01997A0716(01) — HU — 01.09.2021 — 003.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

EURO-MEDITERRÁN IDEIGLENES TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

az egyrészről az Európai Közösség, másrészről Ciszjordánia és a Gázai-övezet Palesztin Nemzeti Hatósága képviseletében a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) közötti kereskedelemről és együttműködésről

(HL L 187, 1997.7.16., 3. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

MEGÁLLAPODÁS levélváltás formájában az Európai Közösség, valamint Ciszjordánia és a Gázai övezet Palesztin Nemzeti Hatósága képviseletében a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) között kölcsönös liberalizációs intézkedésekről, valamint az Európai Közösség és a Palesztin Nemzeti Hatóság közötti ideiglenes társulási megállapodás 1. és 2. jegyzőkönyvének felváltásáról

  L 2

6

5.1.2005

 M2

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK AZ EK–PFSZ VEGYES BIZOTTSÁG 1/2009 HATÁROZATA (2009. június 24.)

  L 298

1

13.11.2009

►M3

MEGÁLLAPODÁS levélváltás formájában egyrészről az Európai Unió, másrészről Ciszjordánia és a Gázai övezet Palesztin Hatósága között a mezőgazdasági termékek, a feldolgozott mezőgazdasági termékek, a halak és a halászati termékek kereskedelmének további liberalizációjáról és az egyrészről az Európai Közösség, másrészről Ciszjordánia és a Gázai övezet Palesztin Nemzeti Hatósága képviseletében a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) közötti kereskedelemről és együttműködésről szóló euromediterrán ideiglenes társulási megállapodás módosításáról

  L 328

5

10.12.2011

 M4

AZ EU–PFSZ VEGYES BIZOTTSÁG 1/2014 HATÁROZATA (2014. május 8.)

  L 347

42

3.12.2014

 M5

AZ EU–PFSZ VEGYES BIZOTTSÁG 1/2016 HATÁROZATA (2016. február 18.)

  L 205

24

30.7.2016

►M6

AZ EU–PFSZ VEGYES BIZOTTSÁG 1/2021 sz. HATÁROZATA (2021. augusztus 30.)

  L 328

23

16.9.2021




▼B

EURO-MEDITERRÁN IDEIGLENES TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

az egyrészről az Európai Közösség, másrészről Ciszjordánia és a Gázai-övezet Palesztin Nemzeti Hatósága képviseletében a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) közötti kereskedelemről és együttműködésről



Egyrészről

az EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

a továbbiakban „a Közösség”,

és másrészről

CISZJORDÁNIA ÉS A GÁZAI-ÖVEZET PALESZTIN HATÓSÁGA KÉPVISELETÉBEN A PALESZTIN FELSZABADÍTÁSI SZERVEZET (PFSZ), a továbbiakban „a Palesztin Hatóság”,

FIGYELEMBE VÉVE a Közösség, valamint Ciszjordánia és a Gázai-övezet palesztin lakossága között fennálló kapcsolatok és közös értékeik fontosságát,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Közösség és a PFSZ erősíteni kívánja a fenti kapcsolatokat, továbbá hogy a partnerség és a viszonosság alapján tartós kapcsolatokat kíván létesíteni,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a felek nagy fontosságot tulajdonítanak az Egyesült Nemzetek Alapokmánya elveinek, különösen az emberi jogok, a demokratikus elvek, valamint a politikai és gazdasági szabadságjogok betartásának, amelyek kapcsolataik alapját képezik,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy erősítsék az Európai Közösség és a Közel-Kelet közötti kapcsolatok, valamint – teljesítendő célként, amint azt a feltételek lehetővé teszik – a közel-keleti országok regionális gazdasági integrációjának a keretét,

FIGYELEMBE VÉVE a felek közötti gazdasági és társadalmi fejlettségbeli különbséget, valamint a Ciszjordániában és a Gázai-övezetben a gazdasági és társadalmi fejlődés támogatására irányuló eddigi erőfeszítések elmélyítésének szükségességét,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy gazdasági, kulturális, tudományos és oktatási ügyekben rendszeres párbeszéden alapuló együttműködést alakítsanak ki egymás kölcsönös ismeretének és megértésének javítása érdekében,

FIGYELEMBE VÉVE a felek szabadkereskedelem iránti elkötelezettségét, és különösen azt az elkötelezettségüket, hogy megfeleljenek az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény rendelkezéseinek,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a felek között létrejött autonóm kereskedelmi megállapodásokat szerződéses és viszonossági alapon építsék,

MEGGYŐZŐDVE annak szükségességéről, hogy gazdasági kapcsolataikhoz új légkör megteremtését kell elősegíteni a befektetési környezet javítása érdekében,

FIGYELEMBE VÉVE a felek által aláírt nemzetközi megállapodások alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket,

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy a Palesztin Hatóság teljes részvétele a barcelonai konferencián kezdeményezett Euro-Mediterrán Partnerségben fontos lépést jelent a felek közötti kapcsolatok normalizálásában, amelynek ebben a szakaszban ideiglenes megállapodásban kell megnyilvánulnia,

ANNAK TUDATÁBAN, hogy az 1996. január 20-i palesztin választások megtartása nagy politikai jelentőséggel bír az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 242. és 338. határozata alapján a tartós rendezéshez vezető folyamat szempontjából,

FELISMERVE, hogy ezt a megállapodást egy euro-mediterrán társulási megállapodásnak kell felváltatnia, amint azt a feltételek megengedik,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:



1. cikk

(1)  
A Közösség és a Palesztin Hatóság között ideiglenes kereskedelmi és együttműködési belső társulás jön létre.
(2)  

E megállapodás céljai:

— 
megfelelő keret megteremtése az átfogó párbeszédhez, amely lehetővé teszi a felek közötti szoros kapcsolatok fejlődését,
— 
a kereskedelem fokozatos liberalizációjához szükséges feltételek megteremtése,
— 
párbeszéddel és együttműködéssel kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi kapcsolatok kialakításának elősegítése a felek között,
— 
a Ciszjordánia és a Gázai-övezet társadalmi és gazdasági fejlődéséhez való hozzájárulás biztosítása,
— 
regionális együttműködés támogatása a békés egymás mellett élés, valamint a gazdasági és politikai stabilitás megszilárdítása céljából,
— 
az együttműködés támogatása a közös érdeklődésre számot tartó egyéb területeken.

2. cikk

A felek közötti kapcsolatok, valamint a megállapodás rendelkezései a demokratikus elvek és alapvető emberi jogok tiszteletben tartásán alapulnak az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában kifejtettek szerint, amely a felek belpolitikáját és nemzetközi politikáját vezérli, és e megállapodás lényeges részét képezi.



1. CÍM

ÁRUK SZABAD MOZGÁSA



ALAPELVEK

3. cikk

A Közösség és a Palesztin Hatóság egy legkésőbb 2001. december 31-én végződő átmeneti időszak alatt az e cím alatt ismertetett módozatok szerint, és az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) létrehozásáról szóló megállapodáshoz mellékelt, az árukereskedelemről szóló egyéb multilaterális megállapodások – a továbbiakban a GATT – rendelkezéseivel összhangban fokozatosan szabadkereskedelmi területet hoz létre.



1. FEJEZET

IPARI TERMÉKEK

4. cikk

▼M3

E fejezet rendelkezéseit az Európai Unióból, valamint a Ciszjordániából és a Gázai övezetből származó termékekre kell alkalmazni, a Kombinált Nómenklatúrának és a Palesztin Hatóság vámtarifájának az 1–24. árucsoportjában felsorolt termékek kivételével, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) mezőgazdaságról szóló megállapodásának I. melléklete (1) bekezdésének ii. pontjában felsorolt termékek kivételével. E fejezet azonban továbbra is vonatkozik a 1702 11 00 KN-kódú vegytiszta tejcukorra, valamint az ex 1702 30 50  és az ex 1702 30 90 KN-kódú szőlőcukorból száraz állapotban legalább 99 tömegszázalékot tartalmazó szőlőcukorra és szőlőcukorszirupra.

▼B

5. cikk

A Közösség, valamint a Ciszjordánia és a Gázai-övezet közötti kereskedelemben sem új importvámot, sem más vámokkal azonos hatású díjat nem vetnek ki.

6. cikk

A Ciszjordániából és a Gázai-övezetből származó termékeknek a Közösségbe történő behozatalát nem terhelik vámok és vámokkal azonos hatású díjak, és az mentes a mennyiségi korlátozásoktól és az azzal azonos hatású egyéb intézkedésektől.

7. cikk

(1)  
E fejezet rendelkezései nem zárják ki a Ciszjordániából és a Gázai-övezetből származó, az 1. mellékletben felsorolt termékekre vonatkozó mezőgazdasági alkotóelemek visszatartását.

A 2. fejezet mezőgazdasági termékekre vonatkozó rendelkezései értelemszerűen vonatkoznak a mezőgazdasági alkotóelemekre.

(2)  
A Palesztin Hatóság a megállapodás érvényességi ideje alatt a 2. mellékletben felsorolt, a Közösségből származó termékekre behozatali vámot és vámokkal azonos hatású díjakat vethet ki, amelyek azonban nem haladhatják meg az 1996. július 1-jén hatályban lévő behozatali vámot és vámokkal azonos hatású díjakat.
(3)  
A 63. cikk értelmében létrehozott vegyes bizottság dönthet a felek által egymásnak kölcsönösen nyújtott további engedményekről.

8. cikk

(1)  
A megállapodás hatálybalépésekor a felek eltörlik a Közösségből származó, a 2. és 3. mellékletben fel nem sorolt termékeknek Ciszjordániába és a Gázai-övezetbe irányuló behozatalára kivetett vámokat és vámokkal azonos hatású díjakat.
(2)  

A megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Palesztin Hatóság a Közösségből származó, a 3. mellékletben felsorolt, Ciszjordániába és a Gázai-övezetbe bevitt termékekre fiskális díjakat vethet ki, amelyek mértéke nem haladhatja meg a termék értékének 25 %-át. Ezeket a díjakat fokozatosan eltörlik a következő ütemtervvel összhangban:

e megállapodás hatálybalépése után egy évvel minden díj az alapdíj 90 %-ára csökken,
e megállapodás hatálybalépése után két évvel minden díj az alapdíj 80 %-ára csökken,
e megállapodás hatálybalépése után három évvel minden díj az alapdíj 70 %-ára csökken,
e megállapodás hatálybalépése után négy évvel minden díj az alapdíj 60 %-ára csökken,
e megállapodás hatálybalépése után öt évvel minden fennmaradó díjat eltörölnek.
(3)  
Ha egy adott terméknél súlyos nehézségek lépnek fel, akkor a (2) bekezdésben említett ütemtervet a vegyes bizottság közös megegyezéssel felülvizsgálhatja azzal a feltétellel, hogy az nem függeszthető fel a legfeljebb ötéves átmeneti időszaknál hosszabb időre. Ha a vegyes bizottság az ütemterv felülvizsgálatára irányuló kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül még nem hozta meg a döntést, a Palesztin Hatóság egy évet meg nem haladó időszakra átmenetileg felfüggesztheti az ütemtervet.
(4)  
Ha a díjat erga omnes csökkentik, a csökkentés alkalmazásának időpontjától a (2) bekezdésben ismertetett alapdíj helyébe a csökkentett díj lép.
(5)  
A Palesztin Hatóság értesíti a Közösséget alapvámjairől és díjairól.

9. cikk

A behozatali vám eltörlésére vonatkozó rendelkezések a fiskális vámokra is vonatkoznak.

10. cikk

(1)  
Az 5. és 8. cikktől eltérően a Palesztin Hatóság korlátozott idejű kivételes intézkedéseket hozhat vámok bevezetésére, emelésére vagy ismételt bevezetésére.
(2)  
Az ilyen intézkedések csak új iparágakra vagy olyan ágazatokra vonatkozhatnak, amelyek átszervezés alatt állnak, vagy amelyek súlyos nehézségekkel küzdenek, különösen akkor, ha az adott nehézségek súlyos szociális problémákat vetnek fel.
(3)  
Az ilyen kivételes intézkedésekkel bevezetett, a Közösségből származó termékeknek Ciszjordániába és a Gázai-övezetbe irányuló behozatalára kivetetett vámok nem haladhatják meg az áru értékének 25 %-át, és a Közösségből származó termékekre továbbra is fenn kell tartaniuk egy kedvezményes sávot. Azon áruk behozatalának összértéke, amelyekre ezek az intézkedések vonatkoznak, nem haladhatja meg az utolsó évben a Közösségből származó olyan ipari termékek összbehozatalának 15 %-át, amelyekről statisztikák állnak rendelkezésre.
(4)  
Ezek az intézkedések legfeljebb 5 évig vannak érvényben, amennyiben a vegyes bizottság ennél hosszabb időtartamot nem engedélyez.
(5)  
A Palesztin Hatóság tájékoztatja a vegyesbizottságot minden olyan kivételes intézkedésről, amelyet alkalmazni kíván, és a Közösség kérésére az ilyen intézkedések végrehajtása előtt konzultációkat tartanak az intézkedésekről és az érintett ágazatokról. Az ilyen intézkedések elfogadásakor a Palesztin Hatóság a vegyes bizottság rendelkezésére bocsátja az e cikk alapján bevezetett vámok eltörlésének ütemtervét. Ezek az ütemtervek az érintett vámok lépcsőzetes eltörlését egyenlő éves részletekben biztosítják, melynek kezdete legkésőbb a bevezetésük utáni második év vége. A vegyes bizottság eltérő ütemtervről is határozhat.



2. FEJEZET

▼M3

MEZŐGAZDASÁGI ÉS FELDOLGOZOTT MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK, HALAK ÉS HALÁSZATI TERMÉKEK

▼B

11. cikk

▼M3

E fejezet rendelkezéseit az Európai Unióból, valamint a Ciszjordániából és a Gázai övezetből származó, Kombinált Nómenklatúrának és a Palesztin Hatóság vámtarifájának az 1–24. árucsoportjában felsorolt termékekre, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) mezőgazdaságról szóló megállapodásának 1. melléklete (1) bekezdésének ii. pontjában felsorolt termékekre kell alkalmazni, a 1702 11 00 KN-kódú vegytiszta tejcukor, valamint az ex 1702 30 50  és az ex 1702 30 90 KN-kódú szőlőcukorból száraz állapotban legalább 99 tömegszázalékot tartalmazó szőlőcukor és szőlőcukorszirup kivétel, amelyekre vámmentes piaci hozzáférést már az 1. fejezet biztosított.

▼B

12. cikk

▼M3

Az Európai Unió és a Palesztin Hatóság fokozatosan növekvő mértékű liberalizációt valósít meg a mindkét fél számára fontos mezőgazdasági termékek, feldolgozott mezőgazdasági termékek, halak és halászati termékek kereskedelmére.

▼B

13. cikk

▼M3

(1)  
Az 1. jegyzőkönyvben felsorolt, Ciszjordániából és a Gázai övezetből származó mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékek, halak és halászati termékek Európai Unióba való behozatalára a szóban forgó jegyzőkönyvben meghatározott rendelkezések vonatkoznak.
(2)  
A 2. jegyzőkönyvben felsorolt, az Európai Unióból származó mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékeknek, halaknak és halászati termékeknek a Ciszjordániába és a Gázai övezetbe való behozatalára a szóban forgó jegyzőkönyvben meghatározott rendelkezések vonatkoznak.

▼B

14. cikk

(1)  
1999. január 1-jétől a Közösség és a Palesztin Hatóság megvizsgálja a helyzetet annak meghatározása céljából, hogy a Közösségnek és a Palesztin Hatóságnak 2000. január 1-jétől a 12. cikkben kitűzött célokkal összhangban milyen intézkedéseket kell alkalmaznia.
(2)  
Az (1) bekezdés sérelme nélkül és figyelembe véve a felek közötti mezőgazdasági termékek kereskedelmének volumenét, valamint az ilyen termékek rendkívüli érzékenységét, a Közösség és a Palesztin Hatóság a vegyesbizottságban rendszeresen és viszonossági alapon minden termékre vonatkozóan megvizsgálja az egymás részére nyújtandó további engedmények lehetőségét.



3. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

15. cikk

(1)  
A Közösség, valamint Ciszjordánia és a Gázai-övezet egymás közötti kereskedelmében sem új mennyiségi korlátozást, sem azzal azonos hatású intézkedést nem vezet be a behozatalra.
(2)  
A Közösség, valamint Ciszjordánia és a Gázai-övezet egymás közötti kereskedelmében e megállapodás hatálybalépésekor eltörli a behozatalra alkalmazott mennyiségi korlátozásokat és az azokkal azonos hatású intézkedéseket.
(3)  
A Közösség és a Palesztin Hatóság egymás közötti kereskedelmében a kivitelre sem vámot, sem vámokkal azonos hatású díjakat, sem mennyiségi korlátozásokat vagy azokkal azonos hatású intézkedéseket nem alkalmaz.

16. cikk

(1)  
A Ciszjordániából és a Gázai-övezetből származó termékeknek a Közösségbe irányuló behozatalára nem vonatkozik kedvezőbb elbánás, mint amilyet a tagállamok egymásnak nyújtanak.
(2)  
E megállapodás rendelkezései a közösségi jogi rendelkezések Kanári szigetekre történő alkalmazásáról szóló, 1991. június 26-i 1911/91/EGK tanácsi rendelet sérelme nélkül érvényesek.

17. cikk

(1)  
Ha valamelyik fél agrárpolitikája végrehajtásának eredményeként meghatározott szabályokat vezet be, vagy az érvényben lévő szabályokat megváltoztatja, illetve az agrárpolitikájának megvalósítására vonatkozó rendelkezéseket megváltoztatja vagy bővíti, akkor ez a fél módosíthatja a megállapodásból származó intézkedéseket az adott árukra vonatkozóan.
(2)  
Ilyen esetekben az érintett fél értesíti a vegyesbizottságot. A másik fél kérésére a vegyes bizottság összeül, hogy ennek a félnek az érdekeit kellő módon tekintetbe vegye.
(3)  
Ha a Közösség vagy a Palesztin Hatóság az (1) bekezdés alkalmazásakor módosítja az e megállapodásban a mezőgazdasági termékekre hozott rendelkezéseket, akkor a másik fél területéről származó termékek behozatalára olyan kedvezményt nyújtanak, amely arányban áll az e megállapodásban biztosított kedvezménnyel.
(4)  
E cikk alkalmazásáról konzultáció folytatható a vegyesbizottságban.

18. cikk

(1)  
A felek nem alkalmaznak olyan belső fiskális jellegű intézkedéseket vagy olyan gyakorlatot, amelyek az egyik fél termékeire a másik fél területéről származó hasonló termékekkel szemben közvetlenül vagy közvetve hátrányos megkülönböztetést jelentenek.
(2)  
Az egyik fél területére kivitt áruk sem közvetlenül, sem közvetve nem részesülhetnek az ilyen árukra kivetett közvetett adók összegét meghaladó mértékű közvetett belső adók visszatérítésében.

19. cikk

(1)  
A megállapodás nem zárja ki vámuniók, szabadkereskedelmi területek vagy határ menti kereskedelmi rendszerek fenntartását vagy létrehozását, amennyiben a fentiek nem változtatják meg az e megállapodásban foglalt kereskedelmi rendszert.
(2)  
A vegyesbizottságban a felek konzultációkat tartanak a vámuniók vagy szabadkereskedelmi területek létrehozására szolgáló megállapodásokról, és amennyiben igénylik, a harmadik országokra vonatkozó megfelelő kereskedelempolitikájukkal kapcsolatos más fontos kérdésekről. Ilyen konzultációkra különösen harmadik országoknak az Európai Unióhoz történő csatlakozása esetén kerül sor, hogy biztosítsák a felek kölcsönös érdekeinek figyelembevételét.

20. cikk

Amennyiben az egyik fél a másik féllel való kereskedelmében a GATT VI. cikke értelmében dömpinget állapít meg, akkor a GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodással és vonatkozó belső jogszabályaival összhangban e megállapodás 23. cikkének feltételei és eljárása alapján megfelelő intézkedéseket tehet az ilyen gyakorlat ellen.

21. cikk

Ha valamely terméket annyival nagyobb mennyiségben és olyan feltételek mellett hoznak be, melynek eredményeként fennáll vagy fenyegethet annak veszélye, hogy:

— 
a hasonló vagy közvetlen versenyt jelentő áruk belföldi gyártóit az egyik fél területén jelentős kár éri, vagy
— 
bármely gazdasági ágazatban súlyos zavarok lépnek fel, vagy
— 
olyan nehézségek következnek be, amelyek egy régió gazdasági helyzetének súlyos romlásához vezethetnek,

akkor az érintett fél a 23. cikkben megállapított feltételek és eljárások szerint megfelelő intézkedéseket tehet.

22. cikk

Ha a 15. cikk (3) bekezdése teljesítésének következménye:

i. 

olyan harmadik országba irányuló reexport, amellyel szemben az exportáló fél az adott termékre mennyiségi kiviteli korlátozásokat, kiviteli vámokat vagy azokkal azonos hatású intézkedéseket tart fenn; vagy

ii. 

az exportáló félnek fontos termék súlyos hiánya áll fenn vagy annak veszélye fenyeget;

és ha az exportáló félnek a fenti helyzetből ténylegesen vagy előreláthatóan súlyos nehézségei származnak, akkor ez a fél a 23. cikkben megállapított feltételek és eljárások szerint megfelelő intézkedéseket tehet. Ezeknek az intézkedéseknek megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, amelyeket – ha a körülmények fenntartásukat már nem indokolják – meg kell szüntetni.

23. cikk

(1)  
Amennyiben a Közösség vagy a Palesztin Hatóság az olyan áruk behozatalát, amelyek a 21. cikkben említett nehézségeket idézhetik elő, a kereskedelmi forgalom trendjéről szóló gyors információnyújtás érdekében közigazgatási eljárásnak veti alá, erről értesíti a másik felet.
(2)  
Az érintett fél a 20., 21. és 22. cikkben meghatározott esetekben az ott előírt intézkedések megtétele előtt, illetve az e cikk (3) bekezdésének d) pontjában szereplő esetekben a lehető legrövidebb időn belül a vegyes bizottság rendelkezésére bocsát a helyzet alapos vizsgálatához szükséges minden megfelelő információt azzal a céllal, hogy a felek számára elfogadható megoldást találjanak.

A megfelelő intézkedések meghatározásakor elsőbbségben kell részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek ennek a megállapodásnak a működését a lehető legkisebb mértékben zavarják.

A védintézkedésekről haladéktalanul értesítik a vegyesbizottságot, és azokról – különösen a körülmények által megengedett legrövidebb időn belüli megszüntetésük céljából – a bizottság keretében rendszeresen konzultációkat tartanak.

(3)  

A (2) bekezdés végrehajtására a következő rendelkezések vonatkoznak:

a) 

A 20. cikket illetően az exportáló fél értesítést kap a dömping esetéről, amint az importáló fél hatóságai vizsgálatot indítottak. Ha az esetről való értesítést követő 30 napon belül nem vetnek véget a GATT VI. cikke értelmében vett dömpingnek, vagy nem jutnak más kielégítő eredményre, akkor az importáló fél megfelelő intézkedéseket tehet.

b) 

A 21. cikket illetően az ebben a cikkben említett helyzetből fakadó nehézségeket vizsgálatra a vegyes bizottság elé terjesztik, amely az ilyen nehézségek megszüntetése érdekében szükséges bármilyen döntést meghozhat.

Ha a vegyes bizottság vagy az exportáló fél az eset benyújtását követő 30 napon belül nem hoz olyan döntést, amely megszünteti a nehézségeket, vagy nem jut más kielégítő eredményre, akkor az importáló fél megfelelő intézkedéseket hozhat a probléma orvoslására. Ezek az intézkedések a keletkezett nehézségek megszüntetéséhez feltétlenül szükséges mértéket nem haladhatják meg.

c) 

A 22. cikket illetően az abban a cikkben említett helyzetből fakadó nehézségeket vizsgálat céljából a vegyes bizottság elé terjesztik.

A bizottság a nehézségek megszüntetéséhez szükséges bármilyen döntést meghozhat. Ha a bizottság az ügy beterjesztésétől számított 30 napon belül nem hoz ilyen döntést, akkor az exportáló fél megfelelő intézkedéseket tehet az érintett termék kivitelével kapcsolatban.

d) 

Ha azonnali beavatkozást igénylő rendkívüli körülmények – az esettől függően – az előzetes tájékoztatást vagy a vizsgálatot lehetetlenné teszik, akkor az érintett fél a 20., 21. és 22. cikk eseteiben haladéktalanul megteheti a helyzet orvoslásához feltétlenül szükséges elővigyázatossági intézkedéseket, és azonnal értesíti a másik felet.

▼M3

23a. cikk

A kedvezmények ideiglenes visszavonása

(1)  
A felek egyetértenek, hogy a közigazgatási együttműködés és segítségnyújtás lényeges elemet képez az e megállapodás szerinti preferenciális elbánás alkalmazása és szabályozása vonatkozásában, és hangsúlyozzák elkötelezettségüket a vámügyekben és az azokhoz kapcsolódó kérdésekben előforduló szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem iránt.
(2)  
Ha a felek egyike objektív információkra alapozva a közigazgatási együttműködés vagy segítségnyújtás hiányát és/vagy e megállapodás rendelkezései szerinti szabálytalanságot vagy csalást állapít meg, akkor az érintett fél e cikk rendelkezéseinek megfelelően az érintett termék(ek) tekintetében jogosult a preferenciális elbánás alkalmazását ideiglenes jelleggel felfüggeszteni.
(3)  

Ennek a cikknek az alkalmazásában a közigazgatási együttműködés vagy segítségnyújtás gyakorlásának az elmulasztása többek között az alábbiakat jelenti:

a) 

az érintett termék(ek) származó helyzetének igazolására vonatkozó kötelezettségek ismételt be nem tartása;

b) 

a származási igazolás utólagos ellenőrzésének végrehajtásával és/vagy az eredmények közlésével kapcsolatos, ismételt elutasítás vagy indokolatlan késedelem;

c) 

az adott preferenciális bánásmód megadásával kapcsolatos dokumentumok hitelességének vagy információk pontosságának ellenőrzésére szolgáló látogatások ismételt megtagadása vagy az azokkal kapcsolatos indokolatlan késés.

(4)  
Ennek a cikknek az alkalmazásában szabálytalanságokra vagy csalásra utaló jelek többek között olyan esetekben állapíthatók meg, amikor a másik fél szokásos termelési és exportkapacitását meghaladó mértékben, kielégítő magyarázat nélkül gyors növekedés következik be a termékimportban, és ehhez szabálytalanságokra vagy csalásra utaló objektív információk kapcsolódnak.
(5)  

Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazásának a következők a feltételei:

a) 

Az a fél, amelyik objektív információk alapján a közigazgatási együttműködés vagy segítségnyújtás biztosításának elmulasztását és/vagy szabálytalanságokat vagy csalást állapít meg, haladéktalanul értesíti a vegyes bizottságot erről a megállapításról, valamint az objektív információkról, és a vonatkozó információk és objektív megállapítások alapján konzultációkat kezd a vegyes bizottság keretében a felek mindegyike számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében.

b) 

Amennyiben a felek konzultációkat kezdtek a vegyes bizottság keretében, de az értesítéstől számított 3 hónapon belül nem tudtak elfogadható megoldásban megállapodni, az érintett fél ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást. Az ideiglenes felfüggesztésről haladéktalanul értesíteni kell a vegyes bizottságot.

c) 

Az e cikk szerinti ideiglenes felfüggesztés alkalmazását az érintett fél pénzügyi érdekeinek a megvédéséhez szükséges mértékre kell korlátozni. A felfüggesztés időtartama nem lépheti túl a hat hónapot, ám meghosszabbítható, ha a lejárat időpontjában semmi sem változott azon feltételek tekintetében, amelyek eredetileg a felfüggesztés alapját képezték. A felfüggesztésekről időszakonként konzultálni kell a vegyes bizottság keretében, különösen a megszüntetésükről, amint az alkalmazásukra vonatkozó feltételek már nem teljesülnek.

Mindkét félnek – belső eljárása szerint – közzé kell tennie (az Európai Unió esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában) az importőröknek szóló közleményeket az alábbi témákban: az (5) bekezdés a) pontjában említett értesítés; az (5) bekezdés b) pontjában említett határozat; az (5) bekezdés c) pontjában említett hosszabbítás vagy megszüntetés.

▼B

24. cikk

Ennek a megállapodásnak egyetlen rendelkezése sem zárja ki az olyan behozatalra, kivitelre, vagy tranzitárura vonatkozó tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság, az emberek, állatok vagy növények egészségének és életének megvédése, a művészi, történelmi vagy régészeti értékkel bíró nemzeti kincsek védelme, a szellemi, ipari vagy kereskedelmi tulajdon védelme, illetve az aranyra és ezüstre vonatkozó rendeletek indokolnak. Ezek a tilalmak vagy korlátozások azonban sem önkényes megkülönböztetést, sem a felek közötti kereskedelem rejtett korlátozását nem jelenthetik.

25. cikk

A „származó termékek” e cím rendelkezéseinek alkalmazásában érvényes fogalmának meghatározását és az ezekkel kapcsolatos közigazgatási együttműködési módszereket a 3. jegyzőkönyv ismerteti. A barcelonai konferencián elfogadott nyilatkozat szerint a származás halmozásával kapcsolatos megállapodás végrehajtása céljából a vegyes bizottság határozatot hozhat a jegyzőkönyv szükséges kiigazításairól.

26. cikk

A Kombinált Nómenklatúra vonatkozik a felek közötti kereskedelemben szereplő áruk besorolására.



II. CÍM

FIZETÉSEK, TŐKE, VERSENY, SZELLEMI TULAJDON ÉS KÖZBESZERZÉS



1. FEJEZET

FOLYÓ FIZETÉSEK ÉS TŐKEMOZGÁS

27. cikk

A 29. cikk rendelkezéseire is figyelemmel a felek kötelezik magukat arra, hogy folyamatban lévő ügyletekkel kapcsolatos folyó fizetésekre nem állapítanak meg korlátozásokat.

28. cikk

(1)  
A fizetési mérleggel kapcsolatos tőkeszámlán végzett ügyletek tekintetében a felek kötelezik magukat arra, hogy Ciszjordániában és a Gázai-övezetben az érvényben lévő törvények alapján alapított vállalatokba történő közvetlen befektetésekkel kapcsolatos tőkemozgásokra, valamint az ilyen befektetésekből származó hozam felszámolására és hazatelepítésére, illetve az azokból származó nyereségre nem állapítanak meg korlátozásokat.
(2)  
A felek konzultálnak egymással, hogy megkönnyítsék a tőkemozgásokat a Közösség, valamint Ciszjordánia és a Gázai-övezet között.

29. cikk

Ha a Közösség egy vagy több tagállama, illetve a Palesztin Hatóság súlyos fizetésimérleg- nehézségekkel küzd vagy ilyen nehézség fenyegeti, akkor – az esetnek megfelelően – a Közösség vagy a Palesztin Hatóság a GATT és a Nemzetközi Valutaalapról szóló megállapodás VIII. és XIV. cikkének feltételeivel összhangban a folyó ügyletekre korlátozott időre szóló és a fizetési mérleg helyzetének rendbehozatalához szükséges mértéket meg nem haladó korlátozásokat vezethet be.

A Közösség, illetve – az esetnek megfelelően – a palesztin hatóság haldéktalanul tájékoztatja a másik felet, és a lehető legrövidebb időn belül az érintett intézkedések megsüntetésére vonatkozó ütemtervet juttat el hozzá.



2. FEJEZET

VERSENY, SZELLEMI TULAJDON ÉS KÖZBESZERZÉS

30. cikk

(1)  

Az alábbiak nem egyezethetők össze e megállapodás megfelelő működésével, amennyiben érinthetik a Közösség és a Palesztin Hatóság közötti kereskedelmet:

i. 

a vállalkozások közötti minden olyan megállapodás, a vállalkozások társulásai által hozott olyan határozatok és a vállalkozások közötti azon összehangolt gyakorlatok, amelyek célja vagy hatása a verseny megelőzése, korlátozása vagy torzítása;

ii. 

a Közösség vagy Ciszjordánia és a Gázai-övezet egész területén vagy annak egy fontos részén egy vagy több vállalkozás erőfölénnyel való visszaélése;

iii. 

mindenféle állami támogatás, amely bizonyos vállalkozások vagy bizonyos áruk gyártásának előnyben részesítésével torzítja a versenyt, vagy annak torzításával fenyeget.

(2)  
A felek – indokolt esetben – a közösségi versenyszabályok alkalmazásából adódó kritériumok alapján értékelnek az ezzel a cikkel ellentétes mindenféle gyakorlatot.
(3)  
A vegyes bizottság 2001. december 31-e előtt határozatban fogadja el az (1) és (2) bekezdés végrehajtásához szükséges szabályokat.

A fenti szabályok elfogadásáig a támogatásról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás rendelkezéseit kell alkalmazni az (1) bekezdés iii. pontjának és a (2) bekezdés vonatkozó részeinek végrehajtásáról szóló szabályaként.

(4)  
Az (1) bekezdés iii. pontjának végrehajtását illetően a felek elismerik, hogy a Palesztin Hatóság konkrét fejlesztési problémái megoldásának eszközeként a vállalkozások részére nyújtandó állami támogatás alkalmazását kívánhatja meg a 2001. december 31-ig terjedő időszakban.
(5)  
A felek oly módon gondoskodnak az állami támogatás átláthatóságáról, hogy többek között éves jelentéseket bocsátanak a másik fél rendelkezésére a nyújtott támogatás teljes összegéről és elosztásáról, valamint kérésre tájékoztatást adnak a támogatási rendszerekről. Az egyik fél a másik fél kérésére tájékoztatást ad az állami támogatás különleges egyedi eseteiről.
(6)  

Az 1. cím 2. fejezetében említett termékek tekintetében:

— 
nem érvényes az (1) bekezdés iii. pontja,
— 
az (1) bekezdés i. pontjával ellentétes gyakorlati módszereket a Közösség által az Európai Közösséget létrehozó szerződés 42. és 43. cikke alapján megállapított kritériumok és különösen a 26/62 tanácsi rendeletben megállapított kritériumok alapján kell megítélni.
(7)  

Ha a Közösség vagy a Palesztin Hatóság úgy véli, hogy egy adott gyakorlat összeegyeztethetetlen e cikk (1) bekezdésével, és:

— 
a (3) bekezdésben említett végrehajtási szabályok azokat nem megfelelően kezelik, vagy
— 
ilyen szabályok hiánya esetén, valamint ha ez a gyakorlat súlyos sérelmet jelent vagy jelenthet a másik fél érdekeiben, vagy a szolgáltatóipart is beleértve a belföldi iparra nézve súlyos kárt okoz vagy okozhat,

a vegyes bizottság keretében folytatott konzultációt követően vagy az ilyen konzultációról szóló döntést követő 30 munkanapon belül megfelelő intézkedéseket tehet.

Az e cikk (1) bekezdésének iii. pontjával összeegyeztethetetlen gyakorlat esetén a fenti megfelelő intézkedéseket – amennyiben ezekre a GATT vonatkozik – csak a GATT által vagy bármely más, a GATT égisze alatt megtárgyalt és a felek között érvényben lévő megfelelő okmányban megállapított eljárásokkal és feltételekkel összhangban lehet elfogadni.

(8)  
A felek – a (3) bekezdéssel összhangban elfogadott minden ezzel ellentétes rendelkezésre való tekintet nélkül – a szakmai és üzleti titoktartásra vonatkozó előírások szerinti korlátozások figyelembevételével információt cserélnek egymással.

31. cikk

A tagállamok és a Palesztin Hatóság – a GATT-tal szemben vállalt kötelezettségeik sérelme nélkül, amennyiben indokolt – a kereskedelmi jellegű állami monopóliumokat fokozatosan úgy alakítják át, hogy 2001. december 31-ig ne forduljon elő hátrányos megkülönböztetés a tagállamok állampolgárai és a Ciszjordániában és a Gázai-övezetben élő palesztin lakosság között az áruk beszerzésére és értékesítésére vonatkozó feltételekben. A vegyesbizottságot értesíteni kell az e cél elérése érdekében megtett intézkedésekről.

32. cikk

Az állami vállalatok és az olyan vállalatok tekintetében, amelyekre különleges vagy kizárólagos jogot ruháztak, a vegyes bizottság gondoskodik arról, hogy 2001. december 31. után ne hozzanak és ne tartsanak fenn olyan intézkedéseket, amelyek torzítják a Közösség és a Palesztin Hatóság közötti kereskedelmet, és a felek érdekeivel ellentétesek. Ez a rendelkezés az ezekre a vállalkozásokra hárított különleges feladatok ellátását sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozhatja.

33. cikk

(1)  
A felek a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelmét a legszigorúbb nemzetközi normákkal összhangban biztosítják, amelyek a fenti jogok érvényesítésének hatékony eszközeit is magukban foglalják.
(2)  
Ennek a cikknek a végrehajtását a felek rendszeresen felülvizsgálják. Ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon terén olyan problémák merülnek fel, amelyek a kereskedelmi feltételeket érintik, a vegyes bizottság keretében bármelyik fél kérésére haladéktalanul konzultációt folytatnak, azzal a céllal, hogy a felek kölcsönösen kielégítő megoldást érjenek el.

34. cikk

(1)  
A felek célul tűzik ki a közbeszerzési szerződések viszonossági alapon történő fokozatos liberalizációját.
(2)  
A vegyes bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket az (1) bekezdés végrehajtására.



III. CÍM

GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS

35. cikk

Célkitűzések

(1)  
A felek kötelezik magukat arra, hogy közös érdekük alapján és e megállapodás átfogó céljaival összhangban erősítik a gazdasági együttműködést.
(2)  
Az együttműködés célja a Palesztin Hatóság saját erőfeszítéseinek támogatása a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés elérése érdekében.

36. cikk

Hatály

(1)  
Az együttműködés elsősorban azokra az ágazatokra összpontosít, amelyeket belső nehézségek sújtanak, vagy amelyeket Ciszjordánia és a Gázai-övezet gazdaságának átfogó liberalizációs folyamata és különösen a Ciszjordánia és a Gázai-övezet, valamint a Közösség közötti kereskedelem liberalizálása érint.
(2)  
Az együttműködés továbbá főként olyan területekre összpontosít, amelyek megkönnyítik a Közösség, valamint Ciszjordánia és a Gázai-övezet gazdaságainak közeledését, különösen azokra a területekre, amelyek fenntartható növekedéshez és tartós foglalkoztatottsághoz vezetnek.
(3)  
Az együttműködés bátorítja a régión belüli együttműködés fejlesztésére kialakított intézkedések végrehajtását.
(4)  
A környezet védelmét és az ökológiai egyensúly fenntartását figyelembe veszik a gazdasági együttműködés megvalósításakor annak különböző olyan területein, ahol az jelentősséggel bír.
(5)  
A felek megállapodhatnak abban, hogy az e cím rendelkezései által nem érintett más területekre is kiterjesztik a gazdasági együttműködést.

37. cikk

Módszerek és módozatok

A gazdasági együttműködést különösen az alábbi módszerekkel valósítják meg:

a) 

a felek közötti rendszeres gazdasági párbeszéd, amely kiterjed a makrogazdasági politika minden területére, különösen a költségvetési politikára, valamint a fizetési mérlegre és a monetáris politikára;

b) 

rendszeres információ- és véleménycsere az együttműködés minden ágában, így többek között a tisztviselők és a szakértők találkozói;

c) 

tanácsadás, tapasztalatátadás és oktatás fiatal palesztin diplomások részére;

d) 

közös fellépések, például szemináriumok és workshopok szervezése;

e) 

műszaki, közigazgatási és jogszabály-alkotási segítségnyújtás;

f) 

vegyes vállalatok támogatása;

g) 

az együttműködésről szóló tájékoztatók terjesztése.

38. cikk

Ipari együttműködés

Az együttműködés fő célja:

— 
a Palesztin Hatóság támogatása az ipar korszerűsítésére és diverzifikálására és különösen a magángazdaság és az ipari fejlődés számára kedvező környezet megteremtésére irányuló törekvéseiben,
— 
a két fél gazdasági szereplői közötti együttműködés ösztönzése,
— 
az iparpolitikára, a nyitott gazdaságon belüli versenyképességre, valamint az ipar korszerűsítésére és fejlesztésére irányuló együttműködés ösztönzése,
— 
a termelés és az export diverzifikálására vonatkozó politika, valamint a külpiaci értékesítési politika támogatása,
— 
a kutatás és fejlesztés, az innováció és a technológiaátadás elősegítése, amennyiben ezek az ipar javát szolgálják,
— 
az ipar által igényelt emberi erőforrások fejlesztése és bővítése,
— 
a palesztin ipar javára vállalkozás- és kockázatfinanszírozási lehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítése.

39. cikk

Beruházásfejlesztés és befektetés

Az együttműködés célja, hogy kedvező és stabil környezetet teremtsenek Ciszjordániában és a Gázai-övezetben a befektetések számára.

Az együttműködés a beruházásfejlesztés formájában fog megvalósulni. Ez az alábbiak fejlesztését fogja jelenteni:

— 
összehangolt és egyszerűsített közigazgatási eljárások,
— 
közös gépipari beruházások, különösen a két fél kis- és középvállalkozásai (KKV) esetében,
— 
információs csatornák és a befektetési lehetőségek megállapítására szolgáló eszközök,
— 
a Ciszjordániában és a Gázai-övezetben történő befektetési tevékenységhez kedvező környezet.

Az együttműködés továbbá kiterjedhet olyan projektek kidolgozására és megvalósítására, amelyek az alaptechnológiák hatékony elsajátítását és alkalmazását, a normák alkalmazását, az emberi erőforrások fejlesztését (például a műszaki területeken és az irányításban) és a munkahelyteremtést igazolják.

40. cikk

Szabványosítás és megfelelőség-értékelés

Az együttműködés célja a szabványok és a tanúsítási eljárás terén fennálló különbségek csökkentése.

Gyakorlati szempontból az együttműködés a következő formában valósul meg:

— 
a Közösség műszaki szabályzatai, valamint az európai szabványok és a megfelelőségértékelési eljárások alkalmazásának elősegítése,
— 
a megfelelőségértékelés színvonalának emelése palesztin tanúsítási és akkreditációs testületek munkájával,
— 
ha szükséges, a kölcsönös elismerésről szóló megállapodások megvitatása,
— 
együttműködés a minőségirányítás terén,
— 
struktúrák kialakítása a szellemi, egyéni és kereskedelmi tulajdon védelmére, a szabványosításra és a minőségi normák létrehozására.

41. cikk

Jogszabályok közelítése

Az együttműködés célja a Palesztin Tanács jogszabályainak közelítése a közösségi jog szabályaihoz a megállapodás hatálya alá tartozó területeken.

42. cikk

Kis- és középvállalkozások

Az együttműködés célja a KKV-k fejlesztése számára kedvező környezet kialakítása a helyi és az exportpiacokon, többek között az alábbiak révén:

— 
a vállalkozások közötti kapcsolatok elősegítése, különösen a Közösség ipari együttműködési és partnerséget elősegítő hálózatainak és eszközeinek igénybevételével,
— 
egyszerűbb hozzáférés a beruházási pénzeszközökhöz,
— 
információs és támogatási szolgáltatások,
— 
az emberi erőforrások fejlesztése az innováció és a projektek, valamint az üzleti vállalkozások létesítésének ösztönzése céljából.

43. cikk

Pénzügyi szolgáltatások

Az együttműködés célja a pénzügyi szolgáltatások javítása és fejlesztése.

Ez a következő formában valósul meg:

— 
a palesztin pénzügyi ágazat megszilárdításának és szerkezetátalakításának ösztönzése,
— 
a palesztin bankrendszer, a biztosítók és a pénzügyi ágazat többi részei számviteli, felügyeleti és szabályozási rendszereinek javítása.

44. cikk

Mezőgazdaság és halászat

Az e címszó alatt említett együttműködés célja elsősorban a mezőgazdaság és a halászat korszerűsítése és – ha szükséges – szerkezetátalakítása.

Ez magában foglalja az infrastruktúrák és a berendezések korszerűsítését; a csomagolási, raktározási és marketingmódszerek fejlesztését; valamint a forgalmazási csatornák fejlesztését.

Az együttműködés különösen az alábbiakra irányul:

— 
stabil piacok kialakítása,
— 
a gyártás, a kivitel és a külföldi piacok diverzifikációs politikájának támogatása,
— 
az élelmiszerbehozataltól való függőség csökkentése,
— 
a környezetbarát mezőgazdaság és halászat támogatása, különös tekintettel a halászati területek megőrzésének és szakszerű kezelésének szükségességére,
— 
önkéntes alapon szorosabb kapcsolatok kialakítása a szakmákat és foglalkozásokat képviselő üzleti csoportok és szervezetek között,
— 
műszaki segítségnyújtás és képzés,
— 
a növény- és állat-egészségügyi szabványok összehangolása,
— 
integrált vidékfejlesztés, beleértve az alapszolgáltatások javítását és társult gazdasági tevékenységek fejlesztését, és
— 
a vidéki régiók közötti együttműködés, illetve a vidékfejlesztéssel kapcsolatos tapasztalat- és know-how csere.

45. cikk

Szociális fejlődés

A felek elismerik a szociális fejlődés fontosságát, amelynek együtt kell járnia gazdasági fejlődés különféle formáival. Előnyben részesül az alapvető társadalmi jogok tisztelete.

A felek az alábbi célú intézkedéseknek biztosítanak elsőbbséget:

— 
a nők egyenjogúságának és kiegyensúlyozott részvételének támogatása a gazdasági és társadalmi szférán belüli döntéshozatali folyamatban, mégpedig az oktatás és a médiák közvetítésével,
— 
a családtervezés fejlesztése, valamint az anya- és gyermekvédelem,
— 
a szociális védelmi rendszer javítása,
— 
az egészségügyi ellátás javítása,
— 
az életfeltételek javítása hátrányos helyzetű régiók sűrűn lakott területein,
— 
az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartásának támogatása, többek között a társadalmi-szakmai csoportok közötti párbeszéddel.

46. cikk

Szállítás

Az együttműködés célkitűzései a következők:

— 
segítségnyújtás az utak, kikötők és repülőterek szerkezetátalakításánál és korszerűsítésénél,
— 
a személy-, és áruforgalmi szolgáltatások javítása kétoldalú és regionális szinten egyaránt, valamint
— 
a Közösségen belül érvényben lévő működési normákkal összehasonlítható működési normák kidolgozása és érvényesítése.

Az együttműködés elsődleges területei a következők:

— 
közúti szállítás, beleértve a tranzitfeltételek fokozatos könnyítését,
— 
vasutak, kikötők és repülőterek irányítása, beleértve a navigációs rendszereket és az illetékes nemzeti szervek közötti együttműködést,
— 
a közúti, vasúti, kikötői és repülőtéri infrastruktúra korszerűsítése a közös érdekek szerinti legfontosabb útvonalakon,
— 
transzeurópai összeköttetések és regionális fontosságú útvonalak, valamint
— 
a műszaki berendezéseknek a közúti/vasúti áruszállításra, a konténerforgalomra és az áruk átrakással több szállítóeszközön történő szállítására vonatkozó közösségi normáknak megfelelő színvonalra fejlesztése.

47. cikk

Információs infrastruktúra és távközlés

Az együttműködés célja a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint az információs társadalom fejlődésének ösztönzése.

Az együttműködés elsődleges területei:

— 
az együttműködés megkönnyítése a távközléspolitika, a hálózatfejlesztés és az információs társadalom infrastruktúráinak terén,
— 
az információs társadalommal összefüggő kérdésekben párbeszéd kialakítása és az információcsere elősegítése, valamint szemináriumok és konferenciák szervezése az említett területen,
— 
olyan közös projektek támogatása és megvalósítása, amelyek célja új távközlési szolgáltatások és az információs társadalommal kapcsolatos alkalmazások bevezetése,
— 
információcsere biztosítása a szabványosításról, a megfelelőségvizsgálatról, valamint a tanúsításról az információs és kommunikációs technológiák területén,
— 
hálózatok és telematikai szolgálatok összekapcsolása és együttes működtetése.

48. cikk

Energia

Az energiaügyi együttműködés célja, hogy – különösen a saját és a Közösség gazdasága közötti kapcsolatok megkönnyítése érdekében – segítséget nyújtson Ciszjordániának és a Gázai-övezetnek a fejlődéséhez fontos technológiák és infrastruktúrák beszerzésében.

Az együttműködés elsődleges területei a következők:

— 
megújuló energiák támogatása,
— 
az energiamegtakarítás és energiahatékonyság támogatása,
— 
olyan tevékenységek támogatása, amelyek célja a földgáz, a kőolaj és az áram, valamint a – különösen a közösségi és a palesztin gazdasági szereplőket összekapcsoló – gazdasági és társadalmi ágazatokon belüli alkalmazott kutatás adatbanki hálózatokba irányuló tranzitútjának a megkönnyítése, valamint
— 
támogatás az energiahálózatok korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez, valamint összekapcsolásuk a Közösség hálózataival.

49. cikk

Tudományos és technológiai együttműködés

A felek törekednek a tudományos és technológiai fejlesztésben való együttműködés támogatására.

Az együttműködés céljai az alábbiak:

a) 

tartós kapcsolatok létesítésének ösztönzése a felek tudósai között, különösen az alábbiak révén:

— 
a palesztin intézmények részére hozzáférés biztosítása a Közösség kutatási és technológiai fejlesztési programjaihoz a Közösséghez nem tartozó országoknak az ilyen programokban való részvételére vonatkozó közösségi szabályokkal összhangban,
— 
palesztin részvétel decentralizált együttműködési hálózatokban,
— 
szinergia elősegítése a képzésben és kutatásban;
b) 

a palesztin kutatási kapacitások fejlesztése;

c) 

a technológiai innováció és az új technológiai módszerek és know-how átadásának ösztönzése;

d) 

minden olyan tevékenység elősegítése, amelynek célja regionális szintű szinergiák megteremtése.

50. cikk

Környezet

Az együttműködés célja a környezet romlásának megakadályozása, a környezetszennyezés ellenőrzése, az emberi egészség védelme, valamint a természeti erőforrások ésszerű használatának biztosítása a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében.

Az alábbiakkal kapcsolatos ügyek élveznek elsőbbséget: az elsivatagosodás, a vízellátás forrásainak kezelése, a sófelhalmozódás, a mezőgazdaság hatása a talajra és vízminőségre, az ésszerű energiafelhasználás, az ipari fejlődés hatása a környezetre általában, különösen az ipari létesítmények biztonságossága, a hulladékgazdálkodás, az érzékeny területek összevont kezelése, a tengervíz minősége, valamint a tengervíz szennyeződésének ellenőrzése és megakadályozása, végezetül a környezetvédelmi oktatás és tudatosság.

Az együttműködést a környezetgazdálkodás fejlett eszközeivel, környezetfigyelő módszerekkel és felügyelettel kell támogatni, beleértve a környezetvédelmi információs rendszerek (EIS) és környezeti hatásvizsgálat (EIA) alkalmazását.

51. cikk

Idegenforgalom

Az együttműködés elsődleges területei a következők:

— 
az idegenforgalmi beruházások támogatása,
— 
az idegenforgalmi ágazat ismeretének javítása és az idegenforgalmi politikai módszerek egységesebb megjelenésének biztosítása,
— 
az idegenforgalom évszakok szerinti kedvezőbb megoszlásának támogatása,
— 
a szomszédos országok régiói és városai közötti együttműködés támogatása,
— 
a kulturális örökség idegenforgalom szempontjából való jelentőségének hangsúlyozása,
— 
az idegenforgalom versenyképesebbé tétele az idegenforgalom kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését biztosító nagyobb fokú profizmus támogatásával.

52. cikk

Vámügyi együttműködés

A vámügyi együttműködés célja a kereskedelmi rendelkezések betartásának és a tisztességes kereskedelemnek a biztosítása.

Ennek során az együttműködés következő típusai alakulhatnak ki:

— 
az információcsere és a képzési programok különböző formái,
— 
az áruk vámkezelésével kapcsolatos ellenőrzések és eljárások egyszerűsítése,
— 
egységes közigazgatási okmány, valamint a Közösség és a Palesztin Hatóság tranzitmegállapodásait összekapcsoló rendszer bevezetése, és
— 
a Közösség szakértői által nyújtott technikai segítség.

Az e megállapodásban előirányzott együttműködés más formáinak sérelme nélkül a felek közigazgatási hatóságai vámügyekben kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak.

53. cikk

Statisztikai együttműködés

Az e téren folytatott együttműködés fő célkitűzése a külkereskedelmi, a pénzügyi és a fizetési mérleggel, a népességgel, a migrációval, a szállítással és a kommunikációval, valamint általában minden olyan területtel kapcsolatos statisztikák összehasonlíthatóságának és használhatóságának a biztosítása, amelyek e megállapodás alá tartoznak, és amelyek statisztikák készítésére alkalmasak.

54. cikk

Gazdaságpolitikai együttműködés

Az együttműködés célja:

— 
információcsere a makrogazdasági helyzetről, valamint a kilátásokról és a fejlesztési stratégiákról,
— 
közös érdeklődésre számot tartó gazdasági kérdések közös elemzése, és
— 
a Ciszjordánia és a Gázai-övezet, valamint a Közösség közgazdászai és döntéshozói közötti együttműködés ösztönzése.

55. cikk

Regionális együttműködés

A különféle területeken folytatott gazdasági együttműködés megvalósításának részeként a felek műszaki támogatás révén szorgalmazzák a Palesztin Hatóság és a többi mediterrán partner közötti együttműködés kiépítésére irányuló intézkedéseket.

Ez az együttműködés a Közösség által a régió egészének fejlődéséhez nyújtott támogatás fontos elemét képezi.

Elsőbbséget élveznek az alábbi célokat szolgáló tevékenységek:

— 
a régión belüli kereskedelem támogatása,
— 
regionális együttműködés kialakítása a környezetvédelemben,
— 
a régió gazdasági fejlődéséhez szükséges kommunikációs infrastruktúra kiépítésének ösztönzése,
— 
a szomszéd országokkal kialakítandó ifjúsági együttműködés erősítése.

A felek emellett erősítik a régiófejlesztési és területrendezési együttműködésüket.

A fenti cél érdekében a következő intézkedések hozhatók:

— 
a regionális és helyi hatóságok közös fellépése a gazdaságfejlesztés terén, és
— 
az információ- és tapasztalatcserét szolgáló mechanizmusok kialakítása.



IV. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS AUDIOVIZUÁLIS ÉS KULTURÁLIS ÜGYEKBEN, VALAMINT AZ INFORMATIKA ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ TERÜLETÉN

56. cikk

A felek kölcsönös érdekek alapján támogatják az audiovizuális ágazaton belüli együttműködést. A felek keresik annak lehetőségét, hogy a Palesztin Hatóság társulhasson a Közösség által az ebben az ágazatban indított kezdeményezéseikhez, amellyel lehetővé válik az együttműködés olyan területeken, mint a koprodukció, a képzés, a fejlesztés és a forgalmazás.

57. cikk

A felek támogatják a kulturális együttműködést. Az együttműködés különösen az alábbiakra vonatkozó közösségi tevékenységeket foglalhatja magában: fordítás, műalkotások és művészek cseréje, történelmi és kulturális műemlékek és helyszínek megőrzése és helyreállítása, a kulturális területen tevékenykedő személyek képzése, európai irányultságú kulturális rendezvények szervezése, egymás ismeretének erősítése és hozzájárulás a kiemelkedő kulturális rendezvényekről szóló információk terjesztéséhez.

58. cikk

A felek vállalják annak meghatározását, miként tudnák jelentősen javítani az oktatás és a szakmai képzés helyzetét. Ebből a célból különleges figyelemben részesítik a nőknek az oktatáshoz, ezen belül a műszaki képzéshez, a felsőoktatáshoz és a szakképzéshez való hozzáférését.

Az állami és magánszektorban működő vezető alkalmazottak szaktudása színvonalának fejlesztése érdekében a felek kialakítják együttműködésüket az oktatás és szakmai képzés terén, valamint az egyetemek és a cégek közötti együttműködést.

Aktív támogatást kell nyújtani az arra való felkészítéshez, hogy a fiatalok a demokratikus polgári társadalomban aktív polgárrá váljanak. Ezért támogatni és fejleszteni kell az ifjúsági együttműködést, ezen belül az fiatal dolgozók és a fiatal vezetők képzését, az ifjúsági cserét és az önkéntes szolgáltatási tevékenységeket.

Különös figyelmet kell fordítani azokra az akciókra és programokra, amelyek a Közösség, valamint Ciszjordánia és a Gázai-övezet szakosított szervei (például a MED-CAMPUS) között létrehozandó tartós kapcsolatok kialakítását teszik lehetővé, így ösztönözni fogják a tapasztalatok és műszaki források egyesítését és cseréjét.

59. cikk

A felek támogatják az informatika és kommunikáció terén a közös érdeklődésre számot tartó tevékenységeket.

60. cikk

Az együttműködés különösen az alábbi módszerekkel valósul meg:

a) 

a felek közötti rendszeres párbeszéd;

b) 

rendszeres információ- és véleménycsere az együttműködés minden ágában, így többek között a tisztviselők és a szakértők találkozói;

c) 

tanácsadás, tapasztalatátadás és oktatás fiatal palesztin diplomások részére;

d) 

közös fellépések, például szemináriumok és workshopok szervezése;

e) 

műszaki, közigazgatási és jogszabály-alkotási segítségnyújtás;

f) 

az együttműködésről szóló információk terjesztése.



V. CÍM

PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

61. cikk

E megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a megfelelő eljárásokkal és szükséges pénzügyi forrásokkal összhangban egy pénzügyi együttműködési csomagot bocsátanak a Palesztin Hatóság rendelkezésére.

E megállapodás hatálybalépése után a két fél a fenti eljárásokról szóló megállapodását az arra legalkalmasabb okmányok használatával rögzíti.

A pénzügyi együttműködés az alábbiakra összpontosít:

— 
a szabadkereskedelmi terület fokozatos, különösen az ipar fejlesztése és szerkezetátalakítása útján megvalósuló bevezetésének Ciszjordánia és a Gázai-övezet szempontjából bekövetkező gazdasági hatásaira való reagálás,
— 
olyan kereskedelmi intézmények, amelyek a külföldi piacokkal való kereskedelmi kapcsolatokat támogatják,
— 
szociálpolitikai kapcsolódó intézkedések,
— 
a gazdasági és a szociális infrastruktúra fejlesztése,
— 
a magánbefektetések és a munkahelyteremtő tevékenységek támogatása a termelő ágazatokban,
— 
a gazdaság korszerűsítésére kidolgozott reformok támogatása,
— 
szolgáltatások,
— 
a város és a vidék fejlesztése,
— 
a környezet,
— 
olyan intézmények létrehozása és fejlesztése, amelyek a palesztin állami közigazgatás megfelelő működéséhez, valamint a demokrácia és az emberi jogok előmozdításáshoz szükségesek

62. cikk

Az összehangolt fellépés biztosítása érdekében olyan rendkívüli makrogazdasági és pénzügyi problémák esetében, amelyek e megállapodás végrehajtásából adódhatnak, a felek a III. címben előirányzott rendszeres gazdasági párbeszédet használják fel arra, hogy különös figyelmet fordítsanak a közöttük fennálló kereskedelmi és pénzügyi forgalom alakulásának folyamatos ellenőrzésére.



VI. CÍM

INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

63. cikk

(1)  
Az Európai Közösség és a Palesztin Hatóság közötti kereskedelmi és együttműködési vegyes bizottság (ebben a megállapodásban a „vegyes bizottság”) jön létre. Ennek a bizottságnak a feladatkörébe tartozik, hogy döntéseket hozzon az e megállapodásban előirányzott esetekben, valamint egyéb olyan esetekben, amelyek az e megállapodásban meghatározott célok eléréséhez szükségesek.

A meghozott döntések kötelező érvényűek a felekre nézve, akik megteszik az azok végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(2)  
A vegyes bizottság bármely olyan állásfoglalást, ajánlást vagy véleményt is megfogalmazhat, amelyet a közös célok eléréséhez és a megállapodás zavartalan működéséhez szükségesnek ítél.
(3)  
A vegyes bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

64. cikk

(1)  
A vegyes bizottság a Közösség és a Palesztin Hatóság képviselőiből áll.
(2)  
A vegyes bizottság a Közösség és a Palesztin Hatóság közös megegyezésével működik.

65. cikk

(1)  
A vegyes bizottság elnöki tisztségét az eljárási szabályzattal összhangban a Közösség és a Palesztin Hatóság felváltva tölti be.
(2)  
A vegyes bizottság évente egyszer, és ha a körülmények ezt megkívánják, elnökének kezdeményezésére ül össze.

66. cikk

(1)  
A vegyes bizottság úgy határozhat, hogy további olyan bizottságokat hoz létre, amelyek segítséget tudnak nyújtani feladatai teljesítésében.
(2)  
A vegyes bizottság határozza meg az ilyen bizottságok összetételét, feladatait és működésének módját.

67. cikk

(1)  
Bármelyik fél a vegyes bizottság elé utalhat az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos minden vitát.
(2)  
A vegyes bizottság a vitát határozat útján rendezheti.
(3)  
Mindegyik fél köteles a (2) bekezdésben említett határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket megtenni.
(4)  
Ha a vita a (2) bekezdés szerint nem rendezhető, akkor az egyik fél értesítheti a másik felet választott bíró kijelöléséről; a másik félnek két hónapon belül egy második választott bírót kell kijelölnie.

A vegyes bizottság egy harmadik választott bírót jelöl ki.

A választott bírók döntéseiket többségi szavazással hozzák.

A vitában részt vevő minden fél köteles megtenni a választott bíró döntésének végrehajtásához szükséges lépéseket.

68. cikk

E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a feleket abban, hogy minden olyan intézkedést megtegyenek:

a) 

amelyet szükségesnek tartanak olyan információk felfedésének megakadályozására, amelyek lényeges biztonsági érdekeikkel ellentétesek;

b) 

amely a fegyverek, lőszerek, hadianyagok gyártására vagy azzal való kereskedelemre, illetve a honvédelmi célokhoz elengedhetetlen kutatásra, fejlesztésre vagy gyártásra vonatkozik, feltéve hogy az ilyen intézkedések nem érintik hátrányosan a nem kifejezetten katonai célra szánt termékekkel kapcsolatos verseny feltételeit;

c) 

amelyet a jog és a rend fenntartását érintő súlyos belső zavarok esetében, háború vagy háborús fenyegetést jelentő súlyos nemzetközi feszültség idején saját biztonsága szempontjából vagy az általa a béke és nemzetközi biztonság fenntartása céljából vállalat kötelezettségei teljesítéséhez fontosnak ítél meg.

69. cikk

Az e megállapodás által érintett területeken és az abban foglalt különleges rendelkezések sérelme nélkül:

— 
a Palesztin Hatóság által a Közösség tekintetében alkalmazott intézkedések nem vezetnek a tagállamok, állampolgáraik, illetve cégeik vagy vállalataik közötti hátrányos megkülönböztetéshez,
— 
a Közösség által a Palesztin Hatóság tekintetében alkalmazott intézkedések nem vezetnek a palesztin lakosság tagjai, a Ciszjordánia és a Gázai-övezet cégei vagy vállalati közötti hátrányos megkülönböztetéshez.

70. cikk

(1)  
A felek minden olyan általános vagy konkrét intézkedést megtesznek, amelyek az e megállapodásból származó kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek. Gondoskodnak arról, hogy a megállapodásban foglalt célokat teljesítsék.
(2)  
Ha valamelyik fél úgy ítéli meg, hogy a másik fél nem teljesítette a megállapodás szerinti valamely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet. A különösen sürgős esetektől eltekintve ezeknek az intézkedéseknek a megtétele előtt a vegyes bizottsághoz eljuttat a helyzet alapos vizsgálatához szükséges minden fontos információt, hogy lehetővé tegye a felek számára elfogadható megoldás megtalálását.

Az intézkedések megválasztásánál azokat az intézkedéseket kell előnyben részesíteni, amelyek a legkevésbé zavarják a megállapodás működését. Ezekről az intézkedésekről azonnal értesíteni kell a vegyes bizottságot, és a másik fél kérésére ezekről konzultációt kell folytatni a vegyes bizottság keretében.

71. cikk

Az 1–3. mellékletek és az 1–3. jegyzőkönyvek ennek a megállapodásnak szerves részét képezik.

A nyilatkozatok a záróokmányban jelennek meg, amely ennek a megállapodásnak szerves részét képezi.

72. cikk

E megállapodás értelmében a „felek” kifejezés a Palesztin Hatóság képviseletében a PFSZ-t, valamint a Közösséget jelenti, amelyek mindegyike megfelelő hatáskörével összhangban jár el.

73. cikk

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az abban a szerződésben meghatározott feltételekkel, másrészről Ciszjordánia és a Gázai-övezet területén.

74. cikk

E megállapodást, amely két példányban angol, arab, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven készült, és amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságánál helyezik letétbe.

75. cikk

(1)  
Ezt a megállapodást a felek saját eljárásaik szerint hagyják jóvá.

Ez a megállapodás azon napot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a felek értesítik egymást az első bekezdésben említett eljárások teljesítéséről.

(2)  
Legkésőbb 1999. május 4-én tárgyalások kezdődnek egy euro-mediterrán társulási megállapodás megkötéséről. A fenti megállapodás megkötéséig ez a megállapodás a felek által megállapodott esetleges módosítások lehetőségét fenntartva hatályban marad.
(3)  
Bármelyik fél felmondhatja ezt a megállapodást a másik félnek küldött értesítéssel. A megállapodás alkalmazása az ilyen értesítés időpontját követő hat hónap után megszűnik.

Hecho en Bruselas, el veinticuatro de febrero de mil novecientos noventa y siete.

Udfærdiget i Bruxelles den fireogtyvende februar nitten hundrede og syv og halvfems.

Geschehen zu Brüssel am vierundzwanzigsten Februar neunzehnhundertsiebenundneunzig.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις είκοσι τέσσερις Φεβρουαρίου χίλια εννιακόσια ενενήντα επτά.

Done at Brussels on the twenty-fourth day of February in the year one thousand nine hundred and ninety-seven.

Fait à Bruxelles, le vingt-quatre février mille neuf cent quatre-vingt-dix-sept.

Fatto a Bruxelles, addì ventiquattro febbraio millenovecentonovantasette.

Gedaan te Brussel, de vierentwintigste februari negentienhonderd zevenennegentig.

Feito em Bruxelas, em vinte e quatro de Fevereiro de mil novecentos e noventa e sete.

