A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja
(2021/C 36/05)
Az Olaszország által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja
A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.
Kibocsátó ország: Olaszország
A megemlékezés tárgya: Egészségügyi szakemberek
A rajzolat leírása: A rajzolat középpontjában a Covid19 elleni küzdelem frontvonalában dolgozó orvosok és ápolók jelképeként egy orvosi öltözetet és maszkot viselő férfi és nő látható, betegkartonnal és sztetoszkóppal. A rajzolaton fent a „Grazie” szó, amellett jobb oldalon egy szív, bal oldalon az egészségügyre utaló kereszt, alatta középen az Olasz Köztársaság „RI” rövidítése látható; jobb oldalon a római pénzverdét jelölő „R” betű található, bal oldalon lent pedig a „CM” felirat, Claudia Momoni tervező nevének kezdőbetűi, legalul középen az érme kibocsátásának évét „2021” jelzi.
Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.
Becsült kibocsátandó mennyiség: 3 millió darab
A kibocsátás időpontja: 2021. január
(1) A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.
(2) Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).