MELLÉKLET

Iránymutatás a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott állami támogatás EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével való összeegyeztethetőségének elemzéséről  (1)

TARTALOMJEGYZÉK

1.

Bevezetés

2.

Alkalmazási kör

3.

Támogathatósági kritériumok

3.1.

A projekt fogalommeghatározása

3.2.

Közös európai érdek

3.2.1.

Általános kumulatív kritériumok

3.2.2.

Általános kedvező indikátorok

3.2.3.

Különleges kritériumok

3.3.

A projekt fontossága

4.

Összeegyeztethetőségi kritériumok

4.1.

A támogatás szükségessége és arányossága

4.2.

A verseny indokolatlan torzulásainak megelőzése és a mérlegelési teszt

4.3.

Átláthatóság

5.

Záró rendelkezések

5.1.

Bejelentési kötelezettség

5.2.

Utólagos értékelés és beszámolók

5.3.

Hatálybalépés, érvényesség és felülvizsgálat

Elszámolható költségek

1.   Bevezetés

1.

Az iránymutatás ezen fejezete útmutatásul szolgál a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek állami finanszírozásának állami támogatási szabályokkal összhangban történő értékeléséhez.

2.

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek az Európai Gazdasági Térség (EGT) ipara és gazdasága szempontjából igen jelentős mértékben járulhatnak hozzá a gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és a versenyképességhez, mivel kedvező továbbgyűrűző hatásuk a belső piacot és a társadalmat is érintik.

3.

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek EGT-szinten vonnak be tudást, szakértelmet, pénzügyi forrásokat és gazdasági szereplőket, hogy megoldást kínáljanak a másként nem orvosolható, ám jelentős mértékű piaci és rendszerszintű hiányosságokra és társadalmi kihívásokra. E projekteket úgy alakították ki, hogy a szélesebb értelemben vett köz- és magánszféra együttesen vállalkozzon olyan nagyszabású projektekre, amelyek az EGT és a szerződő felek polgárai számára jelentős előnyöket biztosítanak.

4.

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek valamennyi közös európai célkitűzéssel bíró szakpolitika és fellépés számára lényegesek lehetnek, különösen az Európa 2020 stratégiában (2) megfogalmazott célok, a kiemelt uniós kezdeményezések, valamint a gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságú területek, köztük a kulcsfontosságú alaptechnológiák (3) összefüggésében.

5.

Az állami támogatások korszerűsítésére irányuló kezdeményezés (4) (a továbbiakban: SAM) az Európa 2020 stratégia prioritásainak megfelelően arra szólít fel, hogy az állami támogatások közös európai érdekeket képviselő célkitűzésekre irányuljanak annak érdekében, hogy megoldást kínáljanak a növekedés és a foglalkoztatás elősegítését, továbbá az integrált, dinamikus és versenyképes belső piac kialakulását hátráltató piaci és egyéb jelentős rendszerszintű hiányosságokra. A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek kialakítása a hatóságok részéről nagyarányú részvételt tesz szükségessé, melynek hiányában maga a piac nem finanszírozna ilyen jellegű projekteket. Abban az esetben, ha az ilyen projektek közfinanszírozása állami támogatásnak minősül, e közlemény állapítja meg az alkalmazandó szabályokat, biztosítva, hogy a belső piacon továbbra is egyenlő versenyfeltételek érvényesüljenek.

6.

Az állami támogatások korszerűsítésére irányuló kezdeményezés az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel és az említett kezdeményezés céljaival kialakítandó összhang érdekében kedvező alkalom a meglévő iránymutatások egyetlen dokumentumban történő aktualizálására és konszolidációjára, továbbá olyan területekre történő kiterjesztésére, ahol iránymutatás alkalmazása célszerű lehet. Ez az iránymutatás ennélfogva a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekre vonatkozó meglévő rendelkezések helyébe lép. Ekképpen az iránymutatás külön e célt szolgáló, interdiszciplináris iránymutatást bocsát a szerződő felek rendelkezésére, melynek célja, hogy ösztönözze a közös európai érdekeket szolgáló fontos, együttműködésen alapuló projektek kialakítását.

7.