Tehty Brysselissä kahdentenakymmenentenäneljäntenä päivänä helmikuuta vuonna tuhatyhdeksänsataayhdeksänkymmentäseitsemän.

Som skedde i Bryssel den tjugofjärde februari nittonhundranittiosju.

image

Por la Comunidad Europea

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Voor de Europese Gemeenschap

Pela Comunidade Europeia

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

signatory

Mellékletek jegyzéke



1. melléklet:

A 7. cikk (1) bekezdésében említett termékek

2. melléklet:

A 7. cikk (2) bekezdésében említett termékek

3. melléklet:

A 8. cikk (2) bekezdésében említett termékek

1. MELLÉKLET

A 7. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK



KN-kód

Ármegnevezés

0403

Író, aludttej, tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej, tejföl sűrítve is, cukrozva vagy más anyaggal édesítve, ízesítve, gyümölcs (pl. dió) vagy kakaó hozzáadásával is:

0403 10 51 –0403 10 99

Joghurt ízesítve, gyümölcs (pl. dió) vagy kakaó hozzáadásával is

0403 90 71 –0403 90 99

Más ízesítve, gyümölcs (pl. dió) vagy kakaó hozzáadásával is

0710 40 00

Csemegekukorica (nyersen gőzölve vagy vízben forrázva), fagyasztva

0711 90 30

Csemegekukorica ideiglenesen tartósítva (pl. kéndioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban

ex  15 17

Margarin; állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy ezek frakciói étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 1516 vtsz. alá tartozó étkezési zsír vagy olaj és ezek frakciói kivételével

1517 10 10

Margarin, a folyékony margarin kivételével, 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal

1517 90 10

Más, 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal

ex  17 04

Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül; 10 tömegszázalékot meghaladó szaharóztartalmú, de a 1704 90 10 KN-kód alá tartozó más anyag hozzáadása nélküli édesgyökér-kivonat nélkül

1806

Csokoládé és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény

ex  19 01

Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 50 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401–0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, másutt nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 10 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz, a 1901 90 91 KN-kód alá tartozó készítmények kivételével.

ex  19 02

Tészta, a 1902 20 10  és 1902 20 30 KN-kód alá tartozó töltött tészták kivételéve; kuszkusz elkészítve is

1903

Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, mindezek pehely, szem, gyöngy és hasonló formában

1904

Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában, előfőzve vagy másképp elkészítve

1905

Kenyér, cukrászsütemény, kalács, biscuit és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termék

2001 90 30

Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva

2001 90 40

Jamszgyökér, édesburgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal, ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva

2004 10 91

Burgonya liszt, dara vagy pelyhesített formában, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva

2004 90 10

Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva

2005 20 10

Burgonya liszt, dara vagy pelyhesített formában, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva

2005 80 00

Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva

2008 92 45

Pirítatlan gabonapehely alapú, müzli típusú készítmény

2008 99 85

Kukorica, a csemegekukorica (Zea mays var saccharata) kivételével, másképpen elkészítve vagy tartósítva, cukor vagy alkohol hozzáadása nélkül

2008 99 91

Jamszgyökér, édesburgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal, másképpen elkészítve vagy tartósítva, cukor vagy alkohol hozzáadása nélkül

2101 10 98

Kávén alapuló készítmények

2101 20 98

Teán vagy matéteán alapuló készítmények

2101 30 19

Pörkölt pótkávék, kivéve a pörkölt cikóriát

2101 30 99

Pörkölt pótkávéból – kivéve a pörkölt cikóriából – készült kivonatok, eszenciák és koncentrátumok

2102 10 31 –2102 10 39

Élesztő

ex  21 03

Mártás (szósz) és ennek előállítására szolgáló készítmény:

— Majonéz

2105

Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is

ex  21 06

Másutt nem említett élelmiszer-készítmény, a 2106 10 20  és 2106 90 92 KN-kódok alá tartozó élelmiszer-készítmények, valamint az ízesített és színezett cukorszirupok kivételével

22029091

22029095

22029099

Alkoholmentes italok – a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével – amely tartalmaz a 0401–0404 vtsz. alá tartozó terméket, illetve ezeknek a 0401–0404 vtsz. alá tartozó termékekből előállított zsiradékát

2905 43 00

Mannit

2905 44

Szorbit (D-glucit)

ex 3505 10

Dextrin és más átalakított keményítő, a 3505 10 50 KN-kód alá tartozó észterezett és éterezett keményítők kivételével

3505 20

Keményítőt, dextrint vagy más átalakított keményítőt tartalmazó enyv

3809 10

Textil-, papír-, bőr- és hasonló iparban használt, másutt nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő, színtartóságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények (pl. appretálószerek és pácanyagok)

3823 60

Nem a 2905 44 KN-kód alá tartozó szorbit

2. MELLÉKLET

A 7. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK



KN-kód

Árumegnevezés

 

 

1902

Tészta és kuszkusz

 

A

— durumbúzából

 

B

— egyéb

1905 10

Ropogós kenyér („knäckebrot”)

1905 20 90

Mézeskalács és hasonlók, nem kifejezetten cukorbetegek részére:

 

A

— a teljes liszttartalomhoz viszonyított legalább 15 tömegszázalék nem búza eredetű gabonaliszt-tartalommal

 

B

— egyéb

ex 3000

A

Gofri és ostya

 

A1

— töltelék nélkül, bevonattal vagy anélkül

 

A1a

— a teljes liszttartalomhoz viszonyított legalább 15 tömegszázalék nem búza eredetű gabonaliszt-tartalommal

 

A1b

— egyéb

 

A2

— egyéb

 

A2a

— legalább 1,5 % tejzsír-, illetve legalább 2,5 % tejfehérje-tartalommal

 

A2b

— egyéb

1905 40 10

Kétszersült cukor, méz, egyéb édesítőanyag, tojás, zsír, sajt, gyümölcs, kakaó vagy hasonló anyagok hozzáadásával:

 

A

— a teljes liszttartalomhoz viszonyított legalább 15 tömegszázalék nem búza eredetű gabonaliszt-tartalommal

 

B

— egyéb

1905

 

ex 3000) + 9019 )

B

– Egyéb pékáruk cukor, méz, egyéb édesítőanyag, tojás, zsír, sajt, gyümölcs, kakaó vagy hasonló anyagok hozzáadásával:

 

B1

— legalább 2,5 tömegszázalék tojás hozzáadásával

 

B2

— szárított gyümölcs vagy dió hozzáadásával:

 

B2a

— legalább 1,5 % tejzsír, illetve legalább 2,5 % tejfehérje-tartalommal; lásd V. melléklet

 

B2b

— egyéb

 

B3

— legfeljebb 10 tömegszázalék cukor hozzáadásával, tojás, szárított gyümölcs vagy dió hozzáadása nélkül

3. MELLÉKLET

A 8. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK



KN-kód

Árumegnevezés

1704 90 39/05

Cukorkák és nyalókák

1806 32 00/2

Csokoládé

1905 90 90/7

Kekszek és ostyák

2005 20 90/6

Zsírban sült burgonyaszeletek és -falatkák

6208 51 00/2

Frottír fürdőköpenyek

6302 60 00

Törülközők

Jegyzőkönyvek jegyzéke



1. jegyzőkönyv

A Ciszjordániából és a Gázai övezetből származó mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékeknek, halaknak és halászati termékeknek az Európai Unióba történő behozatalára alkalmazandó ideiglenes szabályokról

2. jegyzőkönyv

az Európai Unióból származó mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékeknek, halaknak és halászati termékeknek Ciszjordániába és a Gázai övezetbe történő behozatalára alkalmazandó szabályokról

3. jegyzőkönyv

A „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről

▼M3

1. JEGYZŐKÖNYV

a Ciszjordániából és a Gázai övezetből származó mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékeknek, halaknak és halászati termékeknek az Európai Unióba történő behozatalára alkalmazandó ideiglenes szabályokról



1. A mezőgazdasági termékek, a feldolgozott mezőgazdasági termékek, a halak és a halászati termékek kereskedelmének további liberalizációjáról és ezen megállapodás módosításáról szóló, az Európai Unió és a Palesztin Hatóság között levélváltás formájában létrejött, 2011-ben aláírt megállapodás C.1. a) pontjának rendelkezéseivel összhangban ideiglenesen megszűnnek a Ciszjordániából és a Gázai övezetből származó, a Kombinált Nómenklatúrának és a Palesztin Hatóság vámtarifájának az 1–24. árucsoportjában felsorolt termékeknek, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) mezőgazdaságról szóló megállapodásának 1. melléklete (1) bekezdésének ii. pontjában felsorolt termékeknek az Európai Unióba történő behozatalára alkalmazandó vámok és az azokkal azonos hatású díjak (beleértve azok mezőgazdasági alkotóelemét is), kivéve a 1702 11 00 KN-kódú vegytiszta tejcukorra, valamint az ex 1702 30 50  és az ex 1702 30 90 KN-kódú szőlőcukorból száraz állapotban legalább 99 tömegszázalékot tartalmazó szőlőcukorra és szőlőcukorszirupra vonatkozó, az 1. fejezet hatálya alá tartozó vámokat és azokkal azonos hatású díjakat.

2. Az e jegyzőkönyv 1. pontjában meghatározott feltételektől eltérve azon termékek esetében, amelyekre az 1234/2007/EK tanácsi rendelet ( 1 ) 140a. cikkével összhangban belépési ár alkalmazandó, és amelyek esetében a közös vámtarifa értékvám és egy külön vámtétel alkalmazását írja elő, az eltörlés csak az értékvámra vonatkozik.

▼M1

AZ 1. JEGYZŐKÖNYV MELLÉKLETE



KN-kód (1)

Leírás (2)

Az MFN vám csökkentése (%) (3)

Vámkontingens (t, egyéb jelzés hiányában)

Az MFN vám csökkentése a meglévő vagy lehetséges vámkontingens mellett (%) (3)

Referenciamennyiség (t, egyéb jelzés hiányában)

Különös rendelkezések

a

b

c

d

e

0409 00 00

Természetes méz

100

500

0

 

4. pont – évente 250 tonnás növelés

ex 0603 10

Vágott virág és virágbimbó, friss

100

2 000

0

 

4. pont – évente 250 tonnás növelés

0702 00 00

Paradicsom, friss vagy hűtött december 1-jétől március 31-ig

100

 

60

2 000

 

ex 0703 10

Hagyma, friss vagy hűtött, február 15-től május 15-ig

100

 

60

 

 

0709 30 00

Padlizsán (tojásnövény), friss vagy hűtött, január 15-től április 30-ig

100

 

60

3 000

 

ex 0709 60

Paprika (Capsicum) vagy szegfűbors (Pimenta) termései, friss vagy hűtött:

 

 

 

 

 

0709 60 10

Édes paprika

100

 

40

1 000

 

0709 60 99

Egyéb

100

 

80

 

 

0709 90 70

Cukkini friss vagy hűtött, december 1-jétől február végéig

100

 

60

300

 

ex 0709 90 90

Bajuszos hagyma (Muscari comosum faj) friss vagy hűtött, február 15-től május 15-ig

100

 

60

 

 

0710 80 59

Paprika (Capsicum) vagy szegfűbors (Pimenta) termései az édes paprika kivételével, főzetlen vagy párolással, illetve vízben forralással főzött, fagyasztott

100

 

80

 

 

0711 90 10

Paprika (Capsicum) vagy szegfűbors (Pimenta) termései az édes paprika kivételével, ideiglenesen tartósított, de ebben az állapotban azonnali fogyasztásra nem alkalmas

100

 

80

 

 

0712 31 00

0712 32 00

0712 33 00

0712 39 00

Gomba, falfülgomba (Auricularia spp.), rezgőgomba (Tremella spp.) és szarvasgomba, szárított

100

500

0

 

 

ex 0805 10

Narancs, friss

100

 

60

25 000

 

ex 0805 20

Mandarin (és hasonló citrusfélék), friss

100

 

60

500

 

0805 40 00

Grépfrút

100

 

80

 

 

ex 0805 50 10

Citrom (Citrus limon, Citrus limonum), friss

100

 

40

800

 

0806 10 10

Friss asztali szőlő február 1-jétől július 14-ig

100

1 000

0

 

4. pont – évente 250 tonnás növelés

0807 19 00

Dinnye (kivéve görögdinnye), friss, november 1-jétől március 31-ig

100

 

50

10 000

 

0810 10 00

Friss eper, november 1-jétől március 31-ig

100

2 000

0

 

4. pont – évente 250 tonnás növelés

0812 90 20

Narancs, ideiglenesen tartósított, de ebben az állapotban azonnali fogyasztásra nem alkalmas

100

 

80

 

 

0904 20 30

Paprika (Capsicum) vagy szegfűbors (Pimenta) termései az édes paprika kivételével, szárított, se nem tört, se nem őrölt

100

 

80

 

 

1509 10

Szűz olívaolaj

100

2 000

0

 

4. pont – évente 250 tonnás növelés

2001 90 20

Paprika (Capsicum) termése az édes paprika és a bors kivételével, ecetben vagy ecetsavban elkészítve vagy tartósítva

100

 

80

 

 

2005 90 10

Paprika (Capsicum) termése az édes paprika és a bors kivételével, másképpen, mint ecetben vagy ecetsavban elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztott

100

 

80

 

 

(1)   

Az 1789/2003/EK rendeletnek (HL L 281., 2003.10.30., 1. o.) megfelelő KN-kódok.

(2)   

A kombinált nómenklatúra értelmezésére vonatkozó szabályokra való tekintet nélkül a termékek leírása csak akkor tekinthető jelzésértékűnek, mivel a preferenciális rendszert e melléklet céljaira határozták meg, ha az fedi a KN-kódokat. Ha a korábbi KN-kódok jelezve vannak, a preferenciális rendszert mind a KN-kódok, mind pedig a megfelelő leírások alkalmazásával kell meghatározni.

(3)   

A vámcsökkentés csak az ad valorem vámokra alkalmazandó. Ugyanakkor az 1509 10 kód alatti termék esetében a vámcsökkentés a specifikus vámra alkalmazandó.

▼M3

2. JEGYZŐKÖNYV

az Európai Unióból származó mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékeknek, halaknak és halászati termékeknek Ciszjordániába és a Gázai övezetbe történő behozatalára alkalmazandó szabályokról



1. A mellékletekben felsorolt, az Európai Unióból származó termékek Ciszjordániába és a Gázai övezetbe történő behozatalát az alábbi, valamint a mellékletekben foglalt feltételekkel összhangban engedélyezik.

2. A behozatali vámokat eltörlik vagy az a) oszlopban jelzett szintre csökkentik, a b) oszlopban meghatározott éves vámkontingens keretén belül és a c) oszlopban jelzett különös rendelkezéseknek megfelelően.

3. A vámkontingenseket meghaladóan behozott mennyiségekre a harmadik országokra vonatkozó közös vámot kell alkalmazni, a c) oszlopban jelzett különös rendelkezéseknek megfelelően.

4. Az alkalmazás első évére vonatkozóan a vámkontingensek által érintett mennyiségek és a referenciamennyiségek az alapmennyiségek részeiként kerülnek kiszámításra, figyelembe véve az e jegyzőkönyv hatálybalépéséig eltelt időt.

A 2. JEGYZŐKÖNYV 1. MELLÉKLETE



KN-kód

Árumegnevezés

Vám (%)

Vámkontingens

(tonna, ha másképpen nincs jelölve)

Különös rendelkezések

 

 

a)

b)

c)

0102 90 71

Vágásra szánt, 300 kg-ot meghaladó tömegű, élő szarvasmarhafélék, üszők és tehenek kivételével

0

300

 

0202 30 90

Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, csont nélkül, az elülső negyedek, „kompenzált” negyedek, lapocka és szegy kivételével

0

200

 

0206 22 00

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas mája fagyasztva

0

100

 

0406

Sajt és túró

0

200

 

0407 00 19

Baromfitojás keltetésre, a pulyka- vagy libatojások kivételével

0

120 000 darab

 

1101 00 15

Liszt közönséges búzából és tönkölyből

0

13 000

 

2309 90 99

Állatok etetésére szolgáló más készítmények

2

100

 

A 2. JEGYZŐKÖNYV 2. MELLÉKLETE



AZ EURO-MEDITERRÁN IDEIGLENES TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS 7. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK

KN-kód

Árumegnevezés

1902

Tészta és kuszkusz (búzadarakása)

A.

—  durumbúzából

B.

—  más

1905 10

Ropogós kenyér

1905 20 90

Mézeskalács és hasonló, nem kifejezetten cukorbetegeknek:

A.

—  amelyben a búzától eltérő gabonaféléből készült lisztnek a felhasznált liszt teljes tömegéhez viszonyított aránya meghaladja a15 tömegszázalékot

B.

—  más

ex 1905 32 A

Gofri és ostya

A1.

—  töltelék nélkül, bevonattal vagy anélkül

Al. a)

—  amelyben a búzától eltérő gabonaféléből készült lisztnek a felhasznált liszt teljes tömegéhez viszonyított aránya meghaladja a15 tömegszázalékot

A1. b)

—  más

A2.

—  más

A2. a)

—  legalább 1,5 % tejzsír-, illetve legalább 2,5 % tejfehérje-tartalommal

A2. b)

—  más

1905 40 10

Kétszersült, cukor, méz vagy más édesítőanyag, tojás, zsír, sajt, gyümölcs, kakaó vagy hasonlók hozzáadásával:

A.

—  amelyben a búzától eltérő gabonaféléből készült lisztnek a felhasznált liszt teljes tömegéhez viszonyított aránya meghaladja a15 tömegszázalékot

B.

—  más

1905

ex 31) B + ex 90)

Más pékáru, cukor, méz vagy más édesítőanyag, tojás, zsír, sajt, gyümölcs, kakaó vagy hasonlók hozzáadásával:

B1.

—  legalább 2,5 tömegszázalék hozzáadott tojástartalommal

B2.

—  szárított gyümölcs- vagy diófélék hozzáadásával:

B2. a)

—  legalább 1,5 % tejzsír- és legalább 2,5 % tejfehérje-tartalommal; lásd az V. mellékletet

B2.b)

—  más

ВЗ.

—  kevesebb mint 10 tömegszázalék hozzáadottcukor-tartalommal és tojás, szárított gyümölcs- és diófélék hozzáadása nélkül

▼M6

3. JEGYZŐKÖNYV

A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRÓL ÉS AZ IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDSZEREIRŐL



1. cikk

Az alkalmazandó származási szabályok

1.  
A megállapodás végrehajtása céljából a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény ( 2 ) (a továbbiakban: az egyezmény) legutóbb módosított és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett változatának I. függeléke, valamint II. függelékének vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
2.  
Az egyezmény I. függelékében és II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben szereplő „releváns megállapodás” kifejezésre való hivatkozásokat a megállapodásra való hivatkozásként kell értelmezni.

2. cikk

Alkalmazandó alternatív származási szabályok

1.  
E jegyzőkönyv 1. cikke ellenére, az e jegyzőkönyv A. függelékében meghatározott alkalmazandó alternatív származási szabályok (a továbbiakban: átmeneti szabályok) szerint preferenciális származásúnak minősített termékek a megállapodás végrehajtása céljából egyúttal az Európai Unióból vagy Ciszjordániából és a Gázai övezetből származó termékeknek tekintendők.
2.  
Az átmeneti szabályokat addig kell alkalmazni, amíg az egyezménynek az átmeneti szabályok alapjául szolgáló módosítása hatályba nem lép.

3. cikk

A viták rendezése

1.  
Amennyiben az egyezmény I. függelékének 32. cikkében vagy az e jegyzőkönyv A. függelékének 34. cikkében meghatározott ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket nem lehet rendezni az ellenőrzést kérő vámhatóságok és az ezen ellenőrzésnek a végrehajtásáért felelős vámhatóságok között, ezeket a vitákat a vegyes bizottság elé kell terjeszteni.
2.  
Az importőr és az importáló ország vámhatóságai közötti viták rendezésére vonatkozóan minden esetben az említett ország jogszabályai az irányadók.

4. cikk

A jegyzőkönyv módosításai

A vegyes bizottság határozhat e jegyzőkönyv rendelkezéseinek módosításáról.

5. cikk

Az egyezmény felmondása

1.  
Amennyiben akár az Európai Unió, akár Ciszjordánia és a Gázai övezet Palesztin Nemzeti Hatósága képviseletében a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) írásban értesíti az egyezmény letéteményesét arról, hogy az egyezmény 9. cikke értelmében fel kívánja mondani az egyezményt, az Európai Unió és Ciszjordánia és a Gázai övezet Palesztin Nemzeti Hatósága képviseletében a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) a megállapodás végrehajtása érdekében azonnal tárgyalásokat kezd a származási szabályokról.
2.  
Az e tárgyalások eredményeképpen megállapított új származási szabályok hatálybalépéséig a megállapodás tekintetében továbbra is az egyezmény I. függelékében és – adott esetben – II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben előírt, a felmondás időpontjában hatályos származási szabályok alkalmazandók. Mindazonáltal az egyezmény I. függelékében és adott esetben II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben előírt származási szabályok a felmondás időpontjától kezdve kizárólag az Európai Unió és Ciszjordánia és a Gázai övezet Palesztin Nemzeti Hatósága képviseletében a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) közötti kétoldalú kumulációt lehetővé tevő rendelkezésekként értelmezendők.

A. FÜGGELÉK

ALKALMAZANDÓ ALTERNATÍV SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény szerződő felei által az egyezmény módosításának megkötéséig és hatálybalépéséig nem kötelező jelleggel alkalmazható szabályok

(a továbbiakban: a szabályok vagy az átmeneti szabályok)

A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA ÉS AZ IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDSZEREI

TARTALOMJEGYZÉK

CÉLKITŰZÉSEK

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

II. CÍM

A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

2. cikk

Általános követelmények

3. cikk

Teljes egészében létrejött termékek

4. cikk

Kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás

5. cikk

Tűréshatárokra vonatkozó szabályok

6. cikk

Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás

7. cikk

Származási kumuláció

8. cikk

A származási kumuláció alkalmazási feltételei

9. cikk

Minősítési egység

10. cikk

Készletek

11. cikk

Semleges elemek

12. cikk

Könyvelés szerinti elkülönítés

III. CÍM

TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK

13. cikk

A territorialitás elve

14. cikk

A változtatás tilalma

15. cikk

Kiállítások

IV. CÍM

VÁMVISSZATÉRÍTÉS VAGY VÁMMENTESSÉG

16. cikk

Vámvisszatérítés vagy vámmentesség

V. CÍM

SZÁRMAZÁSI IGAZOLÁS

17. cikk

Általános követelmények

18. cikk

A származási nyilatkozat kiállításának feltételei

19. cikk

Elfogadott exportőr

20. cikk

Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadására vonatkozó eljárás

21. cikk

Visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítvány

22. cikk

EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiadása

23. cikk

A származási igazolás érvényessége

24. cikk

Vámszabad területek

25. cikk

A behozatalra vonatkozó követelmények

26. cikk

Részletekben történő behozatal

27. cikk

A származási igazolás alóli mentesség

28. cikk

Eltérések és formai hibák

29. cikk

Beszállítói nyilatkozatok

30. cikk

Euróban kifejezett összegek

VI. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉSI ELVEK ÉS IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK

31. cikk

Igazoló dokumentumok, a származási igazolások és az igazoló okmányok megőrzése

32. cikk

A viták rendezése

VII. CÍM

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

33. cikk

Értesítés és együttműködés

34. cikk

A származási igazolások ellenőrzése

35. cikk

A beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése

36. cikk

Szankciók

VIII. CÍM

AZ A. FÜGGELÉK ALKALMAZÁSA

37. cikk

Európai Gazdasági Térség

38. cikk

Liechtenstein

39. cikk

San Marino Köztársaság

40. cikk

Andorrai Hercegség

41. cikk

Ceuta és Melilla

A mellékletek jegyzéke

I. MELLÉKLET:

Bevezető megjegyzések a II. melléklet szerinti listához

II. MELLÉKLET:

A létrejött termék származó státusának megszerzése érdekében a nem származó anyagokon végzendő megmunkálások vagy feldolgozások listája

III. MELLÉKLET:

A származási nyilatkozat szövege

IV. MELLÉKLET:

Az EUR.1 szállítási bizonyítvány és az EUR.1 szállítási bizonyítvány iránti kérelem mintája

V. MELLÉKLET:

A Ceutából és Melillából származó termékekre vonatkozó különleges feltételek

VI. MELLÉKLET:

Beszállítói nyilatkozat

VII. MELLÉKLET:

Hosszú távú beszállítói nyilatkozat

CÉLKITŰZÉSEK

Ezek a szabályok nem kötelezőek. Ezen szabályok célja, hogy ideiglenes jelleggel, a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (a továbbiakban: PEM-egyezmény vagy egyezmény) módosításának megkötéséig és hatálybalépéséig alkalmazzák őket. Ezek a szabályok bilaterálisan, azon szerződő felek közötti kereskedelemre lesznek alkalmazandók, amelyek a szabályok alkalmazása mellett döntenek, és azokra hivatkoznak a bilaterális preferenciális kereskedelmi megállapodásaikban, vagy belefoglalják azokat az említett megállapodásokba. Ezen szabályok célja az, hogy az egyezmény szabályai helyett – amely szabályok az egyezményben foglaltak szerint nem sértik a szerződő felek között létrejött vonatkozó megállapodásokban és egyéb kapcsolódó bilaterális megállapodásokban meghatározott elveket –alkalmazzák őket. Ennek megfelelően ezek a szabályok nem lesznek kötelezőek, hanem önkéntes alapon alkalmazhatják őket. Azon gazdasági szereplők alkalmazhatják őket, amelyek az egyezmény helyett e szabályok alapján kívánnak kedvezményeket biztosítani.

Ezen szabályoknak nem célja, hogy módosítsák az egyezményt. Az egyezmény az egyezmény szerződő felei között továbbra is teljes mértékben alkalmazandó marad. Ezek a szabályok nem változtatják meg a szerződő feleknek az egyezmény alapján fennálló jogait és kötelezettségeit.

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E szabályok alkalmazásában:

(a) 

„a szabályokat alkalmazó szerződő fél”: a PEM-egyezmény szerződő fele, amely e szabályokat belefoglalja a PEM-egyezményben részes, másik szerződő féllel kötött bilaterális preferenciális kereskedelmi megállapodásaiba; e fogalommeghatározás magában foglalja a megállapodásban részes feleket is;

(b) 

„árucsoport”, „vámtarifaszám”, „alszám”: a Vámegyüttműködési Tanács 2004. június 26-án kelt ajánlásában foglaltak szerinti módosításokkal együtt a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszert (a továbbiakban: a Harmonizált Rendszer) alkotó nómenklatúrán belül meghatározott árucsoport, vámtarifaszám, alszám (négy- vagy hatszámjegyű kódok);

(c) 

„besorolt”: egy áru a Harmonizált Rendszer egy adott vámtarifaszáma vagy alszáma alá tartozik;

(d) 

„szállítmány”: olyan termékek, amelyeket:

(i) 

egy adott exportőr egy adott címzettnek egyidejűleg szállít; vagy

(ii) 

az exportőrtől a címzettig való szállításuk során egyetlen fuvarokmány, ilyen okmány hiányában egyetlen számla kísér;

(e) 

„a részes fél vagy a szabályokat alkalmazó szerződő fél vámhatóságai”: az Európai Unió esetében az európai uniós tagállamok bármely vámhatósága;

(f) 

„vámérték”: az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtására vonatkozó 1994. évi megállapodás (a vámérték-megállapításáról szóló WTO-egyezmény) szerint megállapított érték;

(g) 

„gyártelepi ár”: a gyárból való elszállításkor a termékért a részes fél területén letelepedett azon gyártónak fizetett ár, amelynek vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást végezték, azzal a feltétellel, hogy az árnak magában kell foglalnia az összes felhasznált anyag értékét és a gyártással összefüggésben felmerülő összes költséget, de nem foglalhatja magában az előállított termék kivitele esetén visszafizetett vagy visszaigényelhető belső adókat. Abban az esetben, ha az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást egy bizonyos gyártó alvállalkozásban végezte, a „gyártó” kifejezés az alvállalkozót igénybe vevő vállalkozást jelenti.

Ha a ténylegesen kifizetett árban nem jelenik meg a termék gyártásával összefüggésben a részes félnél ténylegesen felmerült valamennyi költség, akkor a gyártelepi ár az összes ilyen költség összegét jelenti, levonva belőle a létrejött termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető mindennemű belső adót;

(h) 

„felcserélhető anyagok” vagy „felcserélhető termékek”: olyan anyagok vagy termékek, amelyek azonos jellegűek és kereskedelmi minőségűek, azonos műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és egymástól nem különböztethetők meg;

(i) 

„áru”: anyag és termék egyaránt;

(j) 

„előállítás”: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést is;

(k) 

„anyag”: a termék előállítása során felhasznált bármilyen összetevő, nyersanyag, alkatrész vagy alkotórész stb.;

(l) 

„a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részaránya”: a nem származó anyagok mennyiségének azon megengedett legnagyobb részaránya, amely mellett az előállítás a termék származó státusa megalapozása szempontjából még kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak minősül. Bizonyos esetekben a termék gyártelepi árának százalékában, más esetekben az árucsoportok egy meghatározott csoportjába vagy egy meghatározott árucsoportba, vámtarifaszám alá vagy alszám alá tartozó felhasznált anyagok nettó tömegének százalékában van kifejezve;

(m) 

„termék”: az előállított termék, akkor is, ha egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják;

(n) 

„terület”: egy részes fél szárazföldi területe, belvizei és felségvizei;

(o) 

„hozzáadott érték”: a terméknek a szabályokat alkalmazó más szerződő fél területéről származó valamennyi beépített anyag vámértékével csökkentett gyártelepi ára, amely viszonylatában kumuláció alkalmazható, illetve amennyiben a vámérték nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért az exportáló részes fél területén fizetett első megállapítható ár;

(p) 

„anyagok értéke”: a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért az exportáló részes fél területén fizetett első megállapítható ár. E pontot a felhasznált származó anyagok értékének megállapítására értelemszerűen kell alkalmazni.

II. CÍM

A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

2. cikk

Általános követelmények

A megállapodás végrehajtása céljából a következő termékek tekintendők valamely részes fél területéről származó termékeknek egy másik részes fél területére történő kivitel esetén:

(a) 

a 3. cikk értelmében a teljes egészében valamely részes fél területén létrejött termékek;

(b) 

a valamely részes fél területén létrejött és olyan anyagokat tartalmazó termékek, amelyek nem teljes egészében ott jöttek létre, feltéve, hogy a szóban forgó anyagokat a 4. cikk értelmében az adott részes fél területén kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás alá vonták.

3. cikk

Teljes egészében létrejött termékek

1.  

A következő termékek tekintendők teljes egészében valamely részes fél területén létrejöttnek egy másik részes fél területére történő kivitel esetén:

(a) 

az adott részes fél területén a földből vagy a tengerfenékről kinyert ásványi termékek és természetes víz;

(b) 

az adott részes fél területén termesztett vagy betakarított növények – beleértve a vízi növényeket – és növényi eredetű termékek;

(c) 

az adott részes fél területén született és nevelt élő állatok;

(d) 

az adott részes fél területén nevelt élő állatokból származó termékek;

(e) 

az adott részes fél területén született és nevelt, majd levágott állatokból származó termékek;

(f) 

az adott részes fél területén folytatott vadászatból vagy halászatból származó termékek;

(g) 

akvakultúra-termékek, amennyiben a halak, rákfélék, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatok tojásból, lárvából, zsenge vagy előnevelt ivadékból ott születtek vagy ott nevelték őket;

(h) 

az adott részes fél hajóival bármely parti tengeren kívüli tengerszakaszból származó tengeri halászati termékek és a tengerből nyert más termékek;

(i) 

az adott részes fél feldolgozóhajóin kizárólag a h) pontban említett termékekből előállított termékek;

(j) 

a kizárólag nyersanyagok visszanyerésére alkalmas, az adott részes fél területén összegyűjtött használt cikkek;

(k) 

az adott részes fél területén folytatott előállítási műveletekből származó hulladék és maradék;

(l) 

az adott részes fél felségvizein kívül fekvő olyan tengerfenék felszínéről vagy talajából kinyert termékek, amelynek kiaknázására az adott részes fél kizárólagos joggal rendelkezik;

(m) 

a kizárólag az a)–l) pontban meghatározott termékből az adott részes fél területén előállított áru.

2.  

Az (1) bekezdés h) és i) pontjában szereplő „hajói” és „feldolgozóhajói” kifejezés kizárólag azon hajókra és feldolgozóhajókra vonatkozik, melyek minden alábbi követelménynek megfelelnek:

(a) 

nyilvántartásba vannak véve az exportáló vagy az importáló részes félnél;

(b) 

az exportáló vagy importáló részes fél lobogója alatt közlekednek;

(c) 

teljesítik a következő feltételek valamelyikét:

(i) 

legalább 50 %-ban az exportáló vagy importáló részes fél állampolgárai tulajdonában vannak; vagy

(ii) 

olyan társaságok tulajdonában állnak, amelyek:

— 
székhelye és tevékenysége gyakorlásának elsődleges helye az exportáló vagy importáló részes fél területén van; valamint
— 
legalább 50 %-ban az exportáló vagy importáló részes fél, annak állami szervei vagy állampolgárai tulajdonában vannak.
3.  
A (2) bekezdés alkalmazásában, amennyiben az exportáló vagy importáló részes fél az Európai Unió, akkor az exportáló vagy importáló részes fél az Európai Unió tagállamait jelenti.
4.  
A (2) bekezdés alkalmazásában az EFTA-államokat egy, a szabályokat alkalmazó szerződő félnek kell tekinteni.

4. cikk

Kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás

1.  
E cikk (3) bekezdése és a 6. cikk sérelme nélkül, a nem teljes egészében valamely részes fél területén létrejött termékek akkor tekintendők kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak, ha a II. melléklet listájában az érintett árukra vonatkozóan meghatározott feltételek teljesülnek.
2.  
Ha egy olyan terméket, amely az (1) bekezdésnek megfelelően valamely részes félnél megszerezte a származó státust, egy másik termék előállítása során alapanyagként használnak fel, akkor nem kell figyelembe venni a termék előállítása során esetlegesen felhasznált nem származó anyagokat.
3.  
Az (1) bekezdésben előírt követelmények teljesülését termékenként kell vizsgálni.

Ha azonban a vonatkozó szabály a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányának való megfelelésen alapul, a részes felek vámhatóságai engedélyezhetik az exportőröknek, hogy a költségek és a devizaárfolyamok ingadozásainak figyelembevétele érdekében a (4) bekezdésnek megfelelően kiszámítsák a termék gyártelepi árának és a nem származó anyagok értékének az átlagát.

4.  
Amennyiben a (3) bekezdés második albekezdése alkalmazandó, a termék átlagos gyártelepi árát és a felhasznált nem származó termékek átlagos értékét kell kiszámítani, előbbit az előző adóévben az adott termék összes értékesítése után felszámított gyártelepi ár összegéből, utóbbit az előző adóévben az adott termék előállítása során felhasznált összes nem származó anyag értékének összegéből, adóévként az exportáló részes fél által meghatározott adóévet figyelembe véve, illetve ha a teljes adóévre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, akkor rövidebb, legalább három hónap hosszúságú időtartamot figyelembe véve.
5.  
Ha egy exportőr az átlagolásos eljárás alkalmazását választotta, akkor a referenciaként figyelembe vett adóévet, illetve a referenciaként figyelembe vett, az adóévnél rövidebb időszakot követő év során következetesen azt kell alkalmaznia. Az exportőr az átlagolásos eljárás alkalmazásával felhagyhat ugyanakkor abban az esetben, ha egy adott adóév vagy annál rövidebb, legalább három hónap hosszúságú reprezentatív időtartam alatt azt tapasztalja, hogy a költségeknek vagy a devizaárfolyamoknak az eljárás alkalmazását megalapozó ingadozásai megszűntek.
6.  
A nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányára vonatkozó kritérium teljesülésének vizsgálata során gyártelepi árként és a nem származó anyagok értékeként a (4) bekezdésben említett átlagos értékeket kell figyelembe venni.

5. cikk

Tűréshatárokra vonatkozó szabályok

1.  

A 4. cikktől eltérve, és figyelemmel az e cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételekre, a II. melléklet szerinti listában meghatározott feltételek értelmében egy adott termék előállításában nem felhasználható nem származó anyagok az adott termék előállításában mégis felhasználhatók, ha a termékben a becsült teljes nettó tömegük vagy összértékük nem haladja meg:

(a) 

a 2. és a 4–24. árucsoportba tartozó termékek esetében – a 16. árucsoportba tartozó feldolgozott halászati termékek kivételével – a termék nettó tömegének 15 %-át;

(b) 

az a) pontban említettektől eltérő termékek esetében a termék gyártelepi árának 15 %-át.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó a Harmonizált Rendszer szerinti 50–63. árucsoport alá tartozó termékek esetében, amelyek tekintetében az I. melléklet 6. és 7. megjegyzésében említett tűréshatárokat kell alkalmazni.

2.  
E cikk (1) bekezdésének alkalmazása következtében a nem származó anyagok részaránya nem lépheti túl a II. melléklet szerinti listában megállapított szabályok által megengedett legnagyobb értékeket.
3.  
E cikk (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható a 3. cikk értelmében teljes egészében egy adott részes fél területén létrejött termékekre. A 6. cikk és a 9. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül azonban az említett rendelkezésekben előírt tűréshatárokat kell alkalmazni azokra a termékekre, amelyek esetében a II. melléklet listájában megállapított szabály előírja, hogy a termék előállítása során felhasznált anyagoknak teljes egészükben létrejöttnek kell lenniük.

6. cikk

Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás

1.  

E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a származó státus megszerzéséhez nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni a következő műveleteket, függetlenül attól, hogy teljesülnek-e a 4. cikkben foglalt követelmények:

(a) 

a szállítás és tárolás során a termékek jó állapotának megőrzését biztosító műveletek;

(b) 

csomagok megosztása és összeállítása;

(c) 

mosás, tisztítás; por, oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítása;

(d) 

textíliák vasalása vagy simítása;

(e) 

egyszerű festési és fényezési műveletek;

(f) 

a rizs hántolása, részleges és teljes őrlése; a gabonafélék és a rizs fényezése, glazúrozása;

(g) 

a cukor színezésére, ízesítésére vagy formázására szolgáló műveletek; kristálycukor részleges vagy teljes őrlése;

(h) 

gyümölcs-, dió- és zöldségfélék hámozása, kimagozása, feltörése és kifejtése;

(i) 

élezés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű vágás;

(j) 

szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, méret szerinti osztályozás, összepárosítás (ideértve a készlet összeállítását is);

(k) 

palackba, konzervdobozba, flakonba, zsákba, ládába, dobozba való egyszerű behelyezés, kartonra vagy táblára való rögzítés és minden egyéb egyszerű csomagolási művelet;

(l) 

jelzés, címke, logó és egyéb hasonló megkülönböztető jel termékekre vagy azok csomagolására való felhelyezése vagy nyomtatása;

(m) 

különböző vagy azonos fajtájú termékek egyszerű vegyítése;

(n) 

cukor vegyítése bármely anyaggal;

(o) 

a termékekhez való egyszerű vízhozzáadás, a termékek egyszerű hígítása, víztelenítése, denaturálása;

(p) 

árucikk alkatrészeinek egyszerű összeszerelése teljes árucikk létrehozása érdekében, vagy termék részekre szerelése;

(q) 

állatok levágása;

(r) 

az a)–q) pontban meghatározott két vagy több művelet kombinációja.

2.  
Annak eldöntése során, hogy az adott terméken végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás az (1) bekezdés értelmében nem kielégítőnek minősül-e, a terméken az exportáló részes fél területén végrehajtott valamennyi műveletet figyelembe kell venni.

7. cikk

Származási kumuláció

1.  
A 2. cikk sérelme nélkül, a más részes fél területére exportált termékek az exportáló részes fél területéről származónak tekintendők, ha azok az exportáló részes fél területén jöttek létre és az exportáló részes féltől eltérő, a szabályokat alkalmazó szerződő felektől származó anyagokat tartalmaznak, feltéve, hogy az exportáló részes fél területén végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 6. cikkben említett műveleteket. Az említett anyagok esetében nem szükséges, hogy azok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.
2.  
Amennyiben az exportáló részes fél területén végzett megmunkálás vagy feldolgozás nem haladja meg a 6. cikkben említett műveleteket, a szabályokat alkalmazó bármely más szerződő fél területéről származó anyagok felhasználásával előállított terméket csak akkor kell az exportáló részes fél területéről származónak tekinteni, ha az ott hozzáadott érték meghaladja a szabályokat alkalmazó bármely más szerződő fél területéről származó felhasznált anyagok értékét. Eltérő esetben a kérdéses terméket a szabályokat alkalmazó azon szerződő fél területéről származónak kell tekinteni, amelynek területéről az exportáló részes fél területén történő gyártás során felhasznált legnagyobb értékű származó anyag származik.
3.  
A 2. cikk sérelme nélkül és az 50–63. árucsoportba tartozó termékek kivételével, az exportáló részes féltől eltérő, a szabályokat alkalmazó szerződő fél által végzett megmunkálás vagy feldolgozás az exportáló részes félnél elvégzettnek minősül, ha a létrejött termékeket ezen exportáló részes fél területén a későbbiekben megmunkálják vagy feldolgozzák.
4.  
A 2. cikk sérelme nélkül, az 50–63. árucsoportba tartozó termékek esetében és kizárólag a részes felek közötti kétoldalú kereskedelem céljából az importáló részes fél területén végzett megmunkálás vagy feldolgozás az exportáló részes fél területén elvégzettnek minősül, ha a termékeket ezen exportáló részes fél területén a későbbiekben megmunkálják vagy feldolgozzák.

E bekezdés alkalmazásában az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatának résztvevőit és a Moldovai Köztársaságot egyetlen, a szabályokat alkalmazó szerződő félnek kell tekinteni.

5.  
A részes felek dönthetnek úgy, hogy egyoldalúan kiterjesztik e cikk (3) bekezdésének alkalmazását az 50–63. árucsoportba tartozó termékek behozatalára. A kiterjesztés mellett döntő részes fél a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően értesíti a másik részes felet és tájékoztatja az Európai Bizottságot.
6.  
Az e cikk (3)–(5) bekezdése értelmében vett kumuláció céljából a származó termékeket csak akkor lehet az exportáló részes fél területéről származónak tekinteni, ha a termékeken ott végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 6. cikkben említett műveleteket.
7.  
Az (1) bekezdésben említett, a szabályokat alkalmazó szerződő felek területéről származó olyan termékek, amelyeket az exportáló részes fél területén nem vonnak semmilyen megmunkálás vagy feldolgozás alá, megtartják származásukat a valamely másik, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területére történő kivitelük során.

8. cikk

A származási kumuláció alkalmazási feltételei

1.  

A 7. cikkben előírt kumuláció kizárólag akkor alkalmazható, ha:

(a) 

az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikke szerinti preferenciális kereskedelmi megállapodás van érvényben a származó státus megszerzésében érintett, a szabályokat alkalmazó szerződő felek, valamint a rendeltetési hely szerinti, a szabályokat alkalmazó szerződő fél között; valamint

(b) 

az áruk a származó státust az e szabályokban meghatározott származási szabályokkal azonos szabályok alkalmazása révén szerezték meg.

2.  
A kumuláció alkalmazásához szükséges követelmények teljesítéséről szóló értesítéseket közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat) és egy ciszjordániai és gázai övezetbeli hivatalos kiadványban, a helyi eljárásoknak megfelelően.

A 7. cikkben előírt kumulációt az említett értesítésekben megjelölt naptól kell alkalmazni.

A részes felek tájékoztatják az Európai Bizottságot a szabályokat alkalmazó más szerződő felekkel kötött releváns megállapodások részleteiről, beleértve a szóban forgó szabályok hatálybalépésének dátumát.

3.  
Ha egy termék a származó státust a származási kumuláció 7. cikk szerinti alkalmazása révén szerezte meg, akkor a származási igazolásnak tartalmaznia kell a „CUMULATION APPLIED WITH (a szabályokat alkalmazó, vonatkozó szerződő fél/felek angol neve)” szövegű, angol nyelvű nyilatkozatot.

Abban az esetben, ha származási igazolásként egy EUR.1 szállítási bizonyítványt használnak, ezt a nyilatkozatot az EUR.1 szállítási bizonyítvány 7. rovatában kell megtenni.

4.  
A részes felek dönthetnek úgy, hogy a területükre exportált azon termékek esetében, amelyek a származó státust az exportáló részes fél területén a származási kumuláció 7. cikk szerinti alkalmazása révén szerezték meg, eltekintenek az e cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozat származási igazoláson való feltüntetésének kötelezettségétől ( 3 ).

A részes felek a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően értesítik az Európai Bizottságot e mentesítésről.

9. cikk

Minősítési egység

1.  

E szabályok alkalmazásában a minősítési egység az az adott termék, amely a Harmonizált Rendszer nómenklatúrája szerinti besorolás meghatározásakor alapegységnek tekintendő.Ebből az következik, hogy:

(a) 

amikor egy terméket a Harmonizált Rendszer alapján egyetlen vámtarifaszám alá tartozó áruk csoportja vagy halmaza alkot, akkor az egész együtt alkotja a minősítési egységet;

(b) 

ha egy szállítmány a Harmonizált Rendszer szerinti ugyanazon vámtarifaszám alá besorolt több azonos termékből áll, akkor e szabályok alkalmazása során minden egyes terméket figyelembe kell venni.

2.  
Amennyiben – a Harmonizált Rendszer 5. általános szabálya alapján – besorolási szempontból a csomagolás a termék részét képezi, akkor azt a származás meghatározásakor is figyelembe kell venni.
3.  
A berendezés, gép, készülék vagy jármű részének kell tekinteni azokat a vele együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek normál felszerelésének részét képezik, és gyártelepi árában benne foglaltatnak.

10. cikk

Készletek

A Harmonizált Rendszer 3. általános szabálya szerint meghatározott készleteket származónak kell tekinteni, ha az azokat alkotó összes termék is származó.

Ha a készlet származó és nem származó termékeket egyaránt tartalmaz, akkor a készletet mint egészet származónak kell tekinteni, amennyiben a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.

11. cikk

Semleges elemek

A termék származó státusának megállapítása céljából nem kell figyelembe venni az előállítása során esetleg felhasznált következő termékek származását:

(a) 

energia és tüzelőanyag;

(b) 

berendezések és készülékek;

(c) 

gépek és szerszámok;

(d) 

minden más olyan áru, amely a termék végső összetételébe nem épül be, vagy amelyet nem arra szántak, hogy beépüljön a termékbe.

12. cikk

Könyvelés szerinti elkülönítés

1.  
Ha felcserélhető származó és nem származó anyagok kerülnek felhasználásra egy termék megmunkálása vagy feldolgozása során, akkor a gazdasági szereplők a szóban forgó anyagok kezelését végezhetik a könyvelés szerinti elkülönítés módszere alapján, az anyagok elkülönített raktározása nélkül.
2.  
A gazdasági szereplők a könyvelés szerinti elkülönítés módszerének alkalmazásával anélkül biztosíthatják az 1701  vámtarifaszám alá tartozó származó és nem származó felcserélhető termékek kezelését, hogy a termékeket elkülönítve raktároznák.
3.  
A részes felek előírhatják, hogy a könyvelés szerinti elkülönítés alkalmazásához szükséges legyen a vámhatóságok előzetes engedélye. A vámhatóságok az engedély megadását bármilyen általuk megfelelőnek ítélt feltételhez köthetik, és figyelemmel kísérik az engedély felhasználását. A vámhatóságok visszavonhatják az engedélyt, ha a kedvezményezett bármilyen módon nem megfelelően használja fel azt, vagy elmulasztja az e szabályokban meghatározott bármely más feltétel teljesítését.

A könyvelés szerinti elkülönítés alkalmazásával biztosítani kell, hogy soha ne minősüljön annál több termék az exportáló részes fél területéről származónak, mint ha a készleteket a fizikai elkülönítés módszerének alkalmazásával raktározták volna.

A módszert az exportáló részes fél területén alkalmazandó általános számviteli elvek alapján kell alkalmazni, és a módszer alkalmazását az ott alkalmazandó általános számviteli elvek alapján kell nyilvántartani.

4.  
Az (1) és (2) bekezdésben említett módszer kedvezményezettje származási igazolást állít ki vagy kérelmez arra a termékmennyiségre vonatkozóan, amely az exportáló részes fél területéről származónak tekinthető. A vámhatóságok kérésére a kedvezményezettnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a készleteket hogyan kezelték.

III. CÍM

TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK

13. cikk

A territorialitás elve

1.  
A II. címben megállapított feltételeket az érintett részes fél területén megszakítás nélkül kell teljesíteni.
2.  

Ha egy részes fél területéről egy másik országba exportált származó terméket visszavisznek a részes fél területére, az a továbbiakban csak akkor tekinthető származónak, ha a vámhatóságok számára hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a visszavitt termék:

(a) 

azonos az eredetileg kivitt termékkel; valamint

(b) 

az adott országbeli tartózkodása vagy a kivitele alatt a jó állapotban való megőrzéshez szükségeseken kívül semmilyen műveleten nem esett át.

3.  

Az exportáló részes fél területéről exportált és oda később visszaimportált anyagok esetében a származó státusnak a II. címben meghatározott feltételek szerinti megszerzésére nincs hatással az említett részes fél területén kívül végzett megmunkálás vagy feldolgozás, feltéve, hogy:

(a) 

az említett anyagok teljes egészében az exportáló részes fél területén létrejöttnek minősülnek, illetve a 6. cikkben említett műveleteket meghaladó megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át a kivitelt megelőzően; valamint

(b) 

a vámhatóságok számára hitelt érdemlően igazolják, hogy:

(i) 

az újból behozott termékek az exportált anyagok megmunkálásával vagy feldolgozásával jöttek létre; valamint

(ii) 

az exportáló részes fél területén kívül az e cikk betartása mellett keletkező teljes hozzáadott érték nem haladja meg azon végtermék gyártelepi árának a 10 %-át, amelyre a származó státus megállapítását kérték.

4.  
E cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a II. címben meghatározott, a származó státus megszerzésére vonatkozó feltételek nem alkalmazhatók az exportáló részes fél területén kívül végzett megmunkálásra vagy feldolgozásra. Olyan esetekben azonban, amikor a végtermék származó státusának a meghatározásához a II. melléklet szerinti lista szabályai közül olyannak az alkalmazására kerül sor, amely az összes beépített nem származó anyag maximális értékét határozza meg, az exportáló részes fél területén beépített nem származó termékek teljes értéke, valamint az e cikk alkalmazása során a szóban forgó részes fél területén kívül keletkező teljes hozzáadott érték együttesen nem haladhatja meg a megállapított százalékos értéket.
5.  
A (3) és (4) bekezdés alkalmazása céljából a „teljes hozzáadott érték” az exportáló részes fél területén kívül felmerült összes költséget jelenti, beleértve az ott beépített anyagok költségét is.
6.  
E cikk (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható olyan termékekre, amelyek nem felelnek meg a II. mellékletben található listában szereplő feltételeknek, vagy amelyek csak az 5. cikkben megadott általános tűréshatár alkalmazásával tekinthetők kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak.
7.  
Minden olyan megmunkálást vagy feldolgozást, amelyre e cikk vonatkozik, és amelyre az exportáló részes fél területén kívül kerül sor, a passzív feldolgozási eljárások vagy más hasonló eljárások alapján kell elvégezni.

14. cikk

A változtatás tilalma

1.  
A megállapodásban előírt preferenciális elbánás kizárólag az e szabályok követelményeinek megfelelő és valamely részes fél területére történő behozatalra bejelentett termékekre vonatkozik, feltéve, hogy az említett termékek megegyeznek az exportáló részes féltől exportált termékekkel. Az ilyen termékek semminemű módosításon vagy más átalakításon nem eshettek át, kivéve a jó állapotban való megőrzésüket célzó műveleteket és az importáló részes fél konkrét nemzeti előírásainak való megfelelés érdekében szükséges jelölések, címkék, plombák vagy bármely más dokumentáció hozzáadását, amelyre a tranzitország(ok)ban vagy a megbontás helye szerinti harmadik ország(ok)ban a belföldi használatra való bejelentést megelőzően vámfelügyelet alatt került sor.
2.  
A termékek vagy a szállítmányok tárolására sor kerülhet, feltéve, hogy ezeket a harmadik tranzitország(ok)ban vámfelügyelet alatt tartják.
3.  
E függelék V. címének sérelme nélkül, a szállítmányok megbonthatók, feltéve, hogy a megbontás helye szerinti harmadik ország(ok)ban vámfelügyelet alatt tartják a szállítmányokat.
4.  

Kétség esetén az importáló részes fél bármikor felkérheti az importőrt vagy képviselőjét, hogy nyújtson be minden olyan megfelelő dokumentumot, amely bizonyítja az e cikknek való megfelelést, mely felkérésnek az importőr bármilyen igazoló dokumentum – nevezetesen az alábbiak – benyújtásával tehet eleget:

(a) 

szerződéses fuvarokmányok, például hajóraklevelek;

(b) 

a csomagok jelölésén vagy számozásán alapuló tényszerű vagy konkrét bizonyítékok;

(c) 

a tranzitország(ok) vagy a megbontás helye szerinti ország(ok) vámhatóságai által benyújtott igazolás arról, hogy a terméket nem manipulálták, vagy bármely más olyan okmány, amely igazolja, hogy az áruk vámfelügyelet alatt maradtak a tranzitország(ok)ban vagy a megbontás helye szerinti ország(ok)ban; vagy

(d) 

magához az áruhoz kapcsolódó bármilyen bizonyíték.

15. cikk

Kiállítások

1.  

Ha egy származó terméket kiállítás céljából nem egy olyan országba küldenek, amely viszonylatában a 7. és 8. cikkel összhangban kumuláció alkalmazható, majd a kiállítást követően valamely részes fél területére irányuló behozatal céljából értékesítenek, akkor ez a termék a behozatala során jogosult a vonatkozó megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményekre, ha a vámhatóságok számára hitelt érdemlően bizonyítható, hogy:

(a) 

a terméket egy exportőr valamely részes fél területéről küldte a kiállítást rendező országba, és ott kiállította azt;

(b) 

a terméket ez az exportőr egy másik részes félhez tartozó személy részére értékesítette vagy más módon továbbadta;

(c) 

a terméket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána szállították el ugyanolyan állapotban, mint ahogy azt a kiállításra elküldték; valamint

(d) 

a terméket a kiállításra szállítást követően a kiállításon való bemutatáson kívül semmilyen más célra nem használták.

2.  
E függelék V. címének megfelelően származási igazolást kell kibocsátani vagy kiállítani, és azt a szokásos módon meg kell küldeni az importáló részes fél vámhatóságainak. Az igazoláson fel kell tüntetni a kiállítás nevét és címét. Ha szükséges, további igazoló dokumentum követelhető meg a kiállítás körülményeiről.
3.  
Az (1) bekezdést alkalmazni kell minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműves kiállításra, vásárra, hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem eladóhelyeken vagy üzlethelyiségekben magáncélra, külföldi áruk értékesítése céljából szerveznek, és amelynek során a termékek a vámhatóságok felügyelete alatt maradnak.

IV. CÍM

VÁMVISSZATÉRÍTÉS VAGY VÁMMENTESSÉG

16. cikk

Vámvisszatérítés vagy vámmentesség

1.  
Azokra a nem származó anyagokra, amelyeket valamely részes fél területéről származó, a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjába tartozó olyan termékek gyártásában használtak fel, amelyekre e függelék V. címe szerinti származási igazolást adtak vagy állítottak ki, az exportáló részes fél területén nem alkalmazható semmilyen jellegű vámvisszatérítés vagy vámmentesség.
2.  
Az (1) bekezdés szerinti tilalom a vámok vagy azokkal azonos hatású díjak részleges vagy teljes visszatérítésével, elengedésével vagy meg nem fizetésével kapcsolatos minden olyan intézkedésre vonatkozik, amely az exportáló részes fél területén folyó gyártás során felhasznált anyagokat érinti, amennyiben a visszatérítésre, elengedésre vagy meg nem fizetésre – kifejezetten vagy hatását tekintve – az ilyen anyagokból létrejött termékek kivitelekor kerül sor, nem pedig azok belföldi felhasználás céljából történő megtartásakor.
3.  
A származási igazolással érintett termékek exportőrének képesnek kell lennie arra, hogy a vámhatóság kérésére bármikor benyújtson minden olyan megfelelő okmányt, amely bizonyítja, hogy az adott termékek előállítása során a felhasznált nem származó anyagok tekintetében nem történt vámvisszatérítés, valamint hogy az ilyen anyagokra alkalmazandó minden vám vagy azzal azonos hatású díj ténylegesen megfizetésre került.
4.  
Az e cikk (1) bekezdése szerinti tilalom nem alkalmazandó a részes felek közötti kereskedelemre olyan termékek esetében, amelyek a származó státusukat a 7. cikk (4) vagy (5) bekezdésének hatálya alá tartozó származási kumuláció alkalmazásával szerezték meg.
5.  
Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem alkalmazható a felek közötti kétoldalú kereskedelemben a szabályokat alkalmazó bármely más szerződő fél területéről származó anyagok tekintetében alkalmazott kumuláció alkalmazása nélkül.

V. CÍM

SZÁRMAZÁSI IGAZOLÁS

17. cikk

Általános követelmények

1.  

A részes felek valamelyikének területéről származó termékek a valamely másik részes fél területére történő behozataluk esetén részesülnek a megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményekben, amennyiben benyújtásra kerül az alábbi származási igazolások valamelyike:

(a) 

EUR.1 szállítási bizonyítvány, amelynek mintája megtalálható e függelék IV. mellékletében;

(b) 

a 18. cikk (1) bekezdésében megállapított esetekben egy az exportőr által számlán, szállítólevélen vagy bármilyen más kereskedelmi okmányon tett nyilatkozat (a továbbiakban: származási nyilatkozat), amely kellő részletességgel írja le az érintett terméket ahhoz, hogy lehetővé váljon annak azonosítása; a származási nyilatkozat szövegét e függelék III. melléklete határozza meg.

2.  
E cikk (1) bekezdése ellenére, az e szabályok értelmében származó termékek– a 27. cikkben meghatározott esetekben – az e cikk (1) bekezdésében említett származási igazolások bármelyikének benyújtása nélkül is részesülnek a megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményekben.
3.  
Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a részes felek megállapodhatnak arról, hogy a közöttük folyó preferenciális kereskedelemben az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt származási igazolásokat az elektronikus adatbázisban nyilvántartott exportőrök által a részes felek belső jogszabályaival összhangban kiállított származásmegjelölő nyilatkozatokkal váltják fel.

Az elektronikus adatbázisban nyilvántartott exportőrök által kiállított, a szabályokat alkalmazó két vagy több szerződő fél által elfogadott származásmegjelölő nyilatkozat használata nem akadályozhatja a diagonális kumuláció használatát a szabályokat alkalmazó más szerződő felekkel.

4.  
Az (1) bekezdés alkalmazásában a részes felek megállapodhatnak egy olyan rendszer létrehozásáról, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt származási igazolások elektronikus úton történő kiállítását és/vagy benyújtását.
5.  
A 7. cikk alkalmazásában, ha a 8. cikk (4) bekezdése alkalmazandó, azon, a szabályokat alkalmazó valamely szerződő fél területén letelepedett exportőrnek, aki egy olyan más származási igazolás alapján ad ki vagy kérelmez származási igazolást, amely tekintetében a nyilatkozat feltüntetésének a 8. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettsége alól mentesítés áll fenn, minden szükséges lépést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a kumuláció alkalmazásának feltételei teljesüljenek, és képesnek kell lennie arra, hogy benyújtsa a vámhatóságoknak az összes vonatkozó dokumentumot.

18. cikk

A származási nyilatkozat kiállításának feltételei

1.  

A 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett származási nyilatkozatot kiállíthatja:

(a) 

a 19. cikk szerinti elfogadott exportőr; vagy

(b) 

bármely olyan szállítmány exportőre, amely egy vagy több csomagból áll, és 6 000 EUR-t meg nem haladó összértékű származó terméket tartalmaz.

2.  
Akkor állítható ki származási nyilatkozat, ha a termékek a szabályokat alkalmazó valamely szerződő fél területéről származónak tekinthetők, és megfelelnek e szabályok egyéb követelményeinek.
3.  
A származási nyilatkozatot tevő exportőrnek képesnek kell lennie arra, hogy az exportáló részes fél vámhatóságának kérésére bármikor bemutasson minden olyan megfelelő okmányt, amely igazolja az érintett termék származó státusát, valamint e szabályok egyéb követelményeinek teljesülését.
4.  
Az exportőr a származási nyilatkozatot – amelynek szövegét e függelék III. melléklete tartalmazza – a számlára, a szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rábélyegezve vagy rányomtatva, az említett mellékletben meghatározott nyelvi változatok valamelyikének felhasználásával és az exportáló ország nemzeti jogszabályainak megfelelően állítja ki. Amennyiben a nyilatkozat kézzel íródik, tintával és nyomtatott betűvel kell kitölteni.
5.  
A származási nyilatkozaton szerepel az exportőr eredeti, saját kezű aláírása. A 19. cikk értelmében elfogadott exportőrnek azonban nem kell aláírnia ilyen nyilatkozatokat, amennyiben az exportáló részes fél vámhatóságai felé írásban teljes felelősséget vállal minden olyan származási nyilatkozatért, amelyen személye ugyanúgy azonosítható, mintha a nyilatkozatot kézzel aláírta volna.
6.  
A származási nyilatkozatot az exportőr kiállíthatja az érintett termékek kivitelekor vagy azt követően is (a továbbiakban: visszamenőleges származási nyilatkozat), azzal a feltétellel, hogy azt a vonatkozó termékek behozatalát követő két éven belül bemutatja az importáló országban.

Amennyiben egy szállítmány megbontása a 14. cikk (3) bekezdésének megfelelően történik, valamint ha az említett két éves határidőt betartják, a visszamenőleges származási nyilatkozatot a termékeket exportáló részes fél elfogadott exportőre állítja ki.

19. cikk

Elfogadott exportőr

1.  
Az exportáló részes fél vámhatóságai – a nemzeti előírások betartása mellett – engedélyezhetik az említett részes fél területén letelepedett bármely exportőr számára (a továbbiakban: elfogadott exportőr), hogy az érintett termékek értékétől függetlenül származási nyilatkozatot állítson ki.
2.  
Az ilyen engedélyt kérelmező exportőrnek a vámhatóságok számára kielégítően meg kell adnia a termék származó státusának, valamint e szabályok egyéb követelményei teljesítésének igazolásához szükséges minden garanciát.
3.  
A vámhatóságok az elfogadott exportőrnek vámengedélyszámot adnak, amelyet a származási nyilatkozaton fel kell tüntetni.
4.  
A vámhatóságok ellenőrzik az engedély megfelelő felhasználását. A vámhatóságok visszavonhatják az engedélyt, ha az elfogadott exportőr nem megfelelő módon használja azt, és kötelesek visszavonni azt, ha az elfogadott exportőr már nem biztosítja a (2) bekezdésben említett garanciákat.

20. cikk

Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadására vonatkozó eljárás

1.  
Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló részes fél vámhatóságai bocsátják ki az exportőr vagy – az exportőr felelősségére – meghatalmazott képviselője által írásban benyújtott kérelemre.
2.  
E célból az exportőr vagy meghatalmazott képviselője kitölti mind az EUR.1 szállítási bizonyítványt, mind pedig a kérelem formanyomtatványát, melynek mintáját e függelék IV. melléklete tartalmazza. A formanyomtatványokat a megállapodás egyik hivatalos nyelvén, az exportáló ország nemzeti jogszabályaival összhangban kell kiállítani. Kézírással történő kiállítás esetén a formanyomtatványokat tintával és nyomtatott betűkkel kell kitölteni. A termékmegnevezést az erre a célra fenntartott rovatban úgy kell megadni, hogy üres sorok ne maradjanak. Ha a rovat nincs teljesen kitöltve, a megnevezés utolsó sora alatt vízszintes vonalat kell húzni, az üresen hagyott helyet pedig átlós vonallal kell áthúzni.
3.  
Az EUR.1 szállítási bizonyítvány 7. rovatának tartalmaznia kell a „TRANSITIONAL RULES” angol nyelvű szöveget.
4.  
Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadását kérelmező exportőrnek képesnek kell lennie arra, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadó exportáló részes fél vámhatóságainak kérésére bármikor benyújtson minden olyan releváns okmányt, amely az adott termékek származó státusát, valamint ezen egyezmény egyéb követelményeinek való megfelelését igazolja.
5.  
Az exportáló részes fél vámhatóságai akkor adják ki az EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha az érintett termékek származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek e szabályok egyéb követelményeinek.
6.  
Az EUR.1 szállítási bizonyítványokat kiadó vámhatóság minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy ellenőrizze a termékek származó státusát és az e szabályok egyéb követelményeinek való megfelelését. Ebből a célból jogában áll bizonyítékokat bekérni, az exportőr könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni. Biztosítja továbbá, hogy az e cikk (2) bekezdésében említett formanyomtatványok megfelelően legyenek kitöltve. Elsősorban azt ellenőrzi, hogy a termékmegnevezésre fenntartott hely mindenfajta csalárd kiegészítés lehetőségét kizárva van-e kitöltve.
7.  
Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadásának dátumát az EUR.1 szállítási bizonyítvány 11. rovatában kell feltüntetni.
8.  
EUR.1 szállítási bizonyítványt a vámhatóságok akkor adnak ki és bocsátanak az exportőr rendelkezésére, amikor a tényleges kivitel megtörtént vagy biztosított.

21. cikk

Visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítvány

1.  

A 20. cikk (8) bekezdésétől eltérve, az EUR.1 szállítási bizonyítvány az adott termékek kivitele után is kiadható, ha:

(a) 

a kivitel időpontjában tévedés, nem szándékos mulasztás vagy különleges körülmények miatt nem adták ki;

(b) 

a vámhatóságok számára kielégítően bizonyítható, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadták, ám a behozatalkor technikai okok miatt nem fogadták el;

(c) 

az érintett termékek végső rendeltetési helye a kivitel időpontjában nem volt ismert, és azt a szállítmányoknak a szállítása vagy tárolása során, illetve a 14. cikk (3) bekezdése szerinti esetleges felbontása után határozták meg;

(d) 

e szabályoknak megfelelően is származónak minősülő termékek esetében a PEM-egyezmény szabályainak megfelelő EUR.1 vagy EUR.MED szállítási bizonyítványt adtak ki; az exportőrnek minden szükséges lépést meg kell tennie annak biztosítására, hogy a kumuláció alkalmazásához szükséges feltételek teljesüljenek, és képesnek kell lennie arra, hogy benyújtson a vámhatóságoknak minden olyan vonatkozó okmányt, amely igazolja, hogy a termék e szabályoknak megfelelően származó; vagy

(e) 

az EUR.1 szállítási bizonyítványt a 8. cikk (4) bekezdése alapján adták ki, és a 8. cikk (3) bekezdésének alkalmazása szükséges egy másik, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területére történő behozatalkor.

2.  
Az (1) bekezdés végrehajtása céljából az exportőrnek jeleznie kell kérelmében az olyan termékek kivitelének helyét és időpontját, amelyekre az EUR.1 szállítási bizonyítvány vonatkozik, és meg kell jelölnie kérelmének okait.
3.  
A vámhatóságok a kivitel időpontjától számított két éven belül visszamenőleges hatállyal kiadhatnak egy EUR.1 szállítási bizonyítványt abban az esetben, ha ellenőrizték, hogy az exportőr kérelmében megadott adatok megfelelnek a megfelelő ügyiratban foglaltaknak.
4.  
A 20. cikk (3) bekezdése szerinti követelményen túlmenően a visszamenőleges hatállyal kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványt az alábbi angol nyelvű megjegyzéssel kell ellátni: „ISSUED RETROSPECTIVELY”.
5.  
A (4) bekezdésben említett megjegyzést az EUR.1 szállítási bizonyítvány 7. rovatába kell bejegyezni.

22. cikk

EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiadása

1.  
EUR.1 szállítási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az azt kiadó vámhatóságtól kérelmezheti, hogy a birtokában lévő kiviteli okmányok alapján a hatóság kiállítson egy másodlatot a bizonyítványról.
2.  
A 20. cikk (3) bekezdése szerinti követelményen túlmenően az e cikk (1) bekezdésével összhangban kiadott másolatot az alábbi angol nyelvű bejegyzéssel kell ellátni: „DUPLICATE”.
3.  
A (2) bekezdésben említett megjegyzést az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának 7. rovatába kell bejegyezni.
4.  
A másodlaton fel kell tüntetni az eredeti EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadásának dátumát, és a másodlat attól a naptól kezdve érvényes.

23. cikk

A származási igazolás érvényessége

1.  
A származási igazolás az exportáló részes fél területén történő kibocsátás vagy kiállítás napjától számított tíz hónapon át érvényes, és azt az említett időszakban be kell nyújtani az importáló részes fél vámhatósága részére.
2.  
Az importáló részes fél vámhatóságaihoz az (1) bekezdésben említett érvényességi idő után benyújtott származási igazolás a vámkedvezmények alkalmazása céljából elfogadható abban az esetben, ha az előírt határidőig történő benyújtás rendkívüli körülmények miatt hiúsult meg.
3.  
A késedelmes benyújtás más eseteiben az importáló részes fél vámhatóságai csak akkor fogadhatják el a származási igazolást, ha a termékeket az említett határidő előtt vám elé állították.

24. cikk

Vámszabad területek

1.  
A részes felek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy azok a kereskedelemben származási igazolással részt vevő termékek, amelyek szállítása közben igénybe veszik a területükön lévő vámszabad területeket, ne legyenek más termékekkel kicserélhetők, valamint hogy ott az állapotromlás megelőzéséhez szükséges szokásos műveleteken kívül semmilyen más művelet végrehajtására ne kerülhessen sor.
2.  
Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a valamely, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területéről származó, származási igazolással érintett termékeket vámszabad területre hoznak be, és megmunkálás vagy feldolgozás alá vonnak, akkor – ha a termékeken végzett megmunkálás vagy feldolgozás megfelel e szabályoknak – új származási igazolás adható vagy állítható ki.

25. cikk

A behozatalra vonatkozó követelmények

A származási igazolásokat az importáló részes fél vámhatóságai részére az adott részes fél területén alkalmazandó eljárásoknak megfelelően kell benyújtani.

26. cikk

Részletekben történő behozatal

Amennyiben az importőr kérésére és az importáló részes fél vámhatóságai által meghatározott feltételek mellett a Harmonizált Rendszer értelmezésének 2(a) általános szabálya értelmében a Harmonizált Rendszer XVI. és XVII. áruosztályába vagy 7308 és 9406 vámtarifaszáma alá tartozó szétszerelt vagy össze nem állított termékeket részletekben hoznak be, akkor ezekre a termékekre egyetlen származási igazolást kell benyújtani a vámhatóságoknak az első részlet behozatalakor.

27. cikk

A származási igazolás alóli mentesség

1.  
Magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött vagy utas személyes poggyászának részét képező terméket a származásra vonatkozó hivatalos igazolás benyújtásának megkövetelése nélkül is származó terméknek kell tekinteni, feltéve, hogy az ilyen terméket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be, nyilatkoznak az e szabályokban meghatározott követelmények teljesüléséről, és a nyilatkozat valódiságához nem fér kétség.
2.  

A behozatal a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén nem tekintendő kereskedelmi forgalomban történőnek:

(a) 

a behozatal alkalmi jellegű;

(b) 

a behozatal kizárólag a címzettek vagy az utasok vagy családtagjaik személyes használatára szolgáló termékeket érint;

(c) 

a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy behozataluk nem kereskedelmi céllal történik.

3.  
Az említett termékek összértéke nem haladhatja meg az 500 EUR-t kis csomagok esetében, vagy az 1 200 EUR-t az utasok személyes poggyászának részét képező termékek esetében.

28. cikk

Eltérések és formai hibák

1.  
A származási igazolást önmagukban nem teszik érvénytelenné a származási igazoláson tett nyilatkozatok és a termék behozatalához szükséges alakiságok elvégzése érdekében a vámhivatalnak benyújtott okmányokon tett nyilatkozatok között felfedezett kisebb ellentmondások, amennyiben kétséget kizáróan megállapítást nyer, hogy a szóban forgó okmány megfelel a benyújtott terméknek.
2.  
Nyilvánvaló alaki hiba, mint például a származási igazoláson szereplő gépelési hiba nem eredményezheti az e cikk (1) bekezdésében említett okmányok visszautasítását, amennyiben az említett hiba nem teszi kétségessé az említett okmányokban tett kijelentések helyességét.

29. cikk

Beszállítói nyilatkozatok

1.  
Amikor EUR.1 szállítási bizonyítványt adnak ki vagy származási nyilatkozatot állítanak ki olyan származó termékekre az egyik részes fél területén, amelyekhez a 7. cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően az előállításuk során olyan, a szabályokat alkalmazó másik szerződő fél területéről származó árukat használtak fel, amelyek ott megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna, figyelembe kell venni az e cikkel összhangban tett, a fenti árukra vonatkozó beszállítói nyilatkozatot.
2.  
Az (1) bekezdésben említett beszállítói nyilatkozat bizonyítékként szolgál a szabályokat alkalmazó valamely szerződő fél területén az adott árukkal végzett megmunkálás vagy feldolgozás tekintetében annak meghatározása során, hogy azokat a termékeket, amelyek előállítása során ezeket az árukat felhasználják, úgy lehet-e tekinteni, mint amelyek az exportáló részes fél területéről származó termékek, és teljesítik e szabályok egyéb követelményeit.
3.  
A (4) bekezdésben említett esetek kivételével a beszállítónak külön beszállítói nyilatkozatot kell tennie minden egyes szállítmányra vonatkozóan a VI. mellékletben előírt módon a számlához, a szállítólevélhez vagy bármely egyéb – az adott termékek megnevezését azok beazonosítására alkalmas részletességgel tartalmazó – kereskedelmi okmányhoz csatolt papírlapon.
4.  
Amennyiben egy beszállító rendszeresen szállít egy adott vásárlónak olyan árukat, amelyek esetében a valamely, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területén végzett megmunkálás vagy feldolgozás bizonyos időtartamon keresztül várhatóan állandó marad, egyetlen beszállítói nyilatkozatot tehet ezeknek az áruknak az egymást követő szállítmányaira vonatkozóan (a továbbiakban: hosszú távú beszállítói nyilatkozat). A hosszú távú beszállítói nyilatkozat rendszerint a nyilatkozat kibocsátásától számított két évig érvényes. Az ennél hosszabb érvényességi idő megállapításának feltételeit annak a szabályokat alkalmazó szerződő félnek a vámhatóságai határozzák meg, amelynek területén a nyilatkozatot kiállították. A hosszú távú beszállítói nyilatkozatot a VII. melléklet szerinti formanyomtatványon kell megtenni, és abban meg kell nevezni az érintett termékeket az azok beazonosítására alkalmas részletességgel. A nyilatkozatot az azzal érintett áruk első küldeményét megelőzően vagy azzal együtt kell az érintett vevő részére átadni. A beszállító haladéktalanul értesíti vásárlóját, amennyiben a hosszú távú beszállítói nyilatkozat már nem érvényes a szállított árukra.
5.  
A (3) és (4) bekezdésben említett beszállítói nyilatkozatot a megállapodás valamelyik hivatalos nyelvén, gépírással vagy nyomtatással kell kiállítani annak a szabályokat alkalmazó szerződő félnek a nemzeti jogával összhangban, amelynek területén azt kiállítják, és el kell látni a szállító saját kezű eredeti aláírásával. A nyilatkozatot írhatják kézzel is; a kézzel írt nyilatkozathoz tintát és nyomtatott betűket kell használni.
6.  
A nyilatkozattevő beszállítónak képesnek kell lennie arra, hogy a szabályokat alkalmazó, a nyilatkozattétel helye szerinti szerződő fél vámhatósága kérésére bármikor benyújtson minden releváns okmányt annak igazolására, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok megfelelnek a valóságnak.

30. cikk

Euróban kifejezett összegek

1.  
A 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 27. cikk (3) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazása érdekében azokban az esetekben, amikor a termékeket eurótól eltérő pénznemben számlázzák, akkor a részes felek nemzeti pénznemében megadott, az euróban kifejezett összegekkel egyenértékű összegeket az egyes érintett országok állapítják meg évente.
2.  
A 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 27. cikk (3) bekezdése szerinti kedvezményekben egy szállítmány a kiállított számla pénzneme alapján részesülhet, az érintett ország által meghatározott összegnek megfelelően.
3.  
A bármely adott nemzeti pénznemben felhasználandó összeg megegyezik az október első munkanapján euróban kifejezett összeg ilyen pénznemben számított egyenértékével. Az összegeket október 15-ig kell az Európai Bizottsággal közölni, és azok a következő év január 1-jétől alkalmazandók. A vonatkozó összegekről az Európai Bizottság az összes érintett országot tájékoztatja.
4.  
Egy-egy részes fél kerekítheti felfelé vagy lefelé az euróban kifejezett összegnek a nemzeti pénznemébe történő átváltásával kapott összeget. A kerekített összeg legfeljebb 5 %-os mértékben térhet el az átváltással kapott összegtől. Az adott részes fél változatlanul fenntarthatja az euróban kifejezett összeg nemzeti valutában megállapított egyenértékét, ha a (3) bekezdésben előírt éves kiigazításkor ennek az összegnek az átváltása – bármilyen kerekítést megelőzően – 15 %-nál kisebb növekedést eredményez a nemzeti valuta egyenértékében. A nemzeti pénznemben kifejezett egyenérték változtatás nélkül is megtartható, ha az átváltás csökkenést eredményezne az egyenértékhez képest.
5.  
Az euróban kifejezett összegeket a vegyes bizottság bármely részes fél kérésére felülvizsgálja. Az említett felülvizsgálat során a vegyes bizottság megfontolás tárgyává teszi, hogy kívánatos-e az érintett korlátok hatását reálértékben továbbra is fenntartani. Az említett célból dönthet úgy, hogy módosítja az euróban kifejezett összegeket.

VI. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉSI ELVEK ÉS IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK

31. cikk

Igazoló dokumentumok, a származási igazolások és az igazoló okmányok megőrzése

1.  
A származási nyilatkozatot kiállító, vagy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kérelmező exportőr a származási nyilatkozat kiadásától vagy kiállításától számított legalább három évig köteles megőrizni az említett származási igazolások nyomtatott vagy elektronikus változatát, valamint a termék származó státusát alátámasztó valamennyi okmányt.
2.  
A beszállítói nyilatkozatot tevő beszállító köteles a 29. cikk (6) bekezdésében említett okmányokat, valamint a nyilatkozat és valamennyi számla, szállítólevél vagy más olyan kereskedelmi okmány egy-egy példányát, amelyhez a szóban forgó nyilatkozatot mellékelték, legalább három évig megőrizni.

A hosszú távú beszállítói nyilatkozatot tevő beszállító köteles a vevőhöz eljuttatott nyilatkozat és az azzal érintett árukra vonatkozó valamennyi számla, szállítólevél vagy egyéb kereskedelmi dokumentum egy-egy példányát, valamint a 29. cikk (6) bekezdésében említett okmányokat legalább három évig megőrizni. Ezt az időszakot a hosszú távú beszállítói nyilatkozat érvényessége lejártának napjától kell számítani.

3.  

E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a származó státust alátámasztó okmányok többek között a következők:

(a) 

közvetlen bizonyíték az exportőr vagy a beszállító által a termék beszerzése érdekében végrehajtott eljárásokról, például elszámolásai vagy belső könyvelése alapján;

(b) 

olyan okmányok, amelyek a felhasznált anyagok származó státusát igazolják, és amelyeket a szabályokat alkalmazó, érintett szerződő fél területén, annak nemzeti jogszabályainak megfelelően bocsátottak vagy állítottak ki;

(c) 

az anyagoknak az érintett részes félnél történő megmunkálását vagy feldolgozását igazoló okmányok, amelyeket az adott részes fél területén, nemzeti jogszabályaival összhangban állítottak vagy bocsátottak ki;

(d) 

a részes felek területén e szabályoknak megfelelően kiállított vagy kibocsátott, a felhasznált anyagok származó státusát igazoló származási nyilatkozatok vagy EUR.1 szállítási bizonyítványok;

(e) 

a részes felek területén kívül végzett megmunkálásra vagy feldolgozásra vonatkozó megfelelő bizonyíték a 13. és a 14. cikk alkalmazásakor, amely igazolja, hogy az említett cikkekben foglalt követelmények teljesültek.

4.  
Az exportáló részes fél EUR.1 szállítási bizonyítványokat kiadó vámhatóságai kötelesek a 20. cikk (2) bekezdésében említett kérelmet legalább három évig megőrizni.
5.  
Az importáló részes fél vámhatóságai kötelesek a hozzájuk benyújtott származási nyilatkozatokat és EUR.1 szállítási bizonyítványokat legalább három évig megőrizni.
6.  
Egy, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területén a felhasznált anyagokon végzett megmunkálást vagy feldolgozást igazoló beszállítói nyilatkozatot, melyet a szabályokat alkalmazó, érintett szerződő fél területén állítottak ki, a 18. cikk (3) bekezdésében, a 20. cikk (4) bekezdésében, valamint a 29. cikk (6) bekezdésében említett, azt igazoló okmányként kell kezelni, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy a származási nyilatkozattal rendelkező termékek a szóban forgó, szabályokat alkalmazó szerződő félnek a területéről származó termékeknek tekinthetők, amelyek teljesítik az e szabályokba foglalt egyéb követelményeket.

32. cikk

A viták rendezése

Amennyiben a 34. és a 35. cikk szerinti ellenőrzési eljárásokkal vagy e függelék értelmezésével kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket nem lehet rendezni az ellenőrzést kérő vámhatóságok és az ellenőrzésnek a végrehajtásáért felelős vámhatóságok között, akkor ezeket a vitákat a vegyes bizottság elé kell terjeszteni.

Az importőr és az importáló részes fél vámhatóságai közötti vitákat minden esetben az adott ország jogszabályaival összhangban kell rendezni.

VII. CÍM

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

33. cikk

Értesítés és együttműködés

1.  
A részes felek vámhatóságai megküldik egymásnak a vámhivatalaikban az EUR.1 szállítási bizonyítványok kiállításához használt bélyegzők mintáit, az elfogadott exportőröknek kiadott engedélyszámok mintáit, valamint az említett bizonyítványok és származási nyilatkozatok ellenőrzéséért felelős vámhatóságok címét.
2.  
E szabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a részes felek illetékes vámhatóságaikon keresztül segítik egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok, a származási nyilatkozatok és a beszállítói nyilatkozatok hitelességének és az azokban foglalt adatok helyességének ellenőrzésében.

34. cikk

A származási igazolások ellenőrzése

1.  
A származási igazolás utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy akkor kell elvégezni, ha az importáló részes fél vámhatóságainak megalapozott kétségeik vannak az okmányok hitelességét, a szóban forgó termékek származó státusát vagy az e szabályok egyéb követelményeinek való megfelelését illetően.
2.  
Az utólagos ellenőrzés kérelmezésekor az importáló részes fél vámhatóságai visszaküldik az EUR.1 szállítási bizonyítványt és a számlát – ha az benyújtásra került –, a számlanyilatkozatot vagy az említett okmányok másolatát az exportáló részes fél vámhatóságainak, adott esetben megadva az ellenőrzés iránti kérelem okát. Az ellenőrzés iránti kérelem alátámasztására továbbítani kell minden olyan megszerzett okmányt vagy adatot, amely a származási igazolásban szereplő információ helytelenségére utal.
3.  
Az ellenőrzést az exportáló részes fél vámhatóságai végzik el. Ebből a célból jogukban áll bizonyítékokat bekérni, az exportőr könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni.
4.  
Amennyiben az importáló részes fél vámhatóságai úgy határoznak, hogy a vizsgálat eredményének megérkezéséig felfüggesztik az érintett termékekre vonatkozó preferenciális elbánást, az importőrnek felajánlják a termékek forgalomba bocsátását a szükségesnek ítélt elővigyázatossági intézkedések mellett.
5.  
Az ellenőrzést kérő vámhatóságokat a lehető leghamarabb értesíteni kell az ellenőrzés eredményéről. Az eredményeknek világosan jelezniük kell, hogy hitelesek-e az okmányok, az érintett termékek a részes felek egyikének területéről származónak tekinthetők-e, és megfelelnek-e e szabályok egyéb követelményeinek.
6.  
Ha megalapozott kétség esetén nem érkezik válasz az ellenőrzésre vonatkozó megkereséstől számított tíz hónapon belül, vagy ha a válasz nem tartalmaz elegendő információt a szóban forgó okmány hitelességének vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a megkereső vámhatóságok – a rendkívüli körülmények eseteinek kivételével – megtagadják a preferenciális elbánás igénybevételének jogosultságát.

35. cikk

A beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése

1.  
A beszállítói nyilatkozatok, illetve a hosszú távú beszállítói nyilatkozatok utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy akkor kell elvégezni, ha azon részes fél vámhatóságainak, amelyben a nyilatkozatokat az EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátása vagy a származási nyilatkozat kiállítása céljából figyelembe vették, megalapozott kétségeik vannak az okmány hitelességét vagy az említett okmányban foglalt adatok helyességét illetően.
2.  
Az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtása érdekében az (1) bekezdésben említett részes fél vámhatóságai visszaküldik a beszállítói nyilatkozatot vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozatot és a számlákat, a szállítóleveleket vagy bármely, a nyilatkozattal érintett árukkal kapcsolatos egyéb kereskedelmi okmányt a szabályokat alkalmazó azon szerződő fél vámhatóságai részére, amelynek területén a nyilatkozatot kiállították, megadva szükség esetén az ellenőrzés tartalmi vagy formai okait is.

Az utólagos ellenőrzésre irányuló kérelem alátámasztására továbbítanak minden rendelkezésükre álló, a beszállítói nyilatkozat helytelenségére utaló okmányt vagy adatot.

3.  
Az ellenőrzést annak a szabályokat alkalmazó szerződő félnek a vámhatóságai végzik el, amelynek területén a beszállítói nyilatkozatot vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozatot kiállították. E célból jogukban áll bármely okmányt bekérni, a beszállító könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, relevánsnak ítélt ellenőrzést elvégezni.
4.  
Az ellenőrzést kérő vámhatóságokat a lehető leghamarabb értesíteni kell az ellenőrzés eredményeiről. Ezeknek az eredményeknek egyértelműen meg kell mutatniuk, hogy a beszállítói nyilatkozatban vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozatban megadott adatok helyesek-e, és lehetővé kell tenniük annak meghatározását, hogy a nyilatkozat figyelembe vehető-e – és ha igen, akkor milyen mértékben – az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadása vagy a származási nyilatkozat kiállítása céljából.

36. cikk

Szankciók

Az egyes részes felek előírják az e szabályokkal kapcsolatos nemzeti jogszabályaik megsértésének büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási szankcionálását.

VIII. CÍM

AZ A. FÜGGELÉK ALKALMAZÁSA

37. cikk

Európai Gazdasági Térség

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 4. jegyzőkönyve értelmében az Európai Gazdasági Térségből (EGT) származó árukat az Európai Unió, Izland, Liechtenstein vagy Norvégia (az EGT részes felei) területéről származónak kell tekinteni az Európai Unió, Izland, Liechtenstein vagy Norvégia területéről Ciszjordániába és a Gázai övezetbe történő kivitel esetén, feltéve, hogy Ciszjordánia és a Gázai övezet Palesztin Nemzeti Hatósága képviseletében a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) és az EGT részes felei között e szabályokat alkalmazó szabadkereskedelmi megállapodások alkalmazandók.

38. cikk

Liechtenstein

A 2. cikk sérelme nélkül, a Liechtensteinből származó termékeket a Svájc és Liechtenstein közötti vámunió miatt Svájcból származónak kell tekinteni.

39. cikk

San Marino Köztársaság

A 2. cikk sérelme nélkül, a San Marino Köztársaságból származó termékeket az Európai Unió és a San Marino Köztársaság közötti vámunió miatt az Európai Unióból származónak kell tekinteni.

40. cikk

Andorrai Hercegség

A 2. cikk sérelme nélkül, az Andorrai Hercegségből származó, a Harmonizált Rendszer 25–97. árucsoportjába tartozó termékeket az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti vámunió miatt az Európai Unióból származónak kell tekinteni.

41. cikk

Ceuta és Melilla

1.  
E szabályok alkalmazásában az „Európai Unió” kifejezés nem vonatkozik Ceutára és Melillára.
2.  
A Ciszjordániából és a Gázai övezetből származó termékek esetében a Ceutába vagy Melillába történő behozatalkor minden tekintetben ugyanazt a vámelbánást kell alkalmazni, amelyet az Európai Unió vámterületéről származó termékekre alkalmaznak a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozási feltételeiről és a Szerződések kiigazításáról szóló okmány ( 4 ) 2. jegyzőkönyvében foglaltak szerint. Ciszjordánia és a Gázai övezet Palesztin Nemzeti Hatósága képviseletében a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) a Ceutából és Melillából származó, a vonatkozó megállapodás hatálya alá tartozó termékek behozatala esetében ugyanazt a vámeljárást alkalmazza, mint az Európai Unióból származó és onnan behozott termékek esetében.
3.  
E cikknek a Ceutából és Melillából származó termékekre vonatkozó (2) bekezdése alkalmazása tekintetében e szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni, az V. mellékletben meghatározott különös feltételekre is figyelemmel.

I. MELLÉKLET

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A II. MELLÉKLET SZERINTI LISTÁHOZ

1. megjegyzés – Általános bevezetés

A lista megállapítja azokat a szükséges feltételeket, amelyek alapján a termékeket e függelék II. címének 4. cikke értelmében kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak kell tekinteni. Négy különböző, a terméktől függően változó szabálytípus különböztethető meg:

(a) 

a megmunkálás vagy feldolgozás nem eredményezi a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányának túllépését;

(b) 

a megmunkálás vagy feldolgozás eredményeképpen az előállított termékek Harmonizált Rendszer szerinti, 4 számjegyből álló vámtarifaszáma vagy 6 számjegyből álló alszáma különböző lesz a felhasznált anyagok Harmonizált Rendszer szerinti, 4 számjegyből álló vámtarifaszámától vagy 6 számjegyből álló alszámától;

(c) 

meghatározott megmunkálási vagy feldolgozási művelet végrehajtására kerül sor;

(d) 

egyes, teljes egészében az adott helyen létrejött anyagok megmunkálásra vagy feldolgozásra kerülnek.

2. megjegyzés – A lista felépítése

2.1. A lista első két oszlopa a létrejött terméket írja le. Az 1. oszlopban a Harmonizált Rendszerben használt vámtarifaszám vagy árucsoportszám, a 2. oszlopban pedig a rendszerben az adott vámtarifaszámhoz vagy árucsoporthoz tartozó árumegnevezés szerepel. Az első két oszlop valamennyi tételéhez a 3. oszlopban egy-egy szabály tartozik. Abban a néhány esetben, amikor az 1. oszlopban lévő szám előtt az „ex” szó szerepel, a 3. oszlopban szereplő szabály csupán az adott vámtarifaszámnak a 2. oszlopban meghatározott részére vonatkozik.

2.2. Ahol az 1. oszlopban több vámtarifaszám van feltüntetve, vagy egy árucsoportszám szerepel, és ezért a termékek leírására a 2. oszlopban általános kifejezéseket használtak, a 3. oszlopban szereplő kapcsolódó szabályok mindazokra a termékekre vonatkoznak, amelyek a Harmonizált Rendszer szerint az árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban szereplő vámtarifaszámok bármelyike alá tartoznak.

2.3. Ha a listában egy adott vámtarifaszámon belül különböző termékekre különböző szabályok vonatkoznak, az egyes franciabekezdések a vámtarifaszám azon részének megnevezését tartalmazzák, amelyre a 3. oszlop adott sorában megállapított szabályok vonatkoznak.

2.4. Amennyiben a 3. oszlopban két alternatív szabály szerepel, amelyeket a „vagy” szó választ el egymástól, az exportőr választhat, hogy melyiket alkalmazza.

3. megjegyzés – Példák a szabályok alkalmazására

3.1. Az e függelék II. címe 4. cikkének a származó státust megszerző, más termékek gyártásához felhasznált termékekre vonatkozó rendelkezéseit attól függetlenül alkalmazni kell, hogy a termékek a származó státust abban a gyárban nyerték-e el, ahol azokat felhasználják, vagy a részes felek egyikének területén levő valamely másik gyárban.

3.2. E függelék II. címének 6. cikke értelmében a terméken végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás mértékének meg kell haladnia az említett cikkben felsorolt műveletek szintjét. Ha nem haladja meg ezt a szintet, akkor a kérdéses áru tekintetében akkor sem biztosítható a preferenciális tarifális elbánás, ha az alábbi listában meghatározott feltételek teljesülnek.

E függelék II. címének 6. cikkére is figyelemmel, a listán szereplő szabályok a megmunkálás vagy feldolgozás minimálisan megkövetelt mértékét jelölik, ezen túlmenő mértékű megmunkálás vagy feldolgozás esetén a termék ugyancsak származó státusúvá válik; ellenben kevesebb megmunkálás vagy feldolgozás nem biztosíthat származó státust.

Így, ha egy szabály azt írja elő, hogy az előállítás bizonyos szintjén nem származó anyag felhasználható, akkor az előállítás korábbi szakaszában az ilyen anyag felhasználása megengedett, de a későbbi szakaszban már nem.

Tehát, ha egy szabály előírja, hogy az előállítás egy bizonyos szintjén nem származó anyagok nem használhatók fel, akkor az ilyen anyagok felhasználása az előállítás egy korábbi szakaszában megengedett, de a későbbi szakaszában már nem.

Példa: a 19. árucsoportra vonatkozó, listán szereplő szabály értelmében a „1101 –1108 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok súlya nem haladhatja meg a 20 %-ot”, ugyanakkor a 10. árucsoportban szereplő gabonafélék (az előállítás korábbi szakaszába tartozó anyagok) használata (azaz importja) nem esik korlátozás alá.

3.3. A 3.2. megjegyzés sérelme nélkül, ha egy szabályban az „Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból” kifejezés szerepel, akkor bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagot (tehát akár a termékével azonos termékmegnevezésű és vámtarifaszám alá tartozó anyagot is) fel lehet használni, tiszteletben tartva azonban azokat a konkrét korlátozásokat, amelyek az adott szabályban esetleg szintén szerepelnek.

Az „Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a … vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve” vagy az „Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve” kifejezés ugyanakkor azt jelenti, hogy bármely vámtarifaszám alá tartozó anyag felhasználható, kivéve a szóban forgó termékre vonatkozó, a lista 2. oszlopában szereplővel azonos termékmegnevezésű anyagokat.

3.4. Ha a lista valamely szabálya meghatározza, hogy egy termék egynél több anyagból is előállítható, az azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Nem jelenti azonban azt, hogy mindegyiket fel kell használni.

3.5. Ha a lista valamely szabálya meghatározza, hogy egy terméket egy adott anyagból kell előállítani, a feltétel nem tiltja más olyan anyagok felhasználását, amelyek jellegüknél fogva nem felelhetnek meg a szabálynak.

3.6. Ha a lista valamely szabályában két százalékos érték is szerepel a felhasználható nem származó anyagok maximális értékére vonatkozóan, akkor ezek a százalékos értékek nem adhatók össze. Más szóval, a felhasznált nem származó anyagok legmagasabb értéke sohasem haladhatja meg a megadott legmagasabb százalékértéket. Nem lehet továbbá túllépni az egyes adott anyagok vonatkozásában alkalmazandó egyedi százalékos arányokat sem.

4. megjegyzés – Egyes mezőgazdasági árukra vonatkozó általános rendelkezések

4.1. Azokat a 6., a 7., a 8., a 9., a 10. és a 12. árucsoport, valamint a 2401 vámtarifaszám alá tartozó mezőgazdasági árukat, amelyeket valamely részes fél területén termesztenek vagy takarítanak be, a szóban forgó részes fél területéről származónak kell tekinteni akkor is, ha behozott vetőmagokból, hagymákból, gyökértörzsből, dugványokból, oltványokból, hajtásokból, rügyekből vagy egyéb élő növényrészekből termesztik őket.

4.2. Azokban az esetekben, amikor a nem származó cukor adott terméken belüli aránya nem haladhat meg bizonyos határértékeket, e határértékek kiszámításához a 1701  vámtarifaszám (szacharóz) és a 1702  vámtarifaszám (pl. gyümölcscukor, szőlőcukor, tejcukor, malátacukor, izoglükóz vagy invertcukor) alá tartozó, a végtermék előállításához és a végtermékbe beledolgozott nem származó termékek előállításához felhasznált cukrok tömegét kell figyelembe venni.

5. megjegyzés – Egyes textiltermékek vonatkozásában használt kifejezések

5.1. A listában használt „természetes szál” kifejezés a nem mesterséges vagy nem szintetikus szálakra vonatkozik. A kifejezés jelentése a fonást megelőző szakaszokra korlátozódik, beleértve a hulladékot is, és – eltérő rendelkezés hiányában – tartalmazza a kártolt, fésült vagy másként feldolgozott, de nem fonott szálakat is.

5.2. A „természetes szál” fogalma a 0511  vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 5002 és az 5003  vámtarifaszám alá tartozó selymet, továbbá az 5101 –5105  vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszálat és finom vagy durva állati szőrt, az 5201 –5203  vámtarifaszám alá tartozó pamutszálat, valamint az 5301 –5305  vámtarifaszám alá tartozó egyéb növényi szálakat foglalja magában.

5.3. A listán szereplő „textilpép”, „vegyi anyagok” és „papíripari rostanyag” kifejezések a mesterséges, szintetikus vagy papírszálak vagy -fonalak előállítására felhasználható, nem az 50–63. árucsoportba besorolt anyagok megnevezésére szolgálnak.

5.4. A listában szereplő „vágott műszál” kifejezés az 5501 –5507  vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy hulladék megjelölésére szolgál.

5.5. A nyomás (szövéssel, kötéssel/hurkolással, tűzéssel vagy pelyhesítéssel kombinálva) olyan technika, amellyel szitanyomás, görgős nyomtatás, digitális nyomtatás vagy transzfer technikák segítségével egy állandó jelleggel rendelkező textil szubsztrátumnak objektív módon értékelhető jellemzőket – például színt, kialakítást vagy műszaki tulajdonságokat – lehet átadni.

5.6. A nyomás (önálló műveletként) olyan technika, amellyel szitanyomás, görgős nyomtatás, digitális nyomtatás vagy transzfer technikák segítségével és azokhoz társuló legalább két előkészítő vagy befejező művelettel (pl. mosással, fehérítéssel, mercerezéssel, hőrögzítéssel, bolyhozással, mángorlással, zsugorodásmentesítéssel, tartós kikészítéssel, avatással, impregnálással, javítással és csomóeltávolítással) egy állandó jelleggel rendelkező textil szubsztrátumnak objektív módon értékelhető jellemzőket – például színt, kialakítást vagy műszaki tulajdonságokat – lehet átadni, azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.

6. megjegyzés – A textilanyagok keverékéből készülő termékekre alkalmazandó tűréshatárok

6.1. Ahol a lista egy termékkel kapcsolatban erre a megjegyzésre hivatkozik, a 3. oszlopban meghatározott feltételek nem alkalmazandók az említett termék előállítása során felhasznált, együttesen a felhasznált textilalapanyagok teljes tömegének legfeljebb 15 %-át kitevő textilalapanyagokra. (Lásd még a 6.3. és a 6.4. megjegyzést.)

6.2. A 6.1. megjegyzésben említett tűréshatárt azonban csak a kevert, két vagy több textilalapanyagból készült termékek esetében lehet alkalmazni.

A textilalapanyagok a következők:

— 
selyem,
— 
gyapjú,
— 
durva állati szőr,
— 
finom állati szőr,
— 
lószőr,
— 
pamut,
— 
papír előállítására szolgáló anyagok és papír,
— 
len,
— 
valódi kender,
— 
juta és más textilháncsrost,
— 
szizál vagy az Agave nemzetséghez tartozó más növényből készült textilszál,
— 
kókuszdiórost, abaka (manilakender), rami és más növényi eredetű textilszál,
— 
szintetikus polipropilén végtelen elemi műszál,
— 
szintetikus poliészter végtelen elemi műszál,
— 
szintetikus poliamid végtelen elemi műszál,
— 
szintetikus poliakrilnitril végtelen elemi műszál,
— 
szintetikus poliimid végtelen elemi műszál,
— 
szintetikus politetrafluoretilén végtelen elemi műszál,
— 
szintetikus polifenilén-szulfid végtelen elemi műszál,
— 
szintetikus polivinil-klorid végtelen elemi műszál,
— 
egyéb szintetikus végtelen elemi műszál,
— 
mesterséges viszkóz végtelen elemi műszál,
— 
egyéb mesterséges végtelen elemi műszál,
— 
áramvezető végtelen elemi műszál,
— 
szintetikus polipropilén vágott műszál,
— 
szintetikus poliészter vágott műszál,
— 
szintetikus poliamid vágott műszál,
— 
szintetikus poliakrilnitril vágott műszál,
— 
szintetikus poliimid vágott műszál,
— 
szintetikus politetrafluoretilén vágott műszál,
— 
szintetikus polifenilén-szulfid vágott műszál,
— 
szintetikus polivinil-klorid vágott műszál,
— 
egyéb szintetikus vágott műszál,
— 
mesterséges viszkóz vágott műszál,
— 
egyéb mesterséges vágott műszál,
— 
rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is,
— 
az 5605 vámtarifaszám alá tartozó termékek (fémezett fonal), amelyek egy legfeljebb 5 mm széles alumíniumfólia magból vagy alumíniumporral bevont vagy anélküli műanyag film magból, valamint az annak két oldalára átlátszó vagy színezett ragasztóval felerősített egy-egy műanyag film rétegből álló szalagot tartalmaznak,
— 
az 5605 vámtarifaszám alá tartozó egyéb termékek,
— 
üvegszálak,
— 
fémszálak,
— 
ásványi szálak.

6.3. A „rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is” megnevezésű fonalat tartalmazó termék esetében a tűréshatár az említett fonal tekintetében 20 %.

6.4. Az olyan termékek esetében, amelyek „egy legfeljebb 5 mm széles alumíniumfólia magból vagy alumíniumporral bevont vagy anélküli műanyag film magból, valamint az annak két oldalára átlátszó vagy színezett ragasztóval felerősített egy-egy műanyag film rétegből álló szalagot” tartalmaznak, a tűréshatár az említett szalag tekintetében 30 %.

7. megjegyzés – Egyes textiltermékekre alkalmazandó egyéb tűréshatárok

7.1. Ahol a listában erre a megjegyzésre történik utalás, az érintett konfekcionált termékre a lista 3. oszlopában meghatározott szabálynak nem megfelelő textilanyagok (a bélések és közbélések kivételével) felhasználhatók, feltéve, hogy a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartoznak, és hogy értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 15 %-át.

7.2. A 7.3. megjegyzés sérelme nélkül a nem az 50–63. árucsoportba besorolt anyagok textiltartalmuktól függetlenül korlátlanul felhasználhatók a textiltermékek előállítása során.

7.3. Százalékos szabály alkalmazása esetén a nem az 50–63. árucsoportba besorolt nem származó anyagok értékét figyelembe kell venni a felhasznált nem származó anyagok értékének kiszámításakor.

8. megjegyzés – A 27. árucsoport egyes termékei tekintetében végrehajtott meghatározott eljárások és egyszerű műveletek meghatározása

8.1. Az ex  27 07 és a 2713 vámtarifaszám alkalmazásában a „meghatározott eljárások” a következők:

(a) 

vákuumdesztilláció;

(b) 

átdesztillálás nagyon alapos frakcionált eljárással;

(c) 

krakkolás;

(d) 

reformálás;

(e) 

extrakció szelektív oldószerrel;

(f) 

a következő műveleteket magukba foglaló eljárások: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsavanhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;

(g) 

polimerizáció;

(h) 

alkilezés;

(i) 

izomerizálás.

8.2. A 2710 , a 2711 és a 2712  vámtarifaszám alkalmazásában a „meghatározott eljárások” a következők:

(a) 

vákuumdesztilláció;

(b) 

átdesztillálás nagyon alapos frakcionált eljárással;

(c) 

krakkolás;

(d) 

reformálás;

(e) 

extrakció szelektív oldószerrel;

(f) 

a következő műveletek mindegyikét magukba foglaló eljárások: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsavanhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;

(g) 

polimerizáció;

(h) 

alkilezés;

(i) 

izomerizálás;

(j) 

kizárólag az ex  27 10  vámtarifaszám alá tartozó nehézolajok esetében: hidrogénnel történő kéntelenítés, amely a kezelt termék kéntartalmának legalább 85 %-os csökkenését eredményezi (ASTM D 1266-59 T módszer);

(k) 

kizárólag a 2710  vámtarifaszám alá tartozó termékek esetében: paraffinmentesítés a szűrés kivételével;

(l) 

kizárólag az ex  27 10  vámtarifaszám alá tartozó nehézolajok esetében: hidrogénnel több mint 20 bar nyomáson és több mint 250 °C hőmérsékleten végzett katalitikus kezelés, a kéntelenítési eljáráson kívül, ha a hidrogén a vegyi folyamat aktív szereplője. Az ex  27 10  vámtarifaszám alá tartozó kenőolajok további, különösen a szín vagy a stabilitás javítása céljából végzett hidrogénes kezelése (például hidrofiniselés vagy színtelenítés) azonban nem minősíthető „meghatározott eljárásnak”;

(m) 

kizárólag az ex  27 10  vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok esetében: atmoszferikus desztilláció, azzal a feltétellel, hogy az ASTM D 86 módszerrel mérve ezeknek a termékeknek – a veszteségeket is beleértve – kevesebb mint 30 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-on;

(n) 

kizárólag az ex  27 10  vámtarifaszám alá tartozó, a gázolajon és a fűtőolajon kívüli egyéb nehézolajok esetében: kezelés nagyfrekvenciás elektromos koronakisülésekkel;

(o) 

csak az ex  27 12 vámtarifaszám alá besorolt nyerstermékek (0,75 tömegszázaléknál kevesebb olajat tartalmazó petrolátumkocsonya, ozokerit, földviasz vagy tőzegviasz, paraffinviasz kivételével) esetében: olajtalanítás részleges kristályosítással.

8.3. Az ex  27 07 és a 2713  vámtarifaszám alkalmazásában az olyan egyszerű műveletek, mint a tisztítás, a dekantálás, a sótalanítás, a vízelválasztás, a szűrés, a színezés, a jelölés, a kéntartalom-beállítás különböző kéntartalmú termékek keverése révén, vagy az említett műveletek bármilyen kombinációja, illetve az azokhoz hasonló műveletek nem biztosítják a származó státust.

9. megjegyzés – Egyes termékek tekintetében végrehajtott meghatározott eljárások és műveletek meghatározása

9.1. A valamely részes fél területén sejtkultúrák felhasználásával előállított, a 30. árucsoportba tartozó termékek az adott részes fél területéről származónak tekintendők. „Sejtkultúra”: az emberi, állati és növényi sejtek ellenőrzött körülmények között – például meghatározott hőmérséklet, tápoldat, gázkeverék és pH-érték mellett – történő, élő szervezeten kívül tenyésztése.

9.2. A valamely részes fél területén fermentációval előállított, a 29. (kivéve: 2905.43–2905.44), 30., 32., 33. (kivéve: 3302.10, 3301), 34., 35. (kivéve: 35.01, 3502.11–3502.19, 3502.20, 35.05), 36., 37., 38. (kivéve: 3809.10, 38.23, 3824.60, 38.26) és 39. (kivéve: 39.16–39.26) árucsoportba tartozó termékek az adott részes fél területéről származónak tekintendők. „Fermentáció”: olyan biotechnológiai eljárás, amely során emberi, állati vagy növényi sejtek, baktériumok, élesztők, gombák vagy enzimek használatával a 29–39. árucsoportba tartozó termékeket állítanak elő.

9.3. A 4. cikk (1) bekezdése értelmében a 28., 29. (kivéve: 2905.43–2905.44), 30., 32., 33. (kivéve: 3302.10, 3301), 34., 35. (kivéve: 35.01, 3502.11–3502.19, 3502.20, 35.05), 36., 37., 38. (kivéve: 3809.10, 38.23, 3824.60, 38.26) és 39. (kivéve: 39.16–39.26) árucsoportba tartozó termékek esetében a következő feldolgozási műveletek tekinthetők elégségesnek:

— 
Kémiai reakció: A „kémiai reakció” olyan – többek között biokémiai – folyamat, amely új szerkezetű molekulát eredményez a molekulákon belüli kötések megszakadása és újak kialakulása révén, illetve azáltal, hogy megváltozik a molekula atomjainak térbeli elrendeződése. A kémiai reakciók a „CAS-szám” megváltoztatásával is jelölhetők.
A származás tekintetében a következő folyamatokat nem kell figyelembe venni: (a) vízben vagy egyéb oldószerben való feloldás; (b) oldószerek kivonása, beleértve az oldószerként alkalmazott vizet is; vagy (c) kristályvíz hozzáadása vagy eltávolítása. A fenti definíció szerinti kémiai reakció származást megalapozó folyamatnak tekintendő.
— 
Elegyek és keverékek: Az anyagok szándékos és arányos irányított elegyítését vagy keverését (beleértve a diszperziót) – az oldószerek hozzáadásának kivételével – előre meghatározott előírásoknak való megfelelés céljából olyan, az alapanyagoktól különböző áru előállítása érdekében, amely a rendeltetése vagy a felhasználása szempontjából lényeges, jó fizikai vagy kémiai jellemzőkkel rendelkezik, származást megalapozó folyamatnak kell tekinteni.
— 
Tisztítás: A tisztítás származást megalapozó folyamatnak tekintendő, feltéve, hogy az az egyik vagy mindkét részes fél területén megy végbe, és eredményeképpen az alábbi kritériumok egyike teljesül:
(a) 

az áru tisztítása az áruban lévő szennyeződések legalább 80 %-át megszünteti; vagy

(b) 

a szennyező anyagok mennyiségének csökkentése vagy kivonása az árut a következő felhasználások közül egyre vagy többre alkalmassá teszi:

(i) 

gyógyszeripari, orvosi, kozmetikai, állatgyógyászati vagy élelmiszer-minőségű anyagként való felhasználás;

(ii) 

analitikai, diagnosztikai vagy laboratóriumi felhasználásra szánt vegyipari termékek és reagensek;

(iii) 

a mikroelektronikában való felhasználásra szánt elemek és alkotórészek;

(iv) 

egyedi optikai felhasználás;

(v) 

biotechnikai felhasználás (pl. sejttenyésztéshez, géntechnológiában vagy katalizátorként);

(vi) 

elválasztási eljárásokhoz használt vivőközegek; vagy

(vii) 

nukleáris minőségű felhasználás.

— 
A részecskeméret változtatása: Az áru részecskeméretének olyan – nem egyszerű zúzás vagy préselés útján végzett – szándékos és ellenőrzött átalakítása, amely meghatározott szemcseméret, meghatározott részecskeméret-eloszlás vagy meghatározott felület létrehozása révén az árunak a rendeltetése szempontjából lényeges és az alapanyagétól eltérő fizikai vagy kémiai jellemzőket biztosít, származást megalapozó eljárásnak tekintendő.
— 
Szabványos anyagok: A szabványos anyagok (beleértve a mérőoldatokat) olyan analitikai, kalibrálási vagy referenciálási használatra alkalmas készítmények, amelyek a gyártó által hitelesített pontos tisztasággal vagy arányokkal rendelkeznek. A szabványos anyagok gyártása származást megalapozó eljárásnak tekintendő.
— 
Izomer elkülönítése: Az izomerek elkülönítése vagy elválasztása izomerek keverékéből származást megalapozó eljárásnak tekintendő.

II. MELLÉKLET

A LÉTREJÖTT TERMÉK SZÁRMAZÓ STÁTUSÁNAK MEGSZERZÉSE ÉRDEKÉBEN A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON VÉGZENDŐ MEGMUNKÁLÁSOK VAGY FELDOLGOZÁSOK LISTÁJA



Vámtarifaszám

Termékmegnevezés

A nem származó anyagokon végrehajtott olyan megmunkálás vagy feldolgozás, amely származó státust biztosít

(1)

(2)

(3)

1. árucsoport

Élő állatok

Az 1. árucsoportba tartozó összes állat teljes egészében az adott helyen jött létre

2. árucsoport

Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek

Előállítás, amelynek során az ezen árucsoportba tartozó termékekben felhasznált összes hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség teljes egészében az adott helyen létrejött

3. árucsoport

Halak és rákfélék, puhatestű és más gerinctelen víziállatok

Előállítás, amelynek során a 3. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen létrejött

4. árucsoport

Tejtermékek; madártojás; természetes méz; máshol nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer

Előállítás, amelynek során a 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen létrejött

ex 5. árucsoport

Máshol nem említett állati eredetű termékek; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

ex 0511 91

Élelmezési célra nem alkalmas halikra és haltej

Az összes haltojás és halikra teljes egészében az adott helyen jött létre

6. árucsoport

Élő fák és egyéb növények; hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítő lombozat

Előállítás, amelynek során a 6. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen létrejött

7. árucsoport

Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, és egyes gyökerek és gumók

Előállítás, amelynek során a 7. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen létrejött

8. árucsoport

Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék; citrusfélék vagy dinnyefélék héja

Előállítás, amelynek során a 8. árucsoportba tartozó összes felhasznált gyümölcs, dióféle, valamint a citrus- vagy a dinnyefélék héja teljes egészében az adott helyen létrejött

9. árucsoport

Kávé, tea, matétea és fűszerek

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

10. árucsoport

Gabonafélék

Előállítás, amelynek során a 10. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen létrejött

11. árucsoport

Malomipari termékek; maláta; keményítők; inulin; búzasikér

Előállítás, amelynek során a 8., a 10. és a 11. árucsoport, a 0701 , a 0714 , a 2302 és a 2303 vámtarifaszám, valamint a 0710 10 alszám alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen létrejött

12. árucsoport

Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények; szalma és takarmány

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

ex 13. árucsoport

Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv és kivonat, a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

ex  13 02

Pektintartalmú anyag, pektinát és pektát

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból úgy, hogy a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

14. árucsoport

Növényi eredetű nyersanyag fonásra; máshol nem említett növényi termékek

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

ex 15. árucsoport

Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

1504 –1506

Halból vagy tengeri emlősből nyert zsír és olaj és ezek frakciói; gyapjúzsír és ennek zsíros származékai (beleértve a lanolint is); más állati zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

1508

Földimogyoró-olaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

Előállítás a termékétől eltérő vámtarifaalszám alá tartozó anyagból

1509 és 1510

Olívaolaj és frakciói

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált növényi anyag teljes egészében létrejött

1511

Pálmaolaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

Előállítás a termékétől eltérő vámtarifaalszám alá tartozó anyagból

ex  15 12

Napraforgómagolaj és frakciói

 

— műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

— más

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált növényi anyag teljes egészében létrejött

1515

Más stabilizált növényi zsír és olaj (beleértve a jojobaolajat) és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

Előállítás a termékétől eltérő vámtarifaalszám alá tartozó anyagból

ex  15 16

Halból nyert zsír, olaj és ezek frakciói

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

1520

Nyers glicerin; glicerinvíz és glicerinlúg

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

16. árucsoport

Húsból, halból vagy rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból készült termékek

Előállítás, amelynek során a 2., a 3. és a 16. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen létrejött

ex 17. árucsoport

Cukrok és cukoráruk, a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

1702

Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor:

 

— Vegytiszta malátacukor és gyümölcscukor

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 1702  vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve

— Más

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a 1101 –1108 , a 1701 és a 1703 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 30 %-át

1704

Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során:

— a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

— vagy

— a felhasznált cukor értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át

ex 18. árucsoport

Kakaó és kakaókészítmények, a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

ex  18 06

Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény, a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során:

— a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

— vagy

— a felhasznált cukor értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át

1806 10

Kakaópor cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

1901

Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, máshol nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401 –0404  vtsz. alá tartozó árukból készített, máshol nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz:

 

— Malátakivonat

Előállítás a 10. árucsoportba tartozó gabonafélékből

— Más

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a felhasznált cukor tömege és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

1902

Tészta, főzve vagy töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során:

— a 1006 és a 1101 –1108 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át, és

— a 2., a 3. és a 16. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át

1903

Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, mindezek pehely, szem, gyöngy, átszitált vagy hasonló formában

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 1108 vámtarifaszám alá tartozó burgonyakeményítő kivételével

1904

Gabonából vagy gabonatermékekből puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); máshol nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában vagy pehely vagy más megmunkált szem formában (a liszt, a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során:

— a 1006 és a 1101 –1108 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át, és

— a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

1905

Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termékek

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a 1006 és a 1101 –1108 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át

ex 20. árucsoport

Zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

2002 és 2003

Paradicsom, ehető gomba és szarvasgomba, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a 7. árucsoportba tartozó összes felhasznált növényi anyag teljes egészében az adott helyen létrejött

2006

Zöldség, gyümölcs, dióféle, gyümölcshéj és más növényrész, cukorral tartósítva (drénezett, cukrozott vagy kandírozott)

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

2007

Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, püré és krém gyümölcsből vagy diófélékből, főzéssel készítve, cukorral vagy más édesítőanyag hozzáadásával is

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

ex  20 08

Termékek, a következők kivételével:

— Diófélék, cukor vagy alkohol hozzáadása nélkül

— Mogyoróvaj; gabonaalapú keverékek; pálmafacsúcsrügy; kukorica

— Nem gőzöléssel vagy vízben forrázással főzött gyümölcs- és diófélék, cukor hozzáadása nélkül, fagyasztva

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

2009

Gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve és hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

ex 21. árucsoport

Különféle ehető készítmények; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

2103

— Mártás (szósz) és ennek előállítására szolgáló készítmény; ételízesítő keverék

— Mustárliszt és -dara, és elkészített mustár:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A mustárliszt vagy -dara, vagy elkészített mustár azonban felhasználható

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

2105

Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során:

— a felhasznált cukor és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át,

— valamint

— a felhasznált cukor tömege és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege együttesen nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át

2106

Máshol nem említett élelmiszer-készítmény

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

ex 22. árucsoport

Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a 0806 10 , a 2009 61 és a 2009 69 alszám alá tartozó összes felhasznált növényi anyag teljes egészében az adott helyen létrejött

2202

Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- vagy zöldséglevek kivételével

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

2207 és 2208

Nem denaturált etil-alkohol, több vagy kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital

Előállítás a 2207 és a 2208 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a 0806 10 , a 2009 61 és a 2009 69 alszám alá tartozó összes felhasznált növényi anyag teljes egészében az adott helyen létrejött

ex 23. árucsoport

Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

2309

Állatok etetésére szolgáló készítmény

Előállítás, amelynek során:

— a 2. és a 3. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen létrejött,

— a 10. és a 11. árucsoportba, valamint a 2302 és a 2303 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át,

— a felhasznált cukor tömege és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és

— a felhasznált cukor tömege és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege együttesen nem haladja meg a végtermék tömegének 50 %-át

ex 24. árucsoport

Dohány és feldolgozott dohánypótló; kivéve:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során a 2401  vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a 24. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes tömegének 30 %-át

2401

Feldolgozatlan dohány; dohányhulladék

Előállítás, amelynek során a 2401  vámtarifaszám alá tartozó összes anyag teljes egészében az adott helyen létrejött

ex  24 02

Cigaretta dohányból vagy dohánypótlóból

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 2403 19 alszám alá tartozó fogyasztási dohány kivételével, amelynek során a 2401  vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag legalább 10 tömegszázaléka teljes egészében az adott helyen létrejött

ex  24 03

Égés nélküli, hevített hordozóeszközön vagy máson keresztül történő belégzésre szánt termékek

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a 2401  vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag legalább 10 tömegszázaléka teljes egészében az adott helyen létrejött

ex 25. árucsoport

Só; kén; földek és kövek; gipsz, mész és cement; kivéve:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével,

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex  25 19

Zúzott természetes magnézium-karbonát (magnezit), légmentesen lezárt tartályban, és magnézium-oxid, vegyileg tisztán is, az olvasztott magnézia és a kiégetett (szinterezett) magnézia kivételével

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Természetes magnézium-karbonát (magnezit) azonban felhasználható

26. árucsoport

Ércek, salakok és hamu

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

ex 27. árucsoport

Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok, a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex  27 07

Olaj, amelyben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét, lévén ezek az olajok hasonlóak a kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert ásványolajokhoz, amelyeknek legalább 65 tömegszázaléka átdesztillál 250 °C-ig (beleértve a lakkbenzin- és benzolkeverékeket), energetikai vagy tüzelőanyag-célra

Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (1)

vagy

Más műveletek úgy, hogy az összes felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

2710

Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével; máshol nem említett olyan készítmény, amely legalább 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és ez az olaj a készítmény lényeges alkotórésze; olajhulladék

Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (1)

vagy

Más műveletek, úgy, hogy az összes felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

2711

Földgáz és gáz-halmazállapotú más szénhidrogén

Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (1)

vagy

Más műveletek úgy, hogy az összes felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

2712

Vazelin; paraffinviasz, mikrokristályos kőolajviasz, paraffingács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is

Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (1)

vagy

Más műveletek úgy, hogy az összes felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

2713

Ásványolajkoksz, ásványolaj-bitumen és kőolaj vagy bitumenes ásványból előállított olaj más maradéka

Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (1)

vagy

Más műveletek úgy, hogy az összes felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

28. árucsoport

Szervetlen vegyi anyagok; szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 29. árucsoport

Szerves vegyi anyagok; kivéve:

Meghatározott eljárás(ok) (4)

vagy

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt tartozó anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex  29 01

Aciklikus szénhidrogének, energetikai vagy fűtőanyagként történő felhasználásra

Meghatározott eljárás(ok) (4)

vagy

Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (1)

vagy

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagokat is használni lehet, ha azok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.

ex  29 02

Ciklánok és ciklének (az azulének kivételével), benzol, toluol, xilolok, energetikai vagy fűtőanyagként történő felhasználásra

Meghatározott eljárás(ok) (4)

vagy

Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (1)

vagy

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagokat is használni lehet, ha azok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.

ex  29 05

Az e vámtarifaszám alá tartozó alkoholok és az etanol fémalkoholátjai

Meghatározott eljárás(ok) (4)

vagy

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 2905  vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve. Azonban az e vámtarifaszám alá tartozó fémalkoholát is felhasználható, ha összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

30. árucsoport

Gyógyszeripari termékek

Meghatározott eljárás(ok) (4)

vagy

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

31. árucsoport

Trágyázószerek

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

32. árucsoport

Cserző- vagy színezőkivonatok; tanninok és származékaik; színezékek, pigmentek és más színezőanyagok; festékek és lakkok; gitt és más masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták

Meghatározott eljárás(ok) (4)

vagy

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

33. árucsoport

Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények;

Meghatározott eljárás(ok) (4)

vagy

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

34. árucsoport

Szappan, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- vagy polírozóanyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázópaszta, „fogászati viasz” és gipszalapú fogászati készítmények;

Meghatározott eljárás(ok) (4)

vagy

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

35. árucsoport

Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek;

Meghatározott eljárás(ok) (4)

vagy

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

36. árucsoport

Robbanóanyagok; pirotechnikai készítmények; gyufák; piroforos ötvözetek; egyes gyúlékony anyagok

Meghatározott eljárás(ok) (4)

vagy

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

37. árucsoport

Fényképészeti vagy mozgófényképészeti termékek

Meghatározott eljárás(ok) (4)

vagy

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 38. árucsoport

A vegyipar különféle termékei; a következők kivételével:

Meghatározott eljárás(ok) (4)

vagy

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex  38 11

Kopogásgátló szerek, antioxidánsok, gyantásodásgátlók, viszkozitást javítók, korróziógátló készítmények és egyéb elkészített adalékanyagok ásványolajhoz (beleértve a benzinhez valót) vagy más, azonos céllal ásványolajként használt folyadékokhoz:

Meghatározott eljárás(ok) (4)

vagy

— Elkészített kenőolaj-adalékok kőolaj- vagy bitumenes ásványokból nyert olajtartalommal

Előállítás úgy, hogy a 3811  vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag együttes értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 3824 99 és ex 3826 00

Biodízel

Előállítás, mely során a biodízel átészterezéssel és/vagy észterezéssel vagy hidrogénezéssel jön létre

39. árucsoport

Műanyagok és ezekből készült árucikkek

Meghatározott eljárás(ok) (4)

vagy

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 40. árucsoport

Gumi és ebből készült áruk; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex  40 12

Újrafutózott gumi légabroncs, tömör vagy kisnyomású gumiabroncs

Használt gumiabroncsok újrafutózása

ex 41. árucsoport

Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

4104 –4106

Szőrtelen vagy gyapjú nélküli, cserzett vagy crust bőr, hasítva is, de tovább nem megmunkálva

Cserzett bőr újracserzése

vagy

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

42. árucsoport

Bőráruk; nyerges- és szíjgyártóáruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók; állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével)

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 43. árucsoport

Szőrme és műszőrme; ezekből készült áruk; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

ex  43 02

Cserzett vagy kikészített szőrme, összeállítva:

 

— Lap, kereszt és más hasonló formák

Az össze nem állított, cserzett vagy kikészített szőrme fehérítése vagy festése a vágáson és összeállításon felül

— Más

Előállítás össze nem állított, cserzett vagy kikészített szőrméből

4303

Ruházati cikkek, ruházati tartozékok és más szőrmeáruk

Előállítás a 4302  vámtarifaszám alá tartozó, össze nem állított, cserzett vagy kikészített szőrméből

ex 44. árucsoport

Fa és faipari termékek; faszén, a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex  44 07

Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva

Gyalulás, csiszolás vagy végillesztés

ex  44 08

Falemez furnérlap (beleértve a rétegelt fa szeletelésével előállítottat is) és rétegelt lemez készítésére, legfeljebb 6 mm vastagságban, részekből (lapolással) összeállítva, és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez, legfeljebb 6 mm vastagságban, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva

Részekből összeállítás (lapolás), gyalulás, csiszolás vagy végillesztés

ex  44 10 –ex  44 13

Gyöngyléc és szegélyléc, beleértve a padlószegélylécet és más szegélylemezt is

Peremezés vagy mintázás

ex  44 15

Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag

Előállítás méretre nem vágott falemezből

ex  44 18

— Ács- és épületasztalos-ipari termék

— Gyöngyléc és szegélyléc

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Üreges fapanel, zsindely és hasíték azonban felhasználható

Peremezés vagy mintázás

ex  44 21

Gyufaszál; cipész faszeg vagy facsap

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó fából a 4409  vámtarifaszám alá tartozó fadrót kivételével

45. árucsoport

Parafa és parafa áruk

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

46. árucsoport

Szalmából, eszpartófűből vagy más fonásanyagból készült áruk; kosárkötő- és fonásáruk

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

47. árucsoport

Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

48. árucsoport

Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

49. árucsoport

Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek; kéziratok, gépírásos szövegek és tervrajzok

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 50. árucsoport

Selyem; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

ex  50 03

Selyemhulladék (beleértve a le nem gombolyítható selyemgubót, a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is), kártolva vagy fésülve

A selyemhulladék kártolása vagy fésülése

5004 –ex  50 06

Fonal selyemből és selyemhulladékból

 (2)

Természetes szálak fonása

vagy

Folytonos végtelen műszálak préselése, amelyhez fonás társul

vagy

Folytonos végtelen műszálak préselése, amelyhez sodrás társul

vagy

Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul

5007

Szövet selyemből vagy selyemhulladékból

 (2)

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul

vagy

Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez szövés társul

vagy

Sodrás vagy bármilyen mechanikai művelet, amelyhez szövés társul

vagy

Szövés, amelyhez festés társul

vagy

Fonalfestés, amelyhez szövés társul

vagy

Szövés, amelyhez nyomás társul

vagy

Nyomás (önálló műveletként)

ex 51. árucsoport

Gyapjú, finom vagy durva állati szőr; lószőr fonal és szövet, a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

5106 –5110

Fonal gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrből

 (2)

Természetes szálak fonása

vagy

Műszálak préselése, amelyhez fonás társul

vagy

Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul

5111 –5113

Szövet gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrből:

 (2)

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul

vagy

Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez szövés társul

vagy

Szövés, amelyhez festés társul

vagy

Fonalfestés, amelyhez szövés társul

vagy

Szövés, amelyhez nyomás társul

vagy

Nyomás (önálló műveletként)

ex 52. árucsoport

Pamut; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

5204 –5207

Pamutfonal és -cérna

 (2)

Természetes szálak fonása

vagy

Műszálak préselése, amelyhez fonás társul

vagy

Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul

5208 –5212

Szövet pamutból

 (2)

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul

vagy

Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez szövés társul

vagy

Sodrás vagy bármilyen mechanikai művelet, amelyhez szövés társul

vagy

Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul

vagy

Fonalfestés, amelyhez szövés társul

vagy

Szövés, amelyhez nyomás társul

vagy

Nyomás (önálló műveletként)

ex 53. árucsoport

Más növényi textilszálak; papírfonal és papírfonalból szőtt szövet; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

5306 –5308

Fonal más növényi textilrostból;

Papírfonal

 (2)

Természetes szálak fonása

vagy

Műszálak préselése, amelyhez fonás társul

vagy

Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul

5309 –5311

Szövet más növényi textilrostból; szövet papírfonalból:

 (2)

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul

vagy

Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez szövés társul

vagy

Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul

vagy

Fonalfestés, amelyhez szövés társul

vagy

Szövés, amelyhez nyomás társul

vagy

Nyomás (önálló műveletként)

5401 –5406

Fonal, monofil és cérna végtelen műszálból

 (2)

Természetes szálak fonása

vagy

Műszálak préselése, amelyhez fonás társul

vagy

Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul

5407 és 5408

Szövet végtelen műszálból

 (2)

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul

vagy

Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez szövés társul

vagy

Sodrás vagy bármilyen mechanikai művelet, amelyhez szövés társul

vagy

Fonalfestés, amelyhez szövés társul

vagy

Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul

vagy

Szövés, amelyhez nyomás társul

vagy

Nyomás (önálló műveletként)

5501 –5507

Vágott műszálak

Mesterséges szálak préselése

5508 –5511

Vágott műszálból készült fonal és varrócérna

 (2)

Természetes szálak fonása

vagy

Műszálak préselése, amelyhez fonás társul

vagy

Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul

5512 –5516

Szövet vágott műszálból

 (2)

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul

vagy

Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez szövés társul

vagy

Sodrás vagy bármilyen mechanikai művelet, amelyhez szövés társul

vagy

Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul

vagy

Fonalfestés, amelyhez szövés társul

vagy

Szövés, amelyhez nyomás társul

vagy

Nyomás (önálló műveletként)

ex 56. árucsoport

Vatta, nemez és nem szőtt textília; különleges fonalak; zsineg, kötél, hajókötél és kábel, valamint ezekből készült áruk; a következők kivételével:

 (2)

Természetes szálak fonása

vagy

Műszálak préselése, amelyhez fonás társul

5601

Vatta textilanyagokból és ebből készült áruk; legfeljebb 5 mm hosszú textilszál (pihe), textilpor és őrlési csomó

Természetes szálak fonása

vagy

Műszálak préselése, amelyhez fonás társul

vagy

Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul

vagy

Bevonás, pelyhesítés, beborítás vagy fémmel bevonás, amelyhez legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (például mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés), azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

5602

Nemez, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is:

 

— Tűnemez

 (2)

Műszálak sajtolása, amelyhez szövetképzés társul

Azonban:

— az 5402 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén végtelen szál,

— az 5503 vagy az 5506 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén szál, vagy

— az 5501 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén fonókábel,

amelyet egyágú végtelen fonal vagy szál esetében mindig 9 decitexnél kisebb érték jellemez, felhasználható, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

vagy

Csak nem szőtt szövet képzése a természetes szálakból készült nemez esetében

— Más

 (2)

Műszálak sajtolása, amelyhez szövetképzés társul

vagy

Csak nem szőtt szövet képzése a természetes szálakból készült más nemez esetében

5603

Nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is

 

5603 11 –5603 14

Mesterséges végtelen szálból készült nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is:

Előállítás:

— irányítottan vagy véletlenszerűen orientált végtelen szálból

— vagy

— természetes vagy mesterséges eredetű anyagokból vagy polimerekből,

— amelyet mindkét esetben nem szőtt textíliába ragasztás követ

5603 91 –5603 94

Mesterséges végtelen száltól eltérő anyagból készült nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is

Előállítás:

— irányítottan vagy véletlenszerűen orientált vágott szálból

— és/vagy

— természetes vagy mesterséges eredetű vágott fonalból,

— amelyet mindkét esetben nem szőtt textíliába ragasztás követ

5604

Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva; az 5404 vagy az 5405 vtsz. alá tartozó textilszál, és -szalag és hasonlók gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy burkolva:

 

— Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva

Előállítás textilanyaggal be nem vont gumifonalból vagy -zsinegből

— Más

 (2)

Természetes szálak fonása

vagy

Műszálak préselése, amelyhez fonás társul

vagy

Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul

5605

Fémezett fonal, paszományozott is, az 5404 vagy az 5405 vtsz. alá tartozó olyan textilszálból vagy szalagból vagy hasonló termékből is, amelyet fémszállal, fémcsíkkal vagy fémporral kombináltak vagy fémmel bevontak

 (2)

Természetes szálak és/vagy vágott mesterséges szálak fonása

vagy

Műszálak préselése, amelyhez fonás társul

vagy

Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul

5606

Paszományozott fonal és az 5404 vagy az 5405 vtsz. alá tartozó szalag és hasonló áru paszományozva (az 5605 vtsz. alá tartozók és a paszományozott lószőrfonal kivételével); zseníliafonal (beleértve a zseníliapehelyből készült zseníliafonalat is); hurkolt, bordázott fonal

 (2)

Műszálak préselése, amelyhez fonás társul

vagy

Sodrás, amelyhez paszományozás társul

vagy

Természetes szálak és/vagy vágott mesterséges szálak fonása

vagy

Pelyhesítés, amelyhez festés társul

57. árucsoport

Szőnyegek és más textil padlóborítók:

 (2)

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés vagy tűzés társul

vagy

Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez szövés vagy tűzés társul

vagy

Előállítás kókuszrostfonalból vagy szizálfonalból vagy jutafonalból vagy klasszikus gyűrűs fonású viszkózfonalból

vagy

Tűzés, amelyhez festés vagy nyomás társul

vagy

Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul

vagy

Mesterséges szálak préselése, amelyhez nem szőtt textíliák készítésére szolgáló technikák társulnak, a tűlyukasztást is beleértve

Jutaszövet hátoldalként felhasználható

ex 58. árucsoport

Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke; kárpit; paszomány; hímzés; a következők kivételével:

 (2)

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés vagy tűzés társul

vagy

Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez szövés vagy tűzés társul

vagy

Szövés, amelyhez festés, pelyhesítés, bevonás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul

vagy

Tűzés, amelyhez festés vagy nyomás társul

vagy

Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul

vagy

Fonalfestés, amelyhez szövés társul

vagy

Szövés, amelyhez nyomás társul

vagy

Nyomás (önálló műveletként)

5805

Kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit, mint pl: Gobelin, Flanders, Aubusson, Beauvais és hasonló fajták és a tűvarrással (pl. pontöltéssel, keresztöltéssel) előállított faliszőnyeg, kárpit, konfekcionálva is

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

5810

Hímzés méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban

Hímzés, amelynek során a termékétől eltérő vámtarifaszámok alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

5901

Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal bevonva, amelyeket külső könyvborítónak vagy hasonló célokra használnak; pauszvászon; előkészített festővászon; kalapvászon (kanavász) és hasonló merevített textilszövet kalapkészítéshez

Szövés, amelyhez festés, pelyhesítés, bevonás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul

vagy

Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul

5902

Kerékköpeny kordszövet magas szakítószilárdságú nejlon- vagy más poliamid, poliészter vagy viszkóz műselyem fonalból:

 

— Legfeljebb 90 tömegszázalék textilanyag-tartalommal

Szövés

— Más

Mesterséges szálak préselése, amelyhez szövés társul

5903

Textilszövet műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve, az 5902  vtsz. alá tartozó szövetek kivételével

Szövés, amelyhez impregnálás, bevonás, beborítás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul

vagy

Szövés, amelyhez nyomás társul

vagy

Nyomás (önálló műveletként)

5904

Linóleum, kiszabva is; padlóborító, amely textilalapra alkalmazott bevonatból vagy borításból áll, kiszabva is

 (2)

Szövés, amelyhez festés, bevonás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul

Jutaszövet hátoldalként felhasználható

5905

Textil falborító:

— Gumival, műanyaggal vagy más anyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve

Szövés, kötés vagy nem szőtt szövet képzése, amelyhez impregnálás, bevonás, beborítás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul

— Más

 (2)

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul

vagy

Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez szövés társul

vagy

Szövés, kötés vagy nem szőtt szövet képzése, amelyhez festés, bevonás, vagy rétegelés társul

vagy

Szövés, amelyhez nyomás társul

vagy

Nyomás (önálló műveletként)

5906

Gumizott textilszövet, az 5902 vtsz. alá tartozó kivételével:

 

— Kötött vagy hurkolt szövet

 (2)

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez kötés vagy hurkolás társul

vagy

Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez kötés vagy hurkolás társul

vagy

Kötés vagy hurkolás, amelyhez gumírozás társul

vagy

Gumírozás, amelyhez legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (például mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés), azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

— Szintetikus végtelen szálból előállított fonalból készült más szövet több mint 90 tömegszázalék textilanyag-tartalommal

Mesterséges szálak préselése, amelyhez szövés társul

— Más

Szövés, kötés vagy nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás, amelyhez festés, bevonás vagy gumírozás társul

vagy

Fonalfestés, amelyhez szövés, kötés vagy nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás társul

vagy

Gumírozás, amelyhez legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (például mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés), azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

5907

Más módon impregnált, bevont vagy beborított textilszövet; festett kanavász színházi vagy stúdió- (műtermi) díszletek, vagy hasonlók számára

Szövés, kötés vagy nem szőtt szövet képzése, amelyhez festés, nyomás, bevonás, impregnálás vagy beborítás társul

vagy

Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul

vagy

Nyomás (önálló műveletként)

5908

Textilalapanyagból szőtt, fonott vagy kötött bél lámpához, tűzhelyhez, öngyújtóhoz, gyertyához vagy hasonlóhoz; fehérizzású gázharisnya és annak előállítására csőszerűen kötött gázharisnyaszövet, impregnálva is:

 

— Fehérizzású gázharisnya, impregnált

Előállítás csőszerűen kötött vagy hurkolt gázharisnyaszövetből

— Más

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

5909 –5911

Ipari felhasználásra alkalmas textiltermékek:

 (2)

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul

vagy

Mesterséges szálak préselése, amelyhez szövés társul

vagy

Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul

vagy

Bevonás, pelyhesítés, beborítás vagy fémmel bevonás, amelyhez legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (például mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés), azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

60. árucsoport

Kötött vagy hurkolt kelmék

 (2)

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez kötés vagy hurkolás társul

vagy

Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez kötés vagy hurkolás társul

vagy

Kötés vagy hurkolás, amelyhez festés, pelyhesítés, bevonás, rétegelés vagy nyomás társul

vagy

Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul

vagy

Fonalfestés, amelyhez kötés vagy hurkolás társul

vagy

Sodrás vagy szálszerkezet-átalakítás, amelyhez kötés vagy hurkolás társul azzal a feltétellel, hogy a felhasznált nem sodort/nem átalakított szálszerkezetű fonal értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

61. árucsoport

Kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok:

 

— Két vagy több formára vágott vagy eleve formára készített, kötött vagy hurkolt anyagdarab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával elkészítve

 (2) (3)

Kötés vagy hurkolás, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve

— Más

 (2)

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez kötés vagy hurkolás társul

vagy

Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez kötés vagy hurkolás társul

vagy

Kötés és konfekcionálás egyetlen műveletként

ex 62. árucsoport

Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött vagy hurkolt áruk kivételével; a következők kivételével:

 (2) (3)

Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve

vagy

Konfekcionálás, beleértve a szövet kiszabását is, amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként)

ex  62 02 , ex  62 04 , ex  62 06 , ex  62 09 és ex  62 11

Női, leányka- és csecsemőruha, valamint csecsemőruha-tartozékok, hímzéssel

 (3)

Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve

vagy

Előállítás hímzés nélküli szövetből, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

ex  62 10 és ex  62 16

Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből

 (2) (3)

Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve

vagy

Bevonás vagy rétegelés – azzal a feltétellel, hogy a felhasznált nem bevont vagy nem rétegelt szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve

ex  62 12

Melltartó, csípőszorító, fűző, nadrágtartó, harisnyatartó, zoknitartó és hasonló áru és ezek részei, kötött vagy hurkolt anyagból, két vagy több formára vágott vagy eleve formára készített, kötött vagy hurkolt anyagdarab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával elkészítve

 (2) (3)

Kötés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve

vagy

Konfekcionálás, beleértve a szövet kiszabását is, amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként)

6213 és 6214

Zsebkendő, kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló:

 

— Hímzett

 (2) (3)

Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve

vagy

Előállítás hímzés nélküli szövetből, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

vagy

Konfekcionálás, a szövet kiszabását is beleértve,

amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként)

— Más

 (2) (3)

Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve

vagy

Konfekcionálás, amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként)

6217

Más konfekcionált ruházati kellékek és tartozékok; ruhák vagy ruházati kellékek és tartozékok részei, a 6212  vtsz. alá tartozók kivételével:

 

— Hímzett

 (3)

Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve

vagy

Előállítás hímzés nélküli szövetből, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

vagy

Konfekcionálás, amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként)

— Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből

 (3)

Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve

vagy

Bevonás vagy rétegelés – azzal a feltétellel, hogy a felhasznált nem bevont vagy nem rétegelt szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve

— Közbélés gallérhoz és mandzsettához, kiszabva

Előállítás:

— a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, és

— amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

— Más

 (3)

Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve

ex 63. árucsoport

Más készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és használt textiláru; rongy; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

6301 –6304

Takaró, útitakaró, ágynemű stb.; függöny stb.; más lakástextília:

 

— Nemezből, nem szőtt textíliából

 (2)

Nem szőtt szövet képzése, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve

— Más:

 

— - Hímzett

 (2) (3)

Szövés vagy kötés/hurkolás, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve

vagy

Előállítás hímzés nélküli szövetből (a kötött vagy hurkolt kivételével), azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

— - Más

 (2) (3)

Szövés vagy kötés/hurkolás, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve

6305

Zsák és zacskó áruk csomagolására

 (2)

Mesterséges szálak sajtolása vagy természetes szálak és/vagy vágott mesterséges szálak fonása, amelyhez szövés vagy kötés és konfekcionálás (a kiszabást is beleértve) társul

6306

Ponyva, vászontető és napellenző; sátor; csónakvitorla, szörfvitorla vagy szárazföldi járművek vitorlája; kempingcikk:

 

— Nem szőtt textíliából

 (2) (3)

Nem szőtt szövet képzése, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve

— Más

 (2) (3)

Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve

6307

Más készáru, beleértve a szabásmintát is

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

6308

Szőnyeg, faliszőnyeg, hímzett asztalterítő vagy szalvéta vagy hasonló textiltermékek készítésére szolgáló, szövetből és fonalból álló készlet, tartozékokkal, kellékekkel is, a kiskereskedelmi forgalomban szokásos kiszerelésben

A készletben lévő termékek mindegyikének meg kell felelnie annak a szabálynak, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. Nem származó árucikkek azonban részét képezhetik a készletnek, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át

ex 64. árucsoport

Lábbeli, lábszárvédő és hasonló áru; ezek alkatrészei, a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 6406 vámtarifaszám alá tartozó, a talpbéléshez vagy más talprészhez erősített felsőrész-összeállítások kivételével

6406

Lábbelirész (beleértve a felsőrészt is, a belső talphoz erősítve is); kiemelhető talpbélés, sarokemelő és hasonló áru; lábszárvédő, bokavédő és hasonló áru és ezek részei

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

65. árucsoport

Kalap és más fejfedők, valamint ezek alkatrészei

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

66. árucsoport

Esernyők, napernyők, sétabotok, botszékek, ostorok, lovaglókorbácsok és ezek alkatrészei

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

67. árucsoport

Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok; emberhajból készült áruk

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

68. árucsoport

Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból vagy hasonló anyagokból készült áruk

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

69. árucsoport

Kerámiatermékek

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

ex 70. árucsoport

Üveg és üvegáruk

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

7010

Üvegballon (fonatos is), üvegpalack, flaska, konzervüveg, üvegedény, fiola, ampulla és más üvegtartály áru szállítására vagy csomagolására; befőzőüveg; dugasz, fedő és más lezáró üvegből

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Üvegáru metszése feltéve, hogy a felhasznált nem metszett üvegáru összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

7013

Asztali, konyhai, tisztálkodási, irodai, lakásdíszítési vagy hasonló célra szolgáló üvegáru (a 7010 vagy a 7018  vtsz. alá tartozók kivételével)

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

ex 71. árucsoport

Természetes vagy tenyésztett gyöngyök, drágakövek vagy féldrágakövek, nemesfémek, nemesfémmel plattírozott fémek és ezekből készült áruk; ékszerutánzatok; érmék, a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex  71 02 , ex  71 03 és ex  71 04

Megmunkált drágakő vagy féldrágakő (természetes, szintetikus vagy rekonstruált)

Előállítás a termékétől eltérő bármely alszám alá tartozó anyagból

7106 , 7108 és 7110

Nemesfémek:

— Megmunkálatlanul

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, kivéve a 7106 , a 7108 és a 7110 vámtarifaszám alá tartozókat, vagy

A 7106 , a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása, vagy

A 7106 , a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek összeolvasztása és/vagy ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel, vagy tisztítás

— Félgyártmány vagy por alakban

Előállítás megmunkálatlan nemesfémből

ex  71 07 , ex  71 09 és ex  71 11

Nemesfémmel plattírozott fém, félgyártmány

Előállítás nemesfémmel plattírozott megmunkálatlan fémből

ex 72. árucsoport

Vas és acél; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

7207

Félkész termék vasból vagy ötvözetlen acélból

Előállítás a 7201 , 7202 , 7203 , 7204 vagy 7205 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

7208 –7212

Síkhengerelt termék vasból vagy ötvözetlen acélból

Előállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagból

7213 –7216

Rúd, szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból

Előállítás a 7206 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából

7217

Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból

Előállítás a 7207  vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagokból

7218 91  és 7218 99

Félkész termék

Előállítás a 7201 , a 7202 , a 7203 , a 7204 vagy a 7205 vámtarifaszám alá tartozó anyagból

7219 –7222

Síkhengerelt termék, rúd, szögvas, idomvas és szelvény rozsdamentes acélból

Előállítás a 7218  vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából

7223

Huzal rozsdamentes acélból

Előállítás a 7218  vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagokból

7224 90

Félkész termék

Előállítás a 7201 , a 7202 , a 7203 , a 7204 vagy a 7205 vámtarifaszám alá tartozó anyagból

7225 –7228

Síkhengerelt termék, melegen hengerelt rúd, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben; szögvas, idomvas és szelvény más ötvözött acélból; üreges fúrórúdvas és -rúdacél ötvözött vagy ötvözetlen acélból

Előállítás a 7206 , a 7218 vagy a 7224  vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából

7229

Huzal más ötvözött acélból

Előállítás a 7224  vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagokból

ex 73. árucsoport

Vas- vagy acéláruk; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

ex  73 01

Szádpalló

Előállítás a 7207  vámtarifaszám alá tartozó anyagból

7302

Vasúti vagy villamosvasúti pályaépítő anyag vasból vagy acélból, úgymint: sín, terelősín és fogazott sín, váltósín, sínkeresztezés, váltóállító rúd és más keresztezési darab, sínaljzat (talpfa), csatlakozólemez, sínsaru, befogópofa, alátétlemez, sínkapocs, nyomtávlemez, kengyel, továbbá más, a vasúti sín összeszereléséhez vagy rögzítéséhez szükséges speciális anyag

Előállítás a 7206  vámtarifaszám alá tartozó anyagból

7304 , 7305 és 7306

Cső és üreges profil vasból vagy acélból

Előállítás a 7206 –7212 , a 7218 vagy a 7224 vámtarifaszám alá tartozó anyagból

ex  73 07

Több részből álló csőszerelvény rozsdamentes acélból (ISO X5CrNiMo 1712)

A kovácsdarabok esztergálása, fúrása, dörzsárazása, menetvágása, lesorjázása és homokfúvása, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált kovácsdarabok összértéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 35 %-át

7308

Szerkezet (a 9406  vtsz. alá tartozó előre gyártott épületek kivételével) és részei (pl. híd és hídrész, zsilipkapu, torony, rácsszerkezetű oszlop, tető, tetőszerkezet, ajtó és ablak és ezek kerete, valamint ajtóküszöb, zsaluzat, korlát, pillér és oszlop) vasból vagy acélból; szerkezetben való felhasználásra előkészített lemez, rúd, szögvas, idomvas, szelvény, cső és hasonló termék vasból vagy acélból

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A 7301 vámtarifaszám alá tartozó hegesztett szögvas, idomvas és szelvény azonban nem használható fel.

ex  73 15

Hólánc

Előállítás úgy, hogy a 7315  vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag együttes értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 74. árucsoport

Réz és ebből készült áruk; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

7403

Finomított réz és rézötvözet, megmunkálatlan

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

7408

Rézhuzal

Előállítás:

— A termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, és

— Amelynek során az összes felhasznált anyag együttes értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

75. árucsoport

Nikkel és ebből készült áruk

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

ex 76. árucsoport

Alumínium és ebből készült áruk; a következők kivételével:

Előállítás:

— A termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, és

— Amelynek során az összes felhasznált anyag együttes értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

7601

Megmunkálatlan alumínium

Előállítás:

— A termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, és

— Amelynek során az összes felhasznált anyag együttes értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

vagy

Előállítás ötvözetlen alumíniumból vagy alumíniumhulladékból és -törmelékből hőkezeléssel vagy elektrolízissel

7602

Alumíniumhulladék és -törmelék

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

ex  76 16

Alumíniumgyártmányok, az alumíniumhuzalból készült háló, drótszövet, rács, sodronyfonat, kerítésfonat, erősítőszövet és hasonló anyagok (a végtelen szalagot is beleértve) és a terpesztett alumínium kivételével

Előállítás:

— A termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. Alumíniumhuzalból készült háló, drótszövet, rács, sodronyfonat, kerítésfonat, erősítőszövet és hasonló anyagok (a végtelen szalagot is beleértve) és terpesztett alumínium; és

— Amelynek során az összes felhasznált anyag együttes értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

78. árucsoport

Ólom és ebből készült áruk

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

79. árucsoport

Cink és ebből készült áruk

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

80. árucsoport

Ón és ebből készült áruk

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

81. árucsoport

Más nem nemesfém; cermet; ezekből készült áruk

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

ex 82. árucsoport

Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; mindezek részei nem nemesfémből, a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8206

A 8202 –8205  vtsz.-ok közül két vagy több vtsz. alá tartozó szerszámok a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt készletben

Előállítás a 8202 –8205 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A 8202 –8205 vámtarifaszám alá tartozó szerszámokat azonban be lehet foglalni a készletbe, azzal a feltétellel, hogy az összértékük nem haladhatja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át

83. árucsoport

Máshol nem említett különféle áruk nem nemesfémből

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 84. árucsoport

Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8407

Szikragyújtású, belső égésű, dugattyús vagy forgódugattyús motor

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8408

Kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús motor (dízel vagy féldízel)

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8425 –8430

Csigasor és csigás emelő, a vedres felvonó kivételével; csörlő és hajóorsó; gépjárműemelő:

Hajódaru; daru, drótkötéldaru is; mozgó emelőkeret, terpeszdaru és darus kocsi és darus targonca üzemen belüli használatra

Villás emelőtargonca; más üzemi targonca emelő- vagy szállítószerkezettel

Más emelő-, mozgató-, be- vagy kirakógép (pl. lift, mozgólépcső, szállítószalag, ellentömeges drótkötélpálya)

Önjáró buldózer, homlokgyalu, földgyalu, talajegyengető, földnyeső (szkréper), lapátos kotró, exkavátor, kanalas rakodógép, döngölőgép és úthenger

Föld, ásvány vagy érc mozgatására, gyalulására, egyengetésére, nyesésére, kotrására, döngölésére, tömörítésére, kitermelésére vagy fúrására szolgáló más gép; cölöpverő és cölöpkiemelő; hóeke és hókotró

Előállítás a termékétől, valamint a 8431  vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8444 –8447

Szintetikus vagy mesterséges szál sajtolására, nyújtására, a szálszerkezet átalakítására vagy vágására szolgáló gép

Textilrostok előkészítésére szolgáló gép; fonó-, cérnázó- vagy sodrógép és textilfonalak készítésére szolgáló más gép; csévélő- vagy orsózógép (vetülékorsózó is), továbbá a 8446  vagy a 8447  vtsz. alá tartozó gépeken használható textilfonalak előkészítésére szolgáló gép

Szövőgép (szövőszék):

Kötőgép, hurkológép és paszományozott fonal-, tüll-, csipke-, hímzés-, paszomány-, zsinór- vagy hálókészítő és -csomózó (bojt-, rojtkészítő) gép

Előállítás a termékétől, valamint a 8448  vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8456 –8465

Bármilyen anyagot anyagleválasztással megmunkáló szerszámgép

Megmunkálóközpont, egy munkahelyes gép és több munkahelyes gép, fém megmunkálására

Esztergáló fémmegmunkáló szerszámgép

Szerszámgépek

Előállítás a termékétől, valamint a 8466  vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8470 –8472

Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő, előhívó és megjelenítő gép; könyvelőgép, postai bérmentesítő gép, jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép

Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses vagy optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására és máshol nem említett gép ilyen adatok feldolgozásához

Más irodai gép

Előállítás a termékétől, valamint a 8473  vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 85. árucsoport

Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és -lejátszó, televíziós kép- és hangfelvevő és -lejátszó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8501 –8502

Elektromotor és elektromos generátor

Elektromos áramfejlesztő egység (aggregát) és forgó áramátalakító

Előállítás a termékétől, valamint a 8503  vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8519 ., 8521 .

Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék

Videofelvevő vagy -lejátszó készülék, videotunerrel egybeépítve is

Előállítás a termékétől, valamint a 8522  vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8525 –8528

Rádió- vagy televízióműsor-adókészülék, televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevők

Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék

Rádióműsor-vevőkészülék

Monitorok és kivetítők, beépített televízió vevőkészülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék vagy képfelvevő vagy -lejátszó készülék

Előállítás a termékétől, valamint a 8529  vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8535 –8537

Elektromos áramkör összekapcsolására vagy védelmére vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló elektromos készülék; optikai szálakhoz, optikai szálból álló nyalábokhoz vagy kábelekhez való csatlakozók; kapcsolótábla, -panel, -tartó (konzol), -asztal, -doboz és más foglalat, amely elektromos vezérlésre vagy az elektromosság elosztására szolgál

Előállítás a termékétől, valamint a 8538  vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8542 31 –8542 39

Monolitikus integrált áramkörök

Diffúzió, amelynek során az integrált áramköröket félvezető szubsztrátumon, megfelelő adalékanyag szelektív hozzáadásával alakítják ki, függetlenül attól, hogy össze van-e szerelve, és hogy a tesztelést nem részes fél területén végezték-e

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8544 –8548

Szigetelt huzal, kábel (és más szigetelt elektromos vezeték, optikai szálakból álló kábel)

Szénelektróda, szénkefe, ívlámpaszén, galvánelemhez való szén és más elektromos célra szolgáló, grafitból vagy más szénből készült cikk

Bármilyen anyagból készült elektromos szigetelő

Szigetelőszerelvény elektromos géphez, készülékhez vagy berendezéshez, szigetelőanyaggal bélelt, nem nemesfémből készült elektromos szigetelőcső és ezek csatlakozódarabjai

Primer cella, primer elem és elektromos akkumulátor selejtje és hulladéka; kimerült primer cella, kimerült primer elem és kimerült elektromos akkumulátor; gépnek vagy készüléknek ebben az árucsoportban máshol nem említett elektromos alkatrésze

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

86. árucsoport

Vasúti mozdonyok vagy villamos-motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti vagy villamosvágány-tartozékok és -felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 87. árucsoport

Járművek és ezek alkatrészei és tartozékai, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével; a következők kivételével:

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 45 %-át

8708

A 8701 –8705  vtsz. alá tartozó járművek alkatrésze és tartozéka

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

8711

Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), és kerékpár segédmotorral felszerelve, oldalkocsival is; oldalkocsi

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

88. árucsoport

Légi járművek, űrhajók, és ezek alkatrészei

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

89. árucsoport

Hajók, csónakok és más úszószerkezetek

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A 8906  vámtarifaszám alá tartozó hajótestek azonban nem használhatók fel

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

ex 90. árucsoport

Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző-, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; mindezek alkatrészei és tartozékai; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

9001 50

Szemüveglencse más anyagból

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során a következő műveletek valamelyikét elvégzik:

— a félkész lencse felületkezelése, szemüvegkeretre rögzíthető, látáskorrekciós hatású, megmunkált szemészeti lencse előállítása céljából

— lencse bevonása megfelelő kezelés útján, a viselője látásának javítása és biztonságának védelme érdekében

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

91. árucsoport

Órák és kisórák és ezek alkatrészei

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

92. árucsoport

Hangszerek; mindezek alkatrészei és tartozékai

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

93. árucsoport

Fegyverek és lőszerek; ezek alkatrészei és tartozékai

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

94. árucsoport

Bútor; ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; máshol nem említett lámpák és világítófelszerelések; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épületek

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

95. árucsoport

Játékok, játékszerek és sporteszközök; ezek alkatrészei és tartozékai

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

96. árucsoport

Különböző áruk

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

97. árucsoport

Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

(1)   

A „meghatározott eljárásokra” vonatkozó különleges feltételeket lásd a 8.1–8.3. bevezető megjegyzésben.

(2)   

A kevert textil alapanyagokból előállított termékekkel kapcsolatos különleges feltételek a 6. bevezető megjegyzésben találhatók.

(3)   

Lásd a 7. bevezető megjegyzést.

(4)   

Lásd a 9. bevezető megjegyzést.

III. MELLÉKLET

A SZÁRMAZÁSI NYILATKOZAT SZÖVEGE

Az alább megadott szövegű származási nyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak a lábjegyzetek szövegét nem kell tartalmaznia.

Albán változat

Eksportuesi i produkteve të mbuluara nga ky dokument (autorizim doganor Nr… ( 5 )) deklaron që përveç rasteve kur tregohet qartësisht ndryshe, këto produkte janë me origjine preferenciale … ( 6 ) n në përputhje me Rregullat kalimtare të origjinës.

Arab változat

image

Bosnyák változat

Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (carinsko ovlaštenje br… (1)) izjavljuje da su, osim ako je to drugačije izričito navedeno, ovi proizvodi… (2) preferencijalnog porijekla u skladu sa prijelaznim pravilima porijekla.

Bolgár változat

Износителят на продуктите, обхванати от този документ (митническо разрешение №… (1)), декларира, че освен където ясно е отбелязано друго, тези продукти са с … (2) преференциален произход съгласно преходните правила за произход.

Horvát változat

Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (carinsko ovlaštenje br. … (1)) izjavljuje da su, osim ako je drukčije izričito navedeno, ovi proizvodi … (2) preferencijalnog podrijetla prema prijelaznim pravilima o podrijetlu.

Cseh változat

Vývozce výrobků uvedených v tomto dokumentu (číslo povolení … (1)) prohlašuje, že podle přechodných pravidel původu mají tyto výrobky kromě zřetelně označených preferenční původ v … (2).

Dán változat

Eksportøren af varer, der er omfattet af nærværende dokument (toldmyndighedernes tilladelse nr. … (1)) erklærer, at varerne, medmindre andet tydeligt er angivet, har præferenceoprindelse i … (2) i henhold til overgangsreglerne for oprindelse.

Holland változat

De exporteur van de goederen waarop dit document van toepassing is (douanevergunning nr. … (1)), verklaart dat, behoudens uitdrukkelijke andersluidende vermelding, deze goederen van preferentiële … (2) oorsprong zijn in overeenstemming met de overgangsregels van oorsprong.

Angol változat

The exporter of the products covered by this document (customs authorization No… (1)) declares that, except where otherwise clearly indicated, these products are of …(2) preferential origin according to the transitional rules of origin.

Észt változat

Käesoleva dokumendiga hõlmatud toodete eksportija (tolli kinnitus nr. … (1)) deklareerib, et need tooted on päritolureeglite üleminekueeskirjade kohaselt … (2) sooduspäritoluga, välja arvatud juhul, kui on selgelt näidatud teisiti.

Feröeri változat

Útflytarin av vørunum, sum hetta skjal fevnir um (tollvaldsins loyvi nr. … (1)) váttar, át um ikki nakað annað er tilskilað, eru hesar vørur upprunavørur … (2) sambært skiftisreglunum um uppruna.

Finn változat

Tässä asiakirjassa mainittujen tuotteiden viejä (tullin lupa n:o … (1)) ilmoittaa, että nämä tuotteet ovat, ellei toisin ole selvästi merkitty, etuuskohteluun oikeutettuja… (2) alkuperätuotteita siirtymäkauden alkuperäsääntöjen nojalla.

Francia változat

L'exportateur des produits couverts par le présent document (autorisation douanière no … (1)) déclare que, sauf indication claire du contraire, ces produits ont l'origine préférentielle … (2) selon les règles d'origine transitoires.

Német változat

Der Ausführer (Ermächtigter Ausführer; Bewilligungs-Nr. … (1)) der Waren, auf die sich dieses Handelspapier bezieht, erklärt, dass diese Waren, soweit nicht anders angegeben, präferenzbegünstigte … (2) Ursprungswaren gemäß den Übergangsregeln für den Ursprung sind.

Grúz változat

image

Görög változat

Ο εξαγωγέας των προϊόντων που καλύπτονται από το παρόν έγγραφο (άδεια τελωνείου υπ' αριθ. … (1)) δηλώνει ότι, εκτός εάν δηλώνεται σαφώς άλλως, τα προϊόντα αυτά είναι προτιμησιακής καταγωγής… (2) σύμφωνα με τους μεταβατικούς κανόνες καταγωγής.

Héber változat

image

Magyar változat

A jelen okmányban szereplő termékek exportőre (vámfelhatalmazási szám: … (1)) kijelentem, hogy eltérő egyértelmű jelzés hiányában a termékek az átmeneti származási szabályok szerint preferenciális … (2) származásúak.

Izlandi változat

Útflytjandi framleiðsluvara sem skjal þetta tekur til (leyfi tollyfirvalda nr… (1)), lýsir því yfir að vörurnar séu, ef annars er ekki greinilega getið, af… (2) uppruna samkvæmt upprunareglum á umbreytingartímabili.

Olasz változat

L'esportatore delle merci contemplate nel presente documento (autorizzazione doganale n. … (1)) dichiara che, salvo indicazione contraria, le merci sono di origine preferenziale … (2) conformemente alle norme di origine transitorie.

Lett változat

To produktu eksportētājs, kuri ietverti šajā dokumentā (muitas atļauja Nr. … (1)), deklarē, ka, izņemot tur, kur ir citādi skaidri noteikts, šiem produktiem ir… (2) preferenciāla izcelsme saskaņā ar pārejas noteikumiem par izcelsmi.

Litván változat

Šiame dokumente nurodytų produktų eksportuotojas (muitinės leidimo Nr… (1)) deklaruoja, kad, jeigu aiškiai nenurodyta kitaip, šie produktai turi … (2) lengvatinės kilmės statusą pagal pereinamojo laikotarpio kilmės taisykles.

Macedón változat

Извозникот на производите што ги покрива овоj документ (царинскo одобрение бр. … (1)) изjавува дека, освен ако тоа не е jасно поинаку назначено, овие производи се со … (2) преференциjaлно потекло, во согласност со преодните правила за потекло.

Máltai változat

L-esportatur tal-prodotti koperti minn dan id-dokument (awtorizzazzjoni tad-dwana nru… (1)) jiddikjara li, ħlief fejn indikat mod ieħor b'mod ċar, dawn il-prodotti huma ta' oriġini preferenzjali … (2) skont ir-regoli ta' oriġini tranżitorji.

Montenegrói változat

Извозник производа обухваћених овом исправом (царинско овлашћење бр… (1)) изјављује да су, осим ако је другачије изричито наведено, ови производи. … (2) преференцијалног пориjекла, у складу са транзиционим правилима поријекла.

Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (carinsko ovlašćenje br… (1)) izjavljuje da su, osim ako je drugačije izričito navedeno, ovi proizvodi … (2) preferencijalnog porijekla u skladu sa tranzicionim pravilima porijekla.

Norvég változat

Eksportøren av produktene omfattet av dette dokument (tollmyndighetenes autorisasjonsnr… (1)) erklærer at disse produktene, unntatt hvor annet er tydelig angitt, har … preferanseopprinnelse i henhold til overgangsreglene for opprinnelse(2).

Lengyel változat

Eksporter produktów objętych tym dokumentem (upoważnienie władz celnych nr… (1)) deklaruje, że z wyjątkiem gdzie jest to wyraźnie określone, produkty te mają … (2) preferencyjne pochodzenie zgodnie z przejściowymi regułami pochodzenia.

Portugál változat

O exportador dos produtos cobertos pelo presente documento (autorização aduaneira n.o(1)) declara que, salvo expressamente indicado em contrário, estes produtos são de origem preferencial … (2) de acordo com as regras de origem transitórias.

Román változat

Exportatorul produselor care fac obiectul prezentului document (autorizația vamală nr. … (1)) declară că, exceptând cazul în care se indică altfel în mod clar, aceste produse sunt de origine preferențială … (2) în conformitate cu regulile de origine tranzitorii.

Szerb változat

Извозник производа обухваћених овом исправом (царинско овлашћење бр . … (1)) изјављује да су, осим ако је другачије изричито наведено, ови производи … (2) преференцијалног порекла, у складу са прелазним правилима о пореклу.

Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (carinsko ovlašćenje br… (1)) izjavljuje da su, osim ako je drugačije izričito nаvedeno, ovi proizvodi …(2) preferencijalnog porekla, u skladu sa prelaznim pravilima o poreklu.

Szlovák változat

Vývozca výrobkov uvedených v tomto dokumente (číslo povolenia … (1)) vyhlasuje, že pokiaľ nie je zreteľne uvedené inak, tieto výrobky majú v súlade s prechodnými pravidlami pôvodu preferenčný pôvod v … (2).

Szlovén változat

Izvoznik blaga, zajetega s tem dokumentom (pooblastilo carinskih organov št…(1)), izjavlja, da, razen če ni drugače jasno navedeno, ima to blago preferencialno … (2) poreklo v skladu s prehodnimi pravili o poreklu.

Spanyol változat

El exportador de los productos incluidos en el presente documento (autorización aduanera n.o(1)) declara que, excepto donde se indique claramente lo contrario, estos productos son de origen preferencial… (2) con arreglo a las normas de origen transitorias.

Svéd változat

Exportören av de varor som omfattas av detta dokument (tullmyndighetens tillstånd nr. … (1)) försäkrar att dessa varor, om inte annat tydligt markerats, har förmånsberättigande … (2) ursprung i enlighet med övergångsreglerna om ursprung.

Török változat

Bu belge kapsamındaki ürünlerin ihracatçısı (gümrük yetki No:… (1)), aksi açıkça belirtilmedikçe, bu ürünlerin geçiș menșe kurallarına göre… (2) tercihli menșeli olduğunu beyan eder.

Ukrán változat

Експортер продукцiї, на яку поширюється цей документ (митний дозвiл № … (1)) заявляє, що, за винятком випадкiв, де це явно зазначено, ця продукцiя має … (2) преференцiйне походження згiдно з перехiдними правилами походження.

(Hely és dátum) ( 7 )

(Az exportőr aláírása; a nyilatkozatot aláíró személy nevét jól olvasható formában is fel kell tüntetni) ( 8 )

IV. MELLÉKLET

AZ EUR.1 SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY ÉS AZ EUR.1 SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY IRÁNTI KÉRELEM MINTÁJA

NYOMTATÁSI UTASÍTÁSOK

1. A formanyomtatványok mérete 210 x 297 mm; hosszirányban legfeljebb mínusz 5 mm, illetve plusz 8 mm eltérés megengedett. A felhasznált papír fehér írópapír, amely mechanikus rostanyagot nem tartalmaz, és tömege legalább 25 g/m2. Nyomtatott zöld guilloché-mintázatú háttérrel kell rendelkeznie, amely bármilyen mechanikai vagy vegyi eszközzel végzett hamisítást szembetűnővé tesz.

2. A részes felek illetékes hatóságai fenntarthatják maguknak a jogot, hogy a formanyomtatványokat maguk nyomtassák vagy az általuk jóváhagyott nyomdákkal nyomtattassák. Ez utóbbi esetben a bizonyítványokon fel kell tüntetni az ilyen jóváhagyásra történő hivatkozást. Minden egyes formanyomtatványon szerepelnie kell a nyomda nevének és címének vagy az azonosítására szolgáló jelnek. A formanyomtatványt az azonosítására szolgáló nyomtatott vagy kézzel írt sorszámmal kell ellátni.

SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY



1.  Exportőr (név, teljes cím, ország)

EUR.1

Sorszám: A

000.000

Kitöltés előtt olvassa el a hátlapon található megjegyzéseket

 

2.  Az alábbiak közötti preferenciális kereskedelemben használt bizonyítvány:

valamint

(írja be a megfelelő országok, országcsoportok vagy területek nevét)

3.  Címzett (név, teljes cím, ország) (nem kötelező)

 

4.  Az az ország, országcsoport vagy terület, ahonnan a termék származónak tekintendő

5.  Rendeltetési ország, országcsoport vagy terület

6.  Szállítási adatok (nem kötelező)

7.  Megjegyzések

8.  Sorszám; jelek és számok; csomagok száma és fajtája(1); árumegnevezés

9.  Bruttó tömeg (kg) vagy más mértékegység (liter, m3 stb.)

10.  Számlák (nem kötelező)

11.  VÁMHIVATAL IGAZOLÁSA

A nyilatkozat igazolása

Kiviteli okmány(2)

Nyomtatvány: . …

Szám: … Dátum: …

Vámhivatal: . …

Kibocsátó ország vagy terület: . …

Kelt: …

(Aláírás)

Bélyegző

12.  AZ EXPORTŐR NYILATKOZATA

Alulírott kijelentem, hogy a fent megnevezett áruk megfelelnek az e bizonyítvány kiadásához megkövetelt feltételeknek.

Kelt:

(Aláírás)

(1)  Ha az áru nincs csomagolva, jelezze az árucikkek számát, vagy adott esetben tüntesse fel az „ömlesztve” feliratot.

(2)  Csak akkor kell kitölteni, ha az exportáló ország vagy terület előírásai ezt megkövetelik.

13.  ELLENŐRZÉS IRÁNTI KÉRELEM az alábbi szerv felé:

14.  AZ ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE

 

A végrehajtott ellenőrzés eredménye a következő(1)

□  ezt a bizonyítványt a feltüntetett vámhivatal adta ki, és az abban szereplő adatok pontosak.

□  ez a bizonyítvány nem felel meg a hitelesség és a pontosság követelményeinek (lásd a csatolt megjegyzéseket).

Kérjük a bizonyítvány hitelességének és pontosságának ellenőrzését.

(Hely és dátum)

Bélyegző

(Aláírás)

(Hely és dátum)

Bélyegző

(Aláírás)

(1)  Tegyen X-et a megfelelő négyzetbe.

MEGJEGYZÉSEK

1.  Tilos a bizonyítványokon szereplő adatok törlése és a szavak átírása. Módosítást a helytelen bejegyzés áthúzásával és a szükséges helyes adatok hozzáadásával kell végezni. Az ilyen módosítást a bizonyítványt kitöltő személynek kézjegyével kell ellátnia és a kibocsátó ország vagy terület vámhatóságának igazolnia kell.

2.  A bizonyítványon szereplő árumegnevezések között nem maradhat üres hely, és minden árumegnevezés elé sorszámot kell írni. Közvetlenül a legutolsó bejegyzés alá vízszintes vonalat kell húzni. Az üresen maradt helyet egy átlós vonallal kell áthúzni oly módon, hogy az lehetetlenné tegyen bármilyen további bejegyzést.

3.  Az árut a kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően kell megnevezni, az azonosításához elegendő részletességgel.

SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY IRÁNTI KÉRELEM



1.  Exportőr (név, teljes cím, ország)

EUR.1

Sorszám: A

000.000

 

Kitöltés előtt olvassa el a hátlapon található megjegyzéseket

 

2.  Az alábbiak közötti preferenciális kereskedelemben használt bizonyítvány iránti kérelem:

valamint

(Írja be a megfelelő országok, országcsoportok vagy területek nevét)

3.  Címzett (név, teljes cím, ország) (nem kötelező)

 

4.  Az az ország, országcsoport vagy terület, ahonnan a termék származónak tekintendő

5.  Rendeltetési ország, országcsoport vagy terület

6.  Szállítási adatok (nem kötelező)

7.  Megjegyzések

8.  Sorszám; jelek és számok; csomagok száma és fajtája (1); árumegnevezés

9.  Bruttó tömeg (kg) vagy más mértékegység (liter, m3 stb.)

10.  Számlák (nem kötelező)

(1)   

Ha az áru nincs csomagolva, jelezze az árucikkek számát, vagy adott esetben tüntesse fel az „ömlesztve” feliratot.

AZ EXPORTŐR NYILATKOZATA

Alulírott, a hátoldalon megnevezett áru exportőre,

KIJELENTEM, hogy a hátoldalon feltüntetett áru megfelel a mellékelt bizonyítvány kiadásához megkövetelt feltételeknek;

ISMERTETEM az alábbiakban azon tényeket, amelyek alapján az áru a fenti feltételeknek megfelel:

BENYÚJTOM az alábbi igazoló okmányokat ( 9 ):

VÁLLALOM, hogy az illetékes hatóságok kérésére benyújtok minden olyan igazoló okmányt, amely az említett hatóságok megítélése szerint a mellékelt bizonyítvány kiadásához szükséges, valamint hozzájárulok ahhoz, hogy az említett hatóságok szükség esetén betekinthessenek belső nyilvántartásaimba, és ellenőrizhessék a fenti áru előállítási folyamatát;

KÉREM az említett árura vonatkozó mellékelt bizonyítvány kiadását.

(Hely és dátum)

(Aláírás)

V. MELLÉKLET

A CEUTÁBÓL ÉS MELILLÁBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES FELTÉTELEK

Egyetlen cikk

1.  

Amennyiben megfelelnek e függelék 14. cikkében a változtatás tilalmáról rendelkező szabálynak, a következők

(1) 

Ceutából és Melillából származó termékeknek tekintendők:

(a) 

a teljes egészében Ceutában és Melillában létrejött termékek;

(b) 

azok a Ceutában és Melillában létrejött termékek, amelyek előállításában a teljes egészében Ceutában és Melillában létrejött termékektől eltérő termékeket használnak fel, feltéve hogy:

(i) 

a szóban forgó termékeket e. függelék 4. cikke értelmében kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás alá vonták; vagy

(ii) 

a szóban forgó termékek Ciszjordániából és a Gázai övezetből vagy az Európai Unióból származnak, és a rajtuk végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az e függelék 6. cikkében említett műveleteket;

(2) 

Ciszjordániából és a Gázai övezetből származó termékeknek tekintendők:

(a) 

a teljes egészében Ciszjordániában és a Gázai övezetben létrejött termékek;

(b) 

azok a Ciszjordániában és a Gázai övezetben létrejött termékek, amelyek előállításában a teljes egészében Ciszjordániában és a Gázai övezetben létrejött termékektől eltérő termékeket használnak fel, feltéve hogy:

(i) 

a szóban forgó termékeket e függelék 4. cikke értelmében kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás alá vonták; vagy

(ii) 

a szóban forgó termékek Ceutából és Melillából vagy az Európai Unióból származnak, és a rajtuk végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az e függelék 6. cikkében említett műveleteket.

2.  
Ceuta és Melilla egységes területnek minősül.
3.  
Az exportőr vagy meghatalmazott képviselője feltünteti az EUR.1 szállítási bizonyítványok 2. rovatában vagy a származási nyilatkozatokon az exportáló részes fél nevét és a „Ceuta és Melilla” szavakat. Ezenfelül a Ceutából és Melillából származó termékek esetében a származó státust az EUR.1 szállítási bizonyítvány 4. rovatában vagy a származási nyilatkozaton is jelezni kell.
4.  
A spanyol vámhatóságok felelősek ezeknek a szabályoknak a Ceutában és Melillában való alkalmazásáért.

VI. MELLÉKLET

BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

Az alább megadott szövegű beszállítói nyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak a lábjegyzetek szövegét nem kell tartalmaznia.

BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

azon árukról, amelyek a szabályokat alkalmazó szerződő felek területén megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül, preferenciális származási státus megszerzése nélkül

Alulírott, a csatolt okmányban szereplő áruk beszállítója, kijelentem, hogy:

1. 

A szóban forgó áruk [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén való előállításához a következő, nem [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területéről származó anyagok kerültek felhasználásra:



A szállított áruk megnevezése (1)

A felhasznált nem származó anyagok megnevezése

A felhasznált nem származó anyagok vámtarifaszáma (2)

A felhasznált nem származó anyagok értéke (3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Teljes érték

 

(1)   

Ha a számla, a szállítólevél vagy más kereskedelmi okmány, melyhez a nyilatkozatot csatolták, különféle árukra vonatkozik, illetve olyan árukra vonatkozik, amelyek nem azonos mértékben tartalmaznak nem származó anyagokat, a beszállítónak ezek között egyértelműen különbséget kell tennie.


Példa:


Az okmány a 8450  vámtarifaszám alá tartozó mosógép előállításában felhasználandó, a 8501  vámtarifaszám alá tartozó villanymotor különböző modelljeire vonatkozik. Az e motorok gyártásához felhasznált nem származó anyagok jellege és értéke modellenként eltérő. A modelleket ennek megfelelően az első oszlopban meg kell különböztetni, és a többi oszlopban minden modell vonatkozásában külön kell megadni az adatokat, lehetővé téve ezzel a mosógépgyártó számára a termék származó státusának megfelelő megítélését az általa használt villanymotormodell függvényében.

(2)   

Ezekben az oszlopokban csak szükség esetén kell feltüntetni az adatokat.


Példák:


Az ex 62. árucsoportba tartozó ruházati cikkekre vonatkozó szabály kimondja, hogy „Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve” alkalmazható. Ha az ilyen ruházati cikkek gyártója egy, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területén az Európai Unióból importált, nem származó fonalból szövéssel ott előállított textilanyagot használ fel, az európai uniós szállító részéről a felhasznált nem származó anyagot a nyilatkozatában elég fonalként megnevezni, nincs szükség az ilyen fonal vámtarifaszámának és értékének megadására.


A 7217 vámtarifaszám alá tartozó vas gyártójának, aki ezt a vasat nem származó vasrudakból állítja elő, a második oszlopban a „vasrudak” bejegyzést kell feltüntetnie. Ha ezt a huzalt egy olyan gép előállításához kívánják felhasználni, amelynek esetében a szabály egy megadott százalékra korlátozza az összes felhasználható nem származó anyag értékét, a harmadik oszlopban fel kell tüntetni a nem származó rudak értékét.

(3)   

Az „anyagok értéke” a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert és nem állapítható meg, az anyagokért [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén fizetett első megállapítható ár.


Az egyes felhasznált nem származó anyagok pontos értékét az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

2. 

A szóban forgó áruk előállításához [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén felhasznált valamennyi anyag [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területéről származik:

3. 

A következő árukat e függelék 13. cikkének megfelelően [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül feldolgozás vagy megmunkálás alá vonták, és ezzel ott az alábbi teljes hozzáadott érték keletkezett:



A szállított áruk megnevezése

A(z) [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül keletkezett teljes hozzáadott érték (1)

 

 

 

 

 

 

 

(Hely és dátum)

 

 

 

 

 

 

 

(A beszállító címét és aláírását, továbbá a nyilatkozatot aláíró személy nevét jól olvasható formában fel kell tüntetni.)

(1)   

A „teljes hozzáadott érték” a(z) [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül keletkezett összes költséget jelenti, az ott hozzáadott összes anyag értékét is beleértve. A(z) [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül keletkezett pontos teljes hozzáadott értéket az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

VII. MELLÉKLET

HOSSZÚ TÁVÚ BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

Az alább megadott szövegű hosszú távú beszállítói nyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak a lábjegyzetek szövegét nem kell tartalmaznia.

HOSSZÚ TÁVÚ BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

azon árukról, amelyek egy, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területén megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül, preferenciális származási státus megszerzése nélkül

Alulírott, a csatolt okmányban szereplő, … ( 10 ) részére rendszeresen szállított áruk beszállítója, kijelentem, hogy:

1. 

A szóban forgó áruk [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén való előállításához a következő, nem [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területéről származó anyagok kerültek felhasználásra:



A szállított áruk megnevezése (1)

A felhasznált nem származó anyagok megnevezése

A felhasznált nem származó anyagok vámtarifaszáma (2)

A felhasznált nem származó anyagok értéke (3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Teljes érték

 

(1)   

Ha a számla, a szállítólevél vagy más kereskedelmi okmány, melyhez a nyilatkozatot csatolták, különféle árukra vonatkozik, illetve olyan árukra vonatkozik, amelyek nem azonos mértékben tartalmaznak nem származó anyagokat, a beszállítónak ezek között egyértelműen különbséget kell tennie.


Példa:


Az okmány a 8450  vámtarifaszám alá tartozó mosógép előállításában felhasználandó, a 8501  vámtarifaszám alá tartozó villanymotor különböző modelljeire vonatkozik. Az e motorok gyártásához felhasznált nem származó anyagok jellege és értéke modellenként eltérő. A modelleket ennek megfelelően az első oszlopban meg kell különböztetni, és a többi oszlopban minden modell vonatkozásában külön kell megadni az adatokat, lehetővé téve ezzel a mosógépgyártó számára a termék származó státusának megfelelő megítélését az általa használt villanymotormodell függvényében.

(2)   

Ezekben az oszlopokban csak szükség esetén kell feltüntetni az adatokat.


Példák:


Az ex 62. árucsoportba tartozó ruházati cikkekre vonatkozó szabály kimondja, hogy „Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve” alkalmazható. Ha az ilyen ruházati cikkek gyártója egy, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területén az Európai Unióból importált, nem származó fonalból szövéssel ott előállított textilanyagot használ fel, az európai uniós szállító részéről a felhasznált nem származó anyagot a nyilatkozatában elég fonalként megnevezni, nincs szükség az ilyen fonal vámtarifaszámának és értékének megadására.


A 7217 vámtarifaszám alá tartozó vas gyártójának, aki ezt a vasat nem származó vasrudakból állítja elő, a második oszlopban a „vasrudak” bejegyzést kell feltüntetnie. Ha ezt a huzalt egy olyan gép előállításához kívánják felhasználni, amelynek esetében a szabály egy megadott százalékra korlátozza az összes felhasználható nem származó anyag értékét, a harmadik oszlopban fel kell tüntetni a nem származó rudak értékét.

(3)   

Az „anyagok értéke” a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert és nem állapítható meg, az anyagokért [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén fizetett első megállapítható ár.


Az egyes felhasznált nem származó anyagok pontos értékét az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

2. 

Az említett áruk előállításához [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén felhasznált minden egyéb anyag [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területéről származik:

3. 

A következő árukat e függelék 13. cikkének megfelelően [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül feldolgozás vagy megmunkálás alá vonták, és ezzel ott az alábbi teljes hozzáadott érték keletkezett:



A szállított áruk megnevezése

A(z) [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül keletkezett teljes hozzáadott érték (1)

 

 

 

 

 

 

(1)   

A „teljes hozzáadott érték” a(z) [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül keletkezett összes költséget jelenti, az ott hozzáadott összes anyag értékét is beleértve. A(z) [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül keletkezett pontos teljes hozzáadott értéket az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

Ez a nyilatkozat ezen áruk minden … és

… között teljesített további szállítmányára érvényes ( 11 )

Vállalom, hogy haladéktalanul tájékoztatom …-t(1), ha ez a nyilatkozat a továbbiakban nem érvényes.



 

(Hely és dátum)

 

 

 

(A beszállító címét és aláírását, továbbá a nyilatkozatot aláíró személy nevét jól olvasható formában fel kell tüntetni.)

▼B

ZÁRÓOKMÁNY



Egyrészről

az EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

a továbbiakban „a Közösség”

és másrészről

meghatalmazottjai,

CISZJORDÁNIA ÉS A GÁZAI-ÖVEZET PALESZTIN HATÓSÁGA KÉPVISELETÉBEN A PALESZTIN FELSZABADÍTÁSI SZERVEZET (PFSZ),

a továbbiakban „a Palesztin Hatóság”,

meghatalmazottjai

az 1997. február 24-én Brüsszelben az egyrészről az Európai Közösség, másrészről Ciszjordánia és a Gázai-övezet Palesztin Hatósága képviseletében a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) közötti kereskedelemről és együttműködésről szóló Euro-Mediterrán ideiglenes társulási megállapodás – a továbbiakban „Euro-Mediterrán Ideiglenes Társulási Megállapodás” – aláírása céljából megtartott ülésükön elfogadták a következő szövegeket:



az Euro-Mediterrán Ideiglenes Társulási Megállapodás, annak mellékletei és a következő jegyzőkönyvek:



1. jegyzőkönyv

A Ciszjordániából és a Gázai övezetből származó mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékeknek, halaknak és halászati termékeknek az Európai Unióba történő behozatalára alkalmazandó ideiglenes szabályokról

2. jegyzőkönyv

az Európai Unióból származó mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékeknek, halaknak és halászati termékeknek Ciszjordániába és a Gázai övezetbe történő behozatalára alkalmazandó szabályokról

3. jegyzőkönyv

A „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről

A Közösség meghatalmazottjai és a Palesztin Hatóság meghatalmazottjai elfogadták az alább felsorolt, és ehhez a záróokmányhoz csatolt nyilatkozatok szövegét:

Együttes nyilatkozat a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonról (a megállapodás 33. cikke),
Együttes nyilatkozat a megállapodás 55. cikkéről,
Együttes nyilatkozat a megállapodás 58. cikkéről,
Együttes nyilatkozat a decentralizált együttműködésről,
Együttes nyilatkozat a megállapodás 67. cikkéről,
Együttes nyilatkozat a megállapodás 70. cikkéről,
Együttes nyilatkozat az adatvédelemről,
Együttes nyilatkozat a palesztin ipar részére nyújtandó támogatási programról,

valamint – a „származó termékek” fogalmáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló 3. jegyzőkönyv tekintetében – a következő együttes nyilatkozatokat:

1. 

Együttes nyilatkozat az Andorrai Hercegségről;

2. 

Együttes nyilatkozat a San Marinoi Köztársaságról.

A Közösség meghatalmazottjai és a Palesztin Hatóság meghatalmazottjai ugyancsak tudomásul vették az alábbiakban említett és ehhez a záróokmányhoz csatolt, levélváltás formájában létrejött megállapodást:

Megállapodás levélváltás formájában a Közösség és Palesztin Hatóság között az 1. jegyzőkönyv 1. cikkére vonatkozóan, és a Közös Vámtarifa 0603 10 vámtarifa alszám alá tartozó friss vágott virágok és virágbimbók Közösségbe történő behozataláról

A Palesztin Hatóság meghatalmazottjai tudomásul vették az Európai Közösség alább említett, és ehhez a záróokmányhoz csatolt nyilatkozatát:

Nyilatkozat a származás halmozásáról

Hecho en Bruselas, el veinticuatro de febrero de mil novecientos noventa y siete.

Udfærdiget i Bruxelles den fireogtyvende februar nitten hundrede og syv og halvfems. Geschehen zu Brüssel am vierundzwanzigsten Februar neunzehnhundertsiebenundneunzig.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις είκοσι τέσσερις Φεβρουαρίου χίλια εννιακόσια ενενήντα επτά.

Done at Brussels on the twenty-fourth day of February in the year one thousand nine hundred and ninety-seven.

Fait à Bruxelles, le vingt-quatre février mil neuf cent quatre-vingt-dix-sept.

Fatto a Bruxelles, addi ventiquattro febbraio millenovecentonovantasette.

Gedaan te Brussel, de vierentwintigste februari negentienhonderd zevenennegentig.

Feito em Bruxelas, em vinte e quatro de Fevereiro de mil novecentos e noventa e sete.

Tehty Brysselissä kahdentenakymmenentenäneljäntenä päivänä helmikuuta vuonna tuhatyhdeksänsataayhdeksänkymmentäseitsemän.

Som skedde i Bryssel den tjugofjärde februari nittonhundranittiosju.

image

Por la Comunidad Europea

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Voor de Europese Gemeenschap

Pela Comunidade Europeia

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

signatory

EGYÜTTES NYILATKOZATOK

Együttes nyilatkozat a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonról (a megállapodás 33. cikke)

A megállapodás alkalmazásában a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon különösen a következőket foglalja magában: szerzői jog, beleértve a számítógépes programok szerzői jogát és a rokonjogokat, szabadalmak, ipari formatervek, földrajzi árujelzők, beleértve a származási jelzéseket, kereskedelmi védjegyek és szolgáltatási jelek, integrált áramkörök topográfiáját, valamint az ipari tulajdon védelméről szóló Párizsi Egyezmény (1967. évi Stockholmi Szerződés) 10a. cikkében említett tisztességtelen verseny elleni védelem, valamint a „know-how”-ról szóló nem közzétett információk védelme.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 55. cikkéről

A felek újólag megerősítik a közel-keleti békefolyamat iránti elkötelezettségüket és azt a meggyőződésüket, hogy a békét regionális együttműködéssel kell megszilárdítani. A Közösség megfelelő műszaki és költségvetési eljárásainak figyelembevételével kész a Palesztin Hatóság és a többi régióbeli résztvevő által előterjesztett közös fejlesztési projektek támogatására.

A felek újólag megerősítik, hogy a megállapodás részét képezi az 1995. november 27-én a Barcelonai Konferencián elindított folyamatnak, és hogy az Európai Közösség és a Palesztin Hatóság közötti kétoldalú együttműködés kiegészíti az euro-mediterrán partnerséggel összefüggő regionális együttműködést.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 58. cikkéről

A felek megállapodnak abban, hogy a munkavállalás lehetőségének biztosítását nem vonják be az ifjúsági csereprogramok keretébe.

Együttes nyilatkozat a decentralizált együttműködésről

A felek újólag megerősítik, hogy a tapasztalatcsere, és az ismeretek átadása ösztönzésének eszközeként nagy fontosságot tulajdonítanak a decentralizált együttműködési programoknak a mediterrán térségben, valamint az Európai Közösség és mediterrán partnerei között.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 67. cikkéről

Ha választottbírósági eljárást alkalmaznak, a felek törekednek annak biztosítására, hogy a vegyes bizottság a második választottbíró kinevezésétől számított két hónapon belül harmadik választottbírót nevezzen ki.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 70. cikkéről

(1) A megállapodás értelmezése és alkalmazása céljából a felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás 70. cikkében említett különleges sürgősségi esetek olyan esetek, amikor a két fél egyike súlyosan megsérti a megállapodást. A megállapodás súlyos megsértése:

— 
a megállapodás elutasítása, ha a nemzetközi jog általános szabályai nem engedélyezik annak elutasítását,
— 
a megállapodás 2. cikkében ismertetett lényeges elemeinek a megsértése.

(2) A felek megállapodnak abban, hogy a 70. cikkben említett megfelelő intézkedések a nemzetközi joggal összhangban hozott intézkedések. Ha az egyik fél a 70. cikk alkalmazásaként különleges sürgősségi ügyben intézkedést hoz, a másik fél vita rendezésére vonatkozó eljárást vehet igénybe.

Együttes nyilatkozat az adatvédelemről

A felek megállapodnak abban, hogy az adatok védelmét minden olyan területen garantálják, ahol személyes adatok cseréjét irányozták elő.

Együttes nyilatkozat a palesztin ipar részére nyújtandó támogatási programról

A felek megállapodnak abban, hogy olyan támogatási programot bocsátanak a palesztin ipar rendelkezésére, amelynek célja a palesztin ipari szektor kapacitásának támogatása és fejlesztése.

A Ciszjordániában és a Gázai-övezetben működő palesztin üzleti vállalkozások részére a Közösség bővíti az indulás finanszírozásához és a tőkéhez jutás lehetőségét. Ez az Európai Közösség Befektetési Partnerek programját (ECIP) foglalja magában, amelynek keretében segítséget nyújtanak a üzleti vállalkozás elindítási költségeihez, például megvalósíthatósági tanulmányok finanszírozáshoz, műszaki segítséget nyújtanak, és egyes esetekben vegyes vállalatok finanszírozáshoz biztosítanak hozzáférést. A Közösség által biztosított támogatások alapján – különösen a kis- és középvállalatok részére – a Palesztin Fejlesztési Alap által kezelt feltöltődő alapon keresztül hitelfinanszírozás is rendelkezésre áll. Az Európai Befektetési Bank a hitelfinanszírozást és a kockázati tőke biztosítását a helyi bankokon keresztül kiterjeszti a palesztin vállalatokra.

A Közösség Ciszjordániában és a Gázai-övezetben létrehozta a Magánfejlesztési Központot, hogy támogatást, képzést és tanácsadást nyújtson a palesztin ipar részére az üzleti vállalkozások beindításához és tervezéséhez, a vállalkozások vezetéséhez, stratégiájának kialakításához és marketingjéhez.

A Közösség elismeri, hogy a palesztin iparnak külföldön kell értékesítési piacokat keresnie. Ez a megállapodás ezért az Európai Közösség piacaihoz vámmentes hozzáférést tesz lehetővé a palesztin iparcikkek számára. Ezért áll rendelkezésre a Palesztin Vállalkozási Központ és ezen belül az Euro-Info Központ, hogy az esetenként rendelkezésre álló partnerségi események (Euro-Partenariat, Med-Partenariat és Med-Enterprise programok) és számos egyéb eszköz (például a BC Hálózat és BRE hálózatok) segítségével támogassa és megkönnyítse az európai és palesztin ipar közötti kapcsolatok kialakítását és a vegyes vállalatok létrejöttét.

A Közösség azt is elismeri, hogy a palesztin ipar az alapvető gazdasági infrastruktúra hiányában szenved. Megállapítva, hogy a Közösség által Ciszjordánia és a Gázai-övezet fejlesztésére biztosított segítségnyújtás összefüggésében a segítség egy része a palesztin ipar támogatására nyújtható, a Közösség mérlegelni fogja a Palesztin Hatóság arra irányuló kéréseit, hogy ezeknek az alapoknak bizonyos hányadát támogatásként vagy hitelként az alapvető gazdasági infrastruktúra rehabilitációjára lehessen fordítani.

Az e megállapodás alapján előirányzott gazdasági együttműködés keretében a két fél rendszeresen véleménycserét tart annak megállapítására, hogy az ebben a nyilatkozatban ismertetett támogatási mechanizmusok, valamint egyéb hozzáférhetővé váló támogatási mechanizmusok miként kombinálhatók leghatékonyabban abból a célból, hogy a palesztin ipar számára a legmegfelelőbb támogatást biztosítsák.

Együttes nyilatkozat az Andorrai Hercegségről

(1) Az Andorrai Hercegségből származó, a Harmonizált Rendszer 25–97. árucsoportjai alá tartozó termékeket a Palesztin Hatóság e megállapodás értelmezésében a Közösségből származó termékekként ismeri el.

(2) A 3. jegyzőkönyv értelemszerűen alkalmazandó a fent említett termékek származó jogállásának meghatározására.

Együttes nyilatkozat a San Marino Köztársaságról

(1) A San Marino Köztáraságból származó termékeket a Palesztin Hatóság e megállapodás értelmezésében a Közösségből származó termékekként ismeri el.

(2) A 3. jegyzőkönyv értelemszerűen alkalmazandó a fent említett termékek származó jogállásának meghatározására.

▼M1 —————

▼B

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG NYILATKOZATA

Nyilatkozat a származás halmozásáról

A politikai fejleményekkel összhangban, ha a Palesztin Hatóság és egy vagy több mediterrán ország megállapodásokat köt a közöttük létrehozandó szabad kereskedelemről, az Európai Közösség az említett országokkal kötött kereskedelmi megállapodásai során kész a származás halmozására vonatkozó szabályok végrehajtására.

▼M3

KÖZÖS NYILATKOZAT

A KERESKEDELEM EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI, ILLETVE TECHNIKAI AKADÁLYAIVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK TERÉN FOLYTATANDÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS

A felek a meglévő igazgatási szabályok segítségével törekednek minden olyan probléma – különösen a kereskedelem egészségügyi és növény-egészségügyi, illetve technikai akadályainak – elhárítására, amely akadályozhatja e megállapodás alkalmazását. Az eredményekről pedig jelentést tesznek az érintett albizottságoknak és a vegyes bizottságnak. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a lehető legrövidebb határidőn belül barátságos módon, a hatályos jogi szabályozásaikkal, valamint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE), a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) és a Codex Alimentarius előírásaival összhangban megvizsgálják és megoldják az ilyen eseteket.



( 1 ) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

( 2 ) HL L 54., 2013.2.26., 4. o.

( 3 ) A részes felek megállapodnak abban, hogy eltekintenek a 8. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozat származási igazoláson való feltüntetésének kötelezettségétől.

( 4 ) HL L 302., 1985.11.15., 23. o.

( 5 ) Ha a származási nyilatkozatot elfogadott exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a származási nyilatkozatot nem elfogadott exportőr állítja ki, akkor a zárójelben lévő szöveget el kell hagyni, vagy a helyét üresen kell hagyni.

( 6 ) Fel kell tüntetni a termék származását. Amennyiben egy származási nyilatkozat teljes egészében vagy részben Ceutából és Melillából származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek azokat „CM” jelöléssel egyértelműen meg kell jelölnie azon az okmányon, amelyen a származási nyilatkozatot kiállítják.

( 7 ) Ezek a jelzések elhagyhatók, ha maga a dokumentum tartalmazza az információkat.

( 8 ) Ha az exportőr aláírása nem előírás, az aláírás alóli felmentés vonatkozik az aláíró személyre is.

( 9 ) Például: behozatali okmányok, szállítási bizonyítványok, számlák, a gyártó nyilatkozatai stb., amelyek a gyártás során felhasznált termékekre vagy a változatlan állapotban újra kivitt árukra vonatkoznak.

( 10 ) A vevő neve és címe.

( 11 ) Írja be a dátumokat. A hosszú távú beszállítói nyilatkozat érvényességi ideje általában nem haladhatja meg a 24 hónapot, a hosszú távú beszállítói nyilatkozat kiállítása szerinti, a szabályokat alkalmazó szerződő fél vámhatóságai által megállapított feltételekre is figyelemmel.