AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (a továbbiakban: a Hatóság),

mivel:

I.   TÉNYEK

1.   Az eljárás

2009. január 27-én kelt levelükkel (dokumentumszám: 506341) a norvég hatóságok a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdésének megfelelően a kippermoeni szabadidőközpontban (a továbbiakban: KLC) levő fitneszközpont finanszírozásáról értesítették a Hatóságot.

Több levélváltást követően a Hatóság 2009. december 16-án kelt levelében (dokumentumszám: 538177) arról tájékoztatta a norvég hatóságokat, hogy a KLC részét képező fitneszközpont finanszírozása tekintetében a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás kezdeményezéséről határozott.

A norvég hatóságok 2010. február 23-án kelt levelükben (dokumentumszám: 547864) küldték meg észrevételeiket az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban.

A Hatóság eljárás megindításáról szóló 537/09/COL határozatát közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak EGT-kiegészítésében (2). A Hatóság felhívta az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket.

A Hatóság észrevételeket kapott a Norvég Fitnesz Szövetségtől (Treningsforbundet, a továbbiakban: NAF) (3) és az Európai Egészség és Fitnesz Szövetségtől (European Health & Fitness Association, a továbbiakban: EHFA). 2010. november 2-án a Hatóság tárgyalásokat folytatott a Norvég Fitnesz Szövetséggel. 2010. szeptember 20-i (dokumentumszám: 567099) és 2010. november 9-i levelében (dokumentumszám: 576711) a Hatóság továbbította a tárgyalásokon elhangzott észrevételeket és információkat a norvég hatóságoknak, amelyek 2011. január 10-i levelükben (dokumentumszám: 582713) nyújtották be észrevételeiket.

A norvég hatóságok további észrevételeket küldtek a 2011. március 14-i (dokumentumszám: 590193) és 2011. március 22-i (dokumentumszám: 591454) levelükben, valamint a 2011. március 28-i e-mail üzenetükben (dokumentumszám: 592463).

2.   A kippermoeni szabadidőközpont (KLC) és a hozzá tartozó fitneszközpont

Az 537/09/COL határozatban szereplő állítás szerint a KLC-t a múlt század hetvenes éveiben hozták létre. A KLC a Nordland megyében található Vefsn önkormányzat területén található. A központ az önkormányzat tulajdonába tartozik, és nem rendelkezik önálló jogalanyisággal.

Kezdetben a KLC a szerényen felszerelt fitneszközponton kívül egy fedett uszodából, szoláriumból és tornateremből állt. 1997 és 1999 között, majd később 2006 és 2007 között a KLC és a hozzá tartozó fitneszközpont bővítésére került sor.

2.1.   A KLC és a hozzá tartozó fitneszközpont finanszírozása

A hetvenes évekbeli létrehozása óta a KLC-t a látogatók és az önkormányzati költségvetés finanszírozzák. A látogatók a létesítmény használata utáni fizetéssel járulnak hozzá a finanszírozáshoz. Az önkormányzat egyedül dönt az árakról, az árusított jegyek típusáról, valamint a bevétel felhasználásáról. Jóllehet a jegyárakat az évek folyamán folyamatosan emelték, a látogatók hozzájárulása nem fedezi a KLC működésének teljes költségét. A hiányt az önkormányzati költségvetésből pótolják az önkormányzati tanács költségvetési döntéseinek megfelelően.

2.2.   A norvég hatóságok által benyújtott új információk

2.2.1.   A fitneszközpont látogatóitól beszedett belépődíj

Az 537/09/COL számú határozatában a Hatóság jelezte, hogy a hetvenes évekbeli megalapítása óta a KLC-t a látogatókra kivetett díjakból és az önkormányzati költségvetésből finanszírozzák (4). A hivatalos vizsgálati eljárás összefüggésében a norvég hatóságok kifejtették, hogy a látogatók a KLC létesítményeinek csak egy részének (többek között az uszoda) használatáért fizettek, de 1996-ig bárki ingyen látogathatta a fitnesz központot, amikor is az önkormányzat pénzt kezdett beszedni a látogatóktól (5).

2.2.2.   Bővítések az 1997–1999. évben

537/09/COL határozatában a Hatóság megállapította, hogy a KLC egészét 1997-ben kibővítették, és ezt a bővítést többek között egy 10 milliós NOK kölcsönből finanszírozták. A Hatóság nem kapott részletes információkat a kölcsönről és arról, hogy a KLC részét képező fitneszközpont részesült-e a kölcsönből, és ha igen, milyen összegben (6). A hivatalos vizsgálati eljárás során a norvég hatóságok kifejtették, hogy a kölcsön összege az eljárás megindításáról szóló határozatban szereplő 10 millió NOK helyett 5,8 millió NOK volt (7). A norvég hatóságok azt is kifejtették, hogy az önkormányzat nem a fitneszközpont bővítésének finanszírozására kapta a kölcsönt, hanem többek között a 14 millió NOK összköltségű Mosjøhallen néven ismert új futballstadion építésére (8).

1997 és 1999 között a fitneszközpontot kibővítették, és a KLC új felszerelést vásárolt (súlyemelő felszerelést, szobakerékpárokat és több más fitnesz gépet) körülbelül 870 000 NOK összértékben (körülbelül 109 000 EUR) (9).

2.2.3.   Bővítések a 2006–2007. évben

A norvég hatóságok továbbá új információkat nyújtottak be a KLC 2006–2007. évben végrehajtott bővítéséről.

2005-ben az önkormányzat a fitneszközpont bővítéséről döntött, amely a KLC meglévő épületeit összekötő új épületrész építését jelentette. A szándék az volt, hogy a látogatók minél könnyebben megközelíthessék a központot. Az önkormányzat a későbbiekben a meglévő létesítmények korszerűsítéséről (10) is döntött. A meglévő épületek összekötésére és korszerűsítésére azért került sor, hogy a KLC létesítményeinek színvonala elérje a hasonló szolgáltatást nyújtó sportlétesítményekét (11).

2006–2007. évben tehát a fitneszközpontot ennek megfelelően korszerűsítették és egy új épületrésszel (Mellombygningen) bővítették. A bővítés teljes költsége körülbelül 14,2 millió NOK volt. Egy költségfelosztási tervet hoztak létre annak biztosítására, hogy a fitneszközpont viselje a bővítési költségek ráeső (körülbelül 80 %-os (12) ) arányos részét. A fennmaradó (körülbelül 20 %-os) részt más módon kívánták fedezni, mivel ezek a költségek nem a fitneszközponthoz kapcsolódtak, hanem a KLC részét képező más létesítményekhez. A hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozatban a Hatóság megállapította, hogy a költségfelosztási tervvel ellentétben a fitneszközpont nem viselte a 2008-ra vonatkozó kölcsöntartozás költségének teljes részét. A norvég hatóságok a későbbiekben kifejtették, hogy a fitneszközpont valójában a kölcsön teljes értékét fedezte 2008-ban, oly módon, hogy az éves nyereségét az önkormányzatnak adta (13).

2.2.4.   Nincs támogatás a Nordland megyei önkormányzattól

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló döntés meghozatala idején rendelkezésre álló információk alapján a Hatóság nem tudta kizárni, hogy a KLC részét képező fitneszközpont a Nordland megyei önkormányzat pénzügyi támogatásában részesült (14). A norvég hatóságokat ezért felkérték, hogy adjanak tájékoztatást erre vonatkozóan. A norvég hatóságok kifejtették, hogy a KLC részét képező fitneszközpont nem részesült pénzügyi támogatásban a Nordland megyei önkormányzattól (15).

3.   Az eljárás megindításának indoka

A Hatóságnak kétségei merültek fel arra vonatkozóan, hogy a KLC részét képező fitneszközpont finanszírozása az EGT-megállapodás 61. cikke értelmében állami támogatásnak minősül-e, ezért a Hatóság megindította a hivatalos vizsgálati eljárást. Továbbá a Hatóságnak kétségei voltak arra vonatkozóan, hogy ha a fitneszközpont finanszírozása állami támogatásnak minősülne, akkor összeegyeztethető lenne-e az EGT-megállapodással: vagy az 59. cikk (2) bekezdése alapján általános gazdasági érdekű szolgáltatás támogatásaként, vagy pedig a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján kulturális vagy regionális tevékenységeket elősegítő támogatásként.

A norvég hatóságok 2009 januárjában jelentették be a fitneszközpont finanszírozását, és nem nyújtottak be semmi olyan információt, amely indokolta volna azt az előzetes következtetést, hogy a fitneszközpont finanszírozása, amennyiben állami támogatásnak minősül, akkor a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (1) bekezdése értelmében létező támogatási programnak minősül. A fennálló kétségek miatt ezért a Hatóság megindította az 1. cikk (3) és (2) bekezdésében előírt hivatalos vizsgálati eljárást.

