2007. március 30-án benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Lengyel Köztársaság

(C-170/07. sz. ügy)

(2007/C 183/26)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: J. Hottiaux és K. Herrmann)

Alperes: a Lengyel Köztársaság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság

Jogalapok és fontosabb érvek

Az EK 28. cikk értelmében a tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint tagállami harmonizáció hiányában „minden olyan tagállami kereskedelmi szabályozás, amely alkalmas a tagállamok közötti kereskedelem közvetlen vagy közvetett, tényleges vagy lehetséges akadályozására, mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősül”.

A mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés az EK 28. cikk megsértését jelenti, ha az az EK 30. cikk vagy a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében valamely közérdekű kényszerítő ok nem igazolja.

A Bizottság előadja, hogy a közúti közlekedésről szóló lengyel törvény (Prawo o ruchu drogowym) az első lengyelországi nyilvántartásba vételt megelőző műszaki vizsgálatot ír elő a gépjárművek esetében. Mivel ez a kötelezettség az új gépjárművekre nem vonatkozik, ezért valójában a más tagállamokból behozott használt járműveket kell alávetni kötelező műszaki vizsgálatnak lengyelországi nyilvántartásba vételt megelőzően. A vitatott kötelezettség tehát olyan intézkedést jelent, amely a más tagállamból behozott gépjárművet hátrányosan különbözteti meg a belföldi járművektől. Ezen kívül a lengyel hatóságok nem csekély díjat szabnak ki a műszaki vizsgálatra, amely az azonos kategóriájú gépjárművek rendszeres vizsgálati díjának majdnem kétszerese. A Bizottság szerint a lengyel hatóságok ezt a körülményt nem indokolták meg kielégítő módon. Az ítélkezési gyakorlat szerint az EK 28. cikk értelmében a közösségen belüli kereskedelmet akadályozzák azok a nemzeti jogszabályok, amelyek a megfelelő belföldi árukhoz képest további költségekkel terhelik a behozatalra kerülő árukat.

Egy ilyen intézkedés igazolása érdekében az érintett tagállamnak bizonyítania kellene, hogy az szükséges volt, és arányban áll az elérni kívánt céllal. Az EK 30. cikk szerint az ilyen intézkedések nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.

Erre tekintettel az a körülmény, hogy a legutóbbi vizsgálat óta a gépjárművet a közutakon használták, közegészségi és életvédelmi szempontból igazolhatná a jármű nyilvántartásba vételekor végzett vizsgálatot, amelynek során megállapítják, hogy a jármű nem szenvedett balesetet és jó műszaki állapotban van. A tagállamok ezért előírhatják a gépjárművek műszaki vizsgálatát, azonban csak azzal a feltétellel, hogy e kötelezettség megállapítása során nincsen szó önkényes hátrányos megkülönböztetésről, tehát a vizsgálat mind a külföldről behozott, mind az azonos helyzetű belföldi gépjárművekre egyaránt vonatkozik. Ha azonban a nemzeti jogszabályok nem írnak elő ilyen vizsgálatot a nyilvántartásba veendő belföldi gépjárművek vonatkozásában ugyanolyan feltételekkel, mint a más tagállamból behozott járművek esetében, akkor e rendelkezések alkalmazása önkényes megkülönböztetésnek minősül.

A közösségen belüli kereskedelmet akadályozó lengyel rendelkezések továbbá nem igazolhatók közegészség- és életvédelmi szempontokkal, mert nem teljesítik a szükségesség és arányosság követelményét.

Először is, ha egy gépjárművet műszaki vizsgálatnak kell alávetni, akkor a 96/96/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdéséből eredő egyenértékűség és kölcsönös elismerés elve alapján valamennyi tagállam köteles az erről kiadott igazolást azonos módon úgy elismerni, mintha azt saját maga adta volna ki. A Bizottság álláspontja szerint a lengyel hatóságok nem hivatkozhatnak egy másik tagállamban, rendszeresen ismétlődően végzett vizsgálat érvénytelenségére. A nyilvántartásba vételt igazoló okiratokban található azon bejegyzés, hogy a gépjárművet törölték a nyilvántartásból, nem kell, hogy érvénytelenné tegye az össze vizsgálatot és a jármű műszaki állapotát tanúsító egyéb igazolást, sőt a gépjármű törlése a nyilvántartásból egyáltalán nem áll összefüggésben annak műszaki állapotával. Másodsorban, a szelektív vizsgálat inkább arányban állna a közúti biztonság védelm[ének célkitűzésével], ha csak azokat a más tagállamokból behozott gépjárműveket érintené, amelyeknél alappal feltételezhető, hogy veszélyeztetik a közúti biztonságot vagy a környezetet. Harmadsorban, a Bizottság nem osztja a lengyel kormány azon álláspontját, amely szerint a műszaki vizsgálat a gépjárművek azonosítása és a bűnözés leküzdése érdekében szükséges. Szerinte nincs szükség különleges, a rendszeresen ismétlődő vizsgálat költségeinél magasabb költségű vizsgálatra a jármű kategóriájának, alkategóriájának, rendeltetési helyének vagy típusának megállapításához. Ezeket az adatokat általában már tartalmazzák a jármű iratai, amelyeket benyújtanak a nyilvántartási hatóságokhoz. Negyedszer, a Bizottság visszautasítja a lengyel hatóságok Bécsi Egyezménnyel kapcsolatos érvelését. Álláspontja szerint nem befolyásolja a Lengyel Köztársaságnak a Közösséggel szemben fennálló kötelezettségeit az a körülmény, hogy az adott tárgyban hiányzik a nemzetközi szintű szabályozás.