(1)

A 2002/21/EK irányelv (a továbbiakban: keretirányelv) új jogi keretrendszert teremt az elektronikus hírközlési ágazatnak, amely a hatálya alá tartozó valamennyi elektronikus hírközlő hálózat és elektronikus hírközlési szolgáltatás lefedésével a konvergenciatörekvésekre kíván reagálni. A cél a piaci verseny fejlődésével párhuzamosan az előzetes ágazat-specifikus szabályok fokozatos csökkentése.

(2)

A keretirányelv 15. cikke rögzíti, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a nyilvánossággal, valamint a nemzeti szabályozó hatóságokkal történő konzultációt követően az érintett termék- és szolgáltatáspiacokra vonatkozó ajánlást tesz közzé az EFTA-államokban.

(3)

Az Európai Bizottság által közzétett, az elektronikus hírközlés ágazatának előzetes rendelettel szabályozott, érintett termék- és szolgáltatáspiacairól szóló 2003/311/EK ajánlás összhangban van a 2002/21/EK irányelvvel (3).

(4)

Az EGT-jog Európai Gazdasági Térségben történő egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Hatóság jelen ajánlását a lehető legnagyobb mértékben összehangolja az ide vonatkozó bizottsági ajánlással.

(5)

Jelen ajánlás célja azon érintett termék- és szolgáltatáspiacok meghatározása, amelyeket az előzetes rendelettel történő szabályozás szempontjából figyelembe kell venni. Mindazonáltal ezen első ajánlásnak összeegyeztethetőnek kell lennie az 1998-as keretszabályokról az új keretszabályokra való áttéréssel. Az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4), a továbbiakban: hozzáférési irányelv, és az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5), a továbbiakban: egyetemes szolgáltatási irányelv már meghatároz néhány piaci szegmenst, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságoknak a jelen ajánlásban felsorolt piacokon kívül meg kell vizsgálniuk. A keretirányelv alapján saját fennhatósági területükön a nemzeti szabályozó hatóságok határozzák meg az érintett földrajzi piacokat.

(6)

Az 1998-as keretszabályozásban a hírközlési ágazat számos területe képezi előzetes rendelettel történő szabályozás tárgyát. Ezek a területek pontosabb meghatározásra kerültek az idevágó irányelvekben, de nem minden esetben felelnek meg az EGT versenyjogában és gyakorlatában alkalmazott „piac” fogalmának. A keretirányelv I. melléklete felsorolja azokat a területeket, amelyeket az ajánlás első változatába fel kell venni.

(7)

Amint az a keretirányelv I. mellékletének címéből világosan kitűnik, az abban felsorolt valamennyi területet fel kell venni az ajánlás első változatába, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok ellenőrizni tudják az 1998-as keretszabályozás által megszabott, jelenleg érvényes kötelezettségeket.

(8)

A keretirányelv 15. cikkének (1) bekezdése kötelezi a Hatóságot, hogy a piacokat az EGT versenyjogának alapelveivel összhangban határozza meg. Ezért a Hatóság (a keretirányelv I. mellékletében felsorolt területeknek megfelelően) az EGT versenyjogának alapelveivel összhangban határozta meg a piacokat.

(9)

Az elektronikus hírközlési ágazatban az érintett piacoknak legalább két fő típusát kell figyelembe venni: a végfelhasználóknak nyújtott termékek és szolgáltatások piacát (kiskereskedelmi piac), és azon inputok piacát, amelyekre az üzemeltető vállalatoknak a végfelhasználóknak történő termék- és szolgáltatásnyújtáshoz van szükségük (nagykereskedelmi piac). A piacok e két fő típusán belül további piacokat lehet megkülönböztetni a keresleti, ill. kínálati oldal jellemzői alapján.

(10)

A piacok azonosításának és meghatározásának kiindulópontja a kiskereskedelmi piacok adott időszakban történő jellemzése, figyelembe véve a kereslet- és kínálat-oldali helyettesíthetőséget. A végfelhasználói keresletet és kínálatot tükröző kiskereskedelmi piacok jellemzését és meghatározását követően azonosítani kell az érintett nagykereskedelmi piacokat is, amelyek a végfelhasználókat kiszolgálni kívánó harmadik személyek termékek iránti keresletét, illetve kínálatát tükrözik.

(11)

A piacok EGT versenyjogi alapelvekkel összhangban történő meghatározása azt jelenti, hogy a keretirányelv I. mellékletében felsorolt piaci területek némelyike több, a keresleti jellemzők alapján különállónak tekinthető piacot foglal magában. Ez a helyzet a végfelhasználók nyilvános telefonhálózathoz rögzített helyről való hozzáféréséhez szükséges termékek, valamint a rögzített helyen nyújtott telefonos szolgáltatások esetében. Az I. mellékletben nagykereskedelmi bérelt vonalként szereplő piaci terület magában foglalja a nagykereskedelmi végződtető szakaszok piacát és a nagykereskedelmi csatlakozónyaláb-szakaszok piacát, amelyek kereslet- és kínálatoldali jellemzőik alapján egyaránt különálló piacoknak minősülnek.

(12)

A piacokat az EGT versenyjogi alapelvekkel összhangban az alábbi három kritérium alapján kell meghatározni. Az első jellegzetesség a magas és állandó strukturális, jogi, illetve szabályozási belépési korlátok megléte. Mindazonáltal, tekintve az elektronikus hírközlési piacok dinamikus jellemzőit és működését, az esetleges előzetes rendelettel történő szabályozásba bevonható piacok előretekintő elemzése során figyelembe kell venni a piaci korlátok adott időszakon belüli lebontásának lehetőségét. Ezért a második kritérium az, hogy csak azokat a piacokat kell felsorolni, amelyek szerkezetük alapján az adott időszakon belül nem képesek a hatékony verseny feltételeinek megteremtésére. E kritérium alkalmazása során meg kell vizsgálni a belépési korláton belüli verseny feltételeit. A harmadik kritérium szerint az érintett piac kudarca nem lenne ellentételezhető megfelelő mértékben kizárólag az EGT versenyjogának alkalmazásával.

(13)

Jelen ajánlás szempontjából a belépési korlátoknak különösen két típusát fontos megkülönböztetni: a strukturális és a jogi vagy szabályozási alapú korlátokat.

(14)

A strukturális belépési korlátok a kezdeti költség- vagy keresleti viszonyokból fakadnak, és a már piacon lévők és újonnan belépni szándékozók közötti egyenlőtlenséghez vezetnek, hátráltatva vagy megakadályozva ez utóbbiak piacra történő belépését. Magas strukturális korlátok találhatók például a jelentős méretgazdaságossági előnyökkel és/vagy a kereslethez rugalmasan alkalmazkodni képes termelői struktúrával, illetve magas elsüllyedt költségekkel jellemezhető piacokon. Jelenleg ilyen korlátokkal a helyi hozzáférési hálózatok széles körben elterjedt, rögzített helyre történő telepítése és/vagy rendelkezésre bocsátása kapcsán találkozhatunk. Ugyancsak strukturális korlátról beszélhetünk abban az esetben, ha valamely szolgáltatás nyújtásához olyan hálózati elemre van szükség, amelynek utángyártása műszakilag nem, vagy csak olyan magas költséggel lehetséges, hogy a szolgáltatás nyújtása a versenytársak számára nem kifizetődő.

(15)

A jogi vagy szabályozáson alapuló korlátok nem gazdasági körülményekre vezethetők vissza, hanem olyan jogalkotási, közigazgatási vagy egyéb állami intézkedés eredményei, amelyek az érintett piacon közvetlen hatással vannak a piacralépés feltételeire és/vagy az üzemeltetők piaci pozíciójára. Jogi vagy szabályozáson alapuló piacralépési korlátnak minősül például, amikor az alapszolgáltatás nyújtásához szükséges frekvenciához csak korlátozott számú vállalkozásnak van hozzáférése. A jogi vagy szabályozáson alapuló korlátok közé tartoznak az árellenőrzések és az árral kapcsolatos egyéb intézkedések, amelyek nemcsak a piacralépést, hanem a vállalat piaci pozícióját is befolyásolják.

(16)

A belépési korlátok veszíthetnek jelentőségükből az innovatív, állandó műszaki fejlődéssel jellemezhető piacokon. Ezeken a piacokon gyakran a piacon még jelen nem levő, lehetséges versenytársak innovatív fenyegetése kényszeríti ki a versenyt. Az ilyen innovatív piacokon olyan cégek között alakulhat ki dinamikus vagy akár hosszabb távú verseny, amelyek meglévő, „statikus” piacokon nem feltétlenül versenyeznek egymással. Jelen ajánlás nem foglalkozik azokkal a piacokkal, amelyeknél belátható időn belül a belépési korlátok lebontása várható.

(17)

Még a magas belépési korláttal rendelkező piacokon is lehetnek olyan egyéb strukturális tényezők, amelyek a piacot az adott időszakon belül a hatékony verseny irányába mozdítják. Ez a helyzet azokon az árrugalmas keresletű piacokon, amelyeken korlátozott számú – de elegendő – eltérő költségstruktúrájú vállalat van jelen. Azokon a piacokon, amelyek lehetővé teszik a versenytársaknak, hogy kibocsátásukat bármely áremelésre reagálva nagyon gyorsan növeljék, kapacitásfelesleg tapasztalható. Ilyen piacokon a piaci részesedés idővel változhat és/vagy az árak csökkenése figyelhető meg.

(18)

Az előzetes rendeletekkel történő szabályozás alá eső piacok meghatározása attól is függ, hogy az EGT versenyjoga elegendő-e a korlátok csökkentéséhez vagy lebontásához, illetve a hatékony verseny helyreállításához. Ezenfelül az új és most kirajzolódó piacok, amelyeken a piaci erőfölény sok esetben az „elsőként érkezők” előnyéből származik, alapvetően nem képezik előzetes rendelettel történő szabályozás tárgyát.

(19)

A jelen ajánlásban meghatározott piacok rendszeres áttekintése során a fenti három kritériumot kell alkalmazni. Ezeket a kritériumokat halmozottan kell alkalmazni, vagyis amelyik piac a kritériumok valamelyikének nem felel meg, az a következő ajánlásokban nem kerülhet meghatározásra. Azt tehát, hogy egy elektronikus hírközlési piac esetében az ajánlás több egymást követő verziója indokoltnak találja az előzetes rendeletekkel történő szabályozást, állandó magas piacralépési korlátoknak és hiányzó versenydinamikának kell alátámasztania, valamint annak, hogy az EGT-versenyjog (előzetes rendelettel történő szabályozás nélkül) nem képes ellentételezni az állandó piaci kudarcot. Amennyiben valamely piacon az Európai Gazdasági Térségben fenntartható és hatékony verseny alakul ki, az adott piac törölhető az ajánlásból, feltéve, hogy a meglévő jogi kötelezettségek megszűnése nem korlátozza a versenyt.

(20)

Jelen ajánlás melléklete valamennyi, az ajánlásban szereplő piac esetében bemutatja, hogyan kapcsolódnak a keretirányelv I. mellékletében felsorolt piaci területekhez. Az előző keretszabályozásból eredő, jelenleg érvényes kötelezettségek annak megállapítását célzó felülvizsgálata során, hogy az adott kötelezettség változatlan formában megmaradjon, módosításra vagy visszavonásra kerüljön-e, a nemzeti szabályozó hatóságoknak a jelen ajánlásban meghatározott piacok alapján kell végrehajtaniuk az ellenőrzést, azért, hogy a piacok előzetes rendelettel történő szabályozás érdekében történő meghatározása összhangban legyen az EGT versenyjogi alapelveivel. A jelenleg érvényes kötelezettségek mindaddig érvényben maradnak, amíg a nemzeti szabályozó hatóságok be nem fejezik az új keretszabályozásnak megfelelő első piaci elemzést.

(21)

A piacok jelen ajánlásban való meghatározása nem érinti azon piacokat, amelyekre az EGT versenyjogának speciális esetei vonatkoznak.

(22)

Az Európai Gazdasági Térségben használt különböző hálózati topológiák és technológiák széles skálája miatt egyes esetekben a nemzeti szabályozó hatóságoknak kell meghatározniuk az ajánlásban rögzített piacok, vagy azok alkotórészei közötti pontos határvonalakat, úgy, hogy közben betartják az EGT versenyjogának alapelveit. A nemzeti szabályozó hatóságok az ajánlásban szereplőktől eltérő piacokat is meghatározhatnak, feltéve, hogy betartják a keretirányelv 7. cikkét. Mivel valamely piac előzetes rendeletekkel történő szabályozása a keretirányelv preambulumának 38. bekezdésében foglaltaknak megfelelően hatással lehet az EGT-Megállapodást aláíró felek közötti kereskedelemre, a Hatóság úgy ítéli meg, hogy az ajánlásban szereplőktől eltérő piacok meghatározása a keretirányelv 7. cikkében rögzített megfelelő eljárás tárgyát kell képezze. Bármely, az EGT-Megállapodást aláíró felek közti kereskedelmet befolyásoló piac bejelentésének elmulasztása jogsértés miatti eljárást vonhat maga után. A nemzeti szabályozó hatóságok által meghatározott bármely piacnak az EGT-versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról szóló, EFTA felügyeleti hatósági közleményben (6) lefektetett EGT versenyjogi alapelveken kell alapulnia, összhangban kell lennie a piacelemzésről és a jelentős piaci erő meghatározásáról szóló hatósági iránymutatással, valamint meg kell felelnie a fenti három kritériumnak. Amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a jelen ajánlásban felsorolt piacok egyike esetében a keresleti és kínálati jellemzők a piac más meghatározását teszik indokolttá, a hatóságnak a keretirányelv 6. és 7. cikkében szereplő megfelelő eljárást kell követnie.

(23)

Az a tény, hogy jelen ajánlás meghatározza azon termék- és szolgáltatáspiacokat, amelyek esetében az előzetes rendelettel történő szabályozás alkalmazható, nem jelenti azt, hogy a szabályozás valóban mindig ilyen módon történik, sem pedig azt, hogy e piacokra különös irányelvekben lefektetett jogszabályi kötelezettségek vonatkoznak. Nem kerül alkalmazásra a szabályozás, amennyiben a piacokon hatékony a verseny. A jogszabályi kötelezettségek legyenek megfelelőek, vonatkozzanak a meghatározott problémára, legyenek a keretirányelvben rögzített célkitűzések tükrében arányosak és jogosak, biztosítsák a felhasználóknak az elérhető legnagyobb előnyt, biztosítsák a verseny torzulásoktól és korlátozásoktól való mentességét, ösztönözzék a hatékony infrastrukturális beruházásokat, az innovációt, valamint a rádiófrekvenciák és számok hatékony felhasználását és kezelését.

(24)

Jelen ajánlás kapcsán a nyilvánossággal, a nemzeti szabályozó hatóságokkal, valamint a nemzeti versenyhatóságokkal konzultációra került sor,