01992L0057 — HU — 26.07.2019 — 002.001

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B	A TANÁCS 92/57/EGK IRÁNYELVE (1992. június 24.) az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról (nyolcadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 245, 1992.8.26., 6. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/30/EK IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2007. június 20.)	L 165	21	27.6.2007
►M2	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1243 RENDELETE (2019. június 20.)	L 198	241	25.7.2019

▼B

A TANÁCS 92/57/EGK IRÁNYELVE

(1992. június 24.)

az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról (nyolcadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)

1. cikk

Tárgy

(1) Ez az irányelv, amely a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a nyolcadik egyedi irányelv, megállapítja az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeit, a 2. cikk a) pontjában meghatározottak szerint.

(2) Ez az irányelv nem vonatkozik a Kőszénbányák Biztonsági és Egészségügyi Állandó Bizottsága hatáskörének az ásványi nyersanyagok kitermelésével foglalkozó iparágakra történő kiterjesztéséről szóló, 1974. június 27-i 74/326/EGK tanácsi határozat ( 1 ) 1. cikkének (2) bekezdése értelmében nyersanyag-kitermelő iparágakon belüli fúrási és kitermelési munkákra.

(3) A 89/391/EGK irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók az (1) bekezdésben említett terület egészére az ezen irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a) „időszakos vagy helyileg változó építkezések” (a továbbiakban: „építkezések”) minden olyan építkezés, amelyen magas vagy mélyépítési munkákat végeznek; az I. melléklet tartalmazza e munkák nem kimerítő felsorolását;

b) „megrendelő” minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek megbízásából az építkezés folyik;

c) „építésvezető” megrendelő képviseletében dolgozó, a tervezéséért és/vagy a kivitelezéséért és/vagy az építkezés kivitelezésének felügyeletéért felelős természetes vagy jogi személy;

d) „önálló vállalkozó” minden olyan, a 89/391/EGK irányelv 3. cikkének a) és b) pontjában meg nem jelölt személy, aki szakmai tevékenységével hozzájárul az építkezés befejezéséhez;

e) „az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora” az a természetes vagy jogi személy, akit a megrendelő, illetve az építésvezető az építési terv előkészítése idejére az 5. cikkben említett feladatok ellátásával bízott meg;

f) „az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora” az a természetes vagy jogi személy, akit a megrendelő, illetve az építésvezető az építési terv kivitelezése idejére a 6. cikkben említett feladatok ellátásával bízott meg.

3. cikk

Koordinátorok kinevezése – Biztonsági és egészségvédelmi terv – Előzetes bejelentés

(1) A megrendelő vagy az építésvezető a 2. cikk e) és f) pontjában meghatározott egy vagy több biztonsági és egészségvédelmi koordinátort jelöl ki minden olyan építkezésen, amelyen egynél több vállalkozás dolgozik.

(2) A megrendelő vagy az építésvezető gondoskodik arról, hogy az építkezés megkezdése előtt elkészüljön a biztonsági és egészségvédelmi terv az 5. cikk b) pontjával összhangban.

A tagállamok a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően eltéréseket engedélyezhetnek az első bekezdés rendelkezéseitől azokat az eseteket kivéve, ahol

— az adott munkálatok a II. mellékletben felsorolt különleges kockázattal járnak, vagy

— az adott munkálatokhoz e cikk (3) bekezdése alapján előzetes bejelentésre van szükség.

(3) Olyan építkezések esetén:

— ahol a munka a tervek szerint 30 munkanapnál tovább tart, és ahol egyidejűleg 20-nál több munkavállalót foglalkoztatnak, illetve

— ahol a munka terjedelme a tervek szerint meghaladja az egy főre eső 500 munkanapot,

a megrendelő vagy az építésvezető a munka megkezdését megelőzően az illetékes hatóságoknak a III. mellékletnek megfelelő bejelentést tesz.

Az előzetes bejelentést az építkezésen jól láthatóan kell elhelyezni, valamint szükség esetén azt időrőlidőre naprakésszé kell tenni.

4. cikk

Az építési terv előkészítése: általános alapelvek

Az építésvezető, illetve adott esetben a megrendelő az építési terv tervezésénél és előkészítésénél figyelembe veszi a 89/391/EGK irányelvben említett, a biztonsággal és egészséggel kapcsolatos megelőzésre vonatkozó általános alapelveket, különösen:

— építészeti, műszaki, illetve szervezési döntéseknél az egymással párhuzamosan vagy egymást követően lezajló különböző munkák, illetve munkaszakaszok megtervezése céljából,

— az e munkák vagy munkaszakaszok befejezéséhez szükséges idő becslésénél. Figyelembe kell venni továbbá, ahol ez szükségesnek látszik, az összes biztonsági és egészségvédelmi tervet és az 5. cikk b) vagy c) pontjával összhangban készített, vagy a 6. cikk c) pontjával összhangban módosított dokumentumot.

5. cikk

Az építési terv előkészítése: a koordinátorok feladatai

A 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora, illetve koordinátorai:

a) összehangolják a 4. cikk rendelkezéseinek megvalósítását;

b) elkészítik vagy elkészíttetik a biztonsági és egészségvédelmi tervet, amely meghatározza az érintett építkezésre vonatkozó szabályokat, szükség esetén figyelembe véve az építkezésen folyó ipari tevékenységet; a tervnek tartalmaznia kell továbbá a II. melléklet egy vagy több csoportjába tartozó munkákkal kapcsolatos külön rendelkezéseit;

c) elkészítik az építkezés jellegének megfelelő dokumentumokat, amelyeknek tartalmazniuk kell az összes további munka során figyelembe veendő, biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos fontos információt.

6. cikk

Az építési terv kivitelezése: a koordinátorok feladatai

A 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai:

a) összehangolják az általános megelőzési és biztonsági elvek alkalmazását:

— műszaki, illetve szervezeti döntéseknél az egymással párhuzamosan vagy egymást követően zajló munka vagy munkaszakaszok megtervezése céljából,

— e munkák, illetve munkaszakaszok befejezéséhez szükséges idő megtervezésekor;

b) összehangolják a megfelelő rendelkezések végrehajtását annak érdekében, hogy a munkáltatók és, ha erre a munkavállalók védelme érdekében szükség van, az önálló vállalkozók:

— következetesen alkalmazzák a 8. cikkben említett elveket,

— szükség esetén az 5. cikk b) pontjában megjelölt biztonsági és egészségvédelmi terv szerint járjanak el;

c) elkészítik vagy elkészíttetik az 5. cikk b) pontjában megjelölt biztonsági és egészségvédelmi terv, és az 5. cikk c) pontjában megjelölt dokumentumok szükséges módosításait a munkákban bekövetkezett haladás és változások figyelembevételével;

d) megszervezik a munkáltatók közötti együttműködést, beleértve az építkezésen egymást követően tevékenykedő munkáltatókat, összehangolják ezek tevékenységét a munkavállalók védelme, a balesetek és foglalkozási egészségveszélyeztető tényezők elkerülése érdekében, valamint a 89/391/EGK irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében megjelölt kölcsönös tájékoztatást, s ahol szükséges, ebbe a folyamatba bevonják az önálló vállalkozókat is;

e) intézkedéseket hoznak annak ellenőrzésére, hogy a munkafolyamatokat helyesen alkalmazzák;

f) megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az építkezésre kizárólag az arra jogosult személyek léphessenek be.

7. cikk

A megrendelő, az építésvezető és a munkáltatók felelőssége

(1) Ahol a megrendelő vagy az építésvezető egy vagy több koordinátort nevezett ki az 5. és 6. cikkben említett feladatokellátására, ez nem mentesíti felelőssége alól a megrendelőt, illetve az építésvezetőt e területen.

(2) Az 5. és 6. cikk, valamint e cikk (1) bekezdésének alkalmazása nem érinti a 89/391/EGK irányelvben előírt munkáltatói felelősség elvét.

8. cikk

A 89/391/EGK irányelv 6. cikkének alkalmazása

Valamely munka kivitelezése során alkalmazni kell a 89/391/EGK irányelv 6. cikkében foglalt alapelveket, különösen a következők tekintetében:

a) az építkezés rendjének és kielégítő tisztaságának megőrzése;

b) a munkaállomások helyének kiválasztása, figyelembe véve e munkahelyek megközelíthetőségét, és a közlekedési útvonalak és terek meghatározása;

c) a különböző anyagok kezelésének feltételei;

d) a felszerelések és eszközök műszaki karbantartása, üzembe helyezésük előtti ellenőrzése, majd azt követő rendszeres ellenőrzése annak érdekében, hogy a munkavállalók biztonságát és egészségét befolyásoló hibákat kijavítsák;

e) különböző anyagok, különösen a veszélyes anyagok tárolására szolgáló területek elhatárolása és elrendezése;

f) a felhasznált veszélyes anyagok eltávolításának feltételei;

g) a hulladék és törmelék tárolása, ártalmatlanítása vagy elszállítása;

h) a különböző munkákra, illetve munkaszakaszokra előírt idő kiigazítása az építkezésen folyó munka figyelembevételével;

i) a munkáltatók és önálló vállalkozók közötti együttműködés;

j) az építkezés helyén vagy annak közelében zajló ipari tevékenységek kölcsönhatásai.

9. cikk

A munkáltatók kötelességei

A munkáltató az építkezésen, a biztonság és egészség védelme érdekében, a 6. és 7. cikkben megjelölt feltételek szerint:

a) olyan intézkedéseket hoz – különösen a 8. cikk alkalmazása során –, amelyek összhangban állnak a IV. mellékletben megjelölt minimumkövetelményekkel;

b) figyelembe veszi a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, illetve koordinátorok utasításait.

10. cikk

Személyek más csoportjainak kötelezettségei

(1) Az építkezésen a biztonság és az egészség védelme érdekében az önálló vállalkozók:

a) értelemszerűen betartják különösen a következőket:

(i.) a 89/391/EGK irányelv 6. cikke (4) bekezdésének és 13. cikkének, valamint ezen irányelv 8. cikkének és IV. mellékletének követelményeit;

(ii.) a 89/655/EGK irányelv 4. cikkét, illetve a hozzá csatolt melléklet megfelelő rendelkezéseit;

(iii.) a 89/656/EGK irányelv 3. cikkét, 4. cikkének (1)–(4), valamint (9) bekezdését és 5. cikkét;

b) figyelembe veszik a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, illetve koordinátorok utasításait.

(2) Az építkezésen a biztonság és egészség védelme érdekében az építkezésen szakmai tevékenységet személyesen folytató munkáltatók:

a) értelemszerűen betartják különösen a következőket:

(i.) a 89/391/EGK irányelv 13. cikkét;

(ii.) a 89/655/EGK irányelv 4. cikkét, illetve a hozzá csatolt melléklet megfelelő rendelkezéseit;

(iii.) a 89/656/EGK irányelv 3. cikkét, 4. cikkének (1), (2), (3), (4), (9) bekezdését, valamint 5. cikkét;

b) figyelembe veszik a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, illetve koordinátorok véleményét.

11. cikk

A munkavállalók tájékoztatása

(1) A 89/391/EGK irányelv 10. cikkének sérelme nélkül a munkavállalókat, illetve képviselőiket tájékoztatják az építkezésen a munkavállalók biztonságával és egészségével kapcsolatban megteendő intézkedésekről.

(2) A tájékoztatásnak az érintett munkavállalók számára érthetőnek kell lennie.

12. cikk

Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele

A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel folytatott konzultációra, valamint a munkavállalók, illetve képviselőik részvételére az ezen irányelv 6., 8. és 9. cikke által érintett kérdésekben a 89/391/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően kerül sor, szükség esetén megfelelő koordinációt biztosítva amunkahelyen tevékenységeket végző vállalkozások munkavállalói, illetve munkavállalóinak képviselői között, figyelembe véve az építkezésen fennálló kockázat mértékét és az építkezés méretét.

▼M2

13. cikk

A IV. melléklet módosításai

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően a IV. mellékletet szigorúan csak technikailag módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye az időszakos vagy helyileg változó építkezésekkel kapcsolatos műszaki harmonizációt és szabványosítást, műszaki fejlődést, valamint a kapcsolódó nemzetközi szabályozásokban vagy előírásokban, és a vonatkozó ismeretekben bekövetkező változásokat.

Ha a munkavállalók és más személyek testi egészségét és biztonságát veszélyeztető, azonnali, közvetlen és súlyos kockázatokat magukban foglaló, kellően indokolt és kivételes esetekben rendkívül sürgős okokból nagyon rövid idő alatt szükséges cselekedni, a 13b. cikkében előírt eljárás alkalmazandó az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

▼M2

13a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 13. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 2 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 13. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

13b. cikk

Sürgősségi eljárás

(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 13a. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

▼B

14. cikk

Záró rendelkezések

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1993. december 31-ig megfeleljenek.

Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak vagy fogadnak el.

▼M1 —————

▼B

15. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

AZ IRÁNYELV 2. CIKKÉNEK a) PONTJÁBAN EMLÍTETT MAGAS- ÉS MÉLYÉPÍTÉSI MUNKÁK NEM KIMERÍTŐ FELSOROLÁSA

1. Földkiemelés

2. Földmunkák

3. Építés

4. Előre gyártott elemek összeszerelése és szétszerelése

5. Rendeltetésmódosítás vagy berendezés

6. Átalakítás

7. Felújítás

8. Javítás

9. Szétszerelés

10. Elbontás

11. Fenntartás

12. Karbantartás – festési és tisztítási munkák

13. Alagcsövezés

II. MELLÉKLET

AZ IRÁNYELV 3. CIKKE (2) BEKEZDÉSÉNEK MÁSODIK ALBEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, A MUNKAVÁLLALÓK BIZTONSÁGÁRA ÉS EGÉSZSÉGÉRE KÜLÖNÖS KOCKÁZATOT JELENTŐ MUNKÁK NEM KIMERÍTŐ FELSOROLÁSA

1. Olyan munka, amely a munkavállalókat a betemetődés, elsüllyedés vagy magasból leesés kockázatának teszi ki, olyan esetekben, ahol a kockázatot különösen növeli a munka vagy az alkalmazott eljárások jellege, illetve a munkahely vagy az építkezés környezete ( *1 ).

2. Olyan munka, amely a munkavállalókat olyan vegyi vagy biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatnak teszi ki, amely anyagok a munkavállalók biztonságára és egészségére különös veszélyt jelentenek, vagy amelyekkel kapcsolatban az egészségügyi ellenőrzés jogi követelménye áll fenn.

3. A 80/836/Euratom irányelv ( 3 ) 20. cikkében meghatározott ellenőrzött vagy felügyelt területek kijelölését igénylő ionizáló sugárzással járó munka.

4. Nagyfeszültségű vezetékek közelében végzett munka.

5. A munkavállalókat vízbe fulladás veszélyének kitevő munka.

6. Kutakban, felszín alatti földmunkákban és alagutakban végzett munka.

7. Búvárfelszereléssel végzett munka.

8. Keszonmunka.

9. Robbanóanyagok használatát igénylő munka.

10. Nehéz, előre gyártott elemek összeszerelését vagy szétszerelését igénylő munka.

III. MELLÉKLET

AZ IRÁNYELV 3. CIKKE (3) BEKEZDÉSÉNEK ELSŐ ALBEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT ELŐZETES BEJELENTÉS TARTALMA

1. A közlés napja: …

2. Az építkezés pontos címe: …

3. Megrendelő(k) neve és címe: …

4. Az építkezés típusa: …

5. Az építésvezető(k) neve és címe: …

6. Az építési terv előkészítése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorának, illetve koordinátorainak neve és címe: …

7. Az építési terv kivitelezése biztonsági és egészségvédelmi koordinátorának, illetve koordinátorainak neve és címe: …

8. A munka megkezdésének tervezett időpontja az építkezésen:

9. A munka tervezett időtartama az építkezésen: …

10. Tervezett maximális munkavállalói létszám az építkezésen:

11. Vállalkozások és önálló vállalkozók tervezett száma az építkezésen: …

12. A már kiválasztott vállalkozásokra vonatkozó adatok: …

IV. MELLÉKLET

ÉPÍTKEZÉSEKRE VONATKOZÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

az irányelv 9. cikkének a) pontja és 10. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerint

Előzetes megjegyzések

Az e mellékletben megállapított kötelezettségeket akkor kell teljesíteni, amikor ezt az építkezés és a tevékenység sajátosságai, a körülmények vagy egy adott veszélyhelyzet megkívánják.

E melléklet alkalmazásában a „helyiségek” kifejezésbe többek között a barakkok is beletartoznak.

A. RÉSZ

ÉPÍTKEZÉSEKEN KIALAKÍTOTT MUNKAHELYEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

Stabilitás és szilárdság

1.1.	Minden olyan anyagot, eszközt, illetve általánosabb értelemben minden olyan alkatrészt, amely mozgás közben hatással lehet a munkavállalók biztonságára és egészségére, megfelelő és biztonságos módon rögzíteni kell.

1.2.	Bármely, nem kellően ellenálló anyagokkal borított felületre csak akkor engedélyezhető a bejárás, ha a biztonságos munkavégzést lehetővé tevő megfelelő berendezést vagy eszközöket biztosították.

Energiaelosztó berendezések

2.1.	A berendezéseket úgy kell megtervezni, kivitelezni és használni, hogy ne jelentsenek tűz- vagy robbanásveszélyt; a személyeket megfelelően védeni kell a közvetlen vagy közvetett érintkezés okozta áramütés kockázatától.

2.2.	A berendezések és védőeszközök tervezése, kivitelezése és kiválasztása során figyelembe kell venni az elosztott energia jellegét és teljesítményét, a külső feltételeket, illetve a berendezés részeihez hozzáférő személyek szakértelmét.

Menekülési útvonalak és vészkijáratok

3.1.	A menekülési útvonalaknak és vészkijáratoknak akadálytól mentesnek kell lenniük, és lehetőleg közvetlenül egy biztonságos helyre kell vezetniük.

3.2.	Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a munkavállalók veszély esetén gyorsan és a lehető legbiztonságosabban elhagyhassák a munkaállomást.

3.3.	A menekülési útvonalak és vészkijáratok száma, eloszlása és mérete az építkezés és a helyiségek használatától, berendezéseitől, méretétől és az ott tartózkodó személyek lehető legnagyobb számától függ.

3.4.	A meghatározott menekülési útvonalakat és vészkijáratokat jelzésekkel kell ellátni a 77/576/EGK ( 4 ) irányelvet átültető nemzeti szabályozással összhangban. A jelzéseknek megfelelően ellenállónak kell lenniük, és azokat a megfelelő pontokon kell elhelyezni.