4.   Harmadik felek észrevételei

A Hatóság két harmadik féltől kapott észrevételt: az Európai Egészség és Fitnesz Szövetségtől (EHFA) és a Norvég Fitnesz Szövetségtől (NAF).

4.1.   Az Európai Egészség és Fitnesz Szövetség (European Health & Fitness Association (a továbbiakban: EHFA) észrevételei

Az EHFA az európai egészség és fitnesz ágazat érdekeit képviselő, független, nonprofit szervezet. Az EHFA úgy véli, hogy a fitneszközpontokat egyenlő alapon kell elbírálni, függetlenül attól, hogy magán- vagy állami tulajdonban vannak-e, valamint hogy nem helyes az állami tulajdonban levő fitneszközpontoknak az EGT-megállapodás 59. cikkével ellentétes jogellenes előnyökhöz juttatása.

4.2.   A Norvég Fitnesz Szövetség (a továbbiakban: NAF) észrevételei

A NAF a kereskedelmi fitneszközpontok norvégiai szervezete. A NAF úgy véli, hogy a fitneszközpontok állami forrásokból történő szelektív előnyökhöz juttatása a norvég piacon általánosságban véve állami támogatásnak minősül az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében, mivel az ilyen finanszírozás torzítja a versenyt és befolyásolja az Európai Gazdasági Térségen belüli kereskedelmet. Ennek alátámasztására a NAF általános tájékoztatással szolgált a Hatóság részére a norvég fitneszközpontok piaci helyzetéről (16).

A NAF továbbá úgy vélekedik, hogy az állami tulajdonban lévő fitneszközpontoknak juttatott állami támogatás nem egyeztethető össze az EGT-megállapodás működésével, sem az 59. cikk (2) bekezdése alapján, mint közszolgáltatással járó ellentételezés, sem a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján, mint kulturális vagy regionális tevékenységeket elősegítő támogatás, ha a magántulajdonban lévő fitneszközpontok nem részesülhetnek ugyanabból a támogatásból, egyező feltételekkel.

5.   A norvég hatóságok észrevételei

A norvég hatóságok úgy ítélik meg, hogy a KLC részét képező fitneszközpont finanszírozása nem minősül állami támogatásnak az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében az alábbi okok miatt: i. a fitneszközpont nem jut állami forrásból származó, szelektív előnyhöz; ii. a központ nem minősül vállalkozásnak; és iii. a fitneszközpont finanszírozása nem befolyásolja a kereskedelmet az EGT-megállapodás szerződő felei között.

Továbbá a norvég hatóságok állítása szerint a fitneszközpontnak juttatott bármilyen önkormányzati forrás teljesíti a de minimis rendelet (17) előírásait, és ezért az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősül állami támogatásnak.

Abban az esetben, ha a Hatóság megállapítja, hogy a finanszírozás állami támogatást tartalmaz, a norvég hatóságok az ilyen támogatást létező támogatásnak minősítik, mivel a KLC-t önkormányzati költségvetésből és a látogatók befizetéseiből finanszírozták még az EGT-megállapodás hatályba lépése előtt, és ez a finanszírozási módszer azóta is változatlan maradt.

A fenti észrevételektől függetlenül a norvég hatóságok bármilyen lehetséges támogatást összeegyeztethetőnek tartanak az EGT-megállapodással, vagy az 59. cikk (2) bekezdése alapján, általános gazdasági érdekű szolgáltatások támogatása, vagy pedig a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján, a kulturális tevékenységeket elősegítő támogatás címén. Végül a norvég hatóságok azon a véleményen vannak, hogy a fitneszközpont 2006–2007. évi bővítésének finanszírozása a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontja, valamint a Hatóság regionális támogatásokról szóló iránymutatásaira (2007–2013) való hivatkozás (18) alapján a regionális támogatás összeegyeztethető formájának minősül.

II.   ÉRTÉKELÉS

1.   A Vefsn önkormányzata által nyújtott támogatás

A norvég hatóságok 2009. januárban értesítették a Hatóságot a fitneszközpont finanszírozásáról. Az értesítésben a norvég hatóságok nem hozakodtak elő semmi olyan érveléssel, amely azt jelezte volna, hogy a fitneszközpont finanszírozása létező támogatás volt, annak ellenére, hogy az értesítés a norvég bíróság idézésének egy másolatát is tartalmazta, amelyben a felperes részletesen hangot adott véleményének, miszerint a fitneszközpont finanszírozása új támogatásnak minősül (19).

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatban a Hatóság utalt arra, hogy a fitneszközpont finanszírozásának módszere (a KLC teljes veszteségének fedezése az önkormányzati költségvetésből, és a jegyeladásból származó bevétel felosztása) már az EGT-megállapodás hatályba lépése előtt is érvényben volt, és ilyen alapon a 3. jegyzőkönyv II. része 1. cikkének b) pontja és i. alpontja értelmében létező támogatásnak minősülhet (20). Jóllehet ugyanazon jegyzőkönyv 1. cikkének c) pontja alapján a létező támogatás módosítása új támogatásnak minősül.

Határozatában a Hatóság jelezte, hogy nem kapott elég pontos tájékoztatást a fitneszközpont két bővítésével és a jegybevételek elosztásának rendszerében bekövetkezett változással kapcsolatban, és megjegyezte, hogy ugyanazon jegyzőkönyv 1. cikkének c) pontja értelmében ezek a tényezők a létező támogatási programot új támogatássá minősíthetik (21).

Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában (22) megállapított elvekkel összhangban a Hatóság az új támogatásokra vonatkozó szabályok keretein belül foglalkozott ezekkel az intézkedésekkel.

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatban tett értékelést arra vonatkozóan, hogy az esetleges támogatási intézkedés új vagy létező támogatásnak minősül-e, szükségképpen csak előzetes jellegű. Még akkor is, ha a Hatóság az adott időben rendelkezésre álló információk alapján a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról határoz a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (2) bekezdése alapján, előfordulhat, hogy az eljárást lezáró határozat megállapítja, hogy amennyiben támogatásról van szó, az valójában létező támogatás (23). Ha létező támogatásról van szó, akkor a Hatóságnak a létező támogatásokra vonatkozó eljárást kell követni (24). Ebben az esetben ennek megfelelően a Hatóságnak le kell zárnia a hivatalos vizsgálati eljárást, és meg kell indítania a 3. jegyzőkönyv II. részének 17–19. cikkében szabályozott, létező támogatásokra vonatkozó eljárást (25). Ez utóbbi eljárás során, és csak ezen eljárás során a Hatóságnak vizsgálnia kell, hogy az intézkedés támogatásnak számít, és amennyiben igen, akkor összeegyeztethető-e az EGT-megállapodás működésével.

E határozat I. fejezetének 2. pontjában leírtak szerint a norvég hatóságok kiegészítő, tényszerű adatokat nyújtottak be a KLC részét képező fitneszközpont finanszírozásáról és bővítéséről.

Mivel a fitneszközpontot nem egy különálló művelet révén finanszírozták, ezért azt nem lehet a KLC finanszírozásától függetlenül, önmagában értékelni. A hetvenes évekbeli megalapítása óta a KLC-t a látogatóktól beszedett díjakból és az önkormányzati költségvetésből finanszírozzák. Ugyan az önkormányzat 1996-ig nem vezetett be belépődíjat a fitneszközpont használatáért, a hetvenes évektől azonban a KLC részét képező létesítmények – főleg az uszoda – látogatóitól szedett be ilyen díjat. Ez alapján a Hatóság megállapítja, hogy a KLC finanszírozási rendszere, mint olyan nem változott.

A fitneszközpont 1997–1999. évi bővítése kisebb jelentőségű volt, mint amire a Hatóságnak a korábban benyújtott információk alapján következtetni lehetett. A hivatalos vizsgálati eljárás során a norvég hatóságok kifejtették, hogy az önkormányzat 10 millió NOK helyett 5,8 millió NOK-t vett fel, amelyet nem a fitneszközpont felújítására használtak fel, hanem a fitneszközpont egy viszonylag szerény bővítésére és felszerelésére került sor ebben az időszakban, összesen körülbelül 870 000 NOK költségen, amelyet a látogatóktól beszedett díjakból származó bevételből finanszíroztak.

Ugyan jelentősebb bővítésre került sor a 2006–2007. évben, de az csak azt biztosította, hogy a kínált szolgáltatás színvonala elérje a hasonló fitneszközpontokét. Következésképpen a fitneszközpont által végzett tevékenység jellege a bővítések előtt és után is változatlan maradt, és csak az ágazatban végbemenő fejlődéshez és a látogatók igényeihez igazodott. A KLC részét képező fitneszközponttal az önkormányzat jelen volt a fitneszközpontok piacán az EGT-megállapodás hatálybalépése előtt és után is. Az önkormányzat alkalomszerűen bővítette a fitneszstúdiót, de csak azért, hogy olyan szolgáltatást nyújtson a lakosságnak, amely megfelel annak, ami egy fitneszközponttól elvárható. A finanszírozás rendszere (látogatói díjak és az önkormányzati költségvetésből való juttatások) és az elérni kívánt cél (testedzési lehetőség biztosítása a lakosság részére) nem változott (26). Ezek a bővítések azonban nem tették lehetővé, hogy az önkormányzat új piacokra lépjen be. Ebben a vonatkozásban a szóban forgó ügy eltér a Bizottság „BBC Digital Curriculum” ügyre (27) vonatkozó határozatától. Az az ügy a brit közszolgálati műsorszolgáltató, a BBC javára nyújtott létező támogatási programban végrehajtott változásokkal foglalkozott. Abban az ügyben a Bizottság megállapította, hogy a létező támogatási programban végrehajtott változás új támogatást rejtett magában, mivel lehetővé tette a műsorszolgáltató számára, hogy olyan tevékenységeket folytasson, amelyek nem voltak szoros összefüggésben a meglévő rendszerrel, és lehetővé tette a BBC számára, hogy olyan fejlett piacokra lépjen be, ahol az üzleti szereplők nem vagy csak kismértékben voltak kitéve a BBC által versenytársként előidézett versenynek (28).

A fentiek alapján a Hatóság megállapítja, hogy a kippermoeni szabadidőközpont részét képező fitneszközpont vefsni önkormányzati forrásból történő finanszírozása, amennyiben állami támogatást rejt magában, létező támogatási programnak minősül. A létező támogatásra vonatkozóan a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (1) bekezdése egy külön eljárásról rendelkezik. Az említett rendelkezés szerint a Hatóság az EFTA tagállamokkal együttműködve folyamatosan vizsgálja a tagállamokban létező támogatási programokat. A Hatóság javaslatot tesz a tagállamoknak az EGT-megállapodás fokozatos fejlődése vagy működése által megkövetelt megfelelő intézkedések meghozatalára.

2.   A Nordland megyei önkormányzattól származó támogatás

A fentiek szerint a norvég hatóságok kifejtették, hogy a KLC részét képező fitneszközpont nem részesült a Nordland megyei önkormányzattól származó támogatásban. Ennek megfelelően nem történt állami források juttatása a Nordland megyei önkormányzattól, amely az első azon négy kumulatív feltétel közül, amelynek teljesülne kell ahhoz, hogy egy intézkedés az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősüljön. A norvég hatóságok által újonnan benyújtott információk alapján a Hatóság megállapítja, hogy ebben az összefüggésben a KLC részét képező fitneszközpont nem kapott semmilyen, állami forrásból (a Nordland megyei önkormányzattól) származó előny formáját öltő, az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatást.

3.   Következtetés

A norvég hatóságok által benyújtott új információk alapján a Nordland megyei önkormányzat nem nyújtott gazdasági előnyöket a KLC részét képező fitneszközpontnak a jelenlegi hivatalos vizsgálati eljárás által lefedett időszakban. Ez alapján a Hatóság megállapítja, hogy a KLC részét képező fitneszközpont a vizsgált időszakban nem kapott a Nordland megyei önkormányzattól származó állami támogatást.

A Hatóság továbbá megállapította, hogy amennyiben a KLC részét képező fitneszközpontot a vefsni önkormányzattól származó forrásokból finanszírozták, és ezek a források állami támogatásnak minősülnek, akkor ez olyan állami támogatásnak minősül, amelyet létező támogatási program keretében nyújtottak. Az alábbi értékelés alapján a Hatóság a hivatalos vizsgálati eljárás lezárásáról döntött, és megindítja a 3. jegyzőkönyv I. részének 1. cikke (1) és (2) bekezdésében előírt, létező támogatás felülvizsgálatára vonatkozó eljárást,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: