Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 8b. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

mivel az Európai Unióról szóló szerződés új szakaszt jelent az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában; mivel az Unió egyik feladata, hogy koherens és szolidáris módon szervezze a tagállamok népei közötti kapcsolatokat; mivel az Unió alapvető céljai közé tartozik a tagállamok állampolgárai jogainak és érdekeinek fokozott védelme az uniós polgárság bevezetése útján;

mivel ebből a célból az Európai Unióról szóló szerződés II. címe – amely módosítja az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló szerződést az Európai Közösség létrehozása érdekében – a tagállamok minden állampolgára számára bevezeti az uniós polgárságot, és ezen az alapon ezeknek az állampolgároknak számos jogot biztosít;

mivel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 8b. cikke (2) bekezdésében foglalt, az európai parlamenti választásokra vonatkozó aktív és passzív választójog a belföldi és külföldi közösségi polgárok közötti megkülönböztetés tilalma elve alkalmazásának példája és a Szerződés 8a. cikkében rögzített szabad mozgás és tartózkodás jogának szükségszerű következménye;

mivel az EK-Szerződés 8b. cikkének (2) bekezdése az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban csak az aktív és passzív választójog lehetőségével foglalkozik az EK-Szerződés 138. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, amely a választásokra valamenyi tagállamban egységes eljárást ír elő; mivel a szabályozás alapvetően az aktív és passzív választójog gyakorlásához a legtöbb tagállamban mindmáig megkívánt saját állampolgárság feltételének eltörlését célozza;

mivel az EK-Szerződés 8b. cikke (2) bekezdésének alkalmazása nem feltételezi a tagállamok választási rendszereinek harmonizálását; mivel ezen túlmenően az EK-Szerződés 3b. cikkének harmadik bekezdésében meghatározott arányosság elvének figyelembevétele érdekében a vonatkozó közösségi jogszabályok tartalma ezen a téren nem terjedhet túl azon, mint ami az EK-Szerződés 8b. cikkének (2) bekezdésében foglalt célok eléréséhez szükséges;

mivel az EK-Szerződés 8b. cikke (2) bekezdésének az a célkitűzése, hogy az adott államban az Unió minden polgárának ugyanolyan feltételekkel biztosítsa az aktív és passzív választójogot az európai parlamenti választásokon, akár annak a tagállamnak a polgárai, ahol lakóhellyel rendelkeznek, akár nem; mivel ezért a nem állampolgárokra vonatkozó feltételeknek, beleértve az ott tartózkodás időtartamát és annak bizonyítását is, azonosaknak kell lenniük a vonatkozó tagállam állampolgáraira vonatkozó előírásokkal, ha vannak ilyenek;

mivel az EK-Szerződés 8b. cikk (2) bekezdése biztosítja a lakóhely szerinti tagállamban az aktív és passzív választójogot az európai parlamenti választásokon, ugyanakkor azonban nem törli azt a jogot, hogy az uniós polgár abban a tagállamban válasszon vagy legyen választható, amelynek állampolgára; mivel tiszteletben kell tartani az uniós polgároknak azt a jogát, hogy maguk válasszák meg azt a tagállamot, amelyben részt kívánnak venni az európai választásokon, ugyanakkor azonban biztosítani kell, hogy ezzel a joggal ne élhessenek vissza a több mint egy országban szavazó vagy jelöltként induló személyek;

mivel az EK-Szerződés 8b. cikke (2) bekezdésének megfelelően az ezen irányelv általános szabályaitól való bármely eltérést csak valamely tagállam sajátos problémái indokolhatnak és mivel bármely eltérés, természeténél fogva, felülvizsgálat tárgyát képezi;

mivel ilyen sajátos problémák különösen olyan tagállamban merülhetnek fel, amelyben a választójogi korhatárt elért uniós, ott lakóhellyel rendelkező, de nem saját állampolgárok aránya nagyon jelentősen meghaladja az átlagot; mivel az ilyen polgároknak a választójoggal rendelkező személyek teljes számának több mint 20 %-át kitevő számaránya indokolja ezeket az ottlakás időtartamának kritériumán alapuló eltéréseket;

mivel az uniós polgárság célja, hogy az Unió állampolgárai jobban integrálódhassanak a lakóhelyük szerinti befogadó országban, mivel ebben az összefüggésben a Szerződés létrehozói szándékának megfelelően kerülni kell a polarizálódást a belföldi és külföldi állampolgár jelöltek listái közöt;

