|
6.10.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 235/2 |
A Bíróság (első tanács) 2007. július 18-i ítélete – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Németországi Szövetségi Köztársaság
(C-490/04. sz. ügy) (1)
(Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset - Elfogadhatóság - EK 49. cikk - Szolgáltatásnyújtás szabadsága - Munkavállalók kiküldetése - Korlátozások - Járulékfizetés a nemzeti szabadságpénztárba - Iratok fordítása - A kiküldött munkavállalók munkavégzésének helyére vonatkozó nyilatkozat)
(2007/C 235/02)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: E. Traversa, G. Braun és H. Kreppel)
Alperes: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: W.-D. Plessing, M. Lumma és C. Schulze-Bahr)
Az alperest támogató beavatkozó: Francia Köztársaság (képviselők: G. de Bergues és O. Christmann, meghalmazottak)
Tárgy
Tagállami mulasztás – EK 49. cikk – A munkavállalók más tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozások által nyújtott szolgáltatás keretében történő kiküldetésének belföldi vállalkozásokra nem vonatkozó korlátozása – Külföldi vállalkozások befizetési kötelezettsége a nemzeti szabadságpénztárba annak ellenére, hogy a székhelyük szerinti államban már terheli őket ilyen kötelezettség, illetve számos munkaügyi okirat adott ország nyelvére történő lefordíttatásának kötelezettsége – Az időszakos munkavállalókat foglalkoztató külföldi vállalkozásokat terhelő azon kötelezettség, hogy minden, építkezésen foglalkoztatni kívánt munkavállaló belföldi ügyfél részére történő kikölcsönzését be kell jelenteniük a munkaügyi felügyelőségen
Rendelkező rész
|
1) |
A Németországi Szövetségi Köztársaság – mivel olyan rendelkezést bocsátott ki, mint a munkavállalók kiküldetéséről szóló 1996. február 26-i törvény (Arbeitnehmer-Entsendegesetz) 1. cikkének (3) bekezdése, amelynek értelmében az időszakos munkavállalókat foglalkoztató külföldi vállalkozások nemcsak azt kötelesek bejelenteni, ha valamely munkavállalót németországi munkaadóhoz kölcsönöznek ki, hanem e munkavállaló munkavégzési helyével kapcsolatos minden változást is – nem teljesítette az EK 49. cikkből eredő kötelezettségeit. |
|
2) |
A keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. |
|
3) |
Az Európai Közösségek Bizottságát kötelezi a költségek kétharmadának viselésére. A Németországi Szövetségi Köztársaságot kötelezi a költségek egyharmadának viselésére. |
|
4) |
A Francia Köztársaság maga viseli saját költségeit. |