1992L0013 — HU — 17.04.2014 — 005.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

A TANÁCS 92/13/EGK IRÁNYELVE

(1992. február 25.)

a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról

(HL L 076, 1992.3.23., 14. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

 M1

A TANÁCS 2006/97/EK IRÁNYELVE (2006. november 20.)

  L 363

107

20.12.2006

►M2

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/66/EK IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2007. december 11.)

  L 335

31

20.12.2007

►M3

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/23/EU IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2014. február 26.)

  L 94

1

28.3.2014


Módosította:

 A1

OKMÁNY Az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló

  C 241

21

29.8.1994

 A2

OKMÁNY a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló

  L 236

33

23.9.2003




▼B

A TANÁCS 92/13/EGK IRÁNYELVE

(1992. február 25.)

a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról



AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

az Európai Parlamenttel együttműködve ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló, 1990. szeptember 17-i 90/531/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) meghatározza a beszerzési eljárásokra vonatkozó szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy a lehetséges szállítóknak és vállalkozóknak egyenlő esélyük legyen a szerződések elnyerésére, de nem tartalmaz a hatékony alkalmazást biztosító különös rendelkezéseket;

mivel nemzeti és közösségi szinten az ezen irányelv alkalmazásának biztosítását szolgáló jelenlegi rendelkezések nem mindig megfelelőek;

mivel a hatékony jogorvoslatok hiánya vagy a meglévő jogorvoslatok elégtelensége elriaszthatja a közösségi vállalkozásokat ajánlatok benyújtásától; mivel ezért a tagállamoknak orvosolniuk kell ezt a helyzetet;

mivel az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárások alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) a 90/531/EGK tanácsi irányelvvel módosított, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1971. július 26-i 71/305/EGK tanácsi irányelvnek ( 6 ), illetve a 90/531/EGK tanácsi irányelvvel módosított, az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1976. december 21-i 77/62/EGK tanácsi irányelvnek ( 7 ) a hatálya alá tartozó szerződés-odaítélési eljárásokra korlátozódik;

mivel az érintett ágazatokban a beszerzéseknek a közösségi verseny előtti megnyitása azt vonja maga után, hogy rendelkezéseket kell elfogadni annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó közösségi jog vagy az azt megvalósító nemzeti jog megsértése esetén megfelelő jogorvoslati eljárások álljanak a szállítók vagy a vállalkozók rendelkezésére;

mivel gondoskodni kell az átláthatóság és a megkülönböztetéstől mentesség garanciáinak alapos megerősítéséről, és mivel annak érdekében, hogy ez kézzelfogható eredménnyel járjon, hatékony és gyors jogorvoslatoknak kell rendelkezésre állniuk;

mivel figyelembe kell venni az egyes jogrendek sajátos jellegét, amelyek a tagállamok számára lehetővé teszik, hogy a jogorvoslati szervek részére biztosított, egyenértékű hatású különböző hatáskörök közül válasszanak;

mivel ezeknek a lehetőségeknek az egyike magában foglalja azt a hatáskört is, hogy közvetlenül be lehet avatkozni az ajánlatkérők beszerzési eljárásaiba, például ezen eljárások felfüggesztésével, vagy a dokumentumokban vagy kiadványokban szereplő határozatok vagy megkülönböztető záradékok megsemmisítésével;

mivel a másik lehetőség alapján közvetve ténylegesen nyomást lehet gyakorolni az ajánlatkérőre annak érdekében, hogy orvosolja a rendelkezések megsértését, vagy hogy tartózkodjon a rendeletek megsértésétől, és hogy gátolják a sérelmek bekövetkezését;

mivel mindig lehetővé kell tenni a kártérítési igény benyújtását;

mivel olyan esetben, amikor egy ajánlat elkészítésének vagy egy odaítélési eljárásban való részvételnek a költségeire vonatkozó kártérítési igénnyel lépnek fel, a kártérítési igényt benyújtó személynek, annak érdekében, hogy elérje költségei megtérítését, nem szükséges bizonyítania, hogy a szerződést megkapta volna abban az esetben, ha nem következik be a rendelkezések fent említett megsértése;

mivel a beszerzési szabályoknak megfelelő ajánlatkérő ezt a tényt az erre alkalmas eszközök révén közzéteheti; mivel ez az ezen ajánlatkérő beszerzési eljárásainak és gyakorlatának független személyek általi vizsgálatát igényli;

mivel erre a célra megfelel egy olyan tanúsítási rendszer, amely lehetővé teszi a beszerzési szabályok helyes alkalmazásáról szóló hirdetmények közzétételét az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában;

mivel az ajánlatkérőknek lehetőséget kell adni arra, hogy amennyiben kívánják, igénybe vehessék a tanúsítási rendszert; mivel a tagállamoknak meg kell adniuk részükre ezt a lehetőséget; mivel a tagállamok ezt vagy úgy tehetik meg, hogy maguk hozzák létre a rendszert, vagy úgy, hogy az ajánlatkérők részére lehetővé teszik egy másik tagállam által létrehozott tanúsítási rendszer igénybevételét; mivel a tanúsítási rendszer keretébe tartozó vizsgálat elvégzését rábízhatják személyekre, szakmai csoportokra vagy intézmények alkalmazottaira;

mivel az ilyen rendszer bevezetéséhez szükséges rugalmasságot az biztosítja, hogy a rendszerre vonatkozó lényeges követelményeket ebben az irányelvben határozzák meg; mivel a rendszer működésének pontos szabályait azokban az európai szabványokban kell meghatározni, amelyekre ez az irányelv utal;

mivel a tagállamoknak szükségük lehet arra, hogy a működési szabályokat az európai szabványokban szereplő szabályok elfogadása előtt vagy azok kiegészítéseképpen határozzák meg;

mivel olyan esetekben, amikor a vállalkozások nem kérnek jogorvoslatot, egyes jogsértések csak akkor orvosolhatók, ha létrehoztak egy sajátos mechanizmust;

mivel ennek megfelelően a Bizottságnak, amikor észleli, hogy a szerződés-odaítélési eljárás során egyértelmű és nyilvánvaló jogsértést követtek el, képesnek kell lennie arra, hogy e jogsértésre felhívja az érintett tagállam illetékes hatóságai és az ajánlatkérő figyelmét annak érdekében, hogy a jogsértés gyors orvoslására megfelelő lépéseket tegyenek;

mivel annak érdekében, hogy a vitákat békés úton rendezni lehessen, közösségi szinten biztosítani kell a békéltetés lehetőségét;

mivel ennek az irányelvnek a tényleges alkalmazását ugyanakkor kell felülvizsgálni, mint a 90/531/EGK irányelvét, a tagállamok által a nemzeti jogorvoslati eljárások működéséről adott tájékoztatás alapján;

mivel ezt az irányelvet a 90/531/EGK irányelvvel egy időben kell hatályba léptetni;

mivel helyénvaló, hogy a Spanyol Királyság, a Görög Köztársaság és a Portugál Köztársaság részére megfelelő többletidőt biztosítsanak ezen irányelv átültetésére, figyelembe véve azokat az időpontokat, amelyektől kezdődően az említett országok a 90/531/EGK irányelvet alkalmazzák,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:



1. FEJEZET

Jogorvoslat nemzeti szinten

▼M2

1. cikk

A jogorvoslati eljárások alkalmazási köre és rendelkezésre állása

▼M3

(1)  Ez az irányelv a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2014/25/EU ( 8 ) európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett szerződésekre alkalmazandó, az említett irányelv 18–24. cikkével, 27–30. cikkével, 34. vagy 55. cikkével összhangban kizárt szerződések kivételével.

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések magukban foglalják az árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseket, keretmegállapodásokat és dinamikus beszerzési rendszereket.

Ez az a közszolgáltató ajánlatkérők által a 2014/23/EU ( 9 ) európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett, odaítélt koncessziókra is alkalmazandó, kivéve, ha az ilyen szerződéseket az említett irányelv 10., 12., 13., 14., 16., 17. és 25. cikkével összhangban kizárja.

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a közszolgáltató ajánlatkérő által hozott döntésekkel szemben az ezen irányelv 2–2f. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybe vehető azon az alapon, hogy ezek a döntések megsértették a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.

▼M2

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy ne legyen megkülönböztetés egy szerződés-odaítélési eljárás vonatkozásában érdeksérelmet bejelentő vállalkozások között az ezen irányelv által a közösségi jogot végrehajtó nemzeti jogszabályok és az egyéb nemzeti jogszabályok közötti különbségtétel eredményeként.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy az általuk által megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll.