3.5.	A menekülési útvonalakat és vészkijáratokat, valamint az azokhoz vezető közlekedési utakat és ajtókat mentesíteni kell az akadályoktól, hogy azokat bármikor akadálytalanul lehessen használni.

3.6.	A világítást igénylő menekülési útvonalakat és vészkijáratokat megfelelő erősségű biztonsági világítással kell ellátni arra az esetre, ha a világítás meghibásodik.

Tűzjelzés és tűzoltás

4.1.

Az építkezés jellemezőitől, a helyiségek méreteitől és rendeltetésétől, a helyszíni berendezésektől, a helyszínen levő anyagok fizikai és vegyi tulajdonságaitól, valamint az ott tartózkodó személyek lehető legnagyobb számától függően megfelelő számú, a célra alkalmas tűzoltókészüléket, illetve, ahol szükséges, tűzjelzőberendezéseket és riasztórendszert kell felszerelni.

4.2.	A tűzoltókészülékeket, a tűzjelzőket és riasztórendszereket rendszeresen kell ellenőrizni és karbantartani. Rendszeres időközönként megfelelő próbákat és gyakorlatokat kell tartani.

4.3.

A nem automata tűzoltóberendezéseknek könnyen hozzáférhetőnek és könnyen használhatónak kell lenniük.

A berendezéseket jelzésekkel kell ellátni a 77/576/EGK irányelvet végrehajtó nemzeti szabályozással összhangban.

Az ilyen jelzéseket megfelelő helyre kell tenni és azoknak kellőképpen ellenállónak kell lenniük.

Szellőzés

Lépéseket kell tenni elegendő friss levegő biztosítására, tekintettel az alkalmazott munkamódszerekre és a munkavállalókkal szembeni fizikai követelményekre.

Mesterséges szellőztető rendszer használata esetén, azt üzemképes állapotban kell tartani, és a rendszer nem okozhat a munkavállalók egészségére káros huzatot.

Amennyiben ez szükséges, az ellenőrzőrendszernek jeleznie kell minden meghibásodást, a munkavállalók egészsége érdekében.

Különös kockázati tényezőknek való kitettség

6.1.	Nem szabad kitenni a munkavállalókat káros szintű zajterhelésnek, vagy más káros külső hatásnak (pl. gázok, gőzök, por).

6.2.	Ha a munkavállalóknak olyan területre kell belépniük, ahol a levegő mérgező vagy káros anyagokat tartalmazhat, vagy ahol a levegő oxigénszintje elégtelen, illetve a levegő gyúlékony, a zárt légkört ellenőrizni kell, és a veszély megelőzése érdekében meg kell tenni a megfelelő lépéseket.

6.3.

A munkavállaló semmilyen körülmények között sem dolgozhat egyedül nagy kockázatú zárt légtérben.

A munkavállalót legalább kívülről folyamatosan figyelni kell, illetve meg kell tenni az összes megfelelő óvintézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállaló számára azonnali és hatékony segítséget lehessen nyújtani.

7.	Hőmérséklet Munkaidőben az emberi szervezetnek megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani, tekintettel az alkalmazott munkamódszerekre és a munkavállalókkal szembeni fizikai követelményekre.

A munkaállomások, helyiségek és közlekedési útvonalak természetes és mesterséges megvilágítása

8.1.

A munkaállomásoknak, helyiségeknek, közlekedési útvonalaknak amennyire lehet, elegendő természetes fényt kell kapniuk, és éjszaka vagy elégtelen nappali természetes fény esetén megfelelő és kielégítő mesterséges megvilágítást kell biztosítani; szükség esetén a külső behatásoktól védett hordozható fényforrásokat kell használni.

Az alkalmazott mesterséges fény színe nem módosíthatja vagy befolyásolhatja a különböző jelzések vagy jelzőtáblák észlelését.

8.2.	A helyiségekben, munkaállomásokon és közlekedési útvonalakon a világító berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a felszerelt világítás jellegéből adódóan azok ne jelentsenek balesetveszélyt a munkavállalók számára.

8.3.	Azokban a helyiségekben, munkaállomásokon és közlekedési útvonalakon, ahol a munkavállalók különös kockázatnak vannak kitéve, a mesterséges világítás meghibásodása esetén megfelelő erősségű biztonsági világításról kell gondoskodni.

Ajtók és kapuk

9.1.	A tolóajtókat kisiklást és felborulást gátló biztonsági berendezéssel kell ellátni.

9.2.	A felfelé nyíló ajtókat és kapukat olyan szerkezettel kell felszerelni, amely megakadályozza a visszaesést.

9.3.	A menekülési útvonalak mentén található ajtókat megfelelően meg kell jelölni.

9.4.	Az elsősorban járműforgalmat szolgáló kapuk közvetlen közelében gyalogosforgalomnak fenntartott ajtókat kell elhelyezni, kivéve ha a gyalogosok számára e nélkül is biztonságos az áthaladás; az ilyen ajtókat egyértelműen meg kell jelölni és állandóan akadálymentesen kell tartani.

9.5.	Az önműködő ajtók és kapuk működése a munkavállalókra nézve nem jelenthet balesetveszélyt. Ezeket könnyen azonosítható és hozzáférhető vészleállítóval kell felszerelni, és – hacsak nem nyílnak automatikusan áramkimaradás esetén – manuálisan is nyithatónak kell lenniük.

10.

Közlekedési útvonalak – veszélyes területek

10.1.

A közlekedési útvonalakat, beleértve a lépcsőket, rögzített létrákat ésrakodórámpákat, úgy kell megtervezni, elhelyezni, kialakítani, valamint járhatóvá tenni, hogy könnyen, biztonságosan és megfelelően használhatók legyenek, olyan módon, hogy ne veszélyeztessék az említett közlekedési útvonalak közelében foglalkoztatott munkavállalókat.

10.2.

A gyalogosforgalom, illetve áruforgalom által használt útvonalakat, beleértve a be- és kirakodást, a lehetséges használók számának és az érintett tevékenység jellegének megfelelően kell méretezni.

Ha a közlekedési útvonalakon közlekedési eszközöket használnak, kellő biztonsági távolságot, illetve megfelelő védőeszközöket kell biztosítani a munkaterület többi használója számára.

Az útvonalakat egyértelmű jelöléssel kell ellátni, azokat rendszeresen ellenőrizni kell és megfelelően karban kell tartani.

10.3.

Kellő távolságot kell biztosítani a járművek részére kijelölt közlekedési utak és az ajtók, kapuk, gyalogosok számára kijelölt átjárók, folyosók és lépcsők között.

10.4

Ha az építkezés olyan helyekre is kiterjed, ahová korlátozott a belépés, ezeket el kell látni az illetéktelen munkavállalók belépését megakadályozó eszközökkel.

Megfelelő intézkedéseket kell tenni a veszélyes területekre belépni jogosult munkavállalók védelmére.

A veszélyes területeket egyértelműen kell jelezni.

11.

Rakodórámpák

11.1.

A rakodórámpáknak megfelelőnek kell lenniük a szállítandó teher méretei szempontjából.

11.2.

A rakodórámpáknak legalább egy kijárata kell hogy legyen.

11.3.

A rakodórámpáknak kellően biztonságosaknak kell lenniük ahhoz, hogy a munkavállalók ne eshessenek le róluk.

12.	A mozgás szabadsága a munkaállomásokon A munkaállomások alapterületét úgy kell kialakítani, hogy a munkavállalók számára biztosítsák a megfelelő szabad mozgást munkájuk végzéséhez, tekintetbe véve a jelen levő szükséges eszközöket vagy készülékeket is.

13.

Elsősegély

13.1.

A munkáltatónak biztosítania kell, hogy az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelés rendelkezésre álljon és a megfelelően képzett személyzet bármikor elérhető legyen.

Intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a balesetet szenvedett vagy hirtelen megbetegedett munkavállalókat egészségügyi ellátás céljából el lehessen szállítani.

13.2.

Egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló helyiséget kell biztosítani ott, ahol az építkezés nagysága, illetve a tevékenység jellege ezt indokolja.

13.3.

Az elsősegélynyújtásra szolgáló helyiségeket el kell látni az alapvető elsősegélynyújtó berendezésekkel és felszerelésekkel, és azoknak hordággyal is könnyen megközelíthetőnek kell lenniük.

E helyiségeket jelzésekkel kell ellátni a 77/576/EGK irányelvet átültető nemzeti szabályozással összhangban.

13.4.

Ezenkívül minden olyan helyen elsősegélynyújtó felszerelésnek kell lennie, ahol a munkakörülmények ezt indokolják.

Ezt a felszerelést megfelelően meg kell jelölni, és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni.

A helyi mentőszolgálat címét és telefonszámát jól láthatóan kell elhelyezni.

14.

Higiénés helyiségek

14.1.

Öltözők és öltözőszekrények

14.1.1.

Megfelelő öltözőket kell biztosítani a munkavállalók számára, ha különleges munkaruhát kell viselniük, és ott, ahol egészségügyi vagy illendőségi okok miatt nem várható el tőlük, hogy más helyiségben öltözzenek át.

Az öltözőknek könnyen megközelíthetőnek és megfelelő befogadóképességűnek kell lenniük, és azokat ülőalkalmatossággal kell ellátni.

14.1.2.

Az öltözőknek elég nagynak kell lenniük, és azokat olyan eszközzel kell ellátni, amely lehetővé teszi, hogy szükség esetén minden munkavállaló megszáríthassa a munkaruháját, valamint saját ruháit és személyes tárgyait, és azokat elzárhassa.

Ha a körülmények úgy kívánják (pl. veszélyes anyagok, nedvesség, szennyeződés), lehetővé kell tenni, hogy a munkaruhákat az utcai ruhától, valamint személyes tárgyaktól elkülönítve tárolhassák.

14.1.3.

Rendelkezni kell arról, hogy külön öltöző álljon a férfiak és nők rendelkezésére, vagy hogy a férfiak és nők az öltözőt külön használhassák.

14.1.4.

Ha öltözőkre nincs szükség a 14.1.1. pont első bekezdése szerint, minden munkavállaló számára biztosítani kell olyan helyet, ahol ruháit és személyes tárgyait elzárhatja.

14.2.

Zuhanyozók és mosdókagylók

14.2.1.

Elegendő számú megfelelő zuhanyozót kell biztosítani a munkavállalók számára, ha azt a munka jellege, illetve egészségügyi okok indokolják.

Rendelkezni kell arról, hogy külön zuhanyozók álljanak a férfiak és nők rendelkezésére, vagy hogy a férfiak és nők a zuhanyozót külön használhassák.

14.2.2.

A zuhanyozóknak megfelelően nagynak kell lenniük ahhoz, hogy minden munkavállaló akadály nélkül megfelelő higiéniai színvonalon tisztálkodhasson.

A zuhanyozókat meleg és hideg folyó vízzel kell ellátni.

14.2.3.

Ha az 14.2.1. pont első bekezdése szerint nincs szükség zuhanyozókra, akkor elegendő számú, folyó vízzel (szükség esetén meleg vízzel) ellátott, megfelelő mosdókagylót kell biztosítani a munkaállomások és az öltözők közelében.

Ha az illem ezt kívánja, férfiak és nők számára külön mosdókagylókat, illetve azok külön használatát kell biztosítani.

14.2.4.

Ha a zuhanyozóknak vagy mosdókagylóknak helyet adó helyiségek az öltözőkön kívül találhatók, a két helyiség között egyszerű átjárást kell biztosítani.

14.3.

Illemhelyek és mosdókagylók

A munkaállomások, pihenőhelyiségek, öltözők és a zuhanyozóknak vagy mosdókagylóknak kialakított helyiségek közelében külön helyiséget kell biztosítani megfelelő számú illemhellyel és mosdókagylóval.

Rendelkezni kell arról, hogy a férfiak és nők részére külön illemhelyek álljanak rendelkezésre, vagy hogy a férfiak és nők az illemhelyet külön használhassák.

15.

Pihenőhelyiségek és/vagy szálláshelyek

15.1.

Ha a munkavállalók biztonsága vagy egészsége, különösen ha a végzett tevékenység típusa, egy adott számúnál több alkalmazott jelenléte vagy az építkezés félreeső volta ezt kívánja, a munkavállalóknak könnyen megközelíthető pihenőhelyiséget, illetve szállást kell biztosítani.

15.2.

