21.7.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 170/30 |
2007. május 18-án benyújtott kereset – Reno Schuhcentrum kontra OHIM – Payless ShoeSource Worldwide (Payless ShoeSource)
(T-173/07. sz. ügy)
(2007/C 170/59)
A keresetlevél nyelve: angol
Felek
Felperes: Reno Schuhcentrum GmbH (Thaleischweiler-Fröschen, Németország) (képviselő: S. Schäffner ügyvéd)
Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Payless ShoeSource Worldwide, Inc. (Topeka, Amerikai Egyesült Államok)
Kereseti kérelmek
A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:
— |
helyezze hatályon kívül az OHIM első fellebbezési tanácsának az R. 1209/2005-1. sz. ügyben 2007. február 28-án hozott határozatát, amely elutasította a 731C 0000 186 163/1. sz. megszűnési eljárással (186 163. sz. – Payless ShoeSource közösségi védjegy) kapcsolatos fellebbezést; |
— |
az OHIM-ot kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A megszűnés megállapítása iránti kérelemmel érintett közösségi védjegy: A „Payless ShoeSource” közösségi ábrás védjegy a 25., 35. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében – 186 163. sz. védjegybejelentés.
A közösségi védjegy jogosultja: Payless ShoeSource Worldwide, Inc.
A közösségi védjegy megszűnésének megállapítását kérelmező fél: Reno Schuhcentrum GmbH.
A törlési osztály határozata: A megszűnés megállapítása iránti kereset részleges elutasítása, a védjegy fenntartása a 25. osztályba tartozó áruk tekintetében.
A fellebbezési tanács határozata: A fennmaradó, a 25. osztályba tartozó áruk ellen benyújtott fellebbezés elutasítása.
Jogalapok: A felperes arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat lényeges eljárási szabálysértést tartalmaz a közösségi védjegyről szóló rendelet 74. cikke, illetve a bizonyítási teher vonatkozásában. A felperes szerint a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban a tényleges használat tekintetében a bizonyítási teher a védjegyjogosultat terheli. A felperes továbbá úgy érvel, hogy az OHIM nem vizsgálhatja a tényeket hivatalból, a vizsgálata csak a felek által hivatkozott tényállás, bizonyítékok és érvek értékelésére, és a kérelem szerinti igényekre korlátozódhat. A felperes így arra hivatkozik, hogy a fellebbezési tanács 2006. október 18-i közleménye, amely felszólította a védjegyjogosultat, hogy terjessze elő bizonyos megerősített nyilatkozatok eredeti példányát, elfogadhatatlannak kell nyilvánítani, különösen mivel a fellebbezési tanács ezt megelőzően a védjegyjogosult által benyújtott bizonyítékokat nem találta elegendőnek a tényleges használat megállapításához.
A felperes ezenfelül úgy érvel, hogy az említett eredeti példányok nem kerültek benyújtásra az előírt határidőn belül, és így a közösségi védjegyről szóló rendelet 74. cikkének (2) bekezdése értelmében azokat nem kell figyelembe venni.
A felperes továbbá arra hivatkozik, hogy a fellebbezési tanács helytelenül értelmezte a tényleges használat fogalmát, megsértve ezzel a közösségi védjegyről szóló rendelet 15. cikkét.