Pályázati felhívás

Az Európai Beruházási Bank Intézete új EIBURS támogatási programot hirdet Tudásprogramja keretében

(2019/C 57/13)

Az Európai Beruházási Bank Intézetének Tudásprogramja különböző programokon keresztül folyósítja kutatási támogatásait, amelyek egyike:

az EIBURS, az EBB egyetemi kutatásokat támogató programja (EIB University Research Sponsorship Programme).

Az EIBURS keretében uniós, tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban működő, a Bank számára kiemelten fontos kutatási témákkal foglalkozó egyetemi tanszékek vagy egyetemekhez kapcsolódó kutatóközpontok részesülhetnek támogatásban. A három éven át folyósított, évi legfeljebb 100 000 euró összegű EIBURS-támogatásokat versenyeljárás keretében ítélik oda olyan érdeklődő egyetemi tanszékek, illetve egyetemekhez kapcsolódó kutatóközpontok számára, amelyek elismert szakértelemmel rendelkeznek az adott területen. A sikeres pályázatok különféle eredmények elérését célozzák, amelyeket az Európai Beruházási Bankkal kötendő szerződéses megállapodás rögzít majd.

A 2019/2020-as egyetemi tanévre az EIBURS program az alábbi új kutatási témával kapcsolatban vár pályázatokat:

1.   A projekt fókusza

E kutatás középpontjában egy alapos egyetemi kutatás által alátámasztott formális módszertan kidolgozása áll, melynek célja a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kritériumok hitelelemzés és hitelminősítés során történő figyelembevétele.

Egyértelmű tendencia mutatkozik az eszközallokáció világában annak irányába, hogy a fenntarthatósági kritériumokat beépítsék a befektetési portfóliókba. A tíz legnagyobb eszköztulajdonos közül hét jelenleg építi be a fenntarthatósági kritériumokat valamennyi eszközébe, míg az európai, egyesült államokbeli és kanadai fenntartható befektetési eszközök összege a 2012. évi 13 billió USD-ről 2016-ra 23 billió USD-re nőtt. A Moody’s által nemrégiben szervezett ESG-konferencián a legtöbb kibocsátó és befektető úgy vélte, hogy az ESG-tényezők bevezetése „tartós változást” jelent a befektetői világban, míg körülbelül egyharmaduk szerint ez „olyasvalami, ami egyre inkább elterjed a következő 3–5 évben” – senki sem szavazott arra az alternatív válaszlehetőségre, mely szerint „az ESG-nek nincs jelentősége”. Ugyanezen szavazás során a válaszadók 80 %-a vélte úgy, hogy az ESG hitelelemzésbe történő beépítése során a „számszerűsítés és modellezés” jelenti a legnagyobb nehézséget.

Továbbá, a Felelős Befektetési Elvek elnevezésű nemzetközi befektetői hálózat 2016 májusában nyilatkozatot tett közzé az ESG hitelminősítésekbe történő belefoglalásáról. A több mint 27 billió USD értékű eszközt kezelő 135 befektető és 17 hitelminősítő intézet által támogatott nyilatkozat elismerte, hogy az ESG-tényezők befolyásolhatják a hitelfelvevők pénzforgalmát és annak valószínűségét, hogy nem teljesítik adósságkötelezettségeiket; ezért ezek a hitelfelvevői hitelképesség hitelminősítő intézetek általi értékelésének fontos alkotóelemét képezik. E felhívásra válaszul a két legnagyobb hitelminősítő intézet (Moody’s és S&P) például nemrégiben jelentéseket tett közzé arról, hogyan foglalják bele minősítési módszertanaikba az ESG-tényezőket.

A szabályozói oldalon az Európai Bizottság 2018. május 24-én megerősítette a fenntartható finanszírozásról szóló cselekvési terve szerinti első négy jogalkotási javaslatát, melyek a referenciaértékeket, a zöld fogalommeghatározásokat, a befektetői kötelezettségeket és a lakossági befektetéseket ölelik fel. A Bizottság az ESG vonatkozásában közzétételi kötelezettségek bevezetését tervezi annak vonatkozásában, hogy az intézményi befektetők és eszközkezelők hogyan foglalják bele az ESG-tényezőket kockázati eljárásaikba.

A Bizottság emellett kifejezetten megemlíti az összes érintett érdekelt fél bevonását annak feltárása érdekében, hogyan lehetne a fenntarthatósági tényezőket a hitelminősítő intézetek értékeléseibe beépíteni, valamint olyan új hitelminősítő intézetek lehetséges létrejöttét, amelyek megfelelnek ennek a célkitűzésnek. A Bizottság elismeri, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokat végző szolgáltatók részéről a kiemelten nagy kibocsátókra való összpontosítás csökkenti a kisebb kibocsátók vonzerejét az intézményi befektetők szemében, és üdvözli a kisebb piaci szereplők piacra jutásának megőrzésére irányuló megoldásokat.

A módszertan/végtermék eredményét nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a piacon.

2.   Javasolt cselekvési terv

A projekt olyan nyílt végű kutatási tevékenységre irányul, melynek témájában még kevés tudományos munkára került sor. Ennek fényében korai lenne részletes információkkal szolgálni a követendő módszertani megközelítésről. Valójában a kutatási tevékenység egyik első eredménye a megfelelő kutatási módszertan meghatározásából áll. Ugyanakkor az elképzelések szerint a kutatás e korai szakaszában bizonyos feladatokat végre kell hajtani annak érdekében, hogy megvalósítható módszertanhoz jussunk:

1.

A vonatkozó szakirodalom elemzése: a vonatkozó tudományos és gyakorlati szakirodalom alapos és kimerítő kutatása. Széles körben vélik úgy, hogy az ESG-tényezők a vállalkozások értékén kívül a hitelminősítésekre is hatással vannak, noha – amint azt korábban jeleztük – viszonylag kevés tudományos munka érhető el a témában.

2.

A bázisadatok összegyűjtése: a különböző modellek és megközelítések kielemzésére használt adatok összegyűjtése. Ezeknek tartalmazniuk kell a hitelkockázatra, valamint az ESG és éghajlati kockázati kritériumokra vonatkozó, ágazatok és földrajzi helyek szerinti részletes adatokat. E projekt egyik kulcseleme az adatok pontossága és minősége és különösen az, hogy a projekt a visszamenőleges adatok megfelelően hosszú mintájára tudjon támaszkodni.

3.

Az adatok elemzése: bár a kutatás fő hangsúlya az ESG-tényezők hitelminősítésekre gyakorolt hatásának megismerésén van, a kutatási projektnek a hitelmegtérülés hatásának elemzését is tartalmaznia kell. E törekvés részeként el kell végezni a három tényező – E mint környezeti (Environmental), S mint társadalmi (Social) és G mint irányítási (Governance) – relatív jelentőségének értékelését az egyedi értékpapírok és az ágazat szintjén.

4.

A strukturális hitelkockázati modellek vizsgálata és kalibrálása: olyan módszertan kialakítása, amely lehetővé teszi az ESG-tényezők hitelminősítésekbe való formális beépítését. Az ESG-tényezők és a pénzügyi piacok által beárazott hitelkockázat közötti kapcsolat elemzése, valamint a hitelminősítéssel és az elemzési módszertannal összefüggő következmények feltárása. Erőfeszítéseket kell tenni a modellek megfelelő finomítása és kalibrálása érdekében annak biztosítására, hogy a modellek ne csak a szokásos makro- és mikroszintű pénzügyi kockázati tényezők elemzésére, hanem a nem pénzügyi kockázati tényezők elemzésére is alkalmasak legyenek.

5.

Forgatókönyv-elemzés: az előző elemzés utólagos nézőpontból kínál rálátást az ESG-tényezők hitelkockázatra gyakorolt hatására, ugyanakkor nem képes előretekintő módon tájékoztatni a döntéshozókat a szélsőséges események vagy forgatókönyvek (pl. éghajlati forgatókönyvek) várható hatásáról. Ezzel összefüggésben a forgatókönyv-elemzés várhatóan jelentőséggel bír a tekintetben, hogy előzetes nézőpontból teljessé teszi az ESG-tényezők hitelminősítésekre gyakorolt hatásával kapcsolatos mérési erőfeszítéseket.

6.

Megalapozottsági vizsgálatok: számos megalapozottsági vizsgálatot kell elvégezni, ideértve a hitelminősítések sorbarendezését annak bemutatása érdekében, hogy az alacsony ESG-pontszámmal rendelkező értékpapírok megtérülése a későbbiekben nagyobb mértékű volatilitást mutat-e, mint a magasabb ESG-pontszámmal és hasonló minősítéssel rendelkező értékpapírok. Alapos elemzés annak felmérésére, hogy a 4. és 5. lépésből származó további mennyiségi mutatók bevezetése segít-e megmagyarázni a megtérülési volatilitásban fennálló, a hitelminősítések közötti eltérések által önmagában nem magyarázható keresztmetszeti különbségeket.

7.	Az ESG-tényezők hitelminősítésekbe való beépítésével kapcsolatos formális módszertan kialakítása: az elvégzett kutatási munka alapján az elvárás egy átfogó módszertan előterjesztése az ESG-tényezők hitelminősítésekbe való beépítésére irányulóan.

Az EBB tudomása szerint az ESG-kritériumokat magában foglaló integrált minősítési módszertan kialakítására még nem került sor. A kutatási projektnek ezért e módszertan kialakítását kell elősegítenie, különös figyelemmel a kisebb típusú kibocsátók tekintetében való alkalmazhatóságára annak érdekében, hogy a módszertan összhangban legyen a kisebb piaci szereplők piacra jutásának megőrzésére vonatkozó bizottsági kéréssel.

A pályázatokat angol nyelven kell benyújtani, közép-európai idő szerint 2019. április 15-én éjfélig. A határidő után benyújtott pályázatok nem kerülnek elbírálásra. A pályázatokat e-mailben kell megküldeni az alábbi címre:

Events.EIBInstitute@eib.org

Az EIBURS kiválasztási folyamatával, valamint az EBB Intézettel kapcsolatos további információkért kérjük, látogasson el az alábbi oldalra: http://institute.eib.org/