A pihenőhelyiségeknek és/vagy a szálláshelyeknek elég nagynak kell lenniük, és azokat a munkavállalói létszámnak megfelelő számú asztallal és háttámlás székkel kell ellátni.

15.3.

Ha nem állnak rendelkezésre ilyen helyiségek, egyéb olyan helyiséget kell biztosítani, ahol a munkavállalók a munka szüneteiben tartózkodhatnak.

15.4.

Az állandó szállásokon, ha nemcsak kivételes esetekben használják ezeket, megfelelő higiénés helyiségeknek, pihenő- és szórakozóhelyiségnek kell rendelkezésre állnia.

Ezeket a szállásokat fel kell szerelni ágyakkal, szekrényekkel, asztalokkal és háttámlás székekkel, figyelembe véve a munkavállalók létszámát; továbbá a szállások elosztásánál figyelembe kell venni adott esetben a férfi és női munkavállalók jelenlétét.

15.5.

A pihenőhelyiségekben és/vagy a szállásokon megfelelő intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a nemdohányzókat védjék a dohányfüst okozta kellemetlenségtől.

16.	Várandós nők és szoptató anyák Várandós nők és szoptató anyák számára lehetővé kell tenni, hogy megfelelő körülmények között lepihenhessenek.

17.

Fogyatékos munkavállalók

A munkahelyeket szükség esetén a fogyatékos munkavállalókra tekintettel kell kialakítani.

Ez a rendelkezés vonatkozik különösen az ajtókra, átjárókra, lépcsőkre, zuhanyozókra, mosdókagylókra, illemhelyekre, munkaállomásokra, amelyet fogyatékos személyek használnak vagy foglalnak el.

18.

Vegyes rendelkezések

18.1.

Az építkezést körülvevő területet és az építkezés határait jól láthatóan és azonosíthatóan kell kialakítani és táblákkal jelölni.

18.2.

A munkavállalóknak az építkezésen megfelelő mennyiségű ivóvizet és lehetőség szerint más megfelelő alkoholmentes üdítőitalt kell biztosítani a munkahelyül szolgáló helyiségekben és a munkaállomások környezetében.

18.3.

A munkavállalók rendelkezésére kell bocsátani:

— olyan létesítményeket, amelyekben kielégítő körülmények között étkezhetnek,

— szükség esetén olyan létesítményeket, amelyekben kielégítő körülmények között elkészíthetik ételeiket.

B. RÉSZ

ÉPÍTKEZÉSI MUNKAÁLLOMÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

Előzetes megjegyzés

Ha a különleges körülmények úgy kívánják, e minimumkövetelmények alábbi két szakaszba történő besorolását nem kell kötelezőnek tekinteni.

I. szakasz

Beltéri építkezési munkaállomások

1.	Stabilitás és szilárdság A helyiségeknek használatuk jellegének megfelelő szerkezettel és stabilitással kell rendelkezniük.

A vészkijáratok ajtói

A vészkijáratok ajtóinak kifelé kell nyílniuk.

A vészkijáratok ajtóit nem szabad úgy bezárni vagy rögzíteni, hogy azokat ne nyithassa ki könnyen és azonnal bárki, akinek szüksége lehet ezek használatára veszélyhelyzetben.

Toló- vagy forgóajtó kifejezetten vészkijárat céljára nem használható.

Szellőzés

Légkondicionáló- vagy mechanikus szellőztetőberendezések használata esetén ezeknek úgy kell működniük, hogy a munkavállalók ne legyenek kitéve zavaró huzatnak.

Minden légköri szennyeződést okozó olyan lerakódást vagy piszkot, amely a munkavállalók egészségét közvetlenül veszélyeztetheti, azonnal el kell távolítani.

Hőmérséklet

4.1.	A pihenőhelyek, ügyeleti szobák, higiénés helyiségek, étkezdék és elsősegélynyújtásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének meg kell felelnie az ilyen területek sajátos rendeltetésének.

4.2.	Az ablakoknak, tetőablakoknak és üvegből készült válaszfalaknak biztosítaniuk kell, hogy a napfény zavaró hatása elkerülhető legyen a munkahelyen, tekintettel a munka jellegére és a helyiség rendeltetésére.

5.	Természetes és mesterséges fény Amennyire lehetséges, a munkahelyeknek elegendő természetes fényt kell kapniuk, és ugyanitt a munkavállalók biztonságának és egészségének védelméhez megfelelő mesterséges világítást kell biztosítani.

A helyiségek padlója, falai, mennyezete és teteje

6.1.	A munkahelyek padlóján nem lehetnek veszélyes egyenetlenségek, lyukak vagy lejtők, továbbá a padlónak rögzítettnek, stabilnak és csúszásmentesnek kell lennie.

6.2.	A helyiségekben lévő padlók, falak és mennyezetek felületének tisztíthatónak és felújíthatónak kell lenniük, hogy elérje a megfelelő higiéniai színvonalat.

6.3.

A helyiségekben, illetve a munkahelyek és közlekedési útvonalak közelében az átlátszó vagy áttetsző falakat, különösen a teljesen üvegből készült válaszfalakat egyértelmű jelzéssel kell ellátni, biztonságos anyagból kell készíteni, illetve ezeket a munkahelyektől vagy közlekedési utaktól el kell határolni, hogy a munkavállalók a fallal ne érintkezhessenek, illetve sérülést ne szenvedjenek, ha a falak összetörnek.

Ablakok és tetőablakok

7.1.	A munkavállalók számára lehetővé kell tenni, hogy az ablakokat, tetőablakokat és szellőző-tetőberendezéseket biztonságosan nyithassák ki, zárhassák be, igazíthassák be vagy rögzíthessék. Ezek nem helyezkedhetnek el úgy, hogy nyitott állapotban veszélyt jelentsenek a munkavállalókra.

7.2.	Az ablakokat és tetőablakokat olyan berendezéssel együtt kell megtervezni, illetve olyan készülékekkel kell felszerelni, amelyek lehetővé teszik tisztításukat anélkül, hogy az veszélyeztetné a tisztítást végző, illetve az ott tartózkodó munkavállalókat.

Ajtók és kapuk

8.1.	Az ajtók és kapuk elhelyezkedését, számát és méretét, valamint a kialakításukhoz használt anyagokat a helyiségek vagy területek jellege és rendeltetése határozza meg.