(4)  A tagállamok előírhatják, hogy a jogorvoslati eljárást igénybe venni kívánó személy előzetesen értesítse az ajánlatkérőt az állítólagos jogsértésről, és arról a szándékáról, hogy jogorvoslattal kíván élni, amennyiben ez nem érinti a 2a. cikk (2) bekezdése szerinti szerződéskötési tilalmi időszakot vagy a 2c. cikk szerinti, a jogorvoslati kérelem benyújtására megállapított bármely más határidőt.

(5)  A tagállamok előírhatják, hogy az érintett személy először az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen jogorvoslati kérelem benyújtása a szerződés lehetséges megkötésére azonnali felfüggesztő hatállyal bírjon.

A tagállamok meghatározzák az első albekezdés szerinti jogorvoslati kérelem benyújtásának megfelelő közlési módját, ideértve a faxon vagy elektronikus úton történő benyújtási módot is.

Az első albekezdésben említett automatikus felfüggesztés az ajánlatkérő által faxon vagy elektronikus úton eljuttatott válasz elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy az ajánlatkérő által eljuttatott válasz elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári napig tartó időszak lejártakor vagy a válasz kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor szűnik meg.

▼B

2. cikk

▼M2

A jogorvoslati eljárásokra vonatkozó előírások

▼B

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikkben meghatározott jogorvoslati eljárások érdekében hozott intézkedések hatáskört adjanak:

vagy

a) a lehető legrövidebb időn belül és közbenső határozat útján ideiglenes intézkedések megtételére az állítólagos jogsértések orvoslása vagy az érintett érdekek további sérelmének elkerülése céljából, beleértve a beszerzési szerződés odaítélésére vonatkozó eljárásnak vagy az ajánlatkérő által meghozott bármely határozat végrehajtásának a felfüggesztését vagy felfüggesztetését; és

b) a jogellenesen meghozott határozatok megsemmisítésére vagy megsemmisíttetésére, beleértve a megkülönböztető műszaki, gazdasági vagy pénzügyi előírások törlését a hirdetményből, az időszakos tájékoztató hirdetményből, a tanúsítási rendszer meglétéről szóló hirdetményből, az ajánlati felhívásból, az ajánlattételhez szükséges dokumentációból, illetve minden egyéb, a kérdéses szerződés-odaítélési eljárásra vonatkozó dokumentumból;

vagy

c) a lehető legrövidebb időn belül és közbenső határozat útján, és ha szükséges, az ügy érdemére vonatkozó végleges eljárással a fenti a) és b) pontban meghatározott intézkedésektől eltérő intézkedések meghozatala a megállapított jogsértés jóvátétele és az érintett érdekek elleni sérelem megakadályozása céljából; nevezetesen egy meghatározott összeg kifizetésének előírása olyan esetekben, amikor a jogsértést nem tették jóvá vagy nem akadályozták meg.

A tagállamok választhatják ezt a lehetőséget az összes ajánlatkérőre vagy ajánlatkérők objektív kritériumok alapján meghatározott csoportjaira vonatkozóan, de mindkét esetben meg kell őrizni a meghatározott intézkedések hatékonyságát annak érdekében, hogy meg lehessen akadályozni az érintett érdekek sérelmét;

d) és, mindkét fenti esetben, kártérítés megítélése a jogsértés által hátrányosan érintett személyek részére.

Amennyiben kártérítést követelnek azon a címen, hogy egy adott határozatot jogellenesen hoztak meg, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben belső jogrendszerük így követeli meg, és biztosítja e célra a szükséges hatáskörökkel rendelkező testületeket, a vitatott határozatot először meg kell semmisíteni vagy jogellenesnek kell nyilvánítani.

▼M2

(2)  Az (1) bekezdésben, valamint a 2d. és a 2e. cikkben meghatározott hatáskörök átruházhatók a jogorvoslati eljárás különböző szempontjaiért felelős különálló szervekre.

(3)  Amennyiben első fokon valamely, az ajánlatkérőtől független szerv vizsgálja felül a szerződés-odaítélési eljárást, a tagállamok biztosítják, hogy az ajánlatkérő ne köthesse meg a szerződést azt megelőzően, hogy a jogorvoslati szerv meghozta volna az ideiglenes intézkedések elrendelésére vagy a jogorvoslati kérelemre vonatkozó határozatát. A felfüggesztési időszak legkorábban a 2a. cikk (2) bekezdésében és a 2d. cikk (4) és (5) bekezdésében említett szerződéskötési tilalmi időszak lejártakor szűnik meg.

(3a)  A (3) bekezdésben és az 1. cikk (5) bekezdésében előírtak kivételével a jogorvoslati eljárások nem szükségszerűen függesztik fel automatikusan a kapcsolódó szerződés-odaítélési eljárásokat.

(4)  A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a jogorvoslati eljárások lefolytatásáéért felelős szerv figyelembe veheti az ideiglenes intézkedések valószínű következményeit valamennyi várhatóan veszélyeztetett érdekre, valamint a közérdekre nézve, és határozhat úgy, hogy nem hoz ilyen intézkedéseket olyan esetben, amikor azok hátrányai meghaladhatják azok előnyeit.

Az ideiglenes intézkedés elrendelésének elutasításáról szóló döntés nem érinti az ilyen intézkedéseket kérő személy egyéb követeléseit.

▼B

(5)  Az (1) bekezdés c) pontjának megfelelően fizetendő összeget olyan magas mértékben kell megállapítani, hogy az ajánlatkérőt elriassza a jogsértés elkövetésétől vagy attól, hogy a jogsértést folytatassa. Ennek az összegnek a kifizetését függővé lehet tenni attól, hogy az ügydöntő határozatban kimondják-e a jogsértés megtörténtét.

▼M2

(6)  A 2d–2f. cikkben említett esetek kivételével az e cikk (1) bekezdésében említett hatáskörök gyakorlásának a szerződés odaítélése után megkötött szerződésre kifejtett hatásait a nemzeti jog határozza meg.

Továbbá az olyan esetek kivételével, amelyekben egy döntést a kártérítés megítélését megelőzően semmissé kell nyilvánítani, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az 1. cikk (5) bekezdésének, e cikk (3) bekezdésének vagy a 2a–2f. cikknek megfelelő szerződéskötés után a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szerv hatásköre csak a kártérítésnek a jogsértés károsultja részére történő megítélésére korlátozódik.

▼B

(7)  Olyan esetben, amikor egy ajánlat elkészítésének vagy egy odaítélési eljárásban való részvételnek a költségeire vonatkozó kártérítési igénnyel lépnek fel, a kártérítési igényt benyújtó személynek csak a beszerzésre vonatkozó közösségi jog vagy az azt végrehajtó nemzeti jogszabályok megsértését és azt kell bizonyítania, hogy valós lehetősége lett volna a szerződés elnyerésére, valamint hogy az elkövetett jogsértés ezt a lehetőséget hátrányosan érintette.

(8)  A tagállamok biztosítják, hogy a jogorvoslati eljárásokért felelős testületek által hozott határozatokat hatékonyan lehessen végrehajtani.

(9)  Amennyiben a jogorvoslati eljárásokért felelős testületek jellegüket tekintve nem bírói testületek, határozataikat mindig írásban kell indokolniuk. Továbbá erre az esetre rendelkezéseket kell hozni olyan eljárások biztosítására, amelyek révén a jogorvoslati testület által hozott valamennyi, állítólagosan jogellenes intézkedést vagy a testületre átruházott hatáskörök gyakorlása során elkövetett bármilyen állítólagos hibát igazságszolgáltatási jogorvoslat vagy egy olyan más testület által nyújtott jogorvoslat tárgyává lehet tenni, amely ►M2  a Szerződés 234. cikke értelmében vett bíróság ◄ , és mind az ajánlatkérőtől, mind pedig a jogorvoslati testülettől független.

A kinevező szerv, a megbízatás időtartama és a visszahívhatóságuk tekintetében az ilyen független testület tagjainak a kinevezése és a megbízatásuk megszűnése ugyanolyan feltételek mellett történik, mint a bírák esetében. Legalább e független testület elnökének ugyanolyan jogi és szakképesítéssel kell rendelkeznie, mint a bírói testület tagjainak. A független testület a határozatait kontradiktórius eljárásban hozza meg, és e határozatok végrehajtása, az egyes tagállamok által meghatározott módon, kötelező.