mivel a polarizáció veszélye különösen az olyan tagállamot érinti, amelyben a választójogi korhatárt elért nem saját állampolgárságú uniós polgárok számaránya meghaladja az ott lakóhellyel rendelkező, választójogi korhatárt elért uniós polgárok 20 %-át; mivel ezért fontos, hogy ez a tagállam a Szerződés 8b. cikkének megfelelően különleges rendelkezéseket állapíthasson meg a jelöltlisták összetétele tekintetében;

mivel figyelembe kell venni azt a tényt, hogy egyes tagállamokban az ott lakóhellyel rendelkező, más tagállam állampolgárságával rendelkező személyek választójoggal rendelkeznek a tagállam nemzeti parlamentjének megválasztása során, következésképp ezen irányelv egyes rendelkezéseinek alkalmazásától azokban a tagállamokban el lehet tekinteni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

(1) Ez az irányelv megállapítja azokat a részletes szabályokat, amelyek szerint azok az uniós polgárok, akik olyan tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek nem állampolgárai, az európai parlamenti választásokon aktív és passzív választójogukat gyakorolhatják.

(2) Ez az irányelv nem érinti az egyes tagállamok olyan rendelkezéseit, amelyek az állam választási területén kívül lakóhelyel rendelkező állampolgárainak az aktív és passzív választójogát szabályozzák.

jogosult arra, hogy a lakóhelye szerinti tagállamban az európai parlamenti választásokon választó és választható legyen, kivéve ha ezektől a jogoktól az 6. és 7. cikk szerint megfosztották.

Amennyiben a lakóhely szerinti tagállam állampolgárai csak akkor választhatók, ha már egy meghatározott minimális időtartamon keresztül állampolgársággal rendelkeztek, azokat az uniós polgárokat, akik ugyanennyi ideje már állampolgárai valamely tagállamnak, úgy kell tekinteni, mint akik ezt a feltételt teljesítik.

(1) Az aktív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárok választójogukat vagy a lakóhelyük szerinti tagállamban vagy a származásuk szerinti tagállamban gyakorolhatják.

Ugyanannak a választásnak az alkalmával senki nem szavazhat egynél több alkalommal.

(2) Ugyanannak a választásnak az alkalmával senki nem jelöltetheti magát egynél több tagállamban.

Ha a lakóhely szerinti tagállam állampolgárainak egy meghatározott minimális időtartamon keresztül az adott állam választási területén lakóhellyel kell rendelkezniük ahhoz, hogy választók vagy választhatók legyenek, akkor az aktív vagy passzív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárt, amennyiben már ugyanennyi időtartamon keresztül rendelkezett lakóhellyel valamely másik tagállamban, úgy kell tekinteni, mint aki ezt a feltételt teljesíti. Ez a rendelkezés egyetlen olyan sajátos feltételt sem érint, amely egy adott választókerületben vagy településen való lakóhellyel rendelkezés időtartamára vonatkozik.

(1) Azok az uniós polgárok, akik olyan tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek nem állampolgárai, és akiket a lakóhely szerinti tagállam vagy a származás szerinti tagállam joga alapján valamely bírósági vagy – jogorvoslat lehetősége mellett – közigazgatási határozattal passzív választójoguktól megfosztottak, nem gyakorolhatják e jogukat a lakóhelyük szerinti tagállamban tartott európai parlamenti választásokon.

(2) A lakóhely szerinti tagállam ellenőrzi, hogy azokat az uniós polgárokat, akik kifejezésre juttatták azon óhajukat, hogy passzív választójogukkal éljenek, nem fosztották-e meg ettől a joguktól bírósági vagy – jogorvoslat lehetősége mellett – közigazgatási határozattal a származásuk szerinti tagállamban.

(3) E cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a lakóhely szerinti tagállam értesíti a származás szerinti tagállamot a 10. cikk (1) bekezdésében említett nyilatkozatról. A származás szerinti tagállamban rendelkezésre álló releváns információkat az értesítés kézhezvételét követő öt munkanapon belül, vagy amennyiben a lakóhely szerinti tagállam kéri, ennél rövidebb határidőn belül megfelelő formában továbbítani kell. Ez a tájékoztatás csak az e cikk végrehajtásához szigorúan szükséges adatokra terjedhet ki, és az adatok csak e cikk végrehajtásának céljára használhatók fel.

A jelölt választhatóságát nem érintheti, ha a lakóhely szerinti tagállam nem kapja kézhez határidőn belül a tájékoztatást.

