14.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/16

A Fürstliches Landgericht 2012. október 31-i tanácsadói vélemény iránti kérelme az EFTA-Bírósághoz a Beatrix Koch, Dipl. Kfm. Lothar Hummel és Stefan Müller kontra Swiss Life (Liechtenstein) AG ügyben

(E-11/12. sz. ügy)

2013/C 75/09

A Fürstliches Landgericht (hercegi bíróság, Liechtenstein) 2012. október 31-i, a Bíróság Hivatalához 2012. november 8-án beérkezett levelében tanácsadói vélemény iránti kérelmet nyújtott be az EFTA-Bírósághoz a Beatrix Koch, Dipl. Kfm. Lothar Hummel és Stefan Müller kontra Swiss Life (Liechtenstein) AG ügyben, az alábbi kérdéseket illetően:

1.

Az életbiztosításról szóló, 2002. november 5-i 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. melléklete A. része a) 11. és a) 12. pontjának értelmében vett „befektetési jegyekhez kötött (unit-linked) szerződések” kifejezés kizárólag az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelv értelmében vett befektetési jegyekre („közös alapokra”) utal-e, vagy a III. melléklet A. részének a) 11. és a) 12. pontja akkor is alkalmazandó-e például, ha egy életbiztosítási szerződés alapján teljesítendő kifizetések valamely részvényindexhez vagy egyéb referenciaértékhez kötöttek?

2.

Ha a Bíróság az 1. számú kérdésre azt a választ adja, hogy a 2002/83/EK irányelv III. melléklete A. részének a) 11. és a) 12. pontja nem korlátozza a „befektetési jegyekhez kötött szerződések” fogalmát a 85/611/EGK irányelv értelmében vett befektetési társaságokra („közös alapokra”):

2.1.

Kötelesek-e a 2002/83/EK irányelv alapján a biztosítóintézetek tanácsot adni a biztosítottaknak, vagy egyszerűen közölniük kell velük az irányelv III. mellékletében foglalt adatokat?

2.2.

Megfelelően eleget tesz-e a biztosítóintézet a 2002/83/EK irányelv III. melléklete A. részének a) 11. pontja alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségének azzal, ha megadja az értékpapírok azonosító számát (WKN), vagy milyen más módon kell értelmezni a „jegyeknek a meghatározása” kifejezést a tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez? Figyelemmel kell lenni arra, hogy a kötelezettségvállalás szerinti tagállam nem követeli meg, hogy a biztosítóintézet a 2002/83/EK irányelv 36. cikkének (3) bekezdése alapján további tájékoztatást adjon.

2.3.

Megfelelően eleget tesz-e a biztosítóintézet a 2002/83/EK irányelv III. melléklete A. részének a) 12. pontja alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségének azzal, ha megadja az értékpapírok azonosító számát (WKN), vagy ennél részletesebb tájékoztatást kell adnia? Figyelemmel kell lenni arra, hogy a kötelezettségvállalás szerinti tagállam nem követeli meg, hogy a biztosítóintézet a 2002/83/EK irányelv 36. cikkének (3) bekezdése alapján további tájékoztatást adjon.

3.

Kötelesek-e a biztosítóintézetek a 2002/83/EK irányelv 36. cikkének (1) bekezdése alapján közölni a III. melléklet A. részében szereplő adatokat, vagy elegendő, ha ezeket az információkat harmadik fél közli a biztosítottal, például a biztosítási közvetítésről szóló, 2002. december 9-i 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében vett biztosítási közvetítő?

4.

Kötelesek-e a tagállamok a 2002/83/EK irányelv alapján a 36. cikket oly módon átültetni nemzeti jogukba, hogy a biztosítottak polgári jogi jogosultságot szerezzenek a biztosítóintézettel szemben a III. melléklet szerinti tájékoztatásra, vagy elegendő a nemzeti jogba történő átültetéshez az, ha az irányelv III. mellékletéből eredő tájékoztatási kötelezettség megsértése esetére csak egy szabályozó testület által kiszabható szankciót – például bírság kiszabását, engedély megvonását vagy más hasonló intézkedést – irányoznak elő?