2007. július 23-án benyújtott kereset – Franciaország kontra Bizottság

(T-279/07. sz. ügy)

(2007/C 211/104)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Franciaország (képviselők: E. Belliard, G. de Bergues, L. Butel, és S. Ramet, meghatalmazottak)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresettel a felperes a francia Code Monétaire et Financier [monetáris és pénzügyi kódex] – amely három hitelintézet, vagyis a Banque Postale, a Caisses d'Épargne et de Prévoyance és a Crédit Mutuel részére az A- és a kék takarékszámlák kibocsátására nézve különleges jogokat tart fenn – rendelkezéseit az EK 43. cikkel és 49. cikkel összekapcsolt EK 86. cikk (1) bekezdésével összeegyeztethetetlennek nyilvánító, 2007. május 10-i C(2007) 2110 végleges bizottsági határozat megsemmisítését kéri.

A felperes keresete alátámasztására öt jogalapot hoz fel.

Az első jogalap a védelemhez való jog megsértésére, valamint a kontradiktórius eljárás elvének figyelmen kívül hagyására vonatkozik.

Másodszor a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát vétett annak megállapításával, hogy a kérdéses különleges jogok akadályozzák a letelepedés szabadságát, és következésképpen összeegyeztethetetlenek az EK 43. cikkel, annak bizonyítása nélkül, hogy e jogok nem voltak szükségesek és arányosak a lakáshoz jutásának, illetve a banki szolgáltatások elérhetőségének közérdekén alapuló kényszerítő indokból.

Harmadik jogalapjában a felperes fenntartja, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát vétett az EK 86. cikk (2) bekezdésének harmadik feltételének alkalmazásában, megállapítva, hogy a banki szolgáltatások elérhetőségének gazdasági közérdeke nem csak azokat a személyeket érinti, akiknek különös nehézségeket okoz az alap banki szolgáltatások elérése. Azt állítja, hogy a Bizottság túllépte a gazdasági közérdek meghatározásának ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörét, és mindenesetre túlságosan megszorítóan határozta meg a banki szolgáltatások elérhetőségének feladatát. A felperes szerint a Bizottság továbbá nyilvánvaló értékelési hibát vétett az EK 86. cikke (2) bekezdésének második feltétele alkalmazásában – amely arra a kötelezettségre vonatkozik, hogy egy szolgáltatást hatósági aktus jelleggel ruházzanak fel –, valamint e bekezdés negyedik és ötödik feltételének alkalmazásában. A felperes azt állítja, hogy a Bizottság hibát vétett a pénzügyi hatóságoknak fenntartott különleges jogok eltörlése hatásának kiszámítása során, valamint nyilvánvaló értékelési hibát vétett az arányosság elvének alkalmazása során, amikor azt állapította meg, hogy léteznek a letelepedés szabadságát kevésbé korlátozó eszközök is, mint a banki szolgáltatások elérhetőségével, valamint a szociális lakásfinanszírozással kapcsolatos gazdasági közérdekű szolgáltatások kiegyensúlyozott finanszírozása érdekében különleges jogok biztosítása.

Negyedik jogalapjában a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát vétett azzal, hogy úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó különleges jogok összeegyeztethetetlenek az EK 49. cikkel.

A felperes által hivatkozott ötödik jogalap a megtámadott határozat indokolásának hiányára vonatkozik.