(4) Ha a szolgáltatott adatok a nyilatkozat tartalmát érvénytelenné teszik, a lakóhely szerinti tagállam – függetlenül attól, hogy a határidőn belül vagy csak egy későbbi időpontban kapta kézhez az információkat – nemzeti jogával összhangban megteszi a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az érintett személynek a választásokon jelöltként való indulását megakadályozza, vagy ha ez nem lehetséges, megakadályozza a személy megválasztását vagy azt, hogy a személy képviselői tisztséget töltsön be.

(5) A tagállamok kapcsolattartó pontot neveznek ki a (3) bekezdés alkalmazásához szükséges információk kézhezvételére és továbbítására. A tagállamok értesítik a Bizottságot e kapcsolattartó pontok nevéről, elérhetőségéről és a velük kapcsolatos naprakész információkról és változásokról. A Bizottság nyilvántartást vezet a kapcsolattartó pontokról, és azt a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

(1) A lakóhely szerinti tagállam ellenőrizheti, hogy azokat az uniós polgárokat, akik kifejezésre juttatták azon óhajukat, hogy aktív választójogukkal élni kívánnak, nem fosztották-e meg ettől a joguktól valamely egyedi büntetőjogi vagy polgári jogi határozat által a származásuk szerinti tagállamban.

(2) Az (1) bekezdés végrehajtása céljából a lakóhely szerinti tagállam értesítheti a származás szerinti tagállamot a 9. cikk (2) bekezdésben említett nyilatkozatról. Ennek érdekében a származás szerinti tagállamnak megfelelő formában és időben tájékoztatást kell nyújtania a szükséges és rendes körülmények között rendelkezésre álló adatokról; ez a tájékoztatás csak olyan adatokra terjedhet ki, amelyek e cikk végrehajtásához szigorúan szükségesek, és ezek az adatok csak erre a célra használhatók fel. Ha a honosság szerinti tagállam által szolgáltatott adatok a nyilatkozat tartalmát kétségessé teszik, a lakóhely szerinti tagállam megteszi a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az érintett személynek a választáson való részvételét megakadályozza.

(3) Ezenkívül a származás szerinti tagállam, kellő időben és a megfelelő formában, az e cikk végrehajtásához szükséges minden információt átadhat a lakóhely szerinti tagállamnak.

(1) Az aktív választójoggal rendelkező közösségi választópolgár akkor gyakorolhatja aktív választójogát a lakóhelye szerinti tagállamban, ha az erre irányuló akaratát kinyilvánította.

(2) Ha a lakóhely szerinti tagállamban a választásokon való részvétel kötelező, az aktív választójog gyakorlására irányuló akaratukat kinyilvánító aktív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárok kötelesek a választáson részt venni.

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az erre irányuló akaratukat kinyilvánító, aktív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárokat a választás napja előtt kellő időben felvegyék a választói névjegyzékbe.

(2) A választói névjegyzékbe való felvételéhez az aktív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárnak ugyanazokat az okiratokat kell benyújtania, mint az adott állam állampolgárainak. Ezeken túl egy olyan hivatalos nyilatkozatot is be kell nyújtania, amelyben nyilatkozik a következőkről:

(3) A lakóhely szerinti tagállam az aktív választójoggal rendelkező közösségi választópolgártól megkövetelheti továbbá, hogy:

(4) Azok az aktív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárok, akiket a választói névjegyzékbe felvettek, szerepelnek a névjegyzékben – ugyanolyan feltételek szerint, mint azok a szavazók, akik állampolgárok – mindaddig, amíg a névjegyzékből való törlésüket nem kérik, vagy ameddig a névjegyzékből hivatalból nem törlik őket, mert már nem teljesítik az aktív választójog gyakorlásához szükséges feltételeket.

(1) A választáson jelöltként való részvételére irányuló nyilatkozatának megtételekor a passzív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárnak ugyanolyan okiratokat kell benyújtania, mint azoknak a jelölteknek, akik az adott állam állampolgárai. Ezeken túl egy olyan hivatalos nyilatkozatot is be kell nyújtania, amelyben nyilatkozik a következőkről:

(3) A lakóhely szerinti tagállam a passzív választójoggal rendelkező közösségi választópolgártól egy érvényes személyazonosító okmány bemutatását szintén megkövetelheti. Megkövetelheti továbbá, hogy jelölje meg azt az időpontot, amelytől kezdődően valamely másik tagállam állampolgára.

(1) A lakóhely szerinti tagállam tájékoztatja az érdekelt személyt arról, hogy a választói névjegyzékbe történő felvételére irányuló kérelmének, illetve a jelöltként való részvételére irányuló kérelmének helyt adtak-e.

(2) Amennyiben valamely személy választói névjegyzékbe való felvételét megtagadták, vagy a választáson jelöltként való részvételére irányuló kérelmét elutasították, az érintett személy ugyanolyan feltételek szerint jogosult jogorvoslatra, mint amilyen feltételeket a lakóhely szerinti tagállam joga az aktív, illetve passzív választójoggal rendelkező saját állampolgárai számára biztosít.

A lakóhely szerinti tagállam kellő időben és a megfelelő módon köteles az aktív, illetve passzív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárokat tájékoztatni arról, hogy aktív és passzív választójogukkal milyen feltételek mellett és milyen részletes szabályok szerint élhetnek az adott tagállamban.

A tagállamok egymást között kicserélik a 4. cikk végrehajtásához szükséges információkat. Ebből a célból a lakóhely szerinti tagállam, a 9. és 10. cikkben említett hivatalos nyilatkozat alapján minden szavazás napja előtt kellő időben átadja a származás szerinti tagállamnak azokat az információkat, hogy ez utóbbi állam mely állampolgárait vették fel az állam választói névjegyzékébe, illetve mely állampolgárai kívánnak jelöltként indulni a választáson. A származás szerinti tagállam nemzeti jogszabályaival összhangban megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy állampolgárai ne szavazhassanak egynél többször, illetve ne indulhassanak jelöltként egynél több tagállamban.

(1) Ha valamely tagállamban azoknak a választójogi korhatárt elért uniós polgároknak a számaránya, akik a tagállamban laknak, de annak nem állampolgárai, 1993. január 1-jén meghaladja az e tagállamban lakóhellyel rendelkező választójogi korhatárt elért uniós polgárok teljes számának 20 %-át, akkor e tagállam a 3., 9. és 10. cikktől eltérve:

Ezek a rendelkezések nem érintik azokat a megfelelő intézkedéseket, amelyeket a tagállam a jelöltlisták összetétele tekintetében hozhat, és amelyek különösen a nem állampolgár uniós polgárok integrációját hivatottak elősegíteni.

Az ottlakás időtartamára vonatkozóan megállapított fenti feltételek azonban nem alkalmazhatók azokra az aktív, illetve passzív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárokra, akik – vagy mert a származásuk szerinti tagállamon kívül rendelkeznek lakóhellyel vagy ezen ottlakás időtartama miatt – a származásuk szerinti tagállamban nem rendelkeznek aktív vagy passzív választójoggal.

(2) Ha 1994. február 1-jén egy adott tagállam jogszabályai szerint egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező állampolgárai az adott állam nemzeti parlamenti választásain választójoggal rendelkeznek és e célból ugyanazon feltételekkel veszik fel őket a választói névjegyzékbe, mint a saját állampolgár választópolgárokat, akkor az első tagállam, ezen irányelvtől eltérve, tartózkodhat a 6–13. cikk alkalmazásától az ilyen állampolgárok vonatkozásában.

(3) A Bizottság 1997. december 31-ig, azt követően pedig 18 hónappal minden egyes európai parlamenti választás előtt jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben megvizsgálja, hogy az érintett tagállamoknak az EK-Szerződés 8b. cikk (2) pontja alapján biztosított eltérés indokai még mindig fennállnak-e, és adott esetben javaslatot tesz a megfelelő módosításokra.

Azoknak a tagállamoknak, amelyek az (1) bekezdés szerinti eltéréssel élnek, közölniük kell a Bizottsággal az ennek alátámasztásául szolgáló minden szükséges információt.

Az Európai Parlamentbe történő negyedik közvetlen választásokra az alábbi különleges rendelkezések vonatkoznak:

A Bizottság 1995. december 31-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé ennek az irányelvnek az 1994. júniusi európai parlamenti választásokon történt alkalmazásáról. A fenti jelentés alapján a Tanács, a Bizottság javaslatára és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag az ezen irányelvet módosító rendelkezéseket fogadhat el.

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1994. február 1-je előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell csatolni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

		Hivatalos Lap
		No	page	date
►M1	A TANÁCS 2013/1/EU IRÁNYELVE (2012. december 20.)	L 26	27	26.1.2013