Az Elsőfokú Bíróság (negyedik tanács) a T-177/06. sz., Ayuntamiento de Madrid és Madrid Calle 30, S.A. kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2007. július 12-én hozott végzése ellen az Ayuntamiento de Madrid és Madrid Calle 30, S.A. által 2007. szeptember 27-én benyújtott fellebbezés

(C-448/07. P. sz. ügy)

(2007/C 283/42)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Fellebbezők: az Ayuntamiento de Madrid és Madrid Calle 30, S.A. (képviselők: J. L. Buendía Sierra és R. González-Gallarza Granizo ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbezők kérelmei

Jogalapok és fontosabb érvek

A megtámadott végzésben az Elsőfokú Bíróság elfogadhatatlannak minősítette az Ayuntamiento de Madrid és Madrid Calle 30, S.A. által benyújtott keresetet, amely a Madrid Calle 30-nak a Bizottság (Eurostat) által a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet (1) A. mellékletében foglalt „Európai Számlák Rendszere 1995”-nek [helyesen: Számlák Európai Rendszere] megfelelően az „államháztartás” szektorba történt besorolásának megsemmisítésére irányult. Ez a besorolás a Bizottság (Eurostat) által 2006. április 24-én az EK-Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazása céljából a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó 2005. évi adatokkal kapcsolatban közzétett számlákból következik. A hivatkozott számlák a 48/2006 bizottsági (Eurostat) közleményben szerepelnek.

A fellebbezők azt állítják, hogy az Elsőfokú Bíróság tévedett, amikor megállapította, hogy a 48/2006 közlemény nem minősült a Bizottság (Eurostat) kötelező joghatásokat keletkeztető hallgatólagos határozatának, következésképpen nem megtámadható jogi aktusról volt szó.

Állításuk alátámasztására a fellebbezők a Bizottság (Eurostat) központi szerepére hivatkoznak a tagállamok költségvetési hiánya és államadóssága végleges jelleggel történő jóváhagyása tekintetében, ami nem csak a hatályos szabályozásból (az EK-Szerződés 104. cikke, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv, és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet (2), a 2103/2005/EK rendelettel (3) módosított változatában), hanem a jogszabályok rendszerének intézményi felépítéséből is következik.

A fellebbezők tévesnek ítélik meg az Elsőfokú Bíróság azon érvelését a megtámadott végzésben, amely nem fogadja el, hogy a Bizottság (Eurostat) köteles ellenőrizni, hogy a közszámlák megfelelnek-e a Számlák Európai Rendszere 1995-nek, mielőtt közzétenné a tagállamok költségvetési hiányára és államadósságára vonatkozó adatokat. A fellebbezők azt állítják továbbá, hogy ha a Bizottság (Eurostat) a módosított 3605/93 rendeletben előírt határidőn belül nem tesz fenntartásokat és/vagy módosításokat, akkor a hivatkozott fenntartások és/vagy módosítások nélkül jóvá hagyott jogi aktus véglegessé válik, és mint ilyen, alkalmas a Bíróság előtti megtámadásra. A fellebbezők továbbá arra hivatkoznak, hogy a hivatkozott jogi aktus több területen lényeges következményekkel járó joghatásokat keletkeztet, például a túlzott hiány esetén követendő eljárás vagy a Strukturális Alapok keretében.

(1)  HL L 310., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 10. fejezet 2. kötet 3. o.

(2)  HL L 332., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 10. fejezet 1. kötet 33. o.

(3)  A 3605/93/EK rendeletnek a túlzott hiány esetén követendő eljárás során felhasználandó statisztikai adatok minőségének tekintetében történő módosításáról szóló, 2005. december 12-i 2103/2005/EK tanácsi rendelet (HL L 337., 1. o.).