MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI SZEKTOR ÉLETKÉPESSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS A JELENLEGI VÁLSÁGBAN HOZOTT SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI INTÉZKEDÉSEKNEK AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉSÉRŐL SZÓLÓ FEJEZET  (1)

1.   Bevezetés

(1)

A bizalom és a pénzügyi piac megfelelő működésének helyreállítása a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás nélkülözhetetlen feltétele (2). Az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megállapítja, hogy a válság rendszert érintő jellegét és a pénzügyi szektorbeli, illetve a pénzügyi szektor és a reálgazdaság közötti szoros összekapcsolódásokat tekintve számos intézkedést vezettek be annak érdekében, hogy helyreállítsák a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, és biztosítsák a belső piac működését és a gazdaságnak történő hitelnyújtást (3).

(2)

A Hatóság egyetért azzal, hogy ezeket az intézkedéseket ki kell egészíteniük az egyes pénzintézetek szintjén tett intézkedéseknek, ami biztosítaná, hogy ezen intézetek képesek állami támogatás nélkül ellenállni a jelenlegi válságnak, és hosszú távon ismét életképessé válnak, hogy ily módon szilárdabb alapon végezhessék hitelnyújtási tevékenységüket. Közösségi szinten a Bizottság már jelenleg is számos olyan állami támogatási üggyel foglalkozik, amelyek révén a Közösség tagállamai a likviditási, fizetőképességi vagy hitelnyújtási problémákat próbálják elkerülni. A Hatóság iránymutatásának három egymást követő fejezetében szolgált útmutatással a bankoknak nyújtandó állami támogatás formájával és végrehajtásával kapcsolatban (4). E fejezetekben a Hatóság elismerte, hogy a válság súlyossága indokolja a támogatásnyújtást, amely az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján összeegyeztethetőnek tekinthető; a közlemények továbbá keretet biztosítanak ahhoz, hogy az EFTA-államok koherens módon alakítsák ki az állami garanciákat, a feltőkésítést és az eszközátvételi intézkedéseket. Ezzel egyidejűleg azt is biztosítják, hogy a különböző EFTA-államokban megtelepedett bankok, illetve az állami támogatásban részesülő és nem részesülő bankok azonos feltételek mellett működhessenek (5) annak érdekében, hogy elkerüljük a káros támogatási versenyt, csökkentsük a morális kockázatot, valamint az EGT-n belül és a nemzetközi piacokon egyaránt szavatoljuk az EGT-ben működő bankok versenyképességét és hatékonyságát.

(3)

Az állami támogatási szabályokkal biztosítható, hogy a cselekvésre elszánt EFTA-államok intézkedései koherensek legyenek. Továbbra is az EFTA-államok döntenek azonban arról, hogy nyújtsanak-e állami támogatást pl. a bankok értékvesztett eszközöktől való megtisztításához. Néhány esetben a pénzintézetek nagyobb módosítások vagy kiegészítő támogatás nélkül is képesek a jelenlegi válság kezelésére, míg más esetekben szükséges lehet a kezességvállalás, feltőkésítés vagy az értékvesztett eszközök átvétele formájában nyújtandó állami támogatás.

(4)

Amennyiben egy pénzintézet állami támogatásban részesül, az EFTA-államnak életképességi vagy alapvető szerkezetátalakítási tervet kell benyújtania annak alátámasztására, hogy az egyes bankok hosszú távon állami támogatás nélkül is (ismét) életképesek lesznek. Már korábban megállapítottunk szempontokat annak meghatározására, hogy mely körülmények között végezhető egy banknál jelentős szerkezetátalakítás, és mikor van szükség a támogatás versenytorzító hatásait ellensúlyozó intézkedésekre (6). E fejezet nem változtat ezeken a követelményeken, hanem kiegészíti őket azzal a céllal, hogy fokozza a kiszámíthatóságot, és koherens megközelítést biztosítson. Kifejti, hogyan értékeli a Hatóság a jelenlegi rendszerszintű válságban az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdése b) pontjának értelmében az EFTA-államok által a pénzintézeteknek nyújtott szerkezetátalakítási támogatás (7) összeegyeztethetőségét.

(5)

A bankokról szóló iránymutatás, a feltőkésítési iránymutatás és az értékvesztett eszközökről szóló iránymutatás ismételten felhívják a figyelmet a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatásban foglalt alapelvekre (8). Ezek az alapelvek elsőként azt kívánják meg, hogy a szerkezetátalakítási támogatás eredményeképpen a vállalkozás hosszú távon állami támogatás nélkül is életképes maradjon. Az is előírás, hogy a szerkezetátalakítási támogatást a lehető legnagyobb mértékig megfelelő tehermegosztás és a versenytorzulást minimalizáló intézkedések kísérjék, mivel a torzulás hosszú távon alapvetően gyengítené az érintett piac szerkezetét és működését.

(6)

Ezen alapelvek alkalmazásakor kiemelt figyelmet kell szentelni a belső piac integritásának és a bankok EGT-n belüli fejlődésének; el kell kerülni a felaprózódást és a piac felosztását. A jelenlegi válság elmúltával az EGT-ben működő bankoknak az EGT egységes pénzügyi piacára támaszkodva erős globális pozícióban kell lenniük. A Hatóság ismételten hangsúlyozza, hogy szociális felelősségvállalással kell előrejelezni és kezelni a változásokat, valamint hogy végre kell hajtani az ilyen körülmények között alkalmazandó, a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról szóló közösségi irányelveket átültető nemzeti jogszabályokat.

(7)

E közlemény kifejti, hogy a Hatóság milyen módon vizsgálja a jelenlegi válságban a bankok szerkezetátalakításához nyújtott támogatást, figyelembe véve a következőket: a válság jellege és globális volta tükrében a múltbeli gyakorlat módosításának szükségessége; a bankszektor által a gazdaság egészében játszott szerep; illetve annak lehetséges rendszerszerű hatásai, hogy azonos időszak alatt számos banknak kell átalakítania szerkezetét. — A szerkezetátalakítási tervben alaposan elemezni kell a bank problémáit. A bankoknak stressztesztet kell végezniük annak érdekében, hogy fenntartható stratégiákat fogalmazhassanak meg az életképesség helyreállítására. Az életképesség helyreállításához vezető első lépésnek közös paramétereken kell alapulnia; e paramétereknek a lehető legnagyobb mértékben az EGT-szinten megállapított megfelelő módszerekből kell meríteniük. A bankoknak adott esetben nyilvánosságra kell hozniuk értékvesztett eszközeiket (9). — A pénzügyi stabilitás alapvető céljára, valamint az EGT területére érvényes jelenlegi rossz gazdasági kilátásokra tekintettel különös figyelem irányul majd a szerkezetátalakítási terv felépítésére, valamint a végrehajtáshoz szükséges lépések kellően rugalmas, realista időzítésére. Amennyiben a piaci körülmények miatt lehetetlen a strukturális intézkedéseket azonnal megvalósítani, meg kell fontolni átmeneti magatartási biztosítékok bevezetését. — A Hatóság – a pénzügyi szektor általános helyzetét szem előtt tartva – az EFTA-államok és a kedvezményezett bankok közötti megfelelő tehermegosztás alapelvét alkalmazza. Ha a megmentés időszakában a piaci helyzet miatt nem lehetséges azonnal jelentős tehermegosztást megvalósítani, ezt a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának egy későbbi szakaszában orvosolni kell. — A megmentett bankok által az ugyanabban az EFTA-államban vagy másik EGT-államban előidézett versenytorzulás mértékét korlátozó intézkedéseket oly módon kell megtervezni, hogy azok korlátozzák a más bankoknak okozott hátrányt, ugyanakkor vegyék figyelembe, hogy a jelenlegi rendszerjellegű válság jelentős állami beavatkozást igényelt a szektorban. — Nyitva kell hagyni a lehetőséget arra, hogy a szerkezetátalakítási időszak alatt kiegészítő támogatást nyújtsanak, amennyiben a pénzügyi stabilitás érdekében erre szükség van. A kiegészítő támogatás összegének az életképesség megőrzéséhez szükséges minimális összegre kell korlátozódnia.

(8)

E fejezet 2. szakasza vonatkozik azokra az esetekre, amelyekben az EFTA-államnak szerkezetátalakítási tervet kell bejelentenie (10). A 2. szakasz alapját képező elvek megfelelően alkalmazandók azokra az esetekre is, amikor az EFTA-állam hivatalosan nem köteles szerkezetátalakítási tervet bejelenteni, de demonstrálnia kell a kedvezményezett bank életképességét (11). Ez utóbbi esetben – kivéve a kétséges helyzeteket – a Hatóság általában kevésbé részletes tájékoztatást kér (12). Kétség esetén a Hatóság a (13) bekezdéssel összhangban megvizsgálja, hogy megfelelő stressztesztet végeztek-e, és hogy az illetékes versenyhatóság hitelesítette-e a stressztesztek eredményeit. A 3., 4. és 5. szakasz csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor valamely EFTA-államnak szerkezetátalakítási tervet kell bejelentenie. A 6. szakasz a fejezet időbeli hatályával foglalkozik, és egyaránt alkalmazandó a támogatás kedvezményezettjére vonatkozó szerkezetátalakítási tervet bejelenteni köteles EFTA-államra, illetve a csak a támogatás kedvezményezettje életképességének bizonyítására kötelezett EFTA-államra.

2.   A hosszú távú életképesség helyreállítása

(9)

Amennyiben korábbi hatósági útmutatók vagy határozatok arra kötelezik az EFTA-államot, hogy szerkezetátalakítási tervet nyújtson be (13), e tervnek átfogónak, részletesnek és koherensnek kell lennie. Ki kell fejteni benne, hogy a bank hogyan állítja vissza hosszú távú életképességét állami támogatás nélkül és a lehető legrövidebb időn belül (14). A benyújtott szerkezetátalakítási tervben össze kell vetni több alternatív helyzetet, pl. a bank feldarabolását vagy egy másik bank által történő felvásárlását annak érdekében, hogy a Hatóság értékelni tudja (15), hogy létezik-e a pénzügyi stabilitás fenntartását biztosító, de piacorientáltabb, kevésbé költséges vagy kevésbé versenytorzító megoldás. Amennyiben a bank életképessége nem állítható helyre, a szerkezetátalakítási tervben be kell mutatni, hogyan számolható fel rendezetten.

(10)

A szerkezetátalakítási tervnek meg kell neveznie a bank nehéz helyzetét okozó tényezőket és a bank gyenge pontjait, valamint körvonalaznia kell, hogy a javasolt szerkezetátalakítási intézkedések hogyan oldják meg a bank problémáit.

(11)

A szerkezetátalakítási tervnek be kell mutatnia a kedvezményezett üzleti modelljét, közte az alábbiakat: szervezeti struktúra, finanszírozás (illusztrálva a rövid és hosszú távú finanszírozási struktúra életképességét (16)), vállalatirányítás (illusztrálva az érdekellentétek megelőzését és a menedzsment terén szükséges változtatásokat (17)), kockázatkezelés (ideértve az értékvesztett eszközök nyilvánosságra hozatalát és óvatos céltartalékképzést a várhatóan nem teljesítő eszközökre), eszköz-forrás menedzsment, jövőbeni pénzmozgás (amelynek állami támogatás nélkül kell kielégítő szintet elérnie), mérlegen kívüli kötelezettségvállalások (bemutatva ezek fenntarthatóságát és – a bank jelentős kitettsége esetén – konszolidálását (18), tőkeáttétel, a jelenlegi és a várható tőkemegfelelés az alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban (óvatos értékelés és megfelelő céltartalék-képzés mellett), valamint az ellentételezést ösztönző struktúra (19) (illusztrálva, hogyan segíti elő a kedvezményezett hosszú távú nyereségessé válását).

(12)

Minden egyes üzleti tevékenység és nyereségközpont életképességét elemezni kell a szükséges bontásban. A bank életképességhez való visszatérésének alapját elsősorban belső intézkedésekkel kell megteremteni. Figyelembe lehet ugyan venni olyan külső tényezőket, mint az árak és a kereslet ingadozása, amelyeket a vállalkozás nem nagyon tud befolyásolni, de csak akkor, ha a piaccal kapcsolatos feltételezések általánosságban elfogadhatók. A szerkezetátalakítás keretében meg kell szüntetni azokat a tevékenységeket, amelyek középtávon továbbra is veszteséget termelnének.

(13)

A hosszú távú életképességet akkor éri el a bank, ha képes valamennyi költsége (ideértve az értékcsökkenést és a pénzügyi költségeket is) fedezésére, és – a bank kockázati profilját figyelembe véve – megfelelő sajáttőke-arányos nyereséget termel. Az átalakított banknak saját erőből képesnek kell lennie arra, hogy a piacon a vonatkozó szabályozási követelményeknek megfelelően versenyezzen a tőkéért. A tervezett szerkezetátalakítás várható eredményeit egy alapforgatókönyvvel és „stresszforgatókönyvekkel” kell bemutatni. Ehhez a szerkezetátalakítási tervekben alap- és legrosszabb esetre vonatkoztatott feltevések alapján ki kell térni többek között a pénzpiacok jelenlegi helyzetére és jövőbeli kilátásaira. A stresszteszt során több forgatókönyvet kell figyelembe venni, beleértve a stresszhelyzetek halmozódását és az elhúzódó globális recessziót. Össze kell hasonlítani a feltevéseket az ágazatra vonatkozó referenciaértékekkel, amelyeket a pénzügyi piacok jelenlegi válságában mutatkozó új elemekre való tekintettel módosítottak. A tervnek tartalmaznia kell a stressztesztet követően esetleg felmerülő követelmények teljesítését szolgáló intézkedéseket. A stressztesztet a lehető legnagyobb mértékben a közösségi szinten megállapított közös paraméterekhez (pl. az európai bankfelügyelők bizottsága által kidolgozott módszertanhoz) hasonló paraméterek alapján kell végezni, adott esetben az ország- és bankspecifikus körülményekhez igazítva.

(14)

A jelenlegi válság során a kormányok elsősorban a pénzügyi stabilitás szempontjai alapján tőkésítettek fel bankokat, nem pedig a magánbefektetőknek is elfogadható megtérülés alapján. Ezért a hosszú távú életképesség megköveteli, hogy az állami támogatást – a támogatásnyújtáskor feltételezett módon – idővel visszafizessék, vagy rendes piaci feltételeknek megfelelően ellentételezzék, biztosítva ezáltal, hogy minden kiegészítő támogatás megszűnik. Mivel az EGT-megállapodás a tulajdon kérdésében semleges, az állami támogatási szabályok a magán- és állami tulajdonban lévő bankokra egyaránt alkalmazandók.

(15)

Bár a szerkezetátalakításnak a lehető leggyorsabban le kell zajlania az életképesség visszanyerése érdekében, a Hatóság figyelembe veszi a jelenlegi válságkörülményeket, így hozzájárulhat, hogy egyes strukturális intézkedések végrehajtása a szokásosnál hosszabbra nyúljon annak érdekében, hogy ne terheljék a piacot kényszereladásokkal (20). A szerkezetátalakítást azonban minél hamarabb – és legfeljebb öt éven belül (21) – végre kell hajtani a hatékonyság, valamint annak érdekében, hogy az átalakított bank hitelesen nyerje vissza életképességét.

(16)

Amennyiben az átalakítási időszak alatta bejelentett szerkezetátalakítási tervben nem szereplő további támogatásra lenne szükség az életképesség helyreállítása érdekében, ezt előzetesen be kell jelenteni, a Hatóság pedig minden ilyen támogatást figyelembe vesz végleges határozatában.

Az életképesség bankeladáson keresztül történő elérése

(17)

Nehézségekkel küzdő bank másik pénzintézetnek történő eladása segíthet a hosszú távú életképesség és a piaci bizalom helyreállításában, ha a vásárló életképes, és fedezni tudja a nehéz helyzetben lévő bank átvételét. Ez a lépés hozzájárulhat a pénzügyi szektor konszolidálásához is. Ebből a célból a vásárlónak bizonyítania kell, hogy az integrált entitás életképes lesz. Eladás esetén szintén be kell tartani az életképességre, a saját hozzájárulásra és a versenytorzulás korlátozására vonatkozó követelményeket.

(18)

Az eladási folyamatnak átláthatónak, objektívnek, feltétel- és megkülönböztetésmentesnek, valamint versenyalapúnak kell lennie, hogy minden lehetséges ajánlattevőnek azonos feltételeket biztosítsunk (22).

(19)

Ezenfelül, adott esetben az alkalmazandó összefonódás-ellenőrzési szabályok sérelme nélkül, valamint elismerve, hogy a nehéz helyzetben lévő, támogatott bank versenytársnak történő eladása hozzájárulhat a hosszú távú életképesség helyreállításához és a pénzügyi szektor konszolidációjához, amennyiben az eladás első látásra jelentősen akadályozná a hatékony versenyt, csak akkor engedélyezhető, ha a támogatással megfelelő korrekciós intézkedések párosulnak a versenytorzulás megakadályozására.

(20)

A bank eladása jelenthet állami támogatást a vásárló, és/vagy az eladott üzletág számára (23). Amennyiben az eladás nyílt és feltételek nélküli versenyeljárás keretében történik, és az eszközöket a legmagasabb árat kínáló kapja, akkor az eladási ár piaci árnak tekintendő, és kizárható, hogy a vásárló támogatásban részesülne (24). Negatív eladási ár (vagy az azt kompenzáló pénzügyi támogatás) abban az esetben tekinthető állami támogatást nem tartalmazónak, ha az eladó költségei felszámolás esetén magasabbak lennének (25). Ilyen esetben a felszámolási költség kiszámításánál a Hatóság csak azokat a kötelezettségeket veszi számításba, amelyeket piaci befektető átvett volna (26). Ebbe nem tartoznak bele az állami támogatásból származó kötelezettségek (27).

(21)

Minden olyan esetben meg kell fontolni a fizetésképtelenné vált bank rendezett felszámolását vagy elárverezését, amelyben a bank nem tudja hitelesen helyreállítani hosszú távú életképességét. A kormányoknak ösztönözniük kell, hogy az életképtelen gazdasági szereplők kilépjenek a piacról, ugyanakkor lehetővé kell tenniük, hogy a kilépés a pénzügyi stabilitást nem veszélyeztető időtartam alatt menjen végbe. A bankokról szóló iránymutatás ismerteti a rendezett felszámolási eljárást (28). A nehézségekkel küzdő bank jó eszközeinek és kötelezettségeinek felvásárlása jó lehetőség egy egészséges bank számára, mivel költséghatékony módon bővítheti betéteit, és megbízható hitelfelvevőkkel építhet kapcsolatokat. Járható utat jelenthet az életképesség eléréséhez valamely bank jó eszközeinek és kötelezettségeinek egy autonóm, jó bankba történő átvitele is, feltéve, hogy ez az új entitás nem torzítja túlzott mértékben a versenyt.

3.   A kedvezményezett hozzájárulása (Tehermegosztás)

(22)

A versenytorzulás mértékének korlátozása és az erkölcsi kockázat kiküszöbölése érdekében a támogatást a szükséges minimumra kell korlátozni, a kedvezményezettnek pedig megfelelő mértékben hozzá kell járulnia a szerkezetátalakítási költségekhez. A vállalkozásnak és a tulajdonosoknak a lehetséges mértékig saját forrásból kell finanszírozniuk az átalakítást. Ezáltal biztosítható, hogy a megmentett bankok felelősséget vállaljanak múltbeli viselkedésük következményeiért, és hogy jövőbeli magatartásukat megfelelő ösztönzők irányítsák.

A szerkezetátalakítási költségek korlátozása

(23)

A szerkezetátalakítási támogatásnak azokra a költségekre kell korlátozódnia, amelyek az életképesség helyreállításához szükségesek. A vállalkozásoknak tehát nem szabad olyan mértékben állami forrásokat juttatni, hogy a szerkezetátalakítási folyamathoz nem kapcsolódó, piactorzító tevékenységeket finanszírozhassanak. Nem finanszírozható állami támogatásból pl. más vállalkozásban történő részesedésvásárlás vagy új beruházás, kivéve, ha ez a vállalkozás életképességének helyreállításához szükséges (29).

A támogatási összeg korlátozása, jelentős saját hozzájárulás

(24)

A támogatási összeg szükséges mértékre történő korlátozása érdekében a bankoknak először saját forrásaikból – például eszközeladás révén – kell finanszírozniuk a szerkezetátalakítást. Az állami támogatást olyan feltételekkel kell nyújtani, amelyek biztosítják a költségek megfelelő megosztását (30). Ez magában foglalja, hogy a szerkezetátalakítás költségeit az állam és a banki befektetők közösen viselik; utóbbiak a rendelkezésre álló tőke segítségével vállalják át a veszteségeket, valamint ellentételezik az állami beavatkozást (31). A Hatóság ennek ellenére úgy véli, hogy – tekintettel a magántőkéhez jutás megkönnyítésére és a normál piaci feltételekhez való visszatérésre irányuló célkitűzésre – a jelenlegi rendszerjellegű válság miatt nem megfelelő a tehermegosztásra vonatkozó küszöbértékek előzetes meghatározása.

(25)

A megfelelő mértékű tehermegosztástól való bármely előzetes eltérést, amelyet a pénzügyi stabilitás követelménye miatt a megmentési szakaszban kivételesen engedélyeztek, kompenzálni kell a szerkezetátalakítás későbbi szakaszában, például visszakövetelési rendelkezés formájában és/vagy nagyobb mértékű szerkezetátalakítás révén, ideértve a versenytorzulást korlátozó kiegészítő intézkedéseket (32).

(26)

A banknak a tevékenységei által generált nyereségből képesnek kell lennie a tőke osztalékfizetéssel vagy fennálló alárendelt kölcsönre kibocsátott kamatszelvényekkel történő ellentételezésére. A bankok azonban nem használhatják az állami támogatást a saját pénzeszközök (tőke és alárendelt kölcsön) ellentételezésére, ha ezek a tevékenységek nem termelnek elegendő nyereséget. Ebből kifolyólag szerkezetátalakítás esetén nem összeegyeztethető a tehermegosztás célkitűzésével az, hogy a kedvezményezett bank belátása szerint (például tartalék felszabadítása vagy tőkecsökkentés révén) ellensúlyozza a veszteségeket annak érdekében, hogy garantálhassa az osztalékfizetést vagy a fennálló alárendelt kölcsönre kibocsátott kamatszelvényeket (33). Ezt esetleg ellensúlyozni kell a bank refinanszírozási képességének és az állami támogatás elhagyására való ösztönzőknek a biztosításával (34). A kedvezményezett bank általi refinanszírozást elősegítendő a Hatóság a létező alárendelt kölcsönökkel szemben előnyben részesítheti a nagyobb szenioritású, újonnan kibocsátott hibrid tőkeeszközök utáni kamatfizetést. A bankoknak azonban semmi esetre sem szabad megengedni, hogy a szerkezetátalakítás ideje alatt saját részvényeket vásároljanak.

(27)

Nyitva kell hagyni a lehetőséget arra, hogy a szerkezetátalakítási időszak alatt kiegészítő támogatást nyújtsanak, amennyiben a pénzügyi stabilitás érdekében erre szükség van. A kiegészítő támogatás összegének az életképesség megőrzéséhez szükséges minimális összegre kell korlátozódnia.

4.   A versenytorzulás korlátozása és a bankszektor versenyképességének biztosítása

A torzulás típusai

(28)

Bár az állami támogatás – egyéb pozitív hatásai mellett – rendszerjellegű válság esetén hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás helyreállításához, különböző módokon torzíthatja is a versenyt. Ha a bankok termékeik és szolgáltatásaik teljesítménye tekintetében versenyben állnak egymással, a túlzott kockázatot vállalók, illetve fenntarthatatlan üzleti modellt alkalmazók végezetül csökkenő piaci részesedéssel szembesülnek, és esetleg ki kell lépniük a piacról, míg a hatékonyabb versenytársak részesedése növekszik, vagy új belépőként jelennek meg az érintett piacon. Az állami támogatás eredményeképpen fennmarad a túlzott kockázatvállalás és a fenntarthatatlan üzleti modellek okozta versenytorzulás, mivel a támogatás mesterségesen fenntartja a kedvezményezettek piaci hatalmát. Ily módon erkölcsi kockázatot jelent a kedvezményezettek számára, és gyengíti a támogatásban nem részesülők versenyzési, befektetési és innovációs kedvét. Végezetül, az állami támogatás gyengítheti az egységes piacot azáltal, hogy a strukturális alkalmazkodás terhének aránytalanul nagy részét és az azzal járó társadalmi és gazdasági problémákat más EFTA-államokra hárítja, ezzel egyidőben pedig belépési korlátokat teremt, és gyengíti a határokon átnyúló tevékenységek folytatását célzó ösztönzőket.

(29)

A pénzügyi szektornak a rendszerjellegű válság idején nyújtott támogatás fő célja továbbra is a pénzügyi stabilitás megteremtése, azonban a rövid távú rendszerstabilitás megőrzésének nem szabad hosszú távon károsítania az egyenlő feltételeket és a versenyen alapuló piacot. Ebben az összefüggésben fontos szerepet játszanak az állami támogatás okozta versenytorzulást korlátozó intézkedések, többek között a következő okok miatt. Először is, a bankokat nem egyformán érintette a válság az EGT-n belül, így a válsághelyzetbe került bankok megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott támogatás gyengítheti a stabilitásukat megőrző bankok helyzetét, ezáltal pedig alááshatja a pénzügyi stabilitást. Pénzügyi, gazdasági és államháztartási válság idején tovább növekednek az állami beavatkozásra rendelkezésre álló forrásokban az EFTA-államok között fennálló különbségek, ami rontja az egységes piaci egyenlő feltételeket. Másodszor, a jelenlegi gazdasági válságban végrehajtott nemzeti beavatkozások jellegüknél fogva az országos piacokra összpontosítanak, így súlyos kockázatokat hordoznak, például az országhatárokon belülre való visszavonulás vagy az egységes piac széttöredezése tekintetében. A támogatás kedvezményezettjeinek piaci jelenlétét annak tükrében kell értékelni, hogy biztosítsuk a hatékony versenyt, megelőzzük a piaci erőfölény, a piaci korlátok és a határokon átnyúló tevékenységek előtt álló akadályok kialakulását, azaz hogy ne sérüljenek vállalkozások és fogyasztók érdekei az EGT-ben. Harmadszor, az állami beavatkozás pénzügyi stabilitás helyreállításához szükséges mértéke, valamint a rendes tehermegosztás esetleges korlátai szükségszerűen még nagyobb erkölcsi kockázatot teremtenek, amit ki kell igazítani egyrészt a kívánatossal ellentétes hatású ösztönzők és a túlzottan kockázatos magatartás jövőbeni megismétlődésének elkerülése érdekében, másrészt azért, hogy lehetővé tegyük a rendes, állami támogatás nélküli piaci feltételekhez való gyors visszatérést.

Hatékony és arányos intézkedések alkalmazása a versenytorzulás korlátozása érdekében

(30)

A versenytorzulás mértékét korlátozó intézkedéseket az életképességét a szerkezetátalakítást követően visszanyert kedvezményezett bank működési piacain azonosított torzulások kezelése érdekében a konkrét körülmények alapján kell meghatározni, ugyanakkor viszont közös politikát és alapelveket kell követni. A Hatóság az ilyen intézkedések szükségességének értékelésénél abból indul ki, hogy milyen mértékűek és jellegűek lennének, illetve mire terjednének ki a szóban forgó bank tevékenységei az e fejezet 2. szakaszában bemutatott hiteles szerkezetátalakítási terv végrehajtása után. A versenytorzulást jellegétől függően kezelhetjük a kötelezettségeket és/vagy az eszközöket érintő intézkedésekkel (35). Az ilyen intézkedések jellegét és formáját két kritérium határozza meg: 1. a támogatási összeg, valamint a nyújtási feltételek és körülmények; 2. a kedvezményezett bank működési piaca(i).

(31)

Az első kritériumot illetően, a torzulást korlátozó intézkedések nagymértékben eltérnek a támogatás összege, illetve a tehermegosztás foka és az árszint szerint. Ebben az összefüggésben az állami támogatás összegét mind abszolút értékben (a kapott tőke összege, garancia- és eszközátvételi intézkedési elem), mind a bank kockázattal súlyozott eszközeihez viszonyítva értékelik. A Hatóság a kedvezményezettnek nyújtott teljes támogatási összeget figyelembe veszi, ideértve bármilyen megmentési támogatást is. A Hatóság hasonlóképpen figyelembe veszi a kedvezményezett saját hozzájárulásának mértékét, valamint a szerkezetátalakítási időszak alatti tehermegosztást. Általánosságban szólva, kevesebb az erkölcsi kockázatból származó negatív következmény azokban az esetekben, ahol nagyobb fokú a tehermegosztás, illetve magasabb a saját hozzájárulás aránya. Ezért kisebb mértékben van szükség további intézkedésekre (36).

(32)

A második kritériumot illetően a Hatóság megvizsgálja, hogy milyen valószínűsíthető hatást gyakorol a támogatás azokra a piacokra, amelyeken a kedvezményezett bank a szerkezetátalakítást követően működik majd. Először is megvizsgálják a banknak az életképesség helyreállítását követően a piac(ok)on elért méretét és relatív fontosságát. Amennyiben az átalakított bank piaci jelenléte korlátozott marad, akkor valószínűleg kisebb szükség lesz további korlátozásokra, pl. leválasztásra vagy magatartásbeli kötelezettségvállalásokra. Az intézkedéseket a piaci jellemzőknek (37) megfelelően alakítják ki annak érdekében, hogy megőrizzék a hatékony versenyt. Egyes területeken a leválasztás negatív következményekkel járhat, és nem biztos, hogy szükséges a várt eredmény eléréséhez, így a leválasztással szemben preferált opció lehet a szerves növekedés korlátozása. Más területeken, különösen az erős belépési korlátokkal működő országos piacokon szükség lehet a leválasztásra, hogy lehetővé tegyük a versenytársak belépését vagy bővülését. A versenytorzulást korlátozó intézkedések nem ronthatják a bank életképességhez való visszatérésének kilátásait.

(33)

Végezetül, a Hatóság figyelmet fordít arra, hogy a szerkezetátalakítási intézkedések ne ássák alá a belső piacot, és kedvezően tekint azokra az intézkedésekre, amelyek segítenek annak biztosításában, hogy a nemzeti piacok nyíltak maradjanak és helyet kínáljanak a versenynek. A támogatást az országos pénzügyi stabilitás és a reálgazdaságnak történő hitelnyújtás fenntartására nyújtják az EFTA-államok, ha azonban e támogatást ahhoz kötik, hogy a kedvezményezett bank tartsa tiszteletben a támogatást nyújtó EFTA-államon kívüli EFTA-államok hitelezési célkitűzéseit, akkor ezt a támogatás további fontos pozitív hatásaként értékelik. Kifejezetten így történik akkor, ha a hitelezési célkitűzések a tények hiteles összevetésén alapuló elemzés alapján jelentősek, ha e célkitűzéseket megfelelően ellenőrzik (például honi és székhelyállami felügyelők közötti együttműködés keretében), ha a székhelyállam bankrendszerét külföldi székhelyű bankok dominálják, és ha a hitelezési kötelezettségvállalásokat közösségi szinten koordinálják (például a likviditási segítségnyújtásra irányuló tárgyalások keretében).

Az állami támogatás megfelelő ellentételezésének meghatározása

(34)

Az állami beavatkozás megfelelő ellentételezése általánosságban véve a versenytorzulás megfelelő korlátozásának egyik legjobb módja, mivel a támogatás összegét korlátozza. Ha a belépési árat pénzügyi stabilitási okokból jelentős mértékben a piaci ár alatt állapítják meg, akkor biztosítani kell, hogy a pénzügyi támogatási feltételeket a szerkezetátalakítási tervben felülvizsgálják (38), ezáltal csökkentve a támogatás torzító hatását.

Strukturális intézkedések – üzleti tevékenységek leválasztása és csökkentése

(35)

Az e szakasz kritériumai szerinti értékelés alapján az állami támogatásban részesülő bankoknak előírhatják, hogy válasszanak le leányvállalatokat, fiókokat, ügyfélportfóliókat vagy üzleti egységeket, vagy hasonló intézkedéseket tegyenek (39), többek között a támogatás kedvezményezettjének székhelyéül szolgáló hazai kiskereskedelmi piacon is. Ahhoz, hogy ezek az intézkedések fokozzák a versenyt és segítsék a belső piac működését, támogatniuk kell a versenytársak belépését és a határokon átnyúló tevékenységeket (40). Az életképesség helyreállításának követelményével összhangban a Hatóság kedvezően viszonyul az ilyen strukturális intézkedésekhez abban az esetben, ha azok nem tesznek különbséget a különböző EFTA-államokban lévő vállalkozások között, azaz hozzájárulnak a pénzügyi szolgáltatások belső piacának megőrzéséhez.

(36)

Néhány üzletágban vagy földrajzi területen szükség lehet a bank expanziójának – piacorientált korrekciós intézkedéseken, például konkrét tőkemegfelelés előírásán keresztül megvalósuló – korlátozására abban az esetben, ha a piaci verseny gyengül az expanziót sújtó közvetlen korlátozások vagy az erkölcsi kockázat korlátozása révén. Ezzel egyidejűleg a Hatóság különös figyelmet szentel annak, hogy ne kerüljön sor az országhatárokon belülre való visszavonulásra, és ne töredezzen szét az egységes piac.

(37)

Amennyiben objektíve nehéznek bizonyul vevőt találni az elidegenítendő leányvállalatokra, eszközökre vagy egyéb tevékenységekre, a Hatóság meghosszabbítja az ezen intézkedések végrehajtására rendelkezésre álló időszakot, ha kötelező erejű ütemterv áll rendelkezésre az üzleti tevékenység fokozatos szűkítésére (ideértve az üzletágak leválasztását). Az ezen intézkedések végrehajtására rendelkezésre álló időszak azonban nem haladhatja meg az öt évet.

(38)

A versenytorzulást korlátozó strukturális intézkedések szükséges mértékének egy adott ügyben történő értékelése során a Hatóság az egyenlő bánásmód elvére való tekintettel figyelembe veszi az azonos piacokon vagy piaci szegmensekben egyidejűleg folyó ügyekben hozott intézkedéseket.

El kell kerülni, hogy az állami támogatásból versenyellenes magatartást finanszírozzanak

(39)

Az állami támogatás nem használható a közpénzekből folyósított támogatásban nem részesülő versenytársak károsítására (41).

(40)

A (41) bekezdés sérelme nélkül a bankok nem fordíthatják az állami támogatást versenytársaik felvásárlására (42). Ez az előírás legalább három évig alkalmazandó, de a támogatás mértékétől, vonatkozásától és időtartamától függően meghosszabbítható a szerkezetátalakítási időszak egészére.

(41)

Kivételes esetben, bejelentést követően a Hatóság engedélyezheti a felvásárlást, ha az a pénzügyi stabilitás helyreállításához vagy a hatékony verseny biztosításához szükséges konszolidációs folyamat részét képezi. A felvásárlásnál tiszteletben kell tartani a potenciális vásárlók esélyegyenlőségének elvét, az eredménynek pedig biztosítania kell a hatékony versenyt az érintett piacokon.

(42)

Ha a leválasztás megkövetelése, illetve a felvásárlási tilalom nem megfelelő eszköz, a Hatóság elfogadhatja azt is, hogy az EFTA-állam visszakövetelési mechanizmust vezessen be, például a támogatás kedvezményezettjére rótt díj formájában. E mechanizmus lehetővé tenné, hogy a bank életképességének helyreállítását követően visszatérítse a támogatás egy részét.

(43)

Ha az állami támogatásban részesülő banknak a reálgazdaságnak való hitelnyújtásra nézve bizonyos követelményeket kell teljesítenie, a banknak kereskedelmi feltételek mellett kell hitelt nyújtania (43).

(44)

Az állami támogatás mellett nem ajánlhatók olyan feltételek (például kamat vagy biztosíték tekintetében), amelyekkel az állami támogatásban nem részesülő versenytársak nem tudnak versenyre kelni. Olyan esetekben azonban, ahol nem megfelelő a kedvezményezett árazási magatartásának korlátozása (mert például ezáltal csökkenne a hatékony verseny), az EFTA-államok javaslatot tehetnek a hatékony versenyt biztosító, alkalmasabb – például a belépést megkönnyítő – korrekciós intézkedésekre. Hasonlóképpen, a bankok pénzügyi ajánlataik értékesítésekor nem alkalmazhatják az állami támogatást versenyelőnyként (44). E korlátozások a támogatás mértékétől, vonatkozásától és időtartamától függően három évtől a szerkezetátalakítási időszak végéig terjedő időtartamra maradnak érvényben. Ily módon e korlátozások egyértelmű ösztönzőt szolgáltatnak az állami támogatás minél hamarabbi visszafizetésére is.

(45)

A Hatóság megvizsgálja a piac nyitottságának fokát is és azt is, hogy a szektor milyen mértékben képes kezelni a bankcsődöket. Átfogó értékelésében a Hatóság figyelembe veheti a kedvezményezett vagy az EFTA-állam által olyan intézkedésekre vállalt kötelezettségeket (45), amelyek elősegítik a stabilabb, versenyen alapuló piacok kialakulását például azáltal, hogy megkönnyítik a be- és kilépést. Adott esetben ilyen kezdeményezések tehetők a kedvezményezettektől elvárt egyéb strukturális és magatartásbeli intézkedések mellett. Az EFTA-államok által a bankok nehézségeinek korai kezelésére szolgáló mechanizmusok létrehozására vállalt kötelezettséget a Hatóság a stabil és versenyen alapuló piacok elősegítését szolgáló elemként kedvezően ítélheti meg.

5.   Felügyelet és eljárási kérdések

(46)

Annak verifikálása érdekében, hogy a szerkezetátalakítási tervet megfelelően hajtják végre, a Hatóság rendszeres részletes jelentéstételt ír elő. Az első jelentést általában legkésőbb a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását követő hat hónapon belül kell benyújtani a Hatósághoz.

(47)

A szerkezetátalakítási terv bejelentését követően a Hatóságnak értékelnie kell, hogy a terv következtében helyreáll-e a hosszú távú életképesség, és megfelelően korlátozzák-e a versenytorzulásokat. Ha a Hatóságnak súlyos kételyei vannak annak tekintetében, hogy a szerkezetátalakítási terv teljesíti a vonatkozó követelményeket, hivatalos vizsgálati eljárást kell indítania, megadva a lehetőséget harmadik feleknek, hogy megtegyék észrevételeiket az intézkedésre vonatkozóan. Ezáltal átlátható és koherens megközelítés érvényesül az állami támogatási eljárásokra alkalmazandó titoktartási szabályok egyidejű betartása mellett.

(48)

A Hatóságnak azonban nem kell hivatalos vizsgálati eljárást indítania, ha a szerkezetátalakítási terv teljes, és a javasolt intézkedések alapján a Hatóságnak nincsenek további kételyei az összeegyeztethetőségre vonatkozóan, az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 4. cikkének (4) bekezdése értelmében. Ez az eset áll fenn különösen akkor, ha egy EFTA-állam a szükséges nyomon követés tekintetében kíván jogbiztonsághoz jutni, és ezért bejelenti a Hatóságnak a jelen fejezetben foglalt összes feltételt teljesítő szerkezetátalakítási tervhez kapcsolódó támogatást. Ilyen esetben a Hatóság végleges határozatot hozhat, amelyben megállapítja, hogy a megmentési és a szerkezetátalakítási támogatás összeegyeztethető az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján.

6.   A közlemény ideiglenes hatálya

(49)

E fejezet elfogadását a kivételes pénzügyi szektorbeli válság indokolja, ezért csak korlátozott időtartamra alkalmazandó. A Hatóság a 2010. december 31-ig bezárólag nála bejelentett szerkezetátalakítási támogatások értékelését a jelen fejezet alapján végzi. A be nem jelentett támogatásokra a jogellenes állami támogatás értékelésére alkalmazandó szabályokról szóló iránymutatás alkalmazandó. A Hatóság ezért a jelen fejezetet alkalmazni fogja a 2010. december 31-ig nyújtott, be nem jelentett támogatások összeegyeztethetőségének értékelésekor.

(50)

Figyelembe véve, hogy e közlemény az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontján alapul, a Hatóság a piaci feltételek javulása, az ügyek kezelése során szerzett tapasztalatok és a pénzügyi stabilitás fenntartása mint feltétlenül érvényesítendő érdek tükrében felülvizsgálhatja a fejezet tartalmát és érvényességének időtartamát.

---

(1)  Ez a fejezet az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) által elfogadott, „A pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése az állami támogatási szabályok alapján” című közleménynek (HL C 195., 2009.8.19., 9. o.) felel meg.

(2)  Az 1. lábjegyzetben hivatkozott közleményének 1. pontjában a Bizottság az Európai Tanács 2009. március 20-i, valamint 2009. június 18-19-i ülésén megerősített ezirányú elkötelezettségére utalt.

(3)  Az Európai Tanácshoz intézett, 2009. március 4-i „Impulzusok az európai gazdaság élénkítéséhez” című közleményében (COM(2009) 114 végleges) a Bizottság a Közösség területén működő pénzintézetekre vonatkozó szabályozási keret általános hiányosságainak kezelésére szolgáló reformprogramot jelentett be.

(4)  Lásd az iránymutatásnak az állami támogatásokról szóló szabályoknak a pénzintézetek vonatkozásában tett intézkedésekre történő alkalmazásáról szóló fejezetét (a továbbiakban: a bankokról szóló iránymutatás), a jelenlegi pénzügyi válságban a pénzintézetek feltőkésítéséről szóló fejezetét (a továbbiakban: a feltőkésítési iránymutatás) és az értékvesztett eszközök EGT bankszektorban történő kezeléséről szóló fejezetét (a továbbiakban: az értékvesztett eszközökről szóló iránymutatás).

(5)  E fejezet alkalmazása a bankokról szóló iránymutatásban említett pénzintézetekre korlátozódik. Az e fejezetben felvázolt útmutatás az egyszerűség kedvéért bankokról beszél, azonban adott esetben egyéb pénzintézetekre is értelemszerűen vonatkozik.

(6)  Azokat a szempontokat és konkrét körülményeket, melyek között szerkezetátalakítási tervet kell benyújtani, a bankokról szóló iránymutatás, a feltőkésítési iránymutatás és az értékvesztett eszközökről szóló iránymutatás részletezte. Ezek elsősorban – de nem kizárólagosan – olyan eseteket sorolnak fel, amelyekben az állam feltőkésített egy problémákkal küszködő bankot, vagy az eszközátvétel által érintett bank már kapott valamilyen, veszteségfedezési vagy veszteségelkerülést segítő támogatást (kivéve a garanciaprogramban való részvételt), és a támogatás értéke összességében meghaladja a bank kockázattal súlyozott teljes eszközállományának 2 %-át. Az átalakítás mértéke a szóban forgó bank problémáinak súlyosságától függ. Ezzel szemben, amennyiben alapvetően jó helyzetben lévő bankok kapnak korlátozott összegű támogatást, az iránymutatásokkal (különösen a feltőkésítési iránymutatás 40. pontjával és az értékvesztett eszközökről szóló iránymutatás V. mellékletével) összhangban az EFTA-államoknak olyan jelentést kell benyújtaniuk a Hatósághoz az állami források felhasználásáról, amely tartalmazza a bank életképességének értékelését, a folyósított tőke felhasználását, valamint a további állami támogatással való működés elkerülésére irányuló tervet. Az életképességi vizsgálatnak be kell mutatnia a bankok kockázati profilját és várható tőkemegfelelését, és értékelnie kell üzleti terveiket.

(7)  Olyan támogatások, amelyeket a Hatóság a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás értelmében átmenetileg jóváhagyott megmentési támogatásként, illetve az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében ideiglenesen jóváhagyott támogatások, valamint szerkezetátalakítási támogatásként bejelentendő bármely új támogatás. A jelenlegi rendszerszintű válságban a bankoknak nyújtott szerkezetátalakítási támogatás értékelése során a jelen fejezetet alkalmazzák, nem pedig a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatást.

(8)  Közösségi szinten a Bizottság a múltban számos határozatot fogadott el a nehézségekkel küzdő bankoknak – az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján – nyújtott szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozóan, amelyek alapját olyan átfogó szerkezetátalakítási folyamat képezte, amely lehetővé tette, hogy a kedvezményezettek a versenytársakra gyakorolt szükségtelen negatív hatások nélkül térhessenek vissza a hosszú távú életképességhez. Jellemző szerkezetátalakítási stratégiák az alábbiak: az üzleti modell reorientációja, üzletágak, leányvállalatok vagy üzletfiókok megszüntetése vagy leválasztása, az eszköz-forrás menedzsment módosítása, folyamatosan működő vállalkozásként vagy feldarabolás után egyes üzletrészek értékesítése életképes versenytársaknak. Lásd például a Franciaország által a Crédit Lyonnais csoportnak nyújtott támogatásról szóló, 1998. május 20-i 98/490/EK bizottsági határozatot (HL L 221., 1998.8.8., 28. o.), a Bankgesellschaft Berlin AG javára nyújtott szerkezetátalakítási támogatásról szóló, 2004. február 18-i 2005/345/EK bizottsági határozatot (HL L 116., 2005.5.4., 1. o.), a Németország által a Sachsen LB részére nyújtott állami támogatásról szóló, C 9/08. (ex NN 8/08., CP 244/07.) sz. ügyben 2008. június 4-én hozott, 2009/341/EK bizottsági határozatot (HL L 104., 2009.4.24., 34. o.), valamint a 2006. őszi állami támogatásokat összegző mutatórendszert, COM(2006) 761. végleges, 28. o. (http://ec.europa.eu/comm/competition/state_aid/studies_reports/2006_autumn_en.pdf), amelyben szerepelt a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásra vonatkozó kérdőív is.

(9)  Az értékvesztett eszközökről szóló iránymutatással összhangban.

(10)  A bankokról szóló iránymutatással, a feltőkésítési iránymutatással és az értékvesztett eszközökről szóló iránymutatással összhangban. Lásd e fejezet (4) bekezdését.

(11)  A bankokról szóló iránymutatással, a feltőkésítési iránymutatással és az értékvesztett eszközökről szóló iránymutatással összhangban az EFTA-államoknak életképességi vizsgálatot kell végezniük azokban az esetekben, ahol alapvetően szilárd helyzetben lévő bank részesül korlátozott összegű támogatásban, és az eredményt be kell nyújtaniuk a Hatóságnak.

(12)  A feltőkésítési iránymutatás 40. pontjával és az értékvesztett eszközökről szóló iránymutatás V. mellékletével összhangban.

(13)  Az e fejezet (8) bekezdésében kifejtetteknek megfelelően, amennyiben a 2. szakaszban szerkezetátalakítási terv szerepel, a 2. szakasz alapját képező elvek értelemszerűen az életképességi vizsgálatokra is alkalmazandók.

(14)  A szerkezetátalakítási terv javasolt mintája a mellékletben található.

(15)  Adott esetben a Hatóság külső tanácsadót kér fel arra, hogy vizsgálja meg a bejelentett szerkezetátalakítási tervet az életképesség, a tehermegosztás és a versenytorzulás minimalizálása szempontjából. A Hatóság felügyelőket is felkérhet az egyes elemek hitelesítésére.

(16)  Lásd például az NN 1/08. sz. Northern Rock-ügyben 2008. április 2-án hozott bizottsági határozatot (HL C 135., 2008.6.3., 21. o.), és a C 9/08. sz. SachsenLB-ügyben hozott 2009/341/EK határozatot.

(17)  Lásd a C 9/08. sz. SachsenLB-ügyben hozott 2009/341/EK határozatot.

(18)  Kellően indokolt eseteket kivéve. Lásd a C 10/08. sz. IKB-ügyben 2008. október 21-én hozott bizottsági határozatot (még nem tették közzé).

(19)  A pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikájáról szóló, 2009. április 30-i 2009/384/EK bizottsági ajánlásban (HL L 120., 2009.5.15., 22. o.) megfogalmazott elvekkel összhangban.

(20)  Ez alatt sok eszköz jelenlegi alacsony piaci áron, egyszerre történő eladása értendő, ami tovább nyomná az árakat.

(21)  A Bizottság gyakorlatában általában két-három évet fogad el a szerkezetátalakítás időtartamaként.

(22)  Lásd a (20) bekezdést is.

(23)  A 17. lábjegyzetet.

(24)  A tendereljárás hiánya nem jelenti automatikusan azt, hogy a vásárló állami támogatásban részesül.

(25)  Ennek eredményeként az eladott gazdasági tevékenység általánosságban támogatásban részesül.

(26)  Lásd a C-278/92., C-279/92. és C-280/92. sz., Hytasa egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1994., I-4103. o.) 22. pontját.

(27)  Lásd a C-334/99. sz., Gröditzer Stahlwerke ügyben hozott ítélet (EBHT 2003., I-1139. o.) 134. és azt követő pontjait, valamint az Ausztria által a Bank Burgenland privatizációja céljára nyújtott állami támogatásról szóló, C 56/06. (ex NN 77/2006.) sz. ügyben 2008. április 30-án hozott, 2008/719/EK bizottsági határozatot (HL L 239., 2008.9.6., 32. o.).

(28)  Lásd a bankokról szóló iránymutatás 43–50. pontját. A rendezett kilépés elősegítéséhez összeegyeztethetőnek minősíthető a felszámolási támogatás abban az esetben, ha az a pénzügyi stabilitás miatt például hídbank vagy -struktúra átmeneti feltőkésítéséhez vagy egyes hitelezők követeléseinek kielégítéséhez szükséges. E támogatástípus és az összeegyeztethetőség feltételeinek példáit lásd az NN 41/08. sz., az Egyesült Királyság által a Bradford&Bingley-nek nyújtott megmentési támogatás ügyben 2008. október 1-én hozott bizottsági határozatot (HL C 290., 2008.11.13., 2. o.), valamint az NN 39/08. sz., a Dánia által a Roskilde Bank felszámolásához nyújtott támogatás ügyben 2008. november 5-én hozott bizottsági határozatot (HL C 12., 2009.1.17., 3. o.).

(29)  Lásd a T-17/03. sz., Schmitz-Gotha ügyben hozott ítéletet (EBHT 2006., II-1139. o.).

(30)  A korábbi iránymutatásokban, különösen az értékvesztett eszközökről szóló iránymutatásban kifejtett módon, lásd a (21) és azt követő bekezdéseket.

(31)  A Hatóság részletes útmutatót közölt az állami garanciák árazására vonatkozóan a bankokról szóló iránymutatásban, a feltőkésítés árára vonatkozóan a feltőkésítési iránymutatásban, valamint az eszközátvételi intézkedések árára vonatkozóan az értékvesztett eszközökről szóló iránymutatásban. Amennyiben ezt az árat megfizetik, a bank részvényesei pénzügyi értelemben pozíciójuk gyengülésével néznek szembe.

(32)  Az értékvesztett eszközökről szóló iránymutatás 24–25. pontja. Lásd a jelen fejezet 4. szakaszát is.

(33)  Lásd az N 615/08. sz. Bayern LB-ügyben 2008. december 18-án hozott bizottsági határozatot (HL C 80., 2009.4.3., 4. o.). A banknak azonban ki kell fizetnie a kamatszelvények után járó összegeket, ha erre jogilag kötelezett.

(34)  Lásd az értékvesztett eszközökről szóló iránymutatás 31. pontját és a feltőkésítési iránymutatás 33., 34. és 45. pontjában tükröződő, az osztalékkorlátozásra vonatkozó árnyalt megközelítést, amelyben megfogalmazódik, hogy bár az osztalék- és kamatfizetés átmeneti tilalma növelheti a bank tőkéjét és tőkepufferét, vagyis javítja a bank fizetőképességét, ugyanakkor korlátozhatja a bank magánfinanszírozáshoz való hozzáférését, de legalábbis növelheti a jövőbeli finanszírozás költségeit.

(35)  Lásd a (21) bekezdést.

(36)  Ha a Hatóság – a bankokról szóló iránymutatás, a feltőkésítési iránymutatás vagy az értékvesztett eszközökről szóló iránymutatás értelmében – kivételesen elfogadta az említett iránymutatások elveitől eltérően nyújtott támogatást, akkor az ebből következő fokozott versenytorzulás további strukturális vagy magatartási biztosítékokat igényel; lásd az értékvesztett eszközökről szóló iránymutatás 58. pontját.

(37)  Különösen a piaci koncentráció szintjét, a kapacitási korlátokat, a jövedelmezőségi szintet, valamint a belépési és bővítési korlátokat veszik figyelembe.

(38)  Például előnyben részesítve az állami támogatás korai visszafizetését.

(39)  Lásd például a C 10/08. sz. IKB-ügyben 2008. október 21-én hozott bizottsági határozatot (még nem tették közzé) és az N 244/09. sz., Tőkeinjekció a Commerzbanknak ügyben 2009. május 7-én hozott bizottsági határozatot (HL C 147., 2009.6.27., 4. o.).

(40)  Meg kell jegyezni, hogy az eszközleírásból következő mérlegcsökkenés, amelyet részben kompenzál az állami támogatás, nem csökkenti a bank piaci jelenlétét, ezért nem vehető figyelembe a strukturális intézkedések szükségességének értékelése során.

(41)  Lásd például az NN 49/08., NN 50/08. és NN 45/08. sz., Garancianyújtás a Dexiának ügyben (még nem tették közzé) 2008. november 19-én hozott bizottsági határozat 73. pontját, az N 574/08. sz., Garancianyújtás a Fortis Banknak ügyben 2008. november 19-én hozott bizottsági határozat (HL C 38., 2009.2.17., 2. o.) 58. pontját és az NN 42/08., NN 46/08. és NN53/A/08. sz., Szerkezetátalakítási támogatás a Fortis Banknak és a Fortis Bank Luxemburgnak ügyben 2008. december 3-án hozott bizottsági határozat (HL C 80., 2009.4.3., 7. o.) 94. pontját. Bizonyos körülmények között megtiltható például, hogy a bank a legmagasabb kamatot ajánlja a lakossági betétek piacán.

(42)  Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szerkezetátalakítás költségeinek az életképesség helyreállításához szükséges minimumra kell korlátozódniuk. Lásd a (23) bekezdést.

(43)  A nem kereskedelmi feltételek mellett nyújtott hitel állami támogatást jelenthet, amelyet – amennyiben összeegyeztethető az EGT-megállapodás működésével – a Hatóság bejelentést követően engedélyezhet, például az „Ideiglenes keretszabály a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban” című iránymutatás alapján.

(44)  Az N 528/08. sz. ING-ügyben 2008. november 12-én hozott bizottsági határozat (HL C 328., 2008.12.23., 10. o.) 35. pontja.

(45)  Lásd például a Franciaország által az Alstom érdekében végrehajtott támogatási intézkedésekről szóló, 2004. július 7-i 2005/418/EK bizottsági határozat (HL L 150., 2005.6.10., 24. o.) 204. pontját.