▼M2

2a. cikk

Szerződéskötési moratórium

(1)  A tagállamok az e cikk (2) bekezdésében, valamint a 2c. cikkben említett minimumfeltételeket tiszteletben tartó szükséges rendelkezések elfogadásával biztosítják, hogy az 1. cikk (3) bekezdésében említett személyek számára az ajánlatkérők szerződés odaítéléséről szóló döntéseivel szembeni hatékony jogorvoslatra elegendő idő álljon rendelkezésre.

(2)   ►M3  A 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződésnek a szerződés odaítéléséről szóló döntést követő megkötésére nem kerülhet sor a szerződés odaítéléséről szólódöntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldését követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt, illetve egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén a szerződés odaítéléséről szólódöntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére való megküldését követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárta előtt, illetve a szerződés odaítéléséről szólódöntés kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt. ◄

Az ajánlattevők akkor tekintendők érintettnek, ha még véglegesen nem lettek kizárva. A kizárás akkor végleges, ha arról az érintett ajánlattevőket értesítették, továbbá ha a kizárást egy független jogorvoslati szerv jogszerűnek ítélte, vagy ha a kizárás ellen jogorvoslati eljárásnak többé már nincs helye.

A részvételre jelentkezők akkor tekintendők érintettnek, ha a jelentkezésük elutasítására vonatkozó tájékoztatást az ajánlatkérő nem tette hozzáférhetővé az érintett ajánlattevőknek a szerződés odaítéléséről szóló döntésről való értesítését megelőzően.

A szerződés odaítélésről szóló döntésről való tájékoztatásban minden egyes érintett ajánlattevővel és részvételre jelentkezővel közölni kell:

▼M3

 a lényeges indokok összefoglalását a 2014/25/EU irányelv 75. cikkének (2) bekezdésében rögzítettek szerint – az említett irányelv 75. cikke (3) bekezdésének rendelkezései szerint –, vagy a 2014/23/EU irányelv 40. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében rögzítettek szerint és az említett irányelv 40. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel, és

▼M2

 az e bekezdést átültető nemzeti jogszabályok értelmében alkalmazandó szerződéskötési tilalmi időszak pontos tartamára vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot.

2b. cikk

Eltérések a szerződéskötési tilalmi időszaktól

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a 2a. cikk (2) bekezdésében említett határidőket a következő esetekben nem kell alkalmazni:

▼M3

a) ha a 2014/25/EU irányelv vagy – amennyiben alkalmazandó – a 2014/23/EU irányelv nem írja elő az eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét;

▼M2

b) ha a 2a. cikk (2) bekezdése szerinti egyetlen érintett ajánlattevő az, akinek a szerződést odaítélik, és nincsenek érintett részvételre jelentkezők;

▼M3

c) a 2014/25/EU irányelv 52. cikke szerinti dinamikus beszerzési rendszereken alapuló különös szerződések esetében.

▼M2

Ezen eltérés alkalmazása esetén a tagállamok biztosítják, hogy a szerződés a 2d. és 2f. cikkel összhangban érvénytelen, amennyiben:

▼M3

 megsértették a 2014/25/EU irányelv 52. cikkének (6) bekezdését, és

 a szerződés becsült értéke eléri vagy meghaladja a 2014/25/EU irányelv 15. cikkében megállapított értékhatárokat.

▼M2

2c. cikk

A jogorvoslati kérelem benyújtásának határideje

Amennyiben a tagállamok előírják, hogy ►M3  a 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU ◄ irányelv hatálya alá tartozó szerződés-odaítélési eljárás keretében vagy azzal kapcsolatban az ajánlatkérő által hozott döntés elleni jogorvoslati kérelmeket meghatározott határidő lejárta előtt kell benyújtani, úgy ez a határidő az ajánlatkérő döntésének az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező részére faxon vagy elektronikus úton való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap, vagy az ajánlatkérő döntésének az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező részére egyéb kommunikációs eszköz felhasználásával való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap vagy az ajánlatkérő döntésének kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejártakor szűnik meg. Az ajánlatkérő döntéséről való tájékoztatásban minden egyes érintett ajánlattevővel vagy részvételre jelentkezővel közölni kell a lényeges indokok összefoglalását. A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett döntések elleni jogorvoslati kérelmek esetében, amely döntésekre nem vonatkozik külön értesítési szabály, a határidő az érintett döntések közzétételének időpontjától számított legalább tíz naptári nap.

2d. cikk

Érvénytelenség

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi esetekben az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv a szerződést érvénytelennek nyilvánítja, vagy annak döntése következményeként a szerződés érvénytelenné válik a következő esetek egyikének fennállása esetén:

▼M3

a) amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítélt oda szerződést úgy, hogy a 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv alapján ez nem volt megengedhető;

▼M2

b) az 1. cikk (5) bekezdésének, a 2. cikk (3) bekezdésének vagy a 2a. cikk (2) bekezdésének megsértése esetén, amennyiben ez a jogsértés a jogorvoslatot kérelmező ajánlattevőt megfosztotta a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, amennyiben az ilyen jogsértés ►M3  a 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU ◄ irányelv megsértését is jelenti, amennyiben ez a jogsértés hatással volt jogorvoslati kérelmet benyújtó ajánlattevőnek a szerződés megszerzésére vonatkozó esélyeire; vagy

c) a 2b. cikk c) pontja második albekezdésében említett esetekben, amennyiben a tagállamok a dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződések tekintetében éltek a szerződéskötési tilalmi időszaktól való eltérés lehetőségével.

(2)  A szerződés érvénytelenségének megállapításából fakadó következményeket a nemzeti jogszabályok határozzák meg.

A nemzeti jogszabályok ennélfogva előírhatják például valamennyi szerződéses kötelezettség visszamenőleges hatályú megszüntetését vagy a teljesítendő kötelezettségekre korlátozhatják a megszüntetés hatályát. Ez utóbbi esetben a tagállamok előírják a 2e. cikk (2) bekezdése szerinti egyéb szankciók alkalmazását.

(3)  A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv nem nyilváníthat érvénytelennek egy szerződést annak ellenére, hogy azt az (1) bekezdésben említett indokok alapján jogellenesen ítélték oda, ha a jogorvoslati szerv valamennyi lényeges szempont megvizsgálását követően úgy ítéli meg, hogy valamely általános érdekkel kapcsolatos kiemelkedően fontos indokok miatt hatályban kell tartani a szerződést. Ebben az esetben a tagállamok e szankció helyett a 2e. cikk (2) bekezdése szerinti alternatív szankciókat írnak elő.

A szerződés érvényességéhez fűződő gazdasági érdekek kizárólag akkor tekinthetők kiemelkedően fontos indoknak, ha kivételes körülmények között az érvénytelenség aránytalan következményekkel járna.

Ugyanakkor az adott szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek nem tekinthetők általános érdekhez kapcsolódó kiemelkedően fontos indoknak. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek magukban foglalják többek között a szerződés késedelmes teljesítéséből eredő költségeket, az új közbeszerzési eljárás indításához kapcsolódó költségeket, a szerződést teljesítő gazdasági szereplő megváltozását, valamint az érvénytelenségből eredő jogi kötelezettség költségeit.

(4)  A tagállamoknak úgy kell rendelkezniük, hogy az (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, amennyiben:

▼M3

 a közszolgáltató ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a közbeszerzésnek a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül történő odaítélését a 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv megengedhetővé teszi,

▼M2

 az ajánlatkérő a 3a. cikkben leírtaknak megfelelő hirdetményt tett közzé a Hivatalos Lapban, amelyben kinyilvánítja a szerződés megkötésére vonatkozó szándékát, valamint

 a szerződést nem kötötték meg az e hirdetmény kihirdetését követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt.

(5)  A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó, amennyiben:

▼M3

 az ajánlatkérő úgy véli, hogy a szerződés odaítélése összhangban áll a 2014/25/EU irányelv 52. cikke (6) bekezdésével,

▼M2

 az ajánlatkérő az indokok 2a. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdése első francia bekezdésében említett összegzésével együtt megküldte a szerződés odaítéléséről szóló döntést az érintett ajánlattevőknek, és

 a szerződés megkötésére a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldése időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők részére való megküldése időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárata előtt, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt a szerződés nem köthető meg.

2e. cikk

Ezen irányelv megsértése és az alternatív szankciók

(1)  Az 1. cikk (5) bekezdésének, a 2. cikk (3) bekezdésének vagy a 2a. cikk (2) bekezdésének olyan megsértése esetén, amely nem tartozik a 2d. cikk (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá, a tagállamok a 2d. cikk (1)–(3) bekezdése szerinti érvénytelenséget vagy alternatív szankciókat írnak elő. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv – valamennyi releváns szempont megvizsgálását követően – határozzon arról, hogy a szerződést érvénytelennek kell-e nyilvánítani, vagy alternatív szankciókat kell-e alkalmazni.

(2)  Az alternatív szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Az alternatív szankciók a következők:

 az ajánlatkérőre kiszabott bírság, vagy

 a szerződés időbeli hatályának a lerövidítése.

A tagállamok széles mérlegelési jogkört ruházhatnak a jogorvoslati szervre atekintetben, hogy valamennyi lényeges tényezőt figyelembe vegye, ideértve a jogsértés súlyossági fokát, az ajánlatkérő magatartását valamint – a 2d. cikk (2) bekezdésében említett esetekben – a szerződés hatályban maradásának mértékét.

A kártérítés megítélése e bekezdés értelmében nem minősül megfelelő szankciónak.

2f. cikk

Határidők

(1)  A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a 2d. cikk (1) bekezdésének megfelelő jogorvoslat iránti kérelmet a következők szerint kell benyújtani:

▼M3

a) azt követő naptól számított legalább harminc naptári nap lejárta előtt, hogy:

 a közszolgáltató ajánlatkérő a 2014/25/EU irányelv 70. és 71. cikkének vagy a 2014/23/EU irányelv 31. és 32. cikkének megfelelően tájékoztatót tett közzé az eljárás eredményéről, feltéve, hogy ez a tájékoztató tartalmazza az ajánlatkérő indokolását arra a döntésére vonatkozóan, hogy miért ítélte oda a szerződést a hirdetményt előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül, vagy

 a közszolgáltató ajánlatkérő tájékoztatta az érintett ajánlattevőket és részvételre jelentkezőket a szerződés megkötéséről, feltéve, hogy ez a tájékoztatás tartalmazza a 2014/25/EU irányelv 75. cikkének (2) bekezdésében – az említett irányelv 75. cikke (3) bekezdése szerint – vagy a 2014/23/EU irányelv 40. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett lényeges indokok összefoglalását, annak 40. cikke (2) bekezdésére is figyelemmel. Ez a lehetőség az ezen irányelv 2b. cikke első bekezdésének c) pontjában említett esetekre is vonatkozik;

▼M2

b) és minden esetben a szerződés megkötésének időpontját követő naptól számított legalább hat hónap lejárta előtt.

(2)  Minden más esetben, ideértve a 2e. cikk (1) bekezdésének megfelelő jogorvoslat iránti kérelmet is, a jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejét – a 2c. cikkre is figyelemmel – a nemzeti jog határozza meg.

▼B



2. FEJEZET

Tanúsítás

▼M2

3a. cikk

Az önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény tartalma

A 2d. cikk (4) bekezdésének második francia bekezdésében említett hirdetmény – amelynek formáját a Bizottság a 3b. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban fogadja el – a következő információkat tartalmazza:

a) az ajánlatkérő megnevezése és elérhetőségi adatai;

b) a szerződés tárgyának leírása;

c) az ajánlatkérő azon döntésének indokolása, miszerint a szerződést az közbeszerzési eljárást megindító közlemény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítéli oda;

d) annak a gazdasági szereplőnek a neve és elérhetőségi adatai, akinek a javára a szerződés odaítéléséről szóló döntést hozták; és

e) adott esetben az ajánlatkérő által hasznosnak ítélt bármely egyéb információ.

3b. cikk

A bizottság eljárása

(1)  A Bizottságot az 1971. július 26-i 71/306/EGK tanácsi határozat ( 10 ) 1. cikkével létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat ( 11 ) 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

▼B



3. FEJEZET

Jogorvoslati eljárások

▼M2

8. cikk

Korrekciós mechanizmus

▼M3

(1)  A Bizottság alkalmazhatja a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eljárást, ha a szerződés megkötését megelőzően úgy ítéli meg, hogy a 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési, illetve koncessziós eljárás során, illetve a 2014/25/EU irányelv 26. cikke (1) bekezdésével kapcsolatban – olyan közszolgáltató ajánlatkérők esetén, amelyekre ez utóbbi rendelkezést alkalmazni kell – a beszerzésre vonatkozó közösségi jogot súlyosan megsértették.

▼M2

(2)  A Bizottság értesíti az érintett tagállamot azokról az okokról, amelyek alapján a súlyos jogsértést megállapította és kéri a jogsértés megfelelő eszközökkel való megszüntetését.

(3)  A (2) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított 21 naptári napon belül az érintett tagállam közli a Bizottsággal a következőket:

a) annak megerősítése, hogy a jogsértést megszüntették;

b) indokolással ellátott beadvány arra vonatkozóan, hogy miért nem történt megszüntetés; vagy

c) értesítés, mely szerint a szerződés-odaítélési eljárást az ajánlatkérő saját kezdeményezésére vagy a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott hatáskörök alapján felfüggesztették.

(4)  A (3) bekezdés b) pontja szerint közölt, indokolással ellátott beadvány többek között arra is hivatkozhat, hogy az állítólagos jogsértés már egy igazságszolgáltatási felülvizsgálati eljárás vagy egy, a 2. cikk (9) bekezdésében említett jogorvoslat tárgyát képezi. Ilyen esetben a tagállam tájékoztatja a Bizottságot az eljárások eredményéről, amint az ismertté válik.

(5)  Olyan esetben, amikor értesítést küldtek arról, hogy egy szerződés-odaítélési eljárást a (3) bekezdés c) pontja szerint felfüggesztettek, az érintett tagállam értesíti a Bizottságot a felfüggesztés megszüntetésének időpontjáról vagy arról az időpontról, amikor a teljes egészében vagy részben ugyanarra a tárgyra vonatkozó újabb szerződés-odaítélési eljárás kezdődött meg. Ebben az új értesítésben meg kell erősíteni, hogy az állítólagos jogsértést megszüntették, vagy annak tartalmaznia kell egy indokolással ellátott beadványt arról, hogy miért nem történt korrekció.

▼B



4. FEJEZET

Békéltetés

▼M2 —————

▼B



5. FEJEZET

Záró rendelkezések

▼M2

12. cikk

Végrehajtás

(1)  A Bizottság – a bizottsággal konzultálva – felkérheti a tagállamokat, hogy tájékoztassák a Bizottságot a nemzeti jogorvoslati eljárások működéséről.

(2)  A tagállamok évente közlik a Bizottsággal a jogorvoslati szerveik által a 2d. cikk (3) bekezdésével összhangban hozott valamennyi döntés szövegét, azok indokolásával együtt.

12a. cikk

Felülvizsgálat

Legkésőbb 2012. december 20-ig a Bizottság felülvizsgálja ezen irányelv végrehajtását, és annak eredményességéről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, különösen az alternatív szankciók és határidők eredményessége tekintetében.

▼B

13. cikk

(1)  A tagállamok 1993. január 1-je előtt meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. A Spanyol Királyság ezeket az intézkedéseket legkésőbb 1995. június 30-ig hozza meg. A Görög Köztársaság és a Portugál Köztársaság ezeket az intézkedéseket legkésőbb 1997. június 30-ig hozza meg. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok az (1) bekezdésben említett intézkedéseket ugyanazon a napon léptetik hatályba, mint a 90/531/EGK irányelvben meghatározott intézkedéseket.

(3)  A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

14. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

▼M2 —————



( 1 ) HL C 216., 1990.8.31., 8. o. és

HL C 179., 1991.7.10., 18. o.

( 2 ) HL C 106., 1991.4.22., 82. o. és

HL C 39., 1992.2.17.

( 3 ) HL C 60., 1991.3.8., 16. o.

( 4 ) HL L 297., 1990.10.29., 1. o.

( 5 ) HL L 395., 1989.12.30., 33. o.

( 6 ) HL L 185., 1971.8.16., 5. o.

( 7 ) HL L 13., 1977.1.15., 1. o.

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/25/EU irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződések odaítéléséről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

( 10 ) HL L 185., 1971.8.16., 15. o. A 77/63/EGK határozattal (HL L 13., 1977.1.15., 15. o.) módosított határozat.

( 11 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.