01968L0193 — HU — 16.02.2020 — 018.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
A TANÁCS IRÁNYELVE (1968. április 9.) a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról (HL L 093, 1968.4.17., 15. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
L 71 |
16 |
25.3.1971 |
||
|
L 352 |
43 |
28.12.1974 |
||
|
A BIZOTTSÁG ELSŐ IRÁNYELVE 77/629/EGK (1977. szeptember 28.) |
L 257 |
27 |
8.10.1977 |
|
|
L 16 |
23 |
20.1.1978 |
||
|
L 236 |
13 |
26.8.1978 |
||
|
L 148 |
47 |
27.5.1982 |
||
|
L 362 |
8 |
31.12.1985 |
||
|
L 118 |
23 |
7.5.1986 |
||
|
L 151 |
82 |
17.6.1988 |
||
|
L 353 |
48 |
17.12.1990 |
||
|
L 53 |
20 |
23.2.2002 |
||
|
L 165 |
23 |
3.7.2003 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1829/2003/EK RENDELETE (2003. szeptember 22.) |
L 268 |
1 |
18.10.2003 |
|
|
L 164 |
37 |
24.6.2005 |
||
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/177 VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2020. február 11.) |
L 41 |
1 |
13.2.2020 |
|
Módosította:
|
OKMÁNY a csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról |
L 73 |
14 |
27.3.1972 |
|
|
OKMÁNY A Görög Köztársaság csatlakozásának feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló |
L 291 |
17 |
19.11.1979 |
|
|
C 241 |
21 |
29.8.1994 |
|
(*) |
Ez a jogi aktus sosem jelent meg magyar nyelven. |
A TANÁCS IRÁNYELVE
(1968. április 9.)
a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról
(68/193/EGK)
1. cikk
Ezt az irányelvet a Közösség területén forgalmazott vegetatív szőlő-szaporítóanyagra (a továbbiakban „szaporítóanyag”) kell alkalmazni.
2. cikk
(1) Ezen irányelv alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:
Szőlő: A Vitis (L.) nemzetség növényei, szőlőtermesztéshez vagy e növények szaporítóanyagának előállításához.
Fajta: egy adott növényrendszertani taxonon belüli ismert legalacsonyabb szintű besorolás, amely
definiálható egy adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából adódó jellemzők leírásával;
bármely más növénycsoporttól megkülönböztethető az említett jellemzők közül legalább egy jellemző leírásával; és
változatlan szaporíthatósága szempontjából egyetlen egységnek fogható fel.
Klón: a klón a fajta vegetatív utóda; ez a fajtaazonosság, a fenotipikus jellemzők és az egészségi állapota alapján kiválasztott szőlőtőkére igaz.
Szaporítóanyag:
Fiatal szőlőtőke
gyökeres szőlővesszők: gyökereztetett szőlőhajtások vagy zöldhajtások oltatlanul telepítésre vagy alany szőlővesszőként történő felhasználásra szánt oltatlan részei;
gyökeres szőlőoltványok: oltással összekötött szőlőhajtásdarabok vagy zöldhajtásdarabok, gyökeres, föld alatti résszel.
Fiatal szőlőtőkerészek
szőlőhajtások: egyéves hajtások;
zöldhajtások: éretlen, még el nem fásodott hajtások;
oltásra előkészített alany szőlővesszők: gyökeres szőlőoltványok készítése során a talaj alatti résznek szánt szőlőhajtásdarabok vagy zöldhajtásdarabok;
nemes szőlővesszők: gyökeres szőlőoltványok előállítására vagy növények helyszíni oltása során a talajszint feletti résznek szánt szőlőhajtás-részek vagy zöldhajtás-részek;
dugványiskolai szőlővesszők: gyökeres szőlővesszők előállítására szánt szőlőhajtásrészek vagy zöldhajtásrészek.
Alanyszőlővessző-nevelő iskolák: oltásra szánt alany szőlővesszők, oltványiskolai szőlővesszők és nemes szőlővesszők előállítását szolgáló szőlőiskola.
Dugványiskolák: gyökeres szőlővesszők vagy gyökeres szőlőoltványok nevelésével foglalkozó iskolák.
Prebázis szaporítóanyag: szaporítóanyag,
amelyet a fajtaazonosság és adott esetben a klónazonosság fenntartására és a betegségek megelőzésére elfogadott módszerekkel a nemesítő felelősségére állítanak elő;
amelyet bázis szaporítóanyag vagy certifikált szaporítóanyag előállítására szánnak;
amely eleget tesz az I. és a II. mellékletben a bázis szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított feltételeknek. Ezeket a mellékleteket a 17. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásokkal összhangban lehet módosítani annak érdekében, hogy további vagy szigorúbb feltételeket szabjanak meg a prebázis szaporítóanyag minősítésére;
amely hivatalos vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz a fent említett feltételeknek.
Bázis szaporítóanyag: szaporítóanyag,
amelyet a fajtaazonosság és adott esetben a klónazonosság fenntartására és a betegségek megelőzésére elfogadott módszerekkel a nemesítő felelősségére állítanak elő, és amelyet vegetatív szaporítás útján közvetlenül a prebázis szaporítóanyagból állítanak elő;
amelyet certifikált szaporítóanyag előállítására szánnak;
amely eleget tesz az I. és a II. mellékletben a bázis szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és
amely hivatalos vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz a fent említett feltételeknek.
Certifikált szaporítóanyag: szaporítóanyag,
amelyet közvetlenül bázis szaporítóanyagból vagy prebázis szaporítóanyagból állítanak elő;
amelyet az alábbi célok valamelyikére szánnak:
amely eleget tesz az I. és a II. mellékletben a certifikált anyagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és
amely hivatalos vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz a fent említett feltételeknek.
Standard szaporítóanyag: szaporítóanyag,
amely fajtaazonos és fajtatiszta;
amelyet az alábbi célok valamelyikére szánnak:
amely eleget tesz az I. és a II. mellékletben a standard anyagra vonatkozóan megállapított feltételeknek; és
amely hivatalos vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz a fent említett feltételeknek.
Hatósági intézkedések: olyan intézkedések, amelyeket
állami hatóság; vagy
a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó és az állam felelősségi körében eljáró jogi személy; vagy
állami ellenőrzés hatálya alá tartozó kisegítő tevékenységek esetében az ilyen célra felesküdött természetes személy,
feltéve, hogy a b) illetve c) pontban említett személynek nem származik személyes haszna az ilyen intézkedésekből.
Forgalmazás:
vizsgáló és ellenőrző hatóságok számára történő szaporítóanyag-szállítás;
a feldolgozást vagy csomagolást végző szolgáltatók számára történő szaporítóanyag-szállítás, feltéve hogy a szolgáltató nem szerez jogcímet az így szállított szaporítóanyagon.
(2) A tagállamok átmeneti intézkedésként az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések hatálybalépését követően rendelkezhetnek arról, hogy az alany szőlővessző- és a dugványiskolák kialakításához használt szaporítóanyag egyenértékű az ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban minősített vagy ellenőrzött szaporítóanyaggal, amennyiben felhasználását megelőzően az az ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban minősített vagy ellenőrzött szaporítóanyaggal megegyező biztosítékokkal szolgál.
