett adatok felvétele személyenként, illetve vállalkozásonként külön történik. Az adatok közötti kapcsolatok létrehozása tilos.

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjában említett személyes adatok csak a következőket tartalmazzák:

a) magánszemélyeknél: név, leánykori név, utónév, korábbi családnevek és felvett név, születési idő és hely, állampolgárság és nem;

b) vállalkozásoknál: a cég neve, a kereskedelmi név, a vállalkozás székhelye, héa-azonosító szám és a jövedékiadó-azonosító szám.

(3)  Az adatok felvétele a 41d. cikk szerint korlátozott időre történik.

41c. cikk

(1)  Az adatok FIDE-be történő felvételére és az azokba való betekintésre kizárólag a 41a. cikkben említett hatóságok jogosultak.

(2)  A FIDE-be való betekintésnek minden esetben tartalmaznia kell a következő személyes adatokat:

a) magánszemélyeknél: utónév és/vagy név és/vagy leánykori név és/vagy korábbi családnevek és/vagy felvett név és/vagy születési idő;

b) vállalkozásoknál: a cég neve és/vagy a kereskedelmi név és/vagy héa-azonosító szám és/vagy a jövedékiadó-azonosító szám.



3. fejezet

Az adatok tárolása

41d. cikk

▼M3

(1)  Az adatok tárolhatóságának időtartama az adatokat szolgáltató tagállam törvényeitől, rendeleteitől és eljárásaitól függ. Az adatoknak a vizsgálati fájlba való felvétele napjától számított maximális, nem kumulálható és nem túlléphető időtartamok a következők:

a) a folyamatban lévő vizsgálatokra vonatkozó adatok tárolásának ideje nem lehet több három évnél, amennyiben nem állapítottak meg semmilyen, vám- és mezőgazdasági jogszabályokat sértő műveletet; az adatokat ezen határidő előtt anonimizálni kell, ha egy év eltelt a legutolsó megállapítás óta;

b) azon közigazgatási vizsgálatokra vagy bűnügyi nyomozásokra vonatkozó adatok, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálatok vagy nyomozások során vám- és mezőgazdasági jogszabályokat sértő művelet megállapítására került sor, de amelyek alapján nem hoztak közigazgatási határozatot, elmarasztaló bírósági ítéletet, nem állapítottak meg büntetőbírságot, illetve nem alkalmaztak közigazgatási szankciót, hat évnél tovább nem tárolhatók;

c) azon közigazgatási vizsgálatokra vagy bűnügyi nyomozásokra vonatkozó adatok, amelyek alapján közigazgatási határozatot, elmarasztaló bírósági ítéletet hoztak, büntetőbírságot állapítottak meg, illetve közigazgatási szankciót alkalmaztak, 10 évnél tovább nem tárolhatók.

▼M2

(2)  Ha az adatokat szolgáltató tagállam törvényei, jogszabályai és eljárásai értelmében egy személyt vagy vállalkozást, akire vagy amelyre a 41b. cikk alkalmazandó, felmentenek az ügyiratok kezelésének bármely szakaszában az (1) bekezdés a), b) és c) pontjai szerint, az e személyre vagy vállalkozásra vonatkozó adatokat azonnal törölni kell.

▼M3

(3)  A Bizottság anonimizálja vagy törli az adatokat, amint lejár az (1) bekezdés szerinti maximális tárolási határidő.

▼M2



VI. CÍM

FINANSZÍROZÁS

42a. cikk

(1)  E rendelet képezi azt az alap jogi aktust, amelyen az e rendeletben meghatározott valamennyi közösségi fellépés finanszírozása alapul, beleértve az alábbiakat:

a) az állandó technikai infrastruktúra telepítési és karbantartási költségei, amelyek a tagállamok rendelkezésére bocsátják a közös vámműveletek összehangolásához, elsősorban a 7. cikkben említett különleges megfigyelésekhez szükséges logisztikai, irodai és informatikai eszközöket;

b) a tagállamok 20. cikkben említett közösségi küldetésekben, a Bizottság által vagy közösen szervezett közös vámműveletekben, valamint a képzésekben, ad hoc üléseken közigazgatási vizsgálatot előkészítő üléseken, vagy a tagállamok által folytatott, a Bizottsággal együttműködésben megszervezett operatív fellépésekben résztvevő képviselőinek az utazási költségek, a szállásköltség és a napidíj megtérítése.

Ha az a) pontban említett állandó technikai infrastruktúra használata az Európai Unióról szóló szerződés 29. és 30. cikkében meghatározott vámügyi együttműködés keretében történik, a tagállamok képviselőinek utazási és a szállásköltsége, valamint napidíja a tagállamokat terheli;

c) az informatikai infrastruktúra (hardver), a szoftver és a hálózati kapcsolatok beszerzéséhez, tanulmányozásához, fejlesztéséhez és karbantartásához, valamint a vonatkozó előállító, támogató és képző szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadások, amelyek az e rendeletben meghatározott fellépések, különösen a csalás megelőzése és a csalás elleni küzdelem megvalósítására szolgálnak;

d) az információszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadások és az információkhoz, adatokhoz és adatforrásokhoz az e rendeletben előírt fellépések, különösen a csalás megelőzése és a csalás elleni küzdelem megvalósítása céljából történő hozzáférést biztosító kapcsolódó fellépések kiadásai;

e) az Európai Unióról szóló szerződés 29. és 30. cikke alapján elfogadott eszközök, különösen az 1995. július 26-i tanácsi jogi aktussal ( 10 ) létrehozott, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezmény által előírt VIR használatához kapcsolódó kiadások, amennyiben ezen eszközök rendelkeznek arról, hogy a fenti kiadások az Európai Unió általános költségvetését terhelik.

(2)  Az (1) bekezdés c) pontjának céljaira használt közös kommunikációs hálózat közösségi elemeinek beszerzéséhez, tanulmányozásához, fejlesztéséhez és karbantartásához kapcsolódó kiadások szintén az Európai Unió általános költségvetését terhelik. A Bizottság a Közösség nevében megköti azokat a szerződéseket, amelyek ezen elemek operatív jellegének biztosításához szükségesek.

(3)  A VIR működéséhez kapcsolódó költségek, valamint a 40. cikk szerint kártérítés címén meghatározott összegek sérelme nélkül a tagállamok és a Bizottság lemondanak minden követelésről az információk és dokumentumok szolgáltatásához, közigazgatási vizsgálat vagy bármilyen más e rendelet alkalmazásából eredő, olyan operatív fellépés lefolytatásához kapcsolódó költségek visszatérítése érdekében, amelyeket egy tagállam vagy a Bizottság kérésére hajtanak végre, a szakértőknek kifizetett esetleges illetmények kivételével.

▼B



VII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

▼M3

43. cikk

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 23. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2015. október 8-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazás gyakorlásáról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 23. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 23. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítést követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

▼M3

43a. cikk

(1)  A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 11 ) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

43b. cikk

A Bizottság 2017. október 9-ig elvégzi annak értékelését, hogy:

 szükséges-e a 18a. és a 18d. cikkben említett nyilvántartásokban szereplő, a kivitelre vonatkozó adatok körének a 18a. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában és a 18d. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározottaktól eltérő árukra vonatkozó adatokkal való kibővítése, és

 ki lehet-e terjeszteni a szállítási nyilvántartásban szereplő adatok körét az áruk szárazföldi és légi behozatalára, kivitelére és továbbítására vonatkozó adatok felvételével.

▼B

44. cikk

►M2  Az V. és Va. cím ◄ rendelkezéseinek sérelme nélkül az e rendeletben előírt iratok helyettesíthetők az ugyanerre a célra, bármilyen formában készített számítógépesített információkkal.

45. cikk

(1)  Formától függetlenül az e rendelet szerint továbbított minden információ bizalmas jellegű, és a VIR-ben tárolt adatokat is beleértve, szakmai titoktartási kötelezettség alá esik, illetve olyan védelmet élvez, mint minden hasonló információ az igénylő tagállam nemzeti joga és a közösségi hatóságokra vonatkozó megfelelő rendelkezések szerint.

Különösen az első albekezdésben említett információk kizárólag a tagállamokban vagy a közösségi intézményekben működő olyan személyeknek adhatók ki, amelyek feladatai szükségessé teszik az ilyen információk ismeretét vagy használatát. Az ilyen információ csak az e rendeletben meghatározott célra használható, kivéve, ha az a tagállam, vagy a Bizottság, amely az adatot a VIR-be felvette, a más célú felhasználáshoz kifejezetten hozzájárul a tagállam vagy a Bizottság által megállapított feltételek szerint, és amennyiben az ilyen átadást vagy használatot nem tiltják azon tagállam hatályos rendelkezései, ahol a fogadó hatóság székhelye van.

(2)   ►M2  Az V. és Va. cím ◄ rendelkezéseinek sérelme nélkül, a természetes és jogi személyekre vonatkozó információkat e rendelet szerint csak akkor lehet továbbítani, ha ez feltétlenül szükséges a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokat sértő tevékenységek megelőzéséhez, kivizsgálásához vagy az ezekkel kapcsolatos eljárás kezdeményezéséhez.

(3)  Az (1) és a (2) bekezdés nem zárja ki az e rendelet szerint szerzett információk felhasználását bármilyen bírósági vagy olyan nyomozati eljárásban, amelyet a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályok be nem tartása miatt kezdeményeznek a későbbiekben.

Az illetékes hatóságot, amely az ilyen információkat átadta, haladéktalanul tájékoztatni kell az ilyen felhasználásról.

(4)  Amennyiben egy tagállam értesíti a Bizottságot, hogy a további vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy azon természetes vagy jogi személy, amelynek nevét e rendelet alapján átadták, nem követett el szabálytalanságot, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az összes olyan felet, akikhez e rendelet alapján ezen személyes adatokat továbbította. Az érintett személyt ettől kezdve nem lehet az eredeti értesítésre okot adó szabálytalanságban érintettnek tekinteni.

Ha az érintett személyre vonatkozó személyes adatok a VIR-ben vannak, akkor azokat törölni kell.

46. cikk

E rendelet alkalmazása céljából a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket:

a) az 1. cikk (1) bekezdésében említett közigazgatási hatóságok közötti hatékony belső koordináció biztosítására;

b) kölcsönös kapcsolataikban minden szükséges közvetlen együttműködésre a külön e célra felhatalmazott hatóságok között.

47. cikk

A tagállamok közös megegyezéssel határozhatnak arról, hogy szükség van-e eljárásokra az e rendeletben meghatározott kölcsönös segítségnyújtási szabályok zavartalan működésének biztosításához, különösen azért, hogy megakadályozzák a személyek vagy áruk megfigyelésének megszakadását, amennyiben azok károsan befolyásolhatják a vám- és mezőgazdasági jogszabályokat sértő tevékenységek feltárását.

48. cikk

(1)  E rendelet nem kötelezi kölcsönös segítségnyújtásra a tagállamok közigazgatási hatóságait, ha az az adott tagállamban feltehetően a közrendet, vagy más alapvető érdekeket sértene, különös tekintettel az adatvédelemre.

(2)  A segítségnyújtás megtagadását indokolni kell.

A Bizottságot a lehető leghamarabb tájékoztatni kell a segítségnyújtás megtagadásáról és annak indoklásáról.

49. cikk

A Bizottság azon jogának sérelme nélkül, hogy tájékoztatást kapjon az egyéb hatályos rendeletek szerint, a tagállamok értesítik a Bizottságot a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályok megsértése esetén alkalmazott büntető közigazgatási vagy bírósági határozatokról, vagy azok főbb elemeiről, olyan esetekben, amelyek a 17. vagy a 18. cikk szerinti tájékoztatás tárgyát képezték.

50. cikk

A VIR üzemeltetésével kapcsolatos költségek és a 40. cikk szerinti kártérítésként kifizetett összegek sérelme nélkül, a tagállamok és a Bizottság az e rendelet alapján felmerült költségek megtérítésére vonatkozó minden igényről lemondanak, kivéve adott esetben a szakértők részére kifizetett díjakat.

51. cikk

E rendelet nem érinti a büntetőeljárási szabályok alkalmazását a tagállamokban, és a büntetőügyekben történő kölcsönös segítségnyújtást, beleértve a nyomozás titkosságára vonatkozókat is.

▼M2

51a. cikk

A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet végrehajtása során hozott intézkedésekről.

▼B

52. cikk

(1)  A 1468/81/EGK rendelet hatályát veszti.

(2)  A hatályát vesztett rendeletre való hivatkozások az e rendeletre való hivatkozásként értendők.

53. cikk

►M2  ————— ◄   Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

1998. március 13-tól kell alkalmazni.

▼M3

Azon fuvarozók esetében, akik 2015. október 8-án olyan magánjogi szerződések hatálya alá tartoznak, amelyek megakadályozzák őket a 18a. cikk (4) bekezdésében meghatározott jelentési kötelezettségük teljesítésében, az említett kötelezettséget 2016. október 9-től kell alkalmazni.

▼M2 —————

▼B

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




MELLÉKLET

ADATKÖZLÉS

(30. cikk (1) bekezdés)

1.   Adatközlés más állami szerveknek

Állami szerveknek történő adatközlés csak abban a meghatározott esetben engedhető meg, ha:

a) egyértelmű jogi kötelezettség vagy felhatalmazás, vagy a felügyeleti hatóság engedélye áll fenn; vagy

b) ezen adatok a fogadó fél számára törvényes feladata teljesítéséhez elengedhetetlenek, feltéve, hogy a fogadó fél által történő adatgyűjtés vagy adatfeldolgozás célja összeegyeztethető az eredeti céllal, és hogy az adatközlés nem áll ellentétben az adatot átadó fél jogi kötelezettségeivel.

Az adatközlés meghatározott esetben kivételesen megengedett, ha:

a) az adatközlés kétségtelenül az érintett személy érdekében áll, és ehhez hozzájárult, illetve ha a körülmények lehetővé teszik az ilyen hozzájárulás egyértelmű vélelmezését; vagy

b) az adatközlés súlyos vagy közvetlenül fenyegető veszély elhárításához szükséges.

2.   Adatközlés magánszemélyeknek

Magánszemélyeknek történő adatközlés csak abban a meghatározott esetben engedhető meg, ha egyértelmű jogi kötelezettség vagy felhatalmazás, vagy a felügyeleti hatóság engedélye áll fenn.

A magánszemélyeknek történő adatközlés meghatározott esetben kivételesen megengedett, ha:

a) az adatközlés kétségtelenül az érintett személy érdekében áll, és ehhez hozzájárult, illetve ha a körülmények lehetővé teszik az ilyen hozzájárulás egyértelmű vélelmezését; vagy

b) az adatközlés súlyos vagy közvetlenül fenyegető veszély elhárításához szükséges.

3.   Nemzetközi adatközlés

Külföldi hatóságoknak történő adatközlés csak akkor megengedett:

a) ha a nemzeti vagy nemzetközi jog erre nézve egyértelmű rendelkezést tartalmaz;

b) ilyen rendelkezés hiányában akkor, ha az adatközlés súlyos és közvetlenül fenyegető veszély elhárításához szükséges;

feltéve, hogy az érintett személy védelmére vonatkozó nemzeti jogszabályok nem sérülnek.

4.1.   Adatközlés kérelmezése

A nemzeti jogszabályokban vagy a nemzetközi megállapodásokban foglalt különös rendelkezésekre is figyelemmel, az adatközlésre vonatkozó kérelmekben fel kell tüntetni a kérelmező hatóságot vagy személyt, valamint a kérelem indokát és célját.

4.2.   Az adatközlés feltételei

Amennyire lehetséges, az adatok minőségét legkésőbb az adatközlést megelőzően ellenőrizni kell. ►C1  Amennyire lehetséges, minden adatközlésben fel kell tüntetni a bírósági határozatokat és az eljárás megszűnését eredményező határozatokat, ◄ továbbá a véleményeken vagy személyes értékeléseken alapuló adatokat még azok továbbítása előtt ellenőrizni kell a forrásnál, és fel kell tüntetni a pontosság vagy a megbízhatóság fokát is.

Ha kiderül, hogy az adatok már nem pontosak és nem naprakészek, akkor azokat nem szabad átadni; ha elavult vagy pontatlan adatokat adtak át, az átadó hatóság lehetőség szerint minden címzettet tájékoztat arról, hogy azok már nem megfelelőek.

4.3.   Az adatközlés védelme

A más szerveknek, magánszemélyeknek és külföldi hatóságoknak átadott adatokat csak az adatközlésre vonatkozó kérelemben feltüntetett célokra lehet felhasználni.

Az adatok más célra való felhasználása az 1.–4.2. pontok sérelme nélkül az adatokat átadó féllel való megállapodás alapján történhet.



( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

( 2 ) A jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló, 2004. november 16-i 2073/2004/EK tanácsi rendelet 22. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelően (HL L 359., 2004.12.4., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

( 4 ) A Tanács 92/84/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről (HL L 316., 1992.10.31., 29. o.).

( 5 ) A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról (HL L 176., 2011.7.5., 24. o.).

( 6 ) A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.).

( 7 ) A Bizottság 2454/93/EGK rendelete (1993. július 2.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).

( 8 ) HL L 309., 2005.11.25., 9. o.

( 9 ) A Tanács 2009/917/IB határozata (2009. november 30.) az információs technológia vámügyi alkalmazásáról (HL L 323., 2009.12.10., 20. o.).

( 10 ) HL L 316., 1995.11.27., 33. o.

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).