Az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek tekinthető valamely, közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására nyújtott támogatás. Ennek megfelelően az iránymutatás eligazítást nyújt azokra a kritériumokra vonatkozóan, melyeket az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott állami támogatás értékelésére alkalmaz. Az alkalmazási kör meghatározását követően az iránymutatás megállapítja azokat a kritériumokat, amelyeket a Hatóság az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a szóban forgó projektek jellegének és jelentőségének értékeléséhez alkalmaz. Ezt követően a dokumentum kifejti, hogy az állami támogatási szabályok keretében a Hatóság miként értékeli a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek állami finanszírozásának összeegyeztethetőségét.

8.

Az iránymutatás nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott valamely támogatás az egyéb rendelkezések – nevezetesen az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja és az érintett rendelkezések végrehajtási szabályai – alapján is az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek minősül. Az állami támogatások keretrendszerét korszerűsítették, hogy a szerződő feleknek szélesebb körű lehetőségeket kínáljon az olyan fontos projektek támogatására, amelyek a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés előmozdítása érdekében különböző területeken célozzák a piaci hiányosságok megszüntetését és a kohéziós kihívások kezelését. Ugyanakkor az említett rendelkezések adott esetben nem kínálnak teljes körű megoldásokat a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek relevanciája, sajátosságai és jellemzői tekintetében, mivel esetükben olyan célzott támogathatósági, összeegyeztethetőségi és eljárási rendelkezésekre lehet szükség, melyeket ezen iránymutatás állapít meg.

2.   Alkalmazási kör

9.

Ezen iránymutatás valamennyi gazdasági ágazatban alkalmazandó a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek tekintetében.

10.

Ez az iránymutatás nem alkalmazandó: a) a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott támogatásra vonatkozó iránymutatás (5) vagy az ezt követő bármely más iránymutatás, illetve az azt módosító vagy annak helyébe lépő rendelkezések értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozások támogatására irányuló intézkedések tekintetében; b) olyan vállalkozás támogatására irányuló intézkedések tekintetében, amellyel szemben valamely támogatás visszafizettetésére kötelező olyan hatósági határozat van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetetlennek nyilvánította; c) olyan támogatási intézkedések tekintetében, amelyek maguk az intézkedések, a hozzájuk kapcsolt feltételek, vagy finanszírozási módszerük révén szükségképpen az EGT-jog (6) megsértésével járnak, különösen: — olyan támogatási intézkedések, amelyek esetében a támogatás nyújtása ahhoz a feltételhez kötött, hogy a kedvezményezett központi székhelye az adott szerződő fél területén legyen, vagy túlnyomórészt annak a szerződő félnek a területén telepedjen le, — olyan támogatási intézkedések, amelyek esetében a támogatás nyújtása ahhoz a feltételhez kötött, hogy a kedvezményezett belföldön előállított termékeket, illetve belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe, — olyan támogatási intézkedések, amelyek korlátozzák a kedvezményezett azon lehetőségét, hogy a kutatás, fejlesztés és innováció eredményeit más szerződő felek területén hasznosítsák.

3.   Támogathatósági kritériumok

11.

Annak meghatározására, hogy egy projekt az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozik-e, a következő kritériumok alkalmazandók:

3.1.   A projekt fogalommeghatározása

12.

A támogatási javaslat olyan önálló projektre vonatkozik, amelynek egyértelműen meghatározottak a célkitűzései, valamint a végrehajtási feltételei, beleértve annak résztvevőit és finanszírozását is (7).

13.

A Hatóság „integrált projekteket”, azaz közös struktúrára épülő, egyazon célkitűzéssel bíró és koherens rendszerszintű megközelítés jellemezte önálló projekteket, terveket vagy programokat is támogathatónak minősíthet. Az integrált projektek egyedi alkotóelemei kapcsolódhatnak az ellátási lánc eltérő szintjeihez, azonban ki kell egészíteniük egymást, és szükségesnek kell bizonyulniuk a jelentős európai célkitűzés megvalósításához (8).

3.2.   Közös európai érdek

3.2.1.   Általános kumulatív kritériumok

14.

A projektnek konkrét, egyértelmű és azonosítható módon kell hozzájárulnia egy vagy több közös európai célkitűzéshez, és társadalmi kihívásokra adott válaszok vagy EGT-szintű értékteremtés révén jelentős hatást kell gyakorolnia az EGT versenyképességére és a fenntartható növekedésre.

15.

A projektnek lényegesen hozzá kell járulnia a közös európai célkitűzések megvalósításához, például az Európa 2020 stratégia, az Európai Kutatási Térség, a kulcsfontosságú alaptechnológiák európai stratégiája (9), az európai energiastratégia (10), az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló kerete (11), az európai energiabiztonsági stratégia (12), az európai elektronikai stratégia, a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok, valamint az olyan kiemelt uniós kezdeményezések, mint az Innovatív Unió (13), az európai digitális menetrend (14), az Erőforrás-hatékony Európa (15), vagy az integrált iparpolitika a globalizáció korában (16) alapvető fontosságú elemeként.

16.

A projektet rendszerint több szerződő fél (17) részvételével kell megvalósítani, és előnyeinek nem csupán a finanszírozó tagállamokban, hanem az EGT jelentős részében jelentkezniük kell. A projektből származó előnyöket egyértelműen, konkrét és azonosítható módon kell meghatározni (18).

17.

A projektből származó előnyök nem korlátozódhatnak az érintett vállalkozásokra vagy ágazatra: az eredményeknek egyértelműen, konkrét és azonosítható módon meghatározott kedvező továbbgyűrűző hatásaik (köztük az értéklánc különböző szintjeire, illetve a beszerzési és az értékesítési piacokra gyakorolt szisztémás hatások, vagy az egyéb ágazatokban jelentkező alternatív felhasználás vagy modális váltás) révén az európai gazdaság, illetve társadalom szélesebb körében, fokozott alkalmazhatósággal kell hasznosulniuk.

18.

A projekthez a kedvezményezettnek társfinanszírozást kell nyújtania.

19.

A projektnek tiszteletben kell tartania a környezeti szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetésének elvét, melyre az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve is felszólít (19).

3.2.2.   Általános kedvező indikátorok

20.

A 3.2.1. szakaszban ismertetett kumulatív kritériumokon felül a Hatóság kedvezőbb elbánást biztosít a következő körülmények fennállása esetén: a) típusát, célkitűzését és finanszírozási igényét tekintve a projekt kialakítása lehetővé teszi, hogy valamennyi érdeklődő szerződő fél részt vegyen benne; b) a projektet az Európai Bizottság vagy az Európai Bizottság által felhatalmazott más szerv – köztük az Európai Beruházási Bank – bevonásával alakítják ki; c) a projektet az Európai Bizottság vagy az Európai Bizottság által felhatalmazott más szerv bevonásával választják ki, feltéve, hogy e szerv e célból végrehajtó struktúraként lép fel; d) a projekt irányítási struktúráját az Európai Bizottság vagy az Európai Bizottság által felhatalmazott más szerv, valamint több szerződő fél bevonásával alakítják ki; e) a projektet jelentős mértékű együttműködés jellemzi a partnerek számát, a különböző ágazatokat képviselő szervezetek bevonását, illetve eltérő méretű vállalkozások bevonását illetően; f) a projekt EFTA vagy európai uniós társfinanszírozásban részesül (20).

3.2.3.   Különleges kritériumok

21.

A K+F+I projekteknek nagy horderejű innovációt kell képviselniük, vagy a K+F+I tekintetében lényeges hozzáadott értéket kell biztosítaniuk az érintett ágazat tudományos és technikai állásának fényében.

22.

Az ipari hasznosítást magukban foglaló projekteknek jelentős kutatási vagy innovációs tevékenység, illetve alapvetően innovatív termelési eljárás alkalmazásával kell új termék vagy szolgáltatás kifejlesztését lehetővé tenniük. A meglévő termelőberendezések innovatív vetületet nélkülöző rendszeres korszerűsítése és meglévő termékek továbbfejlesztése nem minősül közös európai érdeket szolgáló fontos projektnek.

23.

A környezetvédelmi, energiaügyi és közlekedési projekteknek kiemelt jelentőséggel kell bírniuk az Unió környezetvédelmi, az energiaellátás biztonságát is magában foglaló energia- illetve közlekedési stratégiája szempontjából, vagy jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a belső piachoz, többek között, de nem kizárólag az említett ágazatok bevonásával.

3.3.   A projekt fontossága

24.

Egy projekt akkor minősül közös európai érdeket szolgáló fontos projektnek, ha mennyiségi vagy minőségi szempontból jelentős. Kifejezetten nagy méretűnek kell lennie vagy széles alkalmazási körrel kell rendelkeznie, és/vagy igen figyelemreméltó technológiai vagy pénzügyi kockázattal kell bírnia.

4.   Összeegyeztethetőségi kritériumok

25.

A közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására nyújtott támogatásnak az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében vett, az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével való összeegyeztethetőségének értékelésekor a Hatóság a következő kritériumokat veszi figyelembe (21).

26.

A Hatóság az alábbiakban meghatározottak szerint mérlegelési teszttel értékeli, hogy a várható kedvező hatások felülmúlják-e a lehetséges kedvezőtlen hatásokat.

27.

Figyelembe véve a projekt jellegét, a Hatóság megállapíthatja, hogy a piaci és egyéb jelentős rendszerszintű hiányosságok megléte, valamint a közös európai érdekhez nyújtott hozzájárulás teljesül, amennyiben a projekt megfelel a fenti 3. szakaszban előírt támogathatósági kritériumoknak.

4.1.   A támogatás szükségessége és arányossága

28.

A támogatás nem fordítható valamely projekt azon költségeinek támogatására, amelyek a vállalkozásnál amúgy is felmerültek volna, és nem kompenzálhatja valamely gazdasági tevékenység szokásos üzleti kockázatát. A támogatás hiányában a projekt nem valósítható meg, vagy kisebb méretben, illetve alkalmazási körrel valósítható meg, vagy más módon, a várható előnyök jelentős korlátozása mellett valósítható meg (22). A támogatás csak akkor tekinthető arányosnak, ha kevesebb támogatással nem lehetne elérni ugyanazt az eredményt.

29.

A szerződő félnek a Hatóság rendelkezésére kell bocsátania a támogatott projekttel kapcsolatos megfelelő információkat, és egy átfogó ellentétes forgatókönyvet, amely felméri azt a helyzetet, amelyben egyetlen szerződő fél sem nyújt támogatást. Az ellentétes forgatókönyv bemutathatja az alternatív projekt hiányát, vagy egy egyértelműen meghatározott és kellően kiszámítható, a kedvezményezett által belső döntéshozatala folyamán fontolóra vett alternatív projektet, vagy olyan alternatív projekthez is kapcsolódhat, melyet részben vagy egészében az EGT-n kívül valósítanak meg.

30.

Alternatív projekt hiányában a Hatóság ellenőrzi, hogy a támogatási összeg ne haladja meg a támogatott projekt kellő jövedelmezőségéhez minimálisan szükséges mértéket, például azzal, hogy lehetővé teszi olyan belső megtérülési ráta elérését, amely összhangban áll az ágazat- vagy vállalatspecifikus küszöbértékkel vagy elvárható megtérülési szinttel. E célból használhatók továbbá olyan normál megtérülési ráták, amelyekre a kedvezményezett más, hasonló típusú beruházási projektek esetében tart igényt, a vállalkozás teljes tőkeköltsége, vagy az érintett ágazatban általában tapasztalt megtérülések is. Valamennyi várható releváns költséget és hasznot számításba kell venni a projekt teljes élettartama alatt.

31.

A támogatás maximális szintjét az elszámolható költségekhez viszonyítva megállapított likviditási rés határozza meg. Amennyiben azt a likviditási rés elemzése indokolja, a támogatási intenzitás elérheti az elszámolható költségek 100 %-át. A likviditási rés a beruházás élettartama során előforduló pozitív és negatív, egy megfelelő diszkonttényező alapján jelenértékre diszkontált pénzforgalom különbözete, amely tükrözi a projekt kedvezményezett általi, a felmerült kockázatokat figyelembe vevő megvalósításához szükséges megtérülési rátát. Az elszámolható költségeket a függelék (23) állapítja meg.

32.

Amennyiben – például belső vállalati dokumentumokkal – kimutatható, hogy a támogatás kedvezményezettjének egy támogatott projekt, illetve egy támogatásban nem részesülő alternatív projekt megvalósítása között kell választania, a Hatóság összehasonlítja a beruházás várható nettó jelenértékét a támogatott projekten és az alternatív projekten belül, tekintetbe véve a különböző üzleti forgatókönyvek bekövetkeztének valószínűségét.

33.

Elemzése során a Hatóság a következő tényezőket veszi figyelembe: a) a várt változás pontos meghatározása : a szerződő félnek pontosítania kell, hogy az állami támogatás eredményeképpen milyen magatartásbeli változás várható, azaz számítani lehet-e új projekt elindítására, vagy valamely projekt méretének, alkalmazási körének vagy ütemének növekedésére. A magatartásban bekövetkezett változást annak összevetésével kell meghatározni, hogy támogatással, illetve támogatás hiányában milyen eredménnyel és szinten valósulna meg a célzott tevékenység. A két forgatókönyv eltérése mutatja a támogatási intézkedés hatását és az abból következő ösztönző hatást, b) a nyereségesség szintje : ha a projekt önmagában nem lenne kellően jövedelmező ahhoz, hogy egy magánvállalkozás megvalósítsa, ám a társadalom számára jelentős előnyökkel bírna, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a támogatás ösztönző hatással bír.

34.

A nemzetközi kereskedelem tényleges vagy lehetséges közvetlen vagy közvetett torzulásainak kiküszöbölése érdekében a Hatóság számításba veheti azt a tényt, hogy EGT-n kívüli versenytársak hasonló projektekhez – közvetlenül vagy közvetve – azonos intenzitású támogatást kaptak (az elmúlt három évben), illetve kapnak a jövőben. Mindazonáltal amikor valószínűsíthető, hogy a nemzetközi kereskedelem torzulásai több mint három év elteltével jelentkeznek – tekintettel a szóban forgó ágazat sajátos jellegére –, a referencia-időszakot ennek megfelelően meg lehet hosszabbítani. Az érintett szerződő fél lehetőség szerint elegendő információt szolgáltat a Hatóságnak a helyzet megfelelő értékeléséhez, különösen a harmadik országbeli versenytárs versenyelőnyének szükséges figyelembevételéhez. Ha a Hatóságnak nem állnak rendelkezésére a megítélt vagy javasolt támogatásra vonatkozó tények, akkor határozatát a körülményektől függő tényekre is alapozhatja.

35.

A bizonyítékokat a Hatóság vizsgálati jogkörével élve is összegyűjtheti (24).

36.

A támogatási eszközt azon piaci és egyéb jelentős rendszerszintű hiányosságokra tekintettel kell kiválasztani, amelyek felszámolására a támogatás törekszik. Például amikor pénzügyi forráshiány jelenti a mögöttes problémát, a szerződő feleknek általában likviditási támogatás – például hitel vagy garancia – formájában kell támogatáshoz folyamodniuk (25). Amennyiben a vállalkozás köteles vállalni egy bizonyos mértékű kockázatmegosztást is, általában a visszafizetendő előleg jelenti az előnyben részesítendő támogatási eszközt. A visszafizetendő támogatási eszközöket általában kedvező indikátornak tekintik.

37.

Az energiabiztonsággal és az energiahatékonysággal kapcsolatos célkitűzéseket az elemzések során adott esetben figyelembe kell venni.

38.

A Hatóság kedvezőbb elbírálásban részesíti azokat a projekteket, amelyekhez a kedvezményezettek vagy független befektetők jelentős hozzájárulást nyújtanak. A tárgyi eszközökhöz és immateriális javakhoz, valamint földterülethez nyújtott hozzájárulásokat piaci áron számolják el.

39.

A kedvezményezettek versenyszerű, átlátható és megkülönböztetésmentes pályázati eljárás útján történő kiválasztását kedvező indikátornak tekintik.

4.2.   A verseny indokolatlan torzulásainak megelőzése és a mérlegelési teszt

40.

A szerződő félnek bizonyítékkal kell alátámasztania, hogy a javasolt támogatási intézkedés megfelelő szakpolitikai eszközként szolgál a projekt célkitűzésének megvalósításához. Nem tekinthető megfelelőnek a támogatási intézkedés, amennyiben ugyanaz az eredmény elérhető más, kevésbé torzító szakpolitikai eszközökkel vagy támogatási eszközökkel.

41.

A támogatás összeegyeztethetősége érdekében a támogatási intézkedésnek a verseny és a szerződő felek közötti kereskedelem torzulása tekintetében jelentkező negatív hatásait korlátozni kell, és azokat meg kell haladniuk a közös európai érdeket szolgáló célkitűzés megvalósítása terén jelentkező kedvező hatásoknak.

42.

A támogatási intézkedés negatív hatásainak értékelésekor a Hatóság a verseny torzulásainak elemzését a többletkapacitás kockázata mellett arra a várható hatásra összpontosítja, amelyet a támogatás az érintett termékpiacokon – köztük a beszerzési és az értékesítési piacokon – a vállalkozások közötti versenyre gyakorol.

43.

A Hatóság értékeli a piac lezárása és az erőfölény kockázatát, különösen a kutatási eredmények hiánya vagy korlátozott terjesztése esetén. Az infrastruktúra létesítését magukban foglaló projekteknek (26) gondoskodniuk kell az infrastruktúrához való nyílt és megkülönböztetésmentes hozzáférésről, csakúgy mint a megkülönböztetésmentes díjszabásról (27).

44.

A Hatóság értékeli a kereskedelemre gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásokat, köztük a szerződő felek közötti támogatási versenyt, mely különösen felerősödhet egy adott helyszín kiválasztása kapcsán.

4.3.   Átláthatóság

45.

A szerződő feleknek gondoskodniuk kell a következő információk átfogó állami támogatási weboldalon való közzétételéről nemzeti vagy regionális szinten: a) a támogatási intézkedés szövege és végrehajtási rendelkezései, vagy az ezekre mutató internetes hivatkozás, b) a támogatást nyújtó hatóság vagy hatóságok megnevezése, c) az egyedi kedvezményezett megnevezése, az egyes kedvezményezetteknek nyújtott támogatás formája és összege, a támogatás nyújtásának időpontja, a vállalkozás típusa (kkv/nagyvállalkozás); a kedvezményezett székhelye szerinti régió (NUTS II szinten); valamint az elsődleges gazdasági ágazat, amelyben a vállalkozás a tevékenységét folytatja (NACE-csoport szintjén) (28).

46.

Ettől a követelménytől el lehet tekinteni az 500 000 EUR összegűnél alacsonyabb egyedi támogatások nyújtása esetén. Ezeket az információkat a támogatás odaítéléséről szóló határozat meghozatalát követően közzé kell tenni, legalább 10 évig meg kell őrizni, és korlátozás nélkül elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára (29). A szerződő felek nem kötelesek 2016. július 1-je előtt közölni a fenti információkat.

5.   Záró rendelkezések

5.1.   Bejelentési kötelezettség

47.

Az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerint a szerződő feleknek előzetesen tájékoztatniuk kell a Hatóságot az állami támogatás nyújtására és módosítására irányuló szándékról, beleértve a közös európai érdeket szolgáló fontos projektnek nyújtandó támogatást.

48.

Az egyazon közös európai érdeket szolgáló fontos projektben részt vevő szerződő felek felkérést kapnak, hogy lehetőség szerint közös bejelentést nyújtsanak be a Hatóságnak.

5.2.   Utólagos értékelés és beszámolók

49.

A projekt kivitelezése során rendszeresen beszámolót kell készíteni. Adott esetben a Hatóság utólagos értékelés elvégzését kérheti.

5.3.   Hatálybalépés, érvényesség és felülvizsgálat

50.

Az iránymutatás az elfogadása napjától 2020. december 31-ig alkalmazandó.

51.

A Hatóság az ezen iránymutatásban megállapított alapelveket minden olyan bejelentett támogatási projekt esetében alkalmazza, amely tekintetében határozathozatalra kérik fel az iránymutatásnak a Hatóság honlapján való közzétételét követően, akkor is, ha a projekteket még a közzétételt megelőzően jelentették be.

52.

Az állami támogatásról szóló iránymutatás (30) II. részének a jogellenes állami támogatás értékelésére alkalmazandó szabályokról szóló fejezetével összhangban a Hatóság a be nem jelentett támogatások esetén ezen iránymutatást alkalmazza akkor, ha a támogatást annak hatálybalépését követően nyújtották, és a támogatás odaítélésekor hatályban lévő szabályokat alkalmazza a támogatás odaítélésének minden más esetére.

53.

A Hatóság ezen iránymutatást bármikor módosíthatja, amennyiben ez a versenypolitikával összefüggő okok, vagy más szakpolitikák, nemzetközi kötelezettségek, illetve piaci fejlemények figyelembevétele miatt, vagy más indokolt esetben szükségessé válik.

---

(1)  Az iránymutatás megfelel az európai közérdeket képviselő jelentős projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének elemzési kritériumairól szóló, 2014. június 20-án közzétett európai bizottsági közleménynek (HL C 188., 2014.6.20., 4. o.).

(2)  A Bizottság közleménye: „EURÓPA 2020 – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája”, COM(2010) 2020 végleges, 2010. március 3.

(3)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A kulcsfontosságú alaptechnológiák európai stratégiája – híd a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, COM(2012) 341 final, 2012. június 26.

(4)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítése”, COM(2012) 209 final, 2012. május 8.

(5)  A 321/14/COL határozattal (HL L 271., 2015.10.16., 35. o. és 62. EGT-kiegészítés, 2015.10.15., 1. o.) elfogadott, a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás. Az említett iránymutatás 23. pontjában foglaltak szerint létének fenyegetettsége miatt a nehéz helyzetben lévő vállalkozás nem tekinthető megfelelő eszköznek az egyéb közérdekű politikai célkitűzések elősegítésében mindaddig, amíg életképessége nem biztosítható.

(6)  Lásd pl. a C-156/98. sz. Németország kontra Bizottság ügyet, EU:C:2000:467., 78. pont, és a C-333/07. sz., Régie Networks kontra Rhône-Alpes Bourgogne ügyet, EU:C:2008:764., 94–116. pont.

(7)  Kutatás és fejlesztés esetében, amennyiben két vagy több projekt nem választható el egyértelműen egymástól és különösen amikor a technológiai siker valószínűsége az érintett projektek tekintetében nem független egymástól, azok egyetlen projektnek tekintendők. Az olyan projekteknek nyújtott támogatást, amely révén a projekt Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli helyszíne változik, ám jellege, mérete és alkalmazási köre nem módosul, nem tekintik összeegyeztethetőnek.

(8)  A továbbiakban az önálló projektekre és az integrált projektekre egyaránt „projekt”-ként történik hivatkozás.

(9)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A kulcsfontosságú alaptechnológiák európai stratégiája – híd a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, COM(2012) 341 final, 2012. június 26.

(10)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Energia 2020: A versenyképes, fenntartható és biztonságos energiaellátás és -felhasználás stratégiája, COM(2010) 639 végleges, 2010. november 10.

(11)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra (COM(2014) 15 final), 2014. január 22.

(12)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Európai energiabiztonsági stratégia, COM(2014) 330 final, 2014. május 28.

(13)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió, COM(2010) 546 végleges, 2010. október 6.

(14)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai digitális menetrend, COM(2010) 245 végleges, 2010. augusztus 26., az EGT Parlamenti Vegyes Bizottságának 2011. október 26-i 37. ülésén kiadott állásfoglalásban elismertek szerint.

(15)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Erőforrás-hatékony Európa – Az Európa 2020 stratégia keretébe illeszkedő kiemelt kezdeményezés, COM(2011) 21 végleges, 2011. január 26.

(16)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Integrált iparpolitika a globalizáció korában: A versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása, COM(2010) 614 végleges, 2010. október 28.

(17)  Fizikai összeköttetésben lévő, határokon átnyúló hálózat részeként vagy a határokon átnyúló forgalomirányítást, illetve interoperabilitást lehetővé tévő szerepükből adódóan kivételt képeznek az alapvetően nemzetközi jelentőségű összekapcsolt kutatási infrastruktúrák és TEN-T projektek.

(18)  Önmagában az a tény, hogy a projekt megvalósításában különböző országok vállalkozásai vesznek részt, vagy valamely kutatási infrastruktúrát egymást követően olyan vállalkozások vesznek igénybe, melyeket különböző EGT-tagállamokban jegyeztek be, nem elegendő a közös európai érdeket szolgáló fontos projekt minősítéshez. A Bíróság kimondta, hogy egy projekt akkor tekinthető közös európai érdeket szolgáló fontos projektnek, ha nemzetközi európai program részeként több EGT-tagállam kormánya együttesen támogatja, vagy több EGT-tagállam valamely közös kockázat elleni együttes fellépése nyomán jön létre. A C-62/87. és 72/87. sz. Exécutif regional wallon és SA Glaverbel kontra Bizottság egyesített ügyek, EU:C:1988:132., 22–23. pont.

(19)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve, COM(2011) 571 végleges, 2011. szeptember 20.

(20)  Az EGT vagy az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai és más szervei által központilag kezelt olyan EFTA vagy európai uniós finanszírozás, amely sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik a szerződő felek ellenőrzése alá, nem minősül állami támogatásnak.

(21)  Az ítélkezési gyakorlat szerint a Hatóság mérlegelési jogkörrel rendelkezik a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek összeegyeztethetőségének értékelése terén. A C-62/87. és 72/87. sz. Exécutif regional wallon és SA Glaverbel kontra Bizottság egyesített ügy, EBHT 1988., 1573. o., 21. pont.

(22)  A támogatási kérelemnek meg kell előznie a munkák kezdetét, amely a beruházással kapcsolatos építési munkálatok megkezdése, a berendezések megrendelésére vonatkozó első kötelezettségvállalás vagy a beruházást visszafordíthatatlanná tevő egyéb kötelezettségvállalás közül az, amelyikre előbb kerül sor. Nem tekintendők a munkák kezdetének a földterület vásárlása vagy az olyan előkészítő munkálatok, mint az engedélyek beszerzése és az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése.

(23)  Integrált projekt esetében az elszámolható költségeket az egyes projektek szintjén kell részletezni.

(24)  Lásd az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. július 22-i 734/2013/EU tanácsi rendelet 1. cikkének (3) bekezdését (HL L 204., 2013.7.31., 15. o.). Az iránymutatás elfogadása idején a 734/2013/EU rendelet az EGT-megállapodásba való belefoglalás vizsgálatának tárgyát képezte. A 659/1999/EK rendeletet a 164/2001 vegyes bizottsági határozat foglalta bele az EGT-megállapodásba (HL L 65., 2002.3.7., 46. o. és a 13. sz. EGT-kiegészítés, 2002.3.7., 26. o.).

(25)  A garancia formájában nyújtott támogatásnak korlátozott időtartamra kell szólnia, a kölcsönként nyújtott támogatások esetében pedig visszafizetési határidőket kell előírni.

(26)  A kísérleti gyártósorok nem tekintendők infrastruktúrának.

(27)  Energetikai infrastruktúrát magában foglaló projekt esetében a projekt a belső piacra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően díjtétel- és hozzáférési szabályozás, valamint szétválasztási követelmények alá esik.

(28)  Kellően indokolt esetben és a Hatóság beleegyezésével az üzleti titok és más bizalmas információk kivételével (a Hatóság közleménye az állami támogatásokra vonatkozó határozatokkal kapcsolatos szakmai titoktartásról, 15/04/COL sz. határozat (HL L 154., 2006.6.8., 27. o. és 29. sz. EGT-kiegészítés, 2006.6.8., 1. o.).

(29)  Ezeket az információkat a támogatás odaítélésétől számított 6 hónapon belül kell közzétenni. Jogellenes támogatások esetén a szerződő feleknek a Hatóság határozatának dátumától számított legalább 6 hónapon belül gondoskodniuk kell ezen információ utólagos közzétételéről. Az információt olyan formátumban kell hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az adatok keresését, kinyerését és az interneten való egyszerű közzétételét. Erre például a CSV vagy az XML formátum alkalmas.

(30)  154/07/COL sz. határozat (HL L 73., 2009.3.19., 23. o. és 15. sz. EGT-kiegészítés, 2009.3.19., 1. o.).