I. MELLÉKLET

A MUNKAKÖR JELLEGE

Ez a nyílt versenyvizsga az ellenőrzés területén tevékenykedő tanácsosok (AD 5/AD 7) felvételére irányul.

A munkakör keretében ellátandó legfontosabb feladatok a következők:

AD 5 és az AD 7 besorolási fokozat:

—	az ellenőrzés tárgyát képező szervezet üzleti folyamatainak alapos megértése és megismerése,

—	a tervezési folyamat részeként ellenőrzési kockázatértékelés végzése,

—	teljesítmény-, megfelelőségi és gazdaságossági ellenőrzések végzése különböző uniós szakpolitikák területén és különböző üzleti folyamatokban,

—	előzetes elemzések készítése az elvégzendő ellenőrzések céljának és hatályának meghatározása céljából,

—	rendszeralapú és tételes vizsgálatok végzése az ellenőrzött szervezet kockázatértékelésével, irányításával és belső ellenőrzési folyamataival kapcsolatos hatékonyság felmérésére,

—	az ellenőrzési eredmények validálása az ellenőrzött szervezettel közösen,

—	az ellenőrzési eredmények, a kockázatok és az ajánlások világos és tömör jelentéstervezetekben/végleges jelentésekben történő közlése,

—	tanácsadás vezetőségi felkérés esetén,

—	nyomonkövetési ellenőrzések végzése annak biztosítása érdekében, hogy az ajánlásokat a gyakorlatban ténylegesen végrehajtották.

Csak AD 7 besorolási fokozat:

—	az ellenőrzés célkitűzésének elérését szolgáló megfelelő ellenőrzési eljárások megtervezése.

Az I. MELLÉKLET vége, vissza a főszöveghez

II. MELLÉKLET

EZEN KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁS NYELVHASZNÁLATI SZABÁLYAINAK INDOKOLÁSA

E versenyvizsga az ellenőrzés területén tevékenykedő tanácsosok felvételét célzó, szakmai profilra irányuló versenyvizsga. A versenyvizsga-felhívás „KIK PÁLYÁZHATNAK?” szakaszában meghatározott követelmények megfelelnek az uniós intézmények által a szakmai készségekre, tapasztalatra és ismeretekre vonatkozóan előírt elsődleges követelményeknek, valamint annak az igénynek, hogy az újonnan felvett munkatársak képesek legyenek a hatékony munkavégzésre, különösen más munkatársakkal együtt.

A pályázók ezért a versenyvizsga második nyelvét korlátozott számú uniós hivatalos nyelv közül választhatják ki. E korlátozást költségvetési és működési korlátok, valamint az alábbiakban az 1., 2. és 3. pontban leírt, az EPSO által a kiválasztás során használt módszerek is indokolják. E versenyvizsga nyelvi követelményeit – a fenti tényezőket, valamint a munkakör jellegéhez kapcsolódó egyéb speciális követelményeket, illetve az érintett uniós intézmények sajátos igényeit figyelembe véve – az EPSO igazgatótanácsa fogadta el.

E versenyvizsga fő célja az Európai Bizottsághoz, valamint – kisebb számban – az Európai Számvevőszékhez felvehető tanácsosokból álló tartaléklista létrehozása. Alapvetően fontos, hogy a felvett tanácsosok azonnal képesek legyenek ellátni a feladataikat, és kommunikációt folytatni munkatársaikkal és vezetőikkel. Az alábbi 2. pontban leírt, az uniós kiválasztási eljárások során használható nyelvekre vonatkozó kritériumokat figyelembe véve az uniós intézmények e versenyvizsga esetében a legmegfelelőbb választható második nyelveknek az angol, a francia és a német nyelvet tekintik.

Tekintettel arra, hogy az uniós intézményekben az alkalmazottak az angol, a francia és a német nyelvet használják a leggyakrabban szóbeli kommunikáció, fordítás és adminisztratív közlemények céljából, a pályázóknak a két kötelező nyelvük között e nyelvek legalább egyikét meg kell jelölniük.

Továbbá az ellenőrzött szolgálatokkal és a megfelelő hatóságokkal folytatott hatékony együttműködés és információcsere biztosítása érdekében az angol, a francia vagy a német nyelv megfelelő szintű ismerete elengedhetetlennek tekinthető az ellenőrzött szervezetek helyzetének vizsgálata, a prezentációkészítés, a tárgyalás és a jelentésírás terén.

A pályázóknak a versenyvizsga második nyelvén (angol, francia vagy német nyelven) kell kitölteniük az internetes jelentkezési lapot, az EPSO-nak pedig e nyelveken kell együttes tájékoztatást nyújtania az érvényes jelentkezést benyújtó pályázók számára, valamint e nyelveken kell lebonyolítania a 3. pontban ismertetett egyes vizsgákat.

1.   Az egyes kiválasztási eljárásokban használható nyelvek kiválasztásának indokolása

Az uniós intézmények meggyőződése szerint az egyes kiválasztási eljárások során használható konkrét nyelvekre vonatkozó döntésnek és különösen a választható nyelvek körére vonatkozó esetleges korlátozásnak minden esetben az alábbi megfontolásokon kell alapulnia:

i.	Annak szükségessége, hogy az újonnan felvett munkatársak azonnal képesek legyenek ellátni feladataikat

Az újonnan felvett munkatársaknak azonnal képesnek kell lenniük a megfelelő munkavégzésre és arra, hogy hatékonyan elláthassák feladataikat, amelyek elvégzése céljából felvették. Ezért az EPSO-nak biztosítania kell, hogy a sikeres pályázók olyan nyelvkombináció megfelelő ismeretével rendelkezzenek, amely lehetővé teszi feladataik hatékony ellátását és különösen azt, hogy a sikeres pályázók képesek legyenek a mindennapos munkavégzéshez szükséges hatékony kommunikációt folytatni munkatársaikkal és vezetőikkel.

Következésképpen indokolt lehet egyes vizsgákat korlátozott számú közvetítő nyelven megrendezni annak érdekében, hogy valamennyi pályázó – függetlenül attól, hogy melyik az első hivatalos nyelve – képes legyen e nyelvek közül legalább egyet munkanyelvként használni. Ha ez nem így lenne, az azzal a jelentős kockázattal járna, hogy a sikeres pályázók számottevő hányada nem lenne képes belátható időn belül ellátni a feladatait, amelyek elvégzése céljából felvették. Továbbá ez annak a nyilvánvaló szempontnak a figyelmen kívül hagyását is jelentené, hogy az uniós közszolgálatban munkavégzésre jelentkező pályázók olyan, nemzetközi igazgatás alatt álló szervezethez szándékoznak csatlakozni, amelynek megfelelő működése és az uniós Szerződések által ráruházott feladatok ellátása érdekében közvetítő nyelveket kell alkalmaznia.

ii.	A kiválasztási eljárás jellege

Bizonyos esetekben a kiválasztási eljárás jellege is indokolhatja a pályázók által választható nyelvek körének korlátozását.

A személyzeti szabályzat 27. cikkének megfelelően az EPSO nyílt versenyvizsgák keretében értékeli a pályázók készségeit, amelyek segítségével pontosabban megállapítható, hogy képesek lesznek-e a feladataik ellátására.

Az értékelőközpont olyan kiválasztási mód, amelynek során a pályázók értékelésére szabványos körülmények között – a vizsgabizottság több tagja által figyelemmel kísért különböző forgatókönyvek alapján – kerül sor. Az értékelés a kinevező hatóságok által előzetesen megállapított készségrendszer alapján, közös pontozási módszerrel és együttes döntéshozatal útján történik.

A speciális készségek ily módon történő értékelése lehetővé teszi, hogy az uniós intézmények felmérjék, képesek-e a pályázók azonnal ellátni a feladataikat a leendő munkakörükhöz hasonló körülmények között. A gyakorlati életben várható teljesítmény számos tudományos kutatás szerint valódi munkaszituációkat modellező értékelőközpontban határozható meg a legjobban. Az értékelőközpontok alkalmazása ezért világszerte elterjedt. Az uniós intézményeknél várható pályafutás időtartamára, valamint az intézményeken belüli mobilitás mértékére való tekintettel ez a fajta értékelés rendkívül fontos, különösen az állandó tisztviselők kiválasztása esetében.

A pályázók azonos feltételek mellett történő értékelése érdekében, valamint azért, hogy a pályázók közvetlenül tudjanak kommunikálni értékelőikkel és a gyakorlatban részt vevő többi pályázóval, a pályázók értékelésére együttesen, közös nyelvet alkalmazó csoportban kerül sor. Amennyiben az adott versenyvizsga tekintetében nem csupán egyetlen fő nyelvet határoztak meg, e módszer szükségszerűen csak akkor alkalmazható, ha az értékelőközpontot korlátozott számú nyelven szervezik meg.

iii.	Költségvetési és működési korlátok

Az EPSO igazgatótanácsa úgy véli, hogy számos okból kifolyólag nem lenne célszerű egyazon versenyvizsgán belül az értékelőközponti szakaszt valamennyi uniós nyelven megszervezni.

E megközelítés egyrészt igen komoly költségvetési vonzatokkal járna, így az uniós intézmények nem lennének képesek a jelenlegi költségvetési kereten belül fedezni munkaerő-felvételi szükségleteiket. Az ár-érték arány sem lenne megfelelő az európai adófizetők számára.

Másrészt amennyiben az értékelőközpontra valamennyi hivatalos nyelven sor kerülne, az EPSO-versenyvizsgák lebonyolításába jelentős számú tolmácsot kellene bevonni, és a vizsgákhoz megfelelő – tolmácsfülkékkel ellátott – helyiségeket kellene igénybe venni.

Harmadrészt a vizsgabizottságnak jóval több tagból kellene állnia ahhoz, hogy képes legyen lefedni a pályázók által használt különböző nyelveket.

2.   Az egyes kiválasztási eljárások tekintetében választható nyelvek kiválasztásának kritériumai

Amennyiben a pályázók korlátozott számú hivatalos uniós nyelv közül választhatnak, az adott nyílt versenyvizsgán használható nyelveket eseti alapon kell meghatároznia az EPSO igazgatótanácsának, az alábbi tényezők figyelembevételével:

i.	az érintett intézmény(ek)en vagy szerveken belüli esetleges egyedi belső nyelvhasználati szabályok;

ii.	a munkakör jellegéhez kapcsolódó speciális követelmények és az érintett uniós intézmény(ek) sajátos igényei;

iii.

az érintett intézmény(ek)ben leggyakrabban használt nyelvek, az alábbiakon alapuló meghatározás szerint: — az aktív állományban foglalkoztatott állandó uniós tisztviselők nyilatkozata szerinti, igazolt, legalább a közös európai nyelvi referenciakeret B2 szintjének megfelelő nyelvtudás, — azok a célnyelvek, amelyekre az uniós intézmények belső használatra szánt dokumentumait a leggyakrabban fordítják, — azok a forrásnyelvek, amelyekről az uniós intézményeken belül készített és külső használatra szánt dokumentumokat a leggyakrabban fordítják,

iv.	az érintett intézmény(ek)en belül adminisztratív közlemények céljából használt nyelvek.

3.   A kapcsolattartás nyelvei

Ez a szakasz az EPSO és a leendő pályázók közötti kapcsolattartás során alkalmazandó általános nyelvhasználati szabályokat írja le. Az egyes versenyvizsga-felhívások további speciális követelményeket határozhatnak meg.

Az EPSO megfelelően figyelembe veszi a pályázókat uniós polgárként megillető anyanyelv-használati jogokat, ugyanakkor elismeri azt is, hogy a jelentkezésüket érvényesítő pályázók az európai közszolgálat lehetséges jövőbeni tagjainak minősülnek, és a személyzeti szabályzat által meghatározott jogok és kötelezettségek hatálya alá tartoznak. Következésképpen az uniós intézmények úgy vélik, hogy az EPSO-nak a pályázókkal való kapcsolattartást és a pályázók számára a jelentkezésükkel kapcsolatban nyújtott tájékoztatást – amennyiben ez lehetséges – valamennyi hivatalos uniós nyelven biztosítania kell. Ennek érdekében az EPSO honlapjának statikus részei, a versenyvizsga-felhívások, valamint a nyílt versenyvizsgákra vonatkozó szabályzat valamennyi hivatalos nyelven megjelennek.

Az internetes jelentkezési lap kitöltéséhez használható nyelveket az egyes versenyvizsga-felhívások határozzák meg. A jelentkezési lap kitöltésével kapcsolatos útmutatót valamennyi hivatalos nyelven biztosítani kell. Ezek a rendelkezések a valamennyi hivatalos nyelven elérhető internetes jelentkezési eljárás bevezetéséig tartó átmeneti időszakban alkalmazandók.

Miután a pályázók első jelentkezésüket érvényesítették, a gyors és hatékony kommunikáció érdekében az EPSO a nagyszámú pályázónak szóló együttes tájékoztatást korlátozott számú hivatalos uniós nyelven biztosítja. Ez – a vonatkozó versenyvizsga-felhívásban meghatározottak szerint – a pályázó első vagy második nyelvén történik.

A pályázók bármely hivatalos uniós nyelven felvehetik a kapcsolatot az EPSO-val, a megkeresések EPSO általi hatékonyabb kezelése érdekében azonban célszerű azon korlátozott számú nyelv közül választani, amelyeken az EPSO alkalmazottai fordítás igénybevétele nélkül közvetlen nyelvi lefedettséget tudnak biztosítani.

Egyes vizsgák lebonyolítására szintén korlátozott számú hivatalos uniós nyelven kerül sor annak biztosítása érdekében, hogy a nyílt versenyvizsgák értékelési szakaszába kerülő pályázók rendelkezzenek a részvételhez szükséges nyelvtudással. A különböző vizsgák nyelveit az egyes versenyvizsga-felhívások határozzák meg.

Az uniós intézmények megítélése szerint ez a szabályozás méltányos és megfelelő egyensúlyt biztosít a szolgálati érdekek, illetve a többnyelvűség és a nyelvi megkülönböztetésmentesség elve között. Az, hogy a pályázók kötelesek második nyelvként az első nyelvüktől (rendszerint az anyanyelvüktől vagy valamely azzal egyenértékű nyelvtől) eltérő nyelvet választani, méltányos összehasonlításukat biztosítja.

A II. MELLÉKLET vége, vissza a főszöveghez

III. MELLÉKLET

KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK

A képesítés szerinti kiválasztás során a vizsgabizottság a következő kritériumokat veszi figyelembe:

1.	a belső vagy külső ellenőrzés (ideértve az informatikai auditot is) vagy a számvitel területén szerzett elismert bizonyítvány vagy szakképesítés;

2.	a belső vagy külső ellenőrzés területén szerzett legalább egyéves szakmai tapasztalat;

3.	az informatikai ellenőrzés területén szerzett legalább egyéves szakmai tapasztalat;

4.	az ellenőrzési módszertan kidolgozása vagy az ellenőrzési képzések biztosítása területén szerzett tapasztalat;

5.	az uniós finanszírozású kiadások/programok (például az uniós strukturális alapok, mezőgazdasági, kutatási, fejlesztési és/vagy humanitárius támogatások) ellenőrzése területén szerzett legalább egyéves szakmai tapasztalat;

6.	a tanácsadás területén szerzett legalább egyéves szakmai tapasztalat;

7.	a következő területek legalább egyikén szerzett szakmai tapasztalat: számvitel, belső ellenőrzés, pénzgazdálkodás, bank- és pénzügyi tevékenység, informatika és/vagy projektmenendzsment;

8.	a számítógéppel támogatott ellenőrzési technikák (CAAT) gyakorlati alkalmazása;

9.	ellenőrzési munkacsoport vezetésében szerzett legalább kétéves szakmai tapasztalat (csak az AD 7 besorolási fokozat esetében).

A III. MELLÉKLET vége, vissza a főszöveghez