6.10.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 294/8

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2011. július 21-én benyújtott keresete Norvégia ellen

(E-9/11. sz. ügy)

2011/C 294/08

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2011. július 21-én keresetet nyújtott be az EFTA-Bíróságon Norvégia ellen. Az EFTA Felügyeleti Hatóságot (35, Rue Belliard, 1040 Brüsszel, Belgium) meghatalmazotti minőségben Xavier Lewis, Florence Simonetti és Gjermund Mathisen képviseli.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság kéri az EFTA-Bíróságtól a következők kimondását:

A Norvég Királyság nem teljesítette az EGT-megállapodás 31. és 40. cikkéből fakadó kötelezettségeit azáltal, hogy a szabályozott piacokról szóló 2007. június 29-i 74. törvény (a továbbiakban: a tőzsdetörvény) 35. szakaszának (1), (2) és (3) bekezdésében és 36. szakaszában, valamint a pénzügyi eszközök bejegyzéséről szóló 2002. július 5-i törvény (a továbbiakban: az értéktári törvény) 5-3. szakaszának (1), (2) és (3) bekezdésében, valamint 5-4. szakaszában előírtak értelmében hatályban tartotta az EGT-államokban letelepedett személyekkel és vállalkozásokkal szembeni korlátozásokat a norvégiai szabályozott piacokon részesedések tulajdonlására és szavazati jogok gyakorlására vonatkozó jogaik tekintetében.

2.	A jelen eljárás költségeit a Norvég Királyság viseli.

Jogi és ténybeli háttér, valamint hivatkozott jogalapok:

—

A norvég jogszabályok korlátozzák a pénzügyi szolgáltatási infrastruktúrával foglalkozó intézményekben való tulajdont és szavazati jogot. A tőzsdetörvény főszabályként tiltja a tőzsdei részvények több mint 20 %-ának birtoklását, valamint a szavazati joggal járó teljes tőke több mint 20 %-ára, illetve a közgyűlésen leadott szavazatok több mint 30 %-ára vonatkozó szavazást. Az értéktárakra vonatkozó megfelelő szabályokat az értéktári törvény tartalmazza.

—	Az EFTA Felügyeleti Hatóság állítása szerint a vitatott jogszabályok nem egyeztethetők össze sem az EGT-megállapodás 31. cikkében foglalt szabad letelepedéssel, sem az EGT-megállapodás 40. cikkében foglalt szabad tőkemozgással.

—

Az EFTA Felügyeleti Hatóság különösen azt állítja, hogy a vitatott jogszabályokra nincs szükség sem a pénzügyi piacok megfelelő működésének és hatékonyságának elősegítéséhez, sem pedig a piaci szereplők intézmények függetlenségébe és pártatlanságába vetett bizalmának ösztönzéséhez. A Hatóság érvelése szerint más, kevésbé korlátozó intézkedésekhez is lehetne folyamodni, amelyek kellően hatékonyak lennének.