18.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 186/8

Pályázati felhívás: az Európai Beruházási Bank Intézete három új EIBURS-támogatási programot hirdet Tudásprogramja keretében

2014/C 186/08

Az Európai Beruházási Bank Intézete zömmel három különböző programot felölelő „Tudásprogramja” keretében tart kapcsolatot felsőoktatási intézményekkel:

—	az EIBURS, az EBB egyetemi kutatásokat finanszírozó programja (EIB University Research Sponsorship Programme);

—	a STAREBEI (STAges de REcherche BEI), az EBB és különféle egyetemek közös projektjein dolgozó fiatal kutatók finanszírozására létrehozott program; valamint

—	az EBB „Egyetemi Hálózatok” programja, amely az EBB csoport célkitűzéseinek elérése szempontjából kiemelkedően fontos jegyeket mutató egyetemi hálózatok számára alapított együttműködési mechanizmus.

Az EIBURS keretében olyan egyetemi kutatóközpontok nyerhetnek támogatást, amelyek a bank számára fontos kutatási témákkal, területekkel foglalkoznak. Az EBB legfeljebb évi 100 000 euro összegben, három éven keresztül folyósítható pénzügyi támogatására azok az Európai Unióban, valamint a csatlakozó és csatlakozásra váró országokban működő egyetemi tanszékek, illetve egyetemekhez tartozó kutatóközpontok pályázhatnak, amelyek az EBB részéről megjelölt szakterületek elismert szakértői. A pályázati összeg a megjelölt területekkel kapcsolatos kutatási tevékenységeik bővítésére fordítható. A sikeres pályázatok többféle teljesítési módra tehetnek javaslatot (kutatás, tanfolyam- és szemináriumszervezés, hálózatépítés, a kutatási eredmények közzététele és terjesztése stb.), amelyeket a bankkal kötendő megállapodás rögzít majd.

A 2014/2015 egyetemi tanévben három új kutatási terület támogatására van lehetőség az EIBURS-program keretében:

Energiahatékonysági beruházások gazdasági elemzése

A gazdaság energiahatékonyságának javítása az energiafelhasználási és környezetvédelmi, ezen belül az energiaellátás biztonságának megteremtésével kapcsolatos célok elérésének legkézenfekvőbb módszere. A befektetések jelenlegi szintje azonban gazdasági szempontból elmarad az optimálistól. Ha jobban megértjük az energiahatékonyság gazdaságtanát, bepillantást nyerhetünk abba is, hogyan fejleszthető egy gazdaság lehetősége arra, hogy az energiahatékonyságba fektessen.

Az EIBURS keretében támogatásban részesülő egyetemi kutató központtól olyan kutatási programot várunk, amellyel általános keretet képes kidolgozni az energiahatékonysági befektetések szociális hatásainak elemzéséhez, illetve azt, hogy e keret segítségével elvégezze a különféle befektetésfajták (közöttük az új eszközök beszerzésének és a meglévők korszerűsítésének) költség-haszon elemzését. Elemeznie kell az energiahatékonyság nem gazdasági jellegű korlátait (például a megosztott ösztönzőket, a csomagba kapcsolás indokait vagy a szervezeti hibákat), valamint e korlátok lebontásának lehetőségeit. Ki kell térnie az állami részvétel szükségére és mértékére is, és le kell vonnia az energiahatékonyság javítására irányuló különféle szakpolitikákból adódó következtetéseket. Különösen azt kell elemeznie, mennyire hasznosak a finanszírozáshoz jutás elősegítésére, illetve az energiahatékonysági beruházásokat támogató konkrét pénzügyi eszközök kialakítására irányuló szakpolitikák.

A projekt keretében bármilyen további tevékenység végezhető, amelyre az egyetem központja a kutatás során a finanszírozóval karöltve készen áll, ezen belül:

—	Tanfolyamok és szemináriumok szervezése

—	Adatbázisok létrehozása

—	Felmérések

Demográfiai változás az EU-ban, a legidősebb korosztály és a hatékonyabb idősgondozás innovatív modelljei

A demográfiai változás a legfőbb kihívás, amellyel az EU-nak az elkövetkezendő évtizedekben szembe kell majd néznie. Bizonyos európai országokban az idős eltartottak arányának rohamos emelkedése miatt 2050-re egy-egy nyugdíjasra már csak két dolgozó jut majd. Ezenkívül a legidősebbek (a 80 év felettiek) aránya aránytalanul növekszik majd. Az előrejelzések szerint a jelzett növekedés nagy része 2030-ig következik be, ekkorra várható a leggyorsabb népességöregedés.

Az öregedő népesség kétszeres gazdasági terhet ró a társadalomra: túlterheli a nyugdíjrendszert és megemeli az egészségügyi ellátás költségeit. Az elemzések szerint a demográfiai fejlemények következtében az egészségügyi ellátásra fordított állami kiadások a GDP csaknem 2 %-val emelkednek majd az EU legtöbb államában 2007 és 2060 között.

Következésképpen az EU-ban és másutt is kiemelt fontosságú kérdés, hogyan lehet hosszú távon eredményesebbé, költséghatékonyabbá tenni az idősgondozást. Az EIBURS keretében támogatásban részesülő egyetemi kutatóközpontnak olyan kutatási programot kell összeállítania, amely e kérdés megoldásának hagyományos és innovatív megközelítéseire összpontosít. További, alaposabb kutatások keretében a népességöregedés következő kérdéseit szükséges tanulmányozni:

—	Milyen költségvetési vonzatokkal jár majd a következő két évtizedben az egészségügyi ellátás keretében az idősödő népesség, különösen a legidősebbek szükségleteinek kielégítése az EU különféle országaiban?

—	Az EU országai milyen stratégiai megközelítést alkalmaznak és mennyire felkészültek az infrastrukturális és emberi erőforrásokkal kapcsolatos szükségletek kielégítésére?

—	A fontossá váló szervezeti modellek (ideértve a magánszféra bevonását is) és szolgáltató technológiák

—	Az idősgondozási infrastruktúra felállításának költségvonzatai és pénzügyi eszközei

—	A jövő sikeres gondozási modelljeinek kivitelezési és bővítési stratégiái

Az elvárt tevékenységek és eredmények közé a következők tartoznak:

—	Minőségi és mennyiségi kutatások (ezek között felmérések, interjúk, a szakirodalom tanulmányozása stb.)

—	Jelentések, részletes és feltáró szakpolitikai tanulmányok, és a finanszírozási igényeket előrejelző modellek

—	Szemináriumok rendezésére, ismeretterjesztő rendezvényekre

—	Adatbázisok létrehozása

A mikrofinanszírozás hatása a pénzügyi és társadalmi befogadásra Európában

A pénzügyi és a társadalmi befogadás előkelő helyet foglal el Európa politikai teendőinek napirendi pontjai között, egyben az Európai Unió 2020 stratégiájának célkitűzései közé is tartozik. A mikrofinanszírozás különféle formáit – a mikrohiteleket, mikromegtakarításokat, mikrobiztosításokat stb. – általában a megélhetés javulásának, a sérülékenység csökkenésének és a társadalmi–gazdasági erősödésének jeleként fogjuk fel.

Európában a mikrofinanszírozás fontos szerepet játszik a – kockázatosabbnak tekintett, ezért üzleti szempontból kevésbé vonzó magánszemélyeket, mikrovállalkozásokat kiszolgálni gyakran vonakodó – meghatározó pénzügyi szektor és a gyengébb csoportok támogatását gyakran világos stratégia nélkül szívükön viselő regionális, illetve országos társadalompolitikai döntéshozók közötti szakadék áthidalásában is. Következésképpen a mikrofinanszírozás olyan tevékenységnek tekinthető, amelynek pozitív hatása lehet a befogadó finanszírozásra, és jelentős szakpolitikai eszköz lehet a politikai döntéshozók kezében.

Az EU teljes területére kiterjedő mikrofinanszírozási modellekre jó példa a 2010-ben indult Európai Haladás elnevezésű mikrofinanszírozási eszköz (European Progress Microfinance Facility, EPMF), valamint a 2013-ban bejelentett Foglalkoztatási és Szociális Innovációs (Employment and Social Innovation, EaSI) Program teremtette mikrofinanszírozási lehetőség.

Az EIBURS keretében támogatásban részesülő egyetemi kutatóközpontnak olyan kutatási programot kell összeállítania, amely elsősorban európai tapasztalatokra hagyatkozva az alábbi kérdésekre keresi a választ:

—

Milyen hatással van a pénzügyi befogadás a társadalmira és viszont? Hogyan számszerűsíthető és mérhető a mikrofinanszírozás pénzügyi és társadalmi befogadásra kifejtett hatása mikrogazdasági és makrogazdasági szinten (pl. a mikrofinanszírozás hatása a vállalkozásalapításra, illetve a munkanélküliségből kivezető útként)?

—	Hogyan függ össze egymással a mikrohitelek árazása, a megfizethető hitel és a pénzügyi–társadalmi befogadás?

—	Milyen hatással van a hitelek árazása a mikrohitelek keresletére, kínálatára, különös a sérülékeny hitelfelvevői csoportoknak nyújtott mikrohitelek tekintetében?

—	Mekkora a különféle mikrofinanszírozási termékek – pl. a hitel, a megtakarítás és a biztosítás – viszonylagos hozzájárulása a pénzügyi és társadalmi befogadáshoz?

—	Mi különbözteti meg az üzleti vonatkozású mikrohitelt a magánszemélyeknek nyújtott mikrohitelektől a pénzügyi és társadalmi befogadásra kifejtett hatásuk szempontjából?

—	Hogyan változik az EU-n belül regionális, illetve országos szinten a pénzügyi és a társadalmi kirekesztés mértéke? Hogyan függ össze ez általában véve az érintett pénzügyi piacok, konkrétan pedig a mikrofinanszírozási piacok fejlettségi szintjével?

A javaslatoknak földrajzi szempontból elsősorban az EU 28 tagállamára kell kiterjedniük. Szívesen látjuk, ha a pályázók általában a befogadó finanszírozás, konkrétan pedig a mikrofinanszírozás terén szakértőkkel rendelkező más egyetemekkel és kutatóközpontokkal együttműködést alakítanak ki a kutatás megvalósítására.

A projekt keretében bármilyen további tevékenység végezhető, amelyre az egyetem kutatóközpontja a kutatás során a finanszírozóval karöltve készen áll, ezen belül:

—	Tanfolyamok és szemináriumok szervezése

—	Adatbázisok létrehozása

—	Felmérések

A pályázatokat angol vagy francia nyelven kell benyújtani, a pályázatok beterjesztésének határideje 2014. szeptember 30. A pályázati határidő után benyújtott pályázatokat nem vesszük figyelembe. A pályázatokat az alábbi címre kérjük küldeni:

Elektronikus formában:

events.eibinstitute@eib.org

Az EIBURS kiválasztási folyamatáról és a többi programról, mechanizmusról részletes tájékoztatás az alábbi címen található: http://institute.eib.org/