8.2.	Az átlátszó ajtókat szembetűnő helyen, megfelelően kell megjelölni.

8.3.	A lengőajtóknak és -kapuknak átlátszóknak kell lenniük, illetve azokba átlátást biztosító ablakot kell építeni.

8.4.	Ha az ajtókban és kapukban található átlátszó vagy áttetsző felületek nem biztonsági anyagból készültek, és ha fennáll az a veszély, hogy a munkavállalók megsérülhetnek, ha egy ajtó vagy kapu összetörik, a felületeket törés ellen védeni kell.

9.	Közlekedési útvonalak Ha ezt a helyiségek rendeltetése és berendezése a munkavállalók védelme érdekében megkívánja, a közlekedési útvonalakat egyértelműen meg kell jelölni.

10.	Mozgólépcsőkre és mozgójárdákra vonatkozó egyedi intézkedések A mozgólépcsőknek és mozgójárdáknak biztonságosan kell működniük. Ezeket el kell látni a szükséges biztonsági eszközökkel. Ezeket könnyen azonosítható és hozzáférhető vészleállítóval kell ellátni.

11.	A helyiségek mérete és légtere A munkavégzés helyiségeinek elegendő területtel és magassággal kell rendelkezniük ahhoz, hogy a munkavállalók munkájukat biztonságuk, egészségük vagy jó közérzetük veszélyeztetése nélkül végezhessék.

II. szakasz

Szabadtéri munkaállomások az építkezéseken

Stabilitás és szilárdság

1.1.

A magasan vagy mélyen elhelyezkedő, helyileg változó vagy helyhez kötött munkaállomásoknak szilárdnak és stabilnak kell lenniük, figyelembe véve a következőket:

— a jelen levő munkavállalók létszámát,

— azt a maximális terhet, amelyet viselniük kell és annak súlyeloszlását,

— a rájuk ható külső hatásokat.

Ha e munkaállomások alátámasztása és egyéb alkotóelemei önmagukban nem elég stabilak, stabilitásukat megfelelő és biztonságos rögzítési módszerekkel kell biztosítani a munkaállomások egészének vagy részének idő előtti, illetve spontán mozgásának megakadályozása érdekében.

1.2.	Ellenőrzés A munkaállomások stabilitását és szilárdságát megfelelő módon ellenőrizni kell, különösen azt követően, hogy az adott munkaállomás magasságában vagy mélységében bármiféle változás következett be.

Energiaelosztó berendezések

2.1.	Az építkezésen található energiaelosztó berendezéseket, különösen ha azok külső hatásoknak vannak kitéve, rendszeresen kell ellenőrizni és karbantartani.

2.2.	Az építkezés megkezdése előtt meglévő létesítményeket azonosítani, ellenőrizni és egyértelműen jelölni kell.

2.3.

Ha az építkezési területen villamos légvezetékek vannak, ezeket – amennyiben lehetséges – el kell vezetni az építési területről vagy ki kell kapcsolni a bennük futó áramot.

Ha erre nincs lehetőség, korlátokat vagy feliratokat kell elhelyezni a járművek és berendezések távoltartására.

Megfelelő figyelmeztető jelzéseket és felfüggesztett védőeszközöket kell felszerelni olyan helyeken, ahol a járműveknek át kell haladniuk a vezetékek alatt.

3.	Az időjárás hatásai A munkavállalókat védeni kell az időjárásnak az egészségüket és biztonságukat befolyásoló hatásaitól.

Leeső tárgyak

Ahol műszakilag lehetséges, a munkavállalókat csoportos eszközökkel védeni kell a leeső tárgyaktól.

Az anyagokat és felszereléseket úgy kell elhelyezni, illetve felhalmozni, hogy ne dőlhessenek össze és ne borulhassanak fel.

Szükség esetén az építkezésen fedett folyosókat kell építeni, vagy meg kell tiltani a veszélyes területre történő belépést.

Leesés a magasból

5.1.	A magasból történő leesést műszakilag meg kell akadályozni, nevezetesen megfelelően magas lábdeszkával, fő- és köztes karfával rendelkező tartós korláttal, vagy ezzel egyenértékű alternatív megoldással.

5.2.

A magasban végzendő munkát általában kizárólag megfelelő felszereléssel, vagy csoportos védőeszközök, pl. korlátok, állványpadozatok vagy védőhálók használatával szabad végezni.

Ha a munka jellege miatt ilyen eszközök használatára nincs mód, biztosítani kell a hozzáférés megfelelő módját, és biztonsági hevedereket vagy egyéb rögzítő biztonsági eszközöket kell alkalmazni.

Állványok és létrák ( *2 )

6.1.	Valamennyi állványzatot megfelelően kell tervezni, megépíteni és karbantartani annak érdekében, hogy ne dőlhessenek össze és véletlenül ne mozdulhassanak el.

6.2.	A munkaállványokat, járódeszkákat és az állványzatok lépcsőit úgy kell megépíteni, méretezni, védeni és használni, hogy a munkavállalók ne eshessenek le és ne legyenek kitéve leeső tárgyak okozta veszélynek.

6.3.

Az állványzatot szakértő személynek kell megvizsgálni:

a) használatbavétel előtt;

b) ezt követően rendszeres időközönként;

c) azok bármely módosítását, a használaton kívüli időszakokat, rossz időjárási viszonyokat vagy szeizmikus földmozgásokat, illetve más olyan körülményeket követően, amelyek az állványzat szilárdságát vagy stabilitását befolyásolhatták.

6.4.	A létráknak megfelelően erősnek kell lenniük, és azokat megfelelően karban kell tartani. A létrákat helyesen, megfelelő helyen és rendeltetésük szerint kell használni.

6.5.	A mozgóállványokat biztosítani kell nem szándékos elmozdulás ellen.

Emelőszerkezetek (*2)

7.1.

Valamennyi emelőszerkezetet és ezek tartozékait, alkatrészeit, kiegészítő elemeit, rögzítő és támasztó elemeit:

a) megfelelően kell tervezni és építeni, valamint ezeknek a rendeltetésüknek megfelelő szilárdsággal kell rendelkezniük;

b) helyesen kell felszerelni és használni;

c) üzemképes állapotban kell tartani;

d) a hatályos jogszabályoknak megfelelően ellenőrizni, valamint rendszeresen tesztelni és vizsgálni kell;

e) megfelelő képzésben részesített, képesített munkavállalók üzemeltethetik.

7.2.	Valamennyi emelőszerkezeten és azok tartozékain jól láthatóan fel kell tüntetni a terhelés maximális értékét.

7.3.	Az emelőszerkezeteket és azok tartozékait kizárólag rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.

Földmunka- és anyagmozgató gépek és járművek (*2)

8.1.	Valamennyi földmunka- és anyagmozgató gépet és járművet: a) megfelelően kell tervezni és kivitelezni, lehetőség szerint figyelembe véve az ergonómia alapelveit; b) megfelelő műszaki állapotban kell tartani; c) helyesen kell használni.

8.2.	A földmunka- és anyagmozgató gépek és járművek vezetőit és kezelőit a feladatra megfelelően be kell tanítani.

8.3.	Megelőző intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a földmunka- és anyagmozgató gépek és járművek ne zuhanhassanak a munkagödörbe vagy vízbe.

8.4.	A földmunka- és anyagmozgató gépeket szükség esetén fel kell szerelni olyan szerkezettel, amely megvédi a vezetőt a gép felborulása esetén az összezúzódástól, illetve a leeső tárgyaktól.

Berendezések, gépek, felszerelések (*2)

9.1.

A berendezéseket, gépeket és felszereléseket, többek között a motoros és nem motoros kézi szerszámokat:

a) megfelelően kell tervezni és kivitelezni, lehetőség szerint figyelembe véve az ergonómia alapelveit;

b) megfelelő műszaki állapotban kell tartani;

c) kizárólag a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni;

d) megfelelő képzésben részesített munkavállalók üzemeltethetik.

9.2.	A nyomás alatt levő készülékeket és eszközöket a hatályos jogszabályoknak megfelelően ellenőrizni, rendszeresen tesztelni és vizsgálni kell.

10.

Munkagödrök, kutak, föld alatti munkák, alagutak és földmunkák

10.1.

Munkagödrökben, kutakban, föld alatt, illetve alagutakban végzett munka során megfelelő óvintézkedéseket kell tenni:

a) a megfelelő támasztékok vagy gátak használatával;

b) a személyek, tárgyak vagy anyagok leesésével, illetve áradással kapcsolatos veszélyek megelőzésére;

c) megfelelő szellőzés biztosítására valamennyi munkaállomáson, hogy biztosítani lehessen a belélegezhető, veszélytelen és egészségre nem ártalmas levegőt;

d) annak lehetővé tételére, hogy a munkavállalók tűz, illetve víz vagy egyéb anyagok behatolása esetén biztonságba juthassanak.

10.2.

A földmunkák megkezdése előtt gondoskodni kell a föld alatti kábelek és egyéb elosztó rendszerek által jelentett veszély megállapításáról és minimálisra csökkentéséről.

10.3.

Biztosítani kell a munkagödörbe és az onnan kifelé vezető biztonságos útvonalakat.

10.4.

A föld- és anyaghalmokat, valamint a mozgó járműveket a munkagödörtől távol kell tartani; szükség esetén megfelelő korlátokat kell építeni.

11.	Bontási munkák Olyan esetekben, ahol valamely épület vagy építmény elbontása veszéllyel járhat: a) megfelelő óvintézkedéseket, módszereket és eljárásokat kell alkalmazni; b) a munka kizárólag szakértő személy felügyelete alatt tervezhető és végezhető el.

12.

Fém- vagy betonszerkezetek, zsaluk és nehéz, előre gyártott elemek

12.1.

Kizárólag szakértő személy felügyelete alatt végezhető a fém- vagy betonszerkezetek és azok alkotóelemei, zsaluk, előre gyártott elemek vagy ideiglenes támasztékok és dúcok építése és bontása.

12.2.

Megfelelő megelőző intézkedéseket kell tenni a munkavállalóknak az építmények átmeneti törékenységéből vagy instabilitásából eredő kockázatok elleni védelme érdekében.

12.3.

A zsalukat, ideiglenes támasztékokat és dúcokat úgy kell megtervezni, méretezni, megépíteni és karbantartani, hogy biztonságosan ellenálljanak a rájuk ható terhelésnek és igénybevételnek.

13.

Zsilipek és keszonok

13.1.

Valamennyi zsilipet és keszont:

a) megfelelően kell megépíteni, erre alkalmas, szilárd és kellően erős anyagokból;

b) megfelelően fel kell szerelni annak érdekében, hogy a munkavállalók víz vagy más anyagok behatolása esetén biztonságba juthassanak.

13.2.

Kizárólag szakértő személy felügyelete mellett végezhető a zsilipek és keszonok építése, üzembe helyezése, átalakítása, illetve szétszerelése.

13.3.

Szakértő személynek rendszeresen ellenőriznie kell valamennyi zsilipet és keszont.

14.

Tetőkön végzett munka

14.1.

Ahol arra valamely kockázat elkerülése érdekében szükség van, illetve ahol a magasság vagy a lejtés meghaladja a tagállamok által megjelölt értékeket, csoportos megelőző intézkedéseket kell tenni a munkavállalók, szerszámok, illetve egyéb tárgyak vagy anyagok leesésének megakadályozására.

14.2.

Ahol a munkavállalóknak olyan tetőn vagy más törékeny anyagokból készült felületen vagy azok közelében kell dolgozniuk, amelyeken keresztül le lehet zuhanni, megelőző intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a munkavállalók véletlenül se lépjenek a törékeny anyagból készült felületre, illetve essenek a földre.

( 1 ) HL L 185., 1974.7.9., 18. o.

( 2 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

( *1 ) Az 1) pont alkalmazása során a tagállamok meghatározhatják az egyes helyzetekre vonatkozó számadatokat.

( 3 ) HL L 246., 1980.9.17., 1. o. Legutóbb a 84/467/Euratom irányelvvel (HL L 265., 1984.5.10., 4. o.) módosított irányelv.

( 4 ) HL L 229., 1977.9.7., 12. o. Legutóbb a 79/640/EGK irányelvvel (HL L 183., 1979.7.19., 1. o.) módosított irányelv.

( *2 ) Ez a pont 89/655/EGK irányelvet módosító jövőbeni irányelv keretén belül kerül meghatározásra, különösen a melléklet 3. pontjának kiegészítése céljából.