10.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/69

(1)

A Hatósággal folytatott egyeztetést követően a norvég hatóságok 2012. május 2-án kelt levelükben – a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése (1) alapján – bejelentették az észak-norvégiai charter alap támogatási programot.

(2)

2012. június 27-én kelt levelében (2) a Hatóság tájékoztatta a norvég hatóságokat, hogy az észak-norvégiai charter alap támogatási program keretében tervezett támogatásnyújtás vonatkozásában a 3. jegyzőkönyv I. rész 1. cikkének (2) bekezdése, valamint II. része 6. cikkének (1) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról határozott.

(3)

Az eljárás megindításáról szóló 246/12/COL hatósági határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak EGT-kiegészítésében közzétették. (3)

(4)

A 246/12/COL határozathoz fűzött észrevételeiket a norvég hatóságok 2012. augusztus 27-én kelt levelükben ismertették. (4)

(5)

A Hatósághoz nyolc érdekelt harmadik fél nyújtott be észrevételt a 246/12/COL határozattal kapcsolatban. (5)

(6)

A harmadik felek észrevételeiről a norvég hatóságok 2012. november 15-én (6) és 2013. április 23-án (7) kelt leveleikben fejtették ki álláspontjukat.

(7)

Az intézkedés charter alap támogatási programot (a továbbiakban: charter alap, illetve támogatási program) hoz létre, amely három észak-norvégiai megyébe – Nordlandba, Tromsba és Finnmarkba (a továbbiakban: a megyék) – közlekedő légi charterjáratokat (8) üzemeltető utazásszervezőknek nyújt támogatást. A non-profit vállalkozásként működő charter alap a támogatásnyújtás eszközeként fog szolgálni. A charter alap tőkéjét a három megyétől származó forrásokból biztosítják.

(8)

A támogatási program bármely észak-norvégiai repülőtérre közlekedő charterjáratra kiterjed. A norvég hatóságok jelezték, hogy ezek a járatok várakozásaik szerint kizárólag nagy légi járműveket (9) érintenek, mert általában csak ezek alkalmasak charterfuvarozásra. (10) Észak-Norvégiában valamennyi repülőtér többletkapacitással rendelkezik.

(9)

A támogatásra a jogosult járatok kapcsán az utazásszervezőnél felmerült teljes charterköltség 25 %-áig terjedő kifizetés formájában kerül sor, és kizárólag az ilyen jellegű költségek fedezésére szolgál. (11)

(10)

A norvég hatóságok azzal számolnak, hogy a charter alap révén 16 chartersorozat (12) kezdi meg működését, és az első évben chartersorozatonként hét, összesen tehát 112 járatpár fog közlekedni. A „legrosszabb forgatókönyv” 60 %-os kihasználtság (13) mellett valósul meg, mivel ennél az értéknél a legmagasabb a támogatási intenzitás. (14) 60 %-os átlagos kihasználtsággal számolva a charter alapból nyújtott éves támogatás összege hozzávetőleg 8 400 000 NOK-ra tehető. (15)

(11)

A támogatási program a norvég hatóságok koherens regionális fejlesztési stratégiájának részét képezi. Norvégia sarkköri politikájának egyik kulcsfontosságú szakpolitikai célkitűzése, hogy „külföldi partnerekkel és az érintett őslakos csoportokkal együttműködve, regionális és országos szintű erőfeszítések keretében az ország egészében megerősítsék a foglalkoztatás alapjait, az érték- és jólétteremtést.” (16). Az Észak-Norvégiára vonatkozó szakpolitika kiemelten foglalkozik a turizmussal, hogy a turisztikai ágazaton belüli munkahelyteremtéssel megfékezzék az elnéptelenedést. A charter alapot a norvég kormány turizmus stratégiája is megemlíti. (17) Nordland, Troms és Finnmark megyék regionális hatóságai a térség elnéptelenedésének megakadályozása érdekében különös hangsúlyt fektetnek a turizmusra. (18)

(12)

A charter alap a legnagyobb valószínűséggel a három megye tulajdonában álló társaságként fog működni. A charter alap igazgatótanácsa jelöli ki a testületet, amely a meghatározott kritériumok teljesülése esetén jóváhagyja a támogatási programhoz benyújtott támogatás iránti kérelmeket.

(13)

A charter alap célja, hogy az észak-norvégiai repülőterek kihasználtságának növelésével hozzájáruljon a régió gazdasági fejlődéséhez. A támogatási intézkedés arra irányul, hogy mérsékelje az Észak-Norvégiába közlekedő charterjáratok (vagyis nem menetrend szerinti járatok) üzemeltetésével járó gazdasági kockázatokat.

(14)

A megyék alacsony, 4,2 fő/km2 átlagos népsűrűségű területek, így tehát beletartoznak a Hatóság regionális támogatásokról szóló iránymutatásában (19) szereplő „legkevésbé lakott régiók” meghatározásába. A megyékre ráadásul a népesség csökkenése jellemző.

(15)

A múltban üzemeltettek néhány, Észak-Norvégiába irányuló charterútvonalat, ezek azonban nem voltak sikeresek. (20) Ennek hátterében a légi charterekre vonatkozó lemondási feltételek is állhatnak. Késői szakaszban a lemondás ugyanis jelentős költséggel jár. A charterjárat lemondásának határideje hónapokkal megelőzi a chartersorozat üzemeltetésének időpontját. Ha eddig az adott határidőig csak kevés jegyet értékesítettek, akkor gyakran előfordul, hogy lemondják a chartersorozatot. Ellenkező esetben ugyanis az utazásszervezőnek számolnia kell azzal, hogy ki kell fizetnie a lemondási díjat, vagy ő viseli a nem értékesített ülőhelyekből adódó veszteséget. A turisztikai ágazat meggyőződése, hogy amennyiben csökkenne ennek kockázata, akkor több járat indítására kerülne sor. Ezek a járatok akár még nyereségesek is lehetnek. Az utazásszervezők azonban úgy tűnik, hogy a nem értékesített ülőhelyek jelentette kockázat miatt inkább lemondják a járatokat, minthogy arra várjanak, hogy a későbbi értékesítésekkel nyereségessé válik a járat.

(16)

A három megye esetében a 2010. év során a turizmus becsült gazdasági hatása hozzávetőleg 14 milliárd NOK-t tett ki. Az összeg egyaránt magában foglalja a turizmus közvetlen és közvetett hatását. (21) Az alábbi táblázat néhány példán keresztül szemlélteti a turisták kiadásainak különböző iparágak szerinti megoszlását a három megyében. (22)

(17)

Az észak-norvégiai szállodaipart a kapacitásfelesleg és az alacsony nyereségesség jellemzi. A kapacitáskihasználtság tekintetében ráadásul éves szinten jelentős eltérések tapasztalhatók. A turisztikai ágazat számára az egyik kihívást a szezonális munkahelyek nagy száma jelenti. A norvég hatóságok feltételezése szerint a támogatási program révén bővülni fog a főszezonon kívüli turizmus, amely különösen kedvező hatást fog gyakorolni a turisztikai ágazaton belüli foglalkoztatásra. A 2012-es becslések szerint az Észak-Norvégiába utazók régióbeli kiadásai (fejenként) 9000 NOK-t tesznek ki. (23) A norvég hatóságok úgy vélik, hogy a charter alapból nyújtott alacsony szintű támogatás is a turisták által a támogatási program célterületén elköltött összeg jelentős növekedését eredményezné. Ezt szemlélteti az alábbi táblázat. (24)

(18)

A charter alap számára a megyék saját költségvetésükből biztosítanak tőkeinjekciót. A folyósított támogatások jogalapjául a megyék által meghozott költségvetési határozatok szolgálnak. (25)

(19)

A charter alap alapszabálya (rendelkezései) szerint jogosult támogatásnyújtásra, a charter alap és a támogatás kedvezményezettei között keretszerződés kötendő.

(20)

A charter alaptól utazásszervezők, vagyis a charterjáratok üzemeltetői igényelhetnek támogatást. A charter alaphoz benyújtott kérelmeket minden esetben három félnek kell támogatnia:

(21)

A charter alap jóváhagyó testülete elutasíthatja a kérelmet, amennyiben:

(22)

A charter alap Észak-Norvégiába közlekedő légi chartereket üzemeltető utazásszervezőknek nyújt támogatást. Az utazásszervezők Észak-Norvégián, vagy az EGT-n belül és kívül is rendelkezhetnek székhellyel.

(23)

A támogatásnyújtásra a teljes charterköltség legfeljebb 25 %-át kitevő kifizetés formájában kerül sor, és kizárólag az ilyen jellegű költségekre (vagyis az utazásszervező és a légitársaság közötti szerződés szerinti pénzügyi kötelezettségekre) korlátozódik. Az utazásszervezőknél felmerült egyéb költségek a támogatási program szempontjából nem minősülnek elszámolható költségeknek.

(24)

A támogatást a chartersorozat járatainak „átlagos kihasználtságára” vonatkoztatva számítják ki (a számítások során nem veszik figyelembe az üres meneteket). (26) A kihasználtság mértékének meghatározására a beszálló utasok tényleges számának és a légi jármű maximális ülőhely-kapacitásának hányadosa szolgál. Az utasokra vonatkozó adatok a norvég repülőtéri hatóságok által rögzített hivatalos számadatokon alapulnak. Jóllehet az átlagos kihasználtságra vonatkozó számításokban nem szerepelnek az üres menetek, a chartersorozatok teljes elszámolható költségének meghatározásakor már ezeket a járatokat is figyelembe veszik.

(25)

Az utazásszervezők kötelesek 80 %-os kihasználtságban megállapítani a nyereségességi küszöböt. (27) 60 %-os vagy alacsonyabb kihasználtság esetén a charter alap az utazásszervezők felmerült charterköltségeinek 25 %-át téríti meg, amely egyben a maximális támogatási intenzitásnak felel meg. Maximális (25 %-os) támogatást nyújtanak tehát 60 %-os és 60 %-nál alacsonyabb kihasználtság esetén. A támogatás nullára csökken, amikor a kihasználtság eléri a 80 %-ot. Ezt szemlélteti az alábbi táblázat. (28)

(26)

A chartersorozat részeként üzemeltetett légi jármű 60 %–80 % közötti kihasználtsága mellett a charter alap hozzájárulása fedezni fogja az utazásszervező chartersorozattal összefüggésben felmerült veszteségét. A charter alap jövőbeli működését az alábbi ábra szemlélteti. (29)

(27)

A fenti ábra alapján látható, hogy 60 %-os kihasználtság alatt az üzemeltetés veszteséges az utazásszervezők számára, mivel az árbevétel és a 25 %-os támogatási intenzitás együttesen nem éri el a nyereségességi küszöböt. A charter alapból nyújtott pénzügyi támogatás kizárólag 60 %–80 % közötti kihasználtság mellett fedezi az utazásszervezők veszteségét.

(28)

Az utazásszervezőknek csak azt követően fizethető ki a charter alapból a támogatás, hogy lezárultak az Észak-Norvégiába közlekedő chartersorozatok, illetve a charter alap jóváhagyó testülete értékelte és megerősítette, hogy valamennyi odaítélési feltétel teljesült.

(29)

A charter alapból nyújtott támogatás halmozható más támogatási formákkal. Az ugyanazon elszámolható költségek más támogatási program keretében történő finanszírozását a charter alap koordinálja. A vonatkozó iránymutatásokban megállapított maximális támogatási intenzitást betartják. A charter alap keretében nyújtott működési támogatások nem halmozhatók az azonos elszámolható költségek tekintetében csekély összegű támogatással, nehogy kijátszható legyen a regionális támogatásokról szóló iránymutatásban meghatározott maximális támogatási intenzitás.

(30)

A charter alapot az Avinor AS weblapján (30) elérhető új internetes aloldalon, valamint a www.visitnorthnorway.com weboldalon teszik közzé.

(31)

A charter alap gondoskodik arról, hogy évente közzétételre kerüljön a támogatásban részesült utazásszervezők jegyzéke, amelynek minden utazásszervezőre vonatkozóan tartalmaznia kell a közfinanszírozás forrását, a kedvezményezett vállalatot, a kifizetett támogatás összegét, valamint az érintett utasok számát.

(32)

A charter alap által rögzített feltételeket támogatásnyújtáskor nem teljesítő utazásszervezőkkel szemben szankciókat léptetnek életbe.

(33)

Működésének első három évében 30 millió NOK összegű költségvetés áll a charter alap rendelkezésére. Ezt követően kizárólag szükség esetén kerül sor tőkeinjekcióra. A támogatási program legfeljebb 30 millió NOK-os saját tőkével rendelkezhet. A charter alapból évente legfeljebb 15 millió NOK összegben nyújtható támogatás (ez a támogatás abszolút felső határa), de a becslések szerint a charter alap által nyújtott támogatások éves összege jelentősen el fog maradni még a 10 millió NOK-tól is.

(34)

A norvég hatóságok jelezték, hogy a charter alap tízéves időtartamú támogatási program.

(35)

A norvég hatóságok által rendelkezésre bocsátott információk alapján a Hatóság úgy véli, hogy teljesülnek az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek, és a bejelentett támogatási program állami támogatást képez. A Hatóság a 246/12/COL számú határozatában kétségbe vonta, hogy a program megfelel az EGT-megállapodás 61. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak a Hatóság regionális támogatásokról szóló iránymutatásában előírt feltételekkel összefüggésben. Különösen azzal kapcsolatban merültek fel kétségek, hogy nyújtható-e működési támogatás az észak-norvégiai régión kívüli székhellyel rendelkező közvetlen kedvezményezetteknek.

(36)

Nyolc érdekelt harmadik fél nyújtott be észrevételt a Hatóságnak. Közülük hét a charter alap mellett foglalt állást: az Innovative Experiences, (31) az NHO Reiseliv, (32) az Avinor, a VinterTroms AS, (33) a Northern Norway Tourist Board Ltd, a Rica Hotels és Thon Hotels szállodaláncok, valamint a Voigt Travel b.v.; egy érdekelt fél, az NHO Luftfart (34) a charter alappal szemben érvelt.

(37)

A charter alap mellett érvelő harmadik felek határozottan támogatják a charter alapot, és kijelentették, hogy Észak-Norvégia regionális fejlődése szempontjából, illetve Észak-Norvégia számára mint turisztikai célpont, a charter alap igen nagy jelentőséggel bír. A Hatóságnak benyújtott észrevételek között szerepelt többek között:

(38)

A charter alappal szemben állást foglaló érdekelt harmadik fél főbb észrevételei összefoglalva a következők: (35)

(39)

A norvég hatóságok a 246/12/COL határozattal kapcsolatos észrevételeiket 2012. augusztus 27-én kelt levelükben (37), a harmadik érdekelt felek észrevételeire vonatkozó álláspontjukat 2012. november 15-i és 2013. április 23-i leveleikben ismertették. (38)

(40)

Az északi-sarkvidéki területek jó részére – így Norvégia északi térségére is – jellemző, hogy a helyi ipar alacsony diverzifikációjával összefüggő, valamint a távoli elhelyezkedésből, a nagy belső távolságokból, a külső pontokhoz viszonyított távolságokból és a zord időjárásból eredő problémákkal küzd. A charter alappal a térség iparának diverzifikációját kívánják elősegíteni azáltal, hogy munkahelyeket teremtenek a turisztikai, illetve a kapcsolódó ágazatokban. A megyék meglátása szerint a terület elnéptelenedésének megfékezésében fontos szerepet fog játszani a charter alap.

(41)

A regionális támogatásokról szóló iránymutatással teljesen összhangban van az érintett területen kívül található vállalkozásoknak nyújtott támogatás, feltéve, hogy a regionális támogatásra jogosult régióban jelentkezik a támogatással elérni kívánt hatás. A tervek szerint a charter alap a három észak-norvégiai megyében fejti ki hatását.

(42)

A kedvezményezett elhelyezkedése alapján sem a regionális támogatásokról szóló iránymutatás, sem pedig a repülőterek finanszírozására és a regionális repülőterekről közlekedő légitársaságoknak nyújtott indulási célú állami támogatásokra vonatkozó iránymutatás nem korlátozza a működési támogatás nyújtását, feltéve, hogy az elérni kívánt hatás az érintett régióban jelentkezik. Ezenfelül, az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja, és az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti európai bizottsági és hatósági gyakorlat mind a működési támogatást, mind pedig a regionális repülőtereknek nyújtott indulási célú támogatást illetően mindezidáig a kedvezményezettek elhelyezkedésére vonatkozó korlátozás nélkül lehetővé tette működési támogatás nyújtását.

(43)

A támogatás és a célterület között egyértelmű a kapcsolat. Az alábbi ábrán látható, hogy a tervek szerint a charter alap milyen módon gyakorolna kedvező hatást Észak-Norvégiára. (39)

(44)

Az indukált gazdasági tevékenység számos hatással fog járni. A légi jármű bérbeadásával a légitársaságnak bevétele származik a charterjárat üzemeltetőjétől. Az utazásszervező a charterjáratok révén tesz szert bevételre. A legjelentősebb hatás az észak-norvégiai gazdaságban jelentkezik majd, ahogy azt a fenti ábra jobb alsó sarkában lévő nyilak is mutatják. A légi járművet bérlő utazásszervező földrajzi elhelyezkedésére vonatkozóan a charter alap nem tartalmaz korlátozásokat, az utazásszervező azonban kizárólag abban az esetben jogosult a támogatásra, ha Észak-Norvégiában található regionális repülőtérre közlekedő chartersorozatot üzemeltet.

(45)

A program szükséges és megfelelő. (40)

(46)

A megyék szerint a charter alap összeegyeztethető a regionális támogatásokról szóló iránymutatással. Amennyiben a Hatóság nem ért ezzel egyet, a megyék jelzik, hogy a támogatási program egyébként is összeegyeztethetőnek tekinthető az EGT-megállapodással, mégpedig a repülőterek finanszírozására és a regionális repülőterekről közlekedő légitársaságoknak nyújtott indulási célú állami támogatásokra vonatkozó iránymutatás, illetve közvetlenül az EGT-megállpodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján.

(47)

A harmadik felek által benyújtott észrevételeket illetően a norvég hatóságok kiemelten foglalkoztak az NHO Luftfart megjegyzéseivel. (41) A norvég hatóságok szerint e megjegyzések közül néhány a tények eltérő értelmezésével magyarázható.

(48)

Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.”

(49)

Állami támogatásnak az a támogatás minősül, amelyet az állam nyújt, vagy amelyet állami forrásból nyújtanak.

(50)

A norvég hatóságok által szolgáltatott információk szerint a charter alapot valószínűleg közvetlenül a három megye költségvetéséből fogják finanszírozni (ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a norvég államtól közvetlen finanszírozásban részesülhet).

(51)

Ennek ismeretében a Hatóság úgy véli, hogy teljesül a szóban forgó feltétel, mert a támogatási program finanszírozását vagy a megyék, vagy az állam költségvetéséből fogják biztosítani. (42)

(52)

Először is, a támogatási intézkedésnek olyan előnyt kell nyújtania a kedvezményezettek számára, amely mentesíti őket a rendszerint saját költségvetésükből fedezett terhek alól.

(53)

A támogatási program kedvezményezett utazásszervezői közvetlen vissza nem térintendő támogatásban fognak részesülni, amely csökkenti az adott chartersorozat kapcsán felmerült charterköltségeiket. A három megye szolgáltatói a támogatási program közvetett haszonélvezőivé válnak, köszönhetően a turisták megnövekedett számának.

(54)

Másodsorban a támogatási intézkedésnek szelektívnek kell lennie, amennyiben az bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését részesíti előnyben.

(55)

A támogatási programból kizárólag azok az utazásszervezők fognak közvetlenül támogatásban részesülni, amelyek Észak-Norvégiába közlekedő charterjáratokat üzemeltetnek. A támogatási program közvetett haszonélvezőinek körébe pedig csak a három megyében található üzemeltetők (szolgáltatók) fognak tartozni.

(56)

A Hatóság ezért úgy véli, hogy az intézkedés szelektív.

(57)

A versenyt torzító vagy a verseny torzításával fenyegető, valamint az EGT-megállapodás Szerződő Felei közötti kereskedelmet érintő állami támogatásokról az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése rendelkezik. Az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének alkalmazásához az is elegendő, hogy a támogatás – szelektív előny juttatásával – a verseny torzításával fenyegessen. Az állami támogatás akkor minősül versenytorzítónak, ha a kedvezményezett vállalat más szereplőkkel versenyezve végzi tevékenységét.

(58)

A támogatási program közvetlen kedvezményezettjei az Észak-Norvégiába közlekedő charterjáratokat (nem menetrend szerinti járatokat) üzemeltető utazásszervezők. Az utazásszervezők több országra kiterjedő tevékenységet végeznek, egy olyan ágazaton belül, amelyre erős verseny jellemző. A program közvetett kedvezményezettjei az észak-norvégiai turisztikai ágazat szolgáltatói, akik a külföldi turisták miatt bővülő keresletnek köszönhetően válnak a támogatás haszonélvezőivé. A támogatás arra ösztönözheti a turistákat, hogy Észak-Norvégiába, ne pedig más országbeli nyaralóhelyre utazzanak. Nemcsak az utazásszervezők, hanem valószínűleg a turisztikai szolgáltatók közötti verseny is torzulni fog. Emellett, a repülőterek közötti, az újabb járatokért és útvonalakért folyó verseny nemzetközi szinten zajlik. A támogatás emiatt a repülőterek közötti versenyre is torzító hatást gyakorolhat.

(59)

A támogatási program a Hatóság véleménye szerint megerősítheti a támogatás közvetlen és közvetett kedvezményezetteinek pozícióját azokkal a versenytársakkal szemben, akik nem részesülnek hasonló juttatásban. A támogatási programból nyújtott támogatás mindezek alapján versenytorzítónak, illetve versenytorzító hatással fenyegetőnek tekinthető.

(60)

A bizonyos vállalkozásoknak nyújtott állami támogatás az EGT-megállapodás Szerződő Felei közötti kereskedelmet befolyásolónak minősül, amennyiben a kedvezményezett a Szerződő Felek közötti kereskedelmet magában foglaló gazdasági tevékenységet végez. A támogatást olyan utazásszervezők igényelhetik, akik külföldi turistákat utaztatnak üdülési csomagok keretében Norvégiába. Ez – természetéből adódóan – határon átnyúló tevékenységnek minősül. Emellett, a támogatási program közvetett haszonélvezőjének számító észak-norvégiai turisztikai ágazat a többi EGT-állambeli turisztikai ágazattal áll versenyben.

(61)

A bejelentett intézkedés szerinti állami finanszírozás tehát hatással lesz az EGT-megállapodás Szerződő Felei közötti kereskedelemre.

(62)

A Hatóság megállapítja, hogy az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltétel teljesül, és ezért a charter alap állami támogatást képez. Az állami támogatás kizárólag abban az esetben összeegyeztethető az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével, ha az említett megállapodás 61. cikke (3) bekezdésében szereplő eltérések egyike alkalmazható.

(63)

A támogatási program keretén belül tervezett támogatási intézkedés működési támogatásnak minősül. A regionális támogatásokról szóló iránymutatás értelmében „a működési támogatási programokra a regionális támogatási térképek nem vonatkoznak, és ezeket eseti alapon bírálják el az érintett EFTA-állam által a Felügyeleti és Bírósági megállapodáshoz csatolt 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerint benyújtott bejelentés alapján”. (43)

(64)

A 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdése szerint „az EFTA Felügyeleti Hatóságot időben kell értesíteni a támogatások nyújtása, illetve azok módosítása felől annak érdekében, hogy a Hatóságnak lehetősége legyen megjegyzéseinek benyújtására. […] Amíg ebben az eljárásban végső határozat nem születik, az érintett tagállam a tervezett intézkedéseket nem hajthatja végre”.

(65)

A 2012. május 2-án kelt, a charter alap támogatási programot bejelentő levelükkel (44) a norvég hatóságok eleget tettek a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségnek.

(66)

Minthogy a norvég hatóságok nem hajtották végre a bejelentett támogatási programot, eleget tettek a 3. jegyzőkönyv II. részének 3. cikkében előírt felfüggesztési kötelezettségnek.

(67)

A hivatalos eljárási követelményeknek megfelelően a Hatóság megvizsgálta a norvég hatóságok és a harmadik felek által benyújtott észrevételeket.

(68)

Az EGT-megállpodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt eltérés alapján az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek tekinthető:

„az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben”.

(69)

A támogatás összeegyeztethetőségének értékelése céljából ismét meg kell jegyezni, hogy a támogatás működési támogatásnak minősül. A működési támogatások arra irányulnak, hogy az egyes vállalkozások mentesüljenek azon költségek alól, amelyeket napi szintű ügyvitelük keretében vagy rendes tevékenységeik végzése során viselniük kellene. (45) A működési támogatások rendszerint nem megengedettek.

(70)

A regionális támogatásról szóló iránymutatás előírja, hogy:

„Az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a), illetve c) pontja alapján az EGT-n belüli egyes hátrányos helyzetű térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott állami támogatás összeegyeztethetőnek tekinthető az EGT-megállapodás érvényesülésével. Az ilyen fajta állami támogatás a regionális támogatás. A regionális támogatás része a nagyvállalatoknak nyújtott beruházási támogatás, illetve bizonyos korlátozott körülmények mellett a működési támogatás, amelyek mindegyike a regionális egyenlőtlenségek kezelése céljából meghatározott régiókra irányul” (a kiemelés utólagos). (46)

(71)

Az iránymutatás szintén előírja, hogy:

„Az előző bekezdéstől eltérve az idővel fokozatosan nem csökkentett és nem korlátozott működési támogatás csak a legkevésbé lakott régiókban engedélyezhető, amennyiben célja az ilyen régiók folyamatos elnéptelenedésének megakadályozása vagy csökkentése. (47) A legkevésbé lakott régiók Norvégia esetében olyan NUTS-II, Izland esetében pedig olyan NUTS IV régiókat jelentenek vagy azok részei, amelyek népsűrűsége 8 fő/km2 vagy annál kevesebb, és ezek kiterjednek a hasonló népsűrűségi feltételeknek eleget tevő szomszédos és egybefüggő kisebb térségekre” (a kiemelés utólagos). (48)

(72)

A regionális támogatásokról szóló iránymutatás alapján az idővel fokozatosan nem csökkentett és nem korlátozott működési támogatás csak a legkevésbé lakott régiókban engedélyezhető, amennyiben célja az ilyen régiók folyamatos elnéptelenedésének megakadályozása vagy csökkentése. A legkevésbé lakott régiók a 8 fő/km2 vagy annál kisebb népsűrűségű régiók. (49)

(73)

A három megye népsűrűsége 4,2 fő/km2. A megyék tehát megfelelnek a regionális támogatásokról szóló iránymutatás azon feltételének, amely szerint egyes működési támogatások esetében rugalmasabb összeegyeztethetőségi vizsgálat végezhető.

(74)

Támogatás olyan utazásszervezőknek is folyósítható, akik nem norvégiai, illetve EGT-állambeli székhellyel rendelkeznek. A támogatás közvetlen kedvezményezettjei tehát nem feltétlenül a legkevésbé lakott régiókban találhatók.

(75)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Hatóság megkérdőjelezte, hogy az a támogatási program, amely a legkevésbé lakott régiókon kívüli székhellyel rendelkező kedvezményezettek számára nyújt működési támogatást, összeegyeztethető a regionális támogatásokról szóló iránymutatással. A Hatóság számára az volt kérdéses, hogy a térség regionális fejlődése szempontjából kellően erős kapcsolat alakul-e ki, ha az érintett régió vállalkozásai közvetett módon részesülnek a támogatási programból származó előnyökből.

(76)

A norvég hatóságok által felsorakoztatott alábbi érvek szerint megfelelő kapcsolat áll fenn az utazásszervezőknek nyújtandó támogatás és Észak-Norvégia regionális fejlődése között:

(77)

A Hatóság figyelembe veszi, hogy az utazásszervezőnek csak abban az esetben jár támogatás, ha az általuk üzemeltett chartersorozat észak-norvégiai regionális repülőtérre közlekedik. Nem nyújtanak támogatást a régión kívül közlekedő charterjáratok utasszállításához. A támogatási program célterülete egyértelműen a legkevésbé lakott norvégiai területek közé tartozó Észak-Norvégia. A Hatóság figyelembe veszi továbbá azt a követelményt, amely alapján a támogatási program kizárólag az ebben a régióban nyújtott földi szolgáltatásokat tartalmazó csomagok esetében vehető igénybe. Ez azt jelenti, hogy a támogatás közvetlen hatást gyakorolhat a régióra, mert olyan turistákat is a régióba vonz, akik egyébként nem ide látogatnának el. A földi szolgáltatásoknak biztosítaniuk kellene, hogy a turisták észak-norvégiai nyaralásukat a régióban töltsék el. A támogatási program előírja, hogy a földi szolgáltatások értékének el kell érnie az egy turistára minimumként meghatározott 800 NOK-t. Támogatásnyújtásra azt követően kerülhet sor a charter alapból, hogy lezárták a chartersorozatot és dokumentálták az odaítélési kritériumok teljesítését. Az odaítélési kritériumok között szerepel, hogy célállomás szerinti turisztikai szolgáltatónak kell támogatnia a kérelmet. Nem ítélhető oda támogatás „kizárólag légi szolgáltatásokat tartalmazó csomagok” esetében. A három megye szolgáltatóinak haszna származik a turisták számának növekedéséből, illetve a szolgáltatásaik iránti kereslet ebből adódó bővüléséből, vagyis ily módon a támogatási program közvetett haszonélvezőjévé válnak. A fenti I. rész 2.2. szakasz turisták regionális kiadásait ismertető táblázatai alapján a turisták számának növekedése gazdasági szempontból közvetlen hatást fog gyakorolni a régió turisztikai ágazatára. A Hatóság meglátása szerint a támogatási program főbb gazdasági hatásai a támogatási program célterületén fognak jelentkezni.

(78)

A Hatóság figyelembe veszi továbbá, hogy az Európai Bizottság engedélyezte a regionális támogatásra jogosult régión kívüli kedvezményezettek esetében a regionális támogatás nyújtását. Egy, az Olaszország (Szicília) tekintetében hozott határozatában például a Bizottság az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének a) pontjával összeegyeztethetőnek ítélte a charterjáratokkal folytatott utasszállítás előmozdítása kapcsán felmerült költségek fedezésére nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat. A vissza nem térítendő támogatásokat olyan utazásszervezők vehették igénybe, akik légi járműveket béreltek, hogy turistákat utaztassanak Szicíliába. Az utazási csomagok keretében történő, illetve vasúton és tengeri úton megvalósuló utasszállításhoz olaszországi és külföldi utazási irodák számára nyújtott vissza nem térítendő támogatást, amely a Szicíliába irányuló szállítási költségek fedezésére szolgált, szintén összeegyeztethetőnek ítélték. (50)

(79)

Ennek alapján a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatási program még abban az esetben is elég szorosan kapcsolódik ahhoz a régióhoz, ahol a tervezett hatást ki akarták váltani, ha a támogatás közvetlen kedvezményezettje nem Észak-Norvégiában található.

(80)

Az érintett EFTA-állam feladata annak igazolása, hogy a támogatás szükséges, és segítségével a folyamatos elnéptelenedés megakadályozható vagy mértéke csökkenthető. (51)

(81)

A bejelentett intézkedés akkor tekinthető szükségesnek, ha a norvég hatóságok bebizonyítják, hogy a folyamatos elnéptelenedés megakadályozására vagy mértékének csökkentésére irányuló célkitűzés eléréséhez állami beavatkozás szükséges.

(82)

A norvég hatóságok arról tájékoztatták a Hatóságot, hogy az egyik legkevésbé lakott európai térségnek számító Észak-Norvégia mindig is ritkán lakott terület volt, amely immár évtizedek óta küzd az elnéptelenedés problémájával. A norvég hatóságok szerint ezért újabb intézkedések szükségesek a betelepülés szinten tartására a régióban, illetve a további elnéptelenedés megakadályozására. A támogatási program egyike az e célkitűzés eléréséhez szükséges eszközöknek. A norvég hatóságok elismerik, hogy a charter alap felállítása önmagában nem jelent megoldást az elnéptelenedés problémájára, de ugyanakkor meggyőződésük, hogy az átfogó szakpolitika részeként növelni fogja a régióban a gazdasági aktivitást, hozzá fog járulni a munkahelyek megtartásához és a munkahelyteremtéshez. A lakóhely megválasztásakor a várható jövedelem és a munkavállalási lehetőségek számítanak a legfontosabb tényezőknek.

(83)

A támogatási program abban az esetben tekinthető megfelelőnek, ha a norvég hatóságok bebizonyítják, hogy nem tűnik úgy, hogy a működési támogatástól eltérő intézkedések alkalmasabbak lennének a legkevésbé lakott területek elnéptelenedésének megakadályozására vagy mértékének csökkentésére irányuló célkitűzés eléréséhez. (52)

(84)

A norvég hatóságok érvelése szerint a támogatási program azért megfelelő, mert a rendelkezésre álló eszközök közül ez a legalkalmasabb arra, hogy bővítsék a turizmust, munkahelyeket teremtsenek a turisztikai ágazatban, és ezáltal hozzájáruljanak a régió elnéptelenedésének megfékezéséhez. Véleményük szerint a régió sajátos problémáinak kezelésre nem minden esetben a kizárólag beruházásokra irányuló hagyományos támogatások jelentik a legmegfelelőbb megoldást. A népességszám növelése szempontjából a munkahelyek kulcsfontosságú szereppel bírnak. A turizmus bővülő, és egyben munkaerő-igényes, valamint helyi munkaerőt foglalkoztató ágazat. Az észak-norvégiai turizmus fejlesztésében rejlő kihívás a nyereségesség kérdéséből, illetve a turisztikai ágazat szezonális jellegéből adódik. A charter alappal a főszezonon kívüli turizmust kívánják bővíteni, hozzájárulva ezáltal az egész évben foglalkoztatást biztosító munkahelyek megteremtéséhez. A norvég hatóságok azt állítják, hogy egy kizárólag a régió helyi vállalatai számára elérhető támogatással nem érkezne több járat az érintett repülőterekre (vagyis nem bővülne a turizmus), illetve az elnéptelenedés sem lenne megakadályozható. A legnagyobb valószínűséggel, meglátásuk szerint, a charter alappal érhető el siker, és ennek az eszköznek a legkisebb a torzító hatása is. Ennek alapján úgy vélik, hogy a program megfelelőnek tekinthető.

(85)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Hatóság jelezte, kétségei merültek fel a bejelentett intézkedéssel kapcsolatban, konkrétan azt illetően, hogy a támogatási program által kitűzött célok nem valósíthatók meg a chartereket (vagyis nem menetrend szerinti járatokat) tartalmazó üdülési csomagokat összeállító utazásszervezőknek nyújtandó működési támogatáson kívül más eszközökkel (például menetrend szerinti járatokat tartalmazó csomagokkal).

(86)

A Hatóság megállapítja, hogy az e tekintetben felmerült kétségei közül néhányat a norvég hatóságok eloszlattak, és ezzel bebizonyították, hogy az állami beavatkozás indokolt, illetve, hogy a támogatási program szükséges az észak-norvégiai régió elnéptelenedésének megakadályozásához. A Hatóság szintén úgy véli, hogy a charter alap eszközként szolgálhat a regionális turizmus növelésére, hozzájárulva ezáltal az egyik legkevésbé lakott norvégiai régió foglalkoztatottságának növeléséhez. Ezt a véleményt a támogatási program mellett állást foglaló, a régió különböző turisztikai üzletágaiban működő harmadik felek is osztották. A Hatóságnak azonban kétségei merültek fel a megfelelőséget, valamint a támogatási program regionális fejlődést és az elnéptelenedés megakadályozását illető hatásaival kapcsolatban. Nem egyértelmű, hogy más eszközökkel – például menetrend szerinti járatokat tartalmazó csomagok szervezésével – ne lehetne megvalósítani a célkitűzéseket.

(87)

Az értékeléskor a Hatóság figyelembe vette a regionális támogatásokról szóló iránymutatást, amely szerint:

„Amennyiben kivételesen egyedi ad hoc támogatást kívánnak nyújtani egyetlen vállalkozásnak vagy egyetlen tevékenységi kör tekintetében, az EFTA-állam feladata annak igazolása, hogy a projekt koherens regionális fejlesztési stratégia része” (a kiemelés utólagos). (53)

(88)

A regionális fejlesztés, valamint a norvég kormány elnéptelenedés megelőzésére irányuló és a régióban való letelepedést szorgalmazó politikája szempontjából Észak-Norvégia prioritást élvez. A régió fejlődése tekintetében kulcsfontosságú tényezőnek számít a turizmus támogatása, és a norvég hatóságok által felsorakoztatott érvek szerint a régió elnéptelenedésének megakadályozására, illetve mértékének csökkentésére irányuló célkitűzés elérésében különösen fontos szerepet játszik a foglalkoztatási lehetőségek megteremtése.

(89)

A Közlekedés-gazdaságtani Intézet becslése alapján a 2007-ben a légi úton érkező külföldi turisták előre fizetett fogyasztása 7480 NOK-t, míg helyi fogyasztása 6730 NOK-t tett ki. 2012-ben az Észak-Norvégiába utazók várhatóan fejenként 9000 NOK-t költenek. (54)

(90)

Mindezek alapján a Hatóság megállapítja, hogy a turisztikai ágazat fontos szerepet játszhat a régió fejlődésében. A támogatási program által Észak-Norvégiára gyakorolt lehetséges gazdasági hatás – a régióba irányuló turizmus növekedésével, illetve azzal, hogy a régió szélesebb körben ismert turisztikai célponttá válik – hozzájárulhat a régió népességszámának stabilizálódásához, illetve esetleges növekedéséhez.

(91)

Annak ellenére, hogy a menetrend szerinti és a nem menetrend szerinti járatok piaca külön kezelhető (55), valamint, hogy az Észak-Norvégiába közlekedő közvetlen menetrend szerinti járatok (különösképpen a főszezonon kívüli időszakban) kevésbé életképes alternatívát jelenthetnek a regionális turizmus növelése szempontjából, a Hatóság számára továbbra sem teljesen egyértelmű, hogy az üdülési csomagokban – például az utazásszervezők által összeállított körutazások esetében – miért nem lehet belföldi menetrend szerinti légi járatokat szerepeltetni. A Hatóság figyelembe veszi, hogy Norvégia fejlett és decentralizált repülőtér-hálózattal rendelkezik annak köszönhetően, hogy a légi közlekedés különösen az EGT periférikus régióiban, mint amilyen Észak-Norvégia is, fontos szerepet tölt be a közlekedésben. A norvég hatóságok maguk is több, közszolgáltatásért járó kompenzációra jogosult belföldi légi közlekedési útvonalat kijelöltek, amelyek esetében az állam kompenzációt nyújt az egyébként gazdasági szempontból nem életképes útvonalak üzemeltetéséhez egy kiválasztott légitársaság számára. A Hatóság szerint nem teljesen egyértelmű, hogy a támogatási program célkitűzése – vagyis a külföldről Norvégiába közlekedő charterjáratok üzemeltetéséhez nyújtott támogatással az egyik legkevésbé lakott norvégiai régió fejlesztéséhez való hozzájárulás – miért nem valósítható meg legalább részben menetrend szerinti járatok üzemeltetésével.

(92)

Ennek alapján a Hatóságnak maradtak bizonyos kétségei azt illetően, hogy valóban a támogatási program jelenti a legalkalmasabb eszközt arra, hogy a meghatározott célkitűzéseket a legkisebb torzító hatás mellett valósítsák meg. A Hatóság ugyanis úgy véli, hogy a program esetleg torzító hatással lehet a menetrend szerinti járatok piacára.

(93)

Mindezek alapján a Hatóság úgy találja, hogy ahhoz, hogy a legkevésbé lakott norvégiai térségben elősegítsék az életképes turisztikai ágazat létrejöttét, csak egy korlátozott időszakra szóló támogatási program indokolt. A norvég hatóságok által kitűzött tízéves programidőtartam túl hosszú az említett célkitűzés megvalósításához. A Hatóság szerint a programnak hároméves „kezdeti” időszakra kell korlátozódnia, amely lehetővé teszi a program megfelelőségének értékelését. Az időtartam lejártakor a norvég hatóságoknak értékelniük kell a támogatási program hatásait, és ennek az értékelésnek egyaránt ki kell terjednie a támogatási program pozitív, valamint a versenyt befolyásoló negatív hatásaira is.

(94)

Az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében az egyes gazdasági tevékenységek fejlődését előmozdító támogatás összeegyeztethetőnek tekinthető az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével, „amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben”. A támogatási program akkor összeegyeztethető a közös piaccal, ha arányos a célkitűzésével.

(95)

A norvég hatóságok álláspontja szerint a támogatási programot úgy alakították ki, hogy az csak a szükséges mértékű támogatást biztosítsa. Maximális, vagyis 25 %-os támogatást a charter alap 60 %-os vagy annál alacsonyabb kihasználtság esetén nyújt. A támogatási intenzitás a kihasználtság növekedésével fokozatosan csökken, 80 %-os kihasználtságnál pedig eléri a 0 %-ot. (56)

(96)

A norvég hatóságok szerint az utazásszervezők által viselt kockázatot csökkentő támogatási program előreláthatólag 60 %-nál magasabb kihasználtságot eredményez, és ezért valószínűtlen, hogy a támogatási intenzitás a charterköltségek 25 %-a lesz.

(97)

A Hatóság szerint a program fő jellemzője, hogy biztosítékot jelent az utazásszervezőknek, hogy azok ne töröljék az alacsony kihasználtságú járatokat. A maximális támogatás a charterköltségek 25 %-ának felel meg. A 60 %-os kihasználtság alatti charterjáratok esetében felmerülő további költségeket nem térítik vissza. A becslések alapján a charter alapból nyújtott támogatások teljes összege egy évre vetítve nem fogja elérni a 10 millió NOK-t. A Hatóság szerint ez a viszonylag alacsony összegű támogatás arányosnak tekinthető. Az ennyire alacsony összeg valószínűleg nem jár indokolatlanul kedvezőtlen hatással a kereskedelemre.

(98)

A támogatási programot emiatt külön kell kezelni a Bizottságnak az utazásszervezőknek nyújtandó prémiumra vonatkozó görögországi programról szóló határozatától. (57) Ez utóbbi támogatási program értelmében az utazásszervezők turistánként 40 EUR juttatásban részesülhetnek. A Hatóság értelmezése szerint az ennek a támogatási programnak a keretében biztosított kompenzáció nem kizárólag a turisták Görögországba történő beutaztatása során felmerülő, utasszállításból adódó többletköltségekre korlátozódott. (58) A charter alap viszont a turisták Észak-Norvégiába történő utaztatása kapcsán felmerülő, meg nem térülő szállítási költségeket kompenzálja, hogy az utazásszervezők még a turisták foglalásainak befogadása előtt vállaljanak szerződéses kötelezettséget.

(99)

A Hatóság megjegyzi továbbá, hogy – a fentiekben leírtaknak megfelelően – a támogatási programból Norvégiában, de Norvégián kívüli székhellyel rendelkezők is részesülhetnek támogatásban, illetve a kedvezményezettek egyaránt köthetnek norvég és nem norvég légitársasággal is charterszerződést. A támogatási program keretén belül az azonos helyzeteket egyenlő elbánásban részesítik. Következésképpen a Hatóság nem tekinti diszkriminatívnak a támogatási programot.

(100)

A fentiek alapján a Hatóság arra a megállapítása jutott, hogy a támogatás arányos a támogatási program célkitűzésével.

(101)

2012. június 27-i 246/12/COL határozatában a Hatóság megkérdőjelezte, hogy a támogatási program jóváhagyható olyan időtartamra, amely túlnyúlik 2013. december 31-én. Figyelembe véve a benyújtott észrevételeket, annak érdekében, hogy a regionális fejlődés szempontjából mérhető hatást lehessen elérni, hosszabb időtartamot kell meghatározni. Tekintettel a támogatási programnak az érintett régió fejlődésére és elnéptelenedésének megakadályozására gyakorolt hatása kapcsán a 246/12/COL határozatban megfogalmazott hatósági kétségekre, megfelelőbb 3 évben meghatározni az időkeretet. Mindenesetre a működési támogatás szükségességét és szintjét rendszeresen felül kell vizsgálni, annak az érintett régióval kapcsolatos hosszú távú relevanciája biztosításának érdekében. (59) A hosszabb időtartam jóvoltából könnyebb értékelni a támogatási program tartós hatásait.

(102)

A hároméves időszakot követően Norvégiának értékelő jelentést kell benyújtania a támogatási program regionális turizmus alakulására, illetve az elnéptelenedés megakadályozására gyakorolt hatásairól, hogy a Hatóság értékelhesse a támogatási program szükségességét és megfelelőségét.

(103)

A Hatóság megállapítja, hogy teljesülnek az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek, és ezért a charter alap állami támogatást képez.

(104)

A fent ismertetett értékelés alapján a Hatóság az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjában szereplő eltérés értelmében összeegyeztethetőnek tartja a charter alap támogatási programot az EGT-megállapodással.

(105)

Ugyanakkor a Hatóságnak kétségei merültek fel a támogatási program megfelelőségével, valamint a régió fejlődésére és elnéptelenedésének megakadályozására gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Különösen az kérdéses, hogy a célkitűzések megvalósíthatók-e egyéb eszközökkel. A Hatóság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a támogatási program e határozat időpontjától számított hároméves időszakra hagyható jóvá. Ezenfelül, a norvég hatóságoknak értékelést kell összeállítaniuk és benyújtaniuk a támogatási programról, amelyben dokumentálják a regionális turizmus alakulására, a régió elnéptelenedésének megakadályozására és a versenyre gyakorolt hatást. A Hatóságnak benyújtandó értékelést független szakértőnek kell elvégeznie.

(106)

A Hatóság emlékezteti a norvég hatóságokat, hogy a 3. jegyzőkönyv II. részének 21. cikke és a végrehajtási rendelkezésekről szóló határozat (60) 5. és 6. cikkei alapján kötelesek éves jelentések keretében beszámolni a program végrehajtásáról.

(107)

A norvég hatóságokat emlékeztetik továbbá, hogy a program módosítására irányuló valamennyi tervüket minden esetben be kell jelenteniük a Hatóságnak,