A Norges Høyesterett 2020. március 27-i, tanácsadói vélemény iránti kérelme az EFTA-Bírósághoz a norvég kormány kontra Anniken Jenny Lindberg ügyben

(E-3/20. sz. ügy)

(2020/C 275/02)

A Norges Høyesterett (Norvég Legfelsőbb Bíróság) 2020. március 27-i, a Bíróság Hivatalához 2020. április 14-én beérkezett levelében tanácsadói vélemény iránti kérelmet nyújtott be az EFTA-Bírósághoz a norvég kormány kontra Anniken Jenny Lindberg ügyben, az alábbi kérdéseket illetően:

A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv 21. cikke

Úgy kell-e értelmezni a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv 21. cikkének (1) bekezdését, hogy a fogadó állam minden egyes esetben megkövetelheti a kérelmezőtől, hogy mind az irányelv V. mellékletének 5.3.2. pontjában szereplő, releváns, „előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat”, mind az adott esetben a saját állam által az adott szakma tekintetében a 4. oszlopban feltüntetett külön igazolásokat bemutassa, vagy a „szükség szerint” kifejezés úgy értendő, hogy a fogadó tagállamnak kell meghatároznia, hogy szükség van-e az adott esetben megkövetelni az említett igazolásokat?

Ha a „szükség szerint” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy a fogadó államnak kell meghatároznia, hogy szükség van-e az adott esetben megkövetelni az említett igazolásokat:

Miben áll a jogi értékelés, és melyek a jogilag releváns tényezők annak meghatározása során, hogy „szükség” van-e megkövetelni a felsorolt igazolásokat?

Van-e jelentősége annak, ha egyedül az „előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok” tanúsítják igazoló dokumentumként az irányelv 34. cikkének (2) bekezdésében meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelőnek tekintendő képzés elvégzését, illetve annak, hogy az igazolás, amelyet nem tudnak bemutatni, a végzettség megszerzését követő szakmai tapasztalatra vonatkozik?

Az EGT-megállapodás fő részéből eredő jogok

Köteles-e a fogadó állam megvizsgálni az EGT-megállapodás 28. és 31. cikke értelmében a szakmai képesítések elismerésére irányuló kérelmet, ha nem felel meg a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv 21. cikke vagy 10. cikke szerinti elismerési követelményeknek az a kérelmező, aki egy olyan szakmára vonatkozó képzést végzett el valamely tagállamban, amelyre harmonizált képzési minimumkövetelmények vonatkoznak?

Amennyiben igen:

Miben áll a jogi értékelés, és melyek a jogilag releváns tényezők annak meghatározása során, hogy e kérelmezőt megilletik-e további jogok az EGT-megállapodás 28. cikke vagy 31. cikke értelmében?

Milyen jelentősége van annak, ha egy kérelmező nem rendelkezik a saját állam által a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv V. melléklete 5.3.2. pontjának 4. oszlopában felsorolt, a végzettség megszerzését követő szakmai tapasztalatra vonatkozó igazolással, amennyiben a fogadó állam nem ír elő a fogadó államban képzett kérelmezők esetében a végzettség megszerzését követő szakmai tapasztalatot, és a kérelmező által elvégzett képzés egyenértékűnek minősül a fogadó államban nyújtott képzéssel?

Köteles-e a fogadó állam a kérelmezőnek teljeskörű jogokat biztosítani akkor, ha azok az okiratok, amelyeket a kérelmező az előírt képesítés megszerzésének tanúsítására be tud mutatni, a kérelmező saját államában nem biztosítják számára a megfelelő szakmai jogokat?