25.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 118/36


A Hæstiréttur Íslands 2012. december 6-i tanácsadói vélemény iránti kérelme az EFTA-Bírósághoz a Jan Anfinn Wahl kontra izlandi állam ügyben

(E-15/12. sz. ügy)

2013/C 118/11

A Hæstiréttur Íslands (Izlandi Legfelsőbb Bíróság) 2012. december 6-i, a Bíróság Hivatalához 2012. december 6-án beérkezett levelében tanácsadói vélemény iránti kérelmet nyújtott be az EFTA-Bírósághoz a Jan Anfinn Wahl kontra izlandi állam ügyben, az alábbi kérdéseket illetően:

1.

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamok a megállapodás 7. cikkére figyelemmel megválaszthatják-e a végrehajtás formáját és módszerét az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek a belső jogrendszerükbe történő átültetése során?

2.

A 2004/38/EK irányelv 27. cikkének (1) bekezdése értelmezhető-e úgy, hogy pusztán az a tény, hogy egy EGT-tagállam illetékes hatóságainak kockázatelemzése alapján úgy ítélik meg, hogy az a szervezet, amelynek az adott egyén tagja, összekapcsolódik a szervezett bűnözéssel, továbbá amennyiben ez az értékelés azon az állásponton alapul, hogy az ilyen szervezetek sikeres letelepedése következtében növekszik a bűnözés és megjelenik annak szervezett formája, elegendő ahhoz, hogy az uniós polgárt veszélyesnek tekintsék a szóban forgó állam közrendjére és közbiztonságára nézve?

3.

A második kérdés megválaszolásakor van-e jelentősége annak, hogy a tagállam törvényen kívül helyezte azt a szervezetet, amelynek az adott egyén tagja, és az ilyen szervezetben való tagság tiltott az államban?

4.

Elegendő indok-e – a 2004/38/EK irányelv 27. cikkének (1) bekezdése értelmében vett – közrend és közbiztonság veszélyeztetése megvalósulásának megállapításához, hogy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes EGT-tagállam valamely jogszabályában büntetendőnek nyilvánította azt az elkövetési magatartást, amelynek során az elkövető egy másik személlyel szövetkezik egy olyan cselekmény elkövetése céljából, amely bűnszervezet tevékenységének részét képezi, vagy pedig az ilyen jogszabály az irányelv 27. cikkének (2) bekezdése szerinti általános megelőzésnek minősül? A fenti kérdés azon alapul, hogy a „szervezet bűnözés” belső jog szerinti fogalma három vagy több személy szövetkezésére utal, amelynek fő célja, hogy nyereségvágyból – közvetve vagy közvetlenül – szándékos bűncselekményeket kövessenek el, illetve amennyiben tevékenységük lényeges része ilyen cselekmények elkövetésével jár.

5.

A 2004/38/EK irányelv 27. cikkének (2) bekezdése értelmezhető-e úgy, hogy az irányelv 27. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések egy konkrét egyénre való alkalmazásának az az előfeltétele, hogy a tagállamnak valószínűsítenie kell, hogy az érintett egyén részt kíván venni egy bizonyos cselekmény, illetve cselekmények elkövetéséből, vagy bizonyos cselekmény, illetve cselekmények elkövetésétől való tartózkodásból álló tevékenységben, annak megállapításához, hogy az érintett egyén személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére.