1. rész

:

a szöveg egésze, az alábbi szövegrész kivételével: „és össze kell fognia valamennyi ágazatot annak érdekében, hogy ugyanazon cél felé terelje azokat”

2. rész

:

a fenti szövegrész

1. rész

:

„úgy véli, hogy a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérésére vonatkozó, jogilag kötelező uniós kötelezettségvállalás hatékony eszköz lesz az átmenethez szükséges társadalmi, politikai, gazdasági és technológiai erők mozgósítására;”

2. rész

:

„nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az átmenet valamennyi tagállam közös erőfeszítése, és hogy minden tagállamnak hozzá kell járulnia a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő megvalósításához az EU-ban; felhívja a Bizottságot, hogy 2020 márciusáig terjesszen elő egy európai éghajlat-politikai jogszabályra vonatkozó javaslatot;”

1. rész

:

„hangsúlyozza, hogy a nettó kibocsátást minden gazdasági ágazatban nullához közeli szintre kell csökkenteni annak érdekében, hogy közösen hozzájáruljanak a klímasemlegesség eléréséhez;” Az alábbi szövegrész kivételével: „minden gazdasági ágazatban nullához közeli szintre”

2. rész

:

„minden gazdasági ágazatban nullához közeli szintre”

3. rész

:

„felhívja a Bizottságot, hogy szükség esetén terjesszen elő hatásvizsgálatokon alapuló javaslatokat az éghajlatváltozás és az energia területére vonatkozó uniós jogalkotási intézkedések 2021 júniusáig történő felülvizsgálata céljából a nagyratörőbb közép- és hosszú távú éghajlat-politikai törekvések megvalósítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az egyéb meglévő uniós jogszabályokban – például a környezettudatos tervezésről szóló irányelvben, a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályokban, a körforgásos gazdasággal kapcsolatos intézkedésekben és az F-gázokról szóló rendeletben – rejlő további lehetőségeket is az éghajlat-politikai fellépéshez való hozzájárulás tekintetében; hangsúlyozza továbbá, hogy a természetalapú megoldások segíthetik a tagállamokat az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére és a biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzéseik elérésében, de újfent hangsúlyozza, hogy ezeknek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás forrásnál történő csökkentését kell kiegészíteniük;”

1. rész

:

„hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú egy jól működő, teljes mértékben integrált, fogyasztóközpontú és versenyképes európai energiapiac biztosítása; hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló összeköttetések fontos szerepet játszanak a teljes mértékben integrált energiapiac kialakításában; üdvözli azt a bejelentést, hogy a Bizottság 2020 közepéig intézkedéseket fog javasolni az intelligens integrációra vonatkozóan, és hangsúlyozza, hogy az uniós energiapiac további integrációja fontos szerepet fog játszani az energiaellátás biztonságának fokozásában”

2. rész

:

„és a nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaság megvalósításában; kiemeli, hogy a tagállamok közötti regionális együttműködés megerősítése és fokozása érdekében az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének megfelelő finanszírozására van szükség;”

1. rész

:

„a körforgásos gazdaságra vonatkozó ambiciózus cselekvési tervet szorgalmaz, amelyeknek az uniós termelés és fogyasztás teljes környezeti és erőforrás-lábnyomának csökkentésére kell irányulniuk, ugyanakkor erőteljes ösztönzőket kell biztosítaniuk az innováció, a fenntartható vállalkozások és piacok, valamint az éghajlatsemleges és nem toxikus körforgásos termékek számára, elsődleges prioritásnak tekintve az erőforrás-hatékonyságot, a zéró környezetszennyezést és a hulladékkeletkezés megelőzését; kiemeli az éghajlat-politika és a körforgásos gazdaság közötti erős szinergiákat, különösen az energia- és szén-dioxid-intenzív iparágakban;”, az alábbi szó kivételével: „éghajlatsemleges és”

2. rész

:

„éghajlatsemleges és”

3. rész

:

„egy uniós szintű, az erőforrás-hatékonyságra vonatkozó cél meghatározását szorgalmazza;”

1. rész

:

„sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza a műanyagszennyezés elleni uniós intézkedéseket, különösen a tengeri környezetben, és felszólít az egyszer használatos műanyagtermékek szélesebb körű korlátozására és helyettesítésére; támogatja a túlcsomagolás kezelésére és annak biztosítására irányuló jogszabályok kidolgozását, hogy legkésőbb 2030-ig – az élelmiszer-biztonság garantálása mellett – ne lehessen engedélyezni az uniós piacon egyetlen olyan csomagolást sem, amely nem újrahasználható vagy gazdaságilag életképes módon nem újrafeldolgozható; intézkedéseket szorgalmaz a betétdíjas rendszerek határokon átnyúló összehangolása céljából;” Az alábbi szövegrész kivételével: „és felszólít az egyszer használatos műanyagtermékek szélesebb körű korlátozására és helyettesítésére;”

2. rész

:

„és felszólít az egyszer használatos műanyagtermékek szélesebb körű korlátozására és helyettesítésére;”

3. rész

:

„sürgeti a Bizottságot, hogy átfogó módon lépjen fel a mikroműanyagokkal szemben, többek között a szándékosan hozzáadott mikroműanyagok átfogó kivezetésének elfogadása, valamint a műanyagok nem szándékos, például textiltermékekből, gumiabroncsokból és műanyag granulátumokból történő kibocsátása elleni új intézkedések, köztük szabályozási intézkedések révén; megjegyzi, hogy a Bizottság szabályozási keretet kíván kidolgozni a biológiailag lebomló és bioalapú műanyagokra vonatkozóan; hangsúlyozza a teljesen körforgásos műanyaggazdaság fontosságát;”

1. rész

:

a szöveg egésze az alábbi szövegrész kivételével: „és hogy minden vonatkozó uniós alapot (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, InvestEU stb.) és az Európai Beruházási Bank (EBB) közlekedési hitelezését ehhez kell igazítani;”

2. rész

:

a fenti szövegrész

1. rész

:

„kiemeli, hogy a fenntartható mezőgazdaság és mezőgazdasági termelők fontos szerepet játszanak majd az európai zöld megállapodással kapcsolatos kihívások leküzdésében; hangsúlyozza az éghajlat-politikához való hozzájárulás, a körforgásos gazdaság, a biológiai sokféleség fokozása, valamint a megújuló nyersanyagok fenntartható használatának előmozdítása terén az európai mezőgazdaság és az abban rejlő potenciál fontosságát;”

2. rész

:

„hangsúlyozza, hogy az uniós mezőgazdasági termelők számára biztosítani kell az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz szükséges eszközöket, például a fenntarthatóbb mezőgazdasági rendszerekre való átállásba való beruházást; hangsúlyozza, hogy a »termelőtől a fogyasztóig« stratégiának a mezőgazdaságból származó, üvegházhatású gázok kibocsátásának és a talajromlás ambiciózus csökkentésére kell törekednie;”

1. rész

:

a szöveg egésze az alábbi szövegrész kivételével: „az élelmiszerek címkézésének” és „illetve a környezetvédelemmel és állatjóléttel kapcsolatos címkézés”

2. rész

:

a fenti szövegrész

1. rész

:

a teljes szöveg, kivéve: „az agroökológia”

2. rész

:

a fenti szövegrész

1. rész

:

a szöveg egésze az alábbi szövegrész kivételével: „és további beruházások fedezéséhez, amelyek jóval meghaladják a Bizottság által megállapított 260 milliárd eurós konzervatív összeget”

2. rész

:

a fenti szövegrész

1. rész

:

Az alábbi szövegrész beillesztése: „párhuzamos rendszerek létrehozása”

2. rész

:

Az alábbi szövegrész beillesztése: „nyomatékosan hangsúlyozza, hogy semmilyen árazási rendszernek nem szabad felváltania vagy gyengítenie a személygépkocsikra és teherautókra vonatkozó meglévő vagy jövőbeli CO2-szabványokat, és nem róhat további terheket közvetlenül a fogyasztókra;”

1. rész

:

a szöveg egésze, kivéve: „– különösen az európai zöld megállapodás keretében benyújtottakat –”

2. rész

:

a fenti szövegrész

1. rész

:

a teljes szöveg, kivéve: „legkésőbb”

2. rész

:

a fenti szövegrész

1. rész

:

a szöveg egésze, kivéve: „gyors” és „2020-ig”

2. rész

:

„gyors”

3. rész

:

„2020-ig”

1. rész

:

„várakozással tekint a belső égésű motorral felszerelt járművekre vonatkozó szigorúbb légszennyezőanyag-kibocsátási előírásokra (Euro 7), valamint a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó felülvizsgált szén-dioxid-kibocsátási előírásokra irányuló, küszöbön álló bizottsági javaslatok elé”

2. rész

:

„amelyek 2025-től a kibocsátásmentes mobilitás felé vezető utat biztosítják;”

3. rész

:

„felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki életciklus-értékelési módszereket; »Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról« című bizottsági közleményhez csatolt részletes elemzés eredményére, amely szerint az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi új autónak 2040-től nulla kibocsátásúnak kell lennie a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó forgatókönyvek keretében, és e fejlődés támogatása érdekében koherens szakpolitikai keretet és átállási rendszereket szorgalmaz;”

4. rész

:

„megjegyzi, hogy felül kell vizsgálni a hatályos szabályokat annak érdekében, hogy az élen járó országok nemzeti szinten szigorúbb intézkedéseket alkalmazhassanak, amennyiben a tagállamok így döntenek;”

1. rész

:

a szöveg egésze, kivéve: „vegyi” és „kötelező”

2. rész

:

„vegyi”

3. rész

:

„kötelező”

1. rész

:

a szöveg egésze, kivéve: „ambiciózus és végrehajtható jogi intézkedéseket”, „vegyi”, és „és a felszín”

2. rész

:

„ambiciózus és végrehajtható jogi intézkedéseket”, és „kötelező”

3. rész

:

„és a felszín”

1. rész

:

a szöveg egésze, kivéve: „és a halállományok biomasszájának a maximális fenntartható hozamokon túli helyreállítását”

2. rész

:

a fenti szövegrész

1. rész

:

a teljes szöveg, kivéve: „legalább 30%”

2. rész

:

a fenti szövegrész

1. rész

:

a teljes szöveg, kivéve: „a talaj”

2. rész

:

a fenti szövegrész

1. rész

:

„kiemeli, hogy foglalkozni kell a fenntartható pénzügyi termékek iránti magas kereslet és alacsony kínálat okozta jelenlegi piaci egyensúlyhiánnyal; ismételten hangsúlyozza a fenntartható finanszírozás szerepét és”

2. rész

:

„alapvető fontosságúnak tartja, hogy a főbb nemzetközi pénzügyi intézmények gyorsan elfogadják és fejlesszék a fenntartható finanszírozást annak érdekében, hogy biztosítsák az uniós pénzügyi rendszer fenntarthatóságával kapcsolatos teljes átláthatóságot, és megvalósítsák a globális gazdaság sikeres dekarbonizációját; kitart amellett, hogy a fenntartható finanszírozási stratégia sikereire kell építeni, és hangsúlyozza, hogy gyorsan végre kell hajtani a fenntartható finanszírozásról szóló uniós cselekvési tervet, beleértve a pénzügyi termékek ökocímkéjét,”

3. rész

:

„beleértve a pénzügyi termékek ökocímkéjét, a zöldkötvény-standardot”

4. rész

:

„és a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontoknak a bankok prudenciális keretébe történő beépítését,”

5. rész

:

„és üdvözli a fenntartható finanszírozással foglalkozó nemzetközi platform létrehozását;”

1. rész

:

a szöveg egésze, kivéve: „a hosszú távú fenntartható növekedés”, „és versenyképes” és „ahol a gazdasági növekedés független az EU globális ÜHG-kibocsátásától, erőforrás-felhasználásától és a hulladékképződéstől;”

2. rész

:

a fenti szövegrész

1. rész

:

a szöveg egésze, kivéve: „a hosszú távú fenntartható növekedés”

2. rész

:

a fenti szövegrész

1. rész

:

a teljes szöveg kivéve: „hatástanulmány alapján”

2. rész

:

a fenti szövegrész

1. rész

:

„úgy véli, hogy az üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó új és ambiciózusabb célkitűzések megkövetelik, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) megfeleljen a célnak;”

2. rész

:

„felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb vizsgálja felül a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelvet, megvizsgálva többek között a lineáris csökkentési tényezőt, az ingyenes kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó szabályokat és a szén-dioxid-minimálár esetleges bevezetésének szükségességét;”

1. rész

:

„hangsúlyozza, hogy az ipari és a kkv-stratégiáknak egyértelmű ütemterveket kell meghatározniuk az innovációra és a forradalmi technológiák alkalmazására irányuló átfogó ösztönzők biztosítására, áttörést jelentő technológiák alkalmazására és új, fenntartható üzleti modellekre, valamint az összes szükségtelen szabályozási teher megszüntetésére; felszólít az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az erőforrások biztosítása terén élen járó szereplők uniós támogatására egy olyan technológiailag semleges megközelítés révén, amely összhangban van a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tudományos eredményekkel és az EU hosszú távú éghajlat- és környezetvédelmi célkitűzéseivel;”

2. rész

:

„hangsúlyozza, hogy a környezetvédelmi szempontból biztonságos szén-dioxid-leválasztás és -tárolás fontos szerepet játszik a nehézipar klímasemlegessé tételében, mivel ebben az ágazatban nem állnak rendelkezésre közvetlen kibocsátáscsökkentési lehetőségek;”

1. rész

:

a teljes szöveg kivéve: „hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter jelenlegi működését nem szabad felhígítani;”

2. rész

:

a fenti szövegrész

1. rész

:

„ragaszkodik a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen és közvetett támogatásának mielőbbi, legkésőbb 2020-ig való kivezetéséhez az Unióban és az egyes tagállamokban; hangsúlyozza, hogy az EU jövőbeli energiarendszerének főleg megújuló energiaforrásokon kell alapulnia a fosszilis tüzelőanyagok gyors kivezetésével, figyelembe véve a tagállamok közötti különbségeket, kezdve a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának 2020-ig történő fokozatos megszüntetésével;”

2. rész

:

„a földgázt átmeneti energiaforrásnak tekinti; hangsúlyozza, hogy az EU éghajlati és fenntarthatósági céljainak elérése érdekében minden ágazatnak fokozatosan növelnie kell a tiszta és megújuló energia felhasználását;”

1. rész

:

„úgy véli, hogy az európai zöld megállapodásról szóló közleményben az EU nemzetileg meghatározott hozzájárulásainak felülvizsgálatával kapcsolatban javasolt kétlépcsős megközelítés vegyes jelzés a Párizsi Megállapodás többi részes felének arra vonatkozóan, hogy az EU hogyan viszonyul a 2030-ra vonatkozó törekvéseihez;”

2. rész

:

„hangsúlyozza, hogy az 50% és 55% közötti dekarbonizáció nehézségeinek túlhangsúlyozása nem jelent vezető szerepet a globális színtéren, hanem további teret enged az alacsony ambíciójú, nemzetileg meghatározott hozzájárulások mentegetésének;”

1. rész

:

„ellenzi az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer közúti közlekedésre és épületekre történő kiterjesztésére irányuló kísérleteket”

2. rész

:

„mivel ezek az ágazatok már rendelkeznek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó szabványokkal, és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe való bevonásuk túlzott, nehézkes szabályozáshoz és a fogyasztókra nehezedő súlyos pénzügyi terhekhez vezethet;”

1. rész

:

a teljes szöveg, kivéve: „ha az éghajlatváltozással kapcsolatos törekvések szintjei világszerte továbbra is eltérőek lennének;”, „tudomásul veszi a Bizottság azon véleményét, hogy egy ilyen mechanizmus alternatívát jelenthetne az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében jelenleg alkalmazott kibocsátásáthelyezési intézkedésekkel szemben;” és „valamint biztosítania kell a szén-dioxid-kibocsátás hatékony árazását az EU-ban, ugyanakkor elő kell mozdítania a szén-dioxid-árazást a világ más részein;”

2. rész

:

„ha az éghajlatváltozással kapcsolatos törekvések szintjei világszerte továbbra is eltérőek lennének;”

3. rész

:

„tudomásul veszi a Bizottság azon véleményét, hogy egy ilyen mechanizmus alternatívát jelenthetne az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében jelenleg alkalmazott kibocsátásáthelyezési intézkedésekkel szemben;”

4. rész

:

„valamint biztosítania kell a szén-dioxid-kibocsátás hatékony árazását az EU-ban, ugyanakkor elő kell mozdítania a szén-dioxid-árazást a világ más részein;”

1. rész

:

„hangsúlyozza, hogy az EU éghajlati és fenntarthatósági céljainak elérése érdekében minden ágazatnak növelnie kell a megújuló energia használatát és fokozatosan ki kell vezetnie a fosszilis tüzelőanyagokat; a transzeurópai energiahálózatokra (TEN-E) vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatát szorgalmazza a közös érdekű projektek következő listájának elfogadása előtt annak érdekében, hogy a jogi keretet összhangba kerüljön az intelligens hálózatok kiépítésének prioritásával, valamint megelőzve a magas szén-dioxid-kibocsátással járó kényszerű befektetéseket; hangsúlyozza, hogy az uniós energiaklaszterekkel kapcsolatban stratégiai megközelítést kell követni, kihasználva a fenntartható energiaforrásokba történő, leghatékonyabb beruházások előnyeit; üdvözli ezért a tengeri szélenergia-stratégiára vonatkozó bejelentést; úgy véli, hogy az uniós politikáknak kifejezetten az innováció ösztönzésére, valamint a fenntartható energiatárolás és a zöld hidrogén fokozottabb alkalmazására kell irányulniuk;” a teljes szöveg, kivéve: „és fokozatosan ki kell vezetnie a fosszilis tüzelőanyagokat” és „üdvözli ezért a tengeri szélenergia-stratégiára vonatkozó bejelentést;”

2. rész

:

„és fokozatosan ki kell vezetnie a fosszilis tüzelőanyagokat”

3. rész

:

„üdvözli ezért a tengeri szélenergia-stratégiára vonatkozó bejelentést;”

4. rész

:

„hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az olyan energiaforrások használata, mint például a földgáz, csak átmeneti jellegű legyen, tekintettel arra a célkitűzésre, hogy legkésőbb 2050-ig megvalósuljon a klímasemlegesség;” kivéve: „csak”

5. rész

:

„csak”

1. rész

:

„általánosságban támogatja a piaci alapú intézkedésekre irányuló elképzelést mint az éghajlat-politikai célkitűzések elérésének egyik eszközét;”

2. rész

:

„ugyanakkor fenntartásainak ad hangot az épületekből származó kibocsátásoknak az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe való esetleges beépítésével kapcsolatban, mivel az a közfellépésre háruló felelősség csökkenéséhez, és magasabb energiaszámlákhoz vezethetne a bérlők és a lakástulajdonosok számára; úgy véli, hogy minden ilyen intézkedés további elemzést igényelne;”

1. rész

:

„megismétli, hogy az egységes európai égbolt képes jelentős költségek nélkül csökkenteni a légi közlekedésből származó kibocsátásokat,”

2. rész

:

„de önmagában nem fogja jelentős mértékben és az EU hosszú távú célkitűzésének megfelelően csökkenteni a légi közlekedésből származó kibocsátásokat;”

3. rész

:

„felszólít a légi közlekedés szén-dioxid-mentesítésének egyértelmű, technológiai megoldásokon, infrastruktúrán, a fenntartható alternatív üzemanyagokra és a hatékony működésre vonatkozó követelményeken, valamint a modális váltás ösztönzőin alapuló szabályozási ütemtervének kidolgozására;”

1. rész

:

„üdvözli az EBB által 2019. november 14-én elfogadott új energetikai hitelezési politikát és új éghajlat-politikai és környezeti fenntarthatósági stratégiát mint fontos hozzájárulást az európai zöld megállapodás megvalósításához; üdvözli a tényt, hogy az EBB átalakul az EU új klímabankjává, amely 2025-ig műveleteinek 50%-át az éghajlat-politikára és a környezeti fenntarthatóságra fordítja, 2021-ig véget vet a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos projektek támogatásának, 2020-ig pedig valamennyi finanszírozási tevékenysége igazodik a Párizsi Megállapodás elveihez és céljaihoz; ösztönzi az EBB-t, hogy játsszon aktív szerepet a méltányos átállást támogató – például a kutatásra, az innovációra és a digitalizációra, a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésére, valamint a szociális beruházásokra és készségekre vonatkozó – projektek támogatásában;”

2. rész

:

„üdvözli az Európai Központi Bank (EKB) újonnan kinevezett elnökének közelmúltbeli nyilatkozatait, amelyek szerint az intézménynek mind monetáris, mind bankfelügyeleti szerepében hozzá kell járulnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez; sürgeti a Bizottságot, hogy e tekintetben működjön együtt az EKB-val az EGD-közleményben ígért koherens fellépés biztosítása érdekében;”

3. rész

:

„az EKB számára a Szerződésekben meghatározott megbízatás sérelme nélkül;”

1. rész

:

„hangsúlyozza, hogy a zöld megállapodás céljaira szükséges finanszírozás jelentős részének a tagállamok költségvetéséből kell származnia;”

2. rész

:

„aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy fenntartható költségvetési politika és a tagállamok hiteles pénzügyi helyzete nélkül a zöld megállapodás jövőbeni finanszírozási modellje veszélybe kerülhet;”

3. rész

:

„ezért az európai zöld megállapodásban kitűzött célok elérése érdekében felszólít egy, a fenntartható állami beruházásokat lehetővé tevő keret kialakítására,”

4. rész

:

„ugyanakkor hangsúlyozza, hogy bármilyen finanszírozási modellt is választanak, az nem veszélyeztetheti az államháztartás fenntarthatóságát az EU-ban; hangsúlyozza azonban, hogy az európai zöld megállapodás keretében a fenntartható beruházásoknak valóban kiegészítő jellegűeknek kell lenniük, és nem vezethetnek a piaci finanszírozás kiszorításához;”

5. rész

:

„rámutat e tekintetben a magán- és állami beruházások azon lehetőségeire, amely a mostani alacsony kamatkörnyezet kiaknázásában rejlik;”

1. rész

:

„üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a tengeri ágazatot is bevonja a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe;”

2. rész

:

„hangsúlyozza, hogy az EU-nak mind nemzetközi, mind uniós szinten védenie kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló magas szintű törekvéseket a tengeri ágazatban, miközben az új uniós intézkedések nem áshatják alá az uniós lobogó alatt közlekedő hajók nemzetközi versenyképességét; úgy véli, hogy az iparra vonatkozó kettős szabályozás elkerülése érdekében az uniós és nemzetközi intézkedéseknek együtt kell járniuk, és hogy a globális szintű fellépés vagy annak hiánya nem korlátozhatja az EU-t abban, hogy ambiciózusabb intézkedéseket hajtson végre az Unión belül;”

3. rész

:

„hangsúlyozza továbbá, hogy a nehéz fűtőolaj használatától eltávolodó intézkedésekre, valamint sürgős beruházásokra van szükség a hajózási ágazat szén-dioxid-mentesítését célzó új technológiákra irányuló kutatás és a kibocsátásmentes és zöld hajók fejlesztése terén;”

1. rész

:

„támogatja”

2. rész

:

„a légi közlekedési ágazat kibocsátásainak csökkentésére javasolt intézkedéseket”

3. rész

:

„és a kibocsátáskereskedelmi rendszernek az EU éghajlat-politikai törekvéseivel összhangban történő megerősítését, valamint”

4. rész

:

„a légitársaságok részére az EU-n belüli járatok tekintetében térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek kivezetését;”

5. rész

:

„felszólítja ugyanakkor”

6. rész

:

„a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszer (CORSIA) megerősítése”

7. rész

:

„és annak támogatása érdekében, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) hosszú távú célt fogadjon el az ágazaton belüli kibocsátások csökkentése érdekében, megőrizve ugyanakkor az EU jogalkotási autonómiáját az ETS-irányelv végrehajtása során; hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament és a Tanács mint társjogalkotók jelentik az egyetlen intézményt, amely dönthet az ETS-irányelv bármely leendő módosításának kérdésében; hangsúlyozza, hogy az ETS-irányelv bármilyen módosítására csak akkor kerülhet sor, ha az összhangban van az EU ÜHG-kibocsátás csökkentésére irányuló és a teljes gazdaságára kiterjedő kötelezettségvállalással;”

1. rész

:

„tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló terveit, hogy az európai kibocsátáskereskedelmet a közúti közlekedésből származó kibocsátásokra is kiterjessze;”

2. rész

:

„elutasítja ezen ágazatok közvetlen felvételét az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe;” kivéve: „közvetlen”

3. rész

:

„közvetlen”

1. rész

:

„aggodalommal jegyzi meg, hogy a mezőgazdaság, a halászat és az élelmiszer-termelés továbbra is a szárazföldi és tengeri biológiai sokféleség csökkenésének legfőbb okozója;”

2. rész

:

„úgy véli, hogy a beporzók, köztük a méhek eltűnése az élelmezésbiztonság szempontjából különös aggodalomra ad okot, mivel a beporzóktól függő növények fontos szerepet játszanak étrendünkben;”

3. rész

:

„felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) méhekre vonatkozó 2013. évi iránymutatásának mielőbbi teljes körű elfogadását,”

4. rész

:

„és sürgeti a tagállamokat, hogy ennek megfelelően igazítsák ki peszticidértékeléseiket;”

1. rész

:

„úgy véli, hogy az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások tervezett felülvizsgálatának tükröznie kell az európai zöld megállapodás politikai célkitűzéseit, és arra kell irányulnia, hogy megerősítse és egyszerűsítse a fenntartható megoldásokba történő beruházásokat, biztosítsa a szén és a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen és közvetett támogatásának gyors kivezetését az Unióban, valamint az ÜHG-kibocsátás csökkentésével és a környezetvédelmi célkitűzésekkel teljes mértékben összhangban lévő iránymutatásokat nyújtson a nemzeti, regionális és helyi hatóságok számára, amelyek fontos szerepet fognak játszani az európai zöld megállapodás hatékony és innovatív végrehajtásában; úgy véli, hogy a felülvizsgálatnak lehetővé kell tennie a széntermelés fokozatos kivezetése miatt bekövetkező szerkezeti változások nemzeti támogatását, a Méltányos Átállást Támogató Alaphoz hasonló feltételek mellett;”

2. rész

:

„de gyors”

3. rész

:

„és a fosszilis tüzelőanyagok”

4. rész

:

„hangsúlyozza, hogy egy ilyen felülvizsgálat nem gyengítheti az EU szigorú versenyszabályait;”