3. cikk
(1) A tagállamok előírják, hogy a szőlő-szaporítóanyag csak abban az esetben hozható forgalomba, ha
hivatalosan „prebázis szaporítóanyagnak”, „bázis szaporítóanyagnak” vagy „certifikált szaporítóanyagnak” minősítették, vagy nem alany szőlővesszőnek szánt szaporítóanyag esetében az hivatalosan ellenőrzött standard szaporítóanyag, és
eleget tesz a II. mellékletben megállapított feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a tagállamok 2005. január 1-jéig átmenetileg engedélyezhetik saját területükön az alany szőlővesszőnek szánt, és a 2002. február 23-án már meglévő anyanövényekből előállított standard szaporítóanyag forgalmazását.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a tagállamok engedélyezhetik a területükön honos termelőknek, hogy megfelelő mennyiségű szaporítóanyagot hozzanak forgalomba:
kísérletekhez vagy tudományos célokra;
nemesítési munkához;
ha azt a genetikai sokféleség megőrzésének segítésére szánják.
A 17. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban határozható meg, hogy a tagállamok milyen feltételek mellett adnak ilyen engedélyt.
Géntechnológiával módosított anyag esetén ilyen engedély csak akkor adható, ha minden megfelelő intézkedést megtettek az emberi egészséget és a környezetet fenyegető kockázat elkerülése érdekében. A környezeti kockázatfelmérésre és más, e tárgyban lefolytatandó vizsgálatokra az 5ba. cikket kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az in vitro szaporítási technológiákkal előállított szaporítóanyag esetében a következő rendelkezések fogadhatók el a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban:
ezen irányelv bizonyos rendelkezéseitől való eltérés;
az ilyen szaporítóanyagra alkalmazandó feltételek;
az ilyen szaporítóanyagra alkalmazható megjelölések;
a fajtaazonosság előzetes felülvizsgálatát garantáló feltételek.
(5) A Bizottság a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban előírhatja, hogy meghatározott határidők után a nem alany szőlővesszőként felhasználásra szánt szaporítóanyag csak akkor hozható forgalomba, ha hivatalosan „prebázis szaporítóanyagként”, „bázis szaporítóanyagként” vagy „certifikált szaporítóanyagként” minősítették
a Közösség egész területén, bizonyos szőlőfajták esetében, amelyekből a Közösség szükséglete kielégíthető olyan szaporítóanyag segítségével – figyelembe véve e szőlőfajták genetikai sokféleségét is –, amelyet hivatalosan „prebázis szaporítóanyagnak”, „bázis szaporítóanyagnak” vagy „certifikált szaporítóanyagnak” minősítettek, ha szükséges, egy bevezetett program segítéségével, és
az a) pontban nem szereplő fajták szaporítóanyagai esetében, ha azokat olyan tagállamok területén szándékozzák felhasználni, amelyek ezzel az irányelvvel összhangban már előírták, hogy a „standard szaporítóanyag” a továbbiakban nem forgalmazható.
4. cikk
A tagállamok az I. és II. mellékletben meghatározott feltételek tekintetében további vagy szigorúbb követelményeket támaszthatnak a saját területükön előállított szaporítóanyag minősítésénél vagy standard anyag ellenőrzésénél.
Oltás esetén ez az intézkedés nem vonatkozik a más tagállamokban vagy a 15. cikk (2) bekezdése szerint egyenértékűnek elismert harmadik országban előállított szaporítóanyagra.
5. cikk
(1) Minden tagállam összeállítja a területén minősítésre és standard szaporítóanyagként való ellenőrzésre hivatalosan elismert szőlőfajták jegyzékét. A jegyzék nyilvános. A jegyzék tartalmazza azokat az alapvető morfológiai és fiziológiai jellemzőket, amelyek alapján a fajtákat meg lehet különböztetni egymástól. Azon fajták esetén, amelyek 1971. december 31-én már elismertek voltak, hivatkozni lehet a hivatalos ampelográfiai kiadványokban megjelent leírásukra.
(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy minősítésre és standard szaporítóanyagként való ellenőrzésre területükön is elismerjék a más tagállamok jegyzékeiben elismert fajtákat és klónokat a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet ( 1 ) sérelme nélkül, tekintettel a szőlőfajták osztályozásának szabályaira.
(3) Minden tagállam adott esetben összeállítja a területén minősítésre hivatalosan elismert klónok jegyzékét.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a más tagállamban minősítésre elismert klónokat a saját területükön is elfogadják minősítésre.
5a. cikk
A tagállamok kötelesek biztosítani, hogy csak a megkülönböztethető, állandó és elégséges mértékben egységes fajtákat ismerik el.
5b. cikk
(1) Egy fajta akkor tekintendő különbözőnek, ha egy bizonyos genotípusból vagy genotípusok kombinációjából származó jellemzők leírása alapján világosan megkülönböztethető minden más olyan fajtától, amelynek létezése a Közösségben közismert.
Egy fajta attól a naptól kezdve tekintendő a Közösségben közismertnek, amely napon megfelelő módon kérelmezik az elismerését, akár felveszik a fajtát az érintett tagállam vagy egy másik tagállam jegyzékébe, akár csak elismerés kérelmezésének tárgya az érintett tagállamban vagy egy másik tagállamban, hacsak az e bekezdés első mondatában említett feltételeknek már nem felel meg minden érintett tagállamban, mielőtt döntést hoznak az új, kérelmezés alatt álló fajta elismeréséről.
(2) Egy fajta akkor tekintendő állandónak, ha a különbözőség vizsgálatára alkalmazott jellemzők leírása és minden más, a fajta leírására használt jellemző több egymást követő szaporítás után is változatlan marad.
(3) Egy fajta akkor tekintendő egyneműnek, ha szaporításának speciális tulajdonságai révén várható változatosság ellenére is elégségesen egynemű a különbözőség vizsgálatára alkalmazott jellemzők leírása, és minden más, a fajta leírására használt jellemző alapján.
5ba. cikk
(1) A géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében géntechnológiával módosított fajtának minősülő fajta esetében azt csak akkor ismerik el, ha minden szükséges intézkedést megtettek az emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt káros hatások kiküszöbölésére.
(2) Az (1) bekezdés értelmében a géntechnológiával módosított fajták vonatkozásában:
a 2001/18/EK irányelv II. mellékletében megállapított alapelvekkel összhangban és az említett irányelv III. mellékletében meghatározott információk alapján külön környezeti kockázatfelmérést kell végezni, amely egyenértékű az említett irányelvben előírt felméréssel;
a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlament és a Tanács rendeletével be kell vezetni azokat az eljárásokat, amelyek biztosítják a kockázatfelmérés és más, a tárgyhoz tartozó követelmények egyenértékűségét, különösen a kockázatkezelésre, a címkézésre, bármely kötelező ellenőrzésre, a nyilvánosság tájékoztatására és a védzáradékra, valamint a 2001/18/EK irányelv által előírt követelményekre tekintettel ( 2 ). A rendelet hatálybalépéséig géntechnológiával módosított fajta csak azt követően vehető fel nemzeti jegyzékbe, hogy a 2001/18/EK rendelettel összhangban forgalmazás céljából elismerték;
A 2001/18/EK irányelv 13–24. cikke többé nem vonatkozik azokra a géntechnológiával módosított szőlőfajtákra, amelyeket a b) pontban említett rendeletnek megfelelően engedélyeztek.
(3)
Ha szőlő-szaporítóanyagból származó termékeket a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 3. cikkének hatálya alá tartozó élelmiszerben, vagy 15. cikkének hatálya alá tartozó takarmányban szándékoznak felhasználni, a szőlőfajtát csak akkor lehet elfogadni, ha azt az említett rendeletnek megfelelően már engedélyezték.
A tagállamok biztosítják, hogy az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 2. és 3. cikkében meghatározott élelmiszerben vagy takarmányban felhasználni kívánt szőlőfajtát akkor fogadnak el, ha a vonatkozó jogszabályok alapján már engedélyezték.
5c. cikk
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a más tagállamból származó fajtákra és adott esetben klónokra ugyanazok a követelmények vonatkozzanak – különösen az elismerés tekintetében – mint a hazai fajtákra vagy klónokra.
5d. cikk
(1) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a fajták elismerése a leírandó fajta szempontjából elegendő számú jellemzőre kiterjedő hivatalos ellenőrzések, különösen a növekedés vizsgálatának eredményei alapján történjen. A jellemzők megállapításához pontos és megbízható módszereket kell alkalmazni.
(2) A ►M11 17. cikkben (2) bekezdésében ◄ rögzített eljárással összhangban, a tudományos és technológiai ismeretek állásának figyelembe vételével az alábbi információkat kell rögzíteni:
azon jellemzők, amelyekre a vizsgálatoknak minimálisan ki kell terjedniük;
a vizsgálatok lefolytatására vonatkozó minimális követelmények.
(3) Amennyiben köztudomású, hogy egy adott fajta szaporítóanyagát egy másik országban más néven forgalmazzák, ezt a nevet is fel kell tűntetni a katalógusban.
5e. cikk
(1) Az elismert fajtákat rendszeres időközönként hivatalos ellenőrzés alá kell vetni. Amennyiben a minősítésre és ellenőrzésre történő elismerés feltételeinek bármelyike nem teljesül, az elismerést vissza kell vonni, a fajtát pedig a katalógusból törölni kell.
(2) Minden fajta elismerése iránti kérelmet vagy annak visszavonását, a fajtajegyzékbe való bejegyzést, valamint a jegyzék mindennemű módosítását a tagállamok haladéktalanul közlik a többi tagállammal és a Bizottsággal. A tagállamok értesítései alapján a Bizottság közzéteszi a közös fajtajegyzéket.
5f. cikk
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a géntechnológiával módosított, elismert fajtákat ilyenként tüntessék fel a fajtajegyzékben. Továbbá gondoskodnak arról, hogy az ilyen fajtákat forgalmazó bármely személy egyértelműen feltüntesse szőlőértékesítési katalógusában, hogy a fajta géntechnológiával módosított, illetve feltünteti a módosítás célját.
5g. cikk
(1) A tagállamok előírják, hogy a jegyzékbe felvett fajtákat és adott esetben a klónokat fenntartó nemesítés segítségével kell megőrizni.
(2) A fenntartó nemesítésnek mindig igazolhatónak kell lennie a fajta és adott esetben a klón fenntartásáért felelős személyek által készített feljegyzések alapján.
(3) A fajta fenntartásáért felelős személyektől minták kérhetők. Ha szükséges, hivatalosan is lehet mintát venni.
(4) Amennyiben a fenntartó nemesítés más tagállamban történik, mint ahol a fajtát elismerték, az érintett tagállamok közigazgatási segítséget nyújtanak egymásnak az ellenőrzéssel kapcsolatban.
▼M1 —————
7. cikk
A tagállamoknak előírják, hogy művelés közben és az előkészítés, illetve az anyatőkéről történő leválasztás, valamint a csomagolás, a tárolás és a szállítás során a szaporítóanyagot külön tételekben tárolják, a fajta, illetve prebázis szaporítóanyag, bázis szaporítóanyag és certifikált szaporítóanyag esetében a klón megjelölésével.
8. cikk
(1) A tagállamok kötelesek előírni, hogy a szaporítóanyagot csak megfelelően homogén tételekben, zárt csomagokban vagy – a 9. és 10. cikk rendelkezéseivel összhangban – zárolt és jelölésekkel ellátott kötegek formájában forgalmazzák. A csomagolásnak meg kell felelnie a III. melléklet rendelkezéseinek.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a Bizottság a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban meghatározza a végső felhasználók számára forgalmazott kisebb mennyiségek, valamint az edényekben, ládákban vagy dobozokban forgalmazott szőlőfajták esetében a csomagolás, a zárolás és a jelölés vonatkozásában alkalmazandó rendelkezéseket.
9. cikk
A tagállamok előírják, hogy a szaporítóanyagokat tartalmazó csomagokat és kötegeket hivatalosan vagy hivatalos felügyelet mellett zárolják oly módon, hogy a csomagolás ne legyen felnyitható a zárolás vagy a 10. cikk (1) bekezdésében előírt hatósági címke sérülése nélkül, illetve csomagolás esetén a felnyitás nyomot ne hagyna a csomagoláson. A csomag megfelelő zárolása érdekében a zárószerkezetnek legalább az említett hatósági címkéből vagy hatósági záróbélyegből kell állnia. A 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban dönthető el, hogy egy bizonyos zárószerkezet megfelel-e e cikk követelményeinek. Ismételt zárolás csak hivatalosan vagy hivatalos felügyelet mellett hajtható végre.
10. cikk
(1) A tagállamok előírják a szaporítóanyagot tartalmazó csomagok és kötegek külső felületén a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén és a IV. mellékletben leírtaknak megfelelően kiállított hatósági címke elhelyezését, amelyet zárral rögzítenek. A címke színe prebázis szaporítóanyag esetében fehér, átlós lila csíkkal, bázis szaporítóanyag esetében fehér, certifikált szaporítóanyag esetében kék, standard szaporítóanyag esetében pedig sötétsárga.
(2) A tagállamok azonban engedélyezhetik a területükön honos termelőknek, hogy ha azonos jellemzőkkel rendelkező, oltott vagy gyökeres szőlővesszőből egynél több csomagot vagy köteget hoznak forgalomba, akkor csak a IV. mellékletben leírtaknak megfelelően egyetlen címkét használjanak. Ebben az esetben a csomagokat vagy kötegeket oly módon rögzítik egymáshoz, hogy szétválasztás esetén a rögzítés sérüljön, és azt ne lehessen újból felhasználni. A címkét a rögzítéshez erősítik. Újrazárolás nem engedélyezhető.
(3) Az 1493/1999/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy minden egyes szállítmányhoz, amely az érintett tagállam területén előállított anyagot tartalmaz, mellékelni kell egy egységes kísérőokmányt is, amely többek között a következő adatokat tartalmazza: az áru jellege, a fajta és adott esetben a klón, a kategória, a mennyiség, a feladó és a címzett. Az e kísérőokmánnyal kapcsolatos feltételeket az irányelv 17. cikk (3) bekezdésében előírt eljárással összhangban állapítják meg.
(4) Az (1) bekezdésben előírt hatósági címke tartalmazhatja a növény-egészségügyi igazolások szabványosítási mértékének megállapításáról szóló 92/105/EGK bizottsági irányelvben ( 5 ) előírt növény-egészségügyi kísérőokmányt (növényútlevelet) is. Azonban a hatósági címkézésre és a növényútlevélre alkalmazandó minden feltétel meghatározott, és ezeket egyenértékűnek kell tekinteni.
(5) A tagállamok előírják, hogy a szőlő vegetatív szaporítóanyagának címzettje köteles megőrizni a hivatalos címkét legalább egy évig, és köteles azt a hivatalos ellenőrző hatóság rendelkezésére bocsátani.
(6) A Bizottság 2004. február 23-ig szükség esetén javaslatokat is tartalmazó jelentést dolgoz ki a szőlő-szaporítóanyag mozgásáról, különös tekintettel a tagállamok által bevezetett hatósági címkék és kísérőokmányok használatára.
10a. cikk
Géntechnológiával módosított szaporítóanyag esetében az árutételt ezen irányelv rendelkezései szerint kísérő valamennyi hatósági vagy más címkén és okmányon egyértelműen feltüntetik, hogy a fajtát géntechnológiával módosították, megnevezve a géntechnológiával módosított szervezeteket.
11. cikk
►M2 (1) ◄ A tagállamok az általuk meghatározott vagy jóváhagyott hivatalos ellenőrzési rendszerrel gondoskodnak arról, hogy a szüret vagy az anyatőkéről történő leválasztás időpontjától a végső felhasználónak szállított szaporítóanyag megőrizze fajtaazonosságát. A tagállamok megfelelő rendelkezéseket hoznak arra vonatkozóan, hogy a szaporítóanyagot a forgalmazás során legalább mintavételes vizsgálattal hivatalosan ellenőrizzék, és így meggyőződjenek az ebben az irányelvben megfogalmazott követelmények teljesítéséről.
(2) A szaporítóanyag Közösségen belüli szabad mozgásának sérelme nélkül a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést, hogy harmadik országból importált szaporítóanyag forgalmazása esetén az illetékes hatóságok rendelkezésére álljanak az alábbi adatok:
faj (növénytani név);
fajta, és adott esetben a klón; gyökeres szőlőoltványok esetében mind az alany szőlővesszőről, mind a nemes szőlővesszőről rendelkezésre kell állnia ennek az információnak;
kategória;
a szaporítóanyag jellege;
termelő ország és a hivatalos ellenőrző hatóság;
a feladó ország, amennyiben ez különbözik az előállító országtól;
importőr;
a szaporítóanyag mennyisége.
A 17. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban határozható meg az adatok feltüntetésének módja.
12. cikk
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelvvel összhangban, akár kötelező, akár nem kötelező rendelkezései alapján forgalomba hozott szaporítóanyagot ne vessék az ebben az irányelvben megállapítottakon kívül semmiféle forgalmazási korlátozás alá jellemzői, a vizsgálati követelmények, jelölése és zárolása tekintetében.
12a. cikk
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azon szőlőfajokra és adott esetben klónokra, amelyek szaporítóanyagait ezen irányelv előírásainak megfelelően a tagállamok valamelyikében minősítésre és standard szaporítóanyagként ellenőrzésre hivatalosan elismerték, az 1493/1999/EK rendelet sérelme nélkül semmilyen, a fajta és adott esetben a klón alapján történő forgalomba hozatali korlátozás ne vonatkozzék a tagállamok területén belül.
13. cikk
A tagállamok rendelkeznek arról, hogy az egyik tagállamban minősített és egy másik tagállamban felnevelt bázis-szaporítóanyagból közvetlenül előállított szaporítóanyag megkaphatja a minősítést a bázis-szaporítóanyag előállítása szerinti tagállamban abban az esetben, ha a szaporítóanyagot az I. mellékletben megállapított feltételek szerint végzett szántóföldi ellenőrzésnek alávetették, és ha a szántóföldi ellenőrzés bizonyította, hogy a II. mellékletben meghatározott feltételek teljesülnek.
14. cikk
(1) A szaporítóanyag-ellátás tekintetében a Közösségen belül előforduló és más módon nem kezelhető átmeneti nehézségek áthidalása érdekében, a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően olyan határozat hozható, hogy a tagállamok egy meghatározott időre engedélyezhetik a Közösség területén belül olyan szaporítóanyag forgalmazását is, amely kevésbé szigorú követelményeknek felel csak meg, olyan mennyiségben, amely a nehézségek áthidalásához szükséges.
(2) Bármely fajta szaporítóanyag-kategóriánál a címke színe ilyen esetben megegyezik a megfelelő kategóriánál használt színnel; minden egyéb esetben a címke színe barna. A címkének minden esetben tájékoztatnia kell arról, hogy a szóban forgó szaporítóanyag kevésbé szigorú követelményeknek megfelelő kategóriába sorolandó.
(3) Az 1. bekezdés alkalmazására vonatkozó szabályokat a ►M11 17. cikkben (2) bekezdésében ◄ megállapított eljárással összhangban lehet elfogadni.
14a. cikk
Az ezen irányelvben foglalt egyes rendelkezéseknél jobb alternatívák keresése céljából a 17. cikk (3) bekezdésében említett rendelkezésekkel összhangban határozat hozható ideiglenes kísérletek bizonyos feltételek mellett, közösségi szinten történő megszervezéséről.
15. cikk
(1) Ez az irányelv harmadik országokba irányuló exportra szánt szaporítóanyagra nem vonatkozik.
(2)
A Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva dönti el, hogy egy harmadik országban előállított vegetatív szőlő-szaporítóanyag elismerhetőségének feltételei szempontjából, illetve azon intézkedések szempontjából, amelyeket a forgalmazás céljából történő előállítás biztosítására tesznek, ugyanazt a garanciát nyújtja-e, mint a Közösségben előállított anyag, valamint hogy megfelel-e ezen irányelv követelményeinek.
A Tanács továbbá azt is meghatározza, hogy az a) pontban szereplő vegetatív szőlő-szaporítóanyagok közül mely típusok és kategóriák esetében engedélyezhető a Közösség területén belüli forgalomba hozatal.
Amíg a Tanács döntést nem hoz az a) pont értelmében és a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelv ( 6 ) sérelme nélkül, addig a tagállamok számára engedélyezhető ilyen határozatok meghozatala ebben a kérdésben, a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban. Ilyen esetben gondoskodnak arról, hogy az importált anyagok minden tekintetben az ezen irányelvvel összhangban a Közösségben előállított vegetatív szőlő-szaporítóanyagok által nyújtott garanciákkal egyenértékű garanciákat nyújtsanak. Az ilyen importált anyaghoz különösen csatolni kell egy olyan okmányt, amely tartalmazza a 11. cikk (2) bekezdésében előírt adatokat.
16. cikk
(1) Közösségi összehasonlító vizsgálatokat és kísérleteket kell végezni a Közösségen belül az ezen irányelv akár kötelező erejű, akár szabad belátás szerint alkalmazható rendelkezései – beleértve a növény-egészségüggyel kapcsolatosakat is – értelmében forgalomba hozott és mintavételi eljárás keretében vett szőlő-szaporítóanyag minták utólagos vizsgálata érdekében. Az összehasonlító vizsgálatok és kísérletek a következőkre terjedhetnek ki:
(2) Ezeket az összehasonlító vizsgálatokat és kísérleteket a minősítés technikai módszereinek összehangolására és a szaporítóanyag által teljesítendő feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére használják.
(3) A Bizottság a 17. cikkben említett eljárással összhangban megállapítja az elvégzendő összehasonlító vizsgálatok és kísérletek szükséges szabályait. A Bizottság tájékoztatja a 17. cikkben említett bizottságot a vizsgálatok és kísérletek végrehajtásának technikai szabályairól, valamint azok eredményeiről. Amennyiben növény-egészségügyi problémák merülnek fel, a Bizottság tájékoztatja a Növény-egészségügyi Állandó Bizottságot.
(4) A Közösség pénzügyi hozzájárulást nyújthat az (1) és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatokhoz és kísérletekhez.
A pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a költségvetési hatóság által meghatározott éves előirányzatokat.
