Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

az elsősorban a munkavállalók hátsérülésének kockázatával járó kézi tehermozgatásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményekről (negyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)

(1) Ez az irányelv, amely a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a negyedik egyedi irányelv, megállapítja az elsősorban a munkavállalók hátsérülésének kockázatával járó kézi tehermozgatásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeket.

(2) A 89/391/EGK irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók az első bekezdésben említett terület egészére az ebben az irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül.

Ezen irányelv alkalmazásában „kézi tehermozgatás” a teher egy vagy több munkavállaló által történő szállítása vagy tartása, beleértve annak felemelését, lerakását, tolását, húzását, hordását vagy mozgatását, ami jellemzőinél vagy kedvezőtlen ergonómiai feltételeinél fogva magában foglalja a munkavállalók hátsérülésének kockázatát.

(1) A munkáltató meghozza a szükséges szervezési intézkedéseket, vagy megfelelő eszközöket, különösen mechanikai eszközöket alkalmaz, hogy elkerülje a munkavállalók általi kézi tehermozgatás szükségességét.

(2) Amennyiben nem kerülhető el a munkavállalók általi kézi tehermozgatás szükségessége, a munkáltató meghozza a megfelelő szervezési intézkedéseket, alkalmazza a megfelelő eszközöket, vagy ellátja a munkavállalókat ilyen eszközökkel, hogy csökkentse a kézi rakodással kapcsolatos kockázatokat, az I. mellékletre tekintettel.

Amennyiben nem kerülhető el a munkavállalók általi kézi tehermozgatás szükségessége, a munkáltató úgy alakítja ki a munkahelyeket, hogy a tehermozgatás a lehető legbiztonságosabb és az egészségre a lehető legkevésbé veszélyes legyen, és:

a) amennyiben lehetséges, előzetesen felméri az érintett munkatípus egészségvédelmi és biztonsági feltételeit, és különösen megvizsgálja a teher jellemzőit, tekintettel az I. mellékletre;

b) figyelmet fordít a munkavállalók hátsérülési kockázatának elkerülésére vagy csökkentésére a megfelelő intézkedések meghozatalával, a munkakörnyezet jellemzőinek és a tevékenység követelményeinek figyelembevételével, tekintettel az I. mellékletre.

A 89/391/EGK irányelv 6. cikke (3) bekezdésének b) pontja, valamint 14. és 15. cikkének végrehajtásakor figyelembe kell venni a II. mellékletet.

(1) A 89/391/EGK irányelv 10. cikkének sérelme nélkül a munkavállalók, illetve képviselőik tájékoztatást kapnak minden olyan intézkedésről, amelyet ezen irányelv értelmében a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében végre kell hajtani.

A munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók, illetve képviselőik általános útmutatást, és, ahol szükséges, pontos információt kapjanak:

— a teher súlyáról,

— a súlypontról vagy a legnehezebb oldalról, amennyiben a rakomány külpontos terhelésű.

(2) A 89/391/EGK irányelv 12. cikkének sérelme nélkül a munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók emellett megfelelő oktatásban részesüljenek és tájékoztatást kapjanak a terhek megfelelő mozgatásáról és azokról a kockázatokról, amelyek akkor jelentkezhetnek, ha e feladatokat nem helyesen hajtják végre, tekintettel az I. és II. mellékletre.

A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel folytatott konzultációra, valamint a munkavállalók, illetve képviselőik részvételére az ezen irányelv, valamint annak mellékletei által érintett kérdésekben a 89/391/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően a mellékleteket szigorúan csak technikailag módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a kézi tehermozgatással kapcsolatos műszaki fejlődést, valamint a kapcsolódó nemzetközi szabályozásokban és előírásokban, illetve a vonatkozó ismeretekben bekövetkező változásokat.

Ha a munkavállalók és más személyek testi egészségét és biztonságát veszélyeztető, azonnali, közvetlen és súlyos kockázatokat magukban foglaló, kellően indokolt és kivételes esetekben rendkívül sürgős okokból nagyon rövid idő alatt szükséges cselekedni, a 8b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 8. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 1 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 8. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 8a. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1992. december 31-ig megfeleljenek.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadnak vagy fogadtak el.

(A 3. cikk (2) bekezdése, a 4. cikk a) és b) pontja és a 6. cikk (2) bekezdése)

1. A teher jellemzői

A kézi tehermozgatás különösen hátsérülés kockázatával járhat, amennyiben a rakomány:

— túl nehéz, vagy túl nagy,

— nem kézhez álló, vagy nehezen megfogható,

— instabil, vagy tartalma elmozdulhat,

— olyan módon helyezkedik el, hogy a törzstől távol vagy a törzs előrehajlásával, illetve elfordításával lehet tartani vagy mozgatni,

— külseje, illetve állaga következtében a munkavállalók sérülését okozhatja, különösen ütközés esetén.

2. A szükséges fizikai erőkifejtés

A fizikai erőkifejtés különösen hátsérülés kockázatával járhat, amennyiben az(t):

— túl megerőltető,

— csak a törzs elfordításával fejthető ki,

— valószínűleg a teher hirtelen elmozdulását eredményezi,

— instabil helyzetben kell a testnek kifejtenie.

3. A munkakörnyezet jellemzői

A munkakörnyezet jellemzői növelhetik a hátsérülés kockázatát, amennyiben:

— nincs elég hely, főként függőleges irányban, a tevékenység végzéséhez,

— a padló egyenetlen, így botlásveszéllyel jár, vagy a munkavállaló cipője megcsúszhat azon,

— a munkahely vagy a munkakörnyezet nem teszi lehetővé a tehernek biztonságos magasságban vagy a munkavállaló számára megfelelő testhelyzetben való mozgatását,

— a padlónak vagy a munkafelületnek több szintje van, és a terhet különböző szinteken kell mozgatni,

— a padló vagy a láb megtámasztása nem stabil,

— nem megfelelő a hőmérséklet, a páratartalom vagy a szellőzés.

4. A tevékenység követelményei

A tevékenység különösen hátsérülés kockázatával járhat, amennyiben az alábbi feltételekkel jár együtt:

— túl gyakori vagy túl hosszú, különösen a gerincet érintő fizikai erőkifejtés,

— nem elegendő a testi pihenési vagy a felfrissülési időszak,

— túlzott emelési, lerakási vagy továbbítási távolságok,

— az eljárás által meghatározott munkatempó, amelyen a munkavállaló nem változtathat.

— fizikailag alkalmatlan a kérdéses feladat elvégzésére,

— nem megfelelő öltözetet, lábbelit vagy személyes tárgyat visel,

— nem rendelkezik az alkalmas vagy megfelelő ismeretekkel vagy gyakorlattal.

( *1 ) Többtényezős elemzés céljából az I. és II. mellékletben felsorolt különböző tényezőkre egyidejűleg is lehet hivatkozni.

( *2 ) Az I. és II. mellékletben felsorolt különböző tényezőkre egyidejűleg is lehet hivatkozni többtényezős elemzés céljából.

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/30/EK IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2007. június 20.)	L 165	21	27.6.2007
►M2	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1243 RENDELETE (2019. június 20.)	L 198	241	25.7.2019