(5) A közösségi pénzügyi hozzájárulás által támogatható vizsgálatok és kísérletek körét, valamint a pénzügyi hozzájárulás nyújtásának részletes szabályait a 17. cikkben megállapított eljárással összhangban kell meghatározni.
(6) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatokat és kísérleteket kizárólag állami hatóságok vagy az állam felelőssége alatt eljáró jogi személyek végezhetik.
16a. cikk
Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket, az alább említett rendelkezésekben felsoroltakra való tekintettel a 17. cikk (2) bekezdésében említett igazgatási eljárással összhangban fogadják el:
16b. cikk
Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket, az alább említett rendelkezésekben felsoroltakra való tekintettel a 17. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadják el:
17. cikk
(1) A Bizottságot a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottsága (a továbbiakban: „bizottság”) segíti munkájában.
(2) Amennyiben e cikkre utalás történik, a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat ( 7 ) 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.
Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében előírt időtartam egy hónapban határozandó meg.
(3) Amennyiben erre a bekezdésre utalás történik, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam két hónap.
(4) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.
17a. cikk
A tudományos és technikai ismeretek fejlődése következtében a mellékletekben szükségessé váló módosításokról a ►M11 17. cikkben (2) bekezdésében ◄ meghatározott eljárással összhangban kell dönteni.
18. cikk
Ez az irányelv nem érinti az emberi élet- és egészségvédelem, az állat- és növényvédelem vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme alapján indokolt nemzeti jogszabályok rendelkezéseit.
18a. cikk
Egy tagállam, kérelme alapján a ►M11 17. cikk (2) bekezdésére ◄ meghatározott eljárással összhangban, teljesen vagy részben – a 12. cikk (1) bekezdése és a 12a. cikk kivételével – mentesíthető ennek az irányelvnek a kötelező alkalmazására alól, amennyiben a szőlőtermesztés és a szaporítóanyag-forgalmazás ennek a tagállamnak a területén csak csekély gazdasági jelentőséggel bír.
18b. cikk
Ez az irányelv nem érinti az élő fák és egyéb növények, hagymák, gyökerek és hasonló részek, vágott virágok és lombdíszek piaca közös szervezésének létrehozásáról szóló, 1968. február 27-i 234/68/EGK tanácsi rendelet ( 8 ) alkalmazását.
19. cikk
A tagállamok legkésőbb 1969. július 1-jéig hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy eleget tegyenek ezen irányelvnek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
The Federal Republic of Germany is hereby authorized to comply, in respect of the territory of the former German Democratic Republic, with Article 3 (1) at a date later than that referred to above, but not later than 1 January 1995.
The Federal Republic of Germany shall ensure that the material in respect of which it applies this authorization is not introduced into parts of the Community other than the territory of the former German Democratic Republic unless it is established that the provisions of this Directive are complied with.
20. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
A NÖVÉNYÁLLOMÁNYRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK
1. szakasz: Azonosság, tisztaság és művelési feltételek
1. A növényállománynak fajtaazonosnak és fajtatisztának kell lennie, valamint adott esetben klónazonosnak és klóntisztának.
2. Az ültetvény művelési feltételeinek és a növények fejlettségi stádiumának lehetővé kell tenniük a fajtaazonosság és a fajtatisztaság, valamint szükség esetén a klónazonosság és a klóntisztaság, továbbá a növényegészségügyi állapot megfelelő ellenőrzését.
2. szakasz: A valamennyi kategóriába tartozó növényi szaporítóanyag előállítására szánt törzsültetvényekre, továbbá a valamennyi kategóriába tartozó dugványiskolákra vonatkozó egészségügyi követelmények
1. Ezt a szakaszt a valamennyi kategóriába tartozó növényi szaporítóanyag előállítására szánt törzsültetvényekre, továbbá a valamennyi ilyen kategóriába tartozó dugványiskolákra kell alkalmazni.
2. A törzsültetvényeknek és a dugványiskoláknak vizuális vizsgálat alapján az érintett nemzetség vagy faj tekintetében mentesnek kell lenniük a 6. és a 7. szakaszban felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítóktól.
A törzsültetvényeket és a dugványiskolákat vizuális vizsgálat alapján az érintett nemzetség vagy faj tekintetében mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 7. szakaszban felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók vonatkozásában. Abban az esetben, ha kétség merül fel a 6. és a 7. szakaszban felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétére vonatkozóan az érintett nemzetség vagy faj tekintetében, a törzsültetvényeket és a dugványiskolákat mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni.
3. Az érintett törzsültetvények és dugványiskolák vizuális vizsgálatát és – adott esetben – mintavételét és tesztelését a 8. szakasz szerint kell elvégezni.
4. A 2. pontban előírt mintavételt és tesztelést az év e célra legalkalmasabb időszakában, az éghajlati viszonyoknak és a szőlő termesztési feltételeinek, valamint az adott szőlő szempontjából releváns vizsgálatköteles nemzárlati károsítók biológiai jellemzőinek a figyelembevételével kell elvégezni.
A tagállamoknak a mintavétel és a tesztelés céljára az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat kell alkalmazniuk. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat kell alkalmazni. Ebben az esetben a tagállamoknak kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a szóban forgó protokollokat.
A prebázis szaporítóanyag előállítására szánt törzsültetvényekben található szőlőtőkék mintavételénél és tesztelésénél a tagállamoknak biológiai vizsgálatot vagy más, egyenértékű, nemzetközileg elismert protokollokat kell alkalmazniuk az indikátornövényeken a vírusok, a viroidok, a vírusszerű betegségek és a fitoplazmák jelenlétének értékelése céljából.
3. szakasz: A valamennyi kategóriába tartozó növényi szaporítóanyag előállítására szánt törzsültetvényekre, továbbá a valamennyi kategóriába tartozó dugványiskolákra vonatkozó talajkövetelmények és előállítási feltételek
1. A törzsültetvényekben és a dugványiskolákban található szőlőtőkék kizárólag olyan talajban vagy – adott esetben – olyan termesztőközeget tartalmazó edényekben ültethető el, amely mentes valamennyi olyan károsítótól, amely a 7. szakaszban felsorolt vírusok gazdaszervezete lehet. Az ilyen károsítóktól való mentességet mintavétel és tesztelés útján kell megállapítani.
A mintavételt és a tesztelést az éghajlati viszonyoknak és azon károsítók biológiai jellemzőinek a figyelembevételével kell elvégezni, amelyek a 7. szakaszban felsorolt vírusok gazdaszervezetei lehetnek.
2. Nem kell mintavételt és tesztelést végezni, ha a hivatalos ellenőrző hatóság hatósági ellenőrzés alapján arra a következtetésre jut, hogy a talaj mentes minden olyan károsítótól, amely a 7. szakaszban felsorolt vírusok gazdaszervezete lehet.
Nem kell mintavételt és tesztelést végezni abban az esetben sem, ha legalább öt éve nem termesztettek szőlőt a termőföldön, és nem fér kétség ahhoz, hogy a talajban nincsenek olyan károsítók, amelyek a 7. szakaszban felsorolt vírusok gazdaszervezetei lehetnek.
3. A tagállamoknak a mintavétel és a tesztelés céljára az EPPO protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat kell alkalmazniuk. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, a tagállamoknak a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat kell alkalmazniuk. Ebben az esetben a tagállamoknak kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a szóban forgó protokollokat.
4. szakasz: A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények
1. A törzsültetvényeket és a dugványiskolákat olyan megfelelő feltételek mellett kell létesíteni, hogy elkerülhető legyen az olyan károsítókkal való megfertőződés veszélye, amelyek a 7. szakaszban felsorolt vírusok gazdaszervezetei lehetnek.
2. Dugványiskolák nem létesíthetők szőlőültetvényen vagy törzsültetvényen belül. A szőlőültetvénytől vagy törzsültetvénytől való minimális távolság három méter.
3. A 2. és a 3. szakaszban meghatározott egészségügyi és talajkövetelményeken, valamint előállítási feltételeken túl a növényi szaporítóanyagokat a 8. szakaszban szereplő, termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelményeknek megfelelően kell előállítani az említett szakaszban felsorolt károsítók jelenlétének korlátozása érdekében.
5. szakasz: Hatósági ellenőrzések
1. A törzsültetvényeken és a dugványiskolákban előállított növényi szaporítóanyagokról éves hatósági növényegészségügyi ellenőrzéseken ki kell mutatni, hogy megfelelnek a 2–4. szakasz követelményeinek.
2. Ezeket a hatósági ellenőrzéseket a hivatalos ellenőrző hatóság végzi el a 8. szakasz szerint.
3. További hatósági növényegészségügyi ellenőrzést olyan vitás esetekben kell végezni, amely viták a növényi szaporítóanyag minőségi romlása nélkül eldönthetők.
6. szakasz: Azon vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jegyzéke, amelyek jelenlétére vonatkozóan a 2. szakasz 2. pontja értelmében vizuális vizsgálatot, valamint – kétség esetén – mintavételt és tesztelést kell végezni
|
A szőlő-szaporítóanyag nemzetsége vagy faja, a vetőmag kivételével |
Vizsgálatköteles nemzárlati károsítók |
|
|
Rovarok és atkák |
|
Oltatlan Vitis vinifera L. |
Viteus vitifoliae Fitch [VITEVI] |
|
|
Rovarok és atkák |
|
Vitis L., az oltatlan Vitis vinifera L. kivételével |
Viteus vitifoliae Fitch [VITEVI] |
|
|
Baktériumok |
|
Vitis L. |
Xylophilus ampelinus Willems et al. [XANTAM] |
|
|
Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák |
|
Vitis L. |
Candidatus Phytoplasma solani Quaglino et al. [PHYPSO] |
7. szakasz: Azon vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jegyzéke, amelyek jelenlétére vonatkozóan a 2. szakasz 2. pontja és a 8. szakasz értelmében vizuális vizsgálatot, valamint – meghatározott esetekben – mintavételt és tesztelést kell végezni
|
Nemzetség vagy faj |
Vizsgálatköteles nemzárlati károsítók |
|
|
Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák |
|
Vitis L. növényi szaporítóanyag, a vetőmag kivételével |
Arabis mozaik vírus (Arabis mosaic virus) [ARMV00] Szőlő páfránylevelűség vírus (Grapevine fanleaf virus) [GFLV00] Szőlő levélsodródással társult vírus 1 (Grapevine leafroll associated virus 1) [GLRAV1] Szőlő levélsodródással társult vírus 3 (Grapevine leafroll associated virus 3) [GLRAV3] |
|
|
Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák |
|
A Vitis spp. alanyai és azok hibridjei, a Vitis vinifera L. kivételével |
Arabis mozaik vírus (Arabis mosaic virus) [ARMV00] Szőlő páfránylevelűség vírus (Grapevine fanleaf virus) [GFLV00] Szőlő levélsodródással társult vírus 1 (Grapevine leafroll associated virus 1) [GLRAV1] Szőlő levélsodródással társult vírus 3 (Grapevine leafroll associated virus 3) [GLRAV3] Szőlő foltosodás vírus (Grapevine fleck virus) [GFKV00] |
8. szakasz: A Vitis L. törzsültetvényekre és adott esetben dugványiskolákra vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos követelmények kategóriánként a 2. szakasz 2. pontja szerint
Vitis L.
1. Prebázis szaporítóanyag, bázis szaporítóanyag és certifikált (tanúsított) szaporítóanyag
Vizuális vizsgálatok
A hivatalos ellenőrző hatóságnak vegetációs időszakonként legalább egyszer vizuális vizsgálatokat kell végeznie a törzsültetvényeken és a dugványiskolákon a 6. és a 7. szakaszban felsorolt összes vizsgálatköteles nemzárlati károsítóra vonatkozóan.
2. Prebázis szaporítóanyag
Mintavétel és tesztelés
A prebázis szaporítóanyag előállítására szánt törzsültetvényekben található valamennyi szőlőtőkét mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni az Arabis mozaikvírus, a szőlő páfránylevelűség vírus, a szőlő levélsodródással társult vírus 1 és a szőlő levélsodródással társult vírus 3 jelenléte tekintetében. A mintavételt és a tesztelést ötéves időközönként meg kell ismételni.
Az alanyok előállítására szánt törzsültetvényeken az első franciabekezdésben említett vírusok tekintetében végzett mintavételen és tesztelésen felül egy alkalommal a szőlő foltosodás vírus jelenlétére vonatkozó mintavételt és tesztelést is el kell végezni.
A mintavétel és a tesztelés eredményeinek az érintett törzsültetvények elfogadása előtt rendelkezésre kell állniuk.
3. Bázis szaporítóanyag
Mintavétel és tesztelés
A bázis szaporítóanyag előállítására szánt törzsültetvényekben található valamennyi szőlőtőkét mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni az Arabis mozaikvírus, a szőlő páfránylevelűség vírus, a szőlő levélsodródással társult vírus 1 és a szőlő levélsodródással társult vírus 3 jelenléte tekintetében.
A mintavételt és a tesztelést a törzsültetvények hatéves korában kell elkezdeni, és azt követően hatéves időközönként meg kell ismételni.
A mintavétel és a tesztelés eredményeinek az érintett törzsültetvények elfogadása előtt rendelkezésre kell állniuk.
4. Certifikált (tanúsított) szaporítóanyag
Mintavétel és tesztelés
A certifikált (tanúsított) szaporítóanyag előállítására szánt törzsültetvényben található szőlőtőkék reprezentatív hányadát mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni az Arabis mozaikvírus, a szőlő páfránylevelűség vírus, a szőlő levélsodródással társult vírus 1 és a szőlő levélsodródással társult vírus 3 jelenléte tekintetében.
A mintavételt és a tesztelést a törzsültetvények tízéves korában kell elkezdeni, és azt követően tízéves időközönként meg kell ismételni.
A mintavétel és a tesztelés eredményeinek az érintett törzsültetvények elfogadása előtt rendelkezésre kell állniuk.
5. Prebázis szaporítóanyag, bázis szaporítóanyag és certifikált (tanúsított) szaporítóanyag
A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények az érintett vizsgálatköteles nemzárlati károsítók szerint
Candidatus Phytoplasma solani Quaglino et al.
A szőlőt olyan területeken kell termeszteni, amelyek ismerten mentesek a Candidatus Phytoplasma solani Quaglino et al. károsítótól; vagy
a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszak alatt nem észlelték a Candidatus Phytoplasma solani Quaglino et al. tüneteit a szőlőtőkéken; vagy
a Candidatus Phytoplasma solani Quaglino et al. jelenléte tekintetében a következő feltételeknek kell teljesülniük:
Xylophilus ampelinus Willems et al.
A szőlőt olyan területeken kell termeszteni, amelyek ismerten mentesek a Xylophilus ampelinus Willems et al. károsítótól; vagy
a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszak alatt nem észlelték a Xylophilus ampelinus Willems et al. tüneteit a szőlőtőkéken; vagy
a Xylophilus ampelinus Willems et al. jelenléte tekintetében a következő feltételeknek kell teljesülniük:
Arabis mozaikvírus (Arabis mosaic virus), szőlő páfránylevelűség vírus (Grapevine fanleaf virus), szőlő levélsodródással társult vírus 1 (Grapevine Leafroll-associated Virus 1) és szőlő levélsodródással társult vírus 3 (Grapevine Leafroll-associated Virus 3)
iAz Arabis mozaikvírus, a szőlő páfránylevelűség vírus, a szőlő levélsodródással társult vírus 1 és a szőlő levélsodródással társult vírus 3 jelenléte tekintetében a következő feltételeknek kell teljesülniük:
a prebázis szaporítóanyag előállítására szánt törzsültetvényekben található valamennyi szőlőtőkét és a prebázis szaporítóanyagot rovarvektorok bejutását megakadályozó létesítményekben kell fenntartani a szőlő levélsodródással társult vírus 1-től és a szőlő levélsodródással társult vírus 3-tól való mentesség biztosítása érdekében.
Viteus vitifoliae Fitch
A szőlőt olyan területeken kell termeszteni, amelyek ismerten mentesek a Viteus vitifoliae Fitch károsítótól; vagy
a szőlőt a Viteus vitifoliae Fitch károsítónak ellenálló alanyokra kell oltani; vagy
6. Standard szaporítóanyag
Vizuális vizsgálatok
A hivatalos ellenőrző hatóságnak vegetációs időszakonként legalább egyszer vizuális vizsgálatokat kell végeznie a törzsültetvényeken és a dugványiskolákon a 6. és a 7. szakaszban felsorolt összes vizsgálatköteles nemzárlati károsítóra vonatkozóan.
A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények az érintett vizsgálatköteles nemzárlati károsító(k) szerint
Candidatus Phytoplasma solani Quaglino et al.
A szőlőt olyan területeken kell termeszteni, amelyek ismerten mentesek a Candidatus Phytoplasma solani Quaglino et al. károsítótól; vagy
a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszak alatt nem észlelték a Candidatus Phytoplasma solani Quaglino et al. tüneteit a szőlőtőkéken; vagy
Xylophilus ampelinus Willems et al.
A szőlőt olyan területeken kell termeszteni, amelyek ismerten mentesek a Xylophilus ampelinus Willems et al. károsítótól; vagy
a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszak alatt nem észlelték a Xylophilus ampelinus Willems et al. tüneteit a szőlőtőkéken; vagy
a Xylophilus ampelinus Willems et al. jelenléte tekintetében a következő feltételeknek kell teljesülniük:
Arabis mozaikvírus (Arabis mosaic virus), szőlő páfránylevelűség vírus (Grapevine fanleaf virus), szőlő levélsodródással társult vírus 1 (Grapevine Leafroll-associated Virus 1) és szőlő levélsodródással társult vírus 3 (Grapevine Leafroll-associated Virus 3)
Az összes vírus (Arabis mozaikvírus, szőlő páfránylevelűség vírus, szőlő levélsodródással társult vírus 1 és szőlő levélsodródással társult vírus 3) tüneteit a standard szaporítóanyag előállítására szánt törzsültetvényekben található szőlőtőkék legfeljebb 10 %-án észlelték, és ezeket a szőlőtőkéket eltávolították a szaporítás célját szolgáló állományból.
Viteus vitifoliae Fitch
A szőlőt olyan területeken kell termeszteni, amelyek ismerten mentesek a Viteus vitifoliae Fitch károsítótól; vagy
a szőlőt a Viteus vitifoliae Fitch károsítónak ellenálló alanyokra kell oltani; vagy
abban az esetben, ha a forgalmazásra szánt növényi szaporítóanyag a Viteus vitifoliae Fitch jeleit vagy tüneteit mutatja, a teljes szaporítóanyag-tételt gázzal történő fertőtlenítésnek, meleg vizes kezelésnek vagy más megfelelő kezelésnek kell alávetni az EPPO protokolljainak vagy más, nemzetközileg elismert protokolloknak megfelelően a Viteus vitifoliae Fitch károsítótól való mentesség biztosítása érdekében.
II. MELLÉKLET
A SZAPORÍTÓANYAGRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK
I. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
1. A szaporítóanyagnak fajtaazonosnak és fajtatisztának, és szükség esetén klóntisztának kell lennie, standard szaporítóanyag forgalmazásakor 1 %-os fajtakeveredés megengedett.
2. A szaporítóanyag minimális technikai tisztasága 96 %.
A következők technikailag nem tisztának tekintendők:
teljesen vagy részben kiszáradt szaporítóanyag, még abban az esetben is, ha kiszáradás után vízben áztatták;
károsult, hajlított vagy sérült szaporítóanyag, különösen, ha a sérüléseket jégverés vagy fagyás idézte elő, vagy azokat összenyomták, összetörték;
az alábbi III. pontban meghatározott követelményeknek nem megfelelő szaporítóanyag.
3. A szőlőhajtások elérték a fa kellő érettségi állapotát.
4. A növényi szaporítóanyagnak gyakorlatilag mentesnek kell lennie minden olyan károsítótól, amely csökkenti a növényi szaporítóanyag felhasználhatóságát és minőségét.
A növényi szaporítóanyagnak meg kell felelnie az (EU) 2016/2031 rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban az uniós zárlati károsítókra és a védett zónás zárlati károsítókra meghatározott követelményeknek, valamint az említett rendelet 30. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedéseknek is.
II. KÜLÖNLEGES FELTÉTELEK
1. Gyökeres szőlőoltványok
Az ugyanazon kategóriájú szaporítóanyagok kombinációjából álló gyökeres szőlőoltványokat ebbe a kategóriába kell sorolni.
A különböző kategóriájú szaporítóanyagok kombinációjából álló gyökeres szőlőoltványokat a legalacsonyabb komponens kategóriájába kell sorolni.
2. Átmeneti eltérés
A tagállamok hozhatnak olyan döntést, hogy 2010. július 31-ig nem alkalmazzák az 1. pont rendelkezéseit a bázis-szaporítóanyagra oltott kiindulási szaporítóanyagból álló gyökeres szőlőoltványok tekintetében. Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy nem alkalmazzák az 1. pontot, a következő szabályt kell alkalmazniuk.
A bázis-szaporítóanyagra oltott kiindulási szaporítóanyagból álló gyökeres szőlőoltványokat kiindulási szaporítóanyagként kell osztályozni.
III. OSZTÁLYOZÁS
1. Oltásra nevelt alanyvesszők, dugványiskolai szőlővesszők és nemes szőlővesszők
Átmérő
Ez a keresztmetszet legnagyobb átmérőjét jelenti. Ez az előírás nem vonatkozik a zöld hajtásokra.
Oltásra nevelt alanyvesszők és nemes szőlővesszők:
átmérő a vessző felső részén: 6,5–12 mm;
a vastagabb végen mért átmérő legfeljebb 15 mm, kivéve a helyben oltásra szánt nemes szőlővesszőket.
Dugványiskolai szőlővesszők:
2. Gyökeres szőlődugványok
A. Átmérő
Az ízköz közepén, a legfelső hajtás alatt és a leghosszabb tengely mentén mért átmérőnek legalább 5 mm-nek kell lennie. Ez az előírás nem alkalmazható a zöld hajtásokból nyert szaporítóanyagból származó gyökeres szőlővesszőkre.
B. Hosszúság
A gyökerek kiindulásának legalsó pontja és a legfelső hajtás alapja közötti hosszúság:
az oltásra nevelt szőlődugványok esetén 30 cm, azonban a szicíliai rendeltetésű gyökeres dugvány esetén ennek a hosszúságnak 20 cm-nek kell lennie;
egyéb gyökeres szőlődugványok esetén 20 cm.
Ez az előírás nem alkalmazható a zöld hajtásokból nyert szaporítóanyagból származó gyökeres szőlődugványokra.
C. Gyökerek
Minden növénynek legalább három, jól kifejlett és megfelelően elhelyezkedő gyökere kell, hogy legyen. A 420 A fajtánál azonban elegendő két megfelelően fejlett gyökér, feltéve hogy ezek átellenesen helyezkednek el.
D. Vesszőcsonk
A szőlővesszőt a diafragma alatt megfelelő távolságban kell elvágni, hogy elkerülhető legyen annak károsodása, de nem több mint 1 cm-rel alatta.
3. Gyökeres szőlőoltványok
A. Hosszúság
A szár hossza legalább 20 cm.
Ez az előírás nem alkalmazható zöld hajtásokból nyert szaporítóanyagból származó gyökeres szőlőoltványokra.
B. Gyökerek
Minden növénynek legalább három, jól kifejlett és megfelelően elhelyezkedő gyökere kell, hogy legyen. A 420 A fajtánál azonban elegendő két megfelelően fejlett gyökér, feltéve hogy ezek átellenesen helyezkednek el.
C. Oltásforradás
Az oltás helye kielégítően, szabályosan beforradt, az oltásforradás szilárd.
D. Vesszőcsonk
A szőlővesszőt a diafragma alatt megfelelő távolságban kell elvágni, hogy elkerülhető legyen annak károsodása, de nem több mint 1 cm-rel alatta.
III. MELLÉKLET
CSOMAGOLÁS
Csomagok vagy kötegek összetétele
|
1 – Típus |
2 – Darabszám |
3 – Maximális mennyiség |
|
1. Gyökeres szőlőoltványok |
25, 50, 100 vagy 100 többszörösei |
500 |
|
2. Gyökeres szőlődugványok |
25, 50, 100 vagy 100 többszörösei |
500 |
|
3. Nemes oltóvesszők |
|
|
|
— legalább öt használható rüggyel |
100 vagy 200 |
200 |
|
— egy használható rüggyel |
500 vagy 500 többszörösei |
5 000 |
|
4. Oltásra nevelt alanyvesszők |
100 vagy 100 többszörösei |
1 000 |
|
5. Dugványiskolai szőlővesszők |
100 vagy 100 többszörösei |
500 |
KÜLÖNÖS FELTÉTELEK
I. Kis mennyiségek
Amennyiben szükséges, a csomagok és kötegek mérete (darabszáma) a fenti 1. oszlopban felsorolt szaporítóanyagok minden típusa és kategóriája esetén a fenti 2. oszlopban feltüntetett minimális mennyiségeknél kisebb is lehet.
II. Gyökeres szőlőnövények bármilyen termesztőközegben cserépben, rekeszben vagy ládában.
A darabszám és a maximális mennyiség nem alkalmazandó.
IV. MELLÉKLET
JELÖLÉS
A. CÍMKE
I. Kötelezően előírt információ
1. EK-előírásnak megfelelő
2. Előállító ország
3. Certifikációért vagy ellenőrzésért felelős hatóság és tagállam, vagy betűjelük
4. A zárolásért felelős személy neve és címe vagy azonosítószáma
5. Faj
6. Szaporítóanyag típusa
7. Kategória
8. Szaporítóanyag fajtája és adott esetben klónja. A gyökeres szőlőoltványok esetén ezt az alany és a nemes komponensre vonatkozóan is fell kell tüntetni
9. Tétel hivatkozási száma
10. Mennyiség
11. Hosszúság – kizárólag az oltásra nevelt alanyvesszők esetén: ez az érintett tétel szőlővesszőinek minimális hosszára vonatkozik
12. A szaporítóanyag előállításának éve.
II. Minimumfeltételek
A címkének az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
a címkét kitörölhetetlen módon kell kinyomtatni, továbbá könnyen olvashatónak kell lennie
a címkét szembetűnő, könnyen észrevehető helyre kell ragasztani
Az A. rész I. pontjában meghatározott információkat semmilyen módon – más írással vagy ábrával – nem lehet eltakarni, olvashatatlanná tenni vagy megszakítani
Az A. rész I. pontjában meghatározott információkat ugyanabban a látómezőben kell megjeleníteni.
III. A végső fogyasztóknak szánt kis mennyiségek tekintetében alkalmazott eltérés
1. Egynél több egység
Az I.10. pontban meghatározott címke esetén előírt információ: A csomagok vagy kötegekben található egységek pontos száma.
2. Egyetlen egység
Az A. rész I. pontjában megállapított információ nem előírás:
IV. A cserépben, rekeszben vagy ládában lévő szőlőnövények esetén alkalmazott eltérés
A bármilyen termesztőközegben lévő, cserépben, rekeszben vagy ládában elhelyezett gyökeres szőlőnövények esetében, amikor az ilyen szaporítóanyag az összetételéből adódóan nem tehet eleget a zárolási követelményeknek (beleértve a címkézést is):
a szaporítóanyagot fajtaazonos, adott esetben klónazonos és egyedszám tekintetében is megfelelően azonosított különálló tételekben kell tartani;
a hivatalos címke nem kötelező;
a szaporítóanyagot a B. pontban meghatározott kísérőokmánnyal kell ellátni.
B. KÍSÉRŐOKMÁNY
I. Betartandó feltételek
Amikor a tagállamok kísérőokmány kiállítását írják elő:
az okmányt legalább két példányban kell kiállítani (átadó és átvevő);
az okmánynak (átvevő példánya) az átadás helyétől az átvevő telephelyéig kísérnie kell a szállítmányt;
az okmányon fel kell tüntetni a szállítmány egyedi tételeiről szóló, az alábbi II. pontban meghatározott információkat;
az okmányt legalább egy évig meg kell őrizni, és a hivatalos ellenőrző hatóság rendelkezésére kell bocsátani.
II. A közlendő információk felsorolása
1. EK-előírásnak megfelelő
2. Előállító ország
3. Certifikációért vagy ellenőrzésért felelős hatóság és tagállam, vagy betűjelük
4. Sorszám
5. Átadó (cím, regisztrációs szám)
6. Átvevő (cím)
7. Faj
8. A szaporítóanyag típusa(i)
9. Kategória (kategóriák)
10. Fajta (fajták), és adott esetben a klón(ok). A gyökeres szőlőoltványok esetén ezt az alanyra és a nemes komponensre vonatkozóan is fel kell feltüntetni
11. Tételenkénti darabszám
12. Tétel összes darabszáma
13. Szállítás időpontja.
( 1 ) HL L 179., 1999.7.17., 1. o.
( 2 ) HL L 106., 2001.4.17., 1. o.
( 3 ) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
( 4 ) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.
( 5 ) HL L 4., 1993.1.8., 22. o.
( 6 ) HL L 169., 2000.7.10., 1. o.
( 7 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
( 8 ) HL L 55., 1968.3.